IOM - Információs Kampány a nőkereskedelem visszaszorítása érdekében
Értékelő kutatás
A magyar lakosság véleménye a nőkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről
készítette: Kováts András (MTA PTI Migrációs Kutatócsoport)
Budapest, 2000. október 9.
2000 szeptemberében kérdőíves vizsgálatot végeztünk annak kiderítésére, hogy miként vélekedik a magyar lakosság a nőkereskedelem problémájáról, milyen megoldásokat részesítene előnyben, valamint, hogy találkoztak-e a megkérdezettek az elmúlt időszakban olyan információval, amely kapcsolatba hozható az IOM által koordinált kampány tevékenységével. 1500 fős, országos reprezentatív mintától vettünk föl adatokat, a válaszokat a kérdezettek főbb demográfiai és szociális változói mentén elemezzük. Az adatfelvétel a TÁRKI szeptemberi Omnibuszának keretében történt, a megfelelő súlyozás elvégzése után a megkérdezettek életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely tekintetében reprezentatív mintáját alkotják a magyar lakosságnak.
1. Jelentős probléma-e a nőkereskedelem? Az IOM által koordinált kampány egyik alapfeltevése volt, hogy a nőkereskedelem jelentős probléma a közép-kelet európai államokban, így Magyarországon is. A kampány egyik célkitűzése éppen az volt, hogy felhívja a lakosság figyelmét a jelenségre, és információval lássa el a leginkább veszélyeztetetteket, a minél hatékonyabb megelőzés érdekében. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy miként vélekedik a probléma jelentőségéről a magyar lakosság. A kérdezetteknek egy ötfokú skálán kellett értékelniük, hogy mennyire értenek egyet azzal az állítással, hogy a nőkereskedelem jelentős probléma. A válaszadók csaknem fele (45.1%) teljes mértékben egyetért az állítással, és további 23.8 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy inkább egyetért. 8.8 százalékuk egyáltalán nem, 9.7 százalék pedig inkább nem ért egyet. 12.6 százalék azoknak az aránya, akik “középen állnak” azaz egyet is értenek, meg nem is. Ha a fontosabb társadalmi, demográfiai változók mentén vizsgáljuk a válaszok megoszlását, azt tapasztaljuk, hogy az egyes társadalmi csoportokban nem mutatkozik kirívóan nagy különbség a kérdés megítélésében. Szignifikánsnak nevezhető eltérés az alábbi dimenziók mentén tapasztalható:
•Υ Településtípus - A községi lakosok az átlagosnál nagyobb arányban (50.3%) tartják a nőkereskedelmet jelentős problémának, a fővárosban élők ezzel szemben kevésbé: mindössze 37.4 százalékuk ért egyet az állítással, ugyanakkor 15.4 százalékuk egyáltalán nem gondolja, hogy a nőkereskedelem jelentős probléma volna Magyarországon (a teljes lakosságban ez az arány 8.8%). •Υ Iskolai végzettség - A magasabban iskolázottak kevésbé tartják a nőkereskedelmet jelentős problémának. A diplomások 38.9 százaléka, a nyolc általánosnál kevesebbet végzettek 47.9 százaléka ért teljesen egyet az állítással. A diplomások körében a legmagasabb (12.6%) azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tartják a problémát jelentősnek. •Υ Jövedelem - Azoknak, akik a problémát egyáltalán nem tartják jelentősnek lényegesen magasabb az átlagos havi nettó jövedelmük (44.000 forint) mint azoknak, akik inkább, vagy teljesen egyetértenek azzal, hogy a nőkereskedelem jelentős probléma. (30.900 forint az előbbiek, és 35.600 forint az utóbbiak esetében) •Υ Életkor - A 65 évnél idősebbek gondolják a legnagyobb arányban, hogy a nőkereskedelem jelentős probléma, 49.2 százalékuk teljesen egyetért az állítással, ugyanakkor a 36-45 év közötti generáció tagjai között vannak a legtöbben olyanok, akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet, ők együttesen a csoport 23.2 százalékát teszik ki. •Υ Vallásosság - A rendszeresen templomba járók az átlagosnál nagyobb arányban (49.5%) tartják a problémát jelentősnek, és lényegesen kevesebben (12.7%) vannak azok, akik inkább vagy egyáltalán nem gondolják így. A templomba nem járók között ez utóbbiak aránya 22.9 százalék.
