IVARSEJTEK FEJLŐDÉSE. Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai

1 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai

IVARSEJTEK FEJLŐDÉSE Ivarsejtek az un. ősivarsejtekből származnak. A női ősivarsejtek a petefészket borító csírahámban, a férfi ősivarsejtek a here kanyarulatos csatornáiban találhatóak meg. Az ivarsejtek fejlődése az ősivarsejttől az érett ivarsejtig mitotikus sejtosztódások sorozatán keresztül zajlik. (A mitózis egy olyan sejtosztódási folyamat, ami változatlan genetikai anyagot tartalmazó utódsejteket hoz létre) Az ivarsejtek érési osztódása azonban eltér az mitosistól, a kromoszómák hasadása elmarad, ehelyett a kromoszómák számfelezése következik be. Az ilyen sejtosztódást redukciós, számfelező osztódásnak nevezzük. Ennek eredményeképpen az érett ivarsejtek nem tartalmazzák a fajra jellemző diploit kromoszómagarnitúrát, hanem annak a felét. Az érett ivarsejt haploid kromoszómagarnitúrája a fajra jellemzőnek a fele. Az ember kromoszómáinak száma 46., vagyis 23 pár (diploid) garnitúra. Testi kromoszóma 22 pár Nemi kromoszóma 1 pár (XX/XY) Spermiumok fejlődése – Spermatogenezis A spermiumok fejlődése a here kanyarulatos csatornácskáiban zajlik. Az itt levő ősivarsejtekből a következő fejlődési szakaszokon keresztül alakul ki a spermium. 1. szaporodás Az ősivarsejtek (3 hetes embrióban jelennek meg) úgynevezett ősondósejtekké alakulnak, amelyek a pubertás időszakában és azt követően sorozatos mitosisok révén szaporodnak. 2. növekedés Az ősondósejteknek spermiocytává való alakulását jelenti. Ebben a szakaszban a sejtek méretben növekszenek.

3. érés Ez a folyamat a spermiocytáknak praespermidákká való alakulásával veszi kezdetét, majd ezek újabb osztódás után (redukciós osztódás) spermidává fejlődnek. A spermida a fajra jellemző kromoszómaszámnak már csak a felét tartalmazza (haploid kromoszómagarniktúra) 4. átalakulás Az átalakulás lényege a sejt tagolódása-fej, nyak, farok megjelenése. A spermiumok fejlődése és az átalakulás a here kanyarulatos csatornácskáiban zajlik. A csatorna falában Sertoli-féle dajkasejteket találunk, amelyek mentén zajlik a spermiogenezis. Az érett, mozgásra és termékenyítésre képes spermiumok a mellékherée kerülnek, és ott tárolódnak. A petesejtek fejlődése – Ovogenesis Három szakaszban valósul meg. 1) Szaporodás A pete az ősivarsejtekből alakul ki, amelynek mitotikus osztódásaiból származnak az ovogoniumok. 2) Növekedés Az ovogoniumok méretben növekszenek, és ovocytákká alakulnak. Ez a folyamat az elsődleges tüszőkben zajlik. 3) Érés Egy mitotikus és egy redukciós osztódás eredménye. Az ovocyta mitotikus osztódása révén két leánysejt jön létre: 1. praeovium (nagyságban alig különbözik az ovocytától) 2. I. fendű sarki sejt (polocyta) (kicsi) Ez az osztódás a másodlagos tüszőkben történik. A következő redukciós osztódás a termékenyítés pillanatában jön létre. A petesejt fejlődésének szaporodási szakasza az újszülöttkorig befejeződik. A növekedés a pubertással veszi kezdetét, és a klimaxik folyamatosan tart. A petesejt a szervezet legnagyobb sejtje. A megtermékenyítés: Különnemű érett ivarsejtek egyesülése. Lásd még 34. oldal!

2 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Gasztrulácio: bélcsírává alakulás (kezdeti szakasza a termékenyítést követő

A MAZGAT FEJLŐDÉSE A magzat fejlődése Blastogenezis A barázdálódás a szedercsíra és a hólyagcsíra kialakulása. A zigóta osztódása (mitózissal) a petevezetőben kezdődik meg, közben a méh felé vándorol. /Zigóta első osztódáskor feleződik=két blastomerás stádium/ Az osztódások eredményeként létrejött lánysejteket blastomeráknak nevezzük. A blastomerák is osztódnak, így létrejönnek a 4, 8, 16 32,64, stb blastomerás stádium. A blastomerák együtt maradva egy egységet képeznek, ezt a képletet nevezzük szedercsírának. A szedercsírának van belső és külső sejttömege. A hólyagcsíra: (blastula)

A barázdálódás A barázdálódás folyamata a megtermékenyítéstől a 2. hét végéig tart, a pete gyors ütemben sok apró sejtre osztódik, a 16 sejtre való oszlás után a fejlődő pete leginkább egy szederbogyóhoz hasonlít. A méhkürtben megtermékenyült pete ekkorra (5. nap) a méh üregébe érkezik. A 16 sejtes petében egy üreg keletkezik, innentől a neve hólyagcsíra (blastula). Elkülönülnek a hólyag falát adó sejtek és a hólyag belső falához kapcsolódó sejttömeget (későbbi embrió) alkotó sejtek. Hólyagcsíra részei:  Üreg  Trophobalstsejtek: a hólyagcsíra fala az embrió táplálását és anyagcseréjét végző szervek keletkeznek belőle – külső magzatburok, méhlepény  Embriócsomó  Embrioblastsejtek – (embrió lesz)  Amnioblast (belső magzatburok lesz)

18-20 órával már lezajlott)  Az embryocsomóban sejtelhalások, beolvadások eredményeképpen két

üreg jön létre az amnionrés és a szikhólyag(9-13 nap).  Ezután a csíra szerkezetében jelentős változások jönnek létre. A szikhólyag falának sejtjei differenciálódásra késztetik a velük érintkező amnionrés falának sejtjeit. Kialakul a külső csíralemez= ektoderma belső csíralemez= entoderma középső csíralemez=mesoderma A külső, belső és középső csíralemezt magába foglaló csírarészeket embryopajzsnak nevezzük. (6-12 nap) az embrió az embriópajzsból fejlődik. Az embriócsomóban üreg keletkezik – amnionüreg

A csíralemezek(Dőlt betűs nem a könyvből van) A megtermékenyült petesejt osztódását követően kialakul az úgynevezett hólyagcsíra, amely egy sejtréteggel körülvett üreg, az üreg falán egy sejttömörülés helyezkedik el, ez az embriócsomó. Az embriócsomóból fejlődik majd ki az embrió, az első lépés a csíralemezek kialakulása. A csíralemezekből képződnek az egyes szervek. Az embriócsomó üreg felőli oldalán lévő sejtekből egy sejtréteg alakul ki, az elsődleges endoderma, ez a sejtréteg a hólyagcsíra üregéből elkülönít egy másik üreget (mintha a labdában lenne egy kisebb labda), az elsődleges szikhólyagot. Az embriócsomó belső része elfolyósodik, kialakul egy másik üreg, amit amnionüregnek hívunk, ennek az elsődleges szikhólyag felőli oldalán lakul ki az ektoderma. Így van egy nagy labdánk, amiben van két egymással összeforrasztott labda. A két labda összeforrasztásánál találjuk az endodermát és az ektodermát, a két sejtréteg között alakul ki a mezoderma. Az ektodermából alakul ki később pl. a bőr, az idegrendszer, a mezodermából az izom- és csontrendszer, az endodermából a zsigeri szervek (szív, máj, lép).

3 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai A beágyazódás (6-12 nap) –helye elülső és hátulsó méhfal A megtermékenyítés utáni 6-7. napon kezdődik meg a beágyazódás úgy, hogy a bélcsíra állapotban levő pete külső sejtjei mintegy feloldják a méhnyálkahártyát, így a pete besüpped a nyálkahártyába, felette a nyálkahártya visszazáródik. A beágyazódás célja, hogy a kialakuló méhlepény a későbbi magzat fejlődését biztosítsa. Rendellenes beágyazódás: tubasarok, belső méhszáj körül, méhkürtben, hashártyán Az embrió fejlődése (Dőlt betűs nem a Göllesz könyvben van) Az egyedfejlődésben a megtermékenyítést követő 3. héttől a 8. hétig tartó időszak az embrionális fejlődés szakasza. A második hét végére kialakuló sejttelepekből a 10. hétre a szerv nagy része kialakul. A három sejttelepből: az ektodermából, az endodermából és a mezodermából fejlődnek a későbbi szervek. Az ektodermából alakul ki később pl. a bőr, az idegrendszer, a mezodermából az izom- és csontrendszer, az endodermából a zsigeri szervek (szív, máj, lép). A negyedik héten már elindul a végtagok fejlődése, a fej két oldalán a szem illetve a belsőfül kezdeményei megjelennek. Az ötödik héten a testtájak már jól elkülönülnek egymástól. Ebben az időszakban indul meg a fej gyors növekedése, ami az agyvelő gyors fejlődésének eredménye. A hatodik héttől felgyorsul a fejlődés, az ekkor kb. 2 cm-es embrióban megkezdődik a csontrendszer kialakulása. A 7-8. héten az embrió már ember formájú, a hossza kb. 3 cm. A 9. héttől már nem embriónak, hanem magzatnak nevezzük.

2. köldökzsinór 3. amnion A lepény A lepény anyai és magzati részből épül fel. A magzat növekedésével a lepény is növekszik. Tömege a IV. hónapra kialakul, de átmérője tovább növekszik. A lepény a méhfalra tapad. Legfontosabb funkciói: 1. a magzatnak táplálékkal való ellátása, és a magzati anyagcsere bomlástermékeinek elszállítása 2. a magzat gázcseréjének biztosítása –oxigénnyújtás és szén-dioxid átvétel 3. az anyai vérben lévő anyagok szelekciója 4. vitaminraktár (főleg A,D,C vit.) 5. hormontermelő (a lepény által termel hormonok egy része kimutatható a terhes véréből és vizeletéből. –terhesség diagnosztizálása. Elősegítik a tejképződést, a magzat növekedésére is hatással vannak) 6. a lepény rögzíti is a magzatot Az érett lepény kb. 20 cm átmérőjű és 0,5 kg súlyú, 3-4 cm vastag. A lepény a szülés harmadik szakaszában születik meg. A köldökzsinór A köldökzsinór a hasnyélből alakul ki. Sajátos ún. embrionális kötőszövetből áll, amelyben a következő képletet találjuk: 1. két darab köldökartéria 2. két darab köldök véna. A köldökzsinór születéskor 1-2 csm vastag, és kb. 50 cm hosszú.

Az ébrény lefűződése a szikről Az embryopajzs alatt a szikhólyag helyezkedik el. A harmadik hét után az embrió alakjának fokozatos kialakítása mellett lefűződik a szikhólyagról.

Magzati függelékek A magzat fejlődése során olyan szövetek, szervek alakulnak ki, melyek születésig rendkívül fontos feladatokat látnak el, de azt követően nem képezik sem az újszülött, sem az anya testrészeit. A magzat védelmét és táplálását végzik. 1. lepény

Az amnion -belső burok Az amnion az első számú magzati eredetű magzatburok. Az amnion termeli a magzatmázat és a magzatvizet. A magzatviz fehérjéket, sókat, levált hámsejteket, a magzat vizeletének alkotóelemeit tartalmazó folyadék, amely folyamatosan termelődik és cserélődik. Funkciói:

4 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai 1. védi a magzatot 2. lehetővé teszi a magzat mozgását 3. védi az anyát a magzatmozgások okozta fájdalomtól 4. szerepe van a szülés előkészítésében Mennyisége: a szülés derekán kb.1 liter, szülés idejére kb. 0,5 liternyi

A CSONTOS VÁZ ÉS MOZGATÓRENDSZER FEJLŐDÉSE A csontos vázrendszer a mesodermából (középső csíralemez), az embrionális kötőszövetből csontosodás útján fejlődik ki. Ennek háromféle lehetősége van: 1. desmogen csontosodás-az embrionális kötőszövet sejtjei csontképző sejtekké (osteoblastokká) alakulnak. Pl. koponyatető csontjai 2. porcosodó csontosodás (chondrogen) - embrionális kötőszövetben előporcok jelennek meg, melyekből végleges porcok (üvegporc, rugalmas porc, rostos porc) alakulhatnak ki, de nagyobb részük csontot képez. Pl. hosszú csöves csontok közép és végdarabjai közötti csontosodás. 3. angiogén csontosodás (erek mentén zajlik a csontosodás) pl. csigolyatest Izmok A szervezetben található harántcsíkolt és simaizmok a középső csíralemezből (mesodermából) fejlődnek ki. Kivétel: iris izomsejtjei

Izületek Az ízületek kialakulása már a 10. embrionális héten kezdetét veszi. Először a csontok között kötőszövet-tömörülés jelentkezik. Centrálisan üreg képződik. Az ízületen belül ízületi korong marad vissza. Az ízület felépítésében részt vevő csontok végdarabjait porc borítja. Ennek a porcnak a folytatásába eső kötőszövet ízületi tokká alakul, amely körülzárja az ízületi üreget.

