Írta: Dr. Carlo Manderscheid Forrás: WP-Magazin Fordította: Bordás Kriszta; Lektorálta: Dr. Szabó Mirjam
A
z Aspergillus fajok mikroszkopikus méretű gombaspórái megterhelik a papagájok érzékeny belső szerveit. Ha újságcikkekben vagy az internetoldalakon
Aligha van még egy olyan megbetegedés, amely nagyobb rémületet okozna a papagájtartók körében, mint az aszpergillózis. Az utóbbi években igen sokat lehetett olvasni és hallani erről a penészgomba okozta fertőzésről, amiről a média sokszor helytelenül vagy nem a valóságnak megfelelően tájékoztatott. Dr. Carlo Manderscheid papagájokra specializálódott állatorvos a WP-Magazin hasábjain megoszt Önökkel minden fontos információt, amit tudni szükséges az aszpergillózisról. tekintve lehet invazív (a szövetekben burjánzó) illetve disszeminált (a szövetekben szétszóródott). Az aszpergillózis krónikus és akut megbetegedés formájában is felléphet. Állatról állatra történő fertőzése nem ismert. A madarakban leggyakrabban izolált penészgomba nemzetség az Aspergillus, amely világszerte több mint 200 fajt foglal magába. Az olyan gombabetegségeket, mint amit pl. a Mucor-gombák vagy élesztőgombák okoznak, gyakran tévesen aszpergillózisnak diagnosztizálnak. Nem
papagájbetegségekről esik szó, akkor az aszpergillózis az egyik leggyakrabban olvasható és elérhető találat. Sajnos ezt a nagyon specifikus állatorvosi diagnózist sok esetben nem csupán a tenyésztők és madártartók, hanem az állatorvosok és a természetgyógyászok is helytelenül állapítják meg. A betegség megértéséhez éppen ezért fontos, hogy mindenekelőtt helyesen definiáljuk: Az aszpergillózis egy fertőző betegség, amelyet az Aspergillus nevű penészgomba faj okoz. Megkülönböztetünk lokális (helyi) aszpergillózist, amely esetben a madarak tüdejében és a légzsákjaiban képződnek ún. aspergillómák (gombatelepek), ami az aszpergillózis kolonizációs (csoportos) formája, valamint diffúz (kiterjedt) aszpergillózist, amely különböző szervekben léphet fel és súlyosságát
ritkán a kezelést végző állatorvos egyáltalán nem is határozza meg a gombafajt.
Epidemiológia A gombás betegségek fertőző betegségek, amit a szövetekben parazitaként élősködő gombák idéznek elő! A nagyon veszélyes szisztemikus mikózisokhoz, amikor penészgombák hatolnak be a szervezetbe, két kórkép tartozik. Az egyik az obligát patogén penészért felel és minden esetben betegséget okoz (pl.: hisztoplazmózis, blasztomikózis), míg a másik a fakultatív patogén penészért, amely esetében
Matt tollazat és apatikus állapot. Számos, ehhez a fehérbóbitás kakaduhoz hasonló aszpergillózisban megbetegedett madárpáciens kerül az állatorvosi rendelőbe.
prediszponáló (hajlamosító) tényező (pl.: gyenge immunrendszer) szükséges, hogy a betegség kitörhessen. Az Aspergillus nemzetség gomba spórái a természetben mindenhol a világon előfordulnak és az ún. „raktári penészgombákhoz” tartoznak, amelyek a takarmányban és az alomban koncentráltan mutathatók ki. Minden Aspergillus-faj legjobban a relatív száraz környezethez alkalmazkodott és már 15%-os nedvességtartalom és oxigéndús (aerob) körülmények esetén, szerves anyagokon képes fejlődni.A környezet hőmérséklete elenyésző jelentőséggel bír.
