István Varga: Prioritäten eines Krisenmanagers

Das Ma­ga­zin der Deutsch-Un­ga­ri­schen In­dust­rie- und Han­dels­kam­mer

István Varga:

Prioritäten eines Krisenmanagers

Juni 2009

3

Forschungspolitik:

Factoring:

Pharmaindustrie:

Auf Augenhöhe mit Amerika

Einfach und schnell zur Liquidität

Immun gegen die Krise

Kontakter 2009 | 2010

Kontakter 2009 | 2010

Der DUIHK-Kontakter ist der Wegweiser für den Au sbau deutsch-ungarischer Ge schäftsbeziehungen. Regelmäßig begleitet er tausende Marktteilnehm er durch ihr Geschäftsjah Mit einer Anzeige erreich r. en Sie ein ganzes Jahr lan g garantiert potenzielle Ge schäftspartner.

A DUIHK-Kontakter az iránytű a német-magya r gazdasági kapcsolatok ban.

Kontakt

itigen b- oder ganzse Neben Ihrer hal hen! fmerksam mac au ch si f au o g Lo auch mit Ihrem

iesem Jahr: Neu innd nen Sie Anzeige kö

Über den Kontakter: Detaillierte Kontakte zu ca. 100 DUIHKMitgliedsunternehmen sowie mehr als 100 deutschen und ungarischen Institutionen Firmen- sowie Branchenregister, Personenindex und Inserentenverzeichnis Erscheinung im September 2009 Format: A5, 370 Seiten, Auflage: 2000 Exemplare

Anzeigenpreise 1/1 Seite

900 EUR

zusätzlich: Firmenlogo*

gratis!

½ Seite

600 EUR

zusätzlich: Firmenlogo*

100 EUR

Nur Firmenlogo* (ohne Anzeige) * direkt neben dem Firmeneintrag

Bestellung und weitere Informationen: DUIHK – Eszter Hegedűs-Bite Fax: + 36 1 345 7602 E-Mail: [email protected] Tel.: +36 1 345 7646

200 EUR

Ne bízza a véletlenre üzleti sikerét!

Egy éven keresztül sok ez er piaci szereplő használj a rendszeresen. Hirdetésével így 12 hóna pon át számtalan potenc iális üzleti partnert ér el.

20092010

20092010

Überlassen Sie Ihren Geschäftserfolg nicht dem Zufall!

Kontakt

gvállatés mellett a ta e d ir h as al ld o l vagy fé yelmét! , hogy az egész k az olvasók fig já at h ív lh fe is l r a cég logójáva k az idén előszö

Újdonság lato

A Kontakter-ről: tartalom: mintegy 1000 DUIHK tagvállalat illetve  anyavállalat, valamint több mint 100 magyar   és német intézmény részletes, aktuális elérhetőségei keresési lehetőség cégekre, személyekre,   ágazatokra, hirdetőkre megjelenés: 2009. szeptember formátum: A5, kb. 370 oldal, példányszám: 2000

Hirdetési árak 1/1 oldal

900 EUR

céglogóval*

Ingyen!

½ oldal

600 EUR

céglogóval*

100 EUR

Csak céglogó* ( hirdetés nélkül)* * A cég adatai mellett

Megrendelés és további információk: DUIHK – Hegedűs-Bite Eszter Fax: + 36 1 345 7602 E-Mail: [email protected] Tel.: +36 1 345 7646

200 EUR

Editorial

S

A

eit zwei Monaten ist die Regierung Bajnai im Amt, und bemüht sich redlich, die an sie Bajnai-kormány két hónapja van hivatalban, gestellten hohen Erwartungen zu erfüllen. Der neue Wirtschaftsminister István Varga legt és tisztes erőfeszítéseket tesz a vele szemim Interview mit der WiU dar, wo er die Prioritäten seiner Arbeit bis zu den kommenden ben támasztott magas követelmények telWahlen sieht, und was aus seiner Sicht in dieser sehr kurzen Zeit erreicht werden muss und kann. jesítésére. Varga István új gazdasági miniszter a WiUDie konjunkturellen und politischen Bedingungen dafür sind allerdings denkbar schwienak adott interjúban ismertette, hogy a következő rig. Europaweit ist das Bruttoinlandsprodukt im ersten Quartal massiv geschrumpft – in Ungarn választásokig miben látja munkájának kiemelt jelenoder Deutschland z.B. um sechs Prozent, und trotz erster Anzeichen für eine Verlangsamung des tőségű területeit, és hogy véleménye szerint ezen Absturzes ist eine spürbare Erholung frühestens im kommenden Jahr zu erwarten. Auf der anderövid idő alatt mit kell és lehet elérni. ren Seite erodierte die Position der die ungarische Regierung stützenden Parteien in der Euro Ehhez azonban képzelni sem lehetne rosszabb pawahl am 7. Juni noch stärker als vorhergesagt. Eine breite gesellschaftliche Unterstützung für konjunkturális és politikai feltételeket. A bruttó nemirgendwelche Regierungsvorhaben wird es daher nicht geben, ganz gleich, wie sinnvoll oder zeti termék Európa-szerte tetemesen – Magyarornotwendig sie auch seien. Negativ ist dies vor allem für die Berechenbarkeit der Wirtschaftspoliszágon és Németországban például hat százalékkal tik. Und wenn führende Politiker der derzeitigen Oppositionspartei schon jetzt erklären, im Falle – csökkent az első negyedévben, és a mélyrepülés laseines Wahlsieges würden bestimmte Maßnahmen der jetzigen Regierung rückgängig gemacht, sulására utaló első jelek ellenére érzékelhető élénkülés dann schafft dies große Planungsunsicherheit und hemmt damit auch die Investitionsbelegkorábban jövőre várható. Másrészről a magyar korreitschaft – auch unter ausländischen Investoren. mányt támogató pártok pozíciója a június 7.-i európai Dabei ist ein investitionsfreundliches Umfeld entparlamenti választásokon még az előre jelzettnél is nagyobb mértékben meggyengült. Ebből scheidend für die internationale Wettbewerbsfähigkövetkezően nem lesz széles körű társadalmi támogatása bármilyen tervezett kormányzati intézkeit Ungarns. In unserer letzten Ausgabe haben wir kedésnek, függetlenül attól, hogy az bármennyire is ésszerű vagy szükségszerű lenne. Ez legfődie Ergebnisse unserer jüngsten Konjunkturumfraként a gazdaságpolitika kiszámíthatósága szempontjából kedvezőtlen, és ha a jelenlegi ellenzéki ge vorgestellt – nun können sie mit Ungarns „Wettpárt vezető politikusai már most kijelentik, hogy egy választási győzelem esetén a jelenlegi korbewerbern“ in der Region Mittel- und Osteuropa mány bizonyos intézkedéseit visszavonják, akkor ez bizonytalanságot kelt a vállalatok tervezései verglichen werden. Der „Konjunkturbericht MOE“ során, és ezzel gátolja beruházási hajlandóságukat – a külföldi beruházók körében is. analysiert ausführlich die Konjunkturlage und die A beruházásoknak kedvező környezet döntő jelentőségű Magyarország nemzetközi verInvestitionsbedingungen in 15 Ländern der Regisenyképessége érdekében. Folyóiratunk előző kiadásában mutattuk be a legújabb konjunktúon. In vielen Fragen wird die Lage in den verschiera-felmérésünk eredményeit – most pedig összehasonlíthatóak az eredmények Magyarország denen Ländern ganz ähnlich beurteilt wie in Ungarn közép- és kelet-európai „versenytársainak” eredményeivel. A „KKE konjunktúra-jelentés” részlete– z.B. hinsichtlich der Qualität der nationalen Wirtsen elemzi a térség 15 országának konjunkturális helyzetét és a beruházási feltételeket. A különschaftspolitik. In anderen Fragen zeigt sich jedoch, böző országokban számos kérdésben, mint például a nemzeti gazdaságpolitika színvonalát dass Ungarn noch Nachholbedarf hat, und sich foltekintve merőben a magyarországihoz hasonlóan értékelik a helyzetet. Más kérdéseknél azongerichtig auch im Attraktivitätsranking gegenüban kitűnik, hogy Magyarországnak van még pótolni valója, és ebből következően vonzerejét ber dem Vorjahr um zwei Plätze verschlechterte. tekintve is két helyezéssel romlott a pozíciója a rangsorban a múlt évhez képest.

Gabriel A. Brennauer Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand ügy­ve­ze­tô el­nök­sé­gi tag

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3



Inhalt

Inhalt

Einfach und schnell zur Liquidität

Varga über seine Prioritäten in nächster Zukunft

In Krisenzeiten sichert Factoring vielen Unternehmen ihre Liquidität. Factoringgesellschaften springen für zahlungsunfähige Kunden ein und begleichen dem Lieferanten schnell und einfach offene Rechnungen. Erfahren Sie hier mehr über diese Alternative zu Umlaufmittelkrediten.

Für Ungarns Wirtschaftsminister István Varga ist die Europäische Staatengemeinschaft der Strohhalm, an dem sich das Land aus dem Sumpf ziehen kann: Als Geldgeber, als Vorbild für KMU bei der Neuausrichtung ihrer Geschäftspolitik und als Richtschnur für die Umsetzung von Reformen.

Barrierefreiheit für schnelleres Fortkommen

14

In Ungarn stoßen Wirtschafts- und Forschungseinrichtungen vielfach auf unüberwindbare Hürden, wollen sie gemeinsam kooperieren. Das soll sich bald ändern: Im Rahmen eines Förderprogramms soll in 3 Schlüsselbereichen noch bis Dezember 2009 über sog. Knowledge and Innovation Communities entschieden werden. Begleitet wird das Programm vom Europäischen Institut für Innovation und Technologie.

6

Wirtschaft & Politik

23 Gyógyszeripari körkép: Nem a gazdasági világválság, sokkal inkább a 2006 végén elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény hatásait nyögi a magyar gyógyszeripar. Ugyanakkor a pénzügyi mutatók alapján úgy tűnik: rövidtávon is van esély a hullámvölgyből történő kilábalásra.

Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság Das Ma­ga­zin der DU­IHK Er­schei­nungs­wei­se: zwei­mo­nat­lich

13

Fokus

36 26

13 FuE: Ungarn zum Fortschritt erziehen 14 Das EITI ist startbereit 15 Förderung für Wissensnetzwerke 16 Im Portrait: Evopro Kft.

He­raus­ge­ber: Deutsch-Un­ga­ri­sche In­dust­rieund Han­dels­kam­mer Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand: Gabriel A. Brennauer

38 A berlini fal 20 éve omlott le: A Fal lebontásának hatása a turizmusra látványosan megmutatkozik a statisztikákban: 1989 óta az új tartományok dinamikusan fejlődnek, és Németország igazi különlegességeivé válnak. 1993 óta egyedül Berlin 1,9 millióról több mint 7 millióra emelte külföldi vendégéjszakái számát, a kempinget is beleértve. Ráadásul sok utazó célpontjává vált az egykori határ, melynek helyét részben a „Berliner Mauerweg“ jelöli.

6 István Varga: „Auf EU-Mittel konzentrieren“ 8 Steuerreform 2010 9 Konjunkturprogramme in MOE 12 Investitionsklima in MOE

Im­pres­sum

Gazdaság és politika 26 Interjú Varga István gazdasági miniszterrel 28 Adóváltozások 2010-tôl 29 Gazdaságélénkítô programok Közép-Kelet-Európában 31 Közép-Kelet-Európai konjunktúrafelmérés Im­press­zum

Lö­vô­ház ut­ca 30, H-1024 Bu­da­pest Te­le­fon: 0036/1/3457 600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu

17

Jah­res­abon­ne­ment: 60 Eu­ro. Pro­be­exemp­la­re gibt es auf Wunsch gra­tis. Design: Auth Design Layout: Balázs Horváth Druck: Mester Nyom­da, Bu­da­pest

Branchen und Märkte

33

17 Energieförderpolitik: Verpuffte Energie 18 Gebäudemodernisierung im Aufwind 20 Trends im Arzneimittelmarkt

Chef­re­dak­ti­on: Tamás Kelemen

Bildung

Recht & Tipps

38

DUIHK intern 24 Mitgliedernews 25 Fachbesuch bei Hirschmann Kft.

A DUIHK ma­ga­zin­ja Meg­je­len­és ké­tha­von­ta Kia­dó: Né­met-Ma­gy­ar Ipa­ri és Ke­res­ke­del­mi Ka­ma­ra

Szakma és Piac

Az el­nök­ség ügy­ve­ze­tô tag­ja: Gabriel A. Brennauer H-1024 Bu­da­pest, Lö­vô­ház ut­ca 30. Te­le­fon: 06-1/345 7600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu

Turizmus és vásárok

Fôs­zer­kesz­tô: Kelemen Tamás

38 Turizmus a „Fal” mentén 40 30 éves a Fachpack 41 Games Convention, IFA, Schweissen und Schneiden, Voice days

23 Schnell liquide mit Factoring

24

Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság

35 Energiahatékonyság Magyarországon 36 Gyógyszeripari körkép

23 E-Learning: Bildung per Klick

23

Fókusz 33 Kutatás-fejlesztés Magyarországon 34 Bemutatkozik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet

35 23

Auf­la­ge: 5000 Exemp­la­re Co­py­right: DU­IHK Bu­da­pest, Un­garn ISSN: 1588-8932

6 

42

Lapterv: Auth Design Grafikai munka: Horváth Balázs Nyom­da: Mester Nyom­da Kft. Éves elô­fi­ze­tés: 60 eu­ro In­gy­e­nes be­mu­ta­tó pé­dá­nyt ké­ré­sre kül­dünk.

DUIHK Belsô hírek

Pél­dá­nys­zám: 5000 Co­py­right: DUIHK Bu­da­pest

42 CSR-Hungray-Díj



2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

ISSN 1588-8932

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3



Wirtschaft & Politik

Wirtschaft & Politik

Interview mit Wirtschaftsminister István Varga

„Die Wirtschaft an den EU-Mitteln ausrichten“ Für Ungarns Wirtschaftsminister István Varga ist die Europäische Staatengemeinschaft der Strohhalm, an dem sich das Land aus dem Sumpf ziehen kann: Als Geldgeber, als Vorbild für KMU bei der Neuausrichtung ihrer Geschäftspolitik und als Richtschnur für die Umsetzung von Reformen.

In einem Interview sagten Sie, sich über die Möglichkeit zu freuen, aus der Marktwirtschaft kommend sich „auf der anderen Seite“ zu engagieren. Die meisten Unternehmen haben wirklich das Gefühl, die Regierung sei „die andere Seite“, und dieser gegenseitige Antagonismus mag eines der wichtigsten Wurzeln der Probleme in Ungarn sein. Wie ließe sich dieser Gegensatz bewältigen?

Dank meines fachlichen Werdegangs kann ich auch als Minister mit der gewerblichen Wirtschaft auf einer gemeinsamen gedanklichen Plattform zusammenarbeiten. Von Seiten der Geschäftswelt spüre ich unterstützende, positive Erwartungen – sie wollen helfen, und das umso mehr, weil sie wissen, dass ich ihre Probleme kenne. Ich orientiere mich nicht entlang der imaginären Bruchstellen: eine Gruppe zu bilden oder Unterstützer zu gewinnen ist nicht für oder gegen die Regierung, nicht gegen die Rechte oder die Linke, sondern gegen die Krise geboten. Ein breiter gesellschaftlicher Konsens ist notwendig – das, was die Organisationen, die das Geschäftsleben vertreten, am Tag nach den Parlamentswahlen 2006 im gemeinsamen Manifest formuliert haben. Damals stand der Anspruch dahinter, dass wir gemeinsam für das Land aktiv werden, langfristige Ziele setzen, mit denen möglichst viele einverstanden sind. Wir haben die Politik auf die Reformen hingewiesen. Jetzt ist meine Situation insoweit komplexer, als dass die Regierung auch Aufgaben im kurzfristigen Krisenmanagement hat, die durch die Krise gefährdeten Arbeitsplätze zu schützen, die Existenzbedingungen der Familien zu wahren und das Überleben der schweren Zeiten für die Wirtschaft zu sichern. 

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Einer Ihrer Vorgänger sagte, das wichtigste Ziel der ungarischen Wirtschaftspolitik sei es, jeden einzelnen Euro der EU-Mittel abzurufen. Wo sehen Sie die Prioritäten der ungarischen Wirtschaftspolitik?

Das Regierungsprogramm basiert auf vier Eckpfeilern. Es definiert klare Ziele und beinhaltet umfassende, entschlossene Maßnahmen für das kurzfristige Krisenmanagement, für die langfristige Verbesserung des Gleichgewichts im Staatshaushalt, für nachhaltige Anreize für Wachstum und für die dauerhafte Wiederherstellung des Vertrauens. Die Lage ist schwierig, aber in Wirklichkeit einfach: Ungarn hat nicht so viel Geld, wie es ausgibt. Seit langem leben wir auf einem größeren Fuß, als wir uns leisten können, wir geben mehr für Sozialausgaben, für den Unterhalt des Staates aus, als die Länder unserer Region. Deshalb müssen die Ausgaben dringend und erheblich gesenkt werden, aber auch unse-

re Wachstumsfähigkeit muss durch Steuersenkung, Anreize zur Arbeit und durch die Schaffung von Arbeitsplätzen erheblich verbessert werden. Das Krisenmanagement erfordert viele Opfer von jedem – aber immer noch weniger, als das, was fehlendes Krisenmanagement erfordern würde. Die Umsetzung des Programms bietet Hoffnung und auch eine Chance zugleich. Sie bietet die Hoffnung und die Chance, mehrere zehntausend Arbeitsplätze, die Devisenkredite von etlichen zehntausend Familien, den Wert und die Nachhaltigkeit der Renten retten und die Wirtschaft wieder auf die Beine stellen zu können. Viele sehen die duale Struktur als eines der wichtigsten Probleme der Wirtschaft Ungarns: mehreren tausend modernen, produktiven, exportorientierten Unternehmen im ausländischen Eigentum stehen hunderttausende ungarischer KMUs mit wesentlich geringerer Wettbewerbsfähigkeit gegenüber. Auch Sie haben ein ausländisches multinationales Unternehmen geführt – wie ließen sich aus dieser Erfahrung heraus die beiden Wirtschaftssphären annähern und synchronisieren?

Als erstes möchte ich festhalten, dass dieses Phänomen nicht nur das Problem der ungarischen Wirtschaft, sondern auch in mehreren europäischen Ländern greifbar ist. Obwohl meine Ausführungen nicht unbedingt für alle Einzelfälle gelten, denke ich, dass der Dialog zwischen den Repräsentanten der beiden Unternehmenstypen, das bessere Kennenlernen der gegenseitigen Lage helfen kann. Darüber hinaus müssen wir auch berücksichtigen, dass die KMU in der Lage sein müssen, sich über der Region zwischen Záhony und Hegyeshalom, unserem Land zwischen der Ukraine und Österreich, Gedanken über die wirtschaftliche Expansion zu machen. Man muss einsehen, dass unsere Mitgliedschaft in der Europäischen Union nicht bloß eine formelle Betei-

ligung ist, sondern auch eine Fülle von Chancen darstellt, die auch kleine und mittelständische Unternehmen zu berücksichtigen haben, wenn sie sich Gedanken über Geschäftspolitik, über ihren Platz und über ihre Rolle machen. Offenheit, Anpassungsfähigkeit, die Übernahme und das Erlernen von Management- und Betriebsführungstechniken, die Aneignung eines globalen, den Anforderungen der Moderne entsprechenden geschäftlichen Ansatzes ist ebenso unerlässlich. Immer häufiger – kürzlich auch von Ihnen – ist zu hören, dass die Orientierung der ungarischen Außenwirtschaft diversifiziert werden soll. Zur Erschließung neuer Absatzmärkte braucht man aber auch die entsprechende Menge von Produkten mit der richtigen Qualität und der richtigen Technologie – zur Zeit kommen jedoch 80 Prozent der Ausfuhren aus Unternehmen mit ausländischer Beteiligung. Wie können kleinere einheimische Hersteller für ein erfolgreiches Auftreten im Ausland fit gemacht werden?

Einerseits sind wir bestrebt, Ländern auf Ungarn aufmerksam zu machen, die über liquide Mittel verfügen, andererseits machen wir hierzulande im möglichst breiten Rahmen Produkte und Dienstleistungen ausfindig, die auch außerhalb der Landesgrenzen marktfähig sind. Wir haben alle kleinen und mittelständischen Unternehmen aufgesucht, die mehr als dreißig Millionen Forint im Jahr exportieren (ca. 110.000 Euro) und sie befragt, durch welche individuell zugeschnittenen Programme wir ihnen helfen können. Die Mitarbeiter der Wirtschafts- und Exportförderstelle ITD Hungary haben bisher mehr als 800 Unternehmen aufgesucht, und das Ziel besteht darin, bis Jahresende oder Anfang kommenden Jahres mehr als 2.000 Unternehmen anzusprechen. Die Unternehmer üben seit Jahren und Jahrzehnten Kritik an der Bürokratie, und trotz einiger Versuche der Regierung bessert sich das Wohlbefinden der Unternehmer nicht. Sind deren Forderungen einfach nicht zu erfüllen, oder bleibt die Vereinfachung der öffentlichen Verwaltung am Widerstand des Apparates hängen? Welche konkreten Schritte planen Sie in diesem Bereich?

Die Führungskräfte der einheimischen kleinen und mittelständischen Unternehmen betrachten neben den hohen Steuern und Abgaben den Verwaltungsaufwand als einen Faktor, der ihr Wachstum am

stärksten behindert. Die Schaffung eines für Unternehmer günstigen Geschäftsumfeldes, die Verringerung der Administrations- und anderer Pflichten gehört zu den probatesten Mitteln, um die Wettbewerbsfähigkeit mittel- und langfristig zu steigern. Allerdings möchte ich darauf hinweisen, dass ein Unternehmer nicht deshalb mehr produzieren wird, weil der Administrationsaufwand geringer ist –dazu ist die Verbesserung des Marktumfelds notwendig. Diese Arbeit hat bereits vor zwei Jahren im Ministerium begonnen, und es wurden bedeutende Fortschritte erzielt. Das sieht man u.a. daran, dass Ungarn in der von der Weltbank jährlich zusammengestellten Rangliste für „Doing Business“ vom 66. auf den 41. Platz vorgerückt ist. Unser Ziel ist die Verringerung der administrativen Belastung der Unternehmer um 25 Prozent bis 2012. Durch das Ausjäten überflüssiger bürokratischer Regeln, beziehungsweise durch die Vereinfachung komplexerer Vorschriften lassen sich annähernd 700 bis 800 Milliarden Forint bei den einheimischen Unternehmen freisetzen – das kommt einer mittelgroßen Steuerreform gleich. Die Erhebung der administrativen Belastung von Unternehmen durch nationale Regelungen ist auf der Grundlage der von der EU-Kommission empfohlenen Methode des Standard Cost Model (SCM) bereits im Gange. Die Messungen werden nicht nur eine besser kalkulierbare und planmäßigere Absteckung der Aufgaben möglich machen, sondern können die Grundlagen dafür schaffen, dass Ungarn die Umsetzung der Verpflichtung zur Verringerung der Belastung um 25 Prozent bis 2012 auch quantitativ nachweisen kann. Das Ressort plant, auch die Wirtschaft in die Planung der aufgrund der Messergebnisse zusammenzustellenden Maßnahmen einzubeziehen. Vielfach wird kritisiert, dass die Ansiedlung großer internationaler Unternehmen in Ungarn durch Milliardenbeträge vom Staat unterstützt wird, obwohl diese Gelder in der KMU-Sparte wesentlich effizienter zur Erhöhung der Beschäftigung und der Wettbewerbsfähigkeit des Landes beitragen würden. Auf welche Bereiche werden sie den Schwerpunkt legen?

