Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft

Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. Az információs és tudásgazdaság fejlôdése, a gazdaság informatizálása, a termelés és a szolgáltatások informatizálása, korszerû információ- és tudásmenedzsment eszközök megjelenése a vállalatoknál

Virtuális-tér Figyelo Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 17. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére

2001. december 1

A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. készítette.

A kutatás szakmai vezetoje az IKT Kft. részérol:

Dr.

Vajdáné

Dr.

Horváth

Piroska A tanulmányt készítették:

Dr. Vajdáné dr. Horváth Piroska Szego Károly Vörös Tibor

Budapest, 1117 Dombóvári út 17-19. Tel.: (36 1) 204-2951 / (36 1) 204-2970 Fax: (36 1) 204-2953 E-mail: [email protected]

2

TARTALOM VEZETOI ÖSSZEFOGLALÓ ..............................................................................................................5 1

BEVEZETÉS...............................................................................................................................12

2

ELLÁTOTTSÁG IT ESZKÖZÖKKEL ...................................................................................15 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7

3

HASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉPEK TÍPUSA.......................................................................................15 A SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ALKALMAZOTTAK ARÁNYA.................................................................18 INTRANET ELÉRHETOSÉGE ....................................................................................................19 EXTRANET ELÉRHETOSÉGE ...................................................................................................20 INTERNETES KAPCSOLATTAL RENDELKEZO VÁLLALATOK SZÁMA ........................................21 HONLAPOK ELTERJEDTSÉGE .................................................................................................22 ÁTTEKINTÉS AZ IT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁRÓL ..............................................................23

IT ESZKÖZÖK HASZNÁLATA ..............................................................................................25 3.1 ALKALMAZÓI KÖR ................................................................................................................25 3.2 INFORMATIKAI TÁMOGATOTTSÁG VÁLLALATI FOLYAMATOKNÁL ........................................27 3.2.1 Adatok beszerzése ...........................................................................................................27 3.2.2 Informatizált folyamatok.................................................................................................28 3.2.3 Integrált informatikai hattér ...........................................................................................30 3.2.4 Extranet és intranet használata ......................................................................................31 3.2.5 Döntéstámogatás ............................................................................................................33 3.2.6 Adatbányászat.................................................................................................................34 3.3 INTERNET ÉS MÁS ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOK ..........................................................35 3.3.1 Honlapok tartalma..........................................................................................................35 3.3.2 Honlapok frissítése .........................................................................................................36 3.3.3 Internetes szolgáltatások.................................................................................................37 3.3.4 Elektronikus beszerzés ....................................................................................................39 3.3.5 Elektronikus értékesítés ..................................................................................................40 3.3.6 Honlapok látogatottsága.................................................................................................41 3.3.7 Hirdetések, e-marketing..................................................................................................42

4

ALKALMAZOTTI INFORMATIKAI ISMERETEK ÉS KÉPZÉSEK................................44 4.1 ALKALMAZOTTI ISMERETEK .................................................................................................44 4.2 OKTATÁSOK ÉS TOVÁBBKÉPZÉSEK .......................................................................................45 4.2.1 Az ECDL vizsga ..............................................................................................................45 4.2.2 Egyéb szoftver-oktatások ................................................................................................46 4.2.3 Oktatások jellege.............................................................................................................46 4.3 OKTATÁSRA, KÉPZÉSRE FORDÍTOTT ÖSSZEGEK ....................................................................46

5

A VÁLLALATI INFORMÁCIÓS KULTÚRA ........................................................................48 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5

6

FINANSZÍROZÁS......................................................................................................................53 6.1 6.2 6.3 6.3.1 6.3.2 6.3.3 6.4

7

A VÁLLALATI INFORMÁCIÓIGÉNY FELMÉRÉSE .....................................................................48 A VÁLLALATI TUDÁSMENEDZSMENT STRATÉGIAI TÁMOGATÁSA .........................................49 INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSMENEDZSMENT TARTALMÁNAK, FOLYAMATAINAK ISMERETE ........50 INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSMEGOSZTÁS A VÁLLALATOKON BELÜL ...........................................52 ÁTTEKINTÉS A VÁLLALATI INFORMATIKAI KULTÚRÁRÓL.....................................................52 BERUHÁZÁSI FORRÁSOK.......................................................................................................53 IT-BERUHÁZÁSOK NAGYSÁGA ..............................................................................................54 DÖNTÉSI MECHANIZMUSOK ..................................................................................................54 A döntéselokészítési fázis ................................................................................................55 A döntéshozatali fázis .....................................................................................................55 Jellegzetes döntési mechanizmusok ................................................................................56 IT-BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSE.........................................................................................57

ÁLLAM SZEREPE.....................................................................................................................60

3

7.1 ELVI HÁTTÉR: AZ ÁLLAM SZEREPE .......................................................................................60 7.2 EMAGYARORSZÁG ...............................................................................................................61 7.3 SZABÁLYOZÁSI LÉPÉSEK, TÁMOGATÁSOK, VÁLTOZTATÁSOK ÉS IGÉNYEK ...........................62 7.3.1 A távközlési piac liberalizálása ......................................................................................63 7.3.2 Digitális aláírás, elektronikus dokumentumok szabályozása, hitelesség kérdése ...........63 7.3.3 Internet szabályozás........................................................................................................63 7.3.4 Infrastruktúra támogatás – magánszemélyeknek ............................................................64 7.3.5 Infrastruktúra támogatás – oktatásban...........................................................................64 7.3.6 Infrastruktúra vállalatoknál............................................................................................64 7.3.7 Elektronikus kormányzat.................................................................................................65 7.3.8 Oktatás támogatása ........................................................................................................65 7.3.9 Széchenyi-terv informatikai pályázatai...........................................................................66 7.3.10 Intelligens régiók, megyék..........................................................................................68 7.3.11 Európai Uniós támogatások.......................................................................................68

4

Vezetoi összefoglaló A globalizálódó világban, a gyorsuló üzleti életben az informatika használata egyre fontosabb, tárgyalások és szerzodések végeredményét befolyásoló tényezo lett. Ma már a vállalatok számára nem csak külön az informatika, a számítógépek és szoftverek világa jelenik meg, hanem az ezzel egyre inkább integrálódó kommunikációs struktúra is. Egy vállalat számára a fennmaradáshoz az üzleti életben, a versenyképesség megorzéséért, új piacok meghódításához szükség van gyors, alapos helyzetelemzésekre, a vállalat helyzetének jó ismeretére, rugalmasságra és termelékenységre. Ezek az elemek pedig mind egy összefüggo, a vállalat céljainak szolgálatába állított – és megfeleloen kihasznált – infokommunikációs háttér létrehozását követelik meg. A tanulmány az információs és tudásgazdaság fejlodésével, a gazdaság informatizálásával, a termelés és a szolgáltatások informatizálásával és a korszeru információ- és tudásmenedzsment eszközöknek a vállalatoknál való megjelenésével, egy összefüggo infokommunikációs háttér nyomába ered, megvizsgálja a rendelkezésre álló adatokat és összefüggéseket, okokat keres a jelenlegi problémákkal kapcsolatban, elsosorban az informatikai oldalra koncentrálva. Az informatikai hardver, infrastruktúra létezését, fejlettségi fokát vizsgáltuk elso lépésként. A tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy bár a jelenlegi hardvereszközök számát növelni és frissíteni kell, azonban egy infrastruktúra alap már létezik Magyarországon. A feladat ennek az infrastruktúrának a továbbfejlesztése. Az állam megfelelo támogatása sokat segíthet ennek a fejlesztésnek a gyorsításában. Megállapíthatjuk, hogy az öt fonél többet foglalkoztató vállalatok számítógépei közül a legtöbb Pentium I-II-es, a gépek mintegy 41 százaléka, Pentium III-IV- es a számítógépek 30 százaléka és 486-os vagy régebbi típus a gépek 29 százaléka. Operációs rendszer szempontjából a legelterjedtebb a Windows rendszer, ennek különbözo verziói futnak a számítógépeken. Jellemzo a Windows 95 és Windows 98, illetve Windows NT használata kis- és középvállatoknál. Az operációs rendszer váltását általában véve jellemzi egy kiváró stratégia. Ágazati bontásban a 2000. évhez viszonyítva a logisztikai, kommunikációs, gazdasági és pénzügyi szolgáltatások kategóriában nott 20 százalékot meghaladóan a hardverberuházás. Régiók szempontjából ismét csak a központi régiók kiemelkedését mutathatjuk ki.

5

Megoldásra vár még a szoftverek jogtisztaságával kapcsolatos problémakör, bár a közép- és nagyvállalatoknál egyértelmuen javuló a helyzet. A felmérések és becslések alapján a vállalati szférában a törvénytelen szoftverhasználat aránya 2001-re 50 százalék körüli. A mikro-és kisvállalatok kategóriájában még mindig magas a törvénytelen szoftverhasználat. Magyar sajátosság a nem márkás (noname) gépek használatának magas aránya. A 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma az 5-9 fos mikrovállalatoknál a legmagasabb. A kis- és középvállalatok esetében 30-40 a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma. A vállalati méretkategóriák közül a nagyvállalatok körében a legalacsonyabb a 100 fore jutó számítógépek átlagos darabszáma (mintegy 21 PC). Az oktatás és gazdasági szolgáltatások nagymértékben torzítják a képet, ezért a tényleges magyar vállalati helyzetet jobban mutatja a fenti két ágazat kivétele az átlagokból. Mindenképpen várható a számítógépek számának növekedése más szektorokban is, valószínuleg a nagyvállalatoknál is még emelkedni fog a jelen pillanatban elég stabilnak látszó 40 PC/100 dolgozó arány. Az intranet létrehozása sok szempontból kapcsolódik a vállalat méretéhez és ágazati típusához. A tíz fonél többet foglalkoztató vállalatok 44 százalékának van intranethálózata, a társaságok 13 százalékának nincs, de tervezi a létrehozását, a vállalkozások 43 százaléka nem rendelkezik intranettel és nem tervezi a kialakítását. Hosszú távon mindenképpen az intranetek még általánosabb (70-80%) elterjedése az irányadó tendencia, azonban a nagyvállalatok nagy része már létrehozta az intranetet, a kis- és mikrovállalatok pedig jelenleg még nem érzik meggyozonek az intranet elonyeit a költségekkel szemben. Magyarországon az extranetek megjelenése minimális. A tíz fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok között 6 százalék rendelkezik extranettel, 14 százaléknak nincs extranethálózata, de tervezi kialakítását, a vállalatok 80 százaléka nem rendelkezik extranettel, és nem tervezi kialakítását. Ágazatok szempontjából extranetek a feldolgozóiparban, a gazdasági szolgáltatásoknál és az oktatásban jelennek meg. A cégek terjedése, a bedolgozás, távmunka variációk hosszabb távon további extranetek kialakulásához vezetnek. Magyar sajátosságnak tekintheto a távmunkával szembeni ellenállás Az internet kapcsolódás a 300 fo feletti cégeknél szinte kötelezo, a vállalatok 97 százalékának van internetkapcsolata. A középvállalatok sem maradnak el sokkal, 84 százalékuk kapcsolódik a világhálóhoz, míg a mikro- és kisvállalatok 74 százalékának rendelkezik Internet kapcsolattal. Az öt fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 55 százaléka ISDN-nel valósítja meg az internetkapcsolatot.

6

Honlapot az átlagnál nagyobb arányban készítenek a szolgáltató ágazatokban, (oktatás 76%, gazdasági szolgáltatások 50%, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 56%). A nem szolgáltató ágazatok között az átlagtól jelentosen elmarad a mezogazdaság (16%). A foglalkoztatottak száma szerinti bontásban a nagyvállalkozások kétharmada rendelkezik honlappal. A kis- és középvállalatok között már kevesebb cég bír honlappal (mintegy 40%) található, és a mikrovállalatoknál még alacsonyabb a honlapok elterjedtségének aránya (30%). Az informatikai helyzet egészét értékelve a cégek bizakodóak, a piac egészében növekedés várható, ugyanakkor a recessziós várakozások, sok cégvezetot a beruházások elhalasztása, a kivárási politika felé orientálnak. Az ellátottság után a rendelkezésre álló eszközök kihasználtságát, a fobb informatizált folyamatok típusait tekintettük át. Itt már komoly gondot okoz a Magyarországon jellemzo, kelloen át nem gondolt, ‘ad hoc’ jellegu fejlesztés. A vállalati folyamatok informatikai támogatottsága vegyes képet mutat, egyes alapveto, általános folyamatok, részlegek számítógépesítése (pl. könyvelés, raktárkezelés, számlakiadás, vevo-szállítóadatbázis) elterjedt, azonban a vállalat, mint egységes egész áttekintése és a koordinált informatikai támogatottság megvalósítása továbbra is problémás. Az integrált megoldások elterjedését az is hátráltatja, hogy a piacon ma már többféle szabvány van. Egy másik jellegzetes probléma a CRM (Customer Relationship Management) jellegu rendszerek megjelenésénel a nem megfelelo adatgyujtés vagy a rendelkezésre álló adatok hiányosságai. A fejlodést nagymértékben segíthetné közös üzleti meghatározások és adatformázási technikák meghatározása. Jelenleg azonban ezek még egy iparágon belül sem egységesek. Az informatikai stratégia megléte összefügg a vállalatok méretével és helyzetével. Megállapíthatjuk, hogy • romló helyzetu cégek nem szívesen terveznek informatikai váltásokat, inkább költségeket faragnak le: nem terveznek hosszú távra; • stagnáló cégek: kiváró stratégia, gyakrabban van írott tervezet; • jó helyzetben levo cégek nyitottabbak, keresik a megoldásokat, általában létezik (ha nem is teljes) írott informatikai tervezet. Vállalkozási kategóriánként elmondhatjuk, hogy • kisvállalatoknál ritka a megtervezett informatikai stratégia, • középvállalatok esetén gyakrabban van írásos informatikai stratégia, tervezet az integrált háttérre, • nagyvállalatoknál általában van írásos – akár csak fobb körvonalakat meghatározó, néhány oldalas - informatikai stratégia. A vállalati honlapok tartalmáról megállapíthatjuk, hogy 98 százalékban cégismertetorol, 87 százalékban termékek és szolgáltatások ismertetésérol szól.

7

Ágazati szempontból a szolgáltató ágazatok használják a legtöbb elemet (pénzügyi, informatikai szolgáltatások, oktatás), de továbbra is a cég- és termékismertetok adják a tartalom több, mint 90%-át. Lényegében két probléma van, a honlapok elterjedtsége és a frissítése. A honlapok elterjedtségénél a fo problémát a honlappal kapcsolatos stratégia jelenti. A magyar cégek 45 százaléka negyedévnél ritkábban frissíti honlapját. Az Internetes szolgáltatások közül a leggyakrabban használt szolgáltatás továbbra is a levelezés, ezt követi az információgyujtés. Ágazatilag a honlaptartalom kihasználtságához hasonlóan a szolgáltató ágazatokban jobb az internetes lehetoségek alkalmazása. Az öt fonél többet foglalkoztató vállalatok közül 1 százaléknak van elektronikus beszerzést támogató alkalmazása. A vállalatok 11 százalékának jelenleg nincs, de tervezi a használatát, a vállalatok túlnyomó többsége, 88 százalék nem használ elekrtonikus beszerzést, és nem is tervezi. Az öt fonél többet foglalkoztató társaságok közül 3 százaléknak van elektronikus éerékesítést támogató alkalmazása. A vállalatok 17 százalékának jelenleg nincs, de tervezi a használatát, a vállalatok 80 százaléka nem használ elekrtonikus értékesítést, és nem is tervezi. A magyar cégeknél a dolgozók képzése, a szoftverek betanítása sok esetben olyan ‘extra’ szolgáltatás. Az információs társadalom egyik fontos pontja a kello informatikai tudás megszerzése, a rendelkezésre álló eszközök kihasználása: az üzleti életben enélkül a vállatoknál az informatikai befektetések megtérülése válik kérdésessé. Az alkalmazotti ismeretek alapvetoen az irodai programcsomagok öszpontosulnak. A fobb ismeretek, ismertség szerint rangsorolva: • irodai alapcsomag: szövegszerkeszto, táblázatkezelo • alapveto operációs rendszer • adatbázis • ügyviteli szoftver • kommunikációs integrált csomagok • prezentáció • egyéb integrált csomagok • egyéb szoftver.

8

köré

Az alkalmazói kör IT-eszköz használata: Szoftvertípus

Alkalmazott

szövegszerkeszto

alapveto muveletek, szöveg beírása adatrögzítés

táblázatkezelo adatbáziskezelo prezentációs Ügyviteli csomagok: könyvelés, raktár stb. kommunikációs integrált csomag: Internet egyéb integrált csomagok (SAP, vállalatir. stb.)

adatrögzítés minimális adatrögzítés

Középvezeto Manager összefoglaló tanulmány készítése diagrammok, függvények használata elemzési ismeretek alapos ismerete elemzési ismeretek

email, fax kezelése böngészo kezelése minimális, adatrögzítés

email, keresés, információgyujtés, üzleti elonyök elemzés, kiterjedt ismeretek

Felsovezeto áttekintés illetve kivonatolás diagrammok, függvények használata elemzési ismeretek ismerete elemzési ismeretek email, elonyök

üzleti

kiterjedt ismeretek (erre lenne szükség)

Forrás: Saját szerkesztés.

A vállalati oktatás egyik nagy szeletét az általános Windows irodai szoftverek kezelése jelenti: ezen a területen az ECDL vizsga megjelenése ösztönzoleg hatott az informatikai oktatásra. Az információs kultúra hiányzik a magyar vállalatok nagy többségébol, egyes alpontok megvalósulnak, de az integrált kép még nem tunik fel. Egy globális gazdaságban a legnagyobb elonyt egy cég számára a tudás jelentheti: a kommunikáció és szállítás tökéletesítésével és gyorsulásával a globalizálódó gazdaság ajánlatok és termékek végtelen sorát ajánlja a fogyasztónak. A múltbeli ‘standard’ eljárások már nem elégségesek az egyre rövidülo fejlesztési és piacbevezetési ciklusido betartásához. Koncentrált, összegyujtött – egyfajta adatbázis-szeru – cég- és folyamatspecifikus tudásra van szükség. CLO, CKO pozíciók Magyarországon egyelore nem jellemzik a cégeket. Jelen pillanatban a cégeknél (néhány multinacionális és specifikusan tudásjellegu adatbázis fenntartásával foglalkozó szoftvercég jelenti a kivételt) tudásmenedzsmentet nem találunk. Az információ- és tudásmenedzsment tartalmát, folymatait a magyar vállalatok alapvetoen technológiai szempontból közelítik meg. A vállalati informatikai kultúra fogalma még mindig hiányzik a magyar vállalati élet felsobb és alsó szintjeirol egyaránt: gyakorlatilag a hardver és szoftverelemek megvételében látják az informatikai megoldást a vállalatvezetok.

