i. rész \ a kora modernség (1700-as évek–1857) beszédmódjai
kat, mint a „gőzpöfögészeti tovalöködönc” (’mozdony’), a „nyaktekerészeti mellfekvenc” (’nyakkendő’) vagy a „madzaghúr-kifeszítészeti, kéz-láb ideoda-ugráltati, lábnyomatékos hangtartály” (’zongora’), melyek ha nem is eredeti szócsinálmányok, de szellemességük vitathatatlan. Gyűjts nyelvújítási szavakat, illetve Magad is alkoss hasonló szellemben és módszerekkel fogalmakat! A legjobbakból „kisszótár”-t állíthatsz össze, melyet évekig gyarapíthatsz! 2. A nyelvújítási szótár elektroni-
kus változata: http://nyelvujitas. transindex.ro [2009. 01. 31.]
Írás, nyelvújítás, humor (kisesszé) A nyelvújítás mozgalma természetesen a korszaknak szinte minden alkotóját megérintette. Példát adva arra is, hogy az irodalmi élet „élése” valamilyen állandóan mozgó, alakuló, vitákban edződő „szükséglete” az íróknak, költőknek. S ez így van jól, hiszen e művészeknek lételeme a kommunikáció, a kapcsolatteremtés. Az írók, költők munkáját, mindennapi életüket egyaránt meghatározzák az emberek közötti viszonyok s ezek kifejezési, megfogalmazási lehetőségei. Az élettapasztalatok gyűjtésével és lepárlásával foglalkoznak állandóan, akkor is, ha látszatra nem ezt teszik. Akár évtizedekig bíbelődnek s „szöszölnek” – Ottlik Géza szava – valamely verssorral, szóval, regénnyel, mondandóval. Vörösmartytól Pilinszky Jánosig s tovább tart a „szöszölők” sora. Ettől függetlenül is minden alkotó írásmódja, „sebessége” más és más. Akadnak, akik egészen rövid idő alatt képesek akár egy regényt is megírni – bár meglehet, előtte már évtizedekig a fejükben hordták azt –, míg mások egész életműve, főképpen költőké, elfér egy karcsú kötetben. Utóbbi mégis nemzedékek meghatározó élménye lehet – mint Berzsenyi Dániel vagy Kormos István összes művei. Ez egyszerűen tény, s a művek esztétikai értékét tekintve nincs jelentősége.
A Felelet… Kölcsey Ferenc és Szemere Pál munkája
1. Biztosan ismersz olyan szava-
A Mondolat Kazinczy és a nyelvújítók ellen szóló gúnyirat
46
Lenn a völgy tekenőjében. – | Leugorjam az ablakon által? | Az igaz, gyerkőce-koromban | A cseresznyefa legtetejéről |
Mindezen alkotók azonban, akár egy mű „kihordási”, akár alkotási szakaszában vannak, a rendelkezésükre álló szavak biztosította végtelen lehetőségek közül kiválasztják a számukra legmegfelelőbbeket. Pontosan azokat, amelyekkel az általuk elgondolt jelentéstartalom kifejezhető. Azt az egyetlent, amellyel a valós élmény legalábbis megközelíthetően körülírható. A nyelvújítás abból indult ki, hogy a magyar nyelvet alkalmassá kell tenni a legmélyebb lelki rezdülések s a tudományok felismeréseinek kifejezésére. S ezt a nemes célt úgy kell megvalósítani, hogy nyelvünk közben igazán magyar maradjon. A nyelvújítás tehát nem mást tett, mint megteremtette későbbi irodalmi alkotásaink nyersanyagát. Nélküle nem lennének József Attila-versek sem és Radnóti-versek sem, s bizonnyal másképpen szólna hozzánk Madách, Ady, Örkény István, Weöres Sándor. Mint minden nagy kezdeményezés, szerencsére a nyelvújítás is magában hordja önmaga ironikus mását. Általa is láthatjuk, hogy az irodalom nemcsak a nagy szomorúságok, a nagy pátoszok, hazamentések, szabadságharcok, halálok és csalódott szerelmek birodalma, hanem azt is elmondja a homo ludensnek, hogy ezt az itteni világot a maga örömére is berendezheti. Hogy végre valahol – mint Tamási Áron mondja az Ábel a rengetegben végén – „otthon legyünk benne”.
homo ludens Az ember lényegére célzó kifejezés, jelentése: ’játszó ember’, ’játékos ember’. 3. Mint erre (poszt)modern alko-
tók kísérletet is tettek, próbálj meg körülményeskedő – „nyelvújítási” – kifejezésekkel elmondani egy egyszerű történetet, megírni egy novellát, vagy: ugyanazt a pici történést különböző korok stílus- és szódivatjának megfelelően megfogalmazni! 4. „Olvassátok”, esetleg játsszátok
el társaiddal együtt Raymond Queneau (e. ’remon könó’): Stílusgyakorlatok című szövegeit! Az elmúlt évtizedekben (!) több százszor játszotta az ezekből készült darabot három kitűnő színészünk. Érdemes megnézni!
