IR O D A L O M KÖNYVEK. BOURGEOIS-PICHAT, La dém ographie. (A dem ográfia.) G allim ard, p

IR O D A L O M

KÖ NYVEK

BO URG EO IS-PICHAT,

La d é m o g ra p h ie . (A d e m o g rá fia .) G a llim a rd , 1971. 189 p.

A G a llim a rd K ia d ó ,,id é e s " sorozatában m e g je le n t könyvecske nem a d e m o g rá ­ fia i elemzés elveivel és m ódszereivel, nem is a fö ld országai népesedési helyzetének b e m u ta tá s á t és elem zését is m a g á b a n fo g la ló d e m o g rá fiá v a l fo g la lk o z ik , hanem a népességtudom ány terén végzett ku ta tóm u n ka je le n le g i helyzetéről és p e rsp e ktívá iró l ad nem zetközi szintű á tte kinté st. A Tendances p rin cip a le s de la recherche dans les sciences sociales et hum aines cím en ö ssze á llított n a g yo b b te rje d e lm ű ko lle ktív m un­ kának a része, m elynek p u b lik á lá s á t az UNESCO 1970-ben kezdte e l; cím e te h á t csupán a tu d o m á n y á g a t je lzi, m elyben a ku ta táso k fő fe jlő d é s i te n d e n c iá in a k a b e ­ m utatása sorrakerül. B o u rg eo is-P icha t könyvecskéje tíz fe je ze tb ő l á ll, melyek p o ntokra oszlanak. A könyv összesen 175 rova to t ta rta lm a z, melyek m in de g yike egy-egy fo n tos m e g á lla p í­ tást m ond ki és m agyaráz meg a d e m o g rá fia i kutatások helyzetével, ill. fe jlő d é si pers­ p e ktíváiva l ka p cso la tb a n . Az első fe je ze t (1.—13. pont) a szerzőnek a d e m o g rá fia i ku ta tó m u n ká va l kapcso­ latos á lta lá n o s m e g á lla p ítá s a it ta rta lm a zza . Többek közt óv a ttó l, hogy a d e m o g rá fia i p u b lik á c ió k b a n fe lle lh e tő sokszor azonos, ille tve hasonló te rm in o ló g ia m ög ö tt m inden esetben ta rta lm i azonosságot, ill. h a so nlósá g o t tételezzünk fe l („c s a lá d o n ” pl. mást kell é rtenünk a n e a nd e rvö lg yi em ber c sa lá d ja és mást a je le n le g i a m e rika i csa­ lá d o k esetében), kiem eli a b io ló g ia i, a tá rs a d a lm i—k u ltu rá lis és a p szih o ló g ia i té n ye ­ zők a n épességfejlődésben b e tö ltö tt szerepének különbözőségét, a m i tö b b e k közt v á l­ tozási ütem ük különbözőségével fü g g össze. Érdekes részei a fe je ze tn e k azok a p o n ­ tok, melyek a d e m o g rá fia i ism eretek elte rje d é sé n e k a népesség d e m o g rá fia i m a g a ­ ta rtá s á ra g y a k o ro lt h a tá sá t je lle m zik. Külön p o n t fo g la lk o z ik a d e m o g rá fia m u lti­ d is z c ip lin á ris je lle g é n e k kiem elésével és külön p o n tb a n fe je zi ki szerző s a jn á la tá t a d e m o g rá fu so k és más tu d o m á n yá g a k képviselői közötti szakmai ka p cso la to kn a k a v a ló sá g b a n ta p a s z ta lh a tó k ia la k u la tla n s á g a m iatt. A m ásodik fe je ze t (14 .-5 0 . po n t) a d e m o g rá fia i kutatások és a b io ló g ia k a p ­ c s o la tá t v ilá g ítja meg. H e lye t ka p n ak benne a p o p u lá c ió g e n e tik a , a méhen b e lü li h a la n d ó s á g , a kor e lő re h a la d á sá va l p ro g re d iá ló női te rm éketlenség, a születések kö­ zötti id ő in te rv a llu m , a fo g am zá sg á tlá s, az e n dogén és az egzogén o ko kb ól eredő m o rta litá s, a m o rb id itá si és egyéb p ro b lé m á k b io ló g ia i vonatkozásai, to vá b b á számos az e lő b b ie k k e l összefüggő m orális p ro b lé m a is. F ogla lko zik a b io ló g ia terén vá rh a tó fe jlő d é s népesedési következm ényeivel is. A születendő utód neme m egválasztásának a lehetősége p é ld á u l (am in e k o ly nagy je le n tő sé g e lenne az álla tte nyé szté sb e n ) igen káros következm ényekhez vezetne az em beri p o p u lá c ió k b a n , am e n n yib e n az újszülöt-

IRODALOM

385

tek á lta lá n o s a n ta p a s z ta lh a tó nem i aránya (51% fiú , 49% leány) je le n tő sen és ta r­ tósan fe lb o ru ln a . Bizonyítja ezt azon eszkim ó törzsek re p ro d u k c ió já n a k a nemek a rá ­ nyának fe lb o ru lá s a m ia tti csődbe ju tá sa is, m elyek a fiú k b a n jó vadászt, a le á n yo k­ ban pe d ig felesleges fog yasztó ka t lá tvá n , ez u tó b b ia k a t születésük után szisztem atiku­ san e lp u sztíto ttá k. K ité r az öregség és a term éketlenség legyőzésének a perspektíváira is. Ez u tó b b iv a l ka p cs o la tb a n a családtervezés am a típ u sá n a k a következm ényeit g o n d o lja végig, m elyben a leszárm azottak 4 fő t kitevő végső szám ából kettő az anya 2 0 -2 4 éves, kettő p e d ig 5 0 -5 4 éves k o rá b a n születne meg. A tudom ányos fa n ta s z ti­ kum v ilá g á b a ta rto z ik am a lehetőség d e m o g rá fia i következm ényeinek a v é g ig g o n d o ­ lása is, hogy a m eg te rm é ke n yíte tt em beri p e tese jt más em lősök testébe helyezve érje el születéskon fe jle tts é g é t stb. A h a rm a d ik fe je ze t (51 .-7 3 . po n t) a d e m o g rá fia i ku ta táso k és a g a zd a sá g i f e j­ lődés k a p c s o la tá t elem zi. B írá lja a kö zg a zd a sá g ta n t, m elyben m ár m egszületésének évtizedeiben elveszett az em ber, s ezzel elveszett hum án je lle g e is. Egy olyan közgaz­ d a sá g ta n m egterem tését sürgeti, m elyben a pénzbeni szám bavétel helyett az e m b e ­ rekben tö rté n ő szám bavétel elve fog u ra lko d n i. Több pon tb a n fo g la lk o z ik a d e m o ­ g rá fia , különösen ez u tó b b i a népesség nem - és kor szerinti előreszám ításával, a csa­ lá d o k és a háztartások szám ának és összetételének az előreszám ításával fo g la lk o z ó része igen nagy je le n tő ség é ve l a g a zd a sá g i tervezés, ill. előrebecslés sze m p o n tjá b ó l. A g a z d a s á g ila g aktív népesség e lő reszám ításának a kérdéskörét, a fogyasztás p ro g ­ nosztizálásának a p ro b le m a tik á já t, a kü lö n b öző jö ve d e le m típ u so k fe jlő d é s i p e rsp e k­ tív á it és tö b b más kérdést is érint. A n e g yed ik fe je z e t (74 .-8 3 . po n t) a d e m o g rá fia i ku ta tóm u n ka és a h u m á n ö ko ló ­ g ia ka p c s o la tá t tá rg y a lja . Az em ber és környezete ka p cso la tá n a k a la k u lá s á t b e fo ly á ­ soló tényezők közül a vá n d orlá so k kü lö n b öző típ u sa in a k, az u rb a n izá ló d á sn a k és a városiasodásnak szentel tö b b p o n to t is. Az ö tö d ik fe je ze t (84,—90.) a d e m o g rá fia i kutatások és a szociológia k a p cso la ­ tá ró l szól. A szo cio ló g ia e lm é le te i közül egyesek lehetővé teszik az e lh atározások (a k a ra t) á lta l d e te rm in á lt d e m o g rá fia i események (születések, házasságkötések, vá­ lások, vá n d o rlá so k stb.) e lm é lyü lte b b elem zését. Ide ta rto zik a párválasztás és a nem ­ zedékek ka p c s o la tá n a k szerteágazó te m a tik á ja is. Érdeklődésre ta rth a t szám ot az e l­ lentm ondásos m a g a ta rtá so k p l.: — szigorú elvárások az orvosi-egészségügyi e llá tá ssa l szemben és a b e te g sé g ­ biztosítási h o zzá já ru lá s összegének csökkentésére va ló törekvés; — m agas n yu g díj á lta l b izto sított g o n d ta la n ö re g ko rn ak és az alacsonyszintű term ékenységnek (vagyis a p o te n ciá lis e lta rtó k kis szám ának) e g yid e jű kívánása stb. a szociológia eszközeivel tö rté n ő e lm é lyü lte b b elemzése is. Számos esetben vá lik a d e ­ m ográfusok és a szociológusok közös fe la d a tá v á a d e m o g rá fu so k á lta l nagy p o n to s­ sá g g al leírt je le n sé g ekh e z (a ,,h o gya n ? "-h o z) a m ag ya rá za t (a ,,m iért” -re a d a n d ó válasz) m egadása stb. A h a to d ik fe je z e t (91 .-9 7 . p ont) a d e m o g rá fia i kutatások és a m egfigyelés esz­ közeinek k a p c s o la tá t elemezve elsősorban a reprezentatív a d a tfe lvé te le k, a d e m o ­ g rá fia i és az á lta lá n o s sta tisztika i elemzési m ódok és az e le ktro n iku s szám ítógépek m egbízhatósága (m inősége) és fe lh a szná lá sa terén ta p a s z ta lh a tó fe jlő d é s t értékeli. A h e ted ik fe je z e t (98.-106. p ont) azt írja le, hogy m ilyen segítséget n y ú jth a t a d e m o g rá fia más tu d om á n yo k m űvelőinek. Az a la p g o n d o la to t ebben a vonatkozásban a „n é p e s s é g ” fo g a lm á n a k tá g a b b értelm ezése sz o lg á lta tja , am i lehetővé teszi, hogy a hum án p o p u lá c ió k o n kívül az á lla ti és a növényi p o p u lá ció k, bizonyos te rm e lt ja va k (pl. v illa n y k ö rté k ) p o p u lá c ió ja , va la m e ly könyvtár könyveinek p o p u lá c ió ja stb. szám á­ nak és összetételének a vá lto zá sá t — m utatis m uta n d is — a d e m o g rá fiá b a n k ia la k u lt m ódszerekkel tanulm ányozzuk. Egyes esetekben a kohorsz- és a transzverzális elemzés összekapcsolásának a m ódszertani a p p a rá tu sa is hasznosítható más tu d om á n yo kb an . Egyre n a g yob b és értékesebb az a segítség, m elyet az egyházi anyakönyvekben fo g ­ la lt in fo rm á c ió k kiaknázása révén a tö rté n e ti d e m o g rá fia n yú jt a tö rté n e le m tu d o -

386

IRODALOM

m onynak. N agy s z o lg á la to t tesz a d e m o g rá fia a va la m e ly szem pontból nehezen a d a p ­ tá ló d ó (szakképzetlen, m un ka n é lkü li, beteg stb.) szu b p o p u lá ció k szakszerű ta n u lm á ­ nyozása, a p o litik a i döntések (akciók) népesedési következm ényeinek a fe ltá rá sa és az ún. népesedési d o ktrín á k tudom ányos értékelése révén is. A n yo lca d ik fe je ze t (107,—125. pont) a népességtudom ányi ku ta tóm u n ka m eg ­ szervezésének a p ro b lé m á iva l fo g la lko zik. A kutatáshoz t-eret és a n ya gi fe lté te le ke t biztosító intézm ényesített szervezeti fo rm á k (pl. sp e c ia liz á lt ku ta tó intézetek) lé tre h o ­ zásán kívül fo n tosn a k ta rtja a ku ta tási eredm ények ko lle ktív m eg vita tá sá n a k, é rté ke ­ lésének, b írá la tá n a k intézm ényesített megszervezését és a ku ta tók u tá n p ó tlá sá n a k, kiképzésének, vagyis a d e m o g rá fia o kta tá sá n a k intézm ényesített megszervezését is. Szomorú p é ld a k é n t idézi az olyan ku ta tó intézetekben folyó ku ta táso kn a k a h a n ya t­ lását, m elyek tö rté n e tü k során mereven e lh a tá ro ltá k m a g u ka t az o kta tási fu n kció v á lla lá s á tó l. Értékes része a feje ze tn e k a nem zeti keretek között m űködő népesség­ tu d om á n yi ku ta tóin té ze te k bem u ta tá sa (a la p ítá su k d á tu m á n a k m egjelölésével és p u b ­ lik á c ió ik em lítésével). Említi a szerző az 1963-ban a la p íto tt M a g y a r N é p e ssé gtu d o ­ m ányi K utató C so p o rto t (je le n le g K u ta tó Intézetet) is. A reánk vonatkozó in fo rm á ció k közül csupán az első nemzetközi d e m o g rá fia i sym posion megszervezésének évét (1964 h e ly e tt: 1962) és népességtudom ányi sza kfo lyó ira tu n k p u b lik á lá s a kezdetének d á tu m á t kell helyesbítenünk. Ez u tó bb i v a ló já b a n nem a N épességtudom ányi K u ta tó Csoport m eg a la ku lá sa után vette kezdetét, a m e g a la ku lá s id ő p o n tjá b a n m ár h a to d ik é vfo lya ­ m ába lépett. A N é pességtudom ányi K u ta tó C so p o rtn a k (ille tv e : Intézetnek) u g ya n ­ a kko r van egy je le n le g m ár 35 kö te tet szám láló kiadványsorozata is. Jelezni vagyunk kénytelenek azt is, hogy a tö b b i szocialista országokban fo lyó kutatások, m eg je le n ő fo ly ó ira to k (a csehszlovák „D e m o g ra fie '' és „D e m o s ta ", a ju g o szlá v „S ta n o vn istvo ” , a lengyel „S tu d ia d e m o g ra fic z n e ") létezését a szerző nem is e m líti. Részletesen kitér ug ya na kko r a nem zetközi szervezetek (ENSZ, Európai Tanács) keretei között folyó, ille tve ez u tó b b ia k á lta l p a tro n á lt ku ta táso kn a k és tö b b m agánkezdem ényezésből t á ­ m o g a to tt, ille tve szervezett ku ta tásn a k a b e m u ta tá sá ra is. A kile n ce d ik fe je ze t (126,—171. pont) a d e m o g rá fia i kutatások terén je le n le g észlelhető fő b b te n d e n ciá kró l (tém á kró l) n yú jt á tte kinté st. A népesség egészségi á lla ­ p o tá va l és h a la n d ó sá g i viszonyaival fo g la lk o z ó ku ta tá so ka t ism ertetve em lítést tesz az 1966-ban fe lső fokú ta n u lm á n yo k végzésére je le n tke zők 720 fő t szám láló m inta a la p já n a M a g y a r N é pességtudom ányi K u ta tó Intézet á lta l le b o n y o líto tt lo n g itu d in á lis célzatú b io m e tria i vizsg á la tró l is. Részletesen kité r a term ékenységgel, a g a zd a sá g ­ d e m o g rá fiá v a l, a tö rté n e ti d e m o g rá fiá v a l kapcsolatos kutatások, a fe jlő d ő országok hiányos, ill. nem pontos népességstatisztikai a d a ta i a la p já n végzett kutatások, a né ­ pességi m od e lle k a lka lm a zá sá t és to vá b b fe jle szté sé t is szükségessé tevő fe jlő d é sén e k a b e m u ta tá sá ra is. Több pont fo g la lk o z ik az e le ktro n iku s szám ítógépek a lk a lm a z á s á ­ nak és felh a szná lá si le h e tőségeinek a kibővülésével és a p o p u lá c ió g e n e tik a terén ész­ le lh e tő ku ta tási irá nyza to kka l is. A tiz e d ik fe je ze t (172,—175. p ont) a népességtudom ány kérdéseiről a szükséges szakm ai előképzettség nélkül n yilatkozók k o n tá r tevékenysége ellen igyekszik fe lvé r­ tezni az olvasót. Ezzel k a p cso la tb a n a d e m o g rá fia egyetem i o kta tá sá n a k á lta lá n o s e l­ terjesztését sürgeti, am i — tö b b e k közt — e tu d o m á n yá g n a k a közvélem ény á lta li m eg ­ becsülését is je le n tő se n fokozná. Befejezésül hangsúlyozza, hogy b á r a különböző földrészek d e m o g rá fu sa i a népesedési helyzet kü lö n b öző sé g é b ő l a d ó d ó a n á lta lá b a n nem u g y a na zo ka t a kérdéseket vizsg á ljá k, a d e m o g rá fia egységes tu d om á n y, m ely­ nek ta rta lm á t ille tő e n a szakképzett de m o g rá fu so k között te lje s egyetértés ta p a sz­ ta lh a tó . A könyvet te rje d e lm e s (b á r sze le ktá lt), jó l cso p o rto síto tt b ib lio g rá fia zárja. B o u rg eo is-P icha t könyve igen jó l á tg o n d o lt és m egírt, a m aga nem ében hézag­ p ó tló je le n tő ség ű m unka. V. E.