Auch in dieser Frage bin ich neutral gegenüber den Wirtschaftssektoren. Unsere Hauptaufgabe liegt darin, ein wirtschaftliches Umfeld zu unterstützen, in dem ein Gleichgewicht zwischen der Übernahme von Verpflichtungen und gewährten Ver-

günstigungen besteht. In diesem Sinne unterstützen wir den Geschäftsaufbau sowohl der großen, als auch der kleinen und mittelständischen Unternehmen. Das tun wir insbesondere dann, wenn es mit der Schaffung von Arbeitsplätzen, einem verantwortungsvollen Management, mit geordneten Beziehungen unter den Sozialpartnern, der Beachtung der Regeln für die Steuerzahlung und einem transparenten Geschäftsgebaren verbunden ist. Was kann man als Minister in zehn Monaten umsetzen, insbesondere dann, wenn man sich nicht auf „disziplinierte“ politische Unterstützung stützen kann?

Mein Ziel ist es, das Krisenmanagementprogramm erfolgreich umzusetzen und entlang der strukturellen Veränderungen die Grundlagen für zukünftiges Wachstum zu schaffen. Im Zuge des Krisenmanagements müssen wir uns jetzt am stärksten auf den Zufluss der EU-Mittel in die Wirtschaft ausrichten. Die Möglichkeit, in diesem Bereich in nächster Zukunft tatsächliche Fortschritte zu erzielen, ist dem Umstand zu verdanken, dass die strategische Planung abgeschlossen und auf die einzelnen Jahre heruntergebrochene Maßnahmenpläne erstellt wurden. Aus dem Entwicklungsplan Neues Ungarn (ÚMFT) wurden den positiv beschiedenen Antragstellern bisher 300 Milliarden Forint mit Nachfinanzierung ausbezahlt. Zu erwähnen ist, dass der Entwicklungsplan ÚMFT für den Zeitraum von 2007 bis 2013 gilt, unser diesjähriger Gesamtplan sieht vor, 800 Milliarden Forint an Auszahlungen zu erreichen. Im Rahmen der sogenannten individuellen Fördermittelentscheidungen der Regierung (EKD) wurden 2008 Förderverträge mit 20 Investoren abgeschlossen. Der Gesamtwert dieser Investitionen liegt bei über 540 Milliarden Forint, und damit werden über 7.500 neue Arbeitsplätze geschaffen. Trotz des aus der aktuellen Wirtschaftskrise resultierenden Wirtschaftsrückgangs ist 2009 mit dem Abschluss von 15 bis 20 neuen Förderverträgen zu rechnen. Angesichts dessen, dass sich die Wettbewerbssituation als Folge der Wirtschaftskrise eher verschärft, halten wir für die Aufrechterhaltung und Anwendung des EKD-Fördersystems für wichtig – bei kontinuierlicher Überprüfung des Instrumentariums. In enger Abstimmung mit den Unternehmen ist die Überprüfung der seit dem 31. Dezember 2008 erfüllten Vertragspflichten abzuarbeiten.

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3



Wirtschaft & Politik

Wirtschaft & Politik

Das Wesentliche im Überblick Um die Neuverschuldung des Staates zu verhindern, bestehende Staatsschulden abzubauen und der von der Finanzkrise erschütterten Wirtschaft wieder auf die Beine zu helfen, stellt die seit Mitte April amtierende Regierung von Gordon Bajnai die Weichen für die wohl umfassendste Umgestaltung des Steuersystems seit der Wende. Die Änderungen, die das Parlament teilweise bereits passiert haben bzw. teilweise in den kommenden Wochen beschlossen werden sollen, betreffen zahlreiche steuerliche Bereiche.

die Grunderwerbssteuer jedoch auch beim unmittelbaren oder mittelbaren Erwerb einer Beteiligung von mindestens 75 % bei solchen Gesellschaften an, deren Unternehmensvermögen zum überwiegenden Teil aus Immobilienvermögen besteht.

Lohnsteuer: Ergebnis vorerst schwer berechenbar

Bereits ab 1.7.2009 gilt der neue Umsatzsteuersatz von 25 % anstelle von bis dahin 20 %. Ein schwacher Trost für Verbraucher ist, dass bei bestimmten Milch- und Getreideprodukten sowie bei Fernwärme der ermäßigte USt-Satz von 18 % zur Anwendung kommt. Die ungarische Regierung folgt einer gut bewährten Taktik, indem sie die Sätze für die als sichere Einnahmequelle geltende Verbrauchssteuer wieder einmal erhöht: Die Steuer auf Tabak, alkoholische Getränke und Kraftstoffe wird ab Juli um 5-6 % und ab Januar nächsten Jahres um weitere 7-10 % erhöht.

Vermögenssteuer: der Neuling Für reges öffentliches Interesse sorgt die Einführung der ursprünglich als Immobiliensteuer geplanten, schließlich aber auf andere Vermögensgegenstände ausgedehnten Vermögenssteuer. Die ersten internen Vorschläge der Regierung hierzu sahen die Besteuerung aller Wohnimmobilien mit einem Marktwert von über 2 Millionen Forint vor. Nach scharfen Protesten, teil

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

© nafas / www.pixelio.de

Ab 2010 soll die Lohnsteuer nicht wie bisher auf den Bruttolohn des Arbeitnehmers, sondern auf den Bruttolohn zuzüglich des Arbeitgeberanteils zur Sozialversicherung (sog. „Superbruttolohn“) erhoben werden. Im Zeichen der Vereinfachung des Steuersystems werden auch zahlreiche Ermäßigungssätze und Absetzungsbeträge abgeschafft. Insgesamt soll die Lohnsteuerbelastung der Bevölkerung dennoch sinken, indem der Einstiegssteuersatz von 18 % auf 17 % ermäßigt und für Löhne bis zu einem jährlichen Bruttobetrag von 5 Millionen Forint anstelle der jetzigen 1,9 Millionen Forint erhoben werden soll und der höhere Steuersatz für den über 5 Millionen Forint liegenden Lohnanteil von 36 % auf 32 % gesenkt werden soll. Als positive Entwicklung, die jedoch wenige betrifft, wird der bei höheren Löhnen erhobene Solidaritätszuschlag von 4 % abgeschafft. Offen ist noch, inwieweit bisher steuerfreie Sachbezüge der Arbeitnehmer – wie Essensmarken, Urlaubsgutscheine und sonstige Zuwendungen im Cafeteria-System – in Zukunft versteuert werden.

Umsatz- und Verbrauchssteuer: erhöht und teilweise gesenkt

weise auch innerhalb der Regierungspartei wurde diese Wertgrenze deutlich erhöht. Der nunmehr dem Parlament vorgelegte Entwurf sieht vor, dass auf Wohnimmobilien mit einem Marktwert über 30 Millionen Forint (egal ob im Privat- oder im Firmeneigentum), auf leistungsstarke Pkw sowie auf Wasser- und Luftfahrzeuge eine neue Steuerart, die Vermögenssteuer, erhoben wird. Bei Wohnimmobilien, deren Marktwert die obige Grenze überschreitet, soll die Steuer grundsätzlich 0,35 % des Marktwertes p. a. betragen. Liegt der Marktwert über 50 Millionen Forint, soll für den über dieser Wertgrenze liegenden Teil jährlich 0,5 % Vermögenssteuer entrichtet werden.

Grunderwerbssteuer: Schlupfloch gestopft Der Basissatz der Grunderwerbssteuer wird zwar von 10 % auf 4 % (bzw. bei dem über 1 Milliarde Forint liegenden Teil des Kaufpreises auf 2 %) ermäßigt. Ab 1.1.2010 fällt

Unternehmensbesteuerung: zwiespältige Perspektiven Die grundsätzlich positiven Entwicklungen wie die Senkung des Arbeitgeberanteils zur Sozialversicherung von ins. 32 % auf ins. 27 % und die Abschaffung der auf Einkommen und Erträge berechneten Sondersteuer von 4 % werden dadurch getrübt, dass der Basissatz für die Steuer vom Einkommen und Ertrag von derzeit 16 % bis 2011 stufenweise auf 19 % erhöht wird. Auch jenen, die bislang die Vorteile von Steueroasen genutzt haben, bleibt es nicht erspart, auf die Palme gebracht zu werden: Gewinn- und Vermögensverlagerungen in sowie Einnahmen aus Niedrigsteuerländern sollen die ungarische Steuerbemessungsgrundlage erhöhen und mit 30 % Quellensteuer besteuert werden. Gelingt es Ungarn, diese bislang unversteuerten Einkommen in die Besteuerung einzubinden, gebührt ihm sicherlich die Palme im gesamteuropäischen Wettlauf mit Steuerparadiesen. Dezső & Partners Rechtsanwälte

Konjunkturprogramme MOE

Milliardenschwere Chancen in der Krise Konjunkturprogramme haben angesichts der weltweiten Krise derzeit Hochkonjunktur, um die Volkswirtschaften rund um den Globus wieder anzukurbeln. Daher hat auch die EU Ende November 2008 ein Konjunkturpaket über 200 Mrd. Euro verabschiedet. Mittel- und Osteuropa setzt mithilfe der europäischen Staatengemeinschaft auf milliardenschwere Infrastrukturprojekte.

Die Errichtung von Offshore-Windparks in der Nord- und Ostsee soll mit 515 Mio. Euro gefördert werden. Für Pilotprojekte in der Kohlendioxidspeicherung sind rund 1 Mrd. Euro vorgesehen. Besonders hart trifft die weltweite Finanz- und Konjunkturkrise die Staaten in Osteuropa. Nach Jahren hoher wirtschaftlicher Dynamik bricht das Bruttoinlandsprodukt spätestens seit Anfang 2009 in fast allen Ländern dramatisch ein. Dabei gefährden die Auswirkungen der Talfahrt immer

setzen die Länder in Mittel- und Osteuropa verstärkt auf milliardenschwere Infrastrukturprojekte. In den neuen Mitgliedsstaaten der EU ist deren Finanzierung überwiegend durch die europäische Staatengemeinschaft und Kredite internationaler Finanzinstitute gesichert. Dem Wert nach stellen Verkehrsprojekte an den Konjunkturhilfen für die Bauwirtschaft in den einzelnen Ländern den größten Anteil. So ist beispielsweise in Polen, wo die Auswirkungen der globalen Finanzkrise

mehr die außenwirtschaftliche Stabilität einzelner Staaten. Risiken liegen vor allem in den hohen Defiziten der Leistungsbilanz, den Fehlbeträgen in den öffentlichen Haushalten sowie der hohen Auslandsverschuldung in Fremdwährung. Hinzu kommen zum Teil politische Instabilitäten. Allein die Wirtschaft in der Slowakei zeigt sich zu Beginn 2009 noch relativ robust. Mehreren Ländern droht der Staatsbankrott. Ungarn, Lettland und die Ukraine mussten bereits Hilfe vom Internationalen Währungsfonds (IWF) in Anspruch nehmen. Wie stark der wirtschaftliche Einbruch in den einzelnen Ländern letztendlich ausfallen wird, ist schwer vorherzusagen. Die Märkte in Osteuropa befinden sich Anfang März weiter in rasanter Abwärtsbewegung. Um die Binnenwirtschaft zu beleben, haben die meisten Regierungen Konjunkturprogramme aufgelegt. In Zeiten der Wirtschafts- und Finanzkrise

weniger deutlich spürbar sind als in vielen anderen Ländern Europas, insbesondere der Ausbau der Transportinfrastruktur vielversprechend. Die Projekte sollen mithilfe von EU-Fördergeldern realisiert werden. Mit Blick auf die Fußball-EM 2012 wird der Fokus auf Schnellstraßen, Autobahnen, Schienennetz und Flughäfen liegen. Aber auch für die Bereiche Abfallwirtschaft und Umwelttechnik stehen hohe Fördersummen aus Brüssel bereit. Bis 2015 soll jede polnische Gemeinde mit mehr als 2.000 Einwohnern an eine Kläranlage und ans Kanalisationsnetz angeschlossen sein. Der Slowakei stehen bis 2013 insgesamt 11,6 Mrd. Euro an Geldern aus den EU-Fonds zur Verfügung, mit denen der Infrastrukturbau beschleunigt werden soll. Der slowakische Staatshaushalt zum Beispiel sieht inklusive EU-Fördermittel 2009 bis 2011 jährlich über 2,0 Mrd. Euro für Neubau, Reparatur und War-

D

as europäische Konjunkturpaket in Höhe von 200 Mrd. Euro entspricht etwa 1,5% des Bruttoinlandsprodukts (BIP) der Gemeinschaft. Der größte Teil soll aus den Haushalten der Länder bereitgestellt werden. Circa 30 Mrd. Euro (0,3% des BIP) werden aus EU-Mitteln finanziert. Sie sollen kleinen und mittelständischen Unternehmen (KMU) den Zugang zu Finanzierungen erleichtern. Nachdem zunächst ein gesondertes, umfangreiches Maßnahmenpaket zur Stützung der Volkswirtschaften in Osteuropa seitens der Staats- und Regierungschefs der EU Anfang März abgelehnt wurde, stockten sie mit dem Frühjahrsgipfel am 18./19. März 2009 den Finanzrahmen für in Zahlungsschwierigkeiten steckende, osteuropäische Mitgliedsstaaten von 25 Mrd. Euro auf 50 Mrd. Euro auf. Mitte März 2009 billigten sie ein Paket in Höhe von 5 Mrd. Euro zur weiteren Konjunkturbelebung. Allerdings sollen nur Projekte Berücksichtigung finden, die schnell umgesetzt und noch 2009 bzw. 2010 mit erheblichen Investitionsaufwendungen verbunden sind. Die Summe wird aus EU-Haushaltsgeldern aufgebracht. 1 Mrd. Euro ist für den Ausbau der Breitbandnetze und ländliche Entwicklungsprojekte vorgesehen. Rund 4 Mrd. Euro sollen auf Energieprojekte entfallen, 1,4 Mrd. Euro davon auf den Ausbau von Gasverbindungen. Für den Bau der Nabucco-Pipeline werden im Rahmen des Pakets 200 Mio. Euro bereitgestellt.

© Gerd Altmann / www.pixelio.de

Steuerreform 2010:

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3



Wirtschaft & Politik tung von Autobahnen, Straßen und Eisenbahnstrecken vor. Auch für erneuerbare Energien und Energieeffizienz spielen EU-Fördermittel im Wert von über 600 Mio. Euro eine entscheidende Rolle. In der Tschechischen Republik sollen besonders die Energieeffizienz von Gebäuden sowie die Umrüstung auf moderne Heiz- und Warmwassersysteme angeschoben werden. Für die nachhaltige Nutzung von Energiequellen, also Projekte, die regenerative Energien nutzen oder zur Verbesserung der Energieeffizienz beitragen, stehen bis 2013 fast 1,0 Mrd. Zusätzlich stellt der tschechische Staatshaushalt allein für 2009 370 Mio. Euro für Gebäudeeffizienzprojekte bereit. Investitionsstarke Bereiche sind zudem die Abwasserbehandlung, Dekontamination, Emissionsschutz und Abfallmanagement. 3 Mrd. Euro EU-Hilfen stehen hierfür bis 2013 bereit. Allein für die Wasserversorgung und die Behandlung von Abwässern in Rumänien sollen bis 2015 Vorhaben mit einem Wert von rund 3,3 Mrd. Euro auf den Weg gebracht werden. Auch in anderen neuen EU-Mitgliedsstaaten gibt es einen hohen Bedarf an Umwelttechnik. In Bewegung ist in den mittel- und osteuropäischen Ländern der Markt für erneuerbare Energien

Wirtschaft & Politik mit vielen Projekten für Solarkraft, aber auch Wasserkraft, Biogas und Biomasse. Bulgarien fokussiert auf millionenschwere Infrastrukturprojekte im Straßenund Schienenbau sowie im Bereich Wasserwirtschaft und Abfallmanagement. Der größte Anteil der insgesamt zur Verfügung stehenden gut 11 Mrd. Euro Fördermittel ist für den Transportsektor bestimmt, also für Projekte im Straßen- und Schienenbau, in der Schifffahrt und im Luftverkehr. Davon wiederum fließt das meiste Geld in den Bau von Autobahnen und in die Modernisierung und Elektrifizierung von Bahnstrecken. Sowohl beim Autobahnbau als auch bei den Schienenprojekten stehen wichtige Ausschreibungen unmittelbar bevor, die für deutsche Unternehmen durchaus sehr interessant sein dürften. In den Ausbau und die Modernisierung des Bahnnetzes in Kroatien sollen bis 2012 über 2,5 Mrd. Euro fließen, davon etwa 335 Mio. Euro noch in diesem Jahr. Hohe Fördersummen aus Brüssel stehen aber auch für andere Infrastrukturbereiche zur Verfügung, so zum Beispiel für die Abfallwirtschaft und den Bau von Kläranlagen. In der Ukraine ist das Straßenbauprogramm das derzeit einzige Investitionsprogramm der öffentlichen Hand mit

größerem Umfang, sodass von seiner Verwirklichung größere Impulse auf die lahmende Konjunktur ausgehen könnten. Zum März dieses Jahres sieht das Straßenbauprogramm die Bereitstellung von 11,55 Mrd. Euro für den Neubau und die Rekonstruktion von insgesamt 3.500 km Fernstraßen vor. Eine Reihe von Bauvorhaben ist dabei zugleich Bestandteil der Vorbereitung der “Euro-2012”. Auch für das Baltikum, das in besonderes stark in eine Abwärtsspirale geriet, gibt es erhebliche Zuwendungen aus EUFördertöpfen insbesondere für den Ausbau der Infrastruktur. Die hierfür zugewiesenen Mittel kommen aus dem Kohäsionsfonds und dem Fonds für regionale Entwicklung. Estland kann für die gezielte Weiterentwicklung seiner Infrastruktur bis 2013 mit rund 2,2 Mrd. Euro, Lettland mit etwa 2,8 Mrd. Euro und Litauen mit gut 4,1 Mrd. Euro rechnen. Einen Schwerpunkt dieser Programme bilden die Verkehrswege. So steht zum Beispiel im Stra-ßenbau der weitere Ausbau der Via Baltica ganz weit oben auf der Tagesordnung, im Schie-nenverkehr soll das RailBaltica-Projekt angeschoben werden. www.gtai.com

AHK-Konjunkturumfrage

Mittel- und Osteuropa bleibt attraktiv Auch wenn sich die Konjunkturaussichten in diesem Jahr deutlich eingetrübt haben und die Wirtschaftspolitik oft Anlass zur Kritik gibt: die große Mehrheit der deutschen Investoren in Mittel- und Osteuropa steht zu ihrem Standort – dies ist das Fazit einer aktuellen Umfrage der deutschen Auslandshandelskammern vor Ort.

Zufriedenheit mit dem Krisenmanagement der Regierung

MOE '09 2

8

2009

13

PL 1

13

LT 3

7

31

EE

14

22

I

9

HU

SI

PL

HR

EE

RU

RO

HU

LT

38

RS

UA

16

BA

AL

DE

CN

1= sehr attraktiv 6= nicht attraktiv

2

3

4

5

6

10

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

2008

2007

43 53 56

1

2009 (Linie: höchster/niedrigster Wert für das betreffende Land)

44

35 22 42

MK

18

28

22

CG

42 47

heute einer der wichtigsten Wirtschaftsräume ist. Mit knapp 100 Mrd. Euro entfallen heute schon knapp 9% aller deutschen Direktinvestitionen im Ausland auf diese Region – das ist fünfmal so viel wie die deutschen Investitionen in China. Am deutschen Außenhandel hat die Region MOE sogar einen Anteil von 12% - mehr als die USA und China zusammen.

BG

21 25

21

26

LV 2

LV

13 23

39

Wie bewerten Sie die Attraktivität der genannten Länder als Investitionsstandort? SK

24

30

24

6

5

50

29

RO 2

4

26

13 33

6

3

33

28 13

BG 2

2

34

15

AL

MK 6

nsgesamt, so konstatieren die Auslandshandelskammern (AHK), entsprechen die Investitionsbedingungen weitgehend den Erwartungen der deutschen Investoren, auch wenn in einigen Punkten die Zufriedenheit schon einmal größer war. Schon zum vierten Mal haben die AHK in 15 Ländern der Region – den neuen EU-Mitgliedsländern, sowie den Ländern des westlichen Balkan – etwa 1000 Unternehmer nach deren Einschätzung der Konjunktur, aber auch der Investitionsbedingungen vor Ort befragt. Besondere Bedeutung erhält die Umfrage allein dadurch, dass die Region für Deutschland

22

7

CZ

RS

CZ

1

1= sehr … 5 = überhaupt nicht (Anteile in %)

2006

Standortwahl: Die Mehrheit würde wieder kommen Die deutschen Investoren in MOE stehen zu ihrer Standortentscheidung: mehr als drei von vier Unternehmen würden auch heute wieder denselben Standort wählen. Dieser Anteil ist seit Jahren relativ stabil und bestätigt sowohl die generelle Zufriedenheit mit dem Standort wie auch den strategischen Charakter der deutschen Investitionen in der Region MOE.

Konjunkturklima: Im Sog der Weltwirtschaft Gegenüber den Vorjahren haben sich die Einschätzung der Konjunkturlage und die Erwartungen an das laufende Jahr in allen Ländern deutlich verschlechtert. Hauptursache dafür ist die weltweite Wirtschaftskrise, die die stark exportorientierten Volkswirtschaften der Region schwer trifft. Besonders betroffen sind dabei Unternehmen des verarbeitenden Gewerbes, die meist deutlich stärker exportorientiert sind. Mehr als drei Viertel der Teilnehmer rechnet für 2009 mit einer Verschlechterung der gesamtwirtschaftlichen Situation, 52% erwarten auch für die eigene Geschäftslage eine negative Entwicklung.

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

11

Fokus

Wirtschaft & Politik

Forschungs- und Entwicklungspolitik

Zum Fortschritt erziehen Sinkende Umsätze befürchten 55% aller Unternehmen, einen Gewinnrückgang 46%. Die schwachen Wirtschaftsaussichten beeinträchtigen auch die Investitionsbereitschaft für das laufende Jahr: Fast die Hälfte der Firmen plant, die Investitionen zu kürzen, und jedes dritte Unternehmen rechnet damit, dass es infolge der Krise gezwungen sein wird, die Zahl ihrer Beschäftigten zu reduzieren. Bemerkenswert ist die stabilisierende Rolle des Mittelstandes: In fast allen Fragen zum Konjunkturklima blicken Firmen mit weniger als 50 Mitarbeitern spürbar weniger pessimistisch in die Zukunft als Unternehmen mit mehr als 250 Beschäftigten.

Arbeitsmarkt-Angebot überzeugt, Wirtschaftspolitik weniger Hinsichtlich der Investitionsbedingungen vor Ort äußerte sich die Mehrheit der Unternehmen – wie schon in den Vorjahren – überwiegend zufrieden über das Arbeitskräftepotential und das geschäft-

Wie beurteilen Sie die gegenwärtige Wirtschaftslage in Ihrem Land? gut

befriedigend

MOE '06

33

45

22

37

MOE '07

46

33

MOE '08 MOE '09

schlecht

16

50

2

17

40

57

2009 7

AL

86

9

PL SI

3

SK

4

61 63

2 4

47

42

3

54

39

58

39

61

HR

28

72

RS

28

72

EE

2009  | 3

45

51

LT

12

34 47

55

CZ MK

29

49

BG RO

7

19

81

BA

2

16

82

HU

1

16

83

IV

2

12

86

Wirtschaft in Ungarn

liche Umfeld, während die Wirtschaftspolitik in den meisten Ländern häufig Anlass für deutliche Kritik gibt. Im Bereich Arbeitsmarkt entsprechen vor allem Leistungsbereitschaft, Arbeitsproduktivität und Qualifikation den Erwartungen, selbst die Verfügbarkeit von Fachkräften wurde in diesem Jahr weniger kritisch eingeschätzt. Die Arbeitskosten werden zwar nicht mehr ganz so positiv bewertet wie in den Vorjahren, dennoch entsprechen sie insgesamt noch immer weitgehend den Erwartungen. Innerhalb des geschäftlichen Umfeldes ist man in vielen Ländern mit der Verfügbarkeit wie auch der Qualität lokaler Zulieferer durchaus zufrieden. Getrübt wird das Bild allerdings durch die Zahlungsmoral, die in den meisten Ländern stark bemängelt wird. Die wirtschaftspolitischen Rahmenbedingungen wurden von den Unternehmern in den vergangen Jahren eher kritisch beurteilt, 2009 hat sich die Situation nicht verbessert. Zu den brennendsten Themen gehören in vielen Ländern Korruption und mangelnde Transparenz bei Ausschreibungen, aber auch die (Un-)Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik und die Bürokratie machen den Unternehmen zu schaffen. Auch beim Thema Steuern ist die Mehrzahl der deutschen Unternehmen der Region eher unzufrieden – in der Regel mit dem Steuersystem und der Steuerverwaltung noch mehr als mit der Steuerbelastung.