Bán János, Dörner György és Gáspár Sándor a Katona József Színház Stílusgyakorlatok című előadásában (1982)
47
48
i. rész \ a kora modernség (1700-as évek–1857) beszédmódjai
Nem olyan, mint egy (kép)vers? Részlet Bolyai János Appendixéből, melyről ezt írja édesapjának „Semmiből egy új, más világot teremtettem.”
Az irodalomtól tehát nemcsak hogy nem idegen a nevetés, a humor, a jókedv, hanem a derű egyenesen lételeme íróknak s műveknek egyaránt. Az első lépéseket e tekintetben is a felvilágosodás korszaka teszi meg: a legkorábbi nagy nevettetőnk versben és színpadon is: Csokonai Vitéz Mihály. A tudatosan létrehozott művek között azonban ott szerénykedik a nyelvújítás több ezer vagy tízezer szóból álló gyűjteménye mint humorforrás. Ezek ugyan halálos komolysággal készültek a maguk idejében, ma azonban nyugodtan tekinthetjük őket egy felszabadító nevetés tárgyának vagy lehetőségének.
Gyakran ugortam alá, | Ha csősz-szagot érzék. | De az régen volt. Már az idén | A negyvenedikszer | Értem meg a krumpli-
5.
Millok Tamás képeslapján szép vaskályhákat láthatsz. Az üresen hagyott helyre rajzolj, tervezz a kor ízlésvilágának megfelelő cserépkályhát (kemencét, kandallót)!
6. A korszak egyik legjelentősebb drámaírója volt a nagy matematikus,
Bolyai Farkas. Öt szomorújáték címmel olvashatsz tőle darabokat… 7. Ám nemcsak matematikus volt és drámákat írt, hanem Gazda István tu-
dománytörténész professzor szerint egy körülbelül 300 oldalas értekezést is alkotott a Bolyai-kemencék (cserépkályhák) lényegéről és működési elvéről. (Talán a kor egyik nagy találmánya lehetett…? Vagy korábbi lelemény?) – Nézz utána, hátha már meg is jelent ez a „kályhamonográfia”! 8. Fia, Bolyai János „középiskolás” korában alkotta meg – mintegy „melléke-
sen” a „gömbgeometria”, a nem-euklideszi geometria alapvetését. Appendix című füzete – mely apja főművének függelékeként jelent meg 1832ben – nemrégiben került fel az UNESCO Világemlékezet listájára. Az erről szóló híradást lásd például itt: http://www.dunatv.hu/tudomany/ unesco_bolyai_appendixe.html [2009. 01. 31.] A magyar irodalom drámatermésben leggazdagabb évtizedéről szól ez a könyv, így Bolyai Farkasról is természetesen
49
50
i. rész \ a kora modernség (1700-as évek–1857) beszédmódjai posztmodern(ség) A közelmúlt és a jelen legutolsó, önállóan is elkülönülő és megnevezhető művészettörténeti korszaka és gondolkodásmódja. A művészetekben nagyjából 1960-nal kezdődött. Először mint stílusirányzatról, majd mint korstílusról beszélünk róla. Elsősorban az egységesség, az általános rendezőelvek szükségességének tagadását jelenti nyelvhasználatban, komponálásban egyaránt. Sokszínűség, felszabadultság jellemzi – olykor a polgárpukkasztástól sem mentes.