IRODALOM

387

COX, P. R.: D em ography. (D e m o g rá fia .) Fourth Edition. C a m b rid g e U niversity Press, C a m b rid g e , 1970. 470 p. Peter R. Cox d e m o g rá fia i kézikönyve első ízben 1950-ben je le n t meg és nemcsak h a z á já b a n , hanem a n n a k h a tá ra in kívül is ham arosan ism ertté vá lt. Cox könyve e re ­ d e tile g Skócia Biztosításügyi Intézete és Biztosításügyi F akultása h a llg a tó i számára készült, de az egym ást követő kia d á so k során ta rta lm á b a n és te rje d e lm é b e n is je le n ­ tősen tö b b le tt a n n á l, m in t a m it d e m o g rá fiá b ó l a biztosításügyi szakem berek ism erni kötelesek. T a rta lm i g a zd ag o d á sa a d e m o g rá fia i elem zések során használt módszerek színvonalának em elkedésében ju t kifejezésre, a „p o p u la tio n m a te m a tics" m egjelenése és kiteljesedése a könyv egyik új vonása. A m orb id itá ssa l és a m un ka ké p te le n ség g e l fo g la lk o z ó elemzés az egyetlen je le n tő s e b b rész (feje ze t), m elyet a könyvben, a ko ­ rá b b i kia d á s o k tó l elté rő e n m ár nem ta lá lu n k meg. Cox m un ká ja nem csupán m ódszertani kézikönyv, hanem a tá g a b b a n é rte lm e ­ zett d e m o g rá fia kézikönyve, m ely u g ya n a kko r m ód szertanának teljessége és szigora fo ly tá n m agasszínvonalú népességstatisztikai ism eretszerzést is biztosít, fő k é n t b rit re lá c ió b a n . Ez u tó b b i cé lt s z o lg á lja az is, hogy a viszonylag kevés számú á b ra közül néhány a né p m o zg a lm i események b e je le n té sé t szo lg á ló ű rla p o k a t szem lélteti. A könyvnek eg yé bké n t va ló b a n m e g m a ra d t a jó é rtelem ben vett tankönyv je lle g e , am i a m o n d a n iv a ló részletes és jó l á tte k in th e tő ta g o lá s á b ó l, világos, tö m ö r fo g a lm a z á ­ sából, a m inden fe je ze t végén m e g ta lá lh a tó , to vá b b i ism eretek szerzésére ösztönző sze le ktá lt (angolszász o rie n tá lts á g ú ) b ib lio g rá fiá k b ó l stb. is kitű n ik. M ag a s színvonala m e lle tt is vilá g o sa k, fé lre é rth e te tle n e k a fe lső fokú m a te m a tika i ism ereteket ig é n ylő elem zéseket b e m u ta tó részek. K itér a könyv az e le ktro n iku s szám ológépek alka lm azá si le h e tősé g e in e k a b e m u ta tá sá ra is. Az egyes kérdésekről va ló gyorsabb tá jé ko zó d á st lelkiism eretesen ö ssze á llított tá rg ym u ta tó , v a la m in t tá b la - és á b ra je g yzé k könnyíti meg. M ib e n kü lö n b özik ez a ké tsé gte le n ü l m agasszínvonalú d e m o g rá fia i kézikönyv a k o n tin e n tá lis Európában használt hasonló in te n ció kka l írott kézikönyvektől? Legszem betűnőbb különbség ta lá n a d e m o g rá fia i h á ló za t (a Lexis-féle d ia g ra m m ) b e m u ta tá sá na k és h a szn á la tá n a k a te lje s m ellőzése, am i azért is különös, m ert ez a h á ló za t éppen az u tó b b i évtizedekben to v á b b fe jlő d ö tt, tö ké le te se d e tt és je le n tő sen kib ő vü lte k fe h asználási lehetőségei. A Lexis-féle d ia g ra m m hiánya az angolszász o rie n ­ tá c ió jú m ódszertani kézikönyveknek csaknem á lta lá n o s je lle m ző je , á lta lá n o s a n e lte rje d ­ tek és ism ertek a „s z o lg á la ta it” p ó tló e ljá rá so k is. (Cox könyvében e g yé bké n t á lta lá ­ ban kevés az á b ra , a p ro b lé m á k és m e g o ld á sa ik g ra fiku s á b rá zo lá sá ra va ló tö re k ­ vés.) Talán a d e m o g rá fia i h á ló za t h iá n yá val fü g g össze a b e tö ltö tt évek számával m ért é le tko r és az e gzakt é le tko r m egkülönböztetésének egyes esetekben ta p a s z ta l­ ha tó e lh a n ya g o lá sa is. A h a la n d ó sá g i tá b lá n a k az é le tko rt (x) je lz ő o szlo p á t kom m en­ tá lva pl. azt írja (183, o ld .), hogy ez a b e tö ltö tt években m ért é le tko rt m u ta tja (x a g e in co m p le te d years), s tu la jd o n k é p p e n igaza is van, m ert m in de n ki aki egzaktan x-éves, b e tö ltö tt éveinek száma a la p já n is x-éves, ha nem is m indenki, aki b e tö ltö tt éveinek száma a la p já n x-éves egzaktan x-éves. Az é le tko rt (x) je lző oszlopban ta lá l­ h a tó és a tá b la tö b b i m u ta tó já n a k alsó in d e xe kén t szereplő számok — m int ism ere­ tes - a tá b la egyes m uta tó i esetében esetében

(l x, Tx, e x stb.) az egzakt éle tko rt, más m utatói

(dx, Lx stb.) a b e tö ltö tt évek szám ában kife je ze tt é le tko rt je lzik. A szerző

egyes m uta tó k d e fin iá lá s a során erre u ta l is, és így az olvasó a h a la n d ó s á g i tá b lá t végül is helyesen érti meg, a tá b la első o szlopának bem u ta tá sa során a zonban ennek e lő re b o c s á tá s á t feleslegesnek ta rtja am i, ha szakm ailag nem is, d id a k tik a i szem pont­ ból k ifo g á s o lh a tó n a k tű n ik. Nem ta lá lh a tó meg a könyvben a h a la n d ó sá g o n kívüli egyéb n épm ozgalm i je ­ lenségek bekövetkezése, ille tve be nem következése egym ástól fü g g e tle n korspecifikus

IRODALOM

388

valószínűségeinek a kiszám ítására va ló (a k o n tin e n tá lis d e m o g rá fiá b a n H enry és Pressa t m unkássága nyom án egyre in k á b b e lő té rb e nyom uló) törekvés sem, a rész­ letesen le írt nem fü g g e tle n valószínűségek a n a litik a i értéke p e d ig - m int ismeretes erősen ko rláto zo tt. A d e m o g rá fia i elemzés ú ja b b té m á i közül a kohorsz elemzés és a transzverzális elemzés értékének je le n sé g e n ké n t d iffe re n c iá lt le írá sá t és [Ryder, H enry, Pressa t és mások nyom án egyre szilá rd a b b a la p o ko n nyugvó) m ódszertani összekapcsolását h iá ­ n yo lju k le g in k á b b . P. R. Cox könyvének term észetesen számos előnyösen m e g kü lö n b ö zte tő vonása is van, a sta b il népességi m od e ll ú ja b b to vá bb fe jle szté sé n e k számos eredm énye és á lta lá b a n a n é p essé g -m a te m a tika (p o p u la tio n m ath e m a tics) néven szá m o n ta rto tt új á g a a d e m o g rá fiá n a k e könyvbe pé ld á s e g za ktsá g g a l szervesen b e é p ü lt, szerencsé­ sen elveszítve e zá lta l ku rió zu m -je lle g é t, am i tö b b más kézikönyvben nem egyszer még e lé g g é m arkánsan kid o m b o ro d ik. Peter R. Cox könyve igen jó l á tg o n d o lt, rendkívüli ko m p e te n ciá va l és a la p o s s á g ­ g a l m egírt m unka, m egism erése ké tsé gte le n ü l szakmai és d id a k tik a i lá tó kö rü n k k i­ szélesítéséhez vezet. V. E.

D U N C A N , O. D. -

FEATHERMAN, D. L. -

D U N C A N , В.: S ocioeconom ic b a ckg ro u n d

a n d achievem ent. (T á rsad a lm i—g a zd a sá g i származás és ka rrie r-te lje sítm é n y.) New York — London. S em inar Press. 1972. 284 p. Ez a könyv kü lö n b öző m o b ilitá s i vizsg á la to k, v a la m in t egyebek m e lle tt m o b ilitá si a d a to k a t is ta rta lm a z ó vizsg á la to k m ásodelem zésének e redm ényeit m u ta tja be. Köz­ vetlen elő d e O . D. D u n ca n na k, e könyv egyik szerzőjének P. M. B lauval közösen írott ,,The A m e rican o c c u p a tio n a l s tru c tu re " című m un ká ja . Ennek nagy tu d o m á n ytö rté n e ti je le n tő s é g e az volt, hogy az útelem zés módszerét először a lka lm a zta m o b ilitá s i fo ly a ­ m atok v izsg á la tá ra . Az útelem zést egy olyan tö b bvá lto zó s regressziószám ításhoz lehet h a so n líta n i, am elyben a fü g g ő vá lto zó t b e folyáso ló m agyarázó változók egym ást is b e fo ly á s o ljá k , ú gyhogy a m agyarázó változók hatása a fü g g ő vá lto zó ra részben köz­ ve tle n ül, részben más m agyarázó változókon keresztül érvényesül. A különböző v á l­ tozók közötti ka p cso la to k irá nyá ra vonatkozóan egy előzetes h ip o tézist készítenek. Ezt szokták az ú tá b rá b a n á b rá zo ln i, am elyen n yila k m u ta tjá k az okozati ka p cso la to k ir á ­ nyát. A nyilak m ellé írt ú te g yü tth a tó k — am elyek s ta n d a rd iz á lt ( „b é ta ” ) regressziós e g y ü tth a tó je lle g ű e k — fe je zik ki a ka p cso la to k erősségét, p o n to sa b b a n a be folyáso lt változó v a ria n c iá já b ó l m eg m a g ya rá zo tt rész nagyságát. E ko rá b b i m unkában Blau és D uncan egyszerű a la p m o d e llb ó l in d u lta k ki, a m e ­ lyet a következőképpen le h e t le írn i: az apa fo g la lko zá sa és iskolai végzettsége be­ fo ly á s o lja a fia iskolai végzettségét és fo g la lko zá sá t, a fia fo g la lko zá sa p e d ig erősen fü g g a s a já t iskolai vé gzettségétől. A tá rs a d a lm i származás (az a pa helyzete) hatása elsősorban az e lé rt isko la i végzettségén keresztül, b e fo lyá so lja a fo g la lko zá st. M a s­ szával: az apa tá rs a d a lm i helyzetétől erősen fü g g az e lé rt iskolai végzettség, az u tó b b i­ tól pe d ig az e lé rt fo g la lko zá s és ezzel a tá rs a d a lm i helyzet. Ez az a la p m o d e ll nem m ond tö b b e t, m int a szokásos — más elem zési m ódsze­ reket a lk a lm a z ó - m o b ilitá si vizsg á la to k. Ú jd o n s á g o t je le n t viszont a ka p cso la to k számszerűsítése az ú te g yü tth a tó k segítségével. Ennek e lő fe lté te le , hogy az egyes fo g ­ lalkozási csoportok „é rté k é t” vagy „s z in tjé t” , elhelyezkedését a tá rs a d a lm i h ie ra rc h iá ­ ban számszerűsítsék. Erre a célra az úgynevezett D uncan fé le SES-indexet (tá rs a d a lm i­ g a zd asá g i státus in d e xe t) a lka lm a ztá k, am ely a kérdéses fo g la lko zásh o z ta rto zó k jö ve d e lm e és isko la i végzettsége a la p já n (am elyet a né p szám lá lá sb ó l ism ernek) 0 és 96 közötti pontszám ot ad az egyes fo g la lko zá so kn a k.

IRODALOM

389

Az e m líte tt k o rá b b i könyvben egy 1962. évi tá rs a d a lm i m o b ilitá s vizsg á la t a d a ta it h asználták fel. Ez a fe lv é te l a fo lya m a to s népességösszeírások egyikéhez k a p cso ló ­ d o tt, te h á t országosan rep re ze n ta tív volt. Csak fé rfia k ra te rje d t ki. Ez a m ostani könyv to v á b b i tényezők fig ye le m b e vételével egészíti ki az e lő b b i a la p m o d e llt. Ezeket a to v á b b i tényezőket három nagy csoportba so ro lja, ezek: 1. „ h á tté r vá lto z ó k " (fa j, a testvérek száma stb.), 2. „kö zb e jö vő v á lto z ó k " (in te llig e n c ia , a s p irá c ió k és m otívum ok, tá rsa d a lm i ha táso k), 3. k a rrie r körülm ények (vándorlás, te r­ mékenység stb.). Ezeknek a tényezőknek fig ye le m b e vételéhez a zonban az ere d e ti m o b ilitá s vizsg á la t csak részben s z o lg á lta t a d a to k a t. Ezért a szerzők fe lh a szn á ltá k számos más vizsg á la t e redm ényeit, le g tö bb szö r ú jra k ó d o ltá k a fe lvé te li la p o k a t és új szem pontok szerint elem ezték azt. Ezek a vizsg á la to k (am elyeknek egyrésze nem orszá­ gos és nem reprezentatív) a következők: 1. a NO RC (Közvélem én yku ta tó K özpont) vizsg á la ta , am ely iskolai végzettségi és fo g la lko zá si a d a to k o n kívül in te llig e n c ia tesz­ te t ta rta lm a z o tt, 2. a M ic h ig a n i Egyetem á lta l végzett d e tro iti vizsg á la to k egyike, am ely egy másik in te llig e n c ia tesztet, v a la m in t a k a rrie r-te lje sítm é n yre vonatkozó m otivációs a d a to k a t ta rta lm a z o tt, 3. a „csa lá d n ö ve ke d é s a nagyvárosi A m e rik á b a n ” vizsg á la t, am elynek e lsődleges c é lja a term ékenység és családtervezés vizsg á la ta volt, 4. a W isconsini Egyetemnek az ezen á lla m b a n kö zé p isko lá t végzetteket „k ö v e tő ", vagyis tö b b éven á t tö b bszö r újra m egkérdező vizsg á la ta , a m ely az in te llig e n c iá ra , ta n u lm á ­ nyi eredm ényekre, fo g la lko zá si a sp irá ció kra , to v á b b ta n u lá s i tervekre vonatkozó a d a ­ to k a t ta rta lm a z o tt, 5. az SRC (Survey Research C enter) kism intás vizsg á la ta , a m e ly ­ ben TAT teszt segítségével vizsg á ltá k a k a rrie r-te lje sítm é n yre törekvés erősségét, 6. egy m ásik m ic h ig a n i vizsg á la t, am ely 17 éves fiú k to vá b b ta n u lá s i és fo g la lko zá si a s p irá ­ c ió it, a szülők ösztönzésének e re jé t mérte. M a g a ez a válla lko zá s, hogy tö b b hasonló, de korántsem azonos té m á jú és hasonló m ódszereket a lk a lm a zó — részben reprezentatív, részben ne m -rep re ze n ta tív — vizsg á la t e re d m é n yeit együttesen elem zik, tu la jd o n k é p p e n ú jítá s a szo cio ló g iá b a n , m ert az á lta lá n o s g y a k o rla t egy-egy a d a tfe lv é te l eredm ényeinek elemzése. A tö b b v iz s g á la tb ó l szárm azó eredm ények ko m b in á lá sá n a k egyik in d o ka az, hogy ha tö b b egym ástól fü g g e tle n fo rrá sb ó l szárm azó eredm ények azonos te n d e n c iá k a t m utatnak, a kko r azoknak h ite le lényegesen m egnő. Tehát p é ld á u l ha tö b b vizsg á la t hasonló összefüggést m uta t az a p a tá rsa d a lm i helyzete és a fia iskolai végzettsége között, a kko r el le h e t fo g a d n i, hogy az a va ló sá g o t hűen fe je zi ki. Ez az e ljá rá s n yilvá n va ­ lóan te ljesen logikus. P ro b le m a tiku sa b b — de nagyon érdekes — az a módszer, hogy egy-egy ú tm o d e llb e is tö b b fo rrá sb ó l szárm azó ú te g y ü tth a tó k a t é pítenek be. Például az a p a helyzete és a fia iskolai végzettsége közötti összefüggést az egyik v iz s g á la t­ ból, a szülő helyzete és gyerm eke in te llig e n c iá ja közötti ka p cso la to t egy m ásik vizs­ g á la tb ó l, az in te llig e n c ia és az iskolai végzettség közötti k a p cso la to t egy h a rm a d ik vizsg á la tb ó l határozzák meg. A szerzők meg is á lla p ítjá k , hogy az így k a p o tt ú tm odellek sokszor in k á b b csak hipotézisek (ném i e m pirikus a lá tá m a sztá ssa l), és nem ig a z ­ ként e lfo g a d h a tó v izsg á la ti eredm ények. A to v á b b ia k b a n leírom a könyvben b e m u ta to tt fő m e g á lla p ítá so ka t. A „h á tté r v á lto z ó k " közül a nem zeti szárm azás (az a pa születési helye, országa) nem látszik különösképpen erősen b e folyáso ln i az e lé rt iskolai végzettséget és fo g la lko zá st. Két kivétel v a n : azok, akikn e k a p ja a S zovjetunió te rü le té n született, az á tla g o s n á l jo b b k a rrie rt fu tn a k be, viszont a la tin a m e rik a i szülőktől szárm azók helyzete az á tla g o s n á l rosszabb. N agyon szem léletesen k ira jz o ló d ik viszont a fe ke ték e lle n i diszkrim in á ció . A feketék és fehérek közötti jö ve d e le m kü lönbségeknek csak e g yn eg ye d é t lehet a csa lá d i szárm azással (az a p a fo g la lko zá sá va l, isko la i végzettségével, v a la m in t a te s t­ vérek szám ával összefüggésbe hozni), a tö b b i a d iszkrim in á ció következm énye. Ez a b b a n nyilvá n u l meg, hogy azonos szárm azású fe ke ték a la cso n ya b b iskolai vé g ze tt­ séget érnek el m in t a fehérek, és azonos iskolai végzettséggel a fe ke ték a la cso n ya b b szintű fo g la lk o z á s t érnek el, m int a fehérek, végül azonos fa jta fo g la lk o z á s b a n a fe ­ keték a la c s o n y a b b jö v e d e lm e t érnek el, m in t a fehérek. A d iszkrim in á ció n a k ilyen

