ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató. Raktári szám: FI

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet, 3.2.01: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára és a 6. sz. melléklet, 6.2.01: Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára megnevezésű tantervek előírásainak. A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012, magyar nyelv és irodalom műveltségi terület). Tananyagfejlesztő: dr. Forró Orsolya Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin Tudományos szakmai lektor: dr. Hegedűs Attila tanszékvezető egyetemi docens Pedagógiai lektor: Bálintné Lipp Terézia, szaktanár Fedélterv: Korda Ágnes Látványterv és tipográfiai terv: Slezák Ilona Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Tordai Gábor Fotók: ©123RF A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-773-1 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501010902 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes Nyomdai előkészítés: Vidosa László Terjedelem: 9,27 (A/5) ív, tömeg: 208 gramm A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma:





Irodalom Munkafüzet

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára 2.2.01.1. „A” változat és az 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. előírásainak. Tananyagfejlesztő: dr. Baranyai Katalin Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Varga Anna Tudományos szakmai lektor: dr. N. Pál József Pedagógiai lektor: dr. Dobszay Ambrus Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona Szakábrák: Tordai Gábor Fotók: 123RF A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-760-1 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501020602 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Téglásy György Nyomdai előkészítés: Diószegi Tamás Terjedelem: 12,36 (A/5 ív), tömeg: 225 gramm 1. javított kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: 0000.49.01

Európai Szociális Alap

Bevezető Kedves Diákok! Gondolkodjunk együtt! Az irodalom és a kultúra közös ügyünk. Munkafüzetünk a hatodikos tananyagot dolgozza fel. Egyik célja, hogy segítségetekre legyen a művek megértésében, feldolgozásában, és így eligazodjatok a nektek ajánlott balladák és elbeszélő költemények világában. A másik cél, hogy az irodalomórán tanult kifejezőeszközöket (mint például metonímia, metafora) a hétköznapi élet különböző helyzeteiben is tudjátok alkalmazni. A változatos feladatok lehetőséget teremtenek, hogy felmérjétek tudásotokat és kreativitásotokat a szövegalkotás és a szövegértelmezés terén. Többször találkozhattok hasonló feladattípusokkal, hogy lehetőségetek legyen az ismétlésre, gyakorlásra. A feladatok egy részét csoportmunkában is elvégezhetitek, míg más részük megoldásához hosszabb otthoni felkészülés szükséges. A tanult művekhez kapcsolódó drámajátékok is arra ösztönöznek benneteket, hogy dolgozzatok együtt minél többet. Hatodik osztályosként alkalmatok lesz gyakrabban kifejteni a véleményeteket, amire bátorítunk is benneteket. Munkafüzetünk három fejezetében a tankönyvben olvasható balladákhoz, a Toldi című elbeszélő költeményhez és az Egri csillagok című regényhez kapcsolódó feladatokkal találkozhattok. Legfontosabb szándékunk, hogy játékosan fejlesszük a gondolkodásotokat. Igyekezzetek minél többet megoldani a munkafüzet feladatai közül! Ha nagyon alaposan olvastok, és figyelmesen dolgoztok, sok siker és felfedezés vár rátok. Eredményes tanulást kíván: A szerző

3

Regék, balladák

A rege

Tompa Mihály: Pogány-kút Sárospatak tetőin, hol a gerézd fizet: Javában állott a bő, a várva várt szüret. ‘Egy híja száz a hordó! sajtó, kosár tele, Tudom, hogy a kerekszám bőven kilesz vele; Ezt híják bő szüretnek, ezt ám fiúk! mikor, Hordó szükében, a must a kádakon kiforr, Mely édes, mint csak a méz, amellett meg tapad, A lép se fogja össze jobban az újjadat!’ A tűz körül sürögvén, imígy hangzott vala A jókedvű hadastyán1, az agg vinclér2 szava. »Bátya! jól mondja a tüz s még úgyis alhatik, Pogánykutról ha tud, hát beszéljen valamit! Mert tudjuk, mily bort szűrünk itt a bérc oldalán, De a név hogy ragadt rá? kelmed se tudja tán!?« ‘Tudom biz én! Ha szóban bor van, meg háború, Már akkor a beszédet csak hadd reám fiú! Kit elvitt a gohértól a kard, meg a nyereg: Ismét csak a gohér3 – és kapához tére meg. Szerettem azt is, ezt is… de halljuk a regét: Pogánykút hajdanában honnan vevé nevét? Sok háborút viselt a Magyar nép egykoron, Csúfot tevén nem egyszer A jó szomszédokon; Egészen vériben volt A háborúskodás: Ő bánta mást, ha őtet Nem háborgatta más. Ha kardját megpróbálni Nem volt kinek fején: Ugy egymást fojtogatta, Tulajdon tűzhelyén: S hallátok úgy-e hirét, Hogy a kontyos pogány Másfélszáz évig ült a Visszás magyar nyakán?’

1 hadastyán: leszerelt, öreg katona 2 vinclér: vincellér, borász 3 gohér: szőlőfajta

4

Látkép a Pogány-kút felől

»De bátya! a regére Igy reggelig se jut, A kút felé előtte Járatlan már az ut!« ‘Igazság...! már beszélem A gyász történetet: Mikor volt? nem tudom jól, De rég történhetett; Hegyalján híre fut, hogy Imitt jön a török...! – És a levél az ágon Hiába nem zörög! – A megrémült lakosság Kipusztitá lakát; Elrejtve, földbe ásva Féltőbb tulajdonát; Erdőkbe, nádasokba, S barlangba rejtezék; Meg is jött nemsokára A ronda csőcselék. Hogy épségben maradna A bérc arany-leve: Gondoskodott felőle Sok gazda eleve; Hegyalja emberének,

Ugy most, mint akkor, a Legféltőbb kincse lévén Hatalmas ó bora. Pogánykútnál a bércen, A bortermő vidék Legjobb pincéi voltak Azon időbe’ még. De mind elpusztulának, Mert régi a dolog! – Ma is még néhol a föld Oly hangosan dobog; Elég az hozzá, borral Mind telve voltanak; Egyszer csak ugy gurúlt le Hordó meg átalag, A hegynek oldaláról, S az aljig meg sem állt… Holott a gazda számos Mély gödröket kapált; És a forrás vidékén, A bokrok közt, sokan, A hordót földbe ásták Nagy fáradságosan. A rút pogány, dühében, Pusztíta, égete, – Gyászos lett mindenütt a Vidék tekintete. – Bércekre, hegyre mászott, Az erdőt felveré; – Magát mutatni, még csak Egy lélek sem meré. – S véletlenűl, a hosszú Kalandozás között, Hol a bor volt temetve, Ezen vidékre jött; S itt, a rút fajzat, addig Szaglált, ólálkodott,

Hogy meglelé az áldott Italhoz a nyomot. Az a jóféle aszú Beh is kár volt neki! Nem szántam volna mind a Nyakát tekerni ki! Mert nem tekintve semmit, Szabad, vagy nem szabad: Ivott, mint a szivárvány, Majd hogy meg nem szakadt És annyi gyűlt a kuthoz, És annyi bort bevert: Hogy, mint a zsák a szérűn, Egymás hátán hevert. Lopózva két magyar jött Most a forrás felé, Edényét hűs vizében Hogy megmerítené; S a búvó rejtekekbe Hogy megvivék a hirt: Fegyvert fogott kezébe Legottan, aki bírt; S a részegült cudar nép, Kevés idő alatt, Vérébe, borba fulva, Hevert a fák alatt. A tájról nemsokára Eltisztult a pogány; S lakába tért meg a nép, Sok szenvedés után.’ Elmúltak a futások, a háborús napok, A régiek kidőltek, mi élünk általok! De ott, hol a pogány vér hajdan ömölt, maig Pogánykutnak a hűvös bérc-forrás mondatik, Mely futva bokrok alján, csavargó árkot ás, S jót-jót iszik vizéből az eltikkadt kapás.

1. A  megadott jelentések alapján értelmezd a szövegből, kivel beszélget a kérdező! – hadastyán: hadastyán < had + (agg)astyán összevonása = leszerelt, öreg katona – vinclér: vincellér = képzett, hozzáértő szőlőkertész – borász, munkafelügyelő – gohér: Tokaj-Hegyalján őshonos szőlőfajta A mesélő olyan          , aki                            

5

2. Keresd a párját! visszás magyar

ahol a szőlő terem

Elmúltak a futások, a háborús napok

elfáradt, szomjas napszámos

kontyos pogány

mondják

mondatik

drámai, tragikus történet

lakába tért meg a nép

részeg társaság/emberek

eltikkadt kapás

civakodó magyarok

gyász történet

mindenki hazament

részegült cudar nép

a török

bortermő vidék

véget ért a háború

3. Írd  be a megfelelő helyre! ‒ édes, mint csak a méz ‒ vériben volt a háborúskodás ‒ a bérc arany-leve ‒ a levél az ágon hiába nem zörög ‒ mint a zsák a szérűn, hevert ‒ a föld dobog ‒ ivott, mint a szivárvány ‒ legféltőbb kincse (óbora) ‒ gyászos lett mindenütt a vidék tekintete

hasonlat

megszemélyesítés

metafora

szólás (hasonlat)

4. Mire  vonatkozik az összes kifejezés? – édes, mint csak a méz – áldott ital – hatalmas óbora – aszú – a bérc arany-leve





               

5. A  metonímia olyan költői kép, amelyben valamit a neve helyett mással helyettesít, jelöl meg a költő. Például: „kit elvitt a kard meg a nyereg”. Mi vitte el a vincellért más feladatokra?                       . Tudtad, hogy a Tokaj-Hegyalja tájegység a világörökség része? Ennek a területnek az „aranya” az aszú, amely minőségi „csúcsbor”: „a királyok bora és a borok királya” – ahogyan mondani szokás századok óta.

6

Regék, balladák

A románcos ballada

Arany János: Mátyás anyja 1. Nézz utána a vers történelmi hátterének! a) Egészítsd ki a Hunyadiak családfáját!

Hunyadi Mátyás

b) Miért raboskodott Mátyás Prágában? c) Mennyi lehetett az út lóháton Buda és Prága között? 2. Hogyan  tagolhatnánk a költeményt? a) Egészítsd ki, milyen részekből áll a vers: bevezetés ‒                      ‒ a megbízatás ‒                     ‒ a holló üldözése ‒                          b) Különítsd el a versben a levél szövegét! Melyik versszakok tartalmazzák? c) Írd le röviden, saját szavaiddal a levelet! 3. Meséljétek el a történetet a) Mátyás király, b) a holló, c) egy udvari cseléd szemszögéből!

7

4. Vizsgáld meg a strófák szerkezetét, rímelését! „»Viszem én, Viszem én, Hét nap elegendő.« »Szerelmes Szivemnek Hét egész esztendő!«” Milyen a strófa rímképlete?                             Számold meg az egyes sorok szótagszámát!                                        5. Húzd  alá az ellentétpárok közül azt, amelyik a ballada műfajának jellemzője! A táblázat üres részébe írj példát a Mátyás anyja című versből! Akár szó szerint is idézhetsz. laza cselekmény

sűrített cselekmény

 

tragikus befejezés

boldog végkifejlet

 

ismétlések

nincsenek ismétlések

 

túlzott részletesség

elhallgatás

 

lélekábrázolás

tárgyiasság

 

6. A  régi családok büszkén viselték a címereiket. Nemcsak a gyakorlatban azonosították ezzel magukat, hanem kifejezték vele értékeiket, eredetüket, azt, hogy valójában milyenek szeretnének lenni. Itt láthatod a Hunyadi család címerét. Mit fejez ki számodra? Tervezz te is címert magadnak!

                                                                          

8

Regék, balladák

A történelmi témájú műballada

Arany János: A walesi bárdok 1. a) A ballada tartalmilag három fő egységre tagolható, amelyek formailag is elkülönülnek. Határold el a három részt, és írd le a kezdő soraikat! I.                                                        II.                                                         III.                                                        b) Írd be az oválisokba, hogy az egyes részek milyen helyszíneken játszódnak!

2. a) Kik szólalnak meg a versben? Gyűjts össze minél többet, és írd be őket a buborékokba!

9

b) G  yűjts ismétlődő megszólalásokat! Kösd össze a megszólalókkal! Egy megszólalást több megszólalóhoz is köthetsz! Írd a négyzetekbe őket!

c) Mi a szerepük az ismétléseknek, és milyen hatást váltanak ki? 3. A  történetben három bárdot, három különböző típusú költőt ismerhetünk meg közelebbről. Jellemezd őket rövid énekeik alapján! 1. bárd

 

2. bárd

 

3. bárd

 

4. a) Hogyan változik a király hangulata, lelkiállapota a ballada során? Mit tudunk meg az ő tragédiájáról a vers végén? b) Hogyan mutatja be a vers a walesi népet? Milyen megjegyzésekből tudjuk meg, hogy a király leigázta őket?

10

Milyen hasonlóságokat fedezel fel Wales és Magyarország között? Olvasható és érthető a ballada anélkül, hogy ismernénk keletkezésének hátterét? Mit gondolsz, egy walesi embernek tetszene Arany műve? Miért? Keress a versben példát az alábbiakra! – alliteráció:                                   – belső rím:                                   – hangutánzó szavak:                               – hasonlat:                                    5. Csoportokban  alkossatok három-három állóképet a történetről! A megjelenített állóképbe a nézők közül egy besétálhat, és akit megérint, annak meg kell szólalnia a szerepének megfelelően. Nemcsak az a fontos tehát, hogy a többiek kitalálják, melyik jelenetet mutatjátok be, hanem hogy akár mindannyian be tudjatok kapcsolódni a jelenetbe egy-egy mondattal. Beszéljétek meg a jelenetek után, hogy a versből mire tudtatok támaszkodni, és mi volt az, amit önállóan találtatok ki! Tudtad, hogy Karl Jenkins, walesi származású brit szerző megzenésítette Arany János A walesi bárdok című balladáját? A világpremier 2011 nyarán volt a Művészetek Palotájában Budapesten, azután a darab világ körüli turnéra indult. A projekt fővédnöke Károly, Wales hercege volt.

11

Regék, balladák

Összefoglalás

A rege a monda régies irodalmi neve. 1. a) Mi a közös a regös → regél → rege és a mondás → monda jelentésében? Milyen keletkezésre utal mindkét elnevezés? b) M  iért illik az olvasott regére, hogy keretes történet? Melyik alakzatban jelölnéd rajzzal, amit a vincellér elmesél, és melyikbe rajzolnál szüretre utaló képeket? Miért döntöttél így? Mikor történik a szüret, és mikor a rege? 2. Írd  be az ábrába a mese és a monda jellemzőit úgy, hogy a közös tulajdonságok a középső részbe kerüljenek!