9

A továbbképzések, a tudásbázis felépítése, a vállalat tényleges tudásásának (alkalmazotti tudás) összegyujtése, megfogalmazása és megtartása nem számít stratégiai célnak és a legtöbb esetben nincs is leírva semmilyen formában. A cégek általában felesleges költségnek, pézkidobásnak minosítik az ilyen jellegu terveket. Ez alól kivételt a kiemelkedoen jó helyzetben levo, illetve leányvállalatként muködo cégek jelentik. Az IT-beruházások nagysága: Beruházás típusa

2000 (Mrd forint)

Hardver Szoftver Egyéb szolgáltatás

189 100 26

2001 (Mrd Ft becsült adat) 222 122 37

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy és az oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

Az egyedi beruházások nagyon változó képet mutatnak: néhány milliós egyedi gépek, szoftverek beruházásától többszáz milliós informatikai rendszerek bevezetéséig. Az informatikai beruházás legfobb problémája – ahogy már többször jeleztük – a nem megfelelo informatikai stratégia, vagy annak teljes hiánya. Egy teljes informatikai befektetésnek a következo fobb lépéseken kell (kellene) keresztül mennie: • Alapok elokészítése: az iroda köré meg kell szervezni az informatikai rendszert, hálózatot kell terveztetni a késobbi fejlesztésekre is gondolva. • Létre kell hozni a back-office-t, azaz az irodai hátteret informatikai útra kell terelni: pénzügy, adminisztráció, logisztika, belso vállalati folyamatok. • Jöhet a front-office: az ügyfélkapcsolatok is átterelhetok elektronikus útra. A fenti lépésekbol gyakorlatilag a nagyvállalatok az 1. és 2. lépést többé-kevésbé végrehajtották, a kis- és középvállalatoknál sok helyen még az 1. lépés is csak részben van megoldva, vagy nincs kelloképpen kihasználva. Az informatikai beruházás legfobb problémája a nem megfelelo informatikai stratégia, vagy annak teljes hiánya. Most már többéves tapasztalat jelzi (kellene, hogy jelezze) a vállalatok számára, hogy az ‘ad hoc’ jellegu beruházások megtérülése mindig kérdéses, valamilyen informatikai stratégiának léteznie kell, ami biztosítja a beruházott hardver és szoftver késobbi felhasználását és minél jobb kihasználtságát. Ez az oka, hogy a kelloen át nem gondolt informatikai befektetések esetleg csak többletkiadást és munkát jelentenek, többletmunkát a dolgozóknak és felesleges költségeket a munkáltatónak. Az állam (kormányzat) szerepe tehát az információs társadalom felé vezeto úton is ugyanaz, mint más esetekben: nem az a cél, hogy a versenyt megakadályozza, hanem hogy az informatikai társadalom infrastruktúráját segítsen felépíteni és ebbe polgárait is belevonja. Így az állam továbbra is ’szolgáltató’-ként jelentkezik, biztosít lehetoségeket, megteremt szabályozásokat (digitális aláírás, elektronikus formátumok stb.).

10

A tapasztalataink arra engednek következtetni, hogy a cégek nagy része az öneros beruházás mellett dönt: nem érzi a befektetés megtérülését rövid távon és emiatt nem szívesen vállal fel kamatterheket (pénzügyi szolgáltató és informatikai cégek nem tartoznak ebbe a körbe). Az EU támogatásoknak, illetve a kormányzati támogatásoknak kevés vállalkozás tud megfelelni. Az állam szerepét vizsgálva a megfelelo infokommunikációs kultúra (információs társadalom és azon belül információs vállalati kultúra) létrejöttében, ez részben abban nyilvánul meg, hogy közvetlen támogatóként, szabályozóként, infrastruktúra kialakítóként is segítse a vállalati információs kultúra kifejlodését, fejlesztését. A másik oldalról az információs társadalom egészének eloremozdításával rejtetten ugyan, de mégis a vállalati információs kultúra fejlesztésének irányába hat. A cégek nagy többségének a jelenlegi pályázatok többsége nem elérheto. Elsosorban már amúgy is informatikával rendelkezo, vagy éppen informatikus (programozó, adatbázisfejleszto stb.) cégek jelentkezhetnek sikerrel a támogatások egy részére, másik része pedig elsosorban non-profit, kutató jellegu támogatásokra fordítódik. A támogatások jelenlegi formájára is nagy szükség van – ahogy a beérkezett pályázatok száma is mutatja – azonban egyelore még nagyobb igény mutatkozik a közvetlen fejlesztési támogatásokra, legalábbis a kis- és középvállalatok rétegében.

11

1 Bevezetés A globalizálódó világban, a gyorsuló üzleti életben az informatika használata egyre fontosabb: tárgyalások és szerzodések végeredményét befolyásoló tényezo lett. Ma már a vállalatok számára nem csak külön az informatika, a számítógépek és szoftverek világa jelenik meg, hanem az ezzel egyre inkább integrálódó kommunikációs struktúra is. Ezért beszélünk sokszor infokommunikációs stratégiáról, elképzelésekrol: ezek kommunikációs elemeket, internet-elérési lehetoségeket éppúgy magukban hordoznak, mint a megfelelo hardver és szoftver beszerzését és alkalmazását. Egy vállalat számára a fennmaradáshoz az üzleti életben, a versenyképesség megorzéséért, új piacok meghódításához szükség van gyors, alapos helyzetelemzésekre, a vállalat helyzetének jó ismeretére, rugalmasságra és termelékenységre. Ezek az elemek pedig mind egy összefüggo, a vállalat céljainak szolgálatába állított – és megfeleloen kihasznált – infokommunikációs háttér létrehozását követelik meg. Egy ilyen háttér létrehozásához azonban összefüggo, integrált infokommunikációs stratégia kifejlesztésére van szükség. Ennek tartalmaznia kell az informatikai beszerzéseket éppúgy, mint az integrált vállalatirányítási rendszer koncepcióját vagy az internet-stratégiát. A tanulmány egy ilyen összefüggo infokommunikációs háttér nyomába ered: megvizsgálja a rendelkezésre álló adatokat és összefüggéseket, okokat keres a jelenlegi problémákkal kapcsolatban, elsosorban az informatikai oldalra koncentrálva. Elso lépésként az informatikai hardver, infrastruktúra létezését, fejlettségi fokát vizsgáljuk. Ez az alapot jelenti az informatika kihasználtságához: nem jelenti, hogy jó lesz a kihasználás, de az infrastruktúra nélkül természetesen nincs mit kihasználni. Ide tartoznak a hardveregységek, a hálózatok stb. Ezt követoen a rendelkezésre álló eszközök kihasználtságát, a fobb informatizált folyamatok típusait tekintjük át. Itt a különbözo magasabb szintu, integrált szoftverek használatára éppúgy utal a tanulmány, mint az internetes szolgáltatások kihasználtságára. Itt már komoly gondot okoz a Magyarországon jellemzo, kelloen át nem gondolt, ‘ad hoc’ jellegu fejlesztés. A nem integrálható szoftverek többszörös adatbevitelhez, redundanciához, hibákhoz és lelassított munkafolyamotokhoz vezethetnek. A hardver és szoftver eszközök létezése még mindig nem elégséges: szükség van megfeleloen képzett alkalmazottakra is: a legjobb szoftver is használhatatlan kelloen képzett felhasználó nélkül. Végül mindezen elemeket a vállalatoknak finanszírozni kell: a finanszírozási, döntéshozási kérdések a vállalatoknál döntoen befolyásolhatják az infokommunikációs kiadásokat és azok sikerességét/megtérülését. Az infokommunikációs háttér az alkalmazottak tudásával, hozzáállásával együtt formálja meg a vállalati információs kultúrát, mely Magyarországon egyenlore még nem alakult ki kielégíto mértékben: elvi alapjait és létezésének feltételeit is áttekinti a tanulmány.

12

Végül az állam szerepét vizsgálja a tanulmány a megfelelo infokommunikációs kultúra (információs társadalom és azon belül információs vállalati kultúra) létrejöttében: ez részben abban nyilvánul meg, hogy közvetlen támogatóként, szabályozóként, infrastruktúra kialakítóként is segítse a vállalati információs kultúra kifejlodését, fejlesztését. A másik oldalról az információs társadalom egészének eloremozdításával rejtetten ugyan, de mégis a vállalati információs kultúra fejlesztésének irányába hat. Összefoglalásként ezeket az állami szerepeket is áttekinti a tanulmány. A tanulmány tehát alapvetoen a vállalati kört vizsgálja: a vállalatok körében az adatokat a KSH adatbázisa alapján az 5 fonél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságok körében elvégzett felmérések szolgáltatták. A magyarországi vállalati típusokat jellemzo adat, hogy az egyéni vállalkozásokat is beleértve közel 850 ezer vállalkozás muködik, melyeknek 99,8 százaléka mikro-, kis- és közepes vállalkozás. A továbbiakban a tanulmány a mikro-, kis- közép- és nagyvállalatok elnevezéseinek használatakor a következo konvenciókat használja: • a 10 fo alatti cégeket mikrovállalkozásoknak, • a 10 és 49 fo közötti cégeket kisvállalkozásoknak, • az 50 és 299 fo közötti cégeket középvállalkozásoknak, • és a 299 fonél többet foglalkoztató vállalatokat nagyvállalkozásoknak nevezzük. A vállalati kört a rendelkezésre álló adatok alapján tovább bonthatjuk ágazatok szerint • mezogazdaság, vad- és erdogazdálkodás, • halászat, • bányászat, • feldolgozóipar, • villamosenergia-, gáz-, goz-, vízellátás, • építoipar • ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, • oktatás, • egészségügy, • egyéb közösségi szolgáltatás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , • a szállítás, raktározás, posta, távközlés területére. Az infokommunikációs háttér másik fontos bontása a régiók alapján történhet: bár már elkészültek (részben) az intelligens régió-fejlesztési1 tervek, még mindig kiemelkedoen jobb a központi régió (ezen belül is Budapest) infrastruktúrája, háttere más régiókhoz viszonyítva. A régiók bontása: • Dél-Alföld • Dél-Dunántúl • Közép-Dunántúl • Közép-Magyarország • Nyugat-Dunántúl • Észak-Alföld • Észak-Magyarország. 1

Pócs Gyula et al.: Intelligen Régiók Magyarországon I, 2001, Agroinform Kiadóház, Stratégiakutató Intézet

13

Mindezek a részterületek, régiók különbözo mértékben járulnak hozzá az együttes vállalati informatikai körkép kialakításához: kiemelkedo eltéréseknél, problémáknál a tanulmány rámutat hiányosságokra és amennyiben felmérheto, az okokra is. A vállalati kör információs kultúráját és tágabb értelemben az ország információs társadalommá való átalakulását nemzetközileg elfogadott, objektív méroszámmal az Információs Társadalom Index (ISI, Information Society Index2) jelzi: ez az index 20 különbözo gazdasági, társadalmi faktort figyelembe véve 55 országot rangsorol. Magyarország 1996-ban a 27. helyrol indult: ekkor indexe 1500 volt. 2000-re ez az érték 2180-ra nott, 2001-ben pedig 2573 a jelenlegi érték. Azonban hiába növekszik Magyarország indexe, más országokhoz képest a növekedés üteme nem elég gyors: 2001-re az ország visszacsúszott a 29. pozícióra. Ezek az adatok is arra mutatnak, hogy bár Magyarország fejlodik és halad az információs társadalom irányában, valamint számos infrastruktúra-elem a helyére is került már, továbbra is szükség van a megfelelo támogatásra, az informatikai társadalom felé vezeto út végigjárásának gyorsítására. Kérdés, hogy milyen változtatásokat, szabályozókat, támogatásokat használhat az állam. Tekintve Magyarország közeledo EU csatlakozását, nem érdektelen párhuzamba állítani röviden a hazai és EU terveket. Az 1999 decemberi eEurope programterv, majd a 2000 júniusában nyilvánosságra hozott eEurope akcióterv mind az EU információs társadalom irányába történo elmozdulását, illetve ezen elmozdulás felgyorsítását igyekezett támogatni, különbözo programpontokkal. Ezzel párhuzamosan Magyarországon is megjelent az eMagyarország3 tervezet, majd a 2000 májusi varsói Információs Társadalom Fórum további ajánlásokat tett a közép- és kelet-európai országoknak. A Széchenyi-terv hatásai között pedig várható az informatikai infrastruktúra javítása, fejlesztése és az ehhez kapcsolodó területek támogatása. Tágabb értelemben a vállalati információs kultúra alapját az információs társadalom adja meg: ennek hiányában elszigetelt, szigetszeru informatikai központok jönnek létre. A tanulmány ezért nem csak a vállalati informatikai hátteret foglalja össze, de számos kapcsolodó kérdést, témakört (oktatás, finanszírozás) is röviden összefoglal a teljesebb kép kedvéért. Összefoglalásként pedig áttekinti az államtól elvárt szolgáltatásokat, szerepeket az informatikai társadalom felé vezeto úton.

2 3

ISI – Information Society Index, http://www.worldpaper.com/ eMagyarország, www.inco.hu

14

2 Ellátottság IT eszközökkel Az információtechnológia alapját a megfelelo infrastruktúra kialakítása jelenti: ez magában foglalja az egyedi számítógépek alkalmazását éppúgy, mint a hálózatok, internetes kapcsolatok kialakítását. Az ezen terület elemzésére felhasznált adatok 2001 szeptemberében kerültek összegyujtésre4, formája postai kérdoív volt. A kérdoív a leglényegesebb informatikai alapelemekre kérdezett rá: a számítógépek típusától a honlap létezéséig számos kérdés irányult az IT eszközök meglétére. A fejezet ezeket az eredményeket összesíti és rámutat a legfontosabb problémákra.

2.1 Használt számítógépek típusa A vállalatoknál dönto többségben személyi számítógépeket kapnak a dolgozók: ezeket hálózatba kötve lehetoség van az adatok, eroforrások megosztására. Természetesen a szervergépek mindig erosebbek, több memóriával bírnak, mint az egyedi felhasználói gépek vagy már felsobb kategóriába (nagyszámítógép) esnek. Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy döntoen PC5 jellegu számítógépekre épül a magyar informatikai háttér. Az operációs rendszer vonatkozásában Magyarországon – az általános piaci tendenciához hasonlóan - a Windows operációs rendszert használó gépek elsöpro többségben találhatók: Macintosh gépek ritkán, elsosorban nyomdai vagy speciális grafikai munkák használatánál jelennek csak meg. Ezért a típus szerinti bontás a PC jellegu gépekre koncentrál és a gépek felosztásánál a processzor erosségét veszi figyelembe. Az egyedi számítógépeknél alapvetoen három kategóriát különböztethetünk meg: I. 486-os jellegu vagy régebbi processzorral rendelkezo gépek II. Pentium I-II jellegu processzorral rendelkezo gépek III. Pentium III-IV jellegu processzorral rendelkezo gépek. • •

•

4 5

Az elso kategória számítógépei kiöregedtek, alapvetoen bérszámoló, könyvelo vagy egyéb egyszeru szoftverek futtatására alkalmasak. A második kategóriába tartozó gépek azt jelzik, hogy a cégek – ha kisebb késéssel is – követik a szoftverek és az operációs rendszerek fejlodését, változását. Várható, hogy néhány éven belül a gépek többségét le kell cserélni. A harmadik kategória számítógépei a pillanatnyi élvonalat jelentik: nagyobb beruházási költségekkel járnak, de mindenképpen a legújabb technológia alkalmazását mutatja.

GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

PC azaz Personal Computer – személyi számítógép

15

A vizsgált vállalati körben a II. kategóriabeli számítógépek a legelterjedtebbek, bár a számítógépek 30 százaléka már III. kategóriabeli. A számítógépek közel egyharmada az I. kategóriába tartozik, azonban arányuk fokozatos csökkenése, majd a használatból való teljes kivonásuk várható. Ezt a váltást az egyre növekvo hardverigényu szoftverek is indukálják. 1. ábra Az 5 fõnél több alkalmazottat foglalkoztató társaságok szám ítógépeinek megoszlása a mûködtetõ processzor alapján

29%

30%

486-os és régebbi típus Pentium I-II Pentium III-IV

41%

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

A jelenlegi irodai szoftvercsomagok alkalmazásait a II. kategória gépei még néhány évig különösebb gond nélkül futtathatják, ezért ezeknek a gépeknek a lecserélésével a vállalatok még minden bizonnyal várnak. A vizsgált cégeknél nagyságtól és ágazattól függetlenül (kis-, közép- és nagyvállalatok) hasonló százalékban jelennek meg a különbözo kategóriabeli géptípusok. Az I. kategóriás gépek használata néhány százalékkal alacsonyabb az oktatás, szállítás, posta és gazdasági szolgáltatások területén: itt erosen érzodik a konkurencia (és részben a külföldi tulajdonos) hatása, a minél tágabb és fejlettebb informatikai szolgáltatások háttérkövetelményeinek megjelenése. Az elmúlt évek fejlesztései és árversenye a processzorok életciklusának rövidülését hozták magukkal: ugyan ez relatív árcsökkenést is jelent, de egyúttal egy-egy generáció egyre gyorsabb fel- és letunéséhez is vezet. Így az a paradox helyzet áll elo, hogy bár a vállalatnak nincs szüksége III kategóriájú gépre, már nem tud beszerezni a piacon II kategóriájút, így természetesen az újabb gépet veszi meg és egyúttal a kategória besorolásban is elobbre lép. A PC jellegu számítógépek áraira vonatkozóan elmondható, hogy teljesítmény-ár arányuk javul, így relatíve egyre olcsóbbak a számítógépek. Ennek ellenére az egy gépre fordított összeg növekszik és a teljesítményjavulás irodai jellegu munkában amire elsosorban használják a számítógépeket a vállalatoknál - kevéssé használható ki. Részben az árváltozásokra, részben a növekvo hardverigényre és az elavult géppark lecserélésére vezetheto vissza a 2000-es 189 milliárd forintos beszerzési érték 17% körüli növekedése 2001-ben (elozetes becslések alapján a 2001-es hardver beszerzési érték meghaladja a 222 milliárd forintot), azonban ez az érték a teljes hardverbeszerzési körre vonatkozik, nagyszámítógépekkel együtt.

16

Operációs rendszer szempontjából a legelterjedtebb a Windows rendszer, ennek különbözo verziói futnak a számítógépeken. Jellemzo a Windows 95 és Windows 98, illetve Windows NT használata kis- és középvállatoknál. Elenyészo számban még futnak Windows 3.1 rendszerek is. A Windows 2000, illetve most a Windows XP operációs rendszer megjelenése és bevezetése újabb hardver beszerzési hullámot indíthat el, ugyanis a Windows XP minimálisan igényli a II. kategóriát, de képességeit igazán a III. kategóriában lehet kihasználni. Meg kell azonban jegyezni, hogy többek között a kategóriaváltás miatt az áttéréssel valószínuleg még várni fognak a vállalatok. Az operációs rendszer váltását általában véve jellemzi egy kiváró stratégia, amely alapvetoen a szoftverekben megjelenéskor található hibák miatt jelent meg a vásárlók körében. Ágazati bontásban a 2000. évhez viszonyítva a logisztikai, kommunikációs, gazdasági és pénzügyi szolgáltatások kategóriában nott 20%-ot meghaladó értékben a hardverberuházás. Ezen kategóriákban a növekedésben valószínuleg közrejátszott a kormány azon döntése is, hogy kisvállalkozásoknál 2001-ben a tevékenységhez igazolhatóan kapcsolódó beruházás leírható az adóalapból. Más ágazati kategóriákban elsosorban stagnálás vagy minimális csökkenés/növekedés (1-5%) figyelheto meg a hardverbeszerzések területén. Régiók szempontjából ismét csak a központi régiók kiemelkedését mutathatjuk ki. Ugyanakkor azon területek, városok, amelyek különbözo támogatásokkal, adókedvezményekkel ipari parkokat, multinacionális cég-telephelyeket alakítottak ki, kiemelkedo infrastruktúrát kaptak. Ennek ellenére a keleti megyék még mindig igen komoly hátrányban van a északnyugati megyékhez képest. Megoldásra vár még a szoftverek jogtisztaságával kapcsolatos problémakör, bár a közép- és nagyvállalatoknál egyértelmuen javuló a helyzet. A felmérések és becslések alapján 1995-ben - a BSA Magyarország megalakulásakor - a vállalati szférában a törvénytelen szoftverhasználat meghaladta a 75%-ot, mára ez 50% köré csökkent6. Itt is elmondható, hogy a közép- és nagyvállalatokra inkább jellemzo a jogtiszta szoftverek vásárlása, míg a mikro-és kisvállalatok kategóriájában még mindig magas a törvénytelen szoftverhasználat. Az elmúlt években többször is meghirdetett kedvezményes illegális szofver-lecserélési akciók a törvényes szoftverhasználat elterjedését nagymértékben elosegítették. Magyar sajátosság a nem márkás (noname) gépek használata a márkás gépekkel szemben: ez elsosorban árkülönbségükbol adódik. A cégek a költségek csökkentése érdekében inkább a nem márkás gépek irányába fordultak: erre vezetheto vissza, hogy még a nagyvállalatok körében is a gépek egyharmada nem márkás gép7. Azonban hosszabb távon a garanciaproblémák, megbízhatósági problémák megjelenése arra késztette – és készteti – a vállalatokat, hogy a magasabb ár ellenére a márkás termékeket – garanciával, többletszolgáltatásokkal együtt – részesítse elonyben. Ezt a trendet elosegítették a 2000-2001-es nagy gyártók által szervezett árkedvezmények, akciók is. 6

7

Kevesebb lopott program, http://net.hu/Magyar/telecomputer/5_22/02_6.html Bell Research, Think Consulting: Vállalati felmérés, 2001

17

2.2 A számítógépek és alkalmazottak aránya Az informatikai struktúra létezését általában jól mutatja a számítógép-alkalmazott arány. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a nem informatikai, oktatási, gazdasági szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatoknál a dolgozók számának növekedése nem feltétlenül vezet a számítógépek számának növekedéséhez: ezeknél a vállalatoknál van egy optimális számítógép darabszám. A cég számára ennél többet venni már pazarlást és kihasználatlanságot eredményezhet. Ezt az arányt a nagyvállalatok már nagyjából beállították. Erre vezetheto vissza, hogy a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma az 5-9 fos mikrovállalatoknál a legmagasabb. A kis- és középvállalatok esetében 30-40 a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma. A vállalati méretkategóriák közül a nagyvállalatok körében a legalacsonyabb a 100 fore jutó számítógépek átlagos darabszáma (mintegy 21 PC). A nagyvállalatok körében az alkalmazottak között a betanított, segéd- és szakmunkások aránya jóval magasabb a többi méretkategóriával összehasonlítva, miközben ez a munkakör nem használ számítógépet. 2. ábra Az 5 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma vállalati méretkategóriánként 40 30 PC-k átlagos darabszáma

20 10 0 5-9

10-49

50-299

300-

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

Az adatok teljes megértéséhez azonban tudni kell, hogy az oktatás és gazdasági szolgáltatások nagymértékben torzítják a képet, hiszen ezen ágazatokban a 100 fore jutó PC-k száma meghaladja a 100 darabot. Ezért a tényleges magyar vállalati helyzetet jobban mutatja a fenti két ágazat kivétele az átlagokból. Így már kevésbé pozitív a kép: a hátsó, összesített átlag lényegesen magasabb, mint a két ágazat kivételével kapott módosított átlag, ez a különbség kis- és középkategóriás vállalatoknál kifejezetten szignifikáns. Különösen feltuno a középvállalatoknál az arány romlása: a 40-et megközelíto számítógéparány 20 alá módosul, ami azt jelenti, hogy ebben a kategóriában még egyértelmuen várható növekedés.