390

IRODALOM

szem léletes kim u ta tá sa élesen b izo n yítja a szerzők á lta l a lk a lm a z o tt elem zési m ód ­ szerek hatásosságát. A tö b b i „ h á tté r v á lto z ó k " közül a testvérek száma negatív ka p cso la tb a n van a k a rrie r-te lje s ítm é n n ye l (töb b testvér esetén a ka rrie r-te lje sítm é n y rosszabb), és kissé kedvezőtlen az is, ha va la ki g ye rm e kko rá b a n fe lb o m lo tt c sa lá d b a n (e lvá lt szülők g ye r­ m ekeként, apa n é lkü l) n ő tt fe l. A feketék e m líte tt h átrányos helyzetét a m o b ilitá sb a n azo n ba n nem lehet azzal m agyarázni, hogy körükben g y a k o rib b a család fe lb o m lá sa . (A kö ze lm ú ltb a n e lh a n g zo tt olyan vélem ény, hogy ez lényeges tényező a fekete né­ pesség hátrányos helyzetének m a g ya rá za tá b a n .) Az első igen részletesen tá rg y a lt „kö zb e jö vő vá lto z ó " az in te llig e n c ia . A m odell ezzel úgy egészül ki, hogy az a p a fo g la lko zá sa és isko la i végzettsége m e lle tt a fia in te llig e n c iá ja a h a rm a d ik a la p v e tő tényező (közöttük term észetesen bizonyos ko rre ­ lá c ió van), és ezek hárm an b e fo lyá so ljá k a fiú iskolai végzettségét és (részben köz­ ve tle n ül, részben az e lé rt iskolai végzettségen keresztül) a fiú fo g la lko zá sá t. Az in te l­ lig e n c ia fig ye le m b e vé te le esetén az a pa és a fia iskolai végzettsége és fo g la lko zása közötti k a p cso la t va la m ivel g ye n gé b b n e k m utatkozik, m ert azt most részben az in te l­ lig e n c ia határozza meg, am ely nem fü g g e tle n az apa helyzetétől. A zo n b a n sem az a feltevés nem ig a z o ló d ik, hogy a m ag a sa b b tá rs a d a lm i helyzetből szárm azók egysze­ rűen azért érnek el jo b b ka rrie r-te lje sítm é n yt, m ert in te llig e n se b b e k, se nem lehet azt á llíta n i, hogy az in te llig e n c ia te lje se n m egm agyarázza az iskolai e lő m e n e te l és fo g ­ la lkozási k a rrie r kü lö n b ség e it. Az a p a helyzetének hatása ugyanis azonos in te llig e n c ia m e lle tt is erős, és az egyéni ka rrierek v a ria n c iá já n a k igen je le n tő s része to vá b b ra is m eg m a g ya rá za tla n m arad. Egy az u tó b b i években újra fe llá n g o lt vitához kapcsolódva a szerzők m e g á lla p ítjá k , hogy a négerek rosszabb k a rrie r-te lje sítm é n yé t nem lehet azzal m agyarázni, hogy a la cso n ya b b az in te llig e n c iá ju k . K ülönben az in te llig e n c iá t, a m it a tesztek m érnek, csak „ a fo g la lko zá si szerepek e llá tá s á ra va ló képességnek" te k in tik , te h á t nem va la m ilye n á lta lá n o s, az é le t m inden részére kite rje d ő képesség­ nek, és nem a k a rn a k á llá s t fo g la ln i a b b a n a kérdésben sem, hogy az in te llig e n c ia kü lö n bségekben m ekkora szerepe van az öröklésnek és a nevelésnek. A m ásodik „k ö z b e jö v ő v á lto z ó t" az a sp irá ció k és m otívum ok a lk o tjá k . Ezeket az a m b íc ió szóval is je lö lh e tjü k , m ert a szerzők is u ta ln a k rá, hogy nem kívánnak közöt­ tük k ü lö n b ség e t te n ni. A le g kü lö n b ö ző b b m ódszerekkel m érték őket, a pro je ktív tesz­ te ktő l a tervekre vonatkozó d ire k t kérdésekig. Az a sp irá ció k egyrészt fü g g e n e k a szülők tá rs a d a lm i helyzetétől másrészt az in te llig e n c iá tó l. A szerzők tö b b fé le útm od e llt k ip ró b á ln a k , de egyik sem b izo n yítja m eggyőzően, hogy a m ag a sa b b származású szülők gyerm ekeinek erősebb m o tivá ció ja lenne az oka jo b b ka rrie r-te lje sítm én yü kn e k. V égül a „k ö z b e jö v ő vá lto zó k" h a rm a d ik cso p o rtjá b a s o ro ljá k azo ka t a tá rsa d a lm i ha táso ka t, am elyek az összeírtakat a környezetükből érték, a „fo n to s más szem élyek” részéről. így m eg vizsg á ltá k a feleségek a m b íc ió it és á ld o z a tv á lla lá s i készségét, az anya a m b íc ió it, a b a rá to k tá rs a d a lm i helyzetét, in te llig e n c iá já t, a s p irá c ió it, a „ jó " és „ro ssz" iskolák ha tásá t. Ezek term észetesen m ind nem fü g g e tle n e k az a pa tá rsa d a lm i helyzetétől, a fia iskolai e lő m e n e te lé tő l, in te llig e n c iá já tó l, m ert az em b e r úgy v á ­ lasztja meg h ázastársát, b a rá ta it, is k o lá já t, a szülők a m b íc ió i aszerint a la ku ln a k, hogy a b b a n igen lényeges szerepet já tszik a származás és az in te llig e n c ia . A k a p o tt tö b b fé le m odell egyik esetben sem m u ta t ki igen erős hatást, de bizonyos hatás m u­ ta tko zik, és a szerzők hasznosnak lá tn á k e m od e lle k hip o téziskén t va ló fe lh a szná lá sá t következő vizsg á la to kb a n , am elyek az e m líte tt tényezőkre szisztem atikusan k ite rje d ­ nek. A m egvizsgált k a rrie r körülm ények a következők: az első fo g la lko zás, az aktív kereső m unka kezdetekori é letkor, a vá n d orlá s, a vá lá s, a term ékenység és a szülési in te rva llu m o k. Az első kereső fo g la lk o z á s term észetesen m eghatározza a k a rrie r t o ­ vá b b i részét, és m inél ko rá b b a n kezdi va la ki a kereső m unkát, a n n á l rosszabbak az esélyei a jó k a rrie r-te lje sítm é n yre . Érdekes m ódon a válás egészen h a tá ro zo tta n ke d ­ vezőtlenül b e fo ly á so lja a m o b ilitá st. A n a g yob b gyerekszám , v a la m in t a nagyon rövid (és ugyanígy a nagyon hosszú) szülési in te rva llu m is, úgy látszik n e g atív ka p cso la t-

IRODALOM

391

ban van a k a rrie r-te lje s ítm é n n ye l, érdekes azo n ba n , hogy a fé rfia k jö ve d e lm e a tö b b ­ változós elem zésben pozitív ka p cso la to t m uta t a gyerm ekszám m al. Ezt a szerzők úgy értelm ezik, hogy a n a g yob b csa lá d ú ak erősebben törekszenek (és kényszerülnek) n a ­ g y o b b keresetekre, tö b b n y ire nehezebb m unka és m ellékm unkák vá lla lá sá va l. A m agyarországi m o b ilitá si a d a to kka l elle n té te s te n d e n cia m utatkozik a v á n d o r­ lás és m o b ilitá s összefüggésénél. A m e riká b a n ugyanis azok a vá n d orló k, a kik nem a m ező g a zd a sá g bó l vá n d o ro ln a k el, jo b b ka rrie r-te lje sítm é n yt érnek el azonos kiin d u ló fe lté te le k (szárm azás, iskolai végzettség) esetén, m int az őslakosok azokban a te le ­ pülésekben, ahova bevá nd o ro ln ak. A b e m u ta to tt m od e lle kke l kapcsolatos m inden kétség e llenére, am e lye ke t k ü lö n ­ ben m aguk a szerzők is erősen hangsúlyoznak, ez a m unka igen je le n tő s és érdekes e lő re lé p é st je le n t a tá rs a d a lm i m o b ilitá s és rétegződés m a te m a tik a ila g fo rm a liz á lt és szám szerűsített m o d e llje felé. A. R. HO LM BERG , I.: Fecundity, fe rtiilty a n d f a m ily p la n n in g . A p p lic a tio n o f d e m o g ra p h ic m icrom odels. II. (B io ló g ia i és d e m o g rá fia i term ékenység, v a la m in t a családtervezés. D e m o g rá fia i m ikro m o d ellek a lka lm azá sa .) Elanders. G o th e n b u rg . 1972. 109 p. (D e m o g ra p h ic Institute, Univ, o f G o th e n b u rg Reports 10.) A kiadvány a n n a k a m unkának ú ja b b ere d m é n yeit ta rta lm a zza , a m e lye t Ingvar H o lm b e rg egy term ékenységi szim ulációs m odell kia la kítá sa c é ljá b ó l fo ly ta t a G ö te b o rg i Egyetem D e m o g rá fia i Intézetében, és szerves fo lyta tá sa a hasonló cím m el 1970ben m e g je le n t k ia d vá n yna k (am elyre a to v á b b ia k b a n m int I. részre fo g u n k h ivatkozni). F elhasználja és to v á b b fe jle szti az Intézet á lta l ko rá b b a n kid o lg o z o tt m odell e re d m é ­ nyeit (H o lm b e rg , I.: D e m o g ra p h ic M odels. DM 4. G ö te bo rg , 1968), am ely 1750 és 1960 közötti svéd a d a to kra tám aszkodva elsősorban a ta p a s z ta la to k g a zd a g ítá sá t szo lg á lta . Az a kkori m od e ll eredm ényei elég jó l kö ze lítetté k meg a tényleges a d a to ­ kat, ezenkívül a szerző v izsg á la ta i in fo rm á c ió t n y ú jto tta k a rró l, hogy a népesség te rm é ­ kenysége m ennyire érzékeny a m odell egyes bem eneti vá lto zó ira . A szim ulációs m odell egy ké p ze le tb e li női kohorsz m inden ta g já ra nézve le ­ játssza, azaz szim u lá lja a n n ak term é ke n ység tö rtén e té t. A kohorsz á lta l p ro d u k á lt szü­ letések száma a la p já n szám íthatók ki a kü lö n b öző term ékenységi arányszám ok. A nő te rm é ke n ység tö rtén e té t a m od e ll egy fo ly a m a tá b ra segítségével követi nyo­ mon, a m ely ta rta lm a zza m in da zo ka t az á lla p o to k a t, m elyek egy nő élete fo lya m á n e lő fo rd u lh a tn a k : — Az első m enstruáció e lő tti á lla p o t. — Házasság e lő tti term ékeny á lla p o t. — Házasság a la tti term ékeny á lla p o t. — Terhesség. — A terhesség u tá ni term é ke tle n á lla p o t. — A m ásodlagos s te rilitá s á lla p o ta . — A végső s te rilitá s á lla p o ta . Az egyik á lla p o tb ó l a m ásikba va ló á tm e n e t egy bizonyos valószínűséggel kö­ vetkezik be, m int ah o gy az egyes á lla p o to k id ő ta rta m a is valószínűségi változó. Egy szim ulációs m odell sikere elsősorban azon m úlik, sike rül-e helyesen m e g á lla p íta n i ezeket a valószínűségeloszlásokat, Nehezen m érhető és b o n yo lu lt je le n sé g e krő l lévén szó, a szerző kénytelen ezen eloszlásokat e m pirikus a la p o n nyert g yakorsági tá b la fo rm á já b a n bevinni a m od e llb e , vagy — d e term in isztiku sn ak tételezvén fel egyes je le n ­ ségeket — egyszerű fü g g vé n yfo rm á b a n . M ég az em p iriku s g ya ko risá g o k fe lku ta tá sa c é ljá b ó l is széles iro d a lm i a n ya g o t kénytelen á tte k in te n i, am elyek néha e lle n tm o n d ó eredm ényeket is ta rta lm a z n a k. így szerez in fo rm á c ió t a fe ku n d itá sró l, (b io ló g ia i term e-

392

IRODALOM

kenység), a terhességi veszteségekről, a te rm é ke tle n időszak hosszáról és a ste rilitás kü lönböző fo rm á iró l. Ez term észetesen azt eredm ényezi, hogy a m od e llb e n kü lö n b öző népességek b io ló g ia i je lle m ző i keverednek egym ással, am i csak a d d ig fo g a d h a tó el, am íg a m odell kísérleti stá d iu m b a n van. A d e m o g rá fia i je le n sé g e k g ya ko risá g i tá b ­ lá it a hiva ta lo s sta tisztiká bó l m erítette a szerző. Egy esetben ta rta lm a z a m od e ll tényleges valószínűségeloszlást: a m egterm ékenyíthetőség e loszlását a II, részben m ár a P earson-féle I. eloszlással közelíti m eg:

ahol

Egy bizonyos term ékenységű nők a rá n ya :

a h o l к egy m eg fe le lő e n vá la szto tt in te rva llu m , és

A p a ra m é tere k becsült értékének a kiszám ítása:

a h o l m és s2 a házasságtól, ille tve a fo g a m zá sg á tlá s m egszakításától a következő te r­ hesség bekövetkeztéig m e g fig ye lt időszakok hosszának vá rh a tó értéke és v a ria n c iá ja . U g y a n a k k o r a j- ik h ó n a p b a n te herbeeső nők a rá n y a :

A szerző (az I. részben) részletesen vizsg á lta a m odell egyes b io ló g ia i elem einek összefüggését, különös te k in te tte l a fe ku n d itá si séma, a p o stpa rtu m te rm é ke tle n id ő ­ szak és a ste rilitás valószínűségének vá lto zá sára . Egy-egy sorozatban 1000-szer fu t­ ta ttá k le a m od e llt. Érdekes eredm ény, hogy a p o stpa rtu m te rm é ke tle n időszak hossza, v a la m in t a p rim e r és szekundér ste rilitá s esetleges különbözősége sokkal jo b b a n b e ­ fo ly á s o lja a születések számát, m in t a fe k u n d itá s n a p tá rá n a k változása. A II. részben vizsgálta a szerző azt, hogy a m odell m ennyire érzékeny az egyes d e m o g rá fia i tényezők: a h a la n d ó sá g , a n u p c ia litá s és a fe ku n d itá s vá lto zé kon ysá g á ra. Többek között m e g á lla p ítja , hogy a korspecifikus term ékenységi arányszám ok összege

ír o d a l o m

393

elég érzéketlen a változásokra, míg a nettó rep rodukciós e g yü tth a tó nagyon érzékeny a m o rta litá s és a n u p c ia litá s vá lto zá sára , de a b io ló g ia i term ékenységére nem. A szerző ezután alka lm azza a m o d e llt néhány, a term észetes term ékenység v i­ szonyai között é lő népességre (3 észtországi svéd egyházközség népessége, In d ia egyes te rü le te i, v a la m in t D é l-A frik a és G u in e a ). M a jd kísérletet tesz arra, hogy alacsony term ékenységű, te h á t fo g a m zá sg á tlá st a lka lm a zó m odern ip a ri tá rs a d a lo m b a n élő népesség viszonyaira is a lkalm azza a m od e llt. A p szich o ló g ia i tényezők vá lto zé kon y­ s á g á tó l e lte k in t, és külön vizsg á lja a kérdést a csa lá d o k va la m in t a tá rsa d a lo m szem­ p o n tjá b ó l. Azt ta lá lja , hogy míg tá rs a d a lm i szinten viszonylag alacsony hatékonyságú fo g a m z á s g á tlá s is je le n tő s e ltérést okoz, a csa lá d o k zöme csak nagy hatékonyságú fo g a m z á s g á tlá s á lta l éri el cé ljá t. Az eredm ények szerint m agas tényleges term ékenységű népesség esetén fő le g a n u p c ia litá s és a fe k u n d itá s színvonala b e fo lyá so lja a re p ro d u kció t, míg a lacsony te r­ m ékenységű népesség esetén in k á b b csak az u tó b b i hatása nyilvá n u l meg. A m odell hiányossága (a szerző szerint is), hogy e lte k in t a vá lá so któl és az ú jra házasodástól, vagyis csak az első házasságok je lle m ző ire tu d te k in te tte l lenni. U g y a n ­ csak p ro b lé m á t je le n t, hogy a term ékenység kü lö n b öző szintjei közötti á tm e n e te t nem le h e t nyom onkövetni. A szerző a to vá bb fe jle szté s ú tjá t elsősorban a b b a n lá tja , hogy valószinűségeloszlásokat kell bevezetni a fe ku n d itá so n kívül egyéb je le n sé g ekre is, v a la m in t a válás és az újrah á za so d á s h a tá sá t is fig ye le m b e kell venni. Sz. B.

KVASA, A .: Problem u d e m ograficseszkogo o p tim u m a . (A népességi o p tim u m p ro b lé ­ m ái). In : N a ro d o n a sze le n ije . Sztatisztika, Moszkva 1973. 1 3 -2 6 p., 79, p. A tá rs a d a lo m és a népesség fe jlő d é se között szoros ka p cso la t van. Különösen a g a zd asá g i é le tb en fig y e lh e tő meg ez az összefüggés. A népesség re p ro d u k c ió já t ö n m a g á b a n nem le h e t é rté ke ln i, hanem csak a tá r ­ sadalom fő c é lja — a S zovjetunió esetében a kom m unizm us építése — sze m p o n tjá b ó l. A népességi o p tim u m , p o n to sa b b a n a népesség re p ro d u k c ió já n a k o p tim á lis m értéke te h á t csak e n é ző po n tb ó l vizsg á lh a tó. Ez egyben azt is je le n ti, hogy a népességi o p ­ tim um m eghatározása m eglehetősen b o n yolult, so ko ld a lú vizsg á ló d á st ig é n ylő fe la d a t. A népességi o p tim u m n a k a tá rsa d a lo m hosszútávú szociális—g a zd asá g i te vé ken y­ ségét kell szo lg á ln i. Az o p tim a liz á lá s kritériu m a lehet a népesség (vagy egy része) a n ya g i g a z d a g s á g á n a k le g g yo rsa b b növelése, a h a d köte le s fé rfia k le g n a g yo b b száma (h a ta lm i o p tim u m ), e tn ik a i m eg g o n d o lá sok stb. Természetesen a kü lö n b öző k rité riu ­ mok a la p já n szám ított o p tim u m o k e lle n tm o n d h a tn a k egym ásnak. A leg ké ze nfe kvő b b a g a zd a sá g i krité riu m o k vizsg á la ta . Ezek közül is a legkönynyebben k v a n tifik á lh a tó a nem zeti jö ve d e le m m axim á lis növekedésének követelm énye. Az ehhez ta rto z ó optim u m o n nem csak o p tim á lis népességszám ot, hanem népességstruktu rá t is kell é rteni. Kvasa e fe jte g e té se k a la p já n az egy fő re eső nem zeti jö ve d e le m fogyasztási a la p ­ já n a k m axim u m á t te k in ti a la p v e tő kritériu m n ak. Az o p tim u m k u ta tá s fő fe la d a ta — írja Kvasa — nem a statikus o p tim u m m eg ­ határozása. M eg kell h a táro zn i a népességi re p ro d u kció szükséges, ill. kívánatos m ér­ té ké t (dina m iku s o p tim u m ). Az o p tim á lis re p ro d u kció m e g á lla p ítá sa sok követelm ény e g yid e jű fig y e le m b e ­ vé te lé t ig é n yli. Ezért helyesebb, ha az o p tim u m ku ta tá s nem konkrét értékeket, hanem o p tim á lis zó n á t h atároz meg, am elyen b e lü l a m uta tó k értékei m ozoghatnak. A tá rs a d a lo m építésének nagy fe la d a ta i m egkövetelik, hogy egységes o p tim u m o t h a táro zza n a k meg az egész ország szám ára. U g ya n a kko r a S zovjetunió egyes n é p e i­ nek d e m o g rá fia i m a g a ta rtá sa lényegesen e ltérő. Ezért az ország szám ára — ilyen Demográfia

IRODALOM

394

vonatkozásban is — o p tim á lis zó n á t kell m e g á lla p íta n i, am elyen b e lü l az egyes népek kívánatos d e m o g rá fia i re p ro d u k c ió ja válto zh at. К. T. K O R O V IN A , L. - PAVLOV, G .: О v lija n ii d e m ograíicseszkih proceszszov na izm enenie csiszlennoszti i sztrukturü n a sze le n ija mezsdu p e re p isza m i 1959 i 1970 gg. (A d e ­ m o g rá fia i fo lya m a to kn a k a népesség szám ának és stru k tú rá já n a k vá lto zá sára g y a ­ ko ro lt h a tá sá ró l az 1959. és 1970. évi népszám lálások között.) In: N arodonaszelenie. S ztatisztika, Moszkva 1973. 3—12 p., 79 p. A népszám lálások m in dig a lk a lm a t a d n a k a népesség á lla p o tá n a k szinte te lje s fe ltá rá s á ra . A népszám lálások közti időszak d e m o g rá fia i viszonyaira vonatkozó ism ere­ te in k e t lényegesen b ő víth e tjü k úgy, hogy két népszám lálás a d a ta it együttesen d o lg o z ­ zuk fel. Ez a fe ld o lg o zá si mód a lka lm a s a n n ak m e g á lla p ítá sá ra , hogy az egyes n é p ­ m ozgalm i je le n sé g e k hogyan h a tn a k a népességstruktúrára. Pl.:

a h o l ST

— a népesség száma a m e g fig ye lt időszak végén,

pesség száma az 1959. évi népszám lálás id e jé n , P*

né­ Sx — az x éves korú né-

, Pf. - a to vá bb é lé si valószínű­ valószínű-

ségek a t-e d ik év h a la n d ó sá g i tá b lá já b a n , N t — a születések száma a t-ik évben, t- a m eg figyelési időszak tetszés szerinti n a p tá ri éve (0 < t < r —1). Az eg ye nlet jo b b o ld a lá n á lló első ta g az előző népszám lálás id e jé n regisztrált népesség struktúra és a h a la n d ó sá g i színvonal vá lto zá sán a k közvetlen h a tá sá t tükrözi a népességszám ra. A m ásodik ta g a kezdeti népességszám , a népességi struktúra v á l­ tozásának közvetett h a tásá t, v a la m in t a h a la n d ó s á g i és a term ékenységi színvonal vá lto zá sán a k h a tá sá t m uta tja . A csupán a term ékenységi színvonal változása következtében keletkezett népes­ sé g sza po ru la to t ki le h e t fe jezni a m eg figyelési időszak azon újszü lö ttei két típ u sán a k kü lö nbségeként, a kik az időszak végén is é le tb e n vannak. Első típ u s: a születések vá r­ h a tó száma olyan fe lté te l te lje sü lé se esetén, hogy a p ro p a g a tív korú nők kezdő id ő ­ szakbeli száma és ko rstru ktú rá ja , v a la m in t a term ékenységi színvonal v á lto za tla n m a ­ rad. M áso d ik típ u s: a születések vá rh a tó száma olyan fe lté te l te lje sü lé se esetén, hogy a p ro p a g a tív korú nők kezdő id ő sza kb eli száma és ko rstru ktú rá ja v á lto za tla n m arad, a term ékenységi színvonal változása p e d ig m egegyezik a tényleges változással. Ezek a la p já n száma :

az első típ u sba ta rto zó ú jszü lö ttek közül az időszak végén élők

a h o l 'N t— az első típ u sba ta rto zó ú jszü lö ttek száma a t-ik évb e n: Nt = N q (a fe lté te ­ lezés sze rint); L° és P

