Főszerkesztő: BINDER
BllIlYllSllllIÉSnnnásznn lIlPIlIl
BÉLA
Szerkesztők:
MUNKÁCSI
ZOLTÁN
zerkttsztő bizottság
LEÓ
és TILESCH
:
AIRANYOSSY ÁRPÁD; BÁN ÁKOS dr.; FERENC; BENEDEK CSABA TAMAS dr.; ma; GYULAY ZOLTAN ZOLTAN JELiNEk un; HEINEMANN HEGEDUs FERENC; kAssAi FERENC kAssAi TAMASNE; dr.; KAROLYI JozsEE dr.; KISHAZI LAJOS; dr.; ANNA; NANDOR NEMETH EDE; PATAKI PATSCH dr.; RACZ FERENC; PE_CHY LAszLo DANIEL; SZALANCZI ISTVAN; GYÖRGY ma; szALoKi SZEGESI KAROL_Y; SZILAS A. AILLIOUANDER BANoi iozsEE;
ÖDÖN
iozsEEgcsAko
DENES;
PAL
A
ma; VAJTA
ma;
BJZNCZE
LASZLO
LASZLO;
GARAI
dr.;
VARGA
JOZSEF;
ZOLTAN
GYOZŐ
m.
I,(ÖO|___AJ _
FOLDGAZ
ES
4.
(1o4.)
évf.
szám
6.
június
JÓZSEFTÓTH BÉLA
HINGL
kérdései
lyukfalstabilitás
1971.
I. táblázat
Szeged-A lgyő térségében lelnél yitett kutak fúrása, csövezése nehézségeketokoz az omló rétegek (,,pergő" agyagmárgák) a l yukfal jelenléte. A "pergő" agyagmárgák omlása köuetkeztéberz elveszti stabilitását, és ez bélésaső-megszorulásokzit, jiirászerszámA
során
beékelőcléseket okoz. A tanulmány a l yukfalstabilitás általános kérdéseit rizsgálja, és vázlatosan ismerteti a Szeged-Algyő térségében a pergő agyagtnárgákjelenlétének következtében előfordult műszaki baleseteket, továbbá a l yukfalstabilitást befolyásoló tényezőket. A cikk a fürálynk-földkéreg rendszerben ébredőfeszültségek zizeg/tatarozásáraa rugalmas elméletet fogadja el. Ujszerű formábatt tárgyalja a rétegnyomás és a mátrixfeszúltség (isszefüggését. "
A
A
lg_vr'í-4.
2679
(104. ) évfolyam 6. szám 1971. június
20
m m m
10
m
2680
Szondamegszorulás Utánfúrás: Utánfúrás:
Utánfúrás:
2473-2485,5 2672-2680
m-ben
2480
2473-2485 a szerszám
m
szorult m m
Szerszámmegszorulás 2473
m-ben
40
Szerszámmegszorulás Szerszámmegszorulás 2785 m-ben
5 9 12
Utánfúrás:
2850
Algyő-8.
N
3256,5
l
2687
2839
Algyő-ló.
A
lgyő-l
2470-2491 2503-2533 2606-2680
m m m
m Utánfúrás: 2667-2679 2679 m-ben az öblítés megszűnt, a szerszám szorult Szonda felült: 2802 m-ben m Utánfúrás: 2810-2839
Szonda felült: 2790 m-ben m Utánfúrás: 2801-2839 Szonda felült: 2783 m-ben 2813 m-ben 2811 m-ben Többszöri utánfúrás: 2801-2839 m
Algyő-8.
2561
9.
8 12
11
m
Kiépítéskor
35
m-ben
2655
2650-2680
Szondamegszorulás
-
4.
