ISMERETSZERZÉS RENDHAGYÓ MÓDON ERDEI ISKOLA DÉVAVÁNYÁN

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –Innovatív Intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2. – 2008-0121

„A meglepődés, a csodálkozás a megértés kezdete… A tágra nyitott szem előtt a világon minden figyelemre méltó és csodálatos.” (Ortega y Gasset)

ISMERETSZERZÉS RENDHAGYÓ MÓDON ERDEI ISKOLA DÉVAVÁNYÁN Témahét 2010. május 25 – 28.

5.a osztály

Készítette: Rideg Ildikó A kompetenciafejlesztési projekt megvalósítása Kondoroson

Petőfi István Általános Iskola Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény


”Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulási képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív interaktív) megismerő tevékenységére építik, az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokultúrális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” ( Lehoczky János )

Réhelyi Látogatóközpont - Dévaványa


Résztvevő pedagógusok:

Kovács Judit Rideg Ildikó

Az erdei iskola célja: Ismeretszerzés tapasztalat útján, élményszerűen, tevékenykedtetéssel, kooperatív munkaformák alkalmazásával és ez által kompetenciák fejlesztése. Fejlesztendő kompetenciák: A) Természettudományos kompetencia  A természeti környezet tapasztalat útján történő megismerése.  Nyitottá váljanak a természet szépségeinek befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben.  Ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése, a természetes életközösségek megfigyelésével, környezeti változások nyomon követésével, természetes élőhelyek megóvásával.  Az emberi tevékenység okozta változások megértése.  A természet megóvása, az emberi tevékenység a legkisebb mértékben terhelje a környezetet.  Szűkebb hazánk Békés megye és a Körös-Maros Nemzeti Park jobb megismerése.  Élményalapú, tevékenykedtető, interaktív módszerek alkalmazása. B) Matematikai kompetencia  Problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése. C) Szociális és állampolgári kompetencia  Megértsék, hogy a környezetvédelem közügy, amiben mindenkinek aktívan részt kell vennie.  Együttműködési képesség fejlesztése.  Konfliktusmegoldó képesség és frusztráció kezelési stratégiák bővítése.  Egyéni és közérdek tiszteletének erősítése. D) Esztétikai és művészeti kompetencia  A természet formai és színbeli sokszínűségének észrevétele.  Megfigyelőképesség, figyelem megosztottságának fejlesztése.


 Finom motorika fejlesztése.  Felület esztétikus tervezésének fejlesztése.  Alkotva tanulás. Munkaformák    

csoportmunka páros munka frontális munka egyéni munka

Az erdei iskola előkészítése  Közös tervezés, ötletelés a bevont pedagógusokkal.  Programegyeztetés a szülőkkel szülői értekezleten.  Természetismereti órán a magyarországi nemzeti parkokról ismeretszerzés.  A tanulóknak anyaggyűjtés az internetről, könyvekből a KörösMaros Nemzeti Parkról, a túzokról, őshonos magyar állatfajtákról.  A bevont pedagógusok előzetes program megbeszélése, egyeztetése a Réhelyi Látogatóközpontban.  Szállás, étkezés egyeztetése személyesen, telefonon.  Közlekedési ismeretek, kerékpározási szabályok és balesetvédelmi oktatás osztályfőnöki órán.  Az utazás megszervezése a szülők bevonásával.  A napló megnyitása rajzórán.


Az erdei iskola tervezete A Réhelyi Látogatóközpont múzeumi épületének megtekintése 11.30 – 12.30 Naplóvezetés 14.30 – 16.30 Csodák a mikroszkóp alatt 17.00 – 18.00 Naplóvezetés

1. nap

10.00 – 11.30

2. nap

6.00 – 8.00

Hajnali madárles

9.00 – 9.45

Rendhagyó természetismeret óra: Az alföld kialakulása

10.00 – 11.30 Naplóvezetés 14.30 – 17.00 Kerékpártúra Ecsegfalvára 3. nap

9.00 – 11.00

Tanösvény bejárása

11.00 – 12.00 Naplóvezetés 14.00 – 15.30 Makroszkopikus élőlények a vízben 16.00 – 17.00 Naplóvezetés 19.00 – 20.00 Kémiai vízvizsgálat 4. nap

10.00 – 13.30 Gyulai Vár megtekintése Körösök Völgye Natúrpark tanösvényének 15.00 – 17.00 bejárása; játszótér

Értékelés  Tanulói kérdőívvel.  Az elkészített napló szakmai és esztétikai értékelése.