- a m egfigyelés első éve h a la n d ó sá g i tá b lá já n a k m eg fe le lő

m uta tó i. Az újszülötek száma a t-ik évben:

a h o l ft (x) — a korspecifikus term ékenységi arányszám ok a t-ik évben. M iu tá n a p ro ­ p a g a tív korú nők ko rs tru k tú rá já t v á lto z a tla n n a k te k in tjü k az egész időszak fo ly a m á n :

IRODALOM

395

A m ásodik típusba ta rto zó ú jszü lö ttek közül az időszak vé g é ig to v á b b é lő k száma te h á t:

A fe n tie k b ő l következik, hogy a m egfigyelési időszakban a népesség szám ának v á l­ tozása a b b a n az esetben, ha csak a term ékenységi színvonal v á lto zik:

K. T. LATUCH, M .: M ig ra c je w ew nętrzne w Polsce na tle in d u s tria liz a c ji (1950-1960). (A belső vá ndorlások a la ku lá sa Lengyelországban és az ip a ro so d á s (1950—1960.) Państwowe W yd a w n ictw o Ekonom iczne. W arszaw a, 1970. 244 p. A népesség belső v á n d orlá sa a tá rs a d a lm i-g a z d a s á g i fe jlő d é s fe lté te le és követ­ kezménye is, term észetes te h át, hogy 1950 és 1960 között, az ország e rő lte te tt ütemű ip a ro sítá sá n a k évei a la tt, igen je le n tő s m éreteket ö ltö tt Lengyelországban. A belső vá n d orlá so k m ód sze rta nila g korrekt elemzése ug ya na kko r a rendelkezésre á lló statisz­ tik a i in fo rm á c ió k te lje sé rté kű sé g é ne k hiánya m ia tt csak tö b b fo rrá s és m ódszer e g yü t­ tes fe lh a szná lá sa révén volt biztosítható. A laká svá lto zta tá s je le n té sén e k a kö te le ze tt­ ségén a la p u ló statisztikai in fo rm á ció k fe ld o lg o zá sá n kívül a szerző a tényleges és a term észetes szaporodásra, va la m in t a vá n d orlá si e g yenlegre vonatkozó a d a to k fe l­ használásán a la p u ló ún. term észetes n é pm ozgalm i módszert, a népesség öre g e d é sé ­ nek m egfigyelésén a la p u ló m ódszert és a népszám lálások á lta l s z o lg á lta to tt in fo rm á ­ ció k hasznosításának kü lö n fé le m ódszereit v izsg á la ta iva l ka p cso la tb a n e g ya rá n t be ­ m u ta tja . A könyvnek a források szám bavételét és k ritik a i értékelését ta rta lm a z ó m ásodik részében Lengyelország g a zd a sá g i fe jlő d é sé n e k és az ezzel e g y ü ttjá ró s tru k tú ra v á lto ­ zásoknak részletes leírását ta lá lju k . Külön p o n t fo g la lk o z ik az em beri tényezőnek ezen időszak g a zd a sá g i fe jlő d é sé b e n b e tö ltö tt szerepével. A szerző szoros ka p cso la to t mu­ ta t ki az e rő lte te tt ütemű iparosítás és az ún. „m ig rá c ió s h u llá m " között. A könyv h a rm a d ik része elsősorban az u rb a n izá ló d á s és a vá ro sfe jlő d é s szerepét v ilá g ítja meg a belső vá n d orlá so k szám ának, g ya ko risá g á n a k és irá n yá n a k az a la k u ­ lásával k a p c s o la tb a n . Részletesen kité r a rra a szerepre, m elyet az élveszületések p o n ­ tos szám bavétele tö lt be a belső vá n d orlá s m éreteinek és irá n y a in a k m e g h a tá ro zá sá ­ ban. A negyedik rész az 1960. évi népszám lálás á lta l n y ú jto tt lehetőségek a la p já n a népesség fa lv a k b ó l városokba, városokból fa lv a k b a , városokból városokba és fa lv a k ­ ból fa lv a kb a tö rté n ő á tte lep ü lé sé n e k kva n tita tív elem zését n yú jtja . A különböző irányú vá n d o rlá s o k a t le b o n yolító szu b p o p u lá ció k korösszetételének egym ás közötti, és a nem k iv á n d o rló népesség korösszetételével va ló összehasonlítását számos g ra fiko n szem­ lé lte ti. A könyv ö tö d ik része a v á n d o rló népességnek az összetételét vizsg á lja nem, kor, cs a lá d i á lla p o t, iskolázottsági szint, a m egélhetés fo rrá sa és a g a z d a s á g ila g aktív vá n d o rló k tá rs a d a lm i c so p o rtja szerint. Külön p o n t fo g la lk o z ik a p ro p a g a tív korú ván­ d o rló női népesség vizsg á la tá val azzal a c é lla l, hogy a vizsgált te rü le te g ysé g ek p ro ­ p a g a tív korú női össznépességének korösszetételére és term ékenységi színvonalára g y a k o ro lt h a tá sá t kita p in tsa. A b efejező rész a v izsg á la t fő b b következtetéseit vo n ja le, m elyet részletes tá b ­ lá z a to k b ó l és g ra fik o n o k b ó l á lló fü g g e lé k, v a la m in t 323 té te lt fe lö le lő , lengyel fo rrá s­ m unkákat ta rta lm a z ó b ib lio g rá fia követ. A könyv a n ya g á n a k egyes részei to vá b b i 8*

396

IRODALOM

elem zéseknek is a la p já u l szo lg á lh a tn a k. A m ásodik részben közölt na g yalakú tá b la pl., mely tö b be k közt az 1950. évi és az 1960. évi népszám lálási össznépesség és g a z­ d a s á g ila g aktív népesség, az á lló eszközök (1961. évi á lla p o t szerint) és a (1951 — 1955. és 1956-1960. évek a la tti) beruházások m egoszlását a d ja meg a kiem elt je le n ­ tőségű városok és a va jd a sá g o k szerint, ö n m a g á b a n véve is és a tá b lá b a n fo g la lt tö b b i értékes in fo rm á ció bevonásával is, m agasszinvonalú m a te m a tika i statisztikai elemzés tá rg y á t képezhetné. Jelentős érdem e a szerzőnek a belső vá n d orlá sra vonatkozó a d a to k le lkiism e re ­ tes összegyűjtése, k ritik a i értékelése, pontossá té te le is, a m it m in t eredm ényt nem is a k n á z o tt ki teljesen s a já t vizsg á la ti c é lja ira sem, a ku ta tóm u n ka igen je le n tő s e lő fe lté ­ te lé t te re m te tte meg, ug ya na kko r a belső vá n d orlá so k o ka iva l és következm ényeivel más a spektusokból fo g la lk o z ó ku ta tó k részére. M ik o ła j Latuch könyve igen je le n tő s h o zzá já ru lá sn a k te k in th e tő a cím ében je l­ zett tém a vizsgálatához. P é ld á já t követni kellene más országokban is. S a jn á lh a tju k, hogy a la p ö tle te , m ely az 1962-ben a m agyar g a z d a s á g d e m o g rá fia i sza kirod a lo m b an is fe lb u k k a n t,1 h a zánkban fo ly ta tá s nélkül m ara d t. Latuch könyve kétségtelenül m eg­ é rd e m li, hogy nagy fig ye le m m e l tanulm ányozzuk. V. E.

Long term p o p u la tio n d is trib u tio n in G re a t B rita in — A study. (Hosszú távú népességm egoszlás N a g y -B rita n n iá b a n . Tanulm ány. Report by an In te r-d e p a rtm e n ta l Study G rou p . D ept, o f the Environm ent. London, 1971. H.M .S.O . XV, 205 p. 1965-ben a b rit korm ány a vá rh a tó je le n tő s népességnövekedés m ia tt — melyet az évszázad végéig 20 m illió fő re becsültek — tá rca kö zi ta n u lm á n yi cso p o rto t hozott létre és fe la d a tá v á te tte a népességnövekedés, településszerkezet és más fontos té ­ nyezők 2000-ig tö rté n ő a la k u lá s á n a k vizsg á la tá t. A m u n ká la t cé lja a g a zd asá g i n ö ­ vekedésnek és környezetvédelem nek le g in k á b b m e g fe le lő népességfejlődés tervezé­ sének lehetővé té te le volt. A je le n té s röviden összegezi a tö b b m int öt éve folyó, rész­ letekben m ár p u b lik á lt v izsg á la t e redm ényeit, az előszó szerint a népességi, g a zd asá g i és várostervezési p o litik a a la k ítá s á n a k v ita a la p já u l szánták. Az első fe je ze tb e n a szerzők a tíz rég ió ra b o n to tt ország népességnövekedésé­ nek tö rté n e lm i fo ly a m a tá t ism e rte tik az 1801-ig visszanyúló népszám lálásokra tá m a sz­ kodva. Az 1951—1969 közötti időszakot külön, részletesebb b o n tá sb a n is elem zik. Ez­ után az 1966—2001 közötti, az össznépességre, fő ko rcsoportokra és háztartások szá­ m ára vonatkozó népességelőreszám ítás a la p a d a ta it közük, m ajd ism ertetik a népesség­ növekedés és m ig rá c ió elő re szá m ított re g io n á lis növekedési tre n d je it, összevetve ezt az 1921-1969 közötti tényleges a d a to k k a l a rra a következtetésre ju tn a k , hogy szig n i­ fiká n s változások re g io n á lisa n csak hosszabb távon je le n tke zne k. A negyedik fe je ze tb e n az u rb a n izá ció és te rü le tfe lh a szn á lá s p ro b lé m á iva l fo g la l­ koznak, mely b á r összességében nem fog ag g asztó m éreteket ö lte n i, néhány te rü ­ leten vá rh a tó a n nehézségeket okoz. Teljesen k ie lé g ítő képet a zonban nehéz ra jzo ln i a jö v ő rő l, nem csak a gyors változások m ia tt, hanem azért is, m ert az e d d ig i statisz­ tik á k nem n y ú jta n a k k ie lé g ítő m ennyiségű és m inőségű in fo rm á c ió t a környezetvéde­ lem és u rb a n iz á ció sajátos s ze m p o n tja it figye le m b e ve vő tervezés szám ára. A je le n té s to v á b b i részei az ip a r és a népesség jo b b te rü le ti eloszlására törekvő h á b orú u tá ni b rit g a zd a sá g - és n é p e ssé g p o litiká t ism e rte tik és elem zik az ennek eredm ényeképp 1949 óta lé tre jö tt új városok helyzetét és perspektíváit. 1 Lásd dr. Dányi Dezső ,,A beruházások hatása a belső vándorlásra” c. tanulmányát a ,,De­ m ográfia” 1962. évi 4. számában. -

IRODALOM

A vizsg á la t m érlege a következő: b á r az e re d e tile g

397 fe lté te le z e tt 20 m illió fős

népességnövekedéssel szemben kb. 10 m illió s növekedés vá rh a tó , m égis 2000-ig a né­ pesség fo lya m a to s növekedésével kell szám olni. A 19. század e le jé n e k gyors városiaso­ dása a fő urbánus te rü le te ke n m e g fo rd u lt, je lle g ze te s kife lé vá n d orlá s in d u lt meg. A né­ pesség fö ld ra jz i eloszlása az 1930-as évek óta keveset v á lto z o tt — míg ugyanis a ko r­ mány a fe jle tt te rü le te k népességnövekedését igyekezett visszafogni, a g a zd asá g i erők az ellenkező irá nyb a h a to tta k s a két hatás egym ást n a g y já b ó l kiegyensúlyozta. A né­ pesség jö ve d e lm é n e k és m űveltségének növekedésével e gyütt m ozgékonyabb lesz és fe lte h e tő le g nőni fog a környezeti okokra visszavezethető m ig rá ció is, ezért nehéz a népességnövekedés re g io n á lis előrebecslése. A ta n u lm á n y ennek kapcsán a lte rn a tív számok k id o lg o z á s á t ja v a s o lja . A városiasodás to v á b b i te rü le te t fog ig é n ye ln i s e m iatt a m ezőgazdasági hasznosítású fö ld te rü le t csökkenése vá rh a tó . A hosszútávú elemzés m e g m u ta tta , hogy a változások viszonylag lassan követ­ keznek be, a m ozgást a g a zd a sá g i—tá rs a d a lm i körülm ények lim itá ljá k . A népesség re­ g io n á lis eloszlása az évszázad végén nem fo g lényegesen kü lö n b özn i a m a itó l s a népességnövekedés nagyrészt in k á b b a je le n le g i centrum ok növekedése és a ko n u rb a n izá ció ú tjá n fog vé g bem enni, m int az új népesség- és ip a rfe jlő d é s i g ó co kba n , e lle n ­ té tb e n azzal a képpel, a m i a vizsg á la t kezdetekor fe n n á llt. A következő 30 év le g ­ fo n to s a b b p ro b lé m á ja a k o n u rb a n izá ció lesz. Erre a n n á l is in k á b b fig y e lm e t kell fo r­ d íta n i, m ert az e d d ig i nehézségek sem ö n m a g á b a n az urbánus te rü le te k n a g ysá g á ­ ból, hanem tervezés n é lkü li fe jlő d é s ü k b ő l a d ó d ta k. A kia d vá n y kilenc fü g g e lé kb e n rövid d e fin íc ió k és m ódszerism ertetések m elle tt részletesebb bontá sb a n közlik az előreszám ítások, v a la m in t az 1960—1966-os régiók közötti vá n d orlá so k a d a ta it, végezetül p e d ig a re g io n á lis és a lkö rze ti népesség- és g a z d a s á g p o litik a i tervezési ta n u lm á n yo k jegyzékét. F. T. M e to d ik i naucsnüh iszszledovanij. (A tudom ányos kuta táso k m ódszertana.) Szerk, A. Szerenko. 1—j M oszkovszkij M e d icin szkij In sztitut M oszkva, 1972. 112 p. A kötet az 1. sz. M oszkvai O rvostudom ányi Egyetem S z o c iá lh ig ié n ia i és Egész­ ségvédelm i Tanszékének kia d vá n ya. A. Szerenko, V. Jermakov, I. Lavrova, Ja. Rodov: „ A tudom ányos ku ta tó - és az o kta tó -n e ve lő m unka iránya és m ódszertana az 1922— 1972. é ve kb en " c. bevezető ta n u lm á n ya a szovjet szo ciá lh ig ié n ia kia la k u lá s á ró l, a tanszék m e g a la ku lá sá ró l tá jé k o z ta t. Ism erteti a tanszéki szervezet rövid tö rté n e té t, a tanszék kie m elked ő o k ta tó in a k m unkásságát. A. Szerenko, V. Jermakov, G. A rh ip o va , I. K a tko va : A „T a m bo vi te rü le t népegész­ ségügyi helyzetének kom plex vizsg á la ta az 1970. évi népszám lálás a la p já n . M ódszer­ ta n i a la p o k és szervezési kérdések.” A nagyszabású vizsg á la t pontos képet a d o tt a Tam bovi te rü le t d e m o g rá fia i, szociális és egészségügyi helyzetéről. A te rü le t n é p ­ egészségügyi helyzetének le g fo n to sa b b összetevőit tö b b szem pontból is vizsgálták. Ennek keretében fe lm é rté k — a kó rh á za kka l ill. orvosokkal va ló e llá to tts á g o n kívül — az a n ya - és csecsem ővédő hálózat, a szív- és érrendszeri m egbetegedések gyó g yí­ tására lé tre h o zo tt egészségügyi szervezet m űködésének h a tékonyságát, v a la m in t a term ékenységi helyzet szociális összetevőit. A v izsg á la t másik része — a helyi p á rt-, á lla m i és egészségügyi irá n yító szervekkel va ló előzetes ko n zu ltá ció utón — m in ta ­ vételes e ljá rá s s a l ku ta tta a m unkások, a fa lu si népesség egészségügyi helyzetét, ill. a gyerm ekegészségügy szervezetét. Az ip a ri m unkások egészségügyi helyzetét tízezer m unkás kikérdezéses vizsg á la tá val m érték fe l. A fa lu si lakosság esetében az egész család képezte az in te rjú -m ód sze rű vizsg á la t m egfigyelési egységét. Az a d a to k össze­ gezése a la p já n vizsgálták az egyes betegségek e lő fo rd u lá si g y a k o ris á g á t a nem és a kor füg gvé n yé b e n . G ra fiko n o kka l is szem léltetve ism ertetik a népesség felosztását az egészségi á lla p o t négy cso p o rtja a la p já n , korcsoportonként. Ebből k itű n ik , hogy

