Iskolai Közösségi Szolgálat IKSZ

Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája VÁC Naszály út 8.

Iskolai Közösségi Szolgálat IKSZ

Szerkesztette:

Álmosné Fehér Marianna nevelési és társadalomtudományi. ig. h.

és

Papolczi Emőke igazgató

1

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT FOGALMA „Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” A közösségi szolgálat olyan tevékenység, melyet a diákok választanak, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik, ezzel a helyi közösség érdekeit szolgálják. Az iskola pedagógiai programjában fel kell tüntetni a közösségi szolgálatot a 20/2012.

(VIII.31.) EMMI rendelet 7. § alapján ALAPELVEK            

A helyi közösség erősítése Szabad választás elve Anyagi érdektől függetlenség elve Szervezettség elve Arányosság elve Kettős cél elve: A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is. A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia-alapú tanulásnak megvalósulnia. Kölcsönösség elve Közvetlenség elve: Együttműködés elve Változatosság elve Fenntarthatóság elve Részrehajlás-ellenesség

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSE 2016. január 1. után az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgála elvégzésének igazolása. A közösségi szolgálat teljesítését az iskola szervezi meg. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése során egyik félnek sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből.   

A tanulók olyan tevékenységet nem végezhetnek, amely bármely intézmény munkatársainak előírt kötelessége, és amelyért egyébként ellenszolgáltatás járna, szakképzett munkaerő végezné. Nem vehet részt a diák olyan tevékenységben, mely bármely intézmény vállalkozási, gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik. A diák által végzett tevékenységet úgy kell meghatározni, hogy az egyfelől megfeleljen az ő életkorának, képességeinek és a közösségi szolgálat előírásainak, elveinek; 2



másfelől a tanuló általa megtapasztalhassa az önzetlen segítés, az adás örömét. Az iskolai közösségi szolgálat feladatainak teljesítésekor a diákban, szülőben ne merüljön fel az „ingyenmunka” képzete.

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATBAN ÉRINTETTEK KÖRE Az igazgató A közösségi szolgálat megszervezésére az iskola igazgatója jelöli ki azt a személy (koordinátort), aki a programszervezésért és koordinálásért vállal felelősséget. A koordinátor: Föedlné Bedők Gyöngyvér A koordinátornak az első alkalmakon lehetőleg személyesen jelen kell lennie, hogy megismerje, pontosan mit tevékenykednek a diákok, rendszeres kapcsolatra kell törekednie a saját intézményen belül érintettekkel és a fogadóintézményekkel vagy a fogadóként megjelenő magánszemélyekkel. A koordinátor kompetenciájába tartozik annak megítélése, hogy az ellenőrzés adott helyszínen és tevékenység során mennyire szükséges. A koordinátor segíti:   

az osztályfőnök vagy bármely pedagógus szükség szerint bevonhatók további pedagógusok is a feladat ellátásába.

A koordinátori feladat beillesztése a pedagógus munkarendjébe:  

a felkészítés és pedagógiai feldolgozás feladatai pedagógus: 22-26 órás idősáv szaktanácsadó: 18 óra keretében a szervezési, kísérési, a kapcsolattartással összefüggő feladatok: pedagógus:26-32 óra sávjában szaktanácsadó: 18 óra feletti sávban

A koordinátor feladata Az iskolai koordinátor felelős:  a tanulói jelentkezési lapok összesítéséért,  a tanulók felkészítéséért,  pedagógiai feldolgozásért,  a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért,  adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért (ehhez szükséges az osztályfőnök, és/vagy a kijelölt pedagógus, iskolatitkár közreműködése),  a közösségi munka során teljesítendő feladat előkészítéséért  szükség esetén a kísérésért,  a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe,  a tevékenységek elismeréséért,  az alapelvek érvényesüléséért.

3

A mentor 

A felkészítés, lezárás kapcsán, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott esetekben (egészségügyi területen minden esetben, szociális és jótékonysági területen szükség szerint) mentort kell bevonni, akivel a program során a pedagógusnak közösen kell a tanulókról gondoskodni. Ez természetesen nem minden esetben jelenti a pedagógus közvetlen jelenlétet a feladatok végzése során.