2. Becsapnak-e a külföldi álláshirdetések? Az elmúlt évek nemzetközi kutatásai és rendőrségi megfigyelései alapján úgy tűnik, hogy a nőkereskedők előszeretettel alkalmaznak vonzónak tűnő külföldi álláshirdetéseket áldozataik csapdába ejtésére. Az IOM által koordinált kampánynak is ez volt a fő üzenete: “Ne dőlj be bármilyen vonzó álláshirdetésnek!” A kampányt megelőző kutatás és tájékozódás során az a kép alakult ki, hogy a lakosság és különösen a nőkereskedők célcsoportja (15-35 év közötti fiatal
lányok, nők) körében meglehetősen alacsony a külföldi álláshirdetések mögötti veszélyek ismerete. Bár - reprezentatív adatok hiányában - nem tudjuk, hogy ténylegesen mi volt a helyzet a kampányt megelőző időszakban, és mi változott az azóta eltelt időben, az alább közölt adatok talán lehetőséget nyújtanak óvatos becslésekre a nőkereskedők tevékenységének ismertségét illetően. Az előzőekhez hasonlóan a megkérdezetteknek most is egy állításról kellett eldönteniük, hogy milyen mértékben értenek azzal egyet. Az állítás így szólt: a fiatal lányoknak szóló külföldi álláshirdetések mögött szinte mindig nőkereskedelemmel foglalkozó szervezetek állnak. A válaszadók meglepően magas hányada, 34.3 százaléka teljesen egyetértett ezzel az állítással, és további 29.3 százalékuk vélekedett úgy, hogy inkább egyetért vele. 23.7 százalék azoknak az aránya, akik egyet is értenek meg nem is, 7.9 százalék inkább nem ért egyet. Azok, akik egyáltalán nem gondolják, hogy az álláshirdetések mögött nőkereskedelem rejtőzik mindössze 4.8 százalékát alkotják a megkérdezetteknek. A válaszok jelentős gyanakvásra engednek következtetni a külföldi álláshirdetésekkel szemben, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kérdőívben megfogalmazott állítás szándékosan szélsőséges: magunk sem gondoljuk, hogy “szinte mindig” nőkereskedők hirdetnek külföldi álláslehetőségeket. A kérdezettek társadalmi, demográfiai jellegzetességei mentén most sem mutatkoznak jelentős eltérések, szignifikánsnak mondható különbségek az alábbi státuszdimenziók mentén figyelhetők meg: •Υ Településtípus - A kisebb városokban élők az átlagosnál kevésbé gondolják, hogy a hirdetések mögött nőkereskedők állnak: 55.6 százalékuk ért egyet teljesen vagy részben az állítással. A megyeszékhelyek lakói ugyanakkor gyanakvóbbak az átlagosnál: 74.6 százalék azoknak az aránya akik teljesen, vagy nagyobbrészt egyetértenek azzal, hogy szinte mindig nőkereskedők állnak a vonzó külföldi állásajánlatok mögött. A fővárosiak óvatosabban fogalmaznak: körükben azoknak az aránya magasabb az átlagosnál (29.6%), akik egyet is értenek, meg nem is. •Υ Nem - A nők körében lényegesen magasabb azoknak az aránya, akik teljesen azonosulni tudnak az álláshirdetések veszélyeivel kapcsolatos állítással. A nők 38.6 százaléka, a férfiak 29.7 százaléka véli úgy, hogy szinte mindig nőkereskedők rejtőznek a vonzó állásajánlatok mögött.
•Υ Iskolai végzettség - Az érettségizettek az átlagosnál kevesebben (57.8%), a nyolc általánosnál kevesebbet végzettek pedig többen (70.0%) értenek egyet részben vagy teljesen az álláshirdetésekre vonatkozó állítással. A diplomások körében a legalacsonyabb (24.2%) azoknak az aránya akik teljes mértékben egyetértenek, ugyanakkor körükben vannak a legnagyobb arányban (40.1%) olyanok, akik részben értenek egyet. •Υ Jövedelem - Azoknak, akik egyáltalán nem gondolják, hogy a fiatal lányoknak szóló hirdetések mögött nőkereskedelemmel foglalkozó szervezetek állnak az átlagos jövedelme magasabb: 42.498 forint, szemben az összes kérdezettnél mért 35.212 forinttal. •Υ Életkor - Az idősebb generáció hajlamosabb feltételezni, hogy az álláshirdetések mögött nőkereskedők állnak: a 65 évesnél idősebbek 71.4 százaléka ért egyet teljesen vagy részben állításunkkal. Ezzel szemben a legfiatalabb (18-25 éves) és a nőkereskedelem szempontjából is leginkább veszélyeztetett generációnak “csak” 56.7 százaléka vélekedik így. Ha csak azokat vizsgáljuk, akik az állítással teljesen egyetértenek, a különbség még feltűnőbb: a legidősebbek 38.7 százaléka, a legfiatalabbak 24.4 százaléka tartozik ide. •Υ Vallásosság - A rendszeresen templomba járók inkább gondolják, hogy nőkereskedők hirdetnek: 71.2 százalékuk ért egyet teljesen vagy részben a kérdőívben megfogalmazott állítással, szemben az átlagos 63.6 százalékkal.
