ISKOLÁNK TÖRTÉNETE Az iskola keletkezésének körülményei A telket, amelyen az iskola áll, a székes főváros törvényhatóságának 1895. június havában tartott közgyűlése 60 ezer forinton vásárolta. A telken álló földszintes épületet lebontották. Az épület tervezője és építési vezetője tekintetes Szilvási Pál mérnök volt. 190.000 forintnyi költségvetéssel felépült a háromemeletes, 14 tanteremmel rendelkező épület. A tantermeken kívül természettani, természetrajzi, vegytani szertár, egy ifjúsági könyvtár, két nagy rajzterem szertárakkal, egy ének és egy tornaterem volt. Az iskola létrehozásán a főváros tanügyének vezetője, későbbi alpolgármestere Rózsavölgyi Gyula úr sokat fáradozott. Az első évben beíratott tanulók száma olyan magas volt (442 fő), hogy a tervezett 7 osztály helyett 10 osztály megnyitása vált szükségessé. Iskolánk a VIII. kerület első, Budapest hatodik polgári fiúiskolája lett. Első igazgatója Ullerich Gyula volt. A tantestület tagjai: Bőhm Endre, Csomóssy Sándor, Dansics Ákos, Erődi Ernő, Dr. Erőss Lajos, Hittig Lajos, Hortobágyi Antal, Hugl György, Luky Vilmos, Lévai Miksa, Mendlik Alajos, Rapcsányi István, Simkó József, Vándory József, Zsingor Árpád.
Az iskola működésében történt fontosabb események A külső körülmények alakulásával állandóan lépést tartott az iskola fejlődése. Az iskolai tanulmányokkal párhuzamosan különféle tanfolyamokat szerveztek (latin, francia, kézimunka, rajz, gyors- és gépírás, zene, német Ullerich Gyula nyelvi társalgás). Az intézet hírnevének leghatásosabb terjesztője az ifjúsági dalárda. Önálló hangversenyeket szerveztek nemcsak itthon, de külföldön is. A díszzászló beszerzése céljából is hangversenyt szerveztek. Az iskola természetrajzi múzeumát minden évben ritka, de értékes ajándékokkal gyarapították tehetősebb polgárok és az iskola tanárai. A francia nyelvet 3 csoportra osztva tanították: kezdők, haladók és haladottak csoportjában. A szabadkézi rajzot, agyagmintázást külön órákban tanították. Gyakran szerepeltek tornaünnepélyeken. 1897-ben volt a zászlószentelés ünnepe. A zászló egyik oldalán a Patrona Hungariae képe, a másik oldalon az iskola megnevezése és az 1897. évszám. A felszentelés a Józsefvárosi templomban volt. Az 1900-as években egy-egy osztályba 60-66 tanuló járt. Bevezették a gyorsírás tanulását és a hegedűoktatást. Az iskola törekvése arra irányult, hogy a szorgalmas, szegény sorsú tanulók haladását, boldogulását előmozdítsák. 406 tanuló kapott ingyen tankönyvet. Gyakran szerveztek kirándulást. 319 fiúval négynapos kiránduláson vettek részt Erdélyben, 50 fő teljesen ingyen. Valamennyi résztvevőnek egyforma ruhája volt: sötétkék nadrág és kabát,
világoskék tornaing és sapka és a főváros színeiből összeállított öv. A ruhák 12 koronába kerültek. 3950 koronáért külön vonatot rendeltek. Hogy a költségeket megkeressék, Kolozsváron a színházban nagy sikerrel énekelt a 180 főből álló kórus. 1904-ben a VIII. kerületben lakó kereskedőknek egy régi vágya teljesült, mikor Havas Rezső kir. Tanácsos úr közbenjárására a Németh utcai polgári fiúiskola épületében a kereskedő tanoncok részére szakiskolát nyitottak. 134 tanonc iratkozott be. 1905.ben a pincehelyiségben 10.000 korona költséggel 3 tantermet és mellékhelyiségeket rendeztek be agyagmintázás és szlöjdtanítás céljára. 1906-ban az Egri Országos Tornaversenyen és Pécsi Országos Kiállításon vettek részt. 1907-ben 250-en vettek részt az I. Tornaversenyen. 32 versenydíjat, nagy-és kis ezüst-, nagyés kis bronzérmeket nyertek. A szegény sorsú, de jó előmenetelű tanulók számára a tanári kar egy segélyező alap gyűjtésére vállalkozott. 