398

IRODALOM

a kor e lő re h a la d tá v a l csökken az első cso p o rtb a ta rto zó k (az egészségesek) aránya. A négy csoportba sorolás ism érveit — sajnos — nem közlik. Ja. M in d lin , G. Kraeva, N. Szim onova, A. M ozgov, I. Colubev, V. Ivanov, D. G ro ­ mov, V. V o lo d in ,,A szív- és érrendszeri m egbetegedések gyó g yítá sá t szolgáló speciális egészségügyi szervezet vizsg á la tá n a k m ód sze rta na " c. közölnek ta n ulm á n yt. A S zovjetunióban az egészségügyi e llá tá s egyik le g n a g yo b b p ro b lé m á ja a szív­ es érrendszeri m egbetegedésben szenvedők gyógyítása. Ezt a m unkát kívánja segíteni a szerzők á lta l végzett rep re ze n ta tív vizsg á la t. Az a d a tfe lv é te l a moszkvai kó rh á za k­ ban á p o lt hip e rtó n iá s, ste n oca rd ia s és in fa rktu sb a n szenvedő betegekre te rje d t ki. A vizsg á la t cé lja az volt, hogy fe lm é rjé k a fe lso ro lt betegségekben szenvedők e llá ­ tá sá t szolgáló speciá lis egészségügyi szervezet m űködésének hatékonyságát. A kérdőív ta rta lm a z o tt egy á lta lá n o s részt, am ely a betegek d e m o g rá fia i a d a ta i­ ból, fo g la lk o z á s á b ó l, az e d d ig i kó rtö rté n e tb ő l á llt. A to vá b b i kérdések az a kko r fe n n ­ á lló betegségre vonatkoztak. Az a d a to k n a g yob b részét a kó rla p o kb ó l á lla p íto ttá k meg, kisebb részére in te rjú -m ó d sze rre l kerestek választ. Lényeges része volt a vizsgá­ la tn a k tö b be k között a betegség első je lentkezése id ő p o n tjá n a k , ill. az első orvosi kezelés fo rm á já n a k m e g á lla p ítá sa . Ezenkívül az első d ia g n ó zis helyességének e lle n ­ őrzésre a ren d e lő in té ze ti és a későbbi kórházi d ia g n ózis összehasonlítása a la p já n , a te rá p ia h a tékonyságának vizsg á la ta a ko rtö rté n e t segítségével. A vizsg á la t fo g la l­ kozott a m unkaképesség csökkenésének kérdésével, ill. a keresőképtelenség és a re h a ­ b ilitá c ió p ro b lé m á iva l is. 0 . Frolova, T. B ondarenko, L. K a sirina, M. N ik itin a , О. N iko la e v, O. M hita ro v, V. Petuhov, V. Szkorm in: „A z an ya - és csecsem ővédelem s zo ciá lh ig ié n ia i a s p e k tu s a i­ nak v iz s g á la ta " — m ódszertani m egközelítés. Jelenleg a következő kérdések á lln a k a kuta tóm u n ka k ö z é p p o n tjá b a n : a p e rin a tá lis h a lá lo zá sok m egelőzése, a koraszülé­ seket elő id é ző s z o c iá lis -b io ló g ia i tényezők vizsg á la ta , a terhesgondozás szerepe a m ag za ti h alálozások elkerülésében, a szívbetegségben szenvedő anyák te rh e sg o n d o ­ zása, a koraszülöttek orvosi e llá tá sa 3 éves korig, az óvodás korú gyerm ekek egész­ ségügyi e llá tá sa , a nők m unka- és éle tkö rü lm é n yei. Az e m líte tt té m á kb a n m intavételes e ljá rá ssa l kom plex ku ta tá so ka t végeznek tö b b tudom ányos intézet és k lin ik a i ku ta tóh e ly, ill. kü lönböző szakterületek képviselőinek bevonásával. A vizsg á la to k tö b b városban fo lyn a k e g y id e jű le g , hogy képet ka p ja n a k az országos viszonyokról. Az egyes fe lvé te le k m in ta so ka sá g á n ak kiválasztásánál tö b b ­ fé le m ódszert követtek. A koraszüléssel összefüggő p e rin a tá lis h alálozások vizsgálata esetében a „k o n tro li-c s o p o rt” m ódszert a lka lm a ztá k. A m ódszert B utler nyom án E. Sigan a lka lm a zta először a S zo vje tu n ió b a n. A k o n tro li-c s o p o rto k a t úgy vá la szto ttá k ki, hogy tö b b fé le ismérv szerint is lehetséges legyen az összehasonlítás, tö b be k között a nők kora, csa lá d i á lla p o ta , a terhesség és a szülés sorszáma és a terhesség id ő ­ ta rta m a szerint. Pl. a m unkakörülm ényeknek a koraszülések g ya ko risá g á ra h a tó té ­ nyezőit olyan csoport, ill. k o n tro li-c s o p o rt segítségével vizsgálták, am elyekbe 21—25 éves, házas, krónikus m eg betegedésben nem szenvedő nők kerültek, természetesen e lté rő m unkakörülm ényekkel. M e g á lla p íto ttá k , hogy azon nők körében, a kik nehéz fiz ik a i m unkát végeznek 33,3% , míg a k o n tro li-c s o p o rtb a n 5,6% vo lt a koraszülések aránya. A koraszülöttek egészségügyi e llá tá s á t szo lg á ló szervezet m u n k á já t kohorsz m ód ­ szerrel vizsgálták. Az egyik moszkvai szülőotthon körzetében lakó olyan koraszülöttek fe jlő d é s é t kísérték fig ye le m m e l 3 éves ko ru kig , a kik 1966-ban születtek, és a m eg ­ figyelés időszakában nem költöztek el a körzetből. A vizsg á la t a lá tá m a szto tta azt a hipotézist, am ely szerint a n a g yob b születési súlyú koraszülöttek kisebb arányban b e teg e d n e k meg. E m e g á lla p ítá s t szá m a d a to kka l is illu s z trá ljá k néhány kiem elt m eg­ betegedés g y a ko risá g á n a k p é ld á já v a l. V a la m e n nyi vizsg á la t fe ld o lg o zá si szakaszában fe lh a s z n á ltá k a m odern m a te m a tik a i-s ta tis z tik a i m ódszereket. 1. Katkova, N. Kravcsenko, G. G ra n csa ro va : „ A csa lá d o k term ékenységgel ka p ­ csolatos m ag a ta rtá sá n a k kom plex szo ciá lh ig ié n ia i vizsg á la ta (m ódszertani ta n u lm á n y )."

IRODALOM

399

A szerzők c é lja a term ékenységre ha tó tényezők, s ezzel összefüggésben a n é p e ­ s e d é s p o litik a i intézkedések h a tásm echanizm usának tan ulm á n yo zá sa . Az e lm é le ti m eg ­ közelítésen tú l két tényező szerepét k v a n tifik á ljá k a lakáskörülm ények és az anyagi helyzet ha tásá t. A vizsg á la t a la p ja fia ta l csa lá d o k kohorsz m ódszerű vizsg á la ta négy szovjet városban. A la káskörülm ényeket három ismérv szerint vizsg á ltá k, pontozva ezek é rté k é t: a la ká sh a szná la t jo g cím e (0—10 p o n t), a lakás ko m fo rtfo koza ta , ille tve felsze­ reltsége (0—12 p ont) és az egy fő re eső hasznos a la p te rü le t (0—8 p o n t). Ezek a la p já n a lakáskörülm ények összesített m utatószám a. (J)

a h o l К — ötfo koza tú értékeléshez szükséges súlyok, Ф — a m e g fe le lő ism érv szerinti pontszám , M - az a d o tt ism érv szerinti m axim ális pontszám . Ehhez hasonló skálát á llíto tta k össze az egy fő re eső jö ve d e le m szerinti csoportosítás c é ljá b ó l is. G. G o m e h z k a ja , F. G ajcsuk, N. Szim onova, L. P etuhova: „ A re n d e lő in té ze ti e llá tá s színvonalának és h a tékonyságának vizsg á la ta (m ódszertani ta n u lm á n y ).” A vizsg á la t cé lja azon m ódszerek fe lku ta tá sa volt, m elynek segítségével ja v íta n i le ­ het a já ró b e te g e llá tá s színvonalát. Reprezentatív felm érés a kü lö n b öző g a zd a sá g i­ fö ld ra jz i a d o tts á g o k k a l rendelkező városokban za jlo tt. T em a tiká ja a következő ké r­ déseket fo g la lta m a g á b a n : az orvosok felkészültsége, továbbképzése, az orvosi szak­ csoportok m űködése az a d o tt re n d e lő in té z e tb e n ; az egyes szakorvosok m egterhelése; a m eg fe le lő id ő p o n tb a n re n d e lik-e be a b e teg e ke t e lle n ő rző v iz s g á la tra ; a rendelési id ő m eghatározása és te lje síté se ; az orvoshoz fo rd u ló k tá rs a d a lm i csoport, a b e te g ­ ség je lle g e szerint: az orvosi d ia g n ó ziso k helyessége: az o tth on fe kvő be teg e k orvosi e llá to tts á g a : a körzeti orvosi e llá tá s helyzete. Az orvosok fe lkészültségét az á lta lu k név nélkül k itö ltö tt kérdőívek a la p já n vizs­ g á ltá k , m elyeknek kérdései a továbbképzést, a szakorvosi tá rsa sá g o k m un ká já b a n va ló részvételt, a szakirodalom ta n ulm á n yo zá sá t tu d a k o ltá k . Az orvosi m unka m in ő ­ ségére vo natkozó kérdéseket az osztályvezető főorvos és a te rü le ti vezető főorvos értékelte. A tö b b i kérdésre az orvosi n a p ló k segítségével vá la szo lta k. A vizsgálat a la p v e tő következtetései: a rendelési id ő nincs kellően megszervezve, nem m e g a la p o ­ zott az elle n ő rző vizsg á la t id ő p o n tjá n a k m eghatározása, a körzeti orvosok m eg te r­ helése sokkal n a g yob b az á tla g o s n á l. Az o tth on fekvő be teg e k e llá tá sa — elsősorban a kórházi ág ya k hiánya m ia tt - m e g o ld a tla n . U g ya n a kko r a kórh á za kb a n sok olyan krónikus betegségben szenvedő - fő le g idős - e m ber fekszik, a kinek az o tth o n i e llá ­ tá s á t egészségügyi középkóderek segítségével meg le hetne o ld a n i. A. Szerenko, V. le rm a ko v, I. Lavrova, G. S zobolevszkij: „A z o kta tá si fo lya m a t t a ­ n u lm ányozásának m ódszertana” c. m un ká ja az orvosképzés a ktu á lis p ro b lé m á it tá r ­ g y a lja , kiem elve a vizsgáztatási rendszer m eg vá lto zta tá sán a k szükségességét. /. Trosina, V. Atekszeeva: „A z Ascota típusú e le ktro n iku s gé p ek fe lhasználása a kórházak irá n y ítá s a ” c. ta n u lm á n yu kb a n az Ascota könyvelőgépek felh a szná lá sá n a k m ódszereit ism ertetik, Javasolják a gé p ek fe lh a szn á lá sá t az érdem i egészségügyi m un ­ kában is, noha ez a típus in k á b b a g a zd a sá g i irá n yítá sb a n le h e t hasznos. A kö te te t A. M o h o n 'ko a nem kórház je lle g ű p szich iá tria i intézm ények tevékeny­ ségét ta g la ló m unkája zárja. K. T. PTUHA, M . V.: V ib ra n i p a ci. (V á lo g a to tt művek.) Szerk.: P. I. B a g rij — V. Sz. Sztesenko. Izd. ,,N a u kova d u m ka ", Kiev, 1971. 412 p. M . V, Ptuha akadém ikus, az 1961-ben elh u n yt kivá ló ukrán d e m o g rá fu s gazdag életm űvének elsősorban a statisztika e lm életé n e k és a d e m o g rá fiá n a k szentelt részét ö le li fe l ez az összeállítás, m elyet az U krán Szovjet S zocialista Köztársaság Tudó-

400

IRODALOM

m ányos A k a d é m iá ja a d o tt ki a kivá ló ukrán tudósok élete és m unkássága b e m u ta tá ­ sának szentelt sorozatában. A könyvben V. Sztesenko to llá b ó l szárm azó előszó után P. Pusztohod ism erteti M. V. Ptuha éle té t és tudom ányos tevékenységét. A könyv P tu h á tó l szárm azó része két nagy ké rd é scso p o rtta l fo g la lko zik. Az első „ A d e m o g rá fia i és a népességstatisztika á lta lá n o s ké rd é se i" cím et viseli és a d e m o ­ g rá fia tá rg yá va l és helyével, a n é pességstatisztikában szokásos fő b b csoportosítások­ kal, a d e m o g rá fia i je le n sé g e k és fo lya m a to k vizsg á la tá n a k á lta lá n o s fo rm á já va l, a d e m o g rá fia i je le n sé g ek in te n zitá sá n a k és a kü lönböző á lla p o to k b a n le é lt é le tta rta ­ mok hosszának a m érésével, a n é pességstatisztikában használt m uta tó k részletes je l­ lemzésével és értékelésével fo g la lko zik. A m ásodik kérdéscsoport „ A d e m o g rá fia i elemzés m e to d o ló g iá ja és m e to d ik á ja " cím a la tt elsősorban a h a la n d ó sá g i és a n u p c ia litá s i tá b lá k ö sszeállításának m ódszertani kérdéseit, a csecsem őhalandóság e l­ m é lyü lte b b viz s g á la tá n a k m ódszereit, a népszám lálások előkészítésének és le b o n yo ­ lítá sá n a k a m ódszertani vo n a tko zá sa it tá rg y a lja . (Ez u tó b b it elsősorban az 1959. évi S zo vje tu n ió b e li népszám lálás ta p a s z ta la ta i a la p já n .) A n u p c ia litá s i tá b lá k elem zésé­ vel ka p cso la tb a n tu d o m á n y tö rté n e ti a d a lé k k é n t részletesen le írja az első ilyen tá b la tö rté n e té t (1925). A csecsem őhalandóság hónapos részletezésű elemzéséhez az 1934. évi és az 1936. évi a d a to k a t haszn álja . A h a la n d ó s á g i tá b lá k elemzése során b e m u ta t­ ja U k ra jn a népességének 1896-1897. évi h a la n d ó sá g i tá b lá já t. Külön fe je ze te t szentel a fe ls ő b b m ate m a tika d e m o g rá fia i a lka lm a zá si le h e tőségeinek a vizsg á la tá ra . F e jte ­ ge tése it m indvégig igen g a zd ag iro d a lm i hivatkozások kísérik. A könyvet a P tu h á tó l szárm azó és az á lta la szerkesztett p u b lik á c ió k n a k a b ib ­ lio g rá fiá ja zárja. A könyv á lta l fe lö le lt tém ák közül ha zá nkb a n elsősorban az á tla g e m b e r d e m o ­ g rá fia i é le tra jz á n a k a kid o lg o zá sáva l ka p cso la to s g o n d o la to k v á lta k Ptuha nevével k a p cso la tb a n ism ertté. Ezeket a g o n d o la to k a t ebben az összeállításban az első ké r­ déscsoportnak a d e m o g rá fia i je le n sé g ek és fo lya m a to k v iz sg á la tá n a k á lta lá n o s fo r ­ m á já t tá rg y a ló fe je ze te re p ro d u k á lja . A d e m o g rá fiá b a n v a ló já b a n n a p ja in k ig is v i­ szonylag e lh a n y a g o lt, töredékes je lle g ű m a ra d t a n n ak a tanulm á n yo zá sa , hogyan a la k u l é letünk fo lya m á n a kü lönböző n é p m o zg a lm i események száma, g yakorisága és m egoszlása, és a kü lö n b öző (nő tle n , ill. h a ja d o n , házas, özvegy, elvált, is ko la ­ lá to g a tó , g a z d a s á g ila g aktív, g a z d a s á g ila g inaktív, egészséges, beteg stb.) á lla p o to k ta rta m a , az összélettartam on b e lü li a rá n ya és az ö sszélettartam n a g yságával va ló összefüggése, h o lo tt e kérdések igen nagy é rd e klődésre ta rth a tn a k igényt, tisztá zá ­ sukra p e d ig éppen a d e m o g rá fia i elemzés m ódszertani a p p a rá tu sa kivá ló a n alkalm as. A d e m o g rá fia i é le tra jz m a g a a lko tta m o d e lljé n e k g y a k o rla ti fe lé p íté sé t, tényleges a d a to k a la p já n va ló kiszám ítását Ptuha — e lé g g é pesszim ista m ódon — „e g y e lő re e lé rh e te tle n id e á ln a k " m inősítette. „M essze á llu n k a d e m o g rá fia eme á tfo g ó m o d e ll­ jé n e k még je le n té kte le n részben va ló kitö lté sé tő l is — írta —, és el kell ism ernünk, hogy a h a la d á s ebben a te kin te tb e n a m últ század m ásodik fe le nagy e lm életi és g y a ­ k o rla ti d e m o g rá fu sa in a k és u tó d a in a k várakozásához képest nem n a g y." Ptuha könyvének fő b b á lta lá n o s erényei között e m líte n d ő az á lta la vizsg á lt ké r­ dések igen ala p o s tu d o m á n ytö rté n e ti m egközelítése, am i az 6 esetében nemcsak a hazai, hanem a k ü lfö ld i sza kirod a lo m vonatkozó e redm ényeinek az igen részletes b e m u ta tá s á t és k ritik a i értékelését is je le n ti. Nem le b e csü le nd ő érdem a fe lm e rü lő kérdések rendkívül töm ör, m égis világos, szabatos tá rg y a lá s i m ód ja és az a biztonság, m ellyel a nem egyszer szerteágazó felsőfokú m a te m a tika i ism ereteket ig é n ylő d e m o ­ g rá fia i elem zéseket végzi. P tuha 1919-től 1938-ig, va la m ivel tö b b m int tize n kile n c éven á t a g rá fiai Intézet ig a z g a tó ja volt, tö b b fia ta l d e m o g rá fu st képzett ki, nevelt három könyvéért is m agas kitü n te té st ka p o tt. Több nem zetközi szervnek S ta tisztika i Intézet, ENSZ S ta tisztika i B izo ttsá g a ) v o lt ta g ja és igen aktív

Kievi Dem ofe l. Életében (N em zetközi m unkatársa. V . V. E.

IRODALOM

401

Studies in dem ography. Essays p re se n te d to S. C h andrasekhar. (Szerk. A. Bose - P. B. D esai — S. P. Jain) (G yűjtem ényes ta n u lm á n y k ö te t a d e m o g rá fia te rü le té rő l S. C h a n d ra s e k h a r tiszteletére.) - The Univ. of N. C a ro lin a Press - A lle n a nd U nw in. C h a p e l H ill -

London, 1972. 579 p.