11. Nézz utána Esterházy Péter Ru-
bens és a nemeuklideszi asszonyok című színdarabjának (például itt: http://members.iif.hu/visontay/ ponticulus/rovatok/hidverok/koltai.html [2009. 02. 07.] Az Angyal szerepében Venczel Vera Esterházy Péter darabjában (Szikora János rendezése, Pesti Színház, 2008)
9. Fedezd fel magadnak Németh
12. Hipotézisem szerint KATONA JÓZSEF (268–275. oldal) a Bánk bánban
László A két Bolyai című drámáját!
hasonlóképpen „hajlítja meg” a nyelvet, mint ahogyan Bolyai János a teret a gömbgeometriában. A Katona-kutatók sokat értekeztek már a dráma nyelvének homályosságáról, ez azonban szerintem nem a szokványos értelemben vett nyelvi homályosság vagy szaggatottság. Sokkal inkább a nyelv egy új rendszerben való felfogásának képessége, illetve új struktúrában való elrendezése. Mint ahogyan ezt tette a fiatal Bolyai is a már meglévő geometriával: új szempontból kezdett nézni mindent… Még nézőpontváltásokat is találhatunk a drámában! (Lásd például a III. szakasz elejét vagy vö.: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én/csak ő…”) Kapcsolatba hozható esetleg ezért a Bánk bán nyelvisége a posztmodern(ség)gel?
10. Hol áll ez a szobor? Ki alkotta?
13. De nyugodt szívvel rokoníthatjuk a Fogságom naplóját is a Bolyai-geo-
metriával nyelvi szempontból. Mindezen példákból – melyeket természetesen tovább szaporíthasz – is világos lehet, hogy ugyanabban a korban a más-más területeken alkotó elméket nemcsak hogy ugyanazok a kérdések izgathatják, hanem a lényeget illetően hasonló következtetésekre is juthatnak. Az adott tudomány- vagy művészi területtől függetlenül őket az emberi létezés viszonylagossága és ennek szóval, képlettel való megragadhatósága izgatta… (Lásd a 14. kérdést is!) 14. Kitől, melyik műből való ez az idézet: „Tebenned úgy csap a poéta széjjel,
/ Mint a sebes villám setétes éjjel; / Midőn teremt új dolgokat / S a semmiből világokat.”
kapálást. | Lelkem hüvelyét | A férfiuság kora | Megnehezíté; | S ha leugornám: | Nyakamat szegném, | Vagy más bajom esnék.” |
15. Készítsetek egy osztályprojektet a Bolyaiak életéből – például így:
Valamelyikükről elnevezett intézmények, díjak Babes–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár ………………………… …………………………
Velük kapcsolatos, róluk szóló honlapok www.bolyaitestamentum.hu ………………………… …………………………
BJ irodalmi jellegű munkássága ………………………… ………………………… ………………………… …………………………
BF irodalmi munkássága ………………………… Pausanias vagy a nagyravágyás áldozatja Mohamed vagy a dicsőség győzelme a szerelmen …………………………
BJ, a matematikus Appendix ………………………… (Matektanárotok segítsége kérhető !)
BF, a matematikus ………………………… ………………………… ………………………… BF, a kemencemester ………………………… …………………………
Róluk szóló irodalmi művek Németh László: A két Bolyai ………………………… …………………………
Filmek, képzőművészeti alkotások róluk és munkásságukról (Ti is forgathattok ilyeneket, vagy írhattok forgatókönyveket, készíthettek festményt, szobrot!) ………………………… ………………………… …………………………
51
52
i. rész \ a kora modernség (1700-as évek–1857) beszédmódjai
j. (Geometriák) Adatott nekünk e sík-terű Föld, hol egyenesen nő a fű, a búza – egyenesen-e? –, hol emeljük gerincünk – egyenesen-e? – hol egyenesek gondolataink – egyenesek-e? – _________________________________________ Adatott nekünk e domború Föld, hol egyetlen fűszálhoz sem vonható párhuzamos – ha egyenes, hol egyetlen gerinchez sem vonható párhuzamos – ha egyenes, hol egyetlen gondolathoz sem vonható párhuzamos – ha egyenes. MINDEN MINDENNEL TALÁLKOZIK A SZÉLBEN, A RETTEGÉSBEN, HAJLÍTOTT TÉRBEN. _________________________________________ Én mit adhatok hát? Egy létező (nemlétező TERET (esetleg), hol fűhöz, gerinchez, gondolathoz végtelen sok párhuzamost vonhattok – de majd DIDEREGTEK.