3. Aki tisztességes, boldogul? Gyakori vélekedés, hogy a nőkereskedők áldozatául esett lányok, nők maguk is tehetnek arról, hogy ilyen helyzetbe kerültek. Sokan gondolják, hogy csak azokat érheti baj, akik eleve gyanús szándékokkal kerestek munkát, táncosnőnek, masszázsszalonba jelentkeztek, amelyekről általánosan elterjedt vélemény, hogy szorosan kapcsolódik a prostitúcióhoz, vagy eleve erotikus munkára jelentkeztek. Az IOM kampánya igyekezett eloszlatni ezeket a téves elképzeléseket, megmutatva, hogy még a legártatlanabbnak tűnő hirdetés mögött is lehet csapda, és hiába a tisztességes szándék, a vélt elővigyázatosság, a külföldi munkát keresők sokszor áldozatul esnek a nőkereskedőknek.
Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire elterjedt az a vélekedés miszerint, “aki tisztességes munkát keres külföldön, annak nem kell attól félnie, hogy a nőkereskedelem áldozatává válik”. A kérdezetteknek a fenti állításról kellett a már ismert módon eldönteniük, hogy milyen mértékben értenek vele egyet. A válaszok az előzőeknél lényegesen egyenletesebben oszlottak meg: a válaszadóknak csupán 19.2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem ért egyet, további 23.7 százalékuk mondta azt, hogy inkább nem ért egyet. Viszonylag magas (29.0%) azoknak az aránya, akik nem döntenek, egyet is értenek, meg nem is. A válaszolók 15.7 százaléka inkább, 12.4 százaléka pedig teljesen egyetért azzal, hogy a tisztességes szándékkal munkát vállalni szándékozóknak nincs mitől félniük. Nagyon erős összefüggések itt sincsenek, és az előzőeknél lényegesen kevesebb változó mentén mutatható ki szignifikánsnak mondható eltérés: •Υ Jövedelem - Azoknak, akik teljes mértékben osztják a fenti nézetet, lényegesen magasabb az átlagos jövedelme, mint azoké, akik teljesen elutasítják. (38.195 forint az előbbiek, 32.445 forint az utóbbiak esetében.) •Υ Vallásosság - A rendszeresen templomba járók között magasabb azoknak az aránya (32.0%) akik részben vagy teljesen úgy vélik, hogy a tisztességes szándék kellő garancia a veszélyek elkerülésére, mint azok között, akik ritkábban, vagy egyáltalán nem látogatják a templomot (28.9 százalék az előbbiek, és 25.7 százalék az utóbbiak esetében).
4. Kényszerítik-e a prostituáltakat munkájuk végzésére? Bár a prostituáltak nem tartoztak az IOM információs kampányának elsődleges célcsoportjába, a prostitúcióra kényszerítés, mint a nőkereskedelemmel szervesen összefüggő jelenség, gyakran felbukkanó téma volt. A kampányban részt vevő szervezetek közül többen is foglalkoznak prostituáltakkal, a prostitúció kezelése, a róla való diskurzus, a jelenségre adott társadalmi reakciók
mind
élénken
foglalkoztatták,
foglalkoztatják
a
projektben
együttműködő
szakembereket. A prostitúcióval kapcsolatban ritkán kerül szóba, hogy a tevékenység nem feltétlenül önkéntes: sok nőt fizikai vagy pszichés erőszakkal kényszerítenek szexuális szolgáltatások nyújtására. A közvélemény hajlamos megfeledkezni erről, és a prostitúcióról való hétköznapi beszédben, a
média által közvetített üzenetekben a jelenség személyes hátterével alig foglalkoznak, helyette annak történeti, társadalmi vonatkozásait hangsúlyozzák, az “ősi mesterség” és a “keresletkínálat” közhelyeinek gyakori emlegetésével. Kíváncsiak voltunk, hogy miként vélekedik a magyar társadalom arról, hogy kényszeríteni is lehet valakit prostitúcióra. Az előzőekhez hasonlóan most is egy szélsőségesen megfogalmazott állításról kellett a már ismert ötfokú skálán véleményt alkotni. Az állítás így hangzott: “A prostituáltak többségét rákényszerítik munkájuk végzésére”. A válaszadók közel egyharmad-egyharmad arányban oszlottak meg az egyetértők az elutasítók és a bizonytalanok között. 