2466-2476 2624-2627 2630-2679 2446-2679 2364 felült: 2327 2272
2704
E
A
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
Fúrószerszám-megszorulás
m-ben m-ben m-ben Szerszámmegszorulás 2653 m-ben Szerszám felült: 2688 m-ben
l
Algyő-ő.
tegez
probléma
h
Szonda
petrosztatikus tryontás, a rétegnyotnás, a nyotnáshullámzás, a nyomás, hőttzérséklet stb. függvényében matematikai az ébredő feszültségre/c, értékének és irányának megha-
-
Műszaki
m
Utánfúrás:
hidrosztatikus formulát ad tározására.
fúrólyuk-stabilitás kérdése összetett problémát jelent; stabilitáson értjük a fúrólyuk alakjának és méretének állandóságát. A lyukfalstabilitás mérséklődése, esetleg megszűnése vagy a fúrólyuk átmérőjének csökkenését, vagy kavernás szakaszok létrejöttét okozhatja. Mind a két jelenségkapcsolatos a lyukfalat alkotó kőzetek beomlásával, diszpergálódásával, oldódásával (sótömzsök), "amelyek a fúrólyuk mélyítése során komoly fúrástechnikai A lyukfalat alkotó nehézségeket okoznak. instabil kőzetek omlása fúrórúd(béléscső-) megszorulásokat, lyukszelvényezéskor pedig szondafelüléseket, a diszpergálódás és oldódás szintén nehézségeket és komoly iszapproblémákat okoz. A lyukfalstabilitás baleset forcsökkenése nem mindig jelent műszaki fúrástechnikai májában előforduló nehézséget, azt azonban mindig Inegtigyeltük, hogy omló agyagmárgaa csökkenő mechanikai rétegek átfúrásakor sebesség nem a elsődlegesen ,,pergés" következménye, már csak azért sem, mert a a gyakorlat szerint pergés indul meg, de egy bizonyos idő elteltével azonnal nem a pergés bekövetkezésekor a fúrási sebesség csökkenése mindig tapasztalható. A szeged-algyői szerkezeten kiválasztottunk néa "pergő" agyagmárga hány olyan kutat, amikben fúrástechnikai és műszaki következtében problémák jelentkeztek ( 1. táblázat). A táblázatból kitűnik, hogy nagyon komoly időaz műszaki kiesést jelentett előfordult problémák megszüntetése.Így pl. az Algyő-4. jelű fúrásnál 85 óra időkiesés volt, itt fúrás közben 2679 m-ben megszorult a szerszám, majd több helyen szelvényezés közben
Idővesz-
Talp-
melyseg
1
,,
A
J
fúrás
jele
Szonda
felült:
Szonda
felült:
2525 2486 2486
m-ben m-ben m-ben
2900
Szondamegszorulás, kábelszaka-
3089
dás 2635 Utánfúrás: Utánfúrás:
m-ben 2877-2900 3058-3089 3075-3089 3075-3089 3054-3089
10
72
20 10
30 m m
m m
m
19
161
felült nél
a
szonda; 2653
pedig
a
lyukkondicionáláshoz
m-ben
szorult
meg
a
való
beépítésszerszám, majd
azt miután olajdugó elhelyezésével sikerült mega szabadítani további -, beépítésnél 2688 m-ben közölt a szerszám újra megszorult. A táblázatban mindenütt többi adatból is kiderül, hogy az időkiesés komoly értékű volt, így pl. az A/győ-8.-on 72 óra, az Algyő-ómen 77 óra. Annak ellenére, hogy a szeged-algyői mező fúrásainak tapasztalatokat mélyítése során olyan hasznos
--