A kötet h a rm in c szakta nu lm á n yt és egy C h a n d ra se kh a r professzorról íro tt cikket fo g la l m ag á b a n . A ta n ulm á n yo k szerzői ism ert in d ia i és k ü lfö ld i tudósok - a n tro ­ pológusok, d e m ográfusok, orvosok és közegészségügyi szakem berek, közgazdászok, szociológusok és statisztikusok. A kö te tet S rip a ti C h a n d ra se kh a r professzor, a kiváló in d ia i d e m ográfus, India ko rá b b i egészségügyi és családtervezési m inisztere tiszte le ­ tére, 51. születésnapja a lk a lm á b ó l p u b lik á ltá k , népesedési és családtervezési m un­ kássága széles körű elism eréseként és m élta tá sa ké n t. A könyv nyolc részre ta g o ló d ik . Bevezetőjét Ashish Bose, a D e lh i-i Egyetem G a zd asá g i Növekedéssel fo g la lk o z ó Intézetének m unkatársa írta : „D e m o g rá fia i ku ­ ta tá s In d iá b a n : 1947—1969” cím m el. A szerző részletesen vizsg á lja a d e m o g rá fia i kutatás fe jlő d é s é t In d iá b a n az ország fü g g e tle n n é válása óta. F og la lko zik az a d a t­ gyűjtés és az a d a to k elem zésének fe jlő d é séve l és a rra a m e g á lla p ítá sra ju t, hogy az e lé rt je le n tő s eredm ények e lle n é re sem m on d h a tó kie lé g ítő n e k a d e m o g rá fia i kutatás á lla p o ta . Számos to vá b b i ku ta tásra van még szükség, és a fe lvé te le ke t össze kell h a n g o ln i a tervezéssel és a n é p e se d é sp o litiká va l. A bevezetőn kívül h a t tém a köré cso portosulnak a ta n u lm á n y o k : népesség és g a zd asá g i növekedés (három ta n u lm á n y), népszám lálások elemzése (négy ta n ulm á n y), az elemzések és a m odellek módszerei (igen te kin télyes részét a lk o tja a könyvnek, tíz ta n u lm á n n y a l), családtervezés és n é p ese d é sp o litika (a ta n u lm á n ykö te tb e n a le g ­ n a g yob b te rje d e le m m e l szereplő rész, kile n c ta n u lm á n n y a l; a népesség egyes cso­ p o rtja in a k v iz s g á la ta i (hét ta n u lm á n y ); nem zetközi vá n d orlá s (egy ta n ulm á n y). A kötet n yo lca d ik része S a ra d in d u Sanyal a Y o ja n a c. in d ia i fo ly ó ira t (az In d ia i Korm ány T ervbizottságának la p ja ) főszerkesztőjének cikké t ta rta lm a zza C handrasekhar professzorról „ S rip a ti C handrasekhar, az em ber és h iv a tá s a " cím m el. A cikk írója nagy fig y e lm e t szentel C h a n d ra se kh a r családtervezési m u n ká já n a k és In d ia egészségügyi és családtervezési m inisztereként végzett sokirányú tevékenységének, n é p e se d é sp o liti­ kai ko n c e p c ió já n a k . A k ö te t C h a n d ra se kh a rró l szóló részét C h a n d ra se kh a r 1937-1970 között írt m űveinek b ib lio g rá fiá ja , to vá b b á é letének fő b b esem ényeit fe ltü n te tő krónika egészíti ki. V égezetül a könyv a közrem űködő a d a tá t közli.

szerzők

m unkásságának

néhány fo n to sa b b

Egy rövid ism ertetés keretében nem nyílik lehetőség a rra , hogy a gyűjtem ényes kötetben m e g je le n t ta n u lm á n yo ka t b á rm ily röviden is bem utathassuk. így csak néhány olyan d o lg o z a tra hívjuk fel a fig ye lm e t, am ely tém aválasztása ill. m o n d a n iva ló ja m iatt kie m elen d ő n e k tű n ik. „ A m ezőgazdaság szerepe a népesedési p ro b lé m a m e g o ld á sá ­ b a n " c. ta n u lm á n y á b a n Joseph J. S prengler, a D uke Egyetem N épesedési Kutatási P ro g ra m já n a k ig a z g a tó ja a m ezőgazdasági fo rra d a lo m eredm ényeinek és a népesség növekedése k o n tro lljá n a k k o m b in á lá sá t ta rtja a népesedési p ro b lé m a jö vő b e li m eg­ o ld á sá n a k, különös te k in te tte l In d iá ra . A d e m o g rá fia i tényezőknek a fejlesztési te r ­ vekbe v a ló beillesztését hangsúlyozza R anjan K. Som, az ENSZ A frik a i G azdasági B izottsága Népesedési K ö zp o n tjá n a k ig a z g a tó ja , „D e m o g rá fia i tényezők az a frik a i országok g a zd asá g i és tá rs a d a lm i fe jlesztését e lő irán yzó tervezésben" c. ta n u lm á n y á ­ ban. Larissza Knyazsinszkaja, a S zovjetunió Tudom ányos A k a d é m iá ja Nem zetközi M u n ka ü g yi Intézetének m unkatársa „ A fe jlő d ő országok népsűrűségének növekedése: re g io n á lis különbségek, p ro b lé m á k és m egközelítések" c. d o lg o z a tá b a n fo g la lko zik tö b b e k között az u rb a n izá ló d á s kérdésével és a családtervezésnek a tá rs a d a lm i­ g a zd asá g i á ta la k ítá s fo ly a m a tá b a tö rté n ő beillesztésével. Á tte kin té st ad az in d ia i n é p ­ szám lálásokról A. C h a n d ra Sekhar, az in d ia i népszám lálás korm ánybiztosa és S. P.

IRODALOM

402

Jain, a P a th fin d e r A la p ítvá n y konzultánsa, „F é lm il l iá rd o t szá m lálun k” , ill. ,,Az in d ia i népszám lálások néhány p ro b lé m á ja ” c. cikkében, A d e m o g rá fiá v a l, m int tu d om á n n ya l fo g la lk o z ik M. V. G eorge, a K a n a d a i S ta tisztika i H iv a ta l osztályvezetője „D e m o g rá fia : egy fe jlő d ő m u ltid is z c ip lin á ris tu d o m á n y” c. d o lg o za ta . N a th a n Keyfitz, a k a lifo rn ia i Berkeley Egyetem d e m o g rá fia professzora „K övetkeztetés a születések számára a ko r­ m eg o szlá sb ó l" cím m el a B ra s s -C o a le és a C o a le -D e m é n y m odell a lka lm a zá sá t m u­ ta tja be. „M a rx izm u s és a születésszabályozás" cím m el írt ta n u lm á n yt a kötetbe B. C. U rlanis professzor, a S zovjetunió T udom ányos A k a d é m iá ja K ö zg a zd a sá g tu d o ­ m ányi Intézetének m unkatársa, a m elyben a születéskorlátozással kapcsolatos m arxista á llá s p o n to t fe jti ki tö rté n e ti a sp ektusban és ism erteti a szovjet nép ese d é sp o litika és családtervezés je lle m ző vonásait. P h ilip M. H auser, a C h ic a g o -i Egyetem N épesedési K u ta tó K ö zp o n tjá n ak ig a z ­ g a tó ja „N e m családtervezési eszközök a születésszabályozásban” , Kingsley Davis, a k a lifo rn ia i Berkeley Egyetem professzora „N é p e s e d é s p o litik a ; a je le n le g i p ro g ra m o k sikerének le h e tő sé g e irő l” közöl d o lg o z a to t a kötetben. P, B. Desai, a D e lhi Egyetem G a zd asá g i Növekedéssel fo g la lk o z ó Intézetének m unkatársa ugyancsak fig ye le m re m éltó ta n u lm á n y t p u b lik á lt „In d ia n é p e se d é sp o litiká já n a k p e rs p e k tív á ja " cím m el. Talán e néhány pé ld a is a lka lm a s a C h a n d ra se kh a r professzor tiszteletére k i­ a d o tt d e m o g rá fia i ta n u lm á n y k ö te t sokrétűségének illu sztrá lá sá ra és a nnak szem lél­ tetésére, hogy a kötetben p u b lik á lt ta n u lm á n yo k a fe jlő d ő országok és ezen belül is In d ia népesedési p ro b lé m á in a k m eg o ld á sá t szo lg á ljá k. K. V.

FOLYÓIRATCIKKEK

FARID, S. M .; O n the p a tte rn o f cohort fe rtility . (A kohorsz term ékenységi sém áról.) P o p u la tio n Studies. Vol. 27. 1973. No. 1. 159—168. p, A dem o g rá fu so k régen fo g la lk o z n a k a term ékenység a la k u lá s á n a k függvényszerű m eg adásával. Ennek eredm ényeképpen sokféle m egoldás született. A szerző most o lym ódon o ld ja meg a term ékenység leírását, hogy a kü lö n b öző kohorszok á tla g o s csa lá d n a g ysá g á n a k eloszlása kor és h ázasságtartam szerint egy közös sém ába fo g ­ la lh a tó . Ezt a közös sém át a G om pertz fü g gvé n n ye l lehet közelíteni, am elyhez m in d ­ össze három p a ra m é te r becslésére van szükség. A n g lia , W ales és Svédország b e fe je ze tt term ékenységű kohorszai kum ulatív fe rtilitá s á n a k vizsgálata azt m u ta tja , hogy ezek ugyanazon fü g gvé n n ye l le írh a tó k, csupán a házasságkötési kor b e fo lyá so lja az á tla g o s csa lá d n öve ke d é si sebességet és a végső á tla g o s c s a lá d n ag ysá g o t. Az egyes házasságkötési korra fe lra jz o lt görb é k, am elyek az á tla g o s c s a lá d n a g ysá g o t a h ázasságtartam fü g gvé n yé b e n á b rá zo ljá k, egyszerű lin e á ris tran szfo rm á ció va l fedésbe hozhatók. Az á lta lá n o s íto tt sém át az a d o tt lin e á ris tran szfo rm á ció va l s ta n d a rd iz á lt a d a to k ra dolgozza ki a szerző. A s ta n d a rd iz á lt term ékenységi sém ához b e m u ta tja a G om pertz fü g gvé n y p a ra ­ m étereinek becslését ille tve m egvizsgálja ezen p a ra m é tere k fü g g vé n ye it. A fü g g vé n y­ érté ke ke t összehasonlítja tö b b m e g fig ye lt a d a tta l és úgy ta lá lja , hogy az eltérések je le n té k te le n e k , á lta lá b a n a 0 ,0 5 % -o t nem h a la d já k meg. A m ódszer hasznos eszköz­ nek látszik a term ékenység előrebecslésére, ha e lfo g a d ju k a fe ltételezést, hogy egy kohorsz a d o tt term ékenységi sém ával rendelkezik. Sz. K.

IRODALOM

403

GREGORY, P. R. — CAMPBELL, J. M. — CHENG , B. S.: A sim ultaneous e q u a tio n m od e l o f b irth rates in the U n ite d States. (Az Egyesült Á lla m o k élveszületési ará n yszá ­ m ának szim ultán e g ye n le te kb ő l á lló m od e llje.) - Review o f Econom ics a n d S ta ­ tistics. 1972. No. 4. 3 7 4-380. p.

Az Egyesült Á lla m o k 1910-től 1968-ig te rje d ő id ő so ra i a la p já n becsülték meg az élveszületési arányszám ot m eg h a tá ro zó tényezők m o d e lljé t. A m od e llb e n az e d d ig i kutatásokhoz képest az az új, hogy nem e gyetlen tö b bvá lto zó s regressziós e g ye n le te t becsülnek meg, hanem a változók kölcsönös ka p c s o la ta it leíró tö b be g ye n le te s m od e llt. A becslésre a h á rom fokozatú le g kise b b négyzetek m ódszerét h asználták. A m odell e n ­ d o gén változói a következők: 7. az élveszületési arányszám , 2. az egy fő re ju tó á lla n d ó jö ve d e le m (pe rm an e n t incom e), a m e lye t az kü lö n b ö zte t meg a család fo lyó jö v e d e l­ m étől az a d o tt időszakban, hogy a jö vő b e li jö ve d e le m re vonatkozó vá ra ko zá so ka t is fig ye le m b e veszi, 3. a női g a zd a sá g i a ktivitá si arányszám , 4. a cse csem őhalandósági arányszám . A m od e ll első eg ye nlete az élveszületési arányszám ot fe je zi ki a következő m a ­ gyarázó változók fü g g vé n yé b e n : az á lla n d ó jö ve d e le m , a női g a zd asá g i a ktivitá si arányszám , a csecsem őhalandóság, az iskolai végzettség (a népesség m édián iskolai végzettségi éveinek szám a), az országos m un ka n é lkü lisé g i arányszám , a ne m -fe h ér népesség a rá n ya . A kiszám ított regressziós e g yü tth a tó k e lő je le a fe lté te le ze ttn e k m eg ­ fe le lő : a jö v e d e lm i helyzet pozitívan b e fo lyá so lja a term ékenységet (azokban az években, a m ik o r a népesség jö ve d e lm i helyzete viszonylag jo b b volt, tö b b gyerm ek született, m int azokban , az időszakokban, a m ikor a jö ve d e lm i helyzet rosszabb vo lt), ugyancsak pozitív a k a p cso la t a n e m -fe h ér népesség aránya és a term ékenység között (a n e m -fe h ér nők — a szerzők szerint — azonos körülm ények között na g yob b term ékenységűek). N e g a tív a term ékenység ka p cso la ta a nők g a zd a sá g i a k tiv itá s á v a l (tö b b kereső nő — kisebb term ékenység), az iskolai végzettség em elkedésével, a cse­ c s e m ő h a la n d ó s á g g a l és a m un ka n é lkü lisé g i arányszám m al. Az u tó b b i két változó regressziós e g y ü tth a tó ja igen tá vo l van a s z ig n ifika n cia szinttől, jelezve, hogy hatásuk a születésszám ra csekély. A jö vedelem hatása sem szig n ifiká n s a 10% -os szinten, de e g y ü tth a tó ja n a g yob b a sta n d a rd elté ré sn é l. A le g e rő se b b az iskolai végzettség h a ­ tása, ezen kívül szig n ifiká n s 10% -os szinten a női g a zd asá g i a ktivitá s és a n e m ­ fe h é r népesség e g y ü tth a tó ja . A m ásodik eg ye nlet az á lla n d ó jö ve d e lm e t fe je zi ki a női g a zd a sá g i a k tiv itá s ­ nak, az iskolai végzettségnek, a m un ka n é lkü lisé g n e k és az ip a ri á tla g b é re kn e k a fü g g ­ vényében. Em ögött az a m eg fo n to lá s húzódik meg, hogy az á lla n d ó jö ve d e le m , vagyis az, hogy egy család m ilyennek lá tja vá rh a tó jö ve d e lm e it, az a d o tt id ő sza kb eli á tla g ­ kereseteken kívül fü g g az iskolai végzettségtől (m a g a sa b b iskolai végzettségűek ke­ resete b izto sa bb és valószínűbben e m e lke d ik), a csa ládhoz ta rto zó nők a k tiv itá s á tó l (ha a nők keresők, a kko r na g yob b és bizto sa bb jö ve d e le m re lehet szám ítani), a m un ka n é lkü lisé g tő l, vagyis a g a zd asá g i helyzet b izo n yta la n sá g á tó l. A k a p o tt regreszsziós e g yü tth a tó k e lő je le i m eg fe le ln e k a várakozásnak és szignifikánsnak. A h a rm a d ik eg ye nlet a női g a zd a sá g i a ktivitá si arányszám ot fejezi ki a születési arányszám (tö b b gyerm ek esetén kevesebb kereső nő), a n e m -fe h ér népesség aránya (a n e m -fe h ér között azonos körülm ények m e lle tt tö b b a kereső), a női népesség ko rstru ktú rá ja (a fia ta l fe ln ő tt, 14—44 éves nők n a g yob b a rá n yb a n keresők, m int az id ő se b be k), v a la m in t az á tla g b é r füg gvé n yé b e n . A korstruktúra kivételével a tö b b i vá lto zó k e g y ü tth a tó i szig n ifiká n sa k és a vá rt e lő je lű e k. F igyelm et érdem el, hogy az á tla g b é r e g y ü tth a tó ja pozitív, vagyis a jöve d e le m e m elked é s (A m e riká b a n ) a női g a z­ d a sá g i a k tiv itá s növekedése irá n yá b a n h a tott. Végül a n e g yed ik eg ye nlet a cse cse m ő h a la n d ósá g o t fe je zi ki a jö ve d e le m , az iskolai végzettség, a n e m -fe h ér népesség ará n ya , v a la m in t az egészségügyi e llá tá s (1000 fő re ju tó kórházi ág ya k száma) füg gvé n yé b e n . Az u tó b b i három vá lto zó hatása a cse csem őhalandóságra különösképpen erős: a m ag a sa b b iskolai végzettség és a

404

IRODALOM

jo b b egészségügyi e llá tá s csökkenti, a n a g yo b b n e m -fe h ér népesség p e d ig növeli a csecsem őhalandóságot. A szim ultán e g yenletrendszer előnye, hogy meg lehet b e lő le h a táro zn i a k ü lö n ­ böző vá lto zó kna k nem csak közvetlen, vagyis az első egye nletb e n kife je ző d ő hatását a születési arányszám ra, hanem a közvetett h a tá s a ik a t is, am elyek más változókon keresztül érvényesülnek. Ehhez a m o d e llt re d u ká lt a la kra hozzák és eb b ől kiszám ít­ já k az elaszticitá si m u ltip lik á to ro k a t, am elyek kifejezik, hogy az a d o tt exogén változó 1 % -os változása az élveszületési arányszám hány százalékos vá lto zá sát idézi elő. Eszerint a n e m -fe h ér népesség a rá n yá n a k és az iskolai végzettségnek van különösen erős hatása a term ékenységre. A re d u ká lt a la k b ó l meg lehet ha táro zn i az endogén változók h a tá sá t is egy olyan elaszticitá si e g yü tth a tó a la k já b a n , hogy a kérdéses e n dogén változó e g yenletében szereplő á lla n d ó ta g (tengelym etszet) egy százalékos változása az élveszületési arányszám egye nleté b e n szereplő á lla n d ó ta g hány szá­ zalékos vá lto zá sát idézi elő. Eszerint a jö ve d e lm i fü g gvé n y e lto ló d á sa fö lfe lé a születésszám füg gvé n yn e k elég je le n tő s fö lfe lé to ló d á s á t okozza, te h á t a jö v e d e le m ­ em elkedésnek elég h a tá ro zo tt p ozitív hatása van a term ékenységre. Viszont női g a z d a ­ sági a k tiv itá s függvé n yé n e k fö lfe lé to ló d á sa a születésszám fü g gvényének elég h a tá ­ rozott le fe lé to ló d á s á t eredm ényezi. ö s s z e fo g la lv a a m o d e llb ő l le vo n h ató következtetéseket, azt lehet m ondani, hogy о jöved e le m e m elked é s ceteris p a rib u s pozitívan hat a term ékenységre, az iskolai végzettség és a női g a zd asá g i a ktivitá s növekedése viszont neg atíva n . Kérdés te r­ mészetesen, hogy va jo n a 60-as évek közepén kezdődő term ékenységcsökkenés id ő ­ szakában is érvényesek-e ezek az összefüggések, és hogy más országokban is hasonló összefüggéseket le h e t-e kim u ta tn i. A. R.

ISBISTER, 1.: Birth co n tro l, incom e re d is trib u tio n a n d the ra te of sa vin g : the case o f M exikó. (Születésszabályozás, jö ve d e le m -ú jra e lo sztá s és a m eg ta ka rítá si h á ­ n ya d : M exikó esete.) — D em ography. 1973. No. 1. 85—98. p. A szerző egy rendkívül érdekes g a zd a s á g d e m o g rá fia i m o d e llt m u ta t be. Azt a m o d e llt fe jle szte tte to vá b b , a m e lye t a neoklasszikus H a rro d -D o m a r m o d e llb ő l Coa/e és H o o ve r a la k íto tt ki d e m o g rá fia i célokra. A cikk elsősorban az e lm a ra d o tt országok p ro b lé m á it vizsg á lja , de a m ódszer némi m ódosítással a lk a lm a z h a tó le h e t fe jle tte b b országok esetére is. A vizsg á la t cé lja az, hogy kim utassa a term ékenység csökkené­ sének g a zd asá g i h a tá sá t az erősen szaporodó és g a z d a s á g ila g e lm a ra d o tt orszá­ gokra. A kö zg azdasági m akro m od e lle k m in tá já ra a szerző egy te lje s m értékben in te rd e pendens m o d e llt á llit fel, a m ely fe lö le li egy fe jlő d é sb e n levő gazdaság fő b b je le n ­ ségeit, exogén vá lto zó i között p e d ig szerepel a népességszám és a n n a k m un ka e rő ­ ként fig ye le m b e ve h e tő része. K é tfé le a la p fe lte vé s m e lle tt végez szim u lá ció t a m o­ d e lle l : 1. A term ékenység vá lto z a tla n u l m agas szinten m arad. 2. A term ékenység va la m ilye n hatékony születésszabályozási m ódszer elterjesztése fo ly tá n fokozatosan csökken. — A h a lá lo zá st m in dké t esetben n a g y já b ó l vá lto z a tla n n a k té te le zi fe l. Ennek m eg h a tá ro zá sá b a n a szerző a C o a ie -D e m e n y m odell h a la n d ó s á g i tá b lá ira tám asz­ kodik. A szim ulációs sorozat ta g ja ih o z rendre kiszám íthatók a fő b b g a zd asá g i mu­ ta tó k, és így nyomon követhető a ké tfé le fe jlő d é s hatása. A m odell e g ye nlete i :

ahol M — ip a ri o u tp u t, К - tő ke á llo m á n y, L M — ip a ri m unkaerő, t A La

— id ő tre n d , — m ezőgazdasági ou tpu t, — m ezőgazdasági m unkaerő* — ip a ri bér,

L игд pA

— összes m unkaerő, — m ezőgazdasági keresetek, — a m ezőgazdasági o u tp u to k á tla g á ra ,

N π /

— a népesség száma, — p ro fit, — beruházások.