16. M. Veress Zsuzsa és Mandics György Bo-
lyai János jegyzetei alapján megírták „az ő versei”-t vagy inkább szövegeinek parafrázisait (a könyvborítót lásd az előző oldalon!). Itt közlünk részleteket ezekből a művekből. Értelmezzétek őket közösen, s persze írjatok Ti is hasonlókat!
k. (Domáldra visszanézve) […] A számadás órája eljött: míg minden ember célja ültetni egy fát, TE kivágtál egy erdőt. Hitted: két pont között az egyenes út a legrövidebb, de e kerek földről érintőként lelógnak az egyenesek! Hitted: a Mindenség egyetlen Isteni Rendjét végül tetten éred. De kinek is kellett négy-elemű imagináris mennyiséged? Képzetes sugarú világod képleteit hiába képezted le e sík tartományra, egyedül voltál, egyedül maradtál: suhogott feletted a gömbháromszögek fekete kaszája. […] Most Domáldon csend van. De érik a magja.
Igy főzte a gondolatok seregét | Feje bográcsában | A bölcs férfiu, aki | Az idén már negyvenedikszer | Éré meg a krumpli-
17. Miközben ezeken a feladatokon dolgoztok, ugye nagyon sok roman-
tikus zenét hallgattok?! De kik is a romantikus zeneszerzők? Beethoven, Chopin, Liszt, Wagner, Muszorgszkij…? 18. Az előző oldalon egy romantikus zenedarab kottájának részletét lát-
hatod. Ki lehet a szerző? Játssza le valaki zongorán, és rá fogtok jönni! (Például innen is tölthettek le kottákat: http://kottaonline.atw.hu [2009. 02. 01.].) 19. Gyűjtsetek a kor mindennapi életére jellemző szövegeket, képeket!
Mi itt egy lányneveléssel kapcsolatos dokumentumot mutatunk be, melyet igencsak érdemes alaposan elolvasni ! Egy kitűnő mai kolozsvári folyóirat, a Korunk divat-különszámát is érdemes megnézned a kutakodás előtt, sokat lehet belőle tanulni!
„Felette nevetséges dolog az sok Férfijakban, hogy ők az Aszszonyokat örökös tudatlanságra büntetik, és nehezen szenvedik, mikor ők a tudományok által ékesítik elméjeket. Talánt tsak a mi kevélységünk szab nékik illy érzéketlen törvényeket. Minthogy az Aszszonyok az ő kellemetes szépségekkel feljül-múlnak bennünket, attól félünk, hogy majd elméjekkel is meghaladnak. Valóban kevéssé értjük tulajdon hasznunkat, mikor őket gyengeségektől fogva a puhaságnak és a bal-vélekedésnek szabadon néki botsátjuk! Azt kívánjuk tölök, hogy okosok és virtusokkal ékeskedők légyenek, s azonban nem szólgáltatjuk ki az eszközöket, mellyek által arra mehetnének. Hogy eshetik meg, hogy illy roszszúl neveltetik az emberi nemzetnek szebbik fele? Hát ez a gyönyörű nem tsak azért teremtetett-é, hogy tsak bizonyos ideig gyönyörködjenek benne szemeink, mint a múlandó virágokban? Az illyen nevelés meg-foszt bennünket a valóságos gyönyörűségektől, t.i. az elmének gyönyörüségeitöl, mellyeket kóstolhatnánk az ő velek való társalkodásban.
Az igaz és valóságos böltseségnek tanúlása, a jó könyveknek olvasások által, úgy meg gyökerezne a virtus az Aszszonyoknak szívekben, hogy sok panaszoktól s bajoktól meg menekednének a Férfijak. Mitsoda bóldogságot készítenének előre az Aszszonyoknak azokra a bús napokra, mellyekben többé szépségek által a szemnek nem tetszhetnek. Akkor az ő elméjeknek szép tehetségeik által mind a Férfijak elött kedvet találhatnának, mind pedig unalmokat enyhíthetnék. Minden Szüléknek azért, valakiktől kitelhetik, kellene taníttatnai Leányaikat a Históriára, Földnek le-írására, a Böltselkedésnek könnyebb részeire, az Erköltsi-tudományra és a Poésisre. Sőt a kiktől meglehet, tanúltatni kellene velek a Deák-nyelvet is, a melly minden tudománynak kúltsa. E mellett a gazda-aszszonykodást, s aszszonyi munkákat is gyakorolhatnák.” Mindenes Gyűjtemény, 1789, I. Negyed, 6. Levél, 83–84. Idézi Fehér Katalin, Leánynevelésünk és a felvilágosodás kori magyar sajtó, Magyar Könyvszemle, 1999/2 = http://epa. oszk.hu/00000/00021/00021/0005-171.html [2009. 02. 01.]
53