18.4 százalékuk teljesen egyetértett, 18.8 százalékuk inkább egyetértett. A középre húzók a válaszadók 31.2 százalékát tették ki, 18.0 százalékuk részben, 13.6 százalékuk pedig egyáltalán nem értett egyet. A vélemények megoszlásában az alábbi változók mentén mutatható ki gyenge, de szignifikánsnak nevezhető eltérés: •Υ Településtípus - A fővárosban élők valamivel kevésbé együttérzőek az átlagosnál: csak 13.5 százalékuk ért teljesen egyet azzal, hogy a prostituáltak többségét kényszerítik, és az átlagosnál többen (16.3%) nyilatkoztak úgy, hogy semmiképp nem értenek egyet ezzel az állítással. A megyeszékhelyek lakói ugyanakkor az átlagosnál nagyobb arányban (24.5%) értenek teljesen egyet. •Υ Iskolai végzettség - Általában véve elmondható, hogy minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé gondolja, hogy a prostituáltak többségét kényszerítik. A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek 22.9 százaléka vélekedik teljes mértékben így, a diplomások között ez az arány már csak 9.3 százalék. Az érettségivel és diplomával rendelkezők között a részben vagy teljesen egyet nem értők aránya az átlagosnál magasabb (34.4% és 38.8%), a legkevésbé iskolázott csoportnál ugyanakkor csupán 24.3 százalék. •Υ Jövedelem - Jelentősebb eltérés a teljesen és a részben egyet nem értők csoportjánál mutatható ki: az előbbiek az átlagnál valamivel szegényebbek (31.466 forint nettó havi jövedelem) az utóbbiak pedig jobbmódúak (39.167 forint havonta).
5. Van-e lehetőség a tájékozódásra?
Az IOM kampánya nem csak általános információt nyújtott, hanem a projekt keretében működött egy telefonos segélyvonal is, amelyen keresztül információt lehetett szerezni a vonzónak tűnő álláshirdetések megbízhatóságáról. A kampány során terjesztett információs kiadványok pedig felhívták a figyelmet az álláshirdetések mögött rejlő esetleges veszélyekre is. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a magyar lakosság mit gondol, lehet-e megbízható információt szerezni a hirdetésekben szereplő munkalehetőségekről, van-e megfelelő tájékoztatás a veszélyeket illetően. A következő állítással lehetett a kérdezetteknek egyetérteni, vagy egyet nem érteni: “A külföldön munkát kereső fiatal lányoknak elegendő lehetőségük van arra, hogy tájékozódjanak a munkavállalás veszélyeiről”. A válaszadók nagyobb része nem ért egyet a fenti állítással: 21.4 százalékuk egyáltalán nem, 25.7 százalékuk inkább nem. A bizonytalanok 22.9 százalékot tesznek ki. 15.5 százalék inkább, 14.5 százalék pedig teljes mértékben úgy véli, hogy van megfelelő lehetőség a veszélyekről tájékozódni. Csupán két változó esetében mutatható ki gyenge, de szignifikáns eltérés az átlagos megoszlástól: •Υ Településtípus - A megyeszékhelyeken élők között magasabb azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy nincs megfelelő tájékozódási lehetőség: 53.1 százalék az állítással részben, vagy teljesen egyet nem értők aránya, szemben az átlagos 47.1 százalékkal. Ennek megfelelően a teljesen vagy részben egyetértők aránya csak 26.4 százalék a várható 30.0 százalékkal szemben. A fővárosiak is szkeptikusabbak (realistábbak?) az átlagosnál: a megyeszékhelyen élőkkel azonosan alakul a részben vagy teljesen egyetértők aránya, bár a “hiányzók az ő esetükben középen maradnak 27.4 százalékkal a várható 22.9 helyett. •Υ Jövedelem - A jobbmódúak inkább vélik úgy, hogy van megfelelő információ: az állítással teljes mértékben egyetértők átlagos havi nettó jövedelme 38.472 forint, azok akik viszont egyáltalán nem gondolják, hogy van tájékozódási lehetőség csupán 33.695 forintot visznek haza havonta, átlagosan. A két szélső érték között egyenletesen csökken az átlagos havi jövedelem.