A tanuló   

  

első alkalommal a 2016. január 1. után érettségi vizsgára jelentkező tanulókra a 9–11. évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva Azok a diákok, akik szakiskolát követően (szakközépiskolában) nappalin két éves képzésben szereznek érettségi bizonyítványt, szintén vonatkozik a közösségi szolgálat kötelme. Nekik két év alatt kell teljesíteni az 50 órát. Ha a 25. életévüket betöltötték, akkor már csak felnőttoktatás keretében kezdhetnek új tanévet, amire már nem vonatkozik a közösségi szolgálat érettségi előfeltétele. Azon diákok, akik nem estek a kötelezettség alá, de évismétlés következtében érettségi vizsgát 2016. január 1-ét követően szándékoznak tenni, a közösségi szolgálat ugyanúgy előfeltétele a vizsgák megkezdésének. Magántanulónak is érettségi előfeltétel a közösségi szolgálat végzése. A diákokkal és szülőkkel egyeztetve kell számukra megfelelő tevékenységi területet kiválasztani. Minden külföldi bejelentett lakhellyel rendelkező diák (pl. határon túli diákok) teljesítheti lakhelye környezetében a közösségi szolgálatot, amennyiben az iskola ezt egyezteti, és az iskola elfogadja, illetve az iskola elérhetőséget biztosít a teljesítés időszakában. Amennyiben a külföldi lakhellyel rendelkező diákok a lakhelyükön, külföldön teljesítik a közösségi szolgálatot, hitelt érdemlően igazolniuk kell a végzett órák teljesítését.

Megjegyzés: A nyelvi előkészítős diákoknak eggyel több év áll rendelkezésre a teljesítéshez, míg a nappali tagozatos szakiskolát követő két éves érettségit adó képzésben résztvevőknek pedig csak két év áll rendelkezésükre. Az 50 óra teljesítése minden érintett diák számára kötelező. Egyedi, indokolt esetekben (pl. tartós betegség esetén) a szülő kérésére el lehet térni a pedagógiai programban megfogalmazott közösségi szolgálat teljesítésének módjától pl. három tanévre szóló, arányos elosztástól, illetve az iskola által elfogadott általános működtetési gyakorlattól, de a kötelező 50 óra nem csökkenthető. A diákok végezhetnek önkéntes tevékenységet csoportosan vagy egyénileg, a lényege, hogy a tevékenység a helyi közösség érdekeit szolgálja. Kire nem vonatkozik a közösségi szolgálatban való részvétel?  

A felnőttoktatás, felnőttképzés, esti tagozat keretében szervezett érettségi vizsga esetében a közösségi szolgálat végzése nem előírás. A sajátos nevelési igényű tanulók körében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége mellőzhető. A szakértői bizottság mérlegeli, hogy az adott diák képes-e közösségi szolgálatot végezni. Ez nem

4



jelenti azt, hogy a sajátos nevelésű igényű tanulók mindegyike felmentést kap a közösségi szolgálat végzése alól. Az érettségi vizsgát megkezdő, de a következő évben befejező diákoknak már nincs IKSZ végzési kötelezettsége, ahogy a felnőtt oktatásban résztvevő tanulóknak sem.

TÖRVÉNYI HÁTTÉR    

NAT 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, Magyar Közlöny 162. szám, 2011. december 29. 20/2012 (VIII:31.) EMMI rendelet 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

IDŐTÉNYEZŐK mikor?    

a középiskola 9-11. évfolyamán lehetőleg 3 évre arányosan elosztva aki a közösségi szolgálatot nem tudja teljesíteni a 11. évfolyam végéig, rendkívüli esetben még az érettségi évében teljesítheti a hiányzó óráit. tantestület döntése alapján a közösségi szolgálat szervezhető úgy is, hogy az nem három évfolyamon arányosan elosztva, hanem két vagy egy évfolyamra tervezve kerül a helyi pedagógiai programba Az iskola kompetenciájába tartozik, hogy tanítási szünet ideje alatt szervez vagy nem szervez közösségi szolgálatot.

hogyan? 

legfeljebb 5-5 felkészítő és záró foglalkozás (nem egyszerre, hanem a tanévekre arányosan elosztva, a tevékenységektől függően kell megtartani)

       

tanévenként kb. 15-20 óra kötelező minimum 1, maximum 3 területen a szolgálati idő 60’ alkalmanként 3 óra az időkeretre, pihenőidőre vonatkozó szabályozás az együttműködési megállapodásban fogalmazódik meg Nem hiányozhat a diák közösségi szolgálatra hivatkozva tanóráról, az IKSZ tanórán kívüli tevékenység. Az osztályfőnöki óra és a közösségi szolgálat felkészítésének összekapcsolása nem szabályos, de életszerű. Célszerű és szabályos a közösségi szolgálat elszámolásába számító felkészítő és feldolgozó órák mellett osztályfőnöki óra keretében beszélni a témáról az iskolák egyéni döntése által meghatározott órakeretben. Az iskola korlátozhatja, de nem növelheti a közösségi szolgálat végzésének időkeretét.

5

A szabályozás pedagógiai célja, hogy rendszeresen ismétlődő tevékenységekkel végezze a közösségi szolgálatot a diák, ami pedagógiailag bizonyítottan hatékony és nagyobb társadalmi hozadéka van, mintha tömbösítve néhány nap alatt végzi el kiválasztott feladatait. hogyan nem? A 9. évfolyamot megelőzően nem lehet teljesítni a közösségi szolgálatot. Önkéntesként segíteni lehet, de a közösségi szolgálat keretében feladatot teljesíteni csak 9–12. évfolyamon lehetséges, de kivételes, indokolt esetekben érdemes 12. évfolyamra is hagyni teljesítendő órát. Ha a 9. évfolyam megkezdése előtti nyáron, amennyiben a tanuló tanulói jogviszonnyal már rendelkezik, és az intézmény megszervezi a közösségi szolgálatot, ebben részt lehet venni a jogszabály által szabott keretek között.

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT TELJESÍTÉSÉNEK HELYSZÍNE Iskolán belül 

Az iskola saját intézményen belül is szervezheti a közösségi szolgálatot. Cél, hogy az iskola minél gazdagabb kínálatot biztosítson a diákjainak, és lehetőségek több tevékenységi kört is érinthetnek.

Iskolán kívül 



Az iskola több szervezettel is együttműködik. A jogszabályban előírt esetekben, a mentort igénylő feladatok kapcsán (szervezetenként önálló) ún. együttműködési megállapodást kell kötni. A közösségi szolgálat teljesíthető a tanuló lakóhelyén vagy annak maximum 30 km-es körzetében A közösségi szolgálat iskolán kívüli teljesítése is olyan tevékenység, melyre az iskolai házirend szabályai érvényesek. Az út közbeni felelősség kérdéséről a küldő és fogadó szervezet közösen az együttműködési megállapodásban rendelkezhet.

Az iskolán belüli és belüli tevékenységek aránya 50-50%. Ki lehet fogadó szerv? Fogadó szervezet, fogadóintézmény: az az intézmény, szervezet, ahol a diák a közösségi szolgálatot teljesíti:   

állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezet, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) magánszemély

Fogadó külső szervezet nem lehet érdekvédelmi, képviseleti vagy politikai szervezet Együttműködési megállapodás

6

A fogadószerv és az iskola az együttműködéséről megállapodást köt, melyben rögzítik a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl:      

a közösségi szolgálatban részt vevő tanuló(k) maximális számát, az adminisztráció és a teljesítésigazolás módját és rendjét, a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét, feladatkörét, elérhetőségeit, az esetleges eszközök, juttatások, más felmerülő költségek biztosításának rendszerét (étkezés, utazás), a szereplők felelősségét (például baleset esetén).

Magánszemélyek Abban az esetben, ha magánszemély a fogadóhely, a teljesítést igazoló aláírását az iskolai koordinátor aláírása helyettesítheti. A pedagógusnak előzőleg fel kell mérnie, hogy az idős ember(ek), fogyatékkal élő(k) alkalmas(ak)-e arra, hogy tanulókat fogadjon/fogadjanak. Meg kell előzni, hogy a tanulók bármilyen testi-lelki veszélynek legyenek kitéve. A pedagógusnak közvetlenül is kapcsolatot kell tartania az idős vagy sérült emberekkel, ahol a közösségi szolgálat zajlik, ez biztosítja az idős ember számára is a hátteret a programhoz. Azonban nem szükséges, hogy a pedagógus mindig személyesen jelen legyen a program folyamatában, de az viszont fontos, hogy valamilyen formában mindig elérhető legyen. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül valósítható meg. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítésével, dokumentálásával kapcsolatos feladatok megszervezése a középfokú nevelési-oktatási intézmény feladata. Az iskola feladata a fogadó szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, akivel a közös egyeztetés után határoznak együttműködésükről. A fogadó szervezet is kezdeményezheti a kapcsolatfelvételt az iskolával. A szülők, diákok információik, kapcsolataik révén javaslataikkal segíthetik az iskola számára a megfelelő partner bevonását a programba.

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT FOLYTATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK TERÜLETEI

KERETEI

KÖZÖTT

a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelmi, f) katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú és sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel, h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység. A tevékenységköröket a jogszabály határozza meg. A közösségi szolgálat szervezése, működtetése során az iskolának lehetőséget kell adni arra, hogy a tanulók maguk válasszák meg, hogy milyen tevékenységet végezzenek az iskola nyújtotta tevékenységi körökből.

7

A kiválasztásnál szem előtt kell tartani, hogy a szolgálatjelleg és pedagógiai cél minden tevékenység esetén egyaránt meglegyen. A koordináló pedagógus ez alapján iskolán belüli teljesítési lehetőségeket és iskolán kívüli együttműködő partnereket keres. Fontos,  hogy a diák csak olyan tevékenységet végezhet, amelyet az iskola koordinátorával egyeztetett, és a jelentkezési lapon a szülő aláírásával jóváhagyott.  hogy a diákok több tevékenységi területen is kipróbálhassák magukat.  Az egyes tevékenységi területek a szülő és a tanuló írásbeli kérelmére változtathatók, cserélhetők, bővíthetők a koordináló pedagógus jóváhagyásával.

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT DOKUMENTÁLÁSA Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az intézmény iratkezelési szabályzatában rögzíti. A közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum öt évig nem selejtezhető, de ez nem vonatkozik a közösségi szolgálati naplóra, amely a diák tulajdonát képezi. 

 



A tanuló a jelentkezési lapján jelzi az iskolának, hogy a közösségi szolgálat adott iskola által megszervezett tevékenységei közül mire jelentkezik, amely csak a szülő támogató aláírása után fogadható el. Amennyiben a fogadó szervezet kéri, a Szülői hozzájáruló nyilatkozat egészségügyi állapotról elnevezésű dokumentummal a szülő igazolja, hogy gyermeke egészséges. Az iskola saját hatáskörében dönt a jelentkezési lap pontos részleteiről. Az iskola döntése, hogy éves bontásban vagy több évre előre jelentkeznek a diákok tevékenységekre vagy tevékenységi területekre. Célszerű hosszú távon olyan módon kialakítani a jelentkezési lap sablont, hogy a diákok adott fogadó intézmény adott tevékenységére jelentkezhessenek és a szülők ehhez járulhassanak hozzá. A tevékenység megkezdése előtt szükséges a kapcsolatfelvétel a fogadó szervezettel, ha a diák az IKSZ-et nem intézményen belül teljesíti. A megállapodást követően kezdődhet meg csak a tevékenység. Közösségi szolgálati napló: az iskola által a diák számára készített napló, melyet minden tanuló maga köteles vezetni. A diák a naplóban rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A feladat teljesítését a fogadóintézmény kijelölt munkatársa a napló vonatkozó oszlopában aláírásával igazolja. . Ha még könyveletlen órákkal együtt a közösségi munkanapló elveszik, a koordinátor feladata az elfogadás a fogadó intézménytől kapott információk alapján. A közösségi szolgálati napló megfelelő állapotban való megőrzése lehet elvárás, de nem kötelező. A fogadó intézményt lehet megkérni, hogy jelenléti ívet vezessen a visszakereshetőség érdekében. A rendszeres naplóba való átvezetés csökkentheti az elvesztett órák számát. Az osztálynaplóba és bizonyítványba bekerül a teljesítés a szorgalmi időszak végéig, a nyári időszakot a következő tanévi bizonyítványba és osztálynaplóba kell bevezetni. Mivel az osztálynaplót a szorgalmi időszak végén lezárták, így a nyáron teljesített szolgálat a következő tanévi IKSZ-ként kerül rögzítésre. A bizonyítvány „megjegyzés” rovatába minden tanév végén bekerül a teljesített órák száma. Igazolás kiállítása csak iskolaváltás esetén szükséges. Ha egy diák egy adott iskolai évben nem teljesített közösségi szolgálatot, bizonyítványban, törzslapra ekkor is kerüljön be a 0 óra, hogy a szülő tájékozódni tudjon gyermeke előrehaladásáról.

Az érettségi elnök által ellenőrzött dokumentumokat az IKSZ kapcsán 8

Az érettségi elnök feladata, a teljesített 50 óráról szóló érettségi dokumentáció részeként szereplő igazolás meglétének vizsgálata az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet értelmében:

A SZÜLŐ SZEREPE A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATBAN A diák kiskorúsága idején szükséges a gondviselő szülő hozzájáruló aláírása a tevékenység végzéséhez. Ez biztosítja, hogy a tevékenység a diák, szülő, iskola egyetértésével legyen kiválasztva, ami nagyban befolyásolhatja a tevékenység sikerét. Az érintett osztályok első szülői értekezletén essen szó a közösségi szolgálatról, mert a szülők támogatása, a tanulók szülői segítése a tevékenységi köröket kiválasztó döntésben elengedhetetlen. A szülő támogató szerepe nemcsak a program indításakor, hanem a teljes folyamatban lényeges.

Melléklet Fogadó szervezetek listája

9