1
2
Iskolánk hitvallása .................................................................................................................... 4 Az intézmény jellemzői, alapító okirata szerint.............................................................................. 5
Az intézmény bemutatása ........................................................................................................ 10 Történeti áttekintés .................................................................................................................. 11 Tanulóink bemutatása .................................................................................................................................. 12
A nevelés-oktatás területeit átfogó rendszerek ....................................................................... 15 A szocializációs hátrányok enyhítését segítő program................................................................. 18 A szülő, tanuló és nevelő együttműködésének formái.................................................................. 19 Egészség és környezeti nevelési programok .................................................................................. 21 Egészségnevelési program ........................................................................................................................... 21 Környezetnevelési program ......................................................................................................................... 34
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere ................. 45 Bevezető gondolatok .................................................................................................................................. 45 Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei: ............................................................................................... 46 Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai: .......................................................................................... 46 Az értékelés fajtái: ..................................................................................................................................... 47 Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten ......................................................................................... 48 Az értékelés tantárgyi elvei: ...................................................................................................................... 49 A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének fokozatai: .......................................................................... 52 Alkalmazott mérési módszerek.................................................................................................................... 52
A pedagógiai munka belső ellenőrzése .......................................................................................... 54 A pedagógiai munka külső ellenőrzése .......................................................................................... 54
Óvodai nevelési program ......................................................................................................... 55 Iskolai Pedagógiai Program ................................................................................................... 67 Az iskola nevelési programja ......................................................................................................... 67 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....... 67 Mentor tanári funkció .................................................................................................................................. 72 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................... 72 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 74 A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési, magatartászavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program ....................................................................................................................................................... 77 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................................... 78
Az iskola képzési rendje ................................................................................................................. 79 A képzés szakaszai ...................................................................................................................................... 79 Az iskolában folyó képzési irányok ............................................................................................................. 79 Az osztályba sorolás elvei és rendjei ........................................................................................................... 81 Tanulói jogviszony, átjárhatóság ................................................................................................................. 82 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................................................ 87 Alkalmazható taneszközök kiválasztásának szempontjai ............................................................................ 88
Az iskola hagyományrendszere...................................................................................................... 89 Az iskola helyi tanterve................................................................................................................... 90 Az iskola tagozatainak, évfolyamainak szervezése ..................................................................................... 91
A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere................................................................ 91 A nevelőtestület ........................................................................................................................................... 91 A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei ...................................................................... 91
Az alapképzést kiegészítő, rehabilitációs és nem kötelező tanórai foglalkozások szempontjai 92 Pedagógiai célú Habilitációs és Rehabilitációs foglalkozások .................................................................... 92 Logopédia .................................................................................................................................................... 92
3
Gyógytestnevelés ......................................................................................................................................... 97 Gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatás ......................................................................................... 101
Szakiskola helyi tanterve, szakmai programjai .................................................................... 108 Előkészítő készségfejlesztő speciális szakiskola (középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulók részére) ............................................................................................................................. 109 Készségfejlesztő Speciális Szakiskola szakmai modulok ........................................................... 109 Szakiskolai programok (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók részére) ................ 111 Mezőgazdasági munkás képzés ................................................................................................................. 112 Ezüstkalászos gazdaképzés ........................................................................................................................ 114 Kerti munkás képzés .................................................................................................................................. 116 Parkgondozó képzés .................................................................................................................................. 118 Virágkötő képzés ....................................................................................................................................... 120
Szakmai elméleti tantárgyak ................................................................................................. 120 Szakmai gyakorlati tantárgyak ............................................................................................. 120 Gyakorlat összesen .................................................................................................................................... 120 Lakástextil varró – javító képzés ............................................................................................................... 121 Mezőgazdasági gazdaasszony képzés ........................................................................................................ 123
Előkészítő szakiskola..................................................................................................................... 126
Kollégiumi nevelési program ................................................................................................ 127 1. 3. 4. 5. 8.
A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE ................................................................................. 127 A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE ....................................................................................................... 130 A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE ..................................................................... 132 ELLENŐRZÉS A KOLLÉGIUMBAN ........................................................................................... 135 KOLLÉGIUMI NAPI ÉS HETIREND ............................................................................................ 137
ISKOLÁNK HITVALLÁSA
4
„Egymás kölcsönös tisztelete nélkül nincs ép társadalom, se kicsi, se nagy. A gyermekek abban a küldetésben születnek, hogy a közös szépség egy-egy darabját közénk elhozva, a maguk hozzájárulásával újjáteremtsék az emberiséget. Ezzel a teremtő-erővel mindegyikük rendelkezik, akkor is, ha fél keze van, vagy egy se, ha vak, ha béna, ha mongoloid, vagy ha süketnéma. Nincs szebb, felemelőbb, nemesebb feladat, mint az újjászülető munkájukban segédkezni, és igen nagy megtiszteltetés, ha engedik…”
(Kokas Klára) A fogyatékos személyek joga, hogy állapotuknak megfelelően és életkoruktól függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyenek részt. Olyan gyermekközpontú iskola megteremtése a célunk, melyben minden gyermek színvonalas oktatásban és személyes igényeinek megfelelő képzésben részesül. Az iskolában megszerzett tudás akkor lesz a társadalom számára gazdasági érték, ha a valós életben felhasználhatóvá, alkalmazhatóvá válik, a tanulóink birtokolják a szükséges kompetenciákat, az ismeretek alkalmazási képességeit, a motivációt és az attitűdöket. A kulcskompetenciák hatással vannak a társadalmi és a gazdasági igazságosság érvényesülési mechanizmusára is. Végső cél ezeknek, a mechanizmusoknak a megszüntetése, az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek alapfeltétele az egyéni fejlődési, haladási tempó biztosítása, értékelése. A társadalom „hasznos” tagjaivá nevelni, amit a személyes példamutatáson túl a habilitációs szolgáltatások széleskörű megvalósítása által nyerünk el. Az önállóság és a munkatevékenységek optimális szintjének elérése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a munkára nevelésre. Feladataink megvalósítását olyan dolgozói közösség végzi, akik munkájára az igényesség, a szakmai felkészültség és a kimagasló hivatástudat jellemző.
Intézményünk mottója: „Munkával nevelünk az életre!”
Az intézmény jellemzői, alapító okirata szerint
5
6
7
8
9
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA
Iskolánk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon, (továbbiakban: Révay György Iskola és Gyermekotthon) Tiszaföldvár városban elhelyezkedő megyei fönntartású gyógypedagógiai intézmény. 1950 óta folyik az intézményben értelmi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása. Az iskola több mint fél évszázados múltja alatt a nevelő-oktató munka során kiemelt figyelmet fordított a
„más”,
az
épektől
eltérő
fejlődésű
gyermekek
megismerésére,
fejlesztésére,
felzárkóztatására, képességeinek kibontakoztatására, társadalmi habilitációjára. Intézményünk legfontosabb célja és küldetése, hogy minél teljeskörűbben biztosítsa az organikus egységgé szervezett gyógypedagógiai szolgáltatást. Habilitációs, rehabilitációs feladatunkat olyan széleskörűen értelmezzük, amely az egész intézmény működését áthatja, és mindezt megjelenítjük: a fogyatékosság által módosult személyiség-összetevők korrigálásában, kompenzálásában
a
teljes
nevelési,
fejlesztési
rendszerünk
mozgósításával,
összehangolásával. Intézményünk, olyan közös igazgatású közoktatási intézmény, mely az enyhe és középfokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek részére óvodai nevelést, általános iskolai és szakiskolai oktatást biztosít. Beiskolázási területünk: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közigazgatási területe. Tiszaföldvár kertvárosi részén, Homokon található iskolánk, közlekedés szempontjából nehezen megközelíthető, ezért a távolabbról érkező gyermekeink részére kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Pedagógiai Szakszolgálatunk a Tiszazug 14 településén látja el a nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás feladatait. Az intézmény profiljába a szociális feladatellátás is beletartozik. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek részére gyermekvédelmi szakellátás keretében lakásotthonos elhelyezést biztosítunk. A Hajnóczy József Gimnázium gyógypedagógiai asszisztensképzéséhez gyakorló iskolaként kapcsolódunk, valamint a gyógypedagógiai tanárképzésben is jelentős szerepet vállalunk a gyakorlati oktatás lebonyolításában.
10
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A homoki intézménynek otthont adó ősi barokk kastély az 1850-es évek közepe táján épült. Homok-Puszta birtokosa a Beniczky család volt. Ennek utolsó férfi tagja 1909-ben Szingapúr mellett ifjú hitvesével a tengerbe veszett. A család a kastélyt és a hozzá tartozó 30 holdnyi földterületet alapítványi célra felajánlotta az államnak. Az 1910-es évek elején a Fehér Kereszt Gyermekszanatórium kapott megbízatást a hasznosításra. Megkezdte ugyan a berendezkedését, de ennek megnyitására az első világháború miatt, már nem kerülhetett sor. 1919-ben a Frim Jakab által alapított Szeretet Szövetség elmebetegek számára „menházat” hozott létre, mely ápoltjainak egy részét Homokra költöztette. A ’20-as évek elején az alapítvány az Országos Gyermekvédő Liga kezelésébe került. Végül 1923-ban a Sopron megyei Lorettonból menekülő Magyar Iskolatestvérek Szerzetesrend tagjai települtek itt le a Katolikus Patronázs jóvoltából, s nyitottak iskolát árva, hadiárva és menhelyi fiúgyermekek számára. A kastélyhoz 1928-ban internátus épült. A tanulók elemi, ipari és polgári iskolai képzés keretében a lakatos, bádogos, kovács, asztalos, cipész, nyomdász vagy könyvkötő szakmák valamelyikét is elsajátíthatták. A II. világháború idején hadikórház létesült az intézmény területén, de 1945-ben a visszatérő szerzetesrend tovább folytatta munkáját. 1950. december 1-én, a helyén Állami Gyógypedagógiai Fiú Foglalkoztató Intézet elnevezéssel szerveztek intézményt. Az 1950-ben idekerülő, túlnyomórészt állami gondozott 95 fiú gyermek között ép értelmű, debilis, imbecillis és képezhetetlen, valamint kriminálpedagógiai alany egyaránt jelen volt. A tanulók létszáma a ’60-as évek közepéig fokozatosan 200 főre emelkedett. (Napjainkban is közel azonos tanulólétszámmal működik az intézmény.) Az 1964/65. tanévben a gyógypedagógiai foglalkoztató csoportokat a szelekció eredménye alapján kisegítő iskolai osztályokká, illetve új típusú foglalkoztató iskolai csoportokká kellett fokozatosan átszervezni. Intézményünk neve ekkortól: Kisegítő, Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon. Létre jött a kisegítő iskolai tagozat az 1964/65. tanévben, mely először 6 osztállyal indult, majd az évek folyamán előkészítő és 1-8. osztályra bővült. A középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulók külön iskolatípusba való oktatását általánossá tevő 3/1966. MM számú rendelet alapján létrejött a foglalkoztató iskolai tagozat is. Ettől az időtől kezdve egészen a ’80-as évek végéig a nevelő-oktató munka színvonala fokozatosan emelkedett, gyógypedagógiai tanári szakos ellátottságunk 80-90 %-os volt. Egyre nagyobb hangsúlyt helyeztünk a munkára nevelésre, a végzős tanulók elhelyezésére, az utógondozásra. Az 1991/92. tanévtől létre jött a mezőgazdasági speciális szakiskola, mely lehetővé tette, hogy az alapfokú iskolát befejező tanulóink tovább folytathatták intézményünkben a tanulmányaikat, illetve a megye területéről más tanulókat is felvehettünk. Ma már ez az iskola is két tagozattal működik. A készségfejlesztő speciális szakiskola a középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulók továbbképzését, a mezőgazdasági speciális szakiskola pedig az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók, mezőgazdasági munkás képzését teszi lehetővé. Ettől kezdve nevünk: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Általános Iskola Speciális Szakiskola és Diákotthon.
11
A szakiskolai képzésben mindkét tagozaton a 2000/01. tanévtől a 9. osztály bevezetésére is sor került. Az 1994/95. tanévtől létrejött az óvodai tagozatunk is, mely lehetővé teszi a minél korábbi speciális nevelés megvalósítását. Az 1994/95. tanévtől megvalósult az a régi törekvésünk, hogy leány tanulókat is felvehettünk intézményünkbe. A koedukációval is közelebb kerültünk a természetes élethelyzethez. A fiúk és a lányok hozzászoknak egymás jelenlétéhez, kialakulnak a nemek egymás közötti viselkedésének szabályai. E hosszú korszak alatt (’60-as évek közepétől napjainkig) az intézmény pedagógusai mindent elkövettek, hogy tapasztalatcserék, továbbképzések, külföldi kapcsolatok (szlovák, német, francia és lengyel) révén egyre bővítsék tudásukat, egyre több tapasztalatot szerezzenek az értelmi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása terén. 2004. augusztusától az intézmény keretein belül működik a Pedagógiai Szakszolgálat, melynek szolgáltatásait (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) a tiszazugi települések vehetik igénybe.
Tanulóink bemutatása . Tanulóinkat a JNSZM Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével iskolázzuk be. Ebből a szempontból, tehát „bemenetszabályozott” az intézményünk. Családi hátterüket tekintve megállapítható, hogy többségük szociokultúrálisan elmaradott környezetből érkezik, magasabb százalékban van jelen az anyagi és érzelmi téren is elhanyagoló, nem megfelelő családi nevelés. A fentebb említet tényezők, valamint az intézmény közlekedés szempontjából való nehéz megközelíthetősége negatív hatással van a szülő-intézmény közötti hatékony kapcsolattartásra, ami sok esetben gátló tényezőként van jelen mindennapjainkban.
12
Szervezeti Felépítés
Igazgató Általános igazgató helyettes
Gazdaságvezető
Könyvelési csop.vez
Gyakorlati oktatásvezető
Pedagógiai szakszolgálatvezető
Gyermekotthonvezetők
Pedagógusok, pszichológus
Lakásotthon nevelők
Élelmezésvez ető
Szakoktatók
Kollégiumvezető
Kollégiumi nevelők
gyermekfelüg y
Lakásotthoni szakalkalmazotta k
Szakácsok, konyhalányok
Pedagógusok
Gondnok Takarítók Portások, éjjeli őrök Karbantartó, gépj.vez
Nevelés, oktatás személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Iskolánkban gyógypedagógiai feladatok ellátására gyógypedagógiai tanárokat alkalmazunk. A tanulók fejlesztése mellett közülük többen a már említett terepgyakorlati képzésből adódó feladatokat is ellátják. A munka szervezésénél figyelembe vesszük az egyenletes terhelés elvét. Az Oktatási Törvényben előírt személyi feltételeket jelenleg nem tudjuk biztosítani, mivel a tanórákon gyógypedagógiai asszisztens jelenléte, illetve könyvtáros tanár, valamint gyermek és ifjúságvédelmi felelős nincs biztosítva. A kollégiumban megfelelő képesítéssel rendelkező dajkák, gyermekfelügyelők és asszisztensek látják el a nevelési feladatokat, de a megfelelő nevelőtanári létszámmal nem rendelkezünk. A közoktatás nevelőtestülete: 55 fő (2010. július 1.) Gyógypedagógiai tanári végzettség
Gyp.tanári+egyébb p.v.
Óvónői, tanító, tanári végz.
Egyébb p.végz(egyetemi)
Nev-okt. közvetlen segítők (gyermekf.dajkák,gyp.assz.)
19
7
14
15
30 fő
13
Tárgyi feltételek Épületek Az alapító okiratunkból is kiderül, hogy intézményünk többcélú intézményként több feladatellátással is foglalkozik. Ennek tükrében a székhelyen a mintegy harmincholdnyi területen, lévő birtokon hat nagyobb épületegységet különböztetünk meg. Természetesen e nagyobb egységekhez több kisebb épület is tartozik a feladatellátás hatékonyságának növelése szempontjából. A legrégebbi épület a mintegy 150 éves barokk kastély, melynek kastély jellegéről a hátul négyzetben megfigyelhető torony maradványai árulkodnak. Az épület földszintjén irodák találhatók, ahonnan a működés irányítása folyik. Az épületben található, az ebédlő, könyvtár valamint a tornaterem helyisége is. A kollégium épülete is közel 100 esztendős. A földszinten és emeleten elhelyezkedő hálótermek nagy belmagasságúak, tágasak és világosak. A szociális helységeink korszerű felújított állapotban levőek. Kollégista tanulóink komfortérzetét javítja a 2010.- ben pályázati forrásból történt épület energiaracionalizálást megvalósító beruházás, melynek keretében a külső homlokzaton lévő nyílászárók kicserélődtek, az épület önálló fűtésrendszere és melegvízzel való ellátása kiépítésre került. A szabadidő hasznos eltöltését valamint a tanórai anyag megszilárdítását segíti elő a 16 számítógépes munkaállomással kialakított tanulószoba. A kollégiumi épülettel egybeépített általános iskolai részben 11 tanterem található.(1964-ben épült ez az iskolai rész, az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók, elhelyezését biztosítja.) A tantermek nagyságukat tekintve 12-13 fő elhelyezésére alkalmasak, megfelelően ellátottak a természetes megvilágítás szempontjából. Az épület nem a mai modern iskola építészeti stílusának jegyeit hordozza. Tantermei bár világosak, a folyosó ahová a termek nyílnak sötét, napközben is állandó megvilágítást igényelnek. Az épületben nincs aula, ahol lehetőség lenne közösségi rendezvények megtartására. A középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulóink elhelyezését biztosító épületegység 7 tantermet egy tankonyhát valamint a gyógytestnevelés céljára kialakított helységet tartalmaz. Ebben az épületben található két óvodai csoport szoba is. A szociális helységek a mai kor követelményeinek teljes mértékben megfelelnek. Ez az épület egység a legkorszerűbb és legesztétikusabb része az intézménynek. A szakiskolás tanulóink elhelyezését egy raktárépület átalakításával oldottuk meg. A kialakított osztálytermek nem csak az elméleti, hanem a gyakorlati oktatás megvalósítását is szolgálják, tanműhelyként is működnek. Bútorzat, tárgyi felszereltség Összességében elmondható, hogy a tárgyi felszereltségünk-eszközellátottságunk a 11/11994 MKM rendelet minimum eszköz feltételrendszeréhez közelít. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a szükséges és megrongálódott tárgyi eszközöket pótolni, javítani.
14
NEVELÉS-OKTATÁS RENDSZEREK
TERÜLETEIT
A
A
nevelési-oktatási
intézmény
szerepe
a
gyermekek
ÁTFOGÓ
védelmében,
együttműködés más szakemberekkel A közoktatási intézmények gyermekvédelmi feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (Közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint az 1997. évi XXXI. Törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) szabályozza. Az iskola gyermekvédelmi feladatai A Gyermek Jogairól szóló Nyilatkozat szellemében – a gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek – család és iskola – gyermekeket oltalmazó működése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztő közeg biztosítása. Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelőző gyermekvédelem, amely így implicit módon feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérül, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A hatékony, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó és egyúttal az érintett szakemberek, így a pedagógusok munkáját is segítő együttműködés csak akkor jöhet létre, ha a tanárok tisztában vannak azzal, hogy milyen szerep- és felelősségvállalást vár el tőlük a „hivatalos”, professzionális gyermekvédelem. A Gyermek Jogairól című nemzetközi egyezményhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (röviden Gyermekvédelmi törvény). A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre. 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek
15
veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Ezek alapján az iskola és a pedagógus gyermekvédelmi feladatai konkrétan: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
ellátásában,
a
gyermek,
tanuló
fejlődését
veszélyeztető
körülmények
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kt. 19. § (7) d) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetség-gondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a Gyermekjóléti Szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6)) A
nevelési-oktatási
intézmények
közreműködnek
a
gyermekek,
tanulók
veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. § (1)-(2))
16
A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. (11/1994 MKM rendelet 6. § (4)) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (11/1994 MKM rendelet 6. § (3) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Éves munkaterv alapján dolgozik. Nyilvántartást vezet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési
önkormányzat
polgármesteri
hivatalánál
rendszeres
vagy
rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének
17
kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. (11/1994 MKM rendelet 6. § (5) a-g)
A szocializációs hátrányok enyhítését segítő program Iskolánkban fokozatosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő családokból származó tanulók száma. Ezért továbbra is kiemelt feladatunknak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedésének, folyamatos fejlődésének elősegítését, melyet különböző programok segítségével valósítunk meg. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését, szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. Szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: −
a szülők szociokulturális szintje alacsony,
−
lakókörnyezet hiányos adottságai,
−
csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek),
−
munkanélküli szülők gyermekei.
A szocializációs hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése 2. Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) 3. Drog- és bűnmegelőzési programok 4. Mentálhigiénés programok 5. Pályaorientációs tevékenység 6. Komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi, zenei-művészeti, sportturisztikai 7. Komplex táborozások, kirándulások, országjárások 8. Fesztiválok, bemutatók
18
9. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél…) 10. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 11. Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön 12. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal 13. Táborozási hozzájárulások 14. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
A szülő, tanuló és nevelő együttműködésének formái Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Az együttműködés formái: -
nyílt napok, nyílt órák szervezése,
-
rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,
-
változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat,
-
előre tervezett szülői értekezletek,
-
rendkívüli szülői értekezletek,
-
fogadóórák,
-
előadások szervezése
-
családi nap (tea délután).
-
pályaválasztási tanácsadás,
-
családlátogatás,
-
közös kirándulások.
Az együttműködést segítő szakemberek: - logopédus, - pszichológus, - egészségügyi szakember (orvos, védőnő). - nevelési tanácsadó.
19
Az együttműködés alappillérei: őszinte véleménynyilvánítást,
-
együttműködő magatartást,
-
nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,
-
a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,
-
érdeklődő-segítő hozzáállást,
-
szponzori segítségnyújtást.
Együttműködés intézményünk szakmai egységeivel: Kollégium: – Napi kapcsolattartás a nevelőpárokkal, szükség esetén más kollégiumi nevelőkkel. – A heti osztálymunka közös megbeszélése. – Közös munka és részvétel az iskolai rendezvényeken. – Havi rendszerességgel hospitálás a kollégiumi foglalkozásokon, tanórákon. – Osztály, illetve csoport szintű rendezvények, megemlékezések közös szervezése. – Részvétel egymás nevelőtestületi értekezletén.
Gyermekotthon: – Napi kapcsolattartás a gyermekotthoni nevelőkkel. – Heti kapcsolattartás a lakásotthonok vezetőivel. – Félévente látogatás a lakásotthonokban, de szükség esetén többször is. – Közös rendezvények szervezése, illetve azokon történő részvétel. – Részvétel a nevelőtestületi értekezleten. A kapcsolattartás fontos kritériuma, hogy a tanulók iskolai előmeneteléről csak az osztályfőnökök adhatnak felvilágosítást, az egészségügyi állapotról az iskola egészségügyi dolgozói az osztályfőnökkel való egyeztetés alapján.
20
Egészség és környezeti nevelési programok Egészségnevelési program „… milyen embert kívánunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős jó ítéletű, értelmes tettrekész, szép célokért hevülő és áldozó embereket.” Szent-Györgyi Albert
A mai modern egészségértelmezések alapján egy olyan aktív egészségfogalom az elfogadott, mely egyrészt tudatos, tevékeny közreműködést kíván mindenkitől, aki el akarja kerülni a betegségeket, másrészt ez az egészségideál felveti a testi állapot, a kondicionáltság különböző szintjeinek lehetőségét, és ezáltal a megfelelő ellenálló képességet is megköveteli az egészségesnek ítélt személytől. A másik jelentős változás az egészségfogalom kibővülése. A testi jólét megkívánásától ez a fogalomkör fokozatosan bővült, először a lelki harmónia idesorolásával, de az utóbbi évtizedekben bizonyos társadalmi töltést is kapott. Ez az irány elsősorban azt jelenti, hogy a szociális jólét bizonyos elemei is bekerültek az egészség feltételei közé. Erre alapozódik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója, ami szerint: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét egyensúlyi állapota, s nem csupán a betegség és, vagy nyomorékság hiánya. Az egészségnek és betegségnek az egymáshoz való viszonyát ma már egyre inkább az egészségből kiindulva határozzák meg. Ilyenkor az egészséget mint a környezet és az emberi szervezet közötti dinamikus egyensúlyi állapotot vesszük figyelembe, és azt is mérlegeljük, hogy az egyensúlyt veszélyeztető belső vagy külső károkat mennyire képes az adott személy elhárítani. Az említett pozitív egészségfogalom alatt azt is érthetjük, hogy az egyensúlyt az egyén mennyire képes aktívan befolyásolni. Az egészséget a passzív állapot helyett folyamatként értelmezzük. A cselekvőkészség fejlődése az egész életen átível, az egyén új kompetenciák elsajátítására törekszik. Az egészség egyúttal problémamegoldásra és az érzelmek irányítására való képesség is, ami a pozitív énkép a testi-lelki elégedettség megőrzésének a forrása, az egészség dinamikus fogalom. A lényeg az egészség multidimenzionális volta: a testi, lelki, szellemi és társadalmi szempontok egyaránt léteznek, ezek egymástól nem elválaszthatók, még ha súlypontozásaik különbözőek is. Az egészség társadalmi bázison alapuló individuális érték és ezért beszélünk az egészégre történő szocializációról. A magatartás, így az egészségmagatartás kialakulása is hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye. Elsődleges a család (lakásotthonok) szerepe ebben a folyamatban, amelynek lépései: a fontos és/ vagy szeretett személyek utánzása, a velük való azonosulás, az értékek és attitűdök formálódása belsővé válása a környezettel való állandó kölcsönhatásban. A család lehet elsősorban az a közvetlen környezet, ami alakíthatja az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos felfogást, irányulást. Itt tanulja meg a gyerek megfelelő minták alapján saját bajai, kóros tünetei, fájdalmai stb. esetén a követendő magatartást, sőt egy idő után ismereteket is szerez azok megelőzésének módjáról is. Megismerkedik a gyógyítás, az orvoslás fogalomkörével, először fél a fehér köpenytől, a tűtől, de tapasztalatokat szerezhet arról, hogy ezek segítségére lehetnek. Kedvező esetben, megfelelő szülői ösztönzésre megtapasztalhatja, hogy az egészségéért ő tehet a legtöbbet és leküzdheti azokat a kísértéséket, ami például a
21
dohányzás, az alkohol- vagy a drogfogyasztás formájában rá is leselkedik felnőtté válásának idején. A serdülőkorban felerősödik a kortársak, a kortárscsoport szerepe a magatartásformálódásban, az iskolán belüli és iskolán kívüli aktivitások szabta keretek között fejtve ki hatását. A kortárscsoport által közvetített normák sokfélék lehetnek, és az a társadalmi, kulturális közeg határozza meg ezeket a normákat, ahol a csoportok létrejönnek. Ebben a vonatkozásban tehát a fiatalok szabadidő-eltöltésének színterei és a szabadidő megszervezése rendkívül fontos tényezőkké válnak. Az iskola, mint ismeret- és értékátadó, érték-meghatározó terep és számos társadalmi aktivitás színtere- szintén kiemelt szerepet kap a magatartás kialakításában. Az iskolának az egészségmagatartás komplex szocializációs színterévé kell átalakulnia, az iskola ismeretátadó funkciója mellett. Az iskola teljes szellemével, környezetével, a pedagógusok az iskolához kapcsolódó más személyek - iskolaorvos, védőnő stb. - viselkedésmintáival együttesen fejtheti ki alapvető feladatát az egészségmegőrzésben, a prevencióban, éppen a legfogékonyabb életkorban. Az iskolai oktatás keretében kiemelendő a pedagógusok modell szerepe, melynek hitelessége révén dől el, hogy példaértékűvé, mintakövetővé válik-e az általa preferált magatartásforma. Az egészséges életmódra oktatatás-nevelés első lépcsőfoka, az egészségügyi tájékoztatás, információk, tények közvetítése, megtanítása. Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó alapvető, közérthető, de tudományos ismeretek átadását, az egészségvédő lehetőségek közlését foglalja magába. Kellő ismeretek birtokában kezdődik el az egészségnevelés munkafolyamata – az oktatás második szintje -, az elsajátított értékek interiorizálása. Az egészségnevelés olyan tanulási folyamatot jelent, amely elméleti és gyakorlati tudás, jártasság, készség, képesség elsajátítását eredményezi. Olyan viselkedés kialakítását célozza, amely képessé teszi az ifjakat és a felnőtteket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak életükért – a választási lehetőségek közül az egészséges életet nyújtó, veszélyeknek ellenálló, azt csökkentő magatartást kínálja. Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, illetve arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert egészségük felett, s biztosítjuk az ehhez szükséges feltételeket. (sportolási, szűrővizsgálati lehetőségek stb.). A pozitív egészségért végzett tevékenységek hét területének meghatározását, rendszerezést mutatom be a következő ábra segítségével.