jelenthogy fúrástechnikailag már nem annyira súlyos problémák, mint a mező megismerésének kezdetén, a "pergő" agyagmárga rétegek átfúrása így __sincsmég megbízhatóan megoldva A ,,pergő" agyagmárga Ullés Dk-I.). (Algyő-Hí, átfúrása után, ha a "pergés" megindul, a fúró rosszabb kőzetaprítási hatásfokkal dolgozik. Ez szépen kitűnik sokkal két olyan fúrás példájából, amelyet nem egyfúrási és öblítőiszapmás után mélyítették, kb. azonos szereztünk, kéznek
-paraméterekkel, de az egyik fúrásnál észlelték az agyagmíg a másik helyen márga pergését (Algyő-Hí), következett be ( A/győ-125.j. Az Algyőaz omlás nem II5. szelvényezés jelű fúrásnál például elektromos 2490 m-ben radioaktív szonda egyszer is megszorult. 2420 m-ben másodszor A műszaki probléma oka egyértelműen a "pergő" történő agyagmárga omlása volt; fúrószerszámmal beépítés, majd kiöblítés után az iszap nagy mennyiapró töredezett agyagmárgát. ségben tartalmazott a fúrás szemben az Ezzel A/győ-125. jelű fúrásnál semmi és a szelvényezés során észleltek, olyat nem ami a "pergő" agyagmárga jelenlétére utalt volna. sebesEz a 83/4"-es háromgörgős A0 fúró mechanikai A mechanikai sebesség ségén _is megmutatkozott. volt azonos 2500 m mélységig kb. mindkét fúrásnál m m-es 2500 kb. 2000-2500 szakaszon); (6-12 m/h, alatt az m mélységben A/győ-115.-ön 2565-2584 m3 m/h, ugyanakkor az Algyő-125.-ön 2552-2565 ben 12 m/h volt. az Alföldön Omlásra hajlamos rétegek természetesen máshol is komoly nehézséget okoznak (pl. Szarvas, Kondoros), ahol a különböző öblítőiszapok használata sem vezetett eredményre. A felsorolt problémák megoldására egyidejűleg munkálatokba kezdtünk. elméleti és laboratóriumi Általános értelemben a lyukfalstabilitást elsősorban a következő tényezők befolyásolják: közben
a
felült;
majd
a a
petrosztatikus nyomás; lyukfalra ható nyomáshullámzás; hatások; lyukfalra ható mechanikai
letkező
feszültségek meghatározására több módszer van Mindegyik módszernek előnye és hátránya is. A rugalmas elmélettel való megközelítés a körülmények nagy részénél teljesen indokolt, ugyanakkor az elmélet megalapozott matematikája miatt jól alkalmazható megoldások kaphatók. Perkins, T. K. [l] megállapítja, hogy ha a kőzet egy része húzásnak, a másik része már nyomásnak van akkor óvatosnak kell lenni a lineáris kitéve, rugal(tömör masság megválasztásánál. A mi esetünkben agyagmárgák) ez nem jelenthet különösebb problémát, a mert kőzet szerkezete nagymértékben tömörödött, tehát nyomás hatására már eléggé nagyfokú lineáris rugalmasságról beszélhetünk. Curie, J. B. [2] elméleti modellje szintén izotróp készült rugalmas anyagból végtelen hosszúságú lemez. Chieríci, G. L. [3], Cheatham, J. M. [4], Dobrünín, V. M. [5] és más kutatók szintén a rugalmas elmélet mellett foglalnak állást. Számításaink során egy izotróp anyagból készült, furattal ellátott középen (szimmetrikusan) hengert fogadunk el. A furat a fúrólyukat jelképezi, maga a henger pedig a lyukfal környékén elhelyezkedő földkéreg egy bizonyos szakaszát. Vizsgáljuk meg az elméleti hengerből sugárirányban kivágott hatszögletű idom feszültségviszonyait és rj uk fel az alap-dilferenciálegyenletet (l. ábra). van.
0/1
[őr
l l
l l
l
l' l
[M
i
_Ó_r
Ogfrdű,
l
l,
éji ,_,dc,,,lüü__
r
I.