MESE

MONDA

3. A  ballada az irodalmi művek mindegyik nagy csoportjából hordoz elemeket. a) A megismert Arany-balladák alapján sorolj bizonyítékokat arra, hogy igaz ez az állítás! elbeszélői drámai, összeütközés van benne

költői, lírai Ballada

b) A  románc szó spanyol eredetű, szomorú hangvételű, de nem tragikus végű balladát jelöl. Indokold meg, miért nevezhető románcos balladának a Mátyás anyja című mű! c) Add elő a verset úgy, hogy érzékeltesd az anya érzéseit és a cselekmény meglepetéseit! d) Készítsetek illusztrációt a balladához az ismétlődő motívumok alapján!

12

Arany János: Toldi

A Toldi keletkezése

„Készíttessék költői beszély” 1. Olvasd  el a Kisfaludy Társaság pályázati kiírását! A Kisfaludy Társaság a Kisfaludy Károly munkáinak kiadása után megmaradt pénzből költői pályadíjakat tűzött ki, amelyek idővel országos jelentőségűvé váltak. Ennek keretében nyert pályadíjat Arany János 1846-ban Az elveszett alkotmány című komikus eposzával, 1847-ben pedig Toldi című elbeszélő költeményével.

„Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkain élő történeti személy, péld. Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. Beküldés határnapja nov. 26. 1846. – Jutalma 15 drb. arany.”

a) Mennyire volt elégedett a bírálóbizottság Arany teljesítményével, ha a pályadíjat felemelte 20 aranyra? Húzd alá, milyen erényeit sorolja a győztes műnek az egyik legtekintélyesebb bíráló!

„A beküldött munkák között kétségtelenül Toldit illeti az elsőség. A kifejezések ősi egyszerűsége mellett a világos szerkezet, nagyszabású és sok bensőséggel bíró jellemek, a tisztán és következetesen népies előadás jóval fölül emelik a többi pályaírókon.” Vörösmarty Mihály

13

2. „Költői levelek párbeszéde” a) Keressetek példákat arra, hogyan felelget Petőfi Sándor verses levelével Arany Jánosé! Segítségül kiemeltük az első példákat.

14

Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz

Arany János: Válasz Petőfinek

TOLDI írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre!… Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szivemnek ő gyönyörűsége.

Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom; Örűl a szivem és mégis sajog belé, Hányja veti a hab: mért e nagy jutalom? Petőfit barátul mégsem érdemelé.

Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni: Nem tehetek róla… te gyújtottad ugy fel! Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel?

Hiszen pályadíjul ez nem volt kitűzve… Szerencse, isteni jó szerencse nékem! Máskép szerény művem vetém vala tűzbe, Mert hogyan lett volna nyerni reménységem?

Ki és mi vagy, hogy így tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki? Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni.

És mily sokat nyerék! Pusztán a pályabér Majd elhomályosít, midőn felém ragyog: De hát a ráadás!… Lelkem lelkéig ér, Hogy drága jobbkezed osztályosa vagyok.

Ki volt tanítód? Hol jártál iskolába, Hogy lantod ily mesterkezekkel pengeted? Az iskolákban nem tanulni, hiába, Ilyet… a természet tanított tégedet.

S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa; Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala.

Dalod, mint a puszták harangja, egyszerű, De oly tiszta is, mint a puszták harangja, Melynek csengése a rónákon keresztűl Vándorol, s a világ zaja nem zavarja.

Akartam köréből el-kivándorolni: Jött a sors kereke és útfélre vágott, S midőn visszafelé bujdokolnék, holmi Tüske közől szedtem egynehány virágot.

S ez az igaz költő, ki a nép ajkára Hullatja keblének mennyei mannáját. A szegény nép! Olyan felhős láthatára, S felhők közt kék eget csak néhanapján lát.

Jöttek a búgondok úti cimborának, Összebarátkoztunk, összeszoktunk szépen; Én koszorút fűztem, ők hamiskodának, Eltépték füzérem félelkészültében.

Nagy fáradalmait ha nem enyhíti más, Enyhítsük mi, költők, daloljunk számára, Legyen minden dalunk egy-egy vigasztalás, Egy édes álom a kemény nyoszolyára! –

Végre kincset leltem: házi boldogságot, Mely annál becsesb, mert nem szükség őrzeni, És az Iza partján ama hű barátot… Nem is mertem volna többet reményleni.

Ezen gondolatok elmém környékezték, Midőn a költői, szent hegyre jövék fel; Mit én nem egészen dicstelenül kezdék, Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel!

Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba, Éget és világít lelkemben leveled: Oh mondd meg nevemmel, ha felkeres Tompa, Mily igen szeretlek Téged s őt is veled.

(Pest, 1847. február 4.)

(1847. febr. 11.)

                  

                  

                  

                  

                  

                  

b) Milyen a verselése a két verses levélnek? Milyen a verselése a János vitéznek és a Toldinak? c) Mit jelent: Madarat tolláról, embert barátjáról? Hogyan kapcsolod Petőfi és Arany barátságához a közmondást?

Ilosvai Selymes Péter: Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről (Lőcse, 1620)

Tudtad, hogy Petőfi és Arany összesen 62 levelet írtak egymásnak? Ebből 33-at írt Petőfi, és 29-et Arany.

3. Szövegértési gyakorlatok Petőfi Sándor és Arany János levelezéséből

Petőfi Sándor legelső levelének a megszólítása

Petőfi következő levelének kezdő sorai

„Üdvezlem Önt!”

„Lelkem Aranyom! Nem veszed tán rossz neven, ha elhagyom az önözést.” (Pest, február 23. 1847.)

(Pest, febr. 4. 1847.)

a) Milyen kapcsolatot fejez ki a kommunikációban a tegezés? b) Milyen nyelvi ötletet veszel észre a második levél megszólításában? c) Mit gondolsz, milyen beszélgetőtárs lehetett Petőfi Sándor?

15

4. Az első levélben Petőfi pontosan leírja, milyen hatást váltott ki belőle a Toldi. „Ma olvastam Toldi-t, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm … minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem.” a) Állítsd helyes sorrendbe, mi mit követett! elolvasás

válaszvers írása

meglepetés

öröm

elragadtatás

1.                 2.                 3.                 4.                 5.                 b) Olvastál-e olyan művet, hogy utána hasonlókat éreztél? Mi volt az? Petőfi írja: „Igaz, hogy ismernünk kell annak jellemét, kit barátunknak választunk; de hiszen, gondoltam, te az enyémet már ismerheted munkáimból, valamint én kiismertem a tiedet Toldiból.” 5. Keress rá megfelelő szavakat: mi a költők munkája, és mi születik e munkából? 6. Húzd alá a szövegben, miből gondolod, hogy a levélben szereplő három költő barátságban van! Pest, Február 23. 1847. „…Nagy, igen nagy örömömre volt leveled, s versedet már annyiszor elolvastam, hogy könyv nélkül tudom. Majd leírom és elküldöm Tompának. Legény ám még az is a talpán! Átaljában: Arany, Petőfi, Tompa, isten-krisztusugyse szép triumviratus” a) Hogyan helyettesítenéd ezt a játékos bizonygatást, „isten-krisztusugyse”? A kifejezés a korabeli eskü szövegéből rövidült: „Isten/Krisztus engem úgy segéljen!” b) M  it jelenthet ebben a szövegben a „triumvirátus” (latin) szó, ha tudod, hogy a Római Birodalom egyik nevezetes politikai szövetségére utal (Julius Caesar, Pompeius és Crassus között)? c) M  ire szövetkezhetett a három költő az eddig olvasottak alapján? d) Hogyan írjuk ma a levél keltezését?

16

7. Arany írta fiáról a keresztapának, Petőfinek egyik későbbi levelében: „Laczi nevelkedik, mint egy Toldi Miklós, erőben és vadságban, s aligha életre valóbb Toldi nem lesz ez egy aranyos, mint a másik, a 20 aranyos.” a) Húzd alá, melyik szóra épül a költő humora! b) Miben különbözik a szó két jelentése? első:                                     második:                                   c) Hány szófajba tartozhat az arany szó? – arany, mint                                  – arany, mint                                 d) Hogyan kapcsolódik a költő nevéhez ez a nyelvi játék? 8. A  Toldi még Arany János életében kötelező iskolai olvasmány lett. Amikor az idős költő ezt megtudta, így sóhajtott fel: „Úristen, ezentúl magyar ember nem fogja élvezettel olvasni!” a) Vitassátok meg, hogy szerintetek a kötelezővel vagy az olvasással van baja sok gyereknek! Emlékezzetek, a vita nem veszekedés: először egyénileg gyűjtsetek érveket egyik és másik állítás mellett!

Az a baj, hogy kötelező, emiatt

Az a baj, hogy az olvasás





























17

Toldi

Előhang

„Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton” 1. A  rany János Ilosvai Selymes Péter 16. századi tanító és énekszerző munkájára alapozta saját művét. Te hol találkozhattál Ilosvai nevével a műben? 2. Ilosvai munkájának a címe: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való historia (Debrecen, 1574). a) Írd ki azokat a szavakat, amelyeknek az alakja vagy a helyesírása mutatja, hogy nem mai szövegről van szó! Írd melléjük mai megfelelőjüket! b) Hogyan „fordítanád le” mai magyarra a teljes címet? 3. A jelige vagy jelmondat olasz neve: mottó. a) Hová szokták írni a mottót az írók és költők? b) Mi a célja a mottónak? c) Írd le ide a kedvenc jelmondatodat, vagy keress egyet!

18

A Toldi 12 énekből álló elbeszélő költemény. 4. a) Mire utal az ének megjelölés?                                               b) Kik voltak az énekmondók Toldi korában? Olyan szerzők, költők, akik                                    5. M  ire utal a 12 ének elé írt Előhang megjelölés, és mi a szerepe?

Részlet a Nagy Heidelbergi Daloskönyvből (13. század vége)

a) Milyen nevet adnál neki mai szóval? 6. Mondjátok hangosan, ritmizálva a Toldi első négy sorát újra meg újra, majd közösen is! a) Jelöljétek be a szövegben, hol tartottatok szünetet, hol tagoltátok a sorokat! b) Számoljátok meg a szótagszámot a sorokban! 7. E nnek a magyaros verssornak a neve a fenti két tulajdonság alapján: felező tizenkettes. Válaszd ki X jellel az alábbi sorok közül, melyiknek a sorfajtája azonos a Toldiéval! „Ha folyóvíz vónék, bánatot nem tudnék. Hegyek-völgyek között zengedezve járnék” (népdal) „Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott reggelre” (Kőmíves Kelemenné) „A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt.” (Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem) „Ó én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát, Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár isten hozzád!” (Balassi Bálint: Ó én édes hazám)

19

Húzd alá, milyen költői alakzattal indul az Előhang! 8. „Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon: Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem…” a) megszemélyesítés b) hasonlat c) párhuzam 9. Mit gondolsz, miért „lobog” Toldi Miklós képe? Honnan hívja elő a képet a költő? 10. Mennyi idő a kilenc-tíz emberöltő, vagyis mikor élt Toldi Miklós? 11. Rajzold le az Előhang alapján Toldi Miklóst!

20

Toldi

Első ének

„Egy, csak egy legény van talpon a vidéken” 1. Készíts három piktogramot Toldi bemutatására az Első ének alapján! Táj, béresekkel

Miklós

Találkozás Laczfi hadával

2. Mutassátok be páros munkában azt a jelenetet, amikor Toldi megpillantja Laczfi nádor csapatát! Az egyik tanuló játssza el szavak nélkül (testtartással, gesztusokkal) a tűző napon álló Miklós érzéseit, a másik olvassa hozzá hangosan a műből, amit gondolt! Folytatás: ugyanezt szerepcserével, saját szavaitokkal. 3. P  áros munkában válasszatok ki egy versszakot az Első énekből! Készítsetek három fényképet (állóképet) úgy, hogy ti magatok állítsátok be egymást vagy magatokat. A többieknek ki kell találniuk, hogy melyik jelenet, strófa az, amelyikre gondoltatok. 4. V  álaszolj a kérdésre a szócikk alapján: milyen okból járhatott Nagyfalu környékén Laczfi nádor? „A király feladatait egyedül nem képes ellátni, ezért tisztségviselőket alkalmaz. A nádorispán a királyság első évtizedeiben a királyi udvar felügyelője. Amikor a király nem tartózkodik az udvarban, a nádor helyettesíti. Később bírói jogkörével a király általános helyettesévé válik. Az Anjou-korban – Nagy Lajos idejében – az országot járó nádor gyakran bíráskodott az egyes vármegyék számára meghirdetett bírói közgyűlésen.” 5. Milyen hasonlatokkal fejezi ki Arany a hazafelé ballagó Toldi hangulatát? a)                                       b)                                       c)                                      

21

6. Húzd alá, honnan veszi a hasonlítás alapját a költő! a természetből – a tudományból – a népdalokból – a Bibliából 7. A  következő mondat gyakran idézett szállóigévé vált: „Szép öcsém, be nagy kár, / Hogy apád paraszt volt s te is az maradtál.” a) Miért sértette ez a kijelentés Miklóst? b) Mire utal, ha ma ezt mondják valakinek? 8. Emeljétek ki az alábbi idézetből a névmásokat! „»Ember ez magáért« Laczfi mond »akárki; Nos fiúk, birokra, hadd lássuk, ki áll ki? Vagy ki tartja úgy fel azt a hitvány rúdat, Amellyel mutatja e suhanc az útat?« Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki, Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki!” Milyen csalódást fejez ki a mindenki – senki ellentétpár? 9. Toldi Miklósnak üzen a mezőre az édesanyja, hogy bátyja, György megérkezett. a) Egy szolgagyerek adja át a hírt, ami így hangzik:                    b) Írd meg ugyanezt Toldi Lőrincné ideillő, de tömör szavaival! c) Hogyan szólna az üzenet ma SMS-ben?

22

Toldi

Második ének

„Gőgösen fordul el jó atyjafiától” 1. S zámozd be, milyen sorrendben mutatja be az elbeszélő, hogy mi történik Nagyfaluban Toldiék portáján (udvarában, házában)! találgatás, mi történhetett, mire fel ez a nagy készülődés

→

válaszadás

→

sürgés-forgás a konyha körül, az udvaron

2. Mit gondolsz, miért ebben a sorrendben kezdődik az ének? 3. K  épzeld el, hogy ezt a jelenetet híradóban látod! Milyen képet mutatnál, amikor megszólalna a hang: „György van itthon, első szülötte a háznak.”

4. Páros vagy csoportmunka a) A második versszak alapján készítsétek el a vacsora fogásainak (fő ételeinek) a listáját! b) Tetszés szerint készítsétek el valamelyik étel receptjét is! Lehetőleg lépésről lépésre, sok jó tanáccsal ellátva! Aki tehetséget érez magában, próbáljon régies nyelven írni!