Standortvergleich: Top 3 verteidigen Spitzenplätze Das Ranking der attraktivsten Standorte innerhalb der Region ist seit Beginn der Umfragen 2006 relativ stabil, auch 2009 haben sich keine wesentlichen Veränderungen ergeben. Die TOP-3 sind unverändert Tschechien, die Slowakei und Slowenien – letztere zwei haben lediglich die Plätze getauscht. Allerdings hat sich insgesamt die Einschätzung der Attraktivität der einzelnen Standorte leicht verringert, insbesondere im Mittelfeld der 15 Länder.

Die Zahl der neu gegründeten Unternehmen im Bereich Forschung und Entwicklung wird in Ungarn – trotz verfügbarer staatlicher Mittel – im internationalen Vergleich als gering eingeschätzt. Experten meinen, bereits bewährte ausländische Beispiele sollten angepasst und übernommen werden. Die WiU hat die Ist-Situation in Ungarn und mögliche Optionen für Veränderungen erkundet.

L

ediglich 1% des BIP wurde im vergangenen Jahr in Ungarn für Forschung und Entwicklung ausgegeben. Positiv ist aber, dass die Ausgaben der Unternehmen 2008 die Hälfte der Gesamtinvestitionen erreicht haben. Zurückzuführen ist dies auf die vor einigen Jahren eingeführte Innovationsabgabe, und die Tatsache, dass der Staat Forschungsarbeiten mit Förderungen in Höhe des Pflichtteils unterstützt. Anders als noch vor einigen Jahren verteilen sich die Forschungsgelder mehr auf die einzelnen Regionen außerhalb Budapest. Dafür sorgen z.B. die Zentren von richte rund Teva in Debrecen oder das Audiwerk in Győr. 10 Prozent aller Forschungs- und Entwicklungskapazitäten in Ungarn entfielen auf den Maschinenbau, ein insbesondere für Unternehmen mit deutscher Beteiligung wichtiger Bereich. „Zugleich bringt der starke Mittelstand aus unerfindlichen Gründen keine Forschungszentren im Bereich Maschinenbau nach Ungarn“, erläuterte der WiU gegenüber Nándor Kadlok, Partner des Beratungsunternehmens Equinox Consulting. Neben der Pharma- und Maschinenbauindustrie investieren Unternehmen auch in der Biotechnologie oder der Infokommunikation in Forschung und Entwicklung (FuE). Seit anderthalb Jahren ist das Cluster Mobilität und Multimedia aktiv, zu deren 60 Mitgliedern mehr als 41 KMU, aber auch die Magyar Telekom, Sun Microsystems, Hewlett-Packard und vier Universitäten gehören. Auch an der Entwicklung der elektronischen Programmzeitschrift für IPTV hat ein ungarisches wissensbasiertes KMU mit-

gewirkt, und auch in den Bereichen der personalisierten Empfehlungssysteme, der Optimierung von Fahrtrouten von Verkehrsträgern oder den Bremssystemen intelligenter Fahrzeuge trägt die Arbeit kleinerer Unternehmen erheblich zum Endergebnis bei. Für den letztgenannten Bereich bildet die Arbeit des Pannon Deutsches Vorbild: Inkubationsprogramme für kreative Unternehmen.

Automobilclusters ein gutes Beispiel, zu deren Mitgliedern auch Audi und Siemens gehören. „Grundsätzlich müssen sich kleinere FuE-Unternehmen in Ungarn auf die Nischenmärkte und auf komplett neue Technologien konzentrieren, nachdem der europäische Wettbewerb in den traditionellen Branchen unglaublich ist“, rät Gábor Magyar, strategischer Direktor der Budapester Universität für technische und Wirtschaftswissenschaften fest.

Erziehungsprogramme für Spin-offs Bedauerlicherweise ist das in den Vereinigten Staaten und in Westeuropa seit Jahrzehnten gängige Praxis der so genannten Spin-offs, bei dem einige Forscher sich aus einem staatlich finanzierten Institut ausgliedern und ein eigenes Unternehmen gründen, in Ungarn noch eher untypisch. Eines der möglichen Geldquellen für Unternehmen mit originellen Ideen oder Erfindungen ist das Risikokapital. „Europäische Investoren sind im Vergleich zu den Amerikanern wesentlich unflexibler“, erklärt Kadlok die langsame

Verbreitung von Risikokapital in Ungarn. Während in der EU im Allgemeinen eine Obergrenze für den Risikograd angesetzt werde, definiert man in Übersee hingegen genau einen Mindestwert unter dem man nicht in das Geschäft einsteige. Neben dem freien Markt kann der Staat das zweite Sprungbrett bilden. „Bei diesen kreativen Unternehmen, die gesamtwirtschaftlich eine hohe Wertschöpfung erarbeiten, sollte man einfach dem deutschen Vorbild folgen, wo Unternehmen in einem mehrstufigen Inkubationsprogramm die ersten Schritte gehen“, urteilt Magyar. Vielversprechende Unternehmen sollten für ein bis anderthalb Jahre unentgeltlich in „Kindertagesstätten“ anerzogen werden, wo sie weder für den Büroraum, noch für die allgemeinen Leistungen wie den Rezeptionsdienst, das Drucken und Telefon usw. zu bezahlen haben. Nur die lebensfähigen Unternehmen erlangen dann die „Schulreife“, wo sie für einen Teil der Leistungen bereits zahlen müssen, aber auch Sicherheitsdienstleistungen und Unterstützung für den Schutz von Patenten erhalten. Der Bericht geht auch auf das israelische Yozum-Programm ein, bei dem das Amt nach intensiver staatlicher Förderung (und Anteilserwerb) aussteigt und die geförderten Unternehmen übrigens bereits von Anfang an über die Option für einen Auskauf verfügen. Den Informationen nach plant das Nationale Amt für Forschung und Entwicklung (NKTH) die Überprüfung des aktuellen Inkubationssystems in Ungarn. Das NKTH hat unterdessen zur Linderung der Krise ein Budget von 1,6 Milliarden Forint gebilligt, um Posten mit ausgesprochen hoher Wertschöpfung zu halten. „Unternehmen werden zumeist in der Produktionsindustrie gezwungen, sich von qualifizierten Fachleuten zu trennen, und das können wir nicht zulassen“, erklärte Ilona Vass, stellvertretende Präsidentin des Amtes. Für diese Gelder können sich KMU, sowie aus dem Staatshaushalt und durch Kommunen finanzierte Organisationen bewerben, die von Großunternehmen seit September vergangenen Jahres entlassene Fachleute mit akademischer Ausbildung beschäftigen. Die nicht zurückzuzahlende Förderung kann sich zwischen 10 und 100 Millionen Forint je Antrag bewegen, die für FuE-Projekte zur Grundlagen- und industrienahen Forschung, sowie zur Versuchsentwicklung verwendet werden kann. Gábor Homonnai

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

13

Fokus

Fokus

Forschung und Entwicklung in Ungarn

Ausschreibungen des EITI

Tanz mit Hindernissen

Im Netzwerk zum Erfolg

Weshalb hat sich die Kommission für Budapest als Standort des Europäischen Institutes entschieden?

Ungarn hat sich für eine befristete Kofinanzierung der Infrastruktur und der Lohnkosten der Mitarbeiter verpflichtet. Zudem sollte das Institut in einem neuen Mitgliedsstaat eingerichtet werden, und zwar möglichst dort, wo es noch keine zentrale Einrichtung der EU-Stellen gibt. In der Philosophie und der Arbeit des EITI besteht die Zielsetzung übrigens nicht darin, die Funktionen unter den Mitgliedsstaaten auszugleichen, sondern das Wissen und die Ressourcen zu konzentrieren, damit wir auch im Bereich der Innovation, sowie Forschung und Entwicklung (FuE) langfristig gegenüber den USA, beziehungsweise den östlichen Wissensgroßmächten bestehen können. Das bedeutet konkret, dass so genannte Knowledge and Innovation Communities (KICs) eingerichtet werden, die in einigen Schlüsselbereichen die Gruppen von Forschern und Unternehmen unterstützen werden. Unsere leitende Stelle, der Vorstand, hat im Übrigen von der EU eine recht hohe Eigenständigkeit in der Gestaltung der Ausschreibungen erhalten, während wir die Bereiche Infokommunikation, Erneuerbare Energien und Klimawandel als politischen Auftrag von der EU geerbt haben. In einem so genannten Strategischen Innovationsfahrplan können wir sogar Empfehlungen darüber formulieren, wie die Regelung von Forschung und Innovation in den Mitgliedsstaaten umgestaltet werden sollte. Im Vergleich zu Amerika und Japan sind die nationalen Regeln und 14

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

die Hürden zwischen den Universitäten, den Forschungseinrichtungen und der freien Wirtschaft unüberwindbar; es ist, als würde man in einen Sack eingeschnürt tanzen wollen. Ebenfalls planen wir die Einrichtung einer Stiftung.

Foto: Homonnai

Das Europäische Institut für Innovation und Technologie (EITI) soll über etlichen Hundert Millionen Euro aus dem EU-Budget auch Mittel aus der Privatwirtschaft erhalten und sogar Empfehlungen für die Anpassung nationaler rechtlicher Rahmenbedingungen aussprechen. Über die Fördergelder soll aufgrund von Experteneinschätzungen entschieden werden. Mit Bálint Magyar, Mitglied des im Aufbau befindlichen Gremiums, sprach Gábor Homonnai.

F

Was wird die Aufgabe dieser Stiftung sein?

Das ist wirklich noch in der Planungsphase. Unser Ziel ist es, neben dem Budget des EITI in Höhe von 308 Millionen Euro EUMittel zusätzliche Gelder vom Markt und anderen EU-Quellen zu gewinnen. Wir möchten erreichen, dass Förderungen zügig zur Verfügung stehen. Bei den KIC-Ausschreibungen haben wir auch eine Vereinfachung angestrebt: kurze Ausschreibungen und auf 40 Seiten beschränkte Bewerbungsunterlagen. Die kooperierenden Gruppen werden in klare Formen der Zusammenarbeit gezwungen. Aus der Arbeit des Institutes, sowie den ersten Gemeinschaften werden wir sehen, wie die Bildung und die effiziente Arbeit der Netzwerke auch aus anderen Mitteln unterstützt werden kann, das heißt, man wird darauf in einigen Jahren zurückkommen können. Wahrscheinlich wird das Institut auch die Aufgaben der Stiftung wahrnehmen, weil wir den Apparat nicht verdoppeln möchten. Die politische Diskussion der Gemeinschaft um das EITI und die Planungsphase haben etliche Jahre gedauert. Haben Sie den Betrieb bereits aufgenommen?

Der 18-köpfige Vorstand mit Martin Schuurmans an der Spitze arbeitet seit dem vergangenen Herbst. Die operative Struktur wurde noch nicht aufgestellt, die Aufgaben des Sekretariats werden zurzeit von der Europäischen Kommission wahrgenommen. Die Mitarbeiterzahl wurde mit 50 bis 60 genehmigt, und in diesem Jahr werden wir ungefähr 7 Mitarbeiter einstellen und die Struktur kontinuierlich bis 2012 aufbauen. Bis September entscheidet Brüssel über den operativen Direktor. Allerdings möchte ich betonen, dass die Arbeit des leitenden Gremiums von der operativen Struktur strikt getrennt sein wird. Auch bei der Anwerbung der Experten für die Bewertung der KIC-Anträge haben wir die EU-Normen übernommen.

Über ein Förderprogramm sollen europaweit agierende Netzwerke in den Bereichen Erneuerbare Energien, Klimawandel und Infokommunikation entstehen, die Unternehmen und Wissenschaft näher zusammenbringen. Die Ausschreibungen laufen über das neue Europäische Institut für Innovation und Technologie (EITI).

Inwieweit kann der Vorstand von EITI bei seinen Bescheiden einheimische Akteure bevorzugen?

Das ist nicht unsere Aufgabe und wäre auch nicht fair. Denn etliche Mitgliedsstaaten haben keinen eigenen Repräsentanten und das System fördert grundsätzlich die supranationale Zusammenarbeit. Daher müssen die KIC-Mitglieder auch aus mehreren Ländern der Union kommen. In Ungarn hat das Nationale Amt für Forschung und Technologie umfangreiche Maßnahmen unternommen, um die Chancen für ungarische Beteiligungen zu erhöhen: in Kürze werden mehrere neue Ausschreibungen explizit für EITIProgramme ausgelobt. Auch wird an einer neuen Art der Mittelbeschaffung zur Unterstützung der Netzwerkbildung zwischen den Forschern und den Unternehmen gearbeitet. Die Vorbereitung der Universitäten hat hier bereits vor einigen Jahren begonnen. Bildungseinrichtungen können z.B. Unternehmen auch mit einer Minderheitsbeteiligung einrichten. Diese wiederrum können weitere Körperschaften mit eigener Rechtspersönlichkeit gründen und so durch eine Holdingstruktur leichter mit der Wirtschaft verbunden werden. Ein erhebliches Problem ist jedoch in Ungarn, dass ein Großteil der Forscher immer noch Angestellte im öffentlichen Dienst sind. Das ist absurd, denn erfinden kann man nicht nach Stundenlohn! G. H.

ür diese sog. Wissens- und Innovationsgemeinschaften (KICs) stellt das EITI zwischen 2010 und 2013 insgesamt 270 Mio. Euro bereit, davon sollen im kommenden Jahr und 2012 26 bzw. 55 Mio. Euro ausgezahlt werden. Die Bewerbungsfrist ist der 27. August, registrieren kann man sich auf der Website des EITI. Konsortien müssen aus mindestens drei Mitgliedsstaaten der Europäischen Union mindestens drei Mitglieder aufweisen, darunter muss eine akademische Bildungseinrichtung sein. Weiterhin müssen die Gruppen durch bspw. Vorstandsvorsitzende geleitet werden, über transparente Organisations- und Entscheidungsstrukturen verfügen und den Ein- und Austritt von Mitgliedern klar regeln. Bewerber, die auch kleine und mittelständische Unternehmen in die gemeinsame Wertschöpfung einbeziehen, werden bevorzugt. 25% der Ausgaben der Netzwerke deckt das Förderprogramm, den Rest müssen sie aus anderen Quellen wie gewerblichen Einnahmen, oder EUund nationalen Fördergeldern bestreiten. Eine Gruppe hat über ein Mindestbudget von 50 bis 100 Millionen Euro im Jahr zu verfügen. Eine wichtige Bedingung ist, dass die KICs keine Gelder für große Infrastrukturmaßnahmen ausgeben dürfen, und auch bereits geförderte FuE-Projekte dürfen nicht noch einmal finanziert werden. Eine Anhörung der drei Besten soll noch im Dezember dieses Jahres stattfinden. Den Gewinnern winkt eine vertragliche Förderung für die nächsten 7 Jahre. Unter den Bewerbern ist eine Gruppe multinationaler Halbleiterhersteller und Forschungsgruppen, die von der europäischen Initiative für Nanoelectronics ENIAC angeführt wird. Mit dabei sind Philips und das Forschungsinstitut für technische Physik und Materialkunde der ungarischen Akademie der Wissenschaften (MTA-MFA). Das Netzwerk startet mit Entwicklungsvorhaben der Nano-

technologie, die sich in der Infokommunikation, beispielsweise in der Fertigung und der Sicherheitstechnik (für Sensoren und Aktuatoren), aber auch Entwicklungsvorhaben der Erneuerbaren Energien nutzen lassen. Im Bereich der Infokommunikation soll sich den Angaben nach eine Gruppe mit Schwerpunkt in Skandinavien bewerben, die neben Ericsson, Nokia und der Deutschen Telekom auch italienische und dänische Universitäten zu ihren Mit-

Zusätzliche Anreize: Unterzentren als operative Sammelstellen der KICs

gliedern zählen können und in Ungarn mit der ELTA Sztaki zusammenarbeiten. Des Weiteren wird angenommen, dass sich im Bereich der Erneuerbaren Energien die Universität Linz intensiv interessiert. Sie beabsichtigt die Einrichtung eines Prüfstandortes. Auf ungarischer Seite könnten Stellen der Budapester Universität ELTE und auch der Universität Gödöllő gehören. Die Innovationsnetzwerke haben die Chance echte Forschungszentren nach Ungarn bringen. Neben ihrem Hauptsitz

in Budapest können die einzelnen Netzwerke auch vier bis sechs Unterzentren einrichten. Eben diese operativen Sammelstellen oder Knotenpunkte bieten einen echten Investitionsanreiz und besitzen Signalwirkung für den Tagungstourismus. Bereits jetzt herrscht ein reger Wettbewerb unter den EU-Mitgliedsstaaten um die besten Standorte dieser Unterzentren. Bislang wurden zwei Ausschreibungen mit einem Gesamtvolumen von insgesamt 4,3 Milliarden Forint ausgelobt. Eine Ausschreibung wird die Anbindung an die „Knotenpunkte“ der Netzwerke unterstützen, wobei 1,8 Milliarden Forint für fünf Jahre an die Bewerbergruppe vergeben werden können, ohne die Mittel allzu sehr zu streuen. Darüber hinaus wird auch ein Budget von 2,5 Milliarden Forint für „Hirnschmalz-Holdings“ zur Verfügung stehen (einzelne Netzwerke können bis zu 500 Millionen Forint erhalten), die sich entschieden haben, auch in Ungarn Nebenzentren einzurichten. Laut Gábor Magyar zeige im Übrigen auch das Beispiel der größten multinationalen Unternehmen wie Microsoft und Oracle aus Amerika, dass sich auch kleinere, innovative Unternehmen an den größten Projekten beteiligen können. Global Player seien auf die Zuarbeit der Kleinen angewiesen, um ihre Spitzenposition in Forschung und Entwicklung verteidigen zu können und wettbewerbsfähig zu bleiben. Den Schutz der personellen Infrastruktur, der Gebäude, der Informationstechnik und nicht zuletzt der Patente wird in den KIC-Zentren über die Führungskräfte garantiert. Die von der WiU befragten Forschungs- und Sicherheitsexperten sind übrigens der Ansicht, dass asiatische Länder bereits jetzt ein reges Interesse an der Tätigkeit des Institutes zeigen. Neben den seit Längerem in Ungarn aktiven Büros von Japan, Korea, Taiwan und Malaysien wurde auch die Eröffnung des Büros der chinesischen Handelsförderstelle in Budapest, dem ersten Standort außerhalb Chinas angekündigt. Peking möchte damit die bilateralen Wirtschaftsbeziehungen stärken. Gábor Homonnai

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

15

Fokus

Branchen und Märkte

Firmenportrait

Ambitioniert in der Forschung Die evopro Kft. hat sich auf den Markt der Automatisierung in den letzten 8 Jahren einen Namen gemacht. Das Unternehmen hat sich im Interesse der technologischen Entwicklung, des Umweltschutzes und der Effektivität der Produktion auch auf dem Gebiet Forschung und Entwicklung zahlreiche Ziele gesetzt.

D

as Forschungs- und Entwicklungssegment der evopro GmbH für Information und Automatisierung konzentriert ihre Projekte auf ff. strategische Bereiche: rekonfigurierbare Rechensysteme (HPC), eingebettete Mess-Systeme, mobile Anwendungen und Technologien und drahtlose Sensornetzwerke.

Webseite www.omixon.com erreichbaren Dienstleistungen befinden sich eine Ähnlichkeitsanalyse beliebiger Molekül-Bibliotheken, pharmacophore Suche und eine Suchanlage, mit der in einer aus einer Milliarde Molekülen bestehenden insilico Bibliothek Moleküle gesucht und bestellt werden können.

Rekonfigurierbare Informatik (Systeme für Chemie und Bioinformatik)

Eingebettete Mess-Systeme

Die Gruppe für Forschung und Entwicklung der evopro GmbH forscht nach Beschleunigungsmöglichkeiten der Suchalgorithmen, die zur Forschung der als Medikamentkandidaten gedachten Moleküle nötig sind, und der Nukleotidsequenz-vergleichenden Algorithmen der Bioinformatik. Unter den auf der

16

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Unter den eingebetteten Messsystemen ist zum Einen das CALIN-System zu nennen, dass der Kalibrierung von Stromund Spannungswandler dient. Ein anderes ist das System eRD-124. Hier handelt es sich um ein dynamisches diagnostisches System für die Eisenbahn, das mit Hilfe der auf der Schiene montierten 2 x 12 digitalen signalverarbeitenden Modu-

le zur Messung der Achsenbelastung der vorbeifahrenden Züge, bzw. zur Entdeckung der verschiedenen Räderfehler, z. B. Plattwerden, fähig ist.

Drahtlose Sensornetze Das drahtlose Sensornetz ist ein verteiltes Netz von miteinander durch Radiofrequenz kommunizierenden unabhängigen Modulen, das die Signale lokaler Sensoren misst, und dadurch die Beobachtung und Kontrolle des physischen Zustandes, oder die der Lage der Umgebung ermöglicht. Die von der evopro entwickelten, im ISM Frequenzspur funktionierenden Sensornetzwerke können auf dem Gebiet der Prozessleitsysteme und der Gebäudeautomatisierung angewendet werden.

Mobil Anwendungen Die evopro entwickelt für die Plattformen Android, bzw. iPhone Verbraucher- und professionelle Anwendungen. Unter den Anwendungsbereichen befinden sich die die speziellen Sicherheitserwartungen der peer-to-peer Anwendungen bedienende Dienstleistungsschicht, die Darstellung des kontextsensiblen Internetinhalts, sowie die Unterstützung der integrierten e-Health Systeme.

Gebäudeeffizienz und Fördermittelpolitik

Verpuffte Energie Die aktuellen Förderstrukturen für eine besserte Energieeffizienz von Gebäuden sind noch nicht endgültig, jedoch wird ausgehend von den Erfahrungen der Vorjahre der Bedarf enorm sein. Das Fehlen einheitlicher Datenbestände und die langsame Verbreitung der Energiepässe erschwert die Planung.

