Jézus a Főtéren
Iskolánk régen és ma
A Tamási Áron Gimnázium I-VIII. osztályának otthont adó épület valaha leányiskola volt.
„A Felső Piactér vagy gabonapiac keleti oldalán ugyancsak a 19. század utolsó negyedében épült fel a Római Katolikus Lánynevelő Intézet: A leánygyermekek nevelésére vonatkozó első adattal 1818- ban találkozunk. Felső utasításra szeptember 20-án Zsombori József- plébános elnöklete alatt népgyűlést tartottak, ahol a lánygyermekek oktatását beszélték meg. A tanácskozást tett követte, a célra az akkori kántori lakás alsó szobáját jelölték ki iskolának, ahol – női tanerő hiányában – a kántor tanította a növendékeket. Ebben a formában történt a lányok nevelése, egészen 1858-ig. Ekkor felsőbb engedéllyel Feischel Károlyné egy
magán leányiskolát nyitott. Ez az iskola azonban csupán két évig működött, mert Csathó József főesperes- plébános 1860- ban megalapította a Leánynevelő Iskolát, amelynek épületét Fogarasi Mihály püspök emeltette 1879-1880-ban.” A Leányiskola múltjának ismertetését Dr. Baloghné Antal Irma igazgató által kiadott 1944-es Évkönyv alapján folytatom. „A róm. Kat. Középfoku leányiskolát városunkban 1860-ban alapították és évekig tartó előkészítés után, nyitotta meg kapuit leányifjúságunk előtt. Az alapítás Csató József esperesplébános és sepsiszentiványi Henter János fáradhatatlan munkásságának és ügybuzgóságának eredménye. A szervezők nemcsak a polgárság körében indítottak gyűjtést, hanem megkeresték kérő soraikkal az akkori erdélyi társadalom neves és áldozatkész tanügybarátait, s köztük elsősorban a dicső emlékű Fogarasy Mihály erdélyi püspököt, akinek alkotásait az egyházmegye minden részében megtaláljuk”. Dr. Baloghné Antal Irma A Római katolikus Leánynövelde eleinte két osztállyal működött, vezetője, tanítónője a későbbiekben is jeles oktatóként emlegetett Pintye Karolina volt. Fontos időpont az iskola életében az 1881-82. tanév, amikor már három irgalmas nővér tanít, - az akkori viszonyok között díszes épületben. Nemcsak a 80-as években töltött jelentős szerepet a leánynevelés terén, hanem 1904-ig V. és IV. osztálya előtagozatát képezte Székelyudvarhely városa által létesített kétosztályú főleányiskolának. Ez pedig a polgári iskola III. és IV. osztályának felelt meg. Az 1919-es államhatalom változáskor a magyar királyi állampolgári iskola megszűnt, akkor a katolikus egyházközség a magyar lánynevelés további biztosítása céljából megszervezte a római katolikus polgári leányiskolát, az irgalmas nővérek vezetése alatt, 1928-ig. Ekkor a román kormány bezárta.
„Ha Isten velünk, ki ellenünk! Isten kegyelméből,- V. K. M. rendelkezése alapján igen rövid iskolai évet nagyobb megrázkódtatás nélkül április 1-én fejeztük be. Amit Isten eddig reánk mért s ami ezután vár ránk- mindent szívesen fogadunk az ő akarata szerint. Leányaink nevelésénél állandóan Árpádházi Szent Erzsébetnek áldozatos életét, munkálkodását, aki évszázadokkal megelőzve korát foglalkozott szociális kérdésekkel. Az idegeket felőrlő bombázások korában élő leányainknak nem lehet ennél szebb példát nyújtani. A mostani nemzedék, a sok hadiárva, még inkább a magyar jövő reménysége, a felkelő nap, egy ígéret a boldogabb jövőre. Ezért áldoz mindent a gyermekért, a jövő nemzedékért katolikus keresztény egyházunk, amely elsőnek ismerte fel, hogy a gyermek a fold legfelségesebb jelensége, a jövendő élet záloga, az Úr egykori parancsolata szerint: Kelj fel, vedd fel gyermekedet és viseld gondját.” Nem tudhatjuk, melyikből lesz jó édesanya, tanár, tanító, művész, vagy Isten országát szolgáló lény! Ha még a nyomor,- a szenvedés küszöbéről is indul el, - ha a földkerekség bármelyik pontján látja is meg Isten szép világát, mindenütt övé a föld legdrágább adománya, talizmán, a legfőbb jó, - a szeretet. A mennyek országának fényessége ragyog ártatlan szeméből, ez a szeretet. A mennyek országának fényessége ragyog ártatlan szeméből, ez a szeretet, mint csodás áram sugárzik ki belőle. Ez sokszorozza meg a mi szeretetünket nehéz nevelői munkásságunkban.” Dr. Baloghné Antal Irma, Az iskola története az 1843-44. tanítási évben.