A m od e ll te h á t tételez fel.

e lm a ra d o tt,

a la p ve tő e n

ö n e llá tó ,

kisbirtokos

m ezőgazdaságot

A szerző az in flá c ió tó l e lte kin t, az ip a ri term ékek á rá t konstansnak té te lezi fel. Egyszerűsítő feltevés, hogy az ip a ri bérek eg ye nlőe k a m ezőgazdasági keresetekkel (a m unkaerő tú lk ín á la ta m ia tt ez a szakképzetlen m unkásokra vá rh a tó a n fenn is á ll), v a la m in t az, hogy a p ro fito t te lje s egészében beruházzák. A csökkenő term ékenységnek ké tfé le hatása v á rh a tó : Csökken az e lta rto tta k száma, ez csökkenti a m ezőgazdasági cikkek irá n ti keresletet és azok á rá t, Nymodon csökken a m ezőgazdasági jö ve d e le m , az ip a ri m unkabér, te h á t nő a p ro fit és a b e ­ ruházásra fo rd íto tt összeg. A m ásik h a tás: a népesség szám ának csökkenésével hosszú távon csökken a m ezőgazdasági m unkaerő, az ö tö d ik eg ye nlet a la p já n nő a m ezőgazdasági jö v e d e ­ lem és így az ip a ri bér is, ez csökkenti a p ro fito t és a beruházásokat. A két hatás közül az erősebb a d öntő, de hogy melyik az erősebb, az időben változik. A szerző a m o d e llt a m exikói g a zd asá g ra k v a n tifik á lja , m ajd m exikói te rm é ke n y­ ségi a d a to k k a l szim u lá ció t végez az 1970-től 2015-ig te rje d ő időszakra. Az egy fő re ju tó b ru ttó nem zeti term ék m in dvé g ig csökkenő term ékenység m el­ le tt m agasabb, a m eg ta ka rítá so k terén a zonban (am i a neoklasszikus e lm é le t szerint azonos a b e ruházásokkal) a viszony nem e g yé rte lm ű : a csökkenő term ékenységű v á l­ tozat 2005-ben m u ta tja a le g n a g yo b b fö lé n y t a m ásikkal szemben, u tá na a zonban a két v á lto z a t eredm ényei ism ét közelítenek egymáshoz, és a szim u lá ció b e fejezte u táni években m ár a m ag a sa b b term ékenységű vá lto za t előnyei d o m in á ln a k.

406

IRODALOM

Az eredm ények a la p já n a szerző a csökkenő term ékenységű vá lto za t fö lé n yé t is­ meri el, b á r leszögezi, hogy ez nem te lje se n egyértelm ű. A cikk röviden tá rg y a l egyéb m o d e ll-v á lto z a to k a t is. Az egyikben fö ld e su ra k u ra ljá k a m ezőgazdaságot, és a term eléstől fü g g e tle n ü l á lla n d ó összegű bé rt fizetnek. Itt a népességszám h a tásá n a k két m echanizm usa közül csak az egyik érvényesül. A m ásodikban n yílta b b g a zd a sá g o t, szabad nem zetközi kereskedelm et tételez fel. Itt új változók és e gyenletek bevezetésére van szükség. A h a rm a d ik b a n zárt g a zd a sá g o t, és szilárd, m esterségesen fe n n ta rto tt ip a ri b é ­ reket té te lez fe l (a korm ányzat vagy a szakszervezetek m unkásvédő s z o c iá lp o litik á ja nyom án). Itt a term ékenység vá lto zá sán a k ké tfé le hatása közül egyik sem tu d érvé­ nyesülni. A harm a d ikh o z képest a negyedik m od e ll csak a b b a n változik, hogy zárt g a z d a ­ ság h elyett nyílta t té te lez fel. A m odell egyik (kikü szöb ö lh e tő ) hiányossága, hogy e lte k in t a keresletnek és a jö ve d e lm e kn e k az ip a ri á ra kra g y a k o ro lt h a tá sá tó l. Az viszont a szerző neoklasszikus közgazdasági szem léletéből fa k a d , hogy n á la a m eg ta ka rítá st te lje s m értékben b e ­ ruházzák. P roblém át okoz a vizsgált időszak hosszúsága" (45 év). D in a m iku san fe jlő d ő g a z ­ d a s á g n á l — a m odell szerint M exikó b ru ttó nem zeti term éke 15-szörösére nő a vizsgált időszakban - te lje se n e lké p ze lh ete tle n , hogy a p a ra m é tere k ne vá lto zza na k meg m ár sokkal h a m a ra b b, és ez a d e term in isztiku s szim u lá ció t rendkívül b izo n ytalan n á teszi. A módszer hiányossága (ez á lta lá b a n vo n a tko zik a szim ulációs m od e lle kre ), hogy csak véges számú variáns összehasonlítását teszi lehetővé, az op tim u m a n a litik u s m e g ta lá lá s á t nem. M in d e n t egybevetve a cikk rendkívül érdekes p ró b á lko zá s a term ékenységi v á l­ tozások d e m o g rá fia i h a tásá n a k ku ta tása terén, és a m ódszer alka lm azá sa új tá v la to ­ kat n yith a t meg a g a z d a s á g d e m o g rá fia szám ára. Sz. B.

PITTINGER, D. B.: An e x p o n e n tia l m od e l o f fe m a le sterility. (A női ste rilitá s e xp o ne n ­ c iá lis m o d e llje .) — D e m og ra p h y. 1973. Vol. 10. No. 1. 113-121. p.

A cikk a női ste rilitá s nehezen m e g ra g a d h a tó p ro b lé m á já v a l fo g la lko zik. A ne­ hézséget az okozza, hogy egy h á za spá rn á l a születés e lm a ra d á sá n a k az oka lehet az, hogy 1. a fé rfi steril, 2. a coitusok ritk u ln a k a kor e lő re h a la d tá v a l, 3. a pe tese jt b io ló g ia i m inősége csökken a kor e lő re h a la d tá v a l, 4. fo g a m zá sg á tlá s tö rté n ik, 5. a nő steril. A szerző á tte k in ti a ré g e b b i p ró b á lko zá so ka t, am elyek elsősorban a korspecifikus s te rilitá s i a rá n y o k a t p ró b á ltá k e xp o n e n ciá lis fü g gvé n n ye l közelíteni, de nem túl sok sikerrel. Ehelyett szerző a ste rillé válás korspecifikus valószínűségét kívánja m e g ra ­ g a d n i, pusztán a p rim e r s te rilitá s t tekintve. A ja v a s o lt m odell :

yx - az x-ik és ( x + 1 ) - ik id ő p o n t közötti ste rillé válás valószínűsége, r — y növekedésének évenkénti ará n ya , a - y értéke X0 id ő p o n tb a n .

IRODALOM

407

A term ékenység m axim ális id ő sza ká t 38 évnek te kin tve a szerző x0-t egyenlőnek vette 12,5-del, y37-e t (teh á t 49,5 exakt é le tko rró l 50,5-re va ló s te rillé válás valószínű­ ségét) pe d ig 1,0-nek te k in te tte . P ró b á lg atá ssa l kereste r és a azon érté ke it, am elyek nem m on d a n a k e lle n t az e m pirikus a d a to kn a k, azaz az egyes korévekben m utatkozó s te rilitá s i a rányoknak. Az íg y k a p o tt eredm ények: a =

0,0002

r =

1,251242

Ezen e g y ü tth a tó k k a l szám olva s te rilitá si tá b la ka p h ató , m elynek a la p já n a szerző közli az egyes korévekre a s te rillé vá lá s valószínűségét, ennek k o m p le m e n te ré t: az egyes exakt éle tko ro kb a n term ékenynek m ara d ó nők szám át (100 ezres kohorszból), az egyes korévek között ste rillé vá ló nők szám át és az összes term ékeny évek számát, a h á tra le vő összes term ékeny évek szám át, va la m in t az egyes é le tko ro któ l egy nő szám ára vá rh a tó term ékeny évek számát. A m odell a szerző szerint sem kie lé g ítő , de m eg fe le lő em p iriku s eredm ények h iá n y á b a n jó szo lg á la to t te h et a ste rilitá s m egközelítésére. " Sz. B.

S N O W D E N , R. — ECKSTEIN, P. — H AW KIN S, D .: S o cia l a n d m e d ica l factors in the use a n d effectiveness o f lU D s. (Társadalm i és orvosi tényezők az IU D -k ha szn álatá b a n és h a té ko n ysá g á b a n.) — Jo u rn a l o f B io so cia l Science. 1973. No. 1. 3 1 -4 9 , p.

A szerzők úgy vélik, hogy m in d e d d ig nem vizsg á ltá k ke llő ké p p e n a pszichoszociális tényezők szerepét az lU D -k h a szn á la tá b a n és h a téko n ysá g á b a n. Az ilyen je lle g ű vizs­ g á la to k a k k o r lehetségesek, ha a felm érésbe b e le k e rü lt nők száma m eg h a la d egy b izo ­ nyos m inim um ot. A viszonylag nagy létszámú sokaságban lehetővé v á lik ritk á b b a n e lő ­ fo rd u ló je le n sé g ek nyom onkövetése is. Az Egyesült K irá lysá g b a n az lU D hatéko n ysá g á t fe lm é rő , ille tve az a b b a n je le n tke ző kü lönbségek o ka in a k fe ld e ríté sé re vá lla lk o z ó vizs­ g á la t azt ta lá lta , hogy egy a d o tt típusú eszköz h a szn álatá va l ka p cso la to s eredm ények, ille tv e eredm énytelenségek sok egyéb m elle tt, pszichoszociális té n yező ktő l is fü g gn e k. A szerzők vizsg á la ta hét központra te rje d t ki. A szakrendeléseken egy rozsda­ m entes a c é lb ó l készült „M 2 1 3 1' jelzésű eszközt p ró b á lta k ki. A felhelyezések száma 3168 volt. A v izsg á la tb a n b izto síto ttá k az utá nkö ve té st és a gyors és m egbízható a d a ts z o lg á lta tá s t, v a la m in t az azonos elvek a la p já n tö rté n ő elemzést. A vizsg á la t c é lja az eszköz h a szn álha tó sá g á na k, h a té ko n ysá g á n a k kiderítése vo lt. A zt ta lá ltá k , hogy az eszköz kevés e lőnnyel rendelkezik a tö b b i haso nló eszközzel szemben. Kilökődési aránya lényegesen jo b b a tö b b i eszköznél, terhességi a rá n ya a zonban v a la ­ mivel m ag a sa b b az á tla g n á l, a vérzések és görcsös fá jd a lm a k m ia tt tö rté n ő e ltá vo ­ lítások száma p e d ig va la m ivel kevesebb m int a tö b b i eszköznél. M e g á lla p ítá s t nyert az is, hogy a kor és a szülési sorszám, va la m in t a tá rs a ­ d a lm i-g a z d a s á g i csoporthoz tartozás m e lle tt a re n d e lő in té ze t je lle g e is befolyáso lja az eszköz h a tékonyságát. Az e ltá vo lítá so k a rá n ya m a g a sa b b vo lt azokon a szakrende­ léseken, a h o l egy nővel nem m in dig ugyanaz az orvos fo g la lk o z o tt. A szerzők e l­ téréseket ta lá lta k két kö zp o nt között a terhességi ráta te kin te té b e n , am e lye ke t nem tu d ta k m egm agyarázni. Ú gy vélik, hogy olyan pszichoszociális tényezők szerepéről van szó, a m e ly e t igen nehéz d e fin iá ln i. Az orvos m eggyőződése az e ljá rá s hasz­ nosságáról és a védekezési mód é rtékéről u g ya nú g y szerepet já ts z h a t az eredm ényes/ eredm énytelen felhelyezések egym áshoz viszonyított a rá n yá b a n , m in t az orvos fá ra d t­ sága. H a so n ló ké pp e n az e lfo g a d ó : a nő m o tivá ció ja is kom olyan szám baveendő. A szerzők a pszichoszociális befolyások to v á b b i e lm é lyü lt v iz s g á la tá t ja va so ljá k.

408

IRODALOM

SPIERS, Ph. S.: F a th e r’s a ge a n d in fa n t m o rta lity. (Az a p a é le tko ra és a csecsem ő­ h a la n d ó s á g ) - Social B iology. 1972. No. 3. 275—285. p.

H árom é vtizeddel e zelőtt Y erushalm y m eg fig ye lte , hogy az egyes anyai k o r­ cso portoknál a halvaszületési arányszám m ag a sa b b m ind a fia ta la b b , m ind az id ő ­ sebb a p á k esetében. Ú ja b b a n N ew com be és T ave n d a le jelezték, hogy v a ló já b a n az anya és az a p a é le tko ra közötti különbség a fontos. A gyerm ekkori h a lá lo zá sokró l és fogyatékos gyerm ekekről szóló ta n u lm á n yu kb a n a veszély h a tá ro zo tt növekedését tu d ­ ták kim u ta tn i, m inél ö re g e b b vo lt az a p a az anyához viszonyítva. Ezt azzal m a g ya ­ rázták, hogy in k á b b az a lacsony tá rs a d a lm i-g a z d a s á g i státussal rendelkező fé rfia k h a jla m o s a k sokkal fia ta la b b fe le sé g e t vá la szta ni. M á sfe lő l, ha az anyák vo lta k id ő se b be k az a p á k n á l, a viszonylagos veszély em e lke d ő tre n d jé t csak m a rg in á lisa n észlelték. A csecsemő é letben m ara d á sá n a k és jó lé té n e k az a p a é le tko rá va l va ló össze­ fü g g é s e it sokáig nem vizsg á ltá k. Az USA Egészségügyi S ta tisztika i K özpontja 100 000 csecsem őkori h a lá lo zá si bizo n yítvá n yt ve te tt össze a m eg fe le lő születési b izo n yítvá ­ nyokkal. A szerző ezeken a bizonyítványokon e lé rh e tő in fo rm á c ió k a t használta fel arra, hogy az anya és az a p a é le tko ra szerint különböztesse meg a csecsem őhalandóságot. Az o ko ka t fa j szerinti b o n tá sb a n is közli, v a la m in t m e g kü lö n b ö zte t veleszületett re n d ­ ellenességet és egyéb okokat. A fehérek és színesek között e lő fo rd u lt h a lá lo k o k ró l készült tá b lá b a n a nem veleszületett rendellenesség m ia tt tö rté n t h a lá le se te kn é l szem betűnő, hogy a h a lá ­ lozási arányszám először m érsékelt esést, azután ú jra em elkedést m utat, a h o gy az a pa é le tko ra e m elkedik. A h o g y fe lté te le z h e tő volt, az arányszám a kko r a le g a la cso nya b b , ha az anya és apa é le tko ra m egegyezik. A ve leszületett rendellenességeknél ugyanez a te n d e n c ia csak a fehérek között fo rd u l elő. Az eredm ények vizsg á la tá n a k leegyszerűsítése érdekében az egyes anyai ko r­ csoportokhoz ta rto zó a p a i ko rcso p o rtoka t fe lo s z to ttá k : fia ta la b b a p á kra , egykorú, le g ­ fe lje b b ö t évvel id ő se b b a p á k ra és ennél id ő se b b a p á kra . M a jd kiszám ították a s ta n ­ d a rd iz á lt halá lo zá si ará n yszá m o kat az a n yá kn á l fia ta la b b , ille tő le g idősebb a p á k esetére a m egközelítőleg egykorú a p á k a d a ta i szerint. Az egyéb h a lálozási okoknál, v a la m in t a ve leszületett rendellenességek h a lá lo k a esetében a s ta n d a rd iz á lt h a lá lo ­ zási arányszám a fe h ére k esetében m inden a n ya i ko rcso p o rtná l következetesen m a g a ­ sabb, a színeseknél többszörösen m a g a sa b b a fia ta la b b és az id ő se b b a p á kn á l, m int az egykorú házaspárok esetében. A három a p a i é le tko r k a te g ó ria összegezett a rá n yszá m a it a szerző úgy ka p ta, hogy d ire k t m ódszerrel e lim in á lta az an ya i é le tk o r ha tásá t. A sta n da rd p o p u lá c ió t m inden esetben az egykorú a p á k cso p o rtja je le n te tte . M ive l a húsz év a la tti a n yá kná l fia ta la b b a p á kra nem le h e te tt arányszám ot m e g á lla p íta n i, a húsz éven fe lü li anyák c s o p o rtjá t használták a fia ta la b a p á k k iig a z íto tt rá tá já n a k m e g á lla p ítá sá h oz. A fia ta ­ la b b és idősebb a p á k k iig a z íto tt rá tá já n a k összehasonlítása a sta n d a rd arányszám ok­ kal m inden esetben szig n ifiká n sa n m uta tta az e lő b b i m a g a sa b b v o ltá t az egyéb h a lá le se te kn é l. A ve leszületett rendellenességek okozta h a lá le se te kn é l csak az a n y á k ­ nál id ő se b b a p á k esete m uta tko zo tt szig n ifiká n sa n m a g a sa b b n a k a fehérek esetében, és m egközelítette ezt a szintet a színeseknél. A szerző a n g lia i, w alesi és U S A -b e li p é ld á k a t idéz, hogy a tá rsa d a lm i k ö rü l­ mények je le n tő sen k ih a tn a k a csecsem őhalálozási arányszám ra ezekkel az e re d m é ­ nyekkel. Nincsenek azonban e lé rh e tő a d a to k e hipotézis d ire k t vizsgálatához. Köztes m egoldás volna, ha az a pa és anya é le tko rá n a k és isko lá zo ttság i szintjüknek össze­ fü g g é s e it vizsgálnák. Több á lla m b a n ezeket az a d a to k a t rávezetik a születési b izo ­ nyítványra. N o rth C a ro lin a á lla m b a n 1968-ban b e je g yze tt születések a d a ta it használva a szerző kiszám ította a már e lőzőleg ism e rte te tt ko rcsoportokra az a pa és anya iskola-