E

ntsprechend der europäischen Vorgaben ist ab 2009 auch in Ungarn ein Energiepasses für neu errichtete Immobilien Pflicht, allerdings wird die Einstufung in Energieeffizienzklassen bereits bei einer Veräußerung, beziehungsweise bei Förderungen für Sanierung und Modernisierung gefordert. Beim Audit handelt es sich nicht um eine einfache Erhebung des Ist-Zustandes. Sondern es beinhaltet stets auch Vorschläge zur Effizienzsteigerung, angefangen von der Wärmedämmung bis hin zu moderneren Heizungs- und Kühlsystemen. Die von der WiU befragten Experten aus der öffentlichen Verwaltung, den Unternehmen und zivilgesellschaftlichen Organisationen sprechen von einer jämmerlichen Energienutzung der Immobilien in Ungarn. Lediglich 0,4 Prozent der Wohnungen werden jährlich mit energietechnisch günstigeren Systemen ausgestattet. Zur Erfüllung der selbst auferlegten Pflichten zur Senkung der Kohlendioxidemissionen in den kommenden 3 bis 11 Jahren müssten pro Jahr hingegen mindestens 5 Prozent des Immobilienbestandes modernisiert werden. Jedoch mangelt es an einer landesweit einheitlichen Erfassung und Verarbeitung der Daten. So können bislang bei der regionalen Entwicklungsgesellschaft VÁTI nur die Daten konkreter Immobilien abgefragt werden. Es ist geplant, zukünftig auch regionale und nach Immobilienart sortierte Abfragen aus den kontinuierlich eingehenden Auswertungen zu ermöglichen. „Das Problem mit den Energiepässen besteht darin, dass der Gesetzgeber bei Sanktionierungen nicht strikt genug war. Bei einer Nutzungsgenehmigung reicht zum Beispiel die bloße Erklärung aus, dass man über eine Prüfung verfüge, und niemand kontrolliert, ob diese auch tatsächlich durchgeführt wurde“, kritisiert der WiU gegenüber Adrián Balaci, Direktor der D.V.D. Kft. Die Behörden erhalten übrigens in einigen Regionen und

größeren Städten ausführliche technische und Verbrauchsdaten von den Fernwärmeversorgern, allerdings gibt es im Ministerium für Kommunales keine landesweite Gesamtzusammenstellung. Die Regierung ist dabei, Anreizsysteme zusammenzuführen. Bis Ende des Sommers soll das Plattenbausanierungsprogramm stehen, und das Kapitel für Energieeinsparung des so genannten Systems Grüner Investitionen (ZBR) abgeschlossen sein. Dieses wird mit 28 Milliarden Forint aus den Erlösen des Verkaufs der nicht ausgeschöpften Kohlendioxidquoten Ungarns ausgestattet. Über die genauen Budgets sind keine Details bekannt, jedoch wurden in Anbetracht der Krise von den 30 Milliarden Forint des Vorjahres bereits 15 Milliarden im Eilverfahren ausgezahlt, und in den vergangenen Monaten über weitere 10 Milliarden entschieden. Mit den Ausschreibungen für das Klimafreundliche Zuhause und Klimafreundliche Einrichtungen des ZBR werden Antragsmöglichkeiten für die Förderung der nach-

träglichen Wärmedämmung, den Austausch von Türen und Fenstern, sowie die Erzeugung von Strom und Wärme aus erneuerbaren Energieträgern (Solarkollektoren, Photovoltaiksysteme, Biomassekessel und geothermische Wärmepumpen) für alle Arten von Gebäuden zur Verfügung stehen. Auch das so genannte Nationale Energieeffizienzprogramm (NEP) trägt zu Investitionen in Gebäuden bei. „Dieses Jahr wird es erstmals möglich sein, sich für die Förderung komplexer Sanierungsmaßnahmen zu bewerben: ca. 17 % der Anträge beziehen sich bereits auf solche Maßnahmen“, informiert Attila Rajnai, Geschäftsfüher der gemeinnützigen Gesellschaft der Energiezentrale „Energia Központ“. Neben den nationalen Fördermitteln stehen in diesem und im kommenden Jahr weitere 34 Milliarden Forint an EU-Mitteln im Rahmen des Operationellen Programms für Umwelt und Energie (KEOP), sowie 6 Milliarden im Operationellen Programms für Umweltschutz und Infrastruktur (KIOP) zur Verfügung. „Bei einem Teil der KEOP-Förderungen war es in den vergangenen Jahren problematisch, dass bei einem Förderantrag über 40 Millionen eine genauso detaillierte Machbarkeitsstudie auszuarbeiten ist, wie bei einem 500-Millionen-Projekt“, so ein Mitarbeiter des auf die Antragstellung spezialisierten Unternehmens „Magyar Pályázatkészítő Iroda“. Energieprojekte unterschiedlicher Art seien im Bewertungssystem einheitlich behandelt wurden, was bedeutete, dass identische Werte für spezifische finanzielle und energietechnische Kennzahlen zum Beispiel beim Austausch von Türen und Fenstern einer öffentlichen Einrichtung gefordert wurden, wie beim Großprojekt eines Fernwärmeversorgers zur Kraft-Wärme-Kopplung oder einem Vorhaben zur Modernisierung der öffentlichen Beleuchtung. Wegen der mangelnden Differenzierung sind einige Vorhaben von Anfang an benachteiligt im Kampf um die Finanzmittel. Fördermittelexperten sind der Ansicht, dass diese Probleme von den diesjährigen Ausschreibungen nur zum Teil behoben wurden. Gábor Homonnai

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

17

Branchen und Märkte

Gebäudemodernisierung im Aufwind

Energieverbrauch herunterdrehen Mit dem Umbau kompletter Heizungs- und Kühlsysteme erzielt man nach wie vor die höchsten Einsparungen. Aber auch mit kombinierten Modernisierungsmaßnahmen wie Wärmedämmung und Verschattung lässt sich der Energieverbrauch herunterdrehen.

E

xperten für Gebäude- und Bautechnik sind der Ansicht, dass zur Verbesserung der Energieeffizienz von Gebäuden ein einheitlicher Ansatz vonnöten ist. Das heißt, Sanierungswillige sind gefragt gleichzeitig für den Austausch mehrerer Systeme zu sorgen und Umbauten in einer bestimmten Reihenfolge vorzunehmen. Nach der Wärmedämmung der Wände, der Kellerdecke und des Daches kann der Austausch von Türen und Fenstern, die Verschattung, die Installation von thermostatgesteuerten Heizkörperventilen und dann die individuelle Messung des Wärmebedarfs aus der Fern- oder Zentralwärmeversorgung folgen. Nach der „Organisierung des Wärmeschutzes“ für das Gebäude kann der qualitative Austausch, das heißt der Einbau von Brennwertkessel mit Gas- oder Pellettbeheizung, die Installierung von Solarkollektoren oder der Einbau von Wärmepumpensystemen folgen. Noch idealer ist das Passivhaus, das auch über den entsprechenden Luftaustausch mit Wärmetauscher verfügt. In Ungarn steckt neben der Wärmedämmung und dem Fenstertausch die Beschattungstechnik noch in den Kinderschuhen. „Obwohl bereits mit einer qualitativ besseren Alumniumjalousie erhebliche Einsparungen erzielen lassen, werden sie noch für recht wenige Häuser eingeplant“, bilanziert Sándor Takács, der Präsident des Ersten Ungarischen Verbandes für die Verschattungstechnik. Nach einer gemeinsamen Studie der Universitäten Köln und Bonn können übrigens 22 Prozent der jährlichen Heizungsund Kühlkosten allein durch die Verschattung eingespart werden. Auch im Winter ist die Verschattung als Wärmeverlustfänger wichtig.

18

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Noch größere Einsparungen bringen die Regulierung und Modernisierung der Heizungsanlagen. In einem Mehrfamilienhaus mit 60 Wohneinheiten in der westungarischen Stadt Veszprém ist der Verbrauch zum Beispiel mit dem Tausch der Regulierungsarmaturen des Kessels um 10 Prozent gesunken, mit neuen Türen und Fenstern, sowie Gasventilen ging der Gasverbrauch um weitere 15, durch die Installation eines Brennwertkessels und eines 180 Quadratmeter großen Solarkollektors um zusätzliche 25 Prozent zurück. Ebenso gibt es auch zahlreiche Beispiele dafür, dass nur einige neue Technologien in die Gebäude installiert werden; so haben zum Beispiel ebenfalls Schneider Investment und die Fa. Kardos Kft. bei einem Projekt in der Stadt Tapolca drei identisch große Solarkollektorensysteme installiert.

Lohnenswert: Plattenbausanierungen Die größte Energieeinsparung lässt sich zweifellos durch die Sanierung von Plattenbauten erzielen. Seit dem vor einigen Jahren in der Stadt Dunaújváros fertig gestellten Pilotprojekt Solarnova ist viel Wasser die Donau herunter geflossen, und auch an anderen Orten des Landes finden sich ähnliche Gebäudesanierungsprojekte. Im XIV. Stadtbezirk von Budapest (Ond-vezér útja – Plattenbauprogramm Hercsel) wurde zum Beispiel in einem industriell gefertigten Plattenbau mit 215 Wohneinheiten der komplette Wärmeschutz umgesetzt, obwohl hier das Heizungssystem nicht in einem Umfang wie bei Solanova modernisiert. Die Gesamtkosten beliefen sich auf 1 Million Forint je Wohneinheit, wobei ein Drittel durch den ungarischen Staat und ein Drittel durch die Kommune bezahlt wurde. Bei den Ausschreibungen der Gemeinden

wird übrigens eine Abgabefrist von einem Monat ausgelobt, sodass die meisten Hausgemeinschaften nicht in der Lage sind, sich bei diesen Projekten zu bewerben. Im Plattenbauprogramm Hercsel wurden neben dem Austausch von Türen und Fenstern die Fassade, das Dach und die Kellerdecke wärmegedämmt, sodass im ersten Jahr eine Einsparung von 33 Prozent der Heizenergie erzielt wurde, und sich die Investition in 7,3 Jahren für die Hausgemeinschaft rentieren wird. Erste Bank, Raiffeisen Bank und OTP bieten in Ungarn spezielle Kredite für energietechnische Sanierungen an. Allerdings scheitern viele Hausgemeinschaften daran, den für die Sanierung erforderlichen Eigenanteil aufzubringen. Die D.V.D. Kft. plant deshalb die Einrichtung eines lokalen Bürgschaftsfonds (das SHEER-Programm), das mit Hilfe internationaler Organisationen die Rehabilitierung weniger kreditwürdiger Wohngemeinschaften gewährleisten würde. Für die Effizienz wäre es wichtig, dass der Staat neben der Sanierung der nicht mehr zeitgemäßen Altbauten die Verbreitung der energiefreundlichen Bauweise auch bei Neubauten unterstützt. „Zur Zeit finden leider nur im Bereich der ungarischen Hauptstadt und des Plattensees die Fertighäuser mit der höchsten Energieeffizienz ihre Verbreitung“, äußerte sich der WiU gegenüber József Kárpáti, Leiter der Leichtbausektion im ungarischen Landesverband der Bauunternehmer. Die Höhe der Förderung in Deutschland und Österreich werde mit Hilfe eines speziellen Punktesystems ermittelt, dass für eine Immobilie bis zu 30.000 Euro erreichen kann. In Ungarn haben übrigens mehrere deutsche Unternehmen wie Kampa, Bien Zenker, Hartl Haus und Wolf System ihre Produkte eingeführt. Im Februar 2009 hat eine Familienimmobilie in der Gemeinde Szada nach mehrjährigen Versuchen das Zertifikat des Darmstädter Passivhaus Instituts erhalten. G. H.

Branchen und Märkte

Branchen und Märkte

Arzneimittelmarkt in Ungarn

Die Lage ist schwer, aber nicht hoffnungslos Die ungarische Arzneimittelbranche stöhnt nicht unter den Folgen der Weltwirtschaftskrise, sondern vielmehr über das Ende 2006 verabschiedete Arzneimittelwirtschaftlichkeitsgesetz. Gleichzeitig scheint es anhand der Finanzzahlen auch kurzfristig eine Chance zu geben, die Talsohle zu verlassen.

I

m vergangenen Jahr ist der Umsatz von Arzneimitteln in Ungarn um 6,7 Prozent auf 524,2 Milliarden Forint gestiegen. Im Vergleich zum größtenteils zweistelligen Wachstum der Vorjahre ist das eine bescheidene Leistung, birgt aber Hoffnung gegenüber dem Rückgang von viereinhalb Prozent im Jahr 2007. Dieser Rückgang war in erster Linie der Einführung der Praxisgebühr und der den Herstellern aufgezwungenen Preissenkung geschuldet. Gleichzeitig ist der Jahresumsatz der nicht rezeptpflichtigen (OTC)Präparate, die 12 Prozent des Marktes ausmachen, um mehr als das Doppelte des durchschnittlichen Wachstums, nämlich um 14 Prozent gestiegen. An der Spitze der Arzneimittelhersteller landete in Ungarn auch 2008 sanofiaventis. Ihre führende Arzneimarke Plavix brachte den größten Umsatz unter den Pharmaprodukten. Auch unter den nicht verschreibungspflichtigen Präparaten führt sanofi-aventis. Sein Schmerzmittel Algoflex luchste hier den BéresTropfen die Führung ab. Insgesamt hat die ungarische Bevölkerung unter den Arzneimittelgrup-

20

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

pen im vergangenen Jahr das meiste für Geschwürbekämpfungsmittel, Thrombosenbekämpfungsmittel und Herz-Kreislaufmittel gegen hohe Blutfettwerte ausgegeben. Über Jahre hinweg wurde in Ungarn mehr für Arzneimittel ausgege-

ben als an Geldern zur Verfügung stand. 2006 hat zum Beispiel die Landesgesundheitsversicherungskasse 80 Milliarden Forint mehr ausgegeben, als für diesen Zweck zur Verfügung stand. Damit erhielt das Gesetz CXVIII. auch eine finanzielle Notwendigkeit. Es machte Vorschriften für allgemeine Regeln der sicheren und wirtschaftlichen Versorgung mit Arzneimitteln und medizinischen Hilfsmitteln, sowie zum Arzneimittelvertrieb und trat 2007 in Kraft. Demnach wurden die Arzneimittelzuschüsse gesenkt und 12% des Erlöses der aus öffentlichen Mitteln finanzierten Arzneimittel hatten die Hersteller zu versteuern und für sämtliche Außendienstmitarbeiter für Arztbesuche eine einmalige Registrierungsgebühr von fünf Millionen Forint zu entrichten. Ärzte wurden angewiesen, preiswerte Alternativen zu verschreiben. Darüber hinaus wurden Pflichtversteigerungen für Arzneimittelpreise zur Preissenkung durch Hersteller eingeführt, damit die jeweiligen Produkte zum Referenzpräparat der ersten Wahl in der jeweiligen Kategorie würden.

Apothekenliberalisierung für eine bessere Arzneimittelversorgung Mit dem 1. Januar 2007 trat das Arzneimittel-Rationalisierungsgesetz in Kraft und hat – mit gewissen Einschränkungen – die bis dato geltenden, regional und an Einwohnerzahlen festgelegten Beschränkungen der Apothekengründung aufgehoben. In den darauffolgenden zwei Jahren wurden etwa vierhundert neue Apotheken eröffnet, jedoch nicht in den kleinen Gemeinden, in denen sie am stärksten benötigt worden wären, sondern in erster Linie in den Innenstädten und Einkaufszentren, wo sich die Eigentümer den größtmöglichen Gewinn aus dem Apothekenbetrieb erhofften. Die Senkung der Arzneimittelpreise und die wachsende Anzahl an Apotheken verringerte die Marge um ungefähr 10%. Dies führte zu Liquiditäts- und Versorgungsproblemen und in etwa fünfzig Fällen zur Schließung von Apotheken. Darüber hinaus ermöglichte das Gesetz auch den Arzneimittelverkauf außerhalb von Apotheken: derzeit sind etwa 400 nicht rezeptpflichtige Arzneimittel in etwa siebenhundert – überwiegend – Drogerien und Tankstellen erhältlich. Jedoch bleiben die Kunden konservativ: höchstens ein Prozent des Arzneimittelumsatzes hat sich in die neuen Absatzkanäle verlagert; 90% der Patienten holen sich die Präparate nach wie vor aus der Apotheke.

In Folge dieser Maßnahmen blieb die Endsumme der „Rechnung“ im Gegensatz zu dem mit 364 Milliarden Forint kalkulierten Höchstbetrag der Zuschüsse unter 300 Milliarden, und 2008 hat der Gesundheitsversicherungsfonds – bei ebenfalls etwa 300 Milliarden Forint – eine schwarze Null erreicht. Die 2007 herrschende Preissenkungslust der Hersteller hat sich zwar ein wenig verlangsamt, aber auch 2008 wurden die Preise für 746 Präparate um durchschnittlich 13 Prozent gesenkt. Bei den Unternehmen führte das zu einem Rückgang der Profite und zwang Arzneimittelfirmen zur Verringerung ihrer Forschungs- und Entwicklungs-, sowie Marketingausgaben, der Einstellung von Investitionen, zu strukturellen Veränderungen und Entlassungen. Die Branche hat zu dieser Zeit, Ende 2007 und in der ersten Jahreshälfte 2008 ihre Rezession erlebt.

Investitionen multinationaler Konzerne Expertenmeinungen, die Pharmaindustrie sei gegenüber der aktuellen Wirtschaftskrise immun, stützen sich darauf, dass der Arzneimittelkonsum der Bevölkerung in Folge der Krise nicht erheblich sinken wird und sich die Arzneimittelwirtschaft wegen der hohen Barbestände in einer günstigeren Situation befindet, als andere Segmente der Industrie und des Handels. Nachdem die Arzneimittelfirmen bereits in den Vorjahren gezwungen waren, ihre Arbeit und Unternehmensstruktur zu rationalisieren, sahen sie dieser Krise besser vorbereitet entgegen. So kommt es, dass die Arzneimittelbranche lediglich 5,8 Prozent eingebüßt hat, während die ungarische Industrie im ersten Quartal 2009 einen Rückgang von 16,9 Prozent beim Gesamtumsatz zu verbuchen hatte. Zudem: während der Inlandsabsatz in manchen Industriezweigen um 6,9 Prozent zurückgegangen ist, konnte laut dem Wirtschaftsinstitut GKI die Arzneimittelbranche um 8,8 Prozent sogar zulegen. Die im Normalfall zu den Vorteilen gehörende starke Exportorientierung der größten einheimischen Hersteller hat in der aktuellen wirtschaftlichen Situation ihre negativen Seiten gezeigt. Zu den größten Aufnahmemärkten der Arzneimittel von Egis und Richter gehören traditionell Russland und Deutschland. Die wirtschaftlichen Rückschläge in diesen beiden Ländern verurs-

Die Werbeausgaben der TOP 10 Hersteller von Heilpräparaten und OTC-Produkten 2008 Werbekunde

Werbeausgaben 2008 (in THUF)

Werbeausgaben Veränderung gegen2007 (in THUF) über 2007 (in %)

1

Bayer Hungaria

10 586 494

9 210 250

2

Novartis Hungária Kft.

4 223 365

3 294 225

22

3

Berlin-Chemie

2 991 370

3 380 248

-13

4

sanofi-aventis Rt.

2 728 105

3 000 916

-10

5

Wyeth Kft.

2 652 603

1 405 880

47

6

Teva Magyarország Rt.

2 582 389

774 217

70

7

Béres Rt.

2 138 183

2 651 347

-24

8

Reckitt Benckiser Kft.

1 744 679

1 971 487

-13

9

GlaxoSmithKline

1 705 826

1 159 961

32

10

Walmark

1 179 756

790 437

33



Heilpräparate, OTC-Produkte* gesamt

46 743 049

4 0666 453

13

Quelle: TNS Media Intelligence

13

*OTC – „Over the counter“, rezeptfrei

achten daher auch einen dramatischen Rückgang der ungarischen Arzneimittelexporte in den ersten drei Monaten des Jahres um 23,2 Prozent. Positiv stimmt da das signalisierte Interesse mehrerer multinationaler Unternehmen für Investitionen. Im Januar 2008 hat beispielsweise der Mehrheitseigentümer von Egis, das französische Unternehmen Servier ein neues Forschungsinstitut für Arzneimittelchemie in Budapest eröffnet, und im März des gleichen Jahres kündigte auch Teva an, im Rahmen einer Pharmainvestition von hundert Millionen Euro einen neuen Produktionsstandort in Debrecen errichten zu wollen. Auch Richter hat sich für die protestantische Hochburg entschieden: das

Unternehmen wird in der ostungarischen Großstadt für 15 Milliarden Forint einen Betrieb für die Entwicklung und Produktion von biotechnologisch erzeugten Pharmaprodukten errichten. Pfizer, beziehungsweise Goodwill Pharma haben sich Szeged als Standort ihrer neuen (regionalen) Zentrale auserkoren, und im Februar dieses Jahres haben die Städte Debrecen, Szeged und Pécs, sowie die Pharmahersteller Teva und Richter Gedeon eine Vereinbarung über den Aufbau des Innovationsnetzwerks der Schwerpunktstädte der Pharmaindustrie unterzeichnet. Der Zusammenschluss zielt unter Anderem darauf ab, in den drei Regionen die Forschungstätigkeit zu koordinieren, beziehungsweise die Abstimmung am Bedarf des Arbeitsmarktes zu orientieren. Tamás Tóth

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

21

Bildung

Recht & Tipps

Fortbildung per Mausklick Lernen mit Hilfe von digitalen Medien hält zunehmend auch in der Geschäftswelt Einzug. Dank der E-Lösungen können Mitarbeiter ortsunabhängig unterrichtet werden. Während fertige off-the-shelf-Lösungen allgemeines Basiswissen vermitteln, erfüllen maßgeschneiderte Programme besser die strategischen Ziele eines Unternehmens. In diesem Fall können Firmen die Extraanfertigungen sogar mit der Innovationsabgabe verrechnen.

E

ines der wichtigsten Motivationsfaktoren für Unternehmen bei der Anwendung von e-learning ist, dass eine große Anzahl von Mitarbeitern an unterschiedlichen Orten, schnell, standardisiert und gleichzeitig unterrichtet werden kann. Ein zusätzlicher wesentlicher Vorteil ist die Flexibilität und die übersichtliche Leistungsbewertung, dazu kommt die automatische Erstellung von Statistiken, meint Dr. Zoltán Csedő, geschäftsführender Partner der Innotica Group, einer in Mittelosteuropa tätigen Unternehmensgruppe für e-learning. Die technischen Voraussetzungen sind eher gering, nötig sind eine ausgebaute Computer-Infrastruktur, geeigneter Internetzugang und Server, dazu ein Browser, welches Flash-Animationen verarbeiten kann. Die Anwendungen reichen von Time-, Projekt- und Change Management über Leadership-Programmen bis zu beliebigen, firmenspezifischen Inhalten", informiert Dr. Csedő. Themen, wie allgemeine Wirtschaftsund Buchhaltungskenntnisse, oder Führungs- und Organisationswissen können mit Hilfe von fertigen off-the-shelf Lösungen, die pro Anwender bereits für ca. 10.000 HUF zu haben sind, unterrichtet werden. Sie sind schnell einsatzbereit und kosteneffizient, sie können jedoch lediglich ein allgemeines Basiswissen vermitteln. Daneben können eigens für das jeweilige Unternehmen entwickelte Programme leicht mehrere Millionen HUF kosten. „Die Investitionen sind bei maßgeschneiderten Lösungen in der Tat wesentlich höher“, erklärt der Geschäftsführer, „auch der Zeitbedarf bis zum tatsächlichen Einsatz ist erheblich. Jedoch ist ein gutes, fir-

22

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Es hat beinahe ein Jahr gedauert, bis die Möbel fertig waren und bis heute gibt es in seinem Esszimmer keine zwei gleichen Stühle. Normalerweise hätte er sich alle Möbel an einem Wochenende und billiger im Möbelmarkt kaufen können.” E-learning Programme sind fachlich anspruchsvoll zusammengesetzt: „Eine elearning Lösung besteht aus inhaltlichen, strukturellen und methodischen Elementen“, so Dr. Csedő. „ Die Basis für den Inhalt liefert der Text mit dem Lernstoff, dessen Verständnis mit unterschiedlichen Elementen, wie Bildern, Diagrammen oder Filmen unterstützt wird. Hauptsächliche Teile der Struktur sind z.B. Inhaltsverzeichnis, Fallbeispiele oder Prüfungen. Bei der Methodik kommen neben angewandten pädagogischen Prinzipien unter anderem auch eine geeignete Navigation und ein

Benefits des E-learnings 1

2

3

4

5

6

7

Flexibilität Verringerung der Arbeitsfehlzeiten Zugang zu einem großen Trainingsportfolio Monitoring und Statistiken Mitarbeiter motivieren Trainingsunterlagen von besserer Qualität Zugang an mehreren Standorten Quelle: Innotica Group, Education for Information

meneigenes e-learning-Programm genau auf die strategischen Ziele des Unternehmens und die jeweilige Zielgruppe abgestimmt. Zusätzlich wird auch der Unternehmenskultur Rechnung getragen und Verrechnungsmöglichkeiten mit der Innovationsabgabe sind ebenfalls gegeben.“ Letztere wird über eine Zusammenarbeit mit dem Bildungszentrum der DUIHK sicher gestellt. Es lohnt sich erst bei mindestens 100150 Mitarbeitern an einem Standort, oder ab 40-50 Kollegen an unterschiedlichen Unternehmenssitzen an eigens entwickelte Programme zu denken. Experimentierfreudige können jedoch auch mit Hilfe von entsprechender Software z.B. Global Learning Alliance, eLab oder Moodle selber ans Werk gehen und eigene Lernprogramme entwickeln. Allerdings warnt der Fachmann: „Ich habe einen Freund, der als Informatiker den Versuch unternommen hat, seine Esszimmermöbel selber zu schreinern. Er hat sich alle notwendigen Geräte und Maschinen beschafft und sich das Fachwissen aus Büchern angeeignet.