A katolikus lánynevelde életében jelentős eseménynek számított a kislányoknak a keresztény életbe való beavatása: az elsőáldozás, amely komoly felkészülést igényelt a tanulók részéről. Akárcsak ma, májusban tartották.
80. évvel ezelőtt: Margaréta nővér és másodikosai
2009. A katolikus osztály elsőáldozása – Mátyás Károly főesperes irányításával
Az államosítás éveit követően az iskola épületében sokféle tanítási forma váltotta egymást, az épület gyakran kapott újabb és újabb „gazdát”. Nagyvonalakban: 1948-tól 1973 januárjáig elemi oktatás folyt, ez átköltözött a jelenlegi Orbán Balázs iskolába, ezt követően a mai Dr. Palló Imre Zeneiskola elődintézménye kapott helyet egy kevés ideig, majd az Egészségügyi Líceum diákjait fogadja az épület. Rengeteg statisztikai adat van, amit fel kell dolgozni, ez egy újabb dolgozat témája is lehet. A ’89-es – fordulat után, 2000 szeptemberétől a Tamási Áron Gimnáziumhoz csatolják. (mindkét épület, valamint a szemben álló Bentlakás épület tulajdonosa a Katolikus Egyház). Az épületben helyet kap az újraszervezett V- VIII. osztályos gimnazistaoktatás, valamint 2003- tól elindul az I-VI. osztályos elemi oktatás. Az épület ma 100 elemista tanulónak, 120 gimnazista tanulónak és három évfolyam posztlíceális egészségügyi technikumos hallgatónak ad helyet, valamint 4 tanítónak, 25 tanárnak, több betanító orvos- tanárnak, egy titkárnőnek, valamint a minket összefogó és koordináló igazgatóhelyettes, Hermann Évának. Lepusztult örökségét az iskola és az egyház próbálja felújítani, azonban szükség lesz feléleszteni a régi, békebeli polgári Udvarhely adakozó kedvét. Jelenlegi önkormányzatunk igen lassan mozdul a segítségnyújtásban, és félő, hogy az idő hamarabb végzi el pusztító munkáját. Hermann Gusztáv történész írja: „Az iskolavárosi ranghoz igazodó léptékkel bontakozott ki a XIX. században a település polgári művelődési élete is.” Iskolavárosi szerepkörét városunk ma is jól betölti, talán összes szerepköre közül a legjobban. Megtépázott épületeit húsz éve próbálja korszerűsíteni, remélem sikerrel. Szabó Zsuzsa tanító
Felhasznált irodalom: 1.
A Székelyudvarhelyi Árpádházi Szenterzsébetről Elnevezett Róm. Kat. Polgári Leányiskola Évkonyve az 1943-1944-ik iskolai évről, Közreadja: Dr. Baloghné Antal Irma igazgató, Székelyudvarhely, 1944.
2.
Hermann Gusztáv- Hermann Gusztáv Mihály, Székelyudvarhely, Kis kalauz idegeneknek és helybenlakóknak,Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007.
3.
Vofkori György: Székelyudvarhely, Várostörténet képekben, Typografika, Békéscsaba, 2009.