18

Mindenképpen várható a számítógépek számának növekedése más szektorokban is, valószínuleg a nagyvállalatoknál is még emelkedni fog a jelen pillanatban elég stabilnak látszó 40 PC/100 dolgozó arány.

2.3 Intranet elérhetosége Az intranet létrehozása sok szempontból kapcsolódik a vállalat méretéhez és ágazati típusához. Az intranet definícióját az adatok áttekintése alapján a válaszadók szabadon értelmezték: már két gép összekapcsolása vagy a nyomtatómegosztás is intranetnek számított. Ennek ismeretében sem túl magas a teljes intranet lefedettség: a tíz fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 44 százalékának van intranethálózata. 3. ábra Intranet-ellátottság a 10 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében Van intranethálózata

43%

44%

Nincs intranethálózata, de tervezi a kialakítását Nincs intranethálózata és nem is tervezi a kialakítását

13%

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

A problémát azonban inkább az okozza, hogy a vállalatvezetok nagy része (ágazatonként nagy az eltérés) nem is tervezi az intranet használatát. Annak ellenére, hogy akár már néhány gép esetén is gyorsíthatja a munkát az eroforrások (pl. nyomtató, file-ok) megosztása a dolgozók között. Kiemelkedo a gazdasági szolgáltató szektorokban, oktatásban megvalósított 60% körüli az intranet használat. Azonban nagyon alacsony a halászat, vendéglátás, egészségügy körében az intranet használatának aránya, amely 10-20% közé esik. Ugyanezen ágazatokban a legnagyobb az intranettel szembeni elutasítás aránya is: a cégvezetok nem érzik szükségét a hálózat megvalósításának. Kétségtelen, hogy bizonyos ágazatoknál, kis cégeknél a befektetési költség esetleg nem áll arányban a várható kihasználtsággal, azonban hosszú távon minden cégnek szüksége lesz a különálló számítógépeken megtalálható adatok minél jobb megosztására, integráltságára – valamilyen szinten a cég tudásának megosztására.

19

Ezért is jelent problémát a cégvezetok körében megjeleno, az intranettel szemben elutasító magatartás: a nagyság szerinti bontásban a 300 fo feletti nagyvállalatoknál (76% az intranetek megvalósítási aránya!) 18% nem érzi szükségesnek az intranet megvalósítását. Ez az elutasító nézopontot képviselo réteg a vállalat foglalkoztatottjai számának csökkenésével egyre no, a 10-19 fos cégeknél már 47% érzi feleslegesnek az intranet bevezetését. Hosszú távon mindenképpen az intranetek még általánosabb (70-80%) elterjedése az irányadó tendencia, azonban a nagyvállalatok nagy része már létrehozta az intranetet, a kis- és mikrovállalatok pedig jelenleg még nem érzik meggyozonek az intranet elonyeit a költségekkel szemben.

2.4 Extranet elérhetosége Magyarországon az extranetek megjelenése minimális: elsosorban multinacionális cégek lerakataik, leányvállalataik számára biztosítanak így hozzáférést. Az extranet természetébol fakadóan igazán hasznos a nagyvállalatok számára és különbözo földrajzi helyeken dolgozó csoportokkal operáló cégek számára. Ismét azt lehet mondani, hogy az extranettel nem rendelkezo vállalatok magas aránya (80%) feltehetoen a technológia nem kello ismeretébol fakad. 4. ábra Extranet-ellátottság a 10 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében használata Magyarországon Van extranet-hálózata 6%

14% Nincs extranethálózata, de tervezi a kialakítását Nincs extranethálózata, és nem tervezi a kialakítását

80%

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

Ágazatok szempontjából extranetek a feldolgozóiparban, szolgáltatásoknál és az oktatásban jelennek meg.

a

gazdasági

A cégek terjedése, a bedolgozás, távmunka variációk hosszabb távon további extranetek kialakulásához vezetnek, de ehhez további, az ország egészét behálózó, nagysebességu hálózati hozzáférési csomópontokra és infrastruktúrára van szükség. Magyar sajátosságnak tekintheto a távmunkával szembeni ellenállás: ehhez az otthoni munkahely megteremtésének költségei, a munkaadók bizalmatlansága és a lehetoségek nem kello ismerete is hozzájárulhat.

20

2.5 Internetes kapcsolattal rendelkezo vállalatok száma Az internet elérésére már Magyarországon is számos lehetoség van. Az internet kapcsolódás a 300 fo feletti cégeknél szinte kötelezo, 97%-os mutató adódik. A középvállalatok sem maradnak el sokkal 84%-kal, míg a mikro- és kisvállalatok 74% körüli csatlakozási mutatót adnak meg. Az egyelore nem csatlakozó mikro- és kisvállalatok nagy része (13%) is szeretne egy éven belül csatlakozni, így ez a piac várhatóan egy éven belül jelentosen növekedni fog. Az intranet megvalósításához képest sokkal kisebb az elutasító arány az internet bevezetésénél. Ennek részben anyagi, részben marketing okai vannak. A kapcsolódás aránya miatt a vállalatok nagy része számára ma már a sávszélesség, a kapcsolódás minosége is fontos kérdés. A kapcsolódás típusát illetoen régiónként jelentos eltérések mutatkoznak: általában a központi, illetve észak-nyugati régiók jelentos elonyben vannak a keleti és déli régiókhoz képest, bár ez alól az ipari parkok kivételt képeznek. Gyakorlatilag ez abban nyilvánul meg, hogy a fejlettebb régiókban a cégek választhatnak az internet szolgáltató személyét illetoen, illetve az alábbi kapcsolódási lehetoségek közül mindegyik rendelkezésre áll, így könnyu az optimális variációt választani. Ugyanakkor kisebb településeken, illetve a már említett déli és keleti régiók egyes részein csak kapcsolt vonali, illetve ISDN csatlakozásra van lehetoség. A mikrohullám és a bérelt vonal elvben mindenhol rendelkezésre áll, azonban ezeket nem minden vállalat tudja megfizetni és minoségükkel is lehetnek problémák. 5. ábra Internet kapcsolódási típusok megoszlása az 5 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében 10%

9% 37%

Kapcsolt vonal ISDN Bérelt vonal Egyéb

55% Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

A következo fobb kapcsolódási típusok léteznek: • Kapcsolt vonali modem • ISDN és változatai • ADSL/BDSL • Mikrohullám • Kábel TV • Bérelt vonal

21

Összesítve elmondhatjuk, hogy 55%-kal az ISDN szolgáltatás különbözo formái (ISDN, ISDN2, ISDN30) vezetnek. A kapcsolt vonali modem is sok helyen használt, míg a bérelt vonal elsosorban nagyvállalatok sajátja. Az ADSL/BDSL megoldás gyakorlatilag csak 2001-ben realizálódott és még számos helyen nem elérheto, jóllehet nagyobb havi forgalom esetén elonyösebb, mint az ISDN megoldás: mikrohullámú kapcsolódás fo problémáját költségei jelentik. Megjegyzendo, hogy jelen pillanatban számos cégnél létezik párhuzamosan ISDN és analóg vonali kapcsolat is. A kapcsolatok megoszlása részben az ágazati különbségekre, részben a cégek pénzügyi helyzetére vezetheto vissza. Kapcsolt vonali modem jellemzi elsosorban • a halászati, bányászati és kisebb mezogazdasági vállalkozásokat, • a stagnáló vagy romló piaci helyzetben levo cégeket. Ezen cégekben vagy nem érzik szükségesnek az ISDN használatát, vagy a cég jelenlegi helyzete miatt felesleges fejlesztésnek tartják. Általános trend az ISDN csatlakozások egyre szélesebbköru elterjedése: azon cégeknél, ahol a sávszélesség nem megfelelo, továbblépnek az ADSL irányába. A kábel TV egyelore nagyon kevés helyen hozzáférheto, bár lehetséges alternatíva lehet. Valószínuleg hosszabb távon a bérelt vonalak is felváltásra kerülhetnek az ADSL/BDSL segítségével. Mint a befejezo részben részletesen foglalkozunk vele, számos vállalkozás helyezkedik várakozó álláspontra – véleményük (és várakozásaik) szerint a Matáv monopólumának megszunése és a távközlési piac liberalizálása alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásokat (internet elérést) fog magával hozni.

2.6 Honlapok elterjedtsége A vállalati honlapok elterjedtségére több tanulmány is készült 2001-ben, valószínuleg a vállalati mintától függoen meglepoen eltéro adatokkal. Felméréseket végeztek az internet hozzáféréssel rendelkezo cégek körében és ezek 44-55% közötti honlaplefedettséget jeleztek. Az IKB4 adatai a teljes vállalati körre vonatkoznak, így értelemszeruen alacsonyabb százalékot adnak meg: a teljes vállalati kört így 39%-os honlap elterjedtségi arány jellemzi. Honlapok az átlagnál nagyobb mértékben kerülnek elkészítésre a szolgáltató ágazatokban: (oktatás 76%, gazdasági szolgáltatások 50%, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 56%). A nem szolgáltató ágazatok között az átlagtól jelentosen elmarad a mezogazdaság (16%) és a halászat (0%). A foglalkoztatottak száma szerinti bontásban a nagyvállalkozások 66%-a rendelkezik honlappal. A kis- és középvállalatoknak már kevesebb honlap található (40% körül) és a mikrovállalatoknál még tovább csökken a honlapok elterjedtségének aránya (30%). Várható, hogy a mikro- kis- és középvállalatok körében is emelkedni fog a honlapok elkészítésének és fenntartásának aránya. 22

6. ábra Saját honlap elterjedtsége az Internet-kapcsolattal rendelkezo, 5 fonél többet foglalkoztató vállalatok között Redelkezik saját honlappal

33%

39%

Nincs saját honlapja, de tervezi az Interneten való megjelenést

28%

Nincs saját honlapja és nem tervezi az Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

Bár a 39%-os átlagos honlap-elterjedtség nem számít magas értéknek európai viszonylatban, a problémát ismét inkább a honlap készítésével, fenntartásával szembeni elutasító magatartás okozza. Ágazati bontásban nézve bizonyos fokig értheto a bányászat és a mezogazdaság honlap-készítést elutasító hozzáállása (60-70%). Azonban a honlap létrehozását nem tervezo ágazatok között találjuk a vendéglátást és az egészségügyet is, méghozzá kiemelkedo, 60% körüli értékkel. Ezen ágazatoknál a honlap ilyen szintu elutasítása inkább a lehetoségek nem kello ismeretével magyarázható, hiszen a vendéglátás számára komoly értékkel bír az internetes honlap.

2.7 Áttekintés az IT eszközök alkalmazásáról Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy bár a jelenlegi hardvereszközök számát növelni és frissíteni kell, azonban egy infrastruktúra alap már létezik Magyarországon. A feladat ennek az infrastruktúrának a továbbfejlesztése, az utolsó fejezetben részletesen leírtakkal egyetértésben az állam megfelelo támogatása sokat segíthet ennek a fejlesztésnek a gyorsításában. Mindenképpen fontos az intranetek és extranetek szerepének és fontosságának tisztázása, errol a döntési pozícióban levo vezetok meggyozése.

23

Az internet szerepe, fontossága könnyebben megragadható, emellett alacsonyabb egyszeri költségekkel jár (és nagyjából kiszámítható havidíjjal), így az internetes csatlakozást könnyebben fogadják el a cégek. Ennek ellenére a cégvezetok közül sokan tanúsítanak elutasító magatartást a honlapkészítéssel szemben. Kétségtelen, hogy egy ‘ördögi kör’ részleges kialakulását is mutatják az interjúk: a cégek szerint nincs elég internet vásárlóero, tehát nem éri meg az internetre menni. A vásárlók szerint pedig nincs elég olcsó áru az interneten, tehát ismét csak nem éri meg az internetre menni. Mindkét oldal helyzetét lehetne javítani az internetes költségek csökkentésével. A vállalati vezetok nagy része várja a távközlési árak csökkenését a piac liberalizálásával. Az informatikai helyzet egészét értékelve a cégek bizakodóak, az internetet pozitívan értékelik és a piac egészében növekedés várható: ugyanakkor a recessziós várakozások, az EU és USA eredmények jelen pillanatban (2001. október-november) sok cégvezetot a beruházások elhalasztása, a kivárási politika felé orientálnak.

24

3 IT eszközök használata Az információtechnológia eszközeinek használata általában az egész informatika egyik legproblémásabb kérdése. A legdrágább és legjobb hardver is használhatatlan a cég folyamatait megfeleloen lefedo szoftver nélkül. A legfontosabb probléma a felhasználó képzése: gondolkodó, informatikai ismeretekkel rendelkezo felhasználó nélkül a rendszer lehetoségei kihasználatlanok maradnak.

3.1 Alkalmazói kör Az alkalmazottak számára elsosorban az alapveto irodai szoftverek használata az ajánlott és elvárható. Ezen kívül a könyvelo, számlázó, bérkezelo, raktárkezelo szoftverek a legelterjedtebbek, ezeknek a használatára tanítják be a dolgozót. Bár a programok nagy része Windows alapú, még mindig használnak DOS alapú változatokat is a cégek (elsosorban a kisebb hardverigény miatt). A középvezetoi, menedzser-réteg már változatosabb szoftverháttérrel rendelkezik és az elvárások is magasabbak. A felsovezetoi réteg informatikai háttere nagyon vegyes: általában a modern, újabb cégeknél, illetve leányvállalatoknál az üzleti nyomás és az anyacég kikényszeríti, hogy a felsovezeto is komoly elemzéseket tudjon végrehajtani a rendelkezésre álló anyagon. Ugyanakkor vannak olyan cégek, ahol a felsovezeto szobájában elhelyezett számítógép szinte egyáltalán nincs használva, státusszimbólumként jelenik meg. Természetesen az alábbi táblázat csak egy megközelíto, általános leírás, részben interjúk alapján. Nagy eltérések lehetnek azonban olyan cégeknél, melyek profilja, tevékenysége az állandó, mindennapi munka szintjén követeli meg az informatika alkalmazását: jellemzoen ilyenek a pénzügyi, informatikai cégek, ahol a munkavállalótól eleve elvárják bizonyos szoftverek alapos ismeretét és a lehetoségek kihasználását. Megjegyzendo, hogy a felsovezeto informatikai tudása inkább egy kívánt elem, a valóságban azonban sokszor hiányzik. Részletes bontásban a következo fobb szoftvercsoportokat különböztethetjük meg a felhasználók számára: • szövegszerkeszto, • táblázatkezelo, • adatbáziskezelo, • prezentációs, • ügyviteli csomagok (könyvelés, raktár stb.), • kommunikációs integrált csomag (internet, email, böngészo), • egyéb integrált csomagok (SAP, vállalatir. stb.).

25

A felhasználó típusát illetoen három fo kategóriát állíthatunk fel: • alkalmazott, • középvezeto, • felsovezeto. Az ismeretek általánosan három általános csoportra bonthatók, bár ez a szoftvertol függoen tovább bontható specifikus ismeretekre: • • •

adatbevitel: lehet szöveges vagy szám jellegu, de alapvetoen csak az adat bevitelét és minimális szofverismeretet jelent, alapos ismeretek: a szofver alapfunkcióinak kiterjedt ismerete, a fo funkciók használatának képessége (ECDL szintu), elemzési ismeretek: több szoftver integrációjának, kapcsolatának és együttes alkalmazásának ismerete, az alapfunkciókon túlmeno ismeretek.

Az alkalmazottak általános informatikai háttere az adatbevitelt követeli meg mind a szövegszerkeszto, táblázatkezelo, mind az adatbáziskezelo szintjén. A prezentációs csomagokat az alkalmazottak általában nem használják. Kommunikációs csomagoknál az email alkalmazása szükséges. Az integrált csomagoknál is az adatbevitel az alapveto megkövetelt funkció. A középvezetonek már magasabb ismeretekre van szüksége: minimálisan a szövegszerkeszto, a táblázatkezelo és az adatbáziskezelo alapos ismeretére van szükségük. Munkájukat gyorsíthatja, hatékonyabbá teheti ezen szoftverek szélesköru gyakorlati ismerete: ez már az elemzési ismeretek meglétét is jelenti ezen szoftvercsomagoknál. A kommunikációs csomagoknál az email mellett a böngészo – illetve az internet – kihasználása jelenik meg mint szükséges képesség: ez az üzleti elonyök kihasználását, információgyujtést jelent. Az ügyviteli csomagoknál és az egyéb integrált csomagoknál szintén az alapos ismeretekre minimálisan szükség van: az elemzési ismeretek tovább javíthatják a középvezeto pozícióját, hatékonyabbá tehetik munkáját. A felsovezeto réteg ismereteinek elméletben az elemzo szinten kell meglenniük: képeseknek kell lenniük a középvezetok által készített anyagok öszzehasonlítására, elemzésére és stratégiai döntések meghozatalára.

26

A következokben táblázatos formában is összefoglaljuk a fenti leírást. Szoftvertípus szövegszerkeszto táblázatkezelo adatbáziskezelo prezentációs Ügyviteli csomagok: könyvelés, raktár stb. kommunikációs integrált csomag: Internet egyéb integrált csomagok (SAP, vállalatir. stb.)

Alkalmazott

adatrögzítés minimális adatrögzítés

Középvezeto Manager összefoglaló tanulmány készítése diagrammok, függvények használata elemzési ismeretek alapos ismerete elemzési ismeretek

email, fax kezelése böngészo kezelése minimális, adatrögzítés

email, keresés, információgyujtés, üzleti elonyök elemzés, kiterjedt ismeretek

alapveto muveletek, szöveg beírása adatrögzítés

Felsovezeto áttekintés illetve kivonatolás diagrammok, függvények használata elemzési ismeretek ismerete elemzési ismeretek email, üzleti elonyök kiterjedt ismeretek (erre lenne szükség)

Forrás: Saját szerkesztés.

3.2 Informatikai támogatottság vállalati folyamatoknál A vállalati folyamatok informatikai támogatottsága vegyes képet mutat: egyes alapveto, általános folyamatok, részlegek számítógépesítése (pl. könyvelés, raktárkezelés, számlakiadás, vevo-szállítóadatbázis) elterjedt, azonban a vállalat, mint egységes egész áttekintése és a koordinált informatikai támogatottság megvalósítása továbbra is problémás. A vállalati folyamatok támogatása során a cél az integrált informatikai támogatás megvalósítása: ellenkezo esetben redundáns adatok, többszörös adatfelvitel (és hibázási lehetoségek) és nem kompatibilis programok sora lesz a végeredmény. Az integrált támogatásnak az alapja a megfelelo, dokumentált és következetesen végigvezetett informatikai stratégia.