Wortverzeichnis zum Einsatz.” Der Erfolg eines e-learning Programms oder ganzen Systems hängt nicht zuletzt von der Qualität der Implementierung ab. Die Einführung bedarf umsichtiger Planung, sollten Lerninhalte als strategische Ressourcen dienen. Um die bestmöglichen Ergebnisse zu erzielen, bietet Innotica Group auch weit reichenden Support an: „Wir bieten auch administrativen Support, haben einen Helpdesk, erstellen bei Bedarf spezielle Statistiken und Fragebögen, halten Videokonferenzen, usw...", erläutert der Geschäftsführer. „Allerdings ist e-Lernen eher als qualitativ hochwertige Ergänzung zu anderen Bildungsmethoden geeignet, als Teil des sog. Blended Learnings, welches computergestütztes Lernen mit persönlichem Training & Unterricht kombiniert“, betont der Manager. Éva Farkas K o n ta k t Andrea M. Guld [email protected] Telefon: 0036/1/243-3698

Factoring

Einfach und schnell liquide In Krisenzeiten sichert Factoring vielen Unternehmen ihre Liquidität. Factoringgesellschaften springen für zahlungsunfähige Kunden ein und begleichen dem Lieferanten schnell und einfach offene Rechnungen. Damit bietet es eine echte Alternative zu Umlaufmittelkrediten.

B

eim Factoring handelt es sich um ein Geschäft mit drei Beteiligten. Eine Factoringgesellschaft, diese kann privat oder eine Bank sein, erwirbt die Rechnungen, die ein Lieferant einem Kunden ausgestellt hat und begleicht ihm diese noch bevor die Zahlung fällig wird. Factoring bedeutet nicht die Verwaltung abgelaufener Forderungen, sondern meint den Verkauf noch nicht fälliger Forderungen an die Factoringgesellschaft („laufendes Factoring“). Factoringgeschäfte werden in Ungarn typischerweise mit Regress abgeschlossen, obwohl auch vom regressfreien Factoring immer mehr Gebrauch gemacht wird. Beim Factoring mit Regress gilt, dass sofern der Verpflichtete (d.h. der Kunde des Lieferanten) nicht an die Factoringgesellschaft bezahlt, die Forderungen an den Lieferanten zurückfallen. Beim regressfreien Factoring hingegen trägt das Risiko eines Zahlungsausfalls die Factoringgesellschaft. Factoring besteht auch grenzüberschreitend, in diesem Fall tritt eine Factoringgesellschaft eines anderen Landes ein, über welche der Erwerb und die Eintreibung der Forderungen abgewickelt werden. Das in Ungarn ansässige Unternehmen unterhält die Vertragsbeziehungen stets mit der ungarischen Factoringgesellschaft. Der Preis für das Factoring setzt sich aus zwei Hauptkomponenten zusammen: der Factoringgebühr und den Zinsen. Bei der Factoringgebühr handelt es sich in der Regel um eine feste, auf den Bruttowert der Forderung bezogene Gebühr, und die Zinsen sind die Referenzzinsen zuzüglich einem vereinbarten Aufpreis für den von der Factoringgesellschaft für die Forderungen als „Anzahlung“ gezahlten Betrag. Dabei können zahlreiche geringfügige oder geringfügig erscheinende Kosten auftreten: Konto-

führungsgebühren, Gebühren für die Aufrechterhaltung der Kreditlinie, Gebühren für Vertragsänderungen, Verzugszinsen, Gewährungskosten usw. Die „Anzahlung“ beläuft sich in der Regel auf 80% des Bruttoforderungsbetrages und wird im Allgemeinen nach der Ausstellung und Übersendung der Rechnung an die Factoringgesellschaft ausbezahlt, während mit den verbleibenden 20% abgerechnet wird, nachdem der Kunde die Rechnung bezahlt hat. Factoring birgt zahlreiche Vorteile, wobei der wichtigste vielleicht darin besteht, dass der Zugang zu den Finanzmitteln im Vergleich zu einem Kredit

wegen der Finanzmarktkrise eingeschränkt zur Verfügung stehen, den kleinen und mittelständischen Unternehmen nach wie vor zugängliche Liquidität gewährleistet. Die Mittel, die in den Forderungen gegenüber Kunden liegen, lassen sich mit Hilfe des Factoring sofort in die Kernkompetenz des Unternehmens wie die Produktion und den Handel zurückführen, sodass der Kreditbedarf verringert werden kann. Die Factoringgesellschaft bietet nicht bloß schnelle Liquidität für Unternehmen, sondern nimmt ihnen auch zahlreiche administrative Belastungen von der Schulter, durch die sich erhebliche Kosten einsparen und Kapazitäten freisetzen lassen. Dadurch, dass die Forderung aus der Bilanz des Unternehmens geführt wird, muss man sich nicht mehr mit Forderungsmanagement beschäftigen, denn diese Aufgaben – die Registrierung und Verwaltung der Forderungen, die Beitreibung von Außenständen wird – gegen die Factoringgebühr – durch die Factoringgesellschaft durchgeführt. Die Nutzung des Factorings ist im Allgemeinen wesentlich einfacher, als die Inanspruchnahme eines Bankkredites, und benötigt auch weniger Dokumentationen. Wobei natürlich der Umfang der konkret vorzulegenden Dokumente und der notwendigen anderen Informationen natürlich von Factoringgesellschaft zu Factoringgesellschaft unterschiedlich sein kann. Darüber hinaus ist der Bewertungsablauf kürzer,

Die Entwicklung des Factoringmarktes in Ungarn

1200

816

1000 Mrd. HUF

E-learning

728

800

476,4

600 400 200 0

791

185,2

2002

241,9

2003

295,84

2004

2005

2006

2007

2008

Quelle: Ungarischer Factoringverband

schneller möglich ist. Das ist insbesondere dann wichtig, wenn die durchschnittlichen Zahlungsfristen immer länger werden und das Unternehmen bereits vor Ablauf des Zahlungsziels das Geld für die Sicherstellung des kontinuierlichen Geschäftsbetriebs bzw. des Wachstums benötigt. Selbst Zahlungsziele von 60 bis 120 sind mittlerweile nicht mehr unüblich. Zur stetig wachsende Beliebtheit des Factoring trägt es ebenfalls bei, dass es neben den Möglichkeiten für die früher bewährten Umlaufmittelkredite, die

worauf der Vertragsabschluss, beziehungsweise die Gewährung der Mittel kurzfristig erfolgen kann. Da die Factoringgesellschaft die Forderungen erwirbt, haben die Unternehmen sämtliche Informationen über die erworbenen Forderungen, wie zur Rechnung, zum Vertrag, zum Leistungsnachweis, zum Auftraggeber anzugeben, einschließlich auch eventueller nachträglicher Gegenverrechnungen, Rabatte und sonstige, den Wert der erworbenen Forderung beeinflussender Faktoren. Csaba Szántó, PWC

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

23

DUIHK intern

DUIHK intern

v.l.n.r: Antal Oláh, Geschaftsführer, Knorr-Bremse Hungária Kft., Heinz Herman Thiele, Vorstandsvorsitzender, Knorr-Bremse AG., István Varga, Wirtschaftsminister

01. 06. 2009

Neue Führung bei Siemens Zrt.

D

26.05.2009

Knorr-Bremse errichtet neues Werk in Budapest

K

norr-Bremse feierte am 26. Mai in Budapest Richtfest des neuen Werks für Systeme für Schienenfahrzeuge. Der neue Produktions- und Entwicklungsstandort wird nach dem Umzug die in unmittelbarer Nachbarschaft gelegene alte Fabrik ersetzen. Mit dem Bau des neuen Werks wurde im März 2009 begonnen, die Inbetriebnahme soll im Frühjahr 2010 erfolgen. Auf über 30.000 Quadratmetern Fabrik-

und Bürofläche werden dann rund 800 Mitarbeiter beschäftigt sein. Knorr-Bremse produziert in Budapest für Schienenfahrzeuge Komponenten der Drehgestellausrüstung wie z.B. Bremszangeneinheiten und Klotzbremsen, aber auch Teile der Bremssteuerung wie Bremstafeln und Ventile sowie nahezu alle Komponenten für die Güterwagenausrüstung und Einzelteile für den Bereich Luftbeschaffung. Am neuen Stand-

10. 06. 2009

Sky Court – Grundsteinlegung für den Himmelshof Grundsteinlegung des Sky Courts mit Ministerpräsident Gordon Bajnai und Finanzminister Péter Oszkó

A

m Nachmittag des 10. Juni, haben Gordon Bajnai, der ungarische Ministerpräsident, Dr. Peter Noé, Vorstandsmitglied der HOCHTIEF AG, Dr. Reinhard Kalenda, Präsident der Budapest Airport Zrt. (BA) sowie Jost

24

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Lammers, Generaldirektor der BA, in feierlichem Rahmen, den Grundstein für den Skycourt, also den Himmelshof, von dem neuen Terminalgebäude des Flughafens Ferihegy gelegt. Den Bau des Sky Court hat die KÉSZ Építő

ort soll auch der Bereich Forschung und Entwicklung, vor allem auf den Gebieten Bremskrafterzeuger, Software, technische Berechnung und Versuch, ausgebaut werden. Der Knorr-Bremse Konzern ist weltweit der führende Hersteller von Bremssystemen für Schienen- und Nutzfahrzeuge. Im Jahr 2008 erwirtschaftete der Konzern einen Umsatz von 3,38 Milliarden € und beschäftigte rund 15.000 Mitarbeiter. Zrt. (FERTIG-Bau AG) mit Sitz in Szeged, innerhalb des öffentlichen Beschaffungsverfahrens, im Wert von insgesamt 200 Millionen Euro, also insgesamt 62 Milliarden Forint erlangt. Die Inbetriebnahme der einzelnen Bereiche des neuen SkyCourt möchte die Firma Budapest Airport schon Ende 2010 verwirklichen. Durch die neue Abfertigungshalle wird das Reisen bequemer und zügiger gehen, Ungarn aber wird um ein emblematisches Gebäude reicher, auf das alle berechtigterweise stolz sein können. Der Sky Court wird zwischen den derzeitigen Terminals 2A und 2B errichtet. Diese Investition umfasst das Bauen von 40.000 Quadratmetern Grundfläche für den Fluggastverkehr sowie die vollständige Modernisierung des 55.000 Quadratmeter großen vorhandenen Gebäudebereiches. Der Sky Court umfasst eine Reihe von Objekten, mit denen die schnellere und bequemere Bedienung der Fluggäste möglich wird.

Weitere Mitgliedernews und Firmennachrichten finden Sie unter: www.duihk.hu/mitglieder/firmennews

ie Siemens Zrt. hat vor kurzem, an die Spitze ihres Geschäftsbereiches, der sich mit Informatiklösungen und – dienstleistungen beschäftigt, einen neuen Leiter gestellt. Ab 1. Juni 2009 ist Dániel Mendelényi (32) der neue Geschäftsdirektor der Siemens-Division IT Solutions and Services (SIS). Dániel Mendelényi hat seine Diplome in den Fächern: Informatik, Humanressourcen-Management und Internationale Beziehungen, in Ungarn sowie in den Vereinigten Staaten erworben. Er arbeitet seit 2003 bei der Siemens Zrt. und wurde 2007 Direktor für ungarische Geschäftsentwicklung des Unternehmens. In diesem Aufgabenbereich hat er – in erster Linie auf dem Gebiet der staatlichen Verwaltung – die Implementierung von zahlreichen Lösungen auf Landesebene geleitet, die Bedeutung für das ganze Land hatten. Dániel Mendelényi ist verheiratet und Vater von drei Kindern.

13.05.2009

Fachbesuch zum Thema „Qualitätsmanagement“

U

nser kostenloser und exklusiv für unsere Mitglieder angebotener Fachbesuch zum Thema: „Qualitätsmanagement“ bei Hirschmann Car Communication Kft. in Békéscsaba fand am Mittwoch, den 13.05.2009 statt. Die Gastgeber haben vor Ort über ihre Erfahrungen im Bereich Qualitätsmanage-

ment berichtet und mit den Teilnehmern über erfolgreiche Lösungsmodelle diskutiert. Die Besichtigung der Produktionsreihe verdeutlichte den Praxisbezug der Veranstaltung und veranschaulichte konkrete Modelle. Weitere Informationen und Fotogalerie finden Sie unter: www.duihk.hu/veranstaltungen/archiv.

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder ALUKOL Homlokzattechnika Kft. Herstellung, Vertrieb und Montage von Aluminiumfassaden AP: György Kolozár, Geschäftsführer Csenterics utca 1. H-2440 Százhalombatta Tel: +36 23 540 528 Fax:+36 23 354 806 E-Mail: [email protected] Web: www.alukol.hu

Rutin Kft. Herstellung von Metallkonstruktionen AP: Szilvia Sár, Manager Assistentin Bajcsy-Zs. u. 45. H-7200 Dombóvár Tel: +36 74 466-508 Fax: +36 74 465-355 E-Mail: [email protected] Web: www.rutin.hu

Montana Információtechnológia és Kommunikációs Zrt. Computertechnik, Beratung AP: János Pál Vadász, Generaldirektor Mészáros u. 58/b. H-1016 Budapest Tel: +36 1 327 9800 Fax:+36 1 327 9801 E-Mail: [email protected] Web: www.montana.hu

Teleperformance Hungary Call Center, Customer Care, Kundendienst AP: Odett Horváth, Stellvertretender Generaldirektor Berzenczey u. 9. H-1094 Budapest Tel: +36 1 453 5300 Fax:+36 1 446 001 E-Mail: [email protected] Web: www.teleperformance.hu

Union Investment Real Estate AG Asset Management Unternehmen für offene Immobilienfonds AP: Kirsten Felden, Senior Investment Managerin Caffamacherreihe 8 D-20355 Hamburg Tel: +49 40 34 919 0 Fax:+49 40 34 919 191 E-Mail: [email protected] Web: www.union-investment.de Johannes Denzlinger & Kollege Rechtsanwaltskanzlei Rechtsberatung AP: Johannes Denzlinger, Rechtsanwalt Kartäuserstr. 39 D-79102 Freiburg Tel: +49 761 707 8957 Fax:+49 761 7043 9350 E-Mail: [email protected] Web: www.anwaltskanzlei-denzlinger.de

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

25

Gazdaság és politika

Ágazatok és politika Gazdaság piacok

Interjú Varga István gazdasági miniszterrel

Megteremteni a növekedés alapjait tőséget, hogy megmenthetünk több tízezer munkahelyet, sok tízezer család devizahitelét, a nyugdíjak értékét és fenntarthatóságát, és újra talpra állíthatjuk a gazdaságot.

Varga István gazdasági miniszter szerint az Európai Unió az a szalmaszál, amibe kapaszkodva az ország kijuthat a mocsárból: pénzügyi forrás formájában, példaképként a KKV-k felé üzletpolitikájuk megújításában, valamint vezérfonalként a reformok végrehajtásában.

A magyar gazdaság egyik legfontosabb problémájának sokan a duális szerkezetét tekintik: több ezer modern, termelékeny, exportorientált külföldi tulajdonú céggel sokkal kevésbé versenyképes magyar kkv-k százezrei állnak szemben. Ön is egy „külföldi multit” vezetett – tapasztalatai alapján hogyan lehetne jobban közelíteni, szinkronizálni a két szférát?

Egy interjúban az mondta, hogy örül a lehetôségnek, hogy a versenyszférából érkezve most szerepet tud vállalni „a másik oldalon”. A legtöbb vállalat valóban úgy érzi, hogy a kormányzat „a másik oldal”, ez a kölcsönös szembeállítás talán a magyar bajok egyik legfontosabb gyökere. Hogyan lehetne túljutni ezen az ellentéten?

Szakmai múltamnak köszönhetően mi­niszterként is közös gondolati platformon tudok együttműködni a vállalati szférával. Az üzleti világ oldaláról támogató pozitív elvárást érzek – segíteni kívánnak, már csak azért is, mert tudják, ismerem az ő problémáikat. Én nem a képzeletbeli törésvonalak mentén tájékozódom: nem a kormány mellett, vagy ellen, és nem a bal-, vagy a jobboldal ellen kell csapatot szervezni, vagy támogatókat verbuválni, hanem a válság ellen. Széles társadalmi konszenzusra van szükség – arra, amit 2006-ban, a parlamenti választások másnapján az üzleti életet képviselő szervezetek közös kiáltványban fogalmaztak meg. Akkoriban a háttérben az az igény volt, hogy együtt cselekedjünk az országért, olyan hosszú távú célokat jelöljünk ki, amelyekkel minél többen egyetértenek. A reformokra hívtuk fel a politika figyelmét. Most annyival összetettebb a helyzetem, hogy a kormánynak rövid távú válságkezelő feladatai is vannak, a válság által veszélyeztetett munkahelyeket megvédeni, családok létfeltételeit, megőrizni és biztosítani a gazdaság számára a nehéz idők túlélését. 26

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Egyik elôdje úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célja, hogy lehívja az uniós pénzek minden euróját. Ön hol látja a magyar gazdaságpolitika prioritásait?

A Kormány programja négy pillérre épül. Világos célokat jelöl ki és átfogó, határozott intézkedéseket tartalmaz a rövidtávú válságkezelésre; a költségvetési egyensúly hosszú távú javítására; a növekedés fenntartható ösztönzésére és a bizalom tartós helyreállítására. A helyzet nehéz, de valójában egyszerű: Magyarországnak nincs annyi pénze, amennyit költ. Régóta tovább nyújtózunk, többet költünk szociális kiadásokra, az állam működtetésére, mint a velünk egy régióban lévő országok. Ezért sürgősen és jelentősen csökkenteni kell a kiadásokat, de a növekedési képességünket is jelentősen javítani kell adócsökkentéssel, munkára ösztönzéssel és munkahelyteremtéssel. A válságkezelés sok áldozatot követel mindenkitől – de kevesebbet, mint amennyit, annak elmulasztása követelne. A program megvalósítása egyben reményt nyújt és lehetőséget is kínál. Azt a reményt és lehe-

Elsőként szeretném leszögezni, hogy ez a jelenség nem csak a magyar gazdaság problémája, hanem fellelhető több európai országban is. Habár a következőkben felsoroltak nem feltétlenül érvényesek minden esetre, úgy gondolom, a két vállalattípus képviselői közötti dialógus, egymás helyzetének jobb megismerése segítséget nyújthat. Emellett figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a KKV-knek képesnek kell lenniük a Záhony és Hegyeshalom által határolt területen túli gondolkodásra a gazdasági expanzióban. Be kell látni, hogy európai uniós tagságunk nem csupán formális részvétel, hanem olyan lehetőségek tárházát is jelenti, amelyeket a kis- és középvállalatoknak is figyelembe kell venniük, amikor üzletpolitikáról, üzleti stratégiáról, helyükről és szerepükről gondolkodnak. Nyitottság, adaptációs készség, irányítási és üzletviteli technikák átvétele, megtanulása, a globális, modern kor elvárásainak megfelelő üzletszemlélet elsajátítása hasonképp elengedhetetlen. Egyre többen, nemrég Ön is, a magyar külgazdasági orientáció diverzifikálását sürgetik. Új felvevô piacok feltárásához azonban megfelelô mennyiségû, technológiájú és minôségû termék is kell – jelenleg viszont az export 80 százaléka még külföldi tulajdonú cégektôl származik. Hogyan lehet a kisebb hazai gyártókat felkészíteni a sikeres nemzetközi szereplésre?

Egyrészt igyekszünk Magyarországra irányítani a szabadon felhasználható forrásokkal rendelkező országok figyelmét, másrészt idehaza minél szélesebb körben kutatunk fel a határokon túl is piacképes termékeket, szolgáltatásokat. Minden olyan kis- és középvállalkozást, amely harmincmillió forintnál többet exportál egy évben felkeresünk és megkérdezünk: milyen személyre szabott, egyedi programokkal tudunk segíteni nekik. Az ITD Hungary munkatársai eddig több mint 800 céget látogattak meg. A cél az, hogy év végére, jövő év elejére több mint 2000 céget érjenek el. A tapasztalatok szerint a kis- és középvállalkozások legszívesebben a célzott üzleti partnerkeresést, tárgyalások, árubemutatók szervezését, személyre szabott exportfejlesztési terv készítését veszik igénybe. Ma munkahelyek szűnnek meg és exporttól esnek el a kis- és középvállalatok. Nem mindegy, hogy a válság közben ki mennyire képes hosszú távon is gondolkodni. A vállalkozók évek, évtizedek óta kritizálják a bürokráciát, és a kormányzat több próbálkozása ellenére mégsem javul a vállalkozók közérzete. Teljesíthetetlenek a követelések, vagy az apparátus ellenállása miatt akad meg a közigazgatás egyszerûsítése? Milyen konkrét lépéseket tervez ezen a területen?

A hazai kis- és középvállalkozók vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek a magas közterhek mellett az adminisztrációs kötelezettségeket tekintik. A vállalkozások számára kedvező üzleti környezet kialakítása, az adminisztrációs és egyéb terhek csökkentése, egyik meghatározó eszköze a versenyképesség közép- és hosszútávon történő erősítésének. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy egy vállalkozó azért, mert kevesebb az adminisztráció, nem fog többet termelni, ahhoz a piaci helyzet javulására is szükség van. A minisztériumban már két évvel ezelőtt elkezdődött ez a munka, s jelentős előrelépés történt, amit jelez, hogy a Világbank által évente összeállított „Doing Business” rangsorban a hatvanhatodik helyről a negyvenegyedikre kerültünk. Célunk a vállalkozók adminisztratív terheinek 25 százalékos csökkentése 2012-ig. A fölösleges bürokratikus szabályok kigyomlálása, illetve a bonyolultak egyszerűsítése következtében megközelítőleg 700-800 milliárd forint, egy közepes adóreformmal felérő összeg szabadulhat fel a hazai vállalkozásoknál. Már folyamatban van a nemzeti szabályozásból fakadó vállalkozói adminiszt-

ratív terhek felmérése az Európai Bizottság által ajánlott Standard Cost Model (SCM) módszer alapulvételével. A mérések nemcsak kiszámíthatóbb és tervszerűbb feladatkitűzést tesznek majd lehetővé, hanem biztosíthatják annak alapjait, hogy Magyarország számszerű adatokkal is alá tudja támasztani a terhek 2012-ig történő 25 százalékos csökkentésére tett vállalásának megvalósítását is. A mérési eredmények alapján összeállítandó intézkedések tervezésébe a gazdasági oldalt is be kívánja vonni a tárca.

A hazai kis- és középvállalkozók vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezônek a magas közterhek mellett az adminisztrációs kötelezettségeket tekintik.

A kezdeményezés keretén belül átfogó felmérés készül a terhek becsült nagyságáról, megoszlásáról, valamint sor kerül az adó és járulékadminisztráció, az ellenőrzési és engedélyezési eljárások, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek részletes felülvizsgálatára.  Sokan bírálják, hogy a nagy nemzetközi cégek magyarországi letelepedését milliárdos összegekkel támogatja az állam, holott a kkv-szektorban ezek a pénzek hatékonyabban járulnának hozzá a foglalkoztatás és az ország versenyképességének a növeléshez. Ön melyik területre helyezi majd a hangsúlyt?

Ebben a kérdésben is szektor semleges vagyok, a fő feladatunk, hogy olyan gazdasági környezetet támogassunk, amelyben a kötelezettségvállalás és a kedvezmények egyensúlya érvényesül. Ebben az értelemben egyformán támogatjuk mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalatok üzletfejlesztését. Tesszük ezt különösen akkor, ha ez munkahelyteremtéssel, felelős vállalatirányítással, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal, az adófizetés rendjének szem előtt tartásával és transzparens üzleti magatartással párosul. Tíz hónap alatt mit lehet megvalósítani miniszterként, különösen akkor, ha nem támaszkodhat „fegyelmezett” politikai támogatásra?