ábra
A tengelyirányú szimmetria feltételei alapján érintőébrednek. Az r-l-dr leges feszültségek nem sugárváltozásnál a növekszik 0,610", értékkel (I. ábra). Az egyensúly feltétele alapján a sugárirányban vett erők összege egyenlő nullával [6]:
NPMPPJNT a
a
az
az az
hőmérséklet
hatása;
öblítőiszap fizikai-kémiai öblítőiszap pH-ja;
alkáli
földfémek
vízben
hatása;
oldódó
(a,
sóinak
hatása.
az itt felsorolt Természetesen tényezőkön kívül még több olyan paraméter van, amelyeknek egy adott rend-
szerben való vizsgálata nem A fúrólyukfal stabilitásának
valósítható
meg.
egyik fontos tényezője, hogy a fúrólyuk mélyítésekor (azaz a kőzetegyensúly megbontásakor) a petrosztatikus nyomás, valamint más egyéb hatások következtében a kőzetben létrejövő és irányát az feszültségek értékét öblítőiszappal, valamint a fúrási paraméterek helyes beállításával keA fúrólyuk-kőzet rendszerben lehet. ellensúlyozni 162
+
dm) (r
+
dr)d(p
dH-
0',
r
drp dH
-
0', dr dH
drpc 0, :
ahol
radiális irányú feszültség; sugara; kivágott idomdarab a kivágott idomdarab nyílásszöge; a kivágott idomdarab magassága; tangenciális irányú feszültség.
a,
a
r
a
dgo dH 0',
Az
egyenletet megoldva kapjuk, hogy
álmú-m =
KŐOLAJ
ÉS FÖLDGÁZ
4.
o.
a)
(1011.) évfolyam 6. szám I971.j1lnius
l
ma]; *1É[0r-At(0z+ 3,:-
=
s,
A kapott inhomogén lineáris egyszerűbb alakra hozva:
Hooke-törvény alapján
Az általános
[Őz HÚ)
"l" Ünn-
*'
E
ad tlr
(2) ahol
0,, ,u
Poisson-félé
s,
E
Az utóbbi
két
szám.
u
ahol A
a
a,-et
és
Cl és Cg integrálállandók. (10) egyenletet vísszahelyettesítve
oy-ti
Úr
(3r+ll3:)+
W
[Gál
(3)
0'"
0':
u
íj(8z+l15r)+í:'ű0'rr-
követően kiindulási
a, és 0', értékeket
teni
a
a
LL
Ág
F a
x /
alapján
a
y, H
az
A
2.
megnyúlás
_
+0,107
A
ahol:
(5)
_
í"
_
dr
mentén
a
viszonylagos megnyúlás:
2Í7'c(r+u)-2rcr
__
8'
(6)
-
227"
(5), (6) egyenletet egyenletbe:
yK
a
d)
a
r-
behelyettesítve
A
a
(3), (4)
sítve
C1
(8)
(7), (8) egyenletet behelyettesítve dílferenciálegyenletbe(l): dzu
1
dr2
n;
KŐOLAJ És FÖLDGA'Z
4.
(h; _i
r:0' 2
(henger)
külső
(14)
palástjának
fajsúlya, kp/dm3; porozitása (tizedesben).
-P,,(e,ső)-vel,a (14) egyenletet
a
kiindulási
(9)
(1o4.) cíufo/yam 6. szám 1971. június
:
a
Cl
s
l-uí
a
(ll)
egyenletbe
behelyette-
Cg értékét:
és
._1_E_'É*_RIJ_Í_EG E
E
l+u
1-
2
m
rÉ-rf
1
C2-_-M-7-§
d
Z
fedőkőzet fedőkőzet
kapjuk
(7)
A
modell
(13) egyenletet
d
=
E
+
10
cm;
jelölve, -Pk(,-,,ső)-vel
j-TÍJ-l-lűllűm 0'z=w[%+ll'áll+llíuűuE
%1 _M[ (PH+A, _
_
u
__
"
"
Az
Őr
elméleti
az
rK
sugara,
kerület
+A,
10
_
a,
hossz-
du
(dr+du)-a'r
_ _
perem-
[PA-i K+P,o]
-
0,:
r_r,(-,
irányban: 8'
következő
cm; fúrólyuk sugara, öblítőiszap fajsúlya, kp/dm3; a fúrólyuk mélysége, m; a nyomáshullámzás értéke, kp/cm2; az öblítés hűtésének hatására létrejött feszültség értéke, kp/cm2; a rétegnyomás ,,itt figyelembe vett" értéke, kp/cm2. HH vx(l j); akkor
r,
P,o
ábra
viszonylagos
a
a
(13)
l
du
C, értékét
akkor
r=rf,
j-
ábra
+1 ÍMÜH1,12]
"H
l.
r
2.