22
Az egészségfejlesztő tevékenységek rendszerbe foglalása Megelőző jellegű egészségi szolgáltatások: Ide tartoznak azok a szolgáltatások, melyeknek célja az egészség károsodásának megelőzése, mint például iskola-egészségügyi szolgálat rendszere (iskolaorvos, védőnő), gyermekvédelmi szolgáltatások stb. Az iskola-egészségügyi ellátásban dolgozó védőnő szakmai irányítását az ÁNTSZ intézetében dolgozó vezető védőnő és az illetékes iskolaorvos végzi. Az iskola-egészségügyi munka alapköve 26/1997. (IX.3.) NM rendelet. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében az elvégzendő feladatok köre az alábbi tevékenységeket foglalja magába: ■ Alapszűrések végzése. Az elmúlt évtizedekben a gyermekkori megbetegedések struktúrája jelentősen megváltozott. A fertőző betegségek egyre inkább háttérbe szorultak. Az intenzív és egyre magasabb szintű újszülött ellátás, az újszülött kori anyagcsere-betegségek szűrésének lehetőségei, az újszülöttsebészet fejlődése következtében jelentősen csökkent a csecsemőhalálozás. A preventív szemlélet és gyakorlat egyre kiterjedtebb érvényesülése, az életminőség javulása iránti igény fokozódása is előtérbe állította azokat a veleszületett és szerzett betegségeket és zavarokat, amelyek az időben elvégzett tömeges szűrővizsgálatokkal korán kideríthetők és eredményesen kezelhetők vagy javíthatók. Az egészséges gyermekpopuláció számára szükséges követésiszűrési rendszer megfogalmazását és gyakorlatának kiterjedését a tudomány számos ágának fejlődése tette lehetővé. A szomatikus fejlődéssel foglalkozó szakemberek nagyszámú gyermekpopuláción végzett mérések alapján megalkották a testmagasság, a testtömeg és egyéb testméretek, valamint a nemi fejlődés standardjait. A szomatikus, pszichomotoros és mentális fejlődés mérföldköveinek ismeretében lehetővé vált az egyes gyermek fejlődésének követése, összehasonlítás révén annak értékelése, de lehetővé vált az is, hogy gondos vizsgálatokkal és mérésekkel képet alkothassunk egy adott korcsoport fejlettségéről. A magyar szűrővizsgálati rendszer a nyugat-európai, amerikai gyakorlattal általában megegyező és a gyermek folyamatos követésére helyezi a hangsúlyt. A szűrések a következő területekre terjednek ki: ■ testi fejlődés (súly-, hossz-, mellkörfogat), ■ érzékszervek működése (színlátás vizsgálatot 6. osztálytól írja elő a rendelet), ■ mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások, golyvaszűrés (4. évfolyamtól írja elő a rendelet), ■ bőr épségének vizsgálata, ■ nyirokcsomók, fül –garat képletek megtekintése, ■ fogak állapotának ellenőrzése. (Fogászati szűréshez szakorvos segítségét vesszük igénybe.) ■ gyermekek, tanulók személyi hygiénéjének ellenőrzése, ami tisztasági vizsgálatokra irányul. Vizsgálati szempontból kötelezően szűrendő index osztályok: 2. 4. 6. 8. 10. 12. évfolyam. Új kötelező vizsgálat az adott tanévben a 16. életévüket betöltött tanulók záróvizsgálata, és a vizsgálati eredmények dokumentálása, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. ■ A (kötelező) védőoltások elvégzése. ■ Testnevelési besorolások elvégzése. Oktatási intézmények tanulóit, ha egészségi állapotuk indokolja, az iskola-egészségügyi ellátást végző orvos vizsgálata alapján könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelésre kell 23
beosztani, illetve fel menteni az iskolai ez irányú foglalkoztatása alól, helyette speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatáson kell részt vennie, annak érdekében, hogy életkoruknak és egészségi állapotváltozásuknak megfelelő testmozgásban részesüljenek. A gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása intézményünkben az alábbi módon valósul meg: 1. A gyógytestnevelés, mely a testnevelés részeként működik, főként annak módszereit és eszköztárát alkalmazza. 2. Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna ■ skolaérettségi, pályaalkalmassági vizsgálat. ■ Kapcsolattartás. Az iskola-egészségügyiszolgáltatás összetett, speciális tevékenység, mely csak akkor lehet jó minőségű és hatékony, ha az együttműködő szakemberek (orvos, védőnő, ápolónők, pedagógus, szülő, gyermekfelügyelő stb.) teamet alkotnak. Az iskola-egészségügyi munka rendkívül összetett, interdiszciplináris ismeretket kívánó feladat. A jó szakembernek a diagnosztikában épp úgy tájékozottnak kell lennie, mint a közegészségügyi és járványügyi tennivalók területén, sőt járatosnak kell lennie a pszichológiában és a pedagógiában is. A jövő gyakorlati iskola-egészségügyi tevékenységének egyre inkább a védőnő lesz a pillére, aki számtalan feladatot önállóan végez, kivéve az orvosi felelősséget igénylő tevékenységeket. Minderre garanciát ad, hogy a védőnőképző főiskolákon megkezdődött az iskolavédőnő szakosító képzés. A szakmai ismeretek mellett elengedhetetlen követelmény az orvos és a védőnő és a pedagógus és az ápolónő jó együttműködése. Csak az egymást segítő, közös munka eredményeképpen sikerül idejében felismerni az enyhébb, de a gyermek sorsát befolyásoló kórós elváltozást, amely felismerés az időben megindítandó kezelés egyik feltétele. ■ Az iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. ■ Az elvégzett feladatok pontos dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, szűrővizsgálatok, védőoltások, szakorvosi beutalások, egészségnevelési teendők nyilvántartása). Jelentések határidőre történő alapos elkészítése. ■ Részvétel az egészségtan oktatásában. Az iskola a preventio legígéretesebb színtere, az egészséget befolyásoló cselekvések nem elsősorban ismereteken, hanem az egészséges életvitellel kapcsolatos pozitív attitűdök beépülését követően bizonyos készségeken, jártasságokon alapulnak. Ez továbbra is szükséges módszer és kötelező feladat. Sokan féltik is a korai felvilágosítástól gyermeküket, diákjaikat, hiszen a pubertas előtti, szexualitással kapcsolatos ismeretközlés vagy a kábítószerrel való korai ijesztgetés inkább kelt fel érdeklődést, mint ad védettséget. Ezért is indokolt az a fajta megközelítési mód, amelyet inkább készség- képességfejlesztőnek nevezünk, mint ismeretközlőnek. A készség- képességfejlesztés mellett alapvetően fontos, hogy az iskola környezete, az iskolai személyzete viselkedése egészséget támogató legyen. Egész életünkben képesek vagyunk ismeretek elsajátítására, a tanulás egy nyitott folyamat. Értékeink, attitűdjeink megváltoztatása rendkívül nehéz, s szinte csak drasztikus élmények vagy jelentős beavatkozások hatásaira következik be. Az attitűdök természete, hogy esetenként függetlenek a tényektől és a tapasztalatoktól. Az attitűdök tehát nem korlátlanul ismeretfüggők, s nemcsak személyes tapasztalatok befolyásolják, hanem hallomások, a kortárscsoport hatásai vagy a tömegkommunikáció. Az iskola-egészségügy szakembere tehát az egészségnevelést nem csak úgy általában, hanem pontosan az iskolával kapcsolatos meg lévő ismereteire támaszkodva, célzottan, a prioritásokat kijelölve tudja végezni. A módszerek is az adott iskolához, az iskola szociális és kulturális körülményeihez kell, hogy alkalmazkodjanak. Az orvos és a védőnő egészségnevelésre elsősorban a saját felségterületét,
24
az iskolai szűrővizsgálatokat, oltásokat, beteg ellátást, a véletlenszerű találkozásokat - például szünetekben – használhatja fel. A tevékenységek közben számos lehetőség adódik arra, hogy felhívja a figyelmet például a több mozgásra, és a mozgás minőségére, a helyes táplálkozásra, s a választ adjon számos kérdésre és aggodalomra. Az iskola-egészségügy rendkívül fontos és egyedi, más által át nem váltható feladata, hogy megtanítsa a gyermekeket az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére. Annak a gyermeknek a számára, aki azt tapasztalja, hogy őt akkor is megvizsgálja az orvos, amikor panasza nincs felnővén is természetes lesz, hogy rendszeresen ellenőriztesse egészségi állapotát. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak az egészséges, de a krónikus beteg, vagy a valamilyen szempontból fogyatékos gyermek számára is nagyon fontos. A krónikus beteg gyermek számára az egészséges életmód mást jelent: esetleg speciális mozgást és diétát, lehetőséget arra, hogy a szükséges terápiát az iskolában is megkapja. Fontos, hogy az iskola egész személyzete és a szülők is pontosan legyenek arról tájékoztatva, mi az iskola-egészségügy szakembereinek feladata, és mikor és milyen ügyben kaphatnak tőlük segítséget. Az orvos és védőnő, ugyanúgy, mint a pedagógus, minden szavával informál, és személyiségével nevel. Közösség szintű munka: Ez az egészségfejlesztés "lentről, felfelé történő megközelítési módja: az emberekkel és az emberekért dolgozni, bevonni a közösségeket az egészségügyi munkába, például a jobb helyi lehetőségekért folytatott kampányokba. Magába foglalja a közösség fejlesztését, elsősorban abban az értelemben, hogy felismerjék saját egészségügyi szükségleteiket és lépéseket tegyenek azok megvalósítására, szükség esetén korrekciójára. Az ennek eredményeképpen megjelenő tevékenységi formák közé tartozhat az önsegélyező-, kortársképző csoportok kialakítása, valamint az egészség javítását célzó helyi létesítmények és szolgáltatások fejlesztése. (Egészségház személyi, tárgyi feltételei) Szervezeti szintű fejlesztések: Ezek olyan tevékenységek, melyek a szervezeteken belüli eljárásmódok fejlesztésével és véghezvitelével kapcsolatosak, a dolgozók és a diák egészségét szolgálják. Például az iskolai élelmezésében előnyben kell részesíteni az alacsonyabb zsírtartalmú és magasabb rosttartalmú élelmiszerek fogyasztását.
Egészséges közérdekű intézkedések: Ez a kötelező és az önkéntes jellegű tevékenységeket foglalja magába, ahol a szakemberek és a közösség tagjai együtt dolgoznak azon, hogy az életkörülményekkel kapcsolatos változásokat vigyenek véghez. Helyi szinten az iskola házirendjében deklarált kötelességek a tiszta iskolai környezet megteremtése, az egészséges munkakörnyezet biztosítása vagy a szabadidő helyes eltöltésének a megtervezése, véghezvitele jelentheti például e területen az egészségfejlesztési törekvéseket.
25
Az egészséges környezettel kapcsolatos intézkedések: Ez fizikális környezetünk egészségessé tételét jelenti, akár otthon, akár a munkahelyen, akár közterületen Ez magába foglalja a hagyományos közegészségügyi kérdéseket, mint például a tiszta élelmiszer és víz biztosítását is. Gazdasági és szabályozási tevékenységek: Ez a politikusokkal, döntéshozókkal és a döntések előkészítőivel kapcsolatos, beleértve a törvénykezési változtatásokért folyó lobbizást, illetve e változások véghezvitelét olyan területeken, mint az iskolában a dohányzással kapcsolatos rendszabályok betartása. Első-, másod- és harmadfokú egészségnevelési programok. Ezek tervszerű lehetőségeket jelentenek az embereknek arra, hogy tanuljanak az egészségről, illetve, hogy magatartásukban önkéntes változtatásokat vigyenek végbe. Az ilyen programokba beletartozhat az információnyújtás, az értékek és beállítódások feltárása, az egészséget érintő döntések meghozatala, vagy olyan készségek elsajátítása, amik lehetővé teszik a magatartásbeli változások bekövetkezését. A program magába foglalja az önbecsülés és a képességek önálló kiteljesítésének az előmozdítását, képessé téve ezáltal az embereket arra, hogy cselekedjenek egészségük érdekében. Az egészségnevelési programok folyhatnak személyes közvetlen szinten, mint például a tanár és a diákja között, illetve csoportosan tanórák, szakköri tevékenység, kiállítások, rendezvények keretében. Mai tudásunk alapján az elsődleges megelőzés eszközei közé tartozik a környezeti kockázati tényezők kiküszöbölése, védőoltások adása, a kemo-prevenció és az egészségnevelés. A másodlagos megelőzés terén az egészségnevelésnek mozgósító szerepe lehet a szűrővizsgálatokon történő mind nagyobb számú megjelenésre. Harmadlagos megelőzésről beszélünk, ha az egyént védjük a betegség kiújulásától, illetve a további károsodások kialakulásától. A mozgásszervi elváltozásban szenvedő tanulók folyamatos ellenőrzésére és az új esetek felderítésére, korrigálására is lehetőség van az intézményben, mely ortopéd szakorvos segítségével valósul meg. Tercier prevenció keretében rendszeres pszichiátriai nyomon követése történik a beteg tanulóknak. Az egészségnevelési program munkafolyamatai A munkafolyamatot a következő alappillérekre építettük fel: megvalósítandó feladatok és célok a célok eléréséhez vezető módszerek erőforrások cselekvési terv értékelés – minőségközpontú munkavégzés Megvalósítandó feladatok és célok A célkitűzés előnye, hogy koordinálja a tevékenységet, segíti a döntéshozást és a rendelkezésre álló erőforrások felhasználását, továbbá fokozza a hatékonyságot. A feladattal, céllal kapcsolatban vannak kritériumok is. Legyen kihívó, de elérhető, mérhető, és feleljen meg az iskola általános célkitűzéseinek. Az egészségnevelés esetében három általános feladat fogalmazódik meg: 26
1. Kognitív feladatok. Az információ átadásával, és magyarázatával kapcsolatosak, valamint annak biztosításával, hogy a diákok meg is értsék ezeket, s ez által tudásuk gyarapodjon. Az egészségnevelésnek ez az „információs” formája azt kívánja elérni, hogy az egyes emberek, illetve a közösségek az egészség megtartására, illetve fejlesztése érdekében helyesen válasszanak, az egészségükkel kapcsolatos döntéseikhez kellő informáltsággal rendelkezzenek, azaz választásuk informált választás legyen. Ha az ismeret növelése a cél, például az obesitás megelőzése esetén, akkor fontos, hogy a gyermek a helyes táplálkozásról kapja meg a szükséges ismereteket, továbbá fontos bizonyos folyamatokat elmagyarázni ahhoz, hogy meg is értse, milyen módon befolyásolja a táplálkozás az ő egészségét.
Az informált választást előkészítő egészségnevelés 2. Affektív feladatok. A beállítódással, meggyőződésekkel, értékszemlélettel és véleményalkotással kapcsolatosak. 3. Magatartást célzó feladatok. A diákok készségeivel és cselekedeteivel kapcsolatosak. A cselekvésre irányuló célkitűzés arra összpontosít, hogy fejlessze a gyermek készségeit, hogy ő maga tegyen meg mindent egészsége érdekében, vagyis válassza pl. az egészséges étrendet, és törekedjen fokozott mozgásra stb.
Magatartást változtató egészségnevelés Ehhez többek között az öntudat, az önfegyelem, az önkép fejlesztése, a kritikus gondolkodás kialakítása, saját érték-, és meggyőződésrendszer felépítése szükséges.
27
Célok: - felkészíteni a gyermekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, és hogy harmóniában tudjon élni önmagával - ismertetni a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait - támogatást nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében - figyelmet fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre - segíteni a krízishelyzetbe jutottakat, útmutatást nyújtani, hogy a szomatikus és mentális betegségeket hogyan lehet megelőzni A program fő célja, hogy növeljük a tanulókban a biztonságérzetet. De mit is értünk az egészség fogalomkörében biztonság alatt? Általában akkor érezzük magunkat biztonságban, ha életlehetőségeinket, kilátásainkat kedvezőnek ítéljük meg, ha személyes létünket és közvetlen környezetünket nem fenyegeti veszély, ha törekvéseinket megvalósíthatónak érezzük, ha elfogadnak bennünket olyannak, amilyenek tudunk és akarunk lenni. Ez az érzés ugyan velünk születik, de alapvető összetevői felnőtt emberré válásunk során alakulnak ki abban az állandó kapcsolatban, amit csecsemőkorunktól a serdülőkoron át a környezet befolyásával alakítunk ki és élünk meg. Ebben az érzésben kezdettől fogva az egyik meghatározó elem az egészség igénye, a betegségekkel, bajokkal járó rossz érzések elhárítása, a jó közérzetre való törekedés. A csecsemő sírással és nyugtalansággal jelzi például a fájdalmat vagy számos más baját. Később a tanulási folyamatokban képessé válunk arra is, hogy ne csak jelezzük, hanem elhárítsuk, illetve ha lehet, megelőzzük a kellemetlen tüneteket, betegségeket. Ez azonban már igen nagy mértékben a környezetünktől, családunktól, iskoláinktól, tehát befolyásoktól és mintáktól függő, ezért egymástól rendkívül eltérő, egyéni, egyedi folyamat. Mivel ennek során, tapasztalati úton szerezzük meg a biztonságot, azt az érzést, amikor bizalmunk alakul ki saját egészségünkkel, illetve annak megvédhetőségével kapcsolatban. Ennek kialakulása és megszilárdulása mindenekelőtt szociális és kulturális kérdés, annak a környezetnek, - a társadalmi, az iskolázottsági, a jóléti színvonalának a függvénye, amelyben felnövünk. Így alakul ki az egyéni egészségkultúra, ami szükségszerűen tartalmazza a törekvést az egészségre, ennek megfelelően az egészséges életmódra, sőt ha lehet, az egészség, az ellenálló képesség, a testi kondíció megszilárdítására vonatkozóan is. Ezek a magatartásmódok többnyire nagyon szerencsésen hatnak vissza az adott személy pszichéjére, mert egyfajta önbizalmat adnak, magabiztosságot az egészséggel, annak megtarthatóságával kapcsolatban. Ennek kialakult és gyakran tudatosult formája az a biztonságérzet, ami nem illúziókon alapul, nem azt feltételezi, hogy a betegség lehetősége is elkerüli az adott személyt, hanem tudva és ismerve a veszélyeket, mindent elkövet azok elkerüléséért, valószínűségük csökkentéséért. Ez az egészségkultúrán alapuló lelki tartalom és töltés az, ami ébren tartja a figyelmet minden veszély irányában, aminek segítségével az egyén érzékelni és értékelni képes saját testi állapotát, közérzetét, kondícióját, sőt azokat a sértő jeleket, tüneteket, panaszokat is. Ez alapozza meg azt a magatartást, amivel szükség esetén idejében orvoshoz fordulunk. Összefoglalva fő célkitűzésünk: a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosítása. Saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztése, kialakítása. Továbbá motiválni a tanulókat az egészséges életmód kialakítására és segíteni a tanulókat ennek a magatartásformának, életmódnak a kialakításában és szinten tartásában.
28
A célok eléréséhez vezető módszerek A módszer a tanár és a tanuló olyan eljárását jelöli, amelyek különböző tanítási célok eltérő ismeretanyagok elsajátításakor más-más didaktikai feladat elérése érdekében valósulnak meg. Az egészségfejlesztésben használatos módszerek jellemzői: - a kiválasztott módszer szolgálja a primer prevenciót - értékrendjében nem a betegségek hiánya, hanem az egészséges állapot megélése jelentse a jövőt szolgáló befektetést, értékelésével szolgálja az egészségvédő potenciál növelését - törekedjék az egészséges környezet megteremetésére, a közösségi egészségfejlesztés lehetőségeinek szélesítésére - aktivizáljon az egészséges életmód választására - ne csupán ismereteket közöljön, vagy rábeszéljen, hanem korszerű ismeretek nyújtása mellett adjon tág teret a szereplők véleményének, állásfoglalásának, öntevékenységének, mutasson be távlatokat, alkosson hagyományokat - a kiválasztott módszer több résztvevőre, több szektorra építkezzék - fogadja el feltétel nélkül a célcsoport személyiség-jellemzőit, kulturáltságát, érdeklődését - kerüljön el minden félelmet keltő mozzanatot - tartsa tiszteletben a célcsoport tagjainak személyiségjogait, világnézetét, faji vagy vallási szokásait A célkitűzések egyes csoportjaihoz rendelt módszerek: Célkitűzés
A megfelelő módszer
Egészség értékének tudatosítása
Az ismeret növelése Önfejlesztés döntéshozatal)
(öntudatosság,
önbizalom, -
Attitűd és magatartás befolyásolása
Társadalmi – környezeti változás
beszélgetések csoportmunka média – iskolarádió kiállítás – faliújság egészségvédő programok egyéni oktatás csoportos oktatás írásos anyagok csoportfoglalkozások döntéshozatal gyakorlása az értékek tisztázása asszertivitást fejlesztő tréning tanácsadás csoportfoglalkozások készségek fejlesztése önsegítő csoportok egyéni instrukció írásos anyagok tanácsadás törvények érvényre juttatása érdekek képviselete szervezeti változás tervezés és döntéshozás lobbizás
29
Erőforrások A legmegfelelőbb módszer kiválasztásánál fontos figyelembe venni még, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre, és mire lenne szükség. Tanár. Saját gyakorlata, ismeretei, készségei, ideje, lelkesedése és energiája alapvető forrást jelenthet. Valamint a tanár egész személyisége is mintaként, s egyben forrásként szerepelhet az oktatási folyamatban, ha a tanár kongruens. S az a tanár a hiteles, akinek tanítása és cselekvése harmóniában van egymással. Emberek, akik segíthetnek. Ide sorolhatók a kollégák, illetve egyéb személyek, akik számottevő tapasztalattal rendelkeznek, tanácsot adhatnak és segíthetnek a tervek előkészítésében, megvalósításában. Minden tanár, minden tantárgyban megtalálhatja azokat a lehetőségeket, ahol az egészséges életmódról beszélhet. Például, a biológia oktatása során meg kell magyarázni, hogy a dohányfüstben lévő kátrány a légzőszervek nyálkahártya sejtjeit, a nem megfelelő táplálékból a vastagbélben keletkező nitrát-vegyületek a vastagbél nyálkahártya sejtjeit károsítják. A fizika oktatása során a túlzott napsugárzás rákkeltő hatásáról és a fényvédelem rákvédő hatásáról lehet beszélni, de radioaktivitás oktatásánál is említésre kerülhet a sugárzás részben gyógyító, részben rákkeltő hatása. A kémiában említeni lehet, hogy számos vegyipari anyag a szervezet számára veszélyes. A hőerőművekkel kapcsolatban megemlíthető a nem megfelelő anyagok égetésekor a levegőbe kerülő rákkeltő anyagok veszélye, és általában a környezetvédelmet a kémiai oktatás során hangsúlyozottan lehet tárgyalni. A földrajzban meg lehet említeni, hogy a földrajzi környezet néhány betegség előfordulását elősegíti, és itt is hangsúly helyezendő a környezetvédelem rákmegelőző fontosságára. Irodalomórán is említhető a rák megelőzése és rehabilitációja József Attila édesanyjának korai halálával vagy Babits Mihállyal kapcsolatban. Kívánatos lenne, hogy a társszakmák, a kollégák, ne ellenségnek tekintsék egymást, s a napi munkát mindannyian a kompetencia határáig, a szakma szeretetteljes alázatával végezzük. A diákok csoportja másik alapvető forrás. A diákok rendelkezhetnek olyan ismeretekkel, készségekkel, energiával és idővel, ami felhasználható, és amire építeni lehet. Valamint az egészségtant tanult diákok elősegíthetik a programok megvalósítását, egyéni és baráti beszélgetések révén korrekt információk nyújtásával, téves ítéletek, elképzelések eloszlatásával és a csoportmunkák segítő pillérei lehetnek. Az osztály, a közösség életében centrális helyet elfoglaló diákokat is be kell vonni, meg kell nyerni programunk számára. Ők is a kortárssegítés fontos résztvevői lehetnek, mert nagyobb befolyással bírnak a közösség tagjaira. Nagy segítséget jelenthet még azon diákoknak a köre, akik hasonló problémákkal küzdenek, például a fogyókúrázók, dohányzók csoportjai. A fennálló lehetőségek és szolgáltatások szintén további forrást kínálnak, például a testmozgási lehetőségeket kínáló sportközpontok, az iskolában működő iskola-egészségügyi szolgálat vagy az egyéni egészségügyi vizsgálatokat kínáló rendelők. Tárgyi források közé tartoznak a szórólapok, plakátok, bemutatók anyagai, audiovizuális eszközök, valamint a tanítási/tanulási anyagok is. Cselekvési terv
30
Ha megfogalmazódott, hogy mit kívánunk elérni, hogyan és milyen erőforrások igénybevételével, akkor neki lehet kezdeni a részletes, konkrét tervezésnek. Fejlesztési területek: 1-2-3-4-5-6-7. OSZTÁLY Testem, testünk felépítése. Egészségmegőrző szokások kialakítása Az egészség érték Személyi hygiene Fogápolás Helyes táplálkozás Aktív testmozgás szerepe, értéke Természeti környezetünk Veszélyeztető tényezők Óvd, védd magad ("nem"-ek, szabályok) 9. Segítségnyújtás Háztartási balesetek megelőzése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
7-8. OSZTÁLY SPECIÁLIS SZAKISKOLA 1. Egészség korszerű értelmezése Egészségmegőrzés (öröklés, környezet, életmód szűrővizsgálatok) 2. Testi-lelki egészség Lelki egészségünk megóvása 3. Korszerű táplálkozás, helyes táplálkozási szokások Helytelen táplálkozás következményei. Diéták. 4. Szabadidő, pihenés helyes megválasztása Rendszeres testedzés, sport, mozgás, testkultúra 5. Biztonság- és balesetvédelem Elsősegélynyújtás, alapvető biztonsági szabályok a lakásban, az iskolában, a közlekedésben stb. 6. Leggyakrabban előforduló megbetegedések és a megelőzés lehetőségei ( légúti betegségek, allergiák, rovarcsípések, érzékszervi betegségek stb.) 7. Környezetvédelem, környezettisztelet 8. Gyógyszeres doboz tartalma, gyógyhatású készítmények. Gyógynövények. Házi patika 9. Pubertáskor testi-lelki változásai, szakaszai 10. Dohányzás hatása az emberi szervezetre 11. Alkohol 12. Kábítószer hatásai, csoportosítása 13. Véleményalkotás - ítéletformálás - visszautasítás - következmények vállalása 14. Szeretet, barátság az emberi kapcsolatok sokfélesége 15. Kapcsolatok küszöbén ( szerelem, együtt járás, párválasztás) 16. Családalapítás (fogamzás terhesség, szülés) Családtervezés (fogamzásgátlás) 17. Szexuális úton terjedő betegségek (AIDS) 18. Egészségüggyel való együttműködés, időbeni orvoshoz fordulás
31
Megvalósítás formája: A foglalkozások tanórákon illetve extra curriculumként valósulnának meg, ahol beszélgető körök, irányított beszélgetések folynának. A foglalkozások kiegészülnének az ismeretek gyakorlati megvalósításával, akciótervek, kampányok szervezésével, segítők bevonásával. A beszélgető körökben a kitűzött célok, feladatok hatékony megoldására törekszünk az említett módszereknek és erőforrásoknak a felhasználása révén. Foglalkozások gyakorisága: Igény szerint 45 percnyi időtartamra. az egészséges táplálkozás előmozdítását segítő cselekvési terv bemutatása
Célkitűzés: Egészség értékének tudatosítása Lehetséges módszerek: - cikkek az iskolaújságban - fogyókúrával kapcsolatos bemutatók, ahol megtalálhatók testsúlymérő berendezések, tanácsadó szórólapok - táplálkozással kapcsolatos plakátok - programok a helyi rádióban Célkitűzés: társadalmi- környezeti változás Lehetséges módszerek: - szülőkkel és tanárokkal való együttműködés annak érdekében, hogy az iskolai büfében tápláló élelmiszerek is forgalmazásra kerüljenek - együttműködni az iskolai élelmezőkkel abban, hogy alacsony zsírtartalmú, és magas rosttartalmú élelmiszereket biztosítsanak az étkeztetésben
Célkitűzés: ismeretek bővítése Lehetséges módszerek: - táplálkozástani előadások - táplálkozástani ismeretek beépítése egyéb – biológia, kémia – tantárgyakba - tanácsadás megszervezése egészségügyi szakemberek által – iskola-egészségügyi szolgálat bevonásával
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELŐMOZDÍTÁSA
Célkitűzés: attitűd és magatartás befolyásolása Lehetséges módszerek: - fogyókúrás csoportok - receptek, ötletek egészséges ételek elkészítéséhez, tankonyhai gyakorlatok - személyes támogatás a speciális diétát igénylő diákok részére - csoportfoglalkozások, vitakörök, tréningek
Célkitűzés: önfejlesztés Lehetséges módszerek: - csoportmunka a program megvalósításában résztvevő diákokkal - egyéni foglalkozás akár fogyókúrás célból, akár növelt rosttartalmú táplálkozás érdekében - döntési szituációk gyakorlása, tréningje
32
Értékelés - minőségközpontú munkavégzés A minőség ellenőrzése - minőségbiztosítás szervesen beépül a pedagógiai folyamatba. A tanár rendszeresen tájékozódik tanítványai teljesítményéről, magatartásáról, személyiségük különböző megnyilvánulásairól. Információkat gyűjt: tudatosan előidézett módon vagy a tanulók spontán megnyilvánulásairól az iskolai-kollégiumi élet számtalan szituációjában. Ennek alapján, ezek ismeretében reagál erre, információt, véleményt juttat el tanítványaihoz. Megerősíti a helyeset, a kívánatost, illetve jelzést ad a hiba kijavítására, korrigálására. Megerősít, megállapít ez a nevelői tevékenység azzal a céllal, hogy a tanulót a követelményekhez viszonyított önelemzés, önértékelés révén minél jobb, minél eredményesebb feladatvégzésre ösztönözze, buzdítsa. A pedagógus számára is nélkülözhetetlen az ellenőrzés során szerzett információ: láthatja együttes tevékenységük minőségét, alapul szolgál az oktató – nevelő munka jobbá tételéhez, tökéletesítéséhez. Minőség ellenőrzés - értékelés célja: - saját gyakorlati tevékenységek javítása - igazolni a munka során igénybe vett források felhasználását és bizonyítékot szolgáltatni az ügy jövőbeli támogatásához - megtapasztalni a végzett munka hatékonyságát Alapvető szempontok: 1. A végeredmény mérlegelése – az egészség értékének tudatosítása, ismeretek változása: az egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatásokra jelentkező igény monitorizálása, kérdőívek, interjúk, elbeszélgetések, csoportos vagy egyéni megfigyelések – magatartásváltozás: a tanulók cselekedeteinek a megfigyelése, magatartásuk feljegyzése – az emberek egészségi állapotában beálló változások: feljegyzések készítése az egészségi állapot olyan egyszerű jelzőiről, mint testsúly, vérnyomás stb., egészségügyi felmérések, rendszeresen végzett egészségügyi statisztikák (iskola-egészségügyi dokumentáció) 2. A folyamat mérlegelése – önértékelés, azt jelenti, hogy kérdéseket tesz fel magának az egyén, mit csináltam helyesen? Min szeretnék változtatni? Az önértékelés szempontjából fontos megjegyezni a pozitív dolgok hangsúlyozásának jelentőségét. Mindig legyünk pozitív beállítódásúak, ismerjük fel azokat a dolgokat, amik elégedetté tesznek, és keressünk konstruktív, előremutató módszereket a javításra szoruló dolgokkal kapcsolatban. – más emberektől kapott visszajelzések figyelembe vétele a folyamat mérlegelésének másik módja. Egy megbízható kollégától kapott visszajelzés munkateljesítményünkre vonatkozóan értékes formája lehet a társas értékelésnek. A diákok részéről érkező visszajelzés szintén része lehet valamennyi tevékenységünk folyamat-értékelésének. Lényeges a nyitott és őszinte légkör megteremtése, ahol a problémák összevethetők anélkül, hogy bárki is hibásnak vagy megbélyegezettnek érezné magát. – kérdőívek, szint felmérő skálák, versenyek tesztek stb. segítségével mérem, hogy a diákok hogy haladnak az anyaggal, szimpatikus-e számukra a program és ellenőrzöm, hogy átveszik-e, elsajátítják-e azt a tudást, ismeretet, amit nyújtunk. Ahol hiányosságok mutatkoznak, ott korrekciót hajtunk végre.