Célom sikerrel végigvinni a válságkezelő programot és strukturális változások mentén megteremteni a jövőbeni növekedés alapjait. A válságkezelés kapcsán leginkább az uniós források gazdaságba áramoltatására kell most fókuszálnunk. A

lehetőség, hogy ezen a területen a közeljövőben ténylegesen előrelépjünk, annak köszönhető, hogy a stratégiai tervezés megtörtént, az évekre lebontott akciótervek elkészültek. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervből (ÚMFT) eddig 300 milliárd forintot fizettek ki a nyerteseknek utófinanszírozással. Megemlítendő, hogy az ÚMFT 2007-2013 közötti időszakra szól; ezévi összesített tervünk 800 milliárd forintos kifizetés elérése. Az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási rendszerben 2008 folyamán 20 beruházóval jött létre támogatási szerződés. E beruházások összértéke meghaladja az 540 milliárd forintot, általuk több mint 7 500 új munkahely létesül. A jelenleg folyamatban lévő tárgyalások és a jelenlegi gazdasági válságból következő gazdasági visszaesés ellenére 2009-ben 15-20 új támogatási szerződés megkötése várható. A gazdasági válság hatásaiból adódóan az élesedő versenyhelyzet miatt az EKD támogatási rendszer további fenntartását, működtetését fontosnak tartjuk, az eszközrendszer folyamatos felülvizsgálata mellett. Szükséges kezelni a 2008. december 31. óta végzett szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát, az érintett vállalatokkal szoros egyeztetésben. Még ha sikerül is pozitív folyamatokat elindítani jövô tavaszig, a vállalatoknak azzal is számolniuk kell, hogy a következô kormány esetleg visszavon bizonyos intézkedéseket. Hogyan lehet kiszámíthatóvá tenni a gazdaságpolitikát?

Magyarország növekedési pályára állítása többéves munka, nemcsak egy egy évre felálló szakértői kormány feladata. A mi feladatunk most az, hogy elvégezzük a munka talán legnehezebb, legfájdalmasabb részét, hogy minél gyorsabb legyen a kilábalás és az azt követő növekedés. Ami a kiszámíthatóság kérdését illeti, az a befektetői bizalom, a versenyképesség egyik fontos kritériuma. Az e kérdéssel kapcsolatban elhangzó, megjelenő verbális üzenetek ellenére, bízom benne, hogy a miénket követő kormányok is ennek a gazdaságilag nyitott, társadalmilag sokszínű, az Európai Unióban elismertségre vágyó, több mint ezer éves történelemre visszatekintő országnak az érdekeit tartják majd szem előtt. Amennyiben így tesznek, úgy előnyben részesítik a kiszámíthatóságot, a megbízhatóságot, a hosszú távú célokat, az azonnali, alapvetően népszerűség javító intézkedésekkel szemben. Miniszter úr, köszönjük a beszélgetést.

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

27

Gazdaság és politika

Gazdaság és politika

A legfontosabb elemek áttekintése az 5 millió Forintot meghaladó jövedelemrész utáni legmagasabb adókulcsot 36-ról 32 százalékra tervezik csökkenteni. Kedvező, bár kevés adózót érintő változásként megszüntetik a magasabb bérekre kivetett 4 százalékos szolidaritási járulékot, ellenben az még nyitott kérdés, hogy a munkavállalók eddig adómentes természetbeni juttatásait – mint például az étkezési jegyeket, üdülési csekkeket és a cafeteriarendszerben nyújtott egyéb juttatásokat – a jövőben miként tervezik adóztatni.

Vagyonadó: Az újonc

Az államháztartás további eladósodásának megakadályozása, a meglévô államadósság csökkentése és a pénzügyi válságban megrendült gazdaság újbóli talpra állítása érdekében Bajnai Gordon április közepétôl hivatalban lévô kormánya a magyar adórendszer a rendszerváltást követô vélhetôen legnagyobb mértékû átalakítására készül. A részben már országgyûlési jóváhagyással rendelkezô, illetve a tervek szerint néhány héten belül jóváhagyott változtatások az adózás számos területét érintik.

Személyi jövedelemadó: Kihatása egyelôre nehezen számítható 2010-től a személyi jövedelemadót az eddigiektől eltérően nem a munkavállaló bruttó bérére, hanem a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékokkal megnövelt bruttó bérére után tervezik kivetni (ez az úgynevezett „szuperbruttósítás”). Az adórendszer egyszerűsítésének jegyében számos kedvezményes kulcsot és adójóváírási tételt is megszüntetnek. A lakosság jövedelemadó-terhelése ennek ellenére a tervek szerint csökken azzal, hogy az induló adókulcs 18-ról 17 százalékra csökken, és a jelenlegi 1,9 milliós éves bruttó jövedelemhatár helyett 5 millióig lenne érvényes, míg

28

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Élénk érdeklődést váltott ki a közvéleményben az eredetileg ingatlanadónak tervezett, végül azonban más vagyontárgyakra kiterjesztett vagyonadó bevezetése. A kormány első, belső használatra szánt javaslatai a 2 millió Forintot meghaladó piaci értékű ingatlanok adóztatását irányozták elő, de az élénk, részben a kormánypárton belül is ébredő tiltakozások után az értékhatárt jelentősen emelték, így az országgyűlésnek benyújtott jelenlegi változat szerint a 30 millió Forintot meghaladó piaci értékű ingatlanokra (függetlenül attól, hogy azok magánszemélyek vagy gazdasági társaságok tulajdonában vannak), nagy teljesítményű személygépjárművekre, valamint vízi- és légijárművekre új adónemet, vagyonadót vetnek ki. Az említett határértéket meghaladó piaci értékű lakóingatlanoknál az éves adótétel alapvetően a piaci érték 0,35 százaléka lenne, amennyiben pedig a piaci érték meghaladja az 50 millió Forintot, akkor az ezt az értékhatárt meghaladó rész után vente 0,5 százalékos mértékű vagyonadót terveznek kivetni.

Ingatlanszerzési illeték: Megszüntetett kiskapu Az ingatlanszerzési illeték induló tételét ugyan 10-ről 4 (illetve a vételár 1 milliárd Forintot meghaladó része után 2) százalékra tervezik csökkenteni, de 2010. január elsejétől ingatlanszerzési illetéket kell fizetni olyan vállalatok 75 százalékát meghala-

dó részesedésének közvetlen vagy közvetett megszerzése esetén is, amelyek vállalati vagyona túlnyomórészt ingatlanvagyonból áll. Ezzel az intézkedéssel a projekttársaságok átruházásával bonyolított adómegkerülést tervezik kordában tartani.

Forgalmi és jövedéki adó: Emelés és részben csökkentés Az eddigi 20 százalék helyett már 2009. július elsejétől érvényes az új, 25 százalékos általános forgalmi adókulcs. A fogyasztóknak sovány vigasz, hogy bizonyos tejés gabonatermékek, valamint a távhőszolgáltatás esetében 18 százalékos kedvezményes adókulcsot alkalmaznak. A magyar kormány jól bevált taktikát követ a biztos bevételi forrásnak tekintett jövedéki adó újbóli emelésével: a dohányárukra, alkoholtartalmú italokra és üzemanyagokra kivetett adót 5-6, a jövő év januárjáól pedig további 7-10 százalékkal emelik.

Vállalatok adóztatása: Megosztott kilátások Az alapvetően kedvező változtatásokat, mint a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék összesen 32-ről összesen 27 százalékra tervezett csökkentését, valamint az eredményre kivetett 4 százalékos különadó megszüntetését árnyalja az, hogy a társasági nyereségadót a jelenlegi 16-ről 2011-ig több lépcsőben 19 százalékra emelik. Emellett azok sem kerülhetik el a vérnyomáscsökkentőt, akik eddig éltek az adóparadicsomokban rejlő lehetőségekkel: az eredmény és a vagyon alacsony adószintű országba történő kihelyezéssel, valamint az onnan származó bevételekkel növelik a magyarországi adóalapot, és azt 30 százalékkal forrásadóval sújtják. Amennyiben Magyarországnak sikerült ezeket az eddig adózatlan jövedelmeket adó alá vonni, akkor kétségtelenül megérdemli a babérkoszorút az adóparadicsomokkal folytatott összeurópai versenyben. Dezső & Partner Ügyvédi iroda

Közép-kelet-európai konjunktúra-ösztönzési programok

Milliárdos lehetôségek a válságban A világméretû válság tükrében burjánzanak a Földünk nemzetgazdaságait újból lendületbe hozni hivatott konjunktúra-ösztönzési programok. Ennek alapján hagyott jóvá az Európai Unió 2008 november végén egy 200 milliárd eurónyi konjunktúracsomagot. Közép- és Kelet-Európa az európai államok közösségének segítségével a sok milliárdos infrastruktúra-projektekre épít.

A

200 milliárd eurónyi volumenű európai konjunktúra-élénkítési csomag a közösség bruttó hazai terméke mintegy 1,5 százalékának felel meg. Az összeg legnagyobb részét az országok államháztartásai hivatottak biztosítani, mintegy 30 milliárd eurót (a GDP 0,3 százalékát) EU-forrásokból finanszírozzák. Ezzel a kis és közepes vállalatok (kkvk) hozzájutását kívánják megkönnyíteni a finanszírozáshoz. Azt követően, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői március elején elutasították a kifejezetten a kelet-európai nemzetgazdaságok támogatására hivatott, elkülönített és átfogó intézkedéscsomagot, a 2009. márciusi 18-19.-i tavaszi csúcstalálkozón 25 milliárdról 50 milliárd euróra duzzasztották a fizetési nehézségekkel küszködő kelet-európai tagállamok pénzügyi keretét, majd 2009. március közepén jóváhagytak egy 5 milliárd eurós csomagot a konjunktúra további élénkítésére. Mindazonáltal csak olyan projekteket kívánnak figyelembe venni, amelyek gyorsan megvalósulnak és még 2009-ben, illetve 2010-ben jelentős beruházási ráfordítással járnak. Az összeget európai uniós költségvetési forrásból biztosítják, és 1 milliárd eurót szánnak a szélessávú hálózatok bővítésére és a vidéki fejlesztési projektekre, mintegy 4 milliárd eurót szánnak energetikai beruházásokra, amiből 1,4 milliárd euró szolgál a gázhálózati kapcsolatok bővítésére. A Nabucco csővezeték építé-

sére a csomag keretében 200 millió eurót bocsátanak rendelkezésre. Az Északi- és a Balti-tengerbe telepített szélparkokat 515 millió euróval tervezik támogatni. A széndioxid-tárolás bevezető projektjeire mintegy 1 milliárd eurót irányozták elő. A világméretű pénzügyi és konjunkturális válság kiemelkedően keményen sújtja a kelet-európai államokat. A tetemes ütemű gazdasági fejlődéssel jellemzett éveket követően a bruttó hazai termék legkésőbb 2009 elejével szinte minden országban drámai zuhanásba kezdett. A lejtmenet hatásai egyre inkább veszélyeztetik egyes államok külgazdasági stabilitását. Kockázatot jelent kiváltképp a fizetési mérlegek jelentős hiánya, az államháztartások hiánya, valamint a magas külföldi deviza-eladósodás – amit részben politikai instabilitás is tetéz.

© Henry Klingberg / www.pixelio.de

Adóreform 2010:

Csupán a szlovák gazdaság mutatkozik 2009 elején még viszonylag terhelhetőnek, míg több országban államcsőd fenyeget. Magyarországnak, Lettországnak és Ukrajnának már az IWF Nemzetközi Valuta Alap segítségét kellett igénybe vennie, és nehezen becsülhető meg, hogy az egyes országokban végeredményben mekkora lesz a gazdaság visszaesése. A kelet-európai piacok március elején további rohamos lejtmenetben vannak. A belgazdaság élénkítése érdekében a legtöbb kormány konjunktúra-élénkítő programot indított. A gazdasági és pénzügyi válság idején a közép- és kelet-európai országok fokozott hangsúlyt helyeznek a milliárdos infrastruktúra-beruházásokra. Az Európai Unió új tagállamaiban ezek finanszírozását túlnyomórészt az európai államok közössége és a nemzetközi pénzügyi szervezetek hitelei biztosítják. Az egyes országokban az építőipari konjunktúra támogatásában összegszerűen a közlekedési projektek képviselik a legnagyobb részt. Így van ez például Lengyelországban, ahol a világméretű pénzügyi válság hatása kevésbé érzékelhető, mint Európa számos más országában, főként a közlekedési infrastruktúra bővítése mutatkozik ígéretesnek. A beruházásokat uniós támogatási források segítségével tervezik megvalósítani. A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságra tekintettel a főközlekedési utakra, autópályákra, a vasúti hálózatra és a repülőterekre helyezik a fő hangsúlyt, de a hulladékgazdálkodás és a környezettechnika területén is tetemes támogatási források állnak rendelkezésre Brüs�szelből. 2015-ig minden 2.000 lakosnál nagyobb lengyel települést csatlakoztatni kívánnak a csatornahálózatra és szennyvíztisztító művekre. Szlovákiában 2013-ig összesen 11,6 milliárd eurónyi, az infrastruktúra kiépítéséra szánt forrás áll rendelkezésre Európai Uniós alapokból. A szlovák államháztartás az uniós támogatási forrásokkal

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

29

Gazdaság és politika együtt 2009 és 2011 között évente több mint 2,0 milliárd euró áll rendelkezésre az autópályák, közutak és vasútvonalak építésére, javítására és karbantartására. A megújuló energiák és az energiahatékonyság területén is meghatározó szerepet játszik a több mint 600 millió eurós összegű uniós támogatási forrás. A Cseh Köztársaságban kiemelten az épületek energiahatékonyságát, valamint a korszerű fűtő- és melegvízkészítő rendszerek beépítését tervezik beindítani. Az energiaforrások fenntartható hasznosítása, tehát a megújuló energiaforrásokat hasznosító vagy az energiahatékonyság javítását eredményező beruházásokra 2013ig közel 1,0 milliárd euró áll rendelkezésre, ezen felül pedig a cseh állam 2009-ben 370 millió eurót biztosít épületek energiahatékonysági beruházásaihoz. Komoly beruházásokra számíthatnak ezen kívül a szennyvízkezelésben, a kármentesítésben, az emisszó-védelemben és a hulladékkezelésben – ezekre a célokra 2013-ig 3 milliárd euró áll rendelkezésre. A vízellátás és a szennyvízkezelés területén 2015-ig önmagában is mintegy 3,3 milliárd eurónyi volumenű projekteket terveznek indítani Romániában, és más uniós tagállamokban is komoly igény

Gazdaság és politika mutatkozik a környezettechnikában. A közép- és kelet-európai országokban a megújuló energiák piaca lendült mozgásba számos napenergia-hasznosító beruházással, de a vízerő, a biogáz és a biomas�sza hasznosítása is fejlődik. Bulgária a sok milliós közút- és vasútépítési, valamint vízgazdálkodási és hulladékkezelési infrastruktúra-projektekre összpontosít. Az összesen rendelkezésre álló 11 milliárd eurónyi támogatási forrás legnagyobb részét a közlekedési ágazatnak, tehát közút- és vasútépítési, hajózási és légiközlekedési beruházásokra szánják. Ezen területek közül a legtöbb pénzt az autópálya-építésre, valamint a vasútvonalak korszerűsítésére és villamosítására fordítják. Mind az autópálya-építés, mind pedig a vasúti beruházások körében közvetlenül küszöbön áll a német vállalatok számára is valóban érdekesnek ígérkező fontos pályázatok kiírása. A horvátországi vasúti hálózat bővítésére és korszerűsítésére 2012-ig több mint 2,5 milliárd eurót terveznek fordítani, amiből 335 millió eurót még idén elköltenek. Magas támogatási összeg áll rendelkezésre Brüsszelből más infrastruktúra-projektekre, például a hulladékgazdálkodásban vagy szennyvíztisztítók építésére.

Ukrajnában a közútépítési program a jelenleg legfontosabb nagyobb léptékű közpénzekből folyó beruházási program, így a megvalósítása nagyobb hatást válthat ki a lebénult konjunktúrára. Idén márciusban 11,55 milliárd eurót irányoztak elő a közútépítési program keretében összesen 3.500 kilométernyi főközlekedési útvonal építésére és helyreállítására. Egy sor beruházás egyben része a felkészülésnek az „Euro-2012” labdarúgó Európa-bajnokságra. A rendkívül meredek lefelé mutató spirálba került balti államokba is tetemes mértékű támogatás érkezik uniós támogatási alapokból főként az infrastruktúra bővítésére. Az erre a célra előirányzott források a kohéziós alapból és a vidékfejlesztési alapból. Észtország az infrastruktúra célzott fejlesztésére 2013-ig mintegy 2,2 milliárd euróra, Lettország hozzávetőlegesen 2,8 milliárd és Litvánia több mint 4,1 milliárd euróra számíthat. A programok kiemelt területe a közlekedési utak fejlesztése, így például a közútépítésben a Via Baltica további bővítése lett a napirend legelső pontja, míg a vasúti közlekedésben a Rail Baltica projektet tervezik beindítani. www.gtai.com

AHK-Konjunktúrafelmérés

Vonzó marad Középés Kelet-Európa Annak ellenére, hogy a konjunkturális kilátások idén jelentôsen elkomorultak, és a gazdaságpolitika gyakran okot ad a kritikára: Közép- és KeletEuópa német tôkebefektetôinek nagy többsége kitart a kiválasztott beruházási ûhelyszín mellett – szól a térség országaiban mûködô német külkereskedelmi kamarák frissen készült felmérésének összegzése.

A

helyi német külkereskedelmi kamarák megállapítása szerint a beruházási feltételek összességében messzemenően megfelelnek a német beruházók várakozásainak, még akkor is, ha egyes kérdésekben voltak már elégedettebbek is. A térség 15 országában – az Európai Unió új tagállamaiban, valamint a Nyugat-Balkán országaiban – működő német külkereskedelmi kamarák már negyedik ízben kérdeztek meg mintegy 1.000 vállalatvezetőt a konjunktúrára vonatkozó vélekedésükről, valamint a helyi beruházási környezetről. A fel-

mérésnek már az is kiemelt jelentőséget kölcsönöz, hogy a régió az egyik legfontosabb gazdasági térség Németország számára. Közel 100 milliárd euróval már ma is mintegy 9 százalékot képvisel ez a térség Németország teljes közvetlen külföldi tőkebefektetéseiből – ez ötszöröse a Kínában eszközölt német beruházásoknak. A közép-kelet-európai régió a német külkereskedelemből pedig egyenesen 12 százalékkal részesül, ami több, mint az Amerikai egyesült Államok és Kína összesen.

A beruházási helyszín kiválasztása: a többség újból idejönne Közép-Kelet-Európa német beruházói hűek beruházásuk kiválasztott helyszínéhez: négy vállalat közül több mint három ma is újból ugyanazt a helyszínt választaná. Ez az arány évek óta viszonylag stabil, és egyaránt megerősíti egyrészről az

Az elôzô évekhez képest a konjunkturális helyzet megítélése minden országban jelentôsen romlott.

Hogyan értékeli a felsorolt országok vonzerejét, mint lehetséges befektetési helyszínt? CZ

SK

SI

PL

HR

EE

RU

RO

HU

LT

LV

BG

RS

UA

CG

MK

BA

AL

DE

CN

1 1= nagyon vonzó 6= nem vonzó

2

3

5

6 2009 (Az országos átlagok középértéke)

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Konjunkturális légkör: a világgazdaság örvényében Az előző évekhez képest a konjunkturális helyzet megítélése és a folyó évhez kapcsolódó várakozások minden országban jelentősen romlottak. Ennek fő oka a világméretű gazdasági válság, amely súlyosan érinti a térség erősen export-orientált nemzetgazdaságait. Kiemelten sújtja a válság legtöbb esetben jóval nagyobb mértékben a kivitelre utalt feldolgozó-ipari vállalatokat. A válaszadók több mint háromnegyede 2009-ben az általános gazdasági helyzet romlásával számol, 52 százalékban pedig saját vállalatuk üzleti helyzetét tekintve is negatív változásra számítanak. Az árbevétel csökkenésétől a vállalatok 55 százaléka tart, az eredmény csökkenésére 46 százalékuk számít. A gyenge gazdasági kilátások visszafogják a beruházási hajlandóságot is: a vállalatok fele tervezi a beruházások megkurtítását, és minden harmadik vállalat azzal számol, hogy a válság következtében a foglalkoztatottak számának csökkentésére kényszerül. Figyelemre méltó a közepes méretű vállalatok stabilizáló szerepe: a konjunkturális környezetre vonatkozó szinte minden kérdésben az 50 főnél kevesebb számú munkavállalót foglalkoztató vállalatok érzékelhetően kevéssé tekintenek borúlátással a jövőbe, mint a 250 fő feletti vállalatok.

Meggyôzô a munkaerô-piaci feltételrendszer, a gazdaságpolitika már kevésbé

4

30

általános elégedettséget a gazdasági környezettel, valamint a közép-kelet-európai térségben végrehajtott német beruházások stratégiai jellegét.

2008

2007

2006

Az egyes országokban kínálkozó beruházási környezet vonatkozásában a vállalatok többsége – a korábbi évekhez hasonlóan – túlnyomórészt elégedetten nyilatkozott a munkaerő-potenciálról és az üzleti környezetről, míg a gazdaság-

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

31

Gazdaság és politika

Fókusz

Mennyire elédegett kormánya válságkezelô intézkedéseivel 1

MOE '09 2

2

8

2009

7

CZ

22

13

PL 1

13 7

31 22

9

BG 2 RO 2 LV 2

23

38

21

39

25

21

29

42 47

26 6

13

30

24

6

24

50

33

14

HU

26

13

LT 3

RS

5

33

28 13

EE MK 6

4

34

15

AL

3

18

28

16

44

35

22

43

22

53

42

56

1 = nagyon elégedett … 5 = egyáltalán nem elégedett (%-ban)

politika a legtöbb országban okot adott az érdemi kritikára. A munkaerő-piac vonatkozásában legfőképpen a teljesíteni akarás, a munka termelékenysége és a képzettség felel meg a várakozásoknak, sőt még a szakemberhiány is kisebb kritikát váltott ki idén. A munkaköltséget ugyan már nem értékelik olyannyira kedvezően, mint a megelőző években, de az összességében még mindig messzemenően megfelel a várakozásoknak.

32

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Az üzleti környezeten belül számos országban igenis elégedettek a helyi beszállítók rendelkezésre állásával és minőségi színvonalával is. A képet mindazonáltal árnyalja a fizetési fegyelem, amelyre a legtöbb országban erőteljesen panaszkodnak. A gazdaságpolitikai feltételrendszerről a vállalatvezetők az elmúlt évek során kritikába hajló véleményt alkottak, és a helyzet 2009-ben sem javult. A legégetőbb kérdések közé tartozik számos országban

a korrupció, valamint a pályázatok átláthatóságának hiánya, de a gazdaságpolitika (hiányzó) kiszámíthatósága és a bürokrácia alatt is szenvednek a vállalatok. Az adózás tekintetében is inkább elégedetlen a régió német vállalatainak többsége – ezen belül is rendszerint elégedetlenebbek az adórendszerrel és az adóigazgatással, mint magával az adóteherrel.

Az országok összehasonlításában az elsô három helyezett megôrizte vezetô szerepét A régió leginkább vonzó gazdasági környezetének versenyében a felmérés 2006-os kezdete óta viszonylag stabil a rangsor, és 2009-ben sem következett be lényeges változás. A dobogón változatlanul első helyen szerepel Csehország, a 2. és 3. helyet Szlovákia és Szlovénia foglalja el – az utóbbi kettő csupán helyet cserélt. Összességében viszont kissé romlott az egyes országok vonzerejének értékelése, és ez kiemelten igaz a 15 ország középmezőnyére. A felmérés eredményeiről készített beszámoló teljes anyaga letölthető a DUIHK honlapjáról: http://www.ahkungarn.hu/hu/ publikationen/konjunkturbericht/

A magyarországi kutatás-fejlesztési politika lehetôségei

Ösztönzôkkel nevelni a tudáscégeket A bôségesen rendelkezésre álló állami források mellett nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít az induló k+f cégek száma Magyarországon. A szakértôk szerint a már mûködô külföldi példákat kellene átalakítva alkalmazni. Feltérképeztük a magyar helyzetet, a támogatási forrásokat és a változások egyik lehetséges irányát.