23

H  ogyan kapcsolódik Toldi Lőrincné helyzetéhez, hogy az elbeszélő temetés utáni torra vagy me5. nyegzőre gondol, amikor a készülődés okát keresi? 6. R  ajzold le Miklós és György találkozását! Milyen állatnak képzelnéd őket, ha állatmese szereplői lennének?

7. Írd ki a megfelelő versszakokból a táblázatba a két testvér párbeszédének legfontosabb szavait, kifejezéseit! Húzd alá, mivel bántotta meg legjobban György Miklóst! Miklós

György

8. B  eszéljétek meg párban, majd írjátok le, miért lehet szörnyű lelki fájdalom ilyen durva szavakat hallania egy édesanyának! 9. K  eresd ki a szövegből, milyen gondolat, milyen megoldás merül fel ekkor Miklósban a konfliktus megoldására!

24

a) Idézd fel olvasmányaidból, ki volt az a szereplő, aki szintén a menekülést választotta az ös�szeütközés elkerülésére! b) Mi a különbség, hogyan akar elmenni Miklós? „De ami az enyém, azt elviszem innet: Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet; Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert: Azontúl – az Isten áldjon minden embert.” Mit jelent a juss szó?                               Mit kér ebből Miklós?                              c) Mire gondol a bátyja, György, amikor így szól: „Itt a juss, kölök; ne mondd, hogy ki nem adtam!” d) Miért nem tudja megtenni György, amit akart? 10. Milyen testvérviszályról hallottatok, olvastatok eddig? 11. Szerinted milyenek a jó testvérek? Húzd alá a válaszodban a legeslegfontosabbat!

Tudtad-e, hogy az elsőszülöttségi jog (az első fiú utód) öröklési rendje Szent István után került be a magyar jogrendbe?

25

Toldi

Harmadik ének

„Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?” 1. M  ilyen régi lehetett az a játék, hogy a vitézek rudat hánytak, vagyis dárdával célba dobáltak? Gondolj a korra, amihez ez a férfisport kapcsolódhatott! 2. Mi lehet veszélyforrás ebben a dobálós sportban? Miért veszélyes ez a fajta versengés? 3. Történt-e veled vagy ismerősöddel valamilyen baleset hasonlók miatt? 4. Milyen hatalmas bibliai hőshöz hasonlítja Miklóst a költő? „Toldi tűr azonban, bárha nem békével; Birkozik nagy lelke fellázadt dühével; Majd meggyőzi magát s megvetéssel tűri, Szolganép belőle a csúfot hogy űzi. Mert e nép eperszem volna haragjának, Bosszuló karjától úgy elhullanának, Mint a Sámsonétól, kiről írva vagyon, Hogy ezer pogányt vert egy állcsonttal agyon.” a) Egyelőre minek a legyőzésére használja rendkívüli erejét Miklós? 5. F ogalmazzátok meg a megadott szavak felhasználásával, hogyan bosszantották Miklóst György legényei! szilaj legények

26

vaskos tréfa

palánkdöngetés

Melyik milyen költői eszköz? Írd a megfelelő körbe! 6. A fiú betoppan, szíve égő katlan; kolonc köszönget a kút méla gémén, forr epéd; Amott ül egy túzok magában; arra büszke mája; a csúfot hogy űzi; kecsegtesd ölbeli ebedet; e nép eperszem volna haragjának; pajkos gyermek a sors; borjú, bárány béget; fülét sem mozdítá; víz se mossa rólad le; Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette. METAFORA

ALLITERÁCIÓ

teljes SZÓLÁSOK

egyszerű

7. Mit tudsz meg a túzokról a közmondás alapján? Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. 8. G  yörgy megérkezése óta háromszor éri sértés Miklóst. Ez különféle módon kapcsolódik a bátyjához: hogyan? 1. 2. 3. 9. O  lvassátok el a 7. és a 8. versszakot: ki beszél kihez? Mi a hasonlóság és mi a különbség abban, amiről szólnak? 7. versszak

8. versszak

27

Toldi

Negyedik ének

„Bujdosik az ,éren’, bujdosik a ,nádon’” 1. J ellemezzétek Miklós és György kapcsolatát a Toldi első három éneke alapján! Az ovális ábrába egy-egy jellemző szót írjatok, a vonalakra pedig ezekre vonatkozó bizonyítékokat! Megjelölhettek szövegrészeket is (pl. Második ének, 3. vsz.).

Miklós és György

2. M  it gondoltok, miért romlott meg a testvérek viszonya? Milyen megkülönböztetés lehet a viszály oka? a) Mi derül ki a két testvér Második ének végén található szóváltásából? b) Mit mondott György az édesanyjának Miklósról? 3. J ellemezd Miklós bolyongásának első állomását a Negyedik ének szavaival, kifejezéseivel! (Ne feledkezz meg az idézőjel használatáról!) 4. Kinek fogalmazza meg Miklós a céljait ebben az énekben? a) Kicsoda Bence Miklós számára, vajon miért volt hozzá bizalma? b) Van-e annak jelentése, hogy Bence a harmadik napon találja meg Miklóst?

28

F ordítsátok le mai magyarra Bence és Miklós beszélgetését, és írjátok le négy válaszadásos 5. párbeszédben! Üdvözlés:                                    Üdvözlés:                                    Kérdés:                                     Felelet:                                     Kérdés:                                     Felelet:                                     Kérdés:                                     Felelet:                                     Kérdés:                                     Felelet:                                     Elköszönés:                                    Elköszönés:                                    6. A  z allegória összetett költői kép, amelynek alapja egy mozzanatról mozzanatra kibontott metafora vagy megszemélyesítés. A Toldiban megszemélyesítés szolgál az allegória alapjául. Kösd össze a mű gyönyörű álomallegóriájának összetartozó elemeit! Az édes álom

Pillangó

a pillangó szárnyainak mintázata

nem mert leszállni

álomméz

két szárnyát teríté Toldi két szemére

félt

tarka köntösében

két kezét rakta

nektár, amit a pillangó „mákvirágból gyüjte éjszakára”

7. Írj fogalmazást nyolc-tíz mondatban a füzetedbe egy olyan álmodról, amelyik később is foglalkoztatott, megmaradt benned! Keress hozzá találó címet is!

29

Toldi

Ötödik ének

„Nem válik belőle farkasoknak étek” 1. Milyen kapcsolatot találsz a farkaskaland és a farkastörvények szavak között? 2. A  történetben a farkaskaland a bonyodalom kezdete. Keress két-három érvet arra, miért kell Miklósnak győznie ezen a próbán! Első érv

Második érv

Harmadik érv

3.  Tetszik neked ez a szobor? igen

nem

Miért?                                               

Fadrusz János: Toldi Miklós a farkasokkal

30

A  körülírás valaminek a bővebb kifejtésére, gyakran a tények enyhítésére szolgál. Ezekben az 4. idézetekben a dőlt betűs részletek ilyen finomításokat jelölnek. Mi a megfejtésük? „De úgy elpaskolja most a nőstényével, Hogy világ végéig sem támad többé fel.” „Áldjon meg, áldjon meg! …anyja eddig mondta, Hogy ki áldjon? vagy kit? azt csak úgy gondolta; Tudta, hogy az, aki a szivet vizsgálja, Minden kívánságát benne megtalálja.” „mentek-é törökre, Nekik jóéjszakát mondani örökre?” 5. A  farkaskaland egy betoldás vagy epizód az elbeszélésben. Szerinted miért van szükség olyan részekre, amelyekben nem halad tovább a cselekmény fő szála? a) Mit fokoz a késleltetés? b) Mit tudtunk meg Miklósról ebben a kitérőben? 6. Mit értünk azon a szóláson, hogy „Ember embernek farkasa”? 7. M  it védtek a réti farkasok Toldival szemben? Meg tudták-e védeni őket? Válaszodat indokold is meg két-három mondatban!

31

Toldi

Hatodik ének

„Felmegyek Budára bajnok katonának” 1. Mikor játszódik a Hatodik ének? 2. Milyen furcsaságai vannak az éjszakának (fény, éberség, kutyák)? 3. Miért nem tud aludni Toldi Lőrincné? Miként fejezi ki ezt a költő? 4. Milyen két dolgot végez el Miklós? Jelzéssel, „üzenettel” anyjával

bátyjával 5. Milyen tréfát eszelt ki Miklós a bátyja megleckéztetésére?

32

Beszéddel, mozdulattal

Hogyan és milyen költői eszközzel fejezi ki az alábbi két sor a felriadt ház nyüzsgését? 6. a) „S mint mikor egy fészek lódarázs fellázad”                      b) „Kürtölést, kurjantást, kopók csaholását”                       7. Írj róla öt-nyolc soros véleményt: mit gondolsz, miért ismétlődik meg az álomjelenet a műben éppen Miklóshoz és az édesanyjához kapcsolódóan? 8. A  z Első énekből tudod, hogy Miklós véleménye szerint bátyja „rókalelkű”. Most azt olvastad, hogy a farkastetemeket fekteti oda György mellé azzal: „A testvérbátyátok fekszik itt épen”. Milyen tulajdonságokat jelez e két hasonlítás? 9. E gy régi szólás azt mondja arról, aki ravasz, hogy kegyetlen is: Rókával bélelt, farkassal prémezett. Mennyire foglalja össze ez a mondás György jellemzését?

33

Toldi

Hetedik ének

„Nagy hegyek lebegtek délibáb vizében” 1. Írd ki a Hetedik ének első versszakából azokat a sorokat, amelyek a vihart írják le! 2. Hogyan kapcsolódik a vihar Toldi megmeneküléséhez? György                                      Miklós                                      3. Mit látott a) és hová ért a negyedik napon b) vándorolva Miklós?

ƐƾƌƾďďůĞǀĞŐƅ

ƚƺŬƌƂnjƅƌĠƚĞŐ ŵĞůĞŐ͕ƌŝƚŬĂůĞǀĞŐƅ ŶĞŵůĄƚŚĂƚſ ĨŽƌƌſĨƂůĚĨĞůƐnjşŶ

a)                                       b)                                       4. Miről értesül Miklós a temetőben? a)                                       b)                                      

34

A  metonímia olyan költői kép, amely a nevet valamely részének megnevezésével, vagy a vele 5. kapcsolatban lévő dologgal helyettesíti. Keress példát a Hetedik ének 7. versszakában erre a szóképre: hogyan fejezi ki a költő, hogy az özvegy elhallgatott? 6. Beszéljétek meg, milyen lelki fordulatot jeleznek az alábbi sorok! „Toldi pedig monda: »Ne sírjon kegyelmed, Csak nem támad már fel a két vitéz gyermek: De ne legyen nekem az Isten Istenem, Ha bosszút nem állok érettök a csehen. Hanem kérem szépen (s látja, nem hiában), Mondja el a dolgot isten-igazában; Özvegy édesanyám van nekem is otthon, Tudom én sajnálni a jó özvegyasszonyt.«” a) Milyen okok miatt határozza el Miklós, hogy megmérkőzik a csehvel? b) Mit jelent az a kifejezés, hogy valami kapóra jön valakinek? 7. Hasonlítsátok össze Miklós életcéljait a Hatodik és a Hetedik énekben! Hatodik ének

Hetedik ének

Emlékszel-e, miről nevezetes hely Rákos mezeje? Itt, a középkori Pest városfalától a Rákos-patakig húzódó területen tartották az országgyűléseket és királyválasztásokat.

35

Toldi

Nyolcadik ének

„Toldi György az öccse birtokára vágyik” 1. B  eszéljétek meg, miért kellett kitűnően művelnie egy lovagnak az íjászatot, a lovaglást, a vadászatot, a bajvívást, a versmondást és a táncot! Miért volt fontos a lovagok számára az udvariasság, a nők tisztelete és a gyengék segítése? a) Írjátok be az elvárásokat a pajzsokba aszerint, melyik képesség, tudás mennyire fontos a ti megítélésetek szerint! b) Különböztessétek meg két eltérő színnel, melyek ezek közül fizikai ügyességek, és melyek tanult, kulturális készségek!

2. F elfűztük a lovagi erényeket egy rejtvényre. Ha kiegészíted a vízszintes sorokat, megtudod, melyek egy lovag legfőbb erényei. Ű S

É

Ü

E

Ő E U

C

V A

A

S

Á

E J Á

D O

M B A

R

Á

K

Z É

36

É

3. Vitassátok meg, miért nem volt szabályos lovagi párbaj a bajvívás a cseh vitézzel! Érvek

Nem, nem volt az, mert…

első érv második érv harmadik érv negyedik érv 4. V  essétek össze lépésről lépésre, mit gondolt ki, mit szeretett volna Toldi György, és mit válaszolt és határozott Lajos király! Írjátok ki a szövegből a megfelelő részeket! Toldi György

I. Lajos király





































5. J ellemezd a királyt a Nyolcadik ének alapján! Válaszd ki három tulajdonságát, és keress bizonyítékokat a szövegből mindegyikhez! 1.                                       2.                                       3.                                       6. Fejezzétek be a nyitott mondatokat! Azt nem tudom, György miért                            Nem értem, honnan tudja a király, hogy                        Abban bízom, hogy                                

37

7. M  iért jut eszébe az olvasónak ebben az énekben, hogy „Aki másnak vermet ás, maga esik bele”?

Nagy Lajos győzelme a törökök felett Bulgáriában (Magyar Anjou-legendárium, 1330-as évek)

8. Kösd össze a következő szóképeket és alakzatokat a megfelelő elnevezésekkel!

38

megszólítás

„Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében, Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.”

hasonlat

„Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában…”

megszemélyesítés

„De az éj erőt vett, csakhamar beronta, Az eget, a földet bakacsinba vonta…”

felsorolás, részletezés

„Megszólalt most Miklós: Felséges királyom!”

metafora

„Fölkereste fészkit a réti madárnak, Szárcsa-, vadrucának, bíbicnek, sirálynak…”

metonímia

„Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki, Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki!”

ellentét

„Hol vagyon paizsom, páncélom, fegyverem?”

Toldi

Kilencedik ének

„Nyughelyet nem adott senki éjszakára” 1. N  ézz utána az interneten, milyen részei voltak egy középkori városnak! 2. R  ajzold le egy középkori város térképét, és jelöld be a legfontosabb helyeket!