33
–
Rövid távú eredménynek tekintjük, ha kezdenek úgy élni, ahogy mi közvetítettük, életmódjukban az egészséget pozitívan befolyásoló tényezőket választva. Hosszú távon pedig az egészségi állapot javulásával mérhető le az eredmény. 3. Az oktatási struktúra - tárgyi, személyi, anyagi feltételek - minősége is nagy jelentőségű a hatékony munkavégzéshez. Melyeknek folyamatos monitorozása elengedhetetlen a minőség biztosításához.
Környezetnevelési program A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot, képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, és képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértése, vállalása környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
34
Környezet – és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség az együttműködés a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumként a NAT-ot a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998 évi XXVII. Törvény 30. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. NATURA 2000 hálózat Az Európai Közösség első természetvédelmi irányelve, az 1979-ben kihirdetett madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) az élőhelyvédelmi irányelvvel együtt (A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv, 92/43/EGK) ma az EU természetvédelmi szabályozásának alapját képezi. Új Magyarország Fejlesztési Terv (a Kormány 1103/2006. (X.30) határozata) helyzetértékelése szerint: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.
35
Hazánk környezeti állapotára jelentős hatást a Kárpát-medence ökológiai rendszerének minősége és a globális éghajlati folyamatok gyakorolnak. Egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra kell felkészülnünk. Természeti adottságaink igen kedvezőek, bioenergia, napenergia és geotermikus energiakészleteink jelentősek. Környezeti állapotunk jó, ugyanakkor a jelenlegi környezeti folyamatok nem fenntarthatóak. Javuló, de még mindig alacsony a környezettudatosság szintje, energiafelhasználásunk pedig a javuló energiahatékonyság ellenére sem csökken. A városi térségek sajátos környezeti gondokkal küzdenek. Épített örökségünket számos veszély fenyegeti. Komoly lehetőséget rejt magában a városrészek és a vidéki térségek újjáélesztése. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiberzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek, az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságos fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértéket. Az Egészségügyi Világszervezet számos ide vonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002. kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program
36
(1066/2001 Kormányhatározat). A program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályozó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia című kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységének támogatását.
37
Helyzetkép Belső környezet: az iskola A 27;5 hektáron festői környezetben elhelyezkedő intézmény a lehető legkedvezőbb környezeti adottságokkal rendelkezik. Az épület komplexumot körülvevő parkerdő, ligetes, tágas udvarrészek valamint a szántóföldi művelésre alkalmas területek nem csak a szabadidős rekreációs tevékenységek bázisa, hanem a környezeti nevelés feladatainak, rövid és hosszú távú céljainak megvalósításának eszköze. A mi tanulóink a környezetről ismereteiket főként tapasztalati úton, részben tanulmányaikból és a médiából szerzik. A környezeti nevelés szempontjából az ismereti háttér átadása egy komplex személyiségformáló tevékenységen keresztül valósul meg, épp ezért meghatározó alapelv: hogy diákjainak a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak a saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a közvetlen és közvetett környezet fennmaradása érdekében cselekedjenek. A környezeti nevelés iskolai programjának megvalósításában a parkok, erdők gondozása, takarítása ezért rendszeres feladat, melyben elsősorban a mezőgazdasági szakiskolában dolgozó szakembereink hozzáértő segítségére támaszkodunk. Erőforrások Humán erőforrások Belső Iskolavezetés: támogatja a környezeti nevelési programokat, a minőségi munka részeként ismeri el. Anyagi forrásokat teremt, ösztönző rendszert dolgoz ki. Erősség: hiteles személyek a pedagógusok körében és a diákok szemében. Hasznosítható kapcsolatrendszer Tanárok: kidolgozzák és a tananyagba beépítve, tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Erősség: minden tanár belátja, hogy szükséges a környezeti nevelés DÖK – segítő tanár: lehetősége van a környezeti nevelés és egészségnevelés területének erősítésére. Erősség: napi kapcsolat a diákokkal. Iskolaorvos: előadások tartása a környezeti ártalmakról, segíti a tanári munkát. Erősség: szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Adminisztratív dolgozók: támogatják a tanári munkát Erősség: részt vállalnak a takarékosságból. Technikai dolgozók: a tárgyi feltételek biztosítása, karbantartása. Erősség: zöldítési program, komposztálás Külső: a helyi intézményekkel, vállalatokkal a kapcsolattartás megfelelő: Önkormányzat, általános és középiskolák, civil szervezetek, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzethez tartozó Tiszakürti Alborétum. Körös- Maros Nemzeti Parkkal való kapcsolatot, mélyítenünk kell.
38
Tárgyi erőforrások: tantermek, kísérleti eszközök, korszerű, környezetbarát géppark, ismerethordozók (kép, hang, Internet, multimédiás anyagok), audiovizuális eszközök. Anyagi erőforrások a fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához, pályázatok segítségével próbáljuk megvalósítani a nyári táborozásokat, terepgyakorlatokat civil szervezetek, más oktatási intézményekkel való együttműködés. a helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű elnyerni. A környezeti nevelés tevékenységünket:
közép
és
hosszú
távú
céljai,
melyek
meghatározzák
Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt Életmódjukban legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség vállalása Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Rövid távú célok és feladatok A környezeti nevelés a nevelés és oktatás valamennyi szintjén jelenjen meg. Feladat: a tanmenetekben konkrétan jelenjen meg a témafeldolgozás és annak módszerei. Tantárgyak közötti koncentráció. Feladat: projektek kidolgozása A felnőtt dolgozók egységes példamutatása a környezettudatos életvitel érdekében. Feladat: képzés, továbbképzés, indokolt esetben szankciók. Az iskola és környezete tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.
39
Feladat: „tisztasági őrjárat” (DÖK) a papír folyamatos gyűjtése. Helyes vásárlási szokások kialakítása. Környezetbarát csomagolású termékek beengedése az intézmény területére. Takarékosság a vízzel és az elektromos árammal Legyenek a tanulók szűkebb környezetük védelmezői. Feladat: a hiányosságok észrevétele, jelzése, a rongálók féken tartása. A környezeti nevelés feladatainak megvalósítása során mivel sajátos nevelési igényű gyermekekről van szó az alábbi pedagógiai elveket és célokat szem előtt tartva, valósítjuk meg tevékenységeinket.
Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megjelenítésének, a céltudatosan kiválasztott tevékenységeknek. A nevelés, oktatás második szakaszába, az 5-8. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Magasabb évfolyamokon: A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy • környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban • a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk • segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.
Tanulásszervezési és tartalmi keretek 1. A tantárgyak keretében megvalósítható lehetőségek: Általános iskolában Az oktatott tantárgyak keretében megtalálni a környezeti nevelés, szemléletformálás témakörébe tartozó példákat. A környezetvédelem ne csak elvont fogalom legyen, hanem épüljön be a tanulók mindennapi gondolkodásába és cselekedeteibe. A tanulók ismerjék meg környezetük épített és természeti objektumait, tárgyait, élőlényeit, mert a tanulók és felnőttek csak azt fogják védeni, amit ismernek és szeretnek. Tehát nem elegendő a tanórákon közölni az ismereteket, érzelmileg is közel kell hozni a tanulókhoz a környezetvédelem kérdését. A szaktanárok feladata minél teljesebb képet nyújtani egy-egy környezetvédelmi problémáról, a kérdés globális voltát is értelmezni kell. A helyi példákat nem elég tanteremben, verbálisan megvilágítani, a tanulóknak lehetőséget kell biztosítani a személyes megismerésre, tapasztalatszerzésre.
40
Feladat a környezetvédelemhez kapcsolódó termelő, feldolgozó, ártalmatlanító üzemek, gazdaságok meglátogatása. Amit környezetünkben nem tudunk bemutatni a mai modern oktatási eszközökkel kell megoldani.(oktató filmek, cd, videokazetták stb.)
Nem hagyományos tanórai formák Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási – tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle „egymásra hajtogatottság”, a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által, a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése, kapcsolatközpontúság, értelem és érzelem egysége, módszerek sokfélesége. Intézményünkben az alábbi tevékenységeket valósítjuk meg a környezetnevelési program részeként nem hagyományos tanórai keretek között. ökológiai nap: Körös – túra, ahol akadályversennyel egybekötött természet megismerő és megóvó napot tartunk, horgász – természetvédő mozgalom, amely elősegíti a természetbarát életmódot, a kulturált sátorozás megismerésének lehetőségét, a helyi szennyvíztisztító megtekintése. „Zöld mozgalom” célja: az intézmény területén található parkerdő ökológiai egyensúlyának fenntartása. (erdő-ápolás, faültetés, madárvédelem) Szakiskolában A szakiskolai évfolyamokon a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) építve törekedni kell a környezeti nevelés alapelveinek megjelenítésére. Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartási zavarral küzdő diákok számára segítséget tudunk nyújtani. A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása. A környezetbarát technológiák, fontosságának hangsúlyozása. Hulladékhasznosítás.(Komposztálás). Keletkezett hulladék kezelése. Veszélyes hulladék sorsa, szelektív gyűjtés, tárolás megsemmisítés. A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek megismerése.
41
Tágabb környezetünk megismerése. Körös- Maros Nemzeti Park, Körös vidéke, Tiszakürti Alborétum
Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségek dolgozzák ki. 2. Szabadidős tevékenységek kínálta lehetőségek: Osztálykirándulások alkalmával a megye és közvetlen környezetünk illetve hazánk környezeti értékeinek megismerése. A kiránduláson szerzett ismeretek felhasználhatók a tantárgyi ismeretek bővítésére, színesítésére is. A tanmenetben a tanulmányi kirándulást a tanév elején tervezni kell. Környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokon, versenyeken való részvétel, melyre a felkészülés a szabadidő hasznos eltöltését modellezi. Iskolánk minden osztálya az őszi és tavaszi időszakban vállaljon munkát az iskola környezetének, parkjának rendben tartásáért. A középiskolai végzős osztályok kapjanak lehetőséget 1 – 1 fa elültetésére. Ezekkel, az akciókkal célunk az iskolához való kötődés erősítése, környezetünk esztétikusságának növelése. A délutáni filmvetítések, vetélkedők elmélyíthetik az iskolai délelőtti programot, illetve az egymásra épülő nevelői munka hatékonyságát segítik elő. Globális környezetvédelmi problémák megjelenítése az iskolában. Minden tanulónak legyen ismerete a természet és környezetvédelemhez kapcsolódó mozgalmak, szervezetek létéről és munkájáról. Minden tanuló tudjon a környezetvédelemhez kapcsolódó világnapokról: Föld Napja, Állatok Világnapja, Madarak és Fák Napja, Víz Világnapja. Ezek az események ne kötelezően teljesítendő feladatok legyenek, hanem élményt, aktív cselekvést biztosító eseményekkel minél több tanulót vonjanak be a rendezvényekbe. Az eseményről való megemlékezés a munkaközösségek feladata, mely szerepel az iskola éves programjába. Fontos a hulladékgazdálkodással kapcsolatos akciók indítása. Minden tanuló és minden dolgozó ismerje meg a környezetre veszélyes anyagok (szárazelem, mobiltelefon, golyóstollbetét) összegyűjtésének és ártalmatlanításának fontosságát a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével. A tanulókban tudatosítani kell a fenntartható fejlődés alaptételeit, benne a takarékosság fontosságát a természeti erőforrásokkal, a holisztikus szemlélet kialakítása a cél. Minden tanulónak érteni és tudni kell, hogy a természeti erőforrások végesek értéket képviselnek, áruk van és a takarékosság egyéni és közös érdek.
A környezeti nevelés feladatai az alábbi tevékenységeken keresztül valósulnak meg intézményünkben. 1. Modul rendszerű oktatás Témanap. (nyári) Terepgyakorlat. (nyári) Szakmai gyakorlat. Tanulmányi kirándulás. Szakmai napok diákszervezéssel. Múzeumlátogatás (Tiszazugi Földrajzi Múzeum).
42
2. Terepi foglalkozások Terepgyakorlat. Tanulmányi kirándulás. 3. Játékok Érzékelést fejlesztő. Szituációs. Stimulációs. Drámajáték. 4. Kézműves foglalkozások 5. “Akciók” vetélkedők, pályázatok, újságkészítés, kiállítás rendezése, interjú, kérdőív, iskolarádió működtetése, faültetés, kutatómunka, “nemzetközi akciók”, 6. Modellezés 7. “Látogatás” múzeum, állatkert, botanikus kert, arborétum hulladéklerakó megtekintése, (.a szelvényi vagy a képtói ) szennyvíztisztító, nemzeti park, tanya, papírgyár. 8. Versenyek 9. Iskolazöldítés 10. Témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő…) 11. DÖK-nap 12. Jeles napok 13. Projektek (pl. savas eső, lekvár főzés)
43
Az iskola környezettudatos működésének területei • Az iskolai étkeztetés (élelmiszerbiztonság, háztartási zsiradék, az egészséges táplálkozás ismérvei, fogyasztóvédelem). • Vegyszerek az iskolában (takarítószerek, festékek) • Tisztaság az iskolában (szemetelés, a tantermek tisztántartása) • Energiagazdálkodás (takarékoskodjunk a vízzel, a villannyal és a fűtéssel, értékeink megóvása, takarékosság az idővel) Tevékenység
Megvalósulás
Az iskolai étkeztetés környezettudatos működtetése
Élelmiszerbiztonsági előírások betartása, HACCP A tantermek tisztántartása, a szemetelés csökkentése, Tisztasági Nap, Szemétszedő akciók szervezése a takarítószerek és festékek vegyszernyilvántartása és biztonságos kezelése Takarékoskodunk a vízzel, villannyal és az idővel. Fokozott figyelmet fordítunk az értékek megóvására
Az iskola tisztaságának környezettudatos működtetése
Az iskolai vegyszerhasználat területén való környezettudatosság Az iskolai energiahasználatának környezettudatossága
Időpont
Felelős
folyamatos
védőnő igazgató élelmezésvezető
alkalmi és folyamatos
osztályfőnökök, szaktanárok, gondnok igazgatóhelyettes
folyamatos
takarítók, karbantartók szaktanárok gondnok, gyakorlatioktatásvezető
folyamatos
az intézmény valamennyi dolgozója.
44
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere
Bevezető gondolatok Alapkoncepciónk: Az objektív, igazságos értékelés nevelő hatású, a tanulók személyiségének fejlesztését kell szolgálnia a nevelés-oktatás teljes folyamatában. Iskolánk pedagógia programjának mérési értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszer elemeivel, kapcsolódóan a kerettantervek és a NAT bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó jogszabályi keretekhez. A törvénymódosítás új szabályozó dokumentumot vezetett be – a kerettantervet. Ennek megfelelően az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak kerettanterveiben rögzített belépő tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek megfelelő, e területhez kacsolódó elemeivel. Főleg értékelési rendszerünk szorult alaposabb átgondolásra, kiegészítésekre. Célunk – tágabb értelemben – hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Célunk – szűkebb értelemben – a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk. Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az: - sokoldalú, - objektív, - ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, - igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, - továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, - változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő) rendszeres .
45
Az értékelésnél általában törekszünk: - a pozitív teljesítmény – motiváció elérésére, - az optimális értékelési rendszer kialakítására, - készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára.
Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei: – – – – – –
A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését. A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban. Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is. Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze. Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni.
Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai: – – – – – – –
Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket? Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében? Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje? Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye? Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?
Fontos! Az értékelésnek – bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk – minden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás.
46
Az értékelés fajtái: 1./ Diagnosztikus értékelés Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási – tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: − Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor. − Egy-egy új tantervi téma kezdetén. − Egy-egy téma lezárása előtt. 2./ Formatív értékelés Célja: Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő – oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: A tanítási – tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. 3./ Összegző – lezáró – minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél – a minősítés. Alkalmazása: – Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák). 4./ Külső értékelés – – – –
Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében. Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény. Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége. Külső mérések (bemeneti, kimeneti…) eredményessége, tapasztalatai.
47
Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten Értelmileg Akadályozottak (középfokban sérült értelmi fogyatékosok) évfolyamain a közoktatási törvény előírásai alapján (Kt. 70. § (3) Félévkor Bevezető szakasz: 1.- 2. o.: Szöveges értékelés Szöveges minősítés Kezdő szakasz: Alapozó szakasz: Szöveges minősítés Fejlesztő szakasz: Szöveges minősítés
tagozatának
Tanév végén 1.o.: Szöveges értékelés 2.o.: Szöveges minősítés Szöveges minősítés Szöveges minősítés Szöveges minősítés
A szöveges minősítés ötfokozatú skála szerint történik, amely (pl. másik intézménybe történő áthelyezéskor) numerikus formátumra váltható át. A szöveges értékelés formanyomtatványát a helyi tantervünk tartalmazza. Kiválóan megfelelt (5) Jól megfelelt (4) Megfelelt (3) Gyengén felelt meg (2) Nem felelt meg (1) Amennyiben a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és az első évfolyamon folytathatja tanulmányait. A Tanulásban Akadályozottak (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok) tagozatának első évfolyamán az első év félévében és év végén, valamint a második évfolyam első félévében a tanuló teljesítményének értékelése szövegesen történik (lásd: fentebb) a második év végétől pedig ötfokú skálán érdemjegyekkel. Célunk: A gyermekek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja az értékelés „tágabb”, humánusabb formáit. Szeretnénk még hatékonyabbá, feszültség mentesebbé tenni az első négy évfolyamon az aktív alapozás időszakát. Legyen az első két évfolyam az iskolai élet stabilizálásának kezdő szakasza. Pedagógiai alapelvünk. - Nem az ismeretek halmozása a feladat, hanem sokkal inkább az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés. - Követelményeknek megfelelően történjen a szöveges értékelés, de az messzemenően fejezze ki és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben való fejlődését. Az alapfokú nevelés ötödik évfolyamán kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz évfolyamain minden tanulói teljesítményt érdemjeggyel értékelünk – ötfokozatú skála, (1-5) – a tanév folyamán.
48
A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők: kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító szakasz. A tizenegyedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően - elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz. A tizenegyedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyam végéig tart a szakképzési szakasz. Mindkét szakasz évfolyamain a tanulói teljesítményt érdemjeggyel értékeljük – ötfokozatú skála, (1-5) – a tanév folyamán.
Az értékelés tantárgyi elvei: A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell. A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt. Tárja fel a elmaradás, a hibák okait. Hangsúlyozza a pozitívumokat. Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést. Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra. A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. A./ a szöveges értékelés területei: kitartó szorgalom az adott tantárgy tekintetében, vagy annak hiánya, kiemelkedően jó, vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény, feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán, órai munkák, órai aktivitás, íráskép, füzetvezetés B./ érdemjeggyel történő értékelés: témazárók, dolgozatok írásbeli, szóbeli feleletek kiemelkedő órai munka memoriterek C./ írásbeli felmérések Tanév elején, valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. (Csak százalékoljuk!). Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatok (tematikus tudáspróbák). Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztőmunkához. A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált minősítő (szummatív) felméréssel győződünk meg. Az alsó tagozat 4. évfolyamának végén írásbeli záró dolgozattal győződünk meg az elért készségszintről magyar nyelvtanból, szövegértésből és matematikából. Vizsgák írásbeli része (alapvizsga, érettségi vizsga) Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan az abban megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott feladatsorokkal.
49
Értékelési skálák kialakítása: a./ Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. b./ A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók. Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához a./
100 % - 91 % 90 % - 76 % 75 % - 51 % 50 % - 30 % 29 % - 0 %
5 4 3 2 1
b./
100 % - 90 % 89 % - 75 % 74 % - 50 % 49 % - 30 % 29 % - 0 %
5 4 3 2 1
kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt gyengén megfelelt nem felelt meg (jeles) (jó) (közepes) (elégséges) (elégtelen)
Minimumszintű mérésekhez javasolt: c./
100 % - 85 % 84 % - 50 % 50 % alatt
Megfelelt a továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény minimum szintjének Korrekció szükséges Mivel ezek a feladatok minimum szintűek, ezért ezeknek a tanulóknak a bemért tananyag újratanítása szükséges.
Tehetséggondozó feladatsorok teljesítményméréséhez javasolt d./
100 % - 95 % 94 % - 85 % 84 % - 70 % 69 % - 50 % 50 % alatt
Kiváló a teljesítményed! Jól dolgoztál! Gyakorolj tovább! Gyakorolj tovább! Még gyakorolj sokat, most nem sikerült! 50
e) Szakiskola 100 % - 85 % 84 % - 71 % 70 % - 50 % 49 % - 30 % 29 % - 0 %
5 4 3 2 1
(jeles) (jó) (közepes) (elégséges) (elégtelen)
Tanév végén: - minden évfolyamon bizonyítványt kapnak a tanulók. - a 12. évfolyam végén a tanuló szakmai vizsgát tehet 1./ Ebben az értékelési időszakban az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan: – – –
a legutóbbi értékelés óta mutatott pozitív vagy negatív fejlődés, személyiségjegyek fejlődése pozitív, vagy negatív értelemben javaslatok, tennivalók a jövőre (rövid-távra vonatkozóan, tömör lényegre mutató megfogalmazásokkal.)
2./ Szöveges értékelés formái a tantárgyaknál a./ A …………………. tantárgyi követelményt kiválóan teljesítette (5). b./ A …………………. tantárgyi követelményt jól teljesítette (4). c./ A …………………. tantárgyi követelményeknek csak részben felelt meg (3). d./ A………………….. tantárgyi követelményeknek gyengén felelt meg (2). e./ A …………………. tantárgy követelményeinek negyedévben nem felelt meg (1). Ezeken az évfolyamokon is külön jelezzük szöveges értékelésnél a dicséretet, vagy a gyenge tanulmányi előmenetelt. Valamennyi évfolyamon a szöveges értékelés, illetve az 1-5 fokú skálával történő osztályzatok, valamint az érdemjegyek megállapításának alapja a helyi tantervben is megfogalmazott továbbhaladási feltétel, a követelmények minimum, illetve optimum szintje. A minimum követelményeknek feleljen meg a tanuló az elégséges osztályzatért. Szöveges értékelés esetében a részt vett minősítést kapjon. A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel értékeljük. Szöveges értékelésnél jól megfelelt minősítést kapjon. Az optimum szintet meghaladó teljesítményeket kiválóan megfelelt minősítéssel dokumentáljuk. Érdemjegyek száma havonta: heti 1 órás tárgynál heti 2 órás tárgynál heti 3 órás tárgynál legalább heti 4, vagy ennél több órás tárgy esetében legalább
1-2 jegy 1-2 jegy 2-3 jegy 2-3 jegy
51
Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott időegység (naponta, hetente.) alkalmával. Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával. A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók
A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének fokozatai: a./ Jutalmazások: 1./ Szaktanári, tanítói, nevelői szóbeli és írásbeli dicséret 2./ Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret 3./ Osztályfőnöki és igazgatóhelyettesi írásbeli dicséret 4./ Igazgatói írásbeli dicséret 5./ Nevelőtestületi dicséret 6./ Közösségek – Nevelőtestületi dicséret 7./ Jó tanuló, jó sportoló (egyéni) (Az 5-7. fokozatokat a tanulóifjúság előtt ismertetni kell!) b./ Fegyelmezések: 1./ Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés Szóbeli figyelmeztetés lehet - szaktanári - ügyeletes tanári - osztályfőnöki 2./ Osztályfőnöki intés 3./ Igazgatói figyelmeztetés 4./ Igazgatói intés 5./ Igazgatói megrovás 6./ Nevelőtestületi megrovás 7./ Fegyelmi eljárás (A 6-7. fokozatotkat a tanulóifjúsággal ismertetni kell!) A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához.
Alkalmazott mérési módszerek 1. PAC 2. Sindelar 3. Fizikai állapot felmérése PAC A mérés módszere: Pedagógiai Analízis és Curriculum (P-A-C) Dr. H.C. Günzburg A mérés célja: 1. a megfigyelt személyek meglévő készségeink feltárása 2. a fejlesztendő területek és feladatok meghatározása 3. a hiányzó készségek okának elemzése
52
A mérésben résztvevők köre: - értelmileg akadályozottak tagozatának tanulói és a készségfejlesztő speciális szakiskola. (középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulók) A mérést végző személyek: - osztályfőnökök, osztályban tanító gyógypedagógiai tanárok, gyermekfelügyelők segítségével. A mérés gyakorisága, időpontja: - tanévenként két alkalommal, először október hónapban, majd április közepén. . A felmérés dokumentációja: P-A-C 1. űrlap Segédanyag: - kézikönyv P-A-C 1-a 6-16 éves és idősebb középsúlyos értelmi fogyatékos személyek szociális és személyiségfejlődésének mérésére. - Pedagógiai Értékelő Index - Űrlap A mérés fő területei: - önkiszolgálás - Kommunikáció - szocializáció - tevékenység A mérés eredményes ha: - kijelöli az alapvonalat, melyhez a további fejlődés viszonyítható - képet nyújt a hiányzó vagy kevéssé fejlett készségekről - eligazítást ad arról, hogy bizonyos készségek elsajátítása elvárható-e az értelmi fejlettség, a kor és a körülmények összefüggésében - nevelési tervet jelent, a prioritások meghatározásával - megmutatja a nevelés hatékonyságát, a fogyatékos ember fogékonyságát. Differ: A tanulók, tudásának, képességeik fejlődésének, fejlettségének mérésére, a DIFFER programcsomagot használjuk. Alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információt szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végigkísérő gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek, sérülések miatt. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik.
Fizikai állapot mérése A fizikai állapot mérését az Európai Tanács: „EUROFIT felnőtteknek (a fizikai fittség mérése)” című kiadványa alapján végezzük. A kiadvány a Magyar Testnevelési Egyetem Nyomdájában készült 1997-ben.
53
A kézikönyv a felnőtt korú népesség fizikai fittségének mérésére kialakított gyakorlati próbák módszereit és azok végrehajtási eljárásait tartalmazza, különös tekintettel a fittségnek vagy a fizikai kapacitásnak az egészséggel való összefüggésére. A különböző elvárások miatt a könyv nem csak a mérési eljárásokat mutatja be, hanem számításba veszi a vizsgálandó népesség életkorát és alapállapotát. A kiadvány az elfogadott, a fittség szempontjából kulcsfontosságú tesztek és azok változatainak gyűjteménye is. 1974 óta az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karának Kórtani Tanszéke hosszmetszeti növekedésvizsgálatokat végez minden évben.
TATÁI felső tagozat féléves és év végi tudásszint felmérésének alapelvei: Az 5-8. osztályig bezárólag standard féléves és év végi felmérő lapokat készítünk matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyak vonatkozásában. A felmérő lapok harmonizálnak az éppen érvényben lévő központi dokumentumok követelményeivel, illetve a helyi tanterv kritériumaival. A felmérőlapok standardja a dokumentumok változásával és/vagy a tantestület módosító határozatával változtatható. ÉRTÉKELÉS:
30 % alatt 30-70% között 70 % fölött
nem felelt meg megfelelt kiválóan megfelelt
A felmérő dolgozat eredménye EGYETLEN jegyként beszámítható a tanulók értékelésébe, de döntően nem befolyásolhatja a féléves, illetve év végi érdemjegyüket.
A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
A pedagógiai munka külső ellenőrzése A pedagógiai munka külső ellenőrzése és értékelése az országos mérésekhez kapcsolódóan, illetve a fenntartóval egyeztetett program alapján szakértők felkérésével történik.
54
ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM Intézményünk óvodai nevelési programja az Országos Közoktatási Intézet által jóváhagyott „ADD A KEZED!” című minősített gyógypedagógiai program adoptálása alapján készült.. (A programot készítette: Kissné Haffner Éva, Szabó Borbála, Wagner Pálné, lektorálta: Mezeiné dr. Isépy Mária) A gyógypedagógiai óvodai nevelés alapelve és célja egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyén teherbíró képességét, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: • Biztonságos, elfogadó légkör kialakítására: az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni fejlesztőmunkával az értelmi, érzelmi biztonság megteremtése • Képességek fejlesztésére: speciális módszerek és terápiák alkalmazásával az észlelés, figyelem, gondolkodás, mozgás fejlesztése, verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása az interperszonális kapcsolatok, az én kép kialakítása, a nemi identitástudat, az önismeret fejlesztése, attitűdök, normák kialakítása • Iskolai életre való felkészítésre. a gyermekek képességeihez mérten a számukra a legmegfelelőbb iskolatípusban kezdhessék meg tanulmányaikat.
Fejlesztési célok: Az óvodánkba érkező gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a sérülés súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy a fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezen induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények. A sérült gyermekek kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. A „tanulás akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti”. Három alapelvnek kell érvényesülni: „Ölelj át!”, „Tegyél le!”, „Hagyjál békén!”. Ez jelenti a specifikus, illetve fejletség szerinti önállósulási folyamatok állomásait, másrészt azt, hogy sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzó óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánzókészségre, a felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára, a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képességfejlesztés, legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. 55
Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: • Az egészséges életmód alakítása: - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, - gyermek testi képességei fejlődésének segítése, - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, - ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. • Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását, engedjen teret én-érvényesítő törekvéseinek, - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a másság elfogadására. - a szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. - a gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetében megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. - a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése. • Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: - az életkori sajátosságokra építve olyan változatos tevékenységek kialakítására kell törekedni, melynek során a gyermek megtapasztalhatja a természeti és társadalmi környezetét. - a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. - az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése áthatja az egész óvodai tevékenységet és a nevelés céljából hangsúlyozott szerepe van.