A gerincoszlop fejlődése

A gerincoszlop kialakulása előtt az embrió tengelyét a gerinchúr (chorda dorsalis) képezi. Azonban a gerincoszlop, a csigolyák nem a gerinchúrból fejlődnek, a végleges „tengelyben” csak a gerinchúr maradványait találjuk. A gerincoszlop fejlődésében három fejlődési szakasz ismerhető fel.: 1. kötőszövetes telep kialakulása Ez a telep az őscsigolyából származik (40 őscsigolya van. Első 4 a koponyaalkotásban, 36 a gerincalkotásban vesz részt), szelvényezett. A telep egyes szelvényeit sclerotomnak nevezzük. A sclerotomok hanarosan harántúl feleződnek, a felső részük lazább, az alsó részük tömörebb szerkezetű. Ezt a tömörebb részt scleromernek nevezzük. A végleges csigolyák akkor alakulnak ki, amikor a scleromerek egyesülnek az alattuk lévő lazább kötőszövetes teleppel. A scleromerből minden egyes csigolyatelepnek megfelelően három nyúlvány alakul ki:  hátsó nyúlvány  bordanyúlvány  elülső nyúlvány 2. porcosodás (2. magzati hónapban) a nyúlványokban porcmagvak jelennek meg, melyek később egyesülve porcosítják az egész telepet. Megjelenik az ízületi üreg kezdeménye, mind a csigolyák között, mind pedig a csigolyák és bordák között. 3. csontosodás (3. magzati hónapban) Csontmagvakból történik. A gerincoszlop fejlődése a születésig nem fejeződik be. A gerincoszlop fejlődési rendellenességei:  csigolyák száma eltérő lehet, ez legtöbbször több csigolyát jelent  kevesebb számú csigolya a feji vég rendellenességével függ össze, amikor az atlasz beolvad a koponyaalapba  kóros görbületek pl. scoliosis- a görbület oldalirányba fokozott lordosis- a görbület előre felé fokozott kyphosis – a görbület hátrafelé fokozott

A mellkas csontos váza

5 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai A mellkas csontos vázát a gerincoszlop, a bordák és a szegycsont alkotják. (gerincoszlop már volt)

Bordák 12 háti csigolya szintjében képződik. A bordatelep intenzíven növekszik előre és lefelé, evvel kialakítják a mellkas primitív vázát. A mellkas bordái közül a 7 felső borda elülső végei a szegycsont telepét szolgáltatják. A bordák csontosodása előbb kezdődik, mint a csigolyáké. A szegycsontban a csontosodás nem teljes, distális végdarabja porcos marad. Rendellenességek:  nyaki borda (7. nyakcsigolya bordanyúlványa is bordává fejlődik)  lágyéki borda (1. lágyékcsigolya bordanyúlványa is bordává fejlődik)  szegycsonti hasadék  cipész-vagy tölcsérmell  tyúkmell

A koponya fejlődése A koponya a tengelymesoderma fejszakaszából a fejmesodermából, és az 1.és 2. zsigerív mesodermájából alakul ki. A koponya két részből épül fel: 1. agykoponya 2. arckoponya Agykoponya A koponya fejlődésében általában felismerhető három fejlődési szakasz megegyezik a gerincoszlop, illetve többi csont fejlődésénél tapasztaltakkal. A koponya csontjai kötőszövetes telepből alakulnak. Amelyek porcosodnak és végül csontosodnak. Az agykoponyára csak részben vonatkozik, mert az agykoponya fejlődéstanilag két részre tagolható.  A koponyaalap fejlődésében felismerhető a három szakasz(kötőszövetes, porcos, csontos stádium)  



A koponyatető fejlődésében két szakasz különíthető el, a kötőszövetes és a csontos stádium. A koponyatető csontjai porcosodás nélkül csontosodnak. A koponyatető egyes csontjai között születéskor még kötőszövetes területek maradnak vissza. Ezek az ún. kutacsok. A kutacsok részben párosak, részben páratlanok. 1. nagykutacs –páratlan 2. kiskutacs-páratlan 3. ékcsonti kutacs-páros 4. csecsnyúlványi kutacs-páros A kutacsok a születéskor, mint puha területektapinthatók. Arckoponya, más néven zsigeri koponya Az 1. és 2. zsigerív porcából alakul ki. Elsőből: felső állcsont, alsó állcsont, kalapács, üllő Másodikból: nyelvcsont, kengyel (Dőlt betű nem a könyvből van) A koponya felső része, az agykoponya, csontos tokot jelent az agy számára. A koponya alsó része, az arckoponya, amelynek mélyedéseiben az érzékszervek helyezkednek el és kapnak védelmet. Az arckoponyában kezdődnek a légző- és táplálkozási rendszerek is. A szinte egyetlen komplex csontnak látszó emberi koponya huszonkét különálló csontból áll, ebből nyolc az agykoponya, tizennégy pedig az arckoponya csontja. A koponya, arc, és állkapocs alaki változásai  Koponya záródásával összefüggő rendellenességek pl. agyvelősérv  Vízfejűség - Az agyvíz felszaporodása az agykamrákat tágítja, aminek következtében a kutacsok és az egész koponya is tágul  a koponyacsontok varratai korán, gyakran már a születés előtt elcsontosodnak, így az agy normális növekedése korlátozódik, és a koponyaűri nyomás növekszik. Attól függően alakul a koponya kóros formája, hogy hány és melyik varratok vannak bevonva a folyamatba. Kialakulhat az ún. toronykoponya (turricephalia), csónak alakú koponya (scaphocephalia) stb.  mikrocephalia- fej körfogata kisebb a normálisnál

A végtagok fejlődése A végtagok fejlődési telepei az ún, végtagbimbók, melyek az ektodermában jelentkező képletek. A végtagbimbók az első magzati

6 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai hónapban jelennek meg. A bimbók hosszirányban növekednek. Növekedésüket a bimbó végdarabján levő ektodermaszaporulat határozza meg, amennyiben ez az alatta levő kötőszövetre indukálólag hat, annak burjánzását segíti elő. A végtagkezdeményekben az izomzat már a második hónap elején megjelenik, mint egységes izomtelep. A végtagok csontjai a chondrogén csontosodás útján fejlődnek: a kötőszövetes telep porcosodik, majd ez csontosodik. A két hónapos magzat ujjai jól differenciálódnak. A végtagok fejlődési rendellenességei  végtaghiány  ujjak hiánya  aránytalanul rövid végtagok  hasadék a III. és IV. ujj közötti vonal mentén  összenőtt újjak  csípőficam  végtag görbületek Órai diákon következett az izomrendszer fejlődése. Könyvben nincs külön fejezete. „A csontos váz és mozgatórendszer fejlődése” fejezet elején néhány mondatot már írtam. Kiegészítés:

Az izomrendszer fejlődése  

Mesodermális eredetű Az izomrendszer áll: Vázizmokból vagy harántcsíkolt izmokból Simaizmokból Szívizomból

A harántcsíkolt izomzat a paraxialis mesodermából, a simaizomzat és a szívizomzat a zsigeri mesodermából fejlődik ki. Kivétel egyetlen izom, a szivárványhártya izma, mely ectodermalis eredetű.

Az emésztőrendszer fejlődése Az embryónak a szikről való lefűződésekor az entoderma egy része az embryo belsejébe kerül. Ez az entoderma kialakiítja a bélvályút  ez később zárul kialakul a bélcső. A bélcsőről a szikhólyag a második hónapban lefűződik a bélről. A lefűződés helye a bélköldök, hasi felszínen a bőrköldök. Az egyenes bélcső gyorsabban fejlődik, mint a test, ezért görbületek és tágulatok jelennek meg rajta. Eleinte mindkét végén zárt, a szájüreg és a végbélnyílás kialakulásával nyílik meg. Szakaszai:  Fejbél  Kopoltyúbél  Gyomortágulat  Ansa duodenalis  Ansa umbilicalis  Teminalis bél

A fejbél és a kopoltyúbél származékai A fejbélnek a külszíni ektodermával való találkozásánál kialakul a garathártya, melynek átszakadása után a fejbél kapcsolódik a külvilággal. A garathártya mögötti bélszakaszon, illetve az embryo külső felszínén befűződések keletkeznek, ezek a külső és belső kopoltyúbarázdák.  A barázdák által közrefogott képletek a zsigerívek.  Minden zsigerívben egy porcléc alakul ki, ezekben egy artéria és egy ideg található.  A zsigerívek mesodermájából fejlődnek: 1. Zsigerívből (Meckel-porc): állkapocs, kalapács, üllő 2. Zsigerívből (Reichert-porc): kengyel, processus styloideus [orsócsont vesszőnyúlványa], ligamentum stylohyoideum, a nyelvcsont kis szarva, a nyelvcsont teste 3. zsigerívből: a nyelvcsont nagy szarva 4-5. szigerívből: pajzsport  A zsigerívek entodermájából fejlődnek: 1. zsigerívből: részben az Eustach-féle kürt és a dobüreg hámja 2. zsigerívből: a tonsilla papatina öble

7 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai 3-4. zsigerívből: a csecsemőmirigy és a mellékpajzsmirigyek 5. zsigerívből: corpus ultimobranchiale.  A szigerívek ektodermájából fejlődik: - A nyak, az arc alsó szakaszának bőre és a külső fül bőre Csecsemőmirigy fejlődésének szakaszai: a) Hámszerv b) Nyirokszerv c) Elzsírosodás (majd visszafejlődés) (pubertás kor) Pajzsmirigy fejlődése:  Az embryonális élet 3. hetében kezd fejlődni, a mellékpajzsmirigyekkel együtt (utóbbi a 3. és 4. zsigerívből)  A nyelvtelep mögötti entodermás hámcsapból alakul ki  A hámcsap üregesedik csatornává alakul  kettéágazik: kialakul a pajzsmirigy két lebenyének telepe  A lebenykezdemények gyöngysorszerűen tagolódnak; kialakul a rá jellemző gyöngysorszerű szerkezet  A mellékpajzsmirigyek belenőnek a pajzsmirigy állományába, és ott fejlődnek ki teljesen. Fejlődési rendellenességek Csecsemőmirigy:  A csecsemőmirigy a pubertással nem fejlődik vissza  A csecsemőmirigy hiányzik, csökkent értékű vagy túlfejlett  A csecsemőmirigy rendellenes helyen alakul ki. Pajzsmirigy:  A járat túl közel kerül az ektodermához, és azt átfúrja: sipolyt képez a nyak elülső középvonalában  Zsigerívek közötti csatornák záródási rendellenessége  oldalsó nyaki sipolyok  Fejlődési rendellenessége esetén a corpus ultimobranchiale túltengett (?)  A vezeték rendellenes lefutása a pajzsmirigy helyzeti rendellenességét vonja maga után  Járulékos pajzsmirigy  Mellékpajzsmirigyek hiánya

A nyelőcső és a gyomor fejlődése A nyelőcső a kopoltyúbél alsó szakaszából fejlődik ki. A nyelőcső és a tüdő telepe kezdetben közös, később a tüdőtelep leválik róla. A nyelőcső telepét képező bélrészlet megnyúlik: alsó vége a 10. háti csigolya magasságába kerül. A gyomor a gyomortágulatból fejlődik ki. Kezdetben pontosan középvonalban helyezkedik el, később lejjebb kerül és csavarodik. A nyelőcső és a gyomor a nyaki szelvényekből kapják beidegződésüket.

A bélrendszer fejlődése A belek az ansa duodenalisból, az ansa umbilicalisból és a terminális bélből alakulnak ki. A fejlődés sprán az ansák 90 o-os fordulatot végeznek a bélcsőről előrefelé kialakuló szervek (máj)a test jobb oldalára, a hátrafelé kialakul szervek (hasnyálmirigy) a test bal oldalára kerülnek. A fejlődés során a vékonybélrendszeren és a vastagbélrendszeren is csavarulatok jönnek létre. A terminális bélen ampullaszerű tágulat van: cloaca. A cloaca kezdetben egységes, később egy kötőszövetes sövény két részre választja. Elülső feléből alakul ki a húgyhólyag és a húgycső, hátulsó feléből a végbél. A cloaca kezdetben zárt, mint a fejbél, azonban mindinkább közelebb kerül a vele szemben, az ektodermán kialakult betüremkedéshez létrejön a kloacahártya, amely átszakad  kialakul az elemi végbélnyílás. A kötőszövetes sövény a cloacahártyának fekszik, azt két részre osztva a gát telepét alakítja ki. Felszakadásával a húgycső is közeledik a külvilággal. A nagy emésztőmirigyek fejlődése Az ansa duodenalis ventralis faláról két kitüremkedés indul:  Felső: májtelep o Májlemez májdombmájbimbó pars hepatica és pars cystica

8 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai o pars hepatica: mársejtgerendákmáj szöveti állománya o pars cysticaöregesedésepehólyag (kéthónapos embryoban alakul ki)  Alsó: hasnyálmirigy elülső telepe. Az ansa duodenalis ventralis hátsó falán található a hasnyálmirigy hátsó telepe. Fejlődése:  Két telepből fejlődik, amelyek egyesülnek és kialakítják a közös telepet.  A két telep külön kivezetőcsöve is részben egyesül.

A rekesz izomzatát és idegeit a 3-5. nyaki szelvényből nyeri, végleges helyét a szív és a tüdő fejlődésével párhuzamosan nyeri el. A rekeszizom fejlődési rendellenessége:  Vele született rekeszsérv (a hátsó rekesztelep fejlődése nem teljes értékű, hasűri szervek jutnak a mellüregbe)

A LÉGZÉS ÉS A HANGADÁS SZERVEINEK FEJLŐDÉSE

A máj végleges helyzete jobb oldalon, a hasnyálmirigyé bal oldalon lesz. A gége, a légcső és a tüdő telepének kialakulása Az emésztőtraktus fejlődési rendellenességei    

     



Nyelőcső hiánya vagy szűkülete Nyelőcső és légcső között sipoly Nyelőcső tágulatok Az emésztőtraktus tükörképes elhelyezkedése Vele született köldöksérv (hasfal vagy herezacskó) Meckel-diverticulum megmaradása Bélszakaszok hiánya vagy kettőződése, szűkülete Végbélnyílás hiánya A cloacahártya nincs átszakadva A distalis végbélszakasz kitágulása Hirschprung-betegség (idegsejtek nincsenek, a bél saját mozgásra nem képes)

A testüregek és a rekeszizom fejlődése Az embryo testürege a coeloma, amely kezdetben páros. Később összeolvad egységes üreggé, majd válaszfalak képződésével tagolódik. A rekeszizom hártyás telepének részei: a) Elülső telep: vízszintes, a szívburok alatt van b) Hátulsó telep A két telep összenövése a mell- és hasüreget választja el.