3.  Toldi idejében még nem voltak újságok, szóban terjedtek a hírek. a) Tudod-e, mit nevezünk pletykának? Fogalmazd meg röviden! b) Mennyire megbízható az ilyen közlés? 4. Játsszátok el, hogyan terjedt tovább Toldi Miklós tettének a híre a bikakaland másnapján! a) Játékszabály: Alkossatok laza kört! Valaki elindít egy mondatot, amit súgva továbbad a mellette állónak, és így tovább. Az utolsó hangosan kimondja a nagy hírt. b) Hasonlítsátok össze az átadott mondatot az eredetivel! Romlott vagy javult az információ, a mondat? 5. Milyen mozdulatokkal állította meg Miklós a bikát?                    Mi lett a „jutalma”?                                6. M  iért érzed ezt a jutalmat sértésnek, még ha nem tudod is, hogy a májat a kutyának szokták odavetni? Fogalmazd meg két-három mondatban a véleményedet a mészároslegényekről! 7. M  ihez szokott Miklós falun, Nagyfaluban, ahol élt? Vitassátok meg, mi lehet az oka, hogy Bence olyan fontos szerepet játszik a kis gazdája életében, és Miklós a béresekkel együtt dolgozik!

39

Toldi

Tizedik ének

„Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!” 1. Keresd ki az idézetből, milyen más neve volt régen a kocsmának az Alföldön! „Nem is messze kellett fáradni avégett; Csak közel találtak egy szegény csapszéket: Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda” 2. Indokolt-e szerinted, hogy olyan mélypontra jusson Toldi, mint az előző ének végén? Igen/Nem, mert                                3. Minek a jelképes helyszíne a temető, és minek a kocsma? A temető              a kocsma pedig                 4. M  ilyen egyszerű oka és milyen üzenete van annak, hogy Miklós anyja a pénzt kenyérbe sütve küldi? Célszerű megoldás, mert                                      Jelképes üzenet, mert                                5. Mi a pénz szerepe Miklós sorsának fordulatában? a) Mire használja Miklós az 1%-ot, pénze egy századrészét? 6. Ha neked sok pénzed lenne, mire adnád az egyszázadnyi részét?

40

7. M  i volt a legfontosabb tanulság számodra a Tizedik énekben a következő szereplőkhöz kapcsolódóan? Miklós:                                       Bence:                                      Miklós édesanyja:                                 a) Mire nem kaptál választ, mi izgat a történet folytatására nézve? 8. S zámoljatok be Bence szerepében a küldetésetekről Toldi Lőrincnének! Elmondanátok vagy elhallgatnátok a kocsmai mulatozást? Érveljetek, hogy miért! 9. K  ilépőkártya módszer: A tanóra vége előtt néhány perccel a tanárotok kioszt nektek egy-egy kártyát (cédulát), és arra kér benneteket, hogy írjatok le: a) n  éhány, az adott órán (napon stb.) megismert, megtárgyalt, számotokra fontos gondolatot, b) egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdéseteket, c) egy személyes megjegyzéseteket vagy észrevételeteket. 10. H  ázi feladat vagy szorgalmi: Készítsetek montázst a kocsmai jelenetről egyéni vagy pármunkában Miklós, Bence, a kocsmáros és a cimbalmos alakjával!

41

Toldi

Tizenegyedik ének

„Vágtat a zászlóhoz és mérkőzni kíván” 1. Gyűjtsetek információt a lovagok ruházatáról és fegyverzetéről a következő részletből! A középkori lovagok olyan páncélt viseltek, ami megvédte őket a kardtól és a kopjától. A sisakjuk acélból készült. A 14. században jött szokásba az üstsisak, ami alatt szorosan illeszkedő második sisakot viseltek. A címer a lovag felismerésére szolgált. A 12. század közepétől sisakdíszként hordták, majd pajzsukon is, később akár felszerelésük minden darabjára ráfestették. A lovag védelmét szolgálta a kezdetben kerek, később inkább szögletes pajzs. Eleinte bőrrel szegélyezett rétegelt fából, később inkább vasszegéllyel készült. A lovag legfontosabb támadófegyvere a 2-2,5 m hosszú lándzsa vagy kopja. Legbecsesebb fegyverük az egyenes, kétélű kard volt, de közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt és fokost. Az ellenfélnek tőrrel adták meg a kegyelemdöfést. Idővel lovaikat is páncélba burkolták, amelynek legdíszesebb darabja a fejpáncél volt. A lovas biztonságos ülését magas kápájú hatalmas nyereg és kengyel biztosította. Egy lovag teljes fegyverzete 25-30 kg-ot nyomott, de a páncélkovácsok mesteri munkájának köszönhetően még a teljes lemezpáncélban is viszonylag jól lehetett mozogni. A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként meghaladhatta egy kisebb falu értékét. (A Wikipédia nyomán) 2. V  itassátok meg, mekkora áldozatot hozott Miklós édesanyja a fiáért, amikor Bencével 100 aranyat küldött neki! 3. Öltöztessétek fel a lovagot, ahogyan illik! Egészítsétek ki a felszerelését, és színezzétek is rajzotokat!

42

Készítsetek 5 kérdéses interjút a cseh vitézzel! Ügyeljetek a helyesírásra, a mondatzáró írásjelekre! 4. Kérdező

Felelő: a cseh lovag

Üdvözlés, bemutatás Kérdés/ válasz Kérdés/ válasz Kérdés/ válasz Kérdés/ válasz Kérdés/ válasz Zárás, elköszönés 5. Jelöld sorszámokkal a helyes időrendet!   Toldi megöli ellenfelét   Kezet fognak egymással   Először kér kegyelmet a cseh   A csónakot ellöki a partról   Toldi győz a küzdelemben 6. K  özépkori kovácsműhelyben jártunk címmel készítsetek riportot nyolc-tíz mondatban! A riport olyan tudósítás, amelyben a riporter előbb röviden bemutatja a kérdezett személy környezetét, majd személyesen elbeszélget vele. Ügyeljetek rá, hogy ügyesen szőjétek be a beszélgetést a szövegbe!

43

Toldi

Tizenkettedik ének

„Dicső híre-neve fennmaradt örökre” 1. Írjatok rövid ismertetést arról, mit lehet tudni egy lovagi tornáról! 2. Milyen párhuzamokat találtok az utolsó két versszak és az Előhang között? 3. C  soportmunka: Írjátok ki egy csomagolópapírra Ilosvai Selymes Péter Toldiban idézett sorait az egyes énekek elé írt mottókból egymás alá! Kettéosztott napló módszerrel jegyezzétek mellé, mit bont ki az adott énekben a két sorból Arany János Toldija! 4. A  győzelem utáni ünnepi lakoma alatt elbeszélget Toldival a király. Írd meg, milyen okos tanácsokkal látja el Lajos király a boldog vitézt! Jusson eszedbe, hogy I. Lajos Toldi Miklóssal egy korosztályba tartozik ugyan, de ő a király! Fogalmazz ennek megfelelően! 5. H  ogyan értelmezed a közmondást erre az énekre vonatkozóan: Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten? 6. „ Forró szék” Toldi Györggyel Először a tanár, majd egy-egy tanuló Toldi György bőrébe bújva beleül a „forró székbe”. A diákok pedig kérdezgetik, „vallatják”. Minél jobban megértik cselekedeteinek az indítékait, annál hamarabb adhatnak neki tanácsokat, hogyan tudna jó irányban megváltozni.

44

Toldi

Összefoglalás

Tedd időrendi sorrendbe az idézeteket! A sorrendet jelöld az idézet mellé írt számmal! 1. „Nincs halotti tora Toldi Lőrincnének, Napja sem derült fel új menyegzőjének…”

     

„S amint visszafelé méne, mendegéle, Egy helyütt a zsombék csak lesüpped véle…”

     

„Rákosnak mezője tőszomszédos Pesttel, Pest alatt ért össze utasunk az esttel.”

     

„Mindenik kötődött, hangosan nevetve, S mint szilaj csikóké, magas volt a kedve.”

     

„Azért a két farkast fölveszi vállára: Elkerül a háznak másik oldalára…”

     

„És mint a toportyán, ha juhász kergette, Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette…”

     

„Szép magyar leventék, aranyos vitézek! Jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek.”

     

„A bika azonban, mint a zúgó szélvész, Nem nézte az útnak sem hosszát, sem szélét…”       „Nincs egy jóravaló vitéz országomban, Akit ne ismerjek s nevét meg ne mondjam…”

     

„Csakhamar is átkelt Toldi a nagy vízen, Megköté csónakát a budai részen…”

     

„Jaj! hogy ily panaszra kell nyitnom a számat Megölé némelynap szerető szolgámat…”

     

„Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit! Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!”

     

45

2. Milyen fordulópontokat találsz az ábra szerint a Toldi szerkezetében? I. ének

→

→

III. ének

XI. ének

→

XII. ének

a) Egyetértesz-e azzal, hogy az ábrának megfelelően tagoljuk nagyobb egységekre a tizenkét éneket, vagy van más javaslatod? b) Indokold meg a véleményedet! 3. A  Ghymes együttes feldolgozásában (Szarka Gyula) is meghallgathatod a Toldi énekelt változatát. Milyen módon adott címet az együttes az egyes énekeknek? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Pásztortűz Szép öcsém, be nagy kár... Repül a nehéz kő Bence dala Farkaskaland Búcsúzó György dala

8. 9. 10. 11. 12. 13.

A bika Álom Kocsmadal Párbaj A bajnok A király

4. A  műben Toldinak két emberi és két állati ellenfele van. Nevezd meg őket, és írd nevük mellé, mely énekekben lépnek színre! Ellenfél

Neve

ember állat állat ember a) Hogyan tagolja ez a négy találkozás a mű szerkezetét?

46

Hányadik énekben?

5. M  ilyen előjellel látnád el Toldi Miklós felsorolt jellemzőit? tehetetlen düh, anyaszeretet, féktelen harag, humor, gyermekiség, „falusi ember”, lovagi ismeretek, igazságosság, szerénység, hatalmas erő, többre vágyás, lelkiismeret, bátorság, „nem hagyja magát” Jó

Jó is, rossz is

Rossz

6. a) Készítsétek el a Toldi egyes részeinek kártyáját, és számozzátok meg a hátoldalon! Témamegjelölés (Előhang) Toldi Miklós Miklós környezete (Nagyfalu, Toldi György, anyja) Az emberölés Bolyongás 1. A nádas Bolyongás 2. A farkaskaland Bolyongás 3. A kísértés Bolyongás 4. Az özvegy Toldi György és a király Bolyongás 5. A bika Bolyongás 6. A kocsma A párbaj A megbocsátás b) Páros munkában ismételjétek a sorrendet, majd különféle szempontok szerint csoportosítsátok a kártyákat! epizódok a cselekmény fordulatai vándorlás, bolyongás énekei amelyikben az édesanya szerepel amelyikben Bence is szerepel amelyikben a király szerepel amelyikben Miklós keresi a célját amelyikben Miklós helyesen dönt

47

K  észítsetek Toldi-szótárt 10-10 szóval az elbeszélő költemény énekeinek szövege alapján cso7. portversenyben! Ügyeljetek a betűrendre is! Főnevek (különösen a tárgyak, eszközök nevei)

Melléknevek

Igék

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 8. M  elyik páros vagy csoport tud a legtöbb kifejezést beírni a megfelelő helyre a lenti gyűjteményből?               m      egsze   t a m él y nl o s a e sí t h és

szó lá

s, sz állóig e   

               

e ta   m

fora

mint a toportyán, ha juhász kergette; / füstölög magában; / repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg; / Aki meg sem halt még, minek azt siratni; / a bika azonban, mint a zúgó szélvész; / Lepedőt sugárból terített rá a hold; / Fölnézett az égre, az országútjára; / Elfeküdt már a nap túl a nádas réten; / felült Lackó a béresek nyakára; / „Szép öcsém, be nagy kár, Hogy apád paraszt volt s te is az maradtál.”; / Mint komor bikáé, olyan a járása; / szive égő katlan; / Hé fiúk! amott ül egy túzok magában; / Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal; / Tűvé tettem érted ezt a tenger rétet; / A kulacs sikoltott és kibuggyant vére.

48

T oldi-kvíz 9. (Úgy is játszhatjátok csapatokban, hogy használhatjátok a tankönyvet, és megkereshetitek a válaszokat a Toldi szövegében. Fontos, hogy előre állapodjatok meg a szabályokban, és bízzatok meg valakit időméréssel!)  1. Melyik énekben nem szerepel Miklós?  2. Hány aranyat kapott Miklós az édesanyjától?  3. Ki volt, mi volt Bimbó és Lombár?  4. Milyen szín a bakacsin?  5. Mi volt a toportyán?  6. Miért nem tudtak könnyedén felugrani Toldi György emberei az átmulatott éjszaka után?  7. Miért hagytak fel Miklós üldözésével a farkaskaland után?  8. Kitől értesül Miklós a cseh bajnok pusztításairól?  9. Milyen feltétellel adta öccse örökségét Lajos király Györgynek? 10. Milyen korú volt I. Lajos, amikor a Toldi testvérek ügyében igazságot hirdetett? 10. Keressetek példát a következő beszédmódokra a Toldiból! tréfás

durva

régies

szépítő

népies

gúnyos

11. S zereplőmátrix Vizsgáljátok meg a mű legfontosabb szereplőinek egymás közötti kapcsolatát (viszonyát), és írjátok be a megfelelő üres helyre a kulcsszavakat! Toldi Miklós Toldi Miklós

Toldi György Toldi Lőrincné Lajos király Bence

Toldi György

Toldi Lőrincné

Lajos király

Bence

X

X X X X

49

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Gárdonyi Géza (1863–1922)

„s élénk színekkel festettem eléje az ostromot” 1. A  z író Agárdpusztán született, és a szomszéd faluban, Gárdonyban anyakönyvezték Ziegler Géza néven. A Gárdonyi nevet 16 éves korában, az egri Füllentő című diáklapban megjelent egyik írása alá írta legelőször, álnévként. a) Szerinted mit gondol egy kamasz a szülőföldjéről, aki a „művésznevét” így választja meg? b) Hogyan őrizheti meg az utókor az írók, költők emlékezetét? 2. N  ézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hol találunk ma Gárdonyi-emlékhelyeket az országban! a) Nézz utána, miért költözött Gárdonyi 1897-ben Egerbe! b) Hogyan fonódott össze Gárdonyi sorsa a város múltjával és jövőjével?

