IRÁNYMUTATÁS A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK SZÁMÁRA A KÉSZÜLŐ MEGYEI HELYZETFELTÁRÓ MUNKÁHOZ
1. Bevezetés - Kitekintés A jelenlegi, 2007-13 közötti időszak operatív programjainak elfogadását intenzív és alapos területi tervezői munka előzte meg. A kohéziós politika 2014-2020 időszakára történő felkészülés során egyik aktuális feladat a területi tervezés elindítása. A területi kohézió érvényesítése, a területi különbségek csökkentése a 2014-2020-as időszak kiemelt uniós szinten meghatározott célja, melyhez a területi tervezés stratégiai megalapozást adhat. A 2014-2020-as tervidőszak vonatkozásában még nem született döntés arról, hogy milyen operatív programok lesznek. Az operatív programoktól függetlenül kiemelkedő fontosságúnak tarjuk, hogy a területi igények becsatornázásának lehetőségét megteremtsük, a területi felzárkózást szolgáló beavatkozások időben feltárásra kerüljenek. Itt kell megjegyezni, hogy az Európai Bizottság javaslatában hangsúlyosan megjelenik az integrált területi beruházás szükségességének igénye. A területi tervek felülvizsgálatát, elkészítését célszerű tehát megkezdeni. Az országos szintű területi tervezésért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is felelős. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény és ennek megfelelően az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010 (VII.1.) Kormányrendelet a Nemzeti Fejlesztési Miniszter feladatául határozta meg a területfejlesztésért való felelősséget. A Nemzetgazdasági Minisztérium a területfejlesztési stratégia tervezésért felel. Az országos szint alatti területi tervezés a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat, mely szakmai irányítása a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter között oszlik meg. Ezeken a területeken a két tárca között jó az együttműködés és megtörtént a feladatok és hatáskörök tisztázása is. A megyei feladatok tekintetében az NFM és az NGM mellett, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium (területrendezés), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (határ-menti programok) is érintett. -
Aktuális feladat és előzmények
Az Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal – többek között az NFM Fejlesztési Koordinációs Főosztályának szakértői bevonásával – elkészítette az „Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közreműködéshez” című dokumentumot. Ezen dokumentum 19-20. oldalán található az a fejezet, amely tartalmazza a megyei területfejlesztési koncepció (MTFK) helyzetelemzési és helyzetértékelési részének tartalmára vonatkozó ajánlásokat. Ezen útmutató a megyei önkormányzatok rendelkezésére áll.
1
A megyei helyzetfeltárásokat alapvetően „a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályairól, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjéről szóló 218/2009 (X.6.) Kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel kell elkészíteni. Az NFM jelen megbízásához kapcsolódva készítette el továbbá az „útmutatás a megyei helyzetértékelések elkészítéséhez” című dokumentumot, melynek célja az volt, hogy tovább segítsük a megyei helyzetfeltárások előállítását. Ezen dokumentumot véleményezésre a szaktárcáknak valamint a megyék által megjelölt kapcsolattartóknak megküldtük. Jelen iránymutatás átdolgozásra.
a
beérkezett
véleményekre
is
figyelemmel
került
Célja, hogy az Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala által készített ajánlásokat elfogadva, mintegy bővítsük, tovább orientáljuk azokat, segítve ezzel a megyei önkormányzatok (mint a helyzetértékelés elkészítéséért felelős szervezetek) valamint a regionális fejlesztési ügynökségek (mint a készülő helyzetértékelések minőségbiztosításáért felelős szervezetek) munkáját. Iránymutatásunk tartalma: -
Az NFM-nek a megyei önkormányzatokkal és a regionális fejlesztési ügynökségekkel – a területfejlesztési tervezési feladatok kapcsán – kötött szerződésének időterve Kérdéslista az előkészítés, a helyzetelemzés és a helyzetértékelés munkafolyamatokhoz Az EU 2014-2020 közötti időszak 11 tematikus célterülete A 218/2009 (X.6. ) Korm. rendelet legfontosabb tartalmi követelményeihez ellenőrző lista. (külön figyelemmel az EU 2014-2020 tematikus céljaira
2. A tervezés időterve A koncepcióalkotáshoz szükséges helyzetértékelés 2012 szeptember végén a megyék fő fejlesztési irányainak és beavatkozási területeinek meghatározásával zárul, majd sor kerül az NFM-NGM általi egyeztetésére. A dokumentum az ősz folyamán véglegesíthető az egyeztetések függvényében.