3.2.1

Adatok beszerzése

Az alapinformációkat a vállalati szférában a vevo- és szállítóadatok, könyvelési adatok, raktár- és készletnyilvántartások jelentik. Ezek az adatok a már említett könyvelo, raktárkezelo, számlázó stb. programok elterjedésével nagyrészt a vállalatok rendelkezésére állnak. Azonban egy teljes integrált informatikai háttérhez ez kevés: vevoadatok és számlaadatok mellett az egyes részfolyamatok eredményei, minoségellenorzési-adatok stb. egész sorára van szükség.

27

Fobb lehetséges adatbeviteli módszerek: • Kézi adatbevitel • Elektronikus (automatizált) adatbevitel (szenzoros, vonalkódos stb.) • Internetes adatgyujtés (e-business, ki látogatja a honlapot stb.) Magyarországon egyelore a kézi adatbevitel nagy többséggel szerepel. Az elektronikus adatbevitelt – bár a vonalkód-rendszert számos helyen megvalósították – még mindig drágának tartják a kis és közepes cégek. Az internetes adatgyujtés problématikája, mint már többször utaltunk rá, a vevok alacsony száma.

3.2.2

Informatizált folyamatok

A különbözo folyamatok informatizálása nagyon eltéroen halad: mivel statisztikai adat kevés áll rendelkezésre, itt vállalati információk, interjúk alapján becsléseket lehet megadni. Természetesen sok különbözo részfolyamatot (pl. döntésirányítás, bérszámítás) lehet figyelembe venni, így az általános kép bemutatásához néhány fobb folyamattípust határoztunk meg: • Pénzügy: bérszámítás, számlázás, könyvelés • Értékesítés, kereskedelem: vevo- és szállítóadatok, nyilvántartások, beszerzések, eladások • Logisztika: raktárak, készletek, szállítások, ütemezések • Termeléshez kapcsolodó folyamatok • Public relations • Marketing információs rendszer • Vállalatirányítás: szakértoi rendszerek, vezetoi szoftverek • Tudástérkép A fenti folyamattípusokra elkészíthetünk egy összefoglaló táblázatot, amely interjúk és szoftvereladások alapján egy összegzo áttekintést nyújt a magyarországi vállalatok informatizált folyamatairól.

28

A különbözo folyamatok informatizálását (mennyire sikeres Magyaroszágon a folyamat informatizálása, mennyire valósult meg) rangsoroljuk 1-5 között, százalékos bontás alapján: 1. gyakorlatilag csak néhány cégnél van informatizálva (0-20%) 2. a vállalatok kb. 1/3-nál van informatizálva (21-40%) 3. a vállalatok kb. felénél van informatizálva (41-60%) 4. a vállalatok kb. 3/4-nél van informatizálva (61-80%) 5. a vállalatok nagy részénél van informatizálva (81-100%)

Pénzügy Értékesítés, kereskedelem Logisztika Termeléshez kapcsolodó folyamatok Public relations Marketing információs rendszer Vállalatirányítás Tudástérkép

Mikro – és kisvállalatok 3 2

Középvállalatok

Nagyvállalatok

4 3

5 4

2 2

2 2

3 3

1 2

2 3

3 4

1 1

2 1

3 1

Forrás: Szoftvereladási listák és interjúk alapján saját összefoglalás

Az adatokhoz hangsúlyozni kell, hogy becslés jelleguek, központi régióban ennél jobb arányszámokat is meg lehet adni. A mikro- és kisvállalatok egyértelmuen kiszorított helyzetben vannak tudástérkép, elektronikus marketing és business intelligence terén: ezek a módszerek sokszor nem megfizethetok számukra vagy nem térül meg a befektetett költség a vevok/eladások alacsony száma/volumene miatt. Jól látható, hogy ahogy az egyre integráltabb megoldások felé haladunk, a számok egyre csökkennek. Meg kell jegyezni, hogy ez a táblázat egy pozitív becslés és csak azokra a cégekre vonatkozik, amelyek rendelkeznek számítógépekkel: sok esetben az informatizálás nem integrált rendszert, hanem egyedi eszköz, szoftver például 3 dimenziós forgácsoló stb. alkalmazását jelenti. Az integrált megoldások elterjedését az is hátráltatja, hogy a piacon ma már többféle szabvány van. Példa erre az SCM (Supply Chain Management) beszállítói rendszerek megjelenése: a nagyvállalatok elsosorban saját, kialakított rendszerük bevezetését eroltetik a beszállítóknál is, így akik beszállítóként csatlakozni akarnak, azoknak el kell fogadniuk ezeket a rendszereket. Azonban a beszállítói tevékenységhez kapcsolodó SCM rendszerek meglehetosen bonyolultak. Megtérülésük még nemzetközi viszonylatban is kérdéses: az USA-ban elkészített felmérések alapján a beszállítói rendszerek bevezetését követo 1-2 évben csak a tranzakciók 25 százalékát sikerült a rendszerben feldolgozni. 50 százaléknál jobb feldolgozási eredményt mindössze a megkérdezettek 10 százalék volt képes elérni.

29

Egy másik jellegzetes probléma a CRM (Customer Relationship Management) jellegu rendszerek megjelenésénel a nem megfelelo adatgyujtés vagy a rendelkezésre álló adatok hiányosságai. Ezek a rendszerek Magyarországon még nem elterjedtek, gyakorlatilag a pénzügyi és telekommunikációs szektorokon kívül csak elvétve találhatók meg. A fejlodést nagymértékben segíthetné közös üzleti meghatározások és adatformázási technikák meghatározása. Jelenleg azonban ezek még egy iparágon belül sem egységesek. Így egyes folyamatok sokszor kello integrálási törekvések nélkül automatizálódnak és ezen folyamatok adatainak összevetése, összekapcsolása feleslegesen köt le munkaerot és más eroforrásokat.

3.2.3

Integrált informatikai hattér

A teljes integrált informatikai háttér megvalósításának irányába tett lépések még mindig inkább csak kezdetiek. Sajnos, Magyarországon a közép- és kisvállalkozások kis száma rendelkezik informatikai stratégiával, a legtöbben ‘ad hoc’ jellegu fejlesztéseket hajtanak végre, költségtol, pillanatnyi szándékoktól függoen. Így fordulhat elo, hogy a számlázó és könyvelorendszer nincs kapcsolatban és klasszikus példává válik: a számlázórendszer által elkészített számlákat kinyomtatják két példányban, egyet a vevo kap, egyet a könyvelo, aki a billentyuzeten beírja az adatokat a könyveloprogramba. Pedig az informatikai stratégia egyik kulcspontja éppen az lenne, hogy az integrált háttér létrehozásához milyen szofver- és hardverelemeket kell beszerezni, akár fokozatosan, kis lépésekben: a cél a redundancia, a többszörös adatbevitel kiszurése és az adatbázisok fokozatos összekapcsolása a vállalati helyzet áttekintésének és a problémák megoldásának egyszerusítéséhez, gyorsításához. Az informatikai stratégia megléte összefügg a vállalatok méretével és helyzetével. Megállapíthatjuk, hogy • romló helyzetu cégek nem szívesen terveznek informatikai váltásokat, inkább költségeket faragnak le: nem terveznek hosszú távra; • stagnáló cégek: kiváró stratégia, gyakrabban van írott tervezet; • jó helyzetben levo cégek nyitottabbak, keresik a megoldásokat, általában létezik (ha nem is teljes) írott informatikai tervezet. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a romló helyzetu cégeknél is lenne értelme informatikai tervezet, stratégia elkészítésének: az amúgy is szukös eroforrások így kevésbé pazarlódnának el a késobbiekben használhatatlan szoftverekre, hardverre. Viszont a vezetok sokszor úgy érzik: a vállalatok költségvetésébol a legtöbbször közvetlenül kiszámítható nyereséget nem hozó informatikai beruházások kitörlése látszólag nem jár hátrányokkal: az eddig muködo számítógépek továbbra is muködnek valahogy (akár leállásokkal, lassabban stb.). Ez is az oka, hogy a romló helyzetu cégek visszafogják informatikai beruházásaikat.

30

Vállalkozási kategóriánként elmondhatjuk, hogy • kisvállalatoknál ritka a megtervezett informatikai stratégia, • középvállalatok esetén gyakrabban van írásos informatikai stratégia, tervezet az integrált háttérre, • nagyvállalatoknál általában van írásos – akár csak fobb körvonalakat meghatározó, néhány oldalas - informatikai stratégia. Komoly, projekt rendszeru egy-két éves terveket általában pénzügyi szolgáltatócégeknél (bankok) vagy multinacionális cégeknél, leányvállalatoknál találhatunk. A hosszútávú informatikai stratégia problémája leginkább a felso szegmensbe tartozó közép- és nagyvállalatoknál jelentkezik. Tegyük fel, hogy beszereznek egy vállalatirányítási csomagot, készletkezelovel és más szükséges modulokkal. Egy évre rá olyan mennyiségu elektronikus dokumentumot kezelnek, amely szükségessé teszi egy dokumentumkezelo beszerzését. Többé-kevésbé illesztik a két rendszert. Majd ISO szabványosítás keretében újravizsgálják a dokumentumokat és illesztik a dokumentumkezelot és a vállalatirányítási csomagot az ISO szabványokhoz. Többszörös munka, redundancia, költségek – ez jellemez egy ilyen fejlesztési kört, az illesztések pontatlanságáról már nem is beszélve. Ezért lenne elsodleges fontosságú az informatikai (vagy infokommunikációs) stratégia kidolgozása.

3.2.4

Extranet és intranet használata

Az extranet és internet használatát döntoen a létezésük (hiányuk) befolyásolja: mint az második fejezetben utaltunk rá, a vállalatoknak mindössze 6%-a tart fenn extranetet, míg 44% rendelkezik intranettel. Az intranet számos felhasználási területe közül a legfontosabbak: • Adattovábbítás, levelezés • Belso megrendelések • Nyilvántartások • Alkalmazások futtatása • Belso tájékoztatás • Adatbázis elérése • Adminisztráció Az intranetet a vállalatok elsosorban eroforrások megosztására használják. Az árbevétellel súlyozott adatoknál kiugróan magas a nyomtatók, adatbázisok, közös dokumentumok elérésére és adattovábbításra kapott érték (adattovábbítás: 54,5; adatbázis elérés: 40,58) . Az adminisztráció és nyilvántartások intraneten keresztül vezetett adatai jól megoszthatók, szükség esetén mindig rendelkezésre állnak. Érdekes módon a belso megrendelések és tájékoztatások sokkal kisebb értéket adnak, ez nem jellemzi a vállalatokat (belso rendelés: -5,5; belso tájékoztatás 16,68). 8

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév. Az adatok –100 ;s 100 között a nem használt funkciótól az állandóan használt funkciókig terjednek, árbevétellel súlyozottak.

31

Az adatbázisok használatához még hozzá kell tenni, hogy a különbözo szintu elérési jogok segítenek a cég adatainak megfelelo megosztásában és ezt ki is használják a vállalatok. Általában minden intranetet használó cégnek van rendszerfenntartó szakembere (esetleg részmunkaidoben). Egyelore az intranetek bérlése nem terjedt el, ez valószínuleg a vállalatok külso személy iránti bizalmatlanságával, illetve a bérleti díjakkal magyarázható. Az extranet hasonló szolgáltatásokat valósíthat meg, de az extranet kiterjedtségétol függoen csatlakozhatnak olyan általános szolgáltatások, amelyek az intraneten belül kevésbé jellemzoek: • Adattovábbítás, levelezés • Értékesítés • Beszerzés • Logisztika • Ügyfélkapcsolatok, tájékoztatások • Adatbázis elérés • Információgyujtés A leggyakoribb itt is az adattovábbítás, levelezés, adatbázis használata. Azonban az extranetet jellegébol fakadóan ki lehet használni logisztikai és ügyfélkapcsolati szerepekre. A beszerzés, értékesítés nem jellemzo, valószínuleg ez a viszonylag változó beszállítói körnek is köszönheto. Az információgyujtés problématikája a felhasznált adatgyujto rendszerek problémájához csatlakozik: manuális adatbevitelbol nyilván csak bizonyos mennyiségu adatot lehet gyujteni. Egy extranet adatgyujto képessége akkor válik igazán hasznossá, ha automatizálva van, például automatikusan jegyzi kamionvezetok bejelentkezési idejét és helyét stb. Az extraneteket elsosorban a multinacionális cégek hozták be Magyarországra, bár az energiaszektorban és néhány földrajzilag távoleso helyen koncentrálódó vállalat már próbálkozott elozoleg is a megvalósításukkal. Lényegében az adatok megosztása, hozzáférés növekedése, a bedolgozás megvalósítása, ügyfelek speciális kiszolgálása, telephelyek folyamatos ellenorzése azok a fobb szempontok, amelyeket a cégek figyelembe vesznek az extranetek használata, illetve alkalmazása során.

32

3.2.5

Döntéstámogatás

A döntéstámogató rendszerek, programok esetében az alapveto feladat, hogy segítsenek a döntések meghozásában: grafikonokkal, trendek, kereszttáblák létrehozásával és esetleg konkrét javaslatokkal is. Függetlenül a szakterülettol (orvosi, marketing stb.) mindegyik alkalmas arra, hogy a bevitt – vagy a korábbi döntési tapasztalatok alapján a rendszer segítségével megalkotott – döntési szabályok alapján bizonyos kérdésekben döntéseket javasoljon9. A problémát az jelenti, hogy ezek a programok nem automatikusak – nem végzik el a döntést az ember helyett. Ahogy a szoftver neve is jól mutatja, inkább trendek, jellemzok kimutatásával, tények rendszerezésével segítheti a felhasználót. Egy igazán használható döntéstámogató rendszer elkészítéséhez az ember döntési mechanizmusát kéne matematizálni, formalizálni: ez azonban az elmúlt évek kutatási eredményei alapján még messze van. Azonban általánosan elmondhatjuk, hogy a legtöbb üzleti döntést véges számú szabály alapján hozzák a vezetok, azonban sokszor zavarba jönnek, ha ezen ‘szabályok’ pontos definiálását kérjük számon. A modern döntéstámogató rendszerek (ma már inkább szakértoi rendszerek) nem csak arra jók, hogy már megfogalmazott kritériumok alapján keressenek adatbázisokban, hanem éppen hogy magát a kritériumot fogalmazzák meg. Ehhez azonban nagy mennyiségu háttérinformációra (tudásbázisra) van szükség. Különösen fontos régebbi döntési folyamatok ismerete, amely segíthet az egyes szempontok felállításában és súlyozásában. Hangsúlyozni kell tehát, hogy egy szakértoi rendszer optimális kihasználása és a rendszer megvétele között ido telik el – általában hosszabb ido. Éppúgy, mint a tudásbázisnál, itt is el kell végezni az adatfeltöltést, enélkül a rendszer nem lesz használható. Talán ez az idobeli késés is az oka, hogy a döntéstámogató rendszerek megjelenése Magyarországon még mindig gyerekcipoben jár: a vezetok nagy része nem is látja át, hogy mennyivel lenne hasznosabb egy ilyen szoftver alkalmazása. Az ilyen jellegu programok elterjedtségére vonatkozó becslések alapján kis- és középvállalatoknál szinte egyáltalán nem, nagyvállalatoknál is inkább mint integrált vállalatirányítási rendszer része található meg a döntéstámogató rendszer. Az eddigi tapasztalatok alapján jól alkalmazhatók a szakértoi rendszerek, ha • marketing döntési dilemmák (a vállalat célrendszere, piac, termék), • fejlesztési ötletek értékelésének dilemmái, • humán döntési dilemmák megoldására irányulnak. Termelési, pénzügyi problémák esetén már problémásabb a rendszerek használata. A fo problémát itt is az jelenti, hogy a hatékony szakértoi rendszer egy a rendszert és a döntési folyamatokat is jól ismero, átlátó személyt kíván – ennek a kívánalomnak azonban inkább a magyar vezetoi réteg alsó-középrétege felel meg. Ugyanakkor a magyar, hierarchikus vállalati felépítésekben a végso döntést a ‘fonök’ hozza meg, neki lenne a legnagyobb szüksége a szakértoi rendszerre.

9

Szakértoi rendszerek: http://www.cegnet.hu/cv/9905/cv167_171.htm

33

3.2.6

Adatbányászat

Röviden összefoglalva az adatbányászat, mint módszer lényege, hogy nagy, változatos adatokat tartalmazó adathalmazokra (például ügyfélfelmérések) statisztikai és mesterséges intelligencia módszereket ötvözo kereso, elemzo programokat futtatnak rá. Lényegében tehát három technológia: adatbázis-kezelés, statisztika és mesterséges intelligencia ötvözésérol van szó. A cél, hogy a szoftver szabad szemmel nem látható összefüggéseket, trendeket, csoportosulásokat mutasson meg.10 Az adatbányászat Magyarországon fiatal terület, sok vállalatvezeto nem is ismeri a technikát, illetve az abban rejlo lehetoségeket. Az adatbányászat használatának elofeltétele a megfelelo mennyiségu adat. A vállalati információk tárolása az irattartókról áthelyezodött a merevlemezekre: létrejöttek az elektronikus nyilvántartások. Ezen nyilvántartások elemzésével például új termék bevezetésénél, stratégiaváltásnál létre lehet hozni ügyfélcsoportokat, marketingstratégiákat stb. Ehhez azonban kelloen rugalmas, a sokszor specifikus magyar viszonyokhoz illesztett kereso- és elemzoalgoritmusokra van szükség. Természetesen az általános algoritmusok is jól muködhetnek, azonban minél jobban kihasználtak az apriori háttérismeretek, annál specifikusabb végeredményt lehet nyújtani. Magyarországon 1997 körül jelent meg az elso ilyen technológiával foglalkozó cég, azóta ezek száma növekedett (MIS Consulting, DSS Consulting, KFKI ISYS stb) és ma már magyar adatbányászati program is létezik. Természetesen sorra készültek a nagy adatbázisokhoz a megfelelo adatbányászati szoftverek (külföldi neves adatbányászati szoftvergyártók: Oracle, IBM, SPSS, SAS). Magyarországon kizárólagosan adatbányászattal a Data Explorer Kft. foglalkozik, ennek elonyei a helyi specialitások ismeretében rejlenek. Magyarországon az adatbányászat egyelore három fo vállalat-kör számára vált kihasználhatóvá: • bankok és pénzintézetek, • biztosítótársaságok, • telekommunikációs cégek. Hozzá kell tenni, hogy a B2C e-business stratégia és technológia megjelenésével bármely cég egyre több, részletes adatot gyujthet felhasználóinak szokásairól, hátterérol: így kisebb kockázattal jár egy új termék (vagy termékcsoport) megjelenése. Azonban a magyarországi alacsony B2C eredmények miatt ezek az adatbázisok még feltöltés alatt vannak, jóllehet egyfajta hátteret már most is biztosítanak marketing elemzésekhez.

10

Kreatív Online: Adatbányászat Magyarországon 2001.08.30: http://www.kreativ.hu/cgibin/cikk.pl?link=cikkek/kreativ/marketing/2001-08-30-9.htm

34

Mint említettük, az adatbányászat jelen pillanatban Magyarországon még csak egyedi esetekben használt, az egész vállalati szektort nézve nem jelentos. Azonban mindenképpen egyfajta robbanás várható a területen, ahogy egyre több cég ébred rá a kihasználhatóságra. A magyar cégeket jelen pillanatban a költségek is befolyásolják: egy piacvezeto adatbányászati csomag ára meghaladhatja a 40-50 000 dollárt, így a magyar fejlesztésu Datascope 5 000 dolláros árával lényegesen elérhetobb a hazai piacon. Néhány felhasználási terület az eddigiek közül: • Mobil telekommunikációs cégek: vevokörök meghatározása és vevospecifikus mobilcsomagok létrehozása differenciált idotarifával • Hadtörténeti Intézet és Múzeum: hadifogoly adatbázis, adattisztogatás, elemzés • Marketing szempontok: ügyfélelvándorlás, ügyfélszegmentálás: okok, ügyfélcsoportok, marketing terv segítése Ezek a felhasználási területek is mutatják, hogy megfelelo mennyiségu használható adat esetén az adatbányászat a legváltozatosabb feladatokra használható.