Hajlamosság Minden papagájfaj megbetegedhet gombafertőzésben, azonban egyes fajok bizonyítottan sokkal hajlamosabbak rá. Első helyen a Pionus nemzetség áll, őket követik a Jákó papagájok (Psittacus erithacus), Amazonok (Amazona), kakaduk és arák. Összehasonlítva a legkevésbé érzékenyek a fűpapagájok (Neophema), hullámosok (Melopsittacus undulatus) és a Nimfa papagájok (Nymphicus hollandicus). Gombás megbetegedés általában több tényező hatására jön létre, ami azt jelenti, hogy annál a papagájnál, amelyik néhány gomba spórát belélegzett, nem azonnal fejlődik ki halálos kimenetelű betegség. Továbbá a gomba spórák tartózkodhatnak az állat légútjaiban is anélkül, hogy aszpergillózist okoznának. Általában az immunrendszer gyengeségének számlájára írható a gombák okozta betegség kirobbanása. Egyértelmű, hogy az immunszupresszió (Az immunrendszer – jelen esetben madáré- aktivitásának gyógyszeres csökkentése) minden fajtája elősegíti a gombák növekedését, azonban a gomba spóráknak először is mélyen a szervezetbe kell jutniuk és a lenyelt vagy belélegzett spórák mennyisége további, szintén nem alábecsülendő szerepet játszik. Ezért aztán ostobaság azt állítani, hogy egy egészséges, erős immunrendszerrel rendelkező madár alapvetően rezisztens a gombákra. Amennyiben a gomba spórák gyakran és nagy mennyiségben kerülnek a madár szervezetébe, még a legerősebb
papagájt is megfertőzik; mindez csak idő kérdése.
A betegség kifejlődése Általában a papagájok szervezetébe vagy lenyelés, vagy belélegzés útján kerülnek be a gomba spórák. Az Aspergillus spórák azonban a bőr berepedezésén vagy nyílt sebeken keresztül is bejuthatnak a szervezetbe. Az Aspergillus – fajok előszeretettel szaporodnak el a keltetőgépekben (inkubátorokban), mivel ezekben a növekedésükhöz ideális feltételek uralkodnak. A szennyezett készülékekben gyakran megfertőződik a tojás. A tojáshéj finom megrepedése belső gombás megbetegedés miatt a tojásban lévő embrió elhalásához vezet.
Az esetek többségében az aszpergillózis a légzőrendszerben van, azaz vagy a felső légutakban (orrüregben, melléküregben) vagy az alsó légutakban (tüdő, légzsákok). Innen a gombák folyamatosan terjeszkedhetnek és elérhetnek más különböző szerveket, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a fertőzött légzsákokkal. Ide tartoznak a herék, vese, mellékvese, hashártya, máj, tüdő, petefészek. A here illetve petefészek gyulladás nem ritka következménye a papagájok terméketlenségének. A penészgombák a légzsákokban egy speciális ún. konídiumos spóraalak formájában is megjelenhetnek. A fertőzés azután kiterjedhet olykor
A legfontosabb tényezők, amelyek az aszpergillózis kialakulásáért felelősek Stressz: a fajtársak által előidézett agresszivitás, alkalmatlan és nem megfelelő helyen felállított röpde vagy volier, túlzsúfoltság, rossz higiénés állapotok, más háziállatok pl. kutya, macska. Egyéb betegségek megléte, amelyek megterhelik az immunrendszert: pl. vírusos betegségek PBFD= Csőr- és toll szindróma, APV= Madár polioma vírus, Herpesz fertőzés, Paramyxovírus okozta fertőzés, bakteriális megbetegedés valamint nehézfém mérgezés. Kontrollálatlan vagy túl hosszú ideig tartó antibiotikum alkalmazása: Elsősorban a Tetrazyklin hat gátlólag az immunrendszerre (pl. a pszittakózis kezelése során használt Doxycyclin) elpusztítja a vitamintermelő baktériumokat valamint a természetes (barátságos) bélbaktériumokat és ezzel lehetőséget teremt a gombák korlátlan elszaporodásának. Felelőtlen kortizon használat: ami jelentősen gyengíti az immunrendszert. A levegő magas spóraszennyezettsége: pl. rosszul szellőző/szellőztetett helység vagy párás lakás. Rossz higiénia: tollpor jelenléte, ürülék és ételmaradék. Fészekanyagként használt gombával szennyezett faforgács vagy kukorica granulátum Vitaminhiány illetve hiányos táplálás: Az A-vitamin hiánya a nyálkahártya kóros irányú elváltozását ún. metaplasiát okoz (szöveti átalakulás). A megváltozott állati szövetekbe gombák és baktériumok fészkelhetik be magukat. Különösen érintett a (bőr) fedőhám, a nyálkahártya (pl. a légzőszervek), a szájüreg, a fartőmirigy, a vesék illetve a nyálmirigyek. Szennyezett eleség (magvak, gyümölcs, zöldség): A betegség gyakoriságát tekintve praxisunkban az aszpergillózisban megbetegedett madarakat illetően azon papagájok száma a legnagyobb, amelyeket főként dióval vagy mageleséggel táplálnak! Az extrudált eleséggel táplált papagájoknál ez a probléma lényegesen ritkábban lép fel. Szennyezett keltetőgépek, inkubátorok: A gomba a tojáshéjon keresztül fertőzheti meg a fiókát. Ebben az esetben a gombák először a légkamrák membránjait érik el.
