DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA IV. 1791-1847 Gazdag István
1791 A magyarországi helvét hitvallást követ ő egyházak budai zsinata a debreceni Kollégium irányítását a Tiszántúli Egyházkerületre bízta . 1792 Második kiadásban jelent meg Csapó József Új füves és virágos Magyar kert" c. könyve, amely 417 növény leírását tartalmazza. Megújították a Kollégium iskolatörvényeit . Ezek a törvények új korszakot nyitottak az oktatás tartalmában és módszerében, a diákifjúság szervezeti életében és önkormányzatában . 1793 június 1723. Townson Róbert angol utazó Debrecenben tartózkodott. augusztus . A debreceni vásáron 1239 kereskedő fizetett helypénzt. Földi János műveként megjelent a Természeti história . . . Az állatok országa" Linné rendszere szerint. 1795 április 25. A Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlése határozatban mondta ki : . . . minden tudomány magyarul taníttassék", mert ezt kívánja a művelődés érdeke, a tanítás sikere és az ország törvénye" . A tanítás magyar nyelv űsége csak 1833tól vált általánossá . 1795 június 20 . A Kollégium iskolai törvényszéke - amelynek elnöke Budai Ézsaiás volt - sokféle kihágás miatt idézte meg Csokonai Vitéz Mihályt . Minthogy a megidézett nem jelent meg, az iskolaszék egyhangú határozattal Csokonait a Kollégiumból kizárta . Megjelent Bécsben a Magyar Gramatika, amelyet egy debreceni tudós társaság készített. Az előző évi nagy aszály miatt nagy élelemhiány volt a városban. Egész éven át a zene és táncvigalom, valamint a keresztelői, lakodalmi és torvendégségek betiltattak . 175
1796 Fazekas Mihály lemondott tiszti rangjáról, kilépett a hadseregbő l és hazatért Debrecenbe . Kelemen László hivatásos színtársulata fellépett Debrecenben. 1796-1809 Kölcsey Ferenc ezekben az években a debreceni Kollégiumban tanult . 1797 szeptember 16. A délután támadt tűz hatalmas pusztítást végzett a Hatvan, a Nagy és Kis-új, a Német, a Kádas és a Miklós utcákban . Elégett a város árkán kívüli vásártéren álló kalmársátrak nagy része. 1798 augusztus 11. Wesselényi Miklós Erdélyi Játszó Társasága a Fejér Ló vendégfogadó udvarán, a város els ő nyári színházában több előadást tartott . Sor került a Hamlet bemutatására is. november 25. Elkészült a diáktűzoltóság alapszabálya Részletes szabályzat" címmel. A bölcsészet önálló tanszéket kapott a Kollégiumban, a filozófia tanszék vezetésével Lengyel Józsefet bízták meg. 1799 december 11. A városi tanács átdolgoztatta az 1774-ben kiadott Tűz ellen való rendelést" és nyomtatásban is megjelentette . Az újabb rendelkezések : eltiltották a fakémények építését; kötelezték a kovácsokat, pékeket, fazekasokat és ötvösöket, hogy műhelyeiket kő ből vagy legalább vályogból építsék ; a kéményeket minden hónapban egyszer le kell sepreni ; meghatározták a puskapor árusításának rendjét. Vay Miklós salétromgyártásra részvénytársaságot szervezett. Ez volt Debrecen első tőkés üzeme . 1800 december 24. Felállitásra került a Kollégiumban az els ő jogi tanszék, ezzel megkezdte működését a jogi akadémia. A debreceni rézmetsző diákok Oskolai Magyar Atlaszt adtak ki Debrecenben . 1802 június 11. Pénteken délután tűz támadt a Kis-Csapó utcában . Rövid idő alatt a város nagy része lángokban állt. A tű z martaléka lett a nagy templom (András-templom), a veres torony, a Kollégium nagy része és 1500 lakóház. A tű zvész után egyre több házat téglából építettek és cseréppel fedtek be. 176
1803 április 12. Megkezdődött - Péehy Mihály tervei alapján - az új Nagytemplom építése. Az első istentiszteletet 1819. november 24-én tartották mag . Az építkezés tovább tartott . A keleti torony csak 1821-ben készült el. 1803-1816 Péchy Mihály tervei alapján újra épült a tűzvészben elpusztult Kollégium . A belső építkezés, berendezés, a könyvtár és a nagy auditorium építése még hosszú évekig tartott. 1804 december 27-29. Előterjesztésre került az álmosdi tanügyi értekezleten a Ratio institutionis", az új debreceni tanrendszer, amelyet Budai Ézsaiás készített . Debreceni rézmetsző diákok elkészítették az Oskolai Magyar Atlaszt, amelynek kiadását jó néhány debreceni polgár támogatta. Fazekas Mihály megírta Ludas Matyi egy eredeti magyar rege négy levonásban" cím ű remekművét, de kiadásra ekkor nem karült, egyelőre csak kéziratos másolatban terjedt. 1805 január 28, Maghalt Csokonai Vitéz Mihály. A Hatvan utcai temetőben helyezték örök nyugalomra . Megkezdte működését Debrecenben az első rajziskola, tanára Kiss Sámuel volt. 1806-1807 Árkádia-per : heves és kicsinyes vita Csokonai Vitéz Mihály sírfelirata körül Kazinczy Ferenc és a debreceni írók - els ősorban Fazekas Mihály és Kiss Imre között .