3.3 Internet és más elektronikus szolgáltatások Mint az informatikai infrastruktúránál jeleztük, mindössze a magyar cégek kevéssel több, mint egyharmada jelent meg a világhálón. A többiek kivárnak: pénzügyi és marketing (alacsony magyarországi hozzáférési arány) okokkal magyarázzák távollétüket.

3.3.1

Honlapok tartalma

A honlapokon nagyon sok különbözo szolgáltatást kínálhat, ajánlhat a vállalat: ezek kihasználtsága azonban minimális. A legkevesebb, amit állíthatunk, hogy a magyar cégvezetok nincsenek tisztában a rendelkezésre álló lehetoségekkel. Jelen pillanatban a honlapok dönto többsége cégismerteto jellegu: a céget, a szolgáltatást, a terméket hirdeti (legtöbbször statikus formában), címeket, kapcsolattartókat ad meg. Jellemzo, hogy az elektronikus információkérési lehetoséget (ami a gyakorlatban egy email megadását jelentené) mindössze a honlapot fenntartó cégek egyharmada adta meg. A fobb – vállalatok számára fontos – tartalmi elemek: • Cég- és termékismerteto anyagok • Kapcsolatfelvételi lehetoségek • Fórumok, web alapú levelezés, hírlevél • Online rendelés, vásárlás • Letöltheto dokumentumok, demók • Egyéb céghírek, kapcsolódó iparági, ágazati hírek, linkek

35

Természetesen számos más elemet is elhelyezhet a cég a honlapon, profiljától és szándékaitól függoen. A következo ábra részletesen bemutatja, milyen tartalmakat helyeznek el a vállalatok a honlapjaikon. A vállalati honlapok tartalma 7. ábra Cégismertetõ Termékek és szolgáltatások ismertetése Referenciák Üzenet a webmesternek Elektronikus információkérési lehetõség A cég saját hírei Aktuális árlista Letölthetõ dokumentációk, demók A cég partnerei és linkjeik Elektronikus hírlevél [és feliratkozás] Vendégkönyv vagy fórum Webes felületû levelezési rendszer Online rendelés Iparági hírek gyûjteménye Jelszóval védett oldalak partnerek részére Online vásárlás EDI [elektronikus dokumentumcsere] Helpdesk [termékek, szolgáltatások] Online számlainformációk Egyéb

98% 86,8% 40,7% 39% 35,9% 33,5% 32,2% 26% 25,7% 15,1% 13% 8,1% 7,8% 7,5% 7,1% 3,1% 3% 2,8% 1,3% 1,6%

Forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2001.

Ágazati szempontból a szolgáltató ágazatok használják a legtöbb elemet (pénzügyi, informatikai szolgáltatások, oktatás), de továbbra is a cég- és termékismertetok adják a tartalom több, mint 90%-át.

3.3.2

Honlapok frissítése

Ehhez kapcsolódik lényegében két probléma: a honlapok elterjedtsége és a frissítése. A honlapok elterjedtsége (illetve az elterjedtség hiánya) még nem lenne akkora probléma, a honlap-készítési kedvet megfelelo állami támogatással is lehet növelni. A fo problémát a honlappal kapcsolatos stratégia jelenti, amely gyakorlatilag a ‘Létrehozzuk és nincs vele gond többet’ elven alapul. A frissítés hiánya megdöbbento: az interneten aktív szereploként megjeleno cég számára – még ha csak hirdetés, bemutatkozás jellegu honlapról van is szó – létfontosságú a rendszeres frissítés. Természetesen szükség van a látogatót vonzó más szolgáltatások (hírek, játékok, nyeremények) biztosítására is: egy kelloen érdekes, változatos tartalmú honlap létrehozásával érheto csak el, hogy a WWW-et böngészok újra meg újra ellátogassanak a honlapra, érdeklodjenek a cég (és termékei) iránt. Azonban ehhez hozzátartozik a rendszeres frissítés is: a látogatók érdeklodésének fenntartása minimálisan havi változtatásokat igényel.

36

8. ábra Honlap-frissítési gyakoriság megoszlása a saját honlappal rendelkezo, 5 fonél többet foglalkoztató vállalatok körében Hetente 12% 17%

45%

Havonta Negyedévente

26%

Negyedévnél ritkábban

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

Ehhez képest a magyar cégek 45%-a negyedévnél ritkábban frissíti honlapját. Egy magyar szörfözo számára egy keresés lefuttatása után a megtalált céges honlapok nagy része hibás adatokat, nem létezo telefonszámokat és címeket, email kapcsolattartókat ad meg. Természetesen itt is nagy az ágazati eltérés: az oktató és szolgáltató jellegu (gazdasági, energia, kommunikáció stb.) cégeknél gyakoribb a havi frissítés, de a heti-napi még itt is nagyon ritka.

3.3.3

Internetes szolgáltatások

Az internetet számos funkció kiváltására, elektronikus megvalósítására lehet használni. Most csak néhány, a vállalatok szempontjából fontos funkciót emelünk ki: • Információtovábbítás: levelezés, tájékoztatás, csatolt állományok stb. • Adatgyujtés • Internet (elektronikus) bank, fizetés • Vásárlás, értékesítés, beszerzés: internetes áruházak, B2B, B2C • Logisztika • Marketing • Ügyfélkapcsolatok

37

A funkciók összehasonlítása11 során a leggyakrabban használt szolgáltatás továbbra is a levelezés, ezt követi az információgyujtés. Bármely funkciót is nézzük, a nagyvállalatok mindenképpen jobban kihasználják, mint a kis- vagy középvállalatok. Ágazatilag a honlaptartalom kihasználtságához hasonlóan a szolgáltató ágazatokban jobb az internetes lehetoségek alkalmazása. Az elektronikus bankolás különbözo formáinak százalékos megoszlása jól mutatja a tényleges megvalósítás arányát. 9. ábra Elektronikus banki szolgáltatások formáinak megoszlása az 5 fõnél többet foglalkoztató vállalatok körében Közvetlem modemes kapcsolódás Mobiltelefonos

39%

46% Internet alapú 9%

6%

Nincs elektronikus bankolás

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

Az internetes banki kapcsolattartás a halászatban, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az egészségügy, szociális ellátás ágazatokban terjedt el leginkább. A kihelyezett terminálok alkalmazása a villamosenergia-, gáz-, ho- és vízellátás, a bányászat, a szállítás, raktározás, posta, valamint az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ágazatokban haladja meg az 50%-ot, de a feldolgozóiparban is átlagon felül elterjedt. A mobiltelefonos banki ügyintézés a bányászat, valamint a szállítás, raktározás, posta ágazatokban átlagon felül alkalmazzák. Bár nagyon sok funkciót sorolhatunk fel, a végeredmény nem változik: a vállalatok dönto része információtovábbításra (foleg levelezésre és tájékoztatásra), valamint adatgyujtésre használja az internetet. A probléma abban rejlik, hogy nagyon sok potenciális lehetoséget nem vagy alig használnak ki a cégek. Még az elektronikus bankolás (ami az esetek nagy részében nem interneten keresztül történik a biztonsági kérdések miatt) is igen alacsony: gazdasági szolgáltatásoknál, illetve nagyvállalatoknál terjedoben van, de egyébként a vállalatvezetok csak távolabbi terveikben utalnak rá. Lényeges, hogy a konkrét internet-alapú ügyfélkapcsolati rendszert nagyon kevesen használnak (3%), és a kérdoív kitöltoinek 85%-a nem is szeretne ilyen rendszert bevezetni. A vállalatok vezetoi nem nagyon látják az internetben létezo lehetoségeket, kihasználásukra költeni pedig egyáltalán nem akarnak.

11

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév. Az adatok –100 ;s 100 között a nem használt funkciótól az állandóan használt funkciókig terjednek, árbevétellel súlyozottak.

38

Pedig az EU EDI meghatározások már léteznek, használhatók. Természetesen a megfelelo beruházási forrásokra szükség van, de a vállalatok tervei nem azt mutatják, hogy érdeklodnének az internetre áthelyezett kereskedelmi folyamatok iránt: EDI alkalmazással mindössze 2%-uk rendelkezik és 94% nem is akar nyitni e technológia fele. Ismét a vállalatok hozzáállása okozza a problémát: jelenleg is nagyon alacsony százalékban vannak jelen az internetet potenciálisan kihasználó alkalmazások, de a GKI-felmérés alapján ez a szám nem is fog növekedni. Mivel az elozo adatok foleg a B2B kereskedelemre központosítanak, néhány szót a B2C kereskedelem megvalósulásáról. Az internetes áruházak az interneten keresztül beszerezheto javak, eszközök, cikkek sokaságát ajánlják fel – kérdés, hogy ki és mit vesz meg. Az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet mondani, hogy az anyagjellegu javak közül a könyvek, CD-k (játék, hang), videokazetták és lemezek, technikai eszközök a legjobban eladhatók. A vegyesboltok sorsának egy kiemelkedoen negatív példája a Webvan amerikai vegyesbolt, amelybe 1.2 milliárd dollárt fektettek be12 és csod lett a végeredmény. Ettol függetlenül a webáruházak muködoképesek lehetnek, azonban a mai tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy vegyesbolt jellegu webáruház akkor életképes, ha egy már létezo áruházláncon alapul és ahhoz ad kiegészítést, on-line rendelési és házhozszállítási lehetoségeket (pl. FotexNet). A vásárlók ‘becsábításához’ akciók, játékok, érdekességek sokasága szükséges. Hozzá kell még tenni, hogy a magyar vásárlók körülbelül 10%-kal alacsonyabb árat várnak az interneten, mint a boltokban, kirakatokban. Ezt azonban egyelore kevés internetes áruház tudja biztosítani.

3.3.4

Elektronikus beszerzés

Az elektronikus beszerzés igazán hasznossá az internet alkalmazásával válhat: a telefonon, faxon egyeztetett és elküldött szerzodések továbbra is újabb adatfelviteli feladatokat eredményeznek a beszerzés folyamán. Azonban az internetes, beszerzést támogató alkalmazásokhoz háttér kell: egy szállítói réteg, amely felvállalja az interneten keresztül történo csatlakozást, ehhez kifejleszti a megfelelo rendszert. 10. ábra Elektronikus beszerzések használata az 5 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében 1%

11%

Van beszerzést támogató alk. Nincs, de tervezi Nincs és nem tervezi

88%

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév. 12

HVG Internetes Vegyesboltok: Záróra, 2001 július 28

39

A teljesen internetre helyezett beszerzés nagyon kevés helyen van megoldva: általában multinacinális cégek, külföldi partnerekre nagyon szorosan ráépülo vállalatoknál jelenik meg az elektronikus beszerzés az egész vállalati informatikába integrált modulként.A problémát azonban ismét az jelenti, hogy a cégek nem is akarnak nyitni ebben az irányban, így a késobbiekben – EU csatlakozást követoen – problémáik lehetnek az EU irányába történo szállításoknál.

3.3.5

Elektronikus értékesítés

Az elektonikus értékesítés elsosorban szintén az online – internet alapú – értékesítésekre vonatkozik. Az online értékesítés megvalósulási százaléka hasonló a beszerzésekhez, bár árnyalatnyit jobb helyzetben van. Több B2B, B2C értékesíto jelent már meg a magyar nyelvu interneten: webáruházakba tömörülve vagy saját, önálló web-eladóhelyet felállítva. 11. ábra Elektronikus értékesítés használta az 5 fonél többet foglalkoztató vállalatok körében 3%

17%

Van értékesítést támogató alk. Nincs, de tervezi Nincs és nem tervezi

80%

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

Jól látható, hogy az elektronikus értékesítések megvalósítása 3%-kal már elorébb tart, mint az elektronikus beszerzo rendszerek megvalósítása. Ismét a vállalatok 80%-a nyilatkozott úgy, hogy nem tartja fontosnak az online értékesítés megvalósítását és nem is tervezi. A probléma hasonló a beszerzéshez: ennek a szegmensnek dinamikus bovülésen kell keresztül mennie, különben a hazai internet-társadalom megáll a jelenlegi szinten, illetve megmarad a passzívabb, böngészo, keresgélo állapotban, az aktív-vásárló szerep helyett. Hosszabb távon mindenképpen várható, hogy a vállalatok nagyobb része megváltoztatja internetes stratégiáját: a gyakorlatilag kizárólag email forgalom lebonyolítását célzó internet-hozzáférések az internetes lehetoségek elpazarlását jelentik.

40

3.3.6

Honlapok látogatottsága

A honlapok látogatottsága több szempontból is fontos: • megmutatja a honlap hatékonyságát, • útmutatást ad a hirdetési helyek értékére, • lehetoséget ad marketing eszközök használatára (statisztikák, látogatók). Egy honlap létrehozásánál és fenntartásánál az egyik legfontosabb jelzoszám lehet: ugyanakkor a vállalatok sok esetben nincsenek tisztában a statisztikai adatok mögött rejlo valósággal. Egy honlapot nagyon sokszor letölthetnek: adott esetben elég lehet a böngészo ‘Frissítés’ gombjára kattintani, vagy beállítani az automatikus letöltést –az oldalt csak egyszer nézte meg a felhasználó, az oldalletöltés számláló mégis úgy értékeli, hogy a lapot nem egyszer, hanem többször töltötték le (webszerver és böngészo beállításoktól függoen is változhatnak az értékek). Egy 10-15 lapból álló site esetén a felhasználó oda-vissza lépked a lapok között, az oldalletöltést számláló pedig folyamatosan számol. A honlap (vagy site) látogatottságának felméréséhez tehát kétfajta adatot kell megnézni. A felhasználó által kért és a szerver által megjelenített lapok száma (page impression, PI) általában a többszöröse a site-ot látogató felhasználók számának. Például az Origo site 2001. augusztusában egy hét alatt csak 1 630 377 egyedi látogatót számolt, míg a PI értéke 7 685 605 volt13 (ez természetesen az összes errol a site-ról lekért lapok száma) erre az idore. A honlapok látogatottságát az AGB Hungary, Medián csoport méri, ennek alapján a 2001. októberi leglátogatottabb webszolgáltatások a következoképpen alakultak14: Rangsor (aug. adat) 1.(1.) 2.(2.) 3.(4.) 4.(3.) 5.(5.)

Site www.origo.hu www.index.hu www.freeweb.hu www.startlap.hu www.habostorta.hu

Heti látogatottság 2 599 661 1 551 998 1 024 737 1 016 427 578 504

Oldalletöltés (PI) 11 029 214 6 645 540 5 633 988 2 299 729 3 789 906

Amit ez a statisztika is jelez, hogy a felhasználók szívesen indulnak egy összefoglaló portálról, amely hírekkel, információval látja el oket és egyúttal számos kategóriában ad javaslatokat továbblépésre, kezdve az állásajánlatoktól a webáruházakon keresztül politikai vitákig. Nyilvánvaló, hogy egy céges honlap legsikeresebb ezeken a portálokon keresztül lehet.

13 14

HVG OnLine – Kalauz az Internethez, 2001 augusztus HVG OnLine – Kalauz az Internethez, 2001 október

41

Ehhez azonban az kell, hogy ne csak statikus ismerteto-hirdeto oldalt tartson fenn a cég, hanem hírcsatornákkal, fórumokkal ötvözött teljes website-ot. Ez azonban lényegesen többe is kerül és a cégvezetok sok esetben nincsenek meggyozve hasznosságáról. A probléma megint visszavezetheto arra a tényre, hogy a felnott lakosság 15%-át kitevo magyar netezok (ami egyébként is kevés) mindössze 8%-a vásárolt már a weben. Ezen vásárlások 50%-ának értéke (tehát dönto része) 12 500 és 49 000 Ft közé esik (2001-es adat), így ez egy állandó hivatkozási pont a cégek számára mind a webes terjesztés, mind a honlap-fenntartás megvalósításával szemben. Az éves adatsor alapján értelemszeruen a nyári internet-használat alacsonyabb: a fenti zárójeles 2001 augusztusi adatok ellenben arra mutatnak rá, hogy a magyar szörfözok szívesen választanak egy kedvenc kiinduló-oldalt, és ha azzal elégedettek, akkor vissza is térnek erre a kiindulópontra a webes barangolások alkalmával.

3.3.7

Hirdetések, e-marketing

A World Wide Web megjelenésével lehetové vált a reklámok, hirdetések közvetlen eljuttatása a vevokhöz. Különbözo technológiák, módszerek (sütik, felhasználó bejelentkezik stb) használatával elérheto, hogy a felhasználót azonosítsa a rendszer és testreszabott reklámot ajánljon fel. Néhány jellegzetes internetes hirdetési módszer: • honlap • banner • közvetlen email • ingyenes letöltések, ajánlatok, képernyovédok, akciók Természetesen az egyik legelonyösebb megoldás a megfelelo, vevo-csalogató honlap elkészítése: ehhez sokrétu, érdekes tartalom, rendszeres frissítés szükséges. A banner-ek, amelyek gyakorlatilag egy-két soros hirdetések figyelemfelkelto színnel, hanggal, képpel, inkább csak márkanév, logo elterjesztésére használhatók. A felhasználók annyi ilyen hirdetést kapnak egy-egy honlapon, hogy a rákattintási arány (és így a hirdetés hatékonysága) nagyon alacsony, néhány százalék körüli (clickthrough rate). A felhasználó legfeljebb megjegyzi a márkanevet, utalást a felújított/új termékre. Számos honlapon találhatunk ‘cserelehetoségeket’, azaz ha felrakunk egy meghatározott banner-t a saját honlapunkra, cserébe az általunk készített banner felkerül a másik honlapra. Azonban a nagy látogatottságnak örvendo portálokon, keresomotorok honlapjain komoly pénzekbe kerül a hirdetések felrakása. A közvetlen email különösen akkor hasznos, ha ismerjük a célközönséget: ellenkezo esetben az email-ek tömegével elárasztott felhasználóban inkább negatív hatást ér el a célzott marketing. Az ingyenes letöltések, akciók vonzanak bizonyos felhasználói réteget, azonban ez ritkán vezet a megcélzott réteg teljes lefedéséhez.

42

Az internetes hirdetés egyelore nem váltja fel teljesen a tradicionális médiumokat. Rendkívül jó kiegészíto, a marketing mix egy stratégiai fontosságú eleme lehet, de Magyarországon még a viszonylag kevés internezeto miatt kisebb a hatékonysága a külföldi példáknál. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy hosszabb távon egy komoly marketing akciónak tartalmaznia kell ezt az internetes hirdetést, honlapot is, így biztosítva gyors hozzáférést, információt az érdeklodo vásárlónak.

43

4 Alkalmazotti informatikai ismeretek és képzések A magyar cégeknél – és ez különösen a kisebb cégeknél érvényesül – elotérbe került a szükséges informatikai szoftver és hardver beszerzése. A dolgozók képzése, a szoftverek betanítása sok esetben olyan ‘extra’ szolgáltatás, amit a cég vezetése nem akar – vagy nem tud – biztosítani. Ugyanakkor ez azt is eredményezi, hogy egyes szoftvereket nem használnak ki az alkalmazottak, tehát hosszú távon a termelékenység csökkenését eredményezi a rövidtávú spórolás. Az információs társadalom egyik fontos pontja a kello informatikai tudás megszerzése, a rendelkezésre álló eszközök kihasználása: az üzleti életben enélkül a vállatoknál az informatikai befektetések megtérülése válik kérdésessé.