egészen a pneumatikus (légtartalmú) csontok belsejéig, továbbá bejuthatnak a véráramba és az agyba. Kimutatták, hogy a gomba - akadálytalan szaporodás esetén - végül a madár valamennyi szervét ellepheti, függetlenül a fertőzés útjától.
Szárnyasoknál gátolja a csontszövet képződését (osszifikáció), csökkenti az epesav szintjét és a lipáz tartalmat, amely egy nagyon fontos zsírbontó enzim, továbbá agyödémához, (az agyban kórós mértékben felhalmozódó folyadék), agysorvadáshoz (az agyszövetek visszafejlődéséhez) és gyenge spermaminőséghez, tyúkoknál a tojáshozam csökkenéséhez, illetve az antitestek csökkent termelődéséhez vezet.
A
legtöbb Aspergillus faj toxinokat (méreganyagokat) termel, ami a szervezetben komoly károkat okozhat. A leggyakoribb penészgomba az Aspergillus fumigatus, ezt követi az Aspergillus flavus. Az anyagcserében résztvevő illetve annak folyamán keletkező anyagok (metabolitok) listája, - amelyek az adott gombák által képződnek - igen hosszú és jelen cikk keretében nem kerülnek felsorolásra és ismertetésre. Ezek az anyagok a madarak immunrendszerét tovább gyengíthetik és károsíthatják a szervek pl. a máj és a vese működését. A fertőzött állatok jelentős részénél a vese működési elégtelensége (toxikus anyagok hatására visszavezethető tubulonephrosis) illetve májgyulladás (Hepatitis) volt diagnosztizálható. A kezeletlen Hepatitis májzsugorhoz
A rossz minőségű vagy túl hosszú ideig és helytelenül tárolt magkeverék nem a papagájok etetőedényébe, hanem a szemétbe tartozik. (cirrhosis hepatis) vezet, ami azt jelenti, hogy (a máj eredeti szerkezete felbomlik) a májsejtek működésképtelen szövetté válnak, ami főként kötőszöveti fehérjéből, kollagénből áll. Az igen veszélyes Aflatoxin gombaméreg, amit az Aspegillus flavus gomba termel ebben az esetben, mint kiváltó ok szerepel, aminek nem mellesleg karcinogén (rákkeltő) tulajdonsága van.