 

A 2,5 mm-es embryoban a 4. Zsigeri ív magasságában a kopoltyúbél elülső fala megvastagszik: tüdőmező A tüdőmező kiemelkedik (tüdővályú), sarki vége zacskószerűen kitüremkedik: tüdőtasak

Tüdő fejlődése:  Részben entodermális eredetű  a tüdő csőrendszere  Mezodermális eredetú  a tüdő stromája Entodermális telep fejlődése:  A 3 mm-nes embryoban a tüdőtasak ettéoszlik  kétoldali tüdőhólyag  a 2 fő brontus alakul ki belőle  A tüdőhólyagok egy-egy csövet képeznek, végükön a másodlagos tüdőhólyagokkal  sorozatos osztódás  A kétoldali tüdőhólyag aszimetrikusan fejlődik. A 8 mm-es embryóban a jobb oldalon 3 hólyag van, lefelé fejlődik a bal oldalon 2 hólyag van, vízszintesen fejlődik  A tüdőhólyagok osztódásaiból származó tüdőbimbók (az utolsók) oldalsó tasakosodás révén kialakítják az alveolusokat  A légzőmozgások kezdetével az elvékonyodó hám a légzőhámot hozza létre Meződermális telep fejlődése  A tüdőhólyagok a körülöttük lévő embryonális kötőszövetben végzik az osztódásukat

9 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  Ez a kötőszövet képezi a tüdő stromájának telepét.  Ez a telep kezdetben egységes, majd a másodlagos tüdőhólyagok megjelenésekor szimmetrikusan kettőződik, majd asszimetrikussá válik.  A kötőszövetes telep feladata még a tüdő rögzítése is  Belőle alakul ki a tüdőgyökér  bronchusfal elemei, a rugalmas rostozat és az izomrostok is.  A tüdő növekedése során a zsigeri lemezt egyre közelebb tolja a fali lemezhez kialakul a kettős mellhártya és a pleura-űr.   

A magzat tüdeje nem funkcionál  a tüdőverőér vérének kb. 90%a a Botall-vezetéken át – a tüdőt megkerülve – közvetlenül az aortába kerül. A magzat tüdeje légtelen! A végleges tüdőalak az első légvétel után alakul ki.

A tüdő fejlődési rendellenességei lehetnek kétoldaliak és egyoldaliak is.  Féltüdő: az egyik tüdő hiányzik, kb. 20 évig élnek.  Járulékos tüdő:  Kettőzött tüdőtelepből fejlődik ki, vagy  A rendesen fejlődő tüdőtől különül el.  Bal oldalon is 3 lebeny alakul ki  Vele született tüdősérv (bordahiány esetén)  Habtüdő: a tüdő (kisebb-nagyobb) szivacsszerű hólyagokból áll  Zsáktüdő: 1 nagy hólyag  a gázcsere egyszerű diffúzió

A gége fejlődése Gége:  Telepe a kopoltyúbélnek a 3-5. kopotyúív magasságában lévő szakaszából fejlődik. A fejlődés folyamata:  A gége-légcső vályú feji vége 2 oldalán megjelenik 1-1 dombocska (ary-dombok) a 3. héten (a hátsó széleken vannak)  +  Dombocska az elülső szélen: furcula 



A bemenet jellegzetes T alakú képletet vesz fel  gégebemenetté alakul a T vízszintes szára, a függőleges szára az incisura interarytenoidea



A gége porcai, izmai a tüdő telepéből származnak: o Gyűrűporc  tüdőtelepből (4. ív) o Pajzsporc  4-5. kopoltyúívből o Gégefedő  3-4. kopoltyúívből A T alakú nyílás mögött fejlődik a gége ürege, ami egységes üregként a 3 hónapos embryóban mutatkozik meg. Az üreget lezáró hám később elfolyósodik. Az üreget kitöltő hám később azt csak béleli, majd többször átalakul: csillószőrös laphám  többrétegű laphám ( hangszalagok) A hangszalagok 4-5. hónapban nyerik el végleges alakjukat.

  

A gége a születés után is fejlődik:  Szerkezeti fejlődés: hám átalakulása, mirigyek megjelenése  Alaki fejlődés: főleg a fiúknál  Méretbeli fejlődés: főleg a fiúknál. Gége fejlődési rendellenességei:  Teljes hiánya: élettel össze nem egyeztethető  Szűkület: hangképzési zavarok  Gége lumenét hártyaszerű kötőszövetes képlet szűkíti  hangos belégzés  Harántredők jelenléte: hangképzés zavara  Gégefedő teljes vagy részleges hiánya  Gége ürege rendellenes alakú

A légcső fejlődése  

Telepe: a gégetelepet és a tüdőhólyagokat összekötő primitív légcső szűk, csak később tágul Hosszirányú növekedése párhuzamos a szervezet növekedésével

10 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  Helyzete összefügg a gége helyzetváltoztatásával kb. a 15. életévre kerül a végleges helyére.  Az újszülött légcsöve kb. 4,5 cm  A légcsőnek a nyelőcsővel érintkező hátsó vonalában nem jelennek meg a porctelepek, de ettől eltekintve már az első hónapban a légcső teljes hosszában jelentkeznek előporcok  porcgyűrűk (feji-farki irány)

11 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Fejlődési rendellenességek:  Teljes vagy részleges hiány: élettel össze nem egyeztethető  Egész hosszra kiterjedő szűkület  Részletes szűkület  Nyelőcső-légcső közti sipoly  Légcsősérv  Légcső tasakszerű tágulatai  A légcső porcgyűrűinek részleges vagy teljes hiánya, deformitása

Az arc fejlődése Az arc kezdeti fejlődése az elemi szájgödör körüli szövetek változásaival kapcsolatos: Itt megjelennek az ektoderma és a mezoderma szaporulata eredményeként a primitív arcnyúlványok:  2 db oldalsó homloknyúlvány  1 db középső homloknyúlvány  2 db arccsonti nyúlvány  2 db állcsonti nyúlvány Ezek részben differenciálódnak: Középső homloknyúlványból lefelé nő a középső orrnyúlvány. Oldalsó orrnyúlványokból lefelé nőnek az oldalsó orrnyúlványok.  

A primitív arcnyúlványok növekedve közrefogják a szemserleget és a primitív szájnyílást  kialakul az arc 1-1 részlete Kialakulnak az ajkak, a fogléc.

További fejlődése:  Homloknyúlványokból  homlok  Középső orrnyúlványból  orrhát  Oldalsó orrnyúlványok orrszárny és orrhát oldalsó részei  Arccsonti nyúlványokból  alsó ajak, orcánk alsó része Arc fejlődési rendellenességei:  Többféle záródási rendellenesség: nyúlajak  Archasadékok: oldalsó-, ferde-, haránt archasadék és oldalsó ajakhasadék

A szájüreg és az orrüreg fejlődése Szájüreg fejlődése: Telepe: elemi szájgödör  ektoderma bemélyedése a feji végen Az elemi szájgödröt folyamatosan közelíti a fejbél, s majd ezek egymáshoz fekve létrehozzák a garathártyát. A garathártya válaszfal a külvilág és a bélcső között. A primitív szájüreg folyamatosan mélyük, bemenete a kezdetleges zájnyílás, ami végleges alakját az arcnyúlványok zárüdéséval éri el. A garathártya előtt az ektodermában a Rathke-féle tasak képződik, ebből alakul ki az agyalapi mirigy (hypophysis) elülső lebenye. A garathártya átszakadásával létrejön a közlekedés a szájüreg és a fejbél között. Orrüreg fejlődése:  Az elemi szájgödör fölött a 3 hetes embryo homloknyúlványainak megfelelően megjelennek a szaglógödrök. Ezek telepei: szaglómező: hámvastagodás, ami bemélyedve létrehozza a szaglógödröt.  Orrnyúlványok növekednek, a szaglógödör mélyebb lesz  szaglótasak. Szájpad alakulása:  a szaglótasak hámja (primitív szájpad telepe) + szájüreg hámja érintkezik  átszakad  orrüreg és szájüreg közlekedik egymással (igen, így írta a könyv is: közlekedik )  Végleges szájpad kialakulása:  Az arccsonti nyúlványoknak a szájüreg felőli szájpadnyúlványaiból alakul ki.  Ezek kezdetben lefelé nőnek, de ott ütköznek a szájfenék képleteivel, ezután a középvonal felé fordulnak, s később ott egyesülve létrehozzák a végleges szájpadot.  Lágy és kemény szájpad elkülönülése: területén a második magzati hónapban csontmagvak jelennek meg.

12 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Az ento- és ektoderma határvonala kialakult nyelven a linea terminalisnak felel meg. A linea terminalis magasságában a nyelv entodermális telepéből egy nyúlvány indul a nyak irányába  pajzsmirigy telepe lesz. Fejlődési rendellenességek:  Farkastorok: szájpadnyúlványok nem egyesültek.  Teljes: ha a kemény és a lágy szájpadra is kiterjed.  Részleges: o Ha csak a lágy o ha csak a kemény o ha csak a lágy és kemény egy részét érinti  nyúlajak  fogmedernyúlvány-hasadék  beszédhiba fontos a korrekció A szájpadhasadéknak előfordul rejtett formája is: a kemény szájpad hasadékát lemezszerű réteg fedi  a beszéd feltűnően orrhangzós.  Gótikus szájpad: Down-betegség esetén gyakori.

A nyelv fejlődése 2 nyelv telepe a primitív szájüreg fenekén jelenik meg, a kb. 2 mm-es embryoban. Fejlődéstanilag a nyelv több részből fejlődik: 1. Páratlan gumó: entodermális er., szájfenéken jelenik meg 2. Páros, oldalsó gumó: ektodermális, 1-3. Zsigerívből fejlődik ki Ez a kettő a nyelv elülső telepe. 3. Az elülső telep mögött jelenik meg a nyelv hátsó telepe; entodermális er., a 2-4. Zsigerívből fejlődik ki.  

Elülső telepből: a nyelvtest  oldalsó gumókból, a foramen coecum körüli terület – páratlan gumók Hátsó telepből: a nyelvgyök

Nyelv beidegzése: Elülső nyelvtelep: V. és VII. agyideg Hátsó nyelvtelep: IX. és X. agyideg A nyelv mozgatóidege: XII. agyideg

A nyelv izomzatának fejlődése még nem ismert pontosan. Az ízlelőbimbók a IX. agyideg ellátási területén alakulnak ki. A 7-8 hónapos magzatban már megvannak a reflexpályák is az édes, keserű, savanyú ízek ízleléséhez. A bimbók növekedése az 1. év végére befejeződik. A nyelv fejlődési rendellenességei:  Aránytalanul kicsi nyelv: A nyelv csak a páratlan gumóból + hátsó telepből fejlődik ki  Nyelv elülső telepének túltengése: nagynyelvűség a Downbetegség jellemzője  Az oldalsó gumók záródásának az elmaradása  Haránthasadék  A nyelv hiányozhat egészben, vagy részben  A lenőtt nyelvfék rögzíti a nyelvet: beszédhibát okoz

A fogak fejlődése A fogak telepe:  Ektodermikus eredetű: fogléc  Mezodermikus eredetű: a fogak végleges kialakításában játszik szerepet Emberre jellemző:  Különböző alakú fogak - I metsző - C szemfog - P kisőrlő - M őrlő  Fogváltás M C I I C M 2 1 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 M C I I C M

M 3 3 M

P 2 2 P

C 1 1 C

I 2 2 I

I 2 2 I

C 1 1 C

P 2 2 P

M 3 3 M

13 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai 

Tejfogak 20 db 





Maradandó fogak 32 db

Fogléc: - 2. magzati hónapban jelenik meg - A hám duzzanata - A mesenchymába nő bele - Fogbimbók jelennek meg rajta, kvadránsonként 5 db, ezek a tejfogak telepei - Átalakulnak: a fogléctől távol eső végeik bemélyednek, sapka, illetve harang alakot vesznek fel: zománcszerv - A zománcszerv elszakad a fogléctől, és önállóan fejlődik tovább. - A zománcszerv a mesenchymába van beágyazva - mesenchyma - külső zománcsejtek és belső zomácsejtek: zománcalapanyagot termelik, ami elmeszesedve kialakítja a zománcállományt - kötőszöveti elemek: kialakítják a fog alapállományát: a dentint - szélső kötőszöveti elemek elcsontosodva a foggyökér állományát képezik a) a gyökérrész által körülölelt kötőszöveti elemek adják a pulpát. b) A gyökér körüli kötőszövet elcsontosodása által alakulnak ki a fogmedrek. c) A zománcszervnek a hámléctől való elszakadása után a hámlécen kis csap marad vissza, amelyekből a maradandó fogak fejlődnek. Fogzás: o Korai o Átlagos o késői A tejfogak előretörésének sorrendje: 6. hó 11. hó 7 7

5 5

6 6

Fogváltás: 6. évtől a 18. évig, 32 db. fog

3 4

2 2

2 1

3 4

6 6

5 5

7 7

A fogak rendellenességei:  Számbeli rendellenességek  Kevesebb: pl. az állcsont fejlődési rendellenessége: térszűke; a zománcszerv hiányos indukciós készsége  A 32 fog nem minden esetben jelenik meg, mert az arckoponya egyre inkább háttérbe szorul  Alaki rendellenességek  A fogak lehetnek kisebbek  A fogak lehetnek nagyobbak: csak egyes fogakra vonatkozik + foghiány  Szerkezeti rendellenességek  Összenőtt fogak  Egymásba nőtt fogak  Csontot vagy véreret tartalmazó dentinállomány  Helyzeti rendellenességei  Fog, a szájpad, szájtornác, orrüreg területén  A foglécen kívül fejlődő fogak: heterotipiás fogak  Szomszédos fogak kehelycseréje  Fogzási rendellenességek  Késői fogzás  Harmadik fogzás Ezek beszédhibát eredményeznek  A tejfogazat rendellenességéből nem következik a maradandó fogak rendellenessége Hypophysis fejlődése A hypophysis kettős telepéből fejlődik: Elülső lebeny fejlődése: Rathke-tasak lefűződik  hypophysis-tömlőt hozza létre  a hypophysistömlő elszakad a szájüreg hámjától, a közti agy felé növekszik, s annak fenekén (ez a hypophysis hátsó lebenyének a telepe) jelentkező kiöblösödéssel egyesül.