Réhelyi Látogatóközpont Berettyó folyó szétterülő vize táplálta az Alföld hajdan legnagyobb mocsárvidékét, a Nagy-Sárrétet. A hátas területeket vízjárta legelők, rétek, néhol kisebb erdőfoltok borították. A magasabb részeken települések alakultak ki, melyek közül a Templom-zugban található Ecseg évszázadokon keresztül központi helyet foglalt el. A Berettyó szabályozása után az eddigi tájkép gyökeresen átalakult. Megváltozott a térség vízgazdálkodása, a dús füvű ártéri gyepek kiszáradtak, és kialakult a vidékre jellemző szikes puszták mozaikja. A Dévaványai-Ecsegi puszták a Nemzeti Park legnagyobb területi egysége. A védett terület 13 085 hektár nagyságú, ebből fokozottan védett 2659 hektár. Két, eredetét és élőhelyeit tekintve elkülönülő részre tagolható. Az egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a folyó szabályozatlan medre a partvonulatok gyepeivel, erdeivel. A másik az Ecsegfalva - Dévaványa térségében megmaradt szikes puszták mozaikja. A Hortobágy-Berettyó folyó védett 20 km-es szakasza elkerülte a folyószabályozást. Lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le, közrefogva a zugoknak nevezett hangulatos gyepterületeket. Gazdag élővilága megőrizte a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm állományait. Tavasztól őszig a vízimadarak kedvelt táplálkozó helyei a kiöntések és a gyékényes, vízpart közeli tisztások. Találkozni lehet szárcsával, tőkés récével, vízityúkkal, de feltűnőbbek a nagyobb testű gémfélék, mint a szürke- és vörösgémek, a bakcsók, a kis kócsagok, üstökösgémek. A ritka gémfélék a közeli védett területen lévő erdőben évről-évre telepesen költenek is. A folyó árterén vidrák találják meg életfeltételeiket. Az ecsegpusztai területen a hagyományos legeltető állattartás és építményei jórészt fennmaradtak. Ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek övezte gulyakutakban, az Alföldön ritka virágtalan növények lelhetők fel, mint a védett gímpáfrány. A védett gímpáfrány és az aranyos fodorka. A HortobágyBerettyó folyó Templom-zugi részénél a gát építésekor az ún. Bokroshalomból egy honfoglalás-kori ezüst tarsolylemez került elő, melyet ma a Magyar Nemzeti Múzeum őriz. A védett területen egy az


i.sz. 330-350 között a szarmaták által épített erődítés, sáncrendszer vonulata rajzolódik ki, az un. Ördögárok. Mintegy másfél kilométeres szakasza, a gyönyörű pusztai környezetben, régi korok hangulatát idézi, jellegzetes löszpusztai növényfajokkal: zsályafélék, macskahere, taréjos tarackbúza. A szárazabb térszíneket cickafarkfüves puszta, ürmös füves puszta borítja. Ahol a kopár talajfelszín erősebb só felhalmozódásra utal, találjuk a sziki mézpázsit, sziki üröm leveleit. A nedvesebb helyeket ecsetpázsitos rét foglalja el. Különleges növénytani értéket képviselnek a puszták jelentős pettyegetett őszirózsa, sziki kocsord állományai. Dévaványa-Ecsegfalva térségének kiemelkedő természeti értéke a túzok. Közép-európai és magyarországi állományának legéletképesebb populációja él a területen. A madár védelme érdekében itt hozták létre 1979-ben a Túzokrezervátumot. A túzok megóvása, főként a szabadtéri állományvédelem - nyugalmas, tágas pusztai dürgőhelyek, fészkelő helyek és téli takarmánybázis biztosítása, fészekvédelem megteremtésén múlik. A Túzoktelepre csak azok a veszélyeztetett fészekaljak kerülnek be, amelyek kelése természetes környezetükben nem valósulhat meg. Ezek a tojások keltetőgépbe kerülnek, majd a kikelt fiókák a felnevelés után visszakerülnek a természetbe. A védett területen szép számban él a hamvas rétihéja, az ugartyúk, a réti fülesbagoly és a szalakóta. A védelemnek köszönhetően ritka ragadozó madarak választják költőhelyül a nyugalmas vidéket. Költ e réti- és a parlagi sas, a kerecsensólyom. A nyílt, legeltetett pusztai területeken ürgetelepek találhatók. Az egyre fogyatkozó, védett rágcsáló a parlagi sas és a kerecsensólyom legfontosabb tápláléka. A Nemzeti Park a védett terület, a természeti értékek és az itt folyó természetvédelmi munka bemutatásának céljából alakította ki és üzemelteti a Réhelyi Látogatóközpontot, ahol kerékpár kölcsönzési, szakvezetési és szálláslehetőség is adott. A tanyaközpont jellegű majorban régi magyar háziállatok élnek hagyományos tartási körülmények között. A látogatóközpontban minősített erdei iskola működik és több minősített modult kínál a tanulni vágyó diákoknak.