56
Az óvodai élet tevékenységi formái 1. Játék Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, csoportos, esetleg egyéni. Ideje: heti 2-3 alkalommal. Időtartama: 10-15 perc Célja: • A játék felkeltése. • Az adekvát játékhasználat megtanítása. • Az egymás melletti tevékenység támogatása. • Az együttes játék örömének felfedeztetése • Elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása. • A mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése. • A különböző anyagú, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól. • Népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése. • A játéktevékenység örömforrásának biztosítása. • Az önálló, , kitartó játék segítése. • A mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása. Mi jellemzi az értelmi fogyatékos gyermek játékát? Az értelmi fogyatékos gyermek játékát nem az életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Tükrözi az adott gyermek sérülés okozta elmaradását, értelmi állapotát. Játéka nem csupán alacsonyabb szintű, mint a többségi óvodába járó gyermekeké, hanem minőségileg is más. Sokszor hiányzik belőle a természetes kíváncsiság, a kreativitás, az alkotás vágya, a fantázia. Gyakran sztereotipen rakosgat, a játékát szájába veszi, dobálja. A már megtanult játékot önmagától nem fejleszti tovább, megreked egy adott tevékenységnél. Ugyanazokat a játéktárgyakat választja mindig a szabadon választhatók közül. Gyakran a társánál levő játék megszerzésé szolgál örömforrásul. Előfordulhat, hogy a játék számára nem bír felhívó jelleggel. „Nem játszik”. Tevékenységéhez nem mindig társul öröm. Nem a játék okozta kellemes tapasztalat motiválja, hanem tevékenysége többnyire betanult, begyakorolt helyzetekre épül. Egy-egy játékfolyamatot képes kitartóan monoton módon ismételgetni. Gyakran hiányzik a kezdeményezés, igényli a felnőtt irányítását, jelenlétét. Meghatározza a játékkedvét a fejlettségi szintjén túl a gyermek előélete, a családban szokásos viselkedési módok: az, hogy van-e testvére, egyedül játszik-e vagy felnőttel, testvérrel, milyen játékszere van, mennyi hely áll rendelkezésére stb. Az óvodáskorú gyermekre jellemző, hogy elsősorban a játékokat (futkározás, ugrálás, mászás stb.) preferálja. Uralkodó játékforma a magányos játék. A fejlesztés hatására megjelenik a párhuzamos játék, amikor az óvodapedagógus irányítása mellett utánozza a felnőttet (pl. együtt konstruálnak). Majd önállóan is próbál játszani, végül az egymás mellett tevékenykedő gyermekek rövid ideig megpróbálnak együtt játszani.
57
Megtanulandó játékok egyéni képességekhez mérten: Fejlesztési terület/Játékok
Finom motorika fejlesztése
A megismerő tevékenység fejlesztése
Mozgás fejlesztése
Szabadban végezhető játékok
Szerepjáték
Dramatizálás Bábozás
Építő, konstruáló játék
Játék tevékenységek ki-be pakolás válogatás, csoportosítás építés, vízszintesen építés, függőlegesen építés különböző formájú, anyagú, nagyságú elemekből építés minta után illesztés fűzés ujjak ügyesítése mondókákkal, mesékkel.
képes lottó szétvágott képek összeillesztése hasonlóság, különbség észrevételét segítő játékok memori képtörténet kirakása sorozatok hallási differenciálást fejlesztő játékok tájékozódás a hang alapján tárgyak felismerése tapintás útján. köralakítás körbejárás párválasztás körjátékok páros játékok menetelés, vonatozás, sétálás egyensúlyozó játékok célba futás egyszerű táncelemek. homokozás hintázás csúszdázás mászókázás pancsolás labdagurítás, eldobás, elkapás futkározás ugrálás körjáték a szabadban hógolyózás, szánkózás, csúszkálás húzás, tolás kerékpározás, rollerezés építés babaringatás, etetés, altatás, sétáltatás, öltöztetés autó tologatás, szállítás, garázsépítés, közlekedési szőnyegen közlekedés utazás orvos, beteg fodrász főzés takarítás boltos mese dramatizálása egyszerű mesék eljátszása nevelői irányítással bábmozgatás célzattal a bábjátékhoz szükséges eszközök készítése segítséggel (sík, egyszerű, fakanálbáb, terménybáb kirakás, építés, összeállítás
58
2. Zenei nevelés Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Formája: csoportos, mikrocsoportos, egyéni Ideje: alkalomszerűen, illetve heti 2 alkalommal Időtartama: a gyermek igényének megfelelően 5- 10 perc Célja: • a zenei érdeklődés felkeltése • a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása • hangulatkeltés, motiválás • a környezet hangjainak felismerése, differenciálása • a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése • a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése • utánzásra késztetés • a ritmusérzék fejlesztése • a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása • a zenei hallás fejlesztése • a zene hallgatás megszerettetése A zenei nevelés helye a gyógypedagógiai óvodában: A felnőtt minden olyan alkalommal énekelhet, amikor a gyermekek jó közérzettel tevékenykednek, szabadon játszanak. Tehát nem csupán a kötött foglalkozásokon. Használhatja motiválásként a gyermek megnyugtatására, akár jutalmazhat is vele. Az éneklés a felnőtt és gyermek közötti személyes kapcsolatot elmélyíti, közös örömszerzés forrása. Az értelmi fogyatékos óvodások életében a hőcölő, lovagoltató énekek, mondókák fordulnak elő gyakran. Ezeknél a dal, a mondóka lüktetését mindig mozgás kíséri. A gyermekek nem értik a dalok mondanivalóját, de érzik ritmusát, élvezik dallamát, tempóját, a keletkező feszültséget. A gyakorlások, ismétlések során a várják a „csattanót”. Ezeknél a játékos együttléteknél a testi kapcsolat is fontos-testkontaktus. A gyermek képzelete fejlődésével ő is utánozza a felnőttet, eljátssza babával, társaival az ismert dalt. A mindennapok során számtalan mód nyílik az éneklésre. A motiváción túl meséskönyv nézegetéskor körjáték játszásánál, altatásnál énekelhet a pedagógus. Ilyenkor csak egy-két ismétlést alkalmaz, addig énekel, míg a gyermekek figyelik az énekszót. Az élő zene az énekhangon túl hangszerek is szerepelnek az óvodában. A felnőtt hangszeres játékának hallgatásán túl maguk is megszólaltatnak hangszereket, a közös éneklést egyenletes lüktetéssel kísérik, tapsolnak, dobolnak, körbe járnak a dalra. A gyermekek a kedvenc énekeket, mondókákat megpróbálják énekelni, dúdolni, imitálni. Sokszor csak a dallam foszlányai ismerhetők fel és a dalt kísérő mozdulat mutatásával jelzi a gyermek, mit szeretne hallani. Gyermekeinknél, ha az utánzásra késztetés a cél, alkalmazhatók a jól mutogatható, bonyolultabb dalok is. Fontos szerepe van a mondókáknak, daloknak a beszédfejlesztés szempontjából is. A ritmus fejlesztés során érzékelik az egyenletes lüktetésen túl a gyors-lassú ütemét, megtanulnak különbséget tenni a magas-mély hangok között.
59
Témák Környezet hangjai Légző gyakorlatok Ritmus gyakorlatok
Egyszerű énekes, mozgásos játékok Hangszerek
Altémák csend, zörejek, hangok, eseményekhez kapcsolatos szívó-fúvó gyakorlatok egyenletes lüktetés ,dobolás különböző eszközzel :ritmusjáték lassú-gyors ,magas-mély ,höcögtető, lovagoltató –ujj olvasó, járás mondókára körjátékok , altató dob, ritmusdob ,csörgő ,triangulum cintányér
Zenehallgatás
3 Vizuomotoros fejlesztés - rajzolás, mintázás, kézimunka A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, egyéni Ideje: heti 3 foglalkozás Időtartama: 15-20 perc Célja: • kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása • a kéz izomerejének szabályozása • a célirányos kézmozgások kialakítása • a szem és kéz közti koordináció kialakítása • az ujjak tapintásérzetének fokozása • a csukló, az ujjak laza mozgatása • a látás – tapintás- mozgásérzet együttes szabályozása • a dominancia kialakításának segítése • a testséma fejlesztés • az ábrázoló kedv felkeltése • az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak megismertetése • a helyes ceruza fogás kialakítása • a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése • a téri tájékozódás fejlesztése • az analizáló, szintetizáló készség kialakítása • egyszerű ok-okozat összefüggéseinek felismertetése • a beszédkészség fejlesztése • színek és formák megismertetése Az értelmi fogyatékos óvodás vizuomotoros készségének jellemzői: A motoros készségek és a percepció fejlettsége alapvető szerepet játszanak a kognitív képességek kialakulásában. Az értelmi fogyatékos gyermekeknél a mozgásszerveződés különböző zavarai gyakran társulnak az észlelés különböző tartományainak zavarával. A vizuális észlelés képessége erősen befolyásolja a gyermek érzelmi stabilitását. Az értelmi sérült gyermek mozgásos ügyetlensége a manualitásban is megjelenik. A kézfejlődés üteme lassabb, óvodáskorban is többnyire marokra fogja a tárgyakat. Lassan alakul ki háromujjas és
60
csak hossza gyakorlás után a kétujjas fogás (csípőfogás). A két kéz együttes mozgása, a test középvonalának átlépése nehézséget jelent. A kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás vizuális emlékezet, a kialakulatlan dominancia, a tartós figyelem, a feladattartás gyengesége, szétszórtságuk, nyugtalan magatartásuk nehezíti az ismeretszerzést. A finommozgást, igénylő feladatokat erőtlen, pontatlan mozgáskoordinációval oldják meg. Az ábrázolás, alakítás fejlesztésének lehetőségei: formázás építés forma kitöltés Mintázás homok töltögetés pancsolás víz lapítás sodrás gömbölyítés gyurma formálás formálás agyag Festés tenyérrel öt ujjal ököllel egy kézzel ujjal „csumival” szivacsos flakonnal eszközökkel szivacs- ecsettel ecsettel szivaccsal dugóval Nyomdázással terményekkel játéknyomdával gyűrés tépés sodrás ragasztás Papírmunkák nyírás Rajzolás
vastag zsírkrétával vastag színessel grafit ceruzával
Vegyes technikák
3. mozgásfejlesztés Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását, a kéz finommotoros mozgásának fejlesztését, korrekcióját, a mozgásos önállóság fokozását szolgáló foglalkozási forma. Formája: csoportos vagy irányított egyéni Ideje: naponta Időtartama: 20-31 perc Célja: • a motoros tanulás elősegítése • az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes célirányos mozgás kialakítása • a biztos egyensúly kialakítása • a mozgásos gátlás oldása • a szervezet sokoldalú harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése • ügyesség, erő, állóképesség fejlesztése • a teljesítőképesség növelése • a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolódása • a testséma fejlesztése • a légzéstechnika fejlesztése • a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása • a mozgás koordináció fejlesztése • az utánzóképesség fejlesztése • a ritmusérzék fejlesztése
61
• a téri, időbeli tájékozódás fejlesztése • finommotorika fejlsztése A fogyatékos gyermek mozgásának jellemzői: Az értelmi fogyatékos gyermekek mozgásukban is eltérnek ép társaiktól. A pszichoszomatikus fejlődésüket befolyásolja – az életkor mellett – a fejlődési tempó nagyfokú lelassúbbodottsága, a fejlődés szabálytalansága egyenetlensége, az egyes területek egymáshoz valóviszonyában bekövetkezendő változás. Ehhez járul a fejlődés során jelentkező minőségi változásokat jelentő mozzanatok elmosódása, jellegtelensége. Tanítványainknál a mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez a mennyiségi és minőségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció és egyensúlyérzés zavarában, a mozgás folyamatainak kivitelezésének pontatlanságában, a testséma, a téri, időorientációs fejlődésnek elmaradásában, ügyetlen lassú mozgásban vagy hipermotilitásban. A figyelem zavara miatt gyakran egyszerű feladatok utánzására képtelenek A mozgásfejlesztés területi: • alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása • játékos utánzó gyakorlatok • mozgásos játékok. Témakörök
Altémák -fekvés, állás, ülés -járás, futás -csúszás, kúszás, mászás -szökdelések, ugrások -támasz, Alapmozgások -függés, és egyensúlygyakorlatok -játékos utánzó mozgások Ritmus gyakorlatok -egyenletes lüktetés -gyors – lassú Légző gyakorlatok -fújások -fekvésben légzés figyelés -légző gyakorlatok mozgásfeladatokkal Gimnasztikai alapgyakorlatok Mozgásos -szabadgyakorlatok, társas gyakorlatok játékok kéziszer gyakorlatok (babzsák, emelése, lendítés) Természetben végezhető Csoportmozgások -szabadtéri játékok (hintázás, csúszdázás, mászókázás) „túrázás” szánkózás -taktilis – vesztibuláris rend. általános normalizációja -veleszületett mozgásminták leépítése, integrálása -egyensúlyérzék Szenzoros fejlesztés fejlesztése -szemmozgások normalizációja agytorna, analitikus kar és láb gyakorlatok testvázlat, testtérkép, énkép fejlesztése kombinált körfeladatok
62
4. Munka jellegű tevékenységek Szokások kialakítása: Az ember életének meghatározói a szokások, rítusok melyek mindennapjainkban jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személység fejlődést. A berögzött szokásokhoz, viselkedéshez nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. A szokások valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni. Szükséges hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermekektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. A sérült óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. A szokások kialakításának alapvető feltétele a pozitív példa. A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson fel a pedagógus – a gyermek számára érthetően – amely betartása nem jelent túl nagy feladatot. A meggyőződés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a szokások kialakulását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzés, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést. A szokások kialakításának területei: ■ Egészséges életmódra nevelés: - testápolás, vetkőzés-öltözködés, étkezés - Wc használat, szobatisztaságra nevelés - testedzés ■ Közösségi élet szokásainak megalapozása ■ Munkajellegű tevékenységek - saját helyének felismerése - játékok közös elrakása - szőnyeg feltekerése - egyszerű tárgyak mozgatása a célnak megfelelően - egyszerű üzenetek átadása, közvetítése - asztal letörlése, lépcsőn járás - közös ágyazás stb. 5.Kognitív fejlesztés Megismerő funkciók fejlesztése, percepciófejlesztés. Egyéni fejlettségtől függően. Formája: mikrocsoportos egyéni Ideje: heti 3 alkalom Célja: • Az észlelési, érzékelési funkciók zavarainak korrigálása, differenciálásának integrálásának elősegítése.
63
A./ Érzékelés, észlelés fejlesztésének a célja: - a különböző szenzoros modalitások kialakítása. Részei: - taktilis és kinesztetikus érzékelés fejlesztése - látás, hallás, tapintás fejlesztése B./ Figyelem fejlesztésének a célja - a figyelem tartósságának, terjedelmének növelése - az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók kialakítása, fejlesztése - a megfigyelő képesség fejlesztése. C./ Az emlékezetfejlesztés célja - a tanulás tartósságának biztosítása - az időbeni tájékozódás fejlesztése - a gondolkodási funkciók erősítése - a verbális memória fejlesztésével, a beszédteljesítmény fokozása D./ A gondolkodás fejlesztés célja - a gyermek értelmi, nyelvi képességeinek fejlesztése - a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásban - a figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése - a gyermekek kreativitásának, képzeletének, problémalátásának fejlesztése - segíteni a gyermeket abban, hogy jobban tájékozódjék környezetében, kialakuljon azonosságtudata, identitása. A gondolkodás fejlesztés részei • általános ismeretek fejlesztése • összehasonlítás • különbségek megfigyelése • változás megfigyelése • össze nem illőség felfedezése • logikai-funkcionális összefüggések felismerése • analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése: hiányok pótlása szimmetria rész-egész viszony • főforgalom alá rendelés • analógiás gondolkodás ritmikus sorok kirakása eseményképek értelmezése idői tájékozódás fejlesztése.
64
6. Speciális tevékenységek Egyéni fejlesztés, terápiák A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képesség-struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülés specifikus fejlesztés. Formája: individuális képességfejlesztés Ideje: naponta Időtartama: 5-15 perc a gyermek állapotától, adott tevékenységtől függően Célja: • hatásfokozó, erősítő, támogató, kiegyenlítő- esetleg tehetséggondozó tevékenység a tanulási munkatevékenység illetve a közösségi élet nehézségeinek leküzdése érdekében • esetleges társuló sérülésekből adódó problémák kiküszöbölése • taktilis, kinesztetikus, vizuális, auditív ingerlés, a játékok, eszközök felhívó jellegét kihasználva növelni az együttműködő készséget, a kitartást, feladattartást, fejleszteni a modális, intermodális, szeriális észlelést • a beszédészlelés, beszédmegértés szintjének fejlesztése a beszédszervek • ügyesítése, beszédindítás • figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése során az ingerek közötti akaratlagos vagy spontán szelektálás elősegítése • a formaészlelés, alak - háttér differenciáló képesség, a látási-hallási diszkriminációs készség fejlesztése • a finommotoros készség, a formakivitelező készség fejlesztése • kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma szerint) analógiák, a rész-egész viszony észrevétele. Az analizáló- szintetizáló készség a szerilitás fejlesztése. A fejlesztő munka során alkalmazzuk: 1. a beszédfejlődési zavarban szenvedő gyermekeknél a korai integratív fejlesztési programot.( Németh Erzsébet – Pintye Mária: Mozdul a szó…) 2. tanulási zavart okozó részképesség gyengeség felismerésében és kezelésében a Sindelar terápiát 3. mozgássémák korrigálására a gyógypedagógiai célú terápiás lovagoltatást. 7. Anyanyelvi nevelés – beszédfejlesztés és környezetismeret
A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma. Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos Ideje: heti 5 alkalommal Időtartam: 5-20 perc Célja: • a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzókészség fejlesztése, igény felébresztése, ösztönzés, a nyelvi elmaradás koorekciója, a beszédészlelés, a beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése • verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása • a beszédszervek ügyesítése • a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése • a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése • a grammatikai rendszer kiépítése, nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása
65
• a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történései, tapasztalatok, ismeretek szerzése, az analizáló szintetizáló, lényegkiemelő képesség fejlesztése • a kognitív funkció, a figyelem, az emlékezet fejlesztése Környezetismeret
Elősegíti a tárgyi és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a környezethigiéné szerepét. Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos Ideje: 5-20 perc A foglakozások tartalma: Szükséges, hogy a gyerekek minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A foglalkozások a mozgásos játékokon, az érzékszervi megtapasztaláson, a játékosságon alapulnak. A témák rugalmasan kezelhetők. A témakörök több ponton kapcsolódnak, összefügghetnek egymással (pl. testünk – évszakok – ruházat – öltözködés kapcsán). A témakörök a természet jelenségeiből a szűkebb és tágabb környezet megismeréséből, a mindennapi élet aktuális eseményeiből állnak, amelyek befolyásolják majd a gyerekek játékát, alkotásait, érzés-és gondolatvilágát is. A gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani, elmélyítve, rendezve a meglevőket, hiszen a beszéd a tevékenységbe ágyazott alkalmazás folyamatában fejlődik intenzíven. A gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára kell építeni, hiszen ez sarkallja cselekvésre, ez a beszéddel együtt a kognitív funkciók fejlődéséhez vezet.
66
ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Iskolánk nevelő-oktató munkájában elsődlegesen meghatározó az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulók sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Növendékeink fogyatékosságának ismeretében lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális szükségleteikhez igazodva – nevelés-oktatás-gondozás egységét tartjuk szem előtt. Kiemelt figyelmet fordítunk a társadalom előtt álló közös feladatok megvalósítására, a „másság” értékrendjének elfogadtatására, a társadalmi beilleszkedés fontosságára, melyet az egyéni képességek differenciált, tervszerű fejlesztésével, az oktatási folyamat rugalmas szervezésével (hosszabb idősávok, fejlettségi szinthez igazított tartalmak megjelölése a tanítás-tanulás folyamatában) és a követelmények tükrében az egyén önmagához viszonyított fejlődési mutatóinak figyelembe vételével érünk el. Az iskola általános célkitűzései Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, az egyéni fejlettség, képesség figyelmembe vételével. A tanulók szocializációjának, viselkedésének, magatartásának formálása a sikeres beilleszkedés érdekében. Önellátás, környezetellátás, önmaga megvédése, a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából. Az alapvető tanulási képességek fejlesztése, ismeretek megszerzése, továbbtanulás és társadalomba való beilleszkedés érdekében. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, az akarat fejlesztése. Az önmaga és társai „másságának” elfogadása, törekvés a fejlődésre, korrigáló gyakorlatok elsajátítása, gyakorlása. Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása a fejlettségnek megfelelően. Az önálló (vagy viszonylag önálló) tanulás képességének kifejlesztése, az egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeret biztosításával. A fizikai munka megszerettetése, késztetés a munka kitartó végzésére a rehabilitáció érdekében. A testi és lelki egészség megóvása, maradandó testi és lelki állapotváltozások elfogadtatása, a korrigáló technikák gyakoroltatása. A jól működő készségek, képességek, kompetenciák tudatos fejlesztése értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése. 67
Oldott, humánus és harmonikus légkör megteremtése az intézményben. Az értelem, érzelem kibontakoztatása, az emberi kapcsolatok kiépítése. Az iskola feladatai Tanulóink fejlesztési lehetőségeinek függvényében. Az idegrendszert ért károsodásból adódó hátrányok csökkentése és ellensúlyozása. A kulcskompetenciák kialakítása,a kialakult készségek, képességek továbbfejlesztése és alkalmazása, Az egyéni adottságokhoz viszonyított továbbfejleszthető tudás kialakulása. Önálló életvezetési technikák megtanítása. Továbbtanulásra, szakmaszerzésre való törekvés ösztönzése. Reális önismeretre, önelfogadásra, önmérsékletre, önfegyelemre és türelemre nevelés. Neveljünk: a természet szeretetére és védelmére, az emberi munka és a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, az igazság feltétlen tiszteletére, helyes szokások kialakítására és megtartására, valamint a humánus magatartásra. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere: A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A leírtakból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy: - a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat – egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos – elemei, tényezői. - a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános, konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, egyrészt amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: - igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, - igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához - igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, másrészt, mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé.
68
Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el. Eljárások, módszerek 1: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere meggyőzés minta példa példakép példakövetés eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló 2: A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés (motiváció) megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás
69
3: A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek ígéret helyeslés bíztatás elismerés dicséret A dicséret iskolában használatos módjai: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…) írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - oklevél - kitüntetés - fenntartói, országos szintű elismerések osztályozás jutalmazás Jutalmazzuk: - hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, - szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, - rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: - szóbeli dicséret - írásbeli dicséret - oklevél, kitüntetés - jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, kirándulás, táborozás) b) kényszerítő módszerek felszólítás követelés büntetés szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés igazgatói figyelmeztetés, intés nevelőtestülete elé idézés szigorú megrovás párhuzamos osztályba való áthelyezés áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!) tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)
70
c) gátlást kiváltó módszerek Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés tilalom elmarasztalás.
Eszközök, módszerek: 1. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket a nyelv segítségével továbbítjuk beszéd beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c) interjú 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket nem szóban, hanem a metakommunikáció segítségével fejezzük ki. Ezek lehetnek: szemmozgás arcjáték, mimika (érzelmek tükre) tekintet (érzelmeket jelez, de értelmi reakciót is tükröz) testközelség térközszabályozás testhelyzet, testtartás mozdulatok (gesztusok) jelzések A nonverbális eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik figyelem felhívó, vagy nyomatékot adó közléseinket. 3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. 3/a) technikák az ön– és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit.
71
- fejlesztő beszélgetés. 3/b) szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése: - minta- és modellnyújtás, - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), - szerepjáték, - dramatizáló tevékenység.
Mentor tanári funkció A hatékony munkavégzés érdekében a pályakezdő kollégákat mielőbb be kell vezetni a szakma rejtelmeibe. A „mester melletti tanulás” minden esetben hatékonyabb, mint ha a pályakezdő kolléga a saját kárán, és a gyerekek kárára tanul. Ezért fontos a mesteri fokozatú (mentor) tanár segítő munkája. A mester tanárt az intézményvezető bízza meg. A mentor tanári funkció részletes leírását a Mentori szabályzat tartalmazza.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: -
a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.
E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismertek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez.
72
Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: -
műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának, - fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat, - járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók - tudásának - képességeinek, fejlődése, fejlesztése - egész személyiségének áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere - nemcsak az iskola hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.
73
A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - a szabályhasználat képességének fejlesztése, - az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: - tanórák - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, - tanórán kívüli foglalkozások - napközi, - séta, kirándulás, - szakkörök… - szabadidős tevékenységek. Mind a három terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Az iskolai nevelés összehangoltan irányul a tanulók komplex személyiségére, melyben kiemelten fontos, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésükkel, - viselkedésükkel, - beszédstílusukkal, - társas kapcsolatukkal példaként állnak a diákok előtt.
74
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: − Ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. − Ismerkedjen meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságaival, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeivel. − Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. − Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. − Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. − Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. − Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. − Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. − Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. − Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni. − Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. − Tudjon alkalmazkodni a változó munkaerő piaci helyzethez, vegyen részt ennek megfelelő továbbképzéseken, átképzéseken. − Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. − Kapjon hatékony támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. − Tanuljon meg tanulni. − Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. − Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. − Tevékenysége erősítse a társadalmi normáknak megfelelő közösséghez való kötődést. A pedagógus feladata: : – segítse a tanulók kezdeményezéseit, – járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, mely elősegíti a közvetlen természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását. – biztosítson elegendő lehetőséget közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, – alapozza meg a nemzeti hovatartozást, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, – ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, – késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, 75
– –
– – – –
– – – –
tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, segítse azt a folyamatot melyben egy olyan a jövőkép kialakítása a cél, mely: bátorító, vonzó, elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését. alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,- és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, kapjon átfogó képet a munka világáról, az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.
76
A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési, magatartászavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program A tevékenység jellemzői Az életkornak megfelelő szociális normáknak, a szülők elvárásainak, az iskolai szabályoknak a megszegése agresszív viselkedésben nyilvánul meg a magatartászavaros gyermekeknél. Egyesek képtelenek saját kortárscsoportjukba beilleszkedni, nincsenek barátaik, disszociális cselekedeteiket magányosan követik el, míg mások kortársaikkal jó kapcsolatot tudnak kialakítani, normaszegéseik többnyire csoportosan történnek. A magatartásproblémák gyakran társulnak érzelmi és hangulati zavarokkal. A magatartászavarok különböző formáinak hátterében sokféle kiváltó ok, pszichés probléma húzódhat meg. A különböző életkorokban eltérő magatartásformák jelentkezhetnek, amelyek a felnőttek számára nehezen elfogadhatóak. A beilleszkedési magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása intézményünkben a többi tanulóval együtt történik. A nevelő- oktató munka során a pedagógus tevékenységében meghatározó szerepe van a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményének. Ahhoz, hogy munkák során sikereket érjünk el több szakember összehangolt munkájára van szükség, ezért feltétlenül fontos: A hiányzások rendszeres ellenőrzése. Problémás esetekben az osztályfőnökkel egyeztetve az intézkedések megtétele. - esetmegbeszélések kezdeményezése, - más szakemberek bevonása ( pszichológus, pszichiáter, védőnő, gyermekorvos) A magatartási zavarral küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, módszertani továbbképzéseken való részvétel. Külső szervek segítségének a kérése (pl.családsegítő, jegyző) A szülői ház, mint nevelési partner megnyerése Szakirodalom ajánlása, figyelemfelkeltés. Ezek a feladatok jelentkeznek az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységében, valamint a hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozási tevékenységekben is.
Az iskola jelentős szerepe, ismeretközvetítő funkciója mellett: - A megfelelő normák közvetítése. - Az osztályközösség formálása, hiszen a kortárscsoportok viselkedése meghatározó (önálló értékrend kialakítása, fokozott törődés, stb.). - A tanulók rendszeres bevonása az iskolai sporttevékenységbe, segítve ezzel más irányú képességeik kibontakozását, sikerélményhez való juttatásukat. - Személyre szabott, feszültség levezető tevékenység kínálása. Bizalmukat megnyerve segíteni abban, hogy önállóan gondolkodva pozitív példaképeket, elfoglaltságot, jövőképet találjanak maguknak, megfelelő érzelmi indíttatással. - A serdülőkori zavarra utaló viselkedés észlelése, jelzése. - A tünetek minősítése, értékelése, továbbá az okok lehetőség szerinti feltárása a szülők bevonásával, határozza meg a további feladatokat. - A szülők tájékoztatása, kapcsolattartás. - Az objektív adatok számbavétele mellett elengedhetetlen a személyes konzultáció, megbeszélés az iskolaorvossal, pszichológussal, annak eldöntése érdekében, hogy milyen segítséget igényel a tanuló (egészségügyi, pszichológiai, speciális pedagógiai, stb.).
77
- Ez a kialakított kapcsolat nem egyirányú. Szűrővizsgálat, rendszeres orvosi vizsgálat kapcsán észlelt tünetek alapján az orvos vagy a szülő is kezdeményezheti a konzultációt, hogy tájékozódjon a nevelők tapasztalatairól. A tanuló eljuttatása szakemberhez.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „A nevelés feladata segíteni minden ember személyiségének optimális fejlődését, egyéni sajátosságainak, képességeinek kibontakoztatását.” (Kelemen László) A tehetséggondozás célja, feladata nem lehet más, mint a fent említett idézet – mint alapgondolat. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is meghatározzák. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. A tehetséggondozás lehetőségei Szakkörök, érdeklődési körök működtetése, Törekszünk az általános iskolai és középiskolás versenyeken való szereplésre Egyes tantárgyakból házi szaktárgyi versenyeket rendezünk több fordulóban. Az intézmény, térítés nélkül biztosítja a következő szolgáltatásokat a tanulók számára tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények esetében: háziversenyek, házibajnokságok, diáknapok-bemutatkozási lehetőségekkel (művészeti egyébb területen) iskolai sportkörben való részvétel, a mindennapos testedzés lehetőségének kihasználását, az iskolai könyvtár használatát, lovaglás, az iskolák közötti versenyeken való részvételt, a szakmai versenyeken való szereplést, a számítógépterem használatát, s amennyiben énekkar, vagy színjátszókör alakul az iskolában, az azon való részvételt.
78
Az iskola képzési rendje
A képzés szakaszai Az iskolai struktúra a közoktatásban alapvetően 3 szakaszra bontható, szakaszonként 4 évfolyammal, évfolyamonként 2 osztállyal. 1.
Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszai: – óvodai nevelés szakasza – alapfokú nevelés-oktatás szakasza – középfokú nevelés-oktatás szakasza.
2.