50

Gárdonyi lakóháza Egerben, a vár közelében

O  lvassátok el Gárdonyi visszaemlékezését az Egri csillagok keletkezéséről! Húzzátok alá a szö3. vegben azokat a mondatokat, amelyek a legtöbb információt hordozzák! „Egy tavaszi napon fölvezettem a fiamat az egri várba. Azt mondtam neki: »Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos, fegyveres katonával. Lent meg amerre látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög…« – s élénk színekkel festettem eléje az ostromot, Dobót, Mekcseyt, a hős asszonyokat, a bombahányó, falromboló törököt, a halottakat, a sebesülteket, a harmincnyolc napig tartó nagy ostrom minden jelenetét. A gyermek napokig ezt forgatta az elméjében, de ami engem meglepett, az volt, hogy a figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. (…) Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek. (…) Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igazi történelmet írni regény alakjában?” a) Milyen regényt szeretne írni Gárdonyi? b) Kinek a fejével gondol az író a múlt megelevenítésére? c) Melyik regényalak terve született meg talán legelőször? d) Ziegler Sándor, Gárdonyi édesapja gépészmérnök volt, a szabadságharc idején fegyvergyárat működtetett, később uradalmi gépészként, cséplőgépkezelőként dolgozott. Mit gondoltok, volt-e szerepe a regényhősök megformálásában, hogy az író sokat hallott apja mesterségéről? Igen/Nem, mert                                 4. A  z Új Idők című folyóirat pályázata történelmi tárgyú regényt várt a jelentkező alkotóktól. Gárdonyi két évig dolgozott a regényen. Mindent felkutatott, ami csak szükséges lehet ahhoz, hogy hitelesen idézze fel regényében a török kori Magyarország és a végvári harcok világát. a) Írjátok be az ábrákba, honnan, milyen forrásokból gyűjthetett ismereteket, anyagokat!

Gárdonyi forrásai

51

5. Mi tanúskodik Gárdonyi kutatásairól az Egri csillagok Függelékében? a) Miért készít az író egy regényhez függeléket? 6. K  eressetek rá a regény MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) digitalizált változatában a Török szavak és kifejezések függelékre! a) Írjátok ki az öt legérdekesebb török szót! b) Keresővel próbáljátok megtalálni, melyek a leggyakoribb török szavak a regényben! 7. A  szerző első címjavaslata Gergő deák, a második Hold és csillagok volt. Érvelj amellett, hogy az Egri csillagok a megelőzőeknél szerencsésebb cím! Első érv

Második érv

Harmadik érv

8. A Pesti Hírlap 1899. december 24-én kezdte meg Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének a közlését. Ha te lennél Gárdonyi, mit jegyeznél a naplódba, miután kézbe veszed a legelső részt? Gondolj a dátumra is!

52

Egri csillagok

Gárdonyi Géza írói pályája

„A haza sorsa van a fegyvereteken!” 1. Készíts rövid ismertetést (szócikket) Gárdonyiról: sokat mondj, röviden! 2. K  észítsétek elő a csoportotok kutatómunkájának a tervét a táblázat alatt megadott lehetőségek felhasználásával! A téma: a török kor Magyarországon, Eger viadala. Felelős (Ki?)

Határidő (Mikorra?)

Forrás (Miből?)

Módszer (Hogyan?)

Feladat (Mit tegyen?)

internet; könyvek, kiadványok, képek, térképek keresése könyvtárban; irodalmi források: Tinódi Lantos Sebestyén énekei, krónikás énekek; végvárak élete; korabeli szavak; korabeli viselet, eszközök, fegyverek; a vár építési terve; rajz alapján makett; papírbabák (szereplők); film; jegyzet; tervrajz; múzeumlátogatás; fényképezés, másolás, vázlatírás stb. 3. M  it tanultunk a törököktől? a) Válassz a felsorolásból egy szót, és nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, mit vettünk át vele kapcsolatosan! rózsa, töltött káposzta, paradicsom, kajszibarack, kávé, mézeskalács b) Mi az? törökbúza

törökparadicsom

törökméz

c) Nézz utána, milyen mesterségbeli tudás, ismeret került hozzánk a törökök közvetítésével! d) Mire gondol az, aki ma azt mondja valakiről: „ő itt a főmufti”?

53

4. Gárdonyi titkosírása, vagyis a „tibetűk” – ahogyan ő maga elnevezte.

a) Nézd meg alaposan a jeleket: húzd alá azokat az elemeket, amelyek a latin betűs írásból származnak! b) A további nyomozásodhoz eláruljuk, két ékírásos jel is előfordul a tibetűk között. 5. E mlékszel-e, mivel helyettesítette a betűket Süle Csukás István Keménykalap és krumpliorr című gyerekregényében? Miért kellett pontosan tudni a megfejtéshez az ábécét?

0 1 2 3 4 5 6

1 a á b c cs d

2 e é f g gy h

3 i j k l ly m

4 n ny o ö p r

5 s sz t ty u ü

6 v w x y z zs

a)  Kódoljátok számokkal a regény következő mondatát: „A haza sorsa van a fegyvereteken!” 6. A  nyaggyűjtés és történelmi regény (Szövegértési feladat) Az Egri csillagok megírása előtt Gárdonyi mélyreható történelmi stúdiumokat végzett. A korabeli magyar élet, a török harcok, szokások bemutatásához megismerkedik a legfontosabb szakirodalommal (…) Az egri várharcok bemutatásához Tinódi históriás éneke (Eger vár viadaljáról való ének) és Istvánffy Miklós történelmi munkája (Historiae de Rebus Ungaris) szolgált alapul Gárdonyinak. De ezen túlmenően különböző levéltárakban búvárkodott, széles körű levelezést folytatott, hogy adatot gyűjtsön Bornemissza Gergely életéhez. Bejárta a helyeket, ahol hősei megfordultak, még Konstantinápolyba is ellátogatott, megnézte az állami börtönt, a hírhedt Jedikulát (Héttorony), ahol Török Bálint és Bornemissza Gergely raboskodott. (Kispéter András: Gárdonyitól Gárdonyiról című műve nyomán) a) Fejtsd meg a szövegösszefüggésből, mit jelent a stúdium szó, majd ellenőrizd a jelentését a könyvtárban vagy az interneten! b) Milyen információt szereztél a történelmi Bornemissza Gergelyről?

54

c) Miből gondolod, hogy a két felsorolt forrásmunka több száz évvel ezelőtt keletkezett? d) Nézz utána, mit jelent a latin ’rebus’→ rébusz szó a mai használatban! A http://www.szokincshalo.hu/szotar/ internetes oldalon megtalálod a szóhoz kapcsolódó középkori eredetű szójáték leírását is. 7. O  lvassátok el az alábbi krónikás éneket, és készítsétek elő Tinódi e részletének a bemutatását az osztályban! Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének (részlet) Ostromokat már halljatok szépöket, Az vártákon sok embörölésöket, Az várbelieknek vitésségüket, Nagy Istenben vették reménségöket.

Az terekek az törésre felmásznak, De az ostromval semmit használának, Mert vitézök ott benn ébren valának, Jézust, Jézust felszóval kiáltának.

Már az szállásnak tizenkilenc napja, Akkor vala szintén Szent Mihál napja, A törekök éjjel gyűltek a sáncba, Közel való árkok vélök mind rakva.

Serénséggel az vitézök forgódnak, Nappali rontást éjjel béalkottanak, Nagy szálfákkal erős falt csináltatnak, Több népet az törésre állattanak.

Lőn jó reggel hajnalban sivalkodás, Nagy sok felől oly nagy Allá kiáltás, Először paloták felől indulás, Huszonhét zászlóval ostromnak rohanás.

Az terekek sokan ott elveszének, Tüzes szerszám alá sebesedének, Ebbe szégyönökre alázörgének, Benn a vitézök es sebesedének.

a) Legelőször írjátok ki azokat a szavakat, amelyek nehézséget okozhatnak a krónikás ének megértésében és megtanulásában! Szavak eltérő kiejtésű, de a maival egyező

régies vagy tájnyelvi

ismeretlen vagy idegen

a maitól csak helyesírásban eltérő

b) Osszátok fel a szöveget, és ki-ki tanulja meg a neki jutó versszakokat! Kísérhetitek a szöveget énekléssel és hangszerekkel is. Kérjetek segítséget az ének-zene tanárotoktól!

55

c) Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, milyen hangszerekkel kísérték versmondásukat a korabeli énekmondók!                                                                                   d) Milyen rímelés segíti a versszakok megjegyzését? 8. A  történelmi regény szabadon bánhat a szereplőkkel, hiszen az érdekli, ami a krónikákban nincs megörökítve: az élet, a hétköznapok, az emberek. Írd be a megfelelő helyre, melyik szereplőt hová sorolnád! ÓDI SZEREPLŐK LÁLT SZEREPLŐ K VAL KITA

Bornemissza Gergely, Török Bálint, Dobó István, Tinódi, Werbőczy, Zrínyi, Izabella királyné, Fráter György, Mekcsey, Zoltay, Cecey Péter és Cecey Éva, Sárközi kovács, Jumurdzsák, Hegedüs, Gábor pap, Bálint pap, Szelim, Tulipán, Hajván, Veli bég, Bolyky Tamás, Arszlán bég, Bakocsai 9. Milyen más néven emlegetik még a regényben őket?

56

Zápolya =

György barát =

Móré László =

Bizánc =

Dervis bég =

Jedikula =

Sebő deák =

Manda bég =

10. Zene és szöveg: az énekszó, az éneklés szerepe az Egri csillagokban

a) Hogyan kapcsolódik Török Bálint házához Tinódi Sebestyén sorsa?                                                                   b) Kiknek, miről énekel Sebők deák Török Bálint udvarában?                                                                                        

11. Mit énekel… az öt olasz énekes Veli bégnek a Jedikulában?

a sok dolgos asszony az egri várban az eskü napján?

Cecey Éva (Vicuska) saját menyegzőjén?

a perzsa hívők serege Konstantinápolyban?

a müezzin a Boldogasszony-templom tornyából?

Tudtad, hogy Gilicze Gábor 1969. szeptember 1-jén elkészült Gárdonyi titkosírásának a megfejtésével? Így Gárdonyi kézirataiból sok (30-36 írói ívre átírt) anyag vált érthetővé.

57

Egri csillagok

Projektmunka

Az Egri csillagok feldolgozása Amint láttad, Egri csillagok című regényéhez a szerző, Gárdonyi sokat készült, rengeteg anyagot gyűjtött, végül még Konstantinápolyba is elutazott. Utazzatok képzeletben ti is, térben és időben! a) A csoportok válasszanak a regény nevezetes helyszínei közül: Buda, Konstantinápoly, Eger! Készítsetek a kiválasztott helyszínről nagy alakú térképet csomagolópapírra, és az olvasás során minden, a helyszínhez köthető eseményt rögzítsetek valamilyen jellel, bejegyzéssel a térképeteken! Javasoljuk, hogy az időt is érzékeltessétek (például színekkel)! A feladatokat minden következő lépés előtt tervezzétek el. Jelöljétek ki mindegyik munkarész felelősét és határidejét, még a technikai megoldásokét (ragasztás, rajz, grafika) is! Az elvégzett saját munkát ki-ki írja alá. A feladatok végeztével – a téma zárásakor – a csoportok kijelölt tagjai (szóvivője vagy szóvivői) mutassák be a tablót, és tartsanak „idegenvezetést” a többi csoport részére! Ti, mint a regény olvasói kérdezhettek ezektől az útikalauzoktól. b) K  észítsetek közösen egy nagy térképet a 16. század közepének három részre szakadt Magyarországáról csomagolópapírra vagy kartonlapra! Annyi helyszínt fogtok rajta bejelölni, amen�nyivel az olvasás közben találkozhattatok. Erre a térképre kerüljön fel minden helynév, ahol Bornemissza Gergely társaival megfordult! Jelöljétek be legelőször a történet kiindulópontját, ahol Gergő gyerek Vicuskával fürdik!

58

Egri csillagok

Első rész

Hol terem a magyar vitéz? 1. F oglaljátok össze történettérképpel, miről szól a regény első része! Ez azt jelenti, hogy gyűjtsétek össze a következőket! Hely:   Idő:   Szereplők:   A probléma:   1. fontos esemény:   2. fontos esemény:   3. fontos esemény:   4. fontos esemény:   5. fontos esemény:   Megoldás:   2. Mire utal a Hol terem a magyar vitéz? cím? a) Mit jelent pontosan a vitéz szó? b) Mit jelöl ebben a mondatban: kire, mire utal?                     3. Ki szól közvetlenül hozzád, az olvasóhoz a fürdőző gyerekek jelenetét megszakítva? „Abban az időben nem volt ritkaság a török az utakon. S te, kedves olvasóm, aki azt gondolod, hogy az a két gyerek most, ezen a nyáron fürdött a patakban, bizony csalódol. Hol van már az a két gyerek, hol? És hol vannak mindazok az emberek, akik ebben a könyvben eléd jönnek, mozognak, cselekszenek és beszélnek? Por az mind! Hát csak tedd félre az idei kalendáriumot, tisztelt olvasóm, és vedd elő gondolatban az 1533-it. Annak az évnek a májusában élsz te mostan, s vagy János király az urad, vagy a török, vagy I. Ferdinánd.” a) Mi lehet a szerző szándéka ezekkel a szavakkal? Mit tudatosít az olvasóban?

59

Írd a nyílhoz, mikor volt Eger ostroma, és számítsd ki, hány évet fog át a teljes regény cselekmé4. nye, ha az ostrommal ér véget! 1533

5. Szerinted miért jó, ha egy történelmi témájú könyv hosszabb időszakot mutat be? 6. A  regény első részében egymás után megismerkedünk néhány fontos szereplővel. Ki Cecey Péter, és hogyan kapcsolódik hozzá a képen ábrázolt történelmi személy?

Dózsa György

7. R  ajzold le azt a rablólovagot, akit Dobóék üldöznek, és akiről a kis Gergő a következő leírást adja: Egy csúnya ember. / Sebhelyes arcú, barna ember. / A szájától a füléig egy vörös barázda. a) Ki ez az ember, és miért keresik? b) Mit gondolsz róla, találkozol-e még vele a regényben? Mire alapozod a feltételezésedet?

60

Írd le, milyen szerepe lesz a kardnak Gergő életében! 8. a) Húzd alá, melyik mondat fejezi ki ezt leginkább! „Bornemissza Gergely, jer ide. Fogd ezt a kardot. A tiéd. Légy hű vitéze a hazának, jámbor szolgája az Istennek. Áldás és szerencse legyen a fegyvereden! Felkötötte a kardot a gyerek derekára, és homlokon csókolta a kis vitézt. A kisfiú komolyan fogadta a kitüntetést. Szinte belehalványult. Talán a jövendő idők fuvalma szállt át egy pillanatra a lelkén: megérezte, hogy nemcsak a kardot kötötték őhozzá, hanem őt is a kardhoz.” b) Mi a véleményed, eltalálja-e a hangot Gergővel Dobó István? Hány év közöttük a korkülönbség? c) Milyen apa lenne Dobó, ha nem a harc kötné le az életét? 9. Milyen jóslatot kap a cigány asszonytól Dobó István, és milyet Bornemissza Gergő? Dobó István

Bornemissza Gergő

a) Hogyan kapcsolódik a jóslat Gergő sorsához? b) Mire, kire utalt a jövőjében a fehér galamb? 10. D  obó István elindul segítségért Pécsre egy János-párti emberhez (Szapolyai János egyik hívéhez), míg ők a király, Ferdinánd emberei a törökellenes küzdelemben. Értelmezzétek, milyen fontos felismerésről beszél Dobó Ceceynek: „Mikor arról van szó, hogy a török ellen védekezzünk, csak magyar a magyar, akármilyen párti!”

61

Beszéljétek meg, mi szól Dobó állítása mellett, és írjátok le a legfontosabb érveket! 11. 12. A  magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek, ezért az amúgy is gyenge (főúri kastélyoknak használt) erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el. Rajzolj egy jól védhető végvárat! Körbástya, olaszbástya, füles bástya: A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan holttér van, ahova nem hatnak a tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat. A holttér kiküszöbölésére találták ki a 16. században a szögletes, vagy óolasz bástyákat. Hogy a bástyákban elhelyezett ágyúkat és a tüzérek épségét jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek (újolasz bástyák). A füllel védett tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz alá venni.

Tudtad, hogy a bécsi haditanács döntése szerint a legfontosabb magyar végvárakat (Győr, Szigetvár, Eger) át is építették? Egy várrendszer három részből állt: a belső vár, a külső vár és a „góré”, utóbbi a magaslesekhez hasonló kisebb megfigyelőhelyeket jelentett.

62

Egri csillagok

Második rész

Oda Buda! 1. Készítsétek el közösen a regény második részének a történettérképét! Hely:   Idő:   Szereplők:   A probléma:   1. fontos esemény:   2. fontos esemény:   3. fontos esemény:   4. fontos esemény:   5. fontos esemény:   Megoldás:  

2. O  ldjátok meg a rejtvényt, és megtudjátok, milyen fontos vitézi kellék kipróbálásához és vásárlásához fűződik az egyik epizód ebben a részben! A szereplők: Zrínyi Miklós és Török Bálint, színhely: Somogyvár. 1. törökül: segítség! 2 2. nyomozással kibogoz 3. nem gyalogos 4. régi paraszti száraz étel, ezt a török nem eheti 5. ilyen lesz a 4. szó megfejtése, ha sokáig áll 6. nyaklánc, gyűrű 7. a marhákat hajtották lábon piacra 8. török fegyver

1

3 4 5 6

7 8

3. A  második rész 9. fejezetében Bornemissza Gergely visszaálmodja magát oda, ahonnan elindult: ott van a somogyvári ókastély tanulószobájában, gazdája, Török Bálint két gyermeke mellett. a) Nézz utána, hol található Somogyvár, mi a nevezetessége ma!

63

b) Milyen szerepe és feladata volt Török Bálint udvarában Gergelynek? c) Mi mindent tanult meg ott? Kiktől? 4. Figyelmes olvasással kövesd és húzd alá, mit tanultak a főúri gyerekek akkoriban! „Az asztalnál ülnek, a nagy, festetlen tölgyfa asztalnál. Szemben velük Gábor pap egy nagy pergamenkötéses könyvre hajol. Balra az ablak, amelynek ónkarikás, kerek üvegein besüt a nap, és ráteríti sugarait az asztal sarkára. A falon két nagy földkép. Az egyik ábrázolja Magyarországot, a másik a három világrészt. (Akkor még nem rajzolták meg a tudósok a Kolumbusz földjét, csak éppen híre szállongott, hogy eddig ismeretlen világrészt találtak a portugálok. De hogy mi igaz benne, senki se tudta. Ausztráliáról meg nem is álmodtak.) A magyarországi mappán ki voltak rajzolva a várak, egy-egy sátor alakú képben, az erdőkben meg ki voltak rajzolva a fák. Jó mappák voltak azok. Könnyen megértette az is, aki olvasni nem tudott. És abban az időben a címeres nagyurak között is sok volt, aki nem tudott sem írni, sem olvasni. De hát minek is? Arra való az íródiák, hogy írjon, ha írni kell; ha meg levél jön, olvassa el az urának. A pap fölemeli a fejét, és megszólal: – Mától kezdve nem tanulunk se szintakszist, se geográfiát, se históriát, se botanikát, csak éppen a török nyelvet meg a németet, meg a kémiából annyit, hogy hogyan csinálódik a puskapor. Török Jancsi beletaszítja a lúdtollat a kalamárisba. – Időpocsékolás már azt is tanulnunk, mester, hiszen akármelyik török rabbal tudunk már beszélni. A németnek meg már hátat fordított apámuram. A kis tízéves Feri a fejének egy könnyű rántásával hátraveti vállig érő, mogyorószín haját, és közbeszól: – Minek a kémia is? Van az én apámnak puskapora annyi, hogy soha el nem fogy, míg a világ! – Hohó, úrfi – feleli a pap elmosolyodva –, te még olvasni se tudsz becsületesen. Tegnap is Kikerónak olvastad Cicerót.” a) Nézz utána a könyvtárban, mit jelentenek a következő szavak! szintakszis geográfia história botanika pergamen(kötés) mappa földkép

64

b) Mi a kalamáris, ha tudod, hogy abban az időben lúdtollal írtak? c) Milyen szabályt fogalmazhatsz meg a latin jogtudós nevének (Ciceró) a kiejtésére? d) Miért volt abban az időben fontos a latintanulás? Mire használták a latint? e) Miről tudod eldönteni, hogy az elbeszélő Gárdonyi vagy a tanító Gárdonyi szólal meg a fenti részlet zárójeles szövegében? Azért gondolom, hogy             , mert               

Tudtad, hogy Cicero mondása, hogy „a történelem az élet tanítómestere”?

5. Nézz utána, milyen az ónkarikás ablak, és milyen a lantornás! a) Mindkettő előfordul a regényben: a főúri házakban melyiket találjuk? 6. Válaszd ki és húzd alá a legmegfelelőbb szavakat arra, milyen tanító volt Gábor pap! szeretetteli, bölcs, szakszerű, határozott, megengedő, ráhagyó, közömbös, kritikus, széles látókörű, vidám, tréfás, vicces, hozzáértő, jó emberismerő, gyerekbarát, okos, művelt, belátó 7. H  a továbbolvasod a részletet a könyvben (2. rész, 9.), megtudod, mennyire képzettek a Török fiúk haditechnikából, például az ágyúöntésből. a) Mi indokolja, hogy erről tanuljanak a gyerekek?

65

b) Hogyan függ össze Gábor pap tudós érdeklődése a technikai dolgok iránt a hazaszeretetével és a hitével? c) Mire használja a tudományát Gábor pap, mire készül? 8. M  ilyen nevezetes könyvet vesznek elő a vacsora alatti beszélgetéshez minden áldott nap Török Bálintéknál? Mit lehet abból tanulni? Az első teljes, olasz nyelvű Biblia (1471)

9. Á  llítsátok össze a fiúk heti órarendjét az olvasottak alapján! Alulra írjátok oda a mindennap ismétlődő foglalkozásokat!

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

a) Mit terveznétek szombatra? Ne feledkezzetek el a lovaglásról és a vívásról! b) Hogyan tanulták a vívást Török Bálint udvarában, kikkel gyakorlatoztak?

66

Péntek

c) Hogyan képzelitek el a vasárnap ünnepi rendjét a Török családban? d) Mit gondoltok, miért nem lövet vasárnap Dobó az egri várban? 10. Vizsgáljuk meg a neveket! a) Mit gondoltok, mire utal a Török családnév? Vagy arra, hogy              , vagy arra, hogy            b) Miért érdekes és fontos a regényben, hogy a Törökék udvarában élő török raboktól lassan mindenki megtanul valamennyire törökül? c) Mikor fogják ennek hasznát venni a Török fiúk, és mikor Bornemissza Gergely? d) Miért érdekes számunkra a Tulipán név és viselője a regényben? 11. A  z álomnak és a jóslásnak fontos szerepe van Bornemissza Gergely életében. Ki jósolt neki szép és ugyanakkor félelmetes jövőt? a) Mit jövendölt Török Bálint Gergőnek, amikor Zrínyi előtt megdicsérte az eszét?

Caravaggio: A jövendőmondó (1594 körül)

67

b) Zrínyi szerint melyik tulajdonság az, ami még az erőnél is fontosabb? c) Bornemissza Gergely ezt már gyerekkorában hallotta, élete egy meghatározó pillanatában. Kitől? 12. Nézzétek meg a képet, és olvassátok el a képhez tartozó regényrészletet!                                       

Jelenet Korcsmáros Pál képregényéből

„Bornemissza Gergely – jöjjön, aminek jönnie kell – elmondotta, hogyan vitték a puskaport az országútra, és a pap hogyan tévesztette össze a császárt a basával. Werbőczy összecsapta a kezét. – Micsoda meggondolatlanság! Micsoda szamárságot eszeltetek ki, édes fiam! – Nem ott a szamárság – felelte a kardját a padlóhoz ütve Török Bálint –, hanem ott, hogy a pap nem ismerte meg a szultánt. És a két úr egymásnak fordult. – A szultán barátunk! – szólt Werbőczy. – Elvesztőnk! – felelte Török Bálint. – Nemes gondolkodású úr! – Koronás gazember! – Én ismerem, de te nem ismered! Én jártam nála Konstantinápolyban… – Töröknek a szava nem szentírás. És ha szentírás volna is, az ő szentírásuk nem a miénk, a miénk nem az övék. Az ő szentírásuk az, hogy a keresztényt le kell tiporni. – Csalatkozol. – Adja az Isten, bátyám, de én gonosz bűzét érzem ennek a látogatásnak. Hazamegyek innen. Fiam – szólt Gergelyhez fordulva –, megmenthettétek volna Magyarországot!” a) Írjátok a szereplők rajza fölé a nevüket! b) Milyen esemény miatt hívták maguk közé a főurak Bornemissza Gergelyt?

68

c) A vita arról folyik, hogy                              Mit állít a két vitázó fél? Török Bálint

Werbőczy István

13. B  eszéljétek meg, mit gondolhatott Gergely, amikor azt a mondatot hallotta: „Fiam, megmenthettétek volna Magyarországot!” Milyen hatása van az ilyen mondatoknak egy fiatal emberre? a) Miért van nehéz helyzetben Török Bálint? Mit gondolt a törökről? b) Ő kinek a bizalmasa?                               Milyen feladatot vállal el?                             c) Milyen fordulat józanítja ki a főurat? Tehet-e valaki érte valamit? Tud-e ő tenni valamit saját szabadulásáért? 14. Kösd össze vonallal, ki kit szolgál! Török Bálint

Werbőczy Dobó István

Zoltay

Mekcsey István

Fürjes Ádám

Batthyány

Izabella királyné

Bornemissza Gergely

a) Húzd alá, kivel került szembe társai közül Bornemissza Gergely Cecey Éva miatt!

69

Egri csillagok

Harmadik rész

A rab oroszlán 1. Foglald össze a harmadik rész cselekményét a szokásos módon! Hely:   Idő:   Szereplők:   A probléma:   1. fontos esemény:   2. fontos esemény:   3. fontos esemény:   4. fontos esemény:   5. fontos esemény:   Megoldás:  

2. Ki a rab oroszlán?                                 Milyen írói-költői eszközt használ a címben Gárdonyi?                  3. Milyen török és magyar jelképeket ismertél meg a regényből? Rajzolhatsz is! török jelképek

70

magyar jelképek

A  török katonákkal folytatott Berettyó-parti csete4. paté után Mekcsey felajánlja Dobónak, hogy válas�szon valamit a zsákmányából. „Dobó fölvette a kardokat. Az egyik bársonytokos, türkizes volt; a markolata aranyozott kígyófej; a kígyófej két szeme két gyémánt. – No, ez a tied, öcsém, ezt nem választom, mert ez vagyont ér.” a) Rajzold le a kardot! b) Milyen korábbi eseményekhez kapcsolódik az alábbi epizód? „Mikor gyerek voltam, hallottam egy mondását. Azt kellene rámetszeni. – Mi az? – »Az a fő, hogy ne féljünk sohase.« – Ez jó – biccentett rá Tinódi. – De így bizony kopár a gondolat. Megálljatok csak… Az állát a kezére támasztva nézett maga elé. A többiek hallgattak. Egy perc múlva megcsillant a szeme: – Ha félsz, nem élsz! – Így jó! – kiáltotta Gergely. Tinódi beleütötte a lúdtollat az ablak szélén álló fakalamárisba, és felrajzolta a kardigét. Még egy kard volt ottan íratlan. A Dobóé párja. Azt Gergelynek adta Mekcsey. – Hát erre mit írjunk? – kérdezte Tinódi. – Jó lesz-e ez: Bornemissza Gergely, szaporábban nyergelj! Nevettek. Gergely a fejét rázta. – Nem. Nekem nem kell vers, csak egy szó. Abban az egy szóban benne van minden vers és minden gondolat. Ezt írja rá, Sebők bátyám: A hazáért!” c) Honnan ismerik egymást az egyes szereplők?                     d) Mit fejez ki Gergely jeligéje: A hazáért?                       5. V  itassátok meg, mi az oka, hogy az egyes fejezetek helyszíne az ország más-más tájegységén van, olykor nagyon messze egymástól! Mi történt az első és a harmadik fejezet közötti időben?

71

6. Sorold fel, kik jutnak legmesszebbre a regényben magyarországi lakhelyüktől! 7. Hallgasd meg, mit lehet hallani a szóbeszédben, mi készül Izabella királyné udvarában! „Azt (hallottam), hogy őt a királyné késztette a menyasszonyságra, és hogy nem tud szabadulni, mert a szülői is erőltetik. Szóval ez a vén királyné itt a nagy téli unalmában házasításokkal mulatozik. Fürjes persze kap a lányon. A leány meg, hogy kedvében járjon a királynénak, tányérra teszi a szívét, és szép szűzi alázatossággal odanyújtja neki.” a) Írd le Vica nevében egy levélben a történteket pontosabban! 8. B  eszéljétek el pletykálkodva Cecey Éva menyasszonyi történetét, a leányszökést és -szöktetést! Használjatok minél több nem szóbeli kifejezőeszközt! 9. G  yakoroljuk az elbeszélést! Öt magyar „lovag” vág neki a hosszú útnak, hogy kiszabadítsák Török Bálintot rabságából.

a) Írd be a kéz ujjaiba, kik ők név szerint! Miben különbözik az ötödik a társaitól? b) Ki a hatodik, akinek a helyismerete nélkül nem jutnának el a céljukhoz? c) Hová mennek, hány napig tart az út? d) Mondd el, milyen kalandokban van részük!

10. K  isebb projektmunka: Készítsétek el a korabeli Isztambul térképvázlatát csomagolópapíron, és jelöljétek be rajta a helyszíneket, ahol a bátor magyar csapat megfordult! Gyakoroljátok az idegenvezetést a segítségével, majd rendezzetek versenyt belőle!