1. nap A Réhelyi Látogatóközpont múzeumi épületének megtekintése A múzeumban a terület két meghatározó részének, a HortobágyBerettyó árterének és az Ecsegfalva, Dévaványa térségében látható szikes legelőknek az élővilágát és történetét dolgozták fel. Az itt található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét az európai túzokot, valamint itt kaphatunk információt a hazai túzokvédelmi munkáról is. A Dévaványai-Ecsegpusztai puszták magvát 1975-ben nyilvánították védetté, majd az 1997-ben megalakult Körös-Maros Nemzeti Park egyik legnagyobb területi egysége. A Berettyó áradásai hozták létre az Alföld legnagyobb kiterjedésű mocsárvidékét a Nagy-Sárrétet. A lecsapolások után nagy kiterjedésű szikesek jöttek létre. E vegyes szerkezetű térség számtalan zoológiai értéket őrzött meg, amit mi is megnézhettünk.


Csodák a mikroszkóp alatt A délután folyamán párokban dolgozva, a látogatóközpont különböző területeiről gyűjtött vizet vizsgáltak meg a tanulók. Érzékszervi vizsgálatot végeztek, és ez által rangsorolták azokat, majd a tanulók próbálták meghatározni a szennyezett víz esetén a szennyezés forrását. A későbbiek során mikroszkóppal vizsgálódtak a gyerekek. Megtanulták, hogyan kell a mikroszkópot használni, mire való a tárgylemez, és határozókönyv segítségével a látott élőlényeket meghatározták. (Pl.: vízi bolha, papucsállatka, csővájó féreg, szúnyoglárva)


Naplóvezetés Minden diák kapott egy vázlatfüzetet, amelyben a nap eseményeit kellett feljegyezniük. Célja, hogy az egyszer hallott, látott, megtapasztalt ismereteket rögzítsék. Hozzá a nemzeti park dolgozóitól kapott prospektusokkal, az otthon internetről, könyvekből, határozókból merített információkkal színesítsék, kiegészítsék. Az erdei iskola során vezetett naplót lehet folytatni családi kirándulás, iskolai kirándulás lejegyzetelésével. Ez minta lehet a későbbiekre, hogyan tegyük tartalmasabbá, emlékezetesebbé ezek az eseményeket. A naplóírás nem titkolt célja volt az esztétikai érzék, kézügyesség fejlesztése is.


2. nap Hajnali madárles Reggel 6 órakor indultunk a nemzeti park munkatársával, hogy a területen látható és hallható madarakat megfigyelhessük. Indulás előtt megnézhettük a természetvédelmi őr „nevelte” szülő nélkül maradt kuvikfiókákat. Indulás előtt a tanulók megtanulták, hogy az általunk hozott távcsöveket hogyan kell beállítani, mire ügyeljenek használata során.


Elindulva a következő madarakat láttuk vagy hallottuk: csóka, barna rétihéja, fülemüle, tövisszúró gébics, sordély, seregély, nádirigó. Sikerült a magaslesről még szabadon élő túzokot is megfigyelni. Menetközben több kihelyezett fészket is láttunk pl.: szalakóta, kék vércse, fecske. A madarakat és a fészkeket nemcsak láttuk, de sok érdekeset hallottunk róluk. A séta befejezésekor mindenkinek lehetősége nyílt a kuvikfiókák csirkemellel történő etetésére.


Rendhagyó természetismereti óra: Az alföld Dévaványa az Alföld része, így adódott, hogy az ehhez kapcsolódó természetismereti tananyagot ne a megszokott tantermi körülmények között nézzük át, hanem itt az erdei iskolában. A diákok csoportokat alkottak és a szabadba elvonulva dolgozták fel az anyagot az otthonról hozott természetismereti könyv, térkép és feladatlap segítségével. Megbeszélték hazánk alföldjeinek elhelyezkedését, kialakulásuk lépéseit. Majd összejöttünk, átbeszéltük és a konklúziót a naplóban jelenítettük meg.