14 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Hypophysis = széli ektoderma + ektodermális eredetű köztiagy. Sejtjeinek differenciálódása már a terhesség elején megkezdődik: chromophob  eosinophil  basophil Születés után is fejlődik, főleg a pubertás környékén. Fejlődési rendellenességei:  Heterotipiás elemek: idegen elemek benne pl. nyálmirigyrészek  Üreges lehet: Rathke-tasak fejlődési zavara  Csökkentértékűsége: növekedési zavar oka lehet  Teljes hiányát még nem észlelték

A KERINGÉS SZERVRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE A szív- és az érrendszer mesodermából fejlődik ki. A szív telepe páros:  Szimmetrikusan – mindkét oldalon – az embryo hasi felszínéhez közelebb eső oldallemeznek az ősszelvénynyélbe való átmenete előtti területéről ún. angioblastok válnak le, amik az endocardiumkötegeket fogják közre.  A kötegekhez a spalncnopleusa hozzáfekszik, megvastagszik, szívlemezt képez.   Kifejlődik a szív izmos fala és külső rétege.  Az endocardium az endocardium-kötegbőlalakul ki: 2 endocardium-köteg üregesedik  egymás mellé kerül  a köztük lévő válaszfal átszakad   Egységek hosszanti csövet (endocardium-tömlőt) hoznak létre, ami a bélcső előtt, a középvonalban található.  Az endocarciumtömlő megnyúlik: kialakítja az endocardium csövet (primitív szívcsövet.

Primitív szívcső: kezdetben egyenes, tagolatlan cső, amely a feji végen az artériás törzsbe, a farki végen a vénás szájadékba folytatódik. Később tágulatok jönnek létre rajta, differenciálódik. A differenciálódott primitív szívcső a garat előtt helyezkedik el, rajta a keringés irányát követve a következő szakaszok különülnek el: 1. Vénás öböl 2. Primitív pitvar 3. Kamrai hurok 4. Szívgumó 5. Artériás törzs   

A szívcső hosszanti irányban gyorsabban fejlődik, mint a test  a szívcső S alakban görbül. A vénás öböl elmozdul: hátra, föl, jobbra. A vénás öböl és a primitív pitvar a szívgumó mögé kerül. A vénás öbölből és a belé nyúló vénákból fejlődnek ki a pitvarok. A primitív pitvarokból lesznek a fülcsék.

Kamrai hurok: 2 szára van:

leszálló szár  bal kamra Felszálló szár  jobb kamra

A szívgumó és az artériás törzs lesz a telepe az o Aortának o Artéria pulmonalisnak 

A kamrai hurok és a primitív pitvar között járat van. Ebben 4 endocardium-párna jön létre. Ekkor még a pitvarok és a kamrák között egy egységes járat van. A primitív pitvarban 2 sövény alakul ki, amik egymással összefekszenek és összenőnek. Az egységek septum kialakítja a jobb és a bal pitvart. Ezen található a foramen orale, ami születés után tűnik csak el.



Az artériás törzs területén is megjelenik egy hosszanti válaszfal, amely folytatódik a bulbuson át a kamrai hurok kialakuló válaszfalában.

15 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  A kamrai hurok le- és felszálló szára között kialakul a kamrai válaszfal, ami összenő a lefelé növekvő septum bulbival és a pitvari septumokkal  a szív ürege jobb és bal félre osztódik. 

Kezdetben a kamrák közti válaszfal sem teljes, a kamrák közlekednek egymással, de ez teljessé válik.



A szív külső rétege zsigeri lemeze a szívlemezből, fali lemeze pedig az embryo háti felszínéhez közelebb eső oldallemezből fejlődik.

16 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai A szív a fejlődése folyamán egyre lejjebb kerül: Garat előtt alakul ki: 4. Bordaköz: az újszülött szívcsúcsa 5. Bordaköz: később Születés után a bal kamra nagyobb megterhelésnek van kitéve  izmos része megvastagszik (méhen belüli életben a kamrafalak egyformák) A szív fejlődési rendellenességei:  A szív helyhete tükörképe a normálisnak  Septumok rendellenességei: o Foramen ovale nyílása nem záródik o Kamrai vagy pitvari septumok hiánya  a szív 3 üregű  Helyzeti rendellenességek: pl. a szegcsont nyitott állapota  a szív sérvszerűen kihelyezett A vérerek fejlődése Az aorta kialakításában az artériás törzs vesz részt. A vénák telepe a vénás öböllel kapcsolatos. Artériák:  Kezdetben szimmetrikusan, mindkét oldalon kialakulnak, majd a felszívódások miatt aszimmetrikussá válik.    az artériás törzsből kezdetben 2 primitív fölszálló aorta fut felfelé, amelyek az 1 zsigerív magasságában, mint primitív aortaívek hátrahajlanak, s lefelé folytatódnak a primitív leszálló aortákban, ezek egyesülnek, s közös törzsként futnak lefelé.  A felszálló és leszálló aortákat a zsigerívek között artériák kötik össze. Ezek a kopoltyúartériák (6 db mindkét oldalon).  jobb oldali bal oldali elsorvad 1. elsorvad elsorvad 2. elsorvad arteria carotis communis 3. arteria carotis communis arteria sublacia 4. aorta íve elsorvad 5. elsorvad arteria pulmonalis jobb ága 6. Botalli vezeték

arteria pulmonalis bal ága A magzati életben az aortát és az arteria pulmonalist a Botalli vezeték köti össze, ezen keresztül jut az a pulmonalis vére a tüdő megkerülésével az aortába. A szervezet fő artériái: az aortából lépnek ki. Ezeket páros és páratlan ágakra osztjuk. A páratlan ágak  hasi irányban lépnek ki. A páros ágak  oldalra és háti irányban lépnek ki. Köldökartéria: magzati keringési rendszer és a placenta (magzatplacenta irányú) összeköttetését biztosítja. Végtagok artériái: kezdetben a páros fejlődés jellemzi. Vénák fejlődése: a kezdeti fejlődést a bilaterális szimmetria jellemzi. 4 pár fővéna alakul ki: 1. pár: a szikhólyag falából gyűjtik a vért, vena portae alakul ki belőlük 2. pár: a lepényből szállítják a vért a magzati szív felé, a magzatba lépve két részre oszlik: a) közvetlenül a májba jut b) a vena cava inferiorba jut 3. pár: a test felső feléből gyűjtik össze a vért 4. pár: a test alsó feléből gyűjtik össze a vért A 4 pár fővéna a ductus cuvieribe ömlik, amely mintegy folytatása a vénás öbölnek. Fejlődési rendellenességek:  a főartériák közösen szájadzanak a szívből, az aorta és az a pulmonalist elválasztó válaszfal nem alakul ki  a Botalli vezeték születés után is fennmarad A nyirokerek és a lép fejlődése Nyirokerek: az embryonális kötőszövet hézagaiból alakulnak ki  hézagok egymással kapcsolatba kerülnek, kehelyként rajtuk lymphazsákok jelentkeznek, amik másodlagosan benyílnak a vénákba.

17 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Az 1. ilyen zsákból 2 nyirokhálózat alakul ki. 1) Fej, nyak, váll területére 2) Felső végtag Az embryonális nyirokerek körüli mesenchymából fejlődnek ki a nyirokcsomók, amik a 3. hónapban megjelennek. Lép: A bursa amentalis falában fellépő mesenchymalis sejtszaporodásból alakul ki úgy, hogy a telepbe erek lépnek, azok elágazódnak. A telep állománya burjánzik, s kb. a 45. Hónapban kialakulnak benne a Malpighi-testek. Ebben az időben kezd vörösvértesteket is képezni. A lép fejlődési rendellenességei:  Léphiány  Járulékos lép A magzati vérkeringés A magzati életben a keringés párhuzamosan fejlődik az erek és a szív fejlődésével. Az érrendszer első nyomai a szikhólyag falának mesenchymájában jelentkeznek. A szikhólyag falában ún. vérszigetek keletkeznek, amik egymással összefolyva hálózatossá lesznek. Az első vérszigetek már a primitív csík stádiumában megjelennek, s hamarosan körülveszik az embryopajzsot. A hálózaton belül ún. haaemoblastok jelennek meg. Az embryo testében is megjelennek a véredények.  A két véredényrendszer összeköttetésbe lép egymással  kialakul a szikvérkeringés, aminek fő képleteit az arteria és vena omphalomesentericae adják. A lepényi keringés fő jellemzője: A vénás és artériás vér nincs teljesen elválasztva egymástól. A lepényi keringésben az aorta vére az arteria iliaca interna 6. ágán a lepényhez jut. Ez a rendszer vénás vért szállít a lepényhez (szén-dioxidos)  oxigenizáció  a vér a köldökvénán keresztül lép be a magzatba.

Az egyik a máj felé halad, a másik a vena cava inferiorba ömlik. Mind a kettő oxigéndús vért szállít. Vena cafa inferior  jobb pitvarba ömlik  a vér átkerül a bal pitvarba  bal kamra  aorta  szervezet (a 2 pitvar fala nem teljesen zárt) A magzati test felső feléből a vért a vena cava siperior gyűjti össze  jobb pitvarba kerül  jobb kamrába ömlik  arteria pulmonalisba. Az arteria pulmonalis és az aorta között van a Botalli-vezeték: a pulmonalis vérének 10%-a jut el a tudőhöz, 90%-a a Botalli-vezetéken át az aortába jut. A tüdőből (ekkor még nem funkcionál) a vér a bal pitvarba  bal kamra  aorta. A magzati szervezetben tisztán oxigenizáló vért csak a máj kap, illetve a felső testrész azon részei, amelyek a Botall-vezeték előtt kapják artériáikat, mert a többi az aortából már kevert vért kap. Részleges keveredés van a: 1. Vena cava inferiorban: az alsó testfél területéről vénás vért szállít, de a belé ömlő köldökvéna artériás vért hoz. 2. Jobb pitvarban: ide önlik a vena cava inferior kevert vére és a vena cava superior vénás vére is. 3. Bal pitvarban: ide jut a jobb pitvarból a vena cava inferior kevert vére, de a tüdővénák vére is. 4. Botall-vezetékben. A jobb pitvarban sem lesz teljes a keveredés, mert a. A pitvar belfelszínének kitüremkedései miatt áramlási terelők hatnak b. A 2 vena cava benyílási szöge 90o-ot zár be c. A 2 vena cava beömlő vére nem egy síkban találkozik d. Az oxigenizált és a CO2-ben dús vér között fajsúlykülönbség van. A születéssel a keringés átalakul, mert 1. A foramen avale záródik 2. Az a. pulmonalis kitágul A Botall-vezeték összeesik A jobb szívfél vére teljes egészében a tüdőbe kerül

18 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai 3. A köldökvénának a vena cava inferiorba ömlő ága elhal  Kialakul a kis- és nagy vérkör

A Wolff-cső megnyúlik, s feji végen a coelomába, a farki végen a cloacába (a terminális bél tágulata) nyílik. A neptrogen szövetbe erek lépnek be, s érgomolyagokat alkotnak. Csökevényes húgycsatornácskák is kialakulhatnak.

A vér fejlődése 2. hónapig: A mesenchymális vérszigetekben és a primitív edényekben ún. haemogoniumok jelennek meg (a vérsejt őse). A haemogoniumok vérplazmát választanak ki, amiben maguk is úsznak  mesenchymális vérképzés. 7. hónapig: a máj veszi át a vérképzést: hepatogén vérképzés. 7. hónaptól:  Lép szerepe  lienális vérképzés  Csontvelő szerepe  mielogén vérképzés. Az újszülött vérképzését teljesen a csontvelő végzi. A haemogoniumok fejlődése többirányú – belőlük keletkezik: a) Fehér vérsejtek b) Vörös vérsejtek Csontvelőben jönnek létre a vérlemezkék. A nyirokcsomókban lymphocyták fejlődnek.

A VIZELETKIVÁLASZTÓ RENDSZER FEJLŐDÉSE Vesék fejlődése: 1. Elővese  visszafejlődik 2. Ősvese 3. Utóvese (végleges)

telepük mesodermális eredetű

Elővese: az ősszelvénynyélen szövetszaporulat jelentkezik, ami kezdetben tömör, majd üregesedik, s egy hosszanti csövet alkot (Wolff-cső).