A
z Aspergillus fumigatus-ból származó gliotoxin az
Az aszpergillózis klinikai tünetei Viszketés: előrehaladott stádiumban az aszpergillózis gyakran erős viszketést okoz az érintett szervnél. Sok tolltépő papagáj nem pszichés probléma miatt tépi a tollazatát, hanem mert szervi betegsége van! immunrendszer jelentős gyengülését okozza (immunszupresszió). A méreg tartósan zavarja a vér szemcsés fehérvérsejtjeinek (granulocitáinak) működését. Ide tartoznak a speciális fehérvérsejtek, amelyek a vérben falósejtekként működve a betegségek kórokozóit, - mint amilyenek például a gombaspórák, baktériumok – bekebelezik (phagocytosis) és elpusztítják. Számuk csökkenése természetesen elősegíti a gombaspórák elszaporodását és szóródását. Továbbá ismeretes, hogy a Gliotoxin, legalábbis az emlősállatok esetében egy bizonyos dózis felett a vese sejtjeinek pusztulását (apoptózis) okozza. Az Aflatoxin: (Az aflatoxinok a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő (karcinogén) mikotoxinok (gombamérgek), amelyeket penészgombák termelnek). Az Aspergillus jelenléte Orr Szájüreg Légcső Alsó gégefő (Syrinx) Légcsőhurut, Tüdő Légzsákok Szív Agy, gerincvelő Szem
Az aszpergillózis klinikai tünetei több tényezőtől függnek, amelyek az alábbiak lehetnek: Hol található a gomba (lokalizáció) és milyen mélyen hatolt be a szövetekbe (invázió)? Az Aspergillus gomba egyetlen szervet is képes teljesen tönkretenni és a sarjadzás révén más szerveket elérni majd megfertőzni, az ehhez szükséges idő hosszát az adott állat immunrendszerének állapota határozza meg. Ami biztos: Amennyiben a gombatelep nem kerül felszámolásra, akkor folyamatosan tovább növekszik és hosszútávon a test valamennyi szervéhez elér. Különösen alattomos a kis gombatelepek jelenléte a tüdőben, légzsákokban illetve az orrban, ahol hónapokon keresztül tünetmentesen vannak jelen, és először egyre növekvő terjedelmük és az invázió révén produkálnak tüneteket. Egy szemmel láthatóan egészséges madár is hordozhatja a gombabetegséget, ami hónapokon keresztül rejtve marad. A papagájok sajnos gyakran csak késői stádiumban mutatják az egyes megbetegedések klinikai tüneteit.
Tünetek lihegés, tüsszögés, orrfolyás táplálék megtagadása, fekély, genny a szájüregben légszomj, fuldoklási roham rekedtség, fuldoklási roham, légszomj, köhögés nehézlégzés (Dyspnoe), fuldoklási roham, köhögés, repülés intolerancia nehézlégzés, farktollbillegetés, repülés intolerancia Szívmegállás súlyosságtól függően ferde fejtartás, bénulás stb. kötőhártya-gyulladás (konjunktivitisz), szaruhártya-gyulladás (keratitisz)
P
élda: egy lokális Aspergillus granuloma (gyulladás okozta szövetcsomó) az orrban először az orrkagylót marja ki, majd az orrüreget, ezután az orrlyukak közti válaszfalat egészen a csontokig terjedően. Ha eddig az időpontig még mindig semmilyen terápia nem kerül bevezetésre, akkor a gomba elérheti az agyat és a szemeket, majd ennek megfelelően súlyos látászavar mellett központi idegrendszeri tüneteket idézhet elő. Gyakran „lappangó” testsúlyveszteség és gyengeség a kísérő tünet.
következmény. Általában ez a folyamat néhány napon belül lezajlik és ebben az esetben a gomba a légző rendszer egészében kimutatható.
A
Melyik gombafajtáról van szó? Jellemzően az Aspergillus fumigatus és az Aspergillus flavus a leggyakoribb. Az Aspergillus fumigatus nagyon kedveli a fejlődéséhez szükséges magas hőmérsékletet (laboratóriumi körülmények között 42 0C.) Mivel a papagájok testhőmérséklete 39-40 0C, ez a gombaspórák telepeinek kialakulása számára ideális feltételnek minősül.
Milyen a gazdaállat immunrendszere, valamint általános egészségi és tápláltsági állapota? Minél gyengébb a papagáj, annál gyorsabban terjeszkednek a gombák. A túlsúly, vitaminhiány, más betegségek jelenléte, ember vagy fajtársak okozta stressz rendkívül megterheli a fertőzött állat szervezetét, ami a penészgombák gyors elterjedését ezzel együtt pedig a tünetek hirtelen megjelenését okozzák.
