Irodalom 5-6. osztály
Rövid, összefoglaló jellegű dolgozat a magyar irodalom órákon 5-6. osztályban tanultakról.
Visontai Barnabás
Magyar irodalom 5-6. osztály A műnemek M Az epika a három műnem egyike. Történetmondó, cselekménnyel rendelkező műfajok tartoznak ide. A cselekményt többnyire egyes szám harmadik személyű elbeszélő ismerteti. Elbeszélő, leíró, valamint párbeszéde részek jellemzik. M A líra szintén a három műnem egyike. Olyan műfajok összessége, amelyekben jelentős szerepet kapnak a személyes érzelmek. Általában meghatározott forma, ritmus jellemzi őket, melyeket a szavak elejének/végének összecsengése egészít ki. M Az epika és a líra mellet az irodalom harmadik műneme a dráma. Tárgya a külvilágból merített esemény, eseménysor. A cselekményt a dialógusokból, monológokból és gesztusokból ismerjük meg. A drámaíró tehát nem elbeszél egy történetet, hanem megjelenít: szereplőit beszélteti és cselekedteti.
Műfajok; művek fajtái A mese D A népmese a nép ajkán születő és terjedő, sokszor csodás eseményeket és lényeket tartalmazó elbeszélő műfaj. Szerzőjük ismeretlen. A népmesékben jellemzően az igazság győz, a gonosz pedig elnyeri méltó büntetését. D Az olyan meséket, amiknek ismerjük a szerzőjét, műmeséknek nevezzük. D A tündérmese olyan mese, amely csodás elemeket tartalmaz. D A fabula erkölcsi tanulságot tartalmazó, gyakran állatokat szerepeltető mese. A mese egyik formája. D A csalimese várakozással ellentétes hatást kelt. D Az állatmesékben emberi tulajdonságokkal felruházott állatok szerepelnek. D A mese műfajában rögzült formákat nevezzük meseformulának. Ilyenek a jellegzetes kezdések, mesezárások. D Ugyanilyen módon rögzültek a meseszámok is. Ilyenek a három, a hét és az ezer. D A mesealakok a mesék (sokszor rendkívüli képességekkel rendelkező) szereplői. D Ha egy történet hosszú, nagy időszakot fog át, akkor meseregénynek nevezzük. A dal D D D
A dal az egyik legrégebbi műfaj az irodalomban. A lírai műnemhez tartozik. A népköltészet egyik legjellemzőbb műfaja, viszont a műköltészetben is előfordul.
Az elbeszélő költemény e e
Versben írt, nagyobb lélegzetű, cselekményes történet, mely több helyszínen játszódik le. A főhős mellékszereplők sokasága segíti és akadályozza. Az epikai műnembe tartozik.
Tájleíró költemény t t
Lírai műfaj. Azokat az érzelmeket fejezi ki, amelyek egy táj szemlélése nyomán támadnak a költőben.
Életkép k k
1
Életképnek nevezzük az olyan verset, amely a mindennapi élet jellemző helyzetét mutatja be. Jellegzetes alakokat ábrázol kedvesen, humorral vagy éppen enyhe gúnnyal fűszerezve.
k
Gyakran használt az ilyen versekben az irónia és a gúny. Az irónia elismerést színlel, így tesz nevetségessé. A gúny pedig az előnytelen, rossz tulajdonságokat emeli ki. Az irónia nem zárja ki a szeretetet.
i
A derűs, nyugalmat éreztető, kiegyensúlyozott verseket idillnek nevezzük.
Idill
Regény R
A regény hosszabb terjedelmű elbeszélő műfaj. Két fajtája az ifjúsági regény, illetve a meseregény.
A legenda L
A legenda a szentek életét és csodáit megörökítő műfaj.
Novella n
Rövid, prózában megírt csattanós történet, kevés szereplővel, színhellyel.