120 növendék tanulmányi kirándulásra indult Fiuméba, 30 fő az Al-Dunára. A kezdeti 16 fős tantestület létszáma 30-32 főre emelkedett ez időre. Ullerich Gyula igazgató nyugalomba vonulása után az iskolában változás állt be. Az új igazgató Székely Lajos lett, aki az új szellemet nagy igyekezettel szolgálta. Az élettel való kapcsolat kialakítását, a „munkaiskolát” tűzte ki feladatul. Miniszteri jóváhagyással beiktatták a nemzetgazdaságtant. Elmélyült a kapcsolat az iskola és a szülői ház között. Az értesítőkben gyakorlati tanácsokat adtak a szülőknek. 1912-től évente rendszeresen tartottak Szülői értekezleteket. A gyakorlati szellem áthatotta az egész iskolát. A kor áramlatának megfelelően a csak tanító iskolából ”munkaiskolát” akart teremteni, az elméleti oktatással párhuzamosan iskolai műhelyekben gyakorlati képzést nyújtani. A világháború az iskola életének minden megnyilvánulásában éreztette hatását. A testület egy része a haza védelmére bevonult. Alkalmas férfi tanerők híján 1915. február 20-án Vécsey Margit tanárnő személyében megjelent a testületben az első nő. A háború utáni újjáépítő munka kezdetén a férfi és a nőtagok egyenlő számban, 12-12 voltak. Az élelmezési nehézségeket úgy oldották meg, hogy a Népliget mögött a Bihari és Fertő út közötti területet, 17 holdat megkapták és kertgazdálkodást végeztek. Cipőműhelyt és lakatosműhelyt nyitottak. 1918-ban megjelent az új állami tanterv. A tantárgyak közé beiktatták a kézimunkát, a mezőgazdaságtant, az egészségtant és a közgazdaságtant. Az egyre súlyosbodó megélhetés, gyakori kényszerszünetek és a vallás mellőzése a tanulók magaviseletében fokozatos romlást eredményezett. A proletárdiktatúra után az újjáépítő munkát Nagy Béla igazgató kezdi 18 évi itt működése után. Igazgatóságának ideje a fegyelem és tekintélytisztelet helyreállításával telt. Nagy Bélát két évi fáradhatatlan tevékenysége után másik iskola élére állították és az iskola vezetését M. Nagy Zoltán igazgató vette át. Az iskola már nemcsak kultur-tényező, részt kért Magyarország feltámasztásának nagy munkájából is. Ezt a célt szolgálták az iskolai ünnepélyek.
1921. október 16-án megalakult a Vörösmarty Mihály Ifjúsági Önképzőkör. Ekkor jutott szerephez a cserkészet. Megalakul a 132. sz. Csilléry cserkészcsapat. (1922. február 16.) Kiemelkedett fegyelmezettségével. Sok díjat nyertek versenyeken. Az intézet régi hírneve ismét szárnyra kelt. Új életre kelt az iskolai énekkar is. 1924-ben az iskolák Rendtartási Szabályzatot kaptak. 1925-ben lépett életbe az iskolaorvosi és iskolanővéri intézmény. 1928-ban megindultak az első napközi otthonos foglalkozások a szegény sorsú tanulók részére. 1927-ban kiadásra került az „Utasítás”. Kialakult az iskolában az egységes testületi szellem. Kisebbedtek az osztálylétszámok, egy-egy osztályra 30-40 tanuló jutott a korábbi 6070 helyett. A gazdasági viszonyok hatása az iskolai életre letagadhatatlan: ruhaosztás a szegények között, ingyenes ebéd, tejakció. Távolabbi kirándulások helyett Esztergom, Bánhida, Gödöllő, Vác jöhetett szóba. Az egész iskola részt vett ezeken a kirándulásokon. A háború utáni évek az iskola életében is az újjászervezéssel teltek. 1944 és 1950 között négy igazgató váltotta egymást az intézmény élén. 1948-ban önálló igazgatás alatt működött az épületben a Fővárosi Általános Leányiskola, melynek igazgatója Illés Irén volt. 1946-ben szerveződött iskolánkban az első ifjúsági szervezet 52 fővel, 2.sz. Dózsa György néven. 1948-ban már 100 fő készült a Világ Ifjúsági Találkozóra Dombay Sándor tanár úr vezetésével. Később ebben a munkában őt követte Solymosi János tanár úr. Felejthetetlenek voltak a napadi, mátraszentimrei, hollótetői táborok. Ezeket főleg Bernáth Elek tanár úr tette emlékezetessé. Tanulmányi és kulturális versenyeken Babári Ferenc, Majoros Árpád, Mocsári István és Feitt Egon tanulókat kell kiemelnünk. 