Aszpergillózis a röntgenfelvételen Amennyiben az aszpergillózis következményei láthatóvá válnak a felvételen, az azt jelenti, hogy a betegség már előrehaladott stádiumban van. Ez a röntgenfelvétel egy kékhomlokú amazonról készült, amelyik erős légszomjjal küzdött és a légzsákjai súlyosan gyulladásos állapotban voltak. A gombák elszínezték (homályossá tették) az amúgy tiszta légzsákokat. Az alsó felvétel egy Jákó papagájról készült és a szívénél lévő aszpergillusz granulómákat mutatja (sárga kör), amelyek operatív úton eltávolíthatók.
cirkovírusokról ismert, hogy a csontvelőben a vörös- és fehérvérsejtek előalakjait elpusztítják, ezáltal vérszegénység (anémia: a vörös vérsejtek hiánya) továbbá alacsony fehérvérsejt szám (leukopenia) alakul ki. Mindemellett az immunrendszer teljesen szétesik és a gomba akadálytalanul szaporodhat. Ezek az állatok másodlagosan gomba megbetegedésben pusztulnak el, az elsődleges ok mindemellett gyakran ismeretlen marad. Aszpergillózisos páciensek tulajdonosainak PBFD (Toll-és csőr szindróma) tesztet szükséges végeztetnie az állatorvossal!
Mennyi ideje fertőzött a papagáj? A legtöbb papagáj szervezete meglehetősen hosszú ideig, akár hónapokig, évekig is „tolerálja” a penészgombákat, mielőtt azok észrevehetővé válnának. Ilyenkor az aszpergillózis krónikus formájáról van szó. Egy stressz helyzet pl.: a madár áthelyezése vagy eladása az immunrendszer gyengülése révén felgyorsíthatja az eseményeket. A
Milyen idős az érintett papagáj? Szenved vagy szenvedett-e más súlyos fertőző betegségekben, mint amilyen például a PBFD (Csőrés toll szindróma) vagy a Pszittakózis (papagájkór)? Penészgombák mindenütt előfordulnak a környezetünkben, amelyek folyamatosan keresik a gyors elterjedésükhöz szükséges ideális táptalajt. A fiatal papagájok még gyenge immunrendszerrel rendelkeznek és amennyiben sikerül a szervezetükben nagyobb mennyiségű gombaspóráknak megtelepedni, akkor akut és gyakran halálos kimenetelű aszpergillózis lehet a
Sajnos még mindig jelennek meg könyvek és cikkek, amelyekben a (héjas) földimogyoró etetését ártalmatlannak tüntetik fel, azonban e táplálékban különösen gyakran telepednek meg a penészgombák.
Mi baja lehet? Ez az álmatag Timneh Jákó papagáj súlyos légzési nehézségben szenvedett és apatikus állapotban volt. Ez az állapot lehet akár aszpergillózis következménye is, azonban nem feltétlenül csak ez lehet a kiváltó ok. Egy beteg papagáj általánosságban mutatott tüneteit olyan nehéz meghatározni, hogy csak szakképzett állatorvos célzott vizsgálataival állapítható meg a betegség oka. krónikus forma kezdetben kisebb jelentéktelen részletekben vehető észre: A madár nyugodtabbá válik, kevesebbet eszik, vagy feltűnően apatikussá válik. A légzsákok gyulladása esetén tünetek először csak a betegség késői stádiumában lépnek fel, a krónikus fertőzések pedig egyértelműen szövet vagy szervpusztuláshoz vezetnek (pl. az orrban, légzsákokban, gerincvelőben). Regenerációról ilyen esetekben már nem beszélhetünk.
kimutathatóak gombagranulomák: mellékvese, here, petefészek, vese, máj és bél. Figyelemreméltó, hogy nagyon sok tolltépő papagájnál kimutatható volt a gombafertőzés, ami egyrészt azt jelenti, hogy az érintett állat belső fájdalmaktól szenved és a fájdalmas terület fölött elhelyezkedő bőrterületet rágja, másrészről pedig, a gombamérgezés utóhatásai (pl. Aflatoxikózis) okozzák.