6. Fizessen az állam? Az IOM által koordinált kampány fontos kérdése a fenntarthatóság. Bár a projekt másik koordinátora a Belügyminisztérium volt, kétséges, hogy a folytatáshoz sikerül állami forrásokat
találni. Mivel a nőkereskedelem problémáját nem csak a lakosság, hanem az érintett szakminisztériumok is fontosnak tartják, a politikai elköteleződés mellé célszerű lenne forrásokat is rendelni. A lakosságot is megkérdeztük, hogy miként vélekedik erről, noha tisztában vagyunk vele, hogy az efféle kérdésekre adott válaszokat óvatosan kell kezelni: az állami pénzzel (különösen képzeletben) hajlamosak vagyunk könnyelműen rendelkezni. Nos akár ez az oka, akár a probléma jelentőségének mélyebb átérzése, a lakosság jelentős hányada szívesen költené az állam pénzét a nőkereskedelem megelőzésére. A megkérdezettek 48.9 százaléka értett teljesen egyet azzal, hogy az államnak fontos feladata hogy pénzt áldozzon a fenti célra. További 22.3 százalékuk javarészt egyetért ezzel. A bizonytalanok a kérdezettek 15.0 százalékát teszik ki, 6.2 százalék inkább nem, 7.7 százalék pedig semmi esetre sem ért egyet azzal, hogy állami pénzeket fordítsanak a nőkereskedelem megelőzésére. A megoszlásokat tovább vizsgálva, egyik változó mentén sem mutathatók ki a várható értékektől való, szignifikánsnak mondható eltérések.
7. Bűnüldözés vagy prevenció? A kutatás során kíváncsiak voltunk arra is, hogy a nőkereskedelem visszaszorítására tett erőfeszítések melyik fajtájával rokonszenvez inkább a lakosság: a rendőri intézkedéseket részesíti előnyben vagy a veszélyeztetett csoportok tájékoztatására épülő, prevenciós programokat támogatná szívesebben. A válaszadók 72.6 százaléka az információs programokat részesíti előnyben, s csak a fennmaradó 27.4 százalékuk látna szívesebben rendőri intézkedéseket (N=1399). Az átlagostól való eltérések az alábbi változók mentén voltak tapasztalhatóak: •Υ Nem - A férfiak “rendpártibbnak” bizonyulnak: 31.0 százalékuk látna szívesebben rendőri intézkedéseket szemben a nők 24.1 százalékával. •Υ Iskolai végzettség - Az iskolázottsággal nő a prevenciós programok előnyben részesítése. A nyolc általánosnál kevesebbet végzetteknek 38.2 százaléka választaná a rendőri intézkedéseket, az érettségizetteknek már csupán 19.8 százaléka és a diplomásoknak is csak 21.0 százaléka döntene így. •Υ Életkor - Ahogy idősödik az ember, úgy nő a rendőrségbe vetett bizalom (vagy a prevenciós programok iránti bizalmatlanság). A 18-25 éves generációnak csak 21.4 százaléka részesítené a rendőri intézkedéseket előnyben, a 65 évnél idősebbeknél ez az arány már 31.7 százalék.
8. A kampány ismertsége Végezetül arra voltunk kíváncsiak, hogy találkoztak-e a megkérdezettek az elmúlt hat hónapban olyan média-programmal, információs anyaggal, ami a nőkereskedelem veszélyeire hívta fel a figyelmet. Természetesen elsősorban az IOM információs kampányának ismertségére voltunk kíváncsiak, azonban feltételeztük, hogy a lakosság a kampányt nem azonosítja a koordináló szervezetekkel, hiszen azok magukat nem hirdették a kampány során. Nem zárhatjuk ki, hogy az IOM projektjével egy időben más szervezet is végzett kampánytevékenységet ebben a témában, de valószínűsítjük, hogy a lakosság által észlelt információ döntő többsége az IOM-től vagy valamelyik partnerszervezetétől származott. A válaszadók 39.5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy találkozott valamilyen formában a témával, 60.5 százalékuk pedig nem (N=1490). Az alábbi változók befolyásolták a találkozás esélyét: •Υ Településtípus - A fővárosban és a megyeszékhelyeken élők valamivel nagyobb arányban (44.8% és 42.4%) nyilatkoztak úgy, hogy találkoztak a témával, mint a kisebb városokban és a községekben élők (36.1% és 37.3%). •Υ Iskolai végzettség - Az alacsonyabban iskolázottakat jobban elkerülte a kampány: mindössze 23.7 százalékuk emlékezett a nőkereskedelem veszélyeivel foglalkozó anyagra, szemben az érettségizettek 42.8 vagy a felsőfokú végzettségűek 44.6 százalékával. •Υ Jövedelem - A magas jövedelműek jobban értesültek: a legfelső kvintilisbe (a kérdezettek leggazdagabb húsz százaléka) tartozók 51.7 százaléka hallott a témáról a középső kvintilisbe tartozók körében ez az arány csak 33.2 százalék. Némi növekedés tapasztalható a jövedelem csökkenésével: a legszegényebb húsz százalékba tartozók körében az arány már az átlagossal megegyező. •Υ Életkor - A 65 évnél idősebbek kevesebben (28.8%) emlékeznek, hogy hallottak volna a nőkereskedelem veszélyeiről. Ezzel szemben az átlagosnál jobban értesültek a 36-45 évesek (48.1%) és a legfiatalabbak (44.2%). •Υ Vallásosság - A templomba rendszeresen járókat úgy tűnik, kevésbé érte el az információ: mindössze 28.3 százalékuk emlékszik úgy, hogy az elmúlt fél évben valamilyen formában
felhívták a figyelmét a nőkereskedelem veszélyeire. A templomba csak ritkán, vagy egyáltalán nem járók jobban értesültek, az előbbiek 40.6, az utóbbiak 43.2 százaléka találkozott a témával.