Monda m Történelmi személyhez, helyhez fűződő, szájhagyomány útján terjedő elbeszélés. A fajtái az eredetmonda, a történelmi monda, a jó királyok mondái, a hősmonda. Közel áll a műfajhoz a legenda, a rege és a mítosz, de a mese sem áll messze. Ballada B
A ballada verses formájú alkotás, röviden, hiányosan elbeszélt történettel, sok párbeszéddel. Átmeneti műfaj, ami azt jelenti, hogy mindhárom műnem jellegzetességeit magán viseli.
Példabeszéd P P
A példabeszéd vallási vagy erkölcsi igazságra kíván rávilágítani, valamilyen példára hivatkozva. Epikai műfaj.
Eposz e
v v
Nagy lélegzetű hősköltemény, amely egy nép történetében kiemelkedő alak tetteiről szól. Az időmértékes verselés alapja a hosszú és a rövid szótagok szabályos változása. Alapegysége a versláb. Az ütemhangsúlyos verselés alapja a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. Alapegysége az ütem.
A költői levél
»
A költői levél nem csak a címzettnek szól, hanem mindenkinek. Ilyen költői levél útján ismerkedett meg Arany János és Petőfi Sándor.
Elégia
f
Az elégia fájdalmas, lemondó hangon emlékezik meg a múltról.
Románc A románc az epikai műfajokhoz tartozó, kis terjedelmű költemény, amely drámai és lírai elemeket is tartalmaz.
2
Néhány fontosabb mű f
Fehérlófia
A Fehérlófia régi eredetű népmese. Egyes részleteit a honfoglalás előtti magyarok elképzeléseire utalnak. Az ősi magyarság állataiból sokszor rendkívüli képességű hősöket származtattak, akárcsak Fehérlófiát. A Fehérlófiában csodás elemek szerepelnek, így tündérmesének nevezzük. f
János Vitéz [Petőfi Sándor]
A János vitézt Petőfi rövid idő alatt írta 1844-ben. Nagy sikert hozott a költőnek. A költő a művet a köznépnek szánta. Kiadását úgy tervezte, hogy könyve vásári ponyvára kerüljön – minél többen és minél olcsóbban megvehessék. Az olcsó, nagy példányszámú, szórakoztatásra alkalmas könyveket ponyvának is nevezték. A könyvkiadás fejlődésével az elnevezés a művészileg értéktelen szórakoztató irodalomra szállt át. Műfaja elbeszélő költemény, az epikai műnembe tartozik. Petőfi a népmesékből merítette a mű számos részletét, de egyéni felfogásban dolgozta fel a történetet. A János vitézben sok olyan kifejezéssel, szófordulattal találkozhatunk, amely a népnyelvből származik.
f
Családi kör [Arany János]
Egy falusi család boldog, békés nyári estéjét mondja el ez a vers. Ebből következően a vers idill. A versnek eredetileg néhány versszakában mást írt le Arany, azonban a vers végső változatában nem ezek szerepeltek. f
A Pál utcai fiúk [Molnár Ferenc] – kötelező olvasmány
A Pál utcai fiúk több, mint száz éve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Írója behatóan ismeri a gyerekek sajátos érzelmi világát. A Pál utcai fiúk elbeszélője inkább tárgyilagos, vagyis nem tud sokat szereplőiről. A műben a Pál utcaiak és a füvészkertiek harcolnak egymással. Szomorú végű regény, mert a regény az egyik főhős halálával végződik. f
Kőmíves Kelemen
A Déva várát építő kőművesek úgy hiszik, hogy emberáldozat révén megszabadulhatnak az átoktól, vagyis így akarják elérni, hogy nem omladozzon a vár. A műben megmutatkozik a balladai tömörség, az ismétlések, a párbeszédek, a párhuzamok és az érzelmi fokozás. f
Toldi [Arany János]
Arany a Toldit egy pályázatra írta. A műért különdíjat is kapott, annyira tetszett a verseny elbírálóinak. A mű elbeszélő költemény, a főhős Toldi. Többen próbálják gátolni, többek között Toldi György és vitézei. Azonban rengetegen segítenek is neki, mint például hű szolgája, Bence, a király (Nagy Lajos) vagy az édesanyja. A szimmetria elve érvényesül a műben. A 6. ének vége a felezőpontja a történetnek. Toldit több sérelem éri. f
3
Mama [József Attila]
József Attila műve arról szól, hogy felnőttként hogyan látja édesanyját. A költő anyja korán elhunyt. A mű szembeállítja a költő egykori és a felnőtt énjét. f
Egri csillagok [Gárdonyi Géza]
A regény cselekménye közel két évet fog át: 1533-ban indul a Mecsekből, majd 1552-es egri győzelemmel végződik. A főbb szereplők Cecey Éva, Bornemissza Gergely, Dobó István. A mű kalandregény, a főhős szerelmi és hősi életét is bemutatja. A középpontban Eger 1552-es ostroma áll. A műből film is készült 1968-ban.