Ősvese: Az elővese felszívódása előtt már megjeleni. A Wolff-cső tövább növekszik farki irányban. Az ősszelvénynyeleknek megfelelően kialakul az ősvese nephrogen szövete, amelyben ún. úsvesecsomók, majd ezek üregesedésével ősvesehólyagok jönnek létre. Az ősvesehólyagok lefűződnek a neptrogen szövetről, megnyúlnak és benyílnak a Wolff-csőbe. A csőtől távolabb lévő végük kanálszerűen képződik ki, amelybe kis artéria lép be, s ott érgomolyagot képez. Az ősvesehólyagban már felismerhető a Bowman-tok is, ami az érgomolyaggal együtt a Malpighi-testet adja. Ősvese részei:  Felső 5/6 része visszafejlődik  Alsó 1/6 része alkotja a pars sexualist. Pars sexualis részei: o Epigenitalis rész: belső nemi mirigyek telepe o Paragenitalis rész: visszafejlődik Maradó vese: Telepei: 1.Wolff-csőből kiinduló ún. ureter-bimbó 2. ún. metanephrogen köteg. 1. Ureter-bimbó növekedve Kupffer-csővé alakul. Ennek feji vége kitágulva a vesemedence primitív telepét adja, majd ez elágazódva a vesekelyheket is kialakítja. 2. A metanephrogen szövetben kialakulnak az érgomolyagok, amik a kelyhek folytatásába eső csövecskékkel lépnek kapcsolatba. A kupffer-cső lesz a későbbi húgyvezeték, s mivel az a cloacába nyílik, a magzat ide választja ki vizeletét, s az amnionüregbe üríti azt.

19 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Húgyhólyag: Egy septum a cloacát elülső és hátsó félre osztja. a) Elülső rész: a hólyag és a húgycső telepe, amibe benyílik a 2 Wolff-cső és a Kupffer-csövek is b) Hátsó rész: végbél alakul ki belőle.

A septum a cloaca hártyáját is 2 részre osztja: a) Membrana urogenitalis b) Membrana analis Fejlődési rendellenességek:  Alkati rendellenességek:  Patkóvese: a kétoldali vese egységes vesévé olvad össze  A vese megtartja embryonális lebenyezettségét  Rendellenes helyzetű  Egyoldali vesehiány  Egyik oldalon két vese van  Cisztás vese  Húgycső hiányozhat, többes, vagy elágazó  Sipolyképződések

NEMI SZERVEK FEJLŐDÉSE Külső nemi szervek fejlődése  A cloaca-hártya előtti mesenchyma felszaporodásával veszi kezdetét.  A cloaca-hártya elülső fele (membrana urogenitalis) előtt létrejön az ún. ivargumó.    2 oldalán megjelennek az ivarráncok    ezek között kialakulnak az ivarredők   Ezek a 3. magzati hónapig teljesen megegyeznek férfiban és nőben.

ivargumó  ivarráncok  ivarredők

férfi ivartaggá herezacskóvá 

nő csiklóvá nagyajkakká kisajkakká

Belső nemi szervek fejlődése Here és petefészkek telepe:  Az ún. ivarléc, ami az ősvese pars sexualisának a területén található. Az ivarlécet csírahám borítja. Az ivarléc állománya köteges szerkezetet vesz fel, amely kötegek mentén a felszínről az ősivarsejtek az ivarléc állományába vándorolnak. Eddig egységes az ivarléc fejlődése. Ivarléc fejlődési irányai: 1. Amennyiben here alakul ki, úgy a köteges szerkezet csövessé válik. A herejelleg már a 7. héten megmutatkozik. A herék a 9. Hónapban a lágyékcsatornán keresztül leszállnak a herezacskóba, közben maga előtt türemíti a hashártyát is. 2. Amennyiben petefészek alakul ki, úgy a kötegek gömb alakú képletekké, elsődleges tüszőkkel alakulnak. Ennek jellege a 10. héten válik nyilvánvalóvá. Méh, hüvely fejlődése:  Az ősvese pars sexualisának belső oldalán hámsejtburjánzás indul meg, ami felülről lefelé haladó hámköteget hoz létre. Ez üregesedik, majd mindkét oldalon egy-egy csővé alakul = Müller csövek.  A Müller-csövek a Wolff-csövek mellett találhatók. Az egymás mellé került 4 cső alkotja az ún. Thiersch-köteget.  A Thiersch-kötegen belül alsó 2/3 részük összeolvad, és egy közös csövet képez, ami a méhüreg és a hüvely telepe lesz.  Felső 1/3 rész különváltan marad  méhkürtöket képezi.  A Müller-csövek férfiakban is kialakulnak, de később felszívódnak.

20 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  Nőknél a Wolff-csöveknek nincs jelentőségük, míg férfiakban ezekből a ductus ejaculatorius fejlődik. Fejlődési rendellenességek:  Belső nemi mirigyek hiánya, rendellenes helyzete  Rejtettheréjűség  Hasi  lágyéki

21 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  Hasadékok a hímvesszőn, herezacskón  Részleges  Teljes  Felső felszínen megjelenő: kettőzött pénisz  Fitymaszűkület: fityma a makkal összenő  Sipolyok méhtest és a húgyhólyag, végbél között  Müller-csövek rendellenes fejlődése  Kettéosztott hüvely  Kettéosztott hüvely és méh  Kettéosztott méh közös nyakcsatornával  Petefészek és a kürt teljes hiánya, jobb vagy bal  Kettéosztott méh bal, vagy jobb oldala csökevényes  Szűzhártya: vastagabb szűzhártya  Hüvely veleszületett hiánya  Hermaphroditismus: egy egyeden belül női és férfi ivarmirigyek is kifejlődnek  A külső nemi szervek nem felelnek meg a funkcionáló nemi mirigyeknek.

AZ IDEGRENDSZER FEJLŐDÉSE Az idegrendszer elsődleges telepe a velőcső. Velőcső kialakulása:  A fejnyúlvány feletti ektodermában alakul ki.  Az ektoderma megvastagszik  velőlemez.  A velőlemez elhatárolódik az oldalsó ektodermától (epidermis lemeztől), széli részein megjelennek és kiemelkednek a velődombok.  A velőlemez velődombok közötti területre bemélyed  velőbarázda.  A velőbarázda alapja lesz majd a fenéklemez.  A velődombok növekedve zárják (7. ősszelvényes stádiumban) a velőbarázdát  kialakul a velőcső.  A velőcső kezdetben mindkét végén nyitott:

Feji végi nyílása: neuroporus arterior: záródik a 18. ősszelvényes stádiumban. o Farki végi nyílása: neuroporus posteriur: záródik a 25. ősszelvényes stádiumban. A velődombok találkozási vonala majd a telőlemez Az oldallemezek fejlődése lesz a dominánsabb terület A velődombok záródásukkor a kétoldali epidermis lemezt egymáshoz közelítik  azok egyesülnek  a velőcső a mélybe bukik A velődombok és az epidermis lemez határán sejtszaporulat révén létrejönnek az ún. velőlécek   a velődombok záródásával a középvonalban egyesülnek (a velőcső és az epidermis lemez között)   egységes velőlécet hoznak létre. Később az egységes velőléc sejtjei oldalfelé vándorolnak, s a velőcső teljes hosszában kialakítják a ganglion-léceket. o

      

Az idegrendszer szöveti fejlődése A velőlemez sejtjei hengeresek lesznek, majd többsorossá válnak; szaporodnak  már velőcső állapotban, elsősorban a velőcső lemezét határoló legbelső rétegben, az ún. csírarétegben. A csíraréteg sejtjei: medulloblastok. Ebből jönnek létre a a) Neuroblastok  Idegsejtek fejlődnek ki belőlük  Neurocíták (nyúlványokat bocsátanak ki: dendriteket) b) Spongiablastok  Idegrendszeri támasztó szövetének sejtjei o Makroglia sejtek o Oligodenroglia sejtek + o Mikroglia: mesodermális eredetű támasztószöveti sejt. A gerincvelő fejlődése Telepe: a velőcső egy része.  A velőcső fela megvastagszik, lumene szűkül.  A fal fejlődése nem egységes:

22 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai o Alap és tetőlemez fejlődése elmarad o Oldallemezek intenzíven fejlődnek fölfele, lefele, balra  o  a tető és fenéklemezekre az oldallemez mintegy ránő  o  barázdák jönnek létre a külső felületen.  Az oldallemezek a gerincvelő elülső és hátulsó szarvainek telepét adják.  A gerincvelő fehérállományát a neurocyták nyúlványai képezik, amik körülveszik a szürkeállományú szarvakat, valamint a fenékés tetőlemezt,    kialakul a jellemző állomány: o Szürkeállomány: centrális o Fehérállomány: széli helyzetű  A velőcső farki vége (egészen a farokbimbóig terjed, s legvégső szakasza az ektocermával érintkezik) kúp alakban végződik, mert a velőcső falának a növekedése elmarad ezen a területen  A gerincvelő hossznövekedése elmarad a gerincoszlop hossznövekedésétől a gerincvelő relatív fölszállása. Pl. a gerincvelő a 3. hónapban a farkbimbó hámjáig 6. hónapban az 1. keresztcsigolyáig 9. hónapban a 3. ágyékcsigolyáig 1. életév végén az 1. ágyéki csigolyáig   a gerincvelő magasabb szegmentumából eredetileg kilépő idegek vízszintes helyzete megváltozik: centrális végük vongálódik: lófarok képet vesz fel. Az agyvelő fejlődése    

Az agyvelő telepe a velőcső egy része Növekedése kezdetben sejtszaporulatok révén, majd a velősödés folyamata lép előtérbe Fejlődése során a sejtek a felszín felé vándorolnak, s így s szürkeállomány a felszínen helyezkedik el. A fehérállományt a felszíni sejtek nyúlványai képezik, amik velősödnek.

Elemi agyhólyagok megjelenése

Az agy fejlődésének első szakaszában a (z egyenlőtlen) sejtszaporodás dominál.  A kezdetben egyenes és egységes velőcsövön 2 befűződés , 3 hólyagszerű tágulat (elemi agyhólyagok) keletkezik

Előagyból lesz: végagy, közti agy. Középagy: nem differenciálódik, marad középagy. Utóagyból lesz: hátsóagy, nyúltagy. Végül 5 hólyag lesz: végagy, közti agy, középagy, hátsóagy, nyúltagy. Az így kialakuló 5 agyhólyag a később kialakuló agy egy-egy részletének a telepe.

23 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Végagy: agyféltekék, szaglólebeny, csíkolt test, oldalkamrák. Közt agy: szem, hypophysis hátsó lebenye, thalamus, III. agykamra Középagy: III., IV. agyideg, agykocsányok, Hátsó agy: V., VI., VII. agyideg, híd, kisagy, IV. agykamra Nyúltagy: VIII., IX., X., XI., XII. agyideg, nyúlvelő, IV. agykamra



Barázda kialakulása: kevésbé fejlődik

A Sylvii barázda mélyén maradt féltekerészlet a sziget, amelyet a félteke növekedése során a halántéklebeny befed. A sziget megvastagodása ún. gangalion-dombot hoz létre, ami a legfontosabb tözsdúcok telepét adja. A végagy ürege az oldalsó agykamrák telepe.

Az agyvelő hajlatainak kialakulása:  A kezdetben egy síkban lévő agyhólyagok változtatják helyzetüket  kialakulnak az agyvelő ún. hajlatai 1. Fejtetőhajlat 2. Hídhajlat 3. Nyakszirti hajlat A hajlatok kialakulásának oka: a) A növekedés miatti relatív térszűke b) Az egyes agyhólyagok egyenlőtlen növekedése.

Köztiagy fejlődése:   

Végagy fejlődése



A végagy az előagy elülső része. Kezdetben egységes, de már a 6 mm-es embryoban differenciálódik: 2 oldalsó részlet + középső rész  az oldalsó részek intenzívebben fejlődnek.



Az oldalsó részletek a féltekék telepeit adják  növekednek  a középrész fölé nőnek, s közöttük hosszanti rés jön létre, ami a 2 féltekét egymástól elválasztja.  A féltekék folyamatos növekedésükkel a köztiagyat és a középanyag is befedik.  Medialis felszínük lapossá, laterális felszínük domború lesz.  A féltekék alakítják ki a későbbi lebenyeket.  A féltekék felszíne is egyenlőtlenül fejlődik  megjelenik a Sylvii barázda, emi az embryonális élet közepéig az egyetlen felszíni barázda a féltekén.  Megjelennek a féltekék fő hasadékai.  A hasadékok között tekervények alakulnak ki.  Tekervények kialakulása: intenzívebben fejlődik

 

Fejlődése kezdetén szerkezete hasonlít a gerincvelőhöz: felismerhetőek benne a tető-, fenék-, oldallemezek. Végleges helyzetét a hajlatok kialakulásával nyeri el. A fenéklemezekből kialakul: o Hypophysis hátsó lebenye o Corpora mamillaria (2 kis kiemelkedés) o Tuber cinereum Oldallemezekből kialakul: o Thalamus o Pulvinar quadrigemina o Corpora quadrigemina Az oldalfalak szimmetrikus kitüremkedései hozzák létre a szem telepét: a szemhólyagot. Tetőlemez elvékonyodik  tobozmirigy  thela charioidea A köztiagy ürege a III. agykamra hátsó részét képezi.

Középagy fejlődése:  



A középagy nem differenciálódik, mindvégig egységes marad. Benne is felismerhető a tető,- fenék- és oldallemez. Ez a két utóbbi erőteljesen vastagszik az embryonális élet derekán.  o ürege szűkül o belőle alakul ki a Sylvii-csatorna, ami összeköti a III. és IV. agykamrát. Tetőlemez telepe a lamina quadrigemina-nak.

24 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  Oldal- és fenéklemez telepe az  Agykocsányoknak  Vörös magnak  Fekete magnak  III. és IV. agyideg magvainak.  A végagy intenzív fejlődése miatt fedetté válik, majd a mélybe kerül.