Az
u +
l
és
Meghatározva Cl
p;
7-i
y
_IJ)
+H)+C2(1
K
p,
U
l-
/
[CM]
T.
feltételekből:
'_tb__o_g_a__o
w
611,
(12)
be kell
pf
dr
Út
(4)
helyettesídiíferencíálegyenletbe (l), ebben az esetben viszont a, és a, értékeit kapcsolatba kell hozni a dr változóval. Ennek megoldására vettük fel a 2. a terhelés előtti ábrát, ahol a P-Pl állapot, Pl-Pf pedig a terhelés felvétele utáni állapot. Ezt
rz]"tű
(11) F
E
-
(7), (8)
a
l
H)'*C2Ü _H)
+
=
E =
(10)
v
E 0'.-
'
C1r+%,
=
egyenletbe:
egyenletből kifejezzük
_o _
r
egyenlet megoldása:
Az
sugárirányú fajlagos megnyúlás (deformáció); tangenciális irányú fajlagos megnyúlás (deformáció); rugalmassági modulusz; vertikális irányú feszültség;
s,
41+: dr
differenciálegyenletet
r
r
k,
P,,-P,,).
Ezek a után a Cl és C2 értékét (10), (11) és (12) egyenletbe behelyettesítve, kapjuk a végérvényes képletet az elmozdulás és a feszültség értékére:
u
__ _
i E
Pbrf-Pkrf rE-rj?
r_1+u E
rÍ-rf
Pb-Pk
r2
rE-rf
,
( 15 )
163
2
2
2
Pblff-Pkrk
_
a
fb*pk -
r2
rg-rf Prg-Prg 2
rf-rf
__f
2
r
rk'_rf
zíkb,
(17)
2
:
(kétszer
2
_Pk_'ífí(Pb_Pk-)s(18)
értéke
(m)
0t:_Pk+F'(Pb'"Pk)-
n
azt
a
[3 r':)-/3.(:'1' w? lírin n
vízi
u
W
,
nyírt)
ahol
/;U(á:)
(18) és (19) egyenletbe behelyettesítjük a P,, és a radiális és tangenciális irányú Pk értékeit, akkor feszültség: a
vázszerkezet
a
térfogati
tényezője;
a szilárd fiúm-had)
szemcsék
összenyomódási
összenyomódási ténye-
zője.
2
o,
(22) váz
mutatja meg, hogy térfogati összenyomódása hogyan aránylik a vázt összetevő szilárd anyag térfogati összenyomódásához. Az n értéke Geerrsma, I. [6] szerint: Az
H
r?
Ha
+ "PIÍÚRHY Pizüiz)
P/(udls)
(16)
m:
A váztérfogat ,,kétszer" térfogatát csökkenti. a pórustérfogat pedig "egyszer" nő, azaz a vázfeszültség megnőtt. Ezek után célszerű a képletet egy szorzótényezővel módosítani, azaz
csökken,
rk'*rf
esetén és (17) egyenletben rkaoo deriválva, külön a számláló és a nevező): A
váz
a
( 16 )
-,
rg-r2P-P
,,'7_1_,'§.k
t:
2
__rf'rk
r)
'
eredményt kapta Fali, I. [7] is, aki kísérletei végzett deformációs alap-
nUgyanaztaz
-l-"-H[ -'2][0,1vk(1-d))+0,1074213% H; o] ű is"? H[1+:2][0,1y,,(1-d))+0,107d)]+ l?
=
72
mintadarabokon ján határozta
T:
iK-
P.
+
meg
az
n
értékét:
(20)
A,
L
2
H
0',
=
P), rkonsL,
___1úlu
(24)
.