Kerékpártúra Ecsegfalvára A nemzeti park igazgatósága a Dévaványai-Ecsegi pusztákon a természeti értékek és a táj mélyrehatóbb megismerése érdekében kerékpártúra útvonalakat alakított ki. Az útvonalak érintik a vidék jellegzetes tájtípusait, jelentősebb kultúrtörténeti és természeti értékeit. A túrák javasolt kiinduló- és végpontja a Réhelyi Látogatóközpont, ahol a kerékpártúra útvonalakról és az érintett látványosságokról részletes tájékoztató anyagok, térképek állnak rendelkezésre és egyben kerékpárok bérelhetők. A túra során a tájékozódást kerékpárútjelző oszlopok és információs táblák segítik. Így 2. nap ebéd után indultunk Ecsegfalvára, hogy megnézzük a Berettyót. Sajnos a rossz idő miatt nem tudtuk a túraútvonalakat használni, így csak közúton tudtunk eljutni Berettyóhoz. Ecsegfalva a Körös-vidék északnyugati peremén, a Berettyósíkságon fekszik. Határában (részben a Berettyó eredeti kanyargós medrét hasznosítva) északkelet-délnyugati irányba folyik keresztül a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A falu határának nyugati felét rendkívül sűrűn behálózzák az elhagyott, erősen kanyargós folyómedrek.


3. nap Tanösvény bejárása A látogatóközpont keleti végéből indul, melynek másfél kilométeres szakaszán megismerhetők a térség botanikai és zoológiai értékei. A tanösvény teljes szakaszán ismertető táblák hívják fel a figyelmet a látogatókra. A túrához megkaphatják a diákok a „Réhelyi Tanösvény Kalauz”-t, amellyel akár önállóan is végigjárhatják a tanösvényt és a benne levő interaktív feladatokkal érdekesebbé tehették. Mi a nemzeti park munkatársával jártuk végig, aki sok érdekességet mesélt, az itt látott növényekről és állatokról, valamint a régen itt élt emberek mindennapjairól. A túra végén megnéztük az itt tartott őshonos állatokat is, sőt lehetőség volt simogatásukra is.


Makroszkopikus élőlények a vízben A víz tisztaságának egyik indikátora a vízben lévő élőlények egyed- és fajgazdagsága. Mi a látogatóközpont területén levő mesterséges tavat vizsgáltuk meg ilyen szempontból. A gyerekek párokban kaptak egy-egy szűrőt, poharat és tálcát, amelyek segítségével a gyűjtést végezték. Kezdetben nehezen látták meg a vízi élőlényeket, de miután sikerült néhányat felfedezni, már nagyon lelkesek voltak. Gyűjtés után kezdődött meghatározásuk, az ott kapott határozó segítségével. Több mint 10 fajt sikerül meghatározni, és számtalan egyedet, így tisztának minősítettük a helyi tavat. (Bieselféle vízvizsgálat)



Kémiai vízvizsgálat Az iskolánk rendelkezik kémiai vízvizsgáló kofferrel, ami víz és talaj minőségi és mennyiségi analízisére alkalmas. Ez a korosztály még nem tanul kémiát, de a kísérletezni szeretnek. A kapott eredmények nagyon egyszerűen elmagyarázva, számukra is érthetővé tehetők. A vizsgálatokat különböző területekről véve, kis csoportokban a pedagógussal közösen végezték. Mindenki tevékenyen részt vett legalább egy vízminta megvizsgálásában.


4. nap Gyulai Vár megtekintése 28-án az értünk jött busszal hagytuk el Dévaványát és indultunk Gyulára, hogy megtekintsük a várat. A gótikus, tornyos várkastély 1403-1445 között épült. Az ország legépebb gótikus lakópalotáját és kápolnát is magába foglaló épület része a várfürdő is. A vár nyaranta színházi előadások színhelye. A belső vár köré épített védmű volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg. A kastély közelében tört fel a gyógyvíz, és az egykori lovardában nyitották meg az első uszodákat, így a várfürdő is szorosan része az együttesnek. A várban ma múzeumi kiállítások láthatók, amelyek a középkori vár történelmébe és reneszánsz mindennapjaiba hívják a látogatót. A várról szóló naplójegyzetet már otthon kellett elkészíteniük a tanulóknak, csakúgy, mint a délutáni programét.


Körösök Völgye Natúrpark tanösvényének bejárása; játszótér Gyuláról hazafelé még megálltunk Békéscsabán, hogy a Széchenyi ligetben a tanösvényt bejárjuk illetve az itt található játszótéren kicsit kikapcsolódjanak a gyerekek. Ez nagyon is sikerült, mert még 2 óra múlva is nehéz szívvel hagyták el a helyet.