  

Az agykamrák a velőcső tengelyében lévő csatornából alakulnak ki: - I. és II. oldalkamrák a végagyból - III. agykamra a végagy+köztiagyból - IV. agykamra a hátsóagy+nyúltagyból A III. és IV. agykamrát összekötő járat: Sylvii-csatorna. III. agykamrát és az oldalkamrákat a Monro-járat köti össze. A IV. agykamra fenekét képező rombusz alakú árok a hídhajlat kialakulásával nyeri el alakját.

Hátsóagy fejlődése  A hátsóagy területén a fenék (híd) és a tetőlemez (kisagy) is megvastagszik.  A hátsóagy üregéből részben a IV. agykamra alakul ki. Nyúltagy fejlődése 



A nyúltagy esetében o Fenéklemeze megvastagszik  nyúltvelőt hozza létre o Tetőlemez elvékonyodik  lamina chorioidea epithelialist hozza létre o Ürege a IV. agykamra kialakításában vesz részt Ürege a IV. agykamra kialakításában vesz részt.

Kisagy fejlődése  

Hátsóagy tetőlemezének megvastagodásából jön létre az ún. kisagylemez  ennek két oldalán kialakulnak a kisagydombok. A kisagydombok fejlődése egyenlőtlen: o A dombok középső részei visszamaradnak o Az oldalsó részek intenzíven növekszenek, majd egymással összenőnek o Az összenövés vonalában a féreg fejlődik ki o Az oldalsó részekből a kisagyi féltekék fejlődnek ki o A kisagyi féltekéken harántbarázdák lépnek fel

Az agykamrák fejlődése

Az agy és a gerincvelő burkainak fejlődése  

     

A burkok a mesodermából fejlődnek. A burkok telepe az a mesoderma-részlet, amibe a velőcső mintegy beágyazódik. E mesoderma 2 részből áll: a) Tengely-mesoderma: az őscsigolyák scerotomjainak felel meg. - A gerincvelő hosszában helyezkedik el. - Szelvényezetten helyezkedik el. b) Fej-mesoderma: - Az agyvelő mentén helyezkedik el. - Szelvényezetlen. A burkok fejlődése összefügg a csigolyák és a koponyatető csontjainak a megjelenésével. Először a kötőszövet kocsonyásodik, ez kitölteni igyekszik az idegrendszer és a csontok telepei közötti hézagot. A kocsonyás kötőszövet a csontok felől tömörül, és kialakítja a kemény agyhártya és a pókhálókártya közös telepét. A lágy agyhártyának a belső lemeze fejlődik ki az idegrendszer felőli kötőszövetből, majd később a pókhálóhártya leválik a kemény agyhártyáról. A kemény agyhártya és a pókhálókártya közös telepe az agy területén hozzátapad a csontok belfelszínéhez, de a gerincvelő területén szabad marad. Az agyburok lemezei nem tapadnak elválaszthatatlanul össze: o A csont és a kemény agyhártya között rés van. o A lágy agyhártyák közötti résben kering az agyvíz.

25 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Az agyidegek és a perifériás idegrendszer fejlődése Agyidegek és a környéki idegrendszer telepe: a ganglion-lécek. A ganglion lécek növekednek  csomókra tagolódnak. A csomókból kialakulnak: o A gerincvelő hosszában a spinalis ganglionok o Az agyvelő területén az agyidegek ganglionjai A ganglion-lécekről több részletben válnak le sejtcsoportok: 1) Ventrális irányban kilépő sejtekből alakul ki a sympathicus határköteg, ami multipolaris sejteket tartalmaz. 2) Innen származnak a mellékvesék chromaffin sejtjei is 3) Innek származnak az aorta körüli paraganglionok is. Agyidegek magvai: 1) Tisztán mozgató agyidegek magvai III. IV.: középagy VI. XII.: nyúltvelő elülső részén 2) Kevert agyidegek magvai V. VII. IX. X. XI.: nyúltvelő oldalsó részén.

Az agyállomány felszínén elhelyezkedő üreges elváltozások Kérges test hiánya Kicsiny tekervények Széles lapos tekervények Kéreghiány Szürkeállomány fejlődési rendellenességei: a fehérállományban elszórtan kisebb-nagyobb szürke szigetek találhatók  Kisagy szabálytalan elhelyezkedésű      

A gerincvelő fejlődési rendellenességei:  A gerincvelő záródási rendellenességei:  Rejtett  Nyílt  A gerincvelő kettőzöttségei  Egész hosszban  Egy szakaszon  Gerincvelő hasadtsága, kettőzöttség nélkül  Gerincvelő hiánya  Teljesen  Részlegesen

Az agyidegek rostjai a hozzájuk tartozó idegsejtek nyúlványai. Az idegrendszer fejlődési rendellenességei:  Agyvelő hiánya: élettel összeegyeztethetetlen: a velőcső feji szakasza nem záródik.  Nagy agyvelő: a támasztószövet túlburjánzik.  Kis agyvelő: ha súlya <1000g  kis koponya  súlyos értelmi fogyatékosság.  Agysérv: a koponya csontjai között rések maradnak vissza  agyburok és agyállomány kitüremkedik  Vízfejűség:  Belső vízfejűség: az agyvíz felszaporodik az agykamrákban  Külső vízfejűség: az agyvíz felszaporodik az agy külső felszínén  Másodlagos vízfejűség: elsorvadt agyrészlet telepén visszamaradt üregben pang az agyvíz, és ott nyomásos tüneteket hoz létre.

A LÁTÁS SZERVÉNEK FEJLŐDÉSE     

A szem telepe a köztiagy. A köztiagy két oldalán szimmetrikusan egy-egy kitüremkedés jön létre: elsődleges szemhólyagok, melyek az arc irányába növekszenek. Növekedésük végére elérik az arc ektodermáját. Ezen a helyen kialakul az ún. lencsemező, ami a szemlencse telepe lesz. A szemhólyag és a lencsemező érintkezését követően a szemhólyag bedomborodik  kettős falú szemserleggé (másodlagos szemhólyaggá) alakul át. Ezt követően a szemserleg és a lencsetelep fejlődése egymással párhuzamos. o A szemserleg 2 fala közel kerül egymáshoz o A lencsemező bedomborodik  lencsegödör jön létre

26 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  A lencsegödör leválik a széli ektodermáról, s mint lencsehólyag a szemserleg belseje felé növekszik, a serlegbe jutva kialakítja a szemlencsét.  A szemserleg fala létrehozza a retinát. 



A szem többi eleme a szemserleget körülvevő mesenchymából fejlődik. Üvegtest fejlődése még nem teljesen tisztázott. A szemserleg és a szemserlegnyél (a szemserleget köti össze a köztiaggyal) külső-alsó felszínén kezdetben egy hosszanti hasadék, az embryonális szemhasadék húzódik végig. Ez a szemarteria belépése után záródik A szemserleg nyeléből a II. agyideg alakul ki.



A szem = kihelyezett agyrészlet

 

 

Ferde szemrés Belső szemzugot fedő bőrredő

Íris fejlődési rendellenességei:  Egy szemen belül 2 írisz  A 2 szem más színű  Pupilla valamilyen irányú kihelyezettsége, általában lefelé Lencse fejlődési rendellenességei:  Veleszületett szürkehályog  Lencse kihelyezettsége, általában fölfelé  Üvegtest fejlődési rendellenességei  Érhártya rendellenességei  Retina fejlődési rendellenessége: nem, vagy részben fejlődött ki a retina

Szemhéjak: A 2. magzati hónapban megjelennek, mint primitív bőrredők. A 3. hónapban összenőnek A 7. hónapban megnyílnak: kialakul a végleges szemrés. A szem fejlődési rendellenességei:  Egyszeműség: inkább csak torzokon figyelhető meg  Rejtettszeműség: nem nyílnak meg a szemhéjak a 7. hónapban  Embryo szemhasadék záródásának zavara  Íris teljes hiánya  Több pupillanyílás  Pupilla hiányzik  Nem alakul ki pupillanyílás  Lencsék rendellenes helyen alakulnak ki  Veleszületett tályogok Szemhéj fejlődési rendellenességei:  Veleszületett szemhéjbefordulás  Szemhéjcsüngés  Pillaszőrök kétsorosan fejlődnek  Pillaszőrök pigmenthiánya  Szemhéj teljes vagy részleges hiánya Down-szindrómánál:

A HALLÓSZERV FEJLŐDÉSE A hallás szerve fejlődéstanilag 3 részből épül fel: 1) Külső fül 2) Középső fül 3) Belső fül 1. Külső fül fejlődése  Az 1. és 2. zsigerív ektodermáján a fülgumó jelenik meg.  1-2-3. gumó az 1. Zsigerívhez tartozik: fülkagyló elülső, felső 1/3-a alakul ki  4-5-6. gumó a 2. zsigerívhez tartozik: fülkagyló hátsó, alsó 2/3-a alakul ki.  A gumók fokozatosan nőnek és egybeolvadnak  fülkagyló. A gumók összeolvadva nyílást fognak körül, amelynek a mentén a 3. hónapban porcmagvak jelennek meg. Ez a nyílás az 1. Zsigerbarázdának felel meg. Ez mélyebb lesz, s kialakul a primitív külső hallójárat.

27 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Dobhártya: a dobhártyát a következők hozzák létre: a) külső hallójárat hámja b) dobüreg hámja c) környező kötőszövet 2. Középső fül fejlődése: A középső fül az első garathasadékból alakul ki: ennek vak vége tasakosodik, kitágul. Tágult része lesz a dobüreg (születés után is fejlődik még) telepe. Többi része a fülkürt telepe. Az 1. és 2. zsigerív mesodermájából fejlődik ki a a) kalapács b) kengyel c) üllő

Középfül fejlődési szakaszai: 1. 3-7. hét között kialakul a középfül telepe 2. 7. hét-3. hónapig elkülönül a primitív tuba és dobüreg 3. 3. hónaptól: alaki és nagyságbeli változások 3. Belső fül fejlődése:  az 1. zsigerív ektodermáján kialakul az ún. hallólemez, ami az ektoderma szövetszaporulata.  a hallólemez bemélyedve kialakítja a hallógödröt.  a hallógödör lefűződik, és hallóhólyaggá alakul  a hallóhólyagon befűződés keletkezik  két részre oszlik: ZSÁKOCSKA

csatorna köti össze

megnyúlik, csavarulatokat vesz fel  létrejön a csiga telepe

TÖMLŐCSKE

kitüremkedések alakulnak ki rajta  félkörös ívjáratok telepei fejlődnek

Együttesen a hártyás labirintust alkotják. Belsejében: endolympha

 

A csontos labirintus a hártyás labirintust ölelő mesodermából fejlődik a hártyás és a csontos rész között perylimpha van

A fül fejlődési rendellenességei  fülkagyló lehet kicsi, nagy, hiányozhat, több is lehet  Darwin-gumo  szatírfül: a fülkagyló felfelé megnyúlt, hegyes  macskafül: a fülkagyló felső szakasza nagy, és elfedi a többit  kinövések  5. és 6. fülgumó hiányosan nő össze  dobhártya, hallócsontok hiánya, rendellenességei Fül fejlődési rendellenességének csoportjai: 1. kisfokú rendellenességek  ép külső fül és dobhártya  a hallásfunkció csökkent 2. egyszerű rendellenességek  a középfülre lokalizálódik  részletes vagy teljes hallójárathiány 3. súlyos rendellenességek  a koponyafejlődés zavarának részeiként vannak jelen

A SZAGLÓSZERV FEJLŐDÉSE Telepe: szaglómező, ami eleinte a végagyhoz illeszkedik.  A szaglómezőből nyúlványok nyúlnak a szaglókéreg felé. Közöttük porclécek jelennek meg, amik kialakítják a lamina cribrosát.  a szaglómező sejtjei differenciálódnak: 1. neuroblastokká alakulnak, amik a szaglószőrökkel jutnak kapcsolatba 2. támasztósejtekké alakulnak. A szaglás szervének fejlődési induktora a szaglótasak.

28 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  

A KÜLTAKARÓ FEJLŐDÉSE A bőr hámból és irhából épül fel. Hám: morfológiailag: többrétegű elszarusodó laphám. funkcionálisan: fedőhám. Eredete: ektodermális eredetű. Irha: mesodermális eredetű. A hám fejlődése:  a hám az ún. széli ektodermából fejlődik  a széli ektoderma hámja kezdetben egyrétegű, majd kétrétegűvé válik.  a csíraréteg felső rétege folyamatosan elszarusodik és lelökődik.  a csíraréteg az intenzív sejtszaporodás zónája. Az irha fejlődése: Az irha kettős mesodermális telepből fejlődik: 1. háti terület irhája: a metamerák (mesodermális ősszelvények) bőrlemezeiből alakul ki. 2. hasi és oldalsó felszín irhája a fali oldallemez származéka Az irha és a hám közötti élet átmenet az irha által a hámba bocsátott szemölcsök (papillák) által megszűnik. Az irhában simaizomelemek és zsírszövet is megjelenik. Magzatmáz A magzat bőrét az ún. magzatmáz borítja. Magzatmáz: zsíros, fehéres színű anyag. A magzatmáz alkotóelemei:  lelökődött hámsejtek  a bőr mirigyeinek váladéka

magzatpihe biológiailag aktív anyagok: A-vitamin, tüszőhormon, sárgatesthormon

A magzatmáz funkciói  véd a folyadékveszteségtől  véd a hőveszteségtől  véd a felázástól  szülés idejére sikamlóssá teszi a magzatot. A bőr az embryo felszínén kezdetben mindenütt egyenletesen feszes.  az egyenlőtlen növekedés miatt ún. feszülési vonalak jönnek létre. A tapintás szervének fejlődése A tapintás szervei itt fejlődnek ki:  bőrben  szájüreg nyálkahártyájában  orrüreg nyálkahártyájában  szem kötőhártyájában 

 

a hüvelyes érzőidegrostok áttörnek az irhán, benőnek a hámba. Itt elveszítik velőhüvelyüket. a hüvelyes érzőidegrostok egy része csak az irhában végződik (testes végződésnek nevezzük)  tapintóvégtesteket hoznak létre. a hámrétegbe jutott érzőidegrostok fejlődési iránya kettős: 1. a rostok a hámsejtek között fibrillákra oszlanak, majd hegyes vagy bunkós végződést vesznek fel (ez a sejtek közötti végződés típusa). 2. A rostok a hámsejtekben végződnek (sejten belüli végződés típusa).