4.1 Alkalmazotti ismeretek Az alkalmazotti ismeretek alapvetoen az irodai programcsomagok köré öszpontosulnak. A fobb ismeretek, ismertség szerint rangsorolva, interjúk és szoftvereladási listák alapján (legismertebb elol, legkevésbé ismertek a felsorolás végén): • irodai alapcsomag: szövegszerkeszto, táblázatkezelo • alapveto operációs rendszer • adatbázis • ügyviteli szoftver • kommunikációs integrált csomagok • prezentáció • egyéb integrált csomagok • egyéb szoftver. Ma már az operációs rendszer és a szövegszerkeszto valamilyen szintu ismerete minimálisan elvárt a számítógéppel rendelkezo munkahelyeken. Jellemzo, hogy sok esetben az alkalmazott a szövegszerkesztot használja, dokumentumait lementi, de már egy, az Intézon keresztül elvégzett másolástól is zavarba jön. Gyakorlatilag az operációs rendszer kello ismerete sok helyen az autodidakta tanulásból, az ‘csak a szövegszerkesztésre van szükségem, másra nincs‘ hozzáállásból ered. Informatikai tanfolyamokon résztvevo alkalmazottak megtanulják az opercációs rendszer alapveto funkcióit is. Kisebb mértékben, de a táblázatkezelo programok is használatban vannak. Ezek az ismeretek (irodai alapcsomag, operációs rendszer) az alkalmazotti ismeretek körülbelül 90-95%-át fedik le és sok alkalmazott számára elégnek is bizonyulnak.

44

Bár az adatbázis alkalmazások sok helyen jelen vannak, a felhasználók kevésbé magabiztosak használatukban. Az ügyviteli szoftverek általában különálló könyvelo, készletnyilvántartó, számlázó programok. A prezentációs csomagokat elsosorban középvezetok használják, az elért eredmények, kutatások, felmérések bemutatására. Az integrált csomagokon belül beszélhetünk kommunkációs (például email, böngészok, hírolvasók stb.) csomagokról: itt elsosorban az email és a böngészo használata számít alapismeretnek. Az egyéb integrált csomagok (például Scala, Exact, ill. nagyvállalati körben SAP) tág kört fednek le: egyszeru könyvelési és számlanyilvántartási funkcióktól egészen a vállalatirányítási rendszerekig. Használatuk az adatrögzítéstol az igen komoly elemzési funkciókig terjed.

4.2 Oktatások és továbbképzések Az informatikai oktatási piac területén elsosorban a vállati továbbképzésekre koncentrálunk: az egyetemeken, foiskolákon már teljes jogot nyertek az informatikai jellegu képzések, sot húzó-ágazattá váltak ipari nyelven szólva. Ebben a kormányzati támogatások, programok mellett az informatikai szakemberek kereslete (fizetése) is nagy szerepet játszik. A SuliNet program és a kapcsolodó támogatások számos általános- és középiskolába juttatta el az internetet és az informatikát. Bár a program megakadni látszott és van még tennivaló, de egészében elmondható, hogy egy minimális informatikai ismeretekkel rendelkezo oktatási rendszert behálózott egy adott szintu infrastruktúrával. Természetesen fejlesztésekre mindig van hely és kereslet, de nem véletlen, hogy egyre inkább igyekszenek informatikai cégeket megnyerni a foiskolák, egyetemek: mindkét fél jól járhat az együttmuködéssel.

4.2.1

Az ECDL vizsga

A vállalati oktatás egyik nagy szeletét az általános Windows irodai szoftverek kezelése jelenti: ezen a területen az ECDL vizsga megjelenése ösztönzoleg hatott az informatikai oktatásra. A régebbi OKJ informatikai vizsgákat ma már kevesebben választják, a nemzetközileg elismert, az EU által meghirdetett ECDL mindenképpen elotérbe kerül: ma már több tízezren vannak Magyarországon is az ECDL jogosítvánnyal rendelkezo munkavállalalók. Az ECDL nemzetközileg egységes normák szerint, szigorú minoségi szabályoknak megfeleloen muködtetett rendszer, amely az informatikai írástudást igazoló bizonyítványt bocsát ki immár több mint 30 országban, egységes keretek között.

45

Az ECDL Magyarországon a vonatkozó 1999. évi kormányhatározat alapján minosített köztisztviseloi képzés, és része a pedagógus-továbbképzés rendszernek, valamint a kulturális szakemberek továbbképzési programjának is. A közeli jövotol várhatóan fontos szerepe lesz a továbbtanulásnál is.

4.2.2

Egyéb szoftver-oktatások

Az oktatások másik nagy részét a specifikus programok jelentik: ez általában egy-egy a vállalatnál használt program (vagy részprogram) betanítását, oktatását jelenti. Ezekhez tartozhatnak az ECDL részét képezo programok is (táblázatkezelo), de ide tartoznak az ügyviteli, könyveloi szoftverek, és természetesen a jóval bonyolultabb projektkezelo, vállalatirányítási modulok, programok is. A nagyobb magyar cégek SAP-orientálódásával párhuzamosan az SAP modulok is divatba jöttek. A internet-láz nagy nyertese az az internettel kapcsolatos programok, nyelvek (böngészok, honlapkészítok, Java nyelv) oktatásának felfutása.

4.2.3

Oktatások jellege

Nagyvállalatoknál – különösen külföldi tulajdonos esetében – jellemzo a cég alkalmazottainak együttes informatikai tanfolyamokra való küldése. Speciális, saját szoftver esetén ezt belso oktatásként, általános irodai csomag esetén külso tanfolyamok szervezésével oldják meg. A kisebb cégek (általában 50 fo alatt) nem szívesen költenek informatikai tanfolyamokra: gyakran egy belso kolléga (informatikus) mutatja be az általa ismert szoftver alkalmazását vagy autodidakta jelleggel képezheti magát az új munkatárs.

4.3 Oktatásra, képzésre fordított összegek A képzésre, oktatásra fordított összegeknél a kis- és középvállalatok mindig igyekeznek költségtakarékos megoldásokat elfogadni, a nagyobb cégek nyitottabbak a komplett csomagokat kínáló, esetleg közvetlenül nem használható ismeretek bevezetésére is.Ugyanakkor az általános trendet továbbra is a ‘nem szívesen fektetünk külön pénzt a dolgozóba’ elv jelzi. A vállalatok vezetoi magyarázatként a túlfejlesztett munkaero elvándorlását, az oktatás nem kello hatékonyságát és pénzügyi meggondolásokat jeleznek.

46

Az oktatást illetoen az ECDL jellegu tanfolyamok (ECDL vizsga vagy csak egy-egy szüvegszerkeszto, táblázatkezelo stb. modul) kevésbé terhelik meg a vállalatokat: ezt munkavállalónként 10-50000 forintból megoldhatja a vállalat. A specifikus szoftverképzésért ennek a többszörösét is elkérhetik: jellemzo, hogy a munkaero képzése helyett inkább a kello szakismerettel rendelkezo dolgozó felvételében látják a munkáltatók a megoldást. A képzésre fordított összeg alacsony voltát jelzi a következo összehasonlító táblázat is, ha azt nézzük, hogy a cégek milyen informatikai jellegu szolgáltatásokat kérnek leggyakrabban, meglepo eredményre jutunk: mindössze 18%-uk igényelt IT oktatást a 2001. évben, ez még a rendszerfelügyeleti szolgáltatás igénylésénél is alacsonyabb százalék. A vállalatok által igényelt informatikai szolgáltatások megoszlása 12. ábra 45,5%

Hardver javítás

18,1%

Rendszer-felügyeleti szolgáltatás

17,7%

IT oktatás

13,4%

Külsõ alkalmazásfejlesztés

7,2%

Iinfrastruktúra fejlesztési IT tanácsadás Rendszerintegráció és projektmenedzsment Stratégiai IT tanácsadás

4,4% 3,2%

1,6%

IT outsourcing

42,6%

Egyiket sem

Forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés

A költségek kigazdálkodásánál mindenképpen meg kell említeni, hogy a nagyvállalatok számára komoly lehetoség a szakképzési hozzájárulás 0.5%-ának kihasználása. Mindezek ismeretében egyértelmu, hogy a vállati szférában erosíteni kell a munkaero képzését: támogatással, a vezetok meggyozésével. Természetesen ágazattól függoen van szükség különbözo számú és hátteru informatikai személyzetre, azonban az ECDL vizsga vagy más tanfolyamok mindenképpen segíthetnek az információs állam kialakulásában.

47

5 A vállalati információs kultúra A vállalati információs kultúra alapproblémája az, hogy sokszor maga a vállalat nincs tisztában a tulajdonában levo tudással. Lew Platt, a Hewlett-Packard vezetoje egyszer azt mondta: “Ha a HP tudná, amit tud, háromszor ilyen nyereségesek volnánk”. A gyakorlatban ez a cégvezetok és alkalmazottak tudásmegosztásának szükségességét hangsúlyozza. Jelen pillanatban ez az információs kultúra hiányzik a magyar vállalatok nagy többségébol: egyes alpontok megvalósulnak, de az integrált kép még nem tunik fel. Ezért alapvetoen elméleti összefoglalót, útmutatót jelent a fejezet, néhány jellegzetes muködo példával kiegészítve.

5.1 A vállalati információigény felmérése A vállalati információigény felmérése elso szinten az általános külso információk felmérését is jelentheti: a vállalat vetélytársainak, piacának felmérését. Szakmailag a tudás kodifikálásáról: • elérheto, • keresheto, • és használható szervezeti tudás létrehozásáról beszélhetünk. Természetesen egy teljes cég globális tudáskodifikációja rendkívül nehéz és szinte lehetetlen napra készen létrehozni. Ezért a legtöbb cég – akár kimondatlanul is – egyegy részterület, probléma vagy kérdés elemzésével próbálkozik. A kodifikáció egy érdekes példája a projekt-alapon muködo cégek esete, ahol lényegében az kerül nyilvántartásra, hogy ki milyen problémát tud megoldani, mit tud elkészíteni. Tehát lényegében egy tudástérkép készül, ami elosegíti a sikeres projekthez szükséges munkatársak összeválogatását. Ilyen tudástérkép természetesen a legtöbb cégnél (különösen nagyvállalatoknál) nagyon jól jöhet problémák megoldásánál, elemzésénél. Az egyesített tudásbázis létrehozása egy cég számára – de egyes üzleti szektorokon belül akár több cég számára is – új lehetoségeket, gyorsabb, gazdaságosabb megoldásokat tárhat fel15.

15

T.H. Davenport, L. Prusak: Tudásmenedzsment, 2001, Kossuth Kiadó

48

Egy globális gazdaságban a legnagyobb elonyt egy cég számára a tudás jelentheti: a kommunikáció és szállítás tökéletesítésével és gyorsulásával a globalizálódó gazdaság ajánlatok és termékek végtelen sorát ajánlja a fogyasztónak. A múltbeli ‘standard’ eljárások már nem elégségesek az egyre rövidülo fejlesztési és piacbevezetési ciklusido betartásához. Koncentrált, összegyujtött – egyfajta adatbázis-szeru – cég- és folyamatspecifikus tudásra van szükség.

5.2 A vállalati tudásmenedzsment stratégiai támogatása A tudásmenedzsment stratégiai támogatása nem csak lefektetett szabályzatokon alapul: jó esetben van egy – vagy több – személy, aki felelos a tudásbázis felügyeletéért, az ehhez kapcsolódó feladatokért, adatok gyujtéséért és összegzéséért. Sok amerikai cégnél van már ilyen pozíció, európai cégeknél inkább nagyvállalatokra és informatikai-távközlési irányultságú cégekre jellemzo ezeknek a pozícióknak a megléte. A pozíciók fobb elnevezései: CKO – Chief Knowledge Officer – Tudásigazgató CLO – Chief Learning Officer – Tanulás (Oktatás) igazgató Ezek a pozíciók Magyarországon egyelore nem jellemzik a cégeket. Számos cég felépítése még mindig centralizált jellegu, a pozíció a hatalom növekedésését jelzi. A sok helyen sikeres, decentralizált vállalati felépítések a várakozásoknál kevésbé terjedtek el. Önmagában ez még nem jelent problémát, bár egy ilyen vállalkozás általában nagy mértékben vezeto-függo marad és dinamizmusa, teljesítoképessége túl nagy mértékben függhet az egyszemélyu vezetési döntésektol. Jelen pillanatban a cégeknél (néhány multinacionális és specifikusan tudásjellegu adatbázis fenntartásával foglalkozó szoftvercég jelenti a kivételt) tudásmenedzsmentet nem találunk. Különösen a kis- és középkategóriás cégeknél volt érezheto az interjúalanyok megütközése a kérdés hallatán (szoftvercégek kivételt jelentenek). Viszont rövid magyarázat után elismerték a módszer felteheto hasznosságát, bár költségekre, a cégek helyzetére és méretére való hivatkozással általában elutasító volt a hozzáállás (erre nincs ido, keret stb.). Más a helyzet, ha a kérdést az oktatási igazgató személyére tesszük fel. Ez a pozíció már a közép- és nagyvállalatoknál szinte mindenhol ismert, bár sok esetben nincs rá külön szakember, inkább kampányszeruen veszi át egy menedzser vagy a humáneroforrás vezeto a feladatot. Tény, hogy az Oktatási igazgató nem fedi az igazi tudásmenedzsmentet és nem helyettesíti azt, hiszen elsodlegesen tanfolyamok szervezésével megy el a munkaido. Azonban egy jó Oktatási igazgató valamilyen szinten készít egy tudástérképet a cég dolgozóinak ismereteirol, hiszen ez alapján lehet meghatározni, hogy kiket és milyen tanfolyamra érdemes elküldeni.

49

Összefoglalva azt lehet mondani, hogy bár a vállalati információs kultúra még gyerekcipoben jár (integrált formában alig létezik), de a multinacionális cégek, tudásalapú szolgáltatások (programozás, kutatások) körében már megjelent az igény az integrált tudás valamilyen szintu létrehozására. Az alapveto Oktatási igazgató pozíciók megjelentek, ennek továbbfejlodése várható. Hivatalosan, dokumentum formájában lefektetett tudásstratégiát néhány multinacionális cég leányvállalatán kívül nem találni.

5.3 Információ- és tudásmenedzsment tartalmának, folyamatainak ismerete Amint utaltunk rá, a fogalom a magyar cégek körében kevéssé ismert, jóllehet adott esetben bizonyos információ-elemek (Lotus Notes adatbázis, szoftver-hiba adatbázis, jellemzo technológiai problémák stb.) leírása, rögzítése megtörténik. A probléma itt is abban rejlik, hogy a kidolgozatlan egységes stratégia (és technológiai háttér) egy rendezetlen adathalmazt eredményez. Különbözo adathordozókon (papír, Word dokumentum, Excel tábla, egyszeru szövegfile) nagy mennyiségu ötlet, megjegyzés – információ – rögzítodik. Ennek keresése azonban reménytelen és általában csak a közvetlenül ezzel dolgozó munkatárs érti a feljegyzéseket. Ezen adatok összefoglalása, integrálása közös munkát igényel: egyfajta tudásprojektet, amelynek végeredménye a használható, keresheto és integrált tudásbázis. Rá kell mutatni, hogy a magyar cégek ezt a problémakört alapvetoen technológiai szempontból közelítik meg. Már utaltunk rá, hogy mekkora problémát jelent az informatikai projektek technológiai megvalósítási túlsúlya. Önmagában attól, hogy egy cég telepít intra/extranetet és Lotus Notes szoftvert vagy web-alapú tudás(adat)gyujto szoftvert, nem jön létre tudásbázis. Bizonyos fokig ehhez a problémakörhöz kapcsolódik az elektronikus dokumentumkezelo rendszerek kialakulása és használata. Informatikai infrastruktúrával ellátott vállalatokon belül általában elobb-utóbb felmerül a rengeteg különbözo formátumú, tartalmú elektronikus dokumentum integrált kezelésének megoldása. Az ilyen megoldások már megjelentek Magyarországon elsosorban nagyvállalatoknál, pénzügyi cégeknél, rendszer- és programfejlesztoknél fordulnak elo. Azonban kihasználtságuk még mindig problémás – a felhasználók sokszor nem látják át a lehetoségeket és utólag kell módosítgatni a hivatkozási rendszereket. Ezekben az esetekben az a közös, hogy a technológiai alap önmagában nem elég: tervezésre van szükség, meg kell határozni a gyujtendo adatok, információk típusát, felelost kell megadni – ideális esetben egyfajta projekt-tervezés jön létre. Ennek hiányában a rendszert levelezésre, információ egyedi megosztására használják a felhasználók – ami nem rossz kiindulópont. Azonban ha rendelkezésre áll egy ilyen rendszer, annak potenciális kihasználásához szükség van a tudás-projektekre.

50

A tudás-projektek nagy része valamilyen tudástár köré szervezodik. Ezeknek alapvetoen három formája jelenik meg: 1. Külso tudás (versenytársak ismerete) 2. Rendszerezett belso tudás 3. Informális belso tudás A projekt általánosan irányulhat a • tudástár létrehozására, • hozzáférés, keresés fejlesztésére, • tudást körülvevo környezet, kultúra fejlesztésére. Ezek az általános irányok természetesen specifikus célokra bomlanak, amelyek a vállalat pillatnyi céljait, lehetoségeit és igényeit összegzik. Néhány ilyen specifikusabb cél: • szakérto hálózat létrehozása, • belso dokumentumtár létrehozása, • új ismeretek létrehozása, • ‘megtanult leckék’-bol tudásbázis létrehozása, • tudásmenedzsment folyamatainak magasszintu leírása, • a felhasználói magatartás megváltoztatása a tudásmenedzsment irányában értékelo- és ösztönzo rendszerek felhasználásával. Ezek közül a magyar cégeknél a belso dokumetumtár és a szakérto hálózat jelenik meg elterjedtebben (ez is csak néhány százalék a számítógéppel rendelkezo cégeken belül). Külföldi példák alapján a tudásprojektek sikerességét a következo tényezok határozzák meg: 1. Tudásorientált vállalati kultúra 2. Technikai és szervezeti infrastruktúra 3. Felsovezetés támogatása 4. Kapcsolat a gazdasággal vagy értéknövekedéssel 5. Folyamatorientáltság 6. Egyértelmu jövokép és nyelv 7. Újfajta motivációs eszközök 8. Valamilyen fokú tudásstruktúra 9. Többféle tudástranszfer-csatorna Összefoglalva a magyar vállalatok helyzetét azt mondhatjuk, hogy a rendelkezésre álló tényezo jelen pillanatban (változó minoségu) technikai infrastruktúra. A felsovezetés támogatása csak néhány vállalatnál valósul meg, a többi pont pedig gyakorlatilag nem létezik (ismét megjegyezzük, hogy multinacionális cégeknél, szoftverfejlesztoknél gyakoribb ezen pontok megléte: azonban a teljes vállalati körre nézve elenyészo).

51

5.4 Információ- és tudásmegosztás a vállalatokon belül Maga az információmegosztás két kategóriába eshet • elektronikus • nem elektronikus. Az elektronikus megosztáshoz egy nagyobb cégen belül intranetre vagy extranetre van szükség – itt kap jelentoséget, hogy a 44% intranet lefedettség16 mellett a cégek másik fele nem is szándékozik intranetet telepíteni. A tudástranszfer-csatorna természetesen nem feltétlenül elektronikus – éppen a külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy a személyes kontaktus nagyon fontos és dönto szerep lehet valamilyen tudás tisztázásában, kodifikálásában. Általában a tudás felépítésének dönto elemei a közvetlen, informális beszélgetéseken, email-eken alapulnak. A formalizálás már csak tisztázza, formába önti a kialakult tudást, ismeretet. Összefoglalva: a hivatali ranglétrán felfelé lépve egyfajta tudás-monópolium kialakítása jelenik meg. Általában a dinamikus, külföldi vállalatokkal napi (személyes) kapcsolatban levo cégek befelé is nyitottabbak tudnak lenni. Azonban számos magyar cég orizte meg hatalmi épület jellegét: ennek egyenes következménye, hogy a vállalatokon belül az egyén esetleg nem osztja meg tudását, ismereteit a többiekkel attól való félelmében, hogy ezt kihasználják és a hatalmi sorban lejjebb taszítják.

5.5 Áttekintés a vállalati informatikai kultúráról A vállalati informatikai kultúra fogalma még mindig hiányzik a magyar vállalati élet felsobb és alsó szintjeirol egyaránt: gyakorlatilag a hardver és szoftverelemek megvételében látják az informatikai megoldást a vállalatvezetok. A továbbképzések, a tudásbázis felépítése, a vállalat tényleges tudásásának (alkalmazotti tudás) összegyujtése, megfogalmazása és megtartása nem számít stratégiai célnak és a legtöbb esetben nincs is leírva semmilyen formában. A cégek általában felesleges költségnek, pézkidobásnak minosítik az ilyen jellegu terveket. Ez alól kivételt a kiemelkedoen jó helyzetben levo, illetve leányvállalatként muködo cégek jelentik. Megjegyzendo, hogy külföldön sem minden céget jellemez a tudásalapú szemlélet, azonban nagyobb az elterjedtsége a magyarországinál. Sajátos problémát okoz, hogy a stagnáló vállalatok sem szívesen lépnek tovább ilyen irányban, pedig esetleg a cég jövoje múlhat rajta.