Az iskola nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik: a. bevezető (1. és 2. évfolyam) b. kezdő (3. és 4. évfolyam) c. alapozó (5. és 6. évfolyam d. fejlesztő (7. és 8. évfolyam)
Az iskolában folyó képzési irányok Alsó tagozat Az 1 - 2. évfolyam feladatai: Nevelő-oktató munkánkban meghatározó jelentőséggel bír, hogy feladatainkat az iskolarendszer alapozó szakaszában végezzük. Munkánk a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül. Alapvető fontosságú feladat a gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztése, az értelmi, érzelmi élet gazdagítása, az alapkészségek kialakítása. A gyógypedagógus úgy irányítsa mind a délelőtti, mind a délutáni foglalkozásokat, hogy az ennek a korosztálynak megfelelő, játékos keretben megtanulja a gyermek az önállóságot, az alkalmazkodást, az önálló problémamegoldást, megismerje a felfedezés örömét. A 3 - 4. évfolyam: Feladatunk az 1-2. évfolyamon szerzett ismeretek bővítése, az önálló tanulás, önművelés képességének alapozása, az ezekhez szükséges alapvető készségek fejlesztése. Elvi állásfoglalásunk: inkább kevesebbet tervezzük, de amit a gyermekeknek átadunk, az számukra igazi érték legyen, az értékközvetítő munkánk pedig számukra élményt jelentsen. 79
Felső tagozat Az 5 - 6. évfolyam: A megszerzett új ismeretek kihasználása a világ egységes egészként való átélése érdekében. A kiemelkedő képességű gyermekek szervezett megmérettetésének biztosítása. A 7 - 8. évfolyam: A pályaválasztás előkészítése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges tájékozottság biztosítása.
Szakiskola A 9 - 10. évfolyam: A követelmények teljesítésének önálló, tervszerű és tudatos végrehajtása. Az egységes és speciális képzésnek való megfelelés. A pályaválasztás önálló meghatározása. Az életcél elérését lehetővé tevő kritériumok felvállalása és teljesítése. A 11 - 12. évfolyam: A szakmai ismeretek elmélyítése, felkészítés a szakmai vizsgára valamint munkába állásra. Képzési specialitások –
Azok a tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséhez. E tevékenységek egyrészt a kötelező tananyag elsajátítása mellett többletlehetőségeikkel az iskola profilját is meghatározzák, másrészt biztosítják az önálló választás következtében egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, a tehetség kibontakoztatását és a személyiségfejlődéshez az újabb szervezeti keretet.
–
Aktív tanulási, művelődési tevékenységek: versenyek, választható tantárgyi foglalkozások, szakkörök, természetjárás, hobby, olvasás, televíziózás, videofelvételek nézése.
–
Tudományos művelődés: múzeumok látogatása, búvárkodás az interneten.
–
Sportolás: önállóan és sportkörben végzett testedzés.
–
A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárására, megoldására a fejlesztőpedagógus, a
80
pedagógusok, a logopédus, a gyógytestnevelő, az ifjúságvédelmi felelős, az iskolaorvos és a nevelési tanácsadó szakembere fejlesztő tevékenységeket kezdeményez.
Az osztályba sorolás elvei és rendjei Az osztályba sorolás rendje A törvényi szabályozás és a fenntartó által megszabott feltételeket figyelembe véve alakítjuk ki osztályainkat. Alapvetően a szülői igényeknek, a gyakorlati képzés rendjének, valamint a pedagógus kollektíva felkészültségének figyelembe vételével. A csoportbontás elvei Az egyénesítő nevelés elvének alkalmazása ellenére is mutatkoznak – az adott tanulócsoporton belül, főként a kultúrtechnikai tantárgyaknál (olvasás, írás, számolás) – a csoport többségétől lemaradó tanulók. Számukra kultúrtechnikai tantárgyak esetében, 7. évfolyammal kezdődően csoportbontással, képesség szerint differenciálódó csoportok létrehozásával javasoljuk a problémakezelést. Az így szerveződő csoportoknál a kultúrtechnikai tantárgyaknál felszabaduló időkeretet tanórai foglalkozásként a korábbi ismeretek szinten tartására, praktikus tevékenységek gyakorlására, életviteli ismeretek elsajátítására kell fordítani. Az így létrehozott kiscsoportok, a helyi feltételektől, lehetőségektől függően egy vagy több évfolyamból szerveződhetnek, de a csoport létszáma ne haladja meg az öt főt. Az osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét az 1993. évi LXXIX. sz. közoktatási törvény 3. sz. melléklete valamint a 13/2010. (II: 8.) sz. Közgyűlési határozat határozza meg. Osztály összevonás elvei: – – – – –
Az alsó tagozatot a felsővel ne vonjuk össze a követelményrendszer nagy eltérése, és a belépő új tantárgyak miatt. Az 1. és 2. osztály még nem tud önállóan dolgozni. A betűtanítás, a számfogalom kialakítása erre az időtartamra esik. Ezért, ha lehetőség van rá, itt mellőzni szükséges az összevonást. Év közben nem lehet összevonni osztályokat. 8. osztályt nem célszerű összevontan indítani. Összevont osztály esetén pedagógiai asszisztens alkalmazása szükséges.
81
Tanulói jogviszony, átjárhatóság A tankötelezettség fogalma Az 1993.évi LXXIX. törvény 6§-a így fogalmaz: A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról az iskola igazgatója dönt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakértői véleménye alapján A tankötelezettség teljesítése 7.§ A tankötelezettség-a szülő választása alapján-iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. A magántanulóként való tankötelezettség teljesítéséről a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján dönt az intézmény vezetője. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az igazgatónak döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és kollégiumi tagsági viszony keletkezése. Az óvodában a felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel, ha Jász-Nagykun-Szolnok megyei lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. A felvételről az intézmény vezetője dönt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakértői véleménye alapján. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben a Közoktatási Törvény 3. számú melléklete és a fenntartó által engedélyezett létszám keretek között történik. Az iskolában tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. A felvételről és átvételről az intézmény vezetője a Közoktatási Törvény 42§,46-47§-ában meghatározottak alapján dönt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakértői véleménye és intézményünk kijelölése alapján. Intézményünk Jász-Nagykun-Szolnok megyei beiskolázási területű. Iskolánkba JászNagykun-Szolnok megyei lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező tanuló vehető fel. A szakiskolába a tanuló felvétele a nyolcadik osztály eredményes elvégzését tanúsító bizonyítvány és egészségügyi alkalmasság alapján történik. Az intézményvezető a Közoktatási Törvényben meghatározottak alapján dönt a felvételről. Döntéséről írásban értesíti az érintett általános iskolát, valamint a felvételiző tanulót. A tanulói jogviszony a beiratkozás napjával kezdődik
82
A kollégiumi tagsági viszony keletkezése (Kt.68.§. ill. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 17.§.18.§.) A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmet külön írásbeli kérelemben kell benyújtani. A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét. Fel kell venni a kollégiumba azt, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte, illetőleg, ha az intézeti elhelyezett tanuló felvételét a törvényes képviselője kezdeményezte. Amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, a határozatot számára is meg kell küldeni. Az kollégiumba való felvételről a kollégiumvezető véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Kollégiumi felvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is értesíteni kell. A kollégiumi felvétel, a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel iránti kérelem elfogadása, illetve elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz. A napközibe való felvétel (Kt.53.§) A szülő írásbeli igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba, illetőleg a tanulószobába való felvétel. A következő tanévre szóló szülői igényt az osztályfőnökök a tanév végén felmérik, majd a tanév első tanítási hetében a felvételei kérelmeket a szülők írásban nyújtják be. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a szülő a felvételt tanév közben igényelje írásban. Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony megszűnése ( A Kt, 74. 75. §, 11/ 1994 (VI: 8.) MKM rendelet 28. § 74. § Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: - a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; - a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben kijelölt napon; - a gyermeket felvették iskolába a nevelési év utolsó napján; - a gyermeket nem vették fel iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján melyben a nyolcadik életévét, betölti. - Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásról, feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 75. § Megszűnik az tanulói jogviszony, ha: - a tanulót másik iskola átvette az átvétel napján; - az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján; - a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;
83
Szakiskolában folyó szakképzésben az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján ha - a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik más megfelelő képzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; - a tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés tudomásulvételének napján, - tanköteles tanuló kivételével, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, feltéve, ha az iskola a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. - tanköteles tanuló kivételével, megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás, az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, Ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony megszűnik, akkor a gyermeket, illetve a tanulót törölni kell az óvoda, iskola nyilvántartásából. A tanuló kollégiumi tagsága megszűnése. (Kt.75.§. ill. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 28.§.) A kollégiumi felvétel a tanulói jogviszony fennállásáig szól. Tanév közben megszűnik a kollégiumi tagsági viszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jogviszonya - az áthelyezést kivéve - tanév közben szűnt meg. A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik a) a Kt. törvény 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén; b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével; c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után - megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; d) ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szülő egyetértésével lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon; e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján. A (b)-c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók. Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. Ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony megszűnik, akkor a gyermeket, illetve a tanulót törölni kell az óvoda, az iskola, illetve a kollégium nyilvántartásából.
84
Beszámoltatás, számonkérés Az otthoni és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanórákra való felkészülés a következő formákban történhet: – bejáró tanulók esetében otthoni tanulással, – kollégista és gyermekotthoni tanulók esetében tanulószobai foglalkozásokon. Az otthoni tanulás feltételeinek biztosítása a szülők feladta, amelynek hatékonyságáról a tanító tanároktól, illetve az osztályfőnöktől kérhetnek felvilágosítást. A tanulószobai foglalkozás feltételeinek biztosítása, a kollégiumi és gyermekotthoni nevelőtestület feladata. A tanulószobai foglalkozás és az otthoni tanulás célja, hogy biztosítsa a tanulók házi feladatának elkészítését, a tanulmányi felzárkóztatást, és a tehetséggondozást. A házi feladat kijelölésének elvei: – A házi feladat mennyisége és tartalma igazodjon a tanulók képességeihez és a rendelkezésre álló időhöz, amely délutánonként egy óra időtartamú lehet. – A házi feladat kijelölése legyen egyértelmű, ha szükséges, akkor leckefüzet bevezetése is lehetséges. – A szülőt, illetve a kollégiumi/gyermekotthoni nevelőt tájékoztatni kell, ha az otthoni tanulás, vagy a tanulószobai foglalkozás nem elég hatékony. Ilyen esetben a tanító tanár megfelelő útmutatással segítse tevékenységüket. Erre a célra alkalmas a szülői értekezlet, a családlátogatás, a tanító tanár fogadó órája, vagy a tanórai hospitálás (kollégiumi/gyermekotthoni nevelők részére). – A házi feladat ne csak az írásbeli munkára korlátozódjon, A szülők, és a tanulószobát irányító nevelők figyelmét fel kell hívni a szóbeli feladatok teljesítésére is. – A memoriter típusú feladatokat úgy kell időzíteni, hogy a tanulók részére megfelelő mennyiségű idő álljon rendelkezésre. – Hétvégére, tanítás nélküli napra (pl. ünnepnap), tanítási szünetre (pl. tavaszi szünet) házi feladat nem adható. Az otthoni és a tanulószobai foglalkozás elvei: – A bejáró tanulók napirendje biztosítson elegendő időt a házi feladat elkészítésére, és a folyamatos otthoni tanulásra. Ennek fontosságáról az osztályfőnökök tájékoztassák a szülőket. – A kollégiumi és gyermekotthoni napirend lehetőséget kell, hogy biztosítson a tanulásra, amely naponta egy óra időtartamú. – A tanulószobai foglalkozás feladata, hogy a tanórai oktató- és nevelőmunkát gyakorlással segítse, kiegészítse. Tanítsa meg a tanulókat önállóan tanulni, helyes tanulási technikákat, módszereket sajátíttasson el, neveljen az önellenőrzésre, az időtervezésre. – A házi feladat elkészítése és a gyakorlás a következő napi órarend ismeretében történjen. – A tanulószobai foglalkozást irányító nevelő havonta egy alkalommal hospitáljon az osztályban tanító osztályfőnöknél. Így alkalom nyílik arra, hogy tájékozódjon a tanítási anyagról, illetve útmutatást kapjon a gyakorlást illetően. – Szükség szerint a tanító tanár meglátogathatja a tanulószobai foglalkozást, segítve ezzel a tanórán kívüli tanulás hatékonyságát.
85
–
Tanulószobai foglalkozás csak olyan esetben maradhat el, ha a délutáni napirend a szokásostól eltér (pl. Mikulás ünnepség, farsangi mulatság, osztálykirándulás, sportverseny stb.). Minden más esetben a tanulószobai foglalkozás önkényes elhagyása nem megengedett. – Ha a gyermek valamilyen ok miatt nem tudta elkészíteni a házi feladatát, akkor a tanulószobát irányító nevelő írásban jelezze azt a tanító tanár felé. – A tanulószobán elkészített házi feladat mennyiségi ellenőrzése mindenkor történjen meg. Az ellenőrzést végző nevelő kék golyóstollal aláírva igazolja a feladat elvégzését. A minőségi ellenőrzés a tanító tanár feladata. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen minősítés a javítóvizsgán javítható. (Augusztus hónap második fele.) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik. Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytatja tanulmányait. A második év végétől a nevelőtestület – ha szükségesnek ítéli – évfolyamismétlésre utasíthatja a diákot. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. A tanköteles magántanuló felkészítéséhez az iskola segítséget nyújt, más esetben az iskola elősegíti a felkészülést. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, vagy egy tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, a tanév végén osztályozóvizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú jegy a tanuló értékeléséhez. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhető. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. Szakképző évfolyamokon a szakképzési törvény előírásai az irányadók.
86
Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai TATÁI Az életkori sajátosságokat, a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a házi feladatok adásának elvei: – délelőtti tanulási technikák differenciált alkalmazása, a megismert tevékenységek begyakorlása és megerősítése, – feladatok elvégzésére szánt időkorlát nem léphető túl a szabadidő terhére, – a kijelölt intervallum illeszkedjen a kollégium napirendjéhez, – Hétvégére, szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) házi feladatot nem adunk. ÉATÁI Alsó szakasz – Önkiszolgálási tevékenységek gyakorlása: öltözködés, cipőfűzés- és kötés, stb. – Személyi higiénés szokások gyakorlása, elsajátítása: kézmosás, zsebkendőhasználat, stb. – Nagymozgások gyakorlása: körjátékok, mozgásos játékok, labdajátékok, homokozás, stb. – Finommotorikum fejlesztése: irányított színezés, festés, rajzolás. Középső szakasz – Önkiszolgálási tevékenységek gyakorlása. – Irányított játéktevékenységek: konstrukciós játékok, szabályjátékok alkalmazása, gyakorlása. – Kommunikációra, beszédre nevelés gyakorlatai: mondókák és versek gyakorlása, mesék olvasása. – A tanult betűk, szavak, mondatok olvasásának és írásának gyakorlása. – Számfogalom megerősítésére szolgáló manipulációs és írásbeli feladatok. – Eszközhasználat gyakorlása. (Pl.: olló) Felső szakasz – Irányított játéktevékenységek: szabályjátékok, szerepjátékok alkalmazása, gyakorlása. – Kommunikációs gyakorlatok, szituációs helyzetgyakorlatok alkalmazása. – A tanult betűk, szavak, mondatok olvasásának és írásának gyakorlása. – Számfogalom megerősítésére szolgáló manipulációs és írásbeli feladatok. Számok írása, műveletek gyakorlása. – Pénzismeret, pénzhasználat elmélyítése vásárlási gyakorlatokban. – Eszközök és szerszámok rendeltetésszerű, balesetmentes használatának gyakorlása.
87
Alkalmazható taneszközök kiválasztásának szempontjai Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint: - a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterület-tantárgy tartalmát - azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben - az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni - az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét. A taneszközöket a tantervben szereplő taneszköz listából a munkaközösség javaslata alapján kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük. A tankönyvek jelentős szerepet kapnak a tanulók értelmi képességeinek fejlesztésében. Tartalmazniuk kell azokat az eljárásokat, amelyekkel a tanulást eredményesen végezhetik el. Alsó tagozaton a diszlexia prevenció olvasási módszert alkalmazzuk és az ehhez tartozó tankönyvcsaládból tanítunk. Figyelembe vesszük a kerttantervben meghatározott tantervi követelményeket, a rendelkezésünkre álló tankönyveket és azokból választunk. Tartós tankönyveket és munkatankönyveket használunk. A tartós tankönyveket az iskolai könyvtárba bevételezzük, és szükség szerint cseréljük. A munkatankönyveket minden évben megrendeljük a tanulók részére. A taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a tananyagot, a tantervi követelményeket. Fontosnak tartjuk, hogy szemléletes legyen, megfeleljen a tanulók képességének, értelmi szintjének. A tankönyv kiválasztás szempontjai: – Gyógypedagógiai szemlélet – Segítse a tanuló-pedagógus munkáját – Differenciált feladatok legyenek benne – A gyermekek képességeihez igazodjon – Tantervi követelményeknek megfeleljen – Megfelelő ár – Otthon a szülő-nevelő- is tudja használni a délutáni tanulás, gyakorlás során. – Az adott téma lényegét képekkel szemléltesse. Az ÉATÁI-s tanulók számára a munkáltató tankönyvek, színes (feladatvégzésre motiváló) feladatlapok a legmegfelelőbbek. Jelenleg az értelmileg akadályozottak számára 1-7. osztályig, illetve a 9-10. osztályig áll rendelkezésre új tankönyvcsalád. A jövőben remélhetőleg tovább bővül a 8. osztályos tankönyvekkel. A tankönyvrendelés előkészítését a meghatározott szempontok figyelembe vételével, és a mellékelt tankönyvjegyzéket alapul véve minden tanévre a nevelőtestület által aktuálisan meghatalmazott tankönyvfelelős végzi. A feladatellátásért külön megállapodás alapján díjazásban részesül. A díjazás alapját a tankönyvforgalmazóktól aktuálisan visszajuttatott kedvezmény képezi. Mértékét tekintve, a tankönyvrendelés előkészítése, végrehajtása és az elosztás fejében az alap 30%-a. Az egyéb beszerzések bonyolítása miatt további 20% juttatásban részesülhet. 88
Az iskola hagyományrendszere 1.
Szervezeti hagyományok – Újonnan érkező gyerekek fogadása a tanév elején (szülői értekezlet). – Nyitott nap az iskolában.
. – –
2.
Volt növendékeinknek találkozó (ÉATÁI). Külső kapcsolatok: Franciaország – Bischwiller Lengyelország – Mielec Németország- Gräfenberg Szlovákia – Liptovszky Mikulás Hasonló megyei intézmények (Kisújszállás, Karcag, Szolnok)
Tantárgyi hagyományok Koncz Dezső Tanulmányi Verseny (ÉATÁI) Komplex Tanulmányi Verseny (TATÁI) Rajzpályázatokon való részvétel Szakkörök (irodalom, történelem)
3.
Rendezvények a.
b.
4.
Országos regionális versenyeken való részvétel: Vöröskeresztes verseny Kulturális Seregszemle Sport versenyek (Labdarúgó, „Kapkodd a lábad”, atlétika, asztalitenisz) Kárpát-medencei Mesemondó Verseny „Felfénylő szavak” szavalóversen (Mindezeket megelőzi a házi selejtező, illetve a megyei szintű verseny.) Iskolai szintű Akadályversenyek Megemlékezés osztályszinten az aradi vértanúkról Október 23-án műsor (speciális szakiskola) Egészségnevelési Hónap megrendezése (egészségügyi előadások, vetélkedők, rajzpályázatok) Magyar Kultúra Napja Március 15-e megünneplése (TATÁI 5. osztály) Télapó ünnepség – Karácsony – Farsang – Gyermeknap - Madarak és fák napja Születésnapok megrendezése osztályszinten Tanulmányi kirándulások Ballagás
Értékelési hagyományok Igazgatói-díj odaítélése
89
Az iskola helyi tanterve A 2008/2009-es tanévtől az iskolák minden évfolyamán a Nemzeti Alaptanterv szerint végezzük a nevelő-oktató munkát. (Az évfolyamok tantárgy és óraszerkezete a mellékelt CD található.) A TATÁI nevelőtestülete műveltségi területenként, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a következő kidolgozott tantervek felhasználását találta megfelelőnek. Tantervek: A Debreceni Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon, Az Országos Közoktatási Intézet Minősített gyógypedagógiai programjai közül: - Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskola, - Officina Bona tantervcsalád tanterveit Az ÉATÁI nevelőtestülete fejlesztési területenként, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a következő kidolgozott tantervek felhasználását találta megfelelőnek. Tantervek A Debreceni Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon, Az Országos Közoktatási Intézet Minősített gyógypedagógiai programjai közül: -A Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, Budapest A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola nevelőtestülete fejlesztési területenként, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a következő kidolgozott tantervek felhasználását találta megfelelőnek Tantervek -
Debreceni Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon tanterve alapján A helyi szakmai programok az Oktatási Miniszter által engedélyezett központi modul alapján készültek. Az engedélyezési szám minden helyi program előtt feltüntetésre került.
A Speciális Szakiskola nevelőtestülete fejlesztési területenként, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a következő kidolgozott tantervek felhasználását találta megfelelőnek Tantervek -
Debreceni Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon tanterve alapján A helyi szakmai programok az Oktatási Miniszter által engedélyezett központi modul alapján készültek. Az engedélyezési szám minden helyi program előtt feltüntetésre került.
90
Az iskola tagozatainak, évfolyamainak szervezése Az óvoda valamint az iskolai tagozatok évfolyamainak szervezése az 1993. évi LXXIX. sz. közoktatási törvény 3. sz. melléklete valamint a 13/2010. (II: 8.) sz. Közgyűlési határozat figyelembevételével történik. Az alapfokú oktatásban mindkét tagozaton 8 évfolyamos rendszer működik, optimális esetben az osztályoknak önállóan kell indulni. Az összevonás feltételeit a korábbiakban már tárgyaltuk. A szakiskolában előkészítő jelleggel 9. és 10. osztály van, a szakképzés típusától függően 2, év alatt teljesíthetik szakmai tanulmányi kötelezettségeiket tanulóink. A készségfejlesztő speciális szakiskolában szintén előkészítő jelleggel 9. és 10 osztály van, itt a szakképző évfolyamok száma 2. A kollégiumban életkor, iskolatípus és a nemek figyelembevételével szervezzük meg a csoportokat. A csoportok létszámának meghatározására az iskola típusoknál használatos előírásokat alkalmazzuk.
A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere A nevelőtestület Az alapító okiratban meghatározott közoktatási feladatok ellátását 53 fő közalkalmazotti jogviszonyba foglalkoztatott pedagógus kolléga látja el. Jelenleg intézményünk nem rendelkezik könyvtáros, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős álláshelyekkel.
A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei Az intézményünk bemutatásánál már említést tettünk arra, hogy nagy területen, sok régi épülettel rendelkezik intézményünk. Az egységek felújítása anyagai lehetőségeink szerint folyik. Osztályterem
19 tanterem 2 óvodai csoportszoba 3 szaktanterem 1 tornaterem / szűkös öltözési és tisztálkodási lehetőséggel/ 1 tornaszoba 1 műhely
Nem tanterem típusú funkcionális helységek: 1 könyvtár, 3 szertár,
91
2 tanári szoba, 2 tangazdaság, 1 ebédlő 2 játszótér 2 sportpálya 17 szolgálati lakás A pedagógiai program sikeres megvalósítása érdekében az elkövetkezendő években az alábbi fejlesztések megvalósítása szükséges: – A szakképzés elméleti oktatásának feltételeit meg kell teremteni, mivel olyan terem ahol az oktatást meg tudnánk valósítani, megfelelő számban nem áll rendelkezésünkre. – Az intézmény fő épületeinek teljes rekonstrukiója.
Az alapképzést kiegészítő, rehabilitációs és nem kötelező tanórai foglalkozások szempontjai Pedagógiai célú Habilitációs és Rehabilitációs foglalkozások Az oktatási törvényre hivatkozással, az irányelvben leírtakat figyelembe véve, a kötelező tanórai foglalkozásokon túl, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást szervezünk. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további-másodlagos-tünetek megjelenését. A fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. ( Magyar közlöny: 117. szám) (2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. amely 2010. szeptember 1- én lépett hatályba. )
Logopédia A MKM 1997-es állásfoglalása: A fogyatékos gyermek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve meghatározza azt, hogy ki a beszédfogyatékos. E szerint beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság.
92
Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének zavaraiban, a beszédészlelési és megértési zavarokban, a beszédritmus sérüléseiben, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kiesésekben. A hangadás káros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe tartoznak. A beszédfogyatékosság az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig minden súlyossági fokozaton megjelenhet. A súlyos beszédfogyatékos tanulóknál a kommunikáció zavara miatt másodlagos személyiségtorzulások, magatartási zavarok alakulhatnak ki. A fenti tünetegyüttesek együttesen az iskolai nevelés során természetesen tanulási akadályozottságot eredményezhetnek. Amennyiben a beszédhiba, illetve a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos logopédiai ellátásra szorul. Ellátottak köre: Óvodai tagozat; Értelmében akadályozott tanulók általános iskolájának tanulói; Tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájának tanulói.
A logopédiai ellátást igénylő beszédbeli akadályok a következők lehetnek: akadályozott nyelv- és beszédfejlődés, megkésett beszédfejlődés, diszlália, disarthria, dadogás, hadarás, diszfónia, általános beszédgyengeséggel összefüggő diszgráfia), súlyos beszédmegértési zavarok, vagy ezek halmozott előfordulása.
olvasás-,
írászavar
(diszlexia,
A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka az akadályozott beszédfejlődés és a súlyos diszlália, valamint a megkésett/akadályozott beszédfejlődés –hadarás -dadogás együttese. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor például a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás léphet fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. A sajátos nevelési igényű –ezen belül az értelmi fogyatékos gyermekek esetében a beszédhibán nagyfokú korrelációt mutatnak az ép beszédfejlődésű gyermekek beszédhibáival. Az eltérés az értelmi fogyatékos gyermekeknél nem egy harmónikus összképben, egy egyetlen körülhatárolt funkciónak az elmaradottsága és zavara, hanem a fogyatékosságnak a tünetegyüttese. Ebben az együttesben az értelmi elmaradottság központi helyet foglal el, de számos más funkcióban megnyilvánuló kísérőjét is állandó velejárójának tekinthetjük.
93
Felmerül a kérdés, hogy a beszédelmaradás és a beszédhiba milyen viszonyban áll az értelmi fogyatékossággal. Feltehető, hogy az éppúgy együtt jár vele, , mint a mozgásos koordináció fejletlensége, s az feltételezhető, hogy az értelmi fogyatékosságot létrehozó okok közvetlenül hozzák létre a beszéd elmaradását is. A beszédzavar azonban az értelmi fogyatékosságot egyben súlyosítja is, mert hiszen megnehezíti a külvilággal való kontaktust, és ily módon akadályozza és visszaveti a fejlődést. Ugyanakkor a beszédzavar nemcsak együtt járója és elmélyítője (az értelmi fogyatékosságnak,) hanem következménye is, mert hiszen az értelmi fogyatékos nehezebben sajátítja a beszédet, kevésbé képes –értelmi hiányosságai miatt is – asszimilálni a beszéd differenciált rendszerét. (A beszédfogyatékos / beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók fejlődése.) Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai: A beszédfogyatékos tanulók különleges (logopédiai) gondozásának döntő szakasza a korai fejlesztés, illetve az óvodáskor. A súlyos beszédfogyatékos tanulók esetében azonban ez általában áthúzódik az általános iskola alsó és felső évfolyamaira is. Az értelmi fogyatékosok beszédhibáinak a korrekciója fokozott türelmet igényel, és ritkán jár teljes eredménnyel. A logopédiai kezelés eredményességének további elengedhetetlen feltételei a szoros együttműködés a szülővel, a pedagógussal, a különböző szakemberekkel fül – orr – gége szakorvos neurológus orrtholontus pszichológus foniáter stb. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy vannak olyan beszédhibák, amelyek a későbbi életkorban jelennek meg: A dadogás, hadarás, diszfónia a beszédfogyatékos tanulóknál serdülőkorban is jelentkezhet. Ebben az életkorban ugyanis számolni lehet a beszédfogyatékosság kiújulásával, előfordulhat azonban, hogy a tünetek ekkor lépnek fel először. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó- segítő rendszere, ennek beépülése a pedagógiai teendők sorába. A fejlesztés elvei: Az értelmi fogyatékosok beszédhibáit, miként az értelmi fogyatékosságot nem, nem szabad egységes, homogén kórképnek tekinteni. Beszédünk hibáit és zavarait jellemző tünetek változatos módon kombinálódnak, olyan mozaikszerű képződményt alkotnak, amelyben az artikulációs jellemzők, valamint a tartalmi zavarok általában együttesen jelentkeznek. A beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.