2
ylniK-Paan-A. Jrfg-(on A értéke
Pk
rétegnyomás tangenciális feszültségekre rétegnyomást ki lehet fejezni a mátrixfedőréteg nyomásának ismeretében, amely összefüggést a T erzaglzí-képlet tartalmazza. Véleményünk szerint ez az összefüggés csak az általános szemléletben fogadható el helyesnek, konkrét formába öntése már átdolgozásra szorul. Az egész porózus kőzetrendszert úgy kell felfogni, hogy az áll [5]: A (20) és (21) hatását fejezi ki A vonatkozóan. feszültség és a
l.
egyenletben a
radiális
az
h
(21) a
ahol
a
és
is utal (23) képletből is kitűnik, de más irodalom kőzetek[5], hogy erősen konszolidált, tömörödött nél az n értéke O-val egyenlő, tehát a (20) és (21) az A ,,A" egyenletekben helyére beirhatjuk: és annak a mi figyelembevételével, hogy nPNénw, esetünkben n :0-val, kapjuk a végső egyenletet: A
arra
=
=
0'
szilárd
vázt összetevő
a
3. 4.
pórusokból; a pórusokat
áll Ln
anyagból;
r?
ha
a
Terzaghí-képletet
vesszük
figyelembe! Pfkdőréteg) Pn1(atrix)+Pr(étog)a akkor a P, egy bizonyos C értékkel való növekedésével (a fúrás mélyítése során a P, nagyobb lesz) párhuzamosan elképzelhető, hogy a rétegnyomás is egy bizonyos C értékkel növekszik, ez viszont az egyenlőazt konst., jelenti, hogy P," ség következtében =
azaz
a
kőzetváz
A
szilárd
térfogata,
pedig csupán
164
a
(25), (26) egyenletet a lyukfal kapjuk, hogy
anyag
yí-IIjnK-Pm)
(7,.:-(O,l
darabot, és az arra ható réteg nyomását helyettesíti) egy bizonyos C értékkel, míg a pórusnyomást helyettesítő belső nyomást ugyancsak C értékkel megnöveljük, akkor az előbbi eszmefuttatás szerint semmiféle térfogatváltozás (deformá-
csökken a vázt alkotó külső nyomás növekedése
P,o),
(25)
mentére
(26)
(rzrf)
vonatkoztatva
nincs kideformációnak ha veszünk pl. egy mintakülső nyomást (mely a fedő-
után, másrészt
K-
(0,ly,--fÍ%:K_P,o).
mert
lehet ció) nem jöhet létre. Ez pedig nem igaz, mert a pórusnyomás növekedésével egyrészt nő a pórustérfogat, s ez a váztérfogat növekedését vonja maga
Hí
_l_llH[H-r2][0,1y,(I-(/))--
:
semmiféle
valószínű,
nem
-
133
,u
a,
:
téve. Ez
r; (0,1 y,-
-
fluidumból.
kitöltő
alapján,
Ennek
Hil-ZJWJy,,(l-d))+0,1
n"
z
vázrendszerből;
2.
fajlagos deformációja.
mintadarab
a
Hrkonst.
2
és a,
=
Az
l
Éti-LHULIy,,(1-d))+0,107
+0,ly,g-HÍK-P,o. utóbbi
Az
lyuk-kőzet felől ben
ható az
szerese
KŐOLAJ
(27)
(28)
két összefüggés azt jelenti, hogy a fúrórendszerben a lyukfal mentén, a kőzet
sugárirányú feszültség zérus, ezzel szemirányú tangenciális feszültség két,,külső" nyomásnak, vagyis egy körgyűrű P,_.
ugyanezen a
És FÖLDGÁZ
4.