16

GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

52

6 Finanszírozás A finanszírozás kérdése értelemszeruen az egyik legkritikusabb kérdés a magyar cégek világában. A fejezetben áttekintjük az informatikára és részben telekommunikációra fordított beruházási forrásokat, azok nagyságát és kihasználtságát, valamint a döntési mechanizmusokat.

6.1 Beruházási források A nemzetközi statisztikák alapján a legtöbbet Svájcban és az Egyesült Államokban fordítják telekommunikációra és informatikára, nem véletlen, hogy ezek a államok az információs társadalom élmezonyébe tartoznak. Magyarország ebben a tekintetben nincs a középmezonyben sem Nézzük meg magyarországi vállalatok fobb beruházási forrásait. A beruházás történhet • saját erobol • kölcsönökbol • pályázati vissza nem térítendo támogatással • pályázati kamattámogatással. A pályázati támogatások során elviekben a cégek számíthatnak • EU támogatásokra • kormányzati támogatásokra. Informatikai beruházásokra a kis-és középvállalatok kölcsönöket ritkán vesznek fel, általában nem érzik, hogy a beruházás a késobbiekben fedezné a kamatok fizetését. Nagyvállalatok fordulhatnak a hazai bankokhoz, de az Európai Beruházási Bankhoz is Az Európai Beruházási Bankban 2001-ben az évi 300 millió euró kölcsönbol 50 millió az árvízi újjáépítésre, a többi környezetvédelmi, infrastrukturális és informatikai beruházások támogatására lett félretéve, elsosorban a kisvállalkozások számára. Ebbol azonban a kisvállakozások informatikai célokra aránylag keveset vettek igénybe: becslés jelleggel is mindössze néhány millió eurót használtak fel. A statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy a cégek nagy része az öneros beruházás mellett dönt: nem érzi a befektetés megtérülését rövid távon és emiatt nem szívesen vállal fel kamatterheket (pénzügyi szolgáltató és informatikai cégek nem tartoznak ebbe a körbe). Az EU támogatásoknak, illetve a kormányzati támogatásoknak kevés cég tud megfelelni, úgy dokumentáció-elkészítés tekintetében, mint általános követelményekben.

53

6.2 IT-beruházások nagysága Az információtechnológiai beruházások nagysága nagymértékben függ a beruházás jellegétol. A beruházás jellegét illetoen beszélhetünk • hardver beruházásról, • szoftver beruházásról, • egyéb IT szolgáltatásról. Az alábbi táblázat a beruházás között elszámolt IT szolgáltatások adatai alapján készült: Beruházás típusa

2000 (mrd forint)

Hardver Szoftver Egyéb szolgáltatás

189 100 26

2001 (mrd Ft becsült adat) 222 122 37

Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

Természetesen nem csak beruházás jellegu IT szolgáltatásról beszélhetünk, a piac ezen a területen nagyon széles. Az egyik kiemelkedo szolgáltatás a honlapok elkészítése. Az erre jutó egyszeri beruházási összeg több, mint megkétszerezodött 2001-ben a 2000-es adatokhoz viszonyítva (23 mrd Ft)17. A speciálisan internetes jellegu fejlesztésekre a kis- és nagykereskedelmi vállalkozások teljes beruházási kiadásaik mintegy négy százalékát, azaz nyolckilencmilliárd forintot fordítottak. Ez a becslések szerint a duplájára növekedik 2001ben, de errol pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. Az egyedi beruházások nagyon változó képet mutatnak: néhány milliós egyedi gépek, szoftverek beruházásától többszáz milliós informatikai rendszerek bevezetéséig.

6.3 Döntési mechanizmusok A döntési mechanizmusoknál az informatikában – más döntési esetekhez hasonlóan két fo szereplo van • a döntéselokészíto • a döntéshozó. Természetesen nem feltétlenül egy fo vesz részt a két fo szerepben: a döntéselokészíto lehet egy informatikai csoport és a döntéshozó is lehet egy vállalati igazgatótanács.

17

GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, 2001. 3. negyedév.

54

Elméletben az elokészítésnek kétirányú folyamatnak kell lennie: igényeket a munkatársak és a vezetok egyaránt megfogalmazhatnak. Ezeket az igényeket a muszaki vezeto/ informatikus / középvezeto gyujti össze és készíti el a megfelelo (stratégiai tervekhez illeszkedo) beruházási terveket. A kész tervek (pénzügyi vagy más szempontok szerint felsorolva) eljutnak a döntéshozóhoz (igazgatóság, ügyvezeto) aki ezeket elfogadja vagy kiegészítést, módosítást kér. Ismét a magyar, erosen hierarchikus vállalati séma hibáztatható abban, hogy a folyamat sokszor egyirányú: mikor a vezetoség eldönti az informatikai beruházást, akkor van informatikai beruházás.

6.3.1

A döntéselokészítési fázis

A gyakorlatban a kisvállalatoknál (illetve a kisebb forgalmú/létszámú középvállalatoknál) a döntéselokészíto általában egy informatikus vagy külso, informatikában járatos munkatárs. Ismét az informatikai (infokommunkációs) stratégia hiánya jelenti a problémát: ha az egyedi beruházások nem mutatnak egy integrált informatikai háttér létrehozásának irányába, akkor a látszólag kedvezményes beszerzések a késobbi rendszerintegrálás során többszörös költségeket jelenthetnek. A végso döntésben sokszor ismerosök, cégtársak javaslatai, negatív tapasztalatai is fontos szerepet játszanak. A középvállalatokra inkább jellemzo • az informatikai stratégia megléte • és a csoportos döntéselokészítés szerepének növekedése. Itt már az informatikai részleg (esetleg csak néhány dolgozóval) vagy legalább a foállású informatikus megjelenik, így a döntéselokészítés alaposabb, több szempontot figyelembe vehet. Adott esetben a döntéshez a pénzügyi és más részlegek is hozzájárulhatnak. Nagyvállalatoknál kizárólagossá válik a csoportos döntéselokészítés: az informatikai részleg készíti el az alapveto tervezetet, más részlegekkel együttmuködve.

6.3.2

A döntéshozatali fázis

A döntéshozatal nem változik meg lényegesen más beruházásokhoz viszonyítva az informatikai beruházásoknál.

55

A kis- és középvállalatoknál egyértelmuen jellemzo, hogy a végso döntés az ügyvezeto kezében összpontosul. Becslés jelleggel elmondható, hogy ezen vállalatok négyötödénél a döntés nagyon erosen az ügyvezeto kezében összpontosul: adott esetben – akár kello informatikai ismeretek hiányában is – felülbírálja az informatikai javaslatokat (például költségokokból). A szolgáltatók által bejelentett akciók, kedvezmények ebben a csoportban gyakran vezetnek kelloen át nem gondolt döntésekre. Jellemzo példa az ISDN vonalak kedvezményes beszerzése, majd a szolgáltatás szüneteltetésének kérése, mert egyszeruen nincs kihasználva a rendelkezésre álló sávszélesség. A nagyvállalatoknál a szervezeti felépítésben jelentkezik az informatikai részleg elkülönülése, amely általában adott keretösszegig gazdálkodhat a beruházásaival. Tehát bizonyos szintu önálló döntéshozó joga van (lehet) az informatikai csoportnak. Természetesen ezt meghaladó összegeknél az ügyvezeto hozzájárulása szükséges.

6.3.3

Jellegzetes döntési mechanizmusok

Nagyon sok változata, forgatókönyve lehet egy döntés meghozásának. Akár egy vállalaton belül is egész más forgatókönyvön fut végig egy, az egész vállalatot érinto hardverberuházás és egy egyedi szoftverbeszerzés. Mégis, néhány általános, jellegzetes forgatókönyv felállítható: 1. Ha van anyacég, az • megadja a beruházási igényt és az operatív utasításokat is, • megadja a beruházási igényt, de az operatív kérdésekben a leányvállalat dönt, • csak stratégiai útmutatást ad, ezen túl a leányvállalat szabad kezet kap. Ezekbol a legjellemzobb a beruházási igény megadása, de az operatív intézkedések továbbadása: ez biztosítja a rendszerek megfelelo integráltságát, de lehetové teszi a helyi sajátosságok, lokális szoftver- és hardverpiac megfelelo kihasználását. 2. Másik lehetoség, hogy az IT vezeto javaslatot tesz és elokészíti a döntést.A döntést magát az ügyvezeto igazgató és a menedzsment hozza, figyelembe véve ugyan a felmerülo igényeket, de elsosorban a pénzügyi kiadásokat mérlegelve. 3. Nagyvállalatoknál jellemzo, hogy az IT vezeto (csoport, részleg) által elkészített tervezetet egyeztetik a gazdasági vezetovel, majd a vezetoi értekezleten elemzik, végül az ügyvezeto igazgató(ság) hagyja jóvá.

56

6.4 IT-beruházások megtérülése Az IT beruházások megtérülése általában sok kérdést vet fel. Ágazat és nagyság szempontjából is különbözo válaszokat kaphatunk. Általában véve a szolgáltató szektor jobban érzi az informatikai beruházások közvetlen hasznát: a termelo ágazatoknál speciális és (általában) szélesköru beruházásokra van ehhez szükség (termelésirányítás, logisztika). Az 500 legnagyobb magyar cég körében elvégzett felmérés18 (2000) szerint a cégvezetok egyre fontosabbnak tartják az informatika, Internet (infokommunikáció) bevezetését, használatát, stratégiai tervezését. 13. ábra IT-beruházások megtérülésénk megítélése más beruházásokhoz viszonyítva* Jobb megtérülés

11% 16%

44%

Azonos a megtérülés Rosszabb a megtérülés Nem adott választ

29% *az 500 legnagyobb magyarországi cégvezetoinek körében, 2000

vállalat

Forrás: www. cegnet. hu

A nemrég még mint ‘megtérülés nélküli beruházás kiszolgálóeszközökben’ emlegetett informatikai beruházás ezen vállalatok körében feltétlen versenyelonyt biztosító beruházásként jelenik meg. A más befektetésekhez viszonyítás körében a megkérdezettek 44%-a szerint az IT-beruházás megtérülése jobb, mint más beruházásoké. A felmérés az 500 legnagyobb vállalat körében készült, a teljes vállalati kör esetében nem ilyen pozitív a kép. Bár a teljes vállalati körre ilyen felmérés nem készült, becslések alapján a vállalatvezetok kevesebb, mint egyharmada gondolja úgy, hogy az IT beruházás megtérülése jobb más beruházásoknál: elsosorban a gazdasági szolgáltató, oktatási és telekommunikációs cégekre igaz ez. Tény, hogy egy mezogazdasági vállalatnál kevéssé mérheto a beruházás megtérülése, azonban azt lehet mondani, hogy mindenképpen megindult egy olyan szemléletváltás, amely az informatikát egy jól kihasználható eszköznek tekinti.

18

Vállalati informatika, www.cegnet.hu/cv/1001/cv182_185.htm

57

Ennek megfeleloen a vállalatokat csoportokra bonthatjuk informatikai szemléletük és beruházási hajlandóságuk alapján – természetesen a csoportok között van átfedés: §

§

§

§

Kis-és középvállalatok I: hiányzik az információtechnológiai kultúra: más vállalkozások körében hiányzik a rendszerek üzemeltetéséhez szükséges információtechnológiai kultúra. Ez az informatikai beruházások késleltetéséhez vagy teljes hiányához vezethet, mivel a vezetoség nem látja a viszonylag magas több tízmilliós - beruházás megtérülését. Kis-és középvállalatok II: van információtechnológiai kultúra és beruházási kedv is: a kis- és középvállalkozók egyes csoportjaiban egyértelmuvé vált, hogy tartósan csak a korszeru informatikai eszközök ismerete és alkalmazása révén maradhatnak a piacon. Ebben a vállalati szegmensben a vállalkozások közel 20 százaléka, legnagyobb arányban az 1-10 millió forint közötti éves árbevételu cégek terveznek informatikai beruházást. Nem tartják fontosnak az azonnali (egy éven belüli) megtérülést. Kis-és középvállalatok III: leányvállalatok és multinacionális cégek beszállítói: ezeknél a cégeknél az anyavállalat vagy a vevocég lényegében megköveteli (az üzleti verseny kikényszeríti) a kompatibilis rendszer létrehozását, esetleg a meglevo vállalatirányítási, logisztikai rendszerhez csatlakozást. Általában ezek a cégek valamilyen támogatást is kapnak az anyavállalattól vagy a vevotol, akár csak szaktanácsadás formájában. A beruházás megtérülése általában hamar érezheto, mivel meglevo ügyviteli folyamatokat egyszerusít. Nagyvállalatok: általában tisztában vannak az informatika fontosságával, legalább egy kisebb informatikai részleg muködik, amely javaslatokat dolgoz ki. Ebben a szegmensben a problémát inkább a stagnáló vagy romló helyzetu vállalatoknál a túlságosan költségszemléletu nézopont jelzi: egy-egy informatikai beruházás elhalasztásával a vállalat végleg kilép bizonyos piaci lehetoségekbol. Mivel általában nagyobb összegu beruházásokról van szó, komoly megtérülési számításokat készítenek.

Az informatikai beruházás legfobb problémája – ahogy már többször jeleztük – a nem megfelelo informatikai stratégia, vagy annak teljes hiánya. Most már többéves tapasztalat jelzi (kellene, hogy jelezze) a vállalatok számára, hogy az ‘ad hoc’ jellegu beruházások megtérülése mindig kérdéses: valamilyen informatikai stratégiának léteznie kell, ami biztosítja a beruházott hardver és szoftver késobbi felhasználását és minél jobb kihasználtságát. Ez az oka, hogy a kelloen át nem gondolt informatikai befektetések esetleg csak többletkiadást és munkát jelentenek: többletmunkát a dolgozóknak és felesleges költségeket a munkáltatónak. A gyakorlatban az informatikai beruházás általában bizonyos részegységek átalakításával indul el, kis- illetve középkategóriás rendszerek alkalmazásával. Szerencsére számos szoftvercsomag modulonként is megveheto (Scala, Exact, SAP), így fokozatosan jut el a felhasználó a pénzügyi-könyvelési modul, a logisztikai rész és az üzleti folyamatok szabályozásán át a teljes integrált vállalatirányítási rendszerig. Hozzá kell tenni, hogy a beruházásások egyszeri költségét csökkento outsourcing technológia (lényegében a hardver-szoftver eszközök bérlése) egyelore nem honosodott meg Magyarországon.

58

A vállalatok által preferált informatikai beruházások a látványos eredmények létrehozására irányulnak: ezeket a logisztika, készletgazdálkodás, nyilvántartás, vevoszállító analitikák területén lehet leggyorsabban elérni. Viszont egy teljes, integrált vállalatirányítási rendszer haszna csak az adatok megfelelo bevitele, az adatbázisok felépítése és a kello hozzáértéssel dolgozó vezeto keze alatt jelentkezik. Ráadásul adott esetben szervezeti változásokra, új minoségellenorzési lépésekre, további információ-forrásokra is szükség lehet egy ilyen rendszer kihasználásához. Ha ezek a változtások nem történnek meg, az új informatikai eszköz nem illeszkedik a vállalati életbe, nem vagy alig lesz kihasználva a napi életben. Ha pedig egy többmilliós beruházásnak megkérdojelezheto a haszna, akkor a cégvezetok nem szívesen fektetnek be a szoftver megvásárlásába. Egy teljes informatikai befektetésnek a következo fobb lépéseken kell (kellene) keresztül mennie: 1. Alapok elokészítése: az iroda köré meg kell szervezni az informatikai rendszert, hálózatot kell terveztetni a késobbi fejlesztésekre is gondolva. 2. Létre kell hozni a back-office-t, azaz az irodai hátteret informatikai útra kell terelni: pénzügy, adminisztráció, logisztika, belso vállalati folyamatok. 3. Jöhet a front-office: az ügyfélkapcsolatok is átterelhetok elektronikus útra. A fenti lépésekbol gyakorlatilag a nagyvállalatok az 1. és 2. lépést többé-kevésbé végrehajtották, a kis- és középvállalatoknál sok helyen még az 1. lépés is csak részben van megoldva, vagy nincs kelloképpen kihasználva.

59

7 Állam szerepe Az állam szerepét az információs társadalomhoz vezeto út felgyorsítása, megfelelo szolgáltatások és infrastruktúrák biztosítása jelzi. A fejezetben összefoglaljuk az elképzeléseket az állam szerepére, az eEurope alapján felépített eMagyarország fobb elemeit és a jelenleg Magyarországon elérheto támogatások fobb elonyeit és hátrányait.

7.1 Elvi háttér: az állam szerepe Nagyon nehéz azon hatásokat, változásokat összefoglalni, amelyet az informatika megjelenése és használata, az internet elterjedése a mindennapi életben jelent. Lényegében az élet minden területén megjelenik valamilyen formában az informatika használata. Az államnak tehát egy információs társadalom fejlesztési projektet kell beindítania, amely sok részprojektbol áll össze19. Ezen projektekbol számos megindult Magyarországon: mások csak részben, illetve a közeljövoben kerülhetnek indulásra. Az infomációs társadalom felé vezeto út pedig hatást gyakorol a cégek, vállalatok informatikai mindennapjaira: egyre természetesebbé válik az informatikai (infokommunikációs) eszközök használata, és ami a legfontosabb, ezen eszközök potenciáljának teljes kihasználása. Az információs társadalom igazán a 90-es években került elotérbe, az Egyesült Államokban meghirdetett információs szupersztráda program sikerével párhuzamosan. Az EU számára elkészült Bangeman-jelentés20 határozta meg az európai fejlesztés irányait: ez már sokkal inkább az általános, társadalmi változásokat próbálta megragadni, míg az amerikai példa inkább a technológiai háttér irányába mozdult el. Részben a Bangeman-jelentésben és számos késobbi szakértoi elemzésben is megfogalmazódik az a tény, hogy az információs társadalom magától nem alakul ki. A piac, a verseny idovel kikényszerítheti bizonyos változások létrejöttét, azonban ez már csak a lemaradók versenye lesz. Az élvonalban maradáshoz (vagy annak megközelítéséhez) fontos, hogy a társadalom informatikai háttere, információs kultúrája a piaccal együtt elérjen egy ‘kritikus tömeget’. Ha ez létrejött, akkor a folyamat önmagát gerjesztové válik, beavatkozás nélkül is gyorsan, dinamikusan halad elore. Az állam (kormányzat) szerepe tehát az információs társadalom felé vezeto úton is ugyanaz, mint más esetekben: nem az a cél, hogy a versenyt megakadályozza, hanem hogy az informatikai társadalom infrastruktúráját segítsen felépíteni és ebbe polgárait is belevonja. Így az állam továbbra is ’szolgáltató’-ként jelentkezik: biztosít lehetoségeket, megteremt szabályozásokat (digitális aláírás, elektronikus formátumok stb.). 19

Az infokommunkáció kormányzati irányításának nemzetközi tapasztalatai, Budapest 2000, KOPINT-DATORG 20 M. Bangeman: Policies for a European Information Society, 1995

60

Az állami szektortól az informatikai társadalom irányában elvárt szerepeket – és elonyöket – foglalja össze röviden a következo mátrix21: Állami szektor az alábbiakkal folytatott tranzakciókban Polgárok

Példák Adóztatás Tájékoztatás Egészségügy Oktatás Ellátási ügyek

Vállalkozások

Támogatási programok Szabályozás Adóztatás

Szállítók

Elektronikus (köz)beszerzés

Állami szektor egyéb területei

Kommunkáció a tárcák és ügynökségek között, a központi és helyi önkormányzatok között. Politikaformálás.

Elonyök Hozzáférési csatornák szélesebb választéka, ügyintézési költség csökkentése, személyesebb kiszolgálás, a szolgáltatásokkal és politikákkal kapcsolatos nagyobb mértéku tudatosság, demokratikus részvétel és nyitottság. Gyorsabb interakciók, alacsonyabb ügyintézési költségek, kisebb szabályozói terhelés. Csökkentett ügyleti költségek, jobb készletgazdálkodás. Nagyobb pontosság, hatékonyság, kisebb ügyintézési költségek, tudásbázis jobb kihasználása. Hajlékonyabb, rugalmasabb munkavégzési megoldások.