Értékelés Kétféleképpen történt:  Tanulói kérdőívvel (melléklet) az volt a cél, hogy megtudjuk melyek voltak azok a programok, amelyek a leginkább tetszettek a gyerekeknek, milyen ismereteket sajátítottak el, illetve a következő évi tanulmányi kirándulás tervezését segítse. Ez a pedagógusok munkáját értékelte. Eredmény Az osztálylétszám 18 (erdei iskolában mindenki volt), és ebből 16-an töltötték ki a kérdőívet. 10-en nagyon jól a többiek jól érezték magukat. Programok közül legjobban a kerékpártúra, a Gyulai Vár valamint a békéscsabai játszótér, legkevésbé a múzeum, a rendhagyó természetismeret óra és a naplóvezetés tetszett. Új ismeretként a vízi élőlényeket, új madárfajokat, mikroszkóphasználatot és történelmi ismereteket írtak. A következő évben egy kivétellel mindenki szeretne többnapos kirándulásra menni. Legtöbben a Balatonhoz.  A tanulók munkáját a naplóvezetés alapján értékeltük (a két bevont pedagógus). Két szempontot vettünk figyelembe, egyrészt szakmailag a tartalmat nézve, másrészt a kivitelezést, azaz esztétikailag értékeltünk. A kettő alapján egy természetismereti tantárgyi jegyet kaptak a diákok.


MELLÉKLET Tanulói kérdőív 1.) Hogyan érezted magad az erdei iskolában? Húzd alá a megfelelőt! nagyon rosszul

rosszul

átlagosan

jól

nagyon jól

2.) Hogyan értékeled az erdei iskola egyes programjait? Karikázd be a megfelelő számot! nagyon nem nagyon nem közömbös tetszett tetszett tetszett tetszett a) A Réhelyi Látogatóközpont múzeumi épületének megtekintése b) Csodák a mikroszkóp alatt c) Naplóvezetés d) Hajnali madárles e) Rendhagyó természetismereti óra : Az alföld f) Kerékpártúra Ecsegfalvára g) Tanösvény bejárása h) Makroszkopikus élőlények a vízben i) Kémiai vízvizsgálat j) Gyulai Vár megtekintése k) Körösök Völgye Natúrpark tanösvényének bejárása; játszótér

1

2

3

4

5

1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5

1

2

3

4

5

3) Milyen új ismeretekre tettél szert? ............................................................................................................................................... ............................................................................................................................................... ............................................................................................................................................... 4.) Hogy tetszik neked az erdei iskolában a tanulás? Miért? ............................................................................................................................................... ............................................................................................................................................... 5) Mit gondolsz, milyen programokkal lehetett volna még színesebbé tenni? ............................................................................................................................................... ............................................................................................................................................... 8.) Hogyan változott az osztálytársaiddal a kapcsolatod az erdei iskola által? ............................................................................................................................................... ............................................................................................................................................... 6.) Ajánlanád-e másoknak is? Húzd alá a megfelelőt!

igen

nem

Miért? ......................................................................................................................................


7.) Jövőre szeretnél-e erdei iskolába menni? Húzd alá a megfelelőt!

igen

nem

Ha igen, hány napra és hova? ............................................................................................... ........................................................................................................................................................ Köszönöm a válaszaidat!


SZAKIRODALOM A Marostól a Sárrétig. Szerk. Rakonczay Zoltán. Mezőgazda Élő Világ könyvtár. Vízi gerinctelenek. Kossuth Kiadó, Budapest Élő Világ könyvtár. Énekesmadarak Kossuth Kiadó, Budapest Élő Világ könyvtár. Egyszikűek Kossuth Kiadó, Budapest R.T.Peterson – G. Mountfort – P. A. D. Hollom: Európa madarai. Gondolat, Budapest Schmidt Egon: Madárlexikon. Anno Kiadó Dr Simon Tibor – Dr Seregélyes Tibor: Növényismeret. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Dr Varga Zoltán: Állatismeret. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest http://devavanyavaros.mconet.biz/termeszeti-ertekeink/devavanyaiecsegi-pusztak-rehelyi-latogatokozpont_4054_463775.html http://www.korosokvolgyekozpont.hu/ http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/ http://www.vendegvaro.hu/Gyulai-var

ISMERETSZERZÉS RENDHAGYÓ MÓDON ERDEI ISKOLA DÉVAVÁNYÁN

Recommend Documents