94
A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű. Ez azt jelenti, hogy a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek célszerű alkalmazásának elve megköveteli a beszédfogyatékos tanuló oktatásában – logopédiai ellátásában – az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a korrekció adott szakaszának figyelembevételét. A beszédfogyatékos tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. Ennek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos elemből, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A beszédfogyatékos gyermekek oktatása, különleges gondozása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A csoportra irányuló munka során meg kell találni az egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtásának módját is. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése legyen intenzív és folyamatos. A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő, a pedagógusok és a nevelő támogató együttműködését. A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. A logopédia tevékenységi körén belül a diagnosztika még hangsúlyosabb szerepet kap, így lehetővé válik a szükségletspecifikus terápia. A terápiában érvényesülnie kell a horizontális komplexitás elvének, vagyis a különböző módszerek, terápiák egyidejű alkalmazásának. Figyelembe kell venni az idegrendszer ontó- és filogenetikus fejlődését, a vertikális komplexitás elvét. A gyermekek igényei szempontjából fontos az egész személyiségre ható folyamat elve. A terápia épít a gyermeki mozgáskedvre, örömelvekre, játékosságra, tanulékonyságra, kíváncsiságra. Fontos a gyermek erősségeinek a hangsúlyozása önbizalom, önértékelés növelése céljából motiváció emelése. Törekszünk a tükörképes, érzelmi, bizalmi kapcsolat megteremtésére. A logopédia célja A logopédiai tevékenység a sajátos nevelési igényű, ezen belül a tanulás ban és értelmileg akadályozott gyermekek oktatásának – nevelésének folyamatában, annak szerves részeként készít fel a tudatos és célszerű verbális önkifejezésre. Célunk nem csupán a beszédhibák megelőzése, korrekciója, hanem egy olyan átfogó, a teljes beszédfolyamatot érintő fejlesztő program megvalósítása, amely előkészíti, illetve kiegészíti a tanulóra szabott sérülésspecifikus eljárásokat. A logopédia feladatai: Az utóbbi időben mindinkább kiemelt feladata a logopédiának a preventív tevékenység. Pl. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél gyakoribb a
95
halláscsökkenés, ezért az időben való felismerésnél, kezelésnél a kommunikációs zavarok megelőzhetőek vagy tüneteik enyhíthetőbbek. Ennek érdekében együttműködünk különböző szakemberekkel (védőnő, gyermekorvos, fül – orr gégész szakorvos, audiológus, neurológus, pszichológus, foniáter, mozgás terapeuta) és intézményekkel (Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító Intézet, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, J-N-SZ megyei Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriai Gondozó). Tanácsadás: Nagymértékben összefügg a prevenciós tevékenységgel. Az élettani beszédhibáknál (élettani pöszeség, non-fluens beszéd nincs szükség a gyermek terápiába való bevonására, ilyen esetekben elegendő a szülő/nevelő felvilágosítása, tájékoztatása. Előszűrés, szűrés: Az óvodai csoportban és az osztályokban minden év elején megtörténik a gyermekek beszédállapotának felmérése, valamint a további adatok, információk begyűjtése. Vizsgálat: Tájékozódó standarizált vizsgálatokat végzünk a beszédállapot, ezen belül a beszéd- és nyelvi fejlettség, a különféle képességkultúrák (figyelem, emlékezet, gondolkodás, lateralitás, téri tájékozódás stb.) feltárására. Szükség szerint kiegészítő vizsgálatokat kell kérni (orvosi, pszichológiai, pedagógiai). A vizsgálat eredmények összegzése és értékelése után kerül sor a differenciáldiagnózis és státusdiagnózis felállítására. Ezek képzik az alapját a későbbi terápia irányának meghatározásakor. Terápia: két formája ismeretes: Egyéni: Súlyos centrális eredetű beszédzavaroknál (pl. centrális pösze, diszfázia). Csoportos: Enyhébb beszédhibák esetén: (pl. parciális diszlália, diszlexia reedukáció, megkésett beszédfejlődés). Lehetőség szerint törekedni a homogén csoportok kialakítására. Egy csoportba legfeljebb 3-4 gyermek kerülhet. A foglalkozások jellege egyéniesített csoportfoglalkozás. A terápiában való felvételkor előnybe kell részesíteni az általános pöszéket, a diszfáziásokat, a beszédgyengéket, az agnóziásokat, a súlyosabb dadogókat, és a közvetlen beiskolázás előtt állókat. A terápiás órák időtartama: 15-45 percig terjed. Pl. óvodások egyéni terápiájánál a 45 perc 3*15 percre is bontható. Az iskolások csoportos terápiája 45 perc. Súlyos, centrális eredetű beszédzavarok esetében intenzív terápia javasolt (heti 4 alkalom). Minden más esetben a heti két foglalkozás szükséges. A terápia eredményességét döntően befolyásolja az otthoni gyakorlás. Támaszkodunk a szülők, nevelők aktív együttműködésére. A terápia irányát, eredményességét folyamatosan ellenőrizni kell a megfelelő folyamatdiagnosztikai mérőeszközök segítségével. A terápia befejezésekor a jelen státusz rögzítése elengedhetetlen. A későbbiekben nyomkövető, utógondozói feladatokra is sor kerülhet (pl. súlyos dadogóknál, diszfáziásoknál). A logopédiai terápia kiegészülhet más pedagógiai rehabilitációs tevékenységgel: (pl. Angmentatív kommunikáció, Blees-nyelv) és más egészségügyi rehabilitációs programokkal:
96
(gyógytorna, gyógyúszás (–HRG), Ayres-terápia, relaxációs tréningek, gyógylovaglás, gyermekneurológiai kezelésekkel). Ezeket lehetőségeinkhez mérten alkalmazzuk. A logopédiai vizsgálat során használható tesztek DPT (képességeket vizsgáló teszt); PPL (nyelvi fejlettséget mérő teszt); PPVT (passzív szókincset vizsgáló teszt); TOKEN (beszédészlelést, beszédmegértést vizsgáló teszt); Csányi Yvonne – Grammatikai teszt; GMP (beszédészlelési- és megértési teszt); MEIXNER – féle olvasásvizsgáló teszt; Dyslexia gyorsteszt I-II. Sindelar – teszt ( részképességeket vizsgáló teszt); MEIXNER – szókincsvizsgáló teszt. A logopédiai terápiához szükséges eszközök: Logopédiai tükör, játéktárgyak, tárgyképek, képes lottók, memóriakártyák, beszédfejlesztő tankönyvek, bábok, képességeket fejlesztő eszközök, játékok, különböző hangszerek, CD-s fülhallgató magnó, számítógép, számítógépes programok. Az eszköztár folyamatos bővítése valamint az elhasználódás miatti pótlásra lehetőségeinkhez mérten törekszünk. A logopédiai kezelőhelyekkel szemben támasztott követelményeket – jegyzék a minimális eszközökről és felszereltségről címmel a 14/1994. (VI24.) MKM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
Gyógytestnevelés 1. 2.
3.
4.
Jogszabályi alap A feladatellátás helyszíne: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon területe A feladatellátás célcsoportja Az Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint az alábbi területeken. – óvoda, – általános iskola 1-8. évfolyama, – készségfejlesztő (speciális) szakiskola 9-11. évfolyama, – szakiskola 9-13. évfolyama Mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati panaszokkal küszködő gyógytestnevelésre utalt tanulók. A feladatellátás módja és tartalma Gyógytestnevelésre utalt tanuló az, aki mozgásszervi és/vagy belgyógyászati panaszok miatt a szakorvos betegsége szerinti gyógytestnevelésre javasol, akit e javaslat alapján az iskolai gyermekgyógyász orvos gyógytestnevelési (gyógytestnevelés II/A vagy II/B) csoportba sorol, s számára a gyógytestnevelő tanár a panaszok megszűntetésére irányuló testgyakorlatokat tervez és ír elő. A mozgásfejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő gyógyító-nevelő munkája csak akkor lehet eredményes, ha pozitív egyéniségéhez magas szakmai tudás is társul. Feladatai:
97
– – –
A hozzá beosztott gyermekek csoportba rendezése (elváltozás, életkor, nem szerint), s panaszaik enyhítése az összesítő névsor alapján. Szoros kapcsolattartás a szülővel, az iskolaorvossal, az intézménnyel, pl: nyílt nap, szülői értekezlet, üzenő-értesítő füzet, fogadó óra, hospitálás. Adminisztratív teendők: kötelező nyomtatvány (11. 1994.(VI.8.) MKM rendelet alapján) a gyógytestnevelési- és könnyített testnevelési napló. A további nyomtatványok nem kötelező jellegűek: gyógytestnevelési tájékoztató füzet, gyógytestnevelési orvosi nyilvántartólap kezelése, kimutatás a gyógytestnevelésben résztvevő tanulókról, igazolatlan mulasztásokról szóló nyomtatvány kezelése, tanterv, gyógytestnevelési ütemterv készítése (mely tartalmazza az egyes elváltozások javasolt, káros mozgásanyagát).
A gyógytestnevelés célja – Az egészség megőrzésének, helyreállításának előmozdítása. – A rehabilitáció eredményességének elősegítése. – Az érintett egészségi állapotának nyomon követésével, mérésével az állapot szinten tartása. – Az alkalmazkodóképesség növelésével segítve a gyermek/növendék helytállását az óvodában, iskolában. A gyógytestnevelés feladatai – A gyermek/tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy-vagy könnyített testnevelésre utalja. – A szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállítása, javítása mellett a testi képességek, a mozgáskészség, a mozgásműveltség fejlesztése a tanulók speciális igényeihez alkalmazkodva. – A mozgásigény felkeltése, kielégítése, prevenció. A gyógytestnevelés speciális módon ugyanazokat a feladatokat valósítja meg, mint a testnevelés, csak differenciáltan és egyénre szabottan. Megfelelő szakértelemmel mérlegelni kell, hogy a gyermekek elváltozásához és állapotához mérten mely képességek gyengék, melyeket kell erősíteni, fejleszteni. Ezeket célgimnasztikai és speciális mozgásanyag segítségével tudja megvalósítani: – mobilizáló, nyújtó, erősítő hatású gyakorlatok, – légzési-, relaxációs gyakorlatok, – táncos-zenés mozgásformák valamilyen elváltozáshoz kapcsolódva. Mozgásanyagát a gimnasztika, játék és sport, különböző területéről választják. Felosztása: 1. A tartó- és mozgató rendszer elváltozásai (ferdenyak, lapocka magas állása, tartáshiba, tartási rendellenességek, gerincferdülés, Scheuermann-féle kyphosis, mellkas deformitások, hát-ágyéki rendellenességek, csípőizületi deformitások, térd- és lábszárelváltozások, a lábboltozat és az alsó végtag elváltozásai). 2. Belgyógyászati és egyéb betegségek (szívbetegség, asztma, magas vérnyomás, vegetatív disztónia v. neurosis, elhízás, vékonyság, cukorbetegség, epilepszia, szemészeti elváltozások, csökkentlátás, sérülés utáni állapotok). A gyógytestnevelési tanterv nem írja elő részletesen az anyagot, feladatokat fogalmaz meg, s megjelöli az elsajátítandó mozgásanyag főbb csoportjait, valamint az ellenjavallt testgyakorlatokat. A gyógytestnevelési tanterv diagnózis-csoportonkénti felosztásban
98
tartalmazza az anyagot. Elsősorban a betegség stagnáló vagy előrehaladó volta, a mozgásállapot és az életkor határozza meg a végrehajtandó feladatokat az egyes gyermek sajátos körülményeit figyelembe véve (személyre szabottan), akár délutáni, otthoni feladatként is. A feladatokat, a fejlődés lépéseit meg kell tervezni, a várt fejlődés bekövetkezésének idejét csak valószínűsíteni lehet. Az ismeretközlés módszereiben kiemelt a bemutatás, magyarázat, a gyakorlás során pedig a hibajavítás, ellenőrzés, a tükör előtti megfigyeltetés. Fontos, hogy a gyereknek pontos ismerete legyen a helyes mozgásról. Csak a naponta végzett speciális testmozgás vezet eredményre, ezért a testnevelés mozgásanyagába be kell építeni a gyógytestnevelés mozgásanyag egyes elemeit. Minden tanév elején az iskolaorvos szűrést végez (az új tanulókat vizsgálja meg). Ha valamely gyermeknél mozgásszervi rendellenességet állapít meg, az óvodásnál tanácsolja, az iskolásnak kötelezően előírja a gyógytestnevelési fejlesztést, korrekciót. Az óvodavezető, iskolaigazgató mellett a szülő, az osztályfőnök és a testnevelő aláírásával igazolja (az összesítő lapon), hogy tudomásul vette a gyermek gyógytestnevelésre utalását. A leggyakrabban jelentkező mozgásszervi problémák: tartáshibák, kezdődő mellkas és gerincdeformitások, a lábak statikai rendellenességei, mely eleinte ügyetlenebb mozgásban, fáradékonyságban, később teljesítménybeli elmaradásban is megmutatkozik (a fejlődési diszharmónia mellett). A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés a kötelező tanórai foglalkozások részét képezik. Az iskolai testnevelés gyógytestnevelési kategóriái: – könnyített testnevelés: I. kategória – gyógytestnevelés: II. kategória Azok a tanulók kapják ezt a besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi, funkcionális állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre tartanak igényt. II. a – az orvos útmutatása szerint – testnevelés órán is részt vehetnek. II. b – csak gyógytestnevelésen vehetnek részt. – átmeneti vagy végleges felmentés testnevelés alól: III. kategória. A kategorizálás időtartama általában ½ - 1 év. A gyógytestnevelési kategóriák foglalkozásain 8-16 fő foglalkoztatható (ép értelmű, ortopédiai elváltozásban szenvedő gyermek esetében). Az indulási csoportokat, azok létszámkereteit az év eleji szakorvosi vizsgálatok után a diagnózis ismeretében lehet kialakítani. A gyógytestnevelési órán részt vevő tanulókat a gyógytestnevelő érdemjeggyel értékeli, mindig a tanuló önmagához mért fejlődését figyelembe véve. (E mellett a nyilvántartási lapon a diagnózis mellett a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, előző betegségeket, az aktuális állapotot, egyéni gyakorlatok eredményeit is fel kell tüntetnie). Az év végi eredményt megállapító orvosi vizsgálat alkalmával a tanuló nyilvántartási lapjára rá kell vezetni a tanuló következő évi testnevelési kategóriába sorolását is. Ennek az adatnyilvántartásnak tükröznie kell a tanuló állapotában történt pozitív vagy negatív változást. A gyógytestnevelés megszervezéséhez a tanítási órák száma heti 3 (kötelező), ebből két óra összevonható. Ezen kívül heti 3 tanóra áll rendelkezésre ilyen célokra az iskola órakeretén felül. E tantervek gyógyító jellegükből fakadóan mozgásterhelési keretekben adják meg a követelményeket. A gyógytestnevelés nálunk ötvöz néhány sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó gyógyító, a motoros képességek fejlesztését célzó pedagógiai eljárást, néhány terápiás eljárást illetve azok elemeti (pl: Ayres-, Bobath-, Alapozó terápia,
99
gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatás, sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyag, játék). Elsődleges feladta a különféle testi deformitásokkal rendelkező, illetve károsodott egészségi állapotú tanulókat saját szintjükhöz képest „előre léptetni”, melyet mozgással, az alkalmazott gyakorlatanyaggal (mely nem ellenjavallt számukra) lehet elérni. A kórforma, a mozgásállapot ismeretében kitűzött rehabilitációs fejlesztési céloknak megfelelően egyénre szabottan, sérülés-specifikusan kell megválasztani az alkalmazandó módszert, eljárást és az ehhez tartozó eszközöket, mozgásanyagot. A munka sokrétűsége fokozott szakmai felkészültséget, felelősséget, kreativitást, együttműködést igényel. Foglalkoztatási formák: csoportos óra, kiscsoportos óra (3-5 fő). A foglalkozás akkor éri el célját, ha a gyermek irányítással, (nem állandó) korrigálással el tudja sajátítani azokat a mozgásformákat, amelyek által fejlődik. Foglalkoztatási színterek: tanrendbe iktatott délelőtti tornaszobai, szabadtéri órák, délutáni foglalkozások. A gyógytestnevelési foglalkozások mellett – a mozgásigény kielégítésére rendszeres sporttevékenységeket biztosít az iskola (pl: reggeli torna a kollégiumban, napi 5’ az egészségért – 3. szüneti torna illetve futás, sportkör, kirándulás, napi séta, kerékpározás), mellyel nő a szervezet teherbíró képessége, s lehetővé válik az egészséges életmód szokásainak kialakítása. 52. § (8) bekezdés szerint a gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fős csoportonként az iskola órakeretén felül heti 3 óra áll rendelkezésre. Megvalósítása: – Az óvodásoknál elsődleges megelőzésként csoportos foglalkozás. – Kisiskolásoknál heti 3 óra testnevelés, melyből heti egyszer rész vehetnek a gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatásban is (tanrendbe iktatva). Náluk a gyógytestnevelés mozgásanyaga egyénenként épül be az órai munkába. Döntően itt is megelőzés zajlik: a Magyar Gerincgyógyászati Társaság a helyes testtartásért felelős izomerő és izomnyújthatóság vizsgálata – izomtesztjének elvégeztetése után az általános gerinctornán felül még az Alapozó terápia elemei (elemi mozgásmintákra és a mozgáskoordináció fejlesztésére támaszkodó komplex, több agyi területre kiterjedő idegrendszer-fejlesztési módszer) is bekerülnek a foglalkozásokba (pl.: testséma, térben való tájékozódás fejlesztése). – Az alapfokú iskola keretein belül a gyógytestnevelés gyakorlatanyagában a korrekció, a későbbi osztályfokoknál pedig emellett az állapot szinten tartása kerül megvalósításra. Kívánatos, hogy a munka a növendék egész személyiségének pozitív fejlődését szolgálja. Az értékelés szempontjai állapottól függően: – órán való aktív együttműködés, feladatokhoz való pozitív hozzáállás (akaraterő, önfegyelem) – saját diagnózis tudatosítása – a gyakorlatok hatásának, értelmének megismerése. – játékos utánzó gyakorlatokkal, később szóbeli utasításra pontos kivitelezés (egészen az önálló ütemezésig) – az egyéni- és házi feladat gyakorlatok helyes végrehajtása (a pontos megfogalmazásig), kitartás, önértékelés, önellenőrzés, – legalább egy kéziszer eszközszintű használata pl: labda,
100
– kísérletek a légzés-mozgás, a lazítás elsajátítása mindezek egyéni képességeknek megfelelően. Az eredményességhez szinte nélkülözhetetlen az iskolaorvos-védőnő, ápolónők, az osztályfőnökök, gyámok, szülők, gyermekek, tágabban a szakorvosok, pszichológus, szakértő team munkája, olykor napi kapcsolata. A gyógytestnevelési kategóriák foglalkozásain használandó taneszközök: – nyomtatott taneszközök (tanulói segédletek, oktatási célú ábrák egyéni gyakorlatokhoz, úszáshoz), – auditív és vizuális információhordozók (hangszalagok, CD a zenéhez, lejátszó, videofilmek mozgássorozatokról), – kéziszerek (ugrókötél, gumikötél, színes tornabot, karika, különböző méretű gumi- vagy műanyag labdák, kislabda, 1-4 kg-s tömött labdák, 1 és 2 kg-s kézisúlyzók, tépőzáras súlyzók, fitt-ball labdák különböző méretben), – sportszerek, játékeszközök (2 ill. 4 m-es tornapad, bordásfal, domború bordásfal, talajszőnyeg, filcszőnyeg, mászórúd, mászókötél, lengőkötél, húzókötél, szabadtéri függőszertartó állvány és mászóállvány, zsámoly, szekrény, gyűrű, nyújtó, váltóbot, kislabda, kosárlabda és kosárlabdaállvány gyűrűvel, kézilabda, röplabda és röplabdaállvány hálóval, tollasütő és tollasháló, tollaslabdák, asztalitenisz asztal hálóval, ütők és labdák, kerékpár, uszodai felszerelések: úszódeszka, úszópárna, labdák, úszókockák, pályaelválasztó kötél, vízilabda, vízilabdakapu hálóval, békauszony, tenyérellenállás, rögzítő gumik, vízi járda, polifom) – egyéb felszerelések (színes szalagok és trikók, testsúlymérő, mentőláda) – nevelői segédletek (módszertani kiadványok, gyakorlatgyűjtemények, gyógytestnevelési szakkönyvek, szakmai lapok).
Gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatás
Hippoterápia
(GYÓGYPEDAGÓGIAI SZEMLE 1990. XXIV. évf.
Gyógypedagógiai lovagoltatás
Szakterület
Gyógyászat
Pszichológiai-pedagógiai
Jármód
Vezetett ló lépésben
Lépés, ügetés, vágta vezetett lovon v. önállóan
Felszerelés
Voltizsheveder
Voltizsheveder v. nyereg
A Gyógytornász, Gyógypedagógus, terapeuták lovasedző, konduktor, pszichoterápiás képzettsége szomatopedagógus szakember, tanár/nevelő, lovasedző, terapeuta
3)
Fogyatékosok sportlovaglása Sport
Testnevelő tanár, lovasedző
Átmenet az általános sportba
A gyógylovaglás felosztása
101
Célcsoport
Neurológiai, ortopédiai, traumatológiai betegek
Pszichés zavarokban szenvedők, értelmi fogyatékosok, nehezen nevelhető/képezhető gyermekek
A terápia formája
Egyéni kezelés
Egyéni vagy csoportos foglalkozás
A fejlesztés Neuro, szenzo, pszicho szociomotorikum súlypontja „A lovasterápia intézményhez kötött, orvosi indikáció alapján terápiás céllal alkalmazott, kezelés jellegű, egyéni vagy csoportos foglalkozás. Célja: a károsodás, sérülés, fogyatékosság ismeretében a ló és a lovaglás hatásainak felhasználása a minél gyorsabb, eredményesebb gyógyulás, képességfejlődés és rehabilitáció érdekében. Három területét különböztetjük meg: A. Hippoterápia B. Gyógypedagógiai célú lovaglás és lovastorna, valamint speciális fogathajtás C. Parasport A lovasterápia egyes ágai, területei egymástól élesen nem választhatók szét. A sérülés, károsodás, fogyatékosság fajtája, az egyéni képességek, az életkor és a lovaglás-lovagoltatás célja az, ami a folyamatban módszer és időbeni eltéréseket, hangsúlybeli eltolódásokat okoz.” A. Hippoterápia Főként az egészségügyben (esetleg a gyógypedagógia színterein) gyógytornászok, szomatopedagógusok által alkalmazott, kiegészítő egyéni terápiás eljárás a tartási és mozgási funkciók javítása, korrekciója érdekében. A sérült, károsodott, fogyatékos személy passzív és aktív részvételével, terápiás célú gyakorlatok végeztetésével, általában vezetett lovon, lépésben, hevederrel történik. B. Gyógypedagógiai célú lovaglás és lovastorna „A ló, a lovaglás és a lóval való foglalkozás hatásait felhasználva, fejlesztő, nevelő célzatú, komplex hatást kiváltó egyéni vagy csoportos terápiás eljárás” Területei: lovaglás, lovagoltatás, lovastorna, lovak ápolása, gondozása, tisztítása, felszerelése. Gyógypedagógus, lovasterapeuta vezetésével zajlik a terápiás foglalkozás, melynek során a ló mindhárom jármódja alkalmazható: lépés, ügetés, vágta. Lóvezetési lehetőségek: száron vagy vezetőszáron vezetve, osztott száron, futószáron vezetve vagy/illetve önállóan lovagolva. A foglalkozásokon használható: nyereg, speciális hevederek, voltizs heveder, egyéb speciális felszerelések, játékok, eszközök. Speciális fogathajtás
102
„Sérült, károsodott, fogyatékos személyek adaptált fogathajtása, amely általában lovasiskolákban, egyesületekben, egészségügyi vagy gyógypedagógiai intézményekben, terápiás központokban zajlik. Főleg azoknak az akadályozott embereknek ad lehetőséget a lovakkal való foglalkozásra, akik fizikai állapotuknál fogva lovagolni nem képesek. Ez az ága a lovasterápiának hazánkban még gyermekcipőben jár, de Angliában hasonló jelentőségű, mint a gyógypedagógiai lovaglás.” Ez a tevékenység lehetőséget ad sérült, károsodott embereknek arra, hogy bizonyos képességeiket, készségeiket fejlesszék, valamint lehetővé teszik számukra a szabadidő kellemes eltöltését, valamint bekapcsolódásukat a fogyatékosok sportjába. Speciálisan képzett lovas szakemberek, lovas edzők, fogathajtók és lovas terapeuták segítségével valósulhat meg a speciális fogathajtás. C.
Parasport
A parasport elnevezés alatt a ló és a lovas együttes felkészültségén alapuló, kondició növelő, sportszerű tevékenységek összességét értjük. Ennek területei a következők: – Rekreáció, szabadidős tevékenység (itt a szabadidő hasznos eltöltése, az egészségi állapot- és kondíció megőrzése, növelése a cél, speciálisan felkészített lovas szakemberek, lovas oktatók,-edzők, -terapeuták segítségével). – Versenysport, élsport (célja a hazai és a nemzetközi szintű versenyzés megteremtése speciális képzettséggel rendelkező lovas edzők segítségével. Sérülés és fogyatékosság specifikus kategóriákban a nemzetközi szabályoknak megfelelően). A gyógypedagógiai célú lovaglás célja, feladata, alapelvei Célja a tanulásban-, értelmileg akadályozott, autista, részképesség problémákkal küzdő, látás-, hallássérült, esetenként mozgássérült, magatartászavarral küzdő, hyperaktív, valamint beszédproblémákkal küzdő, esetleg inadaptált gyermekek és fiatalok fogyatékosság specifikus fejlesztése egyénileg vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és a környezet által. Általános cél: a fogyatékos, sérült, akadályozott emberek számára is nyitottá kell tenni az emberi élet hozzáférhető területeit, hogy minden lehetőséget felhasználva aktív résztvevői lehessenek a társadalom életének. Konkrét célok, feladatok: – A megelőzés, a gyógyítás, a képességfejlesztés, a nevelés, valamint az életminőség javítása. – A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzációja. – A sérült vagy nem megfelelően fejlett pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás)fejlesztése. – Motoros funkciók fejlesztése: nagy- és finommozgások koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvált mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúlyérzék, ütem-ritmusérzék fejlesztése. – Az érzelmi, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú befolyásolása. – A szocializáció elősegítése, a társadalomba való beilleszkedés hatékonyabbá tétele. – Az állattal, a társakkal, a környezettel való kapcsolatteremtés képességének – a kommunikációs készségek – a testtudat és a térérzékelés – a tér- és időbeli tájékozódás fejlesztése, – a szenzoros integráció tréningje,
103
– – – – – – – –
önállóságra való nevelés, fegyelem, kitartás, céltudatosság, felelősségérzet, kötelességtudat kialakítása, a bátorság, a gyorsaság, az ügyesség, az erőnlét növelése, segítségadás, önzetlenség, a szeretet, a tapintat megtapasztalása, sikerélmények elérése, örömszerzés, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltése, új ismeretek szerzése a lóról, a ló környezetéről, életmódjáról, gondozási körülményeiről, a személyiség fejlesztése, önmagunk megismerése.
A gyógypedagógiai célú lovaglás és voltizsálás/lovastorna számos olyan elemet tartalmaz, mely lehetővé teszi a sérült lovasok komplex fejlesztését egy olyan területen, ahol a ló nem eszköz, hanem egy aktív cselekvő társ. Feltételek, melyek során a gyógypedagógiai célú lovaglás és lovastorna valóban terápia lesz A lovas károsodásának, fogyatékosságának pontos ismerete A lovas egészségi állapotának felmérése és a terápia meghatározása A ló ismerete A lovaglás tanításának elméleti és gyakorlati ismeretei (a lovas szakembernek alapvető, a gyógypedagógus terapeutának is legalább alapszinten ismernie kell) 5. Speciális módszertan 6. Személyi feltételei Team: - a mindennapi munkában résztvevő lovas terapeuta, - a segítők, a lóvezetők, - a lovas szakember, (Terápiás-ló Kiképző Tanúsítvány)) - az orvos, gyógytornász, gyógytestnevelő, - a gyógypedagógus - a pszichológus szaktudásával, tanácsaival, javaslataival segítve, - a helyi Nevelési Tanácsadó, - a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, - a Fiatalkorúak Gyermek Ideggondozó Intézete, - Magyar Lovasterápia Szövetség. 1. 2. 3. 4.
Lovas terapeuta: gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna oktatói tanúsítvánnyal rendelkezik, melyet az MLTSZ által szervezett akkreditált pedagógus továbbképzési program keretében szerzett meg. Egy személyben felel a lovakért és az egész csoport munkájáért. Ismernie kell a leendő lovas sérülések, fogyatékosságának típusát, károsodásának mértékét, fizikai állapotát, terhelhetőségét. Feladata az előzetes felmérések, vizsgálatok elvégzése a terápiás munka megkezdése előtt, s a szükséges nyilatkozatok, orvosi javaslatok beszerzése. (Ha szükséges, konzultáljon a megfelelő szakemberekkel is: orvos, szomatopedagógus, gyógytornász, pszichológus, stb.) Az előzetes vizsgálatok, tapasztalatok alapján a meghatározott célokat figyelembe véve egyéni fejlesztési tervet készít a terápiában résztvevő gyerekek számára (fejlesztési területek, módszerek, speciális eszközök felszerelések). Folyamatosan figyelemmel kíséri a lovasok fejlődését, időszakos felméréseket végez és konzultál a többi szakemberrel (elért eredmények, felmerülő problémák, kijelölt célok és terv módosítása). Feladata a pontos dokumentáció készítése. Felelős a lovasok fejlődéséért, jó közérzetéért és biztonságáért. Felel a segítők fejlődéséért és képzésükért. Felelős azért, hogy a lovak
104
alkalmasak legyenek a feladatra, megfelelő kondícióval és kiképzettséggel rendelkezzenek, valamint felszereltségük kifogástalan állapotú legyen. Gondoskodik a biztonságos fel- és leszállásról. Biztosítja a lovaglásra használt terület jó állapotát és azt, hogy mentes legyen a különböző zavaró tényezőktől. A segítők: belső (lovagoltatási) és külső (felügyeleti) munkában vesznek részt a feladatok megosztása és szükségessége alapján. Célszerű elvégezniük az MLTSZ által szervezett Lovasterápiás Segítő Tanúsítványt, adó tanfolyamot, hogy szakszerűen tudjanak dolgozni a terápiás foglalkozásokon. Feladatuk a foglalkozás megkezdése előtt a lovaglási hely biztosítása, ha szükséges pályaépítés, az eszközök, játékok előkészítése, a terápiára érkező gyermekek fogadása, felügyelése a várakozási idő alatt, a lovaglás előtti lóápolásnál és a felszerelések előkészítésénél segítséget nyújtani a lovasoknak, ellenőrizni a lovas öltözékét a lóra szállás előtt, segíteni a lovasokat a lóra szállásban, a játékok feladásában-elvételében, a terapeuta utasításainak, kéréseinek magyarázata. E mellett a várakozó gyermekek felügyelete, a velük való felkészülés, bemelegítés, a lovastorna elemeinek gyakorlása műlovon. Elengedhetetlen, hogy ismerjék a lovakat, a sérült lovast, annak problémáit, a fejlesztés célját és feladatait, hogy megfelelően tudjanak együtt dolgozni a terapeutával. Segíteniük kell a leszállásnál, majd elkísérik a gyermeket a lovaglási helyről. Ezután a lovast segíteni kell a mosdó, a toalett használatában, az öltözködésben, a lovak munka utáni leszerelésében, eszközök elrakásában, lovak ápolásában. A foglalkozás végén a tapasztalatokat, észrevételeket összegezni kell. A ló vezetője: lehet a lovas szakember, vagy egy olyan segítő a teamből, akinek gyakorlata van a lovakkal való munkában. Felelős a ló lépéshosszának ellenőrzéséért, tartásáért. Figyelmeztetnie kell a lovast, ha irányváltás, indulás vagy megállás, terep felszínének változása, ló lépésének irama, a lovak követési távolsága az előtte haladóhoz képest megváltozik. Felel a ló megfelelő felszereléséért, a szerszámok jó állapotáért, tisztaságáért. 7. Tárgyi feltételek A; A tevékenység helyszíne (száraz, sík, zavaró körülményektől mentes, védett hely, 20 x 40 m locsolható füves terület, mely alkalmas a vágtamunkához és az ugrásokhoz is – fedett terület célszerű, a szabadban való lovaglás mindig bekerített helyen, karámban történjék. A gyógypedagógiai voltizsáláshoz elegendő egy 20 x 20 méteres futószáras környi hely. Szükséges még, hogy a közelben legyen mosdó, toalett, öltöző, zuhanyzó, pihenő- és várakozóhely, amit a mozgássérült lovasok is akadálytalanul igénybe vehetnek. Fontos szempont, hogy az istálló, annak környéke, valamint a lovaglási hely tiszta, ápolt legyen.) A lovagláshoz szükséges állandó eszközök és felszerelések (kantárak, nyergek, izzasztók, kikötőszár, esetleg speciális eszközök, felszálló dobogó, rámpa) a ló speciális felszerelései (szivacs, nyakszíj, kapaszkodók, vezetőszárak, nyergek és nyeregpárna, -alátét, kengyel, heveder, pálcák). B; Terápiára alkalmas lovak A terápiás munka tervezésének feltételei Orvosi javaslat, szülői nyilatkozat, a lovas felmérése a lovaglás kezdetén, egyéni fejlesztési terv, időszakos felmérések (3 hó után) korrekció. A terápiás foglalkozások általános felépítése
105
Megérkezés a lovardába, vagy várakozás a kijelölt helyen a szabadban. Lóápolás, szerszámozás (közreműködés, mindig felügyelettel, ellenőrzés mellett). A lovas és a ló bemelegítése (Pl. tányérhintán, ugráló-, füles labdán, gumiasztalon vagy csoportosan). Felszállás, egyéni vagy páros voltige (lovastorna) elemek, játék, relaxáció, levezetés, leszállás. A ló leszerelése, ápolása, etetése. Az óra értékelése, tapasztalatok összefoglalása. A csoportos lovaglás lehetőségei: lovaglás nyitott rendben (haladó lovasok, homogén csoportokban – előzetes útmutatás alapján önállóan végzett feladatok), közös munka (egy-egy gyakorlat bemutatása) osztályban lovaglás.