7.2 eMagyarország Az eMagyarország22 tervezet - mint ahogy a bevezetoben utaltunk rá - lényegében az EU hasonló jellegu programjára épül. Ennek megfeleloen fobb témaköreik is azonosak: 1. A fiatalok beléptetése a digitális korszakba 2. Olcsó internet hozzáférés biztosítása 3. Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása 4. Gyors internet hozzáférés a kutatók és a diákok számára 21 22

A közszolgálat stratégia keretei, David Cook, eloadás, 2000 március eMagyarország, www.inco.hu

61

5. Intelligens kártyák alkalmazása a korszeru informatikai rendszerekben 6. Kockázati toke a high-tech kis- és középvállalatok (KKV-k) számára 7. Elektronikus részvételi lehetoség a fogyatékos, csökkent munkaképességu és hátrányos helyzetu személyek számára 8. On-line egészségügyi szolgáltatások alkalmazása 9. Intelligens közlekedés, szállítás 10. On-line kormányzás Amennyiben megpróbáljuk áttekinteni ezeket az 1999-ben megfogalmazott célokat, azt mondhatjuk, hogy 1. lépés jó ütemben halad, bár a Sulinet program további forrásokat és támogatásokat igényel, 2. a távközlési liberalizálás remélhetoleg magával hozza az olcsó internet hozzáférést is, 3. egyenlore nem történt komoly lépés, a 2001. évi hírközlési és digitális kapcsolatú törvények remélhetoleg javítják a helyzetet: szükség van az elektronikus piacterekre, ezek bovítésére és támogatására, 4. az egyetemeken megfelelo az internet hozzáférés, a külföldi adatbázisok (Elsevier Science) megnyitása nagy fontosságú a hazai kutatók számára, 5. nincsenek intelligens kártyák a lakosság és a cégek nagy részének kezében, 6. a kockázati toke kevéssé jelent meg és csak nagyon magas kamatokkal fektet a kis- és középvállalatokba, 7. gyakorlatilag nincs ilyen lehetoség, 8. kidolgozás alatt van, 9. kidolgozás alatt van, 10. egyes lépések megkezdodtek 2001-ben, de a tényleges implementálás még várat magára. Összefoglalásként elmondhatjuk: sok cél még nyitott, kevéssé valósult meg, sokszor még a tervezetek is hiányoznak. További munkára van szükség a megjelölt területeken, mert az információs társadalom még nem jelent meg a kívánt formában, illetve más országokhoz viszonyítva nem elég gyors az információs társadalom irányába történo mozgás (ISI, Information Society Index).

7.3 Szabályozási lépések, támogatások, változtatások és igények Rövid összefoglalás nyújtunk azokról az igényekrol, változtatásokról, amelyek az interjúk és vállalkozói fórumokon gyakorta felmerülnek. Elsosorban általános szabályozási kérdéseket, területeket vetünk fel, néhány konkrét példával illusztrálva. A témakör teljes feldolgozása külön értekezést igényelne, de a fobb pontok megjeleníthetok. A legfontosabb területek: • Internettel, kommunikációval, e-kereskedelemmel kapcsolatos szabályozások, tervezetek • Infrastruktúra támogatás • E-kormányzat • Oktatási támogatások

62

7.3.1

A távközlési piac liberalizálása

A 2001 végén lezajló liberalizálás máris érezteti hatását. 2001. október-novemberében már megjelentek az eddigieknél nagyságrenddel olcsóbb internet elérési lehetoségek (ADSL, telefondíj nélküli internet elérés stb) magánszemélyek és cégek számára egyaránt. Ezt a vállalkozók, cégek régóta várják és reményeik szerint egyúttal a lakosság körében is az internet-elérés gyorsabb elterjedése következik be, újabb vevoréteget hozva létre. Ide tartozik a az internetszolgáltatók és a távbeszélo szolgáltatók közti árbevételmegosztásról szóló jogszabálytervezet. Nyugat-Európa több országában, illetve Csehországban a távközlési cégek értékelik, hogy az internetszolgáltatók forgalmat generálnak távbeszélo hálózatukon és az ebbol származó bevételt megosztják az internetszolgáltatókkal. Az árbevétel-megosztás Magyaországon a jelenlegi tájékoztatás szerint egybeesne az egységes hírközlési törvény hatályba lépésének idopontjával (2001. december 23.), így 2002. kora nyár elott nem várható gyakorlati hatása.

7.3.2

Digitális aláírás, elektronikus dokumentumok szabályozása, hitelesség kérdése

A 2001. szeptember elsejétol hatályos elektronikus aláírás-törvény a hitelesítésszolgáltató cégeken alapul, amelyek kezeskednek az e-szignó és a kiállítója közti megfelelésért. Bár ezzel Magyarország nagyot lépett elore az elektronikus dokumentumok világában, a vállalkozók egyelore nagyon bizonytalanok a biztonsági és megvalósítási kérdéseket illetoen. Bár a cégvezetok többségükben pozitívan nyilatkoztak az e-szignó várható használatáról, a tényleges bevezetéssel, kihasználással még kivárnak. A módszer valószínuleg a bankok körében fog elsoként terjedni, de ehhez szükség van a hitelesíto és szolgáltató cégek mielobbi megjelenésére.

7.3.3

Internet szabályozás

Valójában még meg sem történt az internet szabályozása, mégis felmerült az internet esetleges túlszabályozásának kérdése is: a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete szerint a kormány által beterjesztett internetes jogszabálytervezet bizonyos fokig ellentétben van az EU – és az információs társadalom – alapját képezo önszabályozási folyamat gondolatával. Az állam csak mint segíto, keret-készíto szolgáltató lép fel: nem szabályozhatja a folyamatok belso tartalmát.

63

7.3.4

Infrastruktúra támogatás – magánszemélyeknek

Az információs társadalom irányába való mozgás gyorsításának Svédország adta markáns példáját az 1998 január 1.-én bevezetett szabályozásban, melynek értelmében a munkavállalókat a vállalatok személyi számítógépekkel látták el: a számítógépeket a munkavállalók részletfizetés fejében személyi jövedelemadó mentesen kapták meg. A megvalósításról részletes ajánlás is készült Magyarországon23. A pedagógusok számára felajánlott számítógépvásárlás mindenképpen biztató jel a kormányzat részérol. A svédországi program nagy elonye volt, hogy gyakorlatilag anélkül hozott létre egy informatikai képzettséggel rendelkezo munkavállalói réteget, hogy az a vállalatoknak oktatási, képzési pénzébe került volna. A legtöbben ‘önképzo’ jelleggel sajátították el a szükséges ismereteket.

7.3.5

Infrastruktúra támogatás – oktatásban

A SuliNet, a fo gerincvonalak kiépítése és az iskolák bekapcsolása az internetbe (NIIF, HungarNet stb.) mind olyan tevékenység, amely bár közvetlenül nem jelenik meg pénzügyi nyereségként, mégis az információs társadalom irányába mutat és az állam szolgáltatói feladatkörébe tartozik24. A Sulinet 2000-ben jelentékeny mértékben lelassult, csak 2001-ben született újabb szerzodés, melynek értelmében 2002 közepéig további 510 általános iskola kapcsolódik az Írisz-Sulinet programba és a sávszélességet is a háromszorosára növelik. A tervezet szerint az elkövetkezendo öt évben az összes iskola rákapcsolódna a hálózatra – és erre szükség is lenne a jövo nemzedékeinek megfelelo informatikai képzésének és az informatikai társadalom kialakításának érdekében.

7.3.6

Infrastruktúra vállalatoknál

Az vállalatok szempontjából mindenképpen üdvözölheto bármilyen olyan irányú adókedvezmény, amely az informatikai jellegu beruházásokra összpontosít. Jelen pillanatban ilyen gyakorlatilag nincsen. Jó példa lenne a 2001-ben bevezetett adócsökkentési lehetoség: a kisvállalkozások a profiljukhoz kapcsolodó beruházásokat 10 millió forintig az adóalapjukat csökkento tényezoként vehetik figyelembe. 2002-ben ez az összeg 30 millió forintig emelkedik. Ez a kedvezmény az informatikai jellegu cégeknél jelenthet beruházást, de más cégeknél nem indukálja az informatika további fejlesztését. Egy hasonló program az informatikai irányú beruházásokra koncentrálva elomozdítaná a beszerzéseket.

23

Vanicsek Mária et al.: Az információs társadalom megteremtésének lehetosége: otthoni személyi számítógépprogram, http://index.hu/cikkek/0006/svedpc/ 24 Glatz Ferenc et al: Az információs társadalom, 2000, MTA

64

Közvetlen támogatást az IKB 2001. szeptemberi pályázata biztosít, 100 cég számára, 500 millió forint értékben, illetve a távolabbi tervekben is számíthatnak további támogatásokra.

7.3.7

Elektronikus kormányzat

Az elektronikus kormányzat, az adatszolgáltatások, formanyomtatványok elektronikus beadási lehetosége mindenképpen az információs társadalom felé vezet. 2001-ben több milliárd forintot pályázhattak meg a közigazgatási szervezetek: gyakorlatilag a kormányzati portálok 2001 november-decemberében indulnak, bár kezdetben inkább csak keresheto információval. Az Informatikai Kormánybiztosság 2002-re várja az online lakcímbejelentés és útlevéligénylés megvalósítását, amely újabb biztonsági kérdéseket vethet fel. A vállalatok szempontjából a leglényegesebb az online rendszeru adatszolgáltatás, adónyomtatvány-kitöltések és online leadások. Jelen pillanatban erre csak a kiemelt adózóknak van lehetoségük, ami a teljes vállalati kör kis része. Szükség lenne az ezen a területen végrehajtandó további informatikai fejlesztésekre, ráadásul ezek is további fejlesztéseket indukálnának a vállalatoknál. Példaként lehet említeni a VPOP legnagyobb exportorökkel és importorökkel kiépített elekronikus kapcsolatát, melyen éjjel-nappal benyújthatják vámárunyilatkozataikat és más szükséges dokumenutumokat25.

7.3.8

Oktatás támogatása

Az informatikai oktatást – továbbképzést – az ECDL vizsgák megjelenése és elfogadása helyezte közös alapra. A vállalati oktatást, továbbképzést a szabályozókon keresztül lényegében a szakképzési hozzájárulás egyharmadának a saját dolgozóra fordított részével támogatja a kormány, ez az összeg azonban kis- és középvállalatoknál a kiáramló bértömeg alacsony mértékének köszönhetoen igen alacsony és igazából ebbol oktatást finanszírozni ezek a cégek nem tudnak. Érdemes lenne ennek a problémakörnek az átgondolása és esetleg más adózási könnyítések megadása informatikai oktatások esetén. Az ECDL kiemelt szerepét mutatja a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság támogatásával a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetségének "Informatikai esélyegyenloség" címmel meghirdetett, díjtalan informatikai tanfolyama is. A tanfolyam résztvevoinek tanácsolják az ECDL vizsga elvégzését is: az alaptémák számítógép ismeret, szövegszerkesztés és Internet használat, amely elokészíti az ECDL egyes témaköreit is. Hasonló jellegu támogatást kapott a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság az ECDL vizsgák terjesztésére és tanfolyamok lebonyolítására a Széchenyi-terv pályázatain.

25

Mojzes Imre, Talyigás Judit et al.: Elektronikus kereskedelem, 2000, Technika Alapítvány

65

7.3.9

Széchenyi-terv informatikai pályázatai

A Széchenyi-terv elso körben meghirdetett négy informatikai pályázatának problématikáját az jelenti, hogy a vállakozók arra számítottak, közvetlen támogatáshoz jutnak informatikai beruházásokban. Azonban az elso négy pályázat ilyen lehetoséget nem adott: • A rendelkezésre bocsátható forrásoknak 2-3-szorosát igényelve (eredetileg 200 millió forintot jelölt ki a költségvetés), mintegy 250 pályázat érkezett be az SZT-IS-1 jelu, az információs társadalommal kapcsolatos kutatások, nemzetközi tapasztalatok átvétele, adatbázisok képzése, karbantartása, publikálása, illetve stratégiai tervezést segíto munkák támogatása címu témában. Ezekbol 54 pályázó közérdeku adatbázis létrehozását vállalta. • A témák közül a legtöbben, szám szerint 9820-an az SZT-IS-4 jelu, a civil szervezetek informatikai infrastruktúrájának támogatására kiírt pályázatra jelentkeztek. A pályázó civil szervezetek közül 3000-et fognak kiválasztani, amelyek összesen 1 milliárd forint (késobb 1.6 milliárd forintra bovült) értékben, 100%-os támogatásban részesülve, számítógépeket vásárolhatnak majd az IKB kritériumainak (pl. közvetlen szervizellátás stb.) megfelelo, az általa által kiválasztott 40 (megyénként átlag 2) viszonteladótól. • Az SZT-IS-10 jelu, a magyar nyelvi technológiák fejlesztésének támogatása címu témában 40 pályázat érkezett be, melyek együttes forrásigénye szintén jóval meghaladja a rendelkezésre állót. • Az SZT-IS-15-ös témában, amely az információs társadalom építésével kapcsolatos népszerusíto, tudatosságnövelo, ismeretterjeszto kezdeményezések támogatását célozza, összesen 280 pályázatot nyújtottak be, a támogatásra fordítható források 2-3-szorosát igényelve. A támogatásokra nagy szükség van – ahogy a beérkezett pályázatok száma is mutatja – azonban a tanulmány elso felének alapján egyelore még nagyobb szükség mutatkozik a közvetlen fejlesztési támogatásokban, legalábbis a kis- és középvállalatok rétegében. Ezen a helyzeten változtattak a szeptemberi pályázatok: • SZT-IS-2: Az információs társadalom megvalósításában közremuködo közmuvelodési könyvtárak támogatása • SZT-IS-3: A köztisztviselok és közoktatásban dolgozó pedagógusok számára otthoni számítógép használat, internet-hozzáférés támogatása és távoktatási csomag biztosítása • SZT-IS-5: Kis- és középvállalkozások informatikai infrastruktúrájának támogatása, versenyképesség, esélyegyenloség, termelési, értékesítési, beszerzési együttmuködésének, beszállítási lehetoségeinek, valamint az IS-ba való bekapcsolódásának elosegítése • SZT-IS-12: Felnottek képzésében szerepet vállaló közoktatási intézmények támogatása

66

Az Internet Hungary 2001 konferencián jelentették be a Széchenyi-terv információstársadalom- és gazdaságfejlesztési program két további pályázatát, a célok megvalósítására összesen 750 millió forint áll rendelkezésre. • A Magyar nyelvu internetes tartalomfejlesztés (SZT-IS-7) címu pályázat a magyar nyelvu internetes tartalom bovítését célozta meg az információs közvagyon hasznosítása és az aktív internetfelhasználók körének bovítése céljából. A legfeljebb 20 millió forintos támogatási összegre a magyar kulturális értékeket és nyelvet ápoló olyan honlapok jelentkezhetnek, amelyek az egészségügy, a környezetvédelem, a kultúra, a hagyományorzés vagy pl. az ismeretterjesztés területén tevékenykednek. Feltétel, hogy legalább egy évig elérhetok legyenek, és hogy fel tudjanak mutatni nonprofit szervezet esetében minimum 15%, a többi esetben 35%-os saját forrást: itt a pályázati célok megvalósítására 600 millió forint áll rendelkezésre. • Az informatikai módszertanok honosításának, elterjesztésének támogatása az EU-harmonizáción belül (SZT-IS-14) címmel meghirdetett pályázat olyan módszertani tanulmányokat, összehasonlító elemzéseket vár a jelentkezoktol, melyek bemutatják a magyar és az európai uniós gyakorlatot informatikai fejlesztések és az informatikai rendszerek üzemeltetése területén. A pályázat megvalósítására 150 millió forint áll rendelkezésre. Az elnyerheto támogatás vissza nem térítendo, mértéke legfeljebb 6 millió forint, és a megvalósításához legalább 20% saját forrás szükséges. Mindkét támogatásért jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és ezek konzorciumai pályázhatnak. A cégek nagy többségének ezek a pályázatok nem elérhetok. Elsosorban már amúgy is informatikával rendelkezo, vagy éppen informatikus (programozó, adatbázisfejleszto stb.) cégek jelentkezhetnek sikerrel a támogatások egy részére, másik része pedig elsosorban non-profit, kutató jellegu támogatásokra fordítódik. A novemberi pályázatok azonban tovább bovítették a pályázaton résztvevok körét: • A kis és középvállalkozások üzletmenetét segíto központ létrehozása lett az SZTIS-6 pályázat középponti feladata. • Önkormányzatok honlapjainak és internetes jelenlétük fejlesztésének támogatását tuzte ki célul az SZT-IS-8 és SZT-IS-9 pályázat. A Széchenyi-terv mellett meg kell említeni az IKTA26 (Információs és Kommunikációs Technológiai Alkalmazások, Oktatási Minisztérium) pályázatokat is, bár ez elsosorban kutatásokra, fejlesztésekre koncentrál és vállalatoknak közvetlen, alap- informatikai beruházásokra kevéssé alkalmas. Összegezve a nem informatikai jellegu vállalatok közvetlenül viszonylag kevés pályázatban vehetnek részt, azonban a fejlesztések közvetett hatásait mindenképpen érezni fogják.

26

IKTA, http://www.om.hu/ikta/palyazatokikta4/

67

7.3.10 Intelligens régiók, megyék Az információs társadalom külföldi modelljeiben is jól látszik, hogy a ‘kisugárzásos stratégia’ nem nagyon muködik. Azaz az egy helyen magas szinture felfejlesztett informatikai háttér lassan jut tovább a környezo régiókba. Ezért fontos a megyeszintu integrált, átgondolt, majdan ebbol felépülo régióépitési terveknek a létrehozása. Ezeknek a terveknek a létrehozása szinte mindenhol megindult, sok helyen már operatív lépések is látszanak Ezt részben kormányzati, részben EU támogatások is finanszírozzák. Sajnálatos, hogy néhány egyébként is lemaradóban levo térségben, megyében ezeknek a koncepcióknak éppen csak a tervezése indult meg 2001-ben: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Tolna megye. Várható, hogy a többi régió mellé ezek is felzárkóznak, azonban mindenképpen figyelni kell az elmaradásokat.

7.3.11 Európai Uniós támogatások Az EU támogatások két szintuek • közvetlen pénzügyi támogatások • stratégiai támogatások. Az EU támogatások elsosorban országos nagyberuházásokon, régiós fejlesztéseken és kormányzati informatikai beruházásokban jelennek meg, finanszírozás szempontjából többek között az Európai Beruházási bankon keresztül, elsosorban kölcsönökön keresztül. A PHARE projekteken belül több vissza nem téritendo támogatás is megjelenik. A kiírt tendereken keresztül közvetve ez a magyar beszállítóknak is újabb piacot jelent: a 2000. évi informatikai jellegu közbeszerzésekrol a Magyar Közbeszerzési Hírbörze a következo információkat adta: 217 eljárás volt, 51Md forint értékben. Ami problémát jelent ebben az adatban, hogy a tendereken kiírt összeg 51%-át az elso tíz helyezett nyerte el, azaz a magyar vállalati életben aránylag kevés cégre koncentrálódik az összeg nagy része. Az EU ötödik keretprogramjának részeként az információs társadalom technológiáit kutató és fejleszto programokba való bekapcsolódás segítését tuzte ki célul: a projekt 2001-ben indult, IST-Emerge néven. Várható, hogy a 2001-ben megnyíló újabb, a kis- és középvállalatokra célzott pénzügyi lehetoségek (Európai Beruházási Bank) további beruházási lehetoségeket adnak. A stratégiai támogatások elsosorban a megfelelo uniós irányelvek, dokumentumminták és elektronikus formátumok továbbadását és a hazai implementálás elosegítését jelentik. Azonban azt hangsúlyozni kell, hogy az EU-n belül sem fejezodött be még az információs társadalom kiépítése, tehát a javaslatok, szabályozók átvételénél mindig el kell készíteni a megfelelo adaptációs változatokat.

68

69