Megjelent Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály közös munkája, a Magyar Füvészkönyv", amely tudományos rendszerezés igényével készült . Feldolgozták Magyarország és Erdély egész növényvilágát. 1810 Az Erdélyi Játszó Társulat egy része debreceni székhellyel önállósult : a Czegléd utca (ma $ossuth utca) sarki volt sóházat" alakították át részükre téli előadások tartására is alkalmas játékszínné .
177
1811 április 3. A déli órában tűz támadt a Cegléd utcai kapunál. A tű zvész hatalmasabb területen pusztított, mint az 1802. évi . Leégett nagyon sok lakóház, a vendégfogadók, a Fehér Ló a színházzal együtt, a római katolikus templom, a piarista rendház és az iskolája, a katolikus ispotály, a református ispotály a templommal és 25 malom. E hónapban 8-án és 15-én ismét pusztított a tűz. 1811 Somogyi István nádudvari fazekas üzemszerűen kezdett el cserepet gyártani Debrecenben . 1812 április 9. A Hortobágyra kihajtott marhák tömegesen fagytak meg háromnapos szeles hóviharban. 1813 március 10. Meszena Sándor polgármester alapítványt létesített mesterségtanulás végett a városban tartózkodó vidéki szegény iparos segédek gyógyítására valláskülönbség nélkül . Megjelent 253 dicséretet tartalmazó református énekeskönyv . Megjelent Diószegi Sámuel Orvosi füvészkönyve, mely a Magyar füvészkönyv praktikai része. 1814 február 11. Simonífy Sámuel főbíró Sándorú nagyváradi fSorvos színügazgatóval 10 éves szerző dést kötött, melynek értelmében a nagyváradi színitársaság 10 éven át felváltva játszott Debrecenben és Nagyváradon. 1815 Kerekes Ferenc Bécsben kiadta a Ludas Matyit egy kéziratos másolat alapján, anélkül, hogy tudta volna, ki a szerző. Fazekas Mihály tiltakozása nyomán 1817-ben sor került az átdolgozott szöveg megjelentetésére a szerző neve alatt. Nagy állatvész tör ki a városban, a tanács intézkedik az orvoslásról . 1816 január 28-30 . Az országosan dúló téli zivatar (gyertyaszentel ői fergeteg) Debrecent is meglátogatta. Útban és tanyákon több ember megfagyott, a határban lévő lábas jószágok nagyobb része elveszett . Ezt a szörnyű időjárást még évtizedeken keresztül sisvai télként" emlegették. szeptember 26. Bökönyi Bekk Pál királyi biztos ünnepélyesen elhelyezte a csatorna alapkövét a Miklós utca végén. Ebben az évben telepedett meg Debrecenben a svájci Caderas Wioland, aki meghonosította a városban a cukrászatot . 178
1818-1819 A város szabályrendeletet alkotott a királyi kincstártól és a magánföldesuraktól megváltott zálogos birtokok, az ún. béresföldek polgári tulajdonba adására . 1819 október 14. Megszületett a Nagyerd ő és más erdőségek gazdálkodását szabályozó Erdészeti utasítás . Debrecen városa a hortobágyi Ohat pusztán saját ménese és gulyája részére majorságot alapított . A Debreceni Magyar Kalendáriumot ebben az évben indították útjára . A szerkesztést Fazekas Mihály, Földi János és Szücs István egymást váltva végezték . A kalendárium 1856-ig jelent meg. 1820 A tanács legel ő bér-fizetésr ől határoz. 1820-1822 Simonyi óbester kezdeményezésére A Péterfia Kaputól a N. Erd őig lévő útfélén" ültetett fákkal kialakult a nagyerdei allé (Simonyi út). 1821 október. Debrecenben ülésezett a magyarországi helvét hitvallású egyház egyetemes konventje . 1823 Fürdőházak építését kezdték meg a Nagyerd őn. Megalakult a Kollégium hetedik, a természetrajz katedrája . Első tanára Kerekes Ferenc volt. Megjelent Beregszászi Pál A szabad kézzel való rajzolás tudományának kezdete" c. munkája. 1824-1826 Felépült Povolny Ferenc terve alapján a fürd ő épülete . 1825 Megszervezték a Kollégium nyolcadik tanszékét, a pedagógia tanszéket. Els ő professzora Zákány József lett . 1825-1844 Az 1802. évi nagy tű z a városháza egy részét is elpusztította. A városháza felépítése Povolny Ferenc terve alapján közel húsz év alatt történt meg . 179