Néhány költői eszköz, versek Metafora Két dolgot valamilyen közös tulajdonság alapján azonosít. Hasonlat Két dolgot valamilyen közös tulajdonság alapján összehasonlít. Allegória A hosszabb gondolatsoron, vagy akár egy egész művön keresztül kifejtett metaforát vagy hasonlatot allegóriának nevezzük. Megszemélyesítés A megszemélyesítés olyan költői kép, amely egy élettelen tárgyt, dolgot emberi tulajdonságokkal ruház fel vagy emberként szerepelteti. Ismétlés A költő ugyanazt a gondolatot (akár egy szót) többször megismétel a műben, ezzel nyomatékosítva, vagy éppen kiemelve azt. Párhuzamok A versben előfordulhatnak párhuzamban felállított dolgok. A fokozás A fokozás az érzelmek kifejezésének egyik eszköze. A költői túlzás A költő egy-egy érzelmet vagy dolgot eltúloz. A rím Amikor a sorok vége (vagy eleje) összecseng, rímnek nevezzük. Gyakoriak a belső rímek (vagyis a soron belüli összecsengések). Alliteráció Az alliteráció azt jelenti, hogy egy soron belül több, egymást követő szó kezdőbetűje azonos. Hangsúlyos verselés A hangsúlyos verselés a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul. Alapegysége az ütem.
4
Az időmértékes verselés Az időmértékes verselés a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozásán alapul. Alapegysége a versláb. Szimultán/bimetrikus verselés Azt a verset, amelyet olvashatunk ütemhangsúlyos és időmértékes versként is szimultánnak/bimetrikusnak nevezzük.
Verselemzés Ady Endre >> Tisza-parton Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm. Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók. A Tisza-parton mit keresek? A versben a Gangesz folyó a magyarság keleti származását jelképezi. „Hol álmodoztam déli verőn” – ez jelenti a déli forróságot, nagy fényt és ezzel az alkotáshoz szükséges körülményeket. A harmadik sorban a szív az érzelmek, a harangvirág pedig a szépség és a finomság jelképe. Az erő a teremtés és az alkotás szimbóluma. A második strófa első felében megjelennek Magyarország hagyományos jelképei, a durvaság és az erőszak ikonjai. A harmadik sor elénk tárja a pusztító világ képét. A versszak egyetlen igéje pedig a hiányra utal, költői kérdésként jelenik meg. Ady az első és a második versszakot ellentétként állítja fel. Az első versszak egyfajta mesebeli, távoli világ képét állítja fel, míg a második versszak a kiábrándító valóságot mutatja be. Ady a keletet jeleníti meg az első versszakban – ezzel a kelethez hasonlítva Magyarországot. Tudja, hogy ha a nyugathoz hasonlítaná az országot, úgy is lehetne értelmezi, hogy nem szereti hazáját. A költő változtatni szeretett volna az elmaradt Magyarországon, azonban sehogy sem tudott. A vers szimultán/bimetrikus verselésű. Ez azt jelenti, hogy a verset mind ütemhangsúlyos, mind pedig időmértékes versként is lehet olvasni. Mindkét strófában rímel a második és a negyedik sor, míg az első és a harmadik sor mindkét versszakban rímtelen.
5
6