A terápiás lovaglás fogyatékosságspecifikus módszertana 1. A gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás értelmi fogyatékos (tanulásban-, értelmileg akadályozott, speciális nevelési igényűek) érzékszervi, beszédfogyatékos, viselkedészavaros, részképességproblémás, pszichomotoros zavarokkal és pszichoszomatikus betegségekkel küzdő gyermekek, fiatalok részére ajánlott. 2. Elmegyógyászati kórképek közül: – Az autizmus és az autisztikus viselkedészavarok jeleit mutató személyek számára a lovasterápia, mint a kontaktus kialakításának eszköze különösképpen ajánlott. – Depressziós kórképek esetén. – Mindenféle eredetű viselkedészavar, magatartászavar esetén. Hipermotilis egyének számára kifejezetten jótékony hatású a lovasterápia. 3. Ortopédiai elváltozások – Tartásrendellenességek, a gerinc deformitásai. – Az alsó és felső végtag csont és izületi elváltozásai, deformitásai. – Veleszületett vagy szerzett végtaghiányok. 4. Központi idegrendszeri eredetű mozgászavaro – Spasztikus izomzat vagy hipotónia esetén (fokozott vagy csökkent izomtónus) – Hiperkinetikus- hipotóniás vagy – hipertóniás tünetegyüttesnél (athetosis, ataxia, tumor-, korai agykárosodás (CP), gerincvelői sérülések, myopathiák egyes esetei, fejlődési idegrendszeri megbetegedések, poszttraumális gyulladás utáni vagy degeneratív idegrendszeri megbetegedések, epilepszia).
ELLENJAVALLATOK: – – – –
gyulladásos eredetű csontizületi elváltozás aktív fázisa kezeletlen decubitus (felfekvés) gerinc fiziológiás görbületeinek elcsontosodott, fixált elváltozásai DOWN-szindrómások (nálunk minden növendék csigolyaröntgenje negatív)
106
– – – – –
csípőizületi elváltozások osteogenesis imperfecta vagy egyéb betegség miatti csonttörésre való hajlam gyakran előforduló epilepsziás rohamok esetén retina leválás egyéb problémák
Intézményünkben 1999 szeptemberétől kezdődtek pedagógiai, pszichológiai, terápiás céllal alkalmazott foglalkozások a ló segítségével. Hatásait preventív, terápiás és sportolási céllal egyaránt felhasználjuk. Mindkét tagozaton, alsó és felső évfolyam tanulói vesznek részt a foglalkozásokon orvosi és osztályfőnöki javaslattal, szülői engedéllyel, a védőnői szűrővizsgálaton és az izomteszten – tehát egy alapállapotmérésen átesve kerülnek a foglalkozásra. A foglalkozások a habilitációs órák rendjébe beépítve biztosítják a segítséget. A fennmaradó időben (délután) szabadidős lovaglásra kerül sor. Az foglalkozásokon részt vevő tanulók versenyekre készülnek és a konkrét lovaglást tanulják. A habilitációs foglalkozásokon a ló két jármódjában, (lépés, ügetés) szőrén, voltigehevederrel és nyeregben egyaránt dolgozhatnak a gyermekek, természetesen mindig szem előtt tartva az egyéni fejlettséget és a terápiás célt. A szabadidős foglalkozásoknál megjelenik a vágta jármód és az önálló lovaglás (akár ügetésben) is. A segédeszközöket használva próbáljuk enyhíteni a tanulási, kommunikációs, viselkedési és pszichés zavarokat, az egyensúly- és tartásproblémákat, a különböző károsodásokat. A ló kedves, elfogadó személyiségénél fogva a kapcsolatteremtésre, a kommunikációra, a szociális készségekre hat. A változásokat kb. 3 havonta írásban rögzítjük és az egyéni fejlesztési tervet, programot ennek megfelelően korrigáljuk. Az erőnlét fokozódása, az edzettség növekedése a szabad levegőn, a ritmusérzék javulása, a testtudat, tér- és helyzetértékelés fejlődését nem mérjük, csak a terápiás lovaglás helyzeteinek és formáinak tartalmát rögzítjük évi kétszer (lovas terapeuta, gyógytestnevelő). Ehhez a DANILÓ SE. MUNKACSOPORTJA: TERÁPIÁS CÉLÚ LOVAGOLTATÁS ÉS ÍJÁSZAT (BP.-ÜLLŐ, DÓRA-MAJOR, 1995.) c. kiadvány táblázatát használtuk fel változtatás nélkül. Felhasznált kiadványok, melyekre építve zajlanak a foglalkozások: LOVASTERÁPIA – Gondolatok és vázlatok a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna témaköréből 2002. és Dr. Büki György – Györgypál Zoltánné – Katona Enikő – Rétháti Györgyi: Lovasterápia Hippoterápia (Unicornis Egészségforrás Alapítvány 2002.) c. könyvek.
107
SZAKISKOLA HELYI TANTERVE, SZAKMAI PROGRAMJAI
A szakiskola célja A gyógypedagógiai alapfokú nevelő, oktató munka eredményeire támaszkodva, a gyakorlati képzésben résztvevő szervezetekkel együttműködve, nyújtson segítséget szakma tanulásához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészítéshez. A célok érdekében a szakiskola feladatai: - Az alapfokon megszerzett műveltségi anyag szinten tartása, elmélyítése. - Az iskola érték és norma közvetítő funkciójának érvényesítése a nevelés során, a beilleszkedés elősegítése érdekében. - Az oktató-nevelő munka során a mindennapi életben hasznosítható ismeretek nyújtása. - A tanulók felkészítése munkavállalói szerepre, egyéni és közösségben való munkavégzésre. A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás folyik. Tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Az általános műveltséget megalapozó oktatás a NAT kiemelt műveltségi területeire irányul. A műveltségterületek és a tantárgyak megnevezésénél a tanulók iskolaváltás iránti igényét figyelembe véve a jelenleg is használt tantárgyi megnevezéseket használjuk. A szakiskola 9. évfolyamán folyó gyakorlati oktatás és a 10. évfolyamán folyó szakmai alapozás egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek képességek fejlesztése történik. A szakmai gyakorlat és a szakmai alapozó oktatást csoportbontásban kell megtartani, és az elsajátítandó ismereteknek illeszkednie kell a választható szakma alapjaihoz. Ennek tartalma, így minden tanév elején kerül meghatározásra.
A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola nevelőtestülete fejlesztési területenként, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a következő kidolgozott tantervek felhasználását találta megfelelőnek Tantervek -
Debreceni Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon tanterve alapján A helyi szakmai programok az Oktatási Miniszter által engedélyezett központi modul alapján készültek. Az engedélyezési szám minden helyi program előtt feltüntetésre került.
108
Előkészítő készségfejlesztő speciális szakiskola (középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulók részére) A 9-10. évfolyam a készségfejlesztő speciális szakiskolát előkészítő időszak. E szakaszban központi feladat: a tanult ismeretek bővítése, a hozott alapkészségek fejlesztése, az alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása, alapvető munkaképességek kialakítása, normakövetés alkalmazása egyszerű társas kapcsolatokban és a gyakorlatias, mindennapi élethelyzetek kialakítása. . A gyakorlati oktatást és a szakmai alapozó oktatást csoportbontásban kell megtartani, és az elsajátítandó ismereteknek illeszkednie kell a választható szakma alapjaihoz. Ennek tartalma, így minden tanév elején kerül meghatározásra.
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola szakmai modulok I– II. évfolyam A Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában a következő OM által elfogadott szakképzési modulok alapján képezzük a tanulókat. A szakképzés megnevezése
Jóváhagyási száma
Kézi rongyszőnyeg – és lábtörlő szövő
24112/2001.
Papírtermék készítő
24112/2001
Zöldségtermelő – palántanevelő *
2846/18/2004.
Parkápoló *
11049/22/2004.
Kézi cirokseprűkötő *
11049/21/2004.
A * - gal jelölt szakképzési tematikák a Nemzeti Szakképzési Intézet megrendelésére Homokon készültek. A Szakiskola nevelőtestülete fejlesztési területenként, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a következő kidolgozott tantervek felhasználását találta megfelelőnek
109
Tantervek
-
Az NSZFI által készített, a tanulásában akadályozott tanulók részére adaptált rész szakképesítésekre kidolgozott központi programok. Az adaptált központi programok felhasználásával készült helyi szakmai programok. Adaptált központi programmal nem rendelkező rész szakképesítések esetében a felelős szaktárca által kiadott központi programban és SZVK - ban meghatározott követelmény modulok alapján készített helyi szakmai programok.
A tanulók felvételének feltételei A 16. életév betöltése. 10. osztály eredményes elvégzéséről bizonyítvány. Egészségügyi alkalmasság. Különleges előírások, megjegyzések: A nyújtott idejű képzést a tanulók tanulási akadályozottsága indokolja. A megnövelt képzési idő lehetővé teszi a szakmai elméleti tárgyak óraszámai közötti átcsoportosítást a tanulók fejlettségi szintjeinek tanulási képességeinek megfelelően, az alapvető ismeretek elsajátítását, a sikeres vizsgára való felkészítés igényével. A szakmai gyakorlatokat az intézményen belül szervezzük – beleértve az összefüggő gyakorlatokat is, - mert sem a településen sem annak elérhető vonzáskörzetében nincs gyakorlati képzést felvállaló üzem, vagy vállalkozás. A gyakorlati foglalkozásokon az előírt létszámhatárokkal csoportbontás megvalósítása szükséges. Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tantárgyak: A kötelező fakultációs órakeretet felzárkóztatásra és az adott szakképesítés szakmai tartalmának kiegészítésére használjuk fel. Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak: A kötelező fakultációs órakeretet az adott szakképesítés szakmai tartalmának kiegészítésére használjuk fel, iskolánk és környezetünk igényeinek megfelelően.
110
Szakiskolai programok (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók részére) A Szakiskolai tagozaton a következő OKJ-s szakmák sajátíthatók el: A szakképzések adatai az Országos Képzési Jegyzék szerint
A szakképesítés megnevezése (Rész szakképesítések)
Azonosító száma
Mezőgazdasági munkás
33 6210201002102
Ezüstkalászos gazda
33 6210201002101
Kerti munkás*
31 6220101002104
Parkgondozó*
54 6220101002101
Virágkötő *
33 2150201003102
Lakástextilvarró – javító
33 5420501002102
Mezőgazdasági gazdaasszony*
31 8120101003101
* A szakképzések a tanulásában akadályozott tanulók részére adaptált központi programok alapján folyik. A csillaggal nem jelölt szakképesítek esetében a szakképzésért felelős szaktárca által kiadott központi programban és SZVK- ban meghatározott követelmény modulok alapján történik. Az említett szakképzések közül mindig a tanulók érdeklődésének és igényének, valamint az RFKB évenkénti döntéstáblája és a Jász - Nagykun Szolnok TISZK-el való egyeztetés alapján a legmegfelelőbb oktatását végezzük.
111
Mezőgazdasági munkás képzés A képzés célja: Olyan általános mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkezők képzése, akik alkalmasak magasabb szakmai képesítésű személy irányításával fizikai munkavégzésre a mezőgazdaság valamennyi területén jelentkező technológiai műveletek esetében, valamint képesek a speciális gépkezelői engedélyhez nem kötött gépek, eszközök, berendezések működtetésére. Ennek figyelembe vételével munkavállalóként, családjuk gazdaságában, esetleg saját gazdaságukban: Képesek elvégezni jó minőségben a növénytermesztő és szántóföldi kertészeti munkákat, Az állattartással és – tenyésztéssel kapcsolatos feladatokat, munkákat, Megtanulják a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, gépek, berendezések szakszerű használatát, karbantartását és a kisebb javítások elvégzését. Ismereteket szereznek a megtermelt mezőgazdasági termékeik értékesítése területén is. A képzés további célja, hogy megalapozza a lehetőségét a későbbiekben elsajátítandó további szakmáknak, biztosítva ezzel az élethosszig tartó tanulást (pl. Ezüstkalászos gazda, Kerti munkás, Parkgondozó stb.). A képzés struktúrája: Évfolyamok száma: Szakmai elmélet aránya: Szakmai gyakorlat aránya
2 (kettő) 30 % 70 %
Szakmai gyakorlatok: - Mezőgazdasági gyakorlatok - Állattenyésztés - Növénytermesztés - Munkavédelem - Műszaki ismeretek
Óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a szakmai programban (helyi tantervben) és a Központi modulokban találhatók meg.
112
Mezőgazdasági munkás óraterve I/11. Óra (/hét) 36 hét
II/12. Összes óraÓra szám (/hét) 32 hét
72 (2) 72 (2) 36 (1) 72 (2)
32 (1) 64 (2) 32(1) 32 (1)
104 136 68 104
Műszaki ismeretek 72 (2) Szakmai elmélet összesen 324 (9) Szakmai gyakorlati tantárgyak 2222-06 Növénytermesztés I. Növénytermesztés 144 (4) 2220-06 Állattenyésztés I. Állattenyésztés 216 (6) 2206-06 Munka és tűzvédelem Munkavédelem 72 (2)
64 (2) 224 (7)
136 548
128 (4) 256 (8) 64 (2)
272 472 136
Modul száma, neve
2222-06 Növénytermesztés I. 2211-06 Állattenyésztés I. 2211-06 Állattenyésztés I. 2206-06 Munka és tűzvédelem feladatai
Tantárgy Szakmai elméleti tantárgyak Növénytermesztés Állattenyésztés Takarmányozástan Munkavédelem
feladatai
Műszaki ismeretek Őszi összefüggő gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (30% elmélet, 70 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező elmélet - Anyanyelv és kommunikáció - Matematika (Szakmai számítás) - Informatika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlatok: - Takarmányozás - Műszaki ismeretek Elmélet összesen Gyakorlat összesen
Összes óraszám
144 (4) 128 (4) 272 30 30 60 60 666 (16) 576 (18) 1242 990 (25) 800 (25) 1790 108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)
96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)
204 68 136 476
108 (3) 36 (1) 36 (1) 36 (1)
96 (3) 32 (1) 32 (1) 32 (1)
204 68 68 68
144 (4)
128 (4)
272
72 (2) 72 (2)
64 (2) 64 (2)
136 136
540 (15) 810 (20)
416 (13) 704 (22)
956 1514
1350 (35) 1120 (35) 2470
.
113
Ezüstkalászos gazdaképzés A képzés célja Olyan átfogó ismeretek nyújtása, a mezőgazdasági magángazdálkodást folytató, mezőgazdasági alapképesítéssel nem rendelkezők részére, amelyek alapján képesek a termelő tevékenységen túl a piac igényeit is felmérni. Ennek figyelembe vételével munkavállalóként, családjuk gazdaságában, esetleg saját gazdaságukban: képesek elvégezni jó minőségben a növénytermesztő és kertészeti munkákat, az állattartással – és tenyésztéssel kapcsolatos feladatokat, megtanulják a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, gépek, berendezések szakszerű használatát, karbantartását és a kisebb javítások elvégzését, ismereteket szereznek a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése területén is. A képzés további célja, hogy megalapozza a lehetőségét a későbbiekben elsajátítandó további szakmáknak (Kerti munkás, Parkgondozó stb.). A fentieken túl a saját maga által előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja. A képzés struktúrája Évfolyamok száma: 2 (kettő) Szakmai elmélet aránya: 30% Szakmai gyakorlat aránya: 70%
Óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a szakmai programban (helyi tantervben) és a Központi modulokban találhatók meg.
114
Ezüstkalászos gazda óraterve Modul száma, neve
Tantárgy
I/11. Óra (/hét) 36 hét
II/12. Összes óraÓra szám (/hét) 32 hét
36 (1) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 36 (1)
32 (1) 64 (2) 64 (2) 32 (1)
68 136 72 72 64 68
36 (1) 324 (9)
32 (1) 224 (7)
68 548
72 (2) 144 (4) 144 (4) 144 (4) -
64 (2) 128 (4) 96 (3) 128 (4) 64 (2)
136 272 240 144 128 64
Szakmai elméleti tantárgyak 2222-06 Növénytermesztés I. Növénytermesztés 2211-06 Állattenyésztés I. Állattenyésztés 3.0/2718-06 Zöldségtermesztés Zöldségtermesztés 1.0/2718-06 Gyümölcstermesztés Gyümölcstermesztés 2.0/2718-06 Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés 2206-06 Munka és tűzvédelem Munkavédelem feladatai
Műszaki ismeretek Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak 2222-06 Növénytermesztés I. Növénytermesztés 2220-06 Állattenyésztés I. Állattenyésztés 3.0/2718-06 Zöldségtermesztés Zöldségtermesztés 1.0/2718-06 Gyümölcstermesztés Gyümölcstermesztés 2.0/2718-06 Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés 2206-06 Munka és tűzvédelem Munkavédelem feladatai
Műszaki ismeretek Őszi összefüggő gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (30% elmélet, 70 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező elmélet - Anyanyelv és kommunikáció - Matematika (Szakmai számítás) - Informatika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlatok: - Állattenyésztés - Gyümölcstermesztés - Műszaki ismeretek Elmélet összesen Gyakorlat összesen
Összes óraszám
72(2) 96 (3) 168 30 30 60 60 666 (16) 576 (18) 1242 990 (25) 800 (25) 1790 108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)
96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)
204 68 136 476
108 (3) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4)
96 (3) 32 (1) 32 (1) 32 (1) 128 (4)
204 68 68 68 272
72 (2) 72 (2) 540 (15) 810 (20)
64 (2) 64 (2) 416 (13) 704 (22)
136 64 72 956 1514
1350 (35) 1120 (35) 2470
115
Kerti munkás képzés
A képzés célja Olyan szakképesítéssel rendelkező kerti munkások képzése, akik alkalmasak a legfontosabb kerti haszonnövények – gyümölcsös, szőlő, zöldségfélék telepítésére, felnevelésük alapvető munkáinak elvégzésére. A termőkorú gyümölcsfák és szőlő fenntartó – karbantartó technológiai műveleteinek, az éves ápolási munkáinak elvégzésére. A zöldségfélék termesztéstechnológiai műveleteinek alkalmazására, a kerti haszonnövények szakszerű szüretelési, árukikészítési, tárolási munkáinak elvégzésére. Képesek legyenek speciális gépkezelői engedélyhez nem kötött gépek, eszközök, berendezések műkötetésére. A fentieken túl a saját maga által előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja. A képzés struktúrája Évfolyamok száma: 2 (kettő) Szakmai elmélet aránya: 40% Szakmai gyakorlat aránya: 60% Az óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a szakmai programban (helyi tantervben) és a Központi modulokban találhatók meg.
116
21 Kerti munkás óraterve Modul neve, száma
Tantárgy
Szakmai elméleti tantárgyak Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Műszaki ismeretek (Kertészet) Zöldségtermesztés Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Munkavállalói ismeretek Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak 2220-06 Kertészeti alapismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat 2220-06 Kertészeti alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek gyakorlat 2718-06 Kertészet (Kertészet) 2718-06 Kertészet Zöldségtermesztés gyakorlat 2718-06 Kertészet Gyümölcstermesztés gyakorlat 2718-06 Kertészet Szőlőtermesztés gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen
2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2718-06 Kertészet 2718-06 Kertészet 2718-06 Kertészet 2718-06 Kertészet 2221-06 Munkavállalói ismeretek
(40% elmélet, 60 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező elmélet - Anyanyelv és kommunikáció - Matematika - Informatika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat - Gyümölcstermesztés - Szőlőtermesztés - Zöldségtermesztés - Műszaki ismeretek Elmélet összesen Gyakorlat összesen
Összes óraszám
I/11. Óra (/hét) 36 hét 36 (1) 108 (3) 108 (3)
II/12. Összes óraÓra szám (/hét) 32 hét -
64 (2) 36 (1) 96 (3) 36 (1) 96 (3) 36 (1) 64 (2) 36 (1) 396 (11) 320 (10) 126 (3,5) 126 (3,5)
36 108 108 64 132 132 100 36 716
126 126 112 (3,5) 112 -
108 (3) 144 (4,5) 252 72 (2) 128 (4) 200 72 (2) 96 (3) 168 90 90 594 (14) 480 (15) 1074 990 (25) 800 (25) 1790 108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)
96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)
214 68 136 476
108 (3) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4)
96 (3) 32 (1) 32 (1) 32 (1) 128 (4)
204 68 68 68 272
36 (1) 72 (2) 36 (1) 612 (17) 738 (18)
32 (1) 32 (1) 48 (1,5) 16 (0,5) 512 (16) 608 (19)
68 104 84 16 1124 1346
1350 (35) 1120 (35) 2470
117
Parkgondozó képzés
A képzés célja A közterületek, parkok házi – és hétvégi kertek, temetők gondozási, ápolási teendőinek elvégzésére alkalmas munkások képzése, akik alapfokon ismerik a kertek, parkok élő és élettelen alkotóelemeit, az alkalmazott növényanyag biológiai tulajdonságait. Önállóan képesek egyszerűbb parkgondozási munkák elvégzésére, a szükséges anyagok és eszközök meghatározására. Munkavégzésük során tudatosan alkalmazzák elméleti ismereteiket. Szakmai és gazdasági ismereteik tegyék lehetővé, hogy munkavállalóként, esetleg vállalkozóként végezzenek zöldterületi, zöldfelületi fenntartási, ápolási munkákat, a természet – és környezetvédelem szabályait betartva. A képzés struktúrája Évfolyamok száma: 2 (kettő) Szakmai elmélet aránya: 30% Szakmai gyakorlat aránya: 70% Az óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a szakmai programban (helyi tantervben) és a Központi modulokban találhatók meg.
118
21 Parkgondozó óraterve Modul száma, neve
Tantárgy
Szakmai elméleti tantárgyak Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Műszaki ismeretek (Parkgondozás) 2221-06 Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 4202-06 Növényfelismerés Növényismeret 4203-06 Parkgondozás Parkgondozás Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak 2220-06 Kertészeti alapismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat 2220-06 Kertészeti alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek gyakorlat 4203-06 Parkgondozás (Parkgondozás) 4202-06 Növényfelismerés Növényismeret gyakorlat 4203-06 Parkgondozás Parkgondozás gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 4203-06 Parkgondozás
(30% elmélet, 70 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező elmélet - Anyanyelv és kommunikáció - Matematika (Szakmai számítás) - Informatika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat - Termesztési ismeretek gyakorlat - Műszaki alapismeretek gyakorlat - Műszaki ismeretek gyakorlat (Parkgondozás) - Növényismeret gyakorlat - Parkgondozás gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen
Összes óraszám
I/11. Óra (/hét) 36 hét 36 (1) 72 (2) 72 (2)
36 (1) 36 (1) 72 (2) 324 (9) 126 (3,5) 126 (3,5)
II/12. Összes óraÓra (/hét) szám 32 hét 64 (2)
36 72 72 64
64 (2) 96 (3) 224 (7)
36 100 168 548
126 126 112 (3,5) 112 -
72 (2) 112 (3,5) 184 252 (7) 352 (11) 604 90 90 666 (16) 576 (18) 1242 990 (25) 800 (25) 1790 108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)
96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)
214 68 136 476
108 (3) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4)
96 (3) 32 (1) 32 (1) 32 (1) 128 (4)
204 68 68 68 272
18 (0,5) 18 (0,5) -
80 (2,5)
18 18 80
36 (1) 72 (2) 540 (15) 810 (20)
16 (0,5) 32 (1) 416 (13) 704 (22)
52 104 956 1514
1350 (35) 1120 (35) 2470
119
Virágkötő képzés A képzés struktúrája Évfolyamok száma: Szakmai elmélet aránya: Szakmai gyakorlat aránya:
2 (kettő) 30% 70% Virágkötő óraterve I/13.
Modul neve, száma
Tantárgy
II/14.
Óra (/hét) Óra (/hét) Összes óra36 hét* 32 hét* szám
SZAKMAI ELMÉLETI TANTÁRGYAK
0005-06 A kereskedelmi egység Szabályszerű üzemeltetés szabályszerű működtetése 0406-06 Növényismeret és - Növényismeret és –kezelés kezelés 0407-06 Virágkötészet Virágkötészet Szakmai elmélet összesen SZAKMAI GYAKORLATI
72 (2)
64 (2)
136
144 (4)
96 (3)
240
108 (3) 324 (9)
64 (2) 224 (7)
172 548
108 (3)
96 (3)
204
144 (4)
128 (4)
272
324 (9) 90 666 (16) 990 (25)
352 (11) 576 (18) 800 (25)
676 90 1242 1790
108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)
96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)
214 68 136 476
108 (3)
96 (3)
204
72 (2) 36 (1)
(64) 2 (32) 1
136 68
Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat - Áruforgalom lebonyolítása - Anyanyelv és kommunikáció
144 (4)
128 (4)
272
(72) 2 (72) 2
(64) 2 (64) 2
136 136
Elmélet összesen
540 (15) 810 (20)
416 (13) 704 (22)
956 1514
1350 (35)
1120 (35)
2470
TANTÁRGYAK
0005-06 A kereskedelmi egység Szabályszerű üzemeltetés gyakorlat szabályszerű működtetése 0406-06 Növényismeret és - Növényismeret és –kezelés gyakorlat kezelés 0407-06 Virágkötészet Virágkötészet gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (30 % elmélet, 70 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező szakmai elmélet - Áruforgalom lebonyolítása - Anyanyelv és kommunikáció
Gyakorlat összesen Összes óraszám
120
Lakástextil varró – javító képzés A képzés célja A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a lakástextilvarró – javító szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat.
E szakképesítés birtokosa tudjon különböző technikájú környezetalakító, díszítő textiltermékeket előállítani méteráru és rövidáru felhasználásával. Lakberendező által tervezett textilfelszereléseket szakszerűen tudjon kivitelezni, textilborítású lámpaernyőt, étkezési terítéket és ünnepi asztaldíszt elkészíteni, varrott technikával készült lakástextileket javítani. A lakástextilvarró – javító úgy végezze munkáját, hogy se saját, se munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse, és a környezeti károsodást kerülje. Tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is folytatni tudja. A tanulásban akadályozott tanulók esetében a képzés speciális nevelési célokkal is kiegészül (személyiségfejlesztés, szocializáció, munkavállalóvá válás). A képzés struktúrája Évfolyamok száma: Szakmai elmélet aránya Szakmai gyakorlat aránya
2 (kettő) 30% 70%
A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a következő témakörökre használhatók fel: Szakmai kommunikáció Számítástechnika Vállalkozásra nevelés a szakképzésben Szakmai gyakorlat Az óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a szakmai programban (helyi tantervben) és a Központi modulokban találhatók meg.
121
Lakástextil-készítő óraterve Modul száma, neve
Tantárgy
I/11. Óra (/hét) 36 hét
II/12. Összes óraÓra szám (/hét) 32 hét
Szakmai elméleti tantárgyak 1088-06 Biztonságos és minőségi Munka tűz és munkavégzés környezetvédelem 1088-06 Biztonságos és minőségi Minőségbiztosítás munkavégzés 1322-6 Üzletvitel a könnyűiparban Anyag és áruismeret 1322-6 Üzletvitel a könnyűiparban Marketing és kommunikáció 1322-6 Üzletvitel a könnyűiparban Vállalkozási ismeretek 1319-06 Ruhaipari gyártmánytervezés Gyártás előkészítés 1325-6 Lakástextíliák készítése Lakástextíliák készítése
Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak 1088-06 Biztonságos és minőségi Munka tűz és környezetvédelem munkavégzés 1088-06 Biztonságos és minőségi Minőségbiztosítás munkavégzés 1319-06 Ruhaipari gyártástervezés Szabásminta készítés 1319-06 Ruhaipari gyártástervezés Szabásminta használat 1319-06 Ruhaipari gyártástervezés Gyártás előkészítés 1322-6 Üzletvitel a könnyűiparban Anyag és áruismeret 1322-6 Üzletvitel a könnyűiparban 1325-6 Lakástextíliák készítése
Marketing és kommunikáció Lakástextil készítés Nyári összefüggő gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (30% elmélet, 70 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező elmélet - Anyanyelv és kommunikáció - Matematika (Szakmai számítás) - Informatika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlatok: - Ruhaipari gépek üzemeltetése - Lakástextil készítés - Szabásminta készítés - Szabásminta használat Elmélet összesen Gyakorlat összesen
Összes óraszám
36 (1)
-
36
36 (1)
-
36
72 (2) 32 (1) 36(1) 32 (1) 72 (2) 64 (2) 72 (2) 96 (3) 324 (9) 224 (7)
72 32 68 136 168 548
72(2)
-
72
72 (2)
-
72
144 (4) 64 (2) 72 (2) 64 (2) 144 (4) 192 (6) 72 (2) 32 (1) 224 (7) 90 -
208 136 336 72 32 224 90
666 (16) 576 (18) 990 (25) 800 (25)
1242 1790
108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)
96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)
204 68 136 476
108 (3) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4)
96 (3) 32 (1) 32 (1) 32 (1) 128 (4)
204 68 68 68 272
64 (2) 64 (2) 72 (2) 72 (2) 540 (15) 416 (13) 810 (20) 704 (22) 1350 (35) 1120 (35)
64 64 72 72 956 1514 2470
122
Az óratervben jelzett kötelező óraszám kiegészül: A kötelező pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs órák számával, (a heti kötelező óraszám 15 %-a, heti 4,95 óra). Az iskola helyi pedagógiai programja / fejlesztési terve szerint. A habilitációs – rehabilitációs órák egyéni fejlesztésre is fordíthatók az igények szerint. A kötelező összefüggő gyakorlat óraszámával
Mezőgazdasági gazdaasszony képzés A képzés célja
Olyan szakemberek képzése, akik családi vállalkozás keretében szállást és - igény szerint - étkezést, valamint programot biztosítanak hazai és külföldi turistáknak. A vendéglátáshoz a lehető legnagyobb mértékben felhasználják a konyhakertjükben és gazdaságukban termesztett zöldségeket, gyümölcsöket és a tenyésztett állatokat. A falusi vendéglátás alapvetően nem szakma vagy foglalkozásszerűen végzett tevékenység, hanem háztartásban, családi vállalkozásban, gyakran mezőgazdasági tevékenység mellett folytatott kiegészítő tevékenység. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:
2 (kettő) 30 % 70 %
Az óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a szakmai programban (helyi tantervben) és a Központi modulokban találhatók meg.