1x28 Ez évben a debreceni színi előadásokon neves színészek léptek fel : Déryné, Egressy Gábor, Szerdahelyi József, Szentpétery Zsigmond és mások . 1829 július 1. Ezen a napon két ízben rengett a föld Debrecenben . 1830 A Hortobágy folyóra k őhidat építettek. A magyar irodalom és nyelvtudomány önálló katedrát kapott a református Kollégiumban . Ez lett az intézmény kilencedik tanszéke. Első tanárának Kallós Mózest nevezték ki . A beiktatásra 1831. november 13-án került sor. 1831 jíilius-október. Súlyos kolerajárvány pusztította Debrecen lakosságát. Az áldozatok száma meghaladta a 2000-et . november 1. Péczely József, a Kollégium tanára megindította a magyar szépirodalmi évkönyvet. 1833 A Tiszántúli Református Egyházkerület konzisztóriuma elrendelte a Kollégiumban a magyar nyelvű oktatást. Debrecenben megalakult a Casinó Egyesület . 1834 március 7. Bartsay Károly és Nánássy Gábor előterjesztették a városi tanács ülésén még tsak tsírájában lévő Polgári kórháznak fennállását biztosító" 11 pontból álló javaslatukat . Elkészült a tűzoltó diákok egyesületének működési szabályzata . Az 1818-19-es birtokrendezést követően Debrecen határában megnövekedett a tanyák száma : a ház utániföldeken 134, a zálogos pusztákon 388 tanyát és 1329 személyt írtak össze. A kollégiumi ifjúság megalakította saját kebelében az Olvasó Társaságot", célul tűzvén ki az újabb magyar írók munkáinak megszerzését. A város borkompetenciával egybekötött kocsmálási monopóliumáról lemond és határoz a polgárok szabad borméréséről. 1835 Földrengés pusztított Debrecenben. 1836 A tanács az ún. kisnyilasok bérért való kiosztásáról határoz. 180
1838 szeptember. Steinacker Gusztáv pesXi pedagógus vezetésével, 15 leánytanulóval a Czegléd utcában a Halmágyi-féle házian megnyílt a felsőbb leánynevelő intézet . 1840 szeptember 24. A városi tanács a hites közgyűléssel határozatot fogadott el a letelepedést kér ő zsidók ügyeinek intézéséről. A Tiszántúli Református Egyházkerület döntése alapján füvészkertet létesítettek a városban. A botanikus kert létrehozásának gondolatát Kazinczy Ferenc vetette fel 1807-ben .
november 19. A debreceni Hangász Egyesület" megtartotta els ő hangversenyét . Megnyitotta kapuit a debreceni Kollégium füvészkertje . Ártézi kutat fúrnak a város belterületén . Somogyi Gábor tervei alapján megkezdte működését a Műtéglagyár . Somogyi Antal a Kollégium diákjainak megküldi a liberális szellem ű Szatmári 12 pontot .
Ez évben osztották ki gyümölcsös kertek gyanánt a Péterfia utcáról a Nagyerd őre vezető sétány bal és jobb oldalán lévő legelőket .
Megkezdte szolgálatát Debrecenben a zsidó egyházközség .
április 22. Az egyháztanács határozata alapján megnyílt az ispotályi kisdedóvó . Óvónak Fodor Sándor hatodik éves deákot" választották. május 8. Az új, felavatásra kerülő városháza nagytermében került sor az évek óta esedékes általános tisztújításra . Az új városháza építésének gondolata 1780-ban vetődött fel. Az építés 1825-ben indult és szakaszosan - az építkezés nemegyszer évekig leállt - csak 1844 őszén jutott el a befejezéshez. Az egyházkerület megszervezte a Kollégium tizedik katedráját, a harmadik teológiai tanszéket. Első tanára Révész Bálint . Megjelent Balásházy János : Debrecen amint van és jövendője c. műve. Debrecen közvilágításába bevonult az olajlámpa . A debreceni zsidók megalakították jótékonysági és temetkezési egyletüket, a Chevra Kadisát .
1845 július 5. A város valamennyi kalaposlegénye -,teke Mihály céhmester durva beszéde miatt - elhagyta a céhműhelyt. Mivel még a céhbiztos parancsára sem álltak munkába, valamennyiüket elfogták, börtönbe zárták és elítélték . Ez volt Debrecenben az első munkásmegmozdulás. Ez évben alakult meg a Kollégium tizenegyedik katedrája, amely a második jogi tanszék. Buzás Pál volt az első tanára . 1846 július 1. Megkezdte működését Debrecenben a Debreceni Első Takarékpénztár, a vidék első takarékpénztára . augusztus. A Tiszavölgyi Társulat kezdeményezésére Debrecenben megalakult a Tiszavölgyi Első Gőzhajótársaság . A város tízezer pengőforint értékű részvénnyel támogatta a társaságot . 1847 Zákány József kollégiumi tanár elkészítette a Kántus alapszabályát, amelyet az egyházkerület jóváhagyott . Zákány mint az énekkar felügyel ő tanára képzett énektanítót alkalmazott Szotyori Nagy Károly személyében, aki népdalokat is tanított a Kántusnak . A helytartótanács engedélyezi Debrecen számára laktanya építését .