Összegzés (helyett) A fentiekben leírtak természetesen csak nagyon felületes képet rajzolnak a magyar társadalom nőkereskedelemhez fűződő viszonyáról. Bár az adatok messzemenő következtetések levonására nem, vagy csak fenntartásokkal alkalmasak, a belőlük kirajzolódó kép hasznos információval szolgálhat mindazok számára, akik az elmúlt egy évben részt vettek az IOM információs kampányában, és/vagy jelenleg, vagy a jövőben ezen a területen kívánnak tevékenykedni (persze mások számára is). A helyzet minőségi értékelésére, elemzésére jelen tanulmány keretei között nincs lehetőség: egyrészt nem tudjuk, hogy a kapott eredmények mihez képest értelmezendők, az egyes állításokkal egyetértők vagy egyet nem értők aránya sok-e vagy kevés, más társadalmakhoz, az általunk ideálisnak tekintett, vagy éppen az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva. Megfelelő előzetes adatok hiányában nem tudhatjuk azt sem, hogy az itt körvonalazódó - és az elemző szubjektív szempontjai alapján helyenként nagyon pozitív - kép kialakulásában mennyi a szerepe az IOM által koordinált információs kampánynak. Amit tudhatunk az, hogy 2000 szeptemberében a magyar lakosság nagy valószínűséggel miként vélekedett a nőkereskedelemmel, illetve annak megelőzésével kapcsolatos egyes kérdésekről. És ez - ahhoz képest, hogy mennyit tudtunk erről augusztusban - talán nem is olyan kevés.
1. táblázat Egyetért-e az alábbiakkal... (a válaszadók százalékos megoszlása)
A nőkereskedelem jelentős probléma ma Magyarországon. A fiatal lányoknak szóló külföldi álláshirdetések mögött szinte mindig nőkereskedelemmel foglalkozó szervezetek állnak. Aki tisztességes munkát keres külföldön, annak nem kell attól félnie, hogy a nőkereskedelem áldozatává válik. A prostituáltak többségét rákényszerítik munkájuk végzésére. A külföldön munkát kereső fiatal lányoknak elegendő lehetőségük van arra, hogy tájékozódjanak a munkavállalás veszélyeiről. Fontos, hogy az állam pénzt áldozzon a nőkereskedelem megelőzésére.
Egyálta- Inkább Egyet is Inkább Teljesen Összesen lán nem nem ért ért meg egyetért egyetért ért egyet egyet nem is 8.8 9.7 12.6 23.8 45.1 100 (N=1447) 4.8 7.9 23.7 29.3 34.3 100 (N=1436)
19.2
23.7
29.0
15.7
12.4
13.6
18.0
31.2
18.8
18.4
21.4
25.7
22.9
15.5
7.7
6.2
15.0
22.3
100 (N=1435)
100 (N=1437) 14.5 100 (N=1399) 48.9
100 (N=1443)
2. táblázat Egyetért-e azzal, hogy a nőkereskedelem jelentős probléma ma Magyarországon (a válaszadók százalékos megoszlása a szignifikánsnak nevezhető státuszdimenziók mentén) Egyáltalán nem ért egyet
Inkább nem ért egyet
Egyet is ért meg nem is
Inkább egyetért
Teljesen egyetért
Település típusa (N=1447) község
6.5
7.6
10.1
25.4
50.3
város
8.6
11.9
17.8
18.5
43.3
megyeszékhely
6.6
10.2
9.3
28.3
45.6
15.4
10.3
14.3
22.6
37.4
7.3
3.5
12.9
28.5
47.9
11.1
9.0
12.6
22.8
44.5
szakmunkásképző
7.1
9.8
10.2
26.2
46.7
érettségi
7.4
12.1
13.8
21.2
45.5
12.6
10.6
16.3
21.6
38.9
főváros Legmagasabb iskolai végzettség (N=1447) kevesebb mint 8 általános 8 általános
főiskola, egyetem Életkor (N=1446)
Összesen
100 (N=532) 100 (N=336) 100 (N=293) 100 (N=286)