123
Mezőgazdasági gazdaasszony óraterve Modul száma, neve
Tantárgy
I/11. Óra (/hét) 36 hét
II/12. Összes óraÓra szám (/hét) 32 hét
Szakmai elméleti tantárgyak 1453-06 Vendégfogadás Családi vendéglátás 1453-06 Vendégfogadás Falusi turizmus 1453-06 Vendégfogadás Hagyományőrzés 1453-06 Vendégfogadás Idegenforgalomi alapismeretek 1454-06 Napi tevékenységek végzése Munkavédelem 1455-6 Higiéniás tevékenységek Élelmiszer-higiénia végzése munkakörnyezet biztonság
144 (4) 72 (2) 128 (4) 96 (3) 36 (1) 72 (2) -
144 72 128 96 36 72
Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak 1453-06 Vendégfogadás Családi vendéglátás 1453-06 Vendégfogadás Programszervezés 1453-06 Vendégfogadás Hagyományőrzés 1454-06 Napi tevékenységek végzése Ételkészítés 1454-06 Napi tevékenységek végzése Takarítás 1455-06 Napi tevékenységek végzése Konyha higiénia 1456-06 Állattartás, kertművelés Állatgondozás 1456-06 Állattartás, kertművelés Gyümölcstermesztés 1456-06 Állattartás, kertművelés Zöldségtermesztés 1456-06 Állattartás, kertművelés Kertészeti termék feldolgozás Nyári összefüggő gyakorlat
324 (9) 224 (7)
548
72 (2) 180 (5) 64 (2) 216 (6) 96 (3) 108 (3) 160 (5) 64 (2) 64 (2) 128 (4) 90 -
72 180 64 216 96 108 160 64 64 128 90
666 (16) 576 (18) 990 (25) 800 (25)
1242 1790
Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (30% elmélet, 70 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező elmélet - Anyanyelv és kommunikáció - Matematika (Szakmai számítás) - Informatika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlatok: - Ételkészítés - Konyha higiénia - Állatgondozás - Zöldségtermesztés - Gyümölcstermesztés Elmélet összesen Gyakorlat összesen
Összes óraszám
108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)
96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)
204 68 136 476
108 (3) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4)
96 (3) 32 (1) 32 (1) 32 (1) 128 (4)
204 68 68 68 272
72 (3) 36 (1) 32 (1) 64 (2) 32 (1) 540 (15) 416 (13) 810 (20) 704 (22) 1350 (35) 1120 (35)
72 36 32 64 32 956 1514 2470
124
Az óratervben jelzett kötelező óraszám kiegészül: A kötelező pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs órák számával, (a heti kötelező óraszám 15 %-a, heti 4,95 óra). Az iskola helyi pedagógiai programja / fejlesztési terve szerint. A habilitációs – rehabilitációs órák egyéni fejlesztésre is fordíthatók az igények szerint. A tanulók felvételének feltételei A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye, melynek alapján értelmükben akadályozottak intézményeibe utalták A betöltött 16. életév Az érvényes helyi tanterv szerint oktató speciális szakiskola 9. – 10. osztályának eredményes elvégzése Egészségügyi alkalmasság. A képzés speciális sajátosságai Minimális elméleti ismeret elsajátítása elsősorban gyakorlati tevékenységbe ágyazott ismeretszerzéssel. A termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez fokozatosan kell hozzászoktatni a tanulókat, figyelembe véve egyéni terhelhetőségüket Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése. Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés. A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés, gyógypedagógus aktív részvételével. A képzés célja: Az értelmükben akadályozott tanulók segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizálásában (szabályok ösztönössé válásában) elsajátításában a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének segítésében. Alakuljon ki a tanulókban a rend iránti igény, sajátítsák el minimális szinten a másokkal való együttműködést a feladatok végzése során. Valamennyi szakma esetén a képzés struktúrája: Évfolyamok száma:
2
Szakmai elmélet aránya:
20 %
Szakmai gyakorlat aránya:
80 %
Az óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a helyi tantervben és a Központi modulokban találhatók meg.
125
Az óratervben jelzett kötelező óraszám kiegészül: A kötelező pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs órák számával, (a heti kötelező óraszám 15 %-a, heti 4,5 óra). Az iskola helyi pedagógiai programja / fejlesztési terve szerint. A habilitációs – rehabilitációs órák egyéni fejlesztésre is fordíthatók az igények szerint. * A kötelező összefüggő gyakorlat(ok) óraszámával (120 – 120 óra) amelyek megszervezése a helyi sajátosságok, adottságok figyelembe vételével lehet a nyári szünetben 1 x 4 hét, vagy 2 x 2 hét tavasszal és nyáron. A 12. évfolyam tervezett nyári összefüggő gyakorlata csak lehetőség azon végzős tanulók számára, akik nyári szünidei felügyeletét a szülő nem tudja biztosítani!
Előkészítő szakiskola
A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás folyik, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Az általános műveltséget megalapozó oktatás a NAT kiemelt műveltségi területeire irányul. A műveltségterületek és a tantárgyak megnevezésénél a tanulók iskolaváltás iránti igényét figyelembe véve a jelenleg is használt tantárgyi megnevezéseket használjuk. A szakiskola 9. évfolyamán folyó gyakorlati oktatás és a 10. évfolyamán folyó szakmai alapozás egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek képességek fejlesztése történik. A szakmai gyakorlat és a szakmai alapozó oktatást csoportbontásban kell megtartani, és az elsajátítandó ismereteknek illeszkednie kell a választható szakma alapjaihoz. Ennek tartalma, így minden tanév elején kerül meghatározásra.
126
KOLLÉGIUMI NEVELÉSI PROGRAM BEVEZETŐ Kollégiumunkban
gyermekközpontú
szemlélettel
a
sérült
gyermek
személyiségfejlesztését, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességeket fejlesztjük. Pedagógiai tevékenységünk kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium nevelési országos alapprogramja meghatározza és kijelöli a kollégium szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak és meghatározza a kollégiumi nevelés céljait és feladatait, alapelveit, általános kereteit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat. Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, a tudásés kultúraközvetítésben, a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében elért eddigi eredményekre.
1. A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata: minden tanuló számára biztosítani – lakóhelytől és szociális helyzettől függetlenül – a minőségi tudáshoz történő hozzáférést. A kollégium együtt működik az iskolával. Figyelembe veszi azok pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenységével kiegészíti a családi és iskolai nevelést, ugyanakkor érzelmi védettséget, biztonságot, szociális ellátást ad tanulóinak.
127
2. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS 1. A kollégiumi nevelés célja A
kollégista
identitásának,
személyiségének,
önbizalmának,
esztétikai,
etikai
felelősségvállalásának,
ismereteinek, közösségi
jellemének,
szellemiségének
megalapozása, fejlesztése. Célként szerepel a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének,
tanulásának,
a
sikeres
életpályára
való
felkészítésének
segítése,
személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet. 2. A kollégiumi nevelés alapelvei a pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturáltság jellemezze, az
alapvető
erkölcsi
normák
betartása
egyéni
és
életkori
sajátosságok
figyelembevétele, alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus és humanista elvek alkalmazása, a nevelés folyamatát a diákok iránti szeretet, bizalom és felelősség hassa át minél jobb együttműködés a partnerekkel (szülőkkel, iskolával stb.), az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása, 3. A kollégiumi nevelés feladatai A feladatokat mindenkor a sajátos nevelési igény figyelembevételével kell meghatározni. A tételes tudás átadása mellett a kompetenciaalapú fejlesztésre helyeződik a hangsúly. A kollégiumi nevelés legfontosabb feladatául a fejlesztést (kompetencia területeket) jelöli meg. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat
128
eredményes teljesítésére. A kulcskompetenciák a következőképpen jelennek meg a kollégiumi nevelési programunkban: énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése,(szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia fejlesztése) tanulási
és
gondolkodási
képességek
fejlesztése,(hatékony,
önálló
tanulás,
matematikai kompetencia, digitális kompetencia fejlesztése) felzárkóztatás,
a
tehetségek
kiválasztása
és
gondozása,
a
pályaorientáció
segítése,(anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia fejlesztése) kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése, (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia fejlesztése) egészséges
életmód,
(természettudományos
környezettudatos kompetencia,
magatartás
szociális
és
kialakításának állampolgári
segítése
kompetencia
fejlesztése) társadalmi,
gazdálkodási
kompetencia,
jártasságok
fejlesztése,(szociális
kezdeményezőképesség
és
és
vállalkozói
állampolgári kompetencia,
természettudományos kompetencia fejlesztése) önkiszolgáló tevékenységre nevelés munkára nevelés a tiszta, rendezett környezet kialakítására való nevelés a közösség és egyén harmonikus kapcsolatának kiépítésére való nevelés a tanulási kultúra fejlesztése kulturális örökségnek, hagyományok tisztelete, ápolása, identitástudat, etnikai hovatartozás erősítése, fejlesztése A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség.
129
A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.
3. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE Kollégiumunk többcélú intézmény intézményegységeként működik. Az értelmükben és tanulásukban akadályozott gyermekek óvodai, általános iskola és speciális szakiskolai nevelése, oktatása folyik 3 éves kortól 24 éves korig. Kollégiumi nevelési programunk összhangban van az óvoda és iskolák oktatási-nevelési programjaival. Azok célkitűzéseinek megvalósítását segíti, illetve azok tantervi irányelveire épül. Törekszünk a családból hozott értékek megőrzésére, fejlesztésére. Biztosítjuk az egyéni képességek kibontakoztatását, segítjük gyermekeink testi, lelki és szociális fejlődését. A rehabilitációs célú foglalkozások tervezésénél, szervezésénél kiemelt figyelmet fordítunk a fogyatékosság típusára, mértékére. Igyekszünk a szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget megteremteni, így segítve tanulóink társadalmi beilleszkedését. A kollégiumi életet házi, napi illetve heti rend szabályozza. Az életrend összhangban van a kollégium és iskola működésével. Figyelembe veszi annak elsődlegességét, hogy a tanulók kötelezettségei a tanulás, pihenés, művelődés, szórakozás. A mindennapi kötelező tevékenységek sorában kiemelt fontosságot tulajdonítunk a munkának, mely első helyen szerepel a rehabilitációs tevékenységek sorában. A munkára nevelés nagymértékben hozzájárul a gyermekek kiegyensúlyozott személyiségfejlődéséhez, testi, lelki egyensúlyához. Gyermekeinket ez által tudjuk leginkább alkalmassá tenni és felkészíteni a társadalomba történő beilleszkedésre. Ezáltal tudjuk a tudásból eredő hátrányokat kompenzálni. Mindennapi kötelező tevékenység a 45 perces tanulószobai foglalkozás, mely a délelőtti tanórákhoz igazodva a már megszerzett tudás elmélyítését szolgálja. Lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. A megismerés, a felfedezés, az érdeklődés fejlesztése, a tehetségek felfedezése, gondozása, a
130
hiányok pótlása, a felzárkóztatás, az egyéni fejlesztés a nevelőtanárok és gyermekfelügyelők együttes munkáját igénylik, feltételezik. Folyamatos, mindennapi tevékenységgel foglalkoznak a kollégiumi csoportok a keretprogramban meghatározott témakörök anyagának feldolgozásával. Tanulóinknak lehetősége van igénybe venni az iskolai könyvtár szolgáltatásait. Az egészséges életmód és rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozására, fejlesztésére, a harmonikus mozgás kialakítására szolgálnak a kötelező és szabadon választható sporttevékenységek. A konditerem, szabadban lévő kézi-, foci, és kosárlabda pályáink, tornaterem, tornaszoba, a házi, megyei, területi és országos sportprogramokba való bekapcsolódás az egészséges versenyszellemet, a küzdőképességet alakítja, fejleszti. Sikerélményhez juttatja őket azon a területen, amelyen ők is képesek felvenni a versenyt „egészséges” társaikkal. Személyi feltételek, elvárások Kollégiumban a nevelési feladatok nagy részét szakképzett gyermekfelügyelők végzik, akik
megfelelő
tapasztalattal,
gyermekismerettel,
gyermekszeretettel
rendelkeznek.
Mindössze két nevelőtanár kollégánk van, aki szintén felkészült, tapasztalt személyiségek. Kollégiumi nevelésünk eredményességének legfontosabb feltétele, hogy valamennyien nevelőtestületi együttműködésben végzett felelős szakmai tevékenységet fejtsünk ki. Tudatában vagyunk annak, hogy a kollégiumban dolgozók együttes példamutatása, megnyilvánulása hat a nevelés színvonalára, befolyásoló tényező a nevelés folyamatában.
Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. A kollégium tárgyi feltételeinek megléténél hangsúlyos szerepe van annak, hogy az hogyan szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, mennyire sikerült otthonossá tenni. A külső és belső környezetet úgy kell kialakítani, hogy segítse a nevelési célok elérését. Biztosított legyen a tanulók számára a nyugodt tanulás, pihenés, szórakozás, kikapcsolódás.
131
A kollégiumi élet megszervezése A tanulók napi életének alakítása során figyelembe vesszük az életkori és sajátos nevelési igényeket. Figyelünk arra, hogy a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit megteremtsük. Figyelembe vesszük az intézményi szokásokat, a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket is. Olyan motivációs és értékelési rendszert igyekszünk kialakítani, amely a tanulók fejlődésére ösztönző hatású. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását.
A kollégium kapcsolatrendszere A nevelési feladatok eredményessége érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanuló törvényes képviselőjével,(nevelőszülő, gyám) gyermekjóléti szolgálattal, az iskolával, társintézményekkel, települési kulturális intézményekkel.
4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A kollégium - igazodva a Kt. rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A kollégiumban hat lakóközösségben élnek a gyerekek, tanulók. Minden lakóközösség, elkészítette a napi és heti rendet, mely szerint élnek, dolgoznak, tanulnak napmint nap. (Lásd. 8.pontban!) A tanulói tevékenységek lehetnek csoportosak és egyéniek. Attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege:
132
A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: 1. Felkészítő,fejlesztő foglalkozások (tanulónként heti 14 óra) önkiszolgálás kialakítását, fejlesztését szolgáló napi tevékenységek (reggel, este, délutáni munkán) a kollégiumi élethez kapcsolódó feladatok, tevékenységek,(munka tevékenység megszerettetését,
folyamatos,
kitartó
munkavégzésre
való
nevelést
elősegítő
foglalkozások az egyszerű játékos tevékenységtől haladva a folyamatos, kitartó munkavégzés felé rendszeres időkeretben, rehabilitációs célú munkafoglalkozás) tanulószobai foglalkozás (rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, a tanulási kultúra fejlesztése egyéni igények és szükségletek figyelembe vételével) tematikus
csoportfoglalkozások
(keretterv
témaköreinek
feldolgozását
segítő
foglalkozások) 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások, (heti 10 óra) a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás, (beszélgetés,tanácsadás) szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: önálló és irányított játék,(pl. szabadtéri ill. kollégiumi egyéni és társas játékok, csocsó, sakk,számítógépes játékok, stb.) séta, kirándulás mindennapos testedzés, sport – szabadtéri (foci, kosár, kézilabda, tollaslabda, röplabda, kislabda dobás, ugrás, futás, súlydobás, stb.) ill. tornatermi (asztalitenisz, teremfoci, szekrényugrás, gimnasztika, stb.) tanulmányi, szakmai, kulturális versenyre készülés, házi bajnokságok praktikus, manuális készségek, képességek fejlesztése (pl. rajzolás, színezés, festés stb.) mesehallgatás kerékpározás, KRESZ könyvtári, kulturális és művészeti tevékenységek, tehetség-gondozó szakkörök, tv-nézés, videó, ill. DVD filmnézés zenehallgatás
133
Kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 4.
Évfolyam (heti óraszám) 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
12.
3
3
---
---
---
6
6
6
4
4
4
Keretprogram szerinti tematikus csoportfoglalkozások,
1
1
Összesen
14
14
Felkészítő, fejlesztő foglalkozások
1.
2.
3.
Önkiszolgálás
3
3
Kollégium életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése Rehabilitációs célú munkafoglalkozás
6
Tanulószobai foglalkozás
Speciális ismereteket adó foglalkozás, ill. szabadidő eltöltését szolgáló 1. foglalkozások Egyéni törődést biztosító foglalkozás, tanácsadás, Séta, mindennapos testedzés, irányított sportfoglalkozás Kulturális és művészeti tevékenységek, tehetség-gondozó szakkörök Játék (önálló és irányított) Praktikus, manuális készségek, képességek fejlesztése Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyre készülés, házi bajnokságok Összesen
--- ---
---
--- ---
9
9
9
9
9
9
9
9
4
4
4
4
4
4
4
4
4
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
14
14
14
14
14
14
14
14
14
14
10. 11.
12.
Évfolyam (heti óraszám) 2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3
3
3
3
2
2
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
1
1
--- ---- ---- ----
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
3
3
---
---
---
---
1
1
1
1
1
1
1
1
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
134
5. ELLENŐRZÉS A KOLLÉGIUMBAN Kollégiumi csoport napló ellenőrzése: minden hónapban. Jelenléti ív ellenőrzése: havonta. Megbeszélés: szükség esetén, munkakezdés előtt 15 perccel (1115, és 1315). Értekezletek: szükség szerint (havonta, kéthavonta). Kollégiumi foglalkozások ellenőrzése: tanévre szóló ütemterv szerint, ill. alkalmanként a körbejárás során. Ellenőrzésért felelős: a kollégium vezetője.
6.
A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE
Ahhoz, hogy a kollégiumi nevelés eredményes legyen, szükséges az együttműködés a szülőkkel, iskolával. Csak úgy válhat képessé a gyermek a nevelési folyamat végére, arra, hogy minél teljesebb mértékben sajátítsa el a társadalomba való beilleszkedéshez a minél önállóbb életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket, Az egységes, következetes nevelés eredményessége, amikor tanulóink a nevelési folyamat végére képesek az alapvető erkölcsi normákat betartva egészséges, kulturált életmód kialakítására. Reális képük alakul ki a társadalomról, sikeresen működnek együtt környezetükkel, elismerik és megbecsülik
mások
munkáját,
önmagukat
képesek
környezetükkel
elfogadtatni,
beilleszkednek. Másságuk miatt már nem tűnnek ki.
135
KOLLÉGIUMI CSOPORTFOGLALKOZÁSOK KERETTERVE
7.
ÉS ÉVES ÓRASZÁMA
A
kollégiumi
nevelés
országos
alapprogramjának
rendelkezése
szerint
a
kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
Hét 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Témakör
1. Tanulási módszerek elsajátítása Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció
Testi és lelki egészség
9-10. 11. 12.
Környezettudatosság
13.
Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Foglalkozás anyaga
Hon és népismeret Európai azonosságtudat, Magyarság Egyetemes kultúra
2. Tanulási módszerek alkalmazása 3. Könyvtár használata, dokumentum ismeret 1. Ki vagyok én? 2. Az egyén és a társadalom 3. Mi leszek felnőtt korban? (Pályaorientáció) 1. Társas kapcsolataink 2. Élet a kollégiumban 3. Testi, lelki egészségünk 4.Konfliktuskezelés. probléma megoldás, 1. Környezetünk állapota 2. Közös felelősségünk 1. Én és a család 2. A kollégium és az iskola 3. A háztartás 1. Helyismeret, helytörténet 2. Múltismeret, hagyományok, jelenismeret 3. Szimbólumok 1. Európaiság 2. Magyarság 3. Az alkotás öröme 4. A gondolatok közlése
136
8.
KOLLÉGIUMI NAPI ÉS HETIREND
Óvodai csoport napi és heti rendje Óra
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Vasárnap
700
Ébresztő, önkiszolgálási feladatok, óvodába kísérés, reggelizés
-
800
Az óvodai napirend szerinti foglalkozások
-
940
Tízórai
-
1000
Az óvodai napirend szerinti foglalkozások
1200
Ebéd, önkiszolgálási feladatok,
-
1300
Csendes pihenő
-
Önkiszolgálási tevékenység
Érkező tanulók fogadása
30
14
1500
Uzsonna, önkiszolgálási tevékenység
1600
Séta, szabadon választott játékos, csoportos tevékenység
1730
Vacsora, gyógyszerek kiosztása
1800
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, ruházat és hálószoba rendezés)
1900
Szabadon választott tevékenység (Esti mese nézése, olvasása, beszélgetések)
1930
Villanyoltás
Készülődés a hazautazáshoz, hazautazás
Vacsora Esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, hálórend) Szabadon választott tevékenység (Esti mese nézése) Villanyoltás
137
ÉATÁI alsó tagozat napi és heti rendje Óra
Hétfő
630
Ébresztő, önkiszolgálási feladatok (tisztálkodás, szobák rendbetétele)
-
715
Reggeli, gyógyszerek kiosztása
-
800
Délelőtti tanítási órák
-
1140
Ebéd, gyógyszerek kiosztása
-
Kedd
Szerda
Csütörtök
1230
Levegőzés, séta, játék, szabadfoglalkozás
1400
Kollégium által kötelezően biztosítandó és szabadon választható foglalkozások Keretprogram szerinti tematikus csoportfoglalkozás
15
40
1600
Uzsonna Kötelező tanulószobai foglalkozás, gyakorlás
Péntek
Önkiszolgálás, készülődés a hazautazáshoz, hazautazás
Vasárnap
Érkező tanulók fogadása Szabadfoglalkozás
--
1715 1730
Vacsora, gyógyszerek kiosztása
1800
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, ruházat és hálószoba rendezés)
1900
Szabadon választott tevékenység (Esti mese nézése, olvasása, beszélgetés, társas játék) Villanyoltás
2000
Vacsora Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, hálórend) Szabadon választott tevékenység Villanyoltás
138
ÉATÁI felső tagozat napi és heti rendje Óra
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Vasárnap
630
Ébresztő, önkiszolgálási feladatok (tisztálkodás, szobák rendbetétele)
-
715
Reggeli, gyógyszerek kiosztása
-
800
Délelőtti tanítási órák
-
1235
Ebéd, gyógyszerek kiosztása
-
1300
Levegőzés, séta, játék, szabadfoglalkozás
1400
Kollégium által kötelezően biztosítandó és szabadon választható foglalkozások Keretprogram szerinti tematikus csoportfoglalkozás
1540
Uzsonna
1600
Kötelező tanulószobai foglalkozás, gyakorlás
Érkező tanulók fogadása Szabadfoglalkozás Önkiszolgálás, készülődés a hazautazáshoz, hazautazás
--
1715 1730
Vacsora, gyógyszerek kiosztása
Vacsora
1800
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, ruházat és hálószoba rendezés)
1900
Szabadon választott tevékenység (Esti mese nézése, olvasás, beszélgetés, társas játék)
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, hálórend) Szabadon választott tevékenység
2000
Villanyoltás
Villanyoltás
139
TATÁI alsó tagozat napi és heti rendje Óra
Hétfő
630
Ébresztő, önkiszolgálási feladatok (tisztálkodás, szobák rendbetétele)
-
715
Reggeli, gyógyszerek kiosztása
-
800
Délelőtti tanítási órák
-
1140
Ebéd, gyógyszerek kiosztása
-
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
1230
Vasárnap
Levegőzés, séta, játék, szabadfoglalkozás
1400
Kollégium által kötelezően biztosítandó és szabadon választható foglalkozások Keretprogram szerinti tematikus csoportfoglalkozás
1540
Uzsonna
1600
Kötelező tanulószobai foglalkozás, gyakorlás
--
1730 1730
Vacsora, gyógyszerek kiosztása
Érkező tanulók fogadása
Önkiszolgálás, készülődés a hazautazáshoz
Vacsora Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, hálórend)
1800
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, ruházat és hálószoba rendezés)
1900
Szabadon választott tevékenység (Tv nézés, olvasás, zenehallgatás, beszélgetés, társas játék stb.)
Szabadon választott tevékenység
2000
Villanyoltás
Villanyoltás
140
TATÁI felső tagozat napi és heti rendje Óra
Hétfő
630
Ébresztő, önkiszolgálási feladatok(tisztálkodás, szobák rendbetétele)
-
715
Reggeli, gyógyszerek kiosztása
-
800
Délelőtti tanítási órák
-
1230
Ebéd, gyógyszerek kiosztása
-
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Vasárnap
1300
Levegőzés, séta, játék, szabadfoglalkozás
-
1400
Kollégium által kötelezően biztosítandó és szabadon választható foglalkozások Keretprogram szerinti tematikus csoportfoglalkozás
Érkező tanulók fogadása
1700 1540
Uzsonna
1700
Kötelező tanulószobai foglalkozás, gyakorlás
--
1800 1800
Vacsora, gyógyszerek kiosztása
Önkiszolgálás, készülődés a hazautazáshoz
Vacsora
1915
Szabadon választott tevékenység (Tv. nézés, olvasás, beszélgetés, zenehallgatás, társas játék)
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, hálórend) Szabadon választott tevékenység
2100
Villanyoltás
Villanyoltás
1830
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, ruházat és hálószoba rendezés)
141
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola napi és heti rendje Óra
Hétfő
600
Ébresztő, önkiszolgálási feladatok (tisztálkodás, szobák rendbetétele)
-
630
Reggeli, gyógyszerek kiosztása
-
700
Délelőtti tanítási órák
-
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Vasárnap
30
12 1330 1400
Levegőzés, szabadfoglalkozás Ebéd, gyógyszerek kiosztása Kollégium által kötelezően biztosítandó és szabadon választható foglalkozások Keretprogram szerinti tematikus csoportfoglalkozás
1600 1615
Uzsonna
1630
Kötelező tanulószobai foglalkozás, gyakorlás
--
1730 1730
1800
19
00
2130
Vacsora, gyógyszerek kiosztása
Érkező tanulók fogadása Önkiszolgálás, készülődés a hazautazáshoz Vacsora
Szabadon választott tevékenység (Tv. nézés, olvasás, beszélgetés, zenehallgatás, társas játék)
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, hálórend) Szabadon választott tevékenység
Villanyoltás
Villanyoltás
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, ruházat és hálószoba rendezés)
142
Speciális Szakiskola napi és heti rendje Óra
Hétfő
600
Ébresztő, önkiszolgálási feladatok (tisztálkodás, szobák rendbetétele)
-
630
Reggeli, gyógyszerek kiosztása
-
700
Délelőtti tanítási órák
-
1230
Levegőzés, szabadfoglalkozás
1330
Ebéd, gyógyszerek kiosztása
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Vasárnap
-
1400
Kollégium által kötelezően biztosítandó és szabadon választható foglalkozások Keretprogram szerinti tematikus csoportfoglalkozás
1700 1540
Uzsonna
1700
Kötelező tanulószobai foglalkozás, gyakorlás
--
1800 1800
Vacsora, gyógyszerek kiosztása
Érkező tanulók fogadása
Önkiszolgálás, készülődés a hazautazáshoz
Vacsora
1915
Szabadon választott tevékenység (Tv. nézés, olvasás, beszélgetés, zenehallgatás, társas játék)
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, hálórend) Szabadon választott tevékenység
2130
Villanyoltás
Villanyoltás
1830
Önkiszolgáló tevékenység, esti teendők (tisztálkodás, ágyazás, ruházat és hálószoba rendezés)
143
A kollégium működését meghatározó dokumentumok 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról
138/1992.(X.8.) kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 20/1997. (II.13.) kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 277/1997.
(XII.22.)
kormányrendelet
a
pedagógusok
továbbképzéséről
és
szakvizsgájáról 11/1994. (VI.18.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 3/2002.
(II.15.)
OM
rendelet
a
közoktatás
minőségbiztosításáról
és
minőségfejlesztéstől
46/2001. (XII.22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos
alapprogramjának
kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet módosításáról
Alapító Okirat Pedagógiai Program SZMSZ Éves munkaterv Házirend Kollektív szerződés Közalkalmazotti szabályzat
144
A pedagógiai program módosításának konkrétumai: ■ Az intézmény arculat változásainak megfelelően az intézmény hitvallásának a meghatározása kiegészítésre került.(2. o.) ■ A tárgyi, személyi feltételek bemutatása aktualizálásra került. (11-12.o.) ■ A gyermekvédelemmel kapcsolatosan a gyermekvédelmi tevékenység törvényi hátterének beemelése történt, valamint a gyermekvédelmi felelős konkrét feladatainak bemutatásával egészült ki ez a rész. (13-15.o) ■ A környezetnevelési programnál utalás történt az Új Magyarország Fejlesztési tervre. Meghatározásra került az iskola környezettudatos tevékenységének a feladata. (42.o.) ■ A kt. 70.§ (3.) bekezdését figyelembe véve meghatározásra került a tanulói teljesítmény értékelésének formája. A szöveges értékeléstől az ismertetett módon kívánunk eltérni.(46.) ■ Kiegészítésre került az óvodai nevelés programja, a fejlesztési célok, feladatok meghatározásával. A tevékenységek bemutatásával. 53.■ A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő programok javításra kerültek, mert keveredet a gyermekotthonok feladataival, jelen esetben pedig az iskolára vonatkozó pedagógiai programról beszélünk.(75.o.) ■ A szakiskola helyi tantervébe meghatározásra került a szakiskola célja, aktualizálásra kerültek az oktatott szakmák azonosító számai az új OKJ szerint. Beillesztettük a moduláris képzés óraterveit.(109) A felülvizsgálat anyagban javítottuk a szakmailag nem megfelelő fogalomhasználatot. ( középsúlyos fogyatékos) A közigazgatásban használt illetve a szakirodalom terminusait alkalmaztuk. - enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos……(tanulásban akadályozott) - középfokban sérült értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott.)
145