2
Az NFM-nek a megyei önkormányzatokkal és a regionális fejlesztési ügynökségekkel - a területfejlesztési tervezési feladatok kapcsán - kötött szerződésének időterve 31 Feladat/határidő (hét) 1. változat véglegesítése (helyzetelemzés elkészül)* NGM és NFM (RFÜ bevonásával) az elérhető dokumentumokat ellenőrzi NGM-NFM egyeztet a megyékkel Véglegesítés A helyzetértékelések - Korm. rendelet szerinti - megyei közgyűlésekhez történő benyújtása
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
2012.09.30 2012.10.15 2012.10.31 2012.11.15 2012.11.30
* megyei visszajelzések alapján - amennyiben szükséges - a 37. héten egyeztetés
3
3. Kérdéslista az előkészítés, a helyzetelemzés és a helyzetértékelés munkafolyamatokhoz A kérdéslista célja, hogy egyfajta önértékelést tegyen lehetővé a megye számára. Segítse a későbbi egyeztetési folyamatot, felhívja a figyelmet a helyzetelemzés, helyzetértékelés elvégzését nehezítő tényezőkre, egyúttal támogassa a minőségbiztosítás folyamatát is. A helyzetfeltárásnak az alábbi kérdésekre kell választ adnia, illetve a kérdések figyelembevételével szükséges elkészíteni. „Igen” válasz esetén a megjegyzés adható. „Nem” válasz esetén az indoklás kötelező. Amennyiben valamilyen akadályozó tényező merült fel, és nem tud egyértelmű választ adni, kérjük a megjegyzés rovatban annak feltüntetését. Kérjük, a kitöltött kérdéslistát az elkészült helyzetfeltáró dokumentum mellé csatolni szíveskedjenek
Előkészítés kérdés
válasz igen/nem
megjegyzés/indoklás
Összegyűjtötték (amennyiben rendelkezésre áll) a korábbi tervdokumentumokat? A tervezési környezetre vonatkozó statisztikai adatok (KSH, TeIR) beszerzésre kerültek? Meghatározásra kerültek azon kulcsadatok, amelyek elemzése a tervezés szempontjából a legfontosabb? Új kvantitatív (mennyiségi) adatok meghatározása, összegyűjtése megtörtént? Kialakításra került(ek) helyzetfeltárást nyomon követő munkacsoport(ok), bizottság? Készült terv arra vonatkozóan, hogy a bevonásra kerülő érintettekkel milyen időrendben, és módszerrel végzik a helyzetelemzést és értékelést?
Helyzetelemzés: kérdés
válasz
megjegyzés/indoklás
igen/nem A helyzetelemzés formailag és tartalmilag a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet alapján
4
került elkészítésre? A helyzetelemzésben a trendek, folyamatok bemutatásra kerültek?
időbeli
A helyzetelemzés bemutatja a megyén belül beazonosítható területegységek speciális problémáit? A helyzetelemzés – amennyiben releváns – bemutatja a megyén belüli fejlettségbeli különbségeket és az ezek mögött húzódó okokat, tendenciákat? A településhálózati térszerkezet bemutetása kitér a centrum-periféria térségekre? A tervezési-fejlesztési környezet áttekintése során bemutatásra kerülnek-e integrált fejlesztések, komplex programok területén megvalósult jó gyakorlatok? A helyzetelemzésben – ahol ez lehetséges azon témákban, ahol releváns és lehetséges, a megye pozícionálja magát az országos átlaghoz, és a Pest megyén kívüli megyei átlagokhoz? A helyzetelemzésben – ahol ez releváns – a megye kitekint a szomszédos megyékben vagy az országhatáron túl tapasztalható folyamatokra, valamint a megvalósult fejlesztésekre (határ menti megyék esetében ez elvárás!)? A helyzetelemzés a megyei adottságok vizsgálata során törekszik a közös fejlesztési együttműködésekkel rendelkező települések, térségek beazonosítására A helyzetelemzés kitér-e a vidéki térségek helyzetének feltárására és a vidékfejlesztési tématerületekkel, illetve a településszerkezet vidéki vonásaival kapcsolatos adottságokra, tényezőkre? A statisztikai adatok elemzése kiegészítésre került-e a vizsgálat során látótérbe került, megvalósult, megvalósítás alatt álló, ill. előkészítés alatt álló tervezett nagyberuházások áttekintésével (pl. térségi infrastruktúra hálózat elemeit, nemzeti egészségügyi-, oktatási-, szociális ellátó hálózatok elemeit érintő beruházások)? A helyzetelemzés kiemelten kezeli a hazai és uniós források felhasználása területi megoszlásának vizsgálatát, ill. bemutatja a megvalósult projektek eredményeit, hatásait? Amennyiben egy-egy nagyobb volumenű fejlesztés nem hozta az elvárt eredményt, azok okait megfelelően feltárja-e a dokumentum? A
helyzetelemzés
tartalmazza
2004-től
5
kezdődően a megvalósult, megvalósítás alatt álló, ill. előkészítés alatt álló nagyberuházások térképi megjelenítését? A helyzetelemzés bemutatja, hogy a térség képes volt-e a korábbi területfejlesztési programdokumentumokban megfogalmazott célok elérésre, a definiált kitörési pontok kiaknázására, és ha nem (vagy nem kellő mértékben), akkor melyek ennek okai? A helyzetelemzés tartalmaz a horizontális politikák (esélyegyenlőség, fenntarthatóság,) érvényesülésére vonatkozó információkat?