(104. ) éiyo/yzzm6. szám 1971. június
mentén
a
roppantani
fedőréteg kétszeres a lyukfalat, és
belső nyomás hat. Ilyenformán a körgyűrű kezik és a kőzet a gyűrű
erővel ez
ellen
próbálja csak
értékű
külső hatásra
vagy
anélkül
pitására izotróp anyagból készült hengert fogadtunk el és a lineáris rugalmasság elve alapján számoltunk. A rétegnyomás és vázfeszültség összefüggésében
össze-
egyszeres
3. mentén
túlfeszültség jelent-
Célunk az, majd megrepedezik, beomlik. hogy megállapítsuk: mi az a körgyűrű mentén ható érintőleges feszültség,aminél a repedés, az omlás megkezdődik, vagy ha az omlást előidéző feszültségnél a ténylegesen ható érintőleges feszültség kisebb, akkor mi az a pótlólagosan ható tényező (fúrószerszám-vibráció, nyomás-
z
feszültséghatárok (m, 0,) pontos meghatározása kísérletileg,laboratóriumi vizsgálatok útján a legcél-
Összefoglalás 1.
AZ
[l] Per-kíns, [2] [3]
[4]
[6] [7] [8] [9]
KÖRÉBŐL
Bányászkongresszus
tartotta a Bányaipari április 9-l0-én Dolgozók SzakXX. A kongresszuson 250 küldött Kongresszusát. szakszervezeti képviselte a l7l 226 főt számláló tagságot. A 22 732 fős szénhidrogénbányászképviseletében 32 küldött volt jelen a kőolajbányászat különböző területéről. A kongresszus részt vett és az elnöksúlyát emelte, hogy azon ségbenhelyet foglalt többek között Fock Jenő, a minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Kiss Károly, a SZOT Tlttüdür, a SZOT titkára, dr. Lévárdt" Ferenc alelnöke, Nemes/aki Karel nehézipari miniszter, Slaplm, a Bányász Szakszervezet Nemzetközi A kőolajipart Szövetségének titkára. _az elnökségben Varga József, a Dunántúli Kutató és Feltáró Üzem igazgaBese Vilmos, az OKGT alelnöke, továbbá tója, a szakszervezet és Mile Lajos fúrómester, a Nagyalföldi Kutató vezérigazgatója és Feltáró Üzem dolgozója képviselte. írásbeli és szóbeli beszámolója kiemelten Simon Antal főtitkár foglalkozott a szénhidrogén-bzinyászat elmúlt 5 éves eredményeivel, az energiahordozók arányának a szénhidrogének javára történő változásával és ennek népgazdasági jelentőségével. Vázolta a szénhidrogén-bányászok kereseti elmaradását és közölte, hogy a szakszervezet is jelentős segítséget nyújtott ahhoz, hogy az 1970. év végével hozott GB-lwatározat megadta a lehetőséget a lV. ötéves tervben a szénhidrogén-ipari dolgozók jövedelmének a népgazdaságiipar átlagára történő felemeléséhez. Hiányosságként vetette fel a szénhidrogénbányászok szociális helyzetében mutatkozó elmaradottságot. A szénhidrogénbányászok lakás- és vitisztálkodási, valamint étkezési, egészségügyi és kulturális szonyainak javítása több tervszerűséget és nagyobb gondosságot kíván. A vitában felszólalt többek között Pálfy István, az OKGT Szakszervezeti és Bese Vilmos vezérBizottságának titkára igazgató. A kongresszus a második tanácskozási napon megválasztotta
1971.
a
szervezete
a
És KŐOLAJ
FÖLDGÁZ
4.
K; of rock mechanics in hydraulic Applieation theories. Seventh World Petr. Congr. Vol. 3, 1967. J. B.: Evolution of stress in roeks of a sedimentary Currie, basin. Seventh World Petr. Congr. Vol. 3, 1967. G. M.: Effect of the overburden Chierici, G. Lr-Cíuecí, on same of reservoir rocks. pressure petrophysical parameters Seventh World Petr. Congr. Vol. 3, 1967. of the fundamental P. F.: Review Clteatam, J. M.--Cnirlc, of rock World deformation and failure. Seventh aspects _Petr. Congr. Vol. 3, 1967. V. Fizicseszkie Dobrünin, szvojsztva neftegazovüh kolv glubokih lektorov szkvazsinah. Moszkva, Nedra, 1965. I.: The elTect of fluid pressure declíne on volume Geertsma, AIME rocks. Trans. Vol. 210, 1957. changes of porous of sandstones at low to moderate Fait, 1.: Compressibility Bull. AAPG 8 (1958). V. J.: Szoprotivlenie materíalov. Feodoszev, Moszkva, 1963. V. V.: Temperaturnüe Bu/atov, naprjazsenija porod sztenok szkvazsinü. Neftjanoe Hozjajsztvo 2 p. 23-26. (1965). T.
fraeturing
IPARÁG A XX.