A

magyarországi kutatás-fejlesztési ráfordítás aránya tavaly a GDP mindössze egy százalékát érte el, az uniós stratégiával szemben, az adat hazai viszonylatban viszont nem számít rossznak, hiszen a 90-es évekhez képest megduplázódott az arány. Kedvező, hogy a vállalati költés az összes beruházott összeg felét érte el 2008-ban – ebben nagy szerepe volt a néhány éve bevezetett innovációs járuléknak, a kötelező rész mellé, az állam egy azonos nagyságú támogatással segíti a kutatásokat – míg a tudományos intézetek és egyetemek kiadási szintje nem csökkent. Magyarországon az erős regionális koncentráció is csökkent, míg néhány éve még az összes költés 75 százaléka Budapestre összpontosult, addig tavaly már sokkal egyenletesebb eloszlást jelentett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – például a Richter és Teva debreceni központjai, vagy az Audi Győrben. A német cégek számára fontos gépipar az összes magyarországi k+f kapacitás 10 százalékát tette ki tavaly. „Ugyanakkor az erős köépvállalati réteg valamiért nem hozza Magyarországra a kutatási központokat a gépgyártás területén” – vélekedett lapunknak Kadlok Nándor, a Equinox Consulting tanácsadó cég partnere. A gyógyszerek és a gépek mellett, a biotechnológiában, vagy az info kommunikációban is invesztálnak k+f-be a cégek, gyakran magyar kis és közepes vállalatokat is alkalmaznak az európai nagyvállalatok. Másfél éve működik a Mobilitás és Multimédia Klaszter, amelyben a 60 tagból, több mint 41 kkv, de a Magyar Telekom, a Sun Microsystems, a Hewlett-Packard és négy egyetem is részese ennek. Az IPTV elektronikus programújságának kifejlesztésében is tudásalapú magyar kkv működött

közre, sokat jelent a kisebb cégek munkája a személyre szabott ajánlórendszerek, a biometrikus azonosítás, a közlekedési járat optimalizáció, vagy az intelligens járművek fékrendszereinek területén. Az utóbbira jó példa a Pannon Autóipari Klaszter együttműködése, amelynek tagjai között találhatjuk az Audit, és a Siemenst is. „Alapvetően a niche piacokra és a teljesen új technológiákra kell koncentrálnia a hazai k+f-ben érdekelt kisebb cégeknek, mivel a hagyományos iparágakban hihetetlen az európai verseny” – vélekedett lapunknak Magyar Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem stratégiai igazgatója. Sajnos Magyarországon még mindig nem jelentős az Egyesült Államokban és NyugatEurópában már évtizedek óta működő úgynevezett spin-off jelenség, amikor egy államilag finanszírozott intézetről néhány kutató kiválásával saját céget létesítenek. Az erede-

A gépipar az összes magyarországi k+f kapacitás tíz százalékát tette ki tavaly.

ti ötletekkel, vagy találmányokkal rendelkező vállalkozások egyik lehetséges pénzforrása a kockázati tőke. „Az európai befektetők az amerikaiakkal összehasonlítva, sokkal merevebbek” – magyarázta a magyarországi kockázati tőke lassú terjedését Kadlok Nándor és hozzátette, hogy amíg az unióban általában a kockázatosság felső szintjét határozzák meg, addig a tengeren túl, egy minimumot jelölnek ki, ami alatt nem is szállnak be az üzletbe. A piac mellett az állam jelentheti a másik ugródeszkát. „Ezeknél a kreatív, nemzetgazdasági szempontból nagy hozzáadott értéket teremtő cégeknél egyszerűen követni kellene a német példát, ahol többlépcsős inkubációs

programmal segítik a talpra állást és a megerősödést” – vélekedett lapunknak Magyar Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem Stratégiai igazgatója. Egy-másfél évig a – szakértő szavaival élve – óvodákban nevelik ingyen az ígéretes cégeket, ahol nem kell fizetni sem az irodáért, sem az általános szolgáltatásokért (recepció, nyomtatás, telefonszámla, stb.). Csak az életképes vállalkozások kerülhetnek be az iskolai szintre, ahol már fizetni kell a szolgáltatások egy részéért, viszont biztonsági szolgáltatásokat is kapnak és segítenek a szabadalmak megvédésében is. Információink szerint, az NKTH a jelenlegi magyar inkubáció rendszer felülvizsgálatát tervezi. A nemzeti keret kutatás-fejlesztésre 2009ig összesen 350 milliárd forint, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az érdeklődők, nem kevesebb, mint 80 különböző fejezetből. Vállalati k+f-re 151, a tudományos és innovációs kapacitások kialakítására 67, regionális programokra 46 milliárdot szánnak. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap hazai forrása mellett, az uniós keretekből 126, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból 111, a regionális operatív programokból 43, a többi forrásból pedig 66 milliárd forint áll majd rendelkezésre. „Nagy gondot okoz az is, hogy folyamatosan változik az NKTH helye a kormányzati struktúrában, de örülünk annak, hogy legalább normalizálódik a kifizetés rendszere és a késlekedések is csökkentek” – vélekedett a WiU-nak Greiner István, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, egy átfogó új k+f rendszert hozna létre, amelyben egységes értékelési-elemzési központtal, egy kutatási tanács döntene a programokról, a WiU által megkérdezett szakértők többsége inkább egy olyan rendszert tartana hatékonynak, amely a központi tervezéssel szemben inkább a piaci szereplőkre támaszkodna. A válság hatásainak tompítására az NKTH, egy 1,6 milliárd forintos keretet különített el, kifejezetten a magas hozzáadott-értékű posztok megőrzése érdekében. Homonnai Gábor

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

33

Fókusz

Fókusz

Hálózatokkal az Uniós kutatás-fejlesztésért Az EIT, a többszáz millió eurós uniós keret mellett, a piacról is szerezne forrást, de akár ajánlásokat is megfogalmazna a nemzeti jogszabályi keretek átalakítására. A pályázati pénzekrôl az európai normáknak megfelelôen kiválasztott szakértôk véleménye alapján döntenek majd. Magyar Bálinttal, az alakulóban lévô szervezet vezetô grémiumának tagjával Homonnai Gábor beszélgetett.

Elég nagy volt a verseny az uniós tagállamok között a k+f csúcsszerv központjáért, miért Budapest mellett döntött a Bizottság?

Magyarország egy meghatározott időre vállalta az infrastruktúra és az alkalmazottak bérének társfinanszírozását, ezen túl alapvetően három tényező játszott fontos szerepet: a világon mindenhol ismerik a magyar tudósok teljesítményét, szempont volt, hogy az újabb tagállamok valamelyikében legyen az intézet, lehetőleg egy olyan országban, ahol még nincs uniós intézményi központ. A EITI filozófiájában és működésében egyébként nem az uniós országok közötti kiegyenlítés a cél, hanem a tudás és az erőforrások koncentrációja, hogy az innováció és a k+f területén is fel tudjuk venni hosszú távon a versenyt az Egyesült Államokkal, illetve a keleti tudásnagyhatalmakkal. Ez konkrétan azt jelenti, hogy úgynevezett KIC-eket (Knowledge and Innovation Communities) hozunk létre, amelyek néhány kulcsterületen fogják támogatni a kutatók és a cégek csoportjait. A pályázatok kialakításában egyébként elég nagyfokú önállóságot kapott az uniótól irányító testületünk (board), míg a meghatározó területeket (infokommunikáció, fenntartható energia és a klímaváltozás témája) uniós politikai megrendelésként örököltük meg. Egy úgynevezett Stratégiai Innovációs Menetrendben pedig akár ajánlásokat is megfogalmazhatunk majd arról, hogy a tagállamokban hogyan kellene átalakítani a kutatások és az innováció szabályozását. Az utóbbi két tevékenységgel még nem foglalkozott a sajtó és a média, mi lesz a feladata ennek az alapítványnak?

Még tényleg csak a tervezési fázisban van. Az a célunk, hogy az EITI 308 millió 34

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

eurós költségvetése mellé további pénzeket hozzunk be a piacról és más uniós forrásokból. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a pénzekről folytatott hosszas vitákkal és a gyakran szintén több éves kifizetési mechanizmusokkal szemben gyorsabb támogatások is rendelkezésre álljanak. A KIC pályázatoknál is az egszerűsítésre törekedtünk (rövid kiírás és a 40 oldalban limitált pályázati anyag), ezt nagy szimpátiával fogadták az unióban. Az EITI körüli uniós politikai vita és a tervezési idôszak jó néhány évig tartott. Megkezdték már a mûködést?

A 18 tagú board, élén Martin Schuurmanssal, már tavaly ősz óta működik. A vezetők kiválasztásánál egy hármas szabály érvényesült, vagyis az oktatás, a kutatás és a gazdaság területéről gyűjtöttek össze minket. Az operatív szervezet még nem alakult ki, jelenleg az Európai Bizottság látja el a titkársági feladatokat. Az engedélyezett létszám 50-60 fő, idén körülbelül 7 alkalmazottat veszünk fel, folyamatosan fog kiépülni a szervezet 2012-ig. Szeptemberig Brüsszelben kiválasztják az operatív igazgatót. Eddig több száz jelentkezés érkezett be. A k+f, valamint az uniós pályázatoknál szerzett tapasztalatok mellett döntőek lesznek a menedzseri képességek, mivel az intézet egy végrehajtó szerv lesz, de hangsúlyoznám, hogy az irányító testület és a operatív rész munkája élesen elválik majd egymástól. A KIC pályázatok értékelésével foglalkozó szakértők besorozásánál is az uniós normákat importáljuk. Óriási tapasztalatot jelenthet a munka annak, aki bekerül ebbe, várhatóan minden közösségi pályaanyagot kétszer öt ember néz majd át, tehát lesz igény bedolgozó szakemberekre.

Mégis milyen lehetôségek adódnak a nemzeti érdekek érvényesítésére, hogyan tudnak a board tagjai lobbizni a hazai szereplôk mellett?

Ez nem feladatunk és nem is lenne fair, mivel jó néhány uniós országnak nincs saját ‘képviselője’, a rendszer alapvetően a nemzetek feletti együttműködést támogatja. Az unióban más területeken is jellemző falakat szeretnénk lebontani, ezt a célt szolgálja az a kitétel is, hogy a KIC tagoknak több uniós országból kell származniuk. Magyarországon ugyanakkor az NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy erősítse a magyar részvétel esélyeit, több új pályázatot is kiírnak hamarosan, kifejezetten az EITI-s programokhoz, valamint egy másik új forrást is terveznek, amely a kutatók és cégek nemzetközi hálózatosodást támogatná. Ebben van a kulcs, ha esetleg úgy alakulna, hogy az első támogatott közösségek egyikébe se kerülne be magyar szereplő, akkor is óriási értéket jelenthetnek a tovagyűrűző hatások, vagyis ha a KIC-ek úgynevezett alközpontjai közül egy, vagy néhány hazánkba kerülne, illetve ha ezek hálózataiba bekerülnének magyar szereplők is. Az elköltött pénzen túl, sokkal nagyobb hatása van a hálózatokhoz történő csatlakozásnak. A másik oldalon pedig egyszerűsíteni kell a jogszabályokat, az ide települő uniós intézet erkölcsi és szakmai kötelezettség arra nézve, hogy ezt megtegyük. Az egyetemek felkészítése már néhány éve megkezdődött, például ma már a felsőoktatási intézmények kisebbségi tulajdonnal is létrehozhatnak vállalkozásokat, amelyek további jogi személyeket alapíthatnak, így egy holding-rendszeren keresztül könnyebben kapcsolódhatnak a gazdasághoz. Komoly probléma viszont Magyarországon, hogy a kutatók jó része még mindig közalkalmazott. Ez egy abszurd helyzet, nem lehet órabérben feltalálni, nem lehet az előmenetel mércéje, hogy hány éve közalkalmazott valaki. Ne csodálkozzunk azon, hogy sokan külföldre mennek! Homonnai Gábor

Élénkül az épületkorszerûsítések piaca

Hasznot hoz a hôvédelem A teljes hûtô-fûtô rendszerek átalakítása jelenti a legjobb megoldást, de már néhány egymással összefüggô korszerûsítéssel is jelentôsen lehet spórolni. Annak ellenére, hogy tömegesen még nem terjednek a komplex felújítások, néhány építôipari szegmens beindult Magyarországon is.

Fotó: Homonnai

Bemutatkozik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet

Napkollektorok Tapolcán

A

gépészeti és építész szakértők szerint egy ingatlan energiahatékonyságának növeléséhez fontos az egységes, minden részletre kiterjedő szemléletmód, vagyis hogy egyszerre gondoskodjon a felújító több rendszer cseréjéről, vagy az átalakításoknak egy bizonyos sorrendet kell követniük. A falak, a pince és a tető szigetelése után a nyílászárók cseréje, az árnyékolástechnika, a termosztátos radiátorszelepek felszerelése, majd a táv- és központi fűtés egyedi fogyasztásának mérése következhet. Az épület „hő­védelmének megszervezését” követheti a minőségi csere, vagyis a kondenzációs gáz, vagy pelletbojlerek beépítése, a napkollektorok felszerelése, vagy a hőszivattyús rendszerek kiépítése, a következő lépés pedig már a passzív ház, amely megfelelő levegőcserélővel is rendelkezik. A folyamatosan emelkedő energiaárak, a nemzetközi környezetvédelmi vállalások és egyszerűen a magyar ingatlanállomány drasztikus ütemben romló minősége miatt óriási piacra számíthat az építő és épületgépészeti ipar, a válságban vergődő sok kkv-nak jelenthet kiutat, ha átállnak az új építésről a felújításokra. A szigetelések és nyílászáró cserék mellett, viszonylag gyerekcipőben jár még itthon az árnyékolástechnika. „Annak ellenére, hogy jelentős megtakarítást lehet elérni már egy jobb minőségű alumínium redőnnyel is, sajnos még mindig kevés házba tervezik be” – tudtuk meg Takács Sándortól, az Első Magyar Árnyékolástechnikai Szövetség elnökétől. A kölni és a bonni egyetem egy közös tanulmánya szerint egyébként körülbelül az éves fűtés és hűtésszámla 22 százalékát lehet megtakarítani csak az árnyékolással (télen is jelentős a hőveszteség-felfogó szerep).

A redőnyöknél, valamint a külső fény és hőfogóknál jóval többet lehet spórolni a fűtésszabályozáson és korszerűsítésen. Egy veszprémi 60 lakásos társasházban például a kazán vezérlőegységének kicserélésével 10 százalékkal csökkent a fogyasztás, új nyílászárókkal és a gázszelepekkel további 15, egy kondenzációs kazán, majd egy 180 négyzetméteres napkollektor mező felszerelésével pedig 25 százalékkal csökkent a gázfogyasztás. Arra is van azonban számta-

Az éves fûtés és hûtésszámla 22 %-át lehet megtakarítani csak az árnyékolással

lan példa, hogy csak néhány új technológiát építenek be a házakba, egy tapolcai projekten például három azonos méretű napkollektor rendszereket telepített szintén a Schneider Investment és a Kardos Kft. Kétség kívül a panelházak komplex felújításával lehet a legnagyobb energia megtakarítást elérni. A néhány éve elkészült dunaújvárosi Solanova mintaprojekt óta sok víz lefolyt már a Dunán, az ország több pontján is lehet találni hasonló épület-felújításokat. Budapest XIV. kerületében (Ond vezér útja – Hercsel Panelprogram) például egy 215 lakásos iparosított technológiával épített panelházban végeztek teljes hővédelmet, igaz itt nem korszerűsítették a Solanovához hasonló mértékben a fűtésrendszert és nem helyeztek el napkollektorokat. Lakásonként a teljes költség 1 millió forint körül volt, amelynek egyharmadát az állam, egyharmadát pedig az önkormányzat fizette. Az önkormányzati pályázatoknál egyébként szinte általános, hogy egyhónapos határidőt írnak ki, így a legtöbb társasház képtelen indulni ezeken. A Hercsel

Panelprogramban a nyílászáró-csere mellett, a homlokzatot, a tetőt és az alsó zárófödémet is hőszigetelték, az első évben 33 százalékos fűtés-megtakarítást értek el, a teljes beruházás 7,3 éven belül térül meg a háznak. Magyarországon jelenleg az Erste és a Raiffeisen Bank mellett az OTP kínál energiakorszerűsítésre speciális hiteleket, sok társasháznál problémát jelent azonban, hogy nem tudják előteremteni a felújításokhoz szükséges önrészt, mivel rossz anyagi helyzetük miatt nem hitelképesek. A problémát felismerve a D.V.D. Kft egy helyi garanciaalap létrehozását tervezi (SHEER Program), amely nemzetközi szervezetek segítségével biztosítaná a kevésbé hitelképes lakóközösségek rehabilitációját. Hatékonysági szempontból fontos lenne, ha az állam a korszerűtlen régi ingatlanok felújítása mellett az új építésű házaknál is ösztönözné a leginkább energiabarát gyakorlatok terjedését. „Jelenleg sajnos még csak a főváros és a Balaton környékén terjednek a leginkább ener­giahatékony készházak” – vélekedett a WiU-nak Kárpáti József, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége könnyűszerkezetes tagozatának vezetője és hozzátette, hogy Németországban és Ausztriában egy speciális pontrendszer segítségével állapítják meg a támogatások mértékét, amely akár a 30 ezer eurót is elérheti ingatlanonként. Magyarországon egyébként már több német cég megjelent termékeikkel (Kampa, Bien Zenker, Hartl Haus, Wolf System) és már felépült az első passzív ház is, idén februárban a több éves kísérletezés után egy szadai családi ingatlan megkapta a darmstadti Passivhaus Institut minősítését. H.G.

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

35

Szakma és Piac

Szakma és Piac

Látlelet a magyar gyógyszerpiacról

ségbiztosítási Alap. A gyártók 2007-es árcsökkentő lendülete ugyan valamelyest mérséklődött, de még 2008-ban is 746 készítmény ára csökkent, átlagosan 13 százalékkal. A vállalatok esetében mindez a profit visszaesését eredményezte, s a gyógyszercégeket kutatási-fejlesztési- és marketingköltségeik csökkentésére, beruházásaik leállítására, szerkezeti átalakításokra és elbocsátásokra kényszerítette. Az iparág ekkor, 2007 végén, 2008 első felében élte át a maga recesszióját.

A helyzet súlyos, de nem reménytelen

Nem a gazdasági világválság, sokkal inkább a 2006 végén elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény hatásait nyögi a magyar gyógyszeripar. Ugyanakkor a pénzügyi mutatók alapján úgy tûnik: rövidtávon is van esély a hullámvölgybôl történô kilábalásra.

T

avaly 6,7 százalékkal, 524,2 milliárd forintra nőtt a magyar gyógyszerpiac forgalma. Szerény teljesítmény a korábbi évek jórészt kétszámjegyű növekedéséhez képest, ugyanakkor reménykeltő a 2007-es négy és fél százalékos visszaeséshez hasonlítva. Utóbbi, jól tudjuk, elsősorban a vizitdíj bevezetésének és a gyártókra kényszerített árcsökkentésnek volt köszönhető. Ugyanakkor a teljes piac forgalmának 12 százalékát biztosító, vény nélkül kapható (OTC) készítmények éves forgalma az átlagos növekedés több mint kétszeresével, 14 százalékkal emelkedett. A gyógyszergyártók mezőnyének élén 2008-ban is a sanofi-aventis végzett, vezető gyógyszermárkája, a Plavix pedig a medicinák között produkálta a legnagyobb forgalmat. A nem vényköteles készítmények toplistáján ugyancsak a sanofi-aventis triumfált, amikor is fájdalomcsillapító Algoflexével átvette a vezetést a 2007-ben még első Béres Csepptől. Összességében, az egyes gyógyszercsoportok közül tavaly legtöbbet daganatellenes szerekre, trombózis elleni készítményekre és a lipidszintet módosító kardiovaszkuláris gyógyszerekre költött a lakosság.

36

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Kormányzati intézkedések és hatásaik A magyar gyógyszertámogatás rendszerében hosszú éveken át a legfőbb problémát a gyógyszerkassza alultervezettsége, vagyis a túlköltekezés jelentette. 2006-ban például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 80 milliárd forinttal költött többet, mint amennyi erre a célra a rendelkezésére állt, s a pénzt ez esetben is máshonnan kellett átcsoportosítania.

Pénzügyileg ezért volt szükség a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógy­szerforgalmazás általános szabályait előíró 2006. évi XCVIII. törvényre, amely 2007 elején lépett életbe, s amelynek egyes rendelkezései a bevételek növelésével és a kiadások (elsősorban a gyógyszertámogatás összegének) csökkentésével kívánták helyreállítani a felbillent egyensúlyt. Az állam többek között lejjebb vitte a gyógyszer-támogatási kulcsokat; a gyártóknak valamennyi közfinanszírozásban részesülő gyógyszerük bevételéből 12 százalék adót, míg minden orvoslátogatójuk után egyszeri ötmillió forint regisztrációs díjat kell fizetniük; az orvosoknak pedig lehetőleg minél olcsóbb gyógyszereket kell felírniuk a betegeknek. Megindult a kényszerű gyógyszerárlicit is, a gyógyszerek árának a gyártók által történő csökkentése, annak érdekében, hogy az ő termékük válhasson az elsőként választandó referenciakészítménnyé. Ennek eredményeképpen 2007-ben az előzetesen 364 milliárdosra kalkulált támogatási plafon helyett 300 milliárd alatt maradt a „számla” végösszege, 2008ban pedig – ugyancsak 300 milliárd forint körüli szinten – nullszaldós lett az Egész-

A TOP 10 gyógyhatású készítmény és OTC hirdető listaáras reklámköltése 2008 hirdető

Költés 2008-ban (ezer HUF)

Költés 2007-ben (ezer HUF)

Változás az előző évhez képest (%)

Túl vannak a krízisen Így aztán, amikor szakemberek kijelentik, hogy a gyógyszeripar immúnis a mostani gazdasági válságra, csak részben gondolnak arra, hogy a lakosság gyógyszerfogyasztása a krízis hatására sem fog jelentősen visszaesni, s hogy a gyógyszeripar a magas készpénzállomány miatt kedvezőbb helyzetben van, mint az ipar és a kereskedelem egyéb szegmensei. A gyógyszeripari cégek, mivel már az előző években rákényszerültek működésük, vállalati

Patikaliberalizáció: „a jobb gyógyszerellátásáért” A 2007. január 1-jén életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény – bizonyos megkötésekkel – eltörölte Magyarországon a patikaalapítás addig érvényben lévő területi és lélekszámbeli korlátait. A rá következő két évben mintegy négyszáz új gyógyszertár nyílt, ám nem azokon a kistelepüléseken, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk, hanem elsősorban a belvárosokban és a bevásárlóközpontokban, ahol tulajdonosaik a lehető legnagyobb hasznot várhatták működtetésüktől. A gyógyszerek árcsökkenéséből és a patikák növekvő számból adódóan a hagyományos gyógyszer-kiskereskedelem az elmúlt két évben körülbelül tízszázalékos árréstömeg-veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, ami likviditási- és ellátási problémákhoz, körülbelül ötven esetben pedig gyógyszertárak bezárásához vezetett. A törvény emellett a patikán kívüli gyógyszerárusítást is lehetővé tette: jelenleg mintegy hétszáz kiskereskedelmi egységben – túlnyomórészt drogériákban és benzinkutaknál – lehet hozzájutni körülbelül 400 vény nélkül kapható gyógyszerhez. Utóbbi intézkedés kevésbé ártott a patikáknak: a gyógyszerforgalom legfeljebb egy százaléka tevődött át az új csatornákba, s a betegek 90 százaléka továbbra is a gyógyszertárakból szerzi be a szükséges medicinákat.