1951-ben Zsingor Károly lett a fiúiskola igazgatója, aki a korábbi években a tantestület meghatározó egyénisége volt. A hagyományoknak nagy tisztelőjeként tovább gazdagította az iskola jó hírnevét. Környei Margit igazgató került a lányiskola élére. Mindkét iskolában nagy hangsúlyt fektettek a közösségi programok tartalmassá tételére. 1957-ben a fiúiskolában Janzer Emília, a lányiskolában Paulik Önök lett az igazgató. A fiúiskolában Janzer Emíliát Szentpéteri János követte az igazgató székben 1962-ben. Mindkét iskolában rendkívül aktív, jól működő úttörőélet folyt. Vízitúrákkal, kirándulásokkal, táborozásokkal, tették élményszerűvé a csapatok programjait. Az iskolák ugyanakkor törekedtek a tanulók tanulmányi eredményeinek javítására. Vasárnaponként természettudományi előadásokat, szavalóversenyt és sportvetélkedőket szerveztek, rendeztek. 1969-ben Pilipár Zsigmondné került a lány iskola élére. Az igazgatói működésének első évében, 1970ben a két iskola egyesült és a két úttörő csapatot is összevonták. Az új csapat neve: 626.sz. Esze Tamás
úttörőcsapat lett. Az újjávarázsolt iskola szellemiségét a gyermekcentrikusság jellemezte. Az iskola tevékenysége sok új ötlettel gyarapodott. Fejlesztették a gyermekek közéletiségére nevelését és az iskolai önkormányzatot is jól kézben tartották. A csapatvezető Szeberényi Lajosné, majd az utána következő csapatvezetőként Susits Éva és a tantestület egy emberként állt helyt, hogy a tanulmányi versenyek zökkenőmentesek legyenek. 1972 és 1981 között iskolánk biztosította a kerületi szaktárgyi versenyek helyszínét és rendezését. 1976ban a budapesti szakági versenyt is iskolánk rendezte. 1978-tól 1981-ig iskolánkban tanított Csécsei Béla, aki ma a VIII. kerület polgármestere. Sportszeretetünket testnevelő tanáraink alapozták meg. Iskolánk elsők között indította be a testnevelés tagozatot. Tehetséges tanítványaink 3. évtől az angol tagozaton folytathatták tanulmányaikat. Az egyéni fejlesztésre szoruló tanulók számára korrekciós osztályt nyitottunk. 1983/84. évben Bálint Györgyné volt a megbízott igazgató. Fő cél a nevelő-oktató munka színvonalának emelése, az anyanyelv és matematika oktatás fejlesztése, tehetséggondozás. A tanulók létszáma 810 főre emelkedett. Napköziben bevezettük a csoportközi foglalkozást. 1984-től 2004-ig dr. Szegedi Nándorné igazgató irányította iskolánkat. Az oktatónevelő munka egyes kérdéseit a legújabb pedagógiai törekvések szellemében végeztük. Kiemelt szerepet kapott az egész napos oktató-nevelő munka, tehetséggondozás, a munkafegyelem további erősítése. Fontos szerepet kapott iskolánkban a gyermekvédelmi munka. A rendszeressé vált helyesírási, matematikai, olvasási felmérések a tanulók készségeinek fejlesztését szolgálták, így jó hagyománynak bizonyultak. Az eredmények alapján rendszeressé tettük a tanulók differenciált foglalkoztatását. Dr. Szegedi Nándorné nyugdíjba vonulás után a 2004/2005-ös tanévtől Schrancz Sándorné lett az igazgató. Vezető programjának meghatározó elemei: - az iskolai hagyományok ápolása, folytatása, bővítése - a hátrányos helyzetű tanulók integrálása - a sajátos nevelési igényű tanulók integrálása, egyéni speciális fejlesztésük - tehetséges tanulók kiemelése, fejlesztése.
AZ ISKOLA VEZETÉSE A KEZDETEKTŐL SZÉKES FŐVÁROS NÉMET UTCAI POLGÁRI FIÚISKOLA ULLERICH GYULA SZÉKELY LAJOS NAGY BÉLA M. NAGY ZOLTÁN BAJÁRI JÁKÓ SZLÁVICZ LÁSZLÓ GONDÁR SÁNDOR
1894 - 1911 1911 – 1919 1919 – 1921 1921 – 1944 1944 – 1945 1945 – 1949 1949 – 1950
FŐVÁROSI ÁLTALÁNOS FIÚISKOLA TANNER JÓZSEF ZSINGOR KÁROLY JANZER EMÍLIA SZENTPÉTERI JÁNOS
1950 – 1951 1951 – 1957 1957 – 1961 1962 – 1968
FŐVÁROSI ÁLTALÁNOS LEÁNYISKOLA ILLÉS IRÉN KÖRNYEI MARGIT PAULIK ÖDÖN
1948 – 1951 1953 – 1956 1956 – 1969
BACSÓ BÉLA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PILIPÁR ZSIGMONDNÉ
1969 – 1984
NÉMETH LÁSZLÓ ANGOL TESTNEVELÉS TAGOZATOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DR.SZEGEDI NÁNDORNÉ SCHRANCZ SÁNDORNÉ
1984 – 2004 2004 -