Helyzetértékelés: kérdés
válasz
megjegyzés/indoklás
igen/nem A helyzetértékelés tartalmaz SWOT-analízist? A SWOT-analízisből kiderül az egyes tényezők fontossági sorrendje? A helyzetértékelés tartalmaz a helyzetelemzésből levezethető problémafát és célfát? A helyzetértékelés adaptálja helyzetelemzés eredményeit?
a
A SWOT-elemzés alkalmas a lehetséges fejlesztési irányok és cselevési területek azonosítására. A helyzetértékelésben bemutatásra kerül, hogy a megyének, illetve egyes térségeinek milyen tematikus és földrajzi fejlesztési irányai, beavatkozási területei lehetnek (különös tekintettel az EU által meghatározott 11 stratégiai célterületre vonatkozólag)? A megfogalmazásra kerülő lehetséges fejlesztési irányok bemutatásánál kerülik az általános megfogalmazásokat (pl. humánerőforrás fejlesztése), valós fejlesztési irányokat fogalmaznak meg? A helyzetértékelés hangsúlyosan foglalkozik a 2014-2020 között finanszírozható komplex projektek, integrált programok lehetőségeinek feltárásával? A helyzetértékelés bemutatja, hogy milyen kiemelt kapcsolódási, fejlesztési lehetőségei vannak a megyének a szomszédos megyékkel, a szomszédos országbeli határ menti térségekkel, illetve az országos szintű politikákkal (határ menti megyék esetében
6
elvárás!)? A helyzetértékelésben megjelenik a városvidék kapcsolat értékelése, a funkcionális várostérségek és azok, illetve a speciális vidéki térségek helyzetének, problémáinak beazonosítása?
Partnerség: Kérdés
válasz igen/nem
megjegyzés/indoklás
Készült-e partnerségi terv? A partnerségi terv tartalmazza-e a következőket?: a társadalmi egyeztetés tervezett időbeli ütemezését; a partnerségbe bevonandók körét; a visszacsatolás módját és csatornáit; A partnerség során biztosított-e a szakmai szervezetek, véleményeinek felmérése és összegyűjtése? Bevonták-e dokumentáltan a megyei jogú városokat, mint a megyei önkormányzatok legfontosabb tervezési partnereit? A partnerségi egyeztetés eredménye táblázatos formában bemutatásra és értékelésre kerül-e?
7
Az EU 2014-2020 közötti időszak 11 tematikus célterülete A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováxió ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutató képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és 2. minőségének fokozása a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, továbbá feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az etanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén 3. A KKV-k versenyképességének fokozása a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőkeberuházások növelése révén Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden 4. ágazatban megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása alacsony és közepes feszültségű intelligens elosztórendszerek fejlesztése és megvalósítása
ERFA
ERFA
ERFA
ESzA (csak másodlagosan)
ERFA ERFA ERFA ESzA (csak másodlagosan)
ERFA ERFA ERFA ERFA ESzA (csak másodlagosan)
ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA
8
minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és átvételének előmozdítása magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos hő keresleten alapulva a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforráshatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkerő-piaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok 5. megelőzésének és kezelésének elősegítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és- helyreállítás, és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is innovatív technológiák támogatásaa környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatása a zöld növekedés érdekében A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati 7. infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás álal a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is - kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja intelligens gáz- és áramelosztó, tároló és átviteli rendszerek 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása
ERFA, KA
ERFA ERFA
ESzA (csak másodlagosan)
ERFA, KA ERFA, KA
ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA ERFA
ERFA, KA ERFA ERFA, KA ERFA, KA ERFA
ERFA
9
foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESzA alkalmazási körén kívül esnek beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén fiatalok - különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre - fenntartható munkaerő-piaci integrációja önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése a munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez aktív és egészséges idősödés a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészégügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra
ERFA
ERFA ERFA ESzA ESzA ESzA ESzA ESzA ESzA ESzA
ERFA
a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása
ERFA
a szociális vállalatok támogatása
ERFA
aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására
ESzA
a társadalom peremére szorult közösségek - például romák - integrációja a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése
ESzA
közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák 10 . Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl a duális képzési rendszerek
ESzA
ESzA
ESzA ESzA
ERFA ESzA
ESzA
ESzA
11 Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása
10
. az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az ESzA által támogatott intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére
ERFA
KA ESzA
ESzA
Megjegyzés: vastagon szedve a tematikus célok, ezek alá besorolva a célhoz tartozó beruházási prioritások és a finanszírozó alapok. Ahol az ESzA csak másodlagosan van feltűntetve, azt jelenti, hogy ezen prioritások csak a nem determinált források terhére választhatók.