100 (N=132) 100 (N=350) 100 (N=450) 100 (N=356) 100 (N=158)
18-25 éves
5.9
7.4
13.9
29.4
43.4
26-35 éves
9.7
11.1
11.7
25.7
41.7
36-45 éves
11.2
12.0
13.3
18.2
45.3
46-65 éves
9.1
11.0
11.7
22.2
45.9
66 éves, vagy idősebb
7.0
4.9
13.4
25.5
49.2
11.2
11.7
12.0
21.9
43.2
ritkábban jár mint havonta
7.1
9.6
13.7
24.4
havonta vagy gyakrabban jár
7.8
4.9
10.5
27.4
44.000
36.091
34.425
30.889
Vallásosság (N=1443) nem jár templomba
Nettó havi jövedelem (átlag, forint)
100 (N=221) 100 (N=272) 100 (N=246) 100 (N=478) 100 (N=229)
100 (N=541) 45.1 100 (N=671) 49.5 100 (N=231) 35.618 35.095 (N=1210)
3. táblázat Egyetért-e azzal, hogy a fiatal lányoknak szóló külföldi álláshirdetések mögött szinte mindig nőkereskedelemmel foglalkozó szervezetek állnak (a válaszadók százalékos megoszlása a szignifikánsnak nevezhető státuszdimenziók mentén) Egyáltalán nem ért egyet
Inkább nem ért egyet
Egyet is ért meg nem is
Inkább egyetért
Teljesen egyetért
Település típusa (N=1436) község
4.4
8.1
22.7
28.6
36.2
város
5.8
12.0
26.5
23.9
31.7
megyeszékhely
5.2
3.7
16.5
38.2
36.4
főváros
3.8
6.8
29.6
27.8
31.9
Nem (N=1436) férfi
5.9
8.5
24.2
31.7
29.7
nő
3.8
7.3
23.2
27.1
38.6
Legmagasabb iskolai végzettség (N=1436) kevesebb mint 8 általános
6.0
3.4
20.6
32.2
37.8
8 általános
3.6
9.6
22.1
24.7
40.0
szakmunkásképző
6.9
6.3
21.4
28.6
36.8
érettségi
3.2
9.6
29.3
28.7
29.1
főiskola, egyetem
3.9
8.3
23.5
40.1
24.2
Összesen
100 (N=522) 100 (N=342) 100 (N=293) 100 (N=280) 100 (N=689) 100 (N=747) 100 (N=120) 100 (N=340) 100 (N=459) 100 (N=356) 100
(N=161) Életkor (N=1436) 18-25 éves
6.3
8.9
28.1
32.3
24.4
26-35 éves
3.6
9.0
26.2
31.0
30.2
36-45 éves
6.5
7.8
24.3
28.9
32.5
46-65 éves
4.6
8.8
20.8
25.4
40.4
66 éves vagy idősebb
3.3
3.5
21.8
32.7
38.7
Vallásosság (N=1432) nem jár templomba
6.8
6.8
24.4
26.5
35.6
ritkábban jár mint havonta
3.8
9.4
24.4
30.4
havonta vagy gyakrabban jár
3.2
5.7
19.9
32.9
42.498
33.024
34.104
37.600
Nettó havi jövedelem (átlag, forint)
100 (N=220) 100 (N=280) 100 (N=248) 100 (N=476) 100 (N=212)
100 (N=540) 32.0 100 (N=671) 38.3 100 (N=222) 33.478 35.212 (N=1203)
4. táblázat Egyetért-e azzal, hogy aki tisztességes munkát keres külföldön, annak nem kell attól félnie, hogy a nőkereskedelem áldozatává válik.(a válaszadók százalékos megoszlása a szignifikánsnak nevezhető státuszdimenziók mentén) Egyáltalán nem ért egyet
Inkább nem ért egyet
Egyet is ért meg nem is
Inkább egyetért
Vallásosság (N=1431) nem jár templomba
23.7
23.7
27.0
12.3
ritkábban jár mint havonta
15.0
24.5
31.5
17.7
havonta, vagy gyakrabban jár
20.6
20.9
26.5
17.9
32.445
34.007
36.082
36.460
Nettó havi jövedelem (átlag, forint)
Teljesen egyetért
Összesen
13.4
100 (N=539) 11.2 100 (N=669) 14.1 100 (N=223) 38.195 35.131 (N=1198)
5. táblázat Egyetért-e azzal, hogy a prostituáltak többségét rákényszerítik munkájuk végzésére (a válaszadók százalékos megoszlása a szignifikánsnak nevezhető státuszdimenziók mentén) Egyáltalán nem ért egyet
Inkább nem ért egyet
Egyet is ért meg nem is
Inkább egyetért
Teljesen egyetért
Település típusa (N=1437) község
12.4
16.8
32.0
18.6
20.2
város
12.7
21.4
31.8
19.5
14.5
Összesen
100 (N=517) 100