A TOP 10 gyógyhatású készítmény és OTC hirdetô listaáras reklámköltése (milliárd forint)

Növekedés 2008-ban (%)

Piaci részesedés 2008-ban (%)

1

sanofi-aventis

52,9

10,9

10,1

2

Novartis

43,4

4,9

8,3

3

Teva

30,7

5,4

5,9

4

Richter Gedeon

29,5

-1,8

5,6

5

Egis

28,7

-3,5

5,5

6

Roche

22,9

18,3

4,4

7

Pfizer

21,7

1,6

4,1

8

GlaxoSmithKline

21,5

6,7

4,1

9

AstraZeneca

18,2

-8,7

3,5

Bayer

17,5

-1,9

3,3

524,2

6,7

100

1

Bayer Hungaria

10 586 494

9 210 250

13

10

2

Novartis Hungária Kft.

4 223 365

3 294 225

22

Teljes piac

3

Berlin-Chemie

2 991 370

3 380 248

-13

A 10 legnagyobb gyártó

287,0

3,8

54,7

4

sanofi-aventis Rt.

2 728 105

3 000 916

-10

Az összes többi gyártó (265)

237,2

10,4

45,3

47

5

Wyeth Kft.

2 652 603

1 405 880

6

Teva Magyarország Rt.

2 582 389

774 217

70

7

Béres Rt.

2 138 183

2 651 347

-24



8

Reckitt Benckiser Kft.

1 744 679

1 971 487

-13

(millió doboz)

9

GlaxoSmithKline

1 705 826

1 159 961

32

(milliárd forint)

10

Walmark

1 179 756

790 437

33



Gyógyhatású készítmény, OTC-termékek összesen

Forrás: TNS Media Intelligence

46 743 049

OTC – „Over the counter“, recept nélkül

4 0666 453

13

A gyógyszerforgalom alakulása Magyarországon, 2006-2008 (teljes piac) 2006

növekedés (%)

335

-7,4

310

2,8

319

514,6

-4,5

491,5

6,7

524,2

(millió kezelési nap)

5224,8

-3,9

5019,5

5,5

5295,9

(forint/doboz)

1537,4

3,1

1585,7

3,8

1645,8

4979

4,8

5219

4,4

5449

Kiszerelések száma Forrás: IMS Health

2007 növekedés (%)

2008

struktúrájuk racionalizálására, felkészültebben mentek elébe a válságnak. Ennek köszönhetően, míg a hazai ipar 2009 első negyedévében összes értékesítését tekintve 16,9 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni, a gyógyszeripar csupán 5,8 százalékost, s míg az ipar többi szegmensének belföldi értékesítése 6,9 százalékkal csökkent, a gyógyszeriparé 8,8 százalékkal nőtt. (Forrás: GKI) Ugyanakkor, ami hétköznapi helyzetben előnyt jelent, nevezetesen a legnagyobb hazai gyártók erős export-orientáltsága, jelen gazdasági szituációban éreztette negatív hatását. A Richter és az Egis gyógyszereinek hagyományosan az egyik legnagyobb piaca Oroszország, illetve Németország; s hogy e két országot erőteljesen sújtotta a gazdasági világválság, mi sem jelzi jobban, mint a magyar gyógyszeripar külföldi eladásaiban az év első három hónapjában mért drámai, 23,2 százalékos visszaesés. Ám, hogy némi jó hírrel is szolgáljunk, a gyógyszeriparban a kormányzati megszorítások és a gazdasági világválság ellenére is zajlik az élet. A közelmúltban több multinacionális vállalat is jelezte: nagyra értékeli azt a magyarországi szellemi és gazdasági környezetet, amelyek együttesen optimális hátteret biztosítanak az újabb beruházásokhoz. 2008 januárjában például az Egis többségi tulajdonosa, a francia Servier nyitott új gyógyszerkémiai kutatóintézetét Budapesten. Ugyanez év már-

A gyógyszeriparban a kormányzati megszorítások és a gazdasági világválság ellenére is zajlik az élet.

ciusában a Teva jelentette be, hogy százmillió dolláros gyógyszeripari beruházás keretében új gyártóegységet kíván megépíteni Debrecenben. A Richter választása is a civis városra esett: a vállalat 15 milliárd forint értékben biotechnológiai úton előállított gyógyszeripari termékek fejlesztésére és gyártására szolgáló üzemet épít a keletmagyarországi nagyvárosban. A Pfizer, illetve a Goodwill Pharma Szegedet szemelte ki új (régiós) központjának színhelyéül; ez év februárjában pedig Debrecen, Szeged és Pécs városai, valamint a Teva és a Richter Gedeon gyógyszergyár írt alá megállapodást egy Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat kiépítéséről. Az összefogás célja többek között a három régió által összehangolt kutatási tevékenység, illetve a munkaerő-piaci igényekkel szinkronban levő képzés megvalósítása. Tóth Tamás

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

37

Turizmus és vásárok

Turizmus és vásárok Fotók: Lukács Írisz

20 éve bontották le a Berlini Falat

Turizmus a „Fal mentén” „A Fal leomlásának 20. évfordulója“ címmel mutatja be 2009-ben a Német Turisztikai Hivatal (DZT) az újkori német történelem legfontosabb törésének 20 éves jubileumát.

A

Fal lebontásának hatása a turizmusra látványosan megmutatkozik a statisztikákban: 1989 óta az új tartományok dinamikusan fejlődnek, és a turisztikai célország igazi különlegességeivé válnak. 1993 óta egyedül Berlin 1,9 millióról több mint 7 millióra emelte külföldi vendégéjszakái számát, a kempinget is beleértve. Ráadásul sok utazó célpontjává vált az egykori határ, melynek helyét részben a „Berliner Mauerweg” jelöli.

38

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn

Fotó: Horváth Péter

Berlin A „Berliner Mauerweg” több mint 160 km hosszan vezet az egykori szigetváros körül, táblák mutatják az utat, szabályos távolságban pedig átnézeti tervek segítik a tájékozódást. Történelmi szempontból rendkívül érdekes részek, ahol még megtalálhatók a Fal maradványai vagy nyomai is, váltakoznak gyönyörű tájjal bíró szakaszokkal. A kerékpártúrák és séták tervezését megkönnyítendő a „Berliner Mauerweg” 14 szakaszra osztották. További turisztikai különlegesség: Első GPS-vezette fal menti túraként a Discovery Tours MauerGuide segíti a nyomkeresést. A MauerGuide a túra öt állomása során, összesen 22 emlékhel�lyel és 105 magyarázattal mutatja be a kettéosztott német város sorsát német és angol nyelven, a legújabb multimédiás technológiák, valamint eredeti képés hanganyagok segítségével. 2009-ben Berlin városa polgáraival és látogatóival együtt számos rendezvénnyel emlékszik az 1989/1990-es eseményekre. Így például november 9-ig megtekinthető még egy szabadtéri kiállítás az Alexanderplatzon. Ezzel egy időben pedig más és más helyszíneken mutatják be az „új berlini” fejlesztéseket a város fejlődésének szemszögéből. Sok múzeum szintén feldolgozza a

decemberéig várja a látogatókat a „Lipcse a Békés Forradalomhoz vezető úton” című időszakos kiállításán. A múzeum abban az épületben lelt otthonra, mely 40 éven át a Lipcsei Területi Állambiztonsági Igazgatóság székhelye volt. A Stasi-tisztek egykori irodáiban megismerkedhetünk a titkosszolgálat működésével, módszereivel és történetével. Azok, akik az emlékhelyeket és Lipcse más történelmi részét szakértő kísérettel szeretnék felkeresni, különböző túrák közül választhatnak, melyek csoportok részére akár egész napos programot is magukban foglalhatnak. A Leipzig Tourismus und Marketing GmbH ezen felül izgalmas átalányajánlatokat is kínál, például a „Lipcse – Élje át a történelmet!” címmel induló túrát.

Nemzetközi újságírók fényképei a Berlini Fal lebontásának 20. évfordulójára Világkörüli úton a „Németországi pillanatképek" Fényképek és fotómontázsok gazdag kollekciója utazik végig kereken 20 országon, hogy 20 évvel a Berlini Fal leomlása után kedvet csináljon Németország felkereséshez. A kiállítás retrospektív összeállítás a Német Turisztikai Hivatal (DZT) által a HanseMerkur díjért rendezett nemzetközi fotóversenyre beérkezett művekből. A versenyen 18 európai országból, valamint Japánból és az USA-ból összesen 31 újságíró vett részt a „20 éve omlott le a Berlini Fal – Németország, a vonzó úti cél” témakörhöz kapcsolódó fényképekkel és fotomontázsokkal. A munkákat neves zsűri értékelte a következő szempontok szerint: „művészi igényesség”, „történelmi vonatkozások” és „turisztikai érték”. A győztesek és az összesen 10.000 euróval dotált HanseMerkur díj nyertesei: Gianluca Santoni – Olaszország, Eduardo Grund - Spanyolország és Lukács Irisz – Magyarország. A díjakat a GTM Germany Travel Mart™ (GTM) keretében Rostockban adták át. A budapesti kiállítást 2009. június 18-án Dorothee JanetzkeWenzel asszony, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete és Petra Hedorfer asszony, a Német Turisztikai Hivatal (DZT) vezérigazgatója nyitották meg a Német-Magyar Gazdaság Házában.

témát, állandó kiállításaikat kiegészítve. November 9-én, a Fal leomlásának napján, jelképesen előadják a történelmi eseményt, a keretprogramot pedig koncertek és utcai ünnepségek alkotják majd.

Potsdam A német-német történelem fontos fejezetei Postdamban is íródtak: A Cecilienhof kastélyban például megtekinthető az 1945-ös potsdami konferencia ülésterme, az egykor lezárt Glienickei híd Potsdam és Berlin között pedig nem egy németnémet ügynökcserét látott. Innen indul a „Határ menti utazás a világörökségbe” névre keresztelt csoportos vezetés is, ame-

lyet a Porosz Kastélyok és Kertek BerlinBrandenburg-i Alapítványa kínál 2009. november végéig.

Lipcse Lipcse 2007 óta október 9-én évente ragyogó példát mutat a „Nacht der Kerzen” (Gyertyák éjszakája) névre hallgató rendezvényével, melynek célja, hogy a Békés Forradalom döntő jelentőségű napjáról megemlékezzünk. A Békés Forradalom 20 éves jubileumára, 2009. október 9-re, Lipcse városa egy fényünneppel készül, amely az ismert és oly sikeres lyoni „Fête des Lumières”-t veszi alapul. A Museum in der „Runden Ecke” 2009

Zöld Szalag A Németországot kettészelő határ árnyékában jött létre az értékes élőhelyek leghosszabb németországi rendszere. A Fal leomlása óta eltelt 20 évben ez az 1.393 km hosszú Zöld Szalag „határtalan” nyaralóövezetté alakult: A sokszínű kiránduló-, kerékpár- és vízi utak mentén az aktív nyaraló felfedezheti a változatos természeti tájat különleges állat- és növényvilágával, közvetlen közelről ismerheti meg Kelet- és Nyugat-Németország történelmét. (www.erlebnisgruenesband.de). K o n ta k t Dernovics László Német Turisztikai Hivatal (DZT) Magyarországi Képviselete E-mail: [email protected] Tel.: +36 1 345-7633 www.nemetorszag.travel

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

39

Turizmus és vásárok

Turizmus és vásárok

Nürnberg, 2009. 09. 29–2009. 10. 01.

Nürnberg, 2009. 10. 6-7.

Voice Days

30 éves a Fachpack

A

Voice Days öt éve a beszédtechnológiák és azok ügyfélszolgálati alkalmazásának nemzetközi szakvására. Emellett 2008-ban a Contact Center technológiák legfontosabb piacává is előlépett a rendezvény. A Voice Days-re október 6-7. között kerül sor a nürnbergi Vásár- és kongresszusi központban, az esemény új neve a „Consumer Contact Days” lett. Az ügyfélinterakciós technológiák szerepe a jövőben még tovább nő, mivel egy vállalat versenyképességét döntően meghatározza a vállalati szolgáltatás ügyfél által megtapasztalt minősége. A cél egy helytől és átviteli eszköztől független inter-

A FachPack (csomagolási megoldások) születésnapi partira hív, a PrintPackkal (csomagolásnyomtatás/csomagoló eszközök gyártása) és a LogIntern-nel (belsô logisztika) együtt pedig a kiállítói oldalon mintegy 1 300 vendégre, míg a látogatói oldalon 34 000 vendégre számít.

K

ülönösen jól érzik magukat Nürnbergben a túlnyomórészt a csomagolóanyagok, csomagolóeszközök és csomagolási segédeszközök közepes méretű gyártó cégei, akik a kiállítók jóval több, mint egyharmadát kiteszik. A csomagológépeket kínáló vállalatokkal közösen ők állnak a figyelem középpontjában. A FachPack látogatóinak fele különösen a csomagolóanyagok/csomagolóeszközök iránt érdeklődik, további 27% százalék pedig a csomagolási segédeszközökre fókuszál (több válasz is bejelölhető volt).    

A csomagolóeszközök németországi piaca: biotermékek üvegben  

18,5 millió tonna csomagolóeszközt (+5%) állítottak elő 2007-ben Németországban a Műanyag-csomagolási Iparszövetség (IK), Német Csomagolásgyártók Közös Bizottsága (GADV) szerint. Ezen belül a csomagolási piacon az alapanyagok értékük szerint a következő megoszlást mutatták: műanyag 43, papír, karton és keménypapír 32, fémek (alumínium, fehérbádog) 19, üveg 6%. A legnagyobb

40

2009  | 2

növekedési rátát a műanyag mutatta. 2007-ben 4 millió tonna műanyag került a csomagolási piacra (+5%). A növekedés legfontosabb területei a PET-italpalackok, a tejitalos üvegek és a poharak voltak.   Az öblösüveg-piacon 67%-kal az italosüvegek domináltak összesen 4,08 millió tonnás men�nyiséggel, ezt követték az élelmiszer-csomagolások (25%), valamint a gyógyszerek és kozmetikumok számára gyártott üvegek (8%). 2007-ben még 4%-os növekedést sikerült elérni az Öblösüvegipar Szakmai Egyesületének Üvegcsomagolási Akciófóruma szerint. 2008 végén a piac jelentős visszaesést szenvedett el. Az italos üvegek, elsősorban a sörösüvegek az egyedi göngyölegek irányába mozdultak el. Ez az üveggyárak számára kisebb tételnagyságokat és gyakori formaváltást jelentett. Ez a fejlődés az élelmiszerek területén, a konzervek esetében is folytatódott: elsősorban a bio-iparág dönt erőteljesebben az üvegcsomagolás mellett.  

Innovációk a csomagolóeszközök piacán: a (majdnem) mindentudó RFID  A gazdaságilag nehezebb időszakokban a csomagolóeszközök gyártóinak fejlesztési részlegei egyrészt a funkcionalitás javításán (Smart Packaging), másrészt a csomagolás gyártásánál és a későbbi életciklusában a tartósságon dolgoznak. Mind a márkaképviselők, mind a kereskedelem ezt kívánja tőlük, a költségtakarékosság és a termékek jobb versenypozíciója érdekében. Ennek megfelelően a 2009. évi FachPack látogatói egy sor innovációval ismerkedhetnek meg. A kutatás középpontjában a tartósság, elsősorban az élelmiszerek tartóssága, valamint érzékeny áruk, pl. gyógyszerek termék- és hamisításvédelme és visszakövethetősége áll. Az RFID-chipek hamisítás elleni védelemmel és visszakövethetőséggel kapcsolatos adatokat tárolhatnak, valamint passzívan kiolvasható érzékelőkkel ellenőrizni tudják pl. a hűtéslánc hőmérséklet-ingadozásait. A költségek csökkentése érdekében az RFID-technikát a csomagolások gyártási folyamatába integrálják.  

K o n ta k t Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

K o n ta k t Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Hegesztés & Vágás

2009. szeptember 14-én, hétfőn kezdődik és 19-ig, szombatig tart a világ legjelentősebb hegesztéstechnikai kiállítása, amelyet 17. alkalommal rendeznek meg Essenben. Az iparágat hiánytalan kínálati spektrum és speciális események, mint pl. a „QTI – Quality Testing International” és a „Ragasztás” jelenítik meg minden szegmensére kiterjedően. Itt találkozik a globális know-how és a világ teljes piaca, itt mutatkozik be a termékek, eljárások, szolgáltatások és gépek spektruma.

Messe Essen GmbH Postfach 10 01 65 D-45001 Essen, Germany Telefon: +49.(0)201.7244-0 Telefax: +49.(0)201.7244-448 E-Mail:[email protected]

Lipcse, 2009. 08. 19-23.

Games Convention

A

A csomagolás nanorészecskéi tájékoztatást nyújtanak a frissességrôl

A csomagolóeszközök fejlesztésére szintén komoly befolyással van a nanotechnológia. A nanostruktúrák előfordulnak a természetben, de nano­tech­nológiával célzottan is előállíthatók. A csomagolás területén elsősorban azok a nanorészecskék érdekesek, amelyek pl. csomagolóanyagok bevonataként vagy többrétegű fóliák rétegeként alkalmazhatók. Így a becsomagolt termékhez igazított, a fóliában elhelyezett nanorészecske-„szenzorok” elszíneződéssel tájékozatnak a termék frissességéről. A non-food területen a felgőzölt nanorészecskék által elért felületi kiegyenlítés segíti a háztartási tisztítószerek vagy vegyszerek flakonjainak jobb kiürítését. A nanotechnológiát elsősorban a műanyag fóliák gyártásában alkalmazzák.  

Essen, 2009. 09. 14-19.

K o n ta k t

Fotó: Messe Berlin

Fotó: Messe Nürnberg

  

akció lehetővé tétele, annak érdekében, hogy az ügyfelek megkeresésére szakszerűen és a célnak megfelelően lehessen reagálni. Bernhard Steimel, a VOICE Days vásár programfelelőse: „Az ügyfélinterakció professzionális menedzselése sok kommunikációs csatornán – nem csupán a hangon – keresztül valamennyi CIO számára központi technológiai, folyamat- és szervezési kihívást jelent.” A vásár szervezői idén 1 500 szakmai látogatóra és több mint 60 szakmai kiállítóra számítanak.

Berlin, 2009. 09. 04-09.

Nemzetközi Híradástechnikai Kiállítás

A

z IFA a szórakoztatás valamennyi területéről lenyűgöző újdonságokkal és innovációkkal rukkol elő, a lapos képernyőjű óriástól a mini TV-mobilig, a mobil médialejátszótól a teljes házimozirendszerig. Az elektromos háztartási eszközök sikeres integrációjával soha nem látott, sokszínű kínálat jön létre, amelynek köszönhetően az IFA még vonzóbb célponttá válik. Az IFA 2009 az A.S.S. Concert & Promotion-nel, valamint a Karsten Jahnke Konzertdirektion GmbH-val együttműködve fenomenális eseménnyel nyitja meg

kapuit: egy Amy Macdonald-koncerttel. Az IFA nyári kertben rendezett Amy Macdonald koncert látogatói nem csupán a zenét élvezhetik, hanem jegyük birtokában ellátogathatnak az IFA-ra egy általuk választott tetszőleges napon.

Games Convention Online a játékipar jelenleg legdinamikusabban fejlődő piacának, azaz a böngésző-alapú, a kliens-alapú és a mobiljátékok piacának első önálló, európai platformja. 2009. július 31. és augusztus 2. között Lipcsében a világ összes tájáról érkező játékgyártók mutatkoznak be. A vásár koncepcióját tekintve két külön részre osztható. A központban a Business Center áll, amely a szakmai látogatókat kívánja profi módon összehozni, ennek szerves része a párbeszéd-konferencia is. A közönség számára fenntartott csarnokokban a játékosokon van a sor, akik számos eseményen és bemutató játékon vehetnek részt, valamint kipróbálhatják a legújabb online- és mobiljátékokat is. A játék-közösségek számára pedig különböző prezentációs lehetőségek kínálkoznak.

K o n ta k t

K o n ta k t

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Seifert Ibolya INTERPRESS Kiállítások Kft. 1065 Bp, Bajcsy Zs. út 21.I.em. Tel.: 302-7525/120 Fax: 302-7530 E-mail: [email protected]

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 3

41

DUIHK Belsô hírek

15.10.2009:

2009.10.15:

CSR-Preis und Konferenz

CSR-Díj és Konferencia

Das fachliche Niveau und das positive Presseecho der

A 2006-ban elindított CSR Hungary évi konferencia-soro-

2006 ins Leben gerufenen jährlichen Konferenzveran-

zat szakmai színvonala, sajtóvisszhangja pozitív folyama-

staltung CSR Hungary haben zu positiven Entwicklun-

tokat generált. Ma már a konferencia az év legnagyobb

gen geführt. Heute ist die Konferenz das größte Forum

c(s)r fóruma, ahol cégvezetők, kommunikációs vezetők,

des C(S)R, bei dem Führungskräfte von Unternehmen,

kutatók, hallgatók cserélhetnek eszmét és tapasztalatot.

die Leiter der Kommunikation, ihre Erfahrungen mit For-

Idén negyedik alkalommal várja a vendégeit és a média

schern und Studierenden austauschen können. Die CSR

képviselőit is a Thonett-Palotában a CSR Hungary Kon-

Hungary begrüßt ihre Gäste und auch die Vertreter der

ferencia. Az esemény keretein belül újra sor kerül a CSR

Medien nunmehr zum vierten Mal im Thonett-Palais zur

Hungary Díj ünnepélyes átadására. Magyarországon a

Jahresveranstaltung, bei dem auch der CSR-Hungary-

jelenlegi gazdasági, társadalmi viszonyok közepette még

Preis feierlich verliehen wird.

inkább szükség van a társadalmi felelősségvállalásra, pontosabban annak a gyakorlatba való „átültetésére”.

Bewerbungen für den CSR-Hungary-Preis sind bis zum

31. Juli 2009 in vier Kategorien möglich.

A CSR Hungary Díjra

2009. július 31-ig

négy

kategóriában lehet pályázni. Schirmherr der Konferenz CSR Hungary und des CSRHungary-Preises ist Staatspräsident László Sólyom.

A CSR Hungary Konferencia- és Díj fővédnöke: Sólyom László köztársasági elnök.

Weitere Informationen finden Sie auf www.duihk.hu oder direkt beim

További információk a www.duihk.hu weboldalon, vagy közvetlenül

Veranstalter: http://www.csrhungary.eu/art/csr-hungary-award-2009

a szervezőnél: http://www.csrhungary.eu/pid/csrhungarydij2009

Termine der DUIHK / A DUIHK rendezvényei Galadiner mit Bootsrundfahrt "Lernaufgabensystem (LAS)" Vortrag und Diskussion über das EU-finazierte Bildungsprogramm “Die Zukunft der Industrierobotik” Konferenz in Miskolc Offenes Seminar – Erfolgreiche Verhandlung mit deutschen Geschäftspartnern

02.07.2009

Sétahajózással egybekötött gálavacsora

16.09.2009

Tanulási feladatok rendszere (Lernaufgabensystem/LAS) Előadás és vita az EU által finanszírozott gyakorlati tudáson alapuló képzési programról

22.09.2009

29.–30.062009

„Az ipari robotika jövője” konferencia Miskolcon Nyílt képzés – Eredményes tárgyalás német anyanyelvű partnerekkel

Unseren kompletten Veranstaltungsplan finden Sie auf unserer Homepage unter www.duihk.hu/Veranstaltungen.  Teljes rendezvénynaptárunkat megtalálják honlapunkon a www.duihk.hu/rendezvenyek címszó alatt.

42

K o n ta k t

K o n ta k t

K o n ta k t

Eszter Hegedûs-Bite Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: +36/1/345-7646 E-mail: [email protected]

Emese Tóth Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: +36/1/345-7626 E-mail: [email protected]

Tamás Kelemen Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: +36/1/245-7617 E-mail: [email protected]

2009  | 3

Wirtschaft in Ungarn