A bőr mirigyeinek fejlődése 1. verejtékmirigyek:  A verejtékmirigyek a hám csírarétegének az irha felé bocsátott hámcsapjaiból fejlődnek.

29 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  A hámcsapok mélyen az irhába nőnek, majd végeik többszörösen felcsavarodnak.  A hámcsap üregesedik, s a mirigy kivezető járatát adja.  A felcsavarodott végződés miriggyé alakul.  A csap üregesedése párhuzamos a működés megindulásával.  Az üreges csap a felszínen nyílik. 2. faggyúmirigyek a) szőrrel összefüggő faggyúmirigyek  a faggyúmirigyek telepeit képező hámcsapok a szőrcsírákból sarjadzanak az irhába. Az ebben lévő sejtek faggyúvá alakulnak át, amely a közben zsákszerűvé vált csapot teljesen kitölti.  a faggyú a zsákszerű mirigyből a szőrtüszőbe, majd a szőr mellett a felszínre kerül, ott a szőr és a bőrfelületét bezsírozza. b) szőrtől független faggyúmirigyek  ezek a hám csírarétegének csapszerű nyúlványaiból jönnek létre.  ilyen van pl. a makk, az ajakszegély, a felső személy, az orrnyílás környékén. 3. tejmirigy  telepe: a Shultze-féle teljéc  első hónapokban  a törzsön, az elülső és hátsó végtagtelepek közötti vonalban mindkét oldalon kialakul a tejléc  a hám csírarétege megvastagodik, a tejléc felszínén kiemelkedés jön létre.  a tejmirigy hámja a későbbi emlőnek megfelelő helyen egy csapot bocsájt az alatta levő kötőszövetbe  itt a tejléc megduzzad  létrejön az ún. tejdomb.  a tejléc többi része elsorvad, a tejdombok a bőr felszíne fölé emelkednek, rajtuk bőrsánc alakul ki, közepük pedig bemélyed.  a bemélyedt rész a mirigymező

   

a mirigymezőből hámcsapok nyúlnak a környező kötőszövetbe, ezek üregesednek, többszörösen elágazódnak, s kialakítják a tejmirigy szerkezetét a méhmagzat tejmirigye nem termel tejet a születés utáni 3. napon tejszerű váladék termelődésre indul meg  boszorkánytej – ez csak rövid ideig tart. Az emlő a születés után is fejlődik.

A köröm fejlődése Köröm= módosult bőrképlet.  3. hónapban: elsődleges körömmező = többrétegű hám  megvastagodik  előköröm  a 7. hónapig az előkörmöt epidermus réteg borítja  köröm  a 7. hónapban áttör, az epidermis réteg a körömágyat képezi  újszülöttkorra a köröm eléri az ujjbegyet = érettség egyik jele  méhen belül a köröm növekedési tempója 0,1 mm/nap A haj és a szőrzet fejlődése Szakaszai: 1. elsődleges szőrzet 2. átmeneti/pótló szőrzet 3. végleges szőrzet

1. elsődleges szőrzet/magzatpihe  25-27 mm-es embryoban a szemöldök tájékán jelenik meg  7. hónap: teljesen beborítja a magzatot  8-9. hónap: fokozatosan kihullik  a magzatpihe elemei a magzatmázban és a magzatvízben megtalálhatók 2. átmeneti szőrzet  durvátt, a pubertásig marad fenn 3. végleges szőrzet

30 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  fejlődése a pubertásban kezdődik  a végleges szőr merevebb és pigmentáltabb  szembetűnő férfiaknál a hónaljban és az arcon a fejlődése Szőr:  A hám csírarétegéből fejlődik ki  a csíraréteg egyes területei megvastagodnak, majd ferdén csapszerű nyúlványokat bocsátanak az irhába  az így kialakult hámcsapok a szőrcsírák  A szőrcsírák hosszanti irányban növekednek, végdarabjuk bunkósodik = szőrhagyma  a szőrhagymába kötőszövet nyomul  szőrszemölcsök  innen kiindulva kialakul a primitív szőrszál  a szőrcsírát körülvevő kötőszövet megszaporodva létrehozza a szőrtüszőt  szőrök megjelenési sorrendje: 1. tapintószőrök 2. fedőszőr 3. pillaszőr  ha a szőrszál kihullik, új csak akkor képződik, ha a szőrszemölcs épen marad. Bőr és függelékeinek fejlődési rendellenességei:  albinizmus: pigmenthiány  a bőr vékony, szöveti elemei hiányosak  a bőr fokozott nyújthatósága  bőrkettőzet  fokozott szőrzet  egész testen v. részlegesen  kopaszság  egész testre kiterjedő, vagy körülírt testrészekre Emlő:  emlő hiánya  egyik, mindkettő  több előbimbó fejlődik  csökevényesen fejlődik Bőr:  halpikkelyes elváltozás a bőrön  bőrredők rendellenesek: pl. négyujjas barázda (Downszindrómánál)

A TERHESSÉG A terhesség jelei és a terhességi időszámítás 1. gyanújelek: szubjektív tünetek: émelygés, hányás, kívánósság 2. legvalószínűbb jelek: objektív változások  nemi szervek változásai  méh alakja, nagysága, helyzete  a méh nyomja a hólyagot  gyakori vizelési inger  menstruáció elmaradása  a méh nagyságának változása a hónapok szerint: 1. lúdtojásnyi 2. férfiökölnyi 3. a méhfenék 2 ujjal a symphisis fölött van 5. a méhfenék a symphisis és a köldök közötti távolság közepénél van 6. a méhfenék a köldök magasságában van 7. a méhfenék 2 ujjal a köldök fölött van 8. a méhfenék a köldök és a processus xyphoideus közötti rész felénél van 9. a méhfenék a gyomorgödör magasságában van 10. leszáll  a 8. hónapnak megfelelő állású  a hüvely kékesen elszíneződik  tejfelszerű hüvelyváladék  emlőből savó préselhető 3. Biztos jelek:  magzatmozgás észlelése (általában a 20. héten)  magzatrészek tapintása  magzati szívhangok észlelése  röntgen, ultrahang igazolja A terhességi idő:  általában 266 nap  a terhesség 2. felében terhességi csíkok jelenhetnek meg a hason, combon, emlőtájékon  Haase-séma a magzat hossza = o az első 5 hónapban a hónapok2 o az 5től a hónapx5

31 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai Az 5. hónapig a koponyatetőtől a farokbimbóig mérik, az 5. hónap után hozzáadjuk a végtagok hosszát is. A magzat elhelyezkedése az anyaméhben 

     

1.

2.

3. 4.

5. 6.

fekvés: a magzat és az anya hossztengelyének a viszonya  ha ez a kettő párhuzamos  egyenes fekvés  ez lehet fejvégű vagy medencevégű  ha ez a kettő derékszögű  harántfekvés magzat állása: a magzat hátának viszonya az anya oldalához magzat tartása: a magzat testrészeinek egymáshoz való viszonya „magzathenger”: a szülés idejére felvett magzati tartás kóros elhelyezkedés oka lehet a méh rendellenessége, pl. előre v. hátrahajlott méh a méhmagzat fejlődési szakaszai, a magzat életmegnyilvánulásai a terhesség 3. hetéig: pete 4. 2-5. hétig: ébrény 5. 5. héttől: magzat hónap:  megjelennek a felső végtagbimbók  átszakad a garathártya hónap:  megjelennek az alsó végtagbimbók és az arcnyúlványok  kialakulnak a szemhólyagok, szemhéjak  megjelennek a fülkagylók  megjelennek a végtagokon az ujjak hónap  szemhéjak záródnak hónap  magzatpihe megjelenése  külső nemi szervek differenciálódnak, nemi különbségek lépnek fel hónap  magzatmáz hónap  a herék a lágyéki járat nyílásában helyezkednek el

1hónap = 1x1=1cm 6hónap = 1x1=1cm 2hónap = 2x2=4 cm 7 hónap = 2x2=4 cm 3hónap = 3x3=6 cm 8hónap = 3x3=6 cm 4hónap = 4x4=16 cm 9hónap = 4x4=16 cm 5hónap = 5x5=25 cm 10hónap = 5x5=25 cm 7. hónap  megnyílik a szemrés 8. hónap  haj, köröm jelenik meg 9. hónap  lehullik a magzatpihe  herék leszállnak a herezacskóba 10. hónap  a magzat érett  a körmök az ujjhegyig érnek A magzat jellemzői:  parazitaként viselkedik: elveszi táplálékát  mirigyei működnek  gyomor pepsint termel  máj epét termel  hasnyálmirigy trypsint termel  faggyúmirigyek magzatmázt termelnek  vizeletet választ ki, amit a magzatvízbe ürít

SZÜLÉS - SZÜLETÉS Szülés – születés: a magzatnak és függelékeinek az anyaméhből való távozása. Attól függően, hogy ez mikor következik be, megkülönböztetünk:  vetélés: 28. hétig  koraszülés: 28-38. hét  érett szülés: 38. hét (az utolsó mensestől számított 40. héten) Szülés folyamatának szakaszai:

32 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai 1. tágulási szak  méhszáj megnyílik  szülőfájások megindulnak   a burok a méhszáj felé nyomul, a benne lévő ún elővízzel tágítja azt  a tágulási szak a méhszáj eltűnéséig tart 2. kitolási szak  kialakul az összefüggő szülőcsatorna: a méh és a hüvely közös csövet alkot  szülőfájások fokozódnak  hasprés: hasizmok is segítenek a méhtartalom kitolásában: részben reflex, részben akaratlagos   a magzat fokozatosan tolódik a szeméremrés felé 1. fej megjelenése, ami fájásszünetben még visszahúzódik 2. tarkónak a szeméremív alatt történő megtámaszkodásával kezdődik a kinyomulás 3. tarkó, fejtető, homlok, arc kigördülése  a magzat feje a kitolási szakaszban három forgást végez: 1. felxio: a fej a mellkas felé hajlik 2. rotatio: a magzati koponya nyílvarrata a medence egyenes átmérőjébe jut, s a tarkó megtámaszkodik 3. deflexio: a fej hátrahajlik, majd kigördül  a fej születését követi a vállak, majd a test születése  a kitolási szak a méhszáj eltűnésévtől a magzat megszületéséig tart 3. lepényi szak:  megszületik a lepény  a méhfal összehúzódik, a lepény nem    a méhet és a lepényt összekötő ered elszakadnak  a lepény megszületése után a méhfal összehúzódik, és így marad az ereket elszorítja, a vérzés megszűnik Magzati függelékek rendellenességei:  melléklepény: a méhüregben visszamaradhat, erős vérzést okoz

 vitorlás tapadású köldökzsinór: a köldökzsinór nem tapad a lepényen, csak az erek jutnak el, így azok könnyen elszakadhatnak  köldökzsinór csomói  álcsomók: értágulatok  valódi csomók: általában ikerterhességnél Szülés közben a magzat elöl fekvő részén (fejen) elváltozások jöhetnek létre:  fejdaganat: a fej bőrének és a bőr alatti kötőszövetnek oedemás duzzanata  vérdaganat: 1-2 óra múlva fejlődik ki. A csontos szülőúton áthaladva a koponyacsont és a csonthártya egymáshoz képest eltolódik, az őket összekötő erek elszakadnak  vérzés  egyéb elváltozások:  fej bőrén elhalások  koponyatető csontjai behorpadhatnak  elszakad a kisagysátor, nagyagyi sarló  bevérzések: kemény agyburok fölött/alatt, nagyagy/kisagy állományában Fej illeszkedési rendellenességei  koponyacsontok egymásra tolódása Szülési komplikációk:  köldökzsinór előreesése  méhszájon tapadó lepény Az újszülött fiziológiás asphyxia tüneteit mutatja:  rövid ideig nem kielégítően lélegzik, mert légcsőközpontja nehezebben ingerelhető a szív rendesen működik  termolabilis: hőmérséklete 36Co-ig esik, csak 12 óra múlva nyeri vissza rendes hőmérsékletét      

fiziológiás súlyesés: kb. 6% vizelete az 5. napig fehérjét tartalmaz bőre vörösen elszínezett, majd lemezes hámlás emlői megduzzadnak  boszorkánytej azonnal szopik, ajkain szopópárnák vannak sok levegőt nyel

33 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  vérében...  a vörösvértestek száma nagy: 5-6M  a haemoglobin több, mint 100%  a bilirubin mennyisége fokozott  fiziológiás sárgaság a 2-3. naptól, s kb. 2 hétig tart Ikerterhesség- ikrek Ikrek: a) egypetéjű ikrek b) kétpetéjű ikrek a) egypetéjű ikrek: „egyazon személy két kiadása” egyetlen megtermékenyített pete kétsejtes stádiumában, hasadás révén alakulnak ki, ami bennük azonos, az örökletes  mindig egyneműek  placentájuk közös  chorionjuk közös  amnionjuk lehet közös vagy különálló b) kétpetéjű ikrek: testvéreknek minősülnek  mindkét petefészekben van ovulatio  a Graaf-tüsző két petesejtet tartalmaz, mindkettő megtermékenyül  az egyik petefészekben 2 Graaf-tüsző reped meg, és mindkettő megtermékenyül  + lehetőség: 2 pete más-más időpontban, egymás után termékenysül meg  lehetnek azonosak és különneműek  placenta: közös vagy különálló  amnion és chorion különálló Leggyakoribb rendellenesség:  ikertorzak: összefüggő kettőződések ritkák  szülési komplikáció: iker-összeakadás  a méhez kívüli ikerterhesség ritka

34 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai 

Kettős torzak Kettős torz: a test tengelye mentén egyes testrészek kettőzötten vannak jelen.  mindig egy petéből alakul ki  közös magzatburok  egyneműek  a megtermékenyített pete fejlődése ikerképzés irányába haladva, a morula (szedercsíra) stádiumban csak részlegesen kettőződik  lehetnek: szimmetrikusak, aszimmetrikusak  néha csak egyes testrészek kettőzöttek: pl. fej Többletképződés: többletvégtag megjelenése: pl. 3 lábú csirke Parazitatorz: jól fejlett magzatból kinövő plusz csökevény, pl. mellkason plusz egy kéz.