Pv(áz)+npr(éteg)'
IRODALOM
az
2.
Ennek
kapott összefüggésekismeretében konkrét értékek behelyettesítésével összeállíthatunk olyan elméleti fúrási (ha a szerszám vibrációját is figyelembe vesszük) és öblítőiszap-paramétereket, melyek legkedvezőbben befolyásolják a ,,pergő" agyagmárga átfúrása után jelentkező problémákat.
[5]
Megállapítottuk, hogy Szeged-Algyő térségében omlásra hajlamos, úgynevezett "pergő" agyagmárgarétegek átfúrása után ma is komoly fúrástechnikai és csövezési problémák jelentkeznek. A lyukfalstabilitás egyik fontos tényezőjeként, a lyukfal mentén létrejövő feszültségek megálla-
változó.
A
4.
A
szerűbb.
melynek értéke alapján Pnedőmvmg):
szorzótényezőt javasoltunk,
kőzetenként
hullámzás,
hőmérséklet hatása már stb.), aminél bekövetkezik a lyukfalat alkotó kőzetek omlása. A gyűrű alakban történő omlásról alkotott elképzelésünket látszik az a bizonyítani tény is, hogy az a kevés ,,pergő" agyagmárga mag, amit a magfúráskor a épségbenki tudunk nyerni, tele van mag palástja mentén körgyűrűben elhelyezkedő repedésekkel.
n
egy
vonalában minden kisebb is deformációt szenvedhet,
(1041.) évjblyam 6. szám 1971. június
97
tagú új központi
vezetőséget. Az új központi vezetőségben l l fő képviseli. Központi vezetőségi
szénhidrogén-bányászatot tlgok lettek a kőolajiparból:
Kőolajvezeték
Aján Gergely Fritz
Lájer
László László
Dunántúli
Nagyalföldi
Vállalat Kutató és Feltáró Uzem Kőolaj- és Földgáztermelő __
Vál-
lalat Mi/ta Józsefné Mile Lajos Nénzetli László Pálfy István Pottgrácrz Istvánné Pozsonyi Ferenc
OKGT
Nagyalföldi Nagyalföldi lalat Dunántúli OKGT
Varga József Bándi
Kőolajvezeték Vállalat és Feltáró Üzem Nagyalföldi Kutató Dunántúli Kőolajipari Gépgyár
József
és Feltáró Üzem Kőolaj- és Földgáztermelő
Kutató
Kutató
és Feltáró
Vál-
Üzem
A központi első vezetőség megtartotta ülését, amelyen megválasztották a l5 tagú elnökséget. Az elnökségbe a szénhidKutató és rogén-bányászatrészéről Varga József, a Dunántúli Feltáró Uzem be, aki egyben a szakigazgatóját választották szervezet alelnöke is lett. Az elnökség tagja lett még Pálfy István, az OKGT Szakszervezeti Bizottságának titkára is. A magyar szénhidrogén-bányászat dolgozói nagy várakozással tekintenek a megválasztott központi vezetőség munkája elé, a szénhidrogén-bányászati dolgozók nagyobb mértékű elismerése
érdekében.
Budapest,
1971.
április
15.
Bándi József vezérigazgató-helyettes (OKGT, Budapest)
165
olajtelítettségének
A Zala-sorozat
meghatározása termelési alapján
adatok
olajtelepek művelésének tervezéséhez, irányításához szűksételítettségi viszonyok ismerete, különösen a másodlagos vagy harmadlagos eljárások alkalmazásának vizsgálatához. A szerzők módszert ismertetnek az olaj- