12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése
12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése Az állami földnyilvántartás gépi feldolgozása Az állami földnyilvántartás a földekre vonatkozó népgazdasági tervezésnek, statisztikai adatgyűjtésnek, a földek rendeltetésszerű használata ellenőrzésének, a területrendezésnek, az üzemi földnyilvántartások vezetésének, továbbá a földekkel kapcsolatos egyes pénzügyi kötelezettségek megállapításának alapja volt. Az előbbi meghatározásból is következik, hogy az állami földnyilvántartás jogszabályban meghatározott egyes feladatainak ellátása a nyilvántartott adatok országos szintű statisztikai feldolgozását is igényli. Az állami földnyilvántartás munkarészeit korábban az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH) földmérési és fölnyilvántartási felügyelőségei, később a földhivatalok manuálisan vezették, valamennyi összesítő munkarészt és statisztikai feldolgozást hagyományosan készítették. Ez a tevékenység amellett, hogy fáradságos munkával járt, számos hibalehetőséget magában rejtett. A különböző összesítések hibamentességének biztosítására ellenőrző algoritmusokat dolgoztak ki. Egy-egy kisebb hiba feltárása érdekében esetenként többnapi keresést kellett végezni, ami sokszor veszélyeztette a szigorúan megkövetelt határidők betartását. Már a számítástechnika hőskorában felmerült annak igénye, hogy ezeket a feldolgozásokat automatizálják. A legkezdetlegesebb gépi adatfeldolgozási technikák hazai megjelenésével egyidejűleg felismerték, hogy viszonylag egyszerű, de nagy adatmennyiséggel végzett feldolgozások gépesítésével igen gyorsan és alacsony hibaszázalékkal lehet a feladatokat elvégezni. Az állami földnyilvántartás gépi feldolgozására már a legelső lyukkártyás adatfeldolgozó gépekkel végeztek kísérleteket. A technika viszonylag gyors fejlődésének köszönhetően ezek a módszerek a gyakorlatban nem terjedtek el, de fontos szerepet játszottak abban a folyamatban, amelynek eredményeként ma már mind a központ, mind a decentralizált ingatlan-nyilvántartás számítógépes támogatásához a legkorszerűbb számítástechnikai eszközöknek és módszereknek a napi munkavégzés során való hatékony alkalmazásáról számolhatunk be. Az ún. első generációs számítógépek megjelenésének időszakában kialakult koncepció szerint a nagy adatfeldolgozási feladatok ellátásához egyetlen nagy kapacitású központi számítógép alkalmazását tervezték. A számítógépek hatékony kihasználása és a költségekkel való takarékos gazdálkodás érdekében az államigazgatás országos szintű feldolgozási igényeinek kielégítésére egy közös nagyszámítógépet szereztek be, melynek üzemeltetésére a különböző érintett tárcák anyagi erőforrásinak felhasználásával létrehozták az Államigazgatási számítógépes szolgálatot (ÁSZSZ). Az üzemeltetési költségek megtérítése mellett ez a szervezet üzemeltette a résztvevő intézmények adatfeldolgozó rendszereit, míg a szervezési és a programozási feladatok ellátásáról és az ún. rendszerfelügyeletről maguk a rendszergazda szerepét betöltő intézmények gondoskodtak. Az állami földnyilvántartás gépi feldolgozására irányuló első kísérletek a 60-as évek végén kezdődtek a MÉM-STAGEK-nél üzemelő Hollerith rendszerű lyukkártyás adatfeldolgozó gépen. 1969-ben ugyanennél az intézménynél beszerezetek egy MINSZK22 típusú számítógépet, amelyen megkezdték az állami földnyilvántartás adatainak üzemszerű feldolgozását. A földhivataloktól beérkező – kézzel írt – bizonylatokat lyukkártyára rögzítették. Ez képezte a számítógépes feldolgozás inputját. A teljes feldolgozás 1972. szeptemberére készült el. A változásokat az éves statisztikai 12-1
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz adatszolgáltatáshoz igazodva eleinte évente egyszer, majd később már évente kétszer vezették át. Számítógéppel készítették el a földhivatalok részére az állami földnyilvántartás munkarészeit: a birtokíveket, a földkönyvet, törzskönyveket és főösszesítőket. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése Az 1972. évi 31. számú tvr-rel elrendelt új egységes ingatlan-nyilvántartás központi adatfeldolgozási feladatainak ellátására a MÉM-STAGEK részére beszereztek egy IBM 360/40 típusú számítógépet. A programokat abban az időben korszerűnek mondható PL-1 programnyelven kellett megírni. Az adatbázist ún. index-szekvenciális fájlokba szervezték, melyeknek révén jelentős hozzáférési, illetve program futásidő csökkenést lehetett elérni. A korszerű adatszerkezetben már magasabb szintű logikai összefüggéseket is tudtak definiálni. Az adatbázis tárolását is "korszerű, nagy kapacitású" lemezegységekkel végezték. Az adatbázis szerkezete lényegesen nem változott az új ingatlan-nyilvántartás létrehozása miatt. A birtokívek analógiájára hozták létre az adatbázisban a tulajdoni lapok I. részének megfelelő rekordokat. Az összesítő munkarészek (földkönyv, törzskönyv stb.) lényegesen nem tértek el az állami földnyilvántartás hasonló munkarészeitől. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerét 1975-ben vitték át az időközben létrehozott ÁSZSZ Honeywell-Bull típusú gépére. A szakágazat főhatósága az akkori Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala 1978-ban létrehozta a Gépi Adatfeldolgozó Központot (GAK), mely intézmény 1988. óta egy átszervezés következtében a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) ingatlan-nyilvántartási informatikai főosztályaként működik. A GAK (később FÖMI) feladatát képezte az ingatlan-nyilvántartás országos adatbázisának üzemeltetése az ÁSZSZ Honeywell típusú gépein. Az intézet kidolgozta az adatbázis működtetéséhez szükséges számítógépi programokat, gondoskodott azok futtatásáról az ÁSZSZ-nél, és a földhivataloktól kapott változási adatok alapján gondoskodott az adatállomány karbantartásáról. A számítógépes feldolgozás révén lehetővé vált a földkönyvek automatizált előállítása, és évente egyszer a számítógép segítségével készítették el az ágazati irányításhoz szükséges feldolgozásokat, amelyek nyomtatott kiadványok formájában jutottak el az illetékesekhez. Az ingatlan-nyilvántartás létrehozása után ez a rendszer és szervezet az állami földnyilvántartás számítógépen feldolgozott adatállományának felhasználásával, annak rendszeres karbantartásával biztosította az ún. centrális ingatlan-nyilvántartási rendszer számítógépes támogatását. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésétől 1993. augusztusáig ez a centrális rendszer OFF-LINE üzemmódban gondoskodott a tulajdoni lapok I. részén nyilvántartott adatok feldolgozásáról, naprakész vezetéséről, a földkönyveknek, a különböző összesítő munkarészeknek (törzskönyv, főösszesítő) és a különböző segédmunkarészeknek (helyrajzi szám mutató, azonosító jegyzék, földkönyv kivonat EOTR felméréshez) az elkészítéséről és az éves földterületi adatszolgáltatási feladatok elvégzéséről. A munkafolyamatot úgy szervezték, hogy a földhivataloktól beérkező bizonylatok alapján a FÖMI-ben, megfelelő ingatlan-nyilvántartási és logikai ellenőrzések után elkészítették a program futásához szükséges adatszalagokat. Ezeket megfelelő időközönként (szükség esetén naponta kétszer is) gépkocsi szállította az ÁSZSZ számítóközpontjába. A programok futását korábban a FÖMI-ben előkészített lyukkártyák (ún. JOB kártyák) segítségével, később ON-LINE terminálról indították. A program futtatásának eredményét az ÁSZSZ-nél mágnesszalagra rögzítették, melyet gépkocsival visszaszállítottak a FÖMI-hez. A feldolgozás utáni állapotnak megfelelő munkarészeket a
12-2
12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése FÖMI-nél üzemelő VIDEOTON és INTERSCAN számítógépek segítségével nyomtatták ki. A kinyomtatott végtermékeket postán juttatták el a földhivatalokhoz. Az ÁSZSZ-nél üzemelő rendszer létrehozásakor a számítástechnika akkori fejlettségi fokán még gondolni sem lehetett a tulajdoni lapok II. és III. részén nyilvántartott központi számítógépes feldolgozására. A számítástechnika rohamos fejlődése révén egyre inkább bebizonyosodott az egyetlen, közös nagy számítóközpont koncepciójának tarthatatlansága. Azok az intézmények, amelyek feladataik ellátására létrehozták az ÁSZSZ-t, sorra kialakították a saját számítógép parkjukat és számítógépes adatfeldolgozó rendszerüket. Az ingatlannyilvántartási feldolgozások szempontjából a jelentős állami vagyont képviselő információtömeg fizikai kitettsége, a feldolgozási technológia elavultsága, valamint a földmérési adatbázisokkal való összekapcsolás, egy komplex kataszteri térinformatikai rendszer igénye is egyre jobban sürgette a gépváltást, egy ágazati saját számítógépre való áttérést. A centrális ingatlan-nyilvántartás PC alapú számítógépes rendszere A számítástechnika rohamos fejlődése, az árak számottevő csökkenése, valamint a COCOM korlátozások megszűnése 1993-ban lehetővé tette, a régóta tervezett gépváltás megvalósítását. A FÖMI a centrális ingatlan-nyilvántartási feladatok ellátására az ÁSZSZnél folyó feldolgozások teljes körű kiváltására egy nagyteljesítményű szerverből, valamint különböző munkahelyekből és egyéb perifériákból álló PC (personal computer) hálózatot alakított ki. A teljes beruházás, beleértve a hardver installálás költségeit is, mintegy 5,5 millió forintba került, szemben azzal a 30 millió forintos gépóra költséggel, amely 1993. évben várható lett volna az ÁSZSZ 1993. évre bejelentett egységárai alapján. A FÖMI négy hónap alatt alakította ki az ingatlan-nyilvántartási feladatok folyamatos végzéséhez szükséges szoftverrendszert, olyan mértékig, hogy a teljes adatállományt az ÁSZSZ gépéről augusztus végéig át lehetett telepíteni az új hálózatra. A rendszer alkalmas a változások folyamatos vezetésére, valamint a decentrumok feltöltéséhez szükséges adatok szolgáltatására. Ezzel egyidejűleg az ÁSZSZ-nél a párhuzamos működés 1993. szeptemberétől megszűnt. Leválogatások, adatátvitel a decentrális telepítésekhez A PHARE program keretében 1993-1994 között minden körzeti földhivatalt elláttak a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer üzemeltetéséhez szükséges hardver eszközökkel, és szoftver rendszerrel. A rendszer adatokkal való feltöltését a földhivatalok végezték. A tulajdoni lapok I. részén nyilvántartott adatokat a centrális rendszer naprakészen tartalmazza. A decentrális rendszer telepítésével egyidejűleg a FÖMI a tulajdoni lapok I. részének adatait a legutolsó átvezetés utáni állapotnak megfelelően adathordozóra rögzítette és betöltötte a decentrális rendszerbe. Egy külön erre a célra készített program segítségével az országos adatbázisból leválogatták az adott körzeti földhivatal illetékességi területéhez tartozó földrészletek adatait, amelyeket át kellett alakítani a decentrális rendszer által feldolgozható formátumba. Mivel az új centrális és a telepítésre került decentrális rendszer mind hardver, mind szoftver tekintetében kompatíbilis egymással, a két rendszer összekapcsolásával az adatátvitelt közvetlen hozzáféréssel – adathordozó közbeiktatása nélkül – biztosították.