A SZÜLETÉS UTÁNI FEJLŐDÉS 1. Keringés fejlődése a) elzáródik a Botall-vezeték és a pulmonalis-aorta b) elzáródnak a köldökvénák a vena cava inferiorral összekötő vénás vezeték: Arartii vezeték c) záródik a foramen ovale  kis- és nagyvérkör elkülönül 2. a légzés fejlődése  köldökzsinór átvágása után a vérben felszaporodó CO 2, valamint a hőmérséklet-változás ingerli a légzőközpontot első légzőmozgások  az újszülött aveolus-járatai bronchusokká alakulnak, helyettük újak jönnek létre 3. agy fejlődése:  myelinisatio folyamata  születéskor a pyramispálya rostjai csak részben rendelkeznek velőhüvellyel

 

a gerincvelő oldalsó pyramisrostjai csak a születés után velőhüvelyesednek (az érzők előbb, a mozgatók később) az 5. életévre velőhüvelyesednek a fő rostok a koponya követi az agy növekedését

4. gerincoszlop fejlődése  a hajlatok később alakulnak ki: hasrafekvéssel, üléssel, járással, stb. párhuzamosan alakul ki. 5. méretbeli/súlybeli növekedés:  a növekedés intenzitása csökken.  a növekedés irányítottságának szakaszai (Prader szerint): 1. születés3. év: idegrendszer irányítja 2. 3. évpubertásig: hypophysis elülső lebenyének növekedési hormonja, pajzsmirigy, inzulin 3. pubertás időszaka: mellékvesekéreg, gonádok dominanciája 4. pubertás: mellékvesekéreg androgénjei: here androgénjei, ovarium hormonjai irányítják  test lágyrésztömege: Rother-féle ponderalis index: testtömeg x 100 testhossz3 Ez minél kisebb, annál soványabb a gyerek. koponya növekedése: koponyakörfogat relatív körfogat mellkörfogat x 100 Relatív körfogat= testhossz3 Pl=

 



növekedés meghatározásának egyenlete a Pfaundleregyenlet: E=n*L3 ahol: L= méterben mért testhossz E=termékenyítéstől számított életkor n: 4,75

6. a születés utáni fejlődés 2 fő szakasza: a) neutralis gyermekkor b) biszexuális kor

35 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai a) neutralis gyermekkor 1. újszülöttkor: 10. napig 2. csecsemőkor: 1 éves korig 3. kisgyermekkor: 6 éves korig b) biszexuális kor 1. kisiskoláskor 7-10-12 év. 2. nemi érés: 10-16, 12-18 év 3. érettség 16, 18

3. A független v. szabad kombináció szabálya: Ha több tulajdonságban elérő szülőket keresztezünk, akkor a hasadási szabály minden tulajdonságra külön-külön is vonatkozik, így megjelenhetnek a szülők közt elő nem fordult tulajdonságkombinációk is. Fogalmak 

gaméta: ivarsejt



fenotípus: megjelenés – öröklött + szerzett tulajdonságok



genotípus: öröklött tulajdonságok összessége



homozigóta: azonos tulajdonságú gaméták egyesüléséből keletkezik



heterozigóta: különböző tulajdonságú gaméták egyesüléséből keletkezik - heterodynam öröklés: a heterozigótában csak az egyik gaméta tulajdonsága mutatkozik meg - homodynam öröklés: a heterozigótában mind a két gaméta tulajdonságai egyenlő erővel érvényesülnek

Fejlődés – öröklődés



MENDEL SZABÁLYOK: 1. Uniformitás szabálya (egyformaság = uniformitás)

modifikáció: módosulás, a környezethez való alkalmazkodás révén alakul ki



mutáció: átalakulás, hirtelen fellépő öröklődő változás → mutánsok



populáció: népesség



recesszív: rejtett, elnyomott; az a tulajdonság, ami a heterodynam öröklődésben rejtett marad



domináns: elnyomó

A köldökcsonk az 5-6. napon leesik, de a köldök hegesedése csak a 3. héten teljes.

ÖRÖKLÉSTAN Öröklés: Az a folyamat, amelynek során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre, és az utódok az ősök tulajdonságait továbbadják. Öröklés folyamatának szakaszai: 1. ivarsejtek képződése, megtermékenyítés folyamata 2. manifesztáció folyamata: a zigótának kifejlett élőlénnyé alakulása

F1=első utódnemzedékre vonatkozik A tiszta, de különböző tulajdonságokkal rendelkező szülők utódai valamennyien egyformák 2. Hasadás szabálya : F2=második utódnemzedékre vonatkozik Ha az F1 generáció egyedeit egymással keresztezzük, akkor az F 2 egyedei nem egyformák, köztük a P generáció (nagyszülők) tulajdonságai megjelennek → F1 generáció tulajdonságai hasadnak.

36 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai  változékonyság: az öröklődés mellett ható életjelenség = az élőlények bizonyos mértékig megváltozni képesek

Végrehajtó rendszer: a nukleinsavat nem tartalmazó sejtrészek képezik a végrehajtó rendszert.



variáció: változat, egyforma egyedek között előforduló fokozatbeli eltérés



variációs távolság: a változatok szélső értékei között lévő távolság

Zigóta: anyai + apai sejtek egyesülnek.  A zigóta plazmaanyagát zömmel az anyai petesejt adja → a zigóta végrehajtó rendszere majdnem kizárólag anyai eredetű.



zigóta: hím+nőstény ivarsejtek egyesülésével keletkezik

A környezet szerepe:

Az öröklődés anyagi alapjai Öröklődés lényege: az egyedre jellemző fehérjék létrehozása. A zigóta csak „jelzést” ad a fehérjék kialakulásához. A jelzőrendszer biokémiai alapja a nukleinsav, aminek a szervezetben 2 típusát különböztetjük meg: - DNS: sejtmagban - RNS: sejtmagban, plazmában. DNS → RNS → fehérje A DNS a sejtmagban kialakítja az RNS-t, ami a maghártyán átjutva a plazmába kerül, s ott meghatározott fehérjéket hoz létre. DNS: kettős spirál szerkezetű  hidrogénkötés kapcsolja össze - Dezoxiribóz hozzájuk kötődő purinbázisok építik fel a - Foszforsav kettősspirált DNS: négyes jelzőrendszer, mert a purinbázisok meghatározott módot kapcsolódnak össze: A-T és G-C → az egyik bázisainak sorrendje meghatározza a másik spirál bázisainak sorrendjét. Ezen alapszik a nukleinsavas önreprodukciója. 1) A spirálok szétválnak 2) Kialakítják saját párjukat → az eredeti DNS 2 másolata jön létre, azonos információs tartalommal. A kromoszómákban található a DNS, és a gén (kromoszómaszakasz) is, ami információs egység. Az információs egység fő eleme a sejtmag. Az egyes öröklődő jellegeket a gének minősége, mennyisége, helyzete határozza meg.

Stabil gén: a környezeti hatásokat jól toleráló gén; pl. vércsoporttulajdonságok. Fenokópia: környezeti hatásra létrejött jellegváltozás, ami nem öröklődik. A fenokópia a fenotípust érinti csupán, s ha a következő generáció átlagos körülmények közé kerül, a fenokópiás jelleg eltűnik a fenotípusból. Mutáció lehet (van visszamutálás is): 1. Gén – vagy pontmutáció: a génállomány minőségi változása 2. Kromoszómamutáció: valamelyik kromoszómára vonatkozik 3. Genommutáció: kromoszóma-kiesés vagy kromoszóma-többlet. Mutációs ráta:a faj mutációs készsége. Embernél: 1:20.000. Kromoszómák kombinációja Észlelték az 1 kromoszómán belüli tulajdonságok keveredését → feltételezték, hogy a kromoszómák kereszteződnek. Ez az ivarsejtek érési osztódásakor lehetséges, ezt átkeresztezésnek nevezik, ami lehet: a) Egyszerű b) Többszörös A nemek öröklődése A sejtmag kromatinállományából képződő kromoszómák a sejtben ún. kromoszómapárok alakjában találhatók meg: Férfi: X+Y 22+X 22+Y Nő: X+X 22+X 22+X Nemhez kötött öröklés

37 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai A nemi kromoszómákhoz kötötten betegségek is öröklődhetnek: pl. vérzékenység X-hez kötött és recesszív. Csak az egyik X hordozza, női ágon terjed, de a nőknél a betegség nem manifesztálódik, de a közvetlenül leszármazott fiúk 50%-ában igen. A nemi kromatin A fehérvérsejtekben és a hámsejtekben a sejtmag függelékeként kis kromatinrög formájában nemi kromatin található. A nemi kromatin:  DNS-ből épül fel  Az X kromoszómának az Y-hoz viszonyított tömegbeli többlete (ez feltételezés csak!)  Vizsgálata lehetővé teszi a genotípus megállapítását  Lehetővé teszi a nem születés előtti megállapítását Homodynamia – heterodynamia Homozigóta – heterozigóta Nemi kromoszómáit tekintve

a nő homozigóta: XX a férfi heterozigóta: XY

A tulajdonságokat egy génpár (alleé gének) határozza meg. A génpár egyik tagja anyai, a másik apai. Recesszív öröklődés: a recesszív tulajdonság (pl. vérzékenység) a heterodynam öröklésmenetben rejtett marad, azaz a genotípusban adva van ugyan, de a fenotípusban nem manifesztálódik. Domináns öröklődésű az Rh+ tulajdonság: minden olyan esetben, ahol a szülők egyike homozigóta Rh+, az utód is Rh+ lesz. Fejlődési rendelenességek Oka szerint: 1. Gametopathia: ha a fejlődési rendellenességet előidéző ok már a gamétában jelen volt, illetve a gamétára hatott: a) Idiotipikus: domináns öröklésmenetők b) Heterotipikus: recesszív homozigóta kombinációból.

2. Zygopathia: ha a zigótastádiumban sérült; a terhesség 2. hetéig → spontán abortusz, vagy torzak 3. Embryopathya: 2-5. hét között 4. Fetopathya: 5. héttől születésig 5. Perinatális: szülés körüli ártalmak 6. Postnatális: születés utáni ártalmak zygopathya embryopathya fetopathya

chiemopathyák: méhen belüli ártalmak

perinatális → heogonopathia postnatális → thelamonopathia Súlyosság szerint: 1) élettel összeegyeztethetetlenek vagy súlyosabb anatómiai hiba 2) élettel összeegyeztethetők vagy kevésbé súlyos anatómiai hiba: pl. külső fül hiánya az 1), mert élettel összeegyeztethető, de súlyos anatómiai hiba Szervrendszerek szerinti (szervek szerinti): 1. alaki rendellenesség 2. szerkezeti rendellenesség 3. helyzeti rendellenesség helyzeti rendellenesség = dystrópia fejlődési rendellenesség =  aplásia: nem alakult ki  hypoplasia: kialakult, de csökkent értékű  hyperplasia: túlnövekedés  dysplasia: lefajulás  praematuritás: korábban fejlődött ki  retardáció: később fejlődött ki multiplicitás: halmozódás symptóma: tünet syndróma: tünetegyüttes

38 Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai 4. bejut az oviumba (több is bejuthat, de csak egy vesz részt a konjugacióban). Csak a fej jut be.

MEGTERMÉKENYÍTÉS Megtermékenyítés: különnemű érett ivarsejtek egyesülése. Lépései: 1. A spermium behatol a petesejtbe. Ez a folyamat az impregnatio → kialakul a spermovium. 2. A spermium apai és az ovium anyai eredetű maganyagai a permoviumban egyesülnek. Ez a folyamat a konjugácio. Termékenyítést elősegíti:  spermium - mozgása - nyákoldó hatása - chemotaxisa - corona radiatát oldó hatása  méhkürt - szívó hatása a petesejtre - csillószőrök mozgása segíti a petesejt előrejutását - a tuba peristaltikus mozgása segíti a petesejt előrejutását  orgazmus - méh izomrángásai szívó hatást fejtenek ki a spermiumokra  méhnyak - a méhnyak járatában lévő Christeller-féle nyákcsap a nő orgazmusa alatt a még ürege felé húzódik, s magával ragadja az oda jutott spermiumokat Folyamata: 1. a petesejt kb. 3 napig a tubában vándorol → itt lehet a megtermékenyítés, mert max 36 óráig alkalmas rá 2. a petesejttel együtt vándorol a corona radiata is, ami enzimek hatására szétesik 3. a zona pellucida (fénytörő hártya) akadályozza még a bejutást, de a petesejt által a spermiumok felé bocsájtott ún. fogamzási dombon a spermium el tudja folyósítani azt →

Vége