Milyen szervi károsodásért lehet felelős a gombafertőzés? A gombatoxinok károsítják a szerveket, de maga a gomba is káros hatással van az adott szervre, majd megjelennek a korábban leírt tünetek (lásd táblázat). A kialakult májkárosodás többnyire sárga és zöld színű vizelet formájában (ha a máj nem dolgozik megfelelően és még az epefesték (biliverdin) ürül, ez színezi a vizeletet zöldre); fogyásban, a vér alacsony fehérjekoncentrációjában (Hypoproteinaemia), vérzésekben nyilvánul meg. Vesekárosodás esetén folytonos szomjúságérzet (Polydipsia) valamint túlzott vizeletürítés (Polyuria) jelentkezik. A gombák, illetve azoknak az agyat elérő mérgei koordinációs zavarokhoz, eleséshez, ferde fejtartáshoz stb. vezetnek. Az egyik esetben tályog képződött, ami a tüdőtől a gerincvelőig terjedt, ám a madár mégis az egyik lábán kialakuló bénulás jeleit mutatta. Egyes esetekben az alábbi károsodott szervek részein voltak
Az endoszkópon keresztül láthatóvá válnak a gombatelepek A megbetegedett papagáj has nyílásán keresztül láthatóvá és könnyen felismerhetővé válnak a granulómák (felső kép: gombatelepek agy Jákó papagáj máján) és életveszély esetén sebészeti úton azonnal el is távolíthatók. Az alsó kép egy papagáj tüdejét ábrázolja olyannak, amilyennek nem szabadna lennie: A szövetek az aszpergillusz gombák sokaságától sárgás szürkére színeződtek.
Mikotoxikózisról van szó? Mikotoxikózis: A szervezetet ért mérgezés, amikor – esetünkben - a madár a táplálkozás során a táplálékkal juttatja be a szervezetébe a gombatoxinokat. A szervezetbe jutott toxinoknak nem feltétlenül kell elszaporodniuk ahhoz, hogy betegséget okozzanak. A gombamérgek patogén jelentősége függ a gomba fajtájától, továbbá az elültetett növény termőterületétől illetve az ott alkalmazott agrotechnikai eljárástól. Az Aspergillus fajok előszeretettel telepednek meg a még éretlen vagy az érésben lévő gabonanövények szálain, azonban mikotoxinképződés csak akkor jelentkezik, ha a környezet hőmérséklete, nedvesség és oxigéntartalma, pH-értéke optimális szintet ér el. Minden toxin egyedi tulajdonságokkal rendelkezik és a károsodás madaraknál leginkább a máj enzimaktivitására és a vérképzésre van hatással. Nagy mennyiségben felvett gombaméreg esetén a betegség akut lefolyásával és gyors elhullással kell számolni, ezzel szemben a csekélyebb mértékű és hosszabb időn keresztül tartó mérgezés általában krónikus betegséghez vezet. Ebben az esetben a tünetek nem specifikusak (pl. fogyás, kedvetlenség). Az immunrendszer nem termel antitesteket a mérgek ellen, mivel ezek alacsony molekuláris súllyal rendelkeznek és fehérje nélkül nem működnek antigénként. A diagnózis az eleségben kimutatott gombatoxinok által történik. Amennyiben az eleség melegítve lett, akkor akár nem is izolálható gomba kivéve, ha a mérgek hőállóak. Éppen ezért manapság a mérgek jelenlétét kromatográfiás (szétválasztó) eljárás révén bizonyítják. (A kromatográfia olyan elválasztástechnikai eljárás, amelynél a vizsgálandó minta komponensei egy állófázis (helyhez kötött) és azzal érintkező mozgófázis közötti anyagátmeneten, valamint az egyes komponensek a két fázissal (állófázis-mozgófázis) való eltérő kölcsönhatásán alapul.) Folytatása következik… www.dr-manderscheid.com