A 218/2009 (X.6. ) Korm. rendelet legfontosabb tartalmi követelményeihez ellenőrző lista - figyelemmel az EU 2014-2020 tematikus céljaira
Feladatrész megnevezése 218/2009 (X.6.) 1. melléklet alapján 1. A megye/kiemelt térség (a továbbiakban: a térség) terület társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése 1.1. Az adott térségre értelmezhető külső környezet vizsgálata 1.1/a A térség fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten 1.1/b A nagytérségi összefüggések vizsgálata 1.2. A térség adottságainak, belső erőforrásainak elemzése területi bontásban, térképi megjelenítésekkel 1.2/a Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése 1.2/aa Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) 1.2/ab A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása 1.2/ac A táj jellemzői 1.2/ad Természet- és tájvédelem 1.2/ae Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők 1.2/af Szennyezett területek számbavétele adatbázis alapján (a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer kármentesítési információs rendszere, FAVI-KÁRINFO) 1.2/ag Felszíni és felszín alatti vízkészletek 1.2/ah Energiaforrások
EU 2014-20 célok miatt hangsúlyosabban vizsgálandó terület
Megjegyzés
igen kiemelten igen
igen
igen kiemelten
11
1.2/ai Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés 1.2/b Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) 1.2/c Gazdasági bázis 1.2/ca Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb. 1.2/cb A gazdaság belső és külső kapcsolatai 1.2/cc A termelési infrastruktúra állapota 1.2/cd A telepítési tényezők értékelése 1.2/ce A területi innovációs potenciál 1.2/cf A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők 1.2/d Társadalmi környezet 1.2/da Kulturális adottságok, értékek 1.2/db Területi identitás, civil aktivitás 1.2/dc Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete 1.2/e Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra 1.2/ea Vonalas rendszerek, létesítmények 1.2/eb Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok 1.2/ec Közlekedési kapcsolati hiányok 1.2/ed Vízellátás 1.2/ee Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés 1.2/ef Energiaellátás 1.2/eg Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás 1.2/f A települések intézmény-felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága) 1.2/g A települések jellemző lakásviszonyai 1.2/h Településhálózati adottságok 1.2/ha Településhierarchia 1.2/hb A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk) 1.2/hc Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei, figyelemmel az egyes kötelező közszolgáltatások biztosításának módjára, hozzáférhetőségére, fenntartási lehetőségeire, valamint az 1.2. pont dc) alpontja szerint vizsgált demográfiai viszonyokra 1.2/i A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése 1.2/j A térségi területfelhasználás vizsgálata 1.2/k A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása 2. A megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése 2.1 A megyét érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése
igen
kiemelten igen igen kiemelten kiemelten
kiemelten
igen kiemelten kiemelten igen igen kiemelten igen
igen igen
igen
12
2.1/a Az OTK megyét érintő vonatkozásai 2.1/b A megyét érintő kiemelt térség területfejlesztési tervei 2.1/c Az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak a megyére érvényes vonatkozásai 2.1/d A hazai, az adott megyével szomszédos, azonos térségi szintű térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak a megyére vonatkozó üzenetei 2.1/e Az OTrT és a területrendezési terv(ek) megyét érintő vonatkozásai 2.1/f A megyét érintő környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások 2.1/g A megye 20 ezer lakos feletti városainak települési gazdasági vagy településfejlesztési programjai és településfejlesztési koncepciói 2.1/h A megye hatályban lévő ágazati tervei, programjai 2.1/i Vonatkozó egyéb tervek 2.1/j A tervezést érintő egyéb jogszabályok 2.2 A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása: 2.2/a A partnerségi terv elkészítése 2.2/b A partnerségi terv végrehajtása 2.2/c A partnerségi terv eredményei alapján: 2.2/ca Az üzleti szektor szereplőinek a térséget érintő fejlesztési elképzeléseinek áttekintése 2.2/cb Az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek áttekintése 2.2/cc A térség társadalmi szervezetei fejlesztési elképzeléseinek áttekintése 2.3 A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése 2.3/a A területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások) 2.3/b A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés) 2.3/c A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) 2.4 Helyzetértékelés 2.4/a A térség erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása 2.4/b A térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása
13