megyeszékhely
13.9
14.5
30.7
16.5
24.5
főváros
16.3
19.9
29.5
20.8
13.5
Legmagasabb iskolai végzettség (N=1437) kevesebb mint 8 általános
10.5
13.8
36.3
16.5
22.9
8 általános
10.3
17.9
26.6
22.9
22.4
szakmunkásképző
16.1
15.4
32.4
18.4
17.7
érettségi
15.2
19.2
30.6
17.2
17.7
főiskola, egyetem
12.2
26.6
35.6
16.2
9.3
31.466
39.167
34.037
35.997
34.726
Nettó havi jövedelem (átlag, forint)
(N=344) 100 (N=293) 100 (N=282) 100 (N=119) 100 (N=349) 100 (N=455) 100 (N=358) 100 (N=157) 35.091 (N=1201)
6. táblázat Egyetért-e azzal, hogy a külföldön munkát kereső fiatal lányoknak elegendő lehetőségük van arra, hogy tájékozódjanak a munkavállalás veszélyeiről (a válaszadók százalékos megoszlása a szignifikánsnak nevezhető státuszdimenziók mentén) Egyáltalán nem ért egyet
Inkább nem ért egyet
Egyet is ért meg nem is
Inkább egyetért
Teljesen egyetért
Település típusa (N=1399) község
21.8
26.6
18.9
16.9
15.7
város
17.0
23.8
27.1
15.9
16.1
megyeszékhely
21.9
31.2
20.6
13.6
12.8
főváros
25.4
20.8
27.4
14.5
11.9
33.695
33.991
35.331
35.922
38.472
Nettó havi jövedelem (átlag, forint)
7. táblázat Milyen típusú beavatkozásra van szükség a nőkereskedelem visszaszorítása érdekében (a válaszadók százalékos megoszlása a szignifikánsnak nevezhető státuszdimenziók mentén) Rendőri intézkedésekre Nem (N=1399) férfi nő Legmagasabb iskolai végzettség (N=1399)
31.0 24.1
Információs programokra 69.0 75.9
Összesen
100 (N=661) 100 (N=737)
Összesen
100 (N=503) 100 (N=332) 100 (N=284) 100 (N=280) 35.162 (N=1169)
kevesebb mint 8 általános 8 általános szakmunkásképző érettségi főiskola, egyetem Életkor (N=1398) 18-25 éves 26-35 éves 36-45 éves 46-65 éves 66 éves vagy idősebb Összesen:
38.2 33.7 27.3 19.8 21.0
61.8 66.3 72.7 80.2 79.0
100 (N=127) 100 (N=343) 100 (N=442) 100 (N=333) 100 (N=153)
21.4 25.9 29.4 27.7 31.7 27.4
78.6 74.1 70.6 72.3 68.3 72.6
100 (N=209) 100 (N=274) 100 (N=237) 100 (N=456) 100 (N=222) 100 (N=1399)
8. táblázat Találkozott-e az elmúlt hat hónapban olyan információval, ami a nőkereskedelem veszélyeire hívta föl a figyelmet (a válaszadók százalékos megoszlása a szignifikánsnak nevezhető státuszdimenziók mentén) Igen Település típusa (N=1490) község város megyeszékhely főváros Legmagasabb iskolai végzettség (N=1490) kevesebb mint 8 általános 8 általános szakmunkásképző érettségi főiskola, egyetem Jövedelem (N=1245) legalsó... második... harmadik... negyedik... legfelső kvintilis Életkor (N=1489) 18-25 éves 26-35 éves 36-45 éves 46-65 éves 66 éves vagy idősebb Vallásosság (N=1485) nem jár templomba ritkábban jár mint havonta havonta, vagy gyakrabban jár Összesen:
Nem
Összesen
37.3 36.1 42.4 44.8
62.7 63.9 57.6 55.2
100 (N=549) 100 (N=352) 100 (N=298) 100 (N=290)
23.7 36.2 42.7 42.8 44.6
76.3 63.8 57.3 57.2 55.4
100 (N=146) 100 (N=356) 100 (N=464) 100 (N=360) 100 (N=163)
39.4 35.0 33.2 40.0 51.7
60.6 65.0 66.8 60.0 48.3
100 (N=262) 100 (N=239) 100 (N=224) 100 (N=268) 100 (N=252)
44.2 38.9 48.1 38.8 28.8
55.8 61.1 51.9 61.2 71.2
100 (N=220) 100 (N=279) 100 (N=251) 100 (N=492) 100 (N=246)
43.2 40.6 28.3 39.5
56.8 59.4 71.7 60.5
100 (N=559) 100 (N=688) 100 (N=237) 100 (N=1490)