72

„ Ez az öt olasz énekes az én seregemhez tartozik. Ezt a temesszüköt adtam nekik, hogy senki 11. őket ne bántsa, mikor mellettem nincsenek. Veli bég.” Mit gondolsz, mi ennek a dokumentumnak a magyar neve?                Hol találkozunk majd ismét Veli béggel a regényben?                   12. A korban is megvolt a börtönéletnek, a fogságnak a saját nyelve. a) Mit jelent a mázsásban lenni kifejezés a Jedikulában? b) Az alábbi részletből adj magyarázatot arra, miért került Török Bálint a mázsásba! Titkos párbeszéd a szultánnal „– Felséges úr – szólalt meg végre. – Tudom, hogy nem vagy hozzászokva az őszinte szóhoz. De már én abban vénültem meg… Nem tudok mást mondani, csak amit gondolok. – Hát mit gondolsz? – szólt fagyosan a szultán. Bálint úr sápadtan, de nyugodt, határozott hangon felelte: – Azt, hogy ha az egész ország a tied is, meg ha minden magyarból török lesz is, én nem… én nem… én nem!…” c) Ki Török Bálint ellenpéldája a regénynek ezen a helyszínén? d) Mit jelent a szólás: „Ismerjük, mint a rossz pénzt”? e) Sorold fel a bizonyítékokat: miért igaz a törökké lett magyar „rablólovagra”, hogy „Kutyából nem lesz szalonna”? Bizonyíték leírása

Mikor/hol?

1. 2. 3.

Tudtad, hogy Gárdonyi újságíró és kezdő író korában még sakk-könyvet is írt? A sakk keleti eredetű játék. Fejleszti a logikus gondolkodást, a stratégiai-taktikai képességeket és a memóriát, és megtanít elszenvedni a vereséget is.

73

Egri csillagok

Negyedik rész

Eger veszedelme 1. A  lakítsatok csoportokat, és különféle technikákkal készítsétek el az alább idézett regényrészlet krónikaszerű kiadását egy lapon! Tervezzétek meg az írásmódot, a formátumot, az elrendezést és a díszítést! Változatok, ötletek: kézzel festett krónika egy lapja; tekercsként tárolható régi feljegyzés; illusztrált korabeli krónika lapja; időszalag; térkép bejegyzésekkel, jelekkel. Részlet: „Ha van az égben könyv, amelybe a magyarok történetét írják, a következő nyolc évet így jegyezték bele: 1545: A töröké már Buda, Esztergom, Fejérvár, Szeged, Nógrád, Hatvan, Veszprém, Pécs – csaknem az egész ország. 1546: A török 15 szandzsákra osztotta Magyarországot. A magyaroké csak a Felföld maradt, és egy-két megye Ausztria mellett. 1547: A magyarokat nemcsak a török nyúzza, hanem az osztrák is. 1548: Luther és Kálvin vallása az egész országban terjedez. Nemcsak a török és az osztrák az ellenség, hanem egymásnak is ellensége a magyar. 1549: A török mindent szed adó címén, még gyermeket is. 1550: Erdély ellen oláh és török sereg indult. Fráter György néhány nap alatt ötvenezer embert állított talpra. Az oláht megverték. A török visszakotródott. 1551: Izabella királyné távozott Erdélyből. Fráter Györgyöt orgyilkosok megölték. És következett az 1552. esztendő.”

Korabeli metszet Eger váráról (16. század)

74

Készítsétek el páros vagy csoportmunkában a Negyedik rész cselekménytérképét! 2. Hely:   Idő:   Szereplők:   A probléma:   1. fontos esemény:   2. fontos esemény:   3. fontos esemény:   4. fontos esemény:   5. fontos esemény:   Megoldás:  

3. Foglaljátok össze nyolc-tíz mondatban az ostrom 38 napját! 4. „ A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében.” ‒ Mire utalt ezzel a sokat emlegetett mondattal Dobó István várkapitány?

75

A  képen Sinkovits Imrét látjátok Dobó István szerepében az 1966-ban készült filmfeldolgozás 5. egyik képkockáján. Nézzétek meg a filmet, és vitassátok meg a kérdéseket! a) Mi a véleményetek Sinkovits színészi alakításáról? b) Megfelelő Dobó István volt-e? c) Hiteles-e a színészi játéka? d) Megfelel-e a szerepnek alkata, megjelenése? e) Illik-e egy várkapitányhoz beszéde, hangja? f) Tetszett-e a viselete, szerintetek korhű-e?

6. „ Ebben a várban van most a maradék ország sorsa.” ‒ Hasonlítsátok össze a várvédők esküjét és azt a beszédet, amelyben Dobó erre az esküre hivatkozik az utolsó roham előtt! „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!” (Az egri várvédők esküje)

Szempont igeidő terjedelem állítás (kijelentő mondat) felhívás (felszólító mondat) felsorolás, hivatkozás Ki beszél? (én/mi) hatást fokozó eszközök, alakzatok (pl. ellentét, fokozás, felsorolás), hasonlat

76

Ezelőtt harmincnégy nappal megesküdtünk, hogy a várat meg nem adjuk. Eskünket megállottuk. Úgy dacolt a vár eddig az ostrommal, mint tenger viharával a tengerben álló kőszikla. Most az utolsó próba következik. Az Istent hívtuk segítségül. Bűntelen lélekkel, halálra készen kell küzdenünk a várnak és hazánknak megmaradásáért! Példátlan az a küzdelem, amellyel eddig megtartottuk a várat, s példátlan az a gyalázat, amely itt a törököt eddig is érte. Bízom a fegyverünkben, bízom a lelkünk erejében, bízom Szűz Máriában, aki Magyarország patrónája, bízom Szent István királyban, akinek a lelke vele van mindig a magyar nemzettel, és legjobban bízom magában az Istenben! Induljunk, testvéreim! (Dobó beszéde) Eskü

Beszéd

7. Sorolj fel néhány példát arra, mit hozott magával a török hadsereg: a) az ellátáshoz:                                 b) a vezetők kényelméhez:                             c) a muszlim hit gyakorlásához:                           d) a hadakozáshoz:                                e) a szórakozáshoz:                                f) a harci kedv erősítéséhez:                             8. Rajzold le Jumurdzsák gyűrűjét, és add meg a pontos leírását is!

                                                                                     a) Mit jelent a talizmán szó?                             Mi az amulett?                                 b) Szerinted valójában miért volt élet-halál kérdése a dervis számára a gyűrűje? 9. Nézzetek utána a regényben, kik voltak a dervisek! 10. L ássátok el magyarázatokkal az egri vár pergamenek között megtalált térképét! A számítógépes rekonstrukció alapján könnyebben pontosíthatjátok a helyszíneket.

77

Jól nézzétek meg a képeken látható török harcosokat! 11.

Milyen katonák ők: A            B            C            B A

D C

D           

Mi jellemzi az öltözéküket?                            Milyen különleges ruhadarabokat láttok rajtuk?                    Milyen jellegzetes fegyvert használnak?                        Mit csinál a pihenő török harcos?                          12. Színezzétek ki a korabeli magyar lovas képét!

a) Milyen eltéréseket láttok a török szpáhi ruházatában a magyaréhoz képest?

78

Milyen „átlépésekre” találsz példát a regényben a két nemzet fiai között? 13. Törökből magyar

Magyarból török Móré László

14. M  it érzékeltet Gárdonyi a következő összehasonlításban? Mutasd be a szerző szándékát a következő két mondat alapján! „A török tábor halk morajlással aludt. Százezer ember lélegzetétől remegett a levegő. Dobó háttal az ágyúcsőre könyökölt. A feje egyre lejjebb kókadt. Végre a karjára hajlott: elaludt.” (4. fejezet, 16.) 15. A  z Egri csillagokban több fontos levelet olvashatunk, a legfontosabbat azonban nem ismerteti meg velünk Gárdonyi. Ez a várvédők sorsát eldöntő válaszlevél a királytól, amelyet Dobó bizalmasa, Varsányi Imre hozott meg. „Dobó ezalatt már feltörte a pecsétet, amely különben is porrá vált már a csizmában, és egy lámpáshoz hajolt. Olvasta a levelet. Az arca egyre sötétebb. A két szemöldöke már egészen összeér. Mikor a végére jut a levélnek, egyet ránt a fején, és zsebre taszítja a levelet. Pető szeretné megkérdezni, mit írt a király. Azonban Dobó sötét pillantást vet maga körül, s Varsányihoz fordul.” Írjátok meg pármunkában a király levelét a fenti részlet segítségével! Ne felejtsétek el királyi módon alá is írni a választ! anno Domini 1552,

79

EGRI CSILLAGOK

Ötödik rész

Holdfogyatkozás 1. Készítsétek el páros vagy csoportmunkában az Ötödik rész cselekménytérképét!

Hely:   Idő:   Szereplők:   A probléma:   1. fontos esemény:   2. fontos esemény:   3. fontos esemény:   4. fontos esemény:   5. fontos esemény:   Megoldás:  

2. D  obó a legelső üzenet után következetesen nem olvassa el a töröktől érkezett leveleket. Bornemissza Gergely azonban elkap egy sort az egyikből, és elmondja Dobónak. a) Írjátok le, mi volt az a kérdés, amelyre Dobó mégis válaszolt! Mi volt a válasza? b) Miért nem állt szóba abban a helyzetben Dobó a törökkel? c) Helyesen tette-e? Indokold véleményedet!

80

N  ézd meg jól, minek a rekonstruált (a leírások alapján 3. elkészített) változatát látod a képen! a) Emlékszel-e, kinek a találmánya volt? b) Sorold fel, milyen más hadieszközei, újításai voltak még az egri vár „eszének”! 4. A  képregény nem tud mindenről beszélni. Egészítsd ki az alábbi képkockát azokkal az információkkal, amelyeket a regényből szereztél! a) Szerepel-e a képen az a szereplő, aki segített leleplezni Hegedüst a regényben? Ki ő? Ki bízta meg a feladattal? Miért volt alkalmas rá?

Jelenet Korcsmáros Pál képregényéből

Hogyan öltözködik? Milyen a beszédmódja?

Milyen jellegzetes tulajdonságait ismerjük?

b) Milyen módon kapcsolódik valamelyik főhőshöz? Honnan kezdve kíséri útjain?

81

A  regény drámai mozzanata Hegedüs hadnagy árulása és nyilvános kivégzése. Vizsgáljátok meg 5. alaposan a hadnagy ügyét! a) Húzzátok alá, hány információt tudtok szerezni a következő részletből! „Hegedüs a sisakjához emelintette az ujját. Gergely hasonlóképpen. De hidegen tekintettek egymásra. Dobó Hegedüsre nézett. Várta a jelentését. – Uram – szólt Hegedüs –, meg kell mondanom, hogy a katonák közt némi elégedetlenségfélét tapasztalok. Dobó szeme kikerekedett. – Sajnos – folytatta Hegedüs, kerülve a Dobó tekintetét –, vannak öreg katonák köztük, akik ismerik az izét… az ostrompénzt. Tegnap egész nap azt várták, hogy megkapják, mint máskor, máshol szokás volt. Este már duzzogtak. Gondoltam: tovább mérgesedik a baj, ha leszidom őket. Hát engedtem, hogy beszéljenek. Arra kértek: mondjam meg a kapitány úrnak, hogy mi a kívánságuk. – Hát először is – felelte Dobó – nem lett volna szabad elfelejtenie, hadnagy úr, hogy a várban semmiféle settegésnek-sugdosódásnak helye nincsen. Másodszor, ami az ostrompénzt illeti, aki nem a hazáért harcol itten, hanem az ostrompénzért, hát csak jelentkezzék: megkapja.” (Eger veszedelme, 6.) b) Mi derül ki… Hegedüs – Dobó között

Hegedüs – Bornemissza Gergely között

a szavakból? a nem szóbeli jelekből? c) Írd be a kommunikáció ábrájába a szereplők nevét! Mi lehet „zaj” ebben az esetben: mi/ki zavarja a beszélőt? Írd a gondolatfelhő mellé, mit gondol Hegedüs, miközben beszél, miért nem néz Dobóra!

FELADÓ

INFORMÁCIÓFORRÁS

→ →

→

CSATORNA

ZAJ

82

VEVŐ

→

H  egedüs hadnagy halálos ítéletét komoly és alapos bírósági tárgyalás után hozza meg egy vizs6. gálóbizottság. a) Ismertessétek, mi volt Hegedüs István bűne! b) Mennyire igazságos a bíróság összetétele, a résztvevők viselkedése? 1 közlegény, 1 tizedes, 1 őrmester; Mihály deák

Mekcsey

Pető

Bornemissza

Zoltay

főhadnagyok

csak tanúként van jelen, mert egyszerre nem akar bíró is lenni

magától kimegy, mert haragosa Hegedüsnek

Dobó várkapitány

Dobó felmenti őt, mert elfogult

7.  lvassátok fel hangosan Bornemissza Gergely és Hegedüs korábbi érdekes beszélgetését a bátor O ságról! (5. rész, 3. fejezet: A Szent Mihály-napi ostrom éjszakáján, amikor kint aludtak a bástyán) Beszéljétek meg csoportmunkában: 1. Okos kérdéseket tett-e föl Hegedüs hadnagy az életről és a halálról? 2. Miért nem akart vele töprengeni Gergely? Hogyan válaszolt ő a bátorság és a gyávaság kérdésére? 3. Gyávaság-e önmagában a háborún elgondolkodni? 4. Ha a szavak és a gondolatok szintjén marad meg Hegedüs elbizonytalanodása, akkor elkerülhette volna-e a szégyent és a büntetést? 5. Mitől félt jobban a hadnagy: a büntetéstől vagy a haláltól? 6. Mit ért el a tettével? Minden csoport ismertesse és írja le a közösen megfogalmazott véleményét!

83

Készítsetek közösen a táblán egy gondolattérképet a regény fő kérdéséről: mi a bátorság? 8.

BÁTORSÁG

9. M  iről kapsz információt a következő szövegrészből? „A kenyeret kihordták a piacra, ahova a várakozók és pihenők szoktak összegyűlni. Összerakták halmokba. Mihály, a cipós deák nem bánta már, akárki akármennyit falatoz belőle. Szép barna dolmányba, sárga csizmába öltözve jelent meg a piacon a sütőknél, s csak ennyit jegyzett be a papirosába: Okt. 14. Hétszáz tzipó.”

84

Székely Bertalan: Egri nők (1867) című festménye drámai tablókép az ostromról. 10. a) Szólaltassátok meg feliratozással a jól kivehető alakokat! Melyik két kiáltást lehet leggyakrabban hallani? Törökök: Magyarok:

11. P  árhuzamos történetek Írjátok meg a képen látható központi magyar nőalak és a bal oldali idősebb (turbános) török férfi történetét egészen az egri ostromig! Adjatok nevet is nekik! A magyar nő története

A török férfi története

85

EGRI CSILLAGOK

Befejezés

Közös ügy Melyik négy vitézt tünteti ki Dobó? Írd a sisakok alá a nevüket! 1.