12-3
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz Gyűjtött centrális ingatlan-nyilvántartás A decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszerek teljes körű telepítése és üzemszerű működtetése mellett, sem adatfeldolgozási, sem pénzügyi szempontból nem szükséges a tételes centrális adatállomány fenntartása. Az adatok párhuzamos tárolása ugyanis az üzemeltetés többletköltségein felül elkerülhetetlenül az adatállományok összhangjának megbomlásához vezet, ami zavarokat okozhat az állam által szavatolt hatósági nyilvántartásban. Különösen nem indokolt a kettős nyilvántartás fenntartása abban az esetben, ha megvalósul az egyes decentrumok ONLINE hálózatban történő összekapcsolása, és lehetővé válik a rendszer bármelyik belépési pontján bármelyik – naprakészen nyilvántartott – földhivatali adatállomány elérése. Az ágazati irányítás országos szintű adatigényeinek kielégítéséhez azonban továbbra is szükség van olyan előfeldolgozott adatállományra, amely meghatározott gyakorisággal karbantartva közvetlenül rendelkezésre áll, és bármikor hozzáférhető. Ezt az előfeldolgozott, decentrális változási adatokból táplálkozó, központilag kezelt állományt nevezzük centrális ingatlannyilvántartásnak. Komplex decentrális ingatlan-nyilvántartás A személyi számítógépek elterjedésével egyidejűleg felmerült a gondolat, hogy a korszerűsített számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer az adatok kezelésének és a változások keletkezésének helyén a körzeti földhivatalok szintjén hatékonyabban tudná szerepét betölteni. A nyilvántartás vezetésének és a változások átvezetésének decentralizálása azzal az előnnyel jár, hogy a rendszer bármely időpontban az aktuális állapotot tükrözi, hasonlóképpen, mint a teljesen manuálisan vezetett nyilvántartásokban, szemben a centrális feldolgozással, amikor a körzeti földhivataloknál a számítógéppel feldolgozott munkarészekben csak mintegy egy hónapos késéssel követhetők a változások a számítógéppel feldolgozott munkarészekben. A decentrális rendszer létrehozására irányuló első kísérletek a 80-as évek közepén kezdődtek. Első lépésként az ún. Decentrális I. rendszer kifejlesztésére került sor, amelyben a centrális rendszer analógiájára szintén csak a tulajdoni lapok I. részén nyilvántartott adatokat dolgozták fel. A Decentrális I. rendszer üzemeltetése azt a célt szolgálta, hogy a földhivatali környezetben elterjedjen a személyi számítógépek használata, a számítógépes szakmai ismeretekkel nem rendelkező földhivatali ügyintézők megismerkedjenek a számítógépes feldolgozáshoz szükséges gondolkodásmóddal, érzékeljék, hogy a számítógépes feldolgozás a napi munkavégzéshez jelentős segítséget, könnyítést jelent. A Decentrális I. rendszerben havonta egy alkalommal ún. centrális inputot készítettek egy erre a célra kifejlesztett célprogram segítségével, és azt OFF-LINE módon eljuttatták a centrális rendszerhez, annak érdekében, hogy az ország egész területéről rendelkezésre álló homogén ingatlan-nyilvántartási adatállományt továbbra is fenn lehessen tartani az országos földterületi adatszolgáltatások és egyéb, a körzeti földhivatalok illetékességi területét meghaladó szintű adatszolgáltatási igények kielégítése céljából. A kísérleti munkák során egyértelművé vált, hogy megfelelő hardver feltételek biztosítása esetén a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer tovább fejleszthető, a tulajdoni lapok II. és III. részén nyilvántartott adatok kezelésére. Ezt a tovább fejlesztett rendszert nevezzük komplex decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszernek (vagy röviden komplex rendszernek). Bár később majd látni fogjuk, hogy ez a rendszer sem valósítja meg teljes körűen azokat a funkciókat, amelyeket a jogszabályi előírások alapján az ingatlannyilvántartásnak el kell látnia, és amelyek a manuális rendszerben meg is valósulnak. 12-4
12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése A komplex rendszer moduláris felépítésű. Az egyes modulok kifejlesztését egy szakmai koncepció alapján összeállított fontossági sorrendben végezték. A fejlesztőmunka vázát ez a koncepció az ún. nagyvonalú rendszerterv képezi. A nagyvonalú rendszerterv A komplex decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer nagyvonalú rendszerterve 1988-ban készült el, amelyet a szaktevékenységet ágazati szinten irányító felügyeleti szerv, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Hivatala (jogutódja a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és térképészeti főosztálya) jóváhagyott. A nagyvonalú rendszerterv határozza meg a komplex rendszer egyes moduljait, az egyes modulok funkcióját és egymással való kapcsolatát, valamint az egyes rekordok szerkezetét. A komplex decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer a következő modulokból épül fel: -
Földrészlet modul Egyéb önálló ingatlanok (EÖI) modulja Archiváló modul OSZH kapcsoló modul EOTR modul
12-5