IRODALOM

409

zo tts á g á t években kifejezve. Az egyes an ya i ko rcso p o rtokn á l a fia ta la b b és idő se b b a p á k isko lá zo ttság i szin tjé t az „e g y k o rú " a p á k isko lá zo ttság i szin tje á tla g á n a k szá­ z a lé k á b a n fe je zték ki, v a la m in t a fia ta la b b és idő se b b anyák isko lá zo ttság i szin tjé t az „e g y k o rú " anya szám aival. Fehéreknél és színeseknél e g ya rá n t kitű n ik, hogy az id ő se b b a p á k és fia ta la b b anyák esetében az isko lá zo ttság i szint a la cso n ya b b m inden a n ya i ko rcso p o rtba n , m int a m eg fe le lő sta n d a rd (ti. az azonos korú szülők szin tje ). A fia ta la b b a p á k és idő se b b a n yá k isko lá zo ttság i szintje ezzel szemben csak ha lvá n yan m u ta t ilyen te n d e n ciá t. Érdeklődésre ta rth a t számot, hogy a fia ta la b b a p a /id ő s e b b anya és id ő se b b a p a / fia ta la b b anya s ta n d a rd iz á lt szintjei először nőnek, azután csökkennek az anya é le tk o ­ rán a k m eg fe le lő e n . E m egfigyelések e lle n tm o n d a n a k az Egészségügyi S ta tisztika i Köz­ p o n t a d a ta it használó tá b lá n észlelt te n d e n ciá n a k, mely szerint az egyéb h a lá lo ko k ka te g ó riá b a n az id ő se b b ap á kho z (vagy fia ta la b b anyákhoz) ta rto zó h a lá lo zá si rátá k növekednek az anya é le tk o rá n a k növekedésével, v a la m in t a fia ta la b b a p á kh o z (vagy id ő se b b anyákhoz) ta rto zó rá tá k esésre h a jla m o sa k. A vele szü le tett fe jlő d é si re n d ­ ellenességek k a te g ó riá já b a so ro lt h a lá le se te kn é l e két egym ásnak e lle n tm o n d ó trend a lig fig y e lh e tő meg. E keresztm etszeti szem szögből a fé rfia k és nők v a la m in t fe h ére k és színesek isko lá zo ttság i szintjének á tla g a 20—29 év között a le g m a g a sa b b , azu tán esik. Ez a m egfigyelés esetleg a közoktatás fe jlő d é sé n e k is tu la jd o n íth a tó , á m b á r va lószínűt­ len, mivel az anya isko lá zo ttság i szintjének vá lto za ta m inden anyai korcso p o rtba n h a sonlóak (ha kevésbé kife je ze tte n is), e b ben p e d ig a közoktatásnak nem lehet szerepe. Természetesen a két a datkészlet, a m e lye t a szerző elemez, egym áshoz nem k a p ­ csolódik, és csak a n a ló g ia a la p já n , e lő vigyázatosan le h e t következtetéseket levonni b e lő lü k. Ennek tu d a tá b a n a zonban meg lehet ko cká ztatn i, hogy az eredm ények ig a ­ z o ljá k a hipotézist, m iszerint az egyéb oko kb ól, nem vele szü le tett ren d e lle n e ssé g bő l eredő h a lá lo k o k b ó l k ia la k u ló csecsem őkori m o rta litá si arányszám nak az a p a é le t­ korával összefüggő v á lto z a ta i sza b á lyta la n tá rs a d a lm i kö rü lm é n ye kb ől erednek. Az a tény, hogy a m e g fo rd íto tt a n a ló g iá k nem vo lta k te lje se n konzisztensek (az is k o lá ­ zo ttsá gi szint néhol a v á rtn á l m ag a sa b b vo lt stb.) azzal m agyarázható, hogy az isko la i végzettség a le g in k á b b releváns tá rs a d a lm i körülm énynek csak in d ik á to ra . Ez a körülm ény a jö ve d e le m . Például a csa lá d i jö ve d e le m és a p o szt-n e o n a tá lis (1—12 h ó napos kor közötti h a lálozás) ha lá lo zá si arányszám ok az anya é le tko rá va l k ife je ­ zetten e lle n té te s g ö rb e v o n a lú összefüggést m uta t (Egészségügyi S ta tisztika i Központ, 1968; H e ady és m unkatársai 1955; N ew com be 1965). A ve leszületett rendellenességek halá lo zá si arányszám ai esetében haso nló tren d hiánya azt s u g a llja , hogy a tá rs a d a lm i körülm ényeknek itt kevesebb szerepük van. V. J.

THIRLWALL, A. P. : A Cross Section Study o f P o p u la tio n G row th a n d the G row th of O u tp u t a n d Per C a p ita Incom e in a P ro d u ction F unction Fram ew ork. (Kereszt­ m etszeti ta n u lm á n y a népességnövekedésről, a term elés növekedéséről és az égy fő re eső jö v e d e le m rő l egy term elési fü g gvé n y keretében.) — The M an ch e ste r S chool o f Econom ic a n d S o cia l Studies. 1972. No. 4. 339—356. p. Szakem berek g ya kra n h a n g o z ta tjá k , hogy a gyors népességnövekedés a term elési eredm ények és az életszínvonal növekedésének g á tja , különösen a kevéssé fe jle tt o rszágokban. Többnyire azzal érvelnek, hogy a népességnövekedés a kadályozza a tő ke fe lh a lm o z á s t és a term elékenység növekedését, ille tve a népességnövekedés és a term elékenység növekedése nincsenek egym ással pozitív ko rre lá ció b a n . A szerző ta n u lm á n y á b a n ezeket a feltevéseket vizsg á lja meg egy szabadon é rte l­ m ezett nem zetközi term elési fü g gvé n n ye l ka p cso la tb a n , felh a szná lva egyrészt a né9 Demográfia

IRODALOM

41Û

pességnövekedés és a tő ke keletkezése közti ka p cso la t je le it, másrészt a népesség­ növekedés és a term elékenység-növekedés összefüggéseit. A szerző so ko ld a lú vizsg á la to k során - m iközben elem zi 23 kevéssé fe jle tt és 17 fe jle tt ország a d a ta it — e lju t a rra a következtetésre, hogy a népesség n ö vekedé­ sének lela ssu lá sá t követően a te lje s term elés visszaesését a tő ke felh a lm o zá ssa l és a te ch n ika i fe jlő d é s növelésével lehet m eg a ka d á lyo zn i. A népességnövekedés és a te r­ m elékenység növekedése közötti ka p cso la t szerinte a kevéssé fe jle tt országokban erős, le g fe lje b b m ib en lé te nem te ljesen világos. Végeredm ényben arra a következtetésre ju t, hogy a népességnövekedés fé k e ­ zésére szükség lehet a túlnépesedés m eg a kadályozása, a jö ve d e lm e k növelése vagy az élelm iszerkészletek növelésére fo rd íto tt e n e rg ia m eg ta ka rítá sa m ia tt, de nem in ­ d o k o lja az egy fő re eső term elés vagy az életszínvonal csökkenése. V é g ü l fe lh ívja a fig y e lm e t a népességnövekedés-életszínvonal ka p cso la t v izsg á la tá b a n elkö ve the tő h ib á ra és fo n tosn a k ítéli a népességnövekedés-term elékenységnövekedés ka p cso la t e x p lic it fe ltá rá sá t, ' Sz. K.

DEM O G R ÁFIÁI FOLYÓ IRATSZEMLE

DEM O G RAFIE a Csehszlovák Szövetségi S ta tisztika i H iva ta l fo ly ó ira ta

1973. No. 1. KA ZIM O U R , 1.: A „D e m o g ra fie ” 15. é vfolyam ába lép. IURECEK, 1 .: A csehszlovák népesség kor- és ga zd asá g i s tru ktú rá ja nem zetiségek sze­ rint. RYSAVY, Z.: Lakónegyedek n a g ysá g stru ktú rá ja . STEKER, A .: T öbbgyerm ekes csa lá d o k p ro b lé m á i. N O V Á K O V Á , B.: A városok m ig rá ció s h á ttere a Cseh S zocialista K öztársaságban. SCHOLLER, V, — STUPKOVÁ, E.: A nem kívánt gyerm ek a csa lá d b a n . SRÁMEK, Z.: A ke rü le ti házassági ta n á csa d á si h iva ta l tevékenysége Ceské B u d e jo vice-ben, SRB, 1.: Prága külvárosi népességének h a la n d ó sá g a a 18. sz. m ásodik fe lé b e n és a 19. sz. első fe lé b en . SRB, V .: Természetes népm ozgalom C sehszlovákiában 1970-ben, nem zetiségek szerint.

D EM O G R AP H Y az A m e rika i N épességi Társaság fo ly ó ira ta

1973. Vol. 10. No. 1. BO Y D , M. ; Foglalkozási m o b ilitá s és term ékenység L a tin -A m e rika m e tro p ó lisi te rü le ­ tein. ALVIREZ, D .: Az egyházhoz va ló fo rm á lis ta rto zá s és a vallásosság hatása az Egyes-ült Á lla m o k b a n é lő m exikói ka to liku so k term ékenységének a la ku lá sá ra .

IRODALOM

411

M AZUR, P.: A szovjet nők term ékenysége és g a zd a sá g i függősége. GUEST, A. M .: Városnövekedés és népsűrűség. G IBSO N , C. : U rb a n iz á c ió Ú j-Z é la n d b a n : összehasonlító elemzés. ISBISTER, 1.: Születésszabályozás, jö ve d e le m -ú jra e lo sztá s és a m eg ta ka rítá si hányad M exikó esete. POTTER, R. G .: — M ASNICK, G, S. — GENDELL, M. : A postm enorrheás és a p o s tp a r­ tum fo g a m zá sg á tlá si s tra té g iá k összehasonlítása. PITTENGER, D. B.: A női ste rilitá s e xp o n e n ciá lis m od e llje.

DEM O STA a Csehszlovák Szövetségi S ta tisztika i H iva ta l D e m o g rá fia i Intézetének fo ly ó ira ta

1973. No. 1. PO KO RNY, 1. : A csehszlovák g a zdaság fe jlő d é sé és a terv te ljesítése 1972-ben. KUX, J.: A usztria, Csehszlovákia, F ranciaország és M agyarország ip a ri m un ka te rm e ­ lékenységének összehasonlítása. JAN O U TO VÁ , B.: A nők védelm e C sehszlovákiában. SRB, V .: A Csehszlovák D e m o g rá fia i Társaság 1972-ben, A csehszlovák tá rsa d a lo m fe jlő d é sé n e k egy évtizede.

POPULATION a Francia D e m o g rá fia i Intézet fo ly ó ira ta

1973. No. 2. C H A U V IN , R.: Az á lla tv ilá g d e m o g rá fiá ja . HENRY, L.: A házasságkötés és az első szülés közti in te rva llu m . H ib á k és korrekciók. LERIDON, H .: „A z em beri term ékenység b io m e tria i a sp e k tu s a i" és „S zületési a rá n y ­ szám, évszakok és g a zd asá g i k o n ju n k tú ra ” — az I.N.E.D. két ta n u lm á n y á n a k is­ m ertetése. BOURCIER de CARBO N, Ph.: Az a lg é ria i népesség előreszám ítása 2001-ig. GOKALP, C .: A Törökországból Európa és különösen Franciaország fe lé irá n yu ló k i­ vándorlás. JAEGER, G .: Egy k ö z é p -a frika i fa lu népességének a n tro p o -szo ciá lis és g e n e a ló g ia i vizsg á la ta . PRESSAT, R.: Ázsia d e m o g rá fia i helyzetének a la k u lá s a és n é p e se d é sp o litiká ja . CHESNAIS, J.—C.: Az ö n g yilko ssá gi h a la n d ó sá g a la k u lá s a az egyes ip a ri országokban. H O UDAILLE, J.: K ínaiak A u sztrá liá b a n . HO U D A ILLE , J.: Az in d ia n o p o lis i autóversenyen részt vevő versenyzők h a la n d ó sá g a . HO U D A ILLE , J,: A term ékenység csökkenése C e ylonban.

POPULATIO N a Francia D e m o g rá fia i Intézet fo ly ó ira ta

1973. No. 3. SAUVY, A .: H e n ri Laugier, 1888—1973. (N e kro ló g ). GARLOT, E. : C.I.C.R.E.D. — a nem zeti d e m o g rá fia i ku ta tá so ka t k o o rd in á ló nem ­ zetközi bizottság szervezete és m űködése. C O URG EAU, D .: V á n d o rláso k és te rü le ti leválasztások. CO URG EAU, D .: O rszágos fe lvé tel az iskoláskorú gyerm ekek in te llig e n c ia -s z in tjé rő l. (Az INED ú ja b b k ia d vá n yá n a k ism ertetése.) 9*

412

IRODALOM

TUG AULT, Y .: A m o b ilitá s mérése, ö t ta n u lm á n y a belső vá n d o rlá so kró l (Az INED k i­ a d vá nyá n a k ism ertetése.) SEGALEN, M. — JACQ UARD, A .: A szo cio ló g ia i izo lá ltsá g és a g e n e tik a i izo lá ltsá g . Reprezentatív m egfigyelés F ra n cia o rszá g b a n az elem i iskolai ta n u lm á n yo k b e fe ­ jezésétől a szakm ai tevékenységbe, vagy az egyetem re va ló belépésig. PRESSAT, R.: A d e m o g rá fia i helyzet: F ranciaország. BLAYO, C h.: A házasságok fe lb o m lá s á n a k a la ku lá sa F ran cia o rszá g b a n 1950 óta. RABUT, O .: K ü lfö ld ie k F ra n cia o rszá g b a n . KOESOEBJONO, S. — KO E SO EB JO N O -M IR A, H. : Kenya belső vá n d orlá sa , az 1969-es népszám lálás a la p já n . FOUCHER, L.: B evá n d o rló k és k ü lfö ld ie k A rg e n tín á b a n . BO URG EO IS-PICHAT, ]. : A fra n c iá k szexuális m a g a ta rtá sa . H O UDAILLE, ]. : A háborús p o lg á ri és ka to n a i veszteségek Európában 1814. óta, egy szovjet d e m o g rá fu s (U rlanisz) szerint. HO U D A ILLE , 1.: Az egy orvosra ju tó lakosok száma az N SZK-ban. H O UDAILLE, J.: A tá rs a d a lm i m o b ilitá s Lengyelországban. H O UDAILLE, ]. : A szoptatási időszak ka iró i e g yip tom i nőknél, H O UDAILLE, J.: A D.D.T. és a tá rs a d a lm i osztályok az U S Á -ban. HO U D A ILLE , J.: A k a lifo rn ia ia k és a környezetszennyeződés. HO U D A ILLE , 1.: A válás K a lifo rn iá b a n a sza b a d fo g la lko zá sú a k körében. H O UDAILLE, 1.: Brazil egyetem i h a llg a tó k o rie n tá c ió ja , nem zetiségük és tá rs a d a lm i osztályuk szerint. HO U D A ILLE , J.: Egy retrospektív fe lvé te l B a n g la -D e sh népességéről. H O UDAILLE, J.: A fo g a m zá sg á tlá s Ja p á nb a n . HO U D A ILLE , 1.: A term ékenység le g ú ja b b tre n d je i Ú j-G u in e á b a n .

PO PULATIO N INDEX a P rin ce to n-i Egyetem N é p e ssé gku ta tó Intézetének és az A m e rika i N épességi Társaságnak a fo ly ó ira ta

1972. No. 2. Beszám oló a Népességi Társaság 1972. évi üléséről.

PO PULATIO N STUDIES a Londoni K özgazdasági Főiskola N ép e ssé gku ta tó B izo ttsá g á n ak fo ly ó ira ta

1973. Vol. 27. No. 1. CALDWELL, J, C. — WARE, H .: A családtervezés a la ku lá sa A u sztrá liá b a n . H A R E W O O D , ] . : V áltozások a születésszabályozási m ódszerek a lka lm a zá sá b a n . N A G , M .: Az a n tro p o ló g ia és népesedés p ro b lé m á i és perspektívái. SCHNAIBERG, A .: A g ye rm e k-e lta rto ttsá g fo g a lm a és m érése: a c s a lá d fo rm á ció e le m ­ zésének m egközelítése. JO H N S O N , J. T, - TAN B O O N A N N - CORSA, L,: A családtervezési pro g ra m szüle­ tésekre g y a k o ro lt h a tá sa in a k fe lm é ré se : a születési n yilvá n ta rtá so k és a p ro g ­ ra m -e lfo g a d ó k n yilvá n ta rtá s a in a k közvetlen egyeztetéséből nyert előzetes e re d ­ mények. WEN, L, L.: A term ékenység csökkenésének id ő b e li és té rb e li elemzése Taiw anon. M AZUR, D. P. : A házasság és isko lá zo ttság és a term ékenység közti összefüggés a S zovjetunióban. POOL, D. /.; Az ú jzé la n d i m aorik né p m o zg a lm i a rá n yszá m a in ak becslése — a 19. sz. közepétől az I. v ilá g h á b o rú ig . RITCHEY, P, N .: A nem D é li Á lla m o k b ó l szárm azó négerek term ékenysége: az I960, évi A m e rika i C sa ládnövekedési V iz s g á la t (G AF) eredm ényeinek az 1967. évi G a z­ d a sá gi Lehetőségek F elvétele (SEO) a d a ta iv a l v a ló együttes fe lü lvizsg á la ta .

IRODALOM

413

SULLIVAN, J. M. : A h a lá lo ko k b efolyása a h a la n d ó sá g kor szerinti a la k u lá s á ra , kü­ lönös te k in te tte l T aiw anra, FARID, S. M .: A kohorsz-term ékenységi sém áról.

STUDIA DEM O G RAFICZN E a Lengyel Tudom ányos A ka d é m ia D e m o g rá fia i B izo ttsá g á n ak fo ly ó ira ta

1972. No. 30. VIELROSE, E.: Csecsemő- és gye rm e kh a la nd ó sá g N ig é riá b a n . ZAR M IN , O .: D e m o g rá fia és szociológia. NAG UR SKI, T.: A Lódzi V a jd a sá g kisvárosi népességének fe jlő d é se. M IERKO W , A. M .: A S zovjetunió népességének száma és re p ro d u kció ja . SKRETOWICZ, B.: Egy fa lu si te rü le t (K lem entow ice) d e m o g rá fia i elemzése. N A M Y LO W S K A , M .: A Lengyel N épköztársaság 25 éves fe n n á llá s a a la tt m eg je le n t d e m o g rá fia i iro d a lo m . ROSSET, E.: F olya m a tb an levő ku ta tási m un ká la to k a jo g i szabályozásnak a te rm é ­ kenységre k ife jte tt h atásáról. D A BROWSKI, H .: Tudom ányos ko n fere n cia a népesség- és te le p ü lé s fö ld ra jz tá rg y á ­ ban.

IN D E X 25.191

DEM OGRAFIA M egjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő: Dr. Szabady Egon Szerkesztőség: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, 1053 Budapest Veres Pálné utca Telefon: 181-609 Kiadóhivatal: Budapest II., Keleti Károly utca 18/b. Telefon: 358-530 Kiadásért felel a Statisztikai Kiadó V á lla la t igazgatója Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi H írlapirodánál (KHI. Budapest V., József Nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI. 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. 'Előfizetési díj félévre 52,— Ft, egész évre 104,— Ft Postai irányílószámunk: 1053

SZÜV Nyomda 73,1651 Felelős vezető: M ihályi Zoltán