1.          2.          3.          4.          E gészítsétek ki a levelet a megszólított nevével, a keltezéssel, és soroljátok fel azokat, akik aláír2. ták a levelet a vár védői nevében!

Tekintetes Országbírónak és Magyarország főkapitányának! „Biztosak vagyunk benne, hogy Tekintetes Uraságod előtt jól ismert: Eger várát a török, a keresztény név ellensége milyen sokáig tartotta körülzárva és ostrom alatt. E kemény ostrom a mindenható Isten végtelen és kimondhatatlan könyörülete folytán tegnap véget ért.” Kelt,……………………………………………..

az egri vár parancsnokai

a) Nagyon érdekes, hogy az öt aláíró között találtok egy deákot is. Mi volt az ő szerepe? B  eszéljétek meg, mennyire tükrözi az aláírók névsora, hogy Eger várának a védelme közös ügy, 3. közös tett volt!

86

N  ádasdy Tamás (1498–1562) korának egyik legműveltebb politikusa, legtehetségesebb diplo4. matája, aki II. Lajos király titkára is volt. Később országbíró, katonai főparancsnok. Mit mondhatott éppen Nádasdy Tinódinak? Miről készül énekelni Tinódi?

Nádasdy Tamás:                                                                                             Tinódi Sebestyén:                                                                     

Orlai Petrich Soma: Nádasdy Tamás nádor és Tinódi Lantos Sebestyén (olajfestmény, 1855)

                      

5. Szavazzatok egy 5 pontos skálán, mennyire tartjátok jó vezetőnek Dobó Istvánt!

egyáltalán nem jó 1.

inkább nem jó

2.

se nem jó, se nem rossz 3.

inkább jó

nagyon jó

4.

5.

a) Az eredményt osszátok el a szavazók számával, és értékeljétek, mit gondolt az osztály! b) Hasonlítsd össze saját értékelésedet az osztályéval: hasonló vagy eltérő? Vajon miért?

87

Húzzátok alá a jelentésre utaló legfontosabb szavakat (kulcsszavakat) a szövegben! 6. „Az Egri csillagok a műfaj klasszikus remeke… mert ebben a művében meg tudta teremteni a nemzeti mitológiát. Ennek sarokköve az egyszerű emberek hősies helytállása, halált megvető bátorsága és tiszta érzésvilága. Azoknak a hétköznapi erényeknek becsületét állította vissza, amelyeket a századvég kérdésessé tett. Az elbizonytalanodó, kétkedő, illúziót vesztő világba Gárdonyi Bornemissza Gergely alakjával visszaállította a hagyományos értékrendet.” (Rónay László) a) Írjátok be középre, pontosan milyen regényműfajról van szó, és egészítsétek ki a vázlatot a fenti részlet alapján!               

Gárdonyi kora, a századforduló

A regénybeli 16. század

↔

b) Beszéljétek meg: mi a hagyomány, és mi mindennek lehet értéke?

(rá)hagy→ hagyomány→ hagyományos

88

érték→ értékrend, (sorrend)

c) Hogyan értelmeznéd a „hagyományos értékrend” kifejezést?

Tudtad, hogy a sarokkő egy szakkifejezés? A falak építését mindig a saroknál kezdték, mert a kövek közötti szabályos kötések biztosították, hogy a falak egyenesek legyenek. A sarokkő falazása mindig a mester feladata volt.

7. E llenőrizzétek a könyvtárban vagy az interneten, helyesek-e az adatok és a tények az alábbi ös�szefoglalásban! Az egri vár 460 évvel ezelőtt, 1552 szeptemberének elejétől-közepétől október 30-ig állt ellen az 50-100 ezer fősre becsült török seregnek, amelyet Ahmed pasa irányított. Ez Magyarország kelet–déli irányú kettészakítását akadályozta meg, és közvetve a Bécs elleni támadások lehetőségét is megnehezítette. Kiegészítések: 8. Gyűjtsétek össze Dobó István emberi és vitézi tulajdonságait! Emberi tulajdonságok

Vitézi tulajdonságok

Dobó István, Eger várkapitánya

a) Vitassátok meg csoportokban a következő kérdéseket: lehet-e – gyáva ember bátor katona? – rossz vezető jó katona? – rossz katona jó vezető? – rossz ember jó vezető?

89

A  regény „romantikus” szála, hogy Bornemissza Gergely és Cecey Éva 9. útját egy szerencsétlen sorsa miatt gonosz török kíséri. Kiről van szól? a) Kövessétek idődiagramon a cselekményben, hányszor fonódik össze a sorsuk! b) Miféle alak Dervis bég, és mi a szerepe a regényben? Jelenet az Egri csillagok című filmből (Rendező: Várkonyi Zoltán, Jumurdzsák szerepében: Bárdy György)

c) Ültessétek „forró székbe” Jumurdzsákot, hogy minél többet megtudhassatok tetteinek az indítékairól! Milyen tanácsokkal látnátok el, hogy akár talizmán nélkül is jobbra fordulhasson az élete? d) Mit gondoltok, miért nehéz Jumurdzsáknak tanácsot adni? 10. P  róbáljátok közösen megkeresni, kinek a nézőpontjából vizsgálta Gárdonyi az Egri csillagokban a török–magyar harcokat! Török Bálint, Dobó, Cecey, Bornemissza Gergely vagy másvalaki szemszögéből? a) Egyetértesz-e azzal, hogy Gárdonyi valamiféle nemzeti egységet mutatott be az egriek cselekedetein keresztül? b) Milyen áldozatokat kívánt ez az egyes emberektől? c) Vállaltad volna-e a harcot, ha döntened kellett volna, vagy inkább elmenekültél volna? Igen/Nem, mert                                

90

P  árhuzamos történetek 11. a) Meséljétek el a két kalandos sorsú gyerek alig ismert történetét egyes szám első személyben páros munkában! A ládában, zsákmányként az egri várba kerülő Szelim saját története

Bornemissza Jancsi saját története

b) Írjátok tovább valamelyik életben maradt hős/hősnő történetét a füzetetekben! 12. A  várvédő egri hősök névsora Írj megemlékezést az egri hősökről ezzel a címmel: „Kétszáznyolcvankilenc név. A többi feledésbe ment.” Fogalmazásodban cáfold végül, hogy maga a tett, a hősi erőfeszítés feledésbe ment volna, ha mindenkire nem is lehet emlékezni! Ne felejts érvelni az emlékezés különféle bizonyítékaival! Rövid beszédedhez válassz megfelelő hangnemet, és próbáld kerülni a szlenget! 13. T örök szavak és kifejezések Beszéljétek meg, mely török szavak lettek közismertek a magyar nyelvben, melyek hordozzák a kultúrát és a vallást, illetve melyeket őriznek az irodalmi alkotások! dzsinn – ártó szellem, gonosz démon főmufti – a birodalom vezető jogtudósa halva – mézből, lisztből, dióból készült édesség janicsár – rab gyermekből kiképzett, válogatott gyalogos katona gyaur – semmirekellő hitetlen

Korán – a mohamedánok szent könyve, „Bibliá”-ja szeráj – a szultáni palota szörbet (serbet) – kiforrni nem hagyott édes must

91

egri csillagok

Összefoglalás

Gyűjtsétek össze a történelmi regény ismertetőjegyeit! 1.

történelmi regény

2. Milyen más regényfajtát ismertek még? Írjátok a borítók alá!

92

        

        

        

        

        

        

        

        

M  ilyen történelmi regényeket olvastatok még? A szerző neve és a cím mellé írjátok oda, milyen 3. korral, témával foglalkozik! Szerző

Cím

Téma

a) Gárdonyitól ismersz-e más történelmi regényt? Ha igen, írd be a táblázatba! 4. O  lvasd el és fontold meg, amit Gárdonyi Géza a fogalmazásról ír Mesterkönyv című munkájában! Húzd alá a legfontosabb tanácsokat! „Az olvasmány csak az a fejünknek, ami az étel a szánknak. Hogyan csinálódott? Mellékes kérdés, ha kellemes ízű. Olvasva egy csodált hősnek az életét, voltaképp magunkban gyönyörködünk, mert erőit, tökéletességeit a magunkénak érezzük. Amit elolvasok és elfelejtem, egyszer sem volt érdemes elolvasnom. Amely napon nem olvasol, vesztesz. Javításra idődet ne sajnáld. A javítás is alkotás. Gyöngy, gyémánt, ha csak borsónyi is, értékesebb magánál a koronánál. S ha egy nap csak egy gyémántszemet alkotsz is, egy mondatban vagy csak egy szóban is: gyűrűbe illesztettél drágakövet. Fénypontok ahogy vannak a hegedűs játékában, amelyeken elidőz, éppígy az írásban is vannak olyan helyek, ahol a toll körüldongja ezt a passzust. Ezeken a helyeken brillíroz az író teljes művészete. Még a kis mondatocska is építmény. Arányos legyen! Mintha csupa illusztrációból kellene összeállítanod. Ha már végigjavítottad, olvasd el. És bámulni fogsz, mennyi hiba maradt!” 5. Gyűjts olyan tárgyakat a regényből, amelyekhez fontos események kapcsolódnak! Tárgy

Események

6. G  árdonyi autodidakta történész. Olyan ember, aki iskola nélkül, önerőből sajátít el bizonyos ismereteket. Tanulmányait széles körű írói érdeklődése irányította. Őt a török kori élet érdekelte legjobban, és az, hogy mi mozgatja az egyes ember tetteit a történelemben. Mitől lesz valaki hős, áldozat vagy áruló?

93

a) Gyűjtsetek olyan példákat, amelyek igazolják, hogy Gárdonyi a létező történelmi személyiségeket is emberközelbe tudta hozni! Esemény, mozzanat, megnyilvánulás Török Bálint Werbőczy Zrínyi Miklós Dobó István 7. Milyennek találtátok Bornemissza Gergely alakját (külső és belső tulajdonságok)? a) Rendszerezzétek az összegyűjtött tulajdonságokat jellemtérképpel!

Bornemissza Gergely

8. Az Egri csillagok 1968-ban készült filmadaptációja (filmváltozata) hozzájárult a könyv olvasói sikeréhez. Értékeljétek a film alapján a rendező, Várkonyi Zoltán szereplőválasztásait! a) Milyen nagyobb eltérések vannak a filmben a regényhez képest? b) Tetszett-e nektek Bornemissza Gergely és Vicuska? c) Írjátok le, miért olyan vonzó nőalak Cecey Éva a regényben és a filmen egyaránt! d) Voltak-e meggondolatlan lépései? Mikor és hányszor kellett volna segélykérő SMS-eket írnia, ha lett volna mobiltelefonja?

94

Mi a véleményetek Jumurdzsák és Sárközi szerepéről és filmes megformálásáról? 9. Jumurdzsák Sárközi a) Mindketten mellékszereplők, mégis nagy különbség van kettejük között. Segítik vagy akadályozzák Bornemissza Gergelyt? Jumurdzsák Sárközi

Nézzetek utána az interneten, hol építették fel az egri vár makettjét a filmforgatásra, és kiránduljatok el a helyszínre, ha lehetőségetek van rá!

10. A  z egri Dobó István Vármúzeum animációs filmet készített az eredeti várról. Nézzétek meg közösen számítógépen, és beszéljétek meg, tetszett-e a film! 11. H  a van rá mód, szervezzetek osztálykirándulást vagy baráti, családi túrát Egerbe, az egri vár és a vármúzeum izgalmas anyagának a megtekintésére! 12. S zorgalmi munka: Készítsetek vetített képes összefoglalást, PPT előadást a regényhez, a korról vagy Gárdonyi Gézáról, más regényeiről! 13. K  észítsétek el a téma elején megrajzolt térkép kibővítésével a regény tablószerű bemutatását (képek, írások, levelek, riportok, interjúk az egri hősökkel), és állítsátok ki a munkátokat az osztályban vagy a folyosón! 14. S zerkesszetek újságot Egri csillagok címen, amely végigköveti az ostromot, vagy amelyik megemlékezik a várvédő hősökről! Ne felejtsétek megírni az egri asszonyok bátorságát! Tudtad, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1902-ben Péczely-díjjal jutalmazta az Egri csillagokat, és 2005-ben ez a regény vitte el a pálmát a Nagy Könyv című olvasási verseny szavazásán?

95

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ...................................................  3 REGÉK, BALLADÁK A rege – Tompa Mihály: Pogány-kút............................  4 A románcos ballada – Arany János: Mátyás anyja............................  7 A történelmi témájú műballada – Arany János: A walesi bárdok........................  9 Összefoglalás................................................... 12 ARANY JÁNOS: TOLDI „Készíttessék költői beszély” – A Toldi keletkezése......................................... 13 „Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton” – Előhang.......................................................... 18 „Egy, csak egy legény van talpon a vidéken” – Első ének....................................................... 21 „Gőgösen fordul el jó atyjafiától” – Második ének................................................ 23 „Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?” – Harmadik ének.............................................. 26 „Bujdosik az ,éren’, bujdosik a ,nádon’” ‒ Negyedik ének............................................... 28 „Nem válik belőle farkasoknak étek” ‒ Ötödik ének................................................... 30 „Felmegyek Budára bajnok katonának” ‒ Hatodik ének................................................. 32

96

„Nagy hegyek lebegtek délibáb vizében” ‒ Hetedik ének................................................. 34 „Toldi György az öccse birtokára vágyik” ‒ Nyolcadik ének.............................................. 36 „Nyughelyet nem adott senki éjszakára” ‒ Kilencedik ének.............................................. 39 „Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!” ‒ Tizedik ének.................................................. 40 „Vágtat a zászlóhoz és mérkőzni kíván” ‒ Tizenegyedik ének......................................... 42 „Dicső híre-neve fennmaradt örökre” ‒ Tizenkettedik ének......................................... 44 Összefoglalás................................................... 45 GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK „s élénk színekkel festettem eléje az ostromot” – Gárdonyi Géza (1863–1922)......................... 50 „A haza sorsa van a fegyvereteken!” – Gárdonyi Géza írói pályája ............................ 53 Projektmunka – Az Egri csillagok feldolgozása........................ 58 Első rész ‒ Hol terem a magyar vitéz?............. 59 Második rész ‒ Oda Buda!............................... 63 Harmadik rész ‒ A rab oroszlán ...................... 70 Negyedik rész ‒ Eger veszedelme.................... 74 Ötödik rész ‒ Holdfogyatkozás........................ 80 Befejezés – Közös ügy...................................... 86 Összefoglalás................................................... 92