NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR TURIZMUS INTÉZET
„KINCS, AMI VAN – FÓKUSZBAN AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS” III. NEMZETKÖZI TURIZMUS KONFERENCIA 2011 TANULMÁNYOK
GYŐR, 2011
A kiadásért felel: Prof. Dr. Neményi Miklós Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadójának Elnöke
Szerkesztő: Dr. Darabos Ferenc
Lektorálta: Dr. Darabos Ferenc Dr. Happ Éva Dr. Sipos Zoltán
ISBN 978-963-7287-26-8 A kötetet kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó Apáczai Csere János Kar Tördelés: Kovácsné Lakatos Szilvia Példányszám: 100 Terjedelem: Cd (pdf)
Előszó a "Kincs, ami van – fókuszban az egészségturizmus" című konferencia-kiadványhoz A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet "Kincs, ami van – fókuszban az egészségturizmus" címmel rendezte meg harmadik nemzetközi konferenciáját. Az intézet dolgozói az előző évek sikeres rendezvényei alapján döntöttek a program visszatérő megvalósításáról. Köszönöm a közreműködő oktatók, kollégák, és a tudományos műhely hallgatóinak szorgos, lelkiismeretes előkészítő és lebonyolító tevékenységét. A 2011. évi konferencia április 11-12.-én zajlott, helyszíne a Hotel Famulus oktatószálloda konferenciaterme volt. A plenáris konferenciára, valamint idegen és magyar nyelvű szekciókra különülő esemény a második napon nemzetközi hallgatói versennyel is kiegészült. Nagy örömömre szolgált, hogy a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója elfogadta védnöki felkérésünket, Győr Megyei Jogú Város önkormányzata pedig anyagilag is hozzájárult a sikeres lebonyolításhoz. Az esemény Varga Józsefné Dr., Dékánhelyettes megnyitójával vette kezdetét. A plenáris előadások angol, illetőleg német és magyar nyelven szóltak neves előadók tolmácsolásában. Rendezvényünket megtisztelte előadásával többek között a Nemzetgazdasági Minisztérium Turizmus Főosztályának vezetője, a Nyugat-dunántúli RMI igazgatója, illetőleg Győr Megyei Jogú Város idegenforgalmi referense is. A konferencia kiadványba összesen 26 lektorált publikáció került, 8 angol, 5 német, 13 magyar nyelvű előadás nyomán. Örömömre szolgál a tavalyi évhez viszonyított jelentős minőségi és mennyiségi fejlődés. A kutatások témaköri bontásban az egészségügyi szektor paradigmaváltásával, a gyógyturizmus és wellness megújulásával, az alágazati fejlesztésekkel, marketinggel, illetőleg a szállodaipar-vendéglátás elemzésével fogalakoztak. Területi megközelítésben hangsúlyt kaptak az ágazati desztinációk hazai és nemzetközi összehasonlító elemzései, valamint a kapcsolt infrastruktúra vizsgálata. Keresleti oldalról a fogyasztói igényekkel, szokásokkal, életminőséggel foglalkoztak a kutatók. A kiadvány lehetőséget nyújtott oktatásmódszertani kérdések vizsgálatára, és a kutatási műhely tagjaként egy tehetséges, saját nevelésű hallgatónak is fórumot biztosított monitoring-elemzésének bemutatására. Reményeim szerint a Turizmus Intézet rendezvényszervező teamjének CD formátumban megjelenő harmadik kiadványa jól szolgálja publikációs kötelezettségeink teljesítését, valamint az előadók tudományos előmenetelét. Ezúton köszönöm az előadók munkáját, a lektori tevékenységet és kívánom, hogy a jövőben mind színvonalasabb rendezvények sokaságával tudjuk intézményünk hírnevét öregbíteni.
Darabos Ferenc Ph.D. Intézetigazgató, rendezvényfelelős
TARTALOMJEGYZÉK ANGOL SZEKCIÓ...................................................................................................... 6 Zoltán SIPOS, Ph.D. Wellness Consumers, Experience Economy and Postmodern Marketing .......... 7 ALBERT TÓTH Attila Spa and wellness hotels in Hungary................................................................. 18 Dr. MOLNÁR Csilla Efficiency of Health Tourism and the Effects of Spa Developments in EastHungary between 2000 and 2007..................................................................... 26 SZABÓ Zoltán Medical tourism and settlement development – as the leaders of local governments see it ........................................................................................... 39 Borbála GONDOS Relationship between health tourism and quality of life The appearance of the health tourism and quality of life in international and domestic development concepts and strategies ............................................... 51 MAGYAR Márton Recreational services in tourism nowadays – experiences from a survey........ 64 RUZSA Csaba Job creation and (health) tourism in Hungary especially in the SouthTransdanubian region: Future prospects based on international trends........... 72 WÖRLE Adrienn Challenge in the health tourism: how to cope with the “burnout” ...................... 84 NÉMET SZEKCIÓ .................................................................................................... 90 Ferenc DARABOS Ph.D. Bewertung der Erreichbarkeit der wichtigsten heimischen Destinationen auf öffentlichen Straßen - mit besonderer Rücksicht auf die gesundheitstouristischen Zentren..................................................................... 91 RESIAK-URBANOWICZ Marta -PRINTZ-MARKÓ Erzsébet Vergleichsstudie der Gemeinsamkeiten und Unterschiede im Gesundheitstourismus von Polen und Ungarn ............................................... 104 SZABÓ Zoltán Inanspruchnahme von Heilbad-Dienstleistungen im Lichte von Verbrauchererhebungen........................................................... 121 HUSZ Anikó Wirklichkeit und Möglichkeit der Thermalbäder in Szigetköz .......................... 135 JAKAB Petra Gesundheitstourismus und Medical Wellness im Image von Győr – Schwerpunkte für die Zukunft ......................................................................... 146 MAGYAR SZEKCIÓ............................................................................................... 153 Prof. dr. habil SCHMIDT Péter CSc. Paradigmaváltás az egészségügyi ellátásban, különös tekintettel az egészségmegőrzés és egészségnevelés szempontjaira valamint az egészségügy gazdasági kérdéseit illetően ..................................................... 154 Dr. HAPP Éva Minőség és etika a wellness szállodákban ..................................................... 162
RÉGAISZNÉ VAJDA Katalin A wellness táplálkozás és szerepe az egészségturizmusban......................... 172 KÓRÓDI László Romániai és magyarországi fogyasztói igények és szokások a turizmusban. 178 Dr. HUSZKA Péter A közép-dunántúli régió turisztikai szokásainak vizsgálata, avagy mennyire fontos az egészség egy szabadidős programban?......................................... 196 ORBÁN Dezső Humánerőforrás tartalékok ............................................................................. 207 KOVÁCSNÉ LAKATOS Szilvia Szállásfoglalási alternatívák a magyar turizmusban ....................................... 217 DOMÁN Gabriella Az oktatási módszerek változásainak vizsgálata a Bologna-rendszerben...... 228 PÉTERVÁRI Zsófia A vagyon adóztatása valamint a falusi vendéglátás adózási kérdései Magyarországon............................................................................................. 236 HÜBLER Nóra Hatékonyságjavítás a közoktatásban ............................................................. 243 BOGA-POHL Patrícia és MARKÓ Gabriella Tudásaudit a szellemi tőke tükrében .............................................................. 258 HALLGATÓI PUBLIKÁCIÓK................................................................................. 269 VLASITS Gergely A monitoring gyakorlata a városi turizmusban ................................................ 270 MANCZAL Alexandra A Szigetköz gyöngyszeme Lipóti Termál- és Élményfürdő ............................. 278
ANGOL SZEKCIÓ
6
Zoltán SIPOS, Ph.D. King Sigismund College Wellness Consumers, Experience Economy and Postmodern Marketing In the recent years, new types of tourism demand have substantially changed the nature of tourism products. An increasing part of consumers tend to refuse mass tourism and continues seeking individual, different experiences. Attraction, being the core element of tourism product, is becoming more and more important. Considering the fact, that Hungarian tourism has a much slower revival after the world crisis in 2008-2010, we may afford the hypothesis that this sector has not been modernized enough — meaning that it is not yet focusing on offering unique experiments to consumers. Experience economy as a theory stresses the importance of a complex approach to evaluate market demand segments. What consumers are looking for in the postmodern age and even after postmodern times, it is fantasy, adventure, having fun, down-aging, to live longer and more lives, self-achievements and so on. Consumers are not any more “hedonistic, marginal utility maximizing machines”, as the traditional microeconomic theory evaluates them. Basic concepts of experience economy are nicely described by Pine II and Gilmore, in their nice and basic book titled “The Experience Economy”. (B. Joseph PINE II, James H. GILMORE: The Experience Economy: Work is Theatre & Every Business a Stage. Harvard Business Press, 1999.) Some considerable Hungarian effort has already been invested to the research of this phenomenon, but, sorry to say, with less overall result. According to this theory, the goods sold in this beautiful new world are experiences, which are categories meaning more than just commodities, products and services in the market development process. The buyer is a guest (maybe a tourist), who wishes to enjoy sensations and collect memorable personal emotions. Experience includes entertainment, education, joy, having fun, aesthetic and active participation in what is happening. Postmodern marketing refers to a change in paradigm of traditional, massoriented marketing. Refusal of great ideologies, narratives is a basic principle; just as turning the focus of attention to individuals in an extreme form. Interesting things are more attractive than true stories: just remember the movie “Matrix”, in which audience does not even know whether it is reality or fantasy happening on the screen. Nostalgia and retro styles are trendy. This world is seen as a mix of reality and internet, life and web world. Consumers wish to participate in everything, just to be active or interactive, to try anything possible. Extreme sports are charming, regardless of being very dangerous sometimes. Experience hunting, the quest for fun and joy every day teaches us new lessons on tourism marketing as well. This paper presents a basic picture on the issues mentioned above. It also introduces cases of postmodern tourism marketing, indicating an alternative way of development of tourism marketing strategies in the global competition.
7
1. Development of demand and consumption During the last decades tourism demand and tourism products have gone through profound development all over the World. In Western Europe and in the United States transformation of tourism demand and tourism products has started earlier and had been much more widespread. On the other hand, in the new market economy countries it has started much later, but in some respects it was very rapid and impressive. But still, we can see some decades of delay in forming tourism demand and the development of tourism products as well in the transformation economies. The reasons are not only lower wages (20-30 % of western European standards), but also the slower development of consumption culture and the low rate of population infected by tourism at all. Development of tourism demand and tourism products during the last decades has reflected the transformation of the society and the value systems. During the last hundred years society in the developed countries has developed from the preindustrial, pre-modern stage to the modern, industrial society in the first half of the 20th century, and by the end of the century it has entered to a postindustrial, post-modern phase. Naturally, these different phases of the development of social value systems have also changed profoundly and did change consumer behavior as well. In the 20th century, in the most developed countries, not only production and even service industry have started to use the methods of Fordist organization and management system, but consumption has become more and more influenced by the Fordist principles. In tourism, Fordist consumption patterns became prevalent after the 2nd World War, which was the time of development of mass tourism. Fordist type consumption was the product of the post WWII economic development, with longer paid holidays, wide use of cars, and increasing purchasing power. This tourism can be called mass tourism and according to SHAW and WILLIAMS (2004) its characteristics are as follows: Collective consumption by undifferentiated tourists Collective gaze of tourists – managed by a tour operator and a guide Demand for familiarity by tourists and repeated visits to the same destination Undifferentiated product – similarity of facilities and experiences Rigidity of production – highly standardized, large scale, dependent on economies of scale o Low prices – importance of discontinuing and price cutting o Large numbers of tourists to a circuit of mass production o o o o o
Fordist principles were used also in service industry, as RITZER (1995) has described in his famous book on McDonaldization. (see later). But of Fordist principles in production, in services and in consumption have ruled only till the mid 70s. The first and second oil crisis (1973-1977) have shaken industrial society and forced in the most developed countries introduction of new technologies – computers, IT technologies, satellite communication – and new production methods – Toyota just in time system, foreign investments and multinational companies’ market expansion, which led to the well known processes of globalization. These new structures has contributed to the emergence of the “Global Village” (McLUHAN, 1962), where Fordism and modernism have become quickly obsolete. 8
The following table tries to demonstrate the basic characteristics of postmodern or post-fordist consumption pattern together with some tourism evidences. Table 1.: Postmodern consumption patterns Characteristics of postmodern Tourism examples consumption Consumers are increasingly dominant Rejection of certain forms of mass and producers have to be much more tourism (holiday camps and cheaper consumer oriented packaged holidays) and increased diversity of preferences Greater volatility of consumer Fewer repeat visits and the proliferation preferences of alternative sights and attractions Increased importance of market Multiplication of types of holiday and segmentation visitor attraction, based on lifestyle search Growth of consumers’ movement Much more information provided about alternative holidays and attractions through the media Development of many new products, Rapid turnover of tourist sites and each of which has a shorter life experiences, because of rapid changes of fashion Increased preferences expressed from Growth of ‘green tourism’ and forms of mass forms of production/consumption refreshment and accommodation individually tailored to the consumer (such as country-house hotels) Consumption as less and less ‘De-differentiation’ of tourism from functional and increasingly aesthetic- leisure, culture, retailing, education, oriented phenomenon sport, hobbies Source: ÁRVA, 2010. New types of tourism demand have profoundly changed tourism supply and tourism marketing activities as well. Differentiated product development and differentiated marketing became more important practically in all tourism products. At the same time, visitors are not only passive consumers of experience but would like to participate in the generation process of the experience actively.
9
2. McDonaldization and Disneyfication McDonaldization stands for the utilization of Fordist production management principles in the totality of the business sector, including services. This process in tourism created mass products, uniform product packages with standardized sales and marketing support. This has been the backbone of tourism sector and industries worldwide. Nevertheless, postmodern way of thinking refuses uniformized, mass consumption and mass commodities. It is looking for individualistic, fantasy, active participation of the consumer. In the field of services industry, at the end of 20th century, under the postmodern era, a new tendency has emerged. We may call it Disneyfication, following BRYMAN (2004) and ROOST (2000). Disneyfication means such a transformation of space and time, in which fairy tale, fantasy, imagination plays a much greater role than mere reality. This trend makes a trade-off between real things and fairy tale, having the visitor or client becoming a player in it. Are McDonaldization and Disneyfication necessarily excluding each other? Not at all. Disneyland, for example, is working hard for efficiency, and uses mass production and consumption. But in the same time, it offers tales, fantasy and the myth of personality. RITZER(1995) introducing the term of McDonaldization, finally argues for McDisneyfication, an efficient mass production and consumption of tales and fantasy. This is probably realistic, as postmodern consumers themselves are mainly mass consumers, excluding a narrow elite layer. People, who have limited material resources, also wish to enjoy fantasy and theme parks efficiently. The main difference between modern and postmodern philosophy of life can basically be observed in the main principles: efficiency is a modern, whereas experience is a postmodern category. McDonaldization stands for the modern lifestyle, Disneyfication for the postmodern. But if the efficiency-seeking methods are amalgamated with postmodern philosophy, we can also speak about McDisneyfication. Though citizens of the Eastern European countries might be interested in the more individualized, higher-end tourism products, under postmodern way of thinking and Disneyfication, only a small majority of the population can afford it. It is true in spite of the fact that the value systems in the Eastern European countries are largely influenced through mass media and internet by the “post-modern values” – but the majority of the consumers in these countries are simply not able to realize their wishes. This is one of the basic contradictions of the tourism demand in Eastern Europe. And another contradiction is, that as local customers are not able to buy more personalized, more valuable, more post-Fordist tourism products, local suppliers are often not offering that kind of quality products, though foreigner visiting these countries would need that kind of offerings, service packages, more sophisticated product elements. 3. Experience economy Experience economy is a new stage of offering in an economic sense. Agriculture-based economy dealt mostly in raw materials, what we can call commodities: wheat, wool, coffee beans etc. Industrial revolution has introduced products as mass manufactured goods: bread, clothes, branded roasted ground 10
coffee etc. In the way of further economic development, services have an increasing importance in our everyday life: restaurants, cafeterias, laundries, garment salons fulfill our needs and demand. At a certain level of development, some services can also be standardized just as commodities: savings accounts, car insurance, laundry services are being commoditized. In order to differentiate their offerings, many companies are moving beyond services into experiences. Thus, Pizza Hut offers more than a meal: it will host your child’s birthday party, complete with a candle lit cake and amusements. Walt Disney with their Disney Parks is the recognized expert in offering experiences. The workers are called actors, you the visitor are the guests and the theme park becomes a stage. Experiences are a distinct offering from services. Experiences must provide a memorable offering that will remain with one for a long time. In order to this, the guest must be drawn into the offering such that they feel a sensation. And to feel the sensation, the guest must actively participate. This requires highly skilled actors who can dynamically personalize each event according to the needs, the response and the behavioral traits of the guests. Providing experiences requires a new supplier perspective. Suppliers of goods typically see themselves as manufacturers and service suppliers as providers. Those companies that wish to offer their customers an experience, need to see themselves as stagers of events. Like in the case of theatrical events, there must be a script of dialogues, and a careful training of the employees to make them ready to answer properly do the different challenges that may occur. Pine and Gilmore have identified four types of experiences, namely entertainment, educational, aesthetic and escapist (social) experiences. The more of these are involved in an offering, the higher the competitiveness of the experience package will be. Dimensions of these experiences are absorption, immersion, passive and active participation, which can be featured in a nice chart. When designing and delivering experience, one should aim to theme the experience, harmonize impressions with positive cues, eliminate negative cues, mix in memorabilia and engage all five senses of the consumers. Experiences, nevertheless, are not the ultimate form of economic offerings. Pine and Gilmore have identified a fifth stage: Transformations. Whilst experiences do provide sensations and a memorable event, these do wear off with time. Transformations, on the other hand, make a permanent beneficial change to the customer. A sick person becomes well in body and mind (in the case of a successful medical treatment), a company escapes bankruptcy by a turn-around (by a venture capital investment with management consulting and financing), and a tired and exhausted person becomes fresh, active and fit again (in the case of good wellness experiences). Experiences in general, are memorable and are sustained for a certain period of time only. Transformations are inspirational and must be sustained through time. 4. Postmodern marketing in the tourism sector Since the nineties of the 20th century, there is a significant, although minority opinion in the marketing science. It says that Kotler’s world famous marketing philosophy and reasoning had been a product of the modern (fordist) era, and it has lost its significance since the end of the century. Postmodern times need postmodern marketing philosophers. In Hungary, these opinions include Hahn, J. , Fojtik, J., and Mitev, A. Z.- Horváth, D. (2008). We have no reason to be amazed by the criticisms 11
of orthodox marketing theory by postmodern thinkers, considering the fact that Kotler’s marketing theory has been such an organic, well-made theoretical system that it is simply too good for postmodern taste. Postmodern marketing argument says that segments on the market, based on age, sex, place of living, income etc. are not lasting forever, they are changing quickly. American-based arguments are less sympathetic for postmodern marketers: they emphasize multi-culturalism and cultural diversity. Postmodern marketing is superior to modern marketing, they say, because it involves more emotional analysis in explaining consumer behavior, the explanation of which is still an unresolved problem in classical marketing theory and practice. Furthermore, postmodern marketing has a changing, developing theoretical foundation. Uses qualitative analytical methods better than quantitative, and has an ethnographic foundation. Instead of microeconomic and management way of thinking, it initiates macroeconomic and sociology-oriented anthropology in research. It focuses on emotions and consumption trends in real, individual life. According to MITEV and HORVÁTH, (2008) the characteristics of postmodern marketing in general are as follows: ¤ Hyper-reality: importance of signs, symbols, pictures, films ¤ Fragmented life and individuals: extreme individualism, hyper-differentiated segments ¤ De-centered subjects: materialization of relationships, tangibility of emotions ¤ Parallel existence, paradoxes, informality, double meanings ¤ Differences: interesting, memorable, personal experiences, adventures. It is not very difficult to see that tourism is an industry, offering service packages and emotions, which makes it very easy to use postmodern marketing philosophy in this field. In the ideal product of tourism, which is a service package, the core product element is very far from the traditional “bed and breakfast” servicing. The core product element is really sensation, attraction, pleasure, fun, experience. Tourists arrive in a destination in the hope of having rest, leisure, recreation, active and passive. Hotels, travel agencies, entertainment facilities, restaurants, pubs, cafeterias, beaches, tour operators, museums etc.—they are all resources of fun, experience, pleasure in a successful situation. It is even more so in the case of wellness packages, where all elements of the program are focusing on the well-being of the guest, his or her happiness, recreation, preservation of health, avoiding illnesses, developing conditions. We may say, wellness service packages have a strong relationship with the “Transformation” term of experience economy theory. So, their marketing strategy must line up with new methods and innovative approaches towards consumers. 5. Cases in postmodern marketing Postmodern marketing cases include several extraordinary experience-offering facility and service packages. Restaurants of middle-age style (knights’ dining), adventure car parking (Marché, Oldtimer), McCoffee shops offering special fun to accompany a coffee, interactive museums and castles, postmodern hotels (e.g. Radisson Blu in Berlin, having a huge aquarium inside of the hotel lobby, so the guest can see fish swimming when looking out across the window), palm-shaped artificial island in Dubai, theme parks, special fun and pleasure locations for tourists 12
worldwide. These efforts indicate considerable efforts towards the necessary experience-based extreme differentiation of postmodern (or, already, postpostmodern) tourism offerings. From all of these varieties, let us just observe two characteristic developments as cases, from the research made by L. ÁRVA (2010). 5.1. Motorway highway stations Post-modern tourism experience can perhaps be illustrated the in the best way by the example of new types of motorway service stations in Europe. The development of highway service stations started in Europe after the WWII with the highway construction boom in Germany, Italy and France. Traditionally highway service stations have offered the travelers gasoline and some snacks in small rapid restaurants in the vicinity of the filling stations. Sometimes smaller motels were built in the area mainly for long distance truck drivers. As in the 60s personal cars became more widespread in the middle class and as people could enjoy longer holidays, more and more families started to travel by cars to the seaside or to the mountain ski resorts. This was the time of mass family tourism and highway service stations started to get adapted to the changing demand. The first step of adaptation was generally the enlargement and modernization of the cafeteria at the filling station in order to attract other clients than the long haul truck drivers. The next step in Western Europe, mainly at the end of the eighties and at the beginning of the nineties was, that separate catering and hospitality centers appeared at the highway service stations, generally approximately 100-150 meters from the filling stations. In these catering and hospitality centers everything was about to serve the middle class travelers. Restaurants, grill bars, coffee shops, souvenir shops, business lounges and even smaller conference rooms are waiting for the travelers in the new catering and hospitality centers, which in Austria are mainly operated by the Rosenberger, the Marché or the Italian Autogrill companies. In these catering and hospitality centers also smaller, 3 star hotels with 5-10 rooms can generally be found. The hotel facilities are also aiming the families and business voyagers instead of the truck drivers. The choice of food and beverages are much greater in these centers than in the old-fashioned quick restaurants at the filling stations or in the traditional road side inns. They are targeting the typically demanding, more affluent new middle class travelers, being on business trips or on family excursions. In Hungary similar centers have just been built beside the M1 highway and at the Budapest MO periphery highway. They are all operated by the Swiss Marché group. Though these new catering and hospitality centers are relatively new establishments, targeting new middle class travelers, this is not the last word of the development of the catering and hospitality centers beside the highways. The new, we would say “post-modern” catering and hospitality centers at the highways are different from the traditional catering and hospitality centers not only in their appearance but in their marketing philosophy as well. As the traditional centers do not want to be anything else than high quality and efficient places beside the highways, where middle class travelers can have a shorter or longer stop-over, and where they can eat, refresh or perhaps spend a night or can have shorter company meetings, the new “post modern” centers want to give special experience to the travelers. 13
Typical example of these post modern catering and hospitality centers are operated by the Austrian Oldtimer company. The Oldtimer catering and hospitality centers are highly visible from the highways. These centers – there are four ones in Austria today – are rather eccentric architecturally, and catch the eyes of the travelers. Beside one of the Oldtimer centers there is an oversized pirate ship, where children can play if they wish. The internal setup of these centers is also unique and rather eccentric, too. In these centers travelers can also find restaurants, coffee shops, conference rooms and small hotels, just like in the more traditional catering and hospitality centers, but the internal decoration of these facilities is different. Some old furniture can be found here; there is an old motorbike and at the corner a knight in armor is watching the guests. The walls are covered by wooden sculptures in the famous Hundertwasser style. The Oldtimer Centers are close relatives of the Disneyland castles and their aim is also the same: to create special experience for children and for the adults who have kept the child in their hearts. Naturally these centers are not only passive spaces of the childhood nostalgia as in case of special Oldtimer car meetings, special country music festivals and other events. Children play a special role in the marketing philosophy of the Oldtimer centers. The marketing managers of the Oldtimer company have realized that more and more middle class families travel on the highways with children. Business travelers travel by airplanes or express trains but families generally prefer cars as it is easier to carry all the equipment, toys and sport gears needed for the children than by airplane or by trains. And as the children are the apples of the middle class families, naturally they will have a short stop-over where the children wish – and they prefer pirate ships, wonderland and the armored knights of the Oldtimer Centers. The Oldtimer Centres are typical examples of Disneyfication of tourism and catering – creation of experience in the everyday activities, even in the middle of the highways, between Vienna and Graz. The slogans of these centres are: activity, participation, fantasy, entertainment and fun. 5.2. New types of educational tourism Students travelled to faraway places even in the Middle Ages in order to be able to learn from the best professors of their time. Universities were founded in the peripheral countries in Europe only later, and never became as important as the traditional Western Universities in Heidelberg, in Berlin, in Paris. Till the emergence of “new educational tourism” universities had practically only one unique “marketing tool” to attract foreign students: to invite the best known professors to their cathedras. Today higher educational mobility has a completely different new aspect. Educational mobility today is getting more and more as much a tourist activity as an educational one. In our days according to the OECD more that 4 million students study abroad at colleges and universities all over the world. Half of the students arrive from the newly industrialized countries and they are sons and daughters of the new middle class, who can afford to travel to the developed countries. The proof of it is that the majority of the students arrive in the USA, Western Europe and Australia. Naturally, one of the major aims of the foreign students arriving at the universities of the developed countries is to learn, but the emphasis from the big names of certain professors has shifted to the general images of the universities 14
which are mainly measured by the university ranking lists, produced generally by the great journals and magazines. But besides learning other aspects are also getting more and more important for the students arriving from abroad. These aspects are the following: o o o o o
the general level of development of the country where the university is working ambience of the university town tourist attractions in the vicinity of the university sporting facilities and other entertainment possibilities of the university general ambience of the university.
As priorities of students regarding to their university choice are changing, the marketing activities of the institutions is becoming more and more sophisticated. Multi-cultural approach is vital in these situations. As after-class entertainment is regarded very important, special evenings are organized for the students by the university where they can present their home culture for the students of other nations. For universities it is very important to have foreign students as in the developed countries their number is generally declining because of the well known demographic trends. To attract students they need well designed marketing activity, where, beside the traditional academic values, tourist aspects have to be taken into consideration as well. Naturally it is a great danger to overemphasize tourist aspect against the traditional academic values as even today the core product of the universities should be knowledge, but the auxiliary tourism products around it is getting more and more important. These types of educational tourism are already present in the Eastern European countries, as increasing number of students from Western Europe are studying there either under Erasmus European student exchange programs, or as paying students, graduation mainly from the highly esteemed and relatively modestly priced medical and engineering universities of the Eastern European countries.
15
Bibliography 1. ÁRVA, L.- SIPOS, Z. : Adalékok a posztmodern turizmus marketing értelmezéséhez. (Az élmény és az egyediség jelentősége.) Marketing és Menedzsment, 2011. megjelenés alatt. 2. ÁRVA, L.: Post Modern Tourism Marketing. Synopsis. Manuscript of a book chapter. 2010. 3. BELK, R.W. (1995): Studies in the new consumer behaviour. In: Miller, D. Acknowledgeing Consumption, Phaidon, London. 4. BOURDIEU, P. (1984): Distinction: A social critique of judgement of taste. London, Rutledge and Kegan Paul. 5. BROWN, Stephen (1997): Postmodern marketing. International Thomson Press, London 6. BROWN, Stephen(2002): Vote, vote, vote for Philip Kotler. European Journal of Marketing, Vol. 29. No. 1. 7. BRYMAN, Alan E. (2004): The Disneyization of Society. Sage Publications. 8. DELI-GRAY, Zs.(2008): Nemzetközi marketing. (International Marketing). Műegyetemi Kiadó, Bp. 9. DELI-GRAY, Zs.- ÁRVA, L.(2010): Turizmusmarketing esettanulmányok. Akadémiai Kiadó, Bp. 10. FERNER, Fritz-Karl(1994): Idegenforgalmi marketing. Műszaki Kiadó, Bp. 11. FIRAT, A.F. et al. (1995): Marketing, in a postmodern World, European Journal of Marketing, Vol. 29. No. 1. 12. FOJTIK,J.- VERES, Z.(2006): Elnyújtott élvezet? Négy beszélgetés a marketingről. Akadémiai Kiadó, Bp. 13. HAHN, J. (é.n.): Post-modern marketing or the way to the holy grail? www.elib.kkf.hu/okt-publ/szf_23_05.pdf. 14. HOLLOWAY, J. Ch. (2002): The Business of Tourism. 6th Ed. Person Educational Ltd. Harlow. 15. LYOTARD, Jean-François (1984) The Postmodern Condition: A Report on Knowledge. Minneapolis: University of Minnesota Press 16. KOZMA, B.(2006): Turizmus marketing, Budapest. BGF KVIFK jegyzet 17. MacCANNELL, D. (1976): The tourist: A New Theory of the Leisure Class, New York: Sulouker Books 18. McLUHAN, M. (1962):The Gutenberg Galaxy: Making of the Typographic Man. Univ. of Toronto Press. Toronto. 19. MIKUNDA, Ch.(2004): Brand Lands, Hot Spots and Cool Spaces: Welcome to the Third Place and the Total Marketing Experience, Kogan Page, London 20. MILES, S. (1998): Consumerism as a way of life. London, Sage 21. MITEV, A.Z.- HORVÁTH, D.(2008): A posztmodern marketing rózsaszirmai. Vezetéstudomány, 2008/9. 22. OECD [2007]: Education at a Glance. OECD. 23. Oktatasi Statisztikai Evkonyv(2006) (Statistical Yearbook of Education) 2005/2006, Ministry of Education and Culture, Budapest 24. PINE, B. J. – GILMORE, J. H.(1999): The Experience Economy: Work is Theatre & Every Business a Stage. Harvard Business Press. 25. RITCHIE, B.W. (2003): Managing Educational Tourism. Aspects of Tourism 10. Channel View Publications, Clevedon. 26. RITZER, G. (1995): The McDonaldization Thesis. London, Sage. 16
27. RITZER and LISKA (1997): “McDisneyization” and “Post Tourism”: complementary perspectives on complementary tourism. in: C. Rojek and J. Urry (eds): Toursing Cultures, London, Routledge. 28. ROOST, F.(2000): Die Disneyfizierung der Staedte. Vs Verlag 29. SHAW, G., - WILLIAMS, A.M.(2004): Tourism and Tourism Spaces. SSGR Publications, London 30. TASNÁDI, J.(2002): A turizmus rendszere. Aula, Bp. 31. URRY, J. (19995) Consuming Places, London, Routledge
17
ALBERT TÓTH Attila University of West Hungary Apáczai Csere János Faculty Spa and wellness hotels in Hungary Introduction Out of the 3,154 settlements in Hungary there are currently 385 of them where there are thermal and medicinal baths which is more than 12% of all these locations. This is a unique situation for a country of this size & in addition to some other factors one can see that there are special circumstances in our homeland as far as health tourism is concerned. According to the figures of the Directorate of National Spa and Thermal Baths there 66 that qualify as thermal baths, about 1,200 thermal water fountains, 220 recognised medicinal waters, 195 recognised mineral waters, 5 medicinal caverns, and one mofette (Matraderecske) in this country. At the moment there are 13 locations in Hungary that are qualified as “health resorts” (Balf, Bük, Kékestető, Lillafüred, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Parád, Zalakaros). The fourteenth city that has applied for this accreditation in 2011 is Sárvár, where, besides the thermal bath, the development of spa and wellness hotels over the past few years has provided the excellent pre-conditions for this accreditation. As a whole, health tourism accounts for approximately one quarter of Hungarian tourism and this proportion will increase in both the short and longer term. The New Széchenyi Plan focuses on the health industry, and it has has two priorities, the first is health tourism developed in the health industry, the other one is the thermal health industry. The largest proportion of income is realised in the spa and wellness hotels which is the reason why it is so important to develop these types of hotels. The official opinion of the Hotel Association of Hungary (HAH) welcomed the points written in the New Széchenyi Plan but at the same time they drew attention to the other branches of tourism too that have to be taken care of, among others, such as the business tourism (M.I.C.E.), and the cultural and city break tourism (Professional paper of Hotel Association of Hungary, 2010) Spa and wellness hotels The elements of the domestic health tourism can be mostly characterised by the medicinal baths and the spa hotels that can be found next to the medicinal baths. Spa hotels already existed in Hungary before the start of the significant growth in tourism, thanks to the wealth of the internationally excellent thermal and medicinal waters. „The Hungarian health tourism has already suffered its biggest loss as a result of the peace treaty of Trianon, as the most important health resorts, so, the spa hotels too, got over the border. „ (Rubovszky, 2009:352) It means that there were always traditions for operating spa hotels in Hungary but this real development started with the foundation of the Danubius Hotels Group in 1972. The spa hotels, like the Thermal Hotel Hévíz, Thermal Hotel Margitsziget, Thermál Hotel Aqua Hévíz, Thermál Hotel Sárvár, Thermál Hotel Bük that are still excellent today were opened 18
one after the other. One has to remember the hotel Gellért as well on the front of which one can see the text “spa hotel” since it was opened in 1918. The Gellért joint the Danubius chain in 1981 and it is one of the most dominant, leading hotels of this chain of hotels even today. Table 1: Development of the numbers and capacity of the spa and wellness hotels in Hungary between 2004 - 2010 Number of hotels (Units) Years 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Spa hotels 56 62 55 55 54 54 62 Wellness hotels 15 31 45 59 82 89 107 Total hotels 824 836 837 854 875 856 878 Capacity of hotels (Rooms) Years 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Spa hotels 6774 7247 6583 6653 6819 6746 7211 Wellness hotels 1080 2284 3738 4019 5056 5786 7384 Total hotels 47611 48694 50231 50106 50669 50985 52620 Capacity of hotels (Beds) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Spa hotels 14868 16183 14014 14001 14645 14240 14953 Wellness hotels 2634 5622 9021 9429 11689 13219 17749 Total hotels 112769 115895 116223 114227 115669 115558 119561 Source: after the Hungarian Central Statistical Office (KSH) statistics (2004 -2010)
The table 1 demonstrates the development of the numbers and capacity of the spa and wellness hotels from 2004 to 2010. Wellness hotels as a special category have existed since the 54/2003. (VIII.29.) GKM order, this means that the Hungarian Central Statistical Office (KSH) has been collating statistics on wellness hotels since that time. Prior to 2004 there were no wellness hotels in operation; however, from 2004 onwards wellness hotels were introduced and since then their number has increased significantly year after year. In the recent years the largest proportion of new hotel projects were 4 star wellness hotels. In the new wellness hotels special rooms were included, with conference departments everywhere, so that the hotels do not only focus on holiday guests but also on business tourism (M.I.C.E.) as well. The number and capacity of spa hotels showed only a minimum increase in the recent years. Practically, the numbers have stagnated somewhat, for which main reason must be the increasing popularity of wellness hotels. The spa hotels have recognised the threat but also the opportunity as they improve and develop more towards the wellness sector. It is important for them not to lose the circle of guests who visit a hotel not to primarily to recover, but to relax, take some rest and use the services of the wellness environment. The conditions of the spa hotels are basically very good, after some developments, alterations in almost every single one means that they are suitable to provide wellness services too. Medical wellness is a trend that especially favours the spa hotels that were introduced from Germany some years ago and there future popularity can be forecasted too. According to the data of the Hungarian Central Statistical Office (KSH) of 2010, from the 878 hotels that operate in Hungary, 62 units were spa and 107 wellness hotels. 19
The shares are 7% and 12% of the total hotel units that totalling 19.2% of the units. As far as the number of the rentable rooms is concerned, they shared 13.7 % and 14.0%, which is 27.7% in total. The year of 2010 was the first when the capacity of the wellness hotels exceeded those of the spa hotels as far as the number of the rooms and bedplaces is concerned. The average hotel in Hungary awaits guests with 60 rooms and 136 beds (bedplaces). Bigger hotels can be found in the large provincial cities and the well-known medicinal and holiday resorts. The total capacity of the 158 hotels operating in Budapest runs to 17,537 rooms, 37,115 bedplaces (KSH, 2010), this means that the average hotel in Budapest has 111 rooms and 241 beds. The average size of the wellness hotels is 69 rooms, with 166 beds, while, in case of the spa hotels this average takes 116 rooms and 241 beds. The higher room and bedplace index of the spa hotels is justified by the necessity of the therapeutical department; in case of smaller hotels it would be difficult to justify the high expenses of its establishment. Among others, this is one reason for the fact that in the recent years just a few new spa hotels were built in Hungary, according to the new trend people prefer to build wellness hotels. (KSH 2011, Tourism in Hungary 2010, with preliminary data) In the wellness hotels it is less complicated to meet the 9 requirements of the previous order in case of a smaller hotel too. From the 9 requirements the most exacting one refers to the facilities, the establishment of one indoor swimming-pool but the minimum size of the pool and that of the water surface were not determined. Table 2: Capacity of the commercial accommodations in 2010 in Hungary Units Rooms Beds 2010/2009 (Beds) Hotels (Total) 878 52 620 119 561 +3,5% 5 star hotels 24 4 710 9 553 +0,3 % 4 star hotels 219 20 592 45 559 + 13,6 % 3 star hotels 461 21 936 50 987 -0,9 % 2 star hotels 138 4 011 10 160 -9,4 % 1 star hotels 34 1 313 3 180 -3,2 % Spa hotels 62 7 211 14 953 +5,0 % Wellness hotels 107 7 384 17 749 +34,3% Guesthouses 1 067 13 785 35 353 -4,0 % Tourist hotels 201 5 913 22 893 +6,9 % Youth hotels 114 4 213 15 740 -12,9% Bungalows 326 7 062 20 971 +6,0% Camping sites 227 29 792 74 664 -3,9 % Total 2813 113 385 289 182 -0,1 % Source: Hungarian Central Statistical Office (KSH) Preliminary data (31 July 2010)
The proportion of the domestic and foreign guests is in the spa hotels is exactly the same, the domestic tourists share 72.3% of the guest nights in the wellness hotels. Perhaps, this is not astonishing at all because the wellness hotels can be characterised by the shorter stay as compared to the spa hotels.
20
Table 3: Tourist traffic of the spa and wellness hotels in 2010 Spa hotels Wellness hotels 2010 2010/2009 2010 2010/2009 Domestic Arrivals (1000s) 445 +12,1 % 710 +26,8 % Guests nights (1000s) 1 275 +8,2 % 1 598 +28,6 % Average length of stay (nights) 2,9 -3,5 % 2,3 +1,4 % International Arrivals (1000s) 305 +7,0 % 207 +34,4 % Guests nights (1000s) 1 295 +1,7 % 614 +42,9 % Average length of stay (nights) 4,2 -5,0 % 3,0 +6,3 % Total Arrivals (1000s) 751 +10,0 % 917 +28,4 % Guests nights (1000s) 2 571 +4,8 % 2 212 +32,2 % Average length of stay (nights) 3,4 -4,7 % 2,4 +3,0 % Source: Hungarian Central Statistical Office (KSH 2011) Preliminary data 2010
According to an Austrian survey, domestic tourists looking for a specifically wellness hotel environment are only willing to visit wellness hotels from a distance of max. 300 km. This means a max. two and a half hours’drive (mostly on any of the top quality highways), it is not worth devoting more time to travelling because one can find wellness hotels of top level nearer too, in just about every single province. The situation is the same in Hungary too, from the point of view that the range of attractiveness of the wellness hotels also runs to a drive of maximum two, two and a half hours. Starting from Budapest, the wellness hotels of the similar level in other towns and villages that can be reached on the highways very easily can compete with each other, because, from Budapest it is the same in which direction the target of the travel can be found as far as the distance is concerned. However, it is not typical that people would reserve accommodation with wellness motivation from one end of the country to the other, or any further than this. In case of the spa resorts and spa hotels, the situation is a little bit different because the composition of the medicinal waters, the types of the treatments provided in the hotels and the types of the illnesses that can be cured by them mean an important part of the medical treatments. This essentially determines the choice of the hotel for the people who want to be cured by the treatments, while, in the wellness hotels neither medicinal nor thermal water has to be provided. According to the situation experienced with „long weekends”, the bookings for the well-known four star wellness hotels in the country reaches the hundred per cent, already some weeks before the arrival. „It is high time to revise the legal regulation about the qualification of the spa resorts and spa hotels that can provide a competitive advantage, as a quality assurance of a health kind, contrary to the foreign competitors. „ (New Széchenyi Plan 2011: 53) The qualification of the hotels became really a question of the hour, especially since the Governmental Regulation 239/2009 has appeared. The new, private qualification system of brandmark type, the Hotelstars Union that joint the Hotel Association of Hungary too, does not include any possibility for the qualification of the spa and wellness hotels, it only qualifies a general type of hotel. The Hotel Association of Hungary has already developed the new system of 19 21
types of criterions of the spa hotels and 46 types of those of the wellness hotels, which are being introduced. These type of extra qualifications can be claimed by the hotels. For Hungary, especially regarding the spa hotels, it would be very important to have the qualification’s brand name accepted internationally as well. At present, most spa and wellness hotels of a high level still have themselves qualified according to the TÜV Rheinland qualification system that is acknowledged in the German language area, those who gain this qualification can have the competitive advantage contrary to the domestic and foreign hotels with no qualification. The qualification is not only important for future guests but primarily for the travel agencies who organise and intermediate the travels. There are some agencies that are only willing to work with qualified hotels because it is one of the most important guarantees for the quality and the satisfaction of the guests. The Hotel Association of Hungary also draws attention to the fact that the guests do not only stay in the spa and wellness hotels to use the spa and wellness services but, for example, they stay there because of conferences, seminars and company events too. According to the surveys of Hungarian Central Statistical Office (KSH), 4.5% of the visitors from abroad arrive in our country because of therapeutical and wellness motivations. Anyway, this fact makes us think and has to urge those persons and organizations, which are interested in tourism and may have an influence in introducing the supply of health tourism from our home better abroad, to urge for further serious work on marketing our country’s image abroad. According to the data of 2009 of KSH, the average expenditure by the persons who arrive with medicinal and health touristic purposes runs to 16,300 HUF, by those who take part in the business tourism it comes to 28,400 HUF, while in the circle of the conference participants it amounts to 31,500 per head per day. (Hotel Association of Hungary, 2010) These data with the pervious ones together corroborate that one has to remember other segments of tourism too and not only appreciate the health tourism within the tourism. We have very good abilities in this field and we have to make efforts to use them as much as possible, in the international markets as well. Table 4: Gross revenues of the Hungarian hotels in 2010 (Million HUF) Other Total Accomodation Food and Beverage (incl. Breakfast) 5 star hotels 29 940 11 809 9 240 50 989 4 star hotels 52 101 21 365 25 957 99 423 3 star hotels 26 159 10 425 12 369 48 953 2 star hotels 2 620 1 243 781 4 645 1 star hotels 359 29 41 429 Total hotels 111 322 44 934 48 410 204 666 Included in total Spa hotels 19 300 9 171 11 485 39 958 Wellness hotels 16 122 8 860 10 176 35 158 Source: Hungarian Central Statistical Office (KSH 2011) Preliminary data 2010
22
Table 5: Percental distribution of the gross revenues of the Hungarian hotels, selected by categories in 2010 Accomodation Food and Other Total Beverage (incl. Breakfast) 5 star hotels 58,7 % 23,2 % 18,1 % 100,0 % 4 star hotels 52,4 % 21,5 % 26,1 % 100,0 % 3 star hotels 53,5 % 21,3 % 25,2 % 100,0 % 2 star hotels 56,4 % 26,8 % 16,8 % 100,0 % 1 star hotels 83,7 % 6,8 % 9,5 % 100,0 % Total hotels 54,4 % 22,0 % 23,6 % 100,0 % Included in total Spa hotels 48,3 % 23,0 % 28,7 % 100,0 % Wellness hotels 45,8 % 25,2 % 29,0 % 100,0 % Source: Hungarian Central Statistical Office (KSH 2011) Preliminary data 2010
The incomes of the spa hotels are still higher in every single category than those of the wellness hotels; however, the wellness hotels already had a bigger capacity in 2010. The reason for that is the composition of guests because the nights of the domestic market guests, who are more sensitive for the price, has already been more than 70%, while, the proportion of the home and foreign guest nights in the spa hotels is about the same. Table 6: Percental distribution of the gross revenues of the Hungarian hotels, in global selection after categories in 2010 Other Total Accomodation Food and Beverage (incl. Breakfast) 5 star hotels 14,6 % 5,8 % 4,5 % 24,9 % 4 star hotels 25,5 % 10,4 % 12,7 % 48,6 % 3 star hotels 12,8 % 5,1 % 6,1 % 24,0 % 2 star hotels 1,3 % 0,6 % 0,4 % 2,3 % 1 star hotels 0,2 % 0,0 % 0,0 % 0,2 % Total hotels 54,4 % 22,0 % 23,6 % 100,0 % Included in total Spa hotels 9,4 % 4,5 % 5,6 % 19,5 % Wellness hotels 7,9 % 4,3 % 5,0 % 17,2 % Source: Hungarian Central Statistical Office (KSH 2011) Preliminary data 2010
Analysing the composition of the incomes one can state that the spa hotels can still reach higher incomes in all categories in the tables as compared to the wellness hotels. The accommodation fee, the hospitality and other incomes are higher separately too in spite of the fact that the wellness hotels already had a higher room and accommodation capacity in the year of 2010. (After the statistics of KSH) According to the experience of recent years, the foreign guests are a little bit less sensitive for to the price than domestic market guests looking for discounted packages in wellness hotels. 23
Summary (Conclusion) For the high-level health tourism, besides the baths and other institutions related to the health tourism, the spa and wellness hotels have extra importance. The importance of these hotels can be proved very sharply where the operation of the thermal and medicinal baths is not profitable by themselves. This is mainly typical in the case of the smaller towns and villages with smaller number of inhabitants reduces the potential number of guests, finally the entry tickets sold and the value of services does not guarantee the profitable operation by their own inhabitants and the tourists either. The establishment and the continuous operation of the baths carry very high costs, without the suitable number of guests they are not profitable or they can operate at break-even at best. Hotels enable them to attract new domestic or foreign guests who not only buy an entry ticket but also a complex therapeutical service package in the hotels, it means that the big part of the income and profit will be realised here. The hotels pay tax of course and create work for the inhabitants of the place and finally, they can increase the number of the guests of the baths as well. The spa hotels usually have one or two thermal pools and where the bath and the spa hotel are next to each other, with a walk across, a part of the therapeutical services is provided for the guests in the bath too. The spa and wellness hotels became the important part of the Hungarian hotel trade in Hungary. The popularity of the wellness hotels is not in vain in case of the domestic market guests either. The effort for the more health conscious way of life is going to be widespread soon and the purchasing power for the hotels with this kind of services is increasing too.
24
Bibliography Government of Hungary 2011: New Széchenyi Plan, Healing Hungary - chapter Health industry p.53. Hotel Association of Hungary (2010): Estimation of the present situation of the home hotel trade Subtitle: The estimation of the situation and proposals of the Hotel Association of Hungary for rescuing from the crisis of the hotels (Updated version for the fourth time) Hotel Association of Hungary (2010): The professional stand of the Hotel Association of Hungary about the chapter of the new Széchenyi Plan dealing with the tourism Hungarian Central Statistical Office (KSH, 2011): Tourism in Hungary, 2010, with preliminary data Hungarian Central Statistical Office (KSH, 2010): Tourism in Hungary 2009, (KSH yearly statistics, textual analyses) Hungarian Central Statistical Office (KSH): Tourism in Hungary (2004-2005-20062007-2008-2009) publication for each year KINCSES Gyula Dr.: The situation and future of the health tourism, the necessary directions of its development (Health Strategic Research Institute) Published: IME IX. Volume issue 6, 2010 July. RUBOVSZKY András, SZIGETI Andor, WALKÓ Miklós: The modern history of the Hungarian hospitality and tourism Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Budapest, 2009 SMITH Melanie- PUCZKÓ László: Health tourism: medical science, wellness, holistics Hungarian issue by Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest, 2010
25
Dr. MOLNÁR Csilla Harsányi János Főiskola Turisztikai és Gazdálkodási Intézet Efficiency of Health Tourism and the Effects of Spa Developments in EastHungary between 2000 and 2007 Purpose and justification of the survey Apart from macro level socio–economic factors, quality of medical science and health service, there is another important relation namely the changing in the state of health to health consciousness and health connected behaviour of the population. Natural curative factors have an increasing role in the improvement and preservation of the state of health. I believe that health tourism is one of the most important fields of Hungarian tourism and although it is internationally competitive it still needs development and to achieve this, a comprehensive, systemic research of scholarly character is still missing. Health tourism keeps on having a more and more significant role in the economic processes of the world and in the meantime only a few other countries have the same natural conditions similar to that in Hungary. There is a dynamic growth and expansion of health tourism and health itself is being appreciated and valued more and more throughout the world. The basis of this could be created by the thousand year old traditions, a fame gained in medicinal tourism (mainly balneology), the quantitative existence of quality resources and by the capacity- and service development of the past decade. The long term significance of the sector is indicated by the fact that the conscious and sustainable development of health tourism was not only among the priorities of the National Tourism Development Strategy (accepted in 2005) and the New Hungary Program, but it can also be found among the priorities of the New Széchenyi Plan (announced on 15, January, 2011) and furthermore the National Regional Development Conception is also dealing with the topic as an emphasized development object. My research is focusing the examination of the regional processes of health tourism mainly on the impacts of the realized developments and the situational analysis of the Easter Hungary statistical region (NUTS 1) containing Northern Hungary (Borsod–Abaúj–Zemplén, Heves and Nógrád counties) Northern Great Plain (Hajdú–Bihar, Jász–Nagykun–Szolnok and Szabolcs–Szatmár–Bereg) and Southern Great Plain (Bács–Kiskun, Békés and Csongrád counties). Since on the researched geographical areas numerous developments have been realized, I haven’t had the opportunity to write presentations and critical analysis of every effected project for reasons of dimensional limits and time limits concerning, considerably difficult data collection. When choosing the baths and spa-resorts (Zsóry-Mezőkövesd, Hungarosp-Hajdúszoboszló, Gyopárosfürdő-Orosháza) that would represent the subjects of the case study, the following selective aspects proved o be fundamental: baths had to have long curative traditions, there were realized developments that have followed tendencies set up by the demand (wellness, adventure bath) and that selected cities had to bear more or less similar characteristics (size, population number etc.). Results of my research are primarily be useful on the geographical are that the research had taken place, but I also hope that it may provide opinion-shaper and prodevelopment proving results to local governments, enterprises concerned in the development of health tourism 26
My starting point in the selection of this region is that tourism, and health tourism bears a huge importance in the economic progress of the given region. As a consequence of the changes, rising unemployment and all its concomitant symptoms can only be treated by a sector that needs workplaces and has significant multiplying effects. In my opinion health tourism may contribute to the development of the close and wider environment, especially in case we accepts the perception mentioned above that is the observed area has nationally outstanding conditions regarding natural resources. Thus it bears such potentials where both sides of the market, namely an attractive force that provides the basis for supply and the demand for it, are given. The main aim of my research was to examine territorial process of health tourism and answer if there a difference between the developments and their results in the observed regions and if the answer is yes, what factors may cause these differences. I wanted to answer the following questions as well: • What kind of direct and indirect impact does health tourism have on the region? • Can utilization of possibilities in health tourism, at least partly contribute to the economic development of the area and help solving the post–political transformation problems? Methodology At the beginning of the survey I draw conclusion on the basis of bibliographies relating to services (Browning – Singelman 1978, Németh 1994, Bradle 1995, Veres 1998, 2007, Turban – King – Chung 2000, Papp 2003, Kotler 2006, Józsa 2007), tourism (Cohen 1984, Burkart - Medlik 1981, Mathieson–Wall 1989, Seekings 1989, Przeclawski 1993, Sinclair 1998, Jafary 2000, Inskeep 2000, Lengyel M. 2004, Tribe 2004, Michalkó 2007, Puczkó–Rátz 200), Goeldner–Brent-Richie 2005, health (Dézsy 2001, Orosz 2003, Kopp–Pikó 2004, Borbás–Kincses 2007), regionality: Armstrong – Taylor 1993, Porter 1998, Rechnitzer 1998, 2006, Barlow - Lengyel I.Welsh 1998, Lengyel I. 2000,2003, Bernek 2006, Nemes Nagy 2005, Aubert−Berki 2007 and quality of life (Pál–Uzzoli 1996, 2008, Michalkó et al 2001, 2005, 2007, 2009, Kovács−Horkay−Michalkó 2006, Utasi 2007) from a methodological aspect and it will set a course of the empirical research. To demonstrate the health tourist resources of Hungary and the researched regions, I used primarily the database of the National Health resort and Spa Directorate (OGYFI), secondly the adopted operative programs and tourism development strategies of the destinations referred to in this research. For the assessment of marketing processes, besides the special authorities and local governments, the database and records of the researched baths, furthermore the official data of the Central Statistical Office (KSH) ordered from the KERSZA database helped greatly my research. I was aware of the problems of surveying from the beginning of my work. Since the acquisition of data relevant to the research and the comparative analysis based on them is not an easy task. The expanding developments of capacity and service in the last few years carried significant changes in Hungary’s tourism and in the surveyed health tourism too. And although, both of the fields would need a reliable survey, supported with statistical figures, the elaboration of its methodology is still only to be expected. In relation to health tourism the KSH surveys only the capacity, tourist traffic and income records of health and wellness hotels. A reliable published database is available only since 2005. The information database of the KSH, from 27
the index connected to tourism, gives a limited amount of information on territorial base broken down on stressed holiday areas and main areas. This database does not contain the health tourist specific information, which can be ordered from the above mentioned KERSZA database for extra compensation. Other deficiency is that on the lower levels of the NUTS system not only the statistics of lodgement, but the index of the tourist-flow circumstances and the indicators examining the territorial effects are continually incomplete. The obligation to supply information is based on the self classification of lodgings. Thus, it can happen that although OGYFI – in accordance with relating regulations – does not make a medicinal hotel in its record, it still appears in the regarding database of KSH on the basis of the hotel’s services. The collection of tourist traffic and income indicators suitable for the baths tourist approached impact examination is exclusively performed by trade organizations, but – in lack of jurisdiction – the supplying of data is rather poor and depends on the attitude of the spas. The granting of tourist traffic information is more frequent, yet it is still difficult to obtain any kind of information on the range of income indicators. Because of the ever growing significance of the area, the KSH converted the 1054 numbered OSAP data collection, so that an official data collection could be attained both on the spas infrastructural and commerce information, and on the information of provided services. Although the yearly data collection had started in 2009, according to the statements of the KSH directors, it is not publicised yet. For the examination of the direct and indirect effects of investments, besides the above-mentioned KSH database I used the referred spas and local governments’ databases. Here I also had to face with the problems of data collection. The information supply of the spas and local governments are slow and difficult and the information provided by the affected spas and local governments not infrequently deviate from each other. The consultant did not or gave incomplete answers to certain – mainly relating to management – questions, not infrequently they prohibit the publication of information afterwards. For the demonstration of market relations and the real effects of developments, the available information related to lodgings is not sufficient in themselves. Therefore it was necessary to examine further indicators in the KSH database, moreover to apply different mathematical statistics methods and arithmetic. The mathematical statistics methods used in this dissertation are the following: Since my aim was to analyze the spatial movement of tourist–, social–, economic–, demographic– and sociological variables respectively the mapping of the relations of this field required such a method, which is eligible to draw unambiguous conclusions from. The efficiency indicators of tourism (the number of visitors and guest nights, specific spending) can be brought into connection with a number of economic, social phenomenon. The usage of indicators in an excessive number could however conceal essential relations or impede the formulation of unambiguous conclusions. Consequently it is practical to reduce the number of variables, to which a possible method the main component analysis (Kóródi –Dudás 2005:454–461) belongs to the family of factor extraction methods. This manner condenses the information contents of the indicators to fictive variables without loosing any significant data. According to its basic hypothesis every standardized variable can be stated as the linear combination of a fictive variables with an independent extent (these are the so-called factors). The objective of the method is to give the best possible estimate of the factor emphasis and factor values set out from the original variables (FRANCIA 1976:245–253). On the basis of Nagy (2007) recommendation I tried to use interconnected variables, at the same time I tried to avoid the 28
examination of variables being in a very powerful and deterministic relationship, since this way their information content would be the same. For that very reason I strived to avoid variables which can be calculated from each other or which have a very strong interconnection from the calculations. The advantage of the main component analysis is that with its help independent variables can be created, which can form the base of further analysis with more variables (regression models, cluster analysis). For statistical analysis the SAS 8.2 version software proved to be very serviceable. For the research of the relation between the examined settlements the Local Moran I method can (ANSELIN 1995, GETIS−ORD 1996 in TÓTH G. 2003:39–50) be applied which is suitable for demonstrating those territories that are different from their neighbours or have similarities with them. The method can be carried out with the usage of free Crimestat 3.0 software which is accessible in the Arc View 3.2 geographic information system (http://www.icpsr.umich.edu/CRIMESTAT/). For the analysis of seasonality, which is important in tourism, I considered the disposable monthly information that a given value (monthly visitor number, income) is the result of the amount of the trend value, seasonal effects and the accidental. The trend values can be obtained with the help of linear regression (KÖVES−PÁRNICZKY 1975:816, FAZEKAS 1997:523). The regional position of tourism shows a vigorous concentration in Hungary. For the evaluation of the concentration I focused on the volume of visitors, guest nights and income in the certain settlements. If we rank the settlements according to the adequate tourist criterion (the first is the largest the last is the smallest) and delineate the logarithm of the values, then the image of our function will be an approximately straight line. While on the x axis of the function the settlements appear (where there is a value different from zero) on the y axis of the function the criteria belonging to them occur. With the help of the method of the smallest quarters straight line can be attached to the diagram and the steepness of this line helps to conclude of the concentration. This is the Boltzmann–dispersion (REIMANN−TÓTH J. 1991:269, FAZEKAS 1997:523) which helps to create a function-like connection between the settlements and the tourist indicators and the constant defined in this manner can pen the door to further analysis The more accurate examination of the subject was supported by the analyzed settlements’ local governments and the conversations with the directors of spas and other tourist services. The perambulations aimed the practice-oriented approach. Impacts of investments The results of the investments and efforts are in many directions. As a starting point we can declare, that the appearance of visitors induce economic-, environmental- and social impacts in tourism destinations. The impacts are divers and twofold, so the aim of conscious and system-view and sustainable investment have to focus on positive dimensions. In the ’60-s the researchers accept the tourism development without reservation (Krapf, Waters, Galeotti, Peters) highlighted only the positive economic impacts of the sector. In the ’70s and ’80s the so called scepticals (Young, Harrington, Jafari, Matthews, Boissevain, Erisman, Smith) examined the social- and natural scientific focusing rather the negative economic influences. From the middle of the ‘80s the trend based on scientific cognition search the tourism as science (Mill-Morrisson, D.G. Jafari, Lengyel M., Pearce, Inskeep) (PUTZKÓ−RÁTZ 1999:19−25) consider it as a subject of interdisciplinary research (PEARCE 1993:25−32) 29
The economic influences (Chart 1) are likely the most important and provable with data at the project and local authorities’ level (Chart 2).
Chart 1: Economic influences of health tourism Source: own edition by Mundruczó–Szennyesi (2005 p.37)
Chart 2: Economic results of health tourism investments Source: Molnár (2010) p. 66
30
Results and assesments of assumptions After the elaboration of the scientific literature that provided the ideological background to the research and the examinations based on them I draw conclusions and drafted my statements. In reality health tourism unify two types of services, namely tourism and health care. There have been intentions to define it for more decades, but there isn’t a unified interpretation because the subject itself is multidisciplinary and intersectoral. It is also worth considering changes in demand in the health tourism model (Chart 3), because apart from growing health tourism demands are also constantly changing. Reasons for these transformations are primarily socio-economic mega trends that can be observed in travel customs as well.
Chart 3: Interpretation of health tourism Source: Molnár (2011) p.29 During examinations that considered also the principles of systemic approach (Chart 4) it became clear that determined natural potentialities bear with competitive factors and are really important in health tourism. Resources and natural elements can’t be discussed separate from the resource area, for its characteristics are determinative and induce different developmental paths.
31
Chart 4: Model of health tourism system Source: Molnár (2011) p.33 It is first of all the formation and composition of the population and the migration that belong to the domain of examination of the socio-geographical environment. In the observed period the disadvantage of the Eastern–Hungarian region was notable regarding every relations and no favourable tendency is learned. Investigation of the labour market situation of the region might let us conclude to the possibility of satisfying the need for human resources of workforce demanding health tourism enterprises and also it determines the tourist demand within the region. The rate of employment and the productivity of a given area is an often used indicator of regional competitiveness, with this said, the observed region is also under national average. Knowledge of foreign languages is also having an increasing role when judging the situation of the human resources of a region, because not only does it influence office or settlement selection of a foreign firm, but the satisfaction of foreigners arriving to the region. Eastern-Hungarian regions are in disadvantage in this field too. During the course of the analysis of the economic and geographic potentialities I examined the trends in the GDP, the most widespread indicators of the regional development. Since breaking down GDP according to sections is also interpretable, I attempted to calculate tourist GDP (MOLNÁR−KINCSES−TÓTH 2009:20−31) according to the following formula:
32
100 ⋅ ∑ x bijk
100⋅ x vijk j ) ∑∑ ( x k ⋅ x k k i ∑ vij ∑∑∑ bij xa = j
j
i
j k
xb k 100 ⋅ ij x k 100⋅ vij j ⋅ ( ) xvk xb k j k i ij ij j i j k
∑
∑ ∑∑
∑
∑∑∑
Where: x k vij is the x year, k type of lodgement, in j county, the i nationality (Hungarian–foreign) mean the number of tourist guest nights, an also x k bij in x year, in a k type of lodgement, in j county the i nationality (Hungarian–foreign) tourist accommodation fee incomes.
In the course of my calculation I used concepts of products that characterize or are connected to tourism (HÜTTL−PROBÁLD 2000)3 and took the type of group arrangement recommended also by the WTTC (1998) and the WTO (1999) and is used in tourist satellite accounts, appearing also in national accounts and harmonize with their background data (Chart 5). Region 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Central Hungary 5,8 5,7 5,4 5,9 6,7 6,2 5,8 6,6 Central−Transdanubia 3,9 3,8 3,9 3,6 3,3 3,6 3,6 4,2 Western−Transdanubia 8,8 9,0 9,7 9,7 9,8 9,6 10,2 11,9 Southern−Transdanubia 7,9 7,9 7,7 7,1 6,2 6,2 6,4 7,1 Northern−Hungary 2,2 2,1 2,2 2,2 2,2 2,3 2,6 3,1 Northern Great Plain 3,2 3,1 3,3 3,3 3,1 3,3 4,0 4,7 Southern Great Plain 1,5 1,4 1,5 1,7 1,6 1,8 2,0 2,4 National average 5,1 5,0 5,0 5,2 5,4 5,3 5,3 6,1 Chart 5: Share of tourism sector from GDP in regions of Hungary, 2000−2007 Source: own calculation and edition From the viewpoint of GDP the Southern Great Plain region is in a favourable position both in the observed region and nationally as well, however concerning tourism specific indicators the situation is the least favourable here. The reason for this is that from among the three regions the negative effects of political transformation appeared here in the softest form and this made people not to consider tourism as a “breaking point” for a long time. In this respect the most significant transformation can be pointed out in the Northern Great Plain region where stressed management of the sector was visible during the entire observed period and strengthening of the „H” national economic branch could also be proved. The developmental scissor is growing continuously and regional differences are more and more significant. In spite that there is willingness to invest and that the rate of enterprises, active in „H” (currently „I”) national economy sector, is above national level continuously, the share of the observed regions is the lowest in national comparison. It is provable that in the market competition of tourism, similarly to other industrial sectors, the geographical–, economic– and labour market connections and infrastructural opportunities have a significant function. Relating scientific literature and numerical analysis highlighted that in the globalizing competition those 33
destinations can be successful that utilize global competitive advantages. The developments and tourist image creation that has concentrated on Budapest and the Balaton region and from a health tourism viewpoint on Western−Transdanubia have set Eastern Hungarian regions in a major disadvantage. There is a strong East vs. West division on a regional scale. Thus the examined regions researched in the dissertation belong to the underdeveloped areas of the country. This, though the destination is defined as health tourism one and its’ potentialities are outstanding, in a certain relations, hinders the optimal utilization of tourism and health tourism (Chart 6).
Other Mineral- Medicinal- natural waters waters resource s
Region
Northern−Hungary Northern Great Plain Southern Great Plain Hungary altogether
Thermal spas Qualified health spas
with with internatiregional onal significance
17 34
17 47
7 4
7 7
2 3
4 6
40
37
2
11
1
15
219
197
24
62
17
60
Chart 6: Natural resources and healing factors of Hungary by region Source: based on OGYFI records (2009), own edition For the utilization of health tourism composing characters the primary health tourism suprastructure (MICHALKÓ 2007) is indispensable (Chart 7).
Region
Qualified health spas
Northern−Hungary
11,30
Northern Great Plain Southern Great Plain Hungary altogether
11,30 17,75 100,00
Number of operating units Wellness Spa hotels hotels 7,28 22,03 18,18 5,45 100,00
8,47 6,78 100,00
Number of Accommodation Spa Wellness hotels hotels 3,35 14,09 16,34 7,01 100,00
9,17 4,99 100,00
Chart 7: Share of capacity of spa- and wellness hotels and qualified health spas in Hungary’s demand by region, 2007 Source: own calculating and edition based on KSH and OGYFI records After introducing supply properties I presented the changes in health tourism demand (guests and guest nights in domestic and foreign division, main sending market, average residence time) and incomes (lodgement-revenues, REVPAR) according to specific (appropriate for regional comparison) and time range data. In every region observed, the rate of lodgement services, hospitality enterprises in the branch of national economy is above the average; however their quota, following national trends, is decreasing. Although the capacity-utilization of commercial lodgments, and most prominently of medicinal and wellness hotels, is under national average in the eastern part of the country, still in the investigated period the increase in all the three regions was higher than the national average. 34
Eastern Hungary is primarily the destination of Hungarian guests. Spa hotels of the Northern and Southern Great Plain regions have a share, considerably above national average in the domestic guest traffic of the commercial lodgments, while the share of the Eastern Hungarian region could be characterized with a much smaller ratio. Guest traffic increase was above average in the Northern Great Plain region while the other two regions showed dynamics below the average. Concerning foreign guest traffic, it is again, the Northern Great Plain region that shows significant results, spa hotels especially. Rates of wellness hotels in all the three regions are above national average. Examining guest nights and average staying we will arrive to similar conclusions. Regarding sending countries the hotels of Eastern Hungary are composed of less solvent guests and thus the results of the region are under national average. Hotels’ domestic incomes have increased from 2005 to 2007 in a speed higher than national average. The most significant flare can be experienced in Northern Hungary. Regarding spa hotels the situation is different for in this aspect it’s only the Northern Hungarian region that shows any development. In the field of wellness, however the situation is more obvious because growth was above national average in all the three regions and Northern Hungary shows an outstanding result on a national level. The increase of foreign incomes was more significant in the case of hotels, spa and wellness hotels included, tin 2007 than in 2005 than national average. In the case of hotels and wellness hotels the dynamics of Northern Great Plain was the most prominent, regarding spa hotels it was the Southern Great Plain region. The aim of my research was to ascertain if the performances of the given baths differ, and if they do, which is my assumption, what factors might cause these differences. By analysing data from KSH, also data of baths included in the examination, and that of affected local governments, I examined the direct effects of bath development projects that were realized in the region. I also analysed how effects of these developments can be demonstrated, in what way do these effects appear on the level of settlements, surroundings of the bath. As a result of these analyses I tried to figure out what tendencies economic growth and employment present in the region and what importance does this special form of tourism have in the economy of the given regions. Studying the direct effects of materialized investments in the developed baths I had positive experiences regarding both guest traffic and income indexes. The most significant changes could be seen in Orosháza–Gyopárosfürdő where developments started the latest, while the most balanced one in the Hajdúszoboszló bath complex. One of the biggest and most characteristic problem of tourist hosting places and enterprises is the seasonal guest traffic phenomenon, that is its’ peak is in the months of high season while traffic in the other months is considerably smaller. This causes a problem from several aspects: on the one hand it troubles local infrastructure and natural and social environment, on the other hand incomes of the enterprise show irregularities and they try to compensate this with the decrease of labour costs (the biggest component of expense), that is a decrease in permanent labour force. There are different means to diminish seasonality (e.g.: widening the range of programs, applying means of marketing), but the most effective of them all is the development of a weather-independent service culture that is among the aims of all the three baths concerned. The quotient of the highest and lowest guest traffic months has diminished nationally and regionally (in the researched settlements) as well. In spite of the favourable progressions seasonality of both the baths and lodgments were higher in 2007 than the average experienced in other commercial 35
lodgments. Here, it is to be noted that lodgings with own wellness centre, therapeutics were one of the principal trends in commercial lodgement developments. Thus, although the existence of proper lodging capacity is of basic need for destinations and baths, still many times the newly built lodgings that provide health tourism services appear as rivals in the market. Seasonal fluctuation of incomes is of lesser degree. Generating workplaces is always among the aims of bath development. Hajduszoboszló had the highest number of employees (432 persons), while in the other two baths this number was under 100 persons. The highest increase in these numbers during this period was to be seen in Orosháza where the number of employees was doubled, while in Mezőkövesd there was 14 and in Hajduszoboszló a 19% increase. These employees arrive mostly from the effected settlements or from their 20 km surroundings and some of them in leading positions are from the region. Seasonal employees were to be found mostly among the workers of swimming pools (cashier, doorman, cleaning ladies, pool guard etc.). The rate of seasonal workers in all the three baths is one-third of the permanent workforce. The effects of the investments at the local governments are both direct or indirect. The direct effects are to be noticed in the growth of wealth of the local governments and in institutional cash ins. Indirect effects are realized in the increment of local tax disbursements (tourism tax, building tax, vehicle tax, communal and local business taxes) and increase of subsidies (e.g. tourism tax subsidies) related to these cash ins. These tax disbursements, of course, have positive effects not only on a local level, but they also appear in the central budget as well. One of the basic questions of regional sciences is about to understand that in what way is the appearance of a certain phenomenon in an area similar or different to the values of neighbouring areas. Mathematic-statistic methods used during the research proved that apart from tourism supply the economic and social factors affect significantly tourist performance, achievements. The basic characters and services of the researched settlements don’t determine the performance of tourism and health tourism in a direct manner, they affect only its’ disbursements’ ideological maximum. Surveying static and dynamic competitiveness we can understand that Hajduszoboszló is in the best position regarding dynamical growing competitive advantages. Mezőkövesd can be characterised with a decreasing competitive disadvantage. Last, but not least we can observe a decreasing competitive disadvantage in the case of Orosháza too, however to overcome arrears is happening in a slower pace. After a local level examination it was clear that there are considerable differences among the situations of tourism in the three different regions. This strongly affects the relationship between tourism and local socio–economic processes. After doing territorial auto–correlation examinations it can be ascertained that the three cities are moving on three different progress lines. Hajduszoboszló emerges from its environment, while the other two settlements differ only to a small extent or are similar to their surroundings. In the case of the latter two settlements the specific data don’t differ significantly from the ones of the surrounding settlements. Differences among given settlements haven’t changed between 2000 and 2007, thus we can understand that the effects of baths are perceptible first of all on the given settlement and only to a smaller extent on its’ surroundings. Furthermore, the analysis where we examined per-capita income, unemployment rate, estimated employment rate, density of business, accommodation supply and specific supply gave similar results too. 36
Conclusions Health tourism potentialities of Eastern Hungary are relatively good in comparison, but the efficiency of this product doesn't seem to prove this. Inequality is one of the constant problems of development. The developments and tourist image creation that has concentrated on Budapest, Balaton region and West-Transdanubia have set Eastern-Hungarian regions in a major disadvantage. A strong East vs. West division took shape on a regional scale. There are tendencies showing the strengthening of health tourism in the health tourism of the surveyed regions. Economic significance of the sector is growing and though a bit delayed, processes are on. The suprastructure of health tourism is in progress and is being restructured. Traditional spa tourism is replaced by wellness regarding not only the investments, but demand and willingness to spend. The health tourism developments realized in given settlements bring changes primarily in the baths and secondly in socio-economic life and processes of the given settlements meaning that local effects succeed. The immediate environment doesn’t have positive effects on a short term. Effects on neighbouring settlements derive mostly from their own potential and not from the neighbouring settlement with favourable position in health tourism. Effects can’t be displayed on a regional level. The reason for differences in the states of tourism situations can be found in differing tourism competitiveness that bears the following determinations in a destination level: • number, type, preparedness, scope and alluring force of tourist attractions in the destination • state of basic infrastructure (emphasizing accessibility) • state of tourist infra- and superstructure; • safety of investments and the factors of its’ realization; • subsidies to be resorted for the investments; • state of human resources, number, rate and composition of workforce in tourism; • possible co-operational relationships, possible expanding possibilities; • image, reputation, social, economic and tourist „record” of the destination • share of tourism from GDP. The competitiveness of a bath is determined by the destination, where the bath is situated, and by the following: • properties of the bath (composition of the water, the structure of service and the basic area of the bath); • reputation and image of the bath; • where the bath is situated; • uniqueness; size efficiency.
37
Sources ANSELIN Luc: Local indicators of spatial association-LISA − Geographical Analysis 27, No. 2. (April), p. 93−115. FRANCIA Lajos.: A faktoranalízis alkalmazása a területi vizsgálatokban. In: Kulcsár, V. (szerk): A regionális elemzések módszerei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1976. p. 245–253. GETIS Arthur–ORD Keith.: Local spatial statistics: an overview. In: Paul Longley, Michael Batty: Spatial Analysis: Modelling in a GIS Environment − GeoInformation International Cambridge, England.1996. p. 261−277. HÜTTL Antónia−PROBÁLD Ákos (2000): A szatellit számla szerepe a turizmus nemzetgazdasági szerepének meghatározásában. Turizmus Bulletin 4(1). http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/00_03/R-8.html [online]. (2009.07.23.) KÓRÓDI Márta−DUDÁS Péter: A gazdaság és a turizmus kapcsolata a rurális kistérségekben. Területi Statisztika, KSH, 8(5). pp. 454–461 KÖVES Pál–PÁRNICZKY Gábor: Általános statisztika. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1975. p. 816. LENGYEL Imre−RECHNITZER János.: Regionális gazdaságtan. Budapest-Pécs. Dialóg-Campus Kiadó. 2004. p.19-51. MICHALKÓ Gábor.: A turizmuselmélet alapjai. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola. 2007. p.94-103. MOLNÁR Csilla−TÓTH Géza−KINCSES Áron: A fürdőfejlesztések hatásai KeletMagyarországon: Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása. Turizmus Bulletin 2009. 13(4). pp. 20–31. MOLNÁR Csilla: Az egészségturizmus teljesítménye és fejlesztésének hatásai Kelet– Magyarországon. Politikai régió − Régiópolitika (szerk: Benkő, P.), Budapest: Dr. Deák Bt. 2010. pp.170–189. MOLNÁR Csilla: Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai különös tekintettel Kelet–Magyarországra. Győr: SZIE Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. Doktori (Ph.D) értekezés. 2011. p 33, 37. MUNDRUCZÓ Györgyné−SZENNYESSY Judit: A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai. Turizmus Bulletin 9(3), p.3041. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2007-2013, Magyar Turisztikai Hivatal. Budapest. http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=936 [online]. (2008.05.23.) Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság: Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógytényezőkről http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/ ogyfi. htm [online]. (2009.10.06.) PEARCE Philip: Defining Tourism Study as a Specialism: A Justification and Implications. Teoros International. 1(1). p. 25–32. PUCZKÓ László−RÁTZ Tamara: A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó. 2002. p. 16–46, 49–115. REIMANN József−TÓTH Júlianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Budapest: Tankönyvkiadó. 1991 p. 269 TÓTH Géza: Területi autokorrelációs vizsgálat a Local Moran I módszerével − Tér és Társadalom XVII. Évf. IV. szám. 2003. p. 39-50.
38
SZABÓ Zoltán Pannon University, Faculty of Economics Association of Hungarian Spas Medical tourism and settlement development – as the leaders of local governments see it Summary Throughout the world the importance of being healthy is constantly growing, and one can experience a dinamic expansion and growth of health tourism. A firm ground of health tourism has been already laid in Hungary: a good reputation in medical tourism (mainly in balneotherapy), which has a tradition of many thousand years; the quantitative and qualitative presence of natural resources; and last but not least the capacity-expanding and service level improving investmets of the last decade. There is a versatile and dialectic connection between the developments in medical tourism and the development of a given region. Services of a thermal bath include extremely complex activities, as during a medical stay the guests consume a wide range of other services provided by different enterprises and not connected or only loosely connected to medical tourism. Therefore spa tourism has a considerable effect on economic and social developments in the given settlements and in their environment, and due to its accelerative and multiplicator impact it also facilitates the growth of enterprises and promotes job creation. An essential precondition for the proper exploitation of the opportunities in medical tourism is the presence of proper infrastructure. During my research activities I have conducted a survey among the mayors of Hungarian towns, which are closely connected to spa tourism. The majority of the mayors recommend to establish such service clusters around medical tourism, which could further increase the cohesion among the individual enterprises. Moreover the interviewees think that we urgently need the creation and practical realization of a comprehensive strategy, which is based on consensus of the social and econonomic forces and stakeholders of the Hungarian society, and which would be implemented uninterrupted over many governmental cycles. Introduction Most of the health tourism services are connected to a certain geographical location, their attraction, their features and the opportunities of settlement development are the results of the features and conditions in these locations. So are the medical tourism services, which are based on natural medical factors. (Molnár, 2009). Exploration of medical tourism resources has been mainly performed by researchers of geographical sciences, like KOLLARIK (1995), RÉTVÁRI (2000), AUBERT (2001, 2007), BORA− KOROMPAI (2001), DÁVID−JANCSIK−RÁTZ (2007). Research work of KINCSES (2009, 2010) is mainly studying health tourism based on medical and medicinal services. Hungarian representatives of regionary studies, among others RECHNITZER (1998, 2006), LENGYEL I. (1999, 2000, 2003), BERNEK (2002, 2006), LENGYEL I.−RECHNITZER (2004), IMREH−LENGYEL I. (2005) and NEMES NAGY (2005) have investigated the social and economic processes in space, and tried to find out 39
how this spatiality influences these relations. Scientists investigating the spatial processes in tourism, among others JURAI (2003), AUBERT−BERKI (2007), MICHALKÓ (2007) and ÁCS−LACZKÓ (2008) have examined health tourism thoroughly. Scientific literature with regards to the above (TRIBE 1997, SINCLAIR 1998, PAAJANEN 1999, PUCZKÓ−RÁTZ 2002, GELAN 2003, GKI 2004, MUNDRUCZÓ−SZENNYESSY 2005) is chiefly dealing with job creating and revenue generating effects of health tourism. Considering the number and quality of medicinal waters our fatherland owns the 5th place among the countries of the world only preceded by Japan, Italy, Iceland and Germany (BERNÁTH 1986). Utilization of water-based natural medicinal factors is mainly performed in medicinal and thermal spas. According to the registrated records of the National Directorate of Health Resort and Medicinal Bath Affairs (Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság) 72 medicinal baths posses a registration or reregistration licence1 in Hungary. 1. diagram: Thermal and medicinal baths of Hungary
Source: VITUKI – MÁFI – AQUAPROFIT
National and international scientific literature unanimously support the opinion that development of medical tourism based on present natural factors is a fundamental „breakout-point” of the Hungarian tourism sector. According to Kis and Török (2001) the appearence and spreading of health tourism as a tourism product is a result of the last decade only. According to the research work of Lőrincz (2003) and Aubert (2004) health tourism includes both medical tourism and wellness tourism. The first time health tourism development gained significant importance was in 1
http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/ogyfi/gyogyfurdok.pdf (2011. 07. 01.) 40
the frame of the Széchenyi Plan, in which the goal was set that Hungary should gain leading position on the European health tourism market by 2010, and this not only by offering medicinal and thermal springs but also providing medicinal and thermal tourism services (Budai, 2001). Due to these developments there are several medicinal and thermal baths and also open-air baths in Hungary and these baths do perform quite significant business from the viewpoint of tourism. On the countryside the development of baths had a very stimulating effect on the development of the settlements, they provided futher organized spare-timespending opportunities for people living in and around the towns in question, and these settlements also attracted significant capital investments into the development of tourism infrastructure. (MUNDRUCZÓ−SZENNYESSY 2005) The long-term significance of this sector is shown by the fact that conscious and maintainable development of health tourism is not only a National Tourism Development Strategy and National Regional Development Concept passed in 2005; it is also one of the top priorities of the New Hungary Program and the New Széchenyi Plan announced on 15th January 2011. The Environmental, National Health and Food Safety Committee of the European Parliament ratified a directive scheme on 27th October 2010 regarding services spanning across borders, that could bring Hungary some advantageous changes. Even on the short term we can expect positive developments on the market of traditional medicinal bath services and on the field of certain medicinal, holiday-like rehabilitation services, which are similar to a cure program. Demand will probably increase especially in the border regions: the western Transdanubian region can expect growing demand from Austria, the northern and southern parts of the Great Hungarian Plain can expect an increased number of tourists from Rumania (Kincses 2011). In Hungary dinamic growth and develompent of health tourism can be realized by exploiting our traditions of many thousand years, by building on our good international reputation in medicinal tourism (mainly in balneotherapy), and we can make use of the quantitative and qualitative presence of natural resources and the capacity expanding and service improving investmets of the last decade. Tourism and within tourism the sector health tourism are significant factors of regional development. One can observe that potentials and properties of the sector are recognised and a conscious transformation of health tourism is an ongoing process. One of the significant regional consequences of the structural changes in the last decades was an increasing willingness of financial support and investment, which increased competitiveness and revenue generating capacity of health tourism (LENGYEL-RECHNITZER 2002, LENGYEL 2005). The presence of medicinal water in a region is a unique natural resource, which can not be substituted by anything else - only another water with the same or similar composition can be a competitor. For those settlement, which possess medicinal water, tourism based on the water can be a long-lasting and unique advantage in realizing their settlement development goals. (LŐRINCZ 2003). As a matter of fact the development of health tourism gained emphasis as a sector development priority in the last decade, but irrespective where developments were realized, they also contributed to the goals of settlement develompent. (LÁSZLÓ 2010) The majority of settlement development activities is a public function as they fill general demands of the society. That’s why infrastructure development is rarely carried out solely or almost entirely for the sake of tourism; even if tourism is heavily 41
interested in a certain development, the utilization will be ’mixed’, and that will inevitably lead to compromises. An efficient previous reconciliation of interests among the potential beneficiaries of a development is therefore of great importance. Adequate collective utilization is essential even in case of such, typically tourismrelated infrastructure investments like the construction of medicinal baths. (JANCSIK 2007) Local governments have a fundemental role in shaping the health tourism offer of a region. The description of compulsory local governmental tasks and powers in the Act on local governments does not include the development of tourism, so local governments carry out this tasks voluntarily – if they have sufficient monetary funds. In Hungary most of the local governments do not have the necessary funds to operate as desirable, so they carry out marketing and promoting activities to stimulate tourism with very different intensity and efficiency; and they operate tourist information offices (Tourinform) in the major tourist destinations. (FEKETE 2006) Local governments are not always able to collect (enough) tax to finance their tourism promoting and marketing activities on local level, in order to realize their tourism development goals, so they usually need a creative approach to obtain the required funds. Instead of being another local govermental function, in an ideal case development and fostering of tourism would belong to the scope of authority of the Tourism Destination Management organization (TDM), which primarily serves the purpose of tourism development. In that case the available development funds would not split up and would be untilized in a consitant way. (JANCSIK 2007) In Hungary the formation of TDM organizations specialized in tourism development of a certain region is in progress. There are several obstacles in the way of establishing a TDM system: acceptance of support from above for initiatives coming from below; the willingness of affected enterprises, civil organizations and local governments in a destination to cooperate with each other, and the acceptance of the present organizational structure – together with its flaws. (VÍG 2010) All in all, we can state that there is a multilateral and dialectic connection between health tourism development and regional development. All my sources confirm this clearly. Services of a medicinal bath include extremely complex activities, and during a medical stay the guests consume a wide range of other services provided by different enterprises and not connected or only loosely connected to medical tourism. Therefore spa tourism has a considerable impact on economic and social developments in a given settlement and in its environment, and due to its accelerative and multiplicator impact it also facilitates the growth of enterprises and promotes job creation. Research objectives The main purpose of my research was to explore how spa towns could be developed further and how their competitiveness could be increased. In order to reach this objective I set out 3 main goals during my investigations: • I wanted to find out how leaders of local governments are related to medical tourism, what they think of it and what advantages and disadvantages of medical tourism development they experience. I wanted to know to what extent the impact of health tourism based on medicinal water can be experienced in the given settlement and how strong the obstructive factors are. 42
• In the second segment of my work I intended to make use of an up-to-date mathematical-statistical system to explore the relationship and attitude of decision makers to tourism. • In the third part of my research I examined how medical tourism developments fit into the future prospects of the towns in question. Surveying methods The first step of my research was to read through the scientific literature referring to the topic. Using this literature I prepared questionnaires and sent them to mayors belonging to the Association of Hungarian Spas by post. Most of the questions on my survey form were closed questions measurable on the Likert- scale. This way I was able to significantly reduce the time of filling in the survey form and also simplified the process required to evaluate the answers. In total 37 survey forms were returned. After entering the data into the computer I made descriptive statistics, then I performed a categorical principial component analysis in order to discover the inherent connections of the data structure. Principial component analysis has been used in society research for a long time in order to reduce the numbers of variables (Timmerman, 2002). Categorical principial component analysis is suitable for analysing variables measured on an interval measurement scale. (Joliffe, 2002) Research results In the first part of my investigations I wanted to find out what opinion local governments have on medical tourism. Then I explored how strong are the factors hindering health tourism development based on medicinal water in a given settlement. Results of this research are summarized in table 1 and 2. Table 1: Main advantages of medical tourism Statement
Mean
Dispersion
Growing reputation
4,43
0,598
Increasing demand for cultural programs
4,05
0,805
Demand for diverse programs
4,05
0,921
Improving quality of accommodations
4,00
0,775
Growing local tax revenue
4,00
0,837
Improving hospitality
3,95
0,669
Better social coherence
3,95
0,865
Broadening range of accommodations
3,86
0,964
Source: own research
43
Analysing the results, it is obvious, that the most important factors of thermalbased tourism are the image development and the positive effects of tourism on diversification of touristic portfolio. It is important to highlight the favourable effects of thermal tourism on growing local tax revenues, too. Table 2: Less dominant advantages of medical tourism Mean
Standard deviation
Opportunity of part-time employment
3,19
0,981
Better educated local population
3,10
0,700
Improving quality of life in the region
3,05
0,805
Smaller impact of the economic crisis
3,05
0,865
Improving traffic
3,05
0,921
Improving language skills
3,00
0,632
Better shopping opprtunities
3,00
0,632
Better traffic infrastructure
2,81
1,123
Statement
Source: own research
It is interesting, that in opinion majors, the thermal tourism does not contribute in a substantial level to the utilisation of part-time labour, and they did not seen a tight correlation between the tourism and the upgrading of human infrastructure. The main results of the categorical principial component analysis showing the attitude system of the mayors can be seen on table 3. Apparently the 4 examined dimensions interpret a major share of dispersion of the complete ground mass. Table 3: Mayors’ attitude system exploration
Dimension 1
Cronbach's Alpha ,954
Variance Accounted For Total (Eigenvalue) Inertia % of Variance 14,648 ,341 34,065
2 ,937 11,791 3 ,923 10,157 4 ,914 9,346 Total 45,943 Mean ,935a 11,486 a: Mean Cronbach's Alpha is based on the mean Eigenvalue.
,274 ,236 ,217 1,068 ,267
27,422 23,622 11,736 26,711
Source: own research
44
Principial component weights of individual answers in different dimensions can be seen in table 4. Table 4: Principial component weights of individual answers Statement
Dimensions 1
2
3
4
Increasing general interest in historic monuments of the region
,107
,317
,025
,141
Increasing demand for cultural programs
,345
,177
,039
,035
Increasing demand for diverse programs
,276
,241
,120
,142
People can more easily discover/learn other ways of thinking and other cultures.
,317
,239
,149
,162
Residents learn to appreciate their own culture and its values.
,387
,164
,280
,458
Increasing range of different entertainment facilities.
,314
,081
,014
,235
Increasing attention for etnographic values of the area
,259
,157
,326
,416
Residents and leaders can meet interesting people.
,250
,079
,066
,386
Everyday life of the local population gets a new impulse.
,436
,054
,434
,137
Growth of local tax revenue
,443
,133
,123
,025
New places of employments are created.
,363
,151
,179
,049
The income of the local population increases.
,350
,070
,106
,086
Earnings of local enterprises increase.
,602
,115
,134
,169
Due to tourism the negative impacts of economic crisis decrease.
,332
,055
,059
,235
Improvment in shopping possibilities
,432
,680
,310
,245
Increasing number of tourists.
,293
,248
,586
,026
45
Larger environmental footprint.
,203
,100
,108
,297
Appearence of holiday home owners in the settlement.
,218
,425
,227
,244
More and more new communities (societies, alliances, etc.)
,606
,649
,472
,239
Traffic conditions
,302
,112
,179
,223
Increasing public safety
,234
,563
,200
,057
Increasing number of catering facilities
,467
,569
,384
,215
Improving quality of catering services
,430
,087
,163
,161
Increasing number of accommodations
,172
,231
,727
,174
Improving quality of accommodations
,162
,180
,057
,108
Improving attitude to environmental matters
,325
,088
,153
,610
Increasing funds for the improvment of traffic infrastructure
,492
,343
,042
,186
Improving foreign language skills among the local population
,304
,688
,163
,568
Increasing possibilities of part-time employment
,439
,122
,060
,208
Improvment of the IT infrastructure (eg. Internet access)
,078
,537
,544
,152
Better education of the local population
,177
,686
,729
,338
Better manners of the local population
,157
,665
,113
,333
Increasing tolerance towards visitors
,204
,060
,820
,196
Medical tourism also benefits other enterprises of the surrounding area linked to tourism.
,293
,147
,008
,214
46
Increasing demand for tourism and catering services in the settlement and in its surroundings
,235
,229
,735
,058
More funds availale for improving the quality of life of the local population
,393
,147
,093
,464
Better performing public service providers
,567
,688
,175
,161
Greater lobbying power of the local government
,261
,026
,114
,219
Increasing reputation of the settlement
,386
,006
,063
,047
In order to develop medical tourism people living in and around the settlement collaborate with each other.
,589
,502
,386
,105
Increasing self esteem of the local population
,574
,833
,150
,597
Increasing hospitality
,521
,058
,037
,070
Due to medical tourism the relation between the spa and the surrounding settlements gets closer and stronger.
,352
,090
,309
,158
Source: own research
The results of the categorical principle component analysis highlight, that When estimating the benefits of medical tourism four main areas can be separated reflecting on:
Growth of social capital due to tourism; Improving infrastructure; Job creation and economic development; Tourism services connected to medical tourism;
Using similar research methods I also investigated what my interviewees think of the negative effects of tourism. According to the results we can separate four reasonings: Factors resulting from the lack of social capital (conflicts between groups of different interests, increasing corruption); Lack of state support (only limited contribution from the national budget to local tax revenue; the post-financed tendering scheme is not working); „Exaggerated” presence of tourism (environmental aspects; developments predominantly serving the needs of tourism); Crowdedness, environmental pollution, architectural monotony;
47
Conclusions The results of the categorical principle component analysis highlight the importance of differentiated approach to the attitudes of local touristic specialists. It is obvious, that four basic ways of approach can be considered. Based on my research I can state that the majority of the mayors advise to establish such service clusters around medical tourism, which could further increase the cohesion among the individual enterprises. On the other hand they miss the creation and practical realization of a comprehensive strategy, which is based on consensus of the social and econonomic forces and stakeholders of the Hungarian society, and which would be implemented uninterrupted over many governmental cycles.
48
Bibliography AUBERT Antal, MISZLER Miklós: A regionális termékfejlesztés és –menedzselés elméleti keretei a gyógy- és termálturizmusban. In: AUBERT Antal, CSAPÓ János (szerk.): Egészségturizmus. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet, 2004. pp. 3-29 AUBERT Antal: A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata Magyarországon. Budapest, Turizmus Bulletin 5(1), 2001. pp. 44–49 AUBERT Antal: Magyarország idegenforgalmi atlasza. Budapest: Cartographia Kiadó, 2007. p. 56 AUBERT Antal–BERKI Mónika: A nemzetközi és a hazai turizmus területi folyamatai, piaci tendenciái a globalizáció korában. Pécs: Földrajzi Közlemények, 131(55). 2007. pp. 119–131 ÁCS Pongrác–LACZKÓ Tamás: Területi különbségek a hazai egészségturizmus kínálatában. Budapest: Területi Statisztika 11(48). 2008. pp. 344–358 BERNÁTH Tivadar: Magyarország gazdaságföldrajza. Budapest Kossuth Könyvkiadó, 1986. pp. 251-263 BERNÁTH Tivadar: Magyarország gazdaságföldrajza. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1986. pp. 251-263 BERNEK Ágnes: A globális világ térbeli szerveződése: a globális és lokális tendenciák kapcsolata. Budapest, OTKA záró tanulmány 2006. p. 20 BERNEK Ágnes: Régiók, térségek a globális világban. Budapest: KJK–Kerszöv. 2002. pp. 359–387. BOKOR Pálné–KOLLARIK Amália–KULCSÁR Dezső: Természeti erőforrások és a gazdaság a térben. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1996. pp. 127 BORA Gyula–KOROMPAI Attila: A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. Budapest: Aula Kiadó, 2001. pp. 428–430. BUDAI Zoltán: A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei Budapest: Turizmus Bulletin Vol. 5. Nr. 3. 2001. DÁVID Lóránt–JANCSIK András – RÁTZ Tamara: A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása, Budapest: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., 2007. pp. 59-133. GAZDASÁGKUTATÓ INTÉTET (GKI): A turizmus makrogazdasági szerepe. A Turisztikai Hivatal rendkívüli hírlevele.(2004.november 30.) Gelan Ayele: Local economic impacts. The British Open. Annals of Tourism Research 30(2). 2003. pp. 406–425 IMREH Szabolcs− LENGYEL Imre: A kis és középvállalkozások regionális hálózatainak főbb jellemzői. In: KEREK Zoltán −PUMMER László−MARSCHELEK Sándor: Hálózatok és klaszterek szerepe a regionális versenyképesség javításában, Budapest: MKFP-2004/4014-04-OM kutatási projekt beszámoló 2005. pp. 154-174 JANCSIK András: Versenyképesség és annak fejlesztési lehetőségei a turisztikai célterületeken, In: KOVÁCS Zoltán – SZABÓ Lajos (szerk.) Menedzsment a XXI. században. Veszprém, Pannon Egyetem, 2007. pp. 155-173 JOLLIFFE Ian: Principal Component Analysis. New York: Springer-Verlag, 2002. pp. 486 JURAY Tünde: Az Európai turizmus területi folyamatainak várható változásai a közeljövőben, különös tekintettel az Európai Unió keleti bővítésének következményeire. In: KIS Mária (szerk.): Európai kihívások 2. Szeged: 2003. pp. 215–219. 49
KINCSES Gyula: Az egészségipar társadalmi és nemzetgazdasági jelentősége. Budapest: IME 9(5), 2010. pp. 8–14 KINCSES Gyula: Az egészségturizmus magyarországi perspektívái – egy megújított stratégia ágazati szempontjai. Budapest ESKI, 2009. p. 21 KISS Kornélia-TÖRÖK Péter. 2001: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. Budapest: Turizmus Bulletin, Vol. 5. Nr. 3. 2001. pp. 7-14 KOLLARIK Amália: A turizmus földrajzi alapjai. Budapest: Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, 1995. p. 180 LENGYEL Imre: A regionális versenyképességről. Budapest: Közgazdasági Szemle. 47(12). 2000. pp. 962–987 LENGYEL Imre: Régiók versenyképessége. A térségek gazdaságfejlesztésének főbb fogalmai, alapgondolatai, tényezői az EU-ban. Szeged: JATE GTK, 1999. p. 66 LENGYEL Imre: Verseny és területi fejlődés. Szeged: JATE Press, 2003. p. 454 LENGYEL Imre−RECHNITZER János: Regionális gazdaságtan. Budapest-Pécs: Dialóg-Campus Kiadó, 2004. pp. 19–51, 178–186 LENGYEL Márton: A turizmus általános elmélete. Budapest: Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, 2004. p. 525 MICHALKÓ Gábor: A turizmuselmélet alapjai. Székesfehérvár: KJF, 2007. p. 242 MOLNÁR Csilla: Térspecifikus turisztikai termékek marketingjének sajátosságai. A tér vonzásában: turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai. In: MICHALKÓ Gábor–RÁTZ Tamara (szerk.): Turizmus Akadémia kötetek 4. Székesfehérvár– Budapest KJF–MTA Földrajztudományi Kutatóintézet – Magyar Földrajzi Társaság, 2009. pp. 60–77. MUNDRUCZÓ Györgyné−SZENNYESSY Judit: A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai. Budapest: Turizmus Bulletin 9(3), 2005. pp. 30–41 NEMES NAGY József (szerk): Regionális elemzési módszerek. Budapest: MTAELTE, 2005. pp. 284 PAAJANEN Mika: Assessing local income and employment effects of tourism: Experience using the Nordic model of tourism. In: Baum, T. – Mudambi, R. (eds.): Economic and Management Methods for Tourism and Hospitality Research. Chichester: Wiley, 1999. pp. 123–144 pp. 638–657. PUCZKÓ László-RÁTZ Tamara. (2002): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó, 2002. pp. 16–46, 49–115 RECHNITZER János: A területi stratégiák. Budapest-Pécs: Dalog-Camus 1998. p. 348 RECHNITZER János: Területi statisztikák. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó 1998. pp. 228-229 RÉTVÁRI László: Természeti erőforrások. A (tudomány)politika hullámverésében. Budapest: Gazdaság és Társadalom 11(3-4). 2000. pp. 112–122. SINCLAIR M. Thea: Tourism and economic development. Journal of Development Studies 34(5). 1998. pp. 1–51 TIMMERMAN Marieke: Principal Component Analysis, USA: Journal of the American Statistical Association. 2003. pp. 1082-1083 TRIBE John: The interdiscipline of tourism. Anals of Tourism Research 24(3). 1997. VÍG Tamás: A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszer kiépítése Magyarországon. Budapest: Turizmus Bulletin XIV. évfolyam 1-2 szám 2010. pp.118119.
50
Borbála GONDOS Harsányi János College Széchenyi István University, Regional Economics Doctoral School, PhD. Student Relationship between health tourism and quality of life The appearance of the health tourism and quality of life in international and domestic development concepts and strategies Nowadays health tourism has an increasingly important role. For this the best example is the Hungarian National Tourism Development Strategy (2005-2013) in which the health tourism receives particular attention beside heritage- and conference tourism. On the other hand the New Széchenyi Plan deals with this tourism product details too. The importance of the role of the health tourism also appears in the Hungarian National Health Development Strategy created in 2007. Studying the relationship between health tourism and quality of life is a quite new area, relatively a few analyses were conducted in this topic. My study is based on a research which was made in 2010, furthermore I also analyze some more important plans, strategies, related to the terms of quality of life and its relationship with health tourism. 1. The concept and explanation of health tourism and quality of life Nowadays health tourism and quality of life have important role, more research is made on these topic and expanding the number of conference, where for the role of the importance of these factors have made attention. To understand the importance of the research must be clarified their concepts and explanations and than I will discuss the opportunity dealing of these two factors as well. 1. 1.The concept and explanation of quality of life The concept of quality of life was first used by Pigou, in 1920, however, it became widespread only in the 1950s. To determine what quality of life is we cannot find a uniform definition, it has been defined many times, e.g., by Godfrey (2002), Veenhoven (1996), Diener (1995). It occurs in the determinations that such factors are needed to the quality of life or to the increasing of it which contribute to people’s social, economical and environmental welfare, therefore the improvement of these factors has to be emphasised. The improvement of quality of life was appearing from the second half of the 20th century. At that time it was recognized that the economical and consumer race can often be harmful from the point of view of people’s personality development. Two trends are used for searching the quality of life: the Scandinavian approach (objective indexes are needed, such as income, qualifications) (ERIKSON, 1993) and the American trend (depending on subjective factors, based upon the individual’s own experience) (CAMPBELL, 1976).
51
1.2. The concept and significance of health tourism Nowadays, health tourism has a more and more important role in people’s life. It is proved by the appearance of the Hungarian as well as the English term “medical” and “medical wellness”. Overalled it can be said about these touristic products that they are healthrelated travel types in which the motivation of the visitors, who take part in health tourism, is the maintenance and improvement of their state of health. Medical tourism means the complex of services that are drawn on in the service sector and health resorts in order to cure concrete diseases. The aim of the wellness tourism is to reach an optimal health state and prevent diseases in an active (exercise) or passive (e.g., massage) way (MAGYAR TURIZMUS RT, 2002). Medical does not mean health resort-related treatments, but it refers to several surgical interventions, dental treatments, plastic surgery, whose demand definitely has been increasing, for instance in the case of Hungary, in the last few years. Medical wellness is a rapidly improving branch of health tourism, particularly in Germany. Its aim is to offer services that include health treatments and, among other things, improve quality of life, that is, to improve and retain health by the permanent change of the lifestyle (AQUAPROFIT RT, 2007). 2. The relationship between health tourism and quality of life Tourism is a sort of activity, during which visitors can gain experience (mainly positive) and can actively take part in their actions. This kind of experience can intensify through repeated travelling, can contribute to satisfaction concerning life and, hereby, according to Veenhoven (2003), travelling can lead to the awareness of hapiness. Many people undertake to break away from the usual environment in order to spend their leisure time suitably, gain experience that can become the source of their gladness and that can contribute to the favourable indexes of quality of life (MICHALKÓ, 2010). Health tourism is the product of leisure tourism, where the individual is able to meet his safety demands which can be found at the second level in Maslow’s hierarchy, therefore the improvement of state of health can affect the individual’s quality of life in a positive way. The participation in the several preventive (or even after-) treatments, and the frequent repetition of them help the individual to be more healthy and satisfied both with himself and his environment, which can cause the increase of the quality of life. By right of the above it is obvious that travelling has considerable physiological effects, regarding both the regeneration and the participation in health tourism. 3. The appearance of health tourism and quality of life in the certain strategies There was a search with the help of the students between the 1st of April and the 15th of May in 2010 at HJF college, during which we were investigating that if there were made any health development strategies, plans, programmes in the certain countries that students chose, and if yes, then what kind of main aims they included. It obviously turned out from the search that there exists a sort of health touristic development conception in the touristic regions of the world and in the 52
countries that have a share in tourism. On one hand this conception has been worked out as the part of the national tourism development strategy (as a seeded priority), but in other cases it has been worked out independently, as one of the part strategies that belong to the national strategies (e.g., Finland, Turkey, India, Canada). In many cases the strategy of health tourism has been worked out along with other touristic products, such as heritage- or rural tourism. It obviously marks out from the four chart (see in details in JANDALA-SÁNDOR-GONDOS, 2011) which was made for the search that there is not a uniform formal, substantive rule to determine what points a health tourism development strategy should contain, which would, however, make the comparison between countries easier. It occurs in the case of some countries that they mention other countries and regions in their own strategies, which they can obtain ideas from. In most cases they, actually, do not mention their direct competitors, but they reveal how it works elsewhere, what they could put into domestic practise. In some places entire touristic packages are made, elsewhere unique treatments are worked out that are not features of other countries, for instance the program made for drug- and alcohol dependency treatments in the Caribbean region (JANDALA-SÁNDOR-GONDOS, 2011). The significance of health tourism is also proven by the fact that there are conferences on this topic in a number of cities, which result in, besides the general statements, the introduction of new program packages, methods of treatment, guidelines, trends. It obviously turned out from the treated strategies that health tourism plays an important role in the touristic regions of the world, but not only in those countries where it is qualified as a growth industry but also in the countries where they do not have these traditions, yet their purpose is to keep up with the demand tendencies (JANDALA-SÁNDOR-GONDOS, 2011). 3.1. The appearance of health tourism and quality of life in the international strategies As I have mentioned before, my search focuses on a study carried out in 2010 wherein I was seeking references, regarding the relationship between health tourism and quality of life, and I was looking for the references in the nationwide or health touristic strategies of the countries of touristic regions in the world. From the investigated strategies in twelve ones can be found references related to quality of life, and from these twelve strategies the term “quality of life” is used merely in three strategies. It can be seen in the following chart that how quality of life appears in the national, regional strategies or health tourism development strategies of the certain countries.
53
The appearance of quality of life in certain strategies 1. table Country National/regio The appearance of quality Availability of the strategy nal/health of life in strategies tourism strategie? Canada
National
Sustainable tourism enhances and preserves our natural and cultural heritage and improves Canadians‘ quality of life. Cebu Health tourism The long term impact of the CHWS VC can be gauged ultimately by the way it has contributed to the enhancement of the quality of life and improved socioeconomic condition of the Cebuanos. Montenegro National The strategic goals are high-yield, all-year tourism, increased income per guest day, interesting job prospects, sustainability and a higher general quality of life. New Zeland National Communities, with leadership from local government, have a dual role to play. • They need to welcome and support visitors in the spirit of manaakitanga (hospitality). • They need to protect their local environment, culture, and quality of life, and manage the effects of tourism in the spirit of kaitiakitanga (guardianship). North – East England
Regional
Promoting the attractions and quality of life in the region will be key to achieving its commercial and industrial investment potential. The strength of our tourism sector is strongly dependent on the quality of the region’s
http://www.ic.gc.ca/eic/site/dsi btour.nsf/vwapj/tourism_e.pdf/$ FILE/tourism_e.pdf www.smedsep.ph/Download/ PSP-Cebu-VC-Case-DocNov09.pdf
http://www.montenegro.travel/ scms/media.php/12848/Mne% 20Tourism%20developement %20to%202020.PDF
www.nztourismstrategy.com/fil es/NZTS2015%20final.pdf www.tourismnewzealand.com/ media/127126/tourism%20cen tenary.pdf
http://www.onenortheast.co.uk /lib/liReport/983/ONE%20Rep ort%2013454_01.pdf?CFID=1 4213295&CFTOKEN=844071 73
54
Ontario
Regional
Slovak
National
natural environment, our built assets and the quality of air and water. Tranquillity is also a key part of the quality of experience in our rural areas, as well as a vital component of the region’s quality of life. Tourism contributes to economic prosperity and a higher quality of life in communities across Ontario. Nevertheless, there is still a need for tourism to impress upon the public at large, governments, business decision-makers, investors and potential employees about its importance and its contributions to the quality of life in Ontario. Communities recognize the importance of tourism and how it contributes to economic and social development and the quality of life in local communities. Understanding how tourism benefits our country's economy and laying down a clear procedure for removing any shortcomings may help to increase significantly the value of tourism offered by Slovakia in the international market, to raise tourism's contribution to the gross domestic product, and to improve the quality of life for all those who are involved in this activity. The objective is to ensure the complete and comprehensive presentation of statistical data concerning the number of visitors to Slovakia, income
http://www2.ihis.aau.dk/~kvist/ teaching/Ontario_tourism_stra tegy2010.pdf
www.economy.gov.sk/tourism -development-strategy-of-theslovak-republic-until2013.../126646s
55
Sloven
National
from tourism, investigation of the reasons and incentives for visiting Slovakia, the use of transport means, the impact on the natural environment, the quality of life of local populations, as well as other relevant data. In this context, the latter particularly relates to the achievement of Slovenia’s economic objectives (competitiveness, GDP growth, new jobs/employment growth, increase in the education level of tourism workers, implementation of sustainable development criteria, balanced regional development, increase in the quality of life and prosperity of population, stimulation of cultural identity and increase in the recognisability of Slovenia in the international environment). Besides services and goods offered through tourism and tourism-related activities (secondary tourist offer) in the tourism market, tourism also markets space, i.e. the environment in a broader sense (natural assets, cultural heritage, cultural landscape, quality of life, organisation of the state and local communities, and its attitude towards the environment and guests tourists, etc.). Organise activities related to the improvement of the physical environment, protection of heritage, encourage various experiences and contribute
http://www.mg.gov.si/fileadmin /mg.gov.si/pageuploads/razpis i/JN/DT/publikacija_RNUST_a ng_SPLET.pdf
56
Sweden
Thailand
The East Midlands
Turkey
to tourism as part of the quality of life. National ICT use in everyday settings and in working life must serve to safeguard the welfare of the individual. It can also help enhance the quality of life of vulnerable groups in society. Health tourism Thailand’s health development will contribute to achieve the highest attainable quality of life. Every person in Thai society has equal access to quality health services and to living in a healthy environment. Thailand will be a world class “Medical Hub.” Regional It will also be playing an even greater role than currently in enhancing the quality of life of local people. Improving the Quality of Life – a compelling place to visit will be an attractive place to live and a good place to work. The Tourism Strategy is as much about improving the quality of life of local people as it is about attracting visitors. Famous for food: The strategy is to encourage the development of destination restaurants and pubs, and gastronomic quarters in the cities. They enhance the quality of the visitor experience, are major attractors in their own right, and are important to the quality of life of local people. Health tourism Hard living conditions such as long working hours, high amount of stress in daily life, malnutrition, and aging population of the world particularly in developed countries, leads to an
http://www.sweden.gov.se/con tent/1/c6/06/43/24/f6405a1c.p df
http://www.thaiembassy.se/do cuments/thailand/healthstrate gy.pdf
http://www.emda.org.uk/uploa ddocuments/emTourismStrate gyFull.pdf
http://library.iyte.edu.tr/tezler/ master/sehirplanlama/T00064 7.pdf
57
increase in the demand for a healthier lifestyle by metropolitan citizens. Due to the spread of a healthy lifestyle throughout the entire population of the world from the youngest to the oldest, the demand is expected to increase. Likewise, more importance is given to the quality of life both in developed and developing countries, including ours. As a result, health and well being rank among the most important growing fields in the tourism market for the coming decades. For that reason thermal tourism will be one of the strongest developing sectors in the tourism market in the next years. Source: own compilation based on the strategies
Each of the above strategies has references regarding quality of life, however, very few deal with it in relation to health tourism pertaining to. Altogether in the national or regional strategies, usually these are the factors which are pointed out in connection with quality of life: • to increase quality of life by investment • the quality of natural environment and built environment, and having calmness are important from the point of view of the experience, which influences the quality of life • the development of local restaurants, pubs, gastronomic areas is important because of the increase of visitors’ but mainly the local people’s quality of life • the relationship between sustenance and quality of life has an outstanding role; sustainable tourism raises the natural and cultural heritages, hereby the quality of life • tourism contributes to welfare, hereby, to quality of life, and the government, business decision makers, investors also have a big role • the development of Information Technology in everyday life also contributes to the quality of life • besides the usual statistic data, the measure of quality of life would also be an important assignment • the defence of the culture, heritage and of the connection to the environment contributes to tourism and, hereby, to the quality of life In the three health tourism development strategies the following factors have been considered to be important concerning quality of life and occasionally in the case of health tourism: 58
being able to measure the quality of life Health developments contribute to the top level quality of life, in addition, the aim of Thailand is to be the most advanced Medical centre • Healthy way of life is getting be much in demand among elder and younger people as well, and therefore they can raise their quality of life. Thermal tourism is expected to be one of the most developed sectors on the market of tourism. As it can be seen, health tourism and quality of life are handled together only in very few cases, we can find, however, many general statements. In my opinion, the two issues should rather be handled together with much more conceptions, concrete things, because it was pretty surprising for me because of the lack of them. They write down generally that how important and seeded role they would intend for quality of life, but in absence of concrete ideas I do not think it probable that they can achieve the aims of the strategies. • •
3.2. The appearance of health tourism and quality of life in domestic strategies 3.2.1. The National Tourism Development Strategy We can find reference regarding quality of life already on the third page of the strategy where "it can be read that through its complex, beneficent effects tourism intends to improve the inhabitants’ quality of life in the country, so that we can live in a nicer, happier, healthier and cheerier country, which the foreigners would be glad to visit"1. One of the long term aims of the strategies is to improve quality of life, which is intended to be solved through the development of the domestic tourism, because it has to be of importance in each country. "Domestic tourism contributes to the smooth filling of the accommodation capacities, therefore to the lengthening of the season, to the employment of workers in tourism sector, it decreases the rate of seasonal employment, enhances the incomings originate from tourism, improves the inhabitants’ quality of life"2. The National Tourism Development Strategy is trying to reveal the environment and factors that determin the entire tourism. To this it uses a structure that consists of five pillars that are the following: 1. Competitiveness and quality of life 2. Supply of tourism 3. Conditions of tourism reception 4. Human Resources 5. Operating system 6. and it deals with the negotiation of the instituions which would ensure the competitiveness (MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, 2005). From the point of view of my topic, the first point is the most important: competitiveness and quality of life. We can face with a lot of positive and negative effects of tourism, which all influence the quality of life of the particular destinations, as well. Tourism’s positive effect on local society can also be revealed with the fact that it contributes to, in the course of everyday life, local people living in a place 1 2
National Tourism Development Strategy, 2005, pp.3. National Tourism Development Strategy, 2005, pp.24. 59
which utilizes its values. Besides this, "expansions have to be thoughtful that the investments of foreigner investors who do not know the local conditions do not influance life circumstances in a negative way (noise, the style of new buildings)"3 and that the target areas do not become overcrowded so that it would be less livable for inhabitants. Tourism contributes to job creation, and subsequently education and knowledge of languages can raise. With further training the state of labour gets better and, therefore, the standard of living rises, as well. The requisition of health tourism services affects the guests’ (among them more and more domestic ones) state of health in an extremely prosperous way. In the strategy, regarding health tourism, it was stated that the use of domestic medical water resources by local people is one of the main values in order to preserve health and to improve quality of life. In Hungary because of the longevity, the improvement of quality of life is a key issue which has to be handled properly. The judgement of tourism in Hungary is controversial in many cases. Most people still do not recognize the importance of tourism and the indirect or even direct possibilities of it. The majority of people think tourism means people doing a lot of travelling. In contrast to this belief, tourism can contribute to, by influencing several areas of life, the advance of people’s quality of life. The recreation cheque has a more and more important role in inland tourism. It serves the interests of tourism if the beneficiaries redeem as much purchased cheques as possible, and, to be able to do this, they organize marketing actions. Its obvious positive effect is not only the one that more and more people use them, but also that the spread of their use enhances people’s quality of life (e.g., so that the cheques can be redeem for health tourism services, as well). The active participation in youth tourism can considerably improve young generations’ quality of life, therefore, with their health preserving way of life they will need less services from health care systems. The optimalization of tourism’s effect on quality of life can be reached due to three specific goals: • the optimalization of tourism’s effect on society • contribution to the preservation of the Hungarian cultural heritage • the optimalization of tourism’s effect on natural environment (MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, 2005). 3.2.2. National Health Tourism Development Strategy The future vision of the strategy with the “entertaining water” program achieved "the deepening of health preservation and bathing culture by linking together water-related entertainment with the upbringing for a healthy way of life. As a result of this, bathing culture has become the part of the whole health realization and -preservation"4. The strategy has found out that health tourism has a seeded impact on the travellers who travel with this object. The conscious product development of those health resorts that are being built on natural endowments stands in the strategy as the first priority. The aim of the product development is job creation, hereby, the enhancement of quality of life, in the economically underdeveloped subregions. 3 4
National Tourism Development Strategy, 2005, pp.32. National Health Tourism Development Strategy, 2007. pp. 58. 60
The third priority is the development of wellness-related services. In this case the younger or youngish agegroups, who have a higher income than the usual, mean the potential target market. The main aim of the medical is the change of lifestyle with the treatments based on the diagnostics and therefore the improvement of the quality of life which can be seen also in connection with medical wellness (AQUAPROFIT RT, 2007). 3.2.3. New Széchenyi Plan The New Széchenyi Plan intends to produce new programs by developing health tourism. These programs would serve the improvement of quality of life, expand to the entire country, aid the rise of economics, the job creation and the spread of the healthy way of life. Therefore, these plans, programmes are needed. "The newest trend of health tourism is the medical wellness which is based on services that contain scientifically justified medical methods. These services help the permanent improvement of quality of life and subjective notion of health, in addition, urge the support of a health conscious way of life"5. In the plan they deal with quality of life within the gastronomy and hospitality issues; they study that what kind of influences gastronomy and hospitality have on quality of life. They influence the following things in this context: • public health, physical and mental state of people • agriculture, land management, environmental protection • employment, quality of work places • the image of the country, tourism • domestic income, tax revenues • and through all these, the quality of life (MAGYARORSZÁG KORMÁNYA, 2011). 4. Conclusion To summarise my essay, it can be said that in each strategy and conception that I have examined appeared references to quality of life, however, together with health tourism we could find much less concretum. In each can be found a sort of motivation to raise quality of life but they do not offer many concrete examples to attain this goal. It is quite surprising for me that at an international level only three health tourism-related improvement strategies mention the theory that quality of life should be handled along with health tourism. In the three domestic strategies that I have examined can also be found references to the quality of life. Each of the three strategies considers the improvement of quality of life as a long-term aim that can be achieved through the development of domestic tourism, the utilization of inland medicinal water sources, through the spread of the recreation cheques, the active participation in youth tourism, by health tourism and health tourism-related programmes, moreover, via medical treatments. In my opinion, more attention should be paid to the junction of the two fields, since health tourism is one of the main relevant tourism products, by which the quality of life is certainly raisable. 5
New Széchenyi Plan, 2011, pp. 50. 61
Bibliography AQUAPROFIT MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI RT: Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, 2007. május 30. CAMPBELL, A. Subjective measures of well-being, In: Am. Psychologist, 1976, pp.117-124. DIENER, E., DIENER, M.: Cross-cultural correlates of life satisfactions and selfesteem. Journal of personality and Social Psychology No. 68, 1995. pp. 653-663 ERIKSON, R. Description of inequality: the Swedish approachto welfare research. In: Nussbaum, M.C.-Sen, A. (eds): The quality of life. Oxford. Clarendon Press, 1993 pp. 67-84 GODFREY, J.: Standard of Living or Quality of Life: Does One Come First? TD Forum, 2002 GONDOS Borbála: A turizmus és az életminőség kapcsolatának vizsgálata Magyarországon, Harsányi János Főiskola, Határok nélküli tudomány: Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határain 2010. november 10. konferencia tanulmánykötete, 2011 Dr. JANDALA Csilla – Dr. SÁNDOR Tibor - GONDOS Borbála: Az egészségturizmus a turizmuspolitika fókuszában – A fürdőkultúra szerepe a turisztikai termékfejlesztésben, Turizmus Bulletin, XIV. évfolyam 4. szám, 2011. január MAGYARORSZÁG KORMÁNYA: Új Széchenyi Terv, A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja, 2011. január MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL: Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia 2005-2013, 2005. augusztus MAGYAR TURIZMUS RT, 2002: Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Vezetői összefoglaló, Végső jelentés, 2002. április 30. pp.9. MICHALKÓ Gábor: Boldogító utazás – a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai, Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2010, pp. 21-106 VEENHOVEN, R.: The study of life satisfaction. In: Saris, W.E. – Veenhoven, R. – Scherpenzel, A.C. – Bunting, B. (eds): A comparative study of satisfaction with life in Europe. Eötvös University Press. Budapest, 1996. pp.11-48 VEENHOVEN, R.: Hedonism and happiness. Journal of happiness Studies. 4.4., 2003. pp. 437-457 http://www.ic.gc.ca/eic/site/dsibBuilding a National Tourism Strategy: tour.nsf/vwapj/tourism_e.pdf/$FILE/tourism_e.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 2) Destination East Midlands, The East Midlands Tourism Strategy 2003-2010: http://www.emda.org.uk/uploaddocuments/emTourismStrategyFull.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 10) Development Plan and Policies of Slovene Tourism 2007-2011: http://www.mg.gov.si/fileadmin/mg.gov.si/pageuploads/razpisi/JN/DT/publikacija_RN UST_ang_SPLET.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 22) Health Strategy and policy: http://www.thaiembassy.se/documents/thailand/healthstrategy.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 2) Montenegro Tourism Development Strategy to 2020: http://www.montenegro.travel/scms/media.php/12848/Mne%20Tourism%20develope ment%20to%202020.PDF (letöltés dátima: 2011. április 3) 62
National Strategy for eHealth Sweden: http://www.sweden.gov.se/content/1/c6/06/43/24/f6405a1c.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 4) New Zealand tourism strategy 2015: http://www.nztourismstrategy.com/files/NZTS2015%20final.pdf http://www.tourismnewzealand.com/media/127126/tourism%20centenary.pdf (letöltés dátuma: 2010. április11) North-East England Tourism Strategy 2005-2010: http://www.onenortheast.co.uk/lib/liReport/983/ONE%20Report%2013454_01.pdf?C FID=14213295&CFTOKEN=84407173 (letöltés dátuma: 2011. április 2) Ontario Tourism Srategy: http://www2.ihis.aau.dk/~kvist/teaching/Ontario_tourism_strategy2010.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 10) The reasons and suggested solutions of underdevelopment of thermal tourism in Turkey: http://library.iyte.edu.tr/tezler/master/sehirplanlama/T000647.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 3) Tourism Development Strategy of the Slovak Republic until 2013: www.economy.gov.sk/tourismdevelopmentstrategyoftheslovakrepublicuntil2013.../12 66s (letöltés dátuma: 2010. április 20) Value Chain of the Cebu Health and Wellness Sector: http://www.smedsep.ph/Download/PSP-Cebu-VC-Case-Doc-Nov09.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 15)
63
MAGYAR Márton Harsányi János Főiskola, Turisztikai és Gazdálkodási Intézet, Budapest Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Debrecen Recreational services in tourism nowadays – experiences from a survey Organising leisure time activities are getting more important nowadays in everyday life and in (wellness) tourism, as well. There many private organisers can be found who lead programs for friends or relatives in every-day life in not a formal way, and also the so called professional organisers in service of individual and organisational customers. I am focusing on the tourism-related services organised mainly in hotels in the view of experience-management. Healthy foods, movements (e.g. sport activities) and thoughts are represented in every kind of media in the 21st century, so the tourism sphere also has been identified by these trends. In the past 7 years the number of guest-nights has multiplied, the mean stay has increased by 10%, and the growth of capacity of wellness hotels rose by almost six-times in Hungary, which indicates that the wellness conception has come to the front by holiday-planning, too. I am surveying the appearance of the elements of this conception by planning and consumption. 1. INTRODUCTION, DEFINITIONS Experiential tourism is quite a new phrase in our professional language, which can be dated since the beginning of this new millennium. Pioneer in this business was Australia, and this branch of tourism was represented as a “rapidly emerging trend” in an industry report. (SMITH 2006) Experiences are emotional reactions on the provided services, also appeared in tourism. In my opinion tourism itself is also an experience, because motivations for a journey or a vacation tour are coming from a (planned) well-being. Recreation is a word of French origin. Its base is two Latin words: “re” (meaning again) and “creare” (means create). Summarizing the literature recreation can be determined as pastime, sport, hobby activities or even amusement. Recreation as a collective term of organised leisure time activities first appeared in its own reality in the late 1800s in Europe and in the USA. These programs were mainly sport-recreation, appeared not as an individual science-branch but in the frames of pedagogy, education (PE). In the beginning, the “school free time” was identified with this term, also appeared in the dormitories when the students could participate in playful trips. (KUN: 1978) So this term is wider than the simple meaning of “putting the original stand back”. Recreation is very closed to play and fun which was communicated already in 1907 in the first thematic journals called “Playground” and “Recreation”. So recreation can be specified as acting for leisure and fun or “activity of leisure, leisure being discretionary time” (YUKIC 1970). In the Hungarian literature KOVÁCS has defined recreation as the “culture of leisure time activities”. So it can be combined with well-being, feeling well, and quality life. (KOVÁCS 2004) Tourism and recreation is very closed to each other. It can be illustrated with the following examples: 64
1. Leisure time activities can be organised at private (family) parties, but also at professional or business events (MICE tourism) or vacations. 2. Healthy food and lifestyle can also be conducive to the quality life. 3. Healthy movements (e.g. a newly trend of Nordic walking) can bring the participants not only to a fit status but also to happiness, common happiness. 4. Modern tourism arts, such as sport tourism, adventure tourism, thematic routes, eco tourism reflect this thought. These tourism branches are part of wellness tourism, that has been measured in Hungary since 2003 but it does not mean that before we could not take part in such holidays. Wellness tourism in Hungary until today has shown a very dynamical growth, as it can be seen in Table 1. Table 1 Changing of statistical data in Hungarian wellness tourism (domestic tourists) Year \ Data
2004
2010*
guest-nights 241 1 598 205 mean stay 2.1 2.3 capacity of wellness hotels (beds) 2 634 17 749 Source: MT Zrt., own editing
Ratio 663 156% 110% 674%
Recreators are employees working in the field of recreation. It is a wide profession sphere, within we can separate animateurs (entertainers). Animation is a branch of recreation carried out by animateurs who lead the programs and play WITH the guests in a friendly, joy-ful way for their experience without the force of physical performance. That is what distinguishes animation from PE or physical recreation, and because of this, animation contains besides playful sport programmes atelier (craftsman) activities or entertainment (on stage), too. In my former survey a close connection was revealed between wellness tourism and animation / recreation services. Chart 1 Presence of Animation / Recreation services in Hungarian hotels
Source: Magyar 2007: 52. More than the half of Hungarian hotels providing this service was wellness hotels.
65
2. HYPOTHESISES As it was mentioned previously tourism itself can be explained as a way of recreation. Inside of tourism services I planned to examine how the experiences are present among the Hungarian travellers. Among others I drafted these hypotheses: H1 Every-day experiences originate mainly from the family. H2 The main experience is travelling by air. H3 Sport-recreation and animation is not so important for Hungarian holidaymakers. 3. METHODOLOGY I carried out my research by a structured questionnaire using “convenience sample”. I reached respondents through email and face-to-face communication between 1st August 2010 and 31st March 2011. The gathered data were processed by SPSS Statistics 17.0 software. The total number of sample was 1 000 Hungarian residents. The distribution was by gender: 64% female, 30% male, (6% n/a); by age: 18-24 years (34%), 25-40 years (37%), 41-60 years (20%), over 60 years (3%); n/a (6%) and by residence: capital (42%), country-side (52%); n/a (6%). 4. RESULTS OF THE SURVEY Every-day experiences of the respondents were developed by friends or familymembers, that supports Aronson’s statement: “Human is a social animal”. Table 2 Basics of every-day experiences Respondent characteristics Percent individually with friends with mate with family other reasons
6.0 35.9 24.7 31.9 1.5
Total
100.0
For travelling to the chosen vacation destination Hungarian passengers prefer car and airplane to other less comfortable or fast vehicles, such as train or bus.
66
Table 3 Experiences by vehicle used for holidays travelling… Percent n/a 1.0 by bus 6.0 by rail 7.7 by air 28.2 by car 53.9 by bike 2.5 by other vehicle 0.7 Total
100.0
It came also to light that the majority of Hungarian travellers cannot afford to use airplane for vacation travelling so frequent as car. So travelling by air is still a “gift” for the more wealthy Hungarian people towards a remote country. Table 4 Experiences by vehicle used for holidays frequency of using transport vehicle PercenTotal tage always very often often seldom very seldom bus
16
17
23
4
0
60
6.06%
rail
7
22
26
19
3
77
7.78%
17
40
69
93
63
282
28.48%
200
187
106
36
10
539
54.44%
bicycle
3
9
7
3
3
25
2.53%
other
0
1
3
1
2
7
0.71%
243
276
234
156
81
990
100.00%
means of airplane transport car
Total
These results meet the 2010 statistics of the Hungarian Tourism Inc. (49.1 percent of the respondents travel by car to abroad, while 32.7 percent use airplane). As planning vacation tours the Hungarian passengers put the favourable prices in the foreground and they need new experiences and diversity of facultative programs. Children and family friendly hotels as a choosing criteria are not wellspread yet, and hotel animation / recreation services unfortunately stand still at the end of this list.
67
Table 5 Priority of travelling considerations Travelling considerations frequency favourable prices 696 looking for new experiences 691 varied (facultative) programs nearby 587 travelling with friends or mate 568 water-front hotel 545 nearness of green nature (e.g. woods, hills) 408 travelling with family-members 422 visiting former destinations with good feelings 317 many (hotel) services included 207 children / family friendly hotel services 107 high-qualified hotel 63 other respect 55 hotel animation / recreation services 53 local guide 32 Analysing the experiences during the hotel stay it can be stated that for the Hungarian holiday-makers still the “conventional” services are experience-full, such as the experience from the location, friendly and helpful staff and the cleanliness. However, the active leisure time relating services (sports facilities, animation and wellness) give not yet a so big experience factor for them, such as in the neighbouring Austria or in the Mediterranean. These services stand also at the end of the placing order. Even the experiences from the ergonometric aspects of furniture look more significant. Table 6 Importance order of hotel services experience-factors Experience Experience Experience Experience Experience Experience from the from from from from F&B from staff furniture cleanliness wellness rapidity gastronomy Valid Missing Mean N
967 33 3,33
963 38 4,87
971 29 2,63
914 86 5,30
909 91 5,28
914 86 3,99
From Experience Experience Experience sportfrom the of Animation from other facilities allocation /Recreation services Valid N Missin g Mean
909
911
909
354
91
89
91
646
6,36
3,88
7,04
5,50
68
Inspecting the experience gaining role of the given animation areas it can be seen, that for those Hungarian passengers who already have taken part in animation / recreation activities in a hotel the best memories and feelings came from the evening entertainment (stage productions, shows). The experience least of all is connected to the logic games, that is comprehensible if you imagine that these activities cannot be organised so socially as e.g. the playful (team) contests. Anyway it is appalling that Hungarian holiday-makers have not experienced so good moments in general by the animation activities neither in Hungary nor in abroad. Table 7 Experience-levels of hotel animation / recreation areas Other childrensport evening Logic animation animation activities entertainment games area N
Valid Missing Mean Mode
302 698 2,78 1
326 674 3,30 4
346 654 3,67 5
306 694 2,66 3
67 933 2,27 1
So the order of animation areas by experience-giving character among the Hungarian tourists participated in this service, is the following: 1. Evening entertainment 2. Sport activities 3. Children entertainment 4. Logic games 5. Other entertainment activities (e.g. club dance or trips) The respondents’ lower age limit was 18, so they were adults. That is why the data for the children entertainment cannot be credible, because a child, the real participant of this program area, would have given doubtless a much better evaluation, than his or her elder family-member or an outer observer. 5. CONCLUSIONS H1 hypothesis was proved, because almost the third part of the respondents experienced their every-day moments by family-members, only 4 percent less than the other segment (by friends). H2 hypothesis is unproved, because the biggest experiences are coming from travelling by car, prior to the airplane in order. Reasons by the answers are the less number of travelling abroad, ease of transporting luggage and the independency from timetables and fellow passengers. H3 hypothesis is halfly proved, because in priority order and during the stay not the sport-recreation and animation services are the biggest experience-gaining areas yet. But they stand on the second place in general order. On the contrary, in the neighbouring Austria much more families and individuals are active participants and happy attendants at animation programmes, and not only at children entertainment, but at adult sport & game activities. The reasons can be that many members of the animation team are German-speakers in the modern club hotels in the Mediterranean, and these adults could take part in these programme 69
types already in their childhood. While for the Hungarians this kind of tourism-service (Cluburlaub / Club vacation, providing also animation) was available after the change of regime in 1990, but even after 2000 when many Club vacation providing travel agencies and Tour Operators started to employ also Hungarian-speaking animateurs / entertainers (mainly for children’s activities) in abroad, beside the local guide. Summarizing also my animateur experiences it can be stated that animation and recreation is a considerable component of tourism and hotel product. If the guests feel themselves good, they can form a better opinion about other services, too. In a real good operating (club) hotel the animation team can cooperate with other departments and together they can build a good atmosphere in the lodging unit for the bigger guest satisfaction which can result loyal and returning guests. In Hungary it can be advised to take the best practice from abroad to determine the service elements and their levels by the guests’ evaluation and correct them. By the answers in my survey the greatest number of complaints was the following: • Little number of animation programs offered (N = 20). • One-dimensional range of programs (N = 35), that turn up only in one area e.g. mainly children entertainment. Those who answered the question about their needs for developing, the following suggestions can be formed: separate adult programs (N = 8), family activities (for all members; N = 3), logic quizzes (N = 3), traditional folk games (N = 3), programs for the seniors (N=2). • Not well-qualified animateurs, especially in sport and recreation programs where professional experience is essential (N = 33). The lack of creativity was experienced by 11 respondents. • The lack of tools used by guests (N = 11) could have badly effected the quality of programs. • Small number of animateurs with small salary (average of around 400 Euros) compared to those working abroad, in general from 600-900 Euros (N = 8); • Some of the guests, who have already taken part in animation activities, noticed the problem of “budget-like” operation by hotel-management, which could result the previous gaps by service-quality (N = 11), through begrudging the financial support for animation department, gaining the level of D.O.P. The range of other reasons is quite wide: I got 27 responds. Those guests, who already have experiences of animation activities (even of abroad, or of Hungary), need consideration of these following aspects: • More Hungarian hotels should offer animation (N = 6). • Make animation services known among the Hungarian population (N = 6). • Try to change the Hungarians’ attitude to this kind of service, not to think that taking part in animation programs is the privilege of the wealthier families, because these activities are (should be) free of charge (N = 6). • It should be advised to map and cover the guests’ needs and expectations by forming the supply (N = 3). • Do not organise animation programs so seldom as it can be observed in many Hungarian hotels: a few days a week, or only some hours a day (N = 2). • It also should be desirable to get the Hungarian hotel managers familiarised this area of services (N = 2). • The whole hotel should be inspired by animation theory; all the staff should care of guests in a friendly way such as animateurs do at their activities (N=1). Correcting these above mentioned problems could build bigger guest satisfaction and through this a total travel experience also in Hungary. 70
Bibliography Hungarian Tourism Inc.: A magyar lakosság utazási szokásai, 2010. [online] (2011.04.10.9) http://itthon.hu/szakmai-oldalak/magyar-lakossag-utazasai KUN László: Egyetemes testnevelés és sporttörténet. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. MAGYAR Márton: Animációs szolgáltatások minősége és helyzete a hazai turizmusban. Gödöllő: SZIE GTK, 2007. SMITH, William L.: Experiential Tourism around the World and at Home: Definitions and Standards. In: International Journal of Services and Standards 2006. Vol. 2. No. 2. pp. 1-14. YUKIC, Thomas S.: Fundamentals of Recreation. 2nd edition. Harpers & Row, New York, USA, 1970.
71
RUZSA Csaba PTE Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Job creation and (health) tourism in Hungary especially in the SouthTransdanubian region: Future prospects based on international trends Since 1990, the South - Transdanubian region had to face lot of difficulties: it was close to Croatian war area, lost thousands of jobs especially in the mining industry, and had no real infrastructural connections. As a result, tourism suffered significantly in this area also. In the meantime, the international trends changed radically as well as compared to the conditions of tourism in the last decade. In the Transdanubian region, the number of tourists actually declined in the last 8 years. As a result, in 2004-2005 two main directions of touristic services were determined to develop until 2013 based on EU funding: -
cultural tourism and health tourism
combined with additional services such as gastronomy and wine culture to change these trends. In 2010, the number of tourists rose significantly in Pécs and in the region due to European Capital of Culture Program which was the first main step ahead in touristic development. The question is whether this impact can be sustained in the long term and how health tourism can support this process until 2013. We look at how these two fields of tourism were developed until now and how new projects can be launched in the future. 1. Cultural tourism The European Capital of Culture (ECoC) program had two main aims: - initiate urban development in Pécs based on cultural purposes and - long-term touristic development 1.1.
Urban development in the framework of Pécs2010 ECoC
The application material of Pécs for the EcoC title in 2005 entitled The Borderless City determined five key urban development projects to be realized within the framework of the Pécs2010 project: • Renewal of public squares and parks throughout the city; including the entire city centre and the central areas of the suburbs • Renewal of Museum Street, the street where most of the city’s museums are located, including building an extension to the Modern Hungarian Picture Gallery • Reconstruction works on the area of the Zsolnay Porcelain Factory; turning a huge industrial near the old city centre the area into a cultural quarter • Kodály Conference and Concert Centre • South Transdanubian Library and Knowledge Centre
72
Apropos the number of the projects the interesting correspondence is that the name of Pécs originates from or carries the number “five” in its name in several languages, for instance Quinque Ecclesiae in Latin, Fünfkirchen in German, or Päťkostolie in Slovakian. All five of the planned key investment projects have been realized and all five of them are closely related to and aim at the development of the system and infrastructure of cultural institutions in the city. The public procurement procedures in relation with the projects have been carried out with international open tenders, from the first step of the architectural design-phase to the actual implementation. Besides all the cultural programmes, networking activities, strengthening and forming domestic and international co-operations, the other underlying objective of Pécs with the ECoC-title was to use this unique opportunity to boost long-term culture-based development in the city with the help of the investment projects. The Pécs2010 programme was designed to enable the city to rediscover its urban character, the beauty of living in a city, reclaim public spaces for the benefit of the community, and make the whole environment more liveable. The main goal of the investment projects was to provide Pécs with an adequate number of cultural and artistic spaces with appropriate size and standard. The positive effect arising from the organic unity of the two main pillars of the Pécs2010 project; that is the cultural programmes and the urban development investments, is giving an incentive to the economic life of the city and the region; since the core investment projects involving circa 35 billion Hungarian forints represent the largest urban development project in Hungary to date. The investments ensure that the system of cultural institutions in Pécs will be compatible with that of other EU countries so that they can fulfil international functions. The developments are in close connection with the fundamental cultural tendencies of the city; they will help boost and further strengthen European partnerships and encourage talented young citizens to come and stay in the city, as well as having an international regional radiating impact. In addition to their regional and international importance to cultural life and the boost of economy, conference tourism, tourism in general and the creative industry, the key investments of the Pécs2010 European Capital of Culture Programme had a beneficial impact on the labour market too. The construction sites of the 5 key projects alone provided employment to approximately 1200 people. The key investment projects are based on the long-term cultural urban development concept that defines the future of the city. The key projects are essential components of culture-based urban development that constitute an interdependent system as each component is equally indispensable. 1.2.
A description of each city development project
Kodály Conference and Concert Centre – conference tourism The network of musical institutions in Pécs is quite complete as far as training and performers are concerned. However, there was no concert hall that could host performances in a worthy manner. For this very reason the goal of this project was to establish an internationally significant, acoustically designed multifunctional building with modern background technology that operates as a concert hall and a conference centre. The internationally renowned symphony orchestra of the region, the Pannon Philharmonic is the resident orchestra of this building. The conference function will make Pécs a significant middle-sized venue of the conference market in Central 73
Europe and the city will be able to host professional conferences, fairs and cultural festivals. With the related investments such as the M6 motorway connecting Pécs with Budapest (opened early spring in 2010) the competitiveness of Pécs will improve significantly in cultural and conference tourism. The ceremonial opening concert of the Conference and Concert Centre took place 16th December 2010, and the building has continued hosting numerous significant programmes since. For this year alone there are already about 200 events booked for the Kodály Centre, including concerts and conferences of 600- 1000 persons. The two functions are perfectly compatible with each other and fill the premises of the centre. Not only practice but the feedback received so far also shows that the venue is perfectly suitable to host concerts and conferences of different types and sizes at a European level. Zsolnay Cultural Quarter – a cultural entertainment park A new chapter opened in the history of the Zsolnay Porcelain Factory, whose name is identified with the city of Pécs. One of the most prominent investment projects of the European Capital of Culture programme is the establishment of the Zsolnay Quarter with a total ground floor space of some 32 thousand square metres on the premises of the reviving Zsolnay Factory. Besides the factory that is currently in operation on the site there is room now for a cultural and artistic area that will host events for some 150 - 200 thousand visitors by 2020 with its informative visitor's centre, cafés, university community spaces and vivid cultural life. The project will also improve the quality of the park in the Zsolnay Factory that includes decorative, valuable plants, monuments, sculptures and vases. The functions of the cultural quarter are handed over and put into use gradually, as the different facilities are completed. The first unit to be opened to the public was the beautifully renovated Sikorsky Villa, giving home to a 600-piece Zsolnay collection bought back from a private collector in the USA since September 1st, 2010. Up until today there were almost 13,000 visitors interested to see the unparalleled collection of private collector László Gyugyi. The other major attractions of the Zsolnay Quarter already opened on the territory are the new Pécs Art Gallery since December 2010, and the building giving new home to the Bóbita Puppet Theatre that was opened 29th January 2011. When all the functions are completed in the summer of 2011, the Zsolnay Quarter will be divided into four main areas based on their function and target audience: Craftsmen’s Quarter (the area devoted to the history and general understanding of the Zsolnay family and factory and its significance), Creative Quarter (with exhibition halls, rehearsal rooms and other premises suitable for various cultural events), Family and Children's Quarter (the heart of which is the Bóbita Puppet Theatre, but there will also be an open-air playground and other facilities for families), and University Quarter, where the Faculty of Music and Visual Arts will move into, establishing a centre for innovative training in the field of arts, bringing creativity and a constant sense of cultural buzz and innovation into the quarter. Reconstruction of Museum Street Pécs has been one of the most important museum centres of Hungary since the 1970s. That was the time when Káptalan Street, one of the largest networks of museums in our country, became known as “Museum Street” by the public at large. 74
With the completion of the Grand Exhibition Space – Museum Street key project Pécs is now able to welcome local people and visitors in an exhibition space of European standard, and the precious collections also found a worthy place. Most of the museums hosting exhibitions of both local and internationally known artists are concentrated in this street which underwent a complete renewal, creating Hungary's largest unified museum structure and most versatile exhibition space. The renovation of the eight museum buildings also included the extension of the former County Hall in Káptalan Street, the landscaping of the gardens of each building, the full reconstruction of the nearby streets and public spaces as well as the development of the related information technology infrastructure. The Vasarely Museum was also renovated and reopened to the public in the spring of 2010. One of the most significant exhibitions of the Pécs2010 programme was opened in the building of the Modern Hungarian Picture Gallery in December 2010 and up until the end of February 2011 almost 9,600 visitors went to see it. The exhibition is entitled Europe of the Eight – under the spell of Matisse and Cézanne, and it will close late March of 2011. The Museum Street of Pécs is something unique in Hungary and is very much liked by cultural tourists as well as those who just like to wonder around small streets with a special atmosphere in the heart of downtown. Museum Street is suitable also for organizing different programmes and it will be fitted into the regional tourist programme as well. South-Transdanubian Regional Library and Knowledge Centre – international students to receive The goal of the project was to have a modern regional library and knowledge centre with a floor space of nearly 12,000 square metres that can meet today's user needs, provide information and documents for the people of the region and the city at European standards and host community, cultural and leisure programmes as well. Its structural conditions and modern equipment enables the new regional library and knowledge centre to serve a lot more citizens of Pécs than ever before, integrating the three major libraries of the city. The Centre has two lecture halls, each accommodating an audience of 200, which serves as a perfect venue for university events for instance. The knowledge centre function is complemented by several research rooms and internet workstations. Children are welcome to the children's library and a playroom next to the roof garden. Community function is represented by a lounge-forum, a bookstore, an exhibition space, a café and restaurant. The knowledge centre opened in September 2010 and by now has approximately 20 thousand registered visitors including international students as well. The different children programmes organized by the knowledge centre are already very popular and the citizens of the region started using the beautiful modern building as the living room of the city. It is important to mention that University of Pécs attracts more than 1500 international students to its Faculty of Medicine each year and these students stay at least two years as “permanent tourists” in the city. Revival of public spaces and parks – new way of life in public areas The central component of the project called the Revival of public spaces and parks was to give public spaces a new community and cultural function that can facilitate growth in international and domestic tourism as an attraction and can also host several outdoor cultural events. 75
More than 70 public spaces have been revived altogether within the framework of the Pécs2010 European Capital of Culture programme, including the entire city centre of Pécs, as well as the central sections of the suburbs. The revival works focussed on creating a link among the different investments and on establishing a unified and attractive image for the city. Important aspects when planning the project were to provide equal opportunities for disabled people, to minimize traffic and maximize green fields, taking liveability into consideration and to provide sport and leisure functions to the communities. The renewed squares and parks were handed over in 2009 and early 2010. Surveys show that this project is the best known among the five key ECoC investments and it was received very well by the communities. The usage rates of the renewed parks have increased significantly, thus generating new businesses in the areas. This is true not only in case of the city centre but in the suburbs as well. At this point it is still too early to evaluate the positive effects of this tendency, but it is expected to show in the long run. The renewed environment encouraged people to use the public spaces more and more, also for the benefit of the community; for organizing different events for example. It is also important to mention the relating investments; which were not directly realized in the framework of the ECoC programme, but were encouraged by it; for instance the hotel developments throughout the region which involved both upgrades of comfort level and building new hotels not only in Pécs but in the whole region. The opening of the M6 motorway between Pécs and Budapest in March of 2010 also had a positive impact on the city; the shortening of travel time is great incentive for not only tourists but potential investors as well. Since it is undoubtedly sensible to market the region as a package in the tourism business, it was a leading principle with regards to the developments to assist this idea as well. Sustainability and the European dimension are key factors with regards to the urban development of Pécs, and all the above assist in serving these multiple purposes for the sake of long-term culture-based economy in the city and its region. 1.3.
Touristic Developments in the region
Besides the major developments in the city of Pécs itself, resources were allocated for the purpose of developing other strengths of the region; namely spa-, and wellness tourism as well as wine tourism in and around the Villány Wine Region. The EU Agency besides Pécs also provided funds for touristic attraction and hotel developments in the region. The most significant ones are: - developments of 3 existing and two new hotels in Pécs - 8 developments in the region in hotel area - wellness and spa developments started in Mohács, Harkány, Siklós and Orfű - renovation of the castle in Siklós - first thematic adventure park development in Bikal: Renaissance Age in 17 000 m2. The European Capital of Culture project was not only planned for Pécs and for only one year as it can be seen above. It was planned for a whole tourist region and to initiate long-term development in the touristic sector.
76
1.4.
Touristic results in 2010
When compiling the programmes for the cultural year of 2010 there were 2 major aspects considered. One aspect was to organize programmes which attract large audiences but at the same time they represent high quality. The other important consideration in sight was to launch such events which are suitable for generating long-term European partnerships and co-operations between cities and cultural institutions, groups of artists. Some 650 projects were realized in 2010, most of which naturally consisted of more individual programmes, events, thus multiplying the number of cultural programmes, which was 4,675 altogether. The cultural projects that were realized during the preparatory years of 20062009 and in the title year of 2010 can be divided into 3 major categories. In case of the programmes realized in international cooperation main emphasis was placed on common projects with the other two European Capitals of Culture of 2010; the Ruhrgebiet as well as Istanbul, and also the countries of the Southern Cultural Zone in Southeast Europe. The third group of programmes for 2010 consisted of the ones organized by NGO’s. The city of Pécs allocated a fund of HUF 100,000,000 (c.a.: 367,000 Euro) for this purpose which could be acquired via open tenders. It was very common among the festival-type annual events that they started as early as 2007 – already in the framework of the ECoC programme. Between 20072009 there were 360 programmes realized with the support of ECoC funds. A lot of the projects started during the course of the preparatory years were planned to be gradually forming and growing to reach their peak in 2010. Such events were for example the Balkan World Music Festival or the International Dance Festival of Pécs. Considering the fact that some of the programmes continue in 2011 as well; one of the most popular exhibitions - the Europe of the Eight - remained open until the end of March 2011. According to the already processed data at our disposal, until November 2010 there were more than 900,000 visitors altogether in 2010, which provides strong bases to believe that the 1 million visitor-number that was estimated in advance could be realized. The 4 most popular exhibitions that attracted a large number of visitors: 1. Hungarians in the Bauhaus – 16,350 visitors in 3 months 2. Mihály Munkácsy’s Christ Trilogy: 70,000 visitors in 6 months 3. The Golden Age of the Zsolnay Exhibition from the collection of László Gyugyi: 12,600 visitors in 4 months (permanent exhibition after 2010 in the Zsolnay quarter) 4. Europe of the Eight – 9,600 in 2.5 months As far as one-time events are concerned, the visitor number of the opening ceremony should be mentioned: approximately 18-20 thousand people gathered in downtown Pécs on 10th January, 2010. The number of tourists declined between 2000 and 2008 in the region and in Pécs. This touristic trend was turned around in 2010. The number of tourists increased by more than 27 % in 2010 in Pécs and more than 12 % in Baranya county. The number of tourists from foreign countries increased more than 150 300% (!) from some countries while the inland tourists’ number by around 15%. We also see this trend to continue in 2011 compared to 2009 and years before. The following tables show the changes compared to previous years. 77
Number of tourists in Pecs 2009/2010 16 000 14 000 12 000 10 000
Number of tourists in 2009 (
8 000
Number of tourists in 2010
6 000 4 000 2 000 0 Januaryrs
December
Source: National Statistical Office, Hungary, Hungarian Tourism Company, Pécsi TÉDÉEM Nonprofit Kft. Number of guest nights in Pécs 2009/2010 35 000 30 000 25 000
Number of guest nights in 2009
20 000 Number of guest nights in 2010
15 000 10 000 5 000 0 January
December
Source: National Statistical Office, Hungary, Hungarian Tourism Company, Pécsi TÉDÉEM Nonprofit Kft. 1.5.
Job creation in 2010 and after
As mentioned above we can conclude that the infrastructural projects in Pécs resulted in 1200 jobs in 2009 and in 2010 excluding the M6 motorway construction works in the region. Based on the forecasts of the Regional Office of National Development Agency, the touristic developments – hotels, thematic parks, spas etc.above resulted in more than 1000 jobs in Pécs and in Baranya county. We can also add additional developments that did not receive eu funds such as restaurants. All in all, we can conclude that the developments related to Pecs2010 project in the touristic sector resulted in around 1000 long-term jobs that can be defined as a very successful process looking at the worsening global economic sentiment.
78
2. Health tourism in the region Health tourism is not only one of the most visibly and rapidly developing subbranches of domestic tourism; it is currently one of the world’s most innovative business sectors. Within the tourism sector the development of health tourism can significantly enhance the number of guest-nights and the actual spending of guests. The South-Transdanubian Region has a good potential considering health-tourism, still during the last period it was lagging behind the country’s other regions. There were no major developments in the area, and the realised ones were not coordinated, thus there was no considerable improvement, despite the growing attractiveness due to the developments in the case of some spas. The majority of the spas have gone through various developments, enlargements or reconstructions during the past ten years, besides there are establishments that welcome theirquests with a completely renewed profile. However, this resulted in a divergent offer related to certain establishments: the newly developed services coexist with other services and parts of the complex that have not been updated for decades. Spa and thermal tourism has a primary position in the strategy of developing tourism in this region. The European Union gives financial support for development of accommodations and baths. 2.1.
Current conditions, new and ongoing developments in the region
The region is reach in thermal- and medicinal waters. Owing to this advantage/capacity there is a wide range of water-based services in the health tourism. At the same time the capacity in the majority of the baths is low, and they only meet the local demands, thus their potential for tourists is not significant. There are no wellness baths in the region to be found with big capacity and high quality services. However, the composition of medicinal water is unique in Europe, which is an attractive force on the international level. This fact, and the qualitative developments have made the thermal bath of Harkány famous in the past few years. The medicinal and wellness hotels belonging to the baths are products of the health tourism as well, of which there are major ones in Siófok and in Harkány. A four stars hotel can be found in Siófok and a four stars country-seat with wellness and spa services can be found in Bikal and in Hőgyész as well. It is possible that the Cave of Abaliget will have a significant role in the health tourism due to its air and climate, which are able to treat disorders of the respiratory organs. To add it up, the products and services of the health tourism in the region do not meet the required international and national expectations yet: - There is an oversupply of smaller medium class baths, but they only have a local role. There is a low offer of profitable services therefore making their maintenance very difficult for the owning local governments. - Although the bath of Harkány can show remarkable tourist traffic, the absence of family resort services and significant medical services can be a burden for further development. - The small capacity of baths of higher quality generates crowdedness at the expense of the quality of the services. At the same time there is no possibility for enlargement because of the buildings’ inconvenient placement in the cities. As a result, these small bath more and more compete with each other instead of providing more complex services in the region. 79
.- These service capacity developing investments are not planned yet or postponed due to the financial situation of the local governments (e.g. Harkány) and because of the difficulty in receiving funds for development from the banking sector after the financial crisis. -The current oversupply is a serious problem, thus it would be necessary to launch new variety of services and supply elements which are more profitable. There is a demand to establish a thermal- and aqua park with a large capacity in the region even after the opening of the aqua park in Orfű. The greatest problem is in the region that the number of guests of spas did not really increase in spite of the number of spas that were built between 2000-2008.
80
We have to mention that the one and only internationally recognized spa in the region in Harkány could not start its developments due to the financial situation of Harkány city. 2.2. International trends: blue bath and brown bath can the region play in this field? The international trends of the last 10 years show that Hungary cannot compete in the wellness tourism - called blue bath category – for foreign tourists since several rich countries in the world carry out and introduce newer and newer developments and attractions in this area and these countries provide a lot of additional services as well. The wellness baths in Hungary can mainly focus on the inland tourists with incentive schemes as it is planned in the framework of Széchenyi touristic card scheme. Besides the expensive infrastructural developments in wellness area that do not depend on local features opposite to as brown bath spas, these countries also spend significantly much more money on international advertising. As a result, only an internationally significant brown bath spa can be internationally significant in this region. Based on medical wellness studies, only the bath in Harkány can be successful at international level in this region. However, this seems quite far now for two main reasons: -
lacking development of bath in Harkány additional medical services provided by an internationally recognized medical service provider
2.2.1. Lacking development in bath of Harkány Regarding the lacking development of the bath, we can find a typical feature of the Hungarian municipality system with respect to developments. Since the city of Harkány bought 50 % of the shares of the bath company, no additional funds were available to finance developments. Due to the financial crisis and the increasing financial burdens on the city’s budget, even the EU grants had to be returned due to lack of own resources. 2.2.2. Medical services provided by an internationally recognized medical service provider Currently, the hospital in Harkány is operated as a local hospital with special medical services provided to the bath tourists. The owners are Baranya county, the Hungarian electricity provider MVM company and the city itself. Since this operation does not guarantee the guarantee for international touristic service providers guarantee that the medical services are provided based on the international standards, therefore, a new partner should be included. Since privatisation seems excluded by international medical firms, therefore, only the Faculty of Medicine, University of Pécs as an internationally recognized medical service provider could be the solution for private touristic agencies and for cross-border medical services financed by medical financial authorities of EU member states.
81
3.
Summary
The two main determined areas of tourism were developed in the region in the last 4-5 years. The developments were mainly finished in Pécs and in the region by now including the new highway M6 improving the accessibility of the region. Cultural tourism and the new developments carried out in Pécs will attract more and more tourists in the coming years based on cultural heritage sites (Zsolnay cultural quarter, UNESCO World Heritage site), cultural events and in conference tourism in the Kodaly centre. This development will turn into a success story in Pecs and in the region. It is also essential that Pecs cannot compete without providing additional touristic services such wine tourism, gastronomy or spas and baths in the region. Since these developments were also initiated these can additionally support the attraction of tourists, however, in this field the services for international competition still need to be developed. In this area, the only significant brown bath resort Harkány can be a long term international magnet if proper medical services are provided and further developments are carried out in the bath. The M/ highway should also be continued as soon as possible to the border since these could direct even transit touristic traffic to the region from Poland, Slovakia to the Croatian seashore. As we see, significant developments were carried out and new jobs were created in this region in tourism, now the operational planning of the coming years’ cultural programs, conferences and touristic package development has to be in the first place to support long-term operation of these developments in the region.
82
References [1] Bakucz, M. (2005): Tourism as a Tool to Develop the City and its Region. Ph.D. Thesis. For publication: 2009, Doctoral School of Regional Policy and Economics, Faculty of Business and Economics, University of Pécs. 2005. [2] A Regionális Fejlesztés Operatív Operatív Program (ROP) „1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése” és „1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása” intézkedések hatékonyságjavítását célzó értékelő tanulmány (Final research report). Written by: Bakucz Márta, Erdős Katalin, Mezei Cecília, Raffay Zoltán. Hungarian Academy of Sciences, Transdanubian Research Institute of Regional Studies. [3] www.ksh.hu (Hungarian Central Statistical Office). [4] Annual report of the Pecs2010 management Centre to the City Assembly of Pécs on the Pécs2010- European Capital of Culture program [5] Determination of Development Direction of Health and Thermal Tourism Strategy. Xellum report. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. 2007, 2009. [6] Turnover of Public Accommodations, January - December 2008. Hungarian Central Statistical Office, (official report). 6 February 2009.
83
WÖRLE Adrienn Nyugat-magyarországi Egyetem Challenge in the health tourism: how to cope with the “burnout” Health tourism is a growing industry due to our social life and daily life-style changes. Older people still prefer classical rehabilitation and recreation packages. On the top, the number of the stressed managers with “burnout syndrome” is increasing rapidly. We cannot just walk by these social changes which generate new demands in the health tourism. What are we – human beings – nowadays looking for? Why do we work? Do we have enough spare time? Do we have enough time for ourselves? These are the newest questions of the generations today. What can we do as prevention? How can we “cure” burnout? Do we have enough facilities and are we creative enough to help people? These are the questions of tourism specialists taking the burnout syndrome seriously and building up new strategies in the tourism industry. Introduction My empirical research –made in Germany and Japan, lasted 2 years - is based on “motivations and emotions” in the health tourism. Why do people prefer health tourism? Why are people with burnout a “special group”? The survey was made in 3 big cities, in 3 small cities and in 3 small villages both in Germany and Japan, with n=220, between 20 and 60 years old with questionnaires, and followed by 5-5 interviews with German and Japanese people who have to cope with the burnout. What is burn out? There are several definitions, but it is sure, that “burnout is a psychological term for the experience of long-term exhaustion and diminished interest”1. „Called in sick“, the employee or even the employer is unable to work. What is behind, what is the real reason fort he sickness? Every 10th case is actually a burnout case with psychological background like depression or lack of motivation. According to the German journal Frankfurter Allgemeine, since 1990 the “called in sick” situations are double as high then before.2 The length of the sickness with burnout is about 3-5 weeks, which might be very bad for the work and employers are in trouble with organizing replacements. Due to the burnout employees are not motivated anymore, the working efficiency is getting down, people loose self-confidence and they are not able to take responsibility or work in teams. What can be done to prevent mental sicknesses? The negative stress should be reduced developing and using recreational facilities. According to my survey in Germany 45% people said, that they suffer „continuously“under stress, 20% stated, that they are “very often” under pressure. The reasons of the stress were different, depending on the age and gender. Among
1
http://en.wikipedia.org/wiki/Burnout_(psychology), 13.09.2011 http://www.faz.net/artikel/C30125/psychischer-druck-im-beruf-burn-out-statt-grippe-30085175.html, 29.03. 2010
2
84
people between 20 and 30 years the main reasons of the stress were 3 finding a job (65%), school and education (32%), further education and stress because of various relationships (23%). People between 30 and 40 had the top three stress reasons like: paying credits and having financial risks; partnership and planning a family. Over 40 people suffer under pressure in their job (often due to their bosses), having problems with their families and social relationships. In Japan the result was almost the same, there was only a slight difference: many young mothers feel pressure because they are afraid, that they cannot manage all the work of a housewife with children. How can we cope with the burnout? Though in Germany several newspapers and health magazines report about burnout as a common issue, Japanese papers seem to be more discrete, and do not mention even the word unless the magazine is especially about health care. It is mentioned in all the specific articles that the „real” values in our life has to be realized, which are often not the material values, and we should not let influence ourselves by the negative happenings. In the interviews almost everyone (90%) has mentioned, that it is a hard way to become strong enough to be able to decide something for ourselves. We have to find solutions for many problems in our job and daily life but very often we neglect ourselves and let ourselves mentally down.
Picture showing golf not only as sport but also as a symbol for recreation and therapy of burnout. Quelle: Hotel Allmer****, spring 2011.
The best therapies If some of the “body parts” are disturbed and do not work well we feel unbalanced. For our happy life with good health we need the following vitamins (elements) anyway: Vitamin A: activity (mentally and physically) Vitamin B: balance (body, mind and soul) Vitamin C: creativity (this is where we can reduce negative stress). The most therapies which already exist are basically built just like the process of experience-process cycle:
3
Multiple choice 85
Picture 1: Experience-process cycle
Source: T. Fisher, A. Schulz: Handbuch Gesundheitstourismus, p. 140.
Though it is not enough to understand the theory, wishes and suggestions of the people have to be checked and transformed to offers in the tourism industry worldwide. German and Japanese people with burnout were asked about the best therapies during their burnout. 85% of the German people suggests “talking, talking, talking” but not about their jobs, just about anything else (daily life, family issues etc.) what they could not tell, because they did not have time or someone who could listen to. These people are keen on new friendships and relationships. 70% prefers time for himself during “soft” activities: like nordic-walking, swimming, playing golf or just being away somewhere in the nature. Top managers often would get their balance with “hard” sports, like marathon running, trying the iron man program having targets but not in their job. Around 30% would like to have something creative to get new ideas and to discover creativity and harmony. Also Japanese business men stated that time for recreation and creativity must be in a therapy. Many of them prefer playing golf but not because of business reasons, visiting quite, small cities, meditation in temples, painting in a club, having fun with paper folding (origami) or raising plants. The feelings during different activities can give also a big hint for planning packages and for reaching our customers better. With these answers we can understand easier our customers requests and expectations of the offered activities. Graph 1: Feelings during different activities
n=200 Japanese and German people together, paper test, multiple choice, 2010 nov-dec. 86
Following the information of the graph number 1, tour operators and other tourism companies can make their offers more specific and can deliver their proposal to the customers in order to assure them the most suitable way to enjoy, relax and to be creative. Being with people, having chat and fun together can be a new demand, since nowadays almost everyone knows other people only through the internet, mobile chats and calls. To talk with people in a group can strengthen our self-confidence, can reduce stress, can give us new energy and new ideas for our near future.
“Get together” – this is the name of the program offered for recreation in a group Source: Robinson catalog (2011 spring) Another activity which seemed to be very welcomed was the aromatherapy. People would prefer to be in a room or sauna and to try several perfumes or oils themselves to have fun and to relax. In the interviews later on more than 23% of the people stated that recently we do not use our senses like realizing smells or touching something. Unfortunately we just focus on the taste and visual things and it needs to be balanced in our leisure time at least. Sales actions Just as Opaschowski said: „Wellness, Health and Life-Style-Quality will be the biggest markets in the future“(OPASCHOWSKI 1997: 4).The main reasons for the growing are the demand for more health-care and mental recreation with creativity. There is a big demand of combined offers: combinations between the different wings of health tourism. The recreation-creative wing is a great “element” can be combined with almost all of the health offers: from the classic recreations trough wellness and medical care. The only important point is to avoid the word “burnout” in the offers, because people feel a little bit ashamed, since it sounds like a sickness. The programs should be sold like “recreation” or “refreshing” program. Though we may not forget about the harmony between the demand and offer we should take the system of tourism completely into consideration. It means the environment (nature, politics, technology, society and economics), the infrastructure (infrastructure itself, hotels, tourist attractions) and all the coordination, which is usually made by the tourism organizations have to built and develop together (PECHLANER H 2004: 4). For the successful sales actions we should consider about: direct sales (tourism organizations, internet) and non-direct sales (travel agencies, doctors) in order to reach the guests the most effective way: face-to-face, via telephone, via internet or in 87
other written forms, and to fulfill – on the highest possible level - the customers needs. In Germany and Austria many travel agencies (like Orka+Honold, Robinson) and health tourism centers (for example the Kompetenzzentrum 4 Gesundheitstourismus Schleswig-Holstein (KGT)) offer recreation programs for people with burnout. In Hungary only one could be found, the Bük Tours offering several company-, and team programs for increasing efficiency, and avoiding mental sicknesses. In case of selling creative recreation products all parts of the chain have to be strengthened: the product itself needs perfect marketing with the right channels and tour operators, agencies information offices have to be well informed to be able to offer the most suitable package for all the people longing for creative recreation. The main channels are the internet, catalogs and brochures (B2C) and the exhibitions which are rather common in the B2B. Summary Many theories of burnout include negative outcomes5 maybe therefore people cannot or will not admit, but there is a huge number of people suffering of burn out in our society. Recently, due to our stressful daily life there is a great demand of the people between 30 and 60 years old seeking for recreation in a creative and active way. Due to time pressure - in the analyzed countries - the trend goes to the short trips with request of quick regeneration for reasonably price. According to Opaschowski every sixth employee works for his free time and this tendency is growing (FISCHER T., SCHULZ A 2008: 136). This tendency and the other together (more and more managers and employees forget about their free time and live only for their jobs) give us an unusual picture of society: working for the free time and working without any free time. All these people make a very challenging demand to the tourism industry: people are looking for actions, activities and recreation at the same time. One is sure – just like Opaschowski said – the “market in the future will be the market for our sense: looking for health, nature, culture, education and religion. Everything is about the quality of our life” (FISCHER T., SCHULZ A 2008: 136).To be able to understand the changes of the demands continuous researches are necessary. For the successful sales actions we should consider about: direct sales (tourism organizations, internet) and non-direct sales in order to reach the guests the most effective way: face-to-face, via telephone, via internet or in other written forms, and to fulfill – on the highest possible level - the customers´ needs. The international researches have shown that the number of the people with burnout is increasing rapidly. We mainly have to focus on the prevention where Hungary has excellent possibilities following the results of market researches and international trends in the health tourism. Hungary has all the criteria and can fulfill the “most important points to ensure the right process in the health industry: developing the health industries and services in the tourism, getting new customers, marketing, product- and service development, qualification of the employees, possible cooperation between various companies” (FISCHER T., SCHULZ A 2008: 166). 4
http://www.beauty24.de/blog/2010/03/wellness-und-gesundheit-burnout-pravention-in-schleswigholstein/, 13.09.2011 5 http://en.wikipedia.org/wiki/Burnout_(psychology), 13.09.2011 88
References AOK (Health Insurance Company in Germany): Bleibgesund. 2011/1. p.24-25. EBERLE B.: Wellness und Gesundheit als Marketingimpuls. Wie Sie den Megatrend für Ihre Produkte nutzen. Frankfurt: Redline Wirtschaft, 2004. ERDMANN A.: Gesundheitstourismus und Wellnesstourismus. Grin Verlag, 2007. EVERTZ K.: Kunstanalyse – Ästhetische Erfahrung und frühe Lebenszeit. Heidelberg: Evertz Hrsg. 2002. FISCHER T., SCHULZ A.: Handbuch Gesundheitstourismus. Grundlagen in Gesundheit, Freizeit und Tourismus. Aachen: Shaker Verlag, 2008. p. 135-167. HANCOCK D.: The complete medical tourist. Wales, 2006. KOZMA B.: Turizmus Marketing. Budapest: BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, 2001. KRCZAL A., WEIERMAIR K.: Wellness und Produktentwicklung: erfolgreiche Gesundheitsangebote im Tourismus. Berlin: Erich Schmidt Verlag, 2006. OPASCHOWSKI H.W.: Deutschland 2010 – Wie wir morgen leben Voraussetzungen der Wirtschaft zur Zukunft unserer Gesellschaft. Hamburg, 1997. PECHLANER H.: Tourismus-Destinationen im Wettbewerb. Frankfurt/Main: Deutscher Universitäts-Verlag, 2003. p. 4. PETERS M., PIKKEMAAT B.: Innovation in Hospitality and Tourism, Binghamton, 2005 RULLE M., HOFFMANN W., KRAFT K.: Erfolgsstrategien im Gesundheitstourismus. Berlin: Erich Schmidt Verlag, 2010 Woman – Österreichs größtes Frauen- and Lifestyle-Magazin. 04. 03. 2011. Exhibitions, interviews, internet „Sales Marketing Messe” marketing exhibition and work shops for marketing and research, Munich, 23.03.2010. Research and Results – exhibition, workshops, interviews, Munich, 29.10.2010 http://www.faz.net/artikel/C30125/psychischer-druck-im-beruf-burn-out-statt-grippe30085175.html. (29.03.2010.) http://www.healthtourisminnovation.com/default.html. (29.06.2011.) http://www.reference.com/topic/What-Is-Health-Tourism. (28.06.2011.) http://www.beauty24.de/blog/2010/03/wellness-und-gesundheit-burnout-praventionin-schleswig-holstein/. (13.09.2011) http://en.wikipedia.org/wiki/Burnout_(psychology). (13.09.2011) Travel Agency catalogs, consultations. spring 2011. Interviews with tour operators and travel agencies: Orka, TUI; Neckermann, Bük Tours. spring 2011.
89
NÉMET SZEKCIÓ
90
Ferenc DARABOS Ph.D. Westungarische Universität Fakultät János Apáczai Csere Bewertung der Erreichbarkeit der wichtigsten heimischen Destinationen auf öffentlichen Straßen - mit besonderer Rücksicht auf die gesundheitstouristischen Zentren 1. Die touristische Nachfrage in Ungarn im Zusammenhang mit dem Verkehr Ungarn ist einer der bedeutendsten Verkehrsknotenpunkte mit Beckenlage in Mittel-Ost-Europa. Diese zentrale Rolle kann durch die Verkehrsdaten bestätigt werden. Die Anzahl der ausländischen Besucher (in tausend Personen angegeben) betrug gemäß den Daten des Statistischen Zentralamtes zum Jahr 2009 40.624 Personen. Dies bedeutet eine Zunahme von 2,7 % im Vergleich zum Jahr von 2008. Das entspricht der Touristenzahl von 2009 in Italien, mit der dieses mediterranische Land den fünften Platz unter den beliebtesten Destinationen der Welt belegt. Etwa 90 % der ausländischen Besucher kamen auf öffentlichen Straßen nach Ungarn. Auf Grund der in Ungarn zurückgelegten Entfernung stand die Autofahrt mit 59 % auf dem ersten Platz bei den diversen Typen von Festlandverkehr - gefolgt von der Busfahrt mit einem Wert von 25 %. Die Zugfahrt erreichte Rang 3 mit 11,8 % und die Metrofahrt belegte den letzten Platz mit 3,3 %. Der Personenkraftwagen stand mit 68 % an erster Stelle unter den Fahrzeugen, die bei mehrtägigen inländischen Reisen in Anspruch genommen wurden. An zweiter Stelle folgte der Zug mit 16 %, und der gemietete Bus belegte mit 2,5 % den dritten Platz. Der Anteil von Linienbussen betrug 12 %. Durch die hohe Anzahl der durch Ungarn durchreisenden Besucher werden die Infrastruktur des öffentlichen Verkehrs und die Tourismusbranche vor große Aufgaben gestellt. Letztere ist aber nicht in der Lage, aus dieser günstigen logistischen Situation Kapital zu schlagen. Wenn man die Daten zum Gästeverkehr in der Hotellerie genauer unter die Lupe nimmt, fällt einem sofort ins Auge, wie groß der Unterschied in puncto Besucherverkehr ist. Im Jahre 2008 betrug die Gästeanzahl 3,5 Millionen Personen. Im Jahre 2009 lag dieser Wert bei 3,2 Millionen Personen, was einen Rückgang von 8 % darstellt. Das macht nur 8 % des Transitverkehrs aus. Im internationalen Vergleich reicht die Anzahl der Gastnächte aufgrund der Daten von 2008 zum 22. Platz in Europa. Unter den möglichen Ursachen ist der hohe Anteil von Personen zu erwähnen, die an einer eintägigen Reise teilnahmen – 2006 belief sich diese Zahl auf 72 % und im Jahre 2008 auf 63 %. Die durchschnittliche Aufenthaltsdauer betrug 2,9 Tage bei den Ausländern – im Vergleich zum Vorjahr bedeutete dies eine Zunahme von 0,3 %. Die äußerst kurze (sich auf ein Wochenende beschränkende) Aufenthaltsdauer ist einer der Hauptgründe dafür, daß die öffentlichen Straßen nur in geringem Maße ausgelastet sind. 8,9 % der anreisenden Touristen kommen als Teilnehmer des Transitverkehrs nach Ungarn. Der inländische Tourismus beteiligt sich ebenso an dem Verkehr auf öffentlichen Straßen: der Anteil des inländischen Tourismus ist sogar höher als der vom ausländischen Tourismus. Im Jahr 2009 betrug die Anzahl der inländischen Gäste in der Hotellerie 3,9 Millionen Personen, die Anzahl der Gastnächte lag bei 9,5 Millionen, dagegen belief sich die Zahl der von ausländischen Touristen bezahlten Nächte auf 9,2 Millionen. Die durchschnittliche Aufenthaltsdauer lag bei 2,4 Tagen, 91
dies bleibt nur knapp hinter der einschlägigen Kennzahl in Verbindung mit den von ausländischen Touristen verbrachten Gastnächten zurück. Von der Größenordnung her entspricht der inländische Tourismus dem internationalen Verkehr; er überschreitet sogar ein wenig das internationale Niveau, so muss man die Bewegungsrichtung der inländischen Touristen bei der Entwicklung der öffentlichen Straßen auf jeden Fall in Betracht ziehen. Es lohnt sich zu untersuchen, aus welchem Land die meisten Touristen in die ungarischen Heilbäder kommen bzw. welche Verkehrsmittel von den Touristen in Anspruch genommen werden. Die Mehrheit der Badegäste kommt aus deutschsprachigen Gebieten: an erster Stelle steht Deutschland, danach folgt Österreich. Der Verkehrskorridor Nr. 4 durchzieht beide Länder. Dieser Korridor stimmt mit der Achse des Touristenstroms zwischen Westen und Osten überein. In dieser Hinsicht kann die Lage unserer Heimat als ideal bezeichnet werden. Den dritten Platz belegt das Nachbarland Rumänien, das bei der Abzweigung des Hauptkorridors Nr. 5 (von der Richtung Debrecen) liegt. Im Falle des Vereinigten Königreichs spielt die Luftfahrt (Flugverbindung) wegen der großen Entfernungen eine vorrangige Rolle, aber das stellt kein bedeutendes Gegengewicht zur stabilen Dominanz des Verkehrs auf öffentlichen Straßen dar. Italien ist an den Verkehrskorridor Nr. 5. angeschlossen. Aus Richtung Venedig und Triest ist Ungarn durch diesen Korridor zu erreichen. Der oben genannte Korridor schließt sich an die Autobahn M 7 an, auf der man schnell nach Ungarn kommt. Polen und Tschechien sind über die Slowakei an den Korridor Nr. 4 angeschlossen. Der 2004 errichtete Verkehrskorridor mit dem Namen CETC Route 65 stellt über Poland, Tschechien, die Slowakei, Ungarn, Kroatien und Italien eine Verbindung zwischen dem Baltischen Meer und der Adria her. Nach der Ausgestaltung der entsprechenden Infrastruktur in Transdanubien kann dieser Kanal zu einer wichtigen Verkehrsachse von Ungarn in nördlich-südlicher Richtung werden. Frankreich, Spanien und der hinsichtlich der Heilbäder ebenso als aufstrebend geltende russische Markt können sich in erster Linie auf den Flugverkehr stützen. Für Russland bedeutet der Verkehrskorridor Nr. 5 mit Anschluss aus Richtung Kiew einen großen Vorteil. Der Grenzverkehr der Slowakei konzentriert sich auf den Einkaufstourismus und die eintägigen Besuche. Die Leistung des Tourismus bleibt deutlich hinter den Möglichkeiten zurück, die der infrastrukturelle Anschluss aus Richtung Rajka und Vámosszabadi zu bieten hat. Ungarn kann keine konkurrenzfähigen Dienstleistungen im Vergleich zu den Angeboten der Länder erbringen, die dem ehemaligen Jugoslawien angehörten. Unser touristischer Saldo ist negativ, obwohl der Kanal Nr. 10. über die Autobahn M 5 eine neue Möglichkeit zum Durchbruch bietet. Ein weiteres Entwicklungspotential birgt die südtransdanubische Region rund um Pécs (als Tor des Balkans) in sich. Dieses Potential kann durch das Projekt „Europäische Kulturhauptstadt” und durch die im südlichen Teil des Komitats Baranya befindlichen Heilbäder ausgeschöpft werden. Der Transitverkehr und der Touristenverkehr haben in Ungarn kein Gleichgewicht, so können die Teilnehmer des Transitverkehrs nicht zu längeren Aufenthalten veranlasst werden. Um dieses Ziel zu erreichen bzw. zur niveauvollen Abwicklung des Transitverkehrs muss man als erster Schritt ein entsprechendes Straßennetz errichten.
92
2. Vergleich der Kennzahlen des Straßennetzes
heimischen und des
europäischen
In Anbetracht des Aufeinandertreffens der europäischen Transitstraßen lohnt es sich, den Zustand und die Anschlusspunkte des europäischen Straßennetzes unter die Lupe zu nehmen. Nach Angaben der 2007 veröffentlichten Statistik des Europäischen Straßenverbandes wurde im Jahr 2007 858 km Autobahnstrecke in Ungarn gebaut (2010: 1286 km). Mit diesem Wert lag Ungarn auf Platz 15. in der Liste der 27 Mitgliedstaaten der EU – Finnland, Tschechien und bis auf Kroatien und Österreich alle Nachbarstaaten überholend. Diese Liste wird mit 13.014.000 km von Spanien angeführt. Die volle Länge des heimischen Straßennetzes beträgt 189.943 km, was zum vornehmen siebten Platz ausreicht. Solche touristischen Großmächte wie Österreich, Griechenland oder Dänemark bleiben hinter Ungarn zurück. Um sich ein wahrheitsgetreues Bild machen zu können, lohnt es sich, die spezifischen Daten unter Berücksichtigung der Unterschiede zwischen den Gesamtflächen der erwähnten Länder zu untersuchen. Wenn man von der Gesamtfläche der Länder ausgeht, ist die Lage noch günstiger, weil Ungarn aufgrund der Dichte der öffentlichen Straßen den günstigen vierten Platz in Europa belegt. Die relative Autobahndichte reicht nur für den 15. Platz (0,9 km/10 km2) aus. In dieser Hinsicht stehen Holland, Portugal, Luxemburg, Belgien, Deutschland und die Schweiz an erster Stelle. Quantitativ gesehen sind wir in der Lage, den Verkehr abzuwickeln, unter qualitativem Aspekt haben wir aber einen riesengroßen Rückstand im Vergleich zu den Möglichkeiten. 3. Die internationalen Anschlusspunkte des ungarischen Autobahnnetzes Das ungarische Autobahnnetz ist durch zentrale Lage gekennzeichnet. Budapest „empfängt“ über den Ring M0 3 Autobahnen von Transdanubien und die Autobahnen M5 und M3 von Osten. Es wurden in der zweiten Gesamteuropäischen Verkehrskonferenz, die im Jahr 1994 auf Kreta stattfand, neue europäische Verkehrskorridoren festgelegt, die sich von Osten an das Netz der Mitgliedstaaten der EU anschließen. Drei von diesen neuen Verkehrskorridoren durchziehen Ungarn. Der Verkehrskorridor Nr. 4. führt von Berlin über Budapest und Bukarest nach Thessaloniki und Istanbul (Anschlussstellen zu den Autobahnen M1, M15, M0, M5). Der Verkehrskorridor Nr. 5 verbindet Venedig über Triest, Ljubljana und Budapest mit Kiew (Anschlussstellen in Richtung der Autobahn M7, M0, M3). Der Verkehrskorridor Nr.7 ist der Donaukorridor selbst. Es wurde in der dritten Gesamteuropäischen Verkehrskonferenz, die 1997 in Helsinki abgehalten wurde, auch ein zehnter Verkehrskorridor festgelegt, der Budapest mit Belgrad verbindet (Anschlußstellen M5 Autobahnen) – nähere Informationen dazu finden Sie auf der Webseite http://www.geografia.hu. Der Verkehrskorridor No. 4 schließt sich an die Achse an, wo der Touristenverkehr zwischen Ost und West sowie ein bedeutender Transitverkehr zwischen der Türkei und Deutschland abgewickelt werden. Das bietet eine Anhaltsmöglichkeit für Touristen, die auf der Strecke Hegyeshalom, Győr, Budapest, Szeged fahren. Der 5. Korridor verbindet Russland mit Ungarn auf der Autobahn M3 über Nyíregyháza bzw. auf der Autobahn M7 über Budapest bis hin zum Plattensee. Die Autobahn M7 führt im Süd-Westen nach Ljubjana und Triest weiter. Durch den Wasserverkehr integriert die Donau unser Land ins System des internationalen Tourismus. Auf den folgenden Karten sind die ungarischen und europäischen Autobahnen gemäß ihrer geografischen und territorialen Lage abgebildet. 93
Abbildung 1. Die Autobahnen und die Thermalzentren von Ungarn Quelle:NIF Zrt, erstellt von Ferenc Darabos Ph.D.
Abbildung 2. Eine umfassende Karte über die europäischen Autobahnen, die durch Ungarn führen Quelle:http://magnetbahnforum.de/index.php?Maps-Trans-European-Networks
4. Motivationen der Touristen und deren Reisegewohnheiten in Ungarn auf Grund der Daten das Zentralen Statistischen Amtes. Im Folgenden befasse ich mich mit den Motivationsfaktoren des in- und ausländischen Tourismus im Zusammenhang mit den Verkehrsbedingungen und der Infrastruktur der Empfangsgebiete. Der Anteil von inländischen Touristen, die an einer eintägigen Reise teilnahmen, lag im Jahr 2006 bei 72 %, bzw. im Jahr 2008 bei 63 %. In den untersuchten Jahren lag der Anteil von inländischen Touristen, die an einer mehrtägigen Reise teilnahmen, bei 61 % bzw. 58 %. Der Plattensee war mit 25 % der populärste Zielpunkt von mehrtägigen Reisen, an zweiter Stelle lag Nordungarn mit 19,9 %, und Budapest-Mittleres Donaugebiet belegte den dritten 94
Platz. Die populärsten Zielpunkte der eintägigen Inlandsreisen waren Nord-Ungarn (25,2 %), der südliche Teil der Großen Ungarischen Tiefebene (19,3 %), BudapestMittleres Donaugebiet (16,3 %) und die Nördliche Ungarische Tiefebene (13,6%). 35,6 % der eintägigen Reisen bzw. 52,4 % der mehrtägigen Reisen wurden in der Zeitperiode zwischen Juni und August gemacht. Die Verkehrsmittel, die während der mehrtägigen Inländsreisen in Anspruch genommen wurden, gestalteten sich im Jahr 2008 wie folgt: Personenkraftwagen 68,6 %, Zug 16,1 %, gemieteter Bus 2,5 %, fahrplanmäßig verkehrender Linienbus 12,1 %, sonstige Verkehrsmittel 0,7 %. Diese Daten finden sich auf der fachlichen Auskunftsseite „Itthon.hu“ der Ungarischen Tourismus AG. Die Motivationsfaktoren entwickelten sich bei inländischen Touristen mit Aufenthalten von 1-3 Nächten bzw. mehr als 4 Nächten im Jahr 2009 wie folgt: 1-3 Nächte, 4 Nächte Urlaub: (30%; 61,5%) Stadtbesichtigung: (1,2%; 0,8%) Besuch von Verwandten: (53%; 24,2%) Klassenausflüge, Camps: (0,5%;1,8%) Gesundheitstourismus: (1,7%;1,7%) berufsbedingter Tourismus: (1,5%; 0,6%) Veranstaltungstourismus: (1,1%; 0,5%) sonstige Motivationsfaktoren aus dem Bereich Tourismus: (0,7%; 0,5%) Motivationsfaktoren außerhalb des Bereichs von Tourismus: (10,2%, 8,4%) Aus den obigen Daten ist ersichtlich, dass bei kurzen Aufenthalten der Besuch von Verwandten am populärsten ist. Bei längeren Aufenthalten steht der Urlaub eventuell mit Wellness kombiniert - an erster Stelle. Letzteres ist auch bei den 3tägigen Aufenthalten von grundlegender Bedeutung. Der Anteil von Gesundheitstourismus ist winzig. Im Jahre 2009 gestaltete sich die Anzahl der ausländischen Touristen bei Aufenthalten von 1-3 Nächten bzw. mehr als 4 Nächten wie folgt: 1-3 Nächte, 4 Nächte Durchreise: (8,9%; -) Urlaub in Ortschaften, die am Ufer eines Gewässers, in Berggebieten oder Dörfern liegen: (10,8%;33,6%) Stadtbesichtigung: (14,3 %;10,9%) Besuch von Verwandten und Fremden: (25,9%;24,3 %) Gesundheitstourismus: (3,6%;15,5%) berufsbedingter Tourismus: (19,6%; 6,6%) Kultur- und Sportveranstaltung: (4,4%; 2,5%) Einkaufen: (0,9%, 0,1 % sonstige Motivationsfaktoren aus dem Bereich Tourismus: (2,2%; 0,9%) Motivationsfaktoren außerhalb des Bereichs von Tourismus: (9,4%;5,5%) Den oben erwähnten Daten ist zu entnehmen, dass die Zahl der Aufenthalte mit Durchreisecharakter und ohne touristische Motivation sehr hoch ist: sie liegt bei etwa 18 %. Bei kurzen Aufenthalten sind der Besuch von Verwandten, der berufsbedingte Tourismus, die Stadtbesichtigung und der Urlaub die wichtigsten Motivationsfaktoren. Bei den Aufenthalten von mehr als 4 Tagen steht der Urlaub als wichtigster Motivationsfaktor an erster Stelle, danach folgen der Besuch von Verwandten und der Gesundheitstourismus. 95
Die Anzahl der von inländischen und ausländischen Touristen verbrachten Gastnächte (in tausend Gastnächten angegeben, Quelle: Ungarischer Tourismus AG) in den meist besuchten heimischen Städten entwickelte sich im Jahr 2009 wie folgt: inländische ausländische insgesamt (Touristen) 1. Budapest (779) Budapest (4 815) Budapest (5 593) 2. Hajdúszoboszló (466) Hévíz (589) Hévíz (913) 3. Siófok (394) Bük (343) Hajdúszoboszló (732) 4. Hévíz (324) Hajdúszoboszló (266) Siófok (621) 5. Sopron (311) Balatonfüred (239) Bük (532) 6. Zalakaros (289) Siófok (228) Balatonfüred (505) 7. Balatonfüred (266) Sárvár (186) Zalakaros (398) 8. Debrecen (232) Zalakaros (108) Sopron (383) 9. Eger (205) Győr (105) Sárvár (377) 10. Sárvár (191) Harkány (86) Debrecen (311) Die folgende Liste weist auf das Verhältnis gesamter Gästeanzahl und sämtlicher Gastnächte in der Regionen 2009 hin. Die Liste enthält Informationen zu den Unterschieden von den einschlägigen Daten aus dem Jahr 2008 (Ga.: Gästeanzahl, Gn.: Gastnächte). 1. Budapest Ga. = 38,1%; -7,6% Gn. = 33,9%; -6,9%
2. Plattensee Ga. = 17,0%; -5,3% Gn. = 22,8%; -6,1%
3. West-Transdanubien Ga. = 12,0%; -4,5% Gn. = 12,1%; -2,6%
4. Nördliche-Tiefebene Ga. = 7,9%; -9,2% Gn. = 8,6%; -10,7%
5. Nord-Ungarn Ga. = 8,2%; -6,6% Gn. = 7,1%; -6,2%
6. Südliche-Tiefebene Ga. = 6,2%; -8,1% Gn. = 5,7%; -8,9%
7. Süd-Transdanubien Ga. = 4,7%; -7,3% Gn. = 4,4%; -7,4%
8. Mittel-Transdanubien Ga. = 4,5%; +0,8% Gn. = 4,1%; +1,5%
9.Theißsee Ga. = 1,4%; -6,9% Gn. = 1,4%; -8,1%
Aus der obigen Bewertung folgt, daß im heimischen Verkehr die Nutzung von öffentlichen Straßen dominiert. Sowohl die inländischen als auch die ausländischen Touristen reisen im Falle von kurzen Aufenthalten in erster Linie mit dem Ziel, ihre Verwandten zu besuchen und Urlaub zu machen. Bei den langen Aufenthalten gewinnt der Urlaub die Obenhand. Der Gesundheitstourismus kommt neben dem Besuch von Verwandten als zweiter Motivationsfaktor hinzu - das gilt in erster Linie für ausländische Touristen. Wenn man die 10 meistbesuchten Orte unter die Lupe nimmt, ist ersichtlich, dass 70 % der Gastnächte von inländischen Touristen etwas mit einer Dienstleistung aus den Bereichen Gesundheitstourismus oder Wellness zu tun haben. Bei den Gastnächten von ausländischen Touristen beträgt dieser Anteil praktisch 100 %. In Bezug auf sämtliche Gastnächte liegt dieser Anteil bei 80 %. Es ist von grundlegender Bedeutung, dass die Infrastruktur der Landschaften und Dienstleistungszentren der einzelnen Regionen auf höchstmögliches Niveau entwickelt wird.
96
5. Analyse der Infrastruktur der heimischen öffentlichen Straßen je nach Fremdenverkehrsregionen durch Fokussierung auf die führenden Gesundheitszentren (Abbildung 1) Bei den Anziehungskräften der Hauptstadt ist die große Dichte der Heilbäder hervorzuheben. Heutzutage werden viele Erneuerungsprojekte durchgeführt, deren Ziel die Renovierung und Modernisierung der Heilbäder ist. Aus den oben dargestellten Statistiken ist ersichtlich, dass Budapest und die hauptstädtische Region als wichtigste Destinationen im aus– und inländischen Tourismus gelten. Dementsprechend lohnt es sich, die Verkehrssituation der Hauptstadt und der hauptstädtischen Region zu untersuchen. Dank seiner namhaften Anziehungskräfte (Thermalbäder) von internationalem Niveau und seines strahlenförmigen Straßennetzes verfügt Budapest über ein solches touristisches Potential, das logischerweise die oben genannten tollen Resultate im Bereich des Touristenverkehrs ergibt. In der Hauptstadt ist der Verkehr auf öffentlichen Straßen überfordert, was auf das unzureichende Niveau des Massenverkehrs, die zentrale Bündelung der Autobahnen und die unterentwickelte Verkehrskultur zurückzuführen ist. Die sogenannten Straßenverteilungsplätze, das heißt der Nyugati-Platz, der Oktogon, der Blaha-Platz, der Kálvin-Platz, sind am verkehrsreichsten. Die Budaer Seite und ein Abschnitt des Ringes, namentlich der Ferenc-Ring ist besonders überfüllt. In den kritischen Perioden kann sogar Smogalarm angeordnet werden. Zwei wichtige europäische Achsen des öffentlichen Straßennetzes treffen da: die Linie E 71 (der früher erwähnte V. Verkehrskorridor), und die Linie E 75 (der oben erwähnte IV. Korridor). Dank seiner zentralen Lage ist Budapest über die Autobahnen mit 7 Nachbarländern verbunden. In Österreich, Slowenien und der Slowakei werden keine Kontrollen an den Grenzübergängen durchgeführt, da diese Länder ebenso zum Schengenraum gehören. Nachstehend wird der auf öffentlichen Straßen abgewickelte Verkehr in der Nähe von Héviz, Zalakaros und der touristischen Region „Plattensee“ analysiert. In der Nähe von Héviz gibt es kein qualitatives Straßennetz, die eine große Dichte an öffentlichen Straßen aufweist. Trotzalledem handelt es sich dabei um die zurzeit zweitpopulärste Destination von Ungarn. Der Konkurrenzvorteil von Héviz besteht darin, dass es in der Nähe einen internationalen Flughafen gibt, der auf öffentlichen Straßen schnell zu erreichen ist. Der in der Hauptsaison betriebene internationale Flughafen mit asphaltierten Rollbahnen befindet sich in einer Entfernung von etwa 10 km von Héviz, so braucht man nur eine kurze Transferstrecke auf einer Hauptstraße zurückzulegen. Die wichtige Achse des öffentlichen Straßennetzes der PlattenseeRegion, d. h. die Autobahn M7 liegt 23 km südlich von Héviz, sie ist in 20 Minuten zu erreichen. Der Flughafen sorgt dafür, dass diese Destination und die ganze Plattensee-Region praktisch von allen Teilen der Welt erreichbar sind. Die naheliegende Autobahn ist eine wichtige Achse, die aus Nord-Osten in Richtung Süd-Westen führt und das Bindeglied zu West-Europa bildet. Die russischen Touristen haben einen äußerst hohen Anteil unter den Gästen des Heilbades. Interessanterweise ist die Anreise eben aus westlicher und nördlicher Richtung am umständlichsten, weil es in West-Transdanubien keine Autobahn gibt, die Norden mit Süden verbindet. Bei Zalakaros befindet sich die Autobahn näher und der Flughafen weiter als im Falle von Héviz, aber immer noch innerhalb der Grenze der angenehmen Erreichbarkeit. Dank dieser Gegebenheit ist der Anteil der russischen Touristen sehr hoch unter den Gästen. Letenye befindet sich südlich, in einer Entfernung von 46 km 97
- mit einer Autobahnverbindung. Dadurch kann Zalakaros eine hohe Anziehungskraft auf kroatische Touristen ausüben. Die Hauptstraßen 75 und 76 führen durch diese Region. Die Länge der vom Staat betriebenen öffentlichen Straßen beträgt 232 km, 64 km davon sind Autobahn. Die Dichte der öffentlichen Straßen beträgt 31 Km/100 km2. Das nächste von uns beschriebene Gebiet in Mittelungarn ist das Plattenseebecken mit den Zentren Siófok und Balatonfüred (in Balatonfüred gibt es ein Herzsanatorium und ein Erlebnisbad mit Thermalwasser). Siófok befindet sich in der Kleinlandschaft mit dem Namen „Somogyi-parti sík“. (Ebene am Somogy-Ufer). Da die Stadt im Balatonbecken liegt, gilt sie als drittes Zentrum der touristischen Region „Plattensee“. Durch die Errichtung der qualitativen Straßenachse wurde die Infrastruktur vom Plattensee verbessert. Die Fahrzeit verkürzte sich in erster Linie bei Fahrten aus Richtung Budapest, dadurch wurde das Komfortgefühl der Reisenden erhöht. Aber nach wie vor stellen die Stauungen, die vor allem in der Hauptsaison bei den Zufahrtknotenpunkten entstehen, ein großes Problem dar. Im Verkehr Richtung Nordufer des Plattensees (Heilzentrum Balatonfüred) spielt Veszprém als Knotenpunkt eine äußerst wichtige Rolle. Veszprém liegt an der Kreuzung der von Osten nach Westen führenden Hauptstraße 8 (mit einem anderen Namen der Straße E66 Heiligenkreuz-Devecser Linie) und der Hauptstraße 82 (SlowakeiVámosszabadi- Győr-Bakony-Zirc-Balaton Linie). Dieser Knotenpunkt verteilt den Verkehr in Richtung der Hauptstraßen 71 (in Richtung Nordufer des Plattensees, 72 (Richtung Siófok), 73 (Richtung Balatonfüred). Der Verkehrsknotenpunkt Budapest ist von Siófok innerhalb einer Stunde zu erreichen. Man darf aber nicht übersehen, dass die Erreichbarkeit des Plattensees auf öffentlichen Straßen aus nördlicher, westlicher und südlicher Richtung wegen den mangelnden Autobahnen einiges zu wünschen übrig lässt, die einschlägigen Anforderungen der EU werden da nicht erfüllt. Die entlang des Seeufers führende Verkehrszone ist in der Hauptsaison überfüllt und die Verkehrsinfrastruktur ist unterentwickelt. In dieser Region beträgt die Länge der vom Staat verwalteten öffentlichen Straßen 138 km, 91 km davon ist Autobahn. Die Dichte der öffentlichen Straßen beträgt 71 km/100 km2. West-Transdanubien ist die drittbeliebteste touristische Region von Ungarn. Hier befinden sich viele Städte, die sich bei den Touristen einer großen Beliebtheit erfreuen. Aufgrund der Daten von 2009 (Anzahl der Gastnächte) ist Bük (Thermalstadt) der drittbeliebteste Urlaubsort unter den ausländischen Touristen. Sárvár (mit Heilwasser) liegt laut dieser Statistik an 7. Stelle, Győr (mit Heil und Erlebnisbad) belegt den 9. Platz. In einer anderen Statistik, die aufgrund der Gesamtzahl der Gastnächte erstellt wurde, liegt Bük an 5., Sopron an 8. und Sárvár an 9. Stelle. Unter geografischem Aspekt ist die Region in einer günstiger Lage, weil die Touristen, die auf öffentlichen Straßen aus verschiedenen Ländern Europas kommen, im Vergleich zu den anderen Regionen Ungarns durch eine überaus schöne Umgebung empfangen werden. Da bewahrheitet sich die These nicht, die besagt, dass die hochentwickelte Verkehrsinfrastruktur (öffentliche Straßen) die Entwicklung der Dienstleistungen mit sich bringt, aber das Gegenteil dieser These scheint sich ebenso nicht zu bewahrheiten. Das heißt: die entwickelten Wirtschaftszweige (Tourismus) haben nicht unbedingt die Entwicklung der Netzwerke von öffentlichen Straßen zur Folge. Bük liegt am südlichen Rand der Kleinlandschaft Répce-Ebene, die zur SopronVas-Ebene gehört. Der Vorteil von Bükfürdő besteht entdeutig darin, dass die Stadt direkt an der ungarisch-österreichischen Grenze liegt. Das kann als Ausgleich für den Mangel an Schnellfahrstraßen und Flughäfen betrachtet werden. Diese Stadt wäre 98
wesentlich leichter zu erreichen, wenn die nördlich-südliche Autobahn errichtet würde. Dadurch könnte man dem schwächeren inländischen Touristenverkehr einen neuen Impuls verleihen. Die Nähe zur österreichisch-ungarischen Grenze verhindert paradoxerweise die Entfaltung der innovationsbezogenen Wirkung von Tourismus auf die Infrastruktur von öffentlichen Straßen. Die Länge der staatlich betriebenen öffentlichen Straßen beträgt in dieser Kleinregion 193 km, 38 km davon sind Hauptstraßen zweiten Ranges. Die Dichte an öffentlichen Straßen beträgt 35 km/100 km2, die Dichte an Hauptstraßen 7 km/ 100 km2 Sárvár ist ein touristisches Zentrum in der Kleinlandschaft des westungarischen Randgebiets mit dem Namen Sopron-Vaser-Ebene. Im Jahre 2009 war die Stadt der 10. beliebteste Ort bei den inländischen Touristen, was die Aufenthaltsdauer betrifft. Sárvár erfreut sich unter den Ausländern einer noch größeren Beliebtheit, die zum 7. Platz ausreicht. Das Verkehrsnetz der öffentlichen Straßen der Region ist durch eine arterienförmige Struktur gekennzeichnet. Die Länge der staatlich betriebenen öffentlichen Straßen beträgt 131 km in der Kleinlandschaft mit dem Namen SopronVaser Ebene, 30 km davon sind Hauptstraßen. Die Dichte an öffentlichen Straßen beträgt 29 km/100 km2. Die Dichte an Hauptsraßen ist 7 km/100 km2. Sárvár liegt auf dem halben Weg zwischen dem Plattensee und der westlichen Grenze im Kreuzpunkt der slowakisch-kroatischen Linie und der Ödenburg-Plattense Linie. Sein größter Wettbewerbsvorteil besteht - außer dem reichlichem Angebot darin, dass die österreichisch–ungarische Grenze westlich von Sárvár innerhalb von 1,5 Stunden erreicht werden kann. Győr kann jene infrastrukturelle Vorteile aufweisen, die bei den großen Thermalbädern der Region fehlen. Der Tourismus kann von diesem Potential trotzdem keinen Gebrauch machen. Győr befindet sich im Herzen der Großlandschaft „Kleine Ungarische Tiefebene“ im Győrer Becken. Die einzelnen Landschaftsteile verteilen sich in nordwestlich-südöstlicher Richtung auf den Kleinlandschaften der Schüttinsel, der Mosoner-Donau, der Csornaer Ebene, des Igmánd-Kisbérer Beckens und der Komárom–Esztergomer Ebene. Der eindeutige Wettbewerbsvorteil der Stadt ist der hohen Dichte an öffentlichen Straßen – wie auch bei Budapest - zu verdanken. Der Komitatssitz befindet sich im Eckpunkt des Investitionsgebietes, das auch Wien–Preßburg-Raab Goldenes Dreieck genannt wird. Die österreichische Hauptstadt liegt 122 km westlich. Auf der Autobahn ist Wien in 80 Minuten zu erreichen. Preßburg liegt nordwestlich von Győr, in einer Entfernung von 80 km. Auf der Autobahn kann die Stadt innerhalb von 55 Minuten erreicht werden. Budapest befindet sich östlich von Győr in einer Entfernung von 123 km. Bis zur ungarischen Hauptstadt braucht man die gleiche Fahrtzeit wie bis zur österreichischen. Obwohl Győr ein Erlebnisbad hat bzw. sein kulturelles Angebot immer wieder erweitert und seine Innenstadt verschönert wird, ist die Stadt kein typisches touristisches Zentrum, das im Fremdenverkehr einen Durchbruchserfolg verbuchen könnte. Die Stadt belegt den 9. Platz aufgrund des internationalen Touristenverkehrs, was dem geschäftlichen Tourismus, der sich dank der Firmen im Industriepark, insbesondere der Firma Audi-Hungaria entfalten kann, zu verdanken ist. Innerhalb von anderthalb Stunden sind also drei europäische Hauptstädte sowie das Tor von Plattensee zu erreichen. Die vielfältige Nutzung der einzigartigen Konzentration der Verkehrsinfrastruktur ist im Gange. Die Westtransdanubische Touristische Region mit nördlich-südlicher Lage kann auf öffentlichen Straßen zwischen den Zentren Győr und Nagykanizsa innerhalb von 2,5 Stunden befahren werden. Der 32 km lange Abschnitt der neulich errichteten Autobahn M7, die die 99
Fahrt um eine halbe Stunde verkürzt, bildet den Teil dieser Strecke. Das liefert einen Nachweis dafür, welch große Bedeutung eine regionale Autobahn, deren Errichtung auf sich warten lässt, in der Ausgestaltung einer Verkehrsinfrastruktur von europäischem Rang hat. Nachstehend wird die Verkehrsinfrastruktur der Großen Ungarischen Tiefebene, der Stadt Hajdúszoboszló, die in der Kleinlandschaft Dél-Hajdúság (Teil der touristischen Region der Nördlichen Tiefebene) liegt bzw. die der Stadt Debrecen im südlichen Teil der Landschaft Nyírség analysiert. Hajdúszoboszló ist nach Héviz und Bük der drittpopulärste Badeort unter den ausländischen Touristen. Das Thermalbad von Hajdúszoboszló hat die größte Gesamtfläche in Mitteleuropa. Im Jahre 2010 wurde das Bad um ein Erlebnisbad ergänzt. Hajdúszoboszló befindet sich in einer ähnlichen Entfernung von Budapest wie Hévíz. Man kann mit einer um eine halbe Stunde längeren Fahrzeit rechnen. Ähnlich wie bei Héviz, sorgt ein internationaler Flughafen für die leichtere Erreichbarkeit von Hajdúszoboszló. Dieser Flughafen liegt in Debrecen. Von den Anreisen aus der Richtung der Grenzstationen gilt in erster Linie die Anfahrt aus der Richtung der rumänischen Grenzstation als empfehlenswert. Das Thermalbad von Hajdúszoboszló ist auch bei den Gästen aus der Ukraine sehr beliebt. Alles in allem: der herausragende Touristenverkehr und die ausgezeichnete Infrastruktur der öffentlichen Straßen bilden eine entsprechende Grundlage für die Verbesserung der Kennzahlen der Konkurrenzfähigkeit auf ein europäisches Niveau. Das für sein Blumenkarneval bekannte Debrecen hat auch Heilwasser und ein dadurch betriebenes Heilbad. Die Stadt nimmt aber vor Allem dank ihres bedeutenden inländischen Touristenverkehrs den 8. Platz in der Liste der 10 populärsten Destinationen ein. Dadurch rangiert Debrecen vor Eger und Sárvár. Diese Stadt gilt als wichtiger Verkehrsknotenpunkt. Von Westen fährt man auf der Hauptstraße M 35, die sich von der Autobahn M 3 abzweigt (Budapest 230 km). Die Fahrtzeit dauert 2 Stunden und vierzig Minuten. Die Hauptstraße Nr. 4 aus Richtung des Grenzüberganges „Csop“ durchzieht die Stadt (118 km mit einer Fahrtzeit von einer Stunde und 40 Minuten). Die Länge der staatlich betriebenen öffentlichen Straßen beträgt in dieser Kleinlandschaft 348 km, 94 km davon sind Hauptsraßen. Die Dichte an öffentlichen Straßen ist 29 km/100 km2. Die verkehrsgeografische Lage von Debrecen ist ähnlich wie die von Hajdúszoboszló – allerdings mit dem Unterschied, dass Debrecen einen Knotenpunktcharakter hat und für Hajdúszoboszló die arterielle Lage charakteristisch ist. Die touristische Region „Nordungarn“ gilt nach den Angaben von 2009 als fünftentwickeltste Region. Hinsichtlich des inländischen Touristenverkehrs nähert sie sich West-Transdanubien. Der bedeutendste Ort des Zentrums dieser Region ist Eger, die im Jahr 2009 die neunthöchste Gastnächtezahl verbuchte. In dieser Region gibt es Heilquellen und Bäder in Eger, Egerszalók, Andornaktája, Bogács und Demjén. Der Wettbewerbsvorteil von Eger besteht in seiner zentralen Lage und der guten Erreichbarkeit aus der Richtung der europäischen Achse. Eger ist von Budapest aus innerhalb von anderthalb Stunden zu erreichen. Innerhalb von einer Stunde kommt man von Eger zum Theiß-See, zur slowakischen Grenze oder nach Miskolc. Die touristische Region „Südliche Ungarische Tiefebene“ steht bezüglich des Touristenverkehrs an sechster Stelle in der Liste der Regionen. Im Jahre 2009 kam das touristische Zentrum dieser Region nicht unter die Top 10. Szeged, Gyula (Thermalbad), Kecskemét und Hódmezővásárhely sind wichtige Verkehrs- und Fremdenverkehrszentren. Die Kleinlandschaft hat eine periphärische Lage, ihr Verkehrsnetz ist arterienförmig, im südlichen Teil aber knotenpunktartig. Bezüglich 100
des Verkehrs gilt die Südliche Ungarische Tiefebene als periphärisch, sie hat keinen Flughafen. Die Nähe zur Grenze birgt tolle Möglichkeiten in sich, die Inbetriebnahme der Transferflüge nach Budapest oder Debrecen kann einen eventuellen Durchbruch ermöglichen. Die touristische Region „Südtransdanubien“ gilt hinsichtlich des traditionellen Touristenverkehrs als periphärisch, aber sie kann als Tor zum Balkan betrachtet werden. Diese Linie liegt abseits der europäischen touristischen Achse, aber durch das Projekt „Europas kulturelle Hauptstadt“ können neue Touristenströme generiert werden. Da ist zu bemerken, dass sich die genauen Wirkungen des Projekts. „Europas Kulturelle Hauptstadt“ mit dem Zentrum Pécs erst nach 2010 bemerkbar machen. Harkány wies schon im Jahre 2009 die 10. höchste ausländische Gästeanzahl unter den heimischen Orten auf. Das ist eine wirklich herausragende Leistung. wenn man bedenkt, wie klein diese Ortschaft ist. Die neulich eröffnete Autobahn M6 stellt eine tolle Möglichkeit dar. Auf der Autobahn kann die Strecke von 213 km zwischen Budapest und Pécs innerhalb von 2 Stunden und 25 Minuten zurückgelegt werden. Die verkehrsgeografische Stärke der Region besteht darin, dass Pécs aus Richtung Kroatien sogar über 3 Grenzübergänge innerhalb einer Stunde erreicht werden kann - von Drávaszabolcs sogar in einer halben Stunde. Dank der Eröffnung der Autobahn M6 kommt man schneller zur westlichen Grenze und der Verkehr ist wesentlich sicherer. Durch den Flughafen von Pécs-Pogány können in Zukunft Gäste aus aller Welt hergelockt werden. Mit dem Transfer kann man Harkány, eines der beliebtesten Thermalbäder von Ungarn innerhalb einer halben Stunde erreichen sowie die Villányer Weingegend, die als erste in Ungarn eine Weinroute festgelegt hat bzw. Orfü und Abaliget. Die touristische Region von Mittel–Transdanubien spielt eine wichtige Verteilungsrolle im Verkehr auf öffentlichen Straßen, der zum Tourismus in der Plattensee-Region beiträgt. Die Region ist nicht in der Lage, den Verkehr zwischen Budapest und dem Plattensee zu entlasten. Der landesweite Transitverkehr wird zwischen Hegyeshalom und Budapest bzw. Budapest und den Plattensee ohne bedeutende touristische Erfolge abgewickelt. Eine potentielle Durchbruchsmöglichkeit stellen die Verbesserung des Zustandes des internen Straßennetzes sowie die Herlockung das Transitverkehrs dar, die durch Werbung und die Einrichtung von Empfangszentren verwirklicht werden kann. Der Theiss–See (eine Region mit der kleinsten Grundfläche in Ungarn) befindet sich in der Mitteltheiß-Gegend in der Kleinlandschaft „Hevesi-ártér“. Diese Region ist eine wichtige Station im westlich-östlichen Touristenverkehr in Richtung Nördliche Tiefebene, sie hat einen starken Transitcharakter. Ihr Verkehrsnetz ist durch halbperiphärische Lage gekennzeichnet. Der See ist von Nebenstraßen umgeben, im Osten grenzt er an die Straße 34. Die Länge der staatlich betriebenen öffentlichen Straßen beträgt 33 km. 10 km davon sind Nebenstraßen. In Tiszafüred befindet sich ein Thermalbad. Die Behandlung des Sees als selbstständige Region wird durch die Daten des Touristenverkehrs nicht bestätigt, obwohl die Gegebenheiten, die individuellen Anziehungskräfte und die verkehrsgeografische Lage der Region dies begründen würden.
101
6. Zusammenfassung der touristischen Bewertung der Infrastruktur heimischer öffentlicher Straßen mit besonderer Rücksicht auf die gesundheitstouristischen Zentren Zusammenfassend kann festgestellt werden, daß die öffentlichen Straßen eine bestimmende Rolle im heimischen Verkehr spielen und einen dominierenden Anteil daran haben. Der auf öffentlichen Straßen abgewickelte Verkehr Ungarns hat im Grunde genommen günstige Züge. Zwar mit ein bißchen Verspätung, aber unser Land hat sich der explosionsartigen Entwicklung der Branche und dadurch zugleich an drei wichtige Verkehrskorridoren von öffentlichen Straßen angeschlossen. In letzter Zeit bot sich eine Möglichkeit dazu, von dem Verkehrsknotenpunkt-Charakter Gebrauch zu machen, aber der richtige Durchbruch lässt noch auf sich warten. Die Weiterentwicklung des Netzes der öffentlichen Straßen duldet keinen Aufschub, was auch durch die internationalen Angaben bestätigt werden kann. Dies wird vom Wettbewerb um die Thermalgäste, der sich immer mehr verschärft, erfordert. Obwohl die meisten Touristenkilometer beim Verkehr mit Personenkraftwagen verbucht werden können, bleibt dieser Anteil im internationalen Vergleich weit hinter den Möglichkeiten der ansonsten guten Besucherverkehrs weit zurück (das Land nimmt den 19. Platz in der Liste der 27 Mitgliedstaaten von EU ein). In Bezug auf die Infrastruktur ist die Dichte der öffentlichen Straßen äußerst hoch, aber da kann man den vernachlässigten Zustand der Straßen, der eine abstoßende Wirkung auf die Touristen ausübt, nicht übersehen. Bezüglich der Länge der Autobahnen liegt Ungarn im europäischen Mittelfeld. Nicht einmal die relativen Daten ändern an dieser Lage, das heißt: die Dichte der Schnellverkehrsstraßen ist im Vergleich zur Landesfläche nicht bedeutend. Sogar die touristischen Zentren mit großer Fläche haben doppelt so viele Autobahnen im Vergleich zu ihrer Größe, in Deutschland liegt diese Zahl bei 3,5 , das heißt die Differenz hat in dieser Hinsicht einen Wert von 3,5 im Vergleich zu Ungarn. Von den Nachbarländern sind noch Kroatien und Österreich zu erwähnen. Diese beiden Länder weisen einen doppelten Wert auf. Es ist beachtenswert, daß Ungarn hinsichtlich der Großinvestitionen, die im Jahr 2008 im Zusammenhang mit den öffentlichen Straßen vorgenommen wurden, im europäischen Vergleich nur den 15. Platz belegt, was nur eine gewisse Stagnierung garantieren kann, aber keinen Anschluß an das vordere Feld bedeutet. Es kann als Warnzeichen gedeutet werden, dass im Jahr 2009 die Anzahl der neuen Gäste, die mit PKV nach Ungarn gefahren sind, um etwa 50 % gesunken ist. Der diesbezügliche Durchschnitt lag in der EU bei + 1,3 %. In der untersuchten Zeitperiode konnten Österreich, Frankreich, Deutschland, Tschechien, und die Slowakei einen Zuwachs verbuchen. Nur die kleinen Länder und Rumänien haben einen Rückgang verzeichnet, der den Rückfall von Ungarn überstieg. In Anbetracht der heiltouristischen Gegebenheiten von Ungarn und der schon vorhandenen Infrastruktur ist ein bisschen seltsam, dass der Anteil von Touristen, die an von Reisebüros organisierten Reisen teilgenommen haben, im Jahr 2007 bei 6,7 % lag. In Polen betrug dieser Wert 18,9 % in Rumänien 18,5 %. Im ungarischen Tourismus liegt der Gesamtanteil der Touristen, die eine Einzelreise machen, bei 70,1 %. Das ist ein sehr hoher Wert. Die fehlende Aktivität der Reisebüros ist der Grund für die niedrigen Daten des Gästeverkehrs. Nur die Entwicklung der Infrastruktur und der Produkte sowie die effizienter erfolgende Empfehlung von touristischen Programmen können zur Lösung dieser Situation und zur touristischen Nutzung der natürlichen Gegebenheiten des Verkehrs auf öffentlichen Straßen führen. In dieser Branche steckt noch viel Potential, es reicht die einzigartige Lage von Ungarn und die Achsenlage der wichtigsten Sendungsländer zu erwähnen.
102
Literaturverzeichnis: Bánfalvi J.1995. Magyarország idegenforgalmi földrajza. − KIT Budapest,320 p. Dövényi Z.2010. Magyarország kistájainak katasztere. − MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 876p. Jászberényi M.-Pálfalvi J. 2009: Nemzetközi Közlekedés és Turizmus. − Aula Kiadó, Budapest, 469 p. http://itthon.hu/szakmai-oldalak/letoltesek/turizmus-magyarorszagon [2010.10.23.] http://www.irfnet.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=310%3Aeurope an-road-statitics-2010&catid=17&Itemid=61 [2010.10.23.] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ http://espon.eu
103
RESIAK-URBANOWICZ Marta Economic University, Tourism Department, Poznan, Poland PRINTZ-MARKÓ Erzsébet Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr, Magyarország
Vergleichsstudie der Gemeinsamkeiten und Unterschiede im Gesundheitstourismus von Polen und Ungarn Gesundheitstourismus ist ein entscheidender Wirtschaftsfaktor und Arbeitgeber in der Europäischen Union, trotzdem gibt es keine einheitlichen Regelungen im Gesundheitstourismus, wie zum Beispiel eine gemeinsame Definition des Heilwassers, des Kurortes und die staatliche Unterstützung der Kurbehandlungen. Diese Studie skizziert den polnischen und ungarischen Gesundheitstourismus. Die Gemeinsamkeiten und Unterschiede werden mit Hilfe der polnischen, ungarischen und internationalen Literatur dargestellt. Für die internationale Literatur werden die Angaben des Europäischer Heilbäderverbandes herangezogen. Definitorische Überlegungen zum Gesundheitstourismus In der polnischen Literatur wird Gesundheitstourismus unterschiedlich interpretiert und charakterisiert. J.Wolski (1970) definiert Gesundheitstourismus als bewussten und freiwilligen Aufenthalt außer Wohnort in der Freizeit, um den Körper durch psychophysischen Aktivität zu regenerieren. Gesundheitstourismus wird besonders für den städtische Umwelt als einer der wichtigsten Bestandteil des psychophysischen Erholungsprozesses betrachtet (WOLSKI 1970). Laut M. Łazarek und R.Łazarek “bezweckt der Gesundheitstourismus Regeneration der Körperkräfte in einer Tourismusort, der von besonderen Mikroklima gekennzeichnet ist und wo die Behandlung mit Heilwasser möglich ist”. Der Gesundheitstourismus wird durch die Autoren ziemlich eng definiert und mit dem Kurorttourismus gleichgesetzt. Es werden die Nutzer des Gesundheitstourismus unterschieden, wobei auch dazu die erschöpfte und gestresste Personen gezählt werden, oder auch “im Prinzip körperlich gesunden Personen, die Umgebungsänderung, neue Beziehungen und Erfahrungen benötigen”.(ŁAZAREK M., ŁAZAREK R. 2007). Gesundheitstourismus wird als Sammelbegriff unter anderen für das Wellnesstourismus, Aktivtourismus, Aufenthaltstourismus, Residentstourismus, Wochenendtourismus herangezogen. (GAWORECKI 2007). Gesundheitsaspekt von Reisen wird von G.Gołembski (2005) mit dem Erholungstourismus identifiziert, das die psychophysischen Kräften regeneriert und kann während der Wochenendereisen, des Urlaubs sowie der Badeortereisen realisiert werden. In der ungarischen Literatur standen bis 2000 in erster Linie die Kurbehandlungen, vor allem die Bäderbehandlungen, für den Gesundheitstourismus im Mittelpunkt. Es wurde als Kurort und Thermaltourismus bezeichnet, welcher medizinische Versorgung mit der Benutzung von natürlichen Heilmitteln wegen Prävention, Regeneration und Rehabilitation bietet. Es beinhaltet auch die Versorgung in einem Krankenhaus, Sanatorium, oder Kururlaubsort. (Vajda-Vadas 1995:12-15) Mit dem Széchenyi Plan (2000-2003) wurde auf dem ungarischen Tourismusmarkt das Begriff Gesundheitstourismus eingeführt. Aber erst später, nur während der Vorbereitung des II. Nationalen Entwicklungsplanes im 2005 wurde es 104
genau beschrieben. Nach der Vereinbarung des Ministeriums für Gesundheit und des Ungarisches Tourismusamtes bedeutet Gesundheitstourismus ein umfassendes Konzept für Kurort- und Wellnesstourismus. (AQUAPROFIT 2007:9) Kurorttourismus ist für die Kranken vorgesehen, die gesund werden wollen. Hauptmotivation bei Kurortgästen ist die Heilung und das Rehabilitation. Auf ärztlichen Vorschlag und Vorschrift werden diese Touristen die Dienstleistungen mit Heilfaktoren – zum Beispiel Heilwasser, Heilschlamm, Klimatherapie, und so weiter in Anspruch nehmen. Man darf aber nicht vergessen, dass der Kurorttourismus nicht eine Behandlung im Krankenhaus bedeutet. Aufenthalte im Kurorttourismus können von 7 bis 21 Tagen dauern. Im Gegenteil zum Kurorttourismus sind die Teilnehmer im Wellnesstourismus gesund und führen ein gesundheitsbewusstes Leben. Durch diese präventive Form wollen sie ihre Gesundheit schützen, beziehungsweise Krankheiten vorbeugen. Die Beteiligung an Wellnesprogrammen ist freiwillig. Wellnesstourismus hat zwei Arten, diese sind aktives Wellness (Sport) und passives Wellness (Schönheits- und Beautyprogramm). Die Wellnessaufenthalte dauern nur ein paar Tage. Wellnessaufenthalte können in Hotels, Spa- und Kurorten realisiert werden und bieten Leistungen an, die auch durch Kurorttourismus gewährleisten werden können. (AQUAPROFIT 2007:9) Neben diesen zwei Elementen erscheint aus Westeuropa (Deutschland) ein neuer Trend, welcher als Medical-Wellness Tourismus bezeichnet wird. Dieser verbindet Medizin und Wellness, in Folge dessen ist es keine eigene Branche, sondern es ist eine Kombination von Kur- und Wellnesstourismus. Medical-Wellness ist eine Qualitätssicherung für Wellness Dienstleistungen mit medizinischem Hintergrund. Es bedeutet, dass bevor die Gäste die Dienstleistungen in Anspruch nehmen, wird eine ärztliche Untersuchung durchgeführt und aufgrund dessen Ergebnisse wird das Dienstleistungspaket zusammengestellt. (AQUAPROFIT 2007:10-11) Es erscheinen auch immer wieder neue Trends, wie zum Beispiel: Selfness, Soulness, Familien Wellness, Worksite Wellness, Medical Tourismus. Im Grunde wollen diese durch das Gleichgewicht vom Körper, Geist und Seele Gesundheit stiften. Nach dem Internationale Union für Tourismusorganisationen (IUTO, 1973) bedeutet Gesundheitstourismus die Nutzung von natürlichen Heilmitteln. In erster Linie Heilwässer und Klima werden von den Dienstleistern (Gesundheitseinrichtungen) angeboten. (SMITH-PUCZKÓ 2010:428) Gesundheitstourismus ist laut Travel&Tourism Analyst einer der Tourismusarten, der allgemeine Gesundheitsfürsorge bezweckt. Das Gesundheitstourismus besteht aus zwei Komponenten: Kurorttourismus und Wellnesstourismus. (TRAVEL&TOURISM ANALYST 2004) Definition des Mineralwassers Ein Mineralwasser ist nach der polnischen Verordnung über natürliche Mineralwasser und Quellenwasser (Dz. U. 2011 r. Nr 85 poz. 466) ein Grundwasser mit einem Mineralgehalt von wenigstens 1g/Liter (http://woda.htcoma.biz/wodamin.php, 24.08.2011)das besondere Eigenschaften hat. Sein Ursprung ist ein natürliches, unterirdisches und vor Verunreinigung geschütztes Wasserkommen. Seine Inhaltstoffe dürfen nur unwesentlich schwanken. Es gibt drei Sorten von Mineralwasser in Polen: 105
1. das Mineralwasser mit niedrigem Mineralstoffenenthalt – bis 500mg/L 2. das Wasser mit durchschnittlichem Mineralstoffenenthalt – 500-1500 mg/L 3. das Mineralwasser mit hohem Niveau der Mineralstoffen – mehr als 1500 mg/L. Bis 1990 gab es nur 28 anerkannte Mineralwasser, aber nach den rechtlichen Veränderungen nach EU Verordnungen, wuchs die Anzahl des Mineralwassers bis über 500. Die ungarische Verordnung über natürlichen Heilmitteln (74/1999.(XII.25.) EüM rendelet) beinhaltet die Qualifikation für anerkanntes Mineralwasser. Mineralwasser ist ein in der Natur vorkommendes Wasser, das aus einer geschützten wasserführenden Schicht gewonnen wird, wobei 1 Liter dieses Wassers über 1000 mg gelöste Mineralstoffe enthalten soll oder mindestens 500 mg/Liter gelöste Mineralstoffe und von einem bestimmten, biologisch aktiven Stoff (Sulfid-schwefel, Jod, Brom, usw.) eine gewisse Menge, die über einem genormten Schwellenwert liegt. (Goldenclub 2005:20) Mineralwässer können sowohl kalt als auch warm (Thermo-Mineralwasser) sein. (Ungarische Bäder 1999:213) Es gibt zurzeit in Ungarn 215 angeerkannten Mineralwässern aufgezeichnet von der Landeshauptverwaltung für Kurorte und Heilbäderwesen. (http://efrirb.antsz.hu:7778/ogyfi/asvanyviz.jsp, 11.04.2011) Nach der Beschreibung des Europäischer Heilbäderverbandes das Mineralwasser ist artesisch oder spontan austretendes oder durch Bohrung erschlossenes, natürliches Quellenwasser mit einem Mineralgehalt von wenigstens 1g/Liter. (KIRSCHNER 2005:101) Definition des Thermalwassers Thermalwasser (Therme, Geothermiewasser) ist ein Heilwasser, unterirdisches mineralisiertes oder normales Wasser, wobei Wassertemperatur beim Austritt nicht weniger als 20˚C erreicht. (www.geosilesia.pl191,kopaliny_definicje_i_literatura.html, 21.06.2011) In Ungarn werden, nach den zurzeit geltenden ungarischen Vorschriften, sämtliche Wässer als Thermalwasser bezeichnet, die in der Natur vorkommen, aus einer geschützten wasserführenden Schicht stammen und deren Temperatur an der Fundstelle 30˚C erreicht oder überschreitet. (GOLDENCLUB 2005:20) Nach der Beschreibung des Europäischer Heilbäderverbandes das Thermalwasser ist ein Heilwasser, das aus einer Heilquelle mit einer konstanten Wassertemperatur von mehr als 20˚C (Grenzwert für eine „Therme“ in Deutschland) austritt und in der geläufigen Kombination mit einem Mineralwasser reich an Mineralsalzen, eventuell Jod, Gasen und Spurelementen ist. Es wird zu Bädern und Trinkkuren verwendet. (KIRSCHNER 2005:159)
106
Definition des Heilwassers Als Heilwasser wird ursprünglich klares Wasser gesehen. Heilwasser ist ein unbehandeltes Grundwasser, das aus einen Ablagerung stammt. Heilwasser charakterisieren chemische Zusammensetzung und physische Eigenschaften, die durch pharmakologische Testergebnissen und klinische Forschung bestätigte Heilwirkung entfalten( Latour T. 2010). Heilwasser beinhalten in einem Liter nicht weniger als 1000 mg gelösten Mineralstoffen und mindestens ein spezifisches Komponente, das in der heil wirkenden Konzentration erscheint. Wasser wird aufgrund eines Erlasses der Ministerrat auf Antrag des Minister für Gesundheit und Minister für Umwelt (polnische Norm PN-Z-11001-1 z 1 vom 1999), als Heilwasser anerkannt. Es gibt in Polen 89 anerkannte Heilwasser Die ungarische Verordnung über natürlichen Heilmitteln (74/1999.(XII.25.) EüM rendelet) beinhaltet die Qualifikation für anerkanntes Heilwasser. Nach dem geltenden ungarischen Recht fällt das Genehmigungsverfahren, also die Klassifikation, in den Kompetenzbereich der Landeshauptverwaltung für Kurorte und Heilbäderwesen. (GOLDENCLUB 2005:12) Im Zusammenhang mit den ungarischen Heilwässern wurde 1989 erstmals auf der Welt eine doppelt kontrollierte Blindstudie veröffentlicht und seitdem sind auch weltweit zahlreiche andere Artikel und Veröffentlichungen über nachgewiesene Wirkungen der ungarischen Heilwässer und Heilfaktoren erschienen. (GOLDENCLUB 2005:11) Die doppelt kontrollierte Blindstudie bedeutet, dass die medizinischen Versuche mit einer größeren Anzahl an Patienten in zwei Gruppen in zwei Becken durchgeführt werden müssen. Ein Becken ist mit normales Wasser aufgefüllt, das andere Becken ist mit dem Wasser eingefüllt wovon wir behaupten, dass es Heilwasser ist. Dank moderner Technik wenn das Heilwasser verschiede Farbe oder Duft vom normales Wassers hat, dann kann es stimuliert werden und so werden die Forschungsteilnehmer es nicht merken. Diese Studie beinhaltet nach dem Badekur auch Nachfolgeuntersuchungen und erst bei der Übereinstimmung von mehreren Fachbehörden – manchmal erst nach einem Untersuchungsprozess von 12 Jahren – darf die Landeshauptverwaltung für Kurorte und Heilbäderwesen ein Mineralwasser als Heilwasser einstufen. Die Heilwässer können aufgrund der Entscheidung der oben erwähnten Behörde als Trinkkuren oder in Form von Bädern, aber auch in beiden Anwendungsformen, angewendet werden. (GOLDENCLUB 2005:18-20) Es bedeutet auch, dass Ungarn europaweit die strengsten Kriterien für die Qualifizierung des Heilwassers hat. Es gibt zurzeit in Ungarn 203 anerkannte Heilwässer. ( http://www.mkbep.hu/dl/media/group_46bb0a5462d5b/item_198.pdf, 11.04.2011) Heilwasser in der internationalen Literatur bedeutet Mineralwasser mit nachgewiesener therapeutischer Wirkung. Heilwässer sind Arzneimittel. Die Anwendung eines Heilwassers als örtliches Heilmittel in einem Kurort oder Kurbetrieb erfordert die amtliche Anerkennung der Quelle als Heilquelle und ein Nachweises therapeutischer Effekte des Heilwassers durch einen anerkannten ärztlichen Gutachter oder ein wissenschaftliches, medizinisches Institut. (KIRSCHNER 2005:62)
107
Definierung des Kurortes Das polnische Gesetz vom 28 Juli 2005 über Kurtherapeutik, Kurorte und Kurschutsgebiete und Kurgemeinden definiert als Kurgemeinden diejenigen, die strengen Anforderungen erfüllen. Der Gesundheitstourismus entwickelt sich in diesen Gemeinden am stärksten. Zu den populärsten Kurorten in Polen gehören Kolberg, Ciechocinek, Krynica Górska, Nałęczów. Die Aktivitäten von Kurorten werden auch durch das Gesetz vom 8. März 1990 über die Stadtverwaltung geregelt. Polnische Kurorte können als einzigartige angesehen werden, weil sie dank traditionellen Kurmethoden mit dem Einsatz von modernen Methoden und Ausstattung eine komplexe Therapiebehandlung anbieten. In anderen EU-Länder wurde klassischen Kurtherapeutik durch die Erholungs-, Wellness und SpaDienstleistungen verdrängt. Polnische Kurtherapeutiken dagegen bieten klassischen Kur-Anlagen, die Tradition und Moderne verbinden (dadurch werden die Kranken in jedes Krankheitsstadium behandelt), hochspezialisierten Ärzte, sowie eine eigene Spezialisierung in Balneologie (www. http://www.wodadlazdrowia.pl/pl/10747/0/Maj_2008.html , XVII Kongress der Polnischen Kurorte 2008). Es gibt bis heute 44 Kurorten, nach polnischer Verordnung, und 8 Orten, die auch Heilinfrastruktur besitzen und Patienten mit staatlicher Finanzierung heilen. Die ungarische Verordnung über natürlichen Heilmitteln (74/1999.(XII.25.) EüM rendelet) beinhaltet die Beschreibung von Kurorten, Kur-/Heilbad, anerkannte Mineralwasser/Heilwasser, Heilschlamm und andere natürlichen Heilmitteln, verschiedene Institute. Nach dem geltenden ungarischen Recht fällt das Genehmigungsverfahren, also die Klassifikation, in den Kompetenzbereich der Landeshauptverwaltung für Kurorte und Heilbäderwesen. (GOLDENCLUB 2005:12) Ungarische Kurorte sind ein Teil oder die ganze Stadt oder Gemeinde, die über den Naturheilfaktor (z.B.: anerkanntes Heilwasser, entsprechendes Klima) verfügen. Zur Nutzung dieser Heilfaktoren stehen entsprechende Kureinrichtungen (Heilbad, Heilanstalt, Kurhotel, Kurerholungshotel,…) sowie die medizinische Versorgung zur Verfügung und die Verhältnisse auf dem Gebiet des Gesundheitswesens, der Versorgung und der Kultur in der Stadt oder Gemeinde entsprechen den modernen Anforderungen des Gesundheitswesens. Heilbadanstalten sind folgende: - Heilbad, - Tageskrankenhaus für Bewegungsorgane, - Heilwasser-Trinkhalle, - Heilbadkrankenhaus, - Sanatorium, - Klima-Heilanstalt, - Kurhöhle, - Kurhotel, - Kurerholungshotel, - Kurerholungsheim, - Physiotherapeutisches Sanatorium. (UNGARISCHE BÄDER 1999: 214) Zurzeit gibt es in Ungarn 13 anerkannte Kurorte, diese sind die folgenden: Miskolc-Lilafüred, Harkány, Sopron-Balf, Gyöngyös-Kékestető, Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő, Eger, Debrecen, Gyula. Diese Reihenfolge ist nach dem Anerkennungsdatum. Der erste Kurort Miskolc-Lilafüred wurde im 1935 anerkannt, und der letzte in der Reihe ist Gyula aus dem Jahr 1984. 108
(http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/ogyfi/gyogyhelyek_20071128.htm, 11.04.2011) Zurzeit möchte sich Sárvár um den Kurort-Titel bewerben. Die internationale Bezeichnung des Kurortes bedeutet einen Oberbegriff für Thermal-, Mineral-, Moorheilbäder, heilklimatische Kurorte, Kneippbäder, Kneipheilbäder, Seebäder, Seeheilbäder. Die Anerkennung an einen Kurort folgt nach Erfüllung definierter Voraussetzungen durch Landesregierung nach den Kurortgesetzten. (KIRSCHNER 2005:88) Kurbehandlungen Krankenversicherte Patienten in Polen können im Rahmen Krankenversicherung und von Arzt erstellten Kurverweisung folgenden Formen von Kurbehandlung genießen (www.mz.gov.pl, 22.06.2011): 1.
Kurkrankenhaus für Erwachsenen: Der Aufenthalt dauert 21 Tage und ist kostenlos. Der Patient bekommt von dem Arzt des Kurkrankenhauses ein Krankenschein. Dabei werden Patienten 24 Stunden pro Tag medizinisch betreut und gepflegt. Physikalische Behandlung von Patienten wird 6 Tage Pro Woche geführt, wobei täglich nicht weniger als 3 Behandlungen durchgeführt werden. Darin sind auch zusätzliche Physiotherapeutische Behandlungen und Behandlungen mit natürlichen Arzneimitteln. Es werden insgesamt 54 Behandlungen pro Kur-Turnus vorgesehen.
2.
Sanatorium-Kur für Erwachsenen: Der Aufenthalt dauert 21 Tage und wird von den Patienten teilweise bezahlt und erfolgt während des Urlaubs. Die Patienten, die Sanatoriumsaufenthalt bekommen haben, tragen teilweise die Ernährungs- und Übernachtungskosten, die von Zeitraum und Zimmerstandart abhängig sind. Die Behandlungen werden 6 Tage pro Woche durchgeführt, wobei nicht weniger als 3 Täglich Behandlungen, darin eine Behandlung mit natürlichen Arzneimitteln und zusätzliche physiotherapeutische Behandlungen gesichert werden
3.
Kurrehabilitation in einem Kurkrankenhaus: Dies dauert 28 Tage und wird im Rahmen von Krankenschein, das von dem Kurkrankenhausarzt erstellt wird, abgewickelt. Die Patienten werden 24 Stunden pro Tag medizinisch betreut und gepflegt. Im Rahmen von Kurrehabilitation werden 6 Tage pro Woche nicht weniger als 4 Behandlungen pro Tag gesichert, darin Behandlung mit natürlichen Arzneimitteln und zusätzliche physiotherapeutische Behandlungen. Insgesamt beträgt die Anzahl der Behandlungen in einem Turnus 96.
4.
Kurrehabilitation in einen Kursanatorium für Erwachsenen dauert 28 Tage im Rahmen von Erholungsurlaub. Für die Patienten stehen nicht weniger als 4 Behandlungen pro Tag, darin eine mit der Verwendung von natürlichen Arzneimitteln und zusätzliche physiotherapeutische Behandlungen. Patienten werden durch die ganze Zeit auch medizinisch betreut.
109
5.
Ambulante Kurbehandlung für Erwachsenen und Kinder dauert 6 bis 18 Tage, wobei die Patienten die Termine und Ort von Behandlung wählen können. Krankenversicherten Patienten tragen Kosten von Ernährung und Übernachtung. Im Rahmen von Krankenversicherung werden die Kosten von Untersuchung, Behandlungen mit natürlichen Arzneimitteln und Physiound Bewegungstherapie bedeckt.
Krankenversicherte Patienten in Ungarn können aufgrund von Krankenversicherung genehmigten und von Arzt erstellten Kurverordnungen folgenden Formen von Kurbehandlung genießen (5/2004.(XI.19.)EüM rendelet, 23/2007.(V.18.)EüM rendelet): - Bäderbehandlungen - Heilbecken mit Heilwasser (einschließlich den Heilwasserteich von Hévíz) - Wannenbad mit Heilwasser - Schlammbehandlung - Gewichtsbad (Unterwasser-Traktionsbad) - Kohlensäurebad - ärztliche Heilmassage - Unterwasserstrahlmassage - Unterwasserheilgymnastik in Gruppen - komplexe Bäderbehandlung - Heilschwimmen in Gruppen unter 18 Jahren (als Rehabilitation) (5/2004.(XI.19.)EüM rendelet) Die oben genannten Behandlungen können auch kombiniert in Anspruch genommen werden, aber eine Kurbehandlung darf nur 4 verschiedene Behandlungen beinhalten. In der Regel darf man pro Jahr 2 Mal an einem Kur teilnehmen bei demselben Dienstleister und die einzelnen Behandlungen können 15 Mal aufgeschrieben werden. Im Falle von Umfall- oder Operationsnachbehandlung kann komplexe Bäderbehandlung 20 Mal in Anspruch genommen werden. Komplexe Bäderbehandlung und Heilschwimmen in Gruppen wird unabhängig von anderen Behandlungen aufgeschrieben werden. Heilschwimmen in Gruppen unter 18 Jahren kann pro Woche 2 Mal in Anspruch genommen werden, so, dass eine Kur Maximum aus 52 Behandlungen besteht und soll 26 Wochen dauern. Nach 30 Tagen der Aufschreibung von den Behandlungen soll man die Kur antreten. Die Fahrkosten werden unterstützt und die Finanzierung der Behandlungen ist in der Verordnung 23/2007.(V.18.)EüM rendelet festgelegt. Die Menge der Unterstützung und was die Patienten bezahlen sollen ist abhängig davon was für eine Einstufung – National, Bezirk, Lokal - das Bad hat. (BENDER 2008:115-125) Seitdem EU-Beitritt Ungarns im Jahr 2004 erstatten deutsche Krankenkassen Behandlungskosten und Zahnersatz in Ungarn. (http://www.ungarn-tourismus.de/kurgesundheit-wellness.html, 2011.04.11.)
110
Heilmethoden in den Badeorten Die Heilmethoden, die in polnischen Badeorten benutzt werden, sind in der Tabelle 1 zusammengesetzt. Tabelle1.: Die Heilmethoden in polnischen Badeorten Natürliche Heilungsmethoden Andere Heilungsmethoden Balneotherapie Hydrotherapie Gesundheits-allgemeine Peloidotherapie Thermotherapie Bildung Klimatherapie Kinezytherapie Psychotherapie Fitotherapie Diät Kriotherapie Pharmakologische Heilmassagen Behandlung Quelle: Hadzik A., Turystyka zdrowotna uzdrowisk, AWF im. Jerzego Kukuczki w Katowicach, Katowice 2009
Die Heilmethoden, die in ungarischen Badeorten benutzt werden, sind in der Regel die folgenden physiotherapische Heilmethoden: Tabelle 2.: Physiotherapische Heilmethoden in Ungarn Therapie Gruppe wichtigste Sorten Hydrotherapie (Behandlungen im Wasser) Gewichtsbad (Unterwasser-Traktionsbad) Unterwasserstrahl Massage (Hydromassage) weitere hydrotheapische Methoden (Packungen, Kneipp-Kur, elektrisches Bad, Wechselbad) Balneotherapie (Heilwasser Therapie) baden im Heilwasser (Heilbäderkuren) Schlammbehandlungen Trinkkuren Bewegungstherapie (Mechanotherapie) Heilgymnastik Massage Manualtherapie Elektrotherapie (elektrische Stimulation) Niederfrequenzbehandlung Mittenfrequenzbehandlung Hochfrequenzbehandlung Ultraschall B ehandlung (Mechano Therapie) gepulste Magnetfeldtherapie Phototherapie (Lichttherapie) Infrarot B ehandlung Ultraviolett Behandlung Laserbehandlung, Solarium Klimatherapie Höhlentherapie (Speleotherapie), Höhenluft, Thalassotherapie Thermotherapie (Wärm etherapie) Kriotherapie, heisse Luft-, Dampfkammer, Sauna Inhalationstherapie Inhalieren mit Heilwasser oder Medikamenten Diätbehandlungen sonstige Behandlungen z.B. klassische asiatische Heilmethoden Quelle: eigene Zusammensetzung 2011 nach BENDER 2008:12-13 und GO LDENCLUB 2005:14-18
Die ungarischen Heilbäder sind auf die Behandlung folgender Erkrankungen spezialisiert: - Chronische degenerative Veränderungen der Wirbelsäure und der Gelenke - Inaktive Stadien von chronischen entzündlichen Erkrankungen der Wirbelsäure und der Gelenke 111
-
Nachbehandlung nach Operationen an Knochen und Gelenken Nachbehandlung nach Unfällen Hautkrankheiten (z.B.: Schuppenflechte und Neurodermitis) Frauenleiden (UNGARISCHER TOURISMUSAMT 2009:46)
Kurortbeispiele in Polen und Ungarn Einer der Kurorte, wo man sowohl die Therapeutik nutzen kann, als auch umfassend die Gesundheit regenerieren kann, ist Jedlina Zdrój. Dieser Kleinstadt liegt in südliches Teil der niederschlesischen Wojewodschaft, in Sudetenvorland, in Waldenburger-Bergland Gebiet. Jedlina Zdrój liegt auf einer Höhe von ca. 500-550 m über NN in einem Tal. Diesen schön liegenden Kurort bietet für ihre Gäste vieler verschiedener Attraktionen, zum Beispiel hervorragenden touristischen Strecken für Spaziergänge und Fahrradreisen, einziger in dem Gegend Leinepark und Rodelbahn (www.jedlinazdroj.com.pl, 20.06.2011). Jedlina Zdrój ist ein Kurort, das mit fast allen Abteilungen von der Nationalen Krankenkasse im Rahmen von Sanatoriumsbehandlung mitarbeitet. Es werden hier auch die Verträge über ambulatorischen Rehabilitationsbehandlungen für die Einwohner von Jedlina Zdrój und Nachbarstädten realisiert. Im Rahmen von dem Programm zur Prävention und Rehabilitation vor der Rente werden in der Kooperation mit ZUS (Sozialversicherung) die Turnussen umgesetzt, die für die Atemwege-, Herz-, und Skeletterkrankungen vorgesehen werden. Die Rehabilitationsturnusse werden in Kooperieren mit Landkreis Familienhilfe- Centrum und Staatliche Sozialhilfe-Centrum organisiert. (www.szczawno-jedlina.pl , 20.06.2011). In Jedlina Zdrój stehen für die Kurgäste etwa 180 Plätzen in 4 Gebäuden zur Verfügung: „Dom Zdrojowy“, „Halina“, „Teresa“ und „Warszawianka“. Auf die Gäste wartet ein modernes, klimatisiertes Esszimmer. Jedlina Zdrój bietet seinen Gästen eine moderne Naturmedizinanlage an, in denen verschiedenen Behandlungen von gut qualifizierten Mitarbeitern durchgeführt werden. Zur Verfügung steht hier auch die Turnhalle, die in Marken-Reha-Geräte ausgestattet wurde, wo die individuelle und kollektive Bewegungstherapie stattfindet. Der Krankenhaus „Teresa“ wurde in Dezember 2008 gründlich modernisiert. Das Gebäude wurde nach den strengsten ökologischen Standards für Kurorte gebaut. Hauptsäule in der Rehabilitationsbehandlung, der durch Gebäudeaufbau bestimmt hat, ist eine frühe kardiologische Rehabilitation für die Patienten aus Niederschlessien. Aus diesem Grund funktioniert in dem Krankenhaus „Teresa“ eine Intensivstation. Es gibt in „Teresa“ 40 Plätzen in 18 komfortablen und gemütlichen Zimmer. In der „Teresa“ wird ein hoch qualifiziertes Personal eingesetzt- der Chefarzt mit einem Doktor-Titel und einem zweiten Grad der Kardiologie-Spezialisierung, Kardiologen mit zweiten Grad der Spezialisierung, erfahrene Krankenschwester und richtig vorbereitete Phisiotherapeuten. (www.szczawno-jedlina.pl, 20.06.2011).
112
Tabelle 3.: Behandlungen Balneologiecentrum Bade
der
Physikalischen
Therapie
in
Rehabilitations- und
Künstliche Kohlensaurebad Perlenbad Perlenbad+ Unterwassermassage Solebad Aromatisierte Perlenbad Ein-Brom-Bad Physioaktive Aromabad Schlammscheiben
automatische
Einatmung
Individuale Inhalation aus der Wasser „Mieszko“ Individuale Inhalation mit Ölen Individuelle Inhalation mit Solen Individuelle Inhalation mit Brom und Jod Pneumatische Kammer
Elektrotherapie
Vier-Kamer-Bad Gewässer-Elektrobad Diathermie, Terapuls Galvanotherapie Iontophorese Ultraschall Diadynamische Phasen Laserpunktur Laser-Scanner Erbogalva
Phototherapie
Belichtungslampe „Solux“ Belichtungslampe BIO V Hydrosun
Hydrotherapie
Unterwassermassage Automatische Unterwassermassage Wirbelmassage Schottische Dusche Schwimmende-Badewanne
Therapeutische Massage
1.Teilmassage 2. Ganzheitliche Massage 3. Belebende Massage (Erwärmung mit Kampfer)
Quelle: eigene Zusammensetzung 2011 nach www.szczawno-jedlina.pl, 20.06.2001
Andere Kurorte bieten ähnlichen Therapiemethoden an, wobei die physiotherapeutischen Behandlungen unterscheiden sich nach Heilprofil von Kurort. Von In- und Ausländischen Patienten einer der beliebtesten Kurorte in Westungarn ist Bükfürdő. Aus die 13 ungarischen Kurorten wurde Bükfürdő als 10. anerkannt mit der Lizenz-Nummer 116/Gyf/1979 im Jahr 1979. (http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/ogyfi/gyogyhelyek_20071128.htm, 11.04.2011.) Die wichtigste Touristikattraktion von Bük ist das aus 1282 m Tiefe 113
quellende Heilwasser. Das Heilwasser gehört zu den kalzium-magnesium-hydrogenkarbonathaltigen Thermalwasser. Es ist geeignet für die Heilung der meisten bewegungsorganischen Erkrankungen. Es kann wirkungsvoll bei der Heilung folgender Erkrankungen eingesetzt werden: Kalkablagerung, Knorpelverschließ, Abbau von Knochensubtanz, Veränderung der Bandscheiben, Lumbago, Bechterew’sche Krankheit, chronische Entzündung der Gelenke, Gelenkgicht, Weichteilrheumatismus, Rehabilitation nach orthopädischen und neurochirurgischen Operationen, Unfall Nachbehandlung, chronische gynäkologische und urologische Entzündungen, chronische Magenschleimhautentzündung, Geschwür-krankheiten, Verdauungsstörungen. Das Heilwasser kann als Trinkkur, Inhalation und Badekur verwendet werden. (BODA 2001: 17-20) Die Geschichte des Bades geht bis 1961 zurück, und auf dem 14 Hektar großem Parkgebiet gibt es 32 Becken mit mehr als 5200 m² Wasseroberfläche. Das Bad erneuert sich immer, z.B. ab Sommer 2011 wird dank des „Neu Ungarn“ Entwicklungsplanes neuer Eingang, die komplexe Saunawelt, das Medical Wellness Zentrum, Ruheräume, ein neues Kinderbecken mit indoor Rutschensystem, Kinderspielzimmer, Erlebnisrutschen mit Licht- und Farbeffekte errichtet werden. (http://bukfurdo.hu/de/, 11.04.2011.) Mehrere Hotels wurden aufgrund des Heilwassers in Bükfürdő aufgebaut. Zurzeit gibt es 1890 Hotelunterkünfte, die auch Heilbehandlungen anbieten, aber in erster Linie spielen die Dienstleistungen des Bades unterstützt von der Krankasse eine bedeutende Rolle. Die folgenden Behandlungen kann man in Anspruch nehmen:
114
Tabelle 4.: Therapieangebot im Bad von Bükfürdő Heilmassagen ärztliche und Heilcreme Massage Fußreflexzonenm assage Lymphdraigane Hydrotherapie
Unterwassermassage Aromabad m it Badesalz aus dem Tooten Meer Sprudelbad Elektrisches Wannenbad Kohlensäurebad Streckbad
Elektrotherapie
Behandlung mit galvanischer Strom Iontophorese Behandlung mit Interferenzstrom Behandlung mit selektiver Reizstrom TE NS
Lasertherapie Ultraschalltherapie Heilgymnastik Heilpackungen
Individuelle Heilgymnastik-trocken Unterwasser-Heilgymnastik in Gruppen McKenzie Heilgymnastik Parafango ärztliche Packung
Verwöhnende Massagen Relax Massagen Kombimassagen Verwöhnende Spa Packete Weitere Behandlungen
Magnettherapie Sauerstofftherapie Artheriographie
Quelle: eigene Zusammensetzung 2011 nach http://bukfurdo.hu/de/therapie/therapien/, 11.04.2011 und http://bukfurdo.hu/de/therapie/weitere_anwendungen/, 11.04.2011
Internationale Zusammenarbeit Kurortsgemeindebund Polens hat am 01.01.2011 eine meritorische Realisierung der Entwicklung und Förderung von Kleinpolens Kurprodukt im Rahmen von nationalen und europäischen Zusammenarbeitsnetz von Kleinpolens Regionalen Operationsprogramm. Das Projekt wird durch Europäischen Fonds für Regionale Entwicklung finanziert, wobei seine Wert beträgt 955. 147,92 PLN, Zuzahlung beträgt 811. 875, 74 PLN und Realisierungstermine sind 01.07.2010 bis 31.12.2012. Hauptpartner von dem Projekt ist Europäisches Kurortsbund ESPA- AETC-EHV mit der Sitz in Brüssel (www.sgurp.pl, 21.06.2011) Hauptziel des Projekts ist Aufbau des Wettbewerbsvorteils von Kleinpolen auf der nationalen und internationalen Markt mit Hilfe von Kleinpolens Kurortsprodukt im Rahmen von nationalen und internationalen Zusammenarbeitsnetze. Unmittelbares Ziel des Projekts ist die Zusammenarbeit mit der Europäischen Kurortsbund und anderen Partner des Projektes, um neuen Trends von Gesundheitstourismus zu kennenlernen und die Losungen auf regionalen Eben zu implementieren. Von besonderer Bedeutung werden hier die Gebieten, die mit der 115
Verwaltung von Kurstädten und Kurunternehmen verbunden sind, mit der Marketing von Touristischen Dienstleistungen, Umweltschutz in Kurorte, sowie mit der Planung und architektonischen Gestaltung. Ein weiteres Ziel des Projekts ist Forderung des Kleinpolens KurTourismus-Produkt in Europa. Ein langfristiges Ziel des Projektes ist die Rückkehr und eine aktive Präsenz der Polnischen Kurorte Verbund in dem zusammenarbeitenden europäischen Kurortenverbund, um die Marginalisierung von polnischen (insbesondere kleinpolnischen) Kurorten auf der europäischen Markt zu verzichten. (www. sgurp.pl, 21.06.2011) Das Thema des Projektes ist es, eine Innovative, kur-touristischen Cluster „Gesundheit und Tourismus „Kurorte – Perlen von Ostpolen“, dessen Aktivität sich nicht nur in Ostpolen beschränkt, sondern umfasst auch internationale Kooperation mit Kurort in Bardejovskie Kupele in der Slowakei, Truskawiec in der Ukraine und Drusmienniki in Litauen. (www.squrp.pl, 21.06.2011) Einige größere internationale Projekte mit ungarischer Teilnahme sind die folgende: - European Spa World (ESW): Westungarn, Slowenien, österreichische Bundesländer Burgenland und Steiermark, 2003-2006/2007 (GRENZENLOS WOHLFÜHLEN 2005) - EU ITER-CADSES Denkmalbäderprojekt: Italien, Österreich, Ungarn, Rumänien und Griechenland, 2005 (www.iter-cadses.it, 11.04.2011) - Kooperation für die Thermalbäder: Thermenwelt Burgenland und Westungarn (Pannon Thermal Cluster), 2007 (KISALFÖLD 2007) - Entwicklungsprogram der Slowakei und Ungarn, z.B.: zwischen Flóra Thermalbad (Ungarn, Kapuvár) und Thermalbad Corvinus (Velky Meder, Slowakei), 2007-2013 (http://www.nfu.hu, 11.04.2011) Es existiert bis jetzt ein Marketingprojekt mit polnischer und ungarischer Teilnahme. Diese touristische Zusammenarbeit bedeutet eine Kooperation unter den 4 Visegrád Ländern - die Tschechei, Polen, Ungarn und der Slowakei – mit der Markenname „The European Quartett – One Melody“ seit 2004. Bisherige Ergebnisse sind: - gemeinsame Teilnahme an den Tourismusausstellungen bei der wichtigsten Zielmärkten, - gemeinsame Erstellung von statistischen Veröffentlichungen und Karten, - Organisierung von gemeinsamen Study-Tours - Werbungsfilm, Promotion und V4 Online-Trainingsprogramm in Englisch - V4 Logo-Gestaltung und 4 sprachige Website In den letzten Jahren haben die V4 Länder insgesamt mehr als 2 Millionen Euro in dieser Tourismus-Kooperation beigetragen. Zur Förderung von gemeinsamen Promotionen und Programme wird im Marketingplan 464 Tausend Euro in 2011 zur Verfügung stehen und die Mitgliedstaaten müssen Minimum 90 Tausend Euro in dem gemeinsamen Haushalt bezahlen. Für die Zukunft plant die V4 Kooperation ihre Zusammenarbeit mit internationalen Organisationen zu vertiefen, sowie während der ungarischen und polnischen EU-Präsidentschaft von 2011 das gemeinsame Denken und Interessen des gemeinsamen Tourismus zu verstärken. (http://www.trademagazin.hu/horeca/tovabb-melyul-a-visegradi-negyekegyuttmukodese-a-turizmus-teruleten.html, 04.05.2011)
116
Zusammenfassung Aufgrund von der oben genannten Begriffserklärungen für Gesundheitstourismus aus der polnischen, ungarischen und internationalen Literatur wurde eine starke Verbindung mit der Kurorten - die über angemessenen Geräte und Mikroklima verfügen, die die Gesundheitsziele erfolgreich realisieren lassen – und Wellnesstourismus gezeigt. Basierend auf diese Ergebnisse zeigt folgende Abbildung die Zusammenfassung der Interpretationen sowie die Gemeinsamkeiten des Gesundheitstourismus.
Definierungen für Mineral-, Thermal- und Heilwasser zeigen im Grunde Ähnlichkeiten, nur in Ungarn sind die Regelungen schärfer. Die folgende Tabelle zeigt nur die Hauptunterschiede: Tabelle 5.: Hauptunterschiede der Klassifikationen Thermalwasser Heilwasser Polen 20°C nachgewiesener therapeutischer Wirkung, amtlicher Anerkennung Ungarn 30°C nachgewiesener therapeutischer Wirkung, amtlicher Anerkennung + doppelt kontrollierte Blindstudie International 20°C nachgewiesener therapeutischer (Europäischer Wirkung, amtlicher Anerkennung Heilbäderverband) Quelle: eigene Zusammensetzung 2011
Kurorte müssen überall strenge Anforderungen erfüllen, aber es gibt ein Unterschied zwischen Polen und Ungarn. In Polen gelten alle Badeorte als Kurort und in Ungarn nicht. Kurbehandlungen werden von der Krankenkasse finanziert oder teilweise 117
unterstützt. Ein Unterschied ist, dass man in Polen auch für den Aufenthalt Unterstützung bekommen kann. Die angewendeten Heilmethoden im Kur- und Badeorten und das Charakter von Badeorten in Polen und in Ungarn sind ähnlich, aber man soll eine ungarische Spezialität das Gewichtsbad (Unterwasser-Traktionsbad) erwähnen. Im Zusammenhang von polnischen und ungarischen Zusammenarbeit kann man ein großes Tourismusmarketing Kooperation erwähnen. Die Kooperation der V4 Länder ist seit 2004 erfolgreich und hat Pläne auch für die Zukunft. In diesem Jahr, 2011, angesichts der ungarischen EU-Präsidentschaft, wird am 12-13 May in Budapest das Europäisches Tourismusforum veranstaltet. Das spezifische Thema wird Gesundheitstourismus sein. Dies und die kommende polnische EU-Präsidentschaft hat ein großes Potenzial in sich für den Gesundheitstourismus. Zusammenfassend können wir sagen, dass trotz kleinere Begriffsunterschiede baut Gesundheitstourismus überall auf der gemeinsamen Wirkung des Heilwassers und der Therapien um die körperliche und geistliche Harmonie wieder zurückgewinnen auf.
118
Literatur AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt.: Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia, Budapest, 2007. május 30. BENDER Tamás: Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok, SpringMed Kiadó Kft., 2008. BODA László: Heil- und Thermalbäder in Westungarn, B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2001 GAWORECKI W.W.: Turystyka, PWE, Warszawa 2007 GOŁEMBSKI G.: Kompendium wiedzy o turystyce, PWN Warszawa 2005 GOLDENCLUB: Das goldene Buch der anerkannten ungarischen Kurhotels, Talent für Gesundheit, 2005 GRENZENLOS WOHLFÜHLEN, 2005 HADZIK A.: Turystyka zdrowotna uzdrowisk, AWF im. Jerzego Kukuczki w Katowicach, Katowice 2009 HEALTH & WELLNESS TOURISM GLOBAL, Travel & Tourism Analyst, August 2004, Mintel Group Ltd., Londyn, 2004 Christoph KIRSCHNER: Glossar, Europäischer Heilbäderverband e.V., notamed Verlag, Melsungen, 2005 Kisalföld (Győr-Moson-Sopron megye napilapja) Együttműködés a termálfürdőkért, 2007.október 5., LXII/233.szám LATOUR T. :Uwarunkowania i zakres zmian w terminologii i klasyfikacji wód butelkowanych w Polsce in: "Źródło. Wody mineralne i napoje", nr 4/2010 ŁAZAREK M. ŁAZAREK R.: Uzdrowiska w Europie. Teraźniejszość i rys historyczny, Wyższa Szkoła Społeczno-Przyrodnicza, Lublin 2007 Melanie SMITH – PUCZKÓ László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010 UNGARISCHE BÄDER: Magyar Fürdőszövetség, Magyar Turizmus Rt., Magyar Almanach Kiadó, Budapest, 1999 UNGARISCHER TOURISMUSAMT: Ungarn:Quelle der Gesundheit, Komáromi Nyomda, 2009 VAJDA Róbert – VADAS Vera: Magyarország gyógyidegenforgalma I-II. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest, 1995 WOLSKI J.:Turystyka zdrowotna a uzdrowiska europejskich krajów socjalistycznych, Problemy Uzdrowiskowe 5,1970 Polska Norma PN-Z-11001-1 z 1 vom 1999 , Butelkowane naturalne wody mineralne i lecznicze -- Terminologia i klasyfikacja, online (22.06.2011): www.narzedziownie.pl 74/1999.(XII.25.) EüM rendelet 5/2004.(XI.19.)EüM rendelet 23/2007.(V.18.)EüM rendelet http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/ogyfi/gyogyhelyek_20071128.htm, 11.04.2011 http://bukfurdo.hu/de/, 11.04.2011. http://bukfurdo.hu/de/therapie/therapien/, 11.04.2011 http://bukfurdo.hu/de/therapie/weitere_anwendungen/, 11.04.2011 http://efrirb.antsz.hu:7778/ogyfi/asvanyviz.jsp, 11.04.2011) http://www.mkbep.hu/dl/media/group_46bb0a5462d5b/item_198.pdf, 2011.04.11. http://www.nfu.hu, 11.04.2011 119
http://www.trademagazin.hu/horeca/tovabb-melyul-a-visegradi-negyekegyuttmukodese-a-turizmus-teruleten.html, 04.05.2011 http://www.ungarn-tourismus.de/kur-gesundheit-wellness.html, 2011.04.11. www.iter-cadses.it, 11.04.2011 www.jedlinazdroj.com.pl, 20.06.2011 www.geosilesia.pl191,kopaliny_definicje_i_literatura.html, 21.06.2011 www.mz.gov.pl, 22.06.2011 www.squrp.pl, 21.06.2011 www.szczawno-jedlina.pl, 20.06.2011 www.wodadlazdrowia.pl/pl/10747/0 , /Maj_2008.html
120
SZABÓ Zoltán Pannon Universität Wirtschaftswissenschaftliche Fakultät Verband der Ungarischen Badestädte Inanspruchnahme von Heilbad-Dienstleistungen im Lichte von Verbrauchererhebungen Zusammenfassung In den vergangenen Jahrzehnten ist das Interesse an natürlichen Heilmethoden gewachsen. Die natürlichen Heilfaktoren spielen bei der Verbesserung und Erhaltung der Gesundheit eine zunehmend wichtige Rolle. Ungarn kann dank seines einzigartig reichen Heilwasservorkommens zu einem zunehmend bedeutenden Marktakteur werden, zumal der Heilwassertourismus zum Flaggschiff des ungarischen Heiltourismus erklärt wurde. Die moderne Medizinwissenschaft ist sich der Bedeutung der herkömmlichen Heilmethoden durchaus bewusst und hat neue Anwendungsmöglichkeiten erschlossen, so dass die Heilwässer heutzutage allgemein auf wachsendes Interesse stoßen. In der internationalen Fachliteratur lassen sich verhältnismäßig nur wenige Hinweise auf den Badetourismus finden. Die wenigen einschlägigen ungarischen Forschungsarbeiten bleiben der beschreibenden Statistik verpflichtet. Mein Forschungsprojekt zielte darauf ab, mittels Fokusgruppeninterviews und in der wissenschaftlicher Fachliteratur fundierten Befragung mir ein umfassendes Bild über die Attitüden, Erfahrungen und Erwartungen der breit gefassten ungarischen Mittelklasse gegenüber den Heilbad-Dienstleistungen wie auch über die einschränkenden Faktoren für die Inanspruchnahme der Dienstleistungen zu verschaffen. Die Zusammenhänge von Verbraucherhaltung, zukünftige Ansprüche gegenüber Heilbad-Besuch, Attitüden, Umfeld und einschränkenden Faktoren habe ich unter Heranziehung des Fishbein-Ajzen-Modells analysiert. Meine Untersuchungen habe ich mit Datenbankerfassungsmethoden vervollständigt. Schlüsselwörter: Heilbad-Dienstleistung, Verbraucherverhalten Einführung Die rasante Erweiterung des touristischen und speziell des gesundheitstouristischen Marktes brachten eine Umstrukturierung innerhalb des Heiltourismus mit sich. Der Begriff "Heiltourismus" unterlag einem starken Bedeutungswandel. In den älteren Forschungsarbeiten wurde Heiltourismus als Unterbereich des Thermaltourismus begriffen, der "einheimischen und ausländischen Gästen medizinische Dienstleistungen bietet, die natürlichen Heilmittel zur Heilbehandlungen wie auch zur Prävention und Regeneration anwendet. … [Heiltourismus] ist ein spezieller Zweig des Tourismus, der sich auch auf die Versorgung in Krankenhäusern, Sanatorien oder Kurerholungsheimen erstreckt. " (VAJDA−VADAS 1995) Der Begriff hat seitdem eine Bedeutungserweiterung in Richtung 121
Gesundheitserhaltung und Rekreation erfahren. MÜLLER–KAUFMANN (2000) unterscheiden mittlerweile eindeutig zwischen Kurgästen und denjenigen Gästen, die sich erholen sowie geistig-körperlich regenerieren wollen. Die im Auftrag von Magyar Turizmus Zrt. von der Firma KPMG 2002 angefertigte "Marketingkonzeption des Gesundheitstourismus" unterteilt Gesundheitstourismus in den Bereich des Heiltourismus und in den des Wellnesstourismus. Die Konzeption hebt folgende besondere Merkmale des Heiltourismus hervor: basiert speziell auf der Verwendung von natürlichen Heilfaktoren; Dauer und Inhalt des Aufenthaltes werden durch fachärztlich-medizinische Aspekte bestimmt. Gäste betrachten sich als Kranke und suchen nach Heilung ihrer Beschwerden; Dienstleistungen werden im Interesse der Heilung konkreter Krankheiten angeboten. RÁTZ (2004) definiert Heiltourismus als Aufenthalt an einem Kurort bzw. in einer Kuranstalt, der unter Heranziehung von medizinischen Heilmethoden auf die Heilung bestehender Krankheiten abzielt. Die Basis des Heiltourismus stellen in jedem Fall (qualifizierte) Heilwässer, Kurorte und Heilklima dar, an denen die Kureinrichtungen mit ihren Angeboten anknüpfen. Die Attraktion des Thermaltourismus ist eindeutig das Thermalwasser, auf dem das Erholungs- und Entspannungsangebot basiert. (HEGEDŰS 2004) Die Ungarische Gesundheitstourismus-Entwicklungsstrategie (2007) versteht unter Heiltourismus die Inanspruchnahme von Dienstleistungen, die an einem Kurort bzw. in einer Kureinrichtung während einer bestimmten minimalen Aufenthaltszeit im Interesse der Heilung konkreter Krankheiten angeboten werden. Therapiemethoden des Heiltourismus basieren charakteristischerweise auf einem bestimmten natürlichen Heilfaktor (wie z.B. Heilwasser). Bei den heiltouristischen Dienstleistungen liegt der Hauptakzent eindeutig auf den Kurleistungen, zu denen die standard-touristischen Dienstleistungen und Attraktionen eher nur ergänzend herantreten. Die Gesundheitstourismus-Definition von HENDERSON (2004) richtet sich nach den heutigen Nachfragetrends. Er unterteilt Gesundheitstourismus nach Grund- und ergänzenden Motivationen wie auch nach unterschiedlichen Behandlungstypen in Untersysteme. Ein Mangel dieses Modells ist, das es die Überschneidungen der einzelnen Motivationen nicht einbezieht, vornehmlich Medical Wellness außer Acht lässt, das 2007 auf der Medical Wellness Kongress in Berlin als Verschmelzung von Kur- und Wellnesstourismus definiert wurde. Demnach ist Medical Wellness eine spezielle, auf nicht-natürlichen Grundlagen basierende Form des Gesundheitstourismus, bei dem wissenschaftlich verifizierte Anwendungen mit medizinischem Hintergrund angeboten werden, die eine nachhaltige Verbesserung der Lebensqualität und des subjektiven Gesundheitsbefindens bewirken und im Sinne der Prävention das Gesundheitsbewusstsein fördern. (RUSZINKÓ 2009) Das Verhältnis der einzelnen Angebotsuntersysteme des Gesundheitstourismus wird auf der Abbildung 1 dargestellt.
122
Abbildung 1: Die Angebotsuntersysteme des Gesundheitstourismus
Quelle: Strategisches Forschungsinstitut für Gesundheit (2009). Eigene Redaktion Die Gesundheitswirtschaft ist die dynamischste Branche der entwickelten Länder; Die Daten einer, insgesamt 12 west-europäische Länder einbeziehende Untersuchung (GRÖNEMEYER 2001) belegen für die Periode 1990-2001 einen beinahe 200% Wachstum der potentiellen Nachfrage nach gesundheitlichen Dienstleistungen. In der heutigen hastigen Welt gewinnt die Erhaltung oder Verbesserung der Gesundheit immer mehr an Bedeutung. Laut ungarischen Prognosen erkennt ein immer größerer Anteil der ungarischen Bevölkerung, dass ein entsprechender Gesundheitszustand unerlässlich für die Arbeitsproduktivität wie auch für die emotionelle, intellektuelle und physische Entwicklung ist. (KOCZISZKY 2004) Im Mittelpunkt des Heiltourismus stehen Heilung und Rehabilitation, die von Reisenden beansprucht werden, die sich in erster Linie eher als Kranke, nicht als Touristen betrachten, an einer konkreten Erkrankung leiden oder auch Schmerzen haben. (LÁSZLÓ 2010) Die Zielgruppe des Heiltourismus besteht aus Kranken, die an chronischen Krankheiten leiden und nach Linderung ihrer Schmerzen suchen. Heilung und Rehabilitation stellen die Hauptmotivation für sie dar. Die kranken Menschen (keine Notversorgung-Bedürftige) nehmen in erster Linie gesundheitliche Behandlungen in Anspruch, genießen aber in ihrer Freizeit auch touristische Dienstleistungen. Einige von den gesundheitlichen Dienstleistungen können auch von den gesetzlichen Krankenkassen finanziert werden. Bei den charakteristischerweise auf natürlichen Heilfaktoren (Heilwasser, Heilgrotte, Heilschlamm, Mikroklima) basierenden gesundheitlichen und touristischen Dienstleistungen liegt der Schwerpunkt auf den 123
gesundheitlichen Dienstleistungen, die durch touristische Dienstleistungen und Attraktionen ergänzt werden. Die Dienstleistungen werden sowohl im Fall von ungarischen wie auch von ausländischen Patienten auf ärztliche Verordnung in Anspruch genommen und sind in den meisten Fällen von den gesetzlichen Krankenkassen mitfinanziert, aber auch die private Finanzierung nimmt einen immer größeren Raum ein. Das Verhältnis wird sich mit dem zunehmenden Rückzug der staatlichen Versicherungen und dem markanten Auftritt von Privatversicherungen Richtung Selbstfinanzierung verschieben. (UNGARISCHE GESUNDHEITSTOURISMUS-STRATEGIE 2007) Die Aufenthaltsdauer der Gesundheitstouristen ist länger, als bei Gästen, die andere touristische Produkte in Anspruch nehmen. (KISS-TÖRÖK 2001) Die Gesundheitstouristen gehören überwiegend zu den mittleren und höheren Altersklassen, in der Regel sind sie über 50 Jahre alt. Was Familien-Lebenszyklus anbelangt, sie leben bereits ohne Kinder, verfügen über eigenes Einkommen und sind in den meisten Fällen bereits Rentner. Im Hinblick auf ihre gesellschaftliche Zugehörigkeit lässt sich feststellen, dass vornehmlich die Angehörige der Mittelklasse, die physischen Arbeiter wie auch die Kleinangestellten der geistlichen Berufszweige die gesundheitstouristischen Produkte in Anspruch nehmen. (Der Anteil der physischen Arbeiter ist bei den einheimischen Gästen wesentlich kleiner, als bei den ausländischen Gästen). Typisch für dieses Segment sind traditionelle Lebensführung, konservative Lebenseinstellung, mäßiges Statusbewusstsein und markante Preissensibilität (MARKETINGKONZEPTION DES GESUNDHEITSTOURISMUS 2002). Der Medical Wellness-Tourist unterscheidet sich gerade an Zielbewusstsein vom durchschnittlichen Touristen. Bei Medical Wellness-Touristen geht der Zusammenstellung des Behandlungsplans eine ärztliche Untersuchung vor, bei der bestimmt wird, welche Behandlungen im Hinblick auf den gesundheitlichen Zustand des Gastes angebracht sind. (BODEKER- COHEN 2008) Wasserqualität und -quantität sind für Badegäste allerdings längst nicht mehr allein ausschlaggebend bei der Beurteilung einer Badeeinrichtung. Nach Michalkós Urteil sei die Behauptung, "das touristische Potential von Bad Hévíz bestehe im Heilwasser, eine banale Pfuscherei" (MICHALKÓ 2007) Touristischen Produkte sind in ihrer Mehrheit ortsgebunden, ihre Attraktivität und die infrastrukturellen Möglichkeiten resultieren von der besonderen Beschaffenheit des jeweiligen Ortes. Dazu gehört auch der auf den natürlichen Heilfaktoren basierende Heiltourismus. Unter den Aspekten der Reiseentscheidung steht die Motivation (in unserem Fall Heilung, Rehabilitation, Regeneration, Gesundheitserhaltung) an erster Stelle, darauf folgt die Auswahl des geografischen Ortes/Urlaubsortes (MOLNÁR 2009) Im Rahmen des Széchenyi-Plans wurde der Erweiterung und der Entwicklung der gesundheitstouristischen Infrastruktur in den regionalen Operativplänen große Bedeutung beigemessen. Als Ergebnis der Entwicklungen wurden 2007 187 Heilund Thermalbäder eingetragen. (UNGARISCHE GESUNDHEITSTOURISMUSSTRATEGIE 2007) Dank dieser Erweiterungen konnten die einheimischen Badeorte eine erhebliche Steigerung der Besucherzahl verbuchen. Für die räumlichen Unterschiede dieses Zuwachses sind die natürlichen Heilfaktoren ausschlaggebend, aber auch die räumliche Verteilung der Unterkunftsplätze erwies sich als ein mittelmäßig stark signifikanter Faktor. (ÁCS-LACZKÓ 2008)
124
Untersuchungsziele Ungarn kann dank seines einzigartig reichen Heilwasservorkommens zu einem zunehmend bedeutenden Marktakteur werden, wofür aber die Ausgeglichenheit und die Sicherheit des Binnenmarktes eine unerlässliche Voraussetzung darstellen. Die Anpassung an die Gegebenheiten der Marktbedürfnisse ist erst möglich, wenn Denkweise und Motivation der Verbraucher genau bekannt sind. Ziel meiner Forschungen ist, den tatsächlichen und potentiellen Verbraucherkreis des Gesundheitstourismus zu erschließen und die Ansprüche besser kennenzulernen. Meine Forschungen erstreckten sich auf die folgenden Bereiche: 1. Die Erschließung der Verbrauchermeinung in Bezug auf Heiltourismus und auf gesundheitstouristische Dienstleistungen mit Heilwasser-Basis. 2. Quelle und Umfang der Vorinformationen über die Heilbäder/Badeorte 3. Verbraucher-Bewertung der Badeort-Charakteristika
Untersuchungsmethoden Meine Forschungen begannen mit der primären Datensammlung. Bei der Erhebung habe ich die vorgetesteten, standardisierten Fragebögen durch Vermittler den Antwortgebenden zugeleitet. Die Fragebögen enthielten nur geschlossene Fragen auf nominellem, ordinalem und Intervallniveau. Nach der computerunterstützen Speicherung der Daten habe ich beschreibende Statistiken angefertigt und kategoriale Hauptkomponenten-Analyse zur Erschließung der Zusammenhänge der Daten-Binnenstruktur durchgeführt. Die Hauptkomponenten-Analyse wird in der Praxis seit längerem schon zur Verminderung der Zahl der Variablen angewandt. (TIMMERMAN 2002). Die kategoriale Hauptkomponenten-Analyse ist zur Untersuchung der auf der Intervallskala gemessenen Variablen geeignet. (JOLIFFE 2002). Die Antwortgebenden repräsentieren die ungarische ländliche Mittelklasse. Die soziodemographischen Charakteristika der Gruppe mit 810 Fragebögen werden in der Tabelle 1. dargestellt.
125
Tabelle 1: Soziodemographische Charakteristika der Antwortgebenden 1 • Zwei Drittel Frauen; • Mehrheitlich Landbewohner; •
Ein Fünftel Facharbeiter, Ein Drittel abituriert, beinahe 40% diplomiert;
• Die Familieneinkünfte werden von den meisten als durchschnittlich erachtet; • Durchschnittsalter der Antwortgebenden: 52 Jahre; Quelle: Eigene Redaktion Forschungsergebnisse Mehr als zwei Drittel der Antwortgebenden war im vergangenen Jahr mindestens einmal an einem Badeort. (Abbildung 2) Abbildung 2: Waren Sie im vergangenen Jahr an einem Badeort?
Quelle: Eigene Redaktion Die Mehrheit der Antwortgebenden hat die Dienstleistungen des Heilbades zusammen mit Familie/Freunden in Anspruch genommen (Abbildung 3) 1
An der Erhebung haben Personen im Alter von über 40 Jahren teilgenommen.
126
Abbildung 3: Mit wem haben Sie das Heilbad aufgesucht?
Quelle: Eigene Redaktion Bei der Mehrheit der Antwortgebenden sind die Heilbad-Dienstleistungen sehr beliebt. Darauf weist hin, dass sie mindestens 2-3 Tage lang das Angebot der Heilbäder in Anspruch nehmen würde. (Abbildung 4) Abbildung 4: Wie viel Zeit würden Sie am liebsten am Kurort verbringen?
Quelle: Eigene Redaktion Unter den Antwortgebenden gab es niemanden, der Heilbäder überhaupt nicht aufsuchen möchte. (Abbildung 5)
127
Abbildung 5: Wie würden Sie im idealen Fall die Heilbäder besuchen?
Quelle: Eigene Redaktion Bei den Antwortgebenden ist trotz wirtschaftlicher Krise keine Änderung im Hinblick auf die Bereitschaft zum Heilbad-Besuch festzustellen (Tabelle 2) Tabelle 2: Die Änderung von Heilbadbesuch in den vergangenen Jahren Behauptung
%
Ja, ich gehe öfter ins Heilbad, weil das meine Familie/Freunde verlangt.
11,4
Ich gehe öfters ins Heilbad, weil ich mehr Zeit habe.
6,9
Es hat sich nichts geändert.
41,6
Ich gehe seltener ins Heilbad, weil ich weniger Zeit habe.
11,4
Ich gehe seltener ins Heilbad, weil ich dafür weniger Geld habe.
22,5
Quelle: Eigene Redaktion Aufgrund der Motivations-Analyse lässt sich feststellen, dass Gesundheitstourismus bei den meisten zugleich eine gute Möglichkeit bietet, neben der Erhaltung der Gesundheit Landschaften und Städte von Ungarn kennenzulernen. (Tabelle 3) 128
Tabelle 3: Behauptungen, mit denen Sie am meisten einverstanden sind. Durchschnitt
Verteilung
Erholung braucht man, um sich vom hastigen Alltag zu erholen.
4,48
0,796
Mir liegt es daran, die Schätze von Ungarn kennenzulernen.
4,09
0,918
Ich habe nicht genug Geld, um heiltouristische Angebote so oft in Anspruch zu nehmen, wiwe ich es gerne möchte.
3,88
1,219
Ich achte auf meine Gesundheit.
3,83
0,854
Heilbad-Besuch= das Land kennenzulernen
3,67
1,239
Behauptung
Quelle: Eigene Redaktion Es gab kaum Antwortgebenden, die die Monotonie des Heiltourismus hervorgehoben haben. (Tabelle 4) Tabelle 4: Beurteilung der charakteristischen Merkmale des Heiltourismus, die mit den niedrigsten Durchschnittswerten beziffert wurden. Behauptung
Durchschnitt
Verteilung
Ich suche bewusst die mir passenden Heilwässer
2,51
1,21
Heilbad-Besuch = Nichtstuerei
2,45
1,34
Im Heilwasser herumsitzen = Langeweile
2,26
1,29
Heilbad-Dienstleistungen nehme (würde) ich nur auf ärztliche Verordnung in Anspruch (nehmen).
2,25
1,34
Nach Meinungen aus meinem Umfeld habe ich eine allzu große Angst vor Krankheiten.
2,15
1,22
Quelle: Eigene Redaktion Bei den Informationsquellen für die Heilbäder Mundpropaganda eine herausragende Rolle (Abbildung 6)
spielen
Internet
und
129
Abbildung 6: Die wichtigsten Informationsquellen
Quelle: Eigene Redaktion Die herkömmlichen Informationsquellen (z.B. Reiseführer) verlieren schnell an Bedeutung (Abbildung 7). Abbildung 7: Informationsquellen von geringster Bedeutung
Quelle: Eigene Redaktion Von den einzelnen Charakteristika der Heilbäder haben die Antwortgebenden eindeutig die Sauberkeit und die Qualitätsmerkmale hervorgehoben (Tabelle 5), was die hohe Bedeutung von qualitätsvollen Dienstleistungen besonders herausstreicht. 130
Tabelle 5: Bedeutung der einzelnen Charakteristika von Heilbädern auf der 1-5 Intervallskala
Behauptung
Durchschnitt
Verteilung
Die Sauberkeit des Heilbades
4,84
0,49
Die Reinheit des Wassers
4,81
0,53
Die Sauberkeit der öffentlichen Plätze
4,63
0,65
Öffentliche Sicherheit
4,56
0,73
Günstiger Eintritt
4,55
0,74
Man kann nur Baden
2,39
10,5
Das Bad ist nur für Kurgäste da
2,50
1,26
Einkaufsmöglichkeiten
2,80
1,17
Es gibt viele Veranstaltungen am Ort
2,92
1,02
Unternehmungslustige Einheimische
3,06
1,06
Quelle: Eigene Redaktion
131
Schlussfolgerungen Die Ergebnisse meiner Forschungen weisen darauf hin, dass die Antwortgebenen den Besuch von Heilbädern für wichtig halten. Die Befragten gehen seltener und für kürzere Zeit in Heilbäder, als dass sie es gerne tun würden. Der Grund dafür liegt im starken Rückgang der Einkommen. Der bewusste HeilbadBesuch (die Aufwertung der Gesundheit) verbindet sich oft mit dem Anspruch, die Schätze der Destination kennenzulernen. Unter den Informationsquellen sind die persönlichen und die ärztlichen Ratschläge die wichtigsten. Bei der Entscheidung für ein bestimmtes Heilbad erwiesen sich Hygiene und die Preislage als ausschlaggebend.
132
Literaturverzeichnis ÁCS Pongrác–LACZKÓ Tamás: Területi különbségek a hazai egészségturizmus kínálatában. (Regionale Unterschiede im Angebot des einheimischen Heiltourismus) Budapest: Területi Statisztika 11(48). 2008. pp. 344–358 Archer, B. – Cooper, C.– Ruhanen L.: The positive and negative impacts of tourism. In: Theobald, W.(ed): Global Toursim: The Next Decade, Butterworth-Heinemann, Oxford, 2005. pp. 79–102. Bodeker Gerard: Understanding the Global Spa Industry Elsevier. 2008 p. 466 BODEKER Gerard-COHEN Marc: Understanding the Global Spa Industry: Spa Management 2008. p. 466 Butler, R.W.: Pre- and Post-Impact Assessment of Tourosm Development. In: Pearce, D.G.−Butler, R.W. (eds.): Toursim Research. Critiques and Challenges. London, UK, 1993. pp. 135–150. DÁVID Lóránt-JANCSIK András-RÁTZ Tamara: Turisztikai erőforrások. (Touristische Ressourcen) Budapest: Perfekt, 2007. pp. 7–19, 38–54. FEKETE Mátyás: Hétköznapi turizmus. A turizmus elmélettől a gyakorlatig. (Tourismus des Alltags. Von der Theorie bis zur Praxis) Sopron: Doktori értekezés, Nyugat Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskola, 2006. pp. 29–30. GRÖNEMEYER Dietrich H.W: Med in Deutchland. Leipzig: Stanrort mit Zukunft. 2001. p. 416 HEGEDŰS Veronika: A magyar egészségturisztikai fejlesztések és azok hatása a keresletre és kínálatra. (Gesundheitstouristische Entwicklungen in Ungarn. Ihre Auswirkung auf das Angebot und auf die Nachfrage) In: TÓTH J, BARANYAI G: Földrajzi Tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából. Komló: V. Rotary Nyomda, 2005. pp. 60-75 HEGEDÜS Veronika: Az egészségturizmus fogalmi rendszerének és keresletének változásai Magyarországon. (Die Änderungen des Begriffssystems und der Nachfrage des Gesundheitstourismus) Földrajzi értesítő LV. évf. 3-4. füzet 2006. pp. 355-373 HENDERSON, J. C.: Healthcare Toursim in Southeast Asia. Toursim Review International 7(3–4). 2004. pp. 111–122. Jancsik András – Mayer Péter: Destination competitiveness in the health and wellness sector in Central and Eastern Europe. In: Role of Toursim in the Regional Economics, vol. 2. Wyższa Szkoła Handlowa, Wroclaw, 2009. pp. 250-257. JOLLIFFE Ian: Principal Component Analysis. New York: Springer-Verlag, 2002. pp. 486 KINCSES Gyula Az egészségipar társadalmi és nemzetgazdasági jelentősége. (Die gesellschaftliche und die volkswirtschaftliche Bedeutung des Gesundheitstourismus) Budapest: IME 9(5). 2010. pp. 8–14 KINCSES Gyula: Az egészségügyi turizmus helyzete, jövőképe, szükséges fejlesztési irányai. (Aktuelle Lage, Zukunftsperspektive und die notwendigen Entwicklungsrichtungen des Gesundheitstourismus) Budapest: IME, IX évf. 6. 2009. pp. 5-12 KISS Kornélia-TÖRÖK Péter. 2001: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. (Die internationalen Nachfrage- und Angebotstrends des Gesundheitstourismus) Budapest: Turizmus Bulletin, Vol. 5. Nr. 3. 2001. pp. 7-14 KOCZISZKY György: Egészségügyi klaszter(ek) kialakításának lehetőségei az Észak-magyarországi régióban (Die Möglichkeiten zur Bildung von 133
Gesundheitsklasters in der Region Nord-Ungarn) In: Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek. G. FEKETE Éva (szerk.) I. évfolyam 2. szám Miskolc: Bíbor Kiadó 2004. pp. 3-32 LÁSZLÓ Éva: A vidékfejlesztés és a vidéki turizmus összefüggései az ÉszakAlföldön. (Zusammenhänge der regionalen Entwicklung und des ländlichen Tourismus in der nördlichen Tiefebene) Keszthely, 2010. pp. 173 MICHALKÓ Gábor: A turizmuselmélet alapjai. (Grundlagen der Tourismustheorie) Székesfehérvár: KJF, 2007. p. 242 MICHALKÓ Gábor: Boldogító utazás: a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. (Beglückendes Reisen: Die Wechselwirkung zwischen Tourismus und Lebensqualität) MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. p. 119 MOLNÁR Csilla. (2010): Az egészségturizmus teljesítménye és fejlesztésének hatásai Kelet–Magyarországon. (Die Leistung des Gesundheitstourismus und die Auswirkungen deren Entwicklung in Ost-Ungarn) Politikai régió − Régiópolitika (szerk: BENKŐ P.), Budapest: Dr. Deák Bt., pp.170–189 MOLNÁR Csilla: Térspecifikus turisztikai termékek marketingjének sajátosságai. (Marketing-Besonderheiten von raumspezifischen touristischen Produkten) A tér vonzásában: turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai. In: MICHALKÓ Gábor–RÁTZ Tamara (szerk.): Turizmus Akadémia kötetek 4. Székesfehérvár– Budapest KJF–MTA Földrajztudományi Kutatóintézet – Magyar Földrajzi Társaság, 2009. pp. 60–77 MUELLER Hansruedi–KAUFMANN Eveline Lanz: Wellness Toursim: Market Analysis of a Special Toursim Segment and Implications for the Hotel Industry. Journal of Vacation Marketing 7(1). 2001. pp. 5–17 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖM): Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia 2007-2013. (Ungarische Entwicklungsstrategie des Gesundheitstourismus) Budapest: Aquaprofit Rt, 2007. pp. 9–17, 19–24, 35–41. RÁTZ Tamara: Zennis és Lomi Lomi avagy új trendek az egészségturizmusban. (Zennis oder Lomi Lomi oder neue Trends im Gesundheitstourismus) In: AUBERT Antal-CSAPÓ János (szerk.): Egészségturizmus. Főiskolai jegyzet, Pécs, PTE TTK Földrajzi Intézet, 2004. pp. 46–65 RUSZINKÓ Ádám–VIZI István: Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete. (Die aktuelle Lage des Gesundheitstourismus-Marktes) Budapest: Turizmus Bulletin 14(3). 2011. pp. 44–52. TASNÁDI József: A turizmus rendszere. (Das System des Gesundheitstourismus) Budapest: AULA Kiadó, 2006. p. 280 TIMMERMAN Marieke: Principal Component Analysis, USA: Journal of the American Statistical Association. 2003. pp. 1082-1083 TÖRŐCSIK Mária: Az életstílus meghatározza az egészségmagatartást. (Lebensstil bestimmt die Gesundheitshaltung) Budapest: Világgazdaság, 2006. 03. 22. Medicina melléklet, p. II. TÖRŐCSIK Mária: Fogyasztói magatartástrendek. (Verhaltenstrends von Verbrauchern) Budapest: Akadémia Kiadó, 2006. p. 359 VAJDA Róbert−VADAS Vera: Magyarország gyógyidegenforgalma I.-II. (Heiltourismusverkehr von Ungarn I-II) Budapest: Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, 1995. pp. 12–15
134
HUSZ Anikó Westungarische Universität Fakultät János Apáczai Csere Wirklichkeit und Möglichkeit der Thermalbäder in Szigetköz Der Gesundheitstourismus in Ungarn gewinnt zunehmend an Bedeutung. In keinem anderen Land der Welt gibt es auf so engem Raum eine solche Vielzahl an Thermal- und Heilquellen (cc. 1000). „Balnea salus – im Bade Heil“, nach dieser Devise lebten schon auch die Römer. Ungarns Badeorte setzen neben der klassischen Kuranwendung verstärkt auf Gesundheitsvorsorge und Regeneration, Fitness und Wellness. Auch der nord-westliche Teil von Ungarn, die Schüttinsel (Szigetköz) verfügt über einige Thermalbäder mit Tradition. Zurzeit empfangen drei bedeutende Thermal-und Erlebnisbäder die Gäste: Mosonmagyaróvár, Lipót, Győr. Ihr Reichtum an verschiedenen Mineralien und Spurenelementen macht ihre Zusammensetzung wirksam und wertvoll. Andere Orte, andere Wirksamkeit – aber alle in sich sind außergewöhnlich. Die Studie stellt die Charakteristik dieser Bäder dar. Die veränderte Rolle des Gesundheitstourismus im 20-21. Jahrhundert Die Definition des Gesundheitstourismus hat sich im 20.Jahrhundert stark verändert. Früher standen der Besuch der Heilbäder und der Kuraufenthalt in Sanatorien im Mittelpunkt. Heute kann man schon deutlich zwei Richtungen betrachten: einerseits ist die Prävention und die Rekreation wichtig, anderseits die Heilung. Die heutigen Zentren des Heiltourismus werden auf die gesundheitliche Technologie und das ärztliche Wissen aufgebaut. Die Einnahmequellen realisieren sich nicht nur durch die touristischen Dienstleistungen, sondern zusammen mit den gesundheitlichen Dienstleistungen (Laboratorien, Zahnkliniken). Auf dieser Weise kann man schon über „Medical Tourismus“ sprechen. 1. Abbildung: Die Definition des Gesundheitstourismus
Touristische Dienstleitungen Gesundheitliche Dienstleistungen
Quelle: Kincses 2010, eigene Übersetzung und Konstruktion 135
Die Entwicklung des Gesundheitstourismus ist nicht nur das Interesse eines engen Fachgebiets, sondern es hat nationalstrategische Bedeutung: die Gegebenheiten und die Stabilität der Märkte bedeutet für Ungarn eine langfristige und positive Positionsmöglichkeit in der „Gesundheitsindustrie“. Der Gesundheitstourismus steht auf dem Grenzgebiet der zwei Branchen – Tourismus und Gesundheitswesen -, die keine Konkurrenten sind. Man spricht lieber über eine Synergiewirkung, d.h. im Gesundheitstourismus verbergen sich eher positive Möglichkeiten für beide Branchen, zum Beispiel: • positive Wirkung auf die Innovation • Steigerung des Niveaus der Behandlungen → Kundenorientierung • hilft beim Behalten der qualifizierten Arbeitskräfte und garantiert ihnen einen sicheren Existenz (die Ärzte, Krankenpfleger werden nicht auswandern) (Kincses 2010) 1. Schatz, den wir haben – unser Heilwasser ist ein echtes Hungarikum Die Gewässerkunde Ungarns ist durch die Reichhaltigkeit an Thermalquellen charakterisiert: unser Thermalwasser-Vorrat ist auch im Weltausmaß bedeutend, im europäischen Verhältnis jedoch einzigartig. Ein großer Teil der Mineral- und Heilwasser beinhaltet gelöste Mineralstoffe und ist somit für Bad- und Trinkkuren geeignet. Das Heilwasser ist das Geschenk der Natur, unsere wertvollste Medizin. Die Auswirkungen des Heilwassers auf unseren Organismus sind sehr komplex. Durch das Baden im Heilwasser wird der Gravitationsdruck auf die Wirbelsäule und auf die Gelenke durch die Auftriebskraft vermindert. Die Strömung des Wassers massiert sanft die Haut und durch die Haut gelangen die Mineralstoffe in den Körper hinein, wo sie ihre positiven Kräfte entfalten können. Das Wasser entfaltet seine heilende Kraft auf unseren Körper durch seine physischen und chemischen Wirkungen. Bei der heilenden Wirkung der Bäder sehen die Ärzte Entspannung und Umgebungswechsel auch als wichtigen Faktor an. Die Farbtherapeuten behaupten, dass Blau und Türkis eine beruhigende Wirkung haben. Diese Farben findet man meistens in den Bädern. Die langsame Bewegung im Wasser hat eine gute Wirkung auf den Körper und auch auf die Seele. Die Leichtigkeit und die Wärme, die man im Wasser spürt, hat eine beruhigende Wirkung, hilft den Stress abzubauen und zu entspannen. Auf Einfluss des hochtemperierten Wassers (32-37 °C) dehnen sich die Ader, deshalb wird es bei Herz- und Kreislaufkrankheiten nicht empfohlen, denn der Herzschlag und die Atmung werden dadurch heftiger. Es hilft bei den Bewegungskrankheiten. Das lauwarme Wasser (21-31 °C) beruhigt das Nervensystem, das kalte Wasser (15-20 °C) belebt den Stoffwechsel und bringt echte Erfrischung für den erschöpften Organismus. Dank der eigenartigen geologischen Gegebenheit des Karpatenbeckens befinden sich unter 80% der Erdoberfläche Ungarns Thermalquellen, und die Quellen sind nur knapp unter der Erdoberfläche, in Folge dessen sprudeln sie etwa mit 80°C und 100°C aus dem Boden heraus. Dieser Schatz ist eine der wichtigsten touristischen Faktoren für Ungarn. In keinem anderen Land gibt es so viele Thermal1-
1
Thermalwasser: ist jedes solche in der Natur vorkommende Wasser, dessen Temperatur an der Stelle seines Austritts an die Erdoberfläche über der mittleren Jahrestemperatur des gegebenen Orts liegt. Aus praktischen Gründen wurden jedoch
136
und Heilquellen2 wie in Ungarn. Zurzeit gibt es 1200 Thermalbrunnen, 213 anerkannte Mineralwässer, 218 anerkannte Heilwässer, 74 Heilbäder. (PRINTZMARKÓ 2010) Ungarns Thermalquellen haben zudem beeindruckende Naturwunder geschaffen, die europaweit einmalig sind. Im Kurort Hévíz befindet sich Europas größter natürlicher Thermalwassersee, in Miskolc-Tapolca hat das heiße Wasser mehrere Hohlräume für ein außergewöhnliches Höhlenbad ausgewaschen und in Egerszalók lockt das Wellnessbad mit einem „weißen Schneeberg“ aus Kalktuff.3 2. Thermalbäder in Szigetköz Szigetköz (Schüttinsel) befindet sich im nord-westlichen Teil des Landes, auf dem geographischen Gebiet Kisalföld (Kleine Tiefebene). Dieses Gebiet ist reich sowohl an Oberflächengewässer – Flüsse wie Donau, Mosoner-Donau, Leitha, Raab -, als auch an unterirdisches Wasser, d.h. an Heilquellen. Die Mosoner-Donau gilt seit langem als ein bedeutender Wasserweg, heutzutage dient vor allem dem Interesse des Tourismus. Schöne abenteuerliche Wassertouren kann man von Rajka bis Győr durchführen. Die Nähe der Grenzen – Österreich, Slowakei - und die günstige Lage an Verkehrsstraßen ermöglichte die Entwicklung des Dienstleistungssektors, vor allem in drei Gebieten: • Gesundheit: hohe Anzahl der Zahnarztpraxen (150); Schönheitschirurgische Kliniken wurden eröffnet; vermehrte sich die Zahl der Optiker. • Schönheit: sehr gefragt wurden die Friseur- und Kosmetiksalons. • Tourismus: Restaurants, Cafés wurden geöffnet, mehr als der Bedarf der Einwohner. Die drei wichtigen Thermalbäder der Region findet man in den Orten, wie Mosonmagyaróvár, Lipót und Győr. Unter den Tourismus-Studenten (100 Pers.) der Fakultät János Apáczai Csere der Westungarischen Universität habe ich eine Befragung über die Bekanntheit der Bäder gemacht, mit erstaunlichem Ergebnis. Die richtige Antwort war Lipót, 66 % haben es richtig gewählt. 20 % haben Mosonmagyaróvár getippt, das obwohl bekannt, aber Lipót hat größere Publizität und Beliebtheit.
einheitliche Temperaturwerte festgelegt. Seit 1989 ermöglicht das ungarische Recht einheitlich - im Falle einer Temperatur von über 30 °C - die Verwendung der Bezeichnung Thermalwasser. 2 Als Heilwasser wird jedes solche Mineralwasser bezeichnet, das eine mit medizinischen Versuchen bewiesene Heilwirkung hat. Die Erteilung der Qualifikation fällt in die Kompetenz der Landesweiten Hauptdirektion für Kurorte und Heilbäder des Ministeriums für Volkswohlfahrt. (Ungarische Bäder) 3 http://www.ungarn-tourismus.de/kur-gesundheit-wellness.html
137
2. Abbildung: In welcher Siedlung befindet sich das bekannteste Thermalbad von Szigetköz?
Quelle: Studentenbefragung 2010, eigene Konstruktion Hegykő und Balf sind total falsch, weil sie in Sopron-Kleinregion zu finden sind. 14 Studenten müssen noch ihre Bildungslücken ergänzen. In dieser Studie möchte ich einen Vergleich unter den Bädern anstellen, die sich in Szigetköz befinden. Die Ansichtspunkte des Vergleichs sind: • • • • •
Die Zusammensetzung des Heilwassers Die Indikationen des Heilwassers Die physiotherapeutischen Dienstleistungen Die Zahl der Becken Die Übernachtungsmöglichkeiten in der Umgebung der Bäder
Ich möchte vor allem auf die Stärken der Bäder die Aufmerksamkeit erwecken. Warum sind sie eigenartig, was ist die größte Anziehungskraft der einzelnen Bäder? 3.1 Die Zusammensetzung des Heilwassers Die unterirdischen Gewässer, die gelöste Mineralien enthalten, können aus einer Tiefe von mehreren Hundert oder Tausend Metern quellen. Ihre Temperaturen können sich zwischen mehreren Bereichen bewegen, was vom geothermischen Gradient4 abhängt. Der Durchschnittswert in Europa ist 30-33 m, in Ungarn 18-26 m. Schon im 18. Jh. begann die Analyse der Mineralwässer, und immer genauere Forschungsergebnisse bewiesen die Zusammensetzung der einzelnen, auch zur Heilung angewandten Mineralwässer. Nach der Zusammensetzung wurden die Mineralwässer in mehrere Gruppen eingestuft, wie Chloridhaltiges Wasser, Jod-und Bromhaltiges Wasser usw. (Ungarischer Bäderalmanach 2004 : 13) Die Heilquellen von Győr, Mosonmagyaróvár, Lipót gehören zu den Wässern mit Alkali-Hydrogen-Karbonat, also alkalische Heilwässer. In diesem Wassertyp sind das Natrium von den Kationen, und das Hydrogen-Karbonat von den Anionen bestimmend. Das Heilwasser von Mosonmagyaróvár und Győr hat auch einen hohen Jodgehalt, d.h. mehr als 1 mg pro Liter, also man nennt sie auch jodhaltige Heilwässer.
4
Der geothermische Gradient ist die in Metern bestimmte und vertikal zur Erdoberfläche gemessene Entfernung, bei der die Bodentemperatur um 1 C steigt.
138
3. Abbildung: Die Zusammensetzung des Heilwassers
Quelle: Homepages der Bäder, eigene Konstruktion Die beste Zusammensetzung hat das Thermalwasser von Mosonmagyaróvár, dessen Wasser aus der Tiefe von 2000 m heraufspringt. Das Wasser wird schon seit 1967 vom Ministerium für Gesundheitswesen als anerkanntes Heilwasser erfasst. Nach einer europäischen Studie gehört es zu den 5 Heilwässern Europas, die über die besten Wirkungen verfügen. 3.2 Die Indikationen des Heilwassers Die Wirkung der Heilwässer ist eine zusammengesetzte Sache. Außer den physikalischen Eigenschaften des Wassers (Temperatur, Strömung, Auftriebskraft usw.) kommt auch die chemische Wirkung der im Wasser gelösten Stoffe zur Geltung. Diese Stoffe ziehen durch die Haut in den Körper ein. Zugleich scheidet auch der Organismus einige Stoffe ins Wasser aus, und beim Baden atmen wir die gelösten Stoffe mit dem schwebenden Dampf ein. Also die Heilwirkung kann sich in Form von Badebehandlung, Einatmung von Gas und Dampf, oder als Ergebnis von Trinkkuren manifestieren. (Ungarischer Bäderalmanach 2004 : 21) Die Indikationen sind vielfältig, es gibt kaum eine Erkrankung, für die es nicht Linderung durch äußerliche oder innere Anwendung vom Heilwasser gibt. Die nächste Tabelle stellt die Indikationen der Heilwässer dar, von denen ich die wichtigsten Krankheitsvorsorgen, Eigenartigkeiten ausgehoben habe.
139
1. Tabelle: die Indikationen des Heilwassers
Mosonmagyaróvár Chronische Erkrankungen der Knochen und Gelenke Muskel-Rheumatismus Chronisch entzündliche gynäkologische Erkrankungen Unfruchtbarkeit Trinkkur für Magen- und Darmkrankheiten; bei bestimmten Schilddrüsenbeschwerden Inhalation für Erkrankungen der Nasenund Nebenhöhlen; Bronchitis Chronische Zahnfleischentzündung – in Form von Zahnfleischdusche
Lipót
Győr
Knochen- und Gelenkerkrankungen Muskelbeschwerden
Knochen- und Gelenkerkrankungen Muskelbeschwerden
Rheuma
chronische Nervenentzündungen
Frauenleiden
Inhalation: Erkrankungen der Atemwege Chronische Zahnfleischentzündung – in Form von Zahnfleischdusche
Quelle: Kur und Wellness, Ung. Tourismusamt 2006, eigene Konstruktion Alle diese Bäder sind staatlich anerkannte Heilquellen und somit als natürliches Heilmittel wissenschaftlich nachgewiesen und amtlich zugelassen. Sie haben nachweisbare therapeutische Wirkungen, die zur Prävention, kurativen Therapie und Rehabilitation genutzt werden. Sie werden zum Baden, zur Inhalation und zur Trinkkur verwendet. Es stellt sich heraus, dass die Badetherapie jeder Bäder bei rheumatischen Erkrankungen und Erkrankungen des Bewegungs- und Stützapparates empfehlenswert ist. Die Erkältungs- und entzündlichen Erkrankungen der oberen Luftwege, der Nasenwege und der Nasennebenhöhle können in Mosonmagyaróvár und Győr in Form von Inhalation wirksam Linderung verschaffen. Für die Heilung von chronischen Entzündungen in der Gynäkologie, und sogar für die Unfruchtbarkeit ist das Heilwasser von Mosonmagyaróvár am besten geeignet. Eigenartig ist die Trinkkur, die auch bei den Schilddrüsenbeschwerden anwendbar ist. Aber kranke Menschen sollten generell eine Trinkkur nur mit Absprache ihres behandelnden Arztes machen. Die fluoridhaltigen Heilwässer sind zur Vorbeugung der Zahnparodontose geeignet. Wegen dem Fluoridgehalt des Wassers beträgt die erlaubte Höchstmenge bei regelmäßigem Genuss max. 300 ml! 3.3 Die physiotherapeutischen Dienstleistungen Die Weltgesundheitsorganisation (WHO) definierte 1958 die Physiotherapie als: "Die Kunst und Wissenschaft der Behandlung mittels therapeutischer Übungen, Wärme, Kälte, Licht, Wasser, Massage und Elektrizität. Außerdem beinhaltet die Physiotherapie die Durchführung elektrischer und manueller Untersuchungen, um das Ausmaß des Leidens festzustellen, Untersuchungen zum funktionalen Leistungsvermögen, der Muskelkraft, der Beweglichkeit in den Gelenken und Messungen der vitalen Kapazität sowie Diagnosehilfen zur Kontrolle des Therapieverlaufs". Der Begriff Physiotherapie stammt aus der Zusammensetzung zweier griechischer Wörter: Physis, übersetzt Natur und Therapeia, also die 140
Behandlung. (http://www.spablancafort.com/de/fisioterapia-balneario-blancafort.php) Eine der häufigsten und verbreitetesten Methoden der Anwendung der Heilquellen in der Medizin, ist die Verwendung der Balneotherapie, die aus Heilbehandlungen, Schlammbehandlungen und Trinkkuren besteht. Die speziellen Therapien müssen unter der Anleitung medizinischen Fachpersonals durchgeführt werden. 2. Tabelle: Die physiotherapeutischen Dienstleistungen
Mosonmagyaróvár Bewegungsbad Kohlensäurebad Unterwasser-Traktionsbad Schlammanwendung Unterwassermassage Heilgymnastik Heilmassage Elektrotherapie
Lipót Massage Erste Hilfe
Győr Bewegungsbad Kohlensäurebad Unterwasser-Traktionsbad Schlammanwendung Unterwassermassage Heilgymnastik Heilmassage Elektrotherapie
Quelle: Homepages der Bäder, eigene Konstruktion Die Bäder Flexum (Mosonmagyaróvár) und Rába Quelle (Győr) bieten die gleichen Möglichkeiten der Therapie. Es gibt eigentlich keine Unterschiede in den Behandlungsmethoden, nur die Ausstattung und die Räume sind verschieden. In Mosonmagyaróvár werden die Therapien auf dem Gebiet des Bades und im Hotel Thermal durchgeführt. Das ist schon ein Vorteil, weil die Kurgäste auch die Unterkunftsmöglichkeit ausnutzen können, sogar im Bademantel aus dem Zimmer in die Kurabteilung gehen können. In Győr kann man die Heiltherapien im Thermalbad in Anspruch nehmen, d.h. es ist eng mit dem Bad verbunden. Das Thermalbad von Lipót bietet verschiedene Möglichkeiten der Massagen: Erfrischungsmassage, Schwedische Massage, Lymphdrüsen-Massage, Fußmassage, Mauri-Massage, Massage im Jade-Stein-Bett. 3.4 Die Zahl der Becken Eine heitere, ganz im Zeichen der Gesundheit, Ruhe und Erholung stehende Badelandschaft unter Dach und im Freien erwartet die Besucher der Thermal- und Erlebnisbäder. Man taucht in die sprudelnde Wärme der Heilquellen ein, entspannt sich, schöpft neue Kräfte, schwimmt im Strömungskanal gegen den Strom oder lässt sich einfach treiben.
141
4. Abbildung: Becken und Erlebniswelt
Quelle: Homepages der Bäder, eigene Konstruktion In jedem Bad findet man Platz zum Heilen und daneben für die ganze Familie eine Erlebnislandschaft. Wegen der Vielfältigkeit der Angebote möchte ich Lipót betonen, die sich auch als „grünes Bad“ gekennzeichnet. Das große Erlebnisbecken ist zweitgeteilt: Im flacheren Beckenteil finden regelmäßig Aquajogging und Wassergymnastik statt, im anderen Teil bietet es der jüngeren Generation abenteuerlichen Badespaß mit den Riesenrutschen. Für die Kleinsten stehen kleine Rutschen und Wasserspielzeuge zur Verfügung. Der Strand mit 7 Hektar wunderschöner Rasenoberfläche bietet viele Möglichkeiten zur aktiven und passiven Erholung: Beachvolley und Fußball, Wassergymnastik und Aerobic, Spielplatz. Die Sauna befindet sich im Gebäude einer Wassermühle, die mit einem Fischbach - mit speziellen Fischen von Szigetköz – umgeben ist. Für die Gäste bietet das Bad verschiedene Wochenendprogramme, wie Konzerte, Tanzshows, und die Kinder animieren junge Animateure. Man findet eine breite Auswahl an kalten Erfrischungsgetränken, Buffet, Pizzerien, Restaurant, Wasserbar, Kaffehaus und Eissalon stehen zur Verfügung der Badegäste. Der einzige Nachteil dieses Bades ist, dass es nur von Mai bis Oktober geöffnet. Dagegen erwarten die Gäste die beiden anderen ganzjährig. (www.lipotfurdo.hu) 3.5 Die Übernachtungsmöglichkeiten in der Umgebung der Bäder Wenn man sich einer Kur unterziehen will, braucht man längere Zeit, damit es wirklich wirken kann. Deshalb verbringen die Gäste eine längere Zeit in den Kurhotels. Die Durchschnittsaufenthaltsdauer in den ungarischen Kurhotels war 4,2 Nächte von den ausländischen, und 2,9 Nächte von den inländischen Gästen in 2010. 13,5 % war der Anteil der Gästenächte in Kurhotels, und 11,6 % in den Wellnesshotels von den gesamten Gästeübernachtungen. (http://industrynewsagency.com/hirek.php?id=950) Eine breite Palette der Unterkünfte bietet Mosonmagyaróvár, wo das Bad schon seit 1967 in Betrieb ist. Daneben wurden zwei Thermalhotels aufgebaut, deren Angebot eng mit dem Bad zusammengebunden ist. Im Thermalhotel findet man 44 Doppelzimmer und 3 Appartements, ein Behandlungs- und Beautybereich, eigene Arztpraxis – Rheumatologe, Zahnarzt -, 142
und plastische Chirurgie. Das Thermalhotel Aqua bietet 59 Zimmer, Familienzimmer, und zum Hotel gehört auch ein Camping. Das Bad und dieses Hotel sind in der Hand gleichen Besitzers, deshalb ist ein freier Eintritt in das Bad gesichert. In der näheren Umgebung des Bades können die Gäste auch in 4 Pensionen - Fészek, Vitalitás, Érsek, Jázmin -, und in 9 Privatzimmern Übernachtung finden. Es kann festgestellt werden, dass die lange Tradition der Badekultur der Stadt einen guten Hintergrund des Gästeempfangs geschaffen hat. Lipót hat sich auch auf den Empfang der Gäste vorbereitet. In dem kleinen Dorf erwarten die Gäste 4 Pensionen – Hort Duna, Kék Duna, Fehér Hattyú und Pension Lipót. 11 Gastgeber sind im Dorftourismus tätig. Camping arbeitet in der Sommersaison, und in diesem Jahr haben die Bauarbeiten eines neuen Thermalcampings begonnen. Ganzes Jahr ist das Vier-Sterne-Hotel Orchidea geöffnet, das mit 31 Zimmern und mit eigenem Thermalbecken invitiert die Gäste. Zum Bad von Győr gehört kein Hotel, was ein wesentlicher Nachteil ist. In der Umgebung von 500 Metern findet man aber 8 kleine Pensionen, die auch Kurgäste empfangen. Mit einigen Hotels von Győr wurden Programmpakete ausgearbeitet, die freien Eintritt ins Bad sichern. Das ist eine gute Möglichkeit neben den kulturellen Programmen eine kleine Erfrischung im Bad zu finden. 3. Tabelle: Übernachtungsmöglichkeiten In der Umgebung vom Bad Rába Quelle von Győr In der Umgebung des Bades
Partnerhotels des Bades
Hedyn Thermal Hotel
Hotel Famulus
Hotel Klastrom Pension Fehér Hajó Pension Gróf Cziráky
Hotel Rába Hotel Fonte Hotel Isabell
Pension Pető
Pension Duna
Pension Relax Pension Sport Pension Termál
Pension Teatrum Gasthof Aranyszarvas
Programmpakete des Partnerhotels 5 aktive Erfrischung ; Familienwochenende 6 Wellness Erholung in Győr aktive Erfrischung Wellness Angebot - Elixier für 7 Körper und Seele Baden in der Stadt der 8 Gewässer 3Tage Paket mit Badeeintritt Wellness Paket
Quelle: eigene Konstruktion
5
http://www.hotelfamulus.hu/ger/index.php?option=com_content&task=view&id=30&Itemid=63
6
http://www.danubiushotels.com/de/sonderangebote/wellness_und_schonheit/wellness_wochenende/erholung_in _gyor 7 http://www.isabellhotel.hu/index.php?kezd=0&modul=akciok&nyelv=ger 8 http://dunapanzio.hu/szabadido 143
Zusammenfassung Im 21. Jahrhundert läuft ein großer Konkurrenzkampf auch im Dienstleistungsbereich, sogar im Gesundheitstourismus. Heute ist nicht mehr genügend, wenn ein Bad Heilwasser hat und darauf errichtete Thermalbecken. Die Bäder können erst dann marktfähig bleiben, wenn sie neben dem Heilwasser gesundheitliche Dienstleistungen, Saunawelt und auch Erlebnis-(Becken) leisten können. Jedes Bad soll seinen eigenen Weg finden, die Indikationen des Heilwassers betonen, und darauf eine zielorientierte Vollbehandlung, Therapie aufbauen. Jedes Bad soll sein Krankheitsprofil hervorheben, und seine Unikalität zum Vorschein bringen. Bei der Erlebnisorientierung – meiner Meinung nach - haben die Bäder von Szigetköz gute Chancen, damit sie keine Konkurrenten werden können. Erlebnisorientierung in den Bädern: 1. Mosonmagyaróvár – Heil-Erlebnis Prävention Medical Wellness 2. Lipót – Familiäres Erlebnis Freizeit- und Sportaktivitäten 3. Győr – Komplex Erlebnis Heilung und Wellness
144
Literaturverzeichnis KINCSES Gy. 2004: Az egészségügyi turizmus helyzete, jövőképe, szükséges fejlesztési irányai. In: IME IX. évfolyam 6. szám 2010. július – augusztus PRINTZ-MARKÓ E. 2010: Lage und Rolle des ungarischen Gesundheitstourismus in der Europäischen Union (EU), In: XIII. Apáczai-napok 2009 Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet. - Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Cs. J. Kar (NYME-AK), Győr. Ungarischer Bäderalmanach 2004; Gemeinschaftsausgabe der SzéchenyiNationalbibliothek und der Ungarischen Bädervereinigung. Budapest, p. 200. Kur und Wellness, Ungarisches Tourismusamt 2006 Homepages der Thermalbäder: http://www.thermal-movar.hu http://www.lipotfurdo.hu http://www.rabaquelle.hu/ http://www.ungarn-tourismus.de/kur-gesundheit-wellness.html (01.07.2011) http://www.spablancafort.com/de/fisioterapia-balneario-blancafort.php (01.07.2011) http://industrynewsagency.com/hirek.php?id=950 (06.04.2011) http://www.arsano.de/1882/kur-wellness-einrichtungen-europas.html (08.04.2011)
145
JAKAB Petra
Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Bürgermeisteramt der Komitatstadt Győr Gesundheitstourismus und Medical Wellness im Image von Győr – Schwerpunkte für die Zukunft Zur Einleitung Im thematischen Jahr des Ungarischen Tourismusamtes wird allerorts mehr Aufmerksamkeit dem Gesundheitstourismus gewidmet, vor allem dem Wellness und dem Thermalwasserschatz des Landes. In dieser Studie wird die Lage der Branche in West-Transdanubien, beziehungsweise in Győr vorgestellt, sowie eine Prognose zu erstellen versucht, die die zukünftigen Entwicklungsrichtungen enthält. Was für eine Bedeutung spielen der Gesundheitstourismus und die Therme im Tourismus von Győr? Wie kann die Selbtverwaltung der Komitatstadt Győr in ihrer Kommunikation die Markenstärke und Bekanntheit des Thermalbades und des Thermaltourismus in der Stadt stärken? Diese Fragen versuche ich zu beantworten, indem ich auch die neue Marketingkonzeption der Stadt mit dem touristischen Logo präsentiere. Gesundheitstourismus und Medical Wellness Im folgenden steht das Wort Gesundheitstourismus für die beiden Untertypen – Gesundheitstourismus und Medical Wellness, und wird als einheitlicher Begriff für das ganze touristische Segment verwendet. Die Tourismusentwicklungsstrategie des Landes wurde 2005 akzeptiert, laut der das bedeutendste Produkt der ungarischen Tourismusbranche bis 2013 der Gesundheitstourismus ist, der das wichtigste Element des Angebots basierend auf den Naturgegebenheiten darstellt. Ungarn hat laut der Studie der KPMG Consulting Kft. große Chance mit der Weiterentwicklung der bestehenden Wellness Dienstleistungen die führende Rolle im europäischen Gesundheitstourismus zu ergreifen. 70 Prozent der Wellness-Badegäste kommen mit der Motivation der Prävention nach Ungarn, 23 Prozent möchten sich aktiv ausruhen. Die meisten wählen sich einen ungarischen Wellness Ort, weil die Wellness Dienstleistungen des Landes sogar auf dem internationalen Markt auf der Top Liste sind. In der West-Transdanubischen Region hat der Heil- bzw. Thermaltourismus hervorragende Bedeutung im Tourismus und verfügt über eine große Entwicklungspotentiale. Am wertvollsten ist natürlich der Termalwasserschatz, dessen Mehrheit Heilwirkung hat, und für die Befriedigung differenzierter Ansprüche geignet ist. In der Region gibt es sogar im internationalen Vergleich einzigartig viele Bäder mit Thermalwasser von hohem Wärmegrad. Während jenseits der Staatsgrenze die österreichischen Konkurrenzbäder die Wellnessrichtung erzielt haben, lohnt es sich bei uns in der Region aufgrund des heilenden Thermalschatzes auf den Heiltourismus zu konzentrieren. In West-Transdanubien wurden in den vergangenen Jahren zahlreiche Badentwicklungen verwirklicht, beziehungsweise es wird eben daran gearbeitet: in Győr, Bük, Sárvár, Kehidakustány, Lipót, usw. Győr verfügt seit acht Jahren über eine moderne Therme, die an einer 146
Heilwasserquelle von hervorragend guter Qualität gebaut wurde, und neben dem Baderlebnis sowohl mit Heilbehandlungen als auch mit einem weiten Wellnessangebot ihre Gäste erwartet. Das Heilwasser der Stadt wurde schon im Mittelalter erwähnt, als wirksame Heilmittel gegen zahlreiche Krankheiten. Die Becken der Therme werden mit diesem 67ْ C warmen Thermalwasser versehen, die aus dem Thermalbrunnen aus einer Tiefe von 2000 Metern kommen, und nach entsprechender Abkühlung zu Heilungszwecken verwendet werden können. Das Wasser wurde 1978 zum Heilwasser erklärt und als eins der besten in Ungarn qualifiziert. Laut des Gutachtens der Landesinstitut für öffentliches Gesundheitswesen1 ist dies ein Warmwasser mit Chlorid- und Alkali-Kohlenwasserstoffgehalt. Es kann wegen seines Jodid-Iongehalts zur Gruppe der Jodheilwasser gezählt werden. Der Metakieselsäureinhalt des Wassers ist auch bedeutend. Für die Behandlung gynäkologischer Krankheiten, Erkrankungen der Bewegungsorgane, des Lungensystems, des Verdauungssystems, sowie gegen verschiedene Hauterkrankungen kann es erfolgreich verwendet werden. Die ungarische Krankenkasse unterstützt nach einer fachärztlichen Untersuchung die Behandlungen, für die die Patienten den fehlenden Prozentanteil bezahlen müssen. Das Rába Quelle Heil-, Thermal- und Erlebnisbad ist eins der chlorfreien Bäder Ungarns, wo fünf Erlebnisbecken, zwei Wasserrutschen und 40 Erlebniselemente den Badegästen ganzjährig zur Verfügung stehen. Wie schon der Name verrät, ist die Therme nicht nur für Heilzwecken bestimmt, sondern ist völlig für die aktive Erholung, für Badespaß geeignet. Die Stadt wird also auf der Landkarte von Ungarn als Badeort markiert, aber als richtige touristische Wellnessdestination nur selten betrachtet.
1. Abbildung. Die Thermal- und Heilbäder in Ungarn Quelle: http://www.kormany.hu/download/b/8e/20000/Egeszsegturizmusstrategia.pdf#!DocumentBrowse 1
Országos Közegészségügyi Intézet 147
Győr Obwohl der deutsche Name der Stadt – Raab, wie selbst der Fluss Rába – nur selten benutzt wird, weist dieser schon darauf, dass das Leben von Győr durch seine Flüsse bestimmt wurde und wird auch in unseren Tagen. Das kulturelle, wirtschaftliche, geistliche Zentrum West-Transdanubiens befindet sich auf der Kleinen Tiefebene, liegt am Treffpunkt von zahlreichen Hauptstraßen, sowie von Landschaften der Szigetköz, Rábaköz, Sokoró Hügellandschaft. Einerseits die günstige geographische Lage, andererseits die Pflege der traditionellen, barocken Kultur und Denkmäler und die Vielfältigkeit des Kulturlebens machen die Stadt zu einem reizenden Ausflugsziel. Da Győr auf der west-ungarischen Thermallinie liegt, prädestiniert diese Naturgegebenheit Győr auf eine blühende Gegenwart und Zukunft im Thermaltourismus zu hoffen. Andererseits beeinflusst die verkehrsgünstige geographische Lage die wirtschaftliche Entwicklung der Komitatsstadt durchaus positiv. Der als erster in Mittel-Ost-Europa 1993 eröffnete Industriepark zieht die ausländischen Investoren in die Stadt, die dann einen bedeutenden Schwung dem Geschäftstourismus gegeben haben. Die Audi Hungaria Motor GmbH ist Flaggenschiff nicht nur der lokalen, sondern zum Teil auch der nationalen Industrie. Dank des intensiven Wissenstransfers zwischen dem Headquarter in Ingolstadt und dem Győrer Standort kommen immer mehr Ausländer, neue Arbeitskräfte, Einwohner, so neue Impulse nach Győr. Stadtmarketing, Stadtimage Die Aufgabe des Stadtmarketings ist die Stadt als Produkt zu „vermarkten”, so dass sie ein vielfältiges und attraktives Angebot schafft. Die Regierungsverantwortlichen, die Gastronomie, Hotellerie und die anderen Wirtschaftszweigen haben zusammen für das Aussehen und das Auftreten der Stadt zu sorgen. Im Mittelpunkt dieser Tätigkeit steht das Stadtimage, das nach Cséfalvay die Abbildung der Stadt, der Stadteile oder einzelner städtischer Funktionen ist, die von persönlichen Eindrücken, Erfahrungen und emotioneller Wertschätzung zusammenkommt (Cséfalvay, 1994). In unserer Imagetypologie haben wir drei Hauptgruppen, die die drei Zielgruppen dieser imageschaffenden und imagebildenden Tätigkeit darstellen: die Stadtbewohner und Unternehmen/Investoren haben das sog. Selbstimage, da sie die städtischen Funktionen, Dienstleistungen hautnah erleben. Die Touristen, zukünftige Arbeitnehmer bilden von der Stadt ein fremdes Image, wozu sie sich die Informationen aus den Medien, von Bekannten anschaffen. Nach dem bezogenen Zeitraum unterscheiden wir zwischen dem jetzigen Image und dem zukünftigen Image der Stadt, das das erwünschte Bild zu bestreben hat. Dieses Bild muss nicht unbedingt den bestehenden Gegebenheiten entsprechen, doch auf diesen basieren (Cséfalvay, 1994). Győr hat aufgrund seiner geographischen Lage, wirtschaftlicher Stärke und kultureller Denkmäler, Attraktionen Grundlage auf ein durchaus positives Stadimage. Die anfangs des Jahres 2011 veröffentlichten Daten des Ungarischen Statistischen Amtes begründen diese Aussage: Győr hat den vornehmen 13. Platz unter den meistbesuchten ungarischen Städten erworben, hinsichtlich der realisierten Nächtigungen im Jahr 2010 (2. Abbildung).
148
2. Abbildung. Die meistbesuchten ungarischen Städte Quelle: eigenes Diagramm , www.ksh.hu Der Statistik kann weiterhin entnommen werden, dass die populärsten Städte auf der Liste fast ausnahmslos traditionelle Kurorte – Hévíz, Bük, Zalakaros, Sárvár sind, die sofort als Wellnessparadiese den Touristen einfallen. An diesen Orten beträgt der durchschnittliche Aufenthalt der Gäste 3-4 Nächte, während in Győr diese Zahl nur bei 2 Nächten liegt (3. Abbildung). Es heißt also, dass viele Touristen nach Győr kommen, sie aber nur einen kurzen Aufenthalt vorhaben. Mit der Erweiterung des touristischen Angebots könnte diese Zielgruppe zu längerem Urlaub motiviert werden.
3. Abbildung. Die Zahl der Gäste und die der Nächtigungen Quelle: eigenes Diagramm, www.ksh.hu Schwerpunkte für die Zukunft Dies begründet neben den Prognosen des Ungarischen Tourismusamtes und den der Wirtschaftsexperten die weiteren Investitionen in den Gesundheitstourismus. Diese kann mit bewusster Siedlungs- und Badentwicklung verwirklicht werden. 149
In dem Thermalbad in Győr gibt es schon Fortschritte in der Medical Abteilung. Die einzelnen therapeutischen Behandlungen werden schon als Package angeboten, und was im Angebo fehlt, ist ein richtiges Wellness-Hotel von hoher Qualität gelegen neben der Therme, versucht man durch die Kooperation mit anderen Hotels zu ersetzen. Permanente Entwicklungen sind in jedem Segment des Produkts nötig, damit ein komplexes Produkt zusammengestellt werden kann. Komplexe, die dem internationalen Trend entsprechen, und auf dem internationalen Markt wettbewerbsfähig sind, werden dann zusätzliche Motivation bedeuten. Dementsprechend müssen die physische Erscheinung der Therme und das Image der Siedlung rund um diese gestaltet werden. Seitens des Bades sollen die gesundheitlichen Präventionsleistungen und selbst das Segment Heiltourismus entwickelt werden. Mit der Spezialisierung der Dienstleistungen und mit der Schaffung eines unverwechselbaren Image kann die Einzigartigkeit betont werden. Dem internationalen Trend entsprechend sollten die gesundheitlichen Dientsleistungen, die Wellness Abteilung von den Unterkünften unmittelbar erreicht werden. So wäre die Errichtung eines Fünf- oder mindestens eines Viersternehotels erforderlich. Obwohl es in Győr schon zahlreiche Hotels mit Wellness-Abteilung gibt, die Ableitung des warmen Thermalwassers kann wegen der hohen Aufwände nicht gelöst werden. In der Nähe der österreichischen Grenze, wenn über Gesundheitstourismus diskutiert wird, kommt dem Dentaltourismus eine durchaus große Bedeutung zu. Die Städte Hévíz, Sopron, Mosonmagyaróvár haben sich schon für dieses Segment spezialisiert, das mit dem Baden ergänzend auch im Angebot des Thermalkomplex erscheinen kann. Einzigartigkeit von Győr Die wichtigste Aufgabe ist eine gemeinsame Marketingtätigkeit, das komplexe Angebot auf dem Markt so zu positionieren, damit seine Einzigartigkeit betont werden kann. In Győr kann das Kuren mit der Kultur vereint werden, da das Thermalbad in der historischen Innenstadt umgeben von Baudenkmälern, in reizender Atmosphäre liegt. Der längere Aufenthalt der Kurgäste kann mit kulturellen, bunten Veranstaltungen, Attraktionen bereichert werden. Győr ist eine der schönsten Städte Ungarns, ein bedeutendes kulturelles Zentrum, aber auch Bischofssitz, und bekannt als Stadt der Flüsse. Als die an Baudenkmälern drittreichste Stadt in Ungarn schickt Győr mit seinen barocken Gebäuden und typischen Erkern sowie den unzähligen Statuen seine Besucher wahrlich auf eine Zeitreise durch die verschiedenen Epochen der Geschichte. Ein einzigartiges Panorama können die Badegäste genießen, wenn sie sich an einem schönen Abend in einem der dampfenden Außenbecken entspannen, und währenddessen die prachtvoll beleuchtete, historische Innenstadt bewundern. Das Kuren kann in Győr ganzjährig mit reichen Kulturprogrammen, bunten Festivals verbunden werden. Im neuformulierten Image der Stadt wird diese Initiative spürbar: Gesundheit. Kultur. Innovation. Die Zukunft wird in Győr gebaut. (4. Abbildung) In dem Slogan treffen wir die drei stärksten Imagefaktoren der Stadt, damit diese im Kopf der Menschen mit Győr verbunden werden. Die schrillen Farben kommunizieren die Provokation, wodurch die Stadt zeigen will, dass sie sich mit modernem Schwung auf der Landkarte der Tourismusstädte, Badestädte Ungarns positioniert. Im Logo kommt der Gesundheit wichtige Rolle zu. Die Therme wurde im Stadtteil Sziget errichtet, wo sich der Thermalwasserschatz von Győr befindet, und wohin sich hoffentlich bald 150
andere Dienstleister des Medical Wellness und der Heilkunde einziehen werden. Das Wort „Gesundheit” ist deshalb mit grüner Farbe, wie der Stadtteil selbst, markiert. Mit dem orangefarbigen Wort „Kultur” ist die historische und gleichzeitig moderne Innenstadt markiert, mit all den bedeutenden Kulturprogrammen, Museen und Denkmälern. Als dritter kommt die „Innovation”, die den jugendlichen Schwung, die wirtschaftliche Stärke, die Initiative und die Frische bedeutet. Győr ist nach der Wirtschats- und Finanzkrise der Motor der ungarischen Wirtschaft. Die Audi-Stadt bedeutet eine Anziehungskraft für die qualifizierte Arbeitskraft der Region. An der niveauvollen Universität und den Hochschulen wird der Nachwuchs für die blühende Zukunft gebildet. Die Flüsse, die Rabnitz, die Mosoner-Donau und die Raab, an deren Zusammenfluss der Strand und der Thermalkomplex Platz gefunden hat, prägen sowohl das Bild des Logos als auch das der Stadt. Die Stadtteile, die drei Sloganwörter werden durch die Brücken verbunden, die auch die Menschen und ihre Kultur vereinigen. Dieses Image kommt ab dieses Jahr in allen Broschüren der Stadt vor, und wird mit immer mehr Inhalt gefüllt.
4. Abbildung. Győr város turisztikai logója Quelle: Bürgermeisteramt der Komitatstadt Győr Es reicht ja natürlich nicht, durch markante Slogans das unverwechselbare Image zu kommunizieren, dem Stadtnamen sollen auch inhaltliche Komponente nachgestellt werden, die eine gemeinsame Aufgabe der Selbstverwaltung, der Akteueren der Tourismusbrache, der Wirtschaftsbrache, des Schulwesens und der lokalen Bevölkerung ist.
151
Literaturverzeichnis Bücher: Ashworth, G.J.-Voogd, H (1997): A város értékesítése. KJK, Budapest Cséfalvay Zoltán (1994): A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Ikva Könyvkiadó Kft., Budapest Piskóti István (1997): Régió- és településmarketing. Miskolci Egyetem: Regionális Marketing Centrum Kft, Miskolc Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Marketing, Turizmus és Kommunikációs Osztály (2011): Image-Ausgabe der Stadt Győr. Felelős kiadó: Győr Megyei Jogú Város Temporäre Ausgaben: Szakál Gyula (1993): Tájak és települések képe az emberek tudatában. Comitatus. 5. szám 39-43.o. Szakál Gyula: Települések, tájak IMÁZSA. Cash flow 5. évf. 1. szám 66.o. Internetquellen: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 20112014 http://innovacio.gyor.hu/cikk/gazdasagi_1.html Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013 In: Kormányportál (2011.06.23.) http://www.kormany.hu/download/7/8e/20000/NyugatDunantul.pdf#!DocumentBrowse Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia 2007-2013 In: Kormányportál (2011.06.23.) http://www.kormany.hu/download/b/8e/20000/Egeszsegturizmusstrategia.pdf#! DocumentBrowse http://www.rabaquelle.hu/de/dienstleistungen/therapeutischeabteilung/index.html (2011. 06. 27.)
152
MAGYAR SZEKCIÓ
153
Prof. dr. habil SCHMIDT Péter CSc. Gyermek-egyészségügyi Szolgálat, Győr Paradigmaváltás az egészségügyi ellátásban, különös tekintettel az egészségmegőrzés és egészségnevelés szempontjaira valamint az egészségügy gazdasági kérdéseit illetően „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota.” (WHO) Az elmúlt évtizedek egyes kiemelt népegészségügyi indikátorainak elemzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legfontosabb mutató a születéskor várható átlagos élettartam. A magyarországi adatok alakulását mutatja az 1. sz. ábra:
1. ábra. Születéskor várható élettartam (férfiak és nők) Magyarországon Forrás: KSH évkönyvek - és önálló kutatómunka szerinti saját forrás és szerkesztés
154
Vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakult a túlélési idő az emberiség története folyamán.
Kr. e. 50 000 év, Afrika: Kr.e. 15 000, Európa: Kr.e. 1100, Római Birodalom: Kr.u. 1970, USA: Kr.u. 2009, Japán:
20 év 30 év 50 év 75 év 87 év
A demográfiai viszonyok elemzésének egyik fontos ismérve a korfa bemutatása, melyet az elmúlt 115 év változásai érzékeltetnek (2. 3. és 4. sz. ábra). 1941
85–X 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4
k o ro cso p o rt
k o r cso p o rt
1890
500000 400000 300000 200000 100000
0
100000 200000 300000 400000 500000
85–X 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4 500000 400000 300000 200000 100000
Férfi-többlet
0
100000 200000 300000 400000 500000
fő
fő Férfiak
2009
Nők
Női-többlet
Férfiak
Férfi-többlet
Nők
Női-többlet
2. ábra. Az egyes korfa változások (1890-2009) Schmidt P. - Fehér J.: Egészségfejlesztés LI.évf.2010.4.szám A korfa-változások alapján jól látható, hogy az 1800-as évek végén nem ritka a 6-8 gyermek egy családban, de a magas csecsemőhaladóság miatt egyre kevesebben érik meg az ifjúkort illetve öregkort, elenyésző a 80 év felettiek száma. A fenyőfa formátum jól tükrözi ezt az állapotot. 1941-ben még relatíve mindig sok gyermek született, a csecsemőhalandóság némileg javult,s az egészségügyi ellátás javulása következtében mind többen érik el a 75-80 éves életkort,de az is érzékelhető, hogy a 60-64 éves korosztálytól felfelé a mortalitás egyre nagyobb mértékű. Napjaink jellemezője a 2009. évi korfa. Sajnos látható, hogy egyre kevesebb gyermek születik, ugyanakkor az orvosi diagnosztika és terápia robbanásszerű javulása miatt egyre nő a 80-85 év felettiek aránya. Egyre kevesebb fiatal munkaerő tart el egyre több nyugdíjas korú állampolgárt, melynek gazdasági következményeiről számos hazai és külföldi szakember számolt be.
155
84 82 80 78 76 74 72 70 68 66
Magyarország EU átlag (EU-25) Régi EU tagok (EU-15) Új EU tagok (EU-10)
Forrás: WHO HFA
3. ábra. A születéskor várható élettartam (nők) nemzetközi összehasonlításban
78 76 74 72 70 68 66 64 Magyarország
62 60
EU átlag (EU-25) Régi EU tagok (EU-15) Új EU tagok (EU-10)
58 Forrás: WHO HFA
4. ábra. A születéskor várható élettartam (férfiak) nemzetközi összehasonlításban
156
Most nézzük meg az okokat, melyek ezt a jelentős különbséget mutatják hazánk nagyon kedvezőtlen demográfiai adatai és a kedvezőbb Nyugat-európai mutatók között. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők közül már évtizedek óta közismert, hogy az egészségügyi ellátó rendszer mindössze 11%-ban felelős az egészségi állapot megtartásáért, teljesen egyetértek Simon Tamás és Nováky Erzsébet valamint Józan Péter korábbi megállapításaival, melyek kiemelik, hogy az életmód, életvitel, egészségnevelés kérdése és az egészségfejlesztés azok az indikátorok, melyek a következő évtizedek egészségi állapotát meghatározhatják.
5. ábra. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők jellegük szerint Az egészségügyi kiadások mellett fontos a prevencióra jutó arány megítélése is,különös tekintettel annak demográfiai vonatkozásaira valamint a morbiditási mortalitási mutatókra
Ország USA Németország Egyesült Királyság Svédország Magyarország
Prevenciós kiadások, % 3,2 4,1 3,2 3,4 0,5
1. táblázat. Az egy főre jutó egészségügyi kiadásokból a prevencióra jutó arány (%) Saját kutatómunka alapján történt szerkesztés Hogyan tudnánk változtatni, hogy a prevenció - mint kiemelt indikátor - a jövő egészségügye zálogaként, 2025-ig bezárólag, komolyabb eredményeket mutathasson fel Magyarországon?
157
a.) A lakosság erőteljes bevonása a prevencióba Dohányzás visszaszorítása Az alkohol és drogmegelőzés Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság Aktív testmozgás elterjesztése Közegészségügyi és járványügyi biztonság Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram Civil kezdeményezésű közösségi felvilágosító program Szexuális felvilágosítás b.) Kik felelősek az egészségnevelés oktatásáért? Tanárok, tanítók Szülők, rokonok Védőnők Egyházi személyek, karitatív szervezetek, civil szervezetek Évtizedeken át nem képeztünk ilyen tanárokat! c.) Hol oktassák az egészségnevelést? Egyetemek tanár- és tanítóképző karai Semmelweis Egyetem Testnevelés-tudományi Tanszék "Laikus fokon„: óvodák, általános iskolák, iskolavédőnők, óvodapedagógusok Az egészségtudomány ismereteinek birtokában: középiskolák, kiemelten az egyházi fenntartású középiskolák A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében hazánkban az elmúlt évtizedben kiemelten mind nagyobb jelentőséget kapott a Nemzeti Népegészségügyi Program. A.) A Kormány az egészségügyi ágazattal közösen 4 fő programot jelölt ki, melyek a következők: A Nemzeti Népegészségügyi Program fő céljai Egészséget támogató társadalmi Az egészséges életmód programjai, az környezet kialakítása emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése Az elkerülhető halálozások, Az egészségügyi és népegészségügyi megbetegedések, fogyatékosság intézményrendszer fejlesztése az megelőzése egészségi állapot javítása érdekében 2. táblázat. A Nemzeti Népegészségügyi Program fő céljai Önálló kutatómunka szerinti saját szerkesztés
158
B) A 4 fő programhoz a kormány 19 alprogramot indított: A népegészségügyi program alprogramjai • • • •
Egészséges ifjúság Idősek egészségi állapotának javítása Esélyegyenlőség az egészségért Egészségfejlesztés a mindennapi élet szinterein
• • • • • •
•
• • • •
Koszorúér- és agyér- betegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása Daganatos megbetegedések visszaszorítása A lelki egészség megerősítése Mozgásszervi betegségek csökkentése AIDS megelőzés
• • • •
Dohányzás visszaszorítása Az alkohol és drogmegelőzés Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság Aktív testmozgás elterjesztése Közegészségügyi és járványügyi biztonság Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram Népegészségügyi szűrővizsgálatok Ellátás-fejlesztés Erőforrás fejlesztés Monitorozás-informatika
3. táblázat. A népegészségügyi program alprogramjai Önálló kutatómunka szerinti saját forrás és szerkesztés A 4 fő program és 19 alprogram sikeres megvalósítása kizárólag össznépi összefogással valósítható meg, mely az orvosok, egészségügyi dolgozók, védőnők, pedagógusuk, az egyházak és karitatív szervezetek szoros és koordinált együttműködése során érhető el. Amennyiben ezt a folyamatot most indítjuk, az eredménynek akkor csak fokozatosan,2025-re hozhatják meg a valós eredményeket. Összefoglalásként megállapítható és a jövő teendői 2025-ig: •
•
A születéskor várható átlagos élettartam javulása és az egészségmegőrző programok sikere – amint azt számos ország példája bizonyítja – kizárólag közös társadalmi összefogással valósítható meg. A jövő évtizedei egyes egészségmegőrző indikátorainak javításához Magyarországon paradigmaváltásra van szükség.
Az egyéni életvitelben: • a káros szenvedélyek visszaszorítására irányuló (alkohol-, dohányzás- és drogellenes) népegészségügyi programok végrehajtása, • az egészséges táplálkozás, • a stresszmentes életvitel, • az egészségmegőrzés és az egészségnevelés emelt szintű oktatása minden oktatási szinten.
159
A születéskor várható átlagos élettartam javulása és az egészségmegőrző programok sikere - amint azt számos ország példája bizonyítja - kizárólag közös társadalmi összefogással valósíthatók meg. A jövő évtizedeinek egyes egészségmegőrző indikátorainak javításához Magyarországon paradigmaváltásra van szükség. Összefoglalás Szerző a prevenció fontosságát hangsúlyozza tanulmányában. Az egészségmegőrzés és egészségnevelés kiemelt szerepet játszik az egészségügyi ellátásban, hiszen a prevencióra fordított anyagiak - a jövőkutatásai indikátorok alapján - a későbbi évtizedek során jelentős csökkenést jelenthetnek többek között a daganatos megbetegedések kialakulásában, továbbá a gyógyszeres kezelések, így az antibiotikumok mennyiségének felhasználásában. Szerző kutatómunkája szerint az egészségügyi ellátás mindössze 11 %-ban felelős a lakosság egészségi állapotáért, ugyanakkor döntő jelentőségű az életmód egyes faktorainak - így az egészséges táplálkozás, mozgásgazdag életvitel, rendszeres részvétel a szűrővizsgálatokon- előtérbe helyezése valamennyi állampolgár számára. A megelőző munkát már óvodáskorúaknál kell elkezdeni, a dohányzás-alkohol és drogellenes prevenció oktatása közös összefogást kíván az óvodapedagógusok, egészségnevelési szakemberek, védőnők, orvosok és pedagógusok felvilágosító munkájával. A demográfiai adatok gazdasági szempontból történő elemzése alapján szerző kiemeli a Magyarországon bevezetésre kerülő Népegészségügyi Program fontosságát, melynek legfontosabb célja a globalizáció okozta egyes krónikus megbetegedések (cukorbetegség, asztmás betegségek, allergiás megbetegedések stb.) előfordulási gyakoriságának csökkentése. Egyben felhívja a figyelmet, hogy jövőkutatási szempontból a következő évtizedek kihívását jelentheti az a tény, hogy a születéskor várható átlagos élettartam növekedésével az időskorúak (75-100 év közötti lakosság) egészségmegőrző programjai prioritást kaphassanak.
160
Felhasznált irodalom: 1.) Fehér János, Csomós G., Vereckei A.: Free Radicals in Biology and Medicine. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg,New-York-London-Paris-Tokyo (1987) 2.) Dézsy J..Gesundheitsreport III Zukunftsaspekte der ärztlich-phlegerischen Versorgung im Spiegel der demografischen Entwicklung Wilhelm Maudrich Verlag, Wien 2008 3.) Józan P.: Az öregedés élettani és társadalmi jelenségei. Magyar Tudomány 2002/4 419.o 4.) Kopp M., Kovács M.: A Magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest,2006. 5.) Nováky Erzsébet: Változások a jövőkutatás módszertanában, In: Változás és jövő (alkotó szerkesztő: Nováky Erzsébet). Püski, Budapest, 2008, 23-70.old. 6.) Rohrbach, W.:”Gesundheitsfinanzierung aus einer Hand”-Anmerkungen zu einem abgesagten Gesundheitsreform (In.: Albin Krczal:Aktuelle Fragen des Gesundheitsmanagements, pp. 59-73) Wilhelm MaudrichVerlag,Wien 2008 7.) Schmidt P., Fehér J.: Egyes preventív lehetőségek a népegészségügyi program megvalósítása érdekében. Magyar Tudomány, 2007/09 1154.o. 8.) Schmidt P., Juhász J., Korompáky M.: A megelőzés fontosságának sajátos példája: gyermekrajzok a dohányzás ellen - Európai modell az iskola egészségügyi ellátás speciális kérdéseiről. Egészségnevelés, 2003, 44/6:261-263. 9.) Schmidt P. Simon T: Egy szociálpediátriai tanulmány: Újszülöttek nyomonkövetése és az eredmények összevetése a szülők egészségmagatartásával. Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) díjnyertes pályamunka, Győr-Várpalota, 1989. 10.) Schmidt P.-Fehér J.:Új kihívások az egészségvédelem és táplálkozás előtt Magyarország 2025 Tanulmánykötet(Szerk.:Nováky Erzsébet) Gazdasági és Szociális Tanács és az MTA kiadványa Budapest,2010. 1.kötet,pp.183-198
161
Dr. HAPP Éva Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Minőség és etika a wellness szállodákban Bevezetés Minőség és etika - nagyon szoros a kapcsolat e két fogalom között. Manapság számos olyan szervezet van Magyarországon, ahol a minőség alatt az érdekelt felek elégedettségét értelmezik. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozás akkor "minőségi", ha elégedettek vele a munkatársak, a vevők, a fogyasztók, a beszállítók, a közvetlen társadalmi környezet. Ebből automatikusan következik, hogy a vevők elégedettek a vállalkozás termékeivel/szolgáltatásaival is. Ami a termék/szolgáltatás minőségét illeti az eladónak/szolgáltatónak nem illik (azaz etikátlan) tudatosan hibás terméket eladni, a szolgáltatásról nem megfelelő információt nyújtani. A szállodáknál egyre több helyen találkozhatunk minőségi-etikai kódex kidolgozásával, amely mutatja a vállalat minőség iránti elkötelezettségét és összefoglalja a minőséggel kapcsolatos alapkövetelményeit. A tanulmány a wellness szállodák minőségbiztosítással és etikával kapcsolatos kérdéseit vizsgálja. Minőség és etika A két tényező vizsgálatához elengedhetetlen, hogy a fogalmakat pontosan meghatározzuk. A minőség és az etika pontos értelmezése nagyon nehéz feladat, mivel mindkét esetben többrétegű, a felhasználási környezettől függő jelentéssel találkozunk. A tanulmánnyal összefüggésben a szolgáltatásokhoz, ezen belül is a szállodai szolgáltatásokhoz kapcsolódó értelmezést érdemes kiemelni. „ A minőség... a szolgáltatások hasznosságát meghatározó tulajdonságok együttes hatásfoka. A hasznosság mértéke a fogyasztói értékítélet.” (TOMCSÁNYI 1994:181) A szállodai minőségre szűkítve az értelmezést, a szállodai termék alkalmasságát tekinthetjük minőségnek, amely két részből áll össze az anyagi-fizikai feltételek teljesüléséből és az ezekre épülő szolgáltatásteljesítés módjából. Az első részhez tartozik a szolgáltatás anyagi oldala, amelyet könnyebb leírni, jellemezni, értékelni, összehasonlítani, mint a második úgynevezett funkcionális minőséget, amely a vendégekkel kapcsolatba kerülő munkatársak viselkedése határoz meg. Ezt a „személyes” minőséget nagyon fontos versenytényezőnek kell tekintetünk a piaci versenyben. A személyes minőség nem más, mint egy személlyel szemben a környezete által támasztott elvárások és követelmények kielégítésére vonatkozó képesség. (LÁSZLÓ, 2007) A tanulmányhoz kapcsolódó másik fogalom az etika. A fogalom üzleti tevékenységben alkalmazott értelmezéséhez az alábbi definícióra támaszkodhatunk: Az ember gazdasági tevékenységének és az erkölcsi jóra való törekvésnek rendszerbe szervezett összeegyeztetése. A gazdasági élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekedetét lehetetlen csupán jogi, közgazdasági vagy hatalmi eszközökkel szabályozni. Az üzleti élet alakulásában nagy szerepe van a résztvevők magatartásának, a kialakult szokásoknak, az általánosan elfogadott és kialakult gyakorlatnak és a szereplő személyek magatartásának is. A sikeres üzleti életben elkerülhetetlen a résztvevők egymás iránti bizalma, melyet az erkölcsi 162
normák követése garantál. Az üzleti etika alapelveit a következőkben határozhatjuk meg: • Az íratlan társadalmi normák megtartása • Magas szakmai ismeretek, a feladatkörök szakszerű ellátása, a hozzá nem értés, a szakszerűtlenség kizárása • Az akciók, a helyzetek tárgyilagos megítélése a valóságos információk alapján • Ellenőrzés, önellenőrzés, pártatlan megítélés • Korrekt, manipulálatlan információkezelés és tájékoztatás • Igazságos, a közösséget nem sértő döntések meghozatala • A jog szerint való eljárás Az előbbiek alapján is látható, hogy szoros összefüggés van a minőség és a szolgáltató etikus viselkedése között. Különösen az üzleti környezet, a légkör és az üzleti kapcsolatok hatnak az etikai teljesítmény vállalati szintjére. Egyes külső hatások a társadalom és annak az iparágnak az irányából jönnek, amelyben a vállalat tevékenykedik, a belső hatásokat pedig az alkalmazottak normái, egyéni viselkedésük határozza meg. Minőség a szállodákban A minőségi szolgáltatás nyújtása a szállodákban alapvetően a minőségen alapuló vállalati struktúra kialakításán múlik. Olyan folyamatot kell létrehozni, amely állandóan hat a minőség javításának érdekében, és kiterjed a szálloda minden részére. A szállodának gondoskodnia kell a minőségi követelmények részletes kidolgozásáról. A szállodáknál egyre több helyen találkozhatunk minőségi-etikai kódex kidolgozásával, amely mutatja a vállalat minőség iránti elkötelezettségét és összefoglalja a minőséggel kapcsolatos alapkövetelményeit. Állandó célként kell gondolni a termékek és szolgáltatások javítására, a versenyképesség biztosítására. A minőséggel kapcsolatos információkat gyűjteni kell, a szolgáltatásminőséget, a vevői elégedettséget feltétlenül mérni kell. A szállodai minőséget az eredményekkel és a folyamatok vizsgálatával mérhetjük. A szálloda részlegenként tudja legeredményesebben elvégezni a minőségvizsgálatokat. A szállodai szolgáltatásminőség kezelése bonyolult, mivel a megfogható minőségelemek száma csekély. A táblázatban olyan minőségindikátorokat láthatunk, amelyek az igénybevevők számára a szolgáltatás minőségét írják le.
163
1. táblázat A szolgáltatásminőség indikátorai
Forrás: Meyer-Westerbarkey (1995:88) Az igénybe vevők szolgáltatásminőségről alkotott stabilizálásával/javításával fokozza az elégedettséget és így újravásárlási szándék erősödéséhez
értékítéletének hozzájárul az
Minőségbiztosítás a wellness szállodákban A wellness szállodákban az alapvető szállodai minőségbiztosítási feladatok kibővülnek további minőségmenedzsmenthez tartozó elvárásokkal. A vendégek elégedettségét és újravásárlási hajlandóságát úgy tudja fokozni a szálloda, ha pontos információkkal látja el vevőit a szolgáltatásairól. A legfontosabb feladatok a wellness szállodákban, amelyek ehhez a szállodai profilhoz kötődnek: – A gyógy- és a termálvíz-használat megkülönböztetése – a gyógyvizek élménycélokra történő felhasználása egyrészt pazarló, másrészt pedig az élményelemek használói között gyerekek is szép számmal vannak/lesznek, akik számára a gyógyvizek veszélyesek is lehetnek. Ebből következően a termálvizek egyszerre nyújthatnak alapot balneológiai szolgáltatásokra és élményjellegű hasznosításra, míg a gyógyvizek esetében, a vízbázis védelmében is, érdemes a szűken vett gyógyászati szolgáltatásokra koncentrálni, illetve külön termálmedencében elhelyezni az élményelemeket. – Kínálat bővítése és specializáció – főként a wellness szolgáltatások területén a jelenlegi kínálat szűkös. Ez egyrészt jelenti azt, hogy az egészségturizmus területén bővíteni kell a szolgáltatások körét. Másrészt, a piaci folyamatokat figyelembe véve, szükséges a szolgáltatók specializációja, illetve az egyedi arculat megteremtése és annak egyértelmű piaci kommunikációja. – Többgenerációs kínálat – a kínálat bővítése, illetve a vízhasználat racionalizációja azt is jelenti, hogy a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a kereslet egyes szegmenseinek eltérő igényeit. A kétgenerációs kínálat megteremtése, főként a wellness területén, megfelel a kereslet elvárásainak. Ilyenkor fizikailag térben és időben is elválasztják az egyes generációkat, azaz 164
a gyermekek számára külön szolgáltatóegységet hoznak létre, ahol mind a szülők, mind pedig a gyerekek biztonsággal élvezhetik a szolgáltatásokat. – Szakmai alapú tájékoztatás fokozása, minőségbiztosítás/védjegyek ellenőrzése – A test és egészség kapcsolatának újraértelmezése, az egészség fenntartását támogató viselkedési mód terjesztése, valamint az egészségünk iránti felelősségérzés fokozása. A wellness mozgalom népszerűsítésével a második egészségügyi rendszer épül ki, így mindenképpen szükséges egy megfelelő minőségbiztosítási rendszer működésével ennek erősítése. Ezeknek a feladatoknak az ellátása a wellness szállodák és egyéb szolgáltatók mellett az egészségpénztárak, a média és a különböző marketingszervezetek hatáskörébe tartozik. Amennyiben sikerül minőségi wellness ajánlatok szerepeltetése mind a turisztikai, mind az egészségügyi tájékoztatásban, megfelelő minőségmanagement kialakítása, a wellness minősítések szigorítása semleges minőségbiztosító cég által, és különböző módszerekkel – például mistery shopping történő rendszeres ellenőrzése, az lehetőséget nyújtana a minőséggaranciára. A wellness szolgáltatásokról, azok tartalmáról, hatásáról, kezelések kombinációjára javaslatok, tájékoztatók megjelentetése segítene abban, hogy ne érezze a vendég tájékozatlannak és bizonytalannak magát. Ezáltal tájékozottabb, felkészültebb lesz a vendég, ami az elégedettséget fokozza, segít a szolgáltatások céltudatosabb kiválasztásában. A minőségmenedzsment segítségével általánosan magasabb minőséget érhetünk el a szállodai szolgáltatásunkban és a kapcsolódó, azt generáló ágazatokban is. (Országos Egészségturizmus fejlesztési stratégia, 2007) Etikai kérdések a wellness szállodákban A fogyasztói elégedettség feltétele, hogy a szolgáltatás fogyasztási folyamat során mutatott értéke arányos legyen a termék árával, csereértékével. A szálloda jó hírnevének alapja a jó megítélés, a magas színvonal, és a személyes tisztesség. Mindenkinek etikusan és felelősséggel kell végeznie mindennapos tevékenységeit. Nagyon sok szállodában találunk ma már etikai kódexet, amely a tisztességes versenyzés, a becsületes üzleti magatartás, az elvárható piaci és más üzleti cselekedetek tekintetében ad útmutatást. A kódex a szálloda álláspontját képviselheti az erkölcsös és nem erkölcsös magatartás tekintetében. A szállodai etikai kódex alapját képezheti a Magyar Szállodaszövetség Etikai Kódexe, amely a szövetség tagjainak közös véleményét tükrözi a piaci szereplők magatartásának tekintetében. A vállalkozások egyszerre három követelménynek kell, hogy eleget tegyenek. Érvényesíteni kell saját üzleti érdekeiket, másrészt jogkövető és jogtisztelő módon kell eljárniuk (ideértve a személyiségi jogok tiszteletét is), harmadrészt be kell tartaniuk az erkölcsi normákat. A Kódex kifejezi, hogy ez a hármas követelmény egyidejűleg és egyetemlegesen érvényes, nem lehet még időlegesen sem valamely szempontot a többi rovására érvényesíteni. (Magyar Szállodaszövetség Etikai Kódexe) Az etikai kódexeknek tartalmazniuk kell a fogyasztók igényeinek kielégítésére és az elégedettség megszerzésére irányuló részeket is. Az alábbiakban a Magyar Szállodaszövetség Etikai Kódexének egy részletét olvashatjuk: - Jó minőségű, megbízható, biztonságos termékeket és szolgáltatásokat szabad csak kínálni és forgalomba hozni, ezekről megfelelő tájékoztatást kell adni és mindezekért a vállalkozóknak felelősséget is kell vállalniuk.
165
- A fogyasztók igényeinek kielégítésére indokolt az eladást megelőző tájékoztatások és az eladás utáni szolgáltatások mind szélesebb körét megszervezni. - A termék kiszerelése, csomagolása még fizetett reklám célból sem tartalmazhat olyan utalást, mely nem az adott termékre vagy sajátosságaira utal, nem lehet összetéveszthető vagy megtévesztő más, ismert termékkel, gyártóval vagy forgalmazóval. - A vendégeket, fogyasztókat, ügyfeleket megillető tájékoztatást jól látható és hozzáférhető helyen és módon kell közreadni és az abban foglaltak szerint kell eljárni. - A fogyasztók, ügyfelek, vendégek érdekében a termékekhez kapcsolódva fel kell tüntetni, hogy a termékek milyen szabványok és előírások szerint készültek és minek felelnek meg. - Az eladás, az esetleges engedmények módjáról információt kell adni, mint pl. időszakos árleszállítás, kiárusítás, végkiárusítás, leértékelés, készletcsökkentés, maradék eladás, felszámolási árverés, stb., és lehetőség szerint utalni kell az okokra is. - Utalni kell arra, hogy a szokásostól eltérő forgalomba hozatal vagy az árcsökkentés milyen összefüggésben van a termék használhatóságával, minőségével vagy a kapcsolódó szolgáltatásokkal. - Lehetőséget kell teremteni a fogyasztói panaszok, észrevételek érvényesülésének, a reklamációs ügyintézésnek, és gondoskodni kell arról, hogy azokat gyorsan és méltányosan kezeljék. - Tisztességtelen az ügyfelek, fogyasztók kiszolgálását célzó üzletek, helységek, irodák meghirdetett fogadási, nyitvatartási rendjétől eltérni, az ügyintézésre, vásárlásra, szolgáltatásra jelentkező klienseket küldözgetni, olyan belső szabályokra hivatkozni, melyet az ügyfelekkel nem ismertettek, és amelyek az ügyfelek érdekeit sértik. - Az üzleteket, szolgáltató helységeket rendesen, tisztán kell tartani, bennük az alapvető ügyfél-információkat jól látható módon kell közzétenni. A kódex tartalma kiterjed a kommunikáció módjára is: - A közönségkapcsolatokban (PR), reklámban a vevők tisztességes, a lényeges összefüggésekre kitérő tájékoztatása elvárható. - Tilos a termék vagy szolgáltatás kelendősége érdekében a fogyasztókat megtéveszteni, ideértve a hiányos tájékoztatást vagy a jellegzetességre utaló alaptalan vagy hiányos árujelzést. A túlzó, alaptalan összehasonlítást tartalmazó reklám megtévesztésnek minősül. - A reklámban mások nevesített szolgáltatásaihoz vagy áruihoz képest előnyökre hivatkozni nem megengedett - kivált ha annak nincs valós alapja még akkor sem, ha az pl. csak a szélesebb választékra vagy a kedvezőbb feltételekre utal. - Nem megengedhető olyan szolgáltatások vagy termékek hirdetése, amihez nem lehet hozzáférni, illetve közölni kell a korlátozások természetét is. - Az üzleti partnerek, különösen a vendégek, vevők, megrendelők számára fontos információkat nem szabad elhallgatni; a vállalkozó szolgáltatásait és termékeit illetően tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. Különösen fontos az árakról és az áralkalmazási és fizetési feltételekről szóló tájékoztatás, amelynek teljes körűnek kell lennie. - Szolgáltató vagy kereskedelmi egységekben, szálláshelyeken, ahol ügyfél vagy vendégforgalom is van, csak olyan szolgáltatások vagy áruk ismertetése 166
megengedett, amelyekhez a helyszínen hozzá lehet jutni, vagy az ismertető utal a beszerzési helyekre. - A személyes eladás és vásárlásösztönzés, az ügynöki értékesítés keretében az értékesítő személynek kell mindazokat a tájékoztatási kötelezettségeket teljesíteni, ami a forgalomba hozó vállalkozó feladata. - Megtévesztésnek minősül, ha különösen kedvező szolgáltatás vagy alkalmi vásárlási lehetőség hamis látszatát keltik, az alkalmi árengedmények mértékében nem a valóságosan érvényesített árhoz mért csökkenést mutatják ki. A wellness szállodákban is folyamatos tevékenységként kell kezelnünk a minőségmenedzsmentet és az etikus viselkedést. A vendégeink elvárásait többféle módon ismerhetjük meg (kutatás, panaszszituáció elemzés, közvetlen kommunikáció a vendéggel), így megtudhatjuk azt is, teljesítményünk mennyire felel meg az ígéreteinknek. Néhány probléma, amely a wellness szállodákban felmerülhet az ígért minőséggel kapcsolatban: - néhány szálloda csak a nevében viseli a wellness szót - tájékozatlan alkalmazottak (szálloda, gyógyvíz, város) - rossz idő esetén nincs megfelelő program - fürdőköpeny bekészítése elmarad - nem választékos az étkezés - elmarad a törölközőcsere - csak központilag szabályozható jacuzzi - medencevíz hőmérséklete - konyhaszag a szobában - nem üzemelő wellness szolgáltatások (szauna, sókamra) - elavult berendezés - a medence mérete - parkolási lehetőség - kényelmetlen ágy - személyzet létszáma alacsony - szoba mérete A problémák rávilágítanak a feladatokra is. Keresnünk kell azokat az eszközöket, amelyekkel etikus magatartást tanúsítunk a piacon. A marketing-mix minden elemének kapcsolatban kell állnia a minőséggel. Ellenőrzési lehetőségek A szállodáknak nincs ellenőrzési kötelezettségük a minőséggel kapcsolatban. Minden szolgáltatónak van azonban lehetősége önállóan, saját elhatározásból különböző minőségi elismeréseket megszerezni. Ezek közül hármat említenék meg, amelyek a magyar szállodaiparban megjelennek és a wellness szállodák egy része már pályázott is rájuk. Magyarországon a szállodák minősítése évtizedek óta a nemzetközi gyakorlatot követi, a szállodák minőségét 1-5* szimbólummal jelölik. Az elmúlt években a szállodák besorolása önminősítéssel történt. Az érvényes szabályozás szerint az önkormányzatok jegyzőjének, a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak volt jogosultsága a szállodák osztályba sorolásának ellenőrzésére, de ezzel részben kapacitás, részben hozzáértés hiányában kivételes esetektől eltekintve nem éltek. 167
Ezt a gyakorlatot változtatta meg a 239/2009/X.20./Kormányrendelet, amely a kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetését újraszabályozta. Ennek értelmében a különféle típusú kereskedelmi szálláshelyek minősítését átveszik azok szakmai szövetségei, így a szállodák minősítését a Magyar Szállodaszövetség végzi. A HOTREC – mint az Európai Unió tagországai szálloda, éttermi, és kávéházi szövetségeinek konföderációja - az Unió tagországaiban alkalmazott szállodai minősítési rendszerek harmonizálása érdekében dolgozott ki ajánlásokat azzal a céllal, hogy az Európai Unióban a vendégek, a fogyasztók részére a szállodák kategorizálása azonos alapelvek alapján, közérthető és egységes módon valósuljon meg. Magyarországon 2010-től az MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) a szállodai minősítést a Hotelstars Union követelményrendszere alapján végzi. A szállodák minősítése - EU-s belső piaci rendeletek miatt - nem kötelező. A minősítésre jelentkező szállodákban az MSZÉSZ megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az adott kategóriára vonatkozó követelményeknek, s ha igen, védjegyhasználati szerződést köt velük. Ez a szerződés feljogosítja a szállodát, hogy a kategóriát kifejező - Hotelstars logot is tartalmazó - védjegytáblát használja. A Hotelstars Szállodai Minősítő Rendszer összesen 270 feltétel – termék és szolgáltatás - teljesítésén alapul. Ezeket - többek között - a vendégek körében végzett felmérések alapján dolgozták ki, így megfelelnek a mai kor igényeinek, a vendégek elvárásainak. Az új követelmények nagy hangsúlyt helyeznek a szállodák magas minőségű szolgáltatásaira, egyebek mellett a wellnessre, a kifogástalan alváskomfortra, a korszerű kommunikációra (internet, stb.). Az MSZÉSZ a Kormány egészségturizmus programjához kapcsolódóan fontosnak tartja a gyógy-és wellness szállodák megkülönböztető minősítését, így kezdeményezte, hogy a normál minősítés mellé wellness-, illetve gyógyszálloda minősítést is kaphassanak a szállodák. A minősítéshez wellness szálloda esetében +45, gyógyszállodánál +19 kritérium lett meghatározva. A kritériumok közül néhány: – – – – – – – – –
saját gyógyászati részleg természetes gyógytényezők alkalmazása szakorvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőség gyógyászati csomagok írásban szabályozott gyógyászati tevékenység szakorvosi végzettségű, vezető beosztású munkatárs gasztronómiai kínálat éjszakai orvosi ügyelet szakképzett dietetikus
A Hotelstars Union-ban együttműködő szállodaszövetségek ezzel a lépéssel hozzájárulnak országaikban a szállodák színvonalának emeléséhez, s egyúttal a vendégek számára átláthatóbbá teszik a hotelek osztályba sorolását, egyértelművé teszik a várható szolgáltatások mértékét, tartalmát és színvonalát, elősegítik a hatékonyabb marketing munkát. A TÜV Rheinland wellness és szállodai szolgáltatásokban jártas szakemberei kidolgoztak egy nemzetközileg elismert követelményrendszert, mellyel a wellness szolgáltatást nyújtó szállodák számára kívánnak segítséget nyújtani. A rendszer követelményeket fogalmaz meg, ezek teljesülését igazolja és felügyeli többek között az alábbi területeken:
168
- Recepció, vendégek fogadása és megfelelő tájékoztatása - Wellness részleg felszereltsége, öltözők, medencék, szaunák, gőzfürdők, infra-kabinok, fitness terem kialakítása, állapota, higiéniája, hangulata - Személyzet szakmai felkészültsége, gyakorlata, vendégközpontúsága, udvariassága, szociális érzékenysége - Relaxációs lehetőségek - Környezetközpontúság - Kínált, reklámozott és nyújtott szolgáltatások összhangja - Szállodai ellátás színvonala, szobák kialakítása, tisztasága, felszereltsége - Egyéni igényeknek való megfelelés lehetősége - Wellness életmódhoz igazodó reggeli és egyéb éttermi szolgáltatások - Egészséges italválaszték - Pihenés, kikapcsolódás, szabadidős programok A TÜV Rheinland Wellness & Spa tanúsítványa - igazolja a követelményrendszerek való folyamatos megfelelést - a vendégek érdekét képviseli - ösztönzi a szolgáltatás minőségi színvonalának folyamatos javítását - bizalmat kelt a szolgáltatás iránt érdeklődő vendégekben, segít választásban - mérhetővé teszi a minőséget
a
A Nemzeti Turisztikai Bizottság (korábbi nevén OIB) 2005 januárjában indította útjára a Magyar Turizmus Minőségi Díj programot szállodák és éttermek részére. A Díj garanciát ad arra, hogy az adott szolgáltató valóban megfelel a kategóriáján belül elvárható követelményeknek mind a vendégek, mind pedig a szakma elvárásainak figyelembevételével. A Magyar Turizmus Minőségi Díj (melynek alapját a Teljeskörű Minőségirányítás /TQM/ és az Európai Kiválósági Modell /EFQM/ rendszer jelenti) elősegítheti a magyar turizmus minőségi színvonalának emelését. Ennek megfelelően 2002-ben a négy alapszakmára (szállodák, vendéglátóhelyek, idegenvezetők, utazási irodák) elkészült egy kritériumrendszer javaslat, amelyet a szakmai szervezetek és kamarák véleményeztek. A Minőségi Díj azokat a magyar turisztikai szolgáltatókat különbözteti meg, amelyek különleges erőfeszítéseket tettek és tesznek folyamatosan szolgáltatási minőségük javítása érdekében. A Díj a bizalom jele, ami a turisták számára azt jelenti, hogy a turisztikai vállalkozás a kategórián belül teljesíti, illetve túlteljesíti a minőségi követelményeket. A Díj megkönnyíti, sőt várhatóan befolyásolja a döntést, hogy a vendég a Díjjal rendelkező szolgáltatót válassza. A Magyar Turizmus Minőségi Díj célja: • A minőség kultúrájának megteremtése, minél szélesebb körű elterjesztése és fenntartása a magyar idegenforgalmi vállalkozások körében. • A minőségtudat létrehozása a szolgáltatások színvonalának érdekében. • A minőség iránti elkötelezettség növelése és a minőségben való gondolkodás motiválása. • Turizmusunk versenyképességének erősítése és a versenyelőnyök hosszú távú biztosítása. • A magasabb színvonalon szolgáltatást nyújtó vállalkozások pozitív megkülönböztetése. • A turizmusból származó bevételek növelése. A Díj megszerzése önkéntes alapon, közös elhatározással és felelősséggel történik. 169
Összefoglalás A minőségmenedzsment sikerét alapvetően az határozza meg, hogy ismerjük-e a problémákat, azok okait és a hibás teljesítés létrejöttének mechanizmusát. Ajánlásként megfogalmazható, hogy a minőséget mindig az igénybevevők elvárásainak való megfelelésként kell értelmezni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a megfelelő minőség egy teljes körű vállalati rendszerfolyamat részeként alakulhat csak ki, azaz átfogó szemlélettel kell rendelkezni. További feladatot jelenthet a vendégek elvárásai és tapasztalatai közötti eltérések szűkítése. A minőségbiztosítás mellett azonban mindenképpen gondolnunk kell az etikus magatartásra is. A minőség, azaz az érdekeltek igénye és elégedettsége az érdekeltek értékrendjén alapszik, így a minőségügy alapkérdése a világnézet, kultúra, értékrend, erkölcs. A minőségügynek éppen ez a hatalmas társadalmi jelentősége: a mindennapi életünkben az értékrend jelentőségének a tudatosítása és munkánk végzése során a mások igényeinek a figyelembevétele. (VERESS, 2005)
170
Felhasznált irodalom 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről Egészségturizmus, Szakmai háttéranyag, Magyar Turizmus Zrt, Budapest, 2008 Etikai Kódex, Magyar Szállodaszövetség, http://www.hah.hu (2011.04.03) Hausler, T.-Kühler, P.: Szállodai marketing, KVIF, Budapest, 1997 Hotelstars Union szállodai minősítő rendszer, http://hotelstars.hu/ (2011.06.28.) Kotler, P.: Marketing menedzsment, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004 Kozma, B.: Turizmus marketing, BGF KVIFK, Budapest, 2006 László, J.: Kézikönyv a Magyar Turizmus Minőségi Díjat megpályázó turisztikai vállalkozások minőség megbízottai számára, országos Idegenforgalmi Bizottság, Budapest, 2007 Magyar Turizmus Minőségi Díj, http://www.oib.gov.hu (2011.03.28.) Meyer, A.-Westerbarkey, P.: Bedeutung der Kundenbeteiligung für die Qualitätspolitik von Dienstleistungsunternehmen, in Veres: Szolgáltatásmarketing, Budapest, 2005, p. 69. Országos Egészségturizmus fejlesztési stratégia, Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási, Befektetési ZRt., Budapest, 2007 Pompl, W.: Turisztikai menedzsment 2., Springer Tudományos Kiadó Kft., Budapest, 2001 Qualitäts-Zertifizierung für Hotelbetriebe und andere touristische Anbieter, http://www.wellnessverband.de/hotellerie/zertifizierung.php (2011.04.03.) Szende, P.: Marketing a szállodaiparban, KIT, Budapest, 1994 Tomcsányi, P.: piaci áruelemzés és marketing termékstratégia, Országos Mezőgazdasági Minősítő intézet, Budapest, 1994 Veres, Z: Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005 Veress, G.- Birher, N.- Nyilas, M.: A minőségbiztosítás filozófiája, Jel Könyvkiadó, Budapest, 2005 Wellness és Spa Tanúsítvány, http://www.tuv.com/meei/hu/turizmus.html (2011.04.03.)
171
RÉGAISZNÉ VAJDA Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A wellness táplálkozás és szerepe az egészségturizmusban „Amilyen az ételed, olyan a gyógyszered" Hippokratész Az egészségturizmus két turisztikai terméke a wellnes turizmus és a gyógy turizmus. A kettő közül a wellness turizmus utazási célja, az egészség széles értelemben vett: a mentális és a fizikai egészség megőrzése, míg a gyógy turizmust értelemszerűen, már kialakult betegségben szenvedők veszik igénybe. Ezért a wellness táplálkozás tehát nem más, mint a wellness turizmus céljainak megfelelő egészség tudatos vagy kiegyensúlyozott táplálkozás. A wellness turizmus alapelemei a testmozgás, pszichés állapot javítás, táplálkozás, környezettudatosság. Az alapelemeknek megfelelően széleskörű szolgáltatásokat nyújtanak a wellness hotelek, kivételt képez azonban a táplálkozás. A legtöbb wellness étterem étlapján ugyanis csak vegetáriánus ételek, jobb esetben kreatív saláták jelenítik meg az egészséges táplálkozást. Mivel a táplálkozás kiemelt jelentőségű szerepe az egészség megőrzésében ma már mindenki számára ismert, ezért igen nagy feladat hárul a wellness szállodaipar szakembereire, hogy az ezen a területen meglévő óriási lemaradást lefaragják. I. A wellness vagy egészségtudatos táplálkozás Először nézzük meg melyek azok a táplálkozástani alapfogalmak, amelyek a welnes vagy egészségtudatos táplálkozás során szem előtt kell tartanunk: A tápérték: az élelmiszerek biológiai értéke és energia értéke együttesen fejezi ki. Az energiaérték: a tápanyagok kémiai energiájának biológiai oxidációjával felszabadított energia. A biológiai érték: az élelmiszerekben lévő esszenciális aminosavak, esszenciális zsírsavak, vitaminok és ásványi anyagok mennyisége határozza meg A glikémiás index (GI): az egyes élelmiszerek 1000 kJ-nyi mennyiségének vércukoremelő képessége a szőlőcukorhoz (néha a fehér kenyérhez) képest, százalékban. Élelmiszerek GI-je: 1. nagyon magas 90-100%: szőlőcukor, malátacukor, méz, cukros üdítőitalok, gabona-, kukorica-, rizspehely 2. magas70-90%: (répa- vagy nád) cukor, fehérlisztből készült pékáruk, száraztészták, szőlő, rizs 3. közepes50-70%: kukorica, főtt rizs, banán, cukrozatlan gyümölcslé 4. alacsony30-50%: tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, durum búzából és teljes kiőrlésű lisztből készült száraztészták, pékáruk 5. 30% alatt: bab, lencse, dió, mogyoró, retek, paprika, paradicsom, fruktóz
172
Esszenciális aminosavak: Alapvető fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani. A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. Ebbe a csoportba az állati eredetű fehérjék tartoznak, mint a tojás, tej, hal, vagy a húsfélék, ezeket teljes értékű fehérjéknek nevezzük. Esszenciális zsírsavak: Megőrzi az ízületek és kötőszövetek egészségét azzal, hogy csökkenti a gyulladásokat, és hidratáltan tartja a szöveteket. A koleszterin-és trigliceridszint csökkentésével járulnak hozzá a szív-és érrendszer egészségéhez Az ingerület átvitel támogatásával segíti elő agyműködésünket Előfordulási helyek: a zsírsavak omega-3 családja a sötét leveles zöldségekben, a dióban, a lenmagban és a lenmagolajban, hidegvízi halfajtákban – lazac, tonhal, pisztráng. Az omega-6 család elsősorban zöldségek olajában található meg, mint pl. a szójabab, kukorica, és a sáfrány. Élelmi rostok: a szervezet emészthetetlenek, de jelentőségük mégis nagy, mert: 1. serkentik a bélmozgást 2. gyomortelítő, laktató hatásúak 3. vastagbél: székletlazítás 4. energiahasznosítás csökken, lassúbb felszívódás 5. vércukorszint-emelkedést, és az inzulin elválasztást mérséklik 6. vér koleszterinszintjét csökkentik A wellness vagy egészségtudatos táplálkozás során tehát olyan élelmiszerek fogyasztására kell törekednünk, amelyeknek magas a biológiai értéke, a rosttartalma, alacsony az energia értéke és a glikémiás indexe. Ezeknek a kritériumoknak a következő élelmiszerek felelnek meg. Az egészséges táplálkozás egyik jelentős alappillére a zöldség-, gyümölcsök fogyasztása. Ennek a táplálékcsoportnak a fogyasztását nem kell korlátozni, egyetlen életkorban sem. Egyrészről nélkülözhetetlenek a magas élelmi-rost tartalmuk miatt. Ilyen élelmi rost a pektin, ami vizet és benne oldott méreganyagokat, illetve koleszterint köt meg és távolít el a széklettel a szervezetből. A másik fontos élelmi rost a cellulóz, ami ballasztanyagként biztosítja a megfelelő bélmozgást, és a rendszeres székletürítést. Másrészről jelentős szerepük van a szervezet B1-, B2-, B6-, C-, K-vitamin-, valamint folsav- ß-karotin, továbbá kálium-, kalcium-, magnézium-, cink-, és folyadékigényének kielégítésében. A gabonafélék fogyasztása az egészséges táplálkozás alapjait képezi a zöldségfélék, gyümölcsök mellett. A gabonafélék kitűnő szénhidrát-, energia- és fehérjeforrások, valamint jelentős a kálium-, kalcium-, magnézium-, cink-, B1-, B2-, B6vitamin tartalmuk is. Igaz, hogy a fent felsorolt tápanyagokhoz máshonnan is hozzá lehet jutni, de az élelmi rostok egyik fajtájához csak gabonafélék segítségével juthatunk. Érdemes rendszeresen fogyasztani korpás, magvas kenyérféléket, péksüteményeket, müzliféléket, barnarizst és egyéb gabonafélékből készült termékeket, mert az élelmi rostokban gazdag táplálkozással csökkenteni lehet a vér koleszterinszintjét, a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, illetve a székrekedés is megelőzhető. A húsok, húskészítmények és belsőségek teljes értékű fehérje, kálium-, kalcium-, magnézium-, vas-, réz-, cink-, A-, B1-, B6-, és B12 vitaminforrásaink. Előnyös, ha többször fogyasztunk halat, baromfi és egyéb sovány húsokat, és ritkábban sertés-, és marhahúst. Az utóbbi két csoport telítetten kettős kötést nem 173
tartalmaznak a zsírsavak, ezért nehezen emészthetők és növelik a koleszterin szintet. Tej és tejtermékek: A legfontosabb táplálék a tej, mert az összes esszenciális aminosavat tartalmazza. A foszfor és kálcium tartalma alapja a csontok fejlődésének. Minél magasabb a zsírtartalma annál értékesebb. Savanyított készítmények Gátolják a káros mikroorganizmusok szaporodását, elősegítik a hasznos mikrobák megtapadását a bélben, gátolják a daganatos betegségek kialakulását A kiegyensúlyozott, egészségtudatos táplálkozás alapelvei
A napi tevékenységnek megfelelő energia felvétel a táplálékkal. Törekedjünk a helyes táplálkozási ritmusra Fogyasszunk magas biológiai értékű élelmiszereket. A tápanyagszükségletet az élelmiszerek minél szélesebb köréből elégítsük ki. Konyhatechnológia részesítse előnybe a következőket: roston sütés, gőzölés, párolás Kerüljük a félkész és a mélyhűtött készételek fogyasztását, vásároljunk friss alapanyagokat Naponta fogyasszunk fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket Kerüljük a transzzsírsavakat tartalmazó élelmiszereket!!! Alacsony glikémiás indexű ételeket fogyasszunk A cukor bevitel a napi energia bevitel 10% A zsír bevitel az energia bevitel 30% legyen, a koleszterin bevitel ne haladja meg a 300mg-t a napi rost bevitel érje el a 30g-t a bevitt só mennyisége ne haladja meg az 5g-t
II. A wellness táplálkozás szerepe, feladata az egészségturizmusban Sajnos, hazánk lakosságának csak igen kis százaléka táplálkozik az előbb felsorolt alapelveknek megfelelően. Hiszen általában elmondható hogy az energia bevitel 15-20%-kal, a cukor bevitel 20-25%-al magasabb a rost bevitel 40%-al kevesebb konyhasó magas a vas, a kálcium, a kálium alacsony B1 és B2 C-vitamin kevés, és túlzott mértékű alkoholfogyasztás. A helytelen táplálkozás eredménye a zsír és cukor anyagcserezavar, a hasi elhízás, melynek következményei a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések. A Wellness életmód összetevői: az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás a mentális egészség a környezet tudatosság. Egy wellness létesítménynek arra kell törekednie, hogy valamennyi területen megfelelő szolgáltatást nyújtson a vendégei számára. Kiemelt jelentőségű a táplálkozás, és nemcsak azért mert a lakosságunk táplálkozási szokásai nem megfelelőek, valamint a wellness éttermek étel és ital kínálata még messze elmarad a wellness filozófiájának, céljainak megfelelőtől, hanem azért is, mert egy wellness hétvégén szerzett tapasztalatokat, elsajátított ismereteket a gasztronómiai kultúra területén, otthon a hétköznapokban is jól alkalmazhatja az étkezések során.
174
Többrétű tehát a wellness éttermek feladata: Felhasznált alapanyagokkal szemben támasztott követelmények: - bio, vagy megbízható forrás - minőségi vagy magas biológiai értékű anyagok használata - éghajlatnak és az évszaknak megfelelő anyagok használata - kerülni kell a mesterséges leves porok íz fokozók, aromákkal, színezékkel készült termékek, margarin, tejszínutánzatú készítmények használatát - állati zsiradékok helyett növényi eredetű zsiradékok alkalmazása - Konyhatechnológia során gőzölést, grillezést, párolást, wokban főzést részesítsük előtérbe Étlap tervezés legyen következetes, egyezzen a ház filozófiájával: - egészségmegőrző táplálkozási rendszerek (Welness turizmus) - terápiás céllal alkalmazott táplálkozási rendszerek (orvosi szolgáltatásokra épülő gyógy turizmus + wellness turizmus ) - A wellness étlap különüljön el a hagyományostól Vízbázisú egészségturizmus estében nagy hangsúlyt kell fektetni a minőségi folyadék fogyasztásra a szauna, gőz, vizes helyszínek közelében: - alkohol tilos!! - gyógytea - ásványvíz - frissen facsart gyümölcslevek Személyes konzultációs lehetőség a vendégek számára, amely során a diatetikus egyénre szabott táplálkozási tanácsokkal látná el a vendéget A wellness éttermeknek feladata kettős. Az egyik, hogy a wellness életmód részeként tanítsa meg a vendégeket az egészség tudatos táplálkozásra. Figyeljenek oda, hogy mikor, mit és mennyit esznek. Egy menü elfogyasztása után is könnyedén fel tudjanak állni az asztaltól. Ismerjék meg az étterem ételein keresztül, hogy az egészségesen elkészített és ízesített étel is lehet jó ízű. Nem kell a kulináris élvezetekről lemondani, azért mert valaki egészségesen étkezik. Tehát az egyik cél, hogy a wellness konyha a gasztronómiai élmény nyújtása mellett, hozzájáruljon ahhoz, hogy az egészséges táplálkozás, szokássá alakuljon. A másik feladat, hogy a wellness étterem a vendégek speciális igényeit is ki tudja elégíteni. Ezért előre összeállított menükkel kell felkészülni a különböző étel allergiákra (tej és liszt érzékenység), gyakori krónikus betegségekre, mint magas vérnyomás és a cukorbetegség. A terápiás célnak megfelelően összeállított menüsorok önmagukban még nem elegendőek. A vendég megfelelő tájékoztatása érdekében fel kell tüntetni az összetevőket. A három alaptápanyag a fehérje, zsír, szénhidrát mennyiségét, valamint az étel energiaértékét is célszerű feltüntetni. Ezt már jól alkalmazza a Wellness Restaurant Hálózat, itt egy példa az étlapjukról:
175
Nagy jelentősége van a személyre szóló tanácsadásnak. Ezért biztosítani kell konzultációs lehetőséget a vendég számára, amely során elsajátítja az egészség tudatos táplálkozás alapjait illetve a számára megfelelő, terápiás céllal alkalmazott diéta típushoz kaphat ötleteket. Összegzés A wellness étrend tehát legyen zsír és só szegény, cukormentes, rost és vitamin dús, bio valamint transzzsír mentes, amely teljesen megfelel az egészség tudatos táplálkozással szemben támasztott követelményeknek. Ezért óriási jelentősége van a wellness és a gyógy turizmusnak is, mert megismertetheti, mi több megkedveltetheti az emberekkel az egészséges ételeket és elkészítési módjaikat. A wellness életmód összetevői közül a wellness táplálkozás a legelhanyagoltabb terület a szolgáltatások tekintetében. A testi egészség szempontjából, pedig ugyanolyan fontos a táplálkozás, mint a mozgás. Ezért nem elegendő a jól felszerelt fitness terem a wellness hotel vendégei számára, az étteremnek is olyan széles étel és ital választékkal kell rendelkezésre állni, amelyet az egészség tudatos táplálkozás szempontjainak megfelelően állítanak össze és készítenek el. Ezeket külön étlapon a hagyományos ételektől elkülönítve kell szerepeltetni, feltüntetve a táp és energia értékeket. Az egészség turizmus tehát az egyik bástyája lehet az egészség tudatos táplálkozás megismertetésének és elterjesztésének, ezáltal a lakosság egészség mutatóinak javításának, hiszen már Hippokratész is megmondta: „Amilyen az ételed, olyan a gyógyszered".
176
Irodalom: Könyv, könyvrészletek Dr. Csath M. (2004.): Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Horváth P. (2005.): Táplálkozástan. 2. kiadás. Képzőművészeti Kiadó Kft., Budapest. Dr. Jávor T. - Dr. Moser Gy. (2001.): Vitaminok, ásványi anyagok, rostok. Golden Book Kiadó, Budapest. Dr. Rigó J. (2002.): Dietetika. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest.
Internetes források dietinfo.hu
177
KÓRÓDI László Partiumi Keresztény Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Romániai és magyarországi fogyasztói igények és szokások a turizmusban 1. Bevezetés 1.1.Válság és turizmus A 2008-ban kirobbant és az egész világot érintő gazdasági válságról sokat és sokak írtak már. Minden országra kihat, de amennyire földrajzilag kiterjedt a hatása, annyira kiterjedt a különböző ágazatok között is, egyeseket kevésbé, másokat nagyobb mértékben sújtva. Az Európai Bizottság és a turizmussal foglalkozó szervezetek jelentései is mind arról tanúskodnak, hogy a turizmust is érzékenyen érintette a válság, melynek hatására Európában csökkent a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet. Megnövekedett a belföldre utazók száma, az emberek a külföldi utazásokat „lecserélik” belföldi kirándulásokra vagyis már nem utaznak olyan messzire, az utazás időtartama is rövidül és ugyanakkor a költési hajlandóság is alább hagyott. A visszaesés leginkább Európát érintette, de a jó hír számunkra az, hogy még mindig az Európai Unió marad az első turisztikai célpont a világon. 1.2. Turizmus és növekedés A turizmussal nem csak azért kell foglalkozni, mert ez is egy olyan ágazat, amelyet elért a válság és bajban van, hanem mert egyre növekvő gazdasági jelentőséggel bír. Egy olyan húzó ágazat lehet, amely hozzájárulhat a válságból való kivezetéshez, mert ahogyan az Európai Bizottság jelentésében is található, a turizmus olyan gazdasági tevékenység, amely képes az EU-ban fejlődést generálni és hozzájárul a foglalkoztatáshoz. A turizmus Európában 1,8 millió vállalkozást ölel fel, melyek nagy része kis- és középvállalkozás. A munkaerő 5,2%-ának biztosít munkát, ami 9,7 millió munkahelyet jelent. Ezeket az állásokat nagyrészt fiatalok töltik be, ami azért is fontos, mert Európában az egyik leginkább érintett kategória a munkanélküliség terén ez a csoport. Az Európai Unió GDP-jének több mint 5%-át teszi ki a turizmus és folyamatosan növekvő arányt képvisel. A kereskedelem és az építőipar után a harmadik legnagyobb ágazat az idegenforgalom Európában és hogy ha a kapcsolódó ágazatokat is figyelembe vesszük, mint például a szállítás vagy a szórakoztatóipar, akkor a turizmus már több mint 10%-át generálja az EU GDP-nek és a munkahelyeknek pedig hozzávetőlegesen a 12%-át biztosítja. 1.3. Magyarország és Románia
Ami Magyarországot és Romániát illeti, a turizmus szempontjából a tendenciák megegyeznek az európai jelenséggel. A Magyar Turizmus Zrt. jelentéseiből és a romániai adatokból is kiderül, hogy Magyarországon is a belföldi utazások szerepe nő, leginkább a szomszédos országokból érkeznek nagy számban a turisták és ahogy az már az európai trend alapján várható, csökkennek az utazások időtartamai és megnő az egynapos utazások aránya. Romániában is ez a helyzet, nő a közelebbi és olcsóbb turisztikai célpontok iránt a kereslet, a távoli országokba történő utazásokról egyre többen lemondtak a válság hatására. A helyzetet jól érzékelteti a 178
Román Utazási Irodák Szövetségének az ajánlása, miszerint azt javasolják a tagoknak, hogy leginkább a szomszédos országokat kínálják elsősorban és csökkentsék az áraikat. A költési hajlandóság is igen alacsony Közép- és Kelet Európában a válság után, ami a nyaralásokat illeti 2010-ben, ezt mutatja a GfK Association és a Wall Street Journal Europe közös felmérése is. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy Magyarország és Románia lakossága igencsak pesszimista a 2010-es nyaralást illetően. 1.
táblázat: GfK Association és a Wall Street Journal Europe közös felmérése (2010)
Forrás: www.turizmusonline.hu 2. Nagyváradi lakosság utazási szokásai A fenti adatok tükrében, egy kutatás keretén belül a nagyváradi lakosság körében készítettünk egy felmérést az utazással kapcsolatosan. Nagyvárad az ártándi határátkelőtől 8 km-re helyezkedik el a romániai oldalon. A kutatás célja, 179
melyet 2009 végén készítettünk, az volt egyrészt hogy felmérjük a nagyváradiak jelenlegi utazási szokásait, az utazással, mint a szabadidő eltöltésének módjával kapcsolatos attitűdjeit, igényeit. Az erre vonatkozó konkrét, számszerű adatok lekérdezésén túl, hangsúlyt fektettünk az utazással kapcsolatos motivációk feltárására, a preferenciák megismerésére, valamint a megkérdezettek utazási hajlandóságának vizsgálatára is. A kutatás 500 darab kérdőív lekérdezése révén történt. A véletlenszerű mintavétel nagyvárad központi részén, illetve öt lakóövezetben történt, öt egymást követő délutánon 17 és 20 óra között (hogy ezen időpontban már munkahelyét elhagyó aktív lakosság is valós arányában kerülhessen a mintába). A kutatásban 10 kérdezőbiztos vett részt. Azon túlmenően, hogy a kérdőívben szereplő kérdésekre a legtöbb esetben maradéktalanul választ kaptak, biztosaink a válaszadók megjegyzései, elbeszélései révén számos olyan információ birtokába is jutottak, melyek nem értékelhetőek a kérdőívben fellelhető kérdésekre adott válaszként, azonban a kutatás célkitűzéseit tekintve relevánsak lehetnek. A kérdések többsége egy válaszos, zárt kérdés volt, azonban bizonyos esetekben, ahol a kérdés jellege ezt megkívánta, nyílt válaszlehetőségek voltak, illetve rangsor felállítását kértük a válaszadóktól. Emellett számos helyen megadtuk a válaszadóknak a lehetőséget arra, hogy az előre felkínált válaszlehetőségek mellett ,,egyéb”, saját válaszukkal éljenek. A kutatás elején néhány feltevésből indultunk ki, mint például az, hogy több tényező (közelség, természeti és kulturális adottságok, turisztikai infrastruktúra stb.) alapján a nagyváradiak körében a határ menti települések, magyarországi pihenőhelyek népszerűek. Ezek közül is leginkább Hajdúszoboszló és Debrecen emelkedik ki. A nagyváradi lakosság utazási szokásait, elsősorban a célpontok kiválasztásával és általában az utazást megelőző tájékozódással kapcsolatban leginkább az internetes csatornákon történő információszerzés jellemzi. Azt még fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy ilyen jellegű és tartalmú kutatás Nagyváradon korábban nem történt, ezért a hipotézisek nagyrészt saját megfigyeléseink, tapasztalataink alapján fogalmazódtak meg. Több témára csoportosíthatóak a kérdések, amelyeket feltettünk a kutatás során a nagyváradi lakosoknak. Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen rendszerességgel utaznak el rövidebb és hosszabb időre, ezen felül azt vizsgáltuk, hogy milyen az utazási hajlandóság a közeli magyarországi turisztikai célpontokra. Ennek kapcsán arra kérdeztünk még rá, hogy milyen okok és tényezők befolyásolják az utazást és a célpont kiválasztását, illetve az utazással kapcsolatos információk forrásáról érdeklődtünk. A kutatásban résztvevők 60%-a férfi volt és 40% nő válaszolt a kérdésekre. A kor szerinti megoszlást szemlélve láthatjuk, hogy a válaszadók nagy része azaz 82 %-a az aktívnak tekinthető 19-60 év közötti korosztályból került ki, míg a válaszadók csaknem fele 25 és 40 év közötti. A válaszadók anyagi helyzetére is rákérdeztünk, ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek negyede a nettó átlagbér fölötti összegből gazdálkodik egy hónapban.
180
1. ábra: A válaszadók kor szerinti megoszlása
Saját forrás, saját szerkesztés A válaszadók iskolai végzettségét illetően megfigyelhető, hogy a válaszadók több mint egynegyede végzett felsőfokú tanulmányokat, egynegyedük érettségivel, míg 22% úgynevezett ,,posztliceális” képzési formában a líceumot követve folytatott egyéb tanulmányokat. 2. ábra: Végzettség szerinti megoszlás
Saját forrás, saját szerkesztés A mintában szereplő válaszadók között 40% az egyedülállók aránya, míg 60%uk vagy házasságban, vagy házasságon kívül él párkapcsolatban. A válaszadóink körülbelül fele gyermektelen, míg csaknem egynegyedüknek egy, ötödüknek két gyermeke van. A három vagy annál több gyermekkel rendelkezők csak a minta 5%-át teszik ki. 181
3. ábra: Gyermekek száma
Saját forrás, saját szerkesztés A következőkben az általános utazási szokásokkal kapcsolatos eredményeket mutatom be, de előtte még fontosnak tartom kiemelni, hogy a kikapcsolódási céllal történt kirándulásokat vizsgáltuk és erre kérdeztünk rá specifikusan, tehát ebbe nem tartozik bele a munka, tanulás vagy egyéb más indokokból történő utazás. Egy napnál rövidebb „kiruccanásokat” a megkérdezettek döntő többsége, azaz 70%, 1-5, illetve 5-10 alkalommal szokott megtenni azért hogy kikapcsolódjon. 4. ábra: Egy napnál rövidebb kirándulások
Saját forrás, saját szerkesztés Az egynapos, vendégéjszaka nélküli kirándulásokra vonatkozó adatok nagyon hasonlóak az előző kérdéséhez, itt is leginkább az évi 1-5 és 5-10 alkalmat választották, 12% azt nyilatkozta h nem szokott ilyen jellegű utazásokat tenni. Az egy napnál hosszabb utazások esetében, amelyek már tartalmaznak egy vendégéjszakát is, jól látható, hogy a válaszadók csaknem fele 1-5 alkalommal szokott hasonló jellegű utazásokat tenni, 17%-uk 5-10, míg 5%-uk évente több mint tíz alkalommal. A vendégéjszakát is a lakhelytől távol töltők aránya ezáltal szignifikánsan csökken, ezen belül is az évente 5-10 alkalommal kirándulók sorában és jórészük az 1-5 alkalommal utazók csoportjába kerülnek. 182
5. ábra: Egy napnál hosszabb utazások
Saját forrás, saját szerkesztés A következő periódus, amelyre rákérdeztünk a 3-6 napos időtartamú utazások voltak, a grafikonon látszik hogy az ilyen időtartamú utazás gyakorisága tovább csökken és jelentősen nő azok aránya, akik csak több évente egyszer utaznak el 3-6 nap közötti időszakra, hogy kikapcsolódjanak. 6. ábra: 3-6 napos időtartamú utazások
Saját forrás, saját szerkesztés Az egy hét vagy annál hosszabb időtartamú utazások esetében rendkívül alacsony, csupán 1-1 % azok aránya akik legalább 5-10 vagy annál több alkalommal elutaznak egy hétre vagy annál hosszabb időre, hogy kikapcsolódjanak, ami tulajdonképpen nem meglepő. A válaszadók egy negyede 1-5 alkalommal utazik, míg egy ötödük egyáltalán nem szokott ilyen időtartamú és jellegű utazáson részt venni.
183
7. ábra: Egy hét vagy annál hosszabb időtartamú kirándulások
Saját forrás, saját szerkesztés A következőkben azokat az eredményeket mutatom be, amelyek a Magyarországra (a kérdőívben megfogalmazottak szerint egy Nagyváradtól legfeljebb 100 km-es távolságra levő magyarországi településre) való utazási szokásokra vonatkoznak, itt is külön elemeztük elkezdve az egy napnál rövidebb utazásokat, egészen az egy hét és annál hosszabb utazási időszakokig lebontva. Annak érdekében, hogy az eredmények kifejezőbbek legyenek a grafikonokon feltüntettem az adott időtartamú utazásra kapott általános eredményeket is, így könnyebben összehasonlítható a kitöltők általános és a magyarországi közeli településekkel kapcsolatos utazási szokásaik. Az egynapos, de még vendégéjszakát nem magába foglaló kirándulások gyakoriságánál az látható, a megkérdezettek több mint fele, tehát 22%-a még egy napnál rövidebb időre sem szokott átjárni Magyarországra pihenési céllal. Majd egyharmaduk csak több évente egyszer, egyharmaduk évente 1-5, míg 9%-uk évente 5-10 alkalommal jár át ilyen céllal a szomszéd országba. Az ezzel a lehetőséggel nem élők aránya tehát viszonylag magas, ám mint később kiderül, többségük egyáltalán nem zárkózik el ennek lehetőségétől. A kutatásból az derült még ki, hogy ilyen rövid kirándulásokon a párkapcsolatban élők vesznek legkevésbé részt.
184
8. ábra: Egynapos vendégéjszakát nem tartalmazó utazások Magyarországra és általában
Saját forrás, saját szerkesztés Az egy napnál hosszabb, vagyis vendégéjszakát magába foglaló, utazások esetében igencsak nőtt azok aránya akik nem szoktak magyarországi közeli turisztikai célpontokra elutazni, ahogy az alábbi grafikon is mutatja. 9. ábra: Egy napnál hosszabb kirándulások Magyarországra és általában
Saját forrás, saját szerkesztés A 3-6 napos időtartamú utazásoknál tovább nő azok száma, akik azt válaszolták, hogy nem utaznak Magyarországra, a megkérdezettek csaknem kétharmadáról van szó. A válaszadók 10% utazik Magyarországra 1-5 alkalommal 36 napos időszakot felölelő kikapcsolódásra. 185
10. ábra: 3-6 napos időtartamú kirándulások Magyarországra és általában
Saját forrás, saját szerkesztés Ahogyan az eddigi tendenciát nézve várható, tovább csökken a távolmaradók aránya a kirándulás időtartamának növekedésével. Egyhetes vagy annál hosszabb magyarországi utazások tekintetében már 75% nem szokott ilyen hosszú időre Magyarországra, a közelbe elutazni. A grafikonból az is kiderül, hogy azok akik általában csak többévente egyszer mennek legalább egy hétre kikapcsolódni, azok nagy része Magyarországot választja.
186
11. ábra: Egy hetes vagy hosszabb utazások Magyarországra és általában
Saját forrás, saját szerkesztés Az előző feltevések során abból indultunk ki, hogy legtöbben Debrecent és Hajdúszoboszlót ismerik a közeli magyarországi helyek közül, ez nem csak a közelségnek köszönhető, hanem annak is, hogy az említett települések végzik a magyarországi turisztikai célpontok közül a legintenzívebb marketing tevékenységet Nagyváradon. Mivel nem akartuk a válaszadókat befolyásolni, ezért nyílt kérdés keretében kértük meg őket, hogy mondják el milyen közeli települések jutnak az eszükbe. Egyrészt az eredmények beigazolták a feltételezéseinket, de ugyanakkor meglepő módon olyan településeket is említettek a válaszadók, amelyek több száz kilóméterre helyezkednek Nagyváradtól. A legtöbbet említett települések az alábbi ábrán láthatóak, de egy-egy „szavazatot” kapott Balatonfüred, Biharkeresztes, Hajdúböszörmény, Körösszegapáti, Sopron, Szeghalom, Tapolca, Tatabánya és Tiszafüred is. Ebből az is világossá vált, hogy az emberek egy része nincs megfelelően informálva a magyarországi turisztikai célpontok távolságát illetően.
187
12. ábra: A magyarországi közeli kikapcsolódási lehetőségekkel
kapcsolatban milyen települések jutnak eszébe?
Saját forrás, saját szerkesztés Arra is kíváncsiak voltunk, hogy akik Magyarországot választják, azok miért teszik ezt. Azt állapíthatjuk meg az eredményekből, hogy körülbelül egyharmad számára a szolgáltatások magasabb minősége, egy másik harmad számára pedig a kikapcsolódási lehetőségek nagyobb kínálata vonzó. A jobbnak vélt ár-érték arány csak mintegy 12%-nak jelent motivációt az utazáshoz. Ha a korosztályok szempontjából vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor kiderül, hogy a 19-40 éves korosztályba tartozók körében egyenlő mértékben fontos az aktív pihenés és a szolgáltatások magasabb minőségi szintje, míg a 40 fölötti korosztály esetében leginkább csak az utóbbi válik döntő szemponttá.
188
13. ábra: Miért választ magyarországi helyszínt kikapcsolódás céljából?
Saját forrás, saját szerkesztés Fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e a megkérdezettek Magyarországot választani hogy kikapcsolódjanak, csak 13% utasítja el határozottan ezt és a fennmaradó válaszadók 46%-ban bizonytalanak és 41%-uk pedig igennel válaszolt, ami azt jelenti hogy igen nagy azoknak az aránya akiket át lehet csábítani Magyarországra, közeli kikapcsolódási alternatívákkal. 3. Magyarországi utazási szokások A nagyváradi adatokat szerettem volna összevetni Debrecen vagy Hajdú-Bihar megyei hasonló adatokkal, de nem találtam ilyen jellegű kutatást, ezért egész Magyarországra vonatkozó adatokat vettem alapul, hogy egyfajta összehasonlítást végezhessek. Ehhez a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatást használtam fel, amely legutóbb 2010 végén készült és a magyarországi lakosság utazási szokásait vizsgálja 1000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. Ebből kiderül, hogy egynapos utazásokon a megkérdezett háztartások majd egyharmada nem vett részt, a többnapos utazásokon pedig – a nagyváradi eredményekkel ellentétben – többen vettek részt. A külföldi többnapos utazások esetében Ausztria vezeti a listát, ahova a válaszadók 13,2%-a utazik, míg Romániába 11,4% jár át. Arra voltunk kíváncsiak, hogy azok akik nem vesznek részt a kisebb vagy hosszabb időtartamú utazásokon, mivel indokolják ezt vagy milyen tényezők játszanak ebben szerepet. Erre vonatkozó adatokat találtam mindkét kutatás eredményei között. A nagyváradi kutatásból kiderül, hogy a távolmaradás legjelentősebb oka az, hogy nincs információjuk a válaszadóknak semmi olyasmiről, ami átvonzaná őket a határon, ezt leginkább a 40 év alatti személyek nyilatkozták.
189
14. ábra: Távol maradás oka - Nagyvárad
Saját forrás, saját szerkesztés Az anyagi megfontolásból való távolmaradás a nagyváradi lakosság körében is jelentős, de hangsúlyosabban jelenik meg a magyarországi válaszadók indokai között, majdnem fele a megkérdezetteknek anyagi okok miatt nem utazik. 15. ábra: Távol maradás oka - Magyarország
Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Egy másik fontos tényező az utazások megszervezésében és kiválasztásában (és ezért egy igen fontos tényező, mind az utazni vágyók körében, mind pedig a vendéglátók számára) az információszerzés. A nagyváradi kutatás során rákérdeztünk, hogy milyen módon tájékozódnak a kérdőívet kitöltők az utazásaikkal kapcsolatban. Erre vonatkozó adatokat tartalmaz a magyarországi lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás is. Az eredmények a határ mindkét oldalán hasonlóak. A nagyváradi lakosság körében az ismerősök és családtagok véleménye dominál, de ugyanakkor az internet is nagy szerepet játszik az informálódásban.
190
16. ábra: Tájékozódás az utazásokkal kapcsolatosan - Nagyvárad
Saját forrás, saját szerkesztés A magyarországi ide vonatkozó adatokkal kapcsolatban fontos elmondani, hogy a külföldi utazások előtt csak a lakosság 53,4%-a gyűjt információt, az alábbi grafikon az ő információgyűjtési szokásait mutatja be, tehát az egész mintára akarunk vonatkoztatva, akkor az adatokat feleznünk kell. 17. ábra: Tájékozódás az utazásokkal kapcsolatosan - Magyarország
Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Az derül ki, hogy az internet vezet, viszont a személyes ajánlások és tapasztalattal rendelkezők véleménye is jelentősen befolyásolja a turisztikai célpont választását. Meglepő számomra, hogy a turisztikai irodákat megelőzik a prospektusok és útikönyvek által szolgáltatott információk. Az információ gyűjtéshez kapcsolódóan azt akartuk még tudni, hogy milyen információval lehet felkelteni az érdeklődésüket, hogy mi az ami vonzza a lakosságot egy adott turisztikai célpont esetében. A nagyváradi és a magyarországi kutatás is kitér erre a témakörre. A nagyváradi kutatás során azt kell megjegyezni, hogy egy 191
érdekesnek tűnő szempont került be a válaszok közé, mégpedig az „anyanyelvemen beszélő alkalmazottak”. Ezt azért tartottuk fontosnak feltüntetni a válaszlehetőségek között, mert úgy gondoljuk, hogy sokak számára azért is kézenfekvő közeli magyarországi települést választani a kikapcsolódáshoz, mert nem ütköznek nyelvi nehézségekbe. Ez egyrészt azért lehetséges, mert a magyar nemzetiségű turistáknak az anyanyelvük miatt nem jelent gondot a nyelv és a román ajkúakat pedig, sok közeli magyarországi településen románul beszélő vendéglátókkal és román nyelvű feliratokkal, tájékoztatókkal próbálják átcsábítani, így szinte otthon érezhetik magukat és nem kell más idegen nyelvvel bajlódni, hogy megértessék magukat. Az ábra jól mutatja, hogy bizony ez egy fontos tényező az aktív pihenési lehetőségek és a történelmi látnivalók mellett. Ahogyan a Magyarországra utazás okai között már szerepelt, itt is megjelenik a minőségi tényezőnek a jelentősége, a válaszadók 28%-a ezt (is) fontosnak tartja ahhoz, hogy Magyarországra utazzon. A fürdőzési lehetőség azért került be külön a válaszok közé, mert a határhoz közel eső magyarországi települések egyik legnagyobb és legelterjedtebb „attrakciója” ez és úgy gondoltuk, hogy sokan emiatt utaznak át Magyarországra. 18. ábra: Mivel kellene rendelkezzen az a magyarországi hely
ahova szívesen elutazna? - Nagyvárad
Saját forrás, saját szerkesztés A magyarországi lakosság külföldi úti céljainak kiválasztásában a legnagyobb szerepe a természeti adottságoknak és látnivalóknak van, ezt a válaszadók majdnem fele jelölte be, emellett a kedvező éghajlat és a kulturális látnivalók jelentősége is nagy. A Magyar Turizmus Zrt. által publikált tanulmány több mint húsz szempontot sorol fel, amely az utazás helyszínének kiválasztását befolyásolja, az alábbi ábra a jelentősebbeket tartalmazza.
192
19. ábra: A főutazási helyszín kiválasztásának szempontjai - Magyarország
Forrás: Magyar Turizmus Zrt. 4. Következtetések
A nagyváradi kutatás, amellett, hogy előzetes hipotéziseink egy részét igazolta és megerősítette, bizonyos területeken újdonságokat is mutatott számunkra. Fontos tanulság, hogy bár Kelet-Magyarországon több helyen is érzékelhetően növekszik a román vendégek száma, megállapítható, hogy igen nagy azok aránya, akik még nem jártak Magyarországon, legalábbis üdülési céllal. Ez úgy is értékelhető, hogy komoly tartalékpotenciál áll rendelkezésre, annál is inkább, mert a megkérdezettek nagy többsége igen nyitottnak mutatkozott ez irányban. Megerősítést nyert az, hogy a nagyváradi turisták, amennyiben mégis utaznak kikapcsolódás céljából, elsősorban Debrecent és Hajdúszoboszlót részesítik előnyben. Akik már voltak, és szoktak átjárni, azoknak kb. 70%-a nagyra értékeli a szolgáltatások jobb minőségét és a pihenési lehetőségek szélesebb választékát. Kevesen gondolják ugyanakkor úgy, hogy anyagi szempontból, a jobb ár-érték arány miatt megérné Magyarországra utazni, de láthatóan nem is ez a fő szempont. Az is fontos tanulság, és részben megfelel várakozásainknak, hogy ami a Magyarországra, kb. 100 km-es sugarú körön belül történő pihenési célú utazást illeti, egyértelműen a rövidebb távú, leginkább a vendégéjszaka ott töltését még nem magában foglaló, alkalomszerű átutazások a jellemzőek. Azt is mindenképp fontos kiemelni, hogy akik nem voltak eddig Magyarországon üdülési céllal, azok nagy része azért nem tette, mert nem hallott semmi olyasmiről ami vonzaná lenne számukra, ez valószínűleg kihat az utazás időtartamára is, mivel ha találnának a romániai turisták olyan programokat vagy látványosságot, ami meggyőzné őket arról, hogy nem csak egy napot tudnak tartalmasan eltölteni az adott helyen, akkor többet maradnának. Ezenfelül többen úgy gondolják, hogy találnak közelebb is megfelelő helyet, de a nagyobb árak is egy fontos szempont a távolmaradás szempontjából. A Magyar lakosság körében viszont az anyagiak miatt nem utaznak legtöbben, emellett jelentős az egészségi okokra hivatkozók aránya is. 193
Úgy gondoljuk, hogy amennyiben a nagyváradiak több információhoz jutnak a turisztikai lehetőségekről, és olyan programokkal találkoznak, mely számukra vonzóvá válik, akkor ezek az emberek könnyen átcsábíthatóak mivel arra a kérdésre válaszolva, hogy „Hajlandó lenne-e Magyarországra utazni pihenés-üdülés céljából?”, csak mintegy 13% utasította el ezt. Az összehasonlított témaköröket tekintve azt láthatjuk, hogy sok esetben a határ két oldalán hasonló szokások és igények merülnek fel a turizmussal kapcsolatban, például kiemelhetjük az informálódási szokásokat, amelyek nagyon hasonlóak. A távolmaradás szempontjából és a vonzó adottságok esetében is találhatunk közös pontokat, de ugyanakkor eltéréseket is. Az informálódás szempontjából egy kicsit meglepőnek tűnt, hogy a nagyváradi kutatás eredményei szerint legtöbben a családtól és barátoktól kapott információk alapján választanak úti célt, de jelentős az interneten informálódók száma is. A magyarországi lakosság esetében az internetes források felhasználása szélesebb körben elterjedt, de csak kevéssel előzi meg azok véleményét aki már valamilyen tapasztalattal rendelkeznek egy adott turisztikai célponttal kapcsolatban. Az arányok is hasonlóak a két kutatás eredményeit tekintve. Ezeken kívül Nagyváradon a plakátok és a médiák jelentenek többek számára információ forrást az utazáshoz, míg Magyarországon az útikönyvek és prospektusok szolgálnak információval. Meglepő volt számomra, hogy az utazási irodák mindkét kutatás esetében csak kis százalékban szerepeltek a teljes mintát tekintetbe véve. Ha azt nézzük, hogy mi az ami vonzóvá tesz egy turisztikai célpontot, akkor a romániai oldalon leginkább az aktív pihenési lehetőségek vezetnek, de a látnivalók is sokak számára fontosak, míg a magyarországi lakosságnál a látnivalók a legfontosabbak. A nagyváradiak körében fontos még a szolgáltatások jó minősége és az hogy a saját anyanyelvén tudja megértetni magát, a kultúra csak kisebb mértékben kelti fel az érdeklődést, ugyanakkor ez a magyarországi válaszadók számára a második legfontosabb szempont az üdülési hely kiválasztása szempontjából. Ezek mellett a kedvező éghajlatot és az egyedülálló hangulatot keresik a turisztikai célpont meghatározásakor.
194
Irodalomjegyzék 1. A Magyar lakosság utazási szokásai, 2010, Magyar Turizmus Zrt. 2. A világgazdasági válság és a turizmus, a Magyar Turizmus Zrt. Tájékoztatója, 2009 3. Az Európai Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Brüsszel, 2010.06.30 4. Éves növekedési jelentés, 3. Melléklet, Európai Bizottság, Brüsszel, 2011.01.12 5. Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről, KSH, 2010 július 6. Románia turizmusa, Országos Statisztikai Hivatal, Románia, 2010 7. http://turizmusinfo.com/az-europaiak-a-valsag-miatt-hazajukban-nyaralnak/, 2010.09.12 8. http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/az_europaiak_40__a__a_magyarok_tobb_ mint_fele_mond_le_iden_a_nyaralasrol, 2010.10.25
195
Dr. HUSZKA Péter Széchenyi István Egyetem Gazdaságtudományi Kar A közép-dunántúli régió turisztikai szokásainak vizsgálata, avagy mennyire fontos az egészség egy szabadidős programban? 1. Bevezetés A szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Szinte mindenki szükségét érzi időnként, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították - tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Az emberek nagy része él nagyvárosokban vagy éppen ingázik otthona és a munkahely között, ez a megfeszített tempó adja a magyarázatot a környezetváltozás, az utazás szükségességére. A turizmus az utazás, a pihenés, az élményszerzés, a fizikai és szellemi megújulás mellett lehetővé teszi új és új emberi kapcsolatok kialakulását. Ezzel párhuzamosan, mint ahogy azt KÁLDI, KELLER és HUSZKA (2009) megfogalmazta "A szállodaipar vállalkozásai felismerték annak fontosságát, hogy a Maslow-féle szükséglet piramis több eleméhez egyidejűleg igazítsák kínálatukat. Legtöbb esetben, és különösen a szezonális hatások kiegyenlítése céljából összetett programokat kínálnak vendégeik számára, melynek célja a vendégkör élményszerzésének biztosítása. Az elméleti tudomány és a gyakorlat között e tekintetben párhuzam fedezhető fel. " A turizmus gazdasági jelentősége hazánkban az 1990-es években felértékelődött. Felismerték, hogy hatékonyan szolgálja a lakosság életkörülményeinek javulását, valamint egyre inkább szerves része a nemzetközi, a nemzeti politikai és gazdasági folyamatoknak. A turizmus pozitív hatással lehet a természeti környezetre a nemzeti parkok és természetvédelmi területek létesítése, az erdők és a környezet védelme által. A gazdasági környezetre munkahelyek teremtésével, az infrastruktúra fejlesztésével, valamint a szolgáltatások bővülésével. A társadalmi életre is pozitív hatást gyakorolhat a közösségi élet fejlesztése, a helyi értékek újjáélesztése és a társadalmi-kulturális integráció megerősítése által. Természetesen negatív hatásai is lehetnek az idegenforgalomnak. A természeti környezetre káros hatást gyakorolhat a környezetbe nem illő építkezés, a vizek, hegyek, erdők természetes állapotának megzavarása, a szemetelés, a levegőszennyezés. Gazdasági hatásai lehetnek az infrastruktúra túlterhelésének, feketegazdaságnak. Nemzetközi és hazai szinten is egyre jelentősebb szerepet kap az erdők közjóléti funkciója a másik kettő, a gazdasági és a védelmi-természetvédelmi funkciók mellett. Európában ez a folyamat mára azt eredményezte, hogy a társadalom elvárásai alapján a rekreációs-esztétikai funkció egyre inkább előtérbe került. A lakosság egészségi és pszichés állapotát kimutathatóan pozitívan befolyásolja a megfelelő környezetállapot. Nemzetközi szinten számos kutatás foglalkozott, foglalkozik ezeknek a hatásoknak a kimutatásával, értékelésével, illetve a folyamatok minél részletesebb elemzésével, megértésével. Vizsgálatunkkal mi is szeretnénk ehhez a „hazai adatokat mintegy hozzáadni”. A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen rendszerességgel járnak az emberek üdülni, mi az utazásaik fő célja és motivációja, illetve mik azok a 196
tényezők, melyek az utazási döntéseiket befolyásolják. A vizsgálat kitekintést ad az egészségturizmus speciális és talán kevésbé kutatott területére és ezáltal az erdei turizmus néhány érdekes összefüggését is feltárja. 2. Anyag és módszer Jelen publikáció elsősorban a közép-dunántúli régió turisztikai szokásait vizsgálva 185 db kérdőív adatainak elemzésén alapul. A vizsgálatba bevont személyek kiválasztása önkényesen a hólabda módszer alkalmazásával történt. A válaszadók 27%-a 29 év alatti, 29%-a 30-39 év közötti, 35 %-a 40-59 év közötti és 9 %-a 60 évnél idősebb volt. 69%-uk önálló keresettel rendelkezett, 17%-uk valamilyen „nyugellátásban részesült”, 57%-uk volt nő. A kérdőív döntően zárt kérdésekből tevődik össze, melynek túlnyomó részében ötfokozatú skálán kellett kiválasztani a válaszokat. A nagyszámú adat feldolgozása az SPSS for Windows 14.0 matematikaistatisztikai programcsomag segítségével történt. A program felhasználásával gyakorisági eloszlások, kereszttáblázatok segítségével vizsgáltam az egyes változók egymással, valamint a háttérváltozókkal való összefüggéseit. Az átlagszámítások mellett a Chi2-próbával szignifikancia vizsgálatokat is végeztem (MALHOTRA, 2001). 3. Irodalmi áttekintés 3.1.1. Turizmuspolitika az Európai Unióban és Magyarországon Európa a világ vezető turisztikai fogadóterülete, részesedése a világ nemzetközi turista érkezéseinek számából 58%, a kontinensen belüli forgalom 85%-a az Európai Unió tagállamaiban bonyolódik le. Ennek ellenére még sincs egységes európai szintű turizmuspolitika, így az idegenforgalmi ágazat szabályozása tagországonként eltérő. A tagállamok összességére vonatkozó átfogó turizmuspolitika hiányában az Európai Unió általános célként fogalmazta meg a közösség vonzóbbá tételét a harmadik országok látogatói számára az idegenforgalmi üzletág erősítése és fejlesztése által. Az európai turizmusnak igazodnia kell a világ turizmusfejlesztési törekvéseihez, miszerint törekednie kell a legjobb minőség, a magas technikai színvonal és a fenntartható turizmus elérésére, így továbbra is megmaradhat Európa turisztikai vonzereje. 3.2
A magyar turisztikai szektor helyzete
Hazánk gazdaságában az európai átlaghoz hasonlóan a turizmus az egyik legjelentősebb ágazat. Ez az egyik nemzetközileg is versenyképesnek mondható szektor, mivel termékei iránt folyamatos kereslet tapasztalható. A turizmus nagymértékben növeli a gazdaság teljesítményét. A statisztikai értelemben vett turizmus szektor, tehát a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás a nemzetgazdaságban megtermelt GDP 1,5%-ának felel meg. A teljes közvetlen turizmus szektor a GDP 4,66%-át adja. A teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor, amely magában foglalja a teljes közvetlen turizmus szektorral kapcsolatban lévő, ahhoz beszállítói tevékenységgel hozzájáruló teljesítményét is, a GDP 8,76%-át adta. A szektorban foglalkoztatottak száma 328 ezer fő, mely az összes alkalmazott 12%-a (GKI, 2004, MUNDRUCZÓ et al. 2010). 197
A turizmus 2006-ban elkészült szatellit számlái alapján elmondható, hogy a turisztikai ágazatok kibocsátása 2535 milliárd forint, ez az ország egészét tekintve 5%, a bruttó hozzáadott értékük 1086 milliárd forint és 5,3% volt (KSH 2009). Az adatok további elemzése azt mutatja, hogy a magyar gazdaságban a bruttó hozzáadott érték a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban az utolsó másfél évtizedet tekintve monoton növekvő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy ennek értéke 1995-ben 101 milliárd, 2005-ben 304 milliárd, 2008-ban 359 milliárd forintot tett ki. A bruttó hozzáadott értéknek ezzel a folytonos növekedési tendenciájával szemben a GDP-hez viszonyított aránya az utóbbi években nem nőtt, hanem inkább csökkenéssel jellemezhető. Ez azt jelenti, hogy a 90-es évek közepére jellemző a 11 %-ot meghaladó GDP részesedése 2009-re nem érte el a 8 százalékot (KSH, stADAT-táblák). A turizmus alapágazataiban vállalkozásként működő cégek 97%-a kis létszámú, elsősorban korlátolt felelősségű társaság vagy betéti társaság. A nagyobb létszámú vállalkozások szállodai szolgáltatással, rendezvényi étkeztetéssel foglalkoznak, valamint egyéb vendéglátás szakágak területén tevékenykednek. 3.3
A válság hatása a turizmusra
2008-ban a hazai turizmus jó eredményeket ért el, de az utolsó hónapokban már érezhető volt a válság hatása, mind a külföldi, mind pedig a belföldi kereslet terén némi visszaesés mutatkozott. A vendégéjszakák száma csökkent, míg a vendégek száma növekedett, ez azzal magyarázható, hogy az utazók nem mondanak le a szabadidejük eltöltéséről a válság ellenére sem, inkább kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe, kevesebb időt töltenek el a kiválasztott helyszínen, területen, kevesebb pénzt fordítanak utazásra. Magyarországon a Magyar Turizmus Zrt. felmérése szerint a lakosság 62,4%-át befolyásolja a bizonytalan gazdasági helyzet, kevesebb pénzt költenek utazásra, családok 25%-a nem is tervez semmilyen utazást, népszerűbbek lettek a belföldi célpontok, valamint az akciós utazások. Az üzleti vendégéjszakák száma 25-35%-kal esett vissza. A vendéglátásban tevékenykedő kis- és középvállalkozások bevételei 30-40%-kal csökkentek. A luxusutazásokra nem hatott a válság, irántuk nem csökkent a kereslet. 2009. január-szeptemberi időszakban a vendégek és vendégéjszakák száma 8,4%-kal csökkent, ezen belül a külföldi vendégek száma 11%-kal, a vendégéjszakák száma 10,8%-kal lett kevesebb. Ám a versenytárs országaink közül Ausztriából és Csehországból hazánkba érkező turisták száma növekedést mutatott (Turizmus Panoráma Bulletin 2009/222.) A Magyar Turizmus Zrt. válságkezelési stratégiájában szerepel a belföldi és a közeli országokra összpontosítás - a marketingakciókat nagyobb mértékben irányítják erre a szegmensre, a vendégbarát Magyarország kampány felhasználása a magyar lakosság és a szolgáltatók körében. Szorosabb együttműködést kívánnak létrehozni a turisztikai szakmával, a légitársaságokkal való együttműködést erősíteni kívánják, a vonattal és busszal érkezőkre nagyobb hangsúly fektetnek (www.itthon.hu). A turisztikai világszervezet, az UNWTO turizmust segítő globális politikát siettet, miszerint arra kéri a kormányokat, hogy ösztönözzék az idegenforgalmi ágazatot, ne gördítsenek pénzügyi akadályokat az utazások elé, mivel a turizmus nagymértékben hozzájárulhat a fenntartható gazdasági fejlődéshez. Mindehhez szükségszerűek a kereskedelem-fejlesztő, adminisztrációt csökkentő és infrastruktúra építő valamint az adó-racionalizáló lépések (Turizmus Panoráma Bulletin 2009/220). 198
4. Eredmények és értékelésük A vizsgálat kezdetén arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a kutatásban részt vevő személyek mely évszakokban járnak általában üdülni (1. ábra). Az adatok elemzése egyértelműen mutatják, hogy megmutatkozik az erős szezonalitás, hiszen a válaszadók 75%-a a nyári hónapokat választja a legszívesebben a turisztikai célú utazások lebonyolítására. A nők és a 18-39 év közötti korosztály körében ez az arány még magasabb (majdnem 90%). Az őszi, a tavaszi és a téli hónapok már kevésbé népszerűek, a megkérdezettek mindössze 11,6%-a választja az őszi hónapokat üdülésre, a téli és tavaszi hónapokat pedig csak 6,6%-uk. Ezek a hónapokat általában azok választják, akik évente többször is tesznek turisztikai célú utazásokat, illetve az őszi, téli hónapokat kedvelők általában külföldi célhelyeket választanak üdülésük eltöltésére. Közülük is többségben voltak a diplomával rendelkező, egyedülálló nők, és a kimondottan jó anyagi körülmények között élő gyermekes házaspárok. Az üdülési szokások évszakonkénti megoszlása
11,6%
6,6%
6,6%
75%
Tavasz
Nyár
Ősz
Tél
1. ábra: Az üdülési szokások évszakonkénti megoszlása A 2. ábrán az üdülések évszakonkénti megoszlása, gyakorisága látható, hogy a vizsgálatban részt vevők évente hányszor tesznek valamilyen turisztikai célzatú utazást. A megkérdezett személyek 82,5%-a évente egyszer jár üdülni, 13,3%-uk egy évben kétszer, és mindössze 4,2 % azoknak az aránya, akik háromszor tesznek egy napnál hosszabb ideig tartó utazást. A nők aránya magasabb az évente egyszeri utazások körében a férfiakénál. Akik egy évben többször utaznak azok jellemzően a 18-29 és a 40 évnél idősebb korosztályból kerülnek ki. Ismerve a hazai viszonyokat, feltételezhető az, hogy ez a korosztálybeli megoszlás magyarázza azt, hogy a fiatalabb korosztály kitolja a családalapítást a harmincas éveikre, más a preferenciarendszerük, több idő és pénz jut saját igényeik kielégítésére. Az idősebb korosztálynak pedig már nincsenek kicsi gyermekeik, akik azért engedhetnek meg maguknak évente többszöri utazást. Az évente többször kikapcsolódók körében népszerűek a wellness és egészségturisztikai szolgáltatások.
199
Az üdülések gyakorisága Negyedévente
Félévente
4,2%
Évente
13,3%
82,5%
2. ábra: Az üdülések évszakonkénti megoszlása A kutatás folytatásaként arra a kérdésre kerestük a választ, hogy melyek az utazások fő céljai, azaz ki és miért utazik el egy belföldi kirándulásra, mi fontos számára ott és akkor. Kérdőíves felmérésünk során a válaszadóknak egy ötfokozatú skálán kellett bejelölniük az utazások fő céljainak fontosságát (5= nagyon fontos, 1= egyáltalán nem fontos). A 3. ábrán az utazási célokat fontosságuk csökkenő sorrendjében mutatjuk be.
3. ábra: Az utazások fő céljainak fontosságát Az eredmények alapján mindenekelőtt megállapítható, hogy a megkérdezettek számára – egy hazai utazás során – a kikapcsolódás (4,5) a legfontosabb célkitűzés. Ez az adat fontos az egészség megítélése szempontjából is, hiszen abban mindenki egyetért, hogy egy „gondtalan laza hét” vagy akár pár nap rekreációs értéke felbecsülhetetlen. Ebben a kérdésben a válaszadók is egységesek, hiszen ebben az esetben a legalacsonyabb a szórás (0,76). Érdemes megjegyezni, hogy az ábra azt mutatja számunkra, hogy az üdülési célok három jól elkülöníthető szegmensre oszthatók. Az első a már az előzőekben említett kikapcsolódás, a második csoportba sorolható a családdal, gyermekeinkkel való együttlét és a természetjárás. Ez utóbbiak 3,8-es átlagértéke azt mutatja 200
számunkra, hogy viszonylag fontos célként fogalmazódnak meg ezek egy utazás tervezése során. A harmadik célkitűzés már nem ennyire egységes és a „gyenge hármas” átlag is mutatja, hogy ezek a válaszadók számára már kevésbé jelentősek. Az ide tartozó rokonlátogatás, városnézés, egészségturizmus és kulturális feltöltődés esetében a háttérváltozók tekintetében is jelentős különbségek figyelhetők meg, és némely esetben (pl. rokonlátogatás) nagy szórással jellemezhető. A falusi turizmus, mint utazási célkitűzés pedig meglepően kevesek számára vonzó, akárcsak az ábrán nem szereplő üzleti turizmus. A statisztikában az átlagok sok mindent megmutatnak, de legalább ennyi dolgot el is rejtenek, ezért vizsgáljuk meg, hogy az utazások fő céljának fontossági megítélése százalékos formában milyen eredményeket hozott, hiszen ez részletesebb elemzést is lehetővé tesz. A 4. ábra az utazások fő céljának fontossági elemzését tartalmazza. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ábrán a két felső és két alsó kategória összevontan kerül bemutatásra, azaz a nagyon fontos és többnyire fontos illetve a nem fontos és az egyáltalán nem fontos kategóriák számértéke összeadva kerülnek bemutatásra. Ezáltal három jól elkülöníthető csoportot alakítható ki.
4. ábra: Az utazások fő célja A 4. ábra adatai egyértelműen jelzik számunkra napjaink realitásait, azaz üdüléseink során elsődleges célként fogalmazódik meg bennünk a kikapcsolódás és a családdal, gyermekeinkkel való együttlét. Nem meglepő, hogy a megkérdezettek majd 91%-ának nagyon fontos, illetve fontos tényező (65%-uknak nagyon fontos, 26%-nak fontos) a kikapcsolódás. Senki nem adta erre a kérdésre azt a választ, hogy a kikapcsolódás számára egyáltalán nem fontos. Azok a személyek, akiknek a kikapcsolódás nem fontos (4%) általában üzleti indíttatású utazásokat tesznek (a nyitott kérdésekre adott válaszok alapján). A családdal, gyermekkel való együttlét a családos válaszadók 97%-nak volt fontos, csupán 3 nő! Válaszadó mondta, hogy számára ez nem fontos. 34%-ék azok aránya, akik bizonytalanok vagy elutasítók e kérdés vonatkozásában. Eredményeimmel megegyező következtetéseket tett ERCSEY (2010) is, amikor egy kutatás során megállapította, hogy a családi és baráti kapcsolatok az életminőség szempontjából rendkívüli fontossággal bírnak. Az e csoportba tartozók kivétel nélkül akik „egyedül élnek”, vagy elváltak, de gyermekkel nem rendelkeznek. A természetjárás a kikapcsolódáson belül a legmeghatározóbb, a vizsgált 201
személyek 29%-ának nagyon jelentős, 37%-nak fontos célja a természetjárás. 19%uk jelölte közepesen fontosnak, 15%-uknak nem vagy egyáltalán nem fontos tényező a természetjárás. A városnézés már kevésbé képvisel meghatározó tényezőt, mint a kikapcsolódás. A megkérdezettek 17%-ának nagyon fontos célja a városnézés, 31%uknak fontos, 35% azoknak az aránya, akiknek közepesen fontos, 19%-uknak egyáltalán nem vagy nem fontos. A nők körében kedveltebb cél a városnézés, a férfiak számára kevésbé jelentős tényező. A wellness és az egészségturizmus fontosságára adott válaszokból kiderült, hogy 23% azoknak az aránya, akik ebben a turisztikai ágazatban lelik meg a fő céljukat, a kikapcsolódást. 27%-uknak közepesen jelentős tényező a wellness és egészségturizmus, 20%-nak nem, 9%-nak egyáltalán nem fontos. Ez az ágazat inkább az idősebb korosztály és a tehetősebbek körében népszerű, a fiatalok más alternatívákat keresnek. Ezt a kutatási eredményt erősítik meg KONCZOSNÉ et al. (2010) eredményei is, miszerint „A vizsgált, 63 év átlag életkorú csoportban kimutathatók a fogyasztói trendek és ellentrendek, közülük is kiemelten a testmozgás (wellness) és az egészség kap hangsúlyos szerepet.” A kulturális feltöltődés inkább a nők számára jelent célt, a férfiak kevésbé jelölték jelentős faktornak. A megkérdezett személyek 40%-a jelölte a kulturális feltöltődést nagyon fontos illetve fontos célként (14-26%), 31%-uknak közepesen jelentős, 29%-nak egyáltalán nem vagy nem fontos tényező. A falusi turizmus nem képez jelentős tényezőt a megkérdezettek körében, nagyobb arányra számítottam, mivel a megkérdezettek 57%-a városi lakos és úgy gondoltam, hogy ez a szektor az ő körükben nagyobb népszerűségnek örvend. Viszont az is igaz, hogy a kisvárosokban élők számára nem idegen a falusi életforma. A megkérdezettek mindössze 5%-a jelölte meg nagyon fontos turisztikai célként, 10%-uknak fontos. 24%-nak közepesen, 34%-nak nem és a maradék 32%nak egyáltalán nem fontos a falusi turizmus. Az üzleti turizmus kevesek számára jelent fő turisztikai célt, a megkérdezettek mindössze 7% jelölte fontos vagy nagyon fontos összetevőnek az üzleti utazást. Vajon milyen tényezők befolyásolják leginkább utazásainkat? A következő, 5. ábra tartalmazza azon tényezők fontossági megoszlását, amelyek az utazás során leginkább befolyásolják az embereket. Az egyik legjelentősebb motiváló összetevő a pihenés és relaxáció. A megkérdezettek több mint 89%-ának a pihenés és a relaxáció jelenti a legnagyobb ösztönzést turisztikai utazásra. 55%-uknak nagyon fontos, 34%-nak fontos meghatározó, 8%-nak közepesen fontos, 3%-nak nem fontos, nem volt senki, aki azt jelölte volna meg, hogy a pihenés egyáltalán nem motiválja utazása során. Ezt erősíti (KÁLDI, KELLER és HUSZKA (2009) megállapítása is, miszerint "A gazdasági, pénzügyi válság idején felértékelődött azoknak a marketing kommunikációs csatornáknak a szerepe, amelyeken keresztül személyre szabott kínálatokat ajánlanak a vállalkozások a potenciális és törzsvendégeik számára, mégis széles körben érik el célcsoportjaikat. Az aktív pihenés, a sport, a túra, a horgászat, vadászat stb. is sokak számára igen jelentős inspiráció. A kérdőívet kitöltők 27%-a jelölte az aktív pihenést a leginkább motiváló tényezőnek, 38%-uk fontosnak, 20%-uk közepesen fontosnak, 15%-uknak nem vagy egyáltalán nem jelent motivációt utazása esetén. Az anyagi megfontolások, mint például az alacsony költségek vagy a közeli célpont inkább a nők körében jelentenek fontos tényezőt, a férfiak kevésbé foglalkoznak az anyagiakkal. Összességében a megkérdezettek 49%-a jelölte meg 202
az anyagi megfontolásokat nagyon fontos és fontos faktornak, 35%-nak közepesen fontos, míg 14%-nak nem vagy egyáltalán nem jelent meghatározó tényezőt, de mint említettem ők inkább férfiak. Az éjszakai élet, a szórakozás, a vendéglátó ipari egységek nagy száma a fiatal korosztály számára képez jelentősebb motivációt. A megkérdezett személyek 39%ának a legfőbb illetve fontos ösztönzője az utazás során az éjszakai élet, 21%-ának közepesen fontos, 23%-uknak nem, 17%-uknak egyáltalán nem fontos az utazása során. A kérdésen belül a vízpart, strand, tó, folyópart közelsége kapta a második legtöbb szavazatot a motiváló tényezők közül. 42% azoknak a személyeknek az aránya, akik számára elengedhetetlen valamilyen fürdőzésre alkalmas vízpart közelsége nyaralása alatt. 35%-nak fontos, hogy legyen a közelben vízpart, 13%-nak közepesen fontos, 3 illetve 7%-nak nem vagy egyáltalán nem jelent ösztönzést a vízpart közelsége. A természeti értékek, például nemzeti parkok felfedezése is népszerű a megkérdezettek körében. 28-41%-uknak a leginkább motiváló és egyszerűen motiváló tényezőt jelent a természeti értékek megismerése. 25%-ukat közepesen ösztönzi, 5%-ukat nem ösztönzi, és a válaszadók között csupán két olyan személy volt, akit egyáltalán nem motiválna ezen értékek felfedezése. A világörökségek megismerése szintén kedvelt motiváló tényező. 25-35% írta azt, hogy számára nagyon fontos illetve fontos meghatározó a világörökségek megtekintése, 32%-nak közepes motiváló erőt jelentenek, 8%-nak nem fontos, szintén senki nincs, akinek egyáltalán nem jelent motivációt a világörökségek megismerése. Inkább a fiatalok azok, akiket nem ösztönöznek ezek a kincsek.
5. ábra: Az utazások motivációi Az úti cél megválasztásának további befolyásoló tényezőit a 6. ábra szemlélteti. Jól látható, hogy a nyaralások alatt az étkezési lehetőség 35-35%-ban nagyon fontos illetve fontos tényező, 25%-ban közepesen fontos és a válaszadók mindössze 5%-a jelölte egyáltalán nem jelentős tényezőnek. A nők több mint 90%-ának igen meghatározó, a kevésbé fontosnak és az egyáltalán nem fontosnak általában férfiak tekintik a biztosított étkezési lehetőséget. Véleményem szerint ennek oka, hogy a nők nap mint nap főznek, így a nyaralás alatt szívesen félreteszik főzőtudományukat, a férfiak viszont ilyenkor szívesen ragadnak „fakanalat” kerti sütések alkalmával. Az üdülések sem mentesek bizonyos technikai adottságoktól, az internet, a telefon stb. elérhetősége a válaszadók 13-13%-ának nagyon jelentős illetve jelentős. 203
24%-nak közepesen, 30%-nak nem, míg 20%-nak egyáltalán nem fontos ezeknek a megléte a nyaralás ideje alatt. A közbiztonságot a vizsgált személyek 37-42%-a ítéli nagyon fontosnak és fontosnak, 20%-uk közepesen és 1%-uk nem fontosnak. A vendégszeretet is igen meghatározó tényező, a válaszadók 50-25%-a számára nagyon jelentős és fontos a nyaralás helyszínén az általános vendégszeretet, 19%-uknak közepesen és 6%uknak nem fontos. Az árak a válaszadók 50%-ának nagyon fontos, 32%-uknak jelentős, 13%uknak közepesen fontos, 5%-uknak nem fontos.
6. ábra: Az úti cél megválasztásának további befolyásoló tényezői 5.
Összefoglalás
A szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Szinte mindenki szükségét érzi időnként, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították - tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Jelen publikáció elsősorban a közép-dunántúli régió turisztikai szokásait vizsgálva 185 db kérdőív adatainak elemzésén alapul. A vizsgálatba bevont személyek kiválasztása önkényesen a hólabda módszer alkalmazásával történt. A vizsgálat eredményei a következőekben összegezhetőek: A válaszadók 75%-a a nyári hónapokat választja a legszívesebben a turisztikai célú utazások lebonyolítására. A nők és a 18-39 év közötti korosztály körében ez az arány még magasabb (majdnem 90%). Az őszi, a tavaszi és a téli hónapok már kevésbé népszerűek, a megkérdezettek mindössze 11,6%-a választja az őszi hónapokat üdülésre, a téli és tavaszi hónapokat pedig csak 6,6%-uk. Ezek a hónapokat általában azok választják, akik évente többször is tesznek turisztikai célú utazásokat, illetve az őszi, téli hónapokat kedvelők általában külföldi célhelyeket választanak üdülésük eltöltésére. Közülük is többségben voltak a diplomával rendelkező, egyedülálló nők, és a kimondottan jó anyagi körülmények között élő gyermekes házaspárok. Akik egy évben többször utaznak azok jellemzően a 18-29 és a 40 évnél idősebb korosztályból kerülnek ki. Az évente többször kikapcsolódók körében népszerűek a wellness és egészségturisztikai szolgáltatások. Az eredmények alapján mindenekelőtt megállapítható, hogy a megkérdezettek számára – egy hazai utazás során – a kikapcsolódás (4,5) a legfontosabb célkitűzés. 204
Ez az adat fontos az egészség megítélése szempontjából is, hiszen abban mindenki egyetért, hogy egy „gondtalan laza hét” vagy akár pár nap rekreációs értéke felbecsülhetetlen. Ebben a kérdésben a válaszadók is egységesek, hiszen ebben az esetben a legalacsonyabb a szórás (0,76). Az üdülési célok három jól elkülöníthető szegmensre oszthatók. Az első a már az előzőekben említett kikapcsolódás, a második csoportba sorolható a családdal, gyermekeinkkel való együttlét és a természetjárás. A wellness és az egészségturizmus fontosságára adott válaszokból kiderült, hogy 23% azoknak az aránya, akik ebben a turisztikai ágazatban lelik meg a fő céljukat, a kikapcsolódást. Ez az ágazat inkább az idősebb korosztály és a tehetősebbek körében népszerű, a fiatalok más alternatívákat keresnek Az anyagi megfontolások, mint például az alacsony költségek vagy a közeli célpont inkább a nők körében jelentenek fontos tényezőt, a férfiak kevésbé foglalkoznak az anyagiakkal. Összességében a megkérdezettek 49%-a jelölte meg az anyagi megfontolásokat nagyon fontos és fontos faktornak. Az éjszakai élet, a szórakozás, a vendéglátó ipari egységek nagy száma a fiatal korosztály számára képez jelentősebb motivációt. A kulturális feltöltődés inkább a nők számára jelent célt, a férfiak kevésbé jelölték jelentős faktornak. A közbiztonságot a vizsgált személyek 37-42%-a ítéli nagyon fontosnak és fontosnak, 20%-uk közepesen és 1%-uk nem fontosnak. A vendégszeretet is igen meghatározó tényező, a válaszadók 50-25%-a számára nagyon jelentős és fontos a nyaralás helyszínén az általános vendégszeretet-
205
Irodalom: 1. ERCSEY Ida: A kulturális szolgáltatások fogyasztásának hatása az életminőségre. In: Marketing Oktatók Klubja 16. Országos Konferencia, Budapesti Kommunikációs Főiskola, Budapest, 700-710, 2010. 2. GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus makrogazdasági szerepe, 2004. október http://www.gki.hu/docs/turizmus_makrogazdasagi_szerepe 3. KÁLDI Judit, KELLER Veronika, HUSZKA Péter: Beszéljünk vagy beszélgessünk? – avagy a szolgáltatás-alapú megközelítés és az interaktív kommunikáció jelentősége egy nemzetközi szállodalánc esetében. In: „Új marketing világrend” Marketing Oktatók Klubja Konferencia, 538-552 Budapest, 2010. augusztus 26-27. ISBN 978-963-88943-1-1 4. KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI Márta, BUDAHÁZI Judit, DUSEK Tamás, KOVÁCSNÉ TÓTH Ágnes, ZAKARIÁS Géza: A generációsmarketing jelentősége egy felsőoktatási intézmény példáján. In: Új marketing világrend” Marketing Oktatók Klubja Konferencia, 538-552 Budapest, 2010. augusztus 26-27. ISBN 978-963-88943-1-1 5. KSH: Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről, 2009. augusztus http://www.ksh.hu (2010.11.18) 6. KSH: stADAT-táblák – idősoros éves adatok 7. MALHOTRA Naresh K: Marketingkutatás. Bp.: Műszaki könyvkiadó, 2001. 8. MUNDRUCZÓ Györgyné, PULAY Gyula, TÖKÖLI László: A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata. Állami Számvevőszék Kutató Intézete Budapest, 2010. 9. http://www.itthon.hu (2010.12.08) 10. http://www.turizmus.com/bulletin-Turizmus Panoráma Bulletin 2009/222 (2011.01.25) 11. http://www.turizmus.com/bulletin-Turizmus Panoráma Bulletin 2009/220 (2011. 02.08)
206
ORBÁN Dezső Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Humánerőforrás tartalékok Az idegenforgalom humánerőforrás tartalékainak vizsgálata során úgy gondoltam, hogy Magyarország megítélése tekintetében elégséges három egymástól eltérő gazdasági, társadalmi adottságokkal rendelkező térségét vizsgálat alá vonni ahhoz, hogy egy elfogadható, alátámasztható megállapításra jussunk az adott kérdés kapcsán. Az általam megjelölt három terület. • Budapest • Észak-nyugat Magyarország • Észak Magyarország A megjelölt területek kiválasztásának indoklása: Budapest A fővárost, mint sok más esetben, ebből a vizsgálatból sem lehet kihagyni. Az ország fővárosa a maga közel hárommilliós (agglomerációkkal együtt) lakosságával szinte egyharmadnyi vizsgálati alanyt jelent Magyarországon. A vendéglátás és idegenforgalom országos fellegvára, a legnagyobb felvevőpiac, ami a szakmát illeti. Az iskolák, szakképző intézmények tekintetében a legnagyobb választék, valamint a legnagyobb létszámú képzés is itt zajlik. Ezen indokok alapján a város vizsgálata feltétlenül szükséges. Észak-nyugat Magyarország A főváros mellett ez az a térség, amiről elmondható, hogy mind gazdaságilag, mind idegenforgalmilag fejlett. A vidéki térségek közül ez a terület testesíti meg azt a haladást az oktatásban is, melyet a minta területek közé feltétlenül fel kell venni. Észak Magyarország A mintavétel harmadik területe. Idegenforgalmi attrakciókban gazdag, ugyanakkor sajnos gazdaságilag az egyik legszegényebb terület az országban. Szakmai képzésben viszont sok pozitív dolgot lehet a térségről elmondani így bízom benne, hogy az összehasonlításhoz megfelelő alapot szolgáltat. Észak-nyugat Magyarország elemzése A térség bemutatásához, elemzéséhez Győr Moson Sopron megyét választottam. Ahhoz, hogy a kifejezetten szakmai erőforrás tartalékok bemutatásra kerüljenek, egy nagyobb halmaz vizsgálatából kell kiindulni. 2009 és 2010 évben a következőképpen alakult a megye középiskolai tanulóinak létszáma:
207
2009 évben Gimnáziumi tanulók száma: Szakközépiskolai tanulók száma: Szakiskolai tanulók száma:
8 791 fő 11 956 fő 6 558 fő
2010 évben Gimnáziumi tanulók száma: Szakközépiskolai tanulók száma: Szakiskolai tanulók száma:
8 373 fő 12 278 fő 6 821 fő
A számadatokat összehasonlítva számottevő változás nem figyelhető meg. A 167 főnyi növekedés még az 1%-os eltérést sem mutatja. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy még nem érkezett el a megjósolt demográfiai változás. Egy adatra ugyanakkor érdemes odafigyelni. Sokszor hangzott el már különböző médiumokban a szakmai képzés fontossága. Sokan mondták már, hogy a sok elméleti szakember helyett már itt lenne az ideje az erősebb szakképzésnek. Talán ennek az első hatása figyelhető meg azzal, hogy a gimnáziumi létszám az egyik évről a másikra mintegy 5%-kal csökkent. Az adatok további szűkítése a szakmai irányvonal megtalálásához elengedhetetlen. A továbbtanulás szempontjából a halmaznak azon elemeivel kell számolni, mely az érettségizett tanulókat tartalmazza. Ez az a csoport mely szakmai érettségijével illetve továbbtanulásával a jövőben az idegenforgalom humánerőforrás tőkéjét alkotni fogja. Ezt a humánerőforrás tőkét a következő öt csoportba oszthatjuk. 1. A középfokú intézményben szakmai oktatásban nem részesülő gimnáziumi tanuló, aki idegenforgalmi képzésben vesz majd részt a felsőoktatásban. 2. A középiskolában megszerzett szakmai tudást szakirányú felsőoktatásban tovább kamatoztató hallgatók halmaza. 3. A középiskolában megszerzett szakmai tudást, felsőoktatásban történő továbbtanulással már nem mélyítő, hanem piaci körülmények között hasznosító tanulók csoportja. Sajnos sok tanuló az iskola végeztével úgy dönt, hogy mégsem ezt a pályát választja a jövőben. Ők egy külön csoportot alkotnak. 4. Mind a tanulás mind a szakmai továbbképzés szempontjából teljesen pályaelhagyók csoportja. Az utolsó csoportot azok a diákok képezik, akik a jövőben a humánerőforrást más iparágban erősítik. 5. A középiskolában szakmai tudást megszerzett tanuló, aki valamilyen okból tudását nem szakirányban szeretné tovább fejleszteni. Az idegenforgalmi humánerőforrás tőke tartalékok szempontjából az ideális a 2.-es csoport. A megyében három középfokú intézmény képez állami képzési struktúrában szakembereket. Vizsgálatom tárgya ezért ezen intézményekre korlátozódik (természetesen más iskolákban is előfordulnak turizmushoz köthető képzések, de ezek csak kiegészítő jellegűek). • Sopron Vendéglátóipari Szakközépiskola • Győr Krúdy Gyula Gimnázium Két Tanítási nyelvű Középiskola és Idegenforgalmi Vendéglátóipari Szakképző Iskola • Haller János Általános Szakközép és Szakiskola, Mosonmagyaróvár
208
1. ábra: Turisztikai szakemberképzés
Forrás: Saját szerkesztés Vizsgálatomat a továbbiakban a szakközépiskolai képzés elemzésére fordítottam. A korábban megfigyelt növekedés a gimnáziumok rovására itt is megfigyelhető. A győri iskolában 4.4%-kal míg Sopronban 8%-kal emelkedett a szakközépiskolában tanuló diákok száma a két év összehasonlításában. Bár Mosonmagyaróváron a tanulók számában némi csökkenést tapasztaltunk ennek ellenére megállapítható, hogy megyei szinten üdvözítően 4,3%-kal növekedett az idegenforgalmi és vendéglátóipari szakközépiskolában tanulók száma. Az érettségit követő továbbtanulás hasonló eredményt mutat az intézményekben. A középiskolák tanulóinak mintegy 22,9%-a jelentkezett 2009-ben továbbtanulásra. Győrben ez a szám 21,5%-ra Sopronban 18,4%-ra, míg Mosonmagyaróváron 28,4%-ra alakult. Tulajdonképpen ebben még semmi meglepő nincs is , hiszen az intézmények ezen képzései nem kifejezetten a továbbtanulásra készíti fel a diákokat. Én azt gondolom, hogy a korábbi évekhez képest ez még így is egy nagyon szép jelentkezői szám. Egy évvel később az adatok még mindig jónak mondhatók. 2010-ben megyei szinten az adatok ugyan 1,5%-os csökkenést mutatnak, de ez semmiképpen sem nevezhető számottevő változásnak. Területi szinten ugyanakkor már érdekes eltérések figyelhetők meg. Győrben és Sopronban 2-2%kal kevesebben jelentkeztek továbbtanulásra. Némi meglepetésre Mosonmagyaróvár produkált kiugró adatot. A Haller Iskolában az előző évihez képest 10%-kal növekedett az eredmény. Milyen okok vezethetnek oda, hogy a két nagy létszámú szakközépiskola továbbtanuló diákszáma csökken? • gyengébb képességű tanulók a középiskolában • gyengül a képzés minősége • területi szakmai telítettség a diplomások körében • több szakmai lehetőség a nem diplomások körében A jelentkezők 96%-át felvették a felsőoktatásba 2009-ben. A számok mindenhol nagyon impozánsak. Győrben a jelentkezők 95%-át, Sopronban 93%-át 209
Mosonmagyaróváron 100%-át felvették (itt jegyezném meg még egyszer, hogy felvétel alatt értjük az OKJ-s és FSZ rendszerű továbbtanulásokat is) . Ez a 96%-os összesített átlag nagyon szép eredmény. Mondhatjuk, hogy szinte biztosra mentek a jelentkezők. Sajnos megint a következő, 2010-es év hozta a gyengébb adatokat. A felvételizők aránya mindenhol jelentős visszaesést mutat. Sajnos 2010-ben már csak a felvételire jelentkezett tanulók 87,6%-ának felvételi eredménye volt csak sikeres, sőt van ahol a tanulók egy negyede sikertelenséggel zárta a felvételi időszakot. Győrben a tanulóknak mindössze 76%-t vették fel míg Sopronban ez az adat 87%-ra alakult. Mosonmagyaróvár 2010-ben meg tudta tartani az előző évi szintet. A 2010/2009 es adat megyei szinten 9%-os gyengülést mutat, ami feltétlenül aggodalomra adhat okot. A drasztikus visszaesés megint több indokkal magyarázható: • az egyik évről a másikra gyengült a diák „alapanyag” • egyik évről a másikra gyengült a képzés színvonala • olyan intézmények kerültek megjelölésre melyek „erőn felülinek” bizonyultak a szakközépiskolai jelentkezők körében • több jó képességű diák jelent meg a felsőoktatásban, mely a pontszám emelkedése révén a középiskolai rétegben okozott kizárásokat Ha a szakmai vonalat vesszük vizsgálat alá, további gyengülést figyelhetünk meg. A felvett tanulók mindössze 88,6%-a választott szakmai felsőfokú intézményt továbbtanulásakor. Ez a szám ugyan a következő évre sem változik, de elgondolkodtató. A szakmai képzésen résztvevők 12%-ban nem akarják a tudásukat a továbbiakban a szakmában mélyíteni, holott – a felvételik alapján – erre meglennének a képességeik. Elegük lett az idegenforgalomból, vendéglátásból? Úgy tűnik a szakmai elhivatottság egyre jobban háttérbe szorul. Az idei adatok természetesen még nem állnak rendelkezésre, de az eddig kapott eredményeket megvizsgálhatjuk egy másik oldalról is. Idáig a tény számadatokat vettük alapul és próbáltunk hozzá magyarázatot keresni. Következő vizsgálatommal a válaszokat megpróbálom az érintett diákoktól megkapni. Kérdőíves vizsgálattal középiskolás diákokat kerestem meg és a továbbtanulási motivációjuk felöl tudakozódtam. A teljes anyag három idegenforgalmi szempontból legfontosabb kérdését az alábbi táblázatok és értékelések rögzítik.
210
2. és 3. ábra: Idegenforgalmi képzésre történő jelentkezés esetén döntését mi motiválja?
Forrás: Saját kutatás A kérdéssel arra próbáltam rávilágítani, hogy egy-egy döntés hátterében milyen motivációk állnak. A vizsgált városokban adott válaszok két dologban hasonlítanak egymásra. A családi tradíció illetve a végzett hallgatók befolyása egyik helyen sem nyújt komoly befolyásoló tényezőt. Sajnos ez a tény azt a korábban már országosan is kimutatott trendet erősíti meg, hogy a tradicionális vendéglátóipari dinasztiák elfogyóban vannak. A másik hasonlóság egy biztató megállapítás. Mindig bízunk benne, hogy a szakmaiság az igazán rátermett fiatal generációban előbb utóbb fellehető lesz. A válaszokból már kiszűrődik, hogy vannak azért olyan diákok, akik szakmai úton 211
próbálják építeni a jövőjüket. Ez áll a legközelebb az elképzelésükhöz, ha már idáig is ezt tanulták és ebben talán a legjobbak. Elgondolkoztató ugyanakkor a győri válaszadók által legnépszerűbbnek vélt válasz. Az ”egyéb” megjelölése egy nagyfokú bizonytalanságot, tanácstalanságot sugall. Egy továbbtanulás előtt álló diák, ha 4 év szakmai tanulás után nem biztos abban, hogy ennek folyományaként kellene tovább építeni a jövőt akkor vagy a képzéssel vagy a diákokkal vagy mindkettővel probléma lehet. 4. és 5. ábra: A nem idegenforgalmi képzésre történő jelentkezés esetén döntését mi motiválja?
Forrás: Saját kutatás A kérdés megválaszolásában most a határ menti kisváros diákjai voltak a bizonytalanok. Ennek a válasznak ugyanakkor lehet egy pozitív üzenete is. Ha már 212
nem az idegenforgalmi, szakirányú továbblépést választják, akkor elbizonytalanodnak. Továbbra sem nyújt meghatározó befolyásoltságot sem a család sem a rokonok sem pedig a végzett hallgatók véleménye. Megállapítható az eddigi kérdéseket is figyelembe véve, hogy a válaszadók kevésbé támaszkodnak külső „tanácsadóra”, inkább saját véleményük, elgondolásuk alapján döntenek. 6. és 7. ábra: Továbbtanulása esetén a felvételi lapon az idegenforgalmi szakot hányadiknak szándékozik megjelölni?
Forrás: Saját kutatás Megdöbbentő volt a kérdésre adott válaszok alkotta kép. Azt gondolom, hogy egy diák igazán jó idegenforgalmi, vendéglátóipari szakemberré a legnagyobb eséllyel akkor válik, ha egy szakirányú középiskolát végez el, majd azt szakirányú felsőfokú tudással meg is fejeli. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs más recept a jó szakemberré váláshoz, de tapasztalati úton ez a legcélravezetőbb és legrövidebb út. A tanuló, ha mindenhol megkapja a szakmai alapokat és a kellő 213
mennyiségű gyakorlatot, az iskolák elvégzésére szinte már érett munkavállalóvá válik. A más utat bejárókkal szemben nagy előnye van. Ezért is gondolom, hogy ez az út az egyik legfontosabb a szakmai utánpótlás nevelésben. És ezért is volt ennyire meglepő az eredmény. A válaszadók többsége meg sem jelöli az idegenforgalmi szakot. Azokra, akikre a szakma számítana, már félúton pályaelhagyók lesznek. A beléjük fektetett szakmai tudás nem tud tovább kamatozni, kidobott energiává válik. • Lehet, hogy a képzés nem köti le a hallgatókat. • Lehet, hogy a tanulók csalódnak a szakmában már a gyakorló évek alatt. • Lehet, hogy a piaci telitettség rettent el mindenkit. • Mondhatjuk azt is, hogy gyenge a diák ”anyag” és a felismerés után könnyebb utat választanak. • Tarthatnak a diákok a népszerűség miatti magas felvételi pontszámoktól is. Nem tudom, hogy melyik a helytálló válasz, de az biztos, hogy az okokat mindenképen meg kell majd keresni, mert különben komoly problémák elé nézünk. Ugyanakkor nézhetjük az érem másik oldalát is. Még időben kiderült, hogy őket ez a terület nem érdekli, vagy nem ide valók vagy nem elég erősek hozzá. A piacon bőven van utánpótlás és inkább a kevesebb, de jobb minőségű elvet kövessük! Kutatásom során fel kívántam térképezni a tanulók motivációit, melyek egyrészt • a szakmában tartják őket, avagy • a szakmától eltávolítják őket, azaz a „szakmai” úton már elindult fiatalokat más területek felé irányítják. Kétségtelen hogy a szakközépiskolai képzés célja nem elsődlegesen a továbbtanulás ösztönzése. A korábbi képzési modellben egy szakközépiskolát végzett tanuló három – jól megalapozott – szakmából kapott olyan mélységű betekintést és gyakorlatot, hogy az iskola végeztével az adott szakmákban el tudott helyezkedni. Ez a három szakma a felszolgáló, szakács, illetve cukrász. Ha a végzett szakember tudását később csiszolta a már meglévő érettségije birtokában egy tapasztalt középvezetővé nőhette ki magát. Sajnos a mostani képzés ezt a lehetőséget már nem biztosítja. Az iskola végeztével nincs elegendő szakmai tapasztalat a diákok birtokában a szakmában való elhelyezkedésre. A továbbtanulás (és itt most kifejezetten a vendéglős OKJ, vagy a vendéglátóipari FSZ képzéseket értem) szinte elkerülhetetlen a szakmában maradáshoz. Jelenleg az OKJ-s és FSZ képzések jelentik a szakmai középréteget. A számokból kitűnik, hogy a diákok összesen alig 10%-a lép tovább vagy erre az előbb említett középszintre, vagy kifejezetten felsőoktatási szintű képzésre. Az általuk adott válaszok is erről tanúskodnak. Ennél is kisebb számban jelölik meg a továbbtanulók az idegenforgalmat. Nem tudják eldönteni, hogy mihez is kezdjenek és nem konkrét motivációs hatások alapján döntenek. Valószínűsíthető, hogy ezzel a bizonytalansággal függ össze a kevés számú jelentkezés is, ami azért is meglepő, mert a másik út – azaz a közép vagy felső szintű oktatásba továbblépés elkerülése - elég nagy bizonytalanságot rejt magában. Egy szakmailag még alig felkészült ember, hol és hogyan találja meg a helyét? Sajnos az adatok elemzése még egy negatív tendenciára is rávilágít. Ahogy az évek múlnak a szakmai elhivatottság egyre kevésbé lesz érték a fiatalok körében. A hagyományos értelemben vett „vendéglátós” dinasztiákról már nem nagyon beszélhetünk, és ahogy látszik, egyre kevésbé számolhatunk a szakmai „vérvonallal”. Mindezek mellett sajnos a végkövetkeztetés megállapítható. A 2009 es év óta a 214
szakmai képzésben résztvevők egyre kisebb száma folytatja tanulmányait felsőfokú vagy középfokú szakirányon. Sajnos, ha a kérdőíves válaszadásoknak hinni lehet, akkor ez a tendencia 2011-re nem hogy nem fordul meg ,de tovább mélyül. Azt gondolom, ezen információk birtokában még időben vagyunk ahhoz, hogy megtaláljuk a megoldást egy szakmai vonzerővel kialakított továbbtanulási pályamodell kiépítéséhez.
215
Irodalomjegyzék: Lengyel M.: A turizmus általános elmélete 1964. Michalkó G.: A turizmus elmélet alapjai 2004. Mundruczó Gy.-né – Stone G.: Turizmus 1996. Puczkó L. – Rátz T. :A turizmus hatásai 1998 Karoliny-Farka-Poór-László : Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv Gulyás László :A humán erőforrás menedzsment alapjai Polónyi István –Tímár János : Oktatáspolitika és demográfia www.ksh.hu www.krudy.gyor.hu www.halleriskola.freeweb.hu www.svk.hu www.kislexikon.hu/nepessegstatisztika
216
KOVÁCSNÉ LAKATOS Szilvia Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Szállásfoglalási alternatívák a magyar turizmusban 1. A turizmus fejlődése Az embernek alapvető igénye a helyváltoztatás. Az őskorban az élelem volt a fő mozgatóerő. Ha az életvitelének megfelelő körülményeket talált letelepedett, ám ahogy elfogytak az élelem-tartalékok, az ősember továbbállt. Ahogy fejlődtek az eszközei és a földművelési technikái, egyre jellemzőbb volt a letelepedés. Így jöttek létre a települések. Idővel megindult a kereskedelem az egyes települések, majd a földrészek között is, innentől beszélhetünk tudatos turizmusról. Létrejöttek a fogadók, mulatók, melyek szállást kínáltak az utazók részére. Ebben az időben egész Európára jellemző volt a vendégjog, mely értelmében a magánszállások kötelesek voltak térítésmentesen szállást biztosítani az utazóknak, ám maximum három napig lehetett így vendégeskedni. A feudalizmus korában beszűkült az idegenforgalom; a kereskedőkön, néhány mesteremberen és a földesurakon kívül nem volt joga utazni az embereknek. Ekkor tehát a kereskedelemből fakadó, illetve az úgynevezett hivatásturizmus volt jellemző. Ez a diplomáciai kapcsolatok ápolásából fakadó utazásokat jelentette. Kedvtelésből kizárólag a tehetősebb réteg tagjai utaztak. Kivételt jelentett a vallási turizmus, mely a zarándoklatokat foglalta magába. Az újkorban jelentősen bővült az a réteg, mely megengedhetett hosszabbrövidebb utazásokat. Ettől kezdve folyamatosan bővül a kereskedelmi szálláshelyek száma. Megjelentek tehát a szállodák, egyre több a vendéglátóhely, fejlődött a települések infrastruktúrája, valamint a közlekedés feltételei is jelentősen javultak. Még a középkorban is az őskorra jellemző szállásfoglalás volt jellemző, azaz általában a nap végén keresett éjszakai szállást az utazó; ám ettől kezdve előre igyekeztek elrendezni a szálláshelyet a turisták. Nagy jelentősége volt ebben a távolsági kommunikációnak. A technikai vívmányok elterjedésével a szálláshelyek foglalása is egyre könnyebbé, gyorsabbá vált. 2. A kommunikáció fejlődése Az emberi érintkezések során gondolatokat, érzéseket, információkat osztunk meg egymással, vagyis folyamatosan kommunikálunk egymással. A legalapvetőbb formája ennek a verbális kommunikáció, vagyis a beszéd. Ez évszázadokon keresztül alakult ki, és az emberre jellemző. Kezdetben csak a hangok, majd a szótagok és szavak segítségével érintkeztünk egymással. Így alakult ki a beszélt nyelv, mely folyamatosan változik, fejlődik. Ahhoz, hogy ez a kommunikációs forma sikeres lehessen alapvető, hogy a közlő fél és a fogadó fél is ugyanazt a nyelvet beszélje, vagyis az üzenet kódolását mindkét félnek ismernie, értenie kell. Az is fontos, hogy létezzen egy közeg, melyen a kódolt üzenet elér a fogadó félhez, valamint ez a közeg ne, vagy csak olyan mértékben torzítsa a közleményt, hogy az a fogadó fél részére érthető maradjon. Vagyis szükséges egy kommunikációs csatorna, mely zajmentes, illetve csak a megengedett mértékig zajos. Számos tudományág foglalkozik a kommunikáció folyamatával, rengeteg elmélet született a témával kapcsolatban. Ezeknek megfelelően a kommunikáció 217
általános modellje a következő:
Forrás: http://www.kommunikacio-alapjai.hu/index.php/altalanos-modell.html Az emberben felmerült az igény, hogy a kommunikáció időben és térben is kiterjeszthető legyen. Ehhez újabb kommunikációs csatornákat kellett igénybe venni, megtalálni. Az időbeli kiterjesztés első formája a „szájhagyomány” volt, vagyis generációról generációra elbeszélés útján öröklődtek az ismeretek. Mivel ez az átadandó információ egyre nagyobb méreteket öltött, már képtelen volt mindent egy ember megjegyezni, így újabb közegre volt szükség. Így alakult ki az írásbeliség. Ehhez különféle eszközöket használt az emberiség: fadarabokat, agyagtáblákat, barlangok, házak falát, vásznakat, majd papírt. A kódolás formája is változott: a kezdeti részletes rajzi ábrák folyamatosan egyszerűsödtek, majd kialakult a ma legjellemzőbb írásforma, a betűírás. A térbeli kommunikáció igénye újabb csatornákat eredményezett. Először a hangerő fokozásával tudtak információkat messzebbre juttatni az emberek. Ez természetesen erősen korlátozott távolságra juttatta az ismereteket. Később füst, illetve fényjelekkel történt az információ továbbítása, mely szintén nagyban függött az időjárási viszonyoktól, illetve térben erősen korlátozott volt. A középkorban jellemzően futárokkal, illetve postagalambokkal hidalták át a távolságokat az üzenetek továbbjuttatásához, majd az újkorban, az ipari forradalom vívmányaival egyre modernebb formát öltött a térbeli kommunikáció. A távíró feltalálásával szinte azonnalivá vált a térbeli információcsere, majd a telefonnal teljesen in-time rendszerben történt, történik a kommunikáció. A számítógépek, és számítógéphálózatok fejlődésével pedig egy összetett, minden kommunikációs csatornát egyesítő, modern közvetítő közegben történik az emberi információ csere. 3. Az internet, mint tömegkommunikációs eszköz Az internet ma már a mindennapok részévé vált, sokan szinte létezni sem tudnak nélküle. Az internet olyan globális számítógép-hálózat, mely kisebb számítógépes hálózatokat, illetve egyéni számítógépeket köt össze, így a világ bármely pontján lévő gép, és a gép előtt ülő ember kapcsolatot tud teremteni egy 218
másik helyen lévő számítógéppel, illetve az előtte ülő emberrel. A közös kód az úgynevezett Internet Protokoll (IP), mely a kapcsolatot és a kommunikációt lehetővé teszi. A közeg úgynevezett multimédiás közléseket tesz lehetővé, vagyis egy időben képeket, szövegeket, hangokat, mozgóképeket oszthatunk meg társainkkal. Mivel bárki bármikor elérheti az adatokat, nincs időbeli és térbeli korlát (kivéve, ha az adatokat tároló számítógép lekerül a hálózatról). Egyre több felmérés készül a számítógépes hálózatokkal, és annak felhasználási szokásaival kapcsolatban. Ezen felmérésekből kiderül, hogy a világon ma már a legnépszerűbb médium, és kommunikációs csatorna az internet. Az internet segítségével ugyanis kapcsolatba léphetünk ismerőseinkkel, adatokat, képeket, hangokat közölhetünk, rendeléseket adhatunk le a különféle internetes áruházakban, intézhetjük banki ügyleteinket, hivatalos ügyeinkben eljárhatunk, megnézhetjük kedvenc filmünket, meghallgathatjuk kedvenc zeneszámunkat, híreket olvashatunk, vagy akár távoktatási kurzusokat elvégezve gyarapíthatjuk tudásunkat. Ami még a világháló mellett szól a többi médiummal szemben: az interaktivitás. Az adatokat ugyanis mindenki a saját igénye szerint keresheti és kérdezheti le, a saját tempójában dolgozhatja fel. Amint látható, modern korunk legsokoldalúbb eszköze a számítógép, és az internet. Amellett, hogy divatos szórakozás, nagyon sok ember „munkahelye” is, gondoljunk csak a távmunka intézményére, vagy az e-business-re. 4. Turizmus a világhálón Ahogy említettem, a turizmus hajnalán a szállásfoglalás nehézségekbe ütközött, illetve nem is volt lehetséges. Ahogy a kommunikáció és a technika fejlődött, illetve a társadalmi viszonyok lehetővé tették, a turizmus hatalmas fejlődésnek indult. Minél nagyobb tömegek keltek útra, annál nagyobb volt az igény a szállás biztosítására, hiszen kereskedelmi szálláshelyek száma véges. Egyes divatosabb üdülőhelyen akár hónapokkal előbb is kellett, kell jelezni a szállás iránti igényt. Az internet előtti korszakban ez személyes kapcsolatteremtést igényelt a szállást adó és a szállást igénylő között. Ez nehézségekbe ütközött, hiszen nagyon gyakran az utazónak nem volt ismerete az utazási célponton fellelhető kereskedelmi szálláshelyekről, az esetek többségében ismerősök elmondásai alapján történt a szállás kiválasztása, foglalása. Az egymásra találási folyamatot segítették utazásokat megszervező irodák, akik kapcsolatban álltak a szálláshelyekkel, azokat juttatások ellenében ajánlották az utazni kívánó közönség számára. Amennyiben a választott közlekedési eszköz légi eszköz volt, az irodáknak a repülőgép társaságokkal is fel kellet vennie a kapcsolatot. Ez nagyon bonyolult ügyintézéshez vezetett, hiszen az időeltolódások, és a belőlük adódó munkaidő különbségek miatt nehézkes volt a repülőjegyek árusítása. Ez a folyamat vezetett oda, hogy a repülőgép társaságok külön számítógépes hálózatokat vezettek be a helyfoglalások on-line értékesítésére. Ezek a kezdetekben egyszerű adatbázis-kezelő rendszerek voltak telefonos hálózati kapcsolattal. Az értékesítési pontokon egyszerű kliens számítógépek voltak, melyek a központi nyilvántartó rendszerhez kapcsolódtak, ám jelentőségük óriási, hiszen lehetővé tették az adott repülőgép társaság járataira az on-line foglalást és kiküszöbölték a lassabb kommunikációs csatornákból eredő foglalási anomáliákat. Ezek a rendszerek olyannyira sikeresek voltak, hogy a turizmus egyéb területein is alkalmazni kezdték. Ahogy a számítógép ipar fejlődött, és a számítógépek, illetve az internet egyre szélesebb körben elérhetővé vált, egyre sürgetőbbé vált, hogy a szálláshelyek ne csak a szállásokat közvetítő utazásszervező cégek, de a 219
nagyközönség számára is elérhető fórumon, az interneten kínálják szolgáltatásaikat. Ahogy ugyanis az internet hozzáférhetővé vált a hétköznapi emberek számára, egyre többen szervezték maguk az utazásaikat. Azok a szállodák tehát, akik megjelentek az interneten, versenyelőnyt szereztek. Ahogy a technika fejlődött, egyre jobban fejlődtek a honlapok is. Azok a szálláshelyek, amelyek a honlapjukon az egyszerűbb információkon kívül egyéb, marketing szempontból fontosabb információkat, képeket is feltöltöttek, újra előnyhöz jutottak. A turizmus ugyanis szolgáltatást nyújt, a sikerben kulcsszerepet játszik a termék minősége. A turisztikai termék nem kipróbálható, a felhasználó helyben „fogyasztja” el. Azzal azonban, hogy betekintést engedünk a „termékbe” előnyhöz juthatunk. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a szálláshelyek minél magasabb színvonalon jelenjenek meg a kínálati piacon. A „honlapok versenye” a mai napig tart, erre már külön foglalkozás, a webdesigner is létrejött. Természetesen nem elég a terméket egy jó csomagolással eladni, hiszen az internet nemcsak az eladói oldalt támogatja. A felhasználók külön fórumokon osztják meg tapasztalataikat, élményeiket, ezért fontos, hogy a küllem nagyban egyezzen a tartalommal. Ahogy az internet egyre terjeszkedik, a különálló honlapok is veszítenek jelentőségükből. Ha csak arra gondolunk, hogy hány termék jelenik meg nap, mint nap a világhálón, és egy egyszerű felhasználó egy hétköznapi keresőgép segítségével végrehajtott keresés után mennyi szálláshelyet találhat egy nagyobb turisztikai attrakció közelében, könnyen elképzelhetjük, hogy hány szálláshely honlapját fogja megtalálni. Annak, hogy a terméket a keresőgép minél előbbre helyezi a találati listán óriási jelentősége van. Felgyorsult világunkban ugyanis egyre kevesebb időt vagyunk hajlandóak várni. Azért, hogy abban a bizonyos listában minél előbbre kerüljön a termék, a szakemberek különféle trükköket követnek el. Felmérések igazolják ugyanis, hogy egy átlagos felhasználó 10-15 honlapnál többet nem hajlandó végignézni ugyan abban a témában. Azért, hogy mégis a lehető legoptimálisabban rátaláljon az egyes felhasználó a számára legideálisabb termékre, létrejöttek olyan gyűjtőportálok, melyek az egyes szállásokat kategóriákba foglalva kereshetünk. Ahhoz, hogy az utazók még kényelmesebben és gyorsabban foglalhassák le szállásukat, egy újabb szolgáltatás is elérhető a fejlettebb honlapokon. Ez pedig az on-line foglalási rendszer. Segítségével a felhasználó nemcsak kiválaszthatja a desztináció szálláshelyét, hanem maga meg is győződhet arról, hogy a kívánt szálláshelyen van-e számára alkalmas szállás, és le is foglalhatja azt. Így nemcsak a szállást kereső lesz elégedett, hiszen gyorsan és önállóan dönthet az ügyben, hanem a szálloda is, hiszen így tehermentesíthető az értékesítő kolléga. 5. Szálláskeresés Magyarországon Az imént említett trendek természetesen a magyar piacon is megfigyelhetők. Természetesen a szálloda, panzió, szálláshely anyagi forrásaitól függően fogja az egyes újításokat, szoftvereket, lehetőségeket kihasználni. Magyarországi gyűjtőportálok közül elsőként a www.szallashelykereso.com lapot szeretném bemutatni. A lapot megnyitva egy Magyarország térképet láthatunk, melynek minden megyéje egy link, így a célállomás könnyen megtalálható. Az oldal bal oldalán a navigációt és a szűrést segítő kategóriákat láthatunk, mely segítségével is gyorsítható a keresés. Itt elhelyezésre került egy link, mely segítségével az üdülési 220
csekket elfogadó helyek listáját találhatjuk. Itt került elhelyezésre továbbá egy segítség a szállásadók részére, mely információkat ad a regisztrációhoz. A jobb oldali sávon kiemelt hirdetéseket láthatunk. Az oldalt lefelé görgetve az új ajánlatokat találjuk, így az oldalt gyakran látogató felhasználók is gyorsan rátalálhatnak a számukra új ajánlatokra is. Ergonómiai szempontból az oldal megfelelő tagolású, nem túlzsúfolt, a színei sem zavarják az emberi szemet, valamint az oldal betöltési sebessége egy átlagos számítógép számára sem okoz problémát. Összességében elmondható, hogy az oldal a kívánt célját eléri, funkcióját betölti.
Forrás: www.szallashelykereso.com A másik gyűjtőportál a www.belfoldipihenes.hu A lapot megnyitva máris egy pop up ablak fogad, mely invitál az oldalhoz tartozó hírlevélre való feliratkozásra. A mai felhasználók között többen negatív érzelmeket él meg a hasonló eseményekre. Természetesen sok embert nem zavarnak a pop up ablakok, ám úgy gondolom, hogy az ilyen agresszív invitálásnak az esetek többségében elutasítás a vége. Az oldal két oszlopba tagolódik: a bal oldalon szűrhetünk bizonyos szempontok szerint, ám ezen a felületek kezelése a nem gyakorlott felhasználók számára nem biztos, hogy egyértelmű. A településre szűrés is nehézkesebb, mint az előző oldalon, továbbá az ország régiói szerint nem tudjuk rendezni a kínálatot. A jobb oldalon egy banner található, mely nem minden esetben töltődik, így egy villogó felületet kapunk. Ez alatt valamilyen szempontok szerint kiválogatott ajánlatokat láthatunk, mely elvonhatja a felhasználó figyelmét a céljától. Az oldal alján szintén valamely szempontok alapján kiemelt események láthatóak, ám többségük már nem aktuális, elmúlt fesztivál, rendezvény. Az oldalon online foglalási ígéret van, ám ez nem teljesen egyezik a tényleges online foglalás fogalmával. Ergonómiai szempontból a színei kellemesek, az oldal könnyen betölthető, kivételt képez ez alól a be nem tölthető banner. Amennyiben az oldallal kellő időt ismerkedtünk, könnyen kezelhető, ám bizonyos szempontból nehezebben értelmezhető, mint az előző oldal. 221
Forrás: www.belfoldipihenes.hu Egy következő gyűjtőportál a lap.hu csoport tagjai közül a hotel.lap.hu Ez az oldal többoszlopos formában tartalmazza az ország néhány régiójának hotel honlapjait. Az egyes linkekre kattintva az adott hotel lapjára juthatunk. Az oldal a már említett okok miatt elavultnak mondható, a mai felhasználó számára átláthatatlan, hosszadalmas.
Forrás: hotel.lap.hu
222
Az egyes honlapok közül kettőt szeretnék megemlíteni. Az első: http://www.erzsebetparkhotel.hu/hu/wellness_hotel.html Az oldal színei harmonikusak, kellemesek. A fejrészben a hotelben és környékén készült képeket láthatunk egy bannerben. A kép alatt és felett linkek segítségével navigálhatunk az oldalon..
Forrás: http://www.erzsebetparkhotel.hu/hu/wellness_hotel.html A lap nagyobb részét az aktuális ajánlatok foglalják el. Itt a linkekre kattintva az adott ajánlat részleteit tekinthetjük meg.
Forrás: http://www.erzsebetparkhotel.hu/hu/wellness_hotel.html Az oldalt tovább görgetve azonban hosszadalmas leírást találhatunk a szálloda 223
csomagjairól. Ezen rész színei harmonizálnak ugyan a lap többi részével, ám hosszú távon erősen fárasztják a szemet. A közölt tartalom hosszadalmas, tartalmaz ugyan minden információt az ajánlatról, de elveszik a szemlélődő az információhalmazban.
Forrás: http://www.erzsebetparkhotel.hu/hu/wellness_hotel.html Összességében a lap két részre osztható: egy letisztult első, és egy kissé átláthatatlan második részből áll. Az ilyen honlapok azt az érzést keltik a felhasználóban, hogy az adott szálláshelyre szintén ez a kettősség jellemző, így a piacon hátrányba kerülhet. A honlapot újra gondolva, a második részt helyére téve egy gyönyörű, minden szempontból ideális, könnyen kezelhető és érthető lappá tehető.
224
A második honlap: www.hotelgabriella.hu
Forrás: www.hotelgabriella.hu Az oldalra érve egy fekete hátterű, nagyon sötét oldalt kapunk. A fekete oldal energiatakarékos, így a számítógép monitorja a lehető legkisebb energiát használja el, ám egy szálláshely népszerűsítésére nem teljesen használható. Így a látogatóban az az érzés uralkodhat el, hogy ez egy sötét, kellemetlen hely lehet. A színválasztás tehát nem a legmegfelelőbb. A hotel neve alatti feliratok egy-egy linket képviselnek, mely segítségével navigálhatunk a lapon. Ekkor a háttérben a hotelről készült képet láthatunk, melyre egy információs ablak kerül. A megoldás programozás-technikailag kifogástalan, ám az érzete rendezetlenséget, helyhiány érzetét kelti. A szoba árait is logikus, ám nem egyértelmű helyen lehet megtalálni, először a szobák linkre kell kattintani, ekkor egy újabb link tárul fel, mely nem túl feltűnő, így a gyakorlatlan felhasználók nem, vagy nagyon nehezen jutnak a keresett információhoz.
225
Forrás: www.hotelgabriella.hu Ez a honlap tipikus példája annak, amikor egy programozó készít legjavát nyújtva egy olyan lapot, mely a funkcióját - esetünkben a vonzóvá tételét - nem, vagy csak csekély mértékben látja el. A lap programozó mellett egy marketing szakember, és egy webdesigner figyelembe véve igazán lenyűgöző honlapot lehetne létrehozni.
el a tudása szálláshely esetében a véleményét
6. Összegzés Elmondható, hogy a technikai fejlődés az élet minden részén, így a turizmus területén is óriási fejlődést idézett elő. A kezdeti szállásfoglalások egy villámgyors kommunikációs sztrádán mennek végbe. Ezen fórumon a megfelelő arculattal kell megjelenni a felhasználók előtt, ellenkező esetben a piaci részesedés, rosszabb esetben a vállalkozás sikere lehet a tét. A mai felgyorsult, összetett világunkban szükség van a megfelelő szakemberek alkalmazására ahhoz, hogy a siker garantált lehessen.
226
Felhasznált források: http://www.kommunikacio-alapjai.hu/index.php/altalanos-modell.html http://hu.wikipedia.org/wiki/A_turizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete bobo.e-voice.hu/iv.%20felevtol/vegyes/Rövid%20turizmustörténet.doc: Dr. Kovács Péter: A turizmus-történet rövid áttekintése http://www.szallashelykereso.com/ http://www.belfoldipihenes.hu/ http://hotel.lap.hu/ http://www.erzsebetparkhotel.hu/hu/wellness_hotel.html http://www.hotelgabriella.hu/
227
DOMÁN Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az oktatási módszerek változásainak vizsgálata a Bologna-rendszerben 1. BEVEZETÉS A felsőoktatási szerkezeti változások magukkal hoznak egyéb változásokat is, amiket érdemes figyelembe venni a munkánk során. Ezek közé tartoznak az oktatási módszerek változásai is. A Bolognai-rendszer bevezetésével egyre több hallgató került be a felsőoktatásba. Tömegoktatásról is lehet beszélni a létszámok láttán, azonban ez nem egyenlő a Comenius korabeli tömegoktatással. Nem taníthatjuk hallgatóinkat ugyanazokkal a módszerekkel, mint elődeink idején. Bár, sokat lehet tőlük tanulni, és lehet „fogásokat” átvenni tőlük. Azonban, mint említettem, ez a tömegoktatás nem az a tömegoktatás, mint a XIVXV. században. Publikációmban azokról a módszertani változásokról, újításokról szeretnék értekezni, amelyek azóta kerültek be a felsőoktatásban dolgozó oktatok repertoárjába, amióta a Bologna-rendszerben dolgozunk. 2. TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Azért választottam ezt a témát, mert amióta tanultam és tanulom a nevelés tudományát, a Didaktika mindig is a szakmai érdeklődésem középpontjában volt. Doktori disszertációm témája is a Didaktikával, mint tudománnyal kapcsolatos. Emellett mindig is érdekelt és izgalmasnak tartottam, hogy hogyan is lehet változatossá, érdekessé tenni az iskolai órákat. Függetlenül attól, hogy melyik iskolatípusban oktat egy tanár. Amikor elkezdtem tanítani az Apáczai Karon, meglepődtem, milyen sokan vannak a hallgatók egy-egy szemináriumi foglalkozáson, és folyton azon gondolkodtam – és gondolkodom ma is – hogyan lehet ilyen „tömegben” tanítani. Úgy éreztem magam, mint Comenius idejében ahol egyszerre több száz diákot tanítottak írni-olvasni. A Bolognai-rendszer bevezetésével nem csak a felsőoktatás szerkezete változott meg, hanem az is, hogy egyre több hallgató kerül be a felsőoktatásba, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb „tömegeket” kell egy oktatónak egy-egy tantárgy keretében tanítania. De az időben visszafelé haladni nem lehet, nem taníthatunk úgy, ahogy azt Comenius tette, de támaszkodhatunk az ő több száz évvel ezelőtti tapasztalataira. Természetesen, nem csak Comenius lehet „ötletadó” hanem a többi pedagógus, akik a neveléstudomány palettáját színesítették és színesítik ma is. Az új helyzetekhez, „tömegekhez”, elvárásokhoz alkalmazkodva a XXI. század tanárainak, oktatóinak kell új és új módszereket használni, megtalálnia ahhoz, hogy olyan hallgatók hagyják el a felsőoktatást, akiknek az életben használható tudása, gyakorlati tapasztalata van. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon a ma tanárai, oktatói milyen módszereket használnak az előadásaikon, a szemináriumokon annak érdekében, hogy ezt a célt elérjék. Változtattak-e a munkájuk menetén amióta a Bolognairendszerben oktatnak? Ha változtattak, akkor hogyan tették azt, milyen egyéb módszerekkel színesítik a munkájukat a mindennapokban. 228
A karon dolgozó kollégákat kérdeztem meg a témával kapcsolatban, egy nyílt kérdéseket tartalmazó kérdőív segítségével, de sajnos eredménytelenül, ugyanis nagyon kevés választ kaptam vissza. Ez az eredmény azt jelenti, hogy más típusú primer kutatással kell felmérnem, hogy a módszerekkel kapcsolatos kérdéseimre megfelelő mennyiségű választ kapjak. Ennek ellenére a vizsgálódást nem fejeztem be, így inkább az elmélet felé fordult az érdeklődésem. 3. A TÉMÁRÓL MEGJELENT HAZAI ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK KRITIKAI ELEMZÉSE
KÜLFÖLDI
SZAKIRODALMI
Sokat olvastam a témával kapcsolatban, ezt a bibliográfiában is jelelöltem. Természetesen sokat is tanultam a témáról, hiszen az első diplomám tanítói, a képzőben pedig nagyon alapos volt a szakmai, tudományos tárgyak tanítása, tanultatása. z egyetemi tanulmányaim során pedig különös figyelmet fordítottam arra, hogy az oktatási módszerekkel kapcsolatos szakirodalmakat ismerjem, olvassam. Ezek a szakirodalmak mind nagyon értékesek, tudományosak, de ahogy arról nincsen szó a felsőoktatásban, hogy konkrétan ott hogyan kell tanítani, ezzel kapcsolatban semmi nem találtam. Én magam úgy tanítok, ahogy jónak érzem, és ahogy szerettem volna, hogy engem tanítsanak. Csak olyan szakirodalmi anyagokat, publikációkat, könyveket találtam és olvastam, amik az általános iskolákban és középiskolákban oktató kollégák munkáját segíti, elemzi. Azt gondolom, itt az ideje, hogy olyan szakirodalmak is álljanak rendelkezésre, amelyek kimondottan azoknak a kollégáknak szólnak, akik a felsőoktatásban oktatnak. Nagyon jó lenne, ha azoknak a tanároknak is lenne ilyen „mankó” a kezükben, mint például az ELTE PPK tanárai által írott Didaktika című tanulmánykötet, amely a publikációm fő vonalát képezte. Szükség lenne olyan felmérésekre, ahol a felsőoktatásban dolgozó tanárokat, oktatókat kérdeznék meg a tapasztalataikról. A publikáció fő témája az oktatási módszerek változásai a Bolognarendszerben. Erről egyáltalán nem találtam szakirodalmi anyagot, így ezt nem tudom kritikusan elemezni. Azt gondolom, ezek a típusú publikációk, elemzések majd mostanában fognak megjelenni, hiszen egyre több tapasztalatot szerzünk mi magunk is és szereznek oktató kollégák az alap szakon szakmát szerző hallgatók oktatásában a különböző egyetemeken. Amikor elhatároztam, hogy ezt a témát írom meg, azt hittem, hogy nagyon sok, sőt, túl sok anyag lesz, amit át kell olvasnom. Valóban sok a témában megjelent cikk, könyv, de mégis kevés. Még mindig lehet a témát bővíteni, van mit megírni, kutatni. 4. A TÉMA KIDOLGOZÁSÁNAK KUTATÁSI MÓDSZERE Mielőtt a témát kidolgoztam, természetesen elolvastam és megkerestem a fellelhető szakirodalmakat a témával kapcsolatban, amint azt az előző fejezetpontban le is írtam, hogy olyan szakirodalmi elemzéssel nem találkoztam, ami kimondottan a felsőoktatásban oktatók módszertani kultúrájával foglalkozna. A pedagógiai kutatások lényege és célja, hogy olyan új ismereteket tárjanak fel, amelyek hozzájárulnak az oktatás-nevelés, a pedagógiai munka eredményességének a növekedéséhez. A kutatás metodikája azokat a követelményeket fogalmazza meg, amelyek segítségével a kutató képes a 229
megismerési folyamatot a tudomány szigorú kívánalmainak megfelelő mederben tartani. A kutatásom eredményessége érdekében feltáró kutatási módszereket választottam: a kérdőíves kikérdezést és a tartalomelemzést. A kérdőívet e-mailben küldtem el a kollégámnak, de mint korábban említettem, sajnos nagyon kevés számú válasz érkezett vissza. A tartalomelemzésre azért esett a választásom, mert az egyetem értekezéseit, tantervi hálóit, tantárgyi leírásait hasznosítani lehet kutatásom sikerességéhez. Tartalomelemzéssel nem nagyon foglalkoznak a különböző tudományterületeken, bár önkéntelenül is használhatják ezt a kutatási módszert. A tartalomelemzés lényege, hogy tudunk-e a sorok között olvasni. Olyan rejtett információkat kell megtalálnunk a különböző dokumentumokban, amelyek a kutatást előbbre viszik. 5. A TÉMA KIFEJTÉSE Az oktatási módszerek általános csoportosítása Ebben a fejezetben az oktatási módszerekről lesz szó általános megfogalmazásban. „Az oktatás módszereire (a pedagógus és a tanulók által az oktatás tartalmának feldolgozása érdekében, a szervezési módok/munkaformák adta keretek között alkalmazott eljárások, mint például a pedagógus vagy a tanuló szóbeli közlése, a megbeszélés, a modellkövetés stb.)”1 „Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra.”2 Ez a két meghatározás a sok közül, amit kiemelnék, ugyan nem különböznek soka tételben egymástól, de ezek azok a meghatározások, amelyeket a leggyakrabban lehet a különböző szakmai leírásokban, könyvekben olvasni. Ezek alapján általánosítva csoportosítottam a különböző oktatási módszereket. Azért gondoltam így csoportosítva, mert meggyőződésem, hogy a hallgatókat mindenképpen be kell vonni az oktatásba, hiszen az a cél, hogy ők alapos tudással és ismertekkel a birtokukban kapják meg a diplomájukat. A csoportosításhoz segítségül hívtam különböző szakirodalmakat, különösen Dr. Kadocsa László Az atipikus oktatási módszerek című kutatási tanulmányát 2006-ból. 3 A tanár munkáján alapuló módszerek A tanár munkáján alapuló módszerek közé soroljuk azokat, amelyek valamilyen új ismeretanyagot közölnek. Ezeket a módszereket használjuk például egy új anyag ismertetésekor. Ilyen oktatási módszerek a következők: • a szóbeli ismeretközlés • az elbeszélés • leírás • a magyarázat 1
ftp://ftp.oki.hu/jka2k_hatter/05_modszer.pdf Nádasi Mária:Oktatási módszerek (letöltés ideje:2009. október13.) 2 Didaktika Szerkesztette: Falus Iván, In.: Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei Nemzeti Tk.Bp.2003. 3 https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2007/2006pdf/01_kadocsa.pdf ( aletöltés ideje: 2009. október 20.) 230
az előadás a bemutatás (szemléltetés) az ellenőrzés és értékelés Mindegyik egy-egy monologikus tanári közlési módszer, amelyekkel valamilyen szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő vagy éppen egy téma részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál esetleg egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgálnak. A közös bennük, hogy a tanár beszél, a hallgatók, a diákok figyelnek, és tulajdonképpen inaktívan vesznek részt az órán. Ezek azok a módszerek, amelyek a leggyakoribbak az iskolai munkák során, holott ezeknek a számát éppen csökkenteni, a minimálisra degradálni kellene és csak és kizárólag egy úgy ismeretanyag bevezetésénél kellene használni. Általában ezeket a módszereket a frontális osztálymunka szervezési módban használják, ahol nem lehet felmérni, hogy a hallgatók, a diákok értik-e a tananyagot, vagy valóban inaktivizálták magukat és tulajdonképpen csak „túl akarják élni” az előadást, a szemináriumot. Természetesen, ha az egyetemi, főiskolai szervezési munkaformákat vizsgáljuk, akkor nyilvánvaló, hogy ezek az oktatási módszerek vannak túlsúlyban, hiszen egyegy előadáson akár 300 hallgató is részt vesz. és ekkora „tömeget” nem lehet egyéb módszerekkel oktatni. Illetve lehet, de az ellenőrzés eléggé nehézkes és hosszadalmas lenne. Az ilyen esetekben lehetne bevezetni újra a „tutor rendszert”, ahogy az működött Comenius idején is, melynek lényege az volt, hogy minden alsóbb éves diáknak volt egy mentora, úgynevezett tutor párja, aki segítette a tanulmányaiban. Ennek ellenére, ezek az oktatási módszerek természetesen hatékonyak lehetnek, ha a megfelelő célok érdekében alkalmazzák őket. Ehhez el kell kerülni a tipikus hibákat. Nem jó, ha nem lehet érteni, miről beszél az előadó. Ha túl gyorsan beszél, nem tudnak a hallgatók jegyzetelni. Ha olyan szavakat használ, amelyeket a diákok nem értenek. Ha ilyen szavak bekerülnek az előadás, magyarázat, elbeszélés, szemléltetés anyagába, azokat meg kell magyarázni, különben az óra nem éri el a kitűzött célját. Az sem jó, ha túl lassú a tempó, mert a hallgatók könnyen „elvesztik a fonalat”, vagy ha az előadó nem fogja össze az egyes részeket, eltér a témától, nem jól osztja be az időt. A fent említett oktatási módszerek akkor eredményesek, ha logikus, világos, érdekes, tömör, egyszerű és érzelmekkel kísértek. Az eredményességhez alábbi pedagógiai fogások is hozzájárulnak: • A célok megfogalmazása: a tervezéskor pontosan meg kell határozni, hogy mit akarunk magyarázni, bizonyítani, ez lehetővé teszi a megfelelő példák választását, a magyarázat menetének meghatározását, a szemléltetésre alkalmas eszközök kiválasztását. • A példák kiválasztása alkalmazása: olyan példákat alkalmazzunk, amelyek a tanulók számára is ismertek, a példák a tanulók fejlettségének és érdeklődési körüknek megfelelőek legyenek, egyszerűbbtől a bonyolult felé haladjunk, ellenpéldákat is hozhatunk, csak annyi példát mutassunk be, amennyi ténylegesen új információt ad. Két megközelítés: Deduktív: szabályt bemutatjuk, ezután jön a példa. Induktív: Először a példát hozzuk, ezután jön az általánosítás, a szabály. • A magyarázat logikus felépítése, magyarázó szavak, szerkezetek alkalmazása: a logikusan szerkesztett magyarázatokat magyarázó kötőszavak, mondatok alkalmazása jellemzi. A magyarázat logikai szerkezetére utaló kötőszavak, kifejezések: mert, azért, hogy, • • •
231
•
•
• •
•
eredményeképpen, ennek okai, ezért, ezáltal, ennek célja, ennek következménye, vagyis, stb. (kutatási eredmények mutatják, hogy összefüggés van a magyarázó kötőszavak gyakorisága és a tanulói teljesítmény között) Audiovizuális és demonstrációs eszközök alkalmazása: előfordulhat, hogy a magyarázathoz szemléltetőeszközök szükségesek (modellek, valóságos tárgyak, audiovizuális eszközök). Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása: a közölt információk mindegyike nem biztos, hogy mindig eljut a diákokhoz, ezért a fontosabb fogalmakat, kifejezéseket, mondatokat célszerű megismételni. A bizonyítás szakaszában az addig elmagyarázott részek számbavétele, az addigi eredmények felsorolása hasznos lehet. A magyarázat végén az összefoglalás is ismétlő jellegű. A tanulók előzetes ismereteinek számbavétele: erre sor kerülhet az előző óra végén, a magyarázat előtt és közben is. Szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata: A mondatainkat fejezzük be, ne hagyjuk félbe, az idegen kifejezéseket el kell magyarázni, a túl sok idegen kifejezés zavaró lehet. Ne használjunk töltelékszavakat (esetleg csaknem, olyanféle, természetesen, mindenesetre, olyasmi, valójában, tulajdonképpen stb.). A közölt tárgyi ismeretekben legyünk biztosak, ne használjunk bizonytalanságra utaló szavakat (valahol, valaki, nem mind, körülbelül, talán, nem vagyok biztos benne, nem is tudom, hogy mondjam stb.). Kérdések feltétele: a magyarázatba beiktatott kérdések segítenek a figyelem fenntartásában, a megmagyarázott fogalmak megértésének ellenőrzéséhez, a magyarázat menetének módosításár a tanulók igényei szerint.4
A tanár és a hallgató közös munkáján alapuló módszerek A közös módszerek közé soroljuk azokat a módszereket, ahol tanár és diák együtt kooperálva éri el a kívánt célokat. Talán a legjobb és legeredményesebb oktatási módszerek ezek, hiszen a diákok tulajdonképpen egyedül, a tanár, az oktató segítségével fedezi fel az összefüggéseket, így azt gondolom, alaposabb a rögzítés. Természetesen, ehhez egy nagyon alapos előkészítő munka szükséges. Ilyen oktatási módszerek a következők: • a megbeszélés (beszélgetés) • a gyakorlás • az ismétlés • a vita • projektmódszer • kooperatív oktatási módszer Ezekben az oktatási módszerekben a közös az, hogy az oktató és a hallgató, a tanár és a diák együtt dolgozza fel a tananyagot. Mindegyik tulajdonképpen dialógikus módszer, hiszen arra a lapul, hogy az oktató és a hallgató beszélget. A megbeszélés a leggyakrabban alkalmazott, legkedveltebb és minden korosztályban alkalmazható módszer tanár és a tanulók közt fennálló kontaktus miatt a tanár 4
Didaktika Szerkesztette: Falus Iván, In.: Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei Nemzeti Tk.Bp.2003. 262-266. oldal alapján 232
rendszeres visszajelzést kap a tanulóktól, és ami a legfontosabb tulajdonsága, előnye, hogy a tanulók igényei szerint lehet haladni. A vita az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét. A gyakorlás során lehetőség van még a „fehér foltok” tisztázására, az ismétlés során pedig félév során tanultakat lehet elmélyíteni. A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A projektmódszer kidolgozásának megvannak a lépései, amelyek a következők: • célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása • a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák) • kivitelezés (általában a diákok önálló kutatást végeznek, de a pedagógus segíthet) • zárás, értékelés (magában foglalja a projekt bemutatását, az értékelés kritériumait előre közölni kell) A kooperatív munkamódszerben a tanulás a hallgatók, a tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. Ezeknek a módszereknek az egyik nagy előnye, hogy megtanítja a hallgatókat „teamben” dolgozni, olyan szociális képességeket fejlesztenek ki bennük, amelyek nélkül a versenyszférában, a munka világában nagyon nehezen tudnának érvényesülni. A Bologna folyamat egyik sarkalatos követelménye, hogy már az alapozó lépcső után kilépő hallgató olyan tudással rendelkezzék, amely közvetlenül is hasznosítható a munka világában. Persze nem csak a tudás a lényeg és a fontos, hanem az is, hogy hogyan tud bánni az emberekkel. Munkatársakkal, beosztottakkal, és a mi hallgatóink leendő szakmáját figyelembe véve, a vendégekkel, turistákkal. A hallgató önálló munkáján alapuló módszerek Természetesen nem minden függ csak az oktatótól, a tanártól. Hiszen az oktatásban nem csak ő van benne egyedül, hanem ott ül a hallgató, a tanuló is, aki szomjazik a tudásra. De ha csak az oktató, a tanár szeretné a tudását átadni, a diák pedig nem akarja befogadni azt, akkor bizony nem eredményes az oktatás. Éppen ezért, a hallgatóknak is vannak kötelezettségeik, olyan módszerek, amelyek az ő munkájukon alapszik. Amikor ő egyedül dolgozik. Ezek pedig a következők, természetesen azok, amelyek egy egyetemi hallgatóra vonatkozhatnak: • megfigyelés, kísérlet, gyakorlati munka • könyvek,cikkek tanulmányozása • hallgatói kiselőadás • a hallgató munkája programokkal, munka- és feladatlapokkal, munkafüzettel • szeminárium dolgozat Ezeknek a módszereknek a lényege, hogy a hallgatók, a diákok egyedül, önállóan dolgoznak fel egy-egy általuk kidolgozott témát, amelyet vagy írásos formában, előre meghatározott kritériumok alapján be kell nyújtani az adott oktató számára. A másik lehetőség, ez a kiselőadások megtartása, amely olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amelyekben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. 233
Alkalmazására csak bizonyos tantárgyakban kerülhet sor, az oktatónak, a tanárnak segíteni kell az előkészítő munkában, az időtartama általában 10-15 perc ahol a hallgató saját kutatási munkáját mutatja be Power Point segítségével. Ebben az esetben segíteni kell a hallgató munkáját abban, hogy a diáknak milyen formai követelményei vannak. Olvashatóknak kell lennie, rövid, tartalmas lényegre törő mondatokat kell tartalmaznia. A majdani államvizsgák során a szakdolgozat megvédése is ilyen formában történik, tehát már a hallgatókat a tanulmányaik során fel kell és fel lehet készíteni arra, hogyan készítsék el ezeket a diákat. Ezeknél az oktatási módszereknél az oktató szerepe tulajdonképpen abban van, hogy segítse a hallgatót a felkészülésben, illetve értékelje megfelelő módon akkor, amikor arra kerül a sor. Olyan értékelésre van szükség, amiből tanul a hallgató, aminek a segítségével ki tudja javítani a hibáit, illetve a későbbiekben ezekre odafigyelve ki tudja azokat küszöbölni. 6. AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA Nem a rendszerektől függ, hogy mennyit és mit adunk a hallgatóknak a szemináriumok, az előadások során. Egy tanárnak mindig az kellene legyen a legfontosabb, hogy átadja azt a tudást, ami benne van, amitől jó szakemberré válnak a hallgatók. Ettől függetleníteni kell az éppen trendet, aminek jelenléte a pedagógiában is megvan. A világot megváltani nem lehet, a rendszerek jönnek, a rendszerek mennek, de a hallgató az hallgató marad, az oktató pedig oktató. Minden rendszerben ugyanaz a dolgunk. A hallgatónak tanulnia kell, az oktatónak oktatnia, vizsgáztatnia. Azonban figyelembe kell venni a társadalmi változásokat, elvárásokat. Manapság olyan hallgatókat várnak a munka világába, akiket azonnal be lehet állítani dolgozni, szinte semmiféle betanulási idő nem kell ahhoz, hogy önállóan tudjon feladatokat megoldani a fiatal. Ehhez azonban az kell, hogy az oktatók sokkal színesebb módszerekkel tanítsák, oktassák a hallgatókat. Persze nem csak az oktatási módszerek azok, amik felelősek abban, hogy mennyire vagyunk eredményesek az oktatásban, a tanításban. Nagyon fontosak a tananyagtartalmak is, és persze maguk a hallgatók hozzáállása sem elhanyagolható tényező. Gyakorlatiasabb, életközelibb feladatok szükségesek ahhoz, hogy olyan fiatalok kapjanak az alapképzésben diplomát, oklevelet, akik értik is a szakmájukat. Ezek az „életszagúbb” feladatok, azt gondolom, lelkesebbé teszik a hallgatókat is, bár tapasztalataim szerint egyelőre nehéz őket a szabályos kockából kimozdítani. Egyelőre nem érzik túl jól magukat, ha az oktató bátorítja őket, hogy mondják el a véleményüket, gondolkozzanak, mert az „munkás” feladat. Sokkal kényelmesebb az, ha az oktató beszél, ők pedig hallgatnak, vagy nem is hallgatják az előadást. Természetesen vannak olyan hallgatók is, akiket inspirálja, hogy megváltoznak, megváltoztak az oktatási módszerek. Ha megváltoznak az oktatási módszerek. Ezt a vizsgálatot a hallgatókkal is el fogom végezni. Hiszen az oktatás másik főszereplői a hallgatók. Kíváncsi lennék rá, hogy ők hogyan látják a változásokat. Látják-e a változásokat?
234
Felhasznált irodalom: 1. DIDAKTIKA (2004) – Szerkesztette : FALUS Iván Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. A PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGIÁJA (2001)– Szerkesztette: GOLNHOFER Erzsébet és NAHALKA István Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2. PETRINÉ Feyér Judit (2004): A problémaközpontú csoportmunka Oktatásmódszertani Kiskönyvtár Gondolat Kiadó Bp. 3. M. NÁDASI Mária (2003): Projektoktatás Oktatás-módszertani Kiskönyvtár Gondolat Kiadó Bp. 4. FALUS Iván-KIMMEL Magdolna (2003): A portfólió Oktatás-módszertani Kiskönyvtár Gondolat Kiadó Bp. 5. DR. KAGAN,Spencer(2001): Kooperatív tanulás Önkonet Kft., Bp. 2001. 6. BÁTHORY Zoltán (1992): Tanulók, iskolák-különbségek – Egy differenciális tanításelmélet vázlata Tankönyvkiadó Bp. 7. M. NÁDASI Mária (2000): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. 8. SALVIN, R.E. Cooperative Learning. In Anderson, L.W.(ed): International Encyclopedia of Teaching and Teacher Education. Oxford, Pergamon. 139143.o. 1995. 9. BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI KUTATÁS MÓDSZEREIBE (2000) – Szerkesztette: FALUS Iván Műszaki Könyvkiadó Bp. 10. NYME-AK Kari önértékelés 2007. január 31. Győr 11. NYME-AK Tanulmányi tájékoztató 2009/2010. Győr. 12. BARAKONYI Károly (2006): EFT kompatibilis mesterszakok In.: Iskolakultúra. március http://epa.niif.hu/00000/00011/00102/pdf/vita2006-3.pdf Leöltés ideje: 2011. március 14. 13. ftp://ftp.oki.hu/jka2k_hatter/05_modszer.pdf Nádasi Mária:Oktatási módszerek (letöltés ideje:2011. 14. https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_20032007/2006pdf/01_kadocsa.pdf ( a letöltés ideje: 2011. március 20.)
235
PÉTERVÁRI Zsófia Nyugat- magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A vagyon adóztatása valamint a falusi vendéglátás adózási kérdései Magyarországon Bevezető A téma aktualitását elsődlegesen az adja, hogy az egyes országok az adószabályaik módosításával reagálni kívánnak a nemzetközi pénzügyi- és a reálgazdasági válságra. Az adóbevételek következetes beszedésére ilyen körülmények között még a korábbiaknál is nagyobb szükség van. Nagy szükség van a társadalmi közkiadások, a szociális ellátások, a társadalombiztosítási juttatások fedezetének biztosítására, hiszen növekszik az arra rászorulók száma, s visszaesik a gazdaság teljesítménye. Amikor a világban mindenütt az iparágak küzdenek a túlélésért, álláshelyek tömegei szűnnek meg, s a világ minden felelős kormánya- a jövő fejlődésének megalapozása érdekében- időlegesen megszorító intézkedéseket kénytelen hozni, amikor hazánkban is a lakosság tömegei kénytelenek lemondani a korábban megszokott jóléti juttatásokról, be kell látnunk- és bármennyire nehéz is- el kell fogadnunk azt a tényt, hogy a világ egészét érintő krízis alól mi sem tudjuk kivonni magunkat. Tanulmányom első részében bemutatom a magyar vagyon adózásának dilemmáit. Vizsgálatom célja, hogy feltárjam azokat a tényezőket, melyek a magyar vagyonadó sikertelenségére hatottak. Tanulmányom második részében bemutatom a falusi turizmus aktuális adózási jogszabályait, ugyanis a gazdasági válság világszerte kihívások elé állított magát az idegenforgalmat is. Az alkalmazott módszerek tekintetében primer és szekunder kutatási eszközök egyaránt használatra kerültek. A primer részben statisztikai adatok gyűjtése, míg a szekunder részben újságcikkek, internetes hírek és a szakirodalom feldolgozása zajlott. Vagyon fogalma, történeti fejlődése Magyarországon A vagyon nem más, mint elhalasztott fogyasztás. Olyan dolgokat tekinthetünk vagyonnak, amelyek értéke az idővel tartósan megmarad. A vagyonadó természetes és jogi személyek, nem jogi személyek és szervezetek tárgyiasult jövedelmének adója. Célja a vagyonarányos közteherviselés, a vagyonhasznosításra ösztönzés, a jövedelemadók hiányosságának kompenzálása (a jövedelemadók a vagyoni helyzetet és annak alakulását nem veszik figyelembe). A vagyonadó olyan vagyontárgyakra vethető ki, amelyek jellemzők a vagyoni helyzetre és ellenőrizhetőek is. A vagyonadóztatás az egyik legősibb adóztatási forma. Megjelent már a fogyasztás és a jövedelem megadóztatását megelőzően. A vagyonadót már a Koránnak egy vonatkozó szúrája is említi, mely szerint a gazdagoknak a vagyonukkal hozzá kell járulniuk a szegények megélhetéséhez. A vagyonadó (property tax) addig volt a legfontosabb adó az angolszász világban (ez körülbelül a XIX. század vége), amíg az emberek legfontosabb vagyontárgya az ingatlan, vagy egy-két könnyen számba vehető ingóság volt. Amikor tömegessé váltak a gyorsan átalakítható pénzügyi befektetések, akkor a súlya is csökkent. Magyarországon a kezdetleges vagyonadóból átmentünk a hozadéki adók rendszerébe és a hozadéki adók rendszerét párosítottuk a későbbi személyi jövedelemadóval. A rendszer három 236
pillérre épül, megadóztatja a forgalmat, a hozadékot és a jövedelmet. A forgalmat terheli a forgalmi adó, az illetékek, a fogyasztási adók és a vámok révén; a hozadékot terheli a föld, a ház, a kereseti adó, a gépjárművek adója és a társulati adó révén; a jövedelmi adó és a vagyonadó pedig a személyes tiszta jövedelmet kívánja megterhelni. Az ingatlanadóhoz hasonló adónemünk már volt, az 1974. július 1-jén lépett életbe a házadóról és a házérték adóról szóló minisztertanácsi rendelet alapján. Annak a tulajdonosnak kellett bevallást benyújtania a házértékadóról, akit erre az elsőfokú adóhatóság felszólított. Magánszemélyekre korábban egyetlen statikus vagyonadóforma létezett, ami a luxusadó volt. A vagyonadóztatásnak a következő formái léteznek: • Statikus (Az állam a vagyontömeget adóztatja meg, legáltalánosabban elterjedt formája, az ingatlan típusú vagyonadóztatás.) • Dinamikus (A vagyonelemeket akkor adóztatja meg az állam, amikor azok gazdát váltanak, lehet ez ajándékozás, öröklés vagy visszterhes vagyonszerzés. Az illetékek - a klasszikus vagyonadókkal szemben - a vagyon gyarapodásához kapcsolódó egyszeri „adózási” kötelezettséget eredményeznek) • Egyszeri vagy más néven dézsma Magyarországon a vagyon adóztatásának jelenleg 3 formája van érvényben: • Ingatlan típusú adó (ide tartozik az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, hiszen mind a 3 adófajtának a tárgya az építmény, telek.) • Illetékek (A vagyonforgalom adóztatása) • Gépjárműadó Ingatlan típusú adók Magyarországon Magyarországon a magánszemélyek kommunális adóját, építményadóját és telekadóját összefoglaló néven ingatlan típusú adónak nevezzük, hiszen mind a 3 adófajtának a tárgya ugyanaz (építmény, telek). Az ingatlanadót az önkormányzatok vetik ki az ingatlanok után. 2010-ben érvénybe lépett az új ingatlanadó (a vagyonadó részeként), a már meglévő ingatlan alapú adók kiegészítésével jött létre, tehát az értékesebb ingatlanok tulajdonosainak többletadót kellett fizetniük. Értékalapú, általános és központi adóról volt szó, amely az önadózás elvére épült. Vagyonadó, mint ahogy azt a neve is mutatja, csak az igazán vagyonosok valóban nagy értékű ingatlanjait terhelte. Magyarországon 2010-től adót kellett fizetni nem csak a nagy értékű lakások, hanem a hajók, a repülőgépek és bizonyos nagy értékű személygépkocsik után. Az ingatlanokra kivetett közteher háromkulcsos volt. A jogszabály értelmében a magyar vagyonadón belül az ingatlanok utáni adó alapja a luxusadóból ismert értékövezetes módszer alapján került meghatározásra bizonyos korrekciós tételek figyelembe vétele mellett. Az adó önbevalláson alapult, amelyet benyújtani a számított érték alapján, fizetni viszont a forgalmi érték alapján kellett. A lakóingatlanok után 30 millió forintos forgalmi értékig 0,25 százalék, 30-50 millió forintig forgalmi érték között 0,35 százalék, e felett 0,5 százalék adót kellett fizetni. A számított érték az alapterület és a törvény mellékletében megadott négyzetméterárakkal felszorzott összegként, míg a forgalmi érték az esetleges eladási árként volt értelmezhető. 237
2010- tavaszán az Alkotmánybíróság a vagyonadónak az ingatlanokra vonatkozó részét megsemmisítette. 2010 második felétől az új Országgyűlés a teljes vagyonadóról szóló törvényt hatályon kívül helyezte. A vagyonadó - ingatlanra vonatkozó részének - alkalmazásának korlátait a következő közgazdaság- elméleti ellenérvek szerint értékelem: • nem lehetett elvárni az ingatlanadótól, hogy a jövedelemadó hiányosságait korrigálja o (Oka a jövedelem és az ingatlan között nincsen közvetlen kapcsolat) • az ingatlanadóval nem lehet a vagyont „megfogni” • a vagyonadó a legdrágább adó, nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a bevétel 8-10 százalékát emésztik fel a beszedés költségei. A vagyonadó begyűjtése számos költséggel jár: helyi apparátus személyi költségei, az adónyomtatványok előállítása és postázása, fellebbezési eljárások és késedelmek kezelése, adóellenőrzés-melyek jelentősen meghaladják a jövedelem-, illetve a fogyasztási típusú adókét (jövedelemadó beszedési költsége jellemzően 1-2 százalék). • különböző helyzetű embereket nem szabad azonos módon megadóztatni • Magyarországon nem létezett/létezik egyelőre olyan szervezet, amelynek értékbecsléseit mindenki elfogadná • az adó bevezetéséről szóló törvény nem adott támpontot az ingatlan értékének megállapításához • az ingatlanadó azokat is terhelte, akiknek nem volt jövedelmük, csak ingatlanjuk volt • a lakáshitelt igénybevevők esetében célszerűbb lett volna az adózási kötelezettséget úgy megállapítani, hogy az ingatlanadó csak az önrészt terhelje. A klasszikus ingatlanadón és az illetéken túl számos ország adórendszere tartalmaz olyan elemeket is, amelyek ugyan a statisztikai osztályozás szerint nem, de közgazdasági értelemben legalábbis részben vagyonadóknak tekinthetők. A világ fejlettebb tájain akkor vezették be a vagyonadót, amikor szélesíteni kívánták a közterheket viselők táborát, s igazságosabbá akarták tenni az adózás rendszerét. Amint javult az adófizetési morál, érvényesült a szolidaritás elve, igyekeztek minél hamarabb megszabadulni ettől az adónemtől, amely a legtöbb országban helyi ingatlanadóvá szelídült. Európában több országban létezik ingatlanadó és vagyonadó, de annak mértéke országonként változó. Szlovákiában évek óta van ingatlanadó, melynek mértéke a legkisebb az Európai Unióban. A nemzetközi gyakorlatban az ingatlan típusú vagyonadóztatás a legelterjedtebb, hiszen ez egy könnyen és egyszerűen megragadható vagyonelem. Franciaországban a vagyonok adójának a mértéke magasabb, mint a vagyonoknak a jövedelme, ezáltal vagyonelemektől kellett megválniuk a vagyon tulajdonosainak, hogy az adófizetési kötelezettségüket teljesíteni tudják. A legtöbb országban évente esedékes az ingatlanadó, vagyonadó, bár az éves összeg gyakran időszakos részletfizetésre oszlik. Nem biztos, hogy a vagyonnak van olyan hozadéka, amivel fedezni lehet a vagyon adóját. Az Unióban és számos más unión kívüli országban is megtalálható a vagyonadóztatásnak olyan formája, ahol nemcsak az ingatlant adóztatják, hanem megadóztatják az értékesebb ingó vagyontárgyakat, autókat, bankbetéteket, részvényportfoliókat is.
238
Falusi vendéglátás adózási kérdései A falusi turizmus elsősorban a vidéki, nem kiemelt üdülőhelyen fekvő településeken (faluban, tanyán, tanyai térségekben) folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, valamint az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt. A falusi vendéglátás a hagyományos falusi környezet és életforma megőrzését, a népi kultúra, a folklór, a népi építészet és a népi mesterségek továbbélését segítő tevékenység, amely számottevően növelheti a falu népességmegtartó erejét. 2011. január 1-én hatályba lépő személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) értelmében elmondható, hogy leegyszerűsödik a falusi vendéglátással foglalkozó magánszemélyek adózása. Az Szja tv. 57/A. § szerint fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemélyeknek szálláshelyet nyújt, ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet határozza meg a Magyar Köztársaság területén a szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely- üzemeltetési engedély kiadásának rendjét. E rendelet értelmében a következő fogalmak kerültek meghatározásra: a) szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom, b) szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom, c) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy, d) panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz, e) kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik, f) üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától, g) közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy, h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, i) falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 239
2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek. Adózás tekintetében 2 lehetősége van a fizető- vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyeknek: • A magánszemély a falusi vendéglátásból származó jövedelmét önálló tevékenységből származó jövedelemként állapítja meg. Ebben az esetben az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályok (tételes költségelszámolás vagy 90%-os jövedelemhányad) alkalmazásával adózik • A magánszemély adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást választhat, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőházában folytatja. Ha a magánszemély több lakástulajdonnal vagy üdülőházzal rendelkezik, akkor csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet. A tételes átalányadózás mértéke szobánként 32 ezer forint, melyet nem egy összegben kell megfizetni. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységét az adott év folyamán megszünteti A falusi vendéglátás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a falusi vendéglátás nem áfamentes szolgáltatás, ezért csak adószám birtokában folytatható, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban lehet igényelni. A szállásadást az áfatörvény alapján 18 %-os mértékű általános forgalmi adó terheli, de 5 millió forint éves bevételig alanyi adómentesség választása is lehetséges. A magánszemély 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében a teljes jövedelem után. E kötelezettsége mindaddig fennáll, míg az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, a kiegészítő tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozó által fizetett 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett 5100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).
240
Összefoglalás Az adó mértékének megállapítása jogi keretek, nemzetközi gyakorlat, adófizetési technikák mellett többek közt azon is múlik, milyen az adóbevétel iránti igény, mekkora az adófizetési képesség és milyen az adófizetési hajlam. A bevétel iránti éhség hatalmas, ezért azt nem lehet korlátnak tekinteni. A gazdasági válság az utazási szokások megváltozásában is érzékelhető. Az utasok költségeik csökkentése érdekében kevesebb szolgáltatást vásárolnak, csökkentik a tartózkodási időt. A gazdasági intézkedések hatására emberi életek változnak meg, fokozódik a munkanélküliség. A falusi vendéglátás esetleges további magasabb megadóztatása visszavetheti az ágazatot, drágább falusi szállásokhoz valamint a szürkegazdaság megerősödéséhez vezethet.
241
Felhasznált irodalom Internetes források: EGERSZALÓKI Tímea: Így ingatlanadózik Európa. [online].(2011.03.15.) http://www.origo.hu/ingatlan/20090517-ingatlanado-europaban.html HERICH György Dr.: Ingatlanadó, http://www.adko.hu/ado/ingatlanado.pdf
mint
vagyonadó.
[online].(2011.04.02.)
SEBŐK Orsolya: Ingatlanadó-utak. [online]. (2011. 03. 16.) http://www.piacesprofit.hu/magazin_cimlap_2009_06/ingatlanado-utak.html ISMERETLEN szerző: Ingatlanadó- Európai Uniós körkép. In: MTI [online]. (2011.03.18.) http://www.epitinfo.hu/cikk/62701/ingatlanado-europai-unios-korkep?wa=eepi0920h Időszaki kiadvány: Nemzeti Adó - és Vámhivatal: A falusi vendéglátás adózási kérdései. In: Adóvilág, 2011. márc., XV. évf. 4. sz.p.4-6. Jogszabályok: A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
242
HÜBLER Nóra Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola Hatékonyságjavítás a közoktatásban 1. Helyzetfelmérés 1.1. A Közép-dunántúli Régió A Fejér-, Komárom-Esztergom- és Veszprém megye alkotta Közép-Dunántúli Régió Magyarország területileg az ország második legkisebb régiója, (11263 km2), itt él az ország lakosságának 11 százaléka, 1.107 millió fő. Iparosodásának köszönhetően mind a bruttó hazai termék tömegében, mind pedig a GDP-ben – Budapestet nem számítva – az első-második helyet foglalja el Magyarország hét régiója között. A régiót nagyfontosságú vasútvonalak, közutak és autópályák (M1, M6, M7) szelik át. A térséget északról és keletről a Duna, Európa egyik legfontosabb vízi útja határolja. A szerencsés adottságoknak köszönhetően egyformán fejlett az ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom. 2005 januárjában egy angol kutatóintézet, a CEBR (Centre for Economics and Business Research Ltd., London) tanulmányt tett közzé, melyben az Európai Unió 223 régióját vizsgálta növekedési kilátásai szempontjából. A Közép-Dunántúli Régió elsősorban a gazdasági növekedés és az EU forrásokhoz való hozzájutás területén szerepelt előkelő helyen a rangsorban, és összességében a negyedik a 223 régió között. 1.1.1 A régió gazdasági helyzete A régió 90-es években végbement dinamikus fejlődésének hátterében a régió kedvező adottságai állnak, valamint az, hogy képes volt alkalmazkodni a változásokhoz, és a megváltozó gazdasági trendekből előnyt tudott kovácsolni. Ez a régió gazdasági szerkezetének megújulását, az új technológiák, az új típusú iparágak meghonosítását és a foglalkoztatás bővülését, a működő tőke új ágazatokba történő vonzását jelentette. A gazdasági szervezetek 2009. évi beruházásainak 12 %-a (Budapest nélkül 16 %) köthető a térséghez. Az egy lakosra jutó beruházás értéke (279 eFt) ugyancsak az országos átlagot (265 eFt) meghaladó. A beruházások döntően az iparra koncentrálódnak (55 %), nagyobb mértékben, mint országosan (35 %). Az ezredforduló utáni trendek azonban figyelmeztetőek, jelzik, hogy a folyamatos felfutás – ami elsősorban a külföldi tőkebefektetéseken alapuló, túlnyomórészt exportorientált ipari termelésből fakadt – megtört. Az utóbbi években több külföldi befektető is kivonta tőkéjét a régióból (Mannessmann, IBM, Kenwood), ami egyrészt tovább rontotta az egyébként is hátrányos helyzetű térségek pozícióit (Sárbogárd), de még az erős és fejlett gazdasággal rendelkező térségben (Székesfehérvár) is megrázkódtatást okozott.
243
Humánerőforrás, oktatás, innováció, K+F A népesség-változásban Fejér és Komárom-Esztergom megyékben csökkenő növekedés észlelhető, Veszprém megyében jelentős (ingadozó mértékű) a csökkenés. Összességében a régió népességvonzó, amit a vándorlási egyenleg pozitív szaldója jelez, ami elsősorban a nagyszámú, korszerű vállalat betelepülésének, létrejöttének köszönhető. A régióban magasabb a foglalkoztatottak aránya az országosnál. A foglalkoztatás változása a munkanélküliség csökkenése mellett ment végbe, nőtt az önfoglalkoztatás és az egyéni vállalkozások száma. A régió egyik legsúlyosabb foglalkoztatási és szociális problémája a tartós, hosszú távú munkanélküliség. A mezőgazdaságban jelentősen csökkent az alkalmazottak száma, az iparban összességében kisebb létszámcsökkenés tapasztalható, ami mögött azonban jelentős átrétegződés húzódik meg. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma jelentősen nőtt. A régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években emelkedett, azonban úgy a középfokú, mint a felsőfokú oktatásban résztvevők aránya alatta marad az országos átlagnak. Ez részben a gazdasági fejlettségből adódik, másrészt a foglalkoztatási szerkezetnek is köszönhető – magas betanított munkás arány a foglakoztatáson belül. A jelenség az egyik legfigyelemreméltóbb a humán erőforrások fejlesztése tekintetében, mivel a mutató tartóssá válása rendkívüli mértékben rontani fogja a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét. A felsőoktatás kiemelt szerepe a tudásalapú társadalomban nem kérdőjelezhető meg. A régió néhány felsőoktatási intézménye (meglévő ill. potenciális kutatóhelyek):
Veszprémi Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar Dunaújvárosi Főiskola Kodolányi János Főiskola Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Számítógéptechnikai Intézete Modern Üzleti Tudományok Főiskolája
Kar
A régióban megindult - a sikeres nyugat-európai és amerikai példákhoz hasonlóan – a tudásparkok kialakítása. Az egyik ilyen fejlesztés a Talentis program egy tudásalapú térségfejlesztési koncepció, innovációs klaszter, mely a modern gazdaság kihívásainak megfelelően alapvetően a humán erőforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül. A másik ilyen kezdeményezés a 200 hektáros Technopolis tudományos-ipari park fejlesztése Székesfehérváron, megvalósítása és működtetése. 1.2. Székesfehérvári kistérség A kistérség 31 településből áll, ami a megye településeinek közel harmada. A 31 település 1181 km2-nyi összterülete a megye területének több mint negyede (27 %), 163 ezer főnyi népessége pedig a megye lakóinak 38 %-a. 138 fő/km2 népsűrűsége a megyei átlagot jóval meghaladja (az országosat is), de a megyében némileg elmarad Dunaújvárosi térség mögött. A megyeszékhely Székesfehérvár nemcsak a megye, hanem az országban is a legnagyobb városok közé sorolható, a közép-dunántúli régió egyetlen 100 ezer fő feletti települése. 105 ezer lakosa a 244
megye lakóinak negyedét, a kistérség népességének viszont 64 %-át teszi ki. A kistérség minden szempontból Székesfehérvár vonzáskörzetének tekinthető, és rengeteg szállal kötődik a szervező központhoz (gazdaság, közlekedés, foglalkoztatás, oktatás, szolgáltatások stb.). A gazdaságban az 1990-es évek elejét jellemző általános recesszió ellenére a térség ipari központja, Székesfehérvár ki tudta használni kedvező földrajzi adottságait, a kiépített infrastruktúrát, az itt található képzett munkaerőt, és az országban az elsők között állt talpra. A város hatékony gazdaságfejlesztő politikájának köszönhetően multinacionális cégek sora jelent meg befektetőként az iparban (Ford, Philips, IBM, ALCOA, General Plastic, DENSO, stb.), amit aztán kereskedelmi cégek is követtek (TESCO, Interspar, stb.). A megyeszékhelyen a kereskedelem és a szolgáltatás területén regionális hatókörű cégek is kialakultak, azonban mindezekkel együtt is az ipari foglalkoztatottság dominál. A kistérségben a termelői ipar Székesfehérvárra koncentrálódik, a környék településeiben kis- és közepes vállalkozások jelentek meg (pl. Tác, Soponya, Nádasdladány, Kisláng, Szabadbattyán). A mezőgazdasági termékek feldolgozása is Székesfehérváron történik, a kistérség településeinek 90%-a beszállító. A letelepült multinacionális cégek jelentős szerepet játszottak abban, hogy a foglalkoztatottság, munkanélküliség terén jelentős javulás következett be. A munkanélküliségi rátát tekintve a hosszú távon munkanélküliek aránya az, amely gondot okoz: a térségben a regisztrált munkanélküliek 43%-a több mint fél éve nem tud elhelyezkedni (különösen jellemző a kistérség nyugati és keleti határára). A munkaerőpiac kereslet-kínálati viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora. A kistérségben a régiós és a megyei átlaghoz képest is igen magas, mintegy 17 ezer volt a működő vállalkozások száma, ami 1000 lakosra vetítve 108 vállalkozást jelent. A vállalkozások többsége (kb. 80%) Székesfehérváron folytatja tevékenységét. A térség jelenlegi versenyképessége Székesfehérvár és vonzáskörzete nemcsak a régión, hanem Magyarországon belül is kiemelkedő, több dimenzióban. Budapest után – Győrrel együtt – a második helyen áll a versenyképesség és innováció szerinti klaszterelemzésben. Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megyével együtt tudásalkalmazó megyének számít. Az export jelentős, a külföldi cégek elkezdték kiépíteni beszállítói hálózataikat, a foglalkoztatottság szintje magas. 1.3. Székesfehérvár gazdasági helye és szerepe Ma Székesfehérvár az ország egyik legiparosodottabb városa. A városban több mint 100 külföldi érdekeltségű vállalkozás működik és az összes vállalkozás száma több mint 17 ezer. Sajátosságai nagyban megszabják fejlődési lehetőségeit és irányait. A város stratégiai adottságai:
A város földrajzi fekvése közlekedési-logisztikai szempontból kiváló. A külföldi tőkebeáramlás dinamikája évről évre jelentős. A folyamatos külföldi jelenlét és növekvő érdeklődés a város iránt azt mutatja, hogy mára 245
Székesfehérvár gyakorlatilag kockázatmentes, egyértelmű, valós, és fejlett feltételrendszert kínáló befektetési régióvá vált. Mindezek hatására a város nemzetközi szinten is elismerést szerzett. Országosan is magas szintűnek tekinthető a gazdaságszervezés intézményi háttere - ipari parkok rendszere, Logisztikai Szolgáltató Központ, Székesfehérvári Vállalkozói Központ, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Székesfehérvári Regionális Képző Központ. Rendezett jogi, szabályozási környezettel rendelkezik. A kis- és középvállalkozások a multinacionális cégek megtelepedése mellett fejlődnek. Kreatív hozzáállásuk, gyors reagáló-képességük, innovációs készségük előrevetíthet egy olyan folyamatot, amelynek végén egy a multinacionális vállalatokkal közösen kiépített bedolgozói háttéripari rendszer áll. A multinacionális cégek által behozott korszerű termelésszervezési és irányítási módszerek, a high-tech termékek és technológiák széles körben elterjedtek A betelepült külföldi tőke döntő mértékben stratégiai jellegű. Megfigyelhető olyan folyamatok kibontakozása, amelyekben a megtelepedett multinacionális cégek leányvállalatai saját rendszereiken belül önállósodnak, így fejlesztési funkcióik, erőforrásaik is kezdenek "betelepülni" a városba. Székesfehérvár gazdasági potenciálja és központi, csomóponti (régiószervezői) szerepe a következő szinteken érvényesül: - Gazdasági fejlődési tengelyek középpontja Székesfehérvár a Tatabánya – Oroszlány – Mór - Székesfehérvár, illetve a Várpalota – Veszprém – Ajka - Székesfehérvár fejlődési tengelyek metszéspontja, közlekedés-földrajzi értékei és magas innovációs potenciálja folytán ezen hálózatok természetes központja. Ezen kívül a Budapest – Győr Székesfehérvár iparvidék egyik sarokpontja. A dunaújvárosi Duna híd megnyitásával kiemelt közlekedési csomópont. - Gazdasági szektorok, klasztermagok szervező centruma Szektoriálisan is központi szerepet tölt be a régióban a legfontosabb, legproduktívabb és legtöbb embert foglalkoztató iparágakban: mechatronika, elektronika, szoftveripar, műanyaggyártás, élelmiszeripar. - Régiószervezési központ Székesfehérvár a Közép-dunántúli régió egyetlen „régiószervező központ” funkciójú és jelentőségű városa. - Innovációs központ Székesfehérvár tudományos kutatások alapján a régióban innovációs központ, megfelelő humán- és munkaerő-piaci paraméterekkel, különösen erős gazdasági potenciállal - Közlekedési csomópont, logisztikai központ Az összehasonlító elemzések alapján Székesfehérvár a régió leggyorsabban, legegyszerűbben és legolcsóbban megközelíthető nagyvárosa, mind közúton, mind tömegközlekedési eszközzel. Itt található a régió egyetlen és országos viszonylatban is kiemelkedő Logisztikai Szolgáltató Központja. - Szakképzési központ A Székesfehérvári Regionális Munkaerőképző Központ a régió legfontosabb, legszélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó intézménye, régiós hálózattal. A régió két TISZK telephelye közül az egyik (gépipar, informatika, 246
kereskedelem) Székesfehérváron található. Pénzügyi központ A legnagyobb hazai bankok regionális székhelye Székesfehérváron van. - Kereskedelmi központ - Területfejlesztési intézményi központ (Például a KDRFT székhelye Székesfehérvár.) Székesfehérvár innováció-orientált gazdaságfejlesztése a meglévő erős gazdasági klasztermagokra, az ott megfigyelhető K+F tevékenységekre és a kapcsolódó tudományos, oktatási tevékenységre épülhet az alábbiak szerint: Mechatronika (gépipar, elektronika) - Tradicionális székesfehérvári iparág kiemelkedő és növekvő eredményekkel, K+F kapacitással és igényekkel. (Mikro)elektronika - Tradicionális székesfehérvári iparág kiemelkedő produktivitással, országos viszonylatban is jelentős cégekkel. Szoftveripar - Székesfehérvár tradicionálisan az informatika, szoftverfejlesztés egyik hazai fellegvára. Országos hírű cégek, saját fejlesztésekkel. Jelentős növekedési potenciál a szektorban. Műanyag-feldolgozás - Dinamikusan fejlődő iparág, Székesfehérvár országos viszonylatban kiemelkedő helyen szerepel. Jelentős számú műanyagfeldolgozó cég (Budapest után a legtöbb), saját fejlesztési igényekkel. Logisztika - Országos viszonylatban is az elsők között van a Közép-dunántúli régió egyetlen, székesfehérvári Logisztikai Szolgáltató Központja. Dinamikus növekedést produkál a szektor. Élelmiszeripar - Dinamikusan fejlődő székesfehérvári szektor, országos viszonylatban is kiemelkedő cégekkel. Mezőgazdasági cégek is jelentősek. -
Humánerőforrás helyzetkép A munkanélküliség Székesfehérváron igen alacsony, megközelíti azt a 3-3,5% körüli „minimum határt”, ami alá különböző társadalmi okok folytán sehol sem süllyed a mutató. Ez azt is jelenti, hogy a szabad munkaerő-kapacitás a városi lakosság körében kimerülőben van, egy esetlegesen ide települő újabb nagy foglalkoztató munkaerő-igényeinek kielégítésekor problémák lehetnek. Ugyanakkor előrevetíti azt is, hogy a város munkaerővonzó potenciálja emelkedni fog, és a bejáró munkavállalók eddig is jelentős aránya növekedésnek indul a jövőben. Ez még inkább erősítheti Székesfehérvár csomóponti szerepét. Székesfehérvár a maga 71,5 ezer munkahelyével kiemelkedik a régió más városai közül (a második legnagyobb népességű városban, Veszprémben feleannyi munkahely van). Érdemes figyelmet szentelni a bejáró munkavállalók kiemelkedő arányára (40%), ami Székesfehérvár kiváló munkaerővonzó képességére utal. Székesfehérvár a 2009-2015 közötti időszakra vonatkozó Településfejlesztési Koncepciója és az adott ciklus gazdasági programjai alapján határozza meg a fejlesztések irányait, és ezek mentén folytatja a fejlesztési és beruházási politikáját. A gazdasági programokat is tartalmazó Területfejlesztési koncepció az alábbi jövőképet, elérendő célt fogalmazza meg a város fejlődése szempontjából: Innováció-orientált gazdasági erőcentrum, Kiváló életlehetőségeket biztosító város. A felvázolt jövőképhez kapcsolódó és egyben azt meghatározó alapcél: „Dinamikusan fejlődő város, fenntartható fejlődéssel, kiváló életminőséggel.” Székesfehérvár fejlődését hosszú távon biztosítani az innovációs készség és 247
képesség kialakításával és fenntartásával lehet. Erőforrásai egytől-egyig a gazdasági-társadalmi környezet jellemzőiben ismerhetők fel: közlekedés-földrajzi helyzete, humán erőforrásai mennyisége és minősége. Az innovációs potenciál fejlesztése és mozgósítása kiemelten fontos lehet a nagytérségi szerep elérése szempontjából is, hiszen ez lehet az alapja a fejlesztéstranszfer funkciók ellátásának akár az ország határait is meghaladó körben. Mindezek figyelembe vételével természetszerűen adódik a város jövőképének elérését biztosító alapstratégia, és a folyamatos megújulást meghatározó célterületek: Gazdaságfejlesztés, Környezetvédelem, környezetfejlesztés, energiagazdálkodás, Minőségi életkörülmények. 2. A Gróf Széchenyi István TISZK létrehozása 2.1. A TISZK létrehozásának célja A Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásának célja a térség munkaerőpiacához igazodó, hatékony szakképzési rendszer intézményi, jogi és módszertani kereteinek megteremtése volt, illetve az érintettek felkészülése a hosszú távú kooperációra. A projektben 6 szakközépiskola, 2 főiskola, az SZRMKK, a gazdasági kamara és a munkaügyi központ működik együtt, így a végrehajtás során különös figyelmet kap a koordináció, az egyes intézmények érdekeinek összehangolása: 1. Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Székesfehérvár 2. Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakiskola és Kollégium, Velence 3. Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola, Székesfehérvár 4. Perczel Mór Szakképző Iskola és Kollégium, Mór 5. Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium, Székesfehérvár 6. Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola, Székesfehérvár 7. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár 8. Budapesti Műszaki Főiskola, Regionális Innovációs és Oktatási Központ, Székesfehérvár A széles körű partnerség megalapozása, konszenzusépítés:
Az intézmények képzési kínálatának tartalmi, módszertani és technikai korszerűsítése (kiemelten: e-learning) és bővítése (felnőttképzés), ezzel a korszerű szakismeretekhez való hozzáférés szélesítése; a hallgatók – főként a hátrányos helyzetűek – munkaerő-piaci esélyeit növelő szolgáltatások kialakítása. A tapasztalatok összegzése; a TISZK fenntarthatóságának megalapozása, működésének kiterjesztése. A végzettek munkahelyi „követési” rendszerének kidolgozása. A Központ működésének infrastrukturális feltételeit szükséges biztosítani az épületek felújításán, átalakításán, akadálymentesítésén túlmenően, a térség igényeinek megfelelő, gyakorlat-orientált szakképzési rendszer kiszolgálását célzó TISZK működéséhez korszerű elméleti és gyakorlati képzést lehetővé tevő modern oktatási eszközök, gépek beszerzésével és működtetésével. 248
Négy szakmacsoport (gépészet, kereskedelem+marketing, informatika és elektronika) iskolarendszerű- és felnőtt képzéséhez (hátrányos helyzetű célcsoportok) szükséges tantermek, gyakorlati képzőhelyek, közösségi helyiségek kialakítása, valamint a szakmacsoportok elméleti és gyakorlati képzését lehetővé tevő gépek, eszközök beszerzése, működtetése. 1. ábra: TISZK-ben résztvevő szervezetek együttműködési rendje
Forrás: Gróf Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. Stratégiai és Fejlesztési Terve 249
2.2 A TISZK célcsoportjai A TISZK elsődleges célcsoportja az iskolarendszerben, nappali tagozaton részt vevő, a térségben jelentkező hallgatók: - szakképzésben, szakközépiskolai képzésben, technikusképzésben résztvevők - iskolarendszerű levelező tagozatos technikusképzésben résztvevők, - iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevők köre - mestervizsgára felkészülők Felnőttképzésben résztvevők, átképzésben, speciális modult igénybevevő résztvevők Megváltozott munkaképességűek Pályakezdők Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok: romák, GYES-ről munkába visszatérő nők Székesfehérváron és térségében végbement gazdasági fejlődés következményeként az elmúlt időszakra relatív munkaerőhiány alakult ki. A munkáltatók által támasztott további munkaerőigények kielégítésének lényeges forrása lehet a munkanélkülieken belüli „tartalékok” mozgósítása. Ez a mozgósítás – legnagyobb súllyal – a képzések révén valósulhat meg. (A regisztrált munkanélküliek legszélesebb rétegét a szakképzetlenek képezik.)
2.3 A TISZK SWOT analízise A TISZK jövőbeli stratégiájának kialakításához jelentős a SWOT analízis figyelembe vétele, hiszen az intézmény történeti adatokkal csak korlátozottan rendelkezik, mivel: A TISZK fiatal szervezet. Működése, működtetése támogatási szerződésben és kormány, illetve szakminisztériumi rendeletekben rögzített. A HEFOP 4.1.1 és 3.2.2 programok keretében a szervezetének 2 éves működése most zárult le, és ezáltal a tapasztalatszerzése folyamatban van. A SWOT elemzés elkészítése a TISZK intézményére vonatkozóan az intézmény menedzsmentje segítségével valósult meg.
250
1.Táblázat: A TISZK SWOT-elemzése Erősségek
Gyengeségek
Szakmai kínálat és szakértelem • Országos szintű beiskolázás • Sokoldalú szakmai oktatatás, piacképes kínálat • Nagy szakképzési tapasztalat, szakértelem a pedagógusoknál • Jelentős fejlesztési tapasztalatokkal, és komoly pályázati eredményességgel rendelkező projekt-menedzsment. • A központi képzőhely rendelkezik olyan szakértői hátérrel, amelyik nagy tapasztalatokkal bír új képzési formák bevezetésében, irányításában.
Szakmai kínálat és szakértelem • A TISZK és partneriskolái igyekeznek a mindenkori piaci igényeknek megfelelő szakképzést biztosítani a diákok számára, ez nehézkesen valósítható meg a piac szükségleteinek folyamatos változása miatt • A partnerintézmények kiváló oktatási múlttal rendelkeznek, de a pályázatok készítésében tapasztalatlanok • A konzorciumi tagoknak nincs közös továbbképzési terve, ami nehezíti a központi képzőhellyel való együttműködést és stratégiai tervezést • A konzorciumi tagiskolák nem rendelkeznek meghatározó képzési tapasztalattal minden érintett képesítésben. (Pl. oktatnak CNC technikát, de iskolarendszerű képzésben még nem adtak ki CNC bizonyítványt.)
Eszközök, feltételrendszer • A TISZK-nek módjában áll, hogy partnerintézményei szakoktatását modern gépekkel elősegítse • A TISZK képes egy esetleges gyors profilváltásra, ha azt a piaci szükségletek megkövetelik • A térség gazdasági helyzete stabil.
Eszközök, feltételrendszer • Anyagi és egyéb nehézségek miatt a TISZK el van maradva a pályázatban előírt ütemtervétől • A TISZK létrejöttének egyik oka, hogy összefogja a szakképzést és egy közös, a piaci igényeknek megfelelő oktatást biztosítson, ez azonban még nem alakult ki. Ez megnehezíti a hosszútávú együttműködést és tervezést a jövőre nézve. • Az új OKJ rendszer bevezetése megbolygatta a szakképzést, nem bizonyul hatékonynak és még nincs teljesen kész.
Intézmények • A fejlesztés iránt elkötelezett fenntartók • Ismerik egymást a szereplők, dolgoztak már együtt • A központi képzőhely jól megközelíthető • A Regionális Képzőközpont partner intézmény. Tevékenysége a központi képzőhely tevékenységével és tagiskolák tevékenységével komplementer viszonyban van. • Jó kapcsolat a piaci igényeket alakító cégekkel • A média jelen van és beszámol a jelentős eseményekről • A közvélemény igen pozitívan gondolkodik a TISZK és a partnerintézményeinek együttműködéséről
Intézmények • A partnerintézmények nem tekintik egyenjogú partnernek a TISZK-et, benne inkább veszélyforrást látnak • Sajnálatos módon a partneriskolák nem tájékoztatják diákjaikat az együttműködésről., a TISZK-ről, mint intézményről • Az ellenőrző szervek túlzott megszorításai miatt a tervek megvalósítása nehézkesen megy végbe • A tagintézmények pályázati eredményessége kicsi.
251
Lehetőségek Külső környezet • Más oktatási intézmények csatlakozása • A mindenkori piaci igényeknek megfelelően alakítani az oktatást az idők folyamán, hogy minél több diák lássa biztosítottnak jövőjét, ha ezt az oktatási formát választja • További kapcsolatok kialakítása, illetve a már meglévő együttműködések fenntartása a régió vállalataival • Kapcsolódás a város innovációs szereplőihez, bázisaihoz. Belső erőforrások • További szakmák bevezetése, modern gépek biztosításával • A képzéshez kapcsolódó szolgáltatási kínálat bővítése kiterjesztése • A képzési kínálat folyamatos alakítása és fokozott összehangolása, különösen annak érdekében, hogy az iskolarendszeren kívüli képzőkkel szemben kialakuló versenyhátrányt meg lehessen szüntetni • TISZK és partneriskolái további népszerűsítése • Pályaválasztási tanácsadással segíteni a diákok jövőképét.
Veszélyek Külső környezet • A diákok nagy arányban inkább más felsőfokú képzési intézményeket választanak (főiskola, egyetem) Kevés elhivatott tanuló kíván a szakképesítést szerezni • Nem ismert, hogy a projektek befejezése után, milyen formában lesz biztosított a további oktatás • Nem ismert kellő részletességgel, hogy a projekt teljesülése után milyen működési modellek lesznek megvalósíthatók. • Az eszközbeszerzések finanszírozási rendszere megváltozik • Egyes partnerintézmények más szakképző központokhoz történő csatlakozása. Belső erőforrások • A partneriskolák tartanak attól, hogy a TISZK szakképzést kíván elvenni tőlük, ezért az együttműködést csupán a saját önállóságuk megőrzéséig kívánják folytatni • A konzorciumi tagiskolák nem egy fenntartóhoz tartoznak • A tagiskolák saját fejlődésüket saját önállóságuk megőrzésének rendelik alá.
Forrás: Gróf Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. Stratégiai és Fejlesztési Terve 2.4 A TISZK fenntarthatósága 2.4.1 Szakmai fenntarthatóság A projekt szakmai eredményei a térség szakképzés-politikájára, innovációsstratégiájára kihatással vannak - illetve lesznek a továbbiakban is -, amennyiben tényként fogadjuk el, hogy a jól képzett munkaerő a gazdasági innováció szükséges feltétele. A projekt során a szakmai területeken kimunkált képzési programok, tananyagok, az innovációs gyakorlat megismételhetőségének, fenntarthatóságának záloga. A kialakított módszertan disszeminációja is hozzájárul a projekt reprodukálásához, más régióban, más célcsoporttal történő alkalmazásához. 2.4.2 Pénzügyi fenntarthatóság Az iskolai rendszerű képzés normatív jellegű finanszírozása, az önkormányzat kiegészítő finanszírozása, a felnőttképzés normatív finanszírozása, illetve – a munkaerőpiac által preferált szakmák során – a munkaügyi központok finanszírozási lehetősége, mind-mind a hosszú távú fenntarthatóság szükséges elemei. Továbbiakban a térség nagy foglalkoztatóinak igényei és együttműködése meghatározó lesz.
252
2.4.3 Szervezeti szintű fenntarthatóság A kialakított projektirányító rendszer egy térségi szintű, szakmai szempontból összehangolt szakmastruktúrát preferáló irányítói rendszer lesz. Ezek a szervezeti keretek, melyek a fenntartó önkormányzat(ok) támogatását élvezik, hosszú távon számíthatnak arra, hogy a most kinyilvánított együttműködési szándék tartós marad. Kialakul az a partneri kör, illetve elmélyednek azok, a már meglévő szakmai kapcsolatok, amelyek a hasonló témájú vagy tartalmú projektek tervezését, beindítását és lebonyolítását elősegítik. 2.4.4 Az eredmények szempontja szerinti fenntarthatóság A csúcstechnológiára alapozott specifikus szakmai modulok képzésbe való szerves integrálása az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevők munkaerő-piaci lehetőségeit bővítik, ugyanakkor csökkentik a pályakezdő munkanélküliséget, hosszú távon fenntartva az ilyen tartalmú szakmai képzés iránti igényt. A felnőttképzésben résztvevők esetében pedig a profilváltást, tartalmi, technológiai fejlesztést végrehajtó cégek, gazdasági társaságok szakemberigényének a kielégítését szolgálja. 3. Stratégiai fejlesztési irányok 3.1. Elméleti alapvetés Erős fejlődésorientált szervezetek stratégiai megközelítése kettős irányultságú lehet: 1) A meglévő erősségekre támaszkodó stratégia (aktív-dinamikus stratégia) olyan irányt takar, amely a azonosított származó lehetőségeket kívánja kihasználni az intézmény erősségei alapján. Egy ilyen fejlesztési stratégia eredményeként: 1. A TISZK intézménye eredményesen működik, megmaradnak a meglévő szervezet növekedési feltételei; 2. A TISZK bevételi forrásai lehetővé teszik a szakmai szolgáltatások színvonalának emelését, fejlesztését; 3. A térségi szakképzés erősödik; 4. Megvalósul a régióban, a térségben a kvalifikált munkát kínáló ipari és szolgáltató üzemekkel való együttműködés, a gyakorlati munka minőségi követelményeknek megfelelő kialakításával egyidőben; 5. Kibővülnek a szakképzésre vonatkozó kommunikációs csatornák építve a társadalmi fogadókészségre, az intézményi nyitottságra. 6. A létrehozott komplex szolgáltatások támogatják a fiatalok és más társadalmi csoportok munkaerő-piaci integrációját. 2) A meglévő gyengeségek leküzdésére irányuló váltás-orientált fejlesztési stratégia olyan irányt jelent, amely a gyengeségként azonosított területek erősítése alapján kívánja a stratégiai célokat megvalósítani. Egy ilyen fejlesztési stratégia eredményeként: 7. Erősítendők a TISZK lokális elismertsége és kapcsolatai, a szakképzésben betöltött szerepének növelése céljából; 8. Egyedi képzések kialakítása a modern, tudásalapú szakmák terén (informatika/orvoselektronika/közlekedéstechnológia);
253
9. A célcsoport körében erősíteni kell a marketing tevékenységet, a munkaerőpiac szereplőinek bevonásával. 10. folyamatos bel- és környezeti infrastruktúra-fejlesztést kell megvalósítani, hiszen a felgyorsult technológiaváltás miatt a beszerzett eszközök elavulása igen rövid idő alatt várható. 11. 3.2. Stratégiai célkitűzések A SWOT elemzésből levezethető fejlesztési stratégiai lehetőségek 2015-ig: - A támogatási program utáni konszolidáció Minden nagyobb, anyagilag is jelentős támogatási program után kialakul egy működési vákuum, amely a napi intenzív projekt menedzsment munka és az támogatásból származó anyagi források megszűnése idéz elő. A konszolidációs cél ezért az üzleti tervezési modellre való átállás a projektadminisztráció helyett. - A kialakított infrastruktúra üzemeltetése A HEFOP 4.1.1. program forrásaiból létrehozott infrastruktúrát a stratégiai ciklusban a bevezetéstől a teljes körű kihasználtságig kell integrálni a TISZK partnerek (meglévő és új belépők) képzési tevékenységébe. A cél a beszerzési tevékenységről (eszközök, épületek, szolgáltatások) a hatékony, napi szintű üzemeltetésre való átállás. - A képzés-szakmai háttér fejlesztése Az infrastruktúra üzemeltetése mellett a TISZK előírt feladata a partnerintézmények képzési programjainak összehangolása és támogatása. A cél a HEFOP 3.2.2. programban végrehajtott szakmai tevékenységről átállni a partnerintézményeket érintő szakmai szolgáltató és irányító tevékenységre. - Intézményfejlesztés Az intézményfejlesztést apró lépésekben, a szervesen beépült feladatok alapján kell elvégezni. Ennek megfelelően, nem a mennyiségi, hanem a minőségi szemlélet a célravezető metódus. A stratégiai ciklus végére az intézményt hatékony és hiteles szervezetté kell alakítani. A cél a projekt menedzsment szervezetből az operatív szervezetté való átalakítás és a TISZK elfogadtatása a partnerintézményekkel. 4. A TISZK forrásorientált üzleti modellje A TISZK forrásorientált üzleti modellt kíván megvalósítani, mert: elsődleges feladata a rendelkezésére álló infrastruktúra működtetése, egyes feladatait rendeletben lefektetett kötelezettségként kell teljesítenie. A forrásorientált üzleti modell a helyzetfelmérés, a SWOT elemzés és a stratégiai célkitűzések fényében az alábbiak szerint néz ki:
254
2. ábra Forrásorientált üzleti modell
Forrás: Gróf Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. Stratégiai és Fejlesztési Terve 1. A TISZK a működéséhez (az infrastruktúra működtetéséhez) szükséges forrásokat elsősorban a partnerintézményekkel kialakítandó szerződéses kapcsolat biztosítja. A szerződés szerint a TISZK szolgáltatja a partnerek képzési programjához szükséges oktatási eszközöket, amely ellenértékét az iskola megfizeti a TISZK-nek. Az árképzés minden esetben önköltség alapú és a jelenlegi számítások szerint az iskoláknak költségcsökkenést eredményez a „saját eszközpark üzemeltetése” változathoz képest. A partnerek közül kiemelt szerepet játszik a Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola a közös telken lévő infrastruktúra és a támogatási program lebonyolítása során kialakult szervesebb integráció okán. Ezért a TISZK forrásainak jelentősebb részének biztosítása is tőle várható. 2. A felnőttképzési programok szervezése egy vállalkozási tevékenység, amelyre külön tervet kell készíteni a felnőttképzési piac és a TISZK által kínálható képzések alapján. E tevékenység során a saját képzések kidolgozása és értékesítése valamint a partnerekkel való együttműködés (pl. képzőeszközök bérbe adása) egyaránt kívánatos. 3. Pedagógiai szolgáltatások (pl. pályaorientáció) a felnőttképzési programok logikájával vállalkozási tevékenységként végzendők. 5. Forrásszerzés, partnerségek A TISZK munkatársai a HEFOP programban komoly szakértelemre tettek szert a pályázatok elnyerése és megvalósítása terén, ezt a tapasztalatot az ÚMFT-ben megnyílt pályázati lehetőségek vonatkozásában ki kell használni. Partnerként kell csatlakozni olyan konzorciumokhoz (pl. civil szervezetek), amelyek a szakképzéshez kapcsolódó programok (képzés, kutatás, fejlesztés) megvalósítására szövetkeznek. Kiemelt területnek kell lennie a vállalkozásokkal kialakítandó kapcsolat, amely 255
során a cégek munkaerő igényeit biztosítani hivatott programokat lehetne megvalósítani (pl. mesterképzés). 6. Összefoglalás A közoktatási rendszer szakszerű, hatékony működtetése mindenki számára fontos, hisz ez az alapja a megfelelően képzett társadalomnak, mely elengedhetetlen követelménye a gazdasági versenyképesség növelésének. Mindezeket szem előtt tartva a Magyar Kormány a 2006-2013-ra szóló szakképzés-fejlesztési stratégiájának megvalósításához célul tűzte ki egyebek mellett a hatékonyság javítását is. A célok elérésének elengedhetetlen feltétele az iskolák infrastruktúrájának javítása, az oktatási módszerek megújítása, és az oktatási szolgáltatások bővítése. Ezen feladatok jól megvalósíthatóak a térségi integrált szakképző központokon keresztül, hiszen a kitűzött cél elérésének érdekében szükséges az erőforrások koncentrálása, és az így létrejött beruházások hatékony, célszerű kihasználása.
256
Felhasznált irodalom • • • •
• • • • • • • • •
•
•
• •
•
•
POLÓNYI ISTVÁN: Az oktatás gazdaságtana (Osiris Kiadó, 2002) KARL ERIK SVEIBY: Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás (Akadémiai Kiadó, 2001) BAKACSI GYULA: Stratégiai emberi erőforrás menedzsment (Akadémiai Kiadó, 2000) KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG: Közép-dunántúli regionális szakképzés-fejlesztési stratégia 2009-2015 (Veszprém, 2009) FARKAS FERENC - KAROLINY MÁRTONNÉ - LÁSZLÓ GYULA - POÓR JÓZSEF: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv (Complex Kiadó, 2003.) OKTATÁSI MINISZTÉRIUM: OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 KONFERENCIA (2004) SZÉP ZSÓFIA (SZERK.): SZAKKÉPZÉS ÉS GAZDASÁG. (OM, BUDAPEST 1997.) 3K CONSENS IRODA: Úton a második struktúraváltás felé? – Munkaerő-piaci tanulmány (2008), p. 18-86., melléklet p. 1-39. JAKAB JÁNOS: A TISZK és a szakképzés (Budapest, 2005) Gróf Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. Stratégiai és Fejlesztési Terve 2008-2010, (Székesfehérvár, 2007.) KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG: Az RFKB és tevékenysége (Veszprém, 2009) SZEKERES TAMÁS: Szakképzés és gazdaság. (BME, Budapest 1999.) MÁRTONFI GYÖRGY: A középfokú szakképző intézményrendszer átalakulása a 2007. nyári törvénymódosítás után – Zárótanulmány (Budapest, 2009. június) CSEHNÉ PAPP IMOLA: A munkaerő-piac és az oktatás problémáinak elemzése napjaink szakemberképzésének tükrében [onlile] http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=2007-03-3l-CsehneMunkaeropiac (2011.02.03.) OKTATÁSI MINISZTÉRIUM: Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK)ek létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása (2005) http://www.okmt.hu/download.php?ctag=download&docID=1350 (2010.07.14) GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN TISZK KHT: TISZKünkről http://www.szechenyitiszk.hu/drupal/?q=node/2 (2010.09.05.) DR. POLONKAI MÁRIA: Az RFKB megalakulásának szükségessége, működése [online] http://www.suliszerviz.com/_data/VFS_cf1b55797e5acbd99a153601b5776487 .pdf (2010.07.03.) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM: Értékünk az ember – pályázatok http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13465&articleID=20878&ctag=art iclelist&iid=1 (2010.09.10.) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM: Újjáalakulnak a regionális fejlesztési és képzési bizottságok http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16183&articleID=33340&ctag=art iclelist&iid=1 (2010.09.30.)
257
BOGA-POHL Patrícia és MARKÓ Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, DI Tudásaudit a szellemi tőke tükrében Kutatási cél meghatározása Egyre inkább érezhető, hogy napjainkban a vállalatok piaci és könyv szerinti értéke látványosan szétválik. A különbség növekedése számos tényezõre vezethetõ vissza, ám a leggyakrabban mégis a tudásalapú gazdaságban mind inkább felértékelõdõ szellemi tõke létét idézik magyarázatként. Ennek a felismerésnek a jegyében a tanulmány kutatási célja a szellemi tőke meghatározása a versenyképességben, a szellemi tőke mérésének módszertani ismertetése valamint az audit, mint mérési módszer bemutatása. A szellemi tőke (eszköz és forrás) két csoportra osztható aszerint, hogy az önállóan értékesíthetõ vagy csupán kvázi eszköz (kötelezettség), vagyis a cégtõl elválaszthatatlan, ám megfelelõ menedzselésével tulajdonosi érték teremthető. Egy vállalat tőkéjét a pénzügyi tőke mellett társadalmi és szellemi tőke képviseli. A szellemi tőkét: strukturális tőke és emberi tőke, továbbá a kreativitás tőke alkotja. „Tőke az, ami szűkösen áll rendelkezésre, hasznossági funkciót tölt be, érték formában kifejezhető erőforrás, amelybe BERUHÁZHATÓ és amelyet, ha beruháznak, MEGTÉRÜL.” (BALOGH, 2006) A tőke fajtái: Tárgyi tőke: eszközzé vált nyersanyagból keletkezik Emberi tőke: személyek átformálásával kialakított készségek és képességek cselekvések megvalósításához Személyi tőke: olyan személyi tapasztalatok, amelyek befolyásolják a jelenlegi és jövőbeli hasznosságokat Társadalmi tőke: személyek közötti viszonyokban testet öltő tőke „Szellemi tőke: vagyoni értékként megtestesülő bármilyen tudás, információ, szellemi tulajdon, tapasztalat azaz „a hasznos tudás összessége" emberi és strukturális tőke kombinációja, kiegészítve az ügyféltőkével” (GYÖKÉR, 2004) Intelligens: video et intelligo, megértő és megítélő + szakértő (STEWART 1990) „hasznos tudás összessége” (STEWART 1990) ide tartoznak a szervezeti folyamatok, technológiák, eljárások, az alkalmazottak képességei, a vevőkről, szállítókról, érintettekről szerzett információk. „az Immateriális javak azon kombinációját jelöli, amely a szervezetet működőképessé teszi” (BROOKING 1996) Intellektuális tőke: a szellemi tevékenységek és az emberek tudásának és képességeinek összege = kapcsolati tőke + szervezeti tőke + humán tőke Kapcsolati tőke: szervezet sajátja, bár a szervezet tagjai hozzák létre, de ezek hosszú időn keresztül fennmaradnak és személyfüggetlenné válnak Jellemző elemei: A cég vagy intézmény hírneve (vezetőinek, alapítóinak, munkatársainak, termékeinek, szolgáltatásainak köszönhetően), 258
Vevőkapcsolatai, ügyfélköre, akire tevékenységét, jövőbeli terveit építi, A vevők, ügyfelek lojalitása, Intézményi kapcsolatok más szervezetekkel, szövetségesekkel, szállítókkal, szakmai szervezetekkel, stb., Elosztási, értékesítési csatornákhoz való hozzáférés. Szervezeti tőke: Olyan elemek összessége, amelyek a szervezet korábbi működésének eredményeképpen jöttek létre és nem személyhez kötöttek Két fő eleme: A szervezet Immateriális javai, pl. a kutatás, fejlesztés eredményei, sajátfejlesztésű eszközeinek értéke, az értékes, bevezetett márkanév, stb. Infrastrukturális eszközök, pl. a vezetés filozófiája, a szervezet kultúrája, információs, kommunikációs rendszere, befektetői, pénzintézeti és egyéb hálózatai. Humán tőke: A humán tőke a szervezetben dolgozó emberek tulajdonságaiból fakad Legfontosabb elemei: Az alkalmazottak munkával kapcsolatos tudása, tapasztalata Az alkalmazottak képzettségi szintje, amely a jelenlegi teljesítőképességet és jövőbeli tanulóképességet befolyásolja Az embereknek szervezettel kapcsolatos tapasztalata, tudása Az egyéni kompetenciák, amely a szervezeti kompetenciák alapja Az alkalmazottak és menedzserek innovációs képessége és hajlandósága Az emberek munkamorálja és munkával kapcsolatos beállítódása A szellemi tőke (az elnevezés Stewart-tól származik) helye:
A szellemi tőke „egy szervezet eszmei vagyona”. (STEWART 1990) A menedzsmenttudomány számos olyan technikát fejlesztett ki, amelyek e láthatatlan, a pénzügyi mutatókon keresztül nem megragadható tőkéhez kapcsolódtak. Ilyenek voltak a pl. a vevőközpontúságot megerősítő technikák (CMS), az üzleti folyamatok újraformálása, a magkompetenciák meghatározása és kezelése, a humán erőforrás stratégiai szintű kezelése, vagy a minőségügyi rendszerek kialakítása és fejlesztése. 259
A szellemi tőke összetevőinek „mérése” Edvinsson és Malone meghatározó szerepet töltöttek be a szellemi tőke kutatásában. A szerzők vizsgálták a jellemző összetevőket, mércéket, és a kapcsolódó menedzsmentkoncepciókat. A szellemi tőke menedzsmentjére vonatkozó nézeteik, javaslataik a jólét növelését és az értéktermelés fenntarthatóságát célul kitűző szervezetek kialakítását szolgálták (EDVINSSON-MALONE 2002). Edvinsson és Malone szerint az intellektuális tőke három alapvető összetevője a humán, a szervezeti és a vevői tőke. A humán tőke: az emberek tudása, képességei és azon készségei, melyek segítséget nyújtatnak üzleti problémák megoldásában. Ez a tőketípus nem a szervezet tulajdona. A humán tőke azt is jelzi, hogy milyen hatékonyan használja a szervezet az emberekben rejlő erőforrásokat, mércéje a kreativitás és innováció. A szervezeti vagy strukturális tőke az a tőketípus, ami támogatja az emberek munkáját, a humán tőke hasznosulását. A strukturális tőke a két fő alkotóeleme a folyamati tőke és az innovációs tőke. A folyamati tőke jelenti azt a folyamatot, rendszert és programot, ami a javak és szolgáltatások előállításában, azok fejlesztésében szerepet játszik. Az innovációs tőke a szellemi termékek és az egyéb immateriális eszközök együttese. A vevői tőke jellemzői: a vevői elégedettség, a visszatérő vevők száma, a pénzügyi folyamatok kiegyensúlyozottsága. Brooking, az összetevők meghatározása mellett a szellemi tőke auditálhatóságának lehetőségét is kereste. Az intellektuális tőke azonosítására, dokumentálására és mérésére szolgáló folyamatok mellett leírta az audit módszertanát, ezzel segítendő a szervezeteket céljaik hatékony megvalósításában (BROOKING 1996). Brooking négy csoportra bontotta a szellemi tőkét: piaci eszközök, immateriális javak, emberközpontú eszközök és infrastrukturális eszközök. A piaci eszközökhöz tartoznak a termék-és kereskedelmi márka, a vevők, az értékesítési hálózatok, a franchise-és licencszerződések, és egyéb előnyös üzleti kapcsolatok. Az immateriális javak hagyományosan a szabadalmak, védjegyek, márkanév, know-how és egyéb jogok. Brooking az emberközpontú eszközök körébe sorolja más felosztásokhoz hasonlóan a képzettséget, a munkával kapcsolatos ismereteket és kompetenciákat. Az infrastrukturális eszközök felölelik a menedzsment filozófiáját, a szervezeti kultúrát, az IT-rendszert, a kialakított hálózatokat, és a pénzügyi kapcsolatok rendszerét Sveiby az immateriális javak osztályozásán túl egy olyan mérési módszer kidolgozását tűzte ki célul, amely minden immateriáliákkal rendelkező vállalat, de különösen a tudásalapú vállalatok esetében nyújt hatékony módszert a láthatatlan javak feltárására és a kapcsolódó menedzsmentdöntések megalapozására. (SVEIBY 2001) Sveiby osztályozási szempontja az volt, hogy az emberi cselekedetek eredményeképpen a környezet melyik elemében keletkeznek hasznos eszközök. Az emberek erőfeszítéseik révén értékes külső és belső struktúrákat hoznak létre. A belső szerkezet a szabadalmakat, elveket, modelleket, információs és adminisztratív rendszereket tartalmazza. Ezek egy része megvásárolható, van piaci értéke is. Ide tartoznak még a vállalati kultúra, a cég szellemisége és az emberek által alkotott szervezeti struktúra is. A külső szerkezet az ügyfelekkel és a 260
beszállítókkal kialakított kapcsolatokat tartalmazza. A külső szerkezet magában foglalja még a védjegyeket, márka-nevet, a vállalati arculatot, hírnevet is. A szervezet immateriális eszközeiben a harmadik összetevő az alkalmazottak azon képessége, hogy eszmei és dologi javakat hoznak létre. A szellemi tőke összetevői táblázatos formában:
A szellemi tőke összetevői A mérés a lehetővé teszi az események egyértelmű magyarázatát, értelmezését, a változások hatásának vizsgálatát. A szellemi tőke összetevőinek mérése nehezen határozható meg, ezért a közvetlen érték-megállapításra csak két lehetőség adódik: az egyik a piaci érték és könyv szerinti érték különbségének felhasználása az érték-megállapításban, a másik a goodwill. A szellemi tőke értékének mérésére így két fő irányról ír a szakirodalom: Az egyik a számviteli rendszer és pénzügyi kalkulációk kereteinek továbbfejlesztésével kereste a megoldást, a másik módszer ezt a láthatatlan vagyont természetes összetevőinek mennyiségi jellemzői alapján közelítette. A szellemi tőke pénzben kifejezett értékének meghatározása Gyökér Irén alapján: Ezen módszerek az immateriáliák pénzben kifejezett értékét kívánják meghatározni. 1. A szellemi tőke mérésének direkt módszerei (analitikus eljárás) A szellemi tőke értékének becslése úgy történik, hogy az egyes összetevőket azonosítják, majd azok egyedi pénzértékét meghatározzák (pl. az adott eszközhöz közvetlenül kapcsolódó feltételezett pénzáramok alapján). Az értéket egyedi vagy aggregált mutatóként jelenítik meg. 2. Piaci érték alapú módszerek Ez a legegyszerűbb és legközismertebb globális értékelési megoldás. Az első megfogalmazása Stewart nevéhez fűződik, aki az intellektuális tőke értékét a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözeteként határozta meg. Ennek a globális meghatározási módnak továbbfejlesztett változata a Standfield-féle értékelés, amely befektetők tájékoztatását szolgálja az IAMV 261
számításával (Investors Assigned Market Value), a „cég valódi értékét" egy viszonyszám alapján adja meg. A mutatószám számlálója a tőzsdepiaci érték, amelyet a tárgyiasult tőke + szellemi termékek aktuális, komplex értékével kell elosztani (STANDFIELD, 1998). A harmadik közismert módszer ebben a kategóriában a Tobin-féle q-ra épít azaz a piaci érték/könyv szerinti érték arányát azzal korrigálja, hogy a könyv szerinti érték helyébe a pótlási költségeket állítja. Ha a q nagyobb egynél és a versenytárs q értékénél, akkor a cég várhatóan nagyobb jövedelmezőségű lesz a versenytársaknál, aminek alapja az intellektuális tőke. Mérceként egy adott ágazat vagy vállalatcsoport q ja szolgálhat (STEWART 1990) 3. Az eszközök megtérülésére építő módszerek (Return on Asset) A ROA módszereknél az adózás előtti eredményt viszonyítjuk a materiális eszközök értékéhez, és az így kapott megtérülési mutatót viszonyítjuk az iparág átlagához. Ha a hozambeli különbi céget megszorozzuk a tárgyiasult eszköz értékével, akkor megkapjuk a szellemi tőke hozadékát. Ha a hozamot elosztjuk a tőkeköltséggel vagy más kamattényezővel, akkor a szellemi tőke becsült értékéhez jutunk. A szellemi tőke mutatószámokra építő értékelési módszerei: Ezek a módszerek annyiban hasonlítanak az analitikus módszercsoporthoz, hogy a szellemi tőke vagy immateriális eszközök részelemeire koncentrálnak, és azok állapotát írják le. Abban viszont jelentűsen különböznek, hogy nem kívánnak pénzértéket hozzárendelni, hanem az elemek egyes jellemzőinek, mérőszámának bemutatásával mutatószám rendszerbe foglalva, vagy grafikusan ábrázolva tájékoztatják az érdekelteket a pénzügyi mutatókat meghatározóan befolyásoló szellemi javak állapotáról. Balanced Scorecard Skandia Navigator „Tudás audit ciklusa” (Knowledge Audit Cycles) Lev-féle mutatószám-mátrix Intangible Asset Monitor „Tudás audit” (Knowledge Audit) Az "audit" szó a latin eredetű "audiencia" szóból ered. A középkorban az audiencia "meghallgatást" jelentett. Vagyis amikor valaki bejelentkezett egy audienciára, akkor meghallgatást kért valamilyen szintű elöljárójától, hogy az meghallgassa a panaszát, kérelmét vagy valamely állítását, és utána annak megfelelően hozzon valamilyen döntést. A mai auditok is legtöbb esetben hasonló jelentéssel bírnak, természetesen kicsit átalakítva már a mai kor követelményeire, viszonyaira. Amikor például valaki tanúsíttatja magát egy szabvány szerint, akkor bejelentkezik a megfelelő tanúsítónál, ő kéri fel (bízza meg) a tanúsítót azzal, hogy az vizsgálja felül a tanúsítás tárgyát egy független követelményrendszer szerint, és igazolja annak megfelelőségét. Tehát ez a tanúsítás nem kötelező, maga a tanúsított kezdeményezi és veti saját magát alá a vizsgálatnak (azaz az audit folyamatának). Az "audit" szó mai jelentése már jellemzően a "vizsgálat". Általában egy működő rendszerre, folyamatra, termékre vonatkozik, megvizsgálva, hogy az mennyire felel meg az elvárásoknak, előírásoknak. 262
Audit nagyon sokféle lehet, attól függően, hogy ki végzi és milyen célból, illetve hogy mi az audit tárgya. Pl. vannak könyvvizsgálati auditok, rendszer-auditok, folyamat auditok, termék-auditok, biztonsági auditok, dokumentációs auditok, de beszélhetünk külső vagy belső auditokról is. Az audit kifejezést ma legáltalánosabban a szervezet szabvány szerinti kvalifikálásának eszköze. Minden társadalmi-gazdasági környezetben más és más üzleti modell segíti a szervezeteket a sikeres működéshez. A 70-es, 80-as években kidolgozott stratégiaközpontú elméletek szerint a vállalatoknak stratégiájukat a környezet követelményeihez kellett igazítaniuk, ha versenyben akartak maradni. Az a vállalat volt képes átlag feletti teljesítményre, amelyik versenytársainál jobban tudott összhangot kialakítani a környezettel, tehát reaktívan vagy proaktívan viselkedett a környezetben. Ezekben az elméletekben a belső tényezők, mint adottság szerepeltek. A nyolcvanas években megváltozott a szervezetek belső eszközeiről alkotott értékítélet, a stratégiai érdeklődés a vállalatok azon képességeire, az ún. magkompetenciáira irányult, melyek megkülönböztetik őket versenytársaiktól, és tartós versenyelőny forrásává válhatnak. megállapítsák, sokkal könnyebben tudják felmérni és irányítani vállalatuk versenyhelyzetét Napjainkban a szellemi tőke áll az érdeklődés fókuszában. Ez az új tőkefajta nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok arculatában a pénzügyi-, minőségirányítási-, illetve a környezetvédelemmel és munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos minősítések mellett a szellemi és társadalmi auditáció (minősítés) is központi helyet képvisel. A „Tudás audit” ciklusban a szervezeti képességek hat tudásdimenzióját (mutatószámok apján) vizsgálják egy ciklikusan ismétlődő folyamatban, melynek lépései: 1. a tudástőke elemeinek meghatározása 2. a kulcsmutatók azonosítása 3. a tudásfolyamatokra ható akciók tervezése 4. a tervek implementálása 5. a következmények monitorozása. 6. Ezután újraindul a ciklus, a folyamatos javítás érdekében. A tudás-audit a szervezet tudásbázisának felmérésére, a tudásteremtés feltételeinek vizsgálatára szolgál. Célja olyan akciótervek kidolgozása, amelyek a szervezeten belüli tudásáramlást segítik, a külső tudáselemek felhasználásának hatékonyságát javítják.
263
A humán erőforrás fontossága és szerepe A tudás-auditok fontosságát alátámasztja, hogy az ember a szervezet speciális erőforrása, fizikai és szellemi tevékenysége révén termel értéket. Az emberi erőforrás speciális jellemzői közül kiemelkedő fontosságú, hogy nem tulajdona az őt foglalkoztató cégnek, ugyanakkor munkavégző képessége, jártassága tartósan befolyásolja a célok megvalósulását: döntéseket hoz, ezáltal a szervezeti teljesítményt növelheti, de úgy is dönthet, hogy kiválik a szervezetből. Az ember a szervezet egyetlen innovatív erőforrása, a tudás-auditokon a „vizsgálat” kulcsfontosságú központi szereplője. A munka révén előállított javak egy része dologi természetű, más része nem materiális, „immateriális” vagy szellemi termék, eszköz Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Gyógyturisztikai szolgáltatások minőségbiztosításának nemzetközi gyakorlata A turizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ág, üzleti tevékenység. A turizmus fogalmát sokan és sokféleképpen próbálták meghatározni az elmúlt évtizedekben. A Hágai Nyilatkozat (1989) szerint: „A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat”. „A turizmus lényege az ideiglenes kiszakadás az állandó környezetből, az ember egysíkú életvitelén kívüli hosszabb vagy rövidebb távú helyváltoztatás. A turizmus másrészt az igények kielégítésére létrehozott szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese” (Bodnár, 2005). Az egészségügyi szolgáltatás bizalmi szolgáltatás, és a bizalom szerepe kiemelt jelentőségű a gyógyturizmus területén, ahol a fogyasztóvédelmi, garanciális elemek nehezebben érvényesíthetők. Ezért az egészségturisztikai, de különösen a gyógyturisztikai szolgáltatások minőségének igazolása alapvető elvárás valamennyi érdekelt fél részéről. Az egészségügyi, gyógyturisztikai szolgáltatásokhoz óhatatlanul kapcsolódnak 264
kockázati tényezők, ezért mind a betegek, mind az ellátás-szervezők keresik azokat a garanciális elemeket, amelyek csökkentik az ellátás veszélyét. Minél nagyobb a kockázat, annál megalapozottabb garanciális elemeket keresnek a gyógyulni vágyók, a minőségtanúsítás szempontjait ezért úgy kell kialakítani, hogy azok a betegek nézőpontját tükrözzék. A minőség – és általában a paraméterek – hiteles igazolása független, harmadik fél által történő ellenőrzés révén lehetséges. Azt a folyamatot, melynek során egy független szerv a helyszínen szisztematikusan átvizsgálja egy egészségügyi intézmény működését, adatait, dokumentációját, auditnak nevezzük. Az audit során a minőségtanúsító szerv ellenőrzi, hogy az általa előírt kritériumoknak milyen mértékben felel meg az adott egészségügyi intézmény. Ha a szolgáltató a kritériumoknak eleget tesz, a minőségtanúsító szerv akkreditálja, vagy tanúsítja az intézményt. A gyógyturizmus határterület két szolgáltatási rendszer, az egészségügyi szolgáltatás és az utazásszervezés között, így mindkét terület szempontrendszeréből merít. Hangsúlyos elemei a következők (DR. KINCSES GYULA, 2009): „Információ: − az adott szolgáltató tevékenységéről (szolgáltatási spektrumáról), − az ellátás minőségéről, biztonságáról (esetszámok, szövődmények, alkalmazott technológiák, felszereltség stb.), − a garanciális lehetőségekről (panaszkezelési rendszer, betegjogok érvényesítésének lehetőségei, felelősség biztosítás stb.), − a kommunikációs és tájékoztatási lehetőségekről (honlap, nyelvi készségek, on-line help desk, tájékoztatás stb.), − az ellátás komfortjának színvonaláról (hotelszolgáltatások, ápolási kiegészítő lehetőségek), − a kapcsolódó szakmai szolgáltatásokról (pl.: előszűrés vagy kontroll lehetősége külföldön), − a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokról (transzfer, illetve kapcsolt turisztikai szolgáltatások, partner turisztikai szolgáltatók), − a betegek véleményéről az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatban” Ismertebb körében
minőségtanúsítási
gyakorlatok
az
egészségügyi
szolgáltatók
Az egészségügyi szolgáltatók minőségtanúsításnak két formája van, egyik a szabványok alapján végzett tanúsítási eljárás, másik a standardok alapján végzett akkreditáció. A két eljárást összehasonlítva, az akkreditáció során az auditorok egy, a működés valamennyi mozzanatát érintő ellenőrzési listán végighaladva, pontosan meghatározott standardok szerint végzik az ellátók vizsgálatát, melynek következtében az akkreditációs eljárásban vizsgált szolgáltatók könnyen összehasonlíthatóak. A tanúsítási eljárás során az auditorok általánosan megfogalmazott szabványok alapján végzik az ellenőrzést, a vizsgálat során használt kézikönyv inkább csak támpontot ad a vizsgálathoz. Ennek következtében a tanúsítási eljárás minőségét, ezzel a tanúsítvány értékét nagyban befolyásolja az auditorok felkészültsége, és a vizsgált terület komplexitása, így a szolgáltatók összehasonlítása ugyan 265
nehézkesebb, de a tanúsítási eljárás rugalmasabb értelmezést tesz lehetővé, valamint nagy hangsúlyt fektet a szereplők elégedettségére, és a menedzsment felelősségére. A minőségtanúsítást követően mind a tanúsított, mind az akkreditált intézménynek bizonyítania kell, hogy a szolgáltatással kapcsolatban elvárt minőségét folyamatosan képes biztosítani. Az ismertebb akkreditációs szervezeteket az alábbi táblázat ismerteti (DR. KINCSES GYULA, 2009):
Akkreditációs szervezetek Dr. Kincses Gyula alapján Az ISO szerinti akkreditáció ma már sok helyen úgyszólván alap-elvárásnak számít, jelentősége, hogy tanúsít egyfajta minőséget, szabályozottságot, de a betegek számára kevesebb érdemi információt hordoz. A betegek könnyebb tájékozódása érdekében az ellátás szervezők kidolgozták a partner egészségügyi szolgáltatók értékelésének rendszerét, az ellátásszervezők által megfogalmazott elvárasok egyfajta minőségellenőrzésnek felelnek meg. Ezt a gyakorlatot követi a TEMOS és a TÜV Medical Wellness kvázi tanúsítási rendszere, a Travel Abroad, Code of Practice-ban megfogalmazottak egyaránt.
266
Az akkreditáció és a tanúsítás közötti különbséget az alábbi összehasonlítás szemlélteti:
Az akkreditáció elsősorban angolszász területeken elterjedt minőségbiztosítási eljárás. Várhatóan a Magyarországra érkező országok lakói is ezt az eljárási formát tekintik garanciális elemnek az ellátás szempontjából. Bár az angolszász területen működnek olyan akkreditációs rendszerek, melyek hivatkozási alapot jelentenek a betegek külföldön történő ellátásakor (JCI, CCHSA, TRENT, ACHSI), Európában még nem egységes a tanúsítási, akkreditációs gyakorlat a kórházak és a gyógyturisztikai szolgáltatók tekintetében. Az egészségügyben elterjedt minőségbiztosítási/ akkreditációs rendszerek (pl.: ISO – tanúsítási eljárási szabványok alapján, JCI – akkreditációs standardok alapján) a szolgáltatások általános minőségét hivatottak garantálni, ezért önmagukban nem alkalmasak a gyógyturisztikai szempontok érvényesítésére. Az egészségügyi szolgáltatók minőségtanúsítása általában valamilyen testület minőségtanúsításán alapul, a turisztikai szolgáltatások esetében azonban egyre nagyobb a regisztrált fogyasztói elégedettségen alapuló tanúsítás/tájékozódás szerepe (Testimonials). Így, ugyan, az egészségügyi szolgáltatások minőségével és biztonságával kapcsolatos tanúsítási szempontok meghatározását, és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások minősítését a tanúsító szervezetek végzik, munkájukat nagyban segíthetik visszajelzéseikkel a betegek, ha mint tudatos vásárló jelennek meg ezen a piacon. Összefoglalás, következtetés A gyógyturizmus kapcsán, az érintett szolgáltatók hazai minőségtanúsítása a reális célkitűzés a következő egy-két évben. A javasolt rendszer olyan kvázi minőségbiztosítási rendszer, melynek célja, hogy a külpiacokra is dolgozó egészségügyi szolgáltatók hiteles, külső szereplők által is ellenőrzött információt adhassanak magukról. A javasolt rendszer az aktív szakellátást nyújtó orvosi/fogorvosi szakmák mellett vonatkozhat a reumakórházakra, rehabilitációs központokra, az élményfürdők, wellness-szállodák önálló működési engedéllyel bíró orvosi, vagy rehabilitációs részlegeire egyaránt. A közös törzs-indikátorok mellett szakma-csoportonként (fogorvosi ellátás, IVF, esztétikai sebészet, rehabilitáció, szanatórium stb.) eltérő, szakma-specifikus kritériumrendszert kidolgozása javasolt, ami alkalmas a szakterületek speciális kritériumrendszerének megjelenítésére is. Függetlenül attól, hogy szolgáltató-, vagy termelő vállalatról van szó, egy szervezet szellemi erőforrásai, szellemi tőkéje csak akkor válhat versenyelőnnyé, ha a menedzsment felismeri az olyan személyi tapasztalatok fontosságát, amelyek pozitívan befolyásolják a jelenlegi és jövőbeli történéseket: a profiton túl hozzáadott szellemi és emberi értéket termelnek, teret adnak a tudás-auditoknak abból a célból, hogy a feltárt hiányosságok ledolgozását követően a szervezet eszmei vagyona gyarapodjon. 267
Irodalom: Könyv, könyvrészlet, cikk: STEWART, Thomas: Intellectual Capital, The New Wealth of Organisations, Doubleday, New York. 1990 BROOKING, Annie: Intellectual Capital: Core Asset for the Third Millennium Enterprise, International Thomson Business Press, London. 1996 MARR, Bemard, SCHIUMA, Giovanni: Measuring and Managing Intellectual Capital und Knowledge Assets in New Economy Organisations, in Bourne, M. SVEIBY, Karl Erik: Szervezetek újgazdasága: a menedzselttudás, KJK, Budapest 2001 STANFIELD: Investor Assigned Market Value – IAMVTM 1998 BODNÁR, L.: Az idegenforgalom hazai és nemzetközi vonatkozásai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, (2005) DR. KINCSES GYULA: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest, (2009) GYÖKÉR IRÉN: A vállalat szellemi tőkéje – számolatlan vagyon Harvard business manager magyar kiadás, 1419-2519. (2004) Előadás: BALOGH GÁBOR:. Szellemi tőke relevanciája (2006) Internetes forrás: EDVINSSON, L.: IC Rating, http://www.intellectual-capital.se/ic_rating_eng.htm 2002 (2011.02.21)
268
HALLGATÓI PUBLIKÁCIÓK
269
VLASITS Gergely
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A monitoring gyakorlata a városi turizmusban
1. Témamegjelölés Kutatásomat az Oktatásért Közalapítvány Tehetséggondozói Alkuratóriuma által kiírt pályázat kapcsán indítottam el. Célom Győr város turisztikai teljesítményének értékelése fenntarthatósági szempontok alapján. A meglévő értékekből kiindulva a városi turizmus minőségi és mennyiségi mutatóinak mélyebb feltárása az objektív, egzakt helyzetértékeléshez. További cél egy módszertan kidolgozása, kiemelten a pályázati időszak (előszezon) kulturális-aktív turizmusának monitorozásához. A modell lehetővé teszi a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő termékfejlesztési, marketing intézkedések jövőbeli megfogalmazását, alátámasztását. Célom egy olyan turizmus monitoring rendszer létrehozása volt, mely egzakt adatokra építve mérhetővé teszi egy adott desztináció turizmusát, lehetőséget ad egyre speciálisabb és pontosabb prognózisok készítésére. A kutatást megalapozták a Nyugat – Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Turizmus Intézet tudományos műhelye által készített térségi, ágazati fejlesztési koncepciók, ezek primer felmérési, stratégiaalkotási tapasztalatai. Pályázati munkám első szakaszában körvonalazódott, hogy Győr város gazdasági szerkezetében a tercier funkciók, így a turizmuságazat kiépülő szolgáltatási rendszere napjainkban egyre fontosabb szerephez juthat. Ezért a folyamat egzakt adatok szerint történő, tudományosan megalapozott további elősegítése feltétlenül indokolt.
2. Kutatási módszerek A tehetséggondozó műhely munkafolyamata során egyaránt alkalmaztam primer és szekunder módszereket, úgy gondoltam, az eltérő munkaformákkal történő kutatással több információhoz juthatok. Primer kutatásaimra nagy hangsúlyt fektettem. Prioritásában előtérbe helyeztem a város turizmusát befolyásoló intézmények vezetőivel készítendő interjúkat, melyek segítségével a színfalak mögé tekinthettem, hogy mik is Győr idegenforgalmának mozgatórugói. Iránymutatást kaptam, az intézmények kooperációjáról, ennek segítségével kialakíthattam saját kutatási stratégiámat.
3. Vizsgálat alá vont intézmények, felmérések 3.1 Rába Quelle Termál és Élményfürdő Személyes mélyinterjúk készültek a Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő működésének felmérése céljából Horváth Cs. Attila – ügyvezető igazgató úrral, és Antal Péter intézményvezetővel. Kérdéseim a fürdő turizmusban betöltött szerepére irányultak, valamint a vendégkör összetételére. A kapott válaszokból kiderült, hogy az objektum fejlesztések előtt áll, melyek főként az infrastruktúra fejlesztésére irányulnak. Így például a nyílászárokat teljes körű cseréje, 270
valamint a szellőztető rendszer korszerűsítése, ami egy energiatakarékosabb formában történő üzemelést eredményez. Természetesen terveznek bővítéseket is, illetve dolgoznak a külső környezet folyamatos alakításán. Horváth Cs. Attila igazgató úr elmondása, illetve belső statisztikájuk alapján a fürdő 2003-as nyitása óta az éves átlag látogatói szám kb. 450.000 fő. A hazai vendégeket tekintve Győr és a környező települések teszik ki a látogatók 2/3-át, mellettük a fővárosból, Komárom és Fejér megyéből érkeznek legtöbben. Nemzetiségeket vizsgálva, a legtöbb látogató Szlovákiából érkezik, majd Csehország és Ausztria a sorrend. Véleményem szerint ennek egyik oka lehet a magas árkalkuláció, illetve a helyi lakosságra irányuló kedvezmények hiánya. Ezt követően kiválasztottam egy átlagosnak mondható szombati napot egy saját kérdőíves felmérés elkészítéséhez. 1. Rába Quelle fürdő vendégforgalmi adatai egy átlagos szombati napon
Saját készítésű diagram Az összesítő diagram igazolta előbbi feltevésemet, s alátámasztotta az interjúkon elhangzottakat, bár legnagyobb arányban cseh vendégek élvezték a fürdő szolgáltatásait. A látogatók közül 63% cseh, 24% magyar, 12% szlovák és 1% román nemzetiségű.
271
2. A Rába Quelle fürdő hazai vendégforgalmának felmérése
Saját készítésű diagram A hazai vendégkört, – mely ezen a napon a látogatók 24%-át jelentette – tovább bontottam. Előzetes várakozásaim ellenére a Komárom és Fejér megyei látogatók elenyésző számban voltak a vizsgált napon.
3.2 Tavaszi Fesztivál Ezt követően megvizsgáltam Győrt, mint kulturális központot, fesztiválváros. Interjút készítettem Serfőzőné Tóth Andreával, a Városi Kulturális Csoport vezetőjével. Kérdéseim a Tavaszi Fesztivál - mint az előszezon legnagyobb eseménye – főszezont előkészítő feladatára irányultak, mennyiben készíti elő a „Győri Nyár” programsorozatát, valamint idegenforgalmi szempontból mennyiben gyakorol vonzást a turistákra. A válaszokból kiderült, hogy a Tavaszi Fesztivál inkább helyi színezetű, nem kimondottan turisztikai céllal készül. Lényege, szórakozási lehetőséget kínálni a helyi lakosságnak, a hosszú tél után felpezsdíteni az embereket és ráhangolni a közelgő nyárra. Számos településen tartanak különböző tavaszi fesztiválokat, azonban országos szintű egyedül fővárosunkban található, nem célja a Győrben megrendezettnek a különböző országrészben élők idecsábítása. Természetesen felmerült már a programok bővítésének lehetősége és esetlegesen a fesztivál vonzáskörzetének szélesítése is szép jövőterv lehet, a szakemberek nem zárkóznak el előle. Következő kérdésköröm Győr turista megtartó erejére irányult, hogy miért is nem rendelkezik ezzel a város és hogyan lehetne ezt a tranzitturizmust ellensúlyozni. A válaszokból megtudtam, hogy folyamatosan dolgoznak a város imázsának építésén, melyet különböző médiumokon keresztül valósítanak meg. Többek között televíziós és rádiós közvetítések a városi programokról, reklámok, interjúk, tudósítások. Mindemellett folyamatban van a város vízi sport tekintetében való fejlesztése, illetve a szabadidős sportoknak megfelelő környezet kialakítása is. Utolsó kérdéskörömmel az általam elkészítendő monitoring rendszer hasznosságáról érdeklődtem, mennyiben segítené a kulturális csoportot, ha egzakt előszezon mérésekkel rendelkeznének, illetve több év gyakorlatában hosszú 272
idősoros statisztikákkal. A kulturális osztály vezetője válaszában méltatta igyekezetemet és természetesen szükségesnek tartja a rendszer kiépítését, működtetését, projektterveikhez felhasználható, illetve egyfajta kontrollként használható, mely segítségével pontos visszajelzések érkeznének, leszűkítve akár adott programról, eseményről. Közelítve a programokért közvetlenül felelős személyek felé, interjút készítettem Sarkadi Mónikával, a győri Fesztiválközpont igazgatójával, hiszen a Tavaszi Fesztivál rendezvényeit kollégáival egyetemben az ő csapatuk koordinálja. Véleménye a fesztivál vonzáskörét tekintve számos átfedést tartalmazott az előző interjúmmal, azonban felhívta figyelmemet a Nemzetközi Ütősfesztiválra, mely a Tavaszi Fesztivál egyik kiemelt eseménye és a különböző országokból érkező zenészek, együttesek méltán kaphatnának nagyobb turisztikai szerepet és dolgoznak rajta, hogy a közeljövőben az esemény egyre több turistát vonzzon a városba, távolabbi településekről is. Ezt követően átadta a szót Csurák Erzsébet projekvezetőnek, akitől konkrét időpont és helyszínalternatívákat kaptam, ahol lehetőségem volt saját primer kérdőíves adatgyűjtést folytatnom. Ennek folytán kijelöltem a fontosabb helyszíneket, eseményeket, majd megszerkesztettem saját kérdőíveimet. Mindezek mellett készítettem ad hoc riportokat, illetve éltem a próbavásárlás lehetőségével. Kutatási tevékenységem ezen szakaszának eredményeit az alábbiakban szeretném ismertetni a Nemzetközi Ütősfesztiválon keresztül. Mint említettem ennek a rendezvénynek a 2011-es programok között is kiemelt figyelmet szentelt a város. A Nemzetközi Ütősfesztiválon kérdőíves kutatást folytattam, hogy a nyert adatok segítségével a lehető legpontosabb konklúziót tudjam levonni. A helyszínen történt felmérés főként az ideérkezők küldő településeinek feltérképezésére irányult, valamint az eltöltött napok számára, szállásadatokra. 3. A fesztiválra érkezők nemek szerinti eloszlása
4. A fesztiválra érkezőkkel együtt érkezők eloszlása
Saját készítésű diagram
Saját készítésű diagram
A kitöltött kérdőívek alapján készült diagramokról jól kivehető, hogy a programsorozaton többségében nők vettek részt, az ő arányuk 54 %-át jelenti a megkérdezett látogatóknak. Ha azt vizsgáljuk, kivel érkeztek a látogatók, messze kiemelkedik a családdal érkezők száma. Őket követik a társasággal érkezett vendégek (barát / barátnő kategória), e mellett nagy számmal jelentek meg egyedül álló érdeklődők is.
273
5. A fesztiválra érkezők életkor szerinti eloszlása
6. A fesztiválra érkezők küldő város szerinti eloszlása
Saját készítésű diagram
Saját készítésű diagram
Életkor szerinti megoszlást vizsgálva 30-50 év közöttiek fordultak elő leggyakrabban, illetve a 30 év alatti fiatalok képviseltek jelentős arányt. A 70 év feletti korosztály tagjai jelentek meg a legkevesebben, de ez a kategória is szép számmal fordult elő a fesztiválon. Küldő városok tekintetében kijelenthető, hogy a megjelentek körülbelül 90%-a győri lakos. A második legnagyobb létszámot adó város Budapest volt, ezt követték a környező települések, közülük első helyen Mosonmagyaróvár. 7. A fesztiválra érkezők küldő ország szerinti eloszlása
8. Győrben eltöltött napok számának eloszlása
Saját készítésű diagram
Saját készítésű diagram
Külföldi vendégek tekintetében a legnagyobb arányt a szomszédos országok adták. Legnagyobb számmal Dunaszerdahelyről érkeztek látogatók, szervezett út keretében, csoportosan a fesztiválra.
274
9. A fesztiválra érkezők szálláshely szerinti eloszlása
. Saját készítésű diagram Mivel a résztvevők magas százalékban győriek és környékbeliek voltak, többségében egy napra érkeztek. A több napra érkezők közül kevesen vettek igénybe szállásszolgáltatást, sok esetben rokonnál, ismerősnél szálltak meg.
4. Összegzés A kutatási folyamat lebonyolítása után, a megszerzett tapasztalataim alapján úgy vélem, a rendszer széleskörű hasznosítása esetén eredményeimet, az alább felsorolt szervezetek sikeresen hasznosíthatnák: • Önkormányzat • Turisztikai vállalkozások • Humánerőforrás optimalizálása • Bevételek/kiadások tervezése K+F • Fejlesztésével országos szintű statisztikák létrehozására alkalmas • Több év gyakorlatában trendek megfigyelése, elemzése Az idegenforgalmi desztinációk önkormányzatai a monitoring rendszer adatait, elemzéseit segítségül hívva pontos képet kaphatnának a turizmus alakulásáról, valamint az egyes események által gerjesztett idegenforgalom mennyiségéről, eloszlásáról. Ennek megfelelően alakíthatnák jövőbeli idegenforgalmi koncepciójukat. Ezen túl a rendszer alkalmas reflektálni egy adott új turisztikai termék bevezetésének hatásáról, így segít eldönteni, piacon tartható-e a termék a továbbiakban vagy sem. Hasonlóan a turisztikai vállalkozások is felhasználhatnák a vendégforgalmi elemzéseket, így egyes események jövőbeli tervezésénél, alakíthatnának a nyitva tartáson, illetve átgondolhatnák saját rendezvényeiket, mely idegenforgalmi programhoz kapcsolják. Ennek megfelelően alkalmas a humánerőforrás igény optimalizálásához, hiszen ha hozzávetőlegesen ismerjük a turizmus mennyiségének alakulását, esetleg időbeli eloszlását, úgy megfelelő létszám-kalkulációt alkalmazhatunk. Amennyiben az előbb felsorolt adatok rendelkezésre álnak, úgy a megtervezhetővé válnak a bevételek, kiadások, valamint a kutatásra, fejlesztésre elkülönített összeg mennyisége is, hiszen ha egy idegenforgalmi termék helyét meghatározhatjuk a termék- életút görbén, úgy tiszta helyzetképet kapunk, van-e még érdeklődés termékünkre vagy lassan ki kellene vonni a piacról és egy újat a helyébe léptetni. 275
A monitoring rendszer országos szintű alkalmazása esetén hatalmas méretű adatbázisokra tehetnének szert a szakminisztériumok, majd több év adatgyűjtése, elemzése esetén trendek specifikus megfigyelésére adna lehetőséget. Ha a tehetséggondozó munkám sikerességét vetném vizsgálat alá, a következőképpen vélekednék: biztos vagyok abban, hogy a monitoring rendszerrel egy széles körben használható eszközt kapunk, mely segítségére lesz nem csupán az idegenforgalmi szakemberek számára, hanem minden olyan vállalkozásnak, mely közvetlenül vagy közvetve profitál a turizmusból, hiszen az adott trend megfigyelésével előre tervezheti bevételeit, kiadásait, segít a kutatás-fejlesztésben. Természetesen a rendszer humán erőforrás igényes. Az adatbázisok létrehozását, kezelését elősegítené, ha a kérdezőbiztosok rendelkeznének tábla számítógépekkel és vezeték nélküli internet kapcsolattal, amin keresztül egy szervergépre töltődnének az információk, így a folyamat felgyorsulna, leegyszerűsödne és elkerülhető lenne az adatvesztés. Ezen túl szükséges lenne, hogy a stratégiailag fontos intézmények minél precízebb statisztikákat készítsenek, és mindezt átadják a rendszer kezelőjének, aki - az adattitkosságot szem előtt tartva - összegző statisztikákat készítene, és ezeket visszajuttatná, elérhetővé tenné. A monitoring rendszer kezelőprogramjaként az SPSS Statistic-ot javasolom, hiszen szinte bármilyen formátumú adatbázist be tud olvasni, saját programnyelvére átírni, elemezni, értékelni az adatsorok, változók közötti kapcsolatokat. A rendszer országos szintűvé terjesztését követően a szakminisztériumok olyan egzakt adatokkal rendelkeznének, melyek segítenének a kormányzati kiadások megtervezésében.
276
IRODALOMJEGYZÉK 1. Személyes interjúk Horváth Cs. Attila. Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő ügyvezető igazgató. Győr, 2011. március 17. Antal Péter. Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő intézményvezető. Győr, 2011 március 24. Serfőzőné Tóth Andrea. Győr – Városháza Kulturális Főosztályvezető. Győr, 2011 április 6. Csurák Erzsébet. Programigazgató, projektvezető. Győr, 2011 április 13. Sarkadi Mónika. Győri Fesztiválközpont igazgató. Győr, 2011 április 19. 2. Szakirodalmak Dr. Darabos Ferenc: A környezeti hatások szerepe a wellness turizmusban Michalkó Gábor: Városi turizmus Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója 2007-2013 NYME AK Idegenforgalmi Tanszék 2006 Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi stratégiája 2008-2013 NYME AK Idegenforgalmi Tanszék 2008 Mosonmagyaróvár Város idegenforgalmi stratégiája 2008-2013 NYME AK Idegenforgalmi Tanszék 2008 A fenntartható turizmus fejlesztése Geomédia szakkönyvek 3. Kiadványok Győr város programfüzetei, programajánlói 4. Internetes hivatkozások Győr város hivatalos honlapja http://turizmus.gyor.hu/cikklista/aktiv_szabadido.html 2011. március 26. http://turizmus.gyor.hu/cikk/kiadvanyaink.html 2011. március 28. http://programs.gyor.hu/cikklista/aktualis_programajanlo.html 2011. április 12.
277
MANCZAL Alexandra Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A Szigetköz gyöngyszeme Lipóti Termál- és Élményfürdő 1. Lipót bemutatása 1.1. Lipót elhelyezkedése Szigetköz hazánk legnagyobb szigete, a táj gazdag növény- és állatvilága várja a természetkedvelő turistákat. Lipót község a Szigetköz közepén, Győr-MosonSopron megyében, a mosonmagyaróvári kistérségben található. Mosonmagyaróvártól keletre 15 km, Győrtől nyugatra 24 km távolságra fekszik. Lipótot északról 70 hektáros tündérrózsás morotvató határolja, melynek partján kiépített tanösvény esőbeállókkal, pihenőhelyekkel és madár lesekkel várja a kirándulókat. Érdemes megnézni a Lipótot Darnózselivel összekötő védett vadgesztenyefasort. Hossza 2800 m. Az embernek az az érzése támad, mintha alagútban közlekedne. 1. kép: Vadgesztenyefasor
Forrás: Lipót Község honlapja 1.2. Látnivalók Lipóton A községet határolja a Holt-Duna, a vízimadarak fészkelő- és élőhelye. A látnivalók közül ismert a római katolikus templom, ami barokk stílusban épült 1777ben. A község nyugati bevezető szakaszán található az 1854-ben épült kis kápolna. A templom előtti Fő téren található a Mária szobor. De a turisták nem ezekért a látnivalókért látogatják meg Lipótot, hiszen fő idegenforgalmi vonzereje a termál- és élményfürdő.
278
2. kép: Fürdő bejárata
Forrás: Pannonhalmi Petra 2. A Termál- és Élményfürdő bemutatása 2.1. A fürdő általános jellemzése 2002 nyarán nyitotta meg kapuit az a felújított, kibővített termálfürdő, mely megjelenésében és technikájában is Magyarország egyik legmodernebb fürdője. A termálfürdő 65 °C-os termálvizével évtizedek óta a családok, pihenni vágyók kedvelt üdülőhelye. A 7 hektár öntözött gyepfelületű teljesen felújított strand két termálmedencével, egy úszómedencével, gyermekmedencékkel, élménymedencével, strandmedencével, gyönyörű szigettel, patakkal, vízimalommal várja a vendégeket. 27, 32, 35 és 38 °C-os medencével, 2800 m2 vízfelülettel és malomszaunával találkozunk. 2.2. A termálvíz összetétele A termálvíz alacsony keménységű, nátrium, hidrogén- karbonátos, fluoridos hévíz. Előbb 1993-ban ásványvízzé, majd 2004-ben gyógyvízzé minősítették. A jodid és szulfid iont tartalmazó elismert gyógyvíz, nem csupán a strandolást szolgálja, hanem ivókúra formájában, illetve belégzéssel különböző betegségek kezelésére is alkalmas, mint például gyomor-, bélbetegségek, pajzsmirigybántalmak. A gyógyvíz alkalmazható kopásos ízületi és gerincbetegségek, krónikusgyulladásos ízületi betegségek, ízületi gyulladás kezelésére, valamint balesetek mozgásszervi szövődményeinél. 2.3. A medencék bemutatása A fürdőnek két termálmedencéje van. Mindegyikben található nyak és váll zuhany. A gyógyvíz hőmérséklete 35 illetve 38 °C-os.
279
3. kép: Termálmedence
Forrás: Pannonhalmi Petra 2002-től kibővült a termálfürdő élményfürdővé, köszönhető ennek az élménymedencének, amiben találhatunk egy családi csúszdát, ugródeszkát, vízesést, sodrófolyosót, víz alatti sugármasszázst, masszázs-fekvőpadot, vízgombát és gejzírt. 4. kép: Élménymedence
Forrás: Pannonhalmi Petra A fürdő két gyermekmedencével rendelkezik. Egyik egy 30 cm mély pancsoló, a másik pedig 60 cm mély gyermekmedence mini várral és csúszdával. 30-32 °C-os hőmérsékletű vízzel.
280
5. kép: Gyermekmedence
Forrás: Pannonhalmi Petra Egy feszített víztükrű sportmedencéje van úszósávval, ami 2 m mély. 6. kép: Sportmedence
Forrás: Pannonhalmi Petra 2009 óta üzemel Lipót új medencéje, a strandmedence óriás csúszdákkal, vízi parkkal, hullámlabdával, vízi bárral és sok más meglepetéssel. A kétszázhúszmillió forintból épített 1200 m2 –es medence megduplázta a fürdő eddigi vízfelületét. Ezzel a beruházással a Nyugat- Dunántúl legnagyobb vízfelületű létesítménye lett. Az eddigi hat medence – két termál, két gyermek, egy úszó és egy élmény – ezzel a strandmedencével bővült. A Nyugat- dunántúli Regionális Operatív Programban 63 millió forintot nyert a fürdő erre a célra. Az új medence első felében rendkívül sekély a víz- elsősorban a gyerekek miatt, s folyamatosan mélyül. A következő szakaszban egy vízi park épült négy óriáscsúszdával, míg a túlsó felében lévő hullámmedencéhez a technikát Belgiumból szerezték be. Az idősebbek masszázselemekkel ellátott helyen frissülhetnek fel. A fejlesztés újabb üteme elengedhetetlenné vált, 2008-ban összesen több, mint százezer látogatót fogadtak Lipóton. Elsősorban a nyári hétvégeken érkeztek sokan. 2009-ben a szlovák fürdőzők megjelenése miatt már százhúszezer vendéggel számoltak. Nemcsak a 281
zuhanyzók, illemhelyiségek, „szociális blokkok” száma nőtt, de a kiszolgáló létesítményekből (vízi bár, étterem) is többet találunk. 7. kép: Strandmedence
Forrás: Pannonhalmi Petra 2.4. A fürdő környezete A strand teljes területén zöld élő fű van és térkövezett esztétikus sétáló utak vannak kialakítva. Gyerekek részére találhatunk játszóteret, trambulint, légvárat. A fürdőhely végében, a vízimalomnál tavirózsás patakban a Duna vize folyik. 8. kép: Virágos környezet a fürdőben
Forrás: Pannonhalmi Petra 2.5. Sportolási lehetőségek Az úszáson, fürdőzésen kívül röplabda, mini golf, tollas és ping- pong áll a sportot kedvelők rendelkezésére. Ezenkívül a gyönyörű gyepszőnyegen a futballozni vágyók is hódolhatnak szenvedélyüknek. A termálfürdőn kívül ideális kerékpározási, kirándulási, sétakocsikázási, lovaglási, horgászási és teniszezési lehetőségek találhatók. A vízi sport kedvelői is válogathatnak különböző vízi és kenutúrákból. 2.6. A fürdő általános szolgáltatásai Az édességet kedvelő, nassolni vágyó vendégeinket a bejáratnál elhelyezkedő kávézó- fagylaltozó fogadja. Az önkiszolgáló étteremben változatos ételek, hűtött 282
italok valamint a büfében lángos, hot-dog, palacsinta valamint Pizzéria várja a kedves vendégeket. A cukrászda mellett találunk egy ajándékboltot. A fürdő területén öltözők, zuhanyzók, toalettek és öltözőszekrények vannak elhelyezve. Egészségügyi és egyéb ügyeletbe tartoznak a masszőrök, úszómesterek és elsősegély-nyújtás. 2.7. Belépők ismertetése A fürdő május 1-től szeptember 30-ig tart nyitva. Többféle belépőt különböztetünk meg. Felnőtt belépő. Gyermekbelépő (6-14 éves korig, 6 év alatt ingyenes). Családi belépő (2 felnőtt + 1 gyerek). Minden további gyermek belépő, ami olcsóbb, mintha rendes gyermekbelépőt vennénk. Heti bérletek (felnőtt, gyermek, 7 napra szól). Szezon belépő (napi többszöri belépésre jogosít fel, névre szóló szezonkártya). Úszójegy (ez egy kedvezményes jegy, nem csak az úszómedence használatát engedélyezi, délután 16 órától vehető igénybe.). Csoportos kedvezmény (20 fő felett 20 % kedvezmény). Lipóti nyugdíjasoknak és 18 év alatti gyerekeknek ingyenes a belépés. 2.8. Változatos programok a fürdő területén Egész nyáron színes programok szórakoztatják a fürdőzőket, melyek megtekintése ingyenes. Például gyermek animáció (arc-, pólófestés, fonás); havonta kétszer a Győri Búvár Sportegyesület oktatóival próbamerülési lehetőség teljes felszerelésben a sportmedencében; hastánc; néptánc; bohócműsor a fürdő területén felállított színpadon. 3. Kérdőívek értékelése 3.1. Lipóti lakosok kérdőívének elemzése 50 lipóti lakost tudtam megkérdezni, ebből 18 férfi és 32 nő volt. Mindegyik lakos járt már a fürdőben és évente mennek oda. Arra a kérdésre, hogy milyen részleg érdekli a leginkább a fürdőben, a következő lehetőségek közül: medencék, sportolási lehetőségek, gyógyászat, wellness - a legtöbb választ a medencék és wellness kapta. A lakosok a következő fürdőket tartják konkurenciának: Bük, Kehidakustány, Sárvár, Zalakaros, Hévíz. Különböző fejlesztéseket javasolnak a fürdőnek, mint ingyenes és nagyobb parkoló létesítése, fedett medence, egész éves nyitva tartás. A fürdő mellett van egy kisebb parkoló, ami ingyenes. A fürdővel szemben is létesítettek egy parkolót, amit az önkormányzat működtet, de ez fizetős. A településre látogató turisták nem okoznak gondot, kedvesek és barátságosak. De a lakók szerint meg kellene tiltani a fasorban parkolást, mert ez nehezíti a közlekedést. A kérdőívben ajánlani kellett programot, szállást a Lipótra érkező vendégeknek. Ajánlott programok: túrázás, lovaglás, horgászat, sétakocsikázás, Szigetköz felfedezése, kenuzás, tenisz, kerékpározás. Ajánlott szállás: Orchidea Hotel, Holt- Duna Kemping, Kék Duna Panzió, falusi házak. Az utolsó kérdés az volt, hogy mennyire játszik fontos szerepet az idegenforgalom a település életében. A válaszadók elég lényegesnek tartják, nagyon fontos, ebből él a település. A kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a helybeliek örülnek és fontosnak tartják a fürdő működtetését. Örömmel fogadják a turistákat, hisz ez ad a falunak ismertséget. Az ide látogató turistáknak, ha megtetszik a természet közeli élet, akkor tudnak venni a nyaralóövezetben házat vagy a helybeliek által ajánlott szállások közül választhatnak. 283
3.2. Környékbeli lakosok kérdőívének elemzése A környékbeli lakosok közül 50 embert tudtam megkérdezni, ebből 15 férfi és 35 nő. A megkérdezettek közül kilencen nem jártak még a fürdőben, a többi ember igen. Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran járnak oda, a legtöbb választ az évente egyszer kapta, utána a 2-3 évente, majd minden hónapba egyszer. A következő kérdés az volt, hogy eddig milyen fürdőkbe látogatott el? : Mosonmagyaróvár, Győr, Sárvár, Pápa, Bük, Hévíz, Kehidakustány, Zalaegerszeg. A legtöbben ismerősöktől, barátoktól hallottak a lipóti fürdőről. Volt, akik azt írták, hogy ajánlották mások vagy internetről tájékozódtak. Mindenki elégedett az élményfürdő szolgáltatásaival, de volt, aki azt írta, hogy nagyon elégedett, kitűnőek a szolgáltatások. A környékbeli lakosokat ugyanúgy a medencék és a wellness szolgáltatások érdeklik a fürdőben, mint a lipóti lakosokat. Kérdés volt, hogy mennyi időre ment, amikor ellátogatott a fürdőbe. A legtöbben egy teljes napra mentek, volt, aki csak pár órára. A megkérdezettek közül öt ember ment több napra. Így ők a következő kérdésre tudtak válaszolni, hogy hol szálltak meg. A felsorolt lehetőségek közül - rokonoknál, vendégházban, kempingben, szállodában – a kempinget és a rokonokat jelölték be. A kérdőív utolsó kérdése, hogy mi tetszett a fürdőben, amíg ott tartózkodott. Külön leírták a pozitív és negatív élményeket. Pozitív élmények közé tartozik a sokféle medence, például gyermekmedence, gyógymedence, pezsgőfürdő, csúszdák, élménymedence, ugródeszka. Nagy terület, szép, rendezett, virágos környezet. Higiénia, tisztaság, nyugalom, udvarias személyzet, tusolók, öltözők. Megfelelőek az ételek minősége. Különféle szolgáltatásokat vettek igénybe: wellness részleg, vízi aerobik, sportolási lehetőségek, különböző előadások megtekintése. Negatív élmények közé tartozik a drága belépődíj, nincsenek kedvezmények (diákjegy), családi kedvezmény szűkkörű. Úszómedence nem rendeltetésszerű használata. Sok az ember, zsúfoltság a strandon. Kevés a parkolási lehetőség. Kevés az árnyékos terület, mert a nemrégiben ültetett fák még kicsik, kevés árnyékot adnak. Az idelátogatók szerint a fürdő állapota kiváló, hiszen többféle lehetőség közül választhatnak. A családokat illetően a gyerekmedencékről gondoskodnak, de a belépőjegyeknél nem nagyon veszik figyelembe. Mivel a parkolóhelyek hamar betelnek, ezért korán kell érkezni a fürdőzni vágyó vendégeknek. 4. Interjúkészítés a fürdő vezetőjével A fürdő vezetőjével, Pannonhalmi Petrával készítettem egy interjút, amelyben még több információt megtudtam a fürdőről. A fürdő 20-22 főt foglalkoztat. Ide tartoznak a masszőrök, úszómesterek, takarítók, parkgondozók, pénztárosok stb. A vendéglátóegység külön Kft.-ben működik. Itt 50-60 főt foglalkoztatnak. A befogadóképessége maximum 8000-8100 fő. A vezető egyediségüknek tartja a hatalmas, nagy zöld területet, a virágos környezetet. Mintha parkban sétálnánk. Egyediség a Szigetköz, természet közelsége. Nagyon családbarát. A legnépszerűbb szolgáltatásoknak tartja a két gyógyvizes medencét, amit a gyógyulni vágyók is igénybe vesznek. A két gyermekmedencét, amiben a legkisebbek is tudnak úszógumi nélkül pancsolni. És a legújabb strandmedencét, amit minden korosztály igénybe tud venni. A fürdőnek saját prospektusa van, amit 4 nyelven ad ki (angol, német, szlovák, magyar). A Szigetköz Turizmusáért Egyesület kiadványában is szerepel a fürdő. Lipót község prospektusában is jelen van, valamint a Kisalföld újság is szokta hirdetni a fürdőt és egyes osztrák és szlovák kiadványokban is megjelenik. Különféle utazás kiállításokon vesznek részt: Budapesti Utazás Kiállítás, 284
Pozsony ITF, Prágai, Bécsi utazás kiállítás, vidéki kiállítások Pécsett, Debrecenben, Veszprémben. A fürdő tagja a Szigetköz Turizmusáért Egyesületnek, a Magyar Fürdőszövetségnek és a Pannon Termál Klaszternek. A jövőben tervezik egy kisebb fedett medence létesítését, a vendéglátóegységek fejlesztését. Valamint a Regionális Operatív Program 33 millió forintos támogatást biztosít egy magas fokozatú kemping kiépítésére.
285
Felhasznált irodalom http://www.lipotfurdo.hu (2011. február 20.) http://k314.visionext.hu/ (2011. február 19.) Képek: 1. kép: http://www.lipot.hu/index.asp?inc=tartalom_turizmus&tip=i 2. kép: A fürdő vezetője, Pannonhalmi Petra küldte e-mailbe. 3. kép: A fürdő vezetője, Pannonhalmi Petra küldte e-mailbe. 4. kép: A fürdő vezetője, Pannonhalmi Petra küldte e-mailbe. 5. kép: A fürdő vezetője, Pannonhalmi Petra küldte e-mailbe. 6. kép: A fürdő vezetője, Pannonhalmi Petra küldte e-mailbe. 7. kép: A fürdő vezetője, Pannonhalmi Petra küldte e-mailbe. 8. kép: A fürdő vezetője, Pannonhalmi Petra küldte e-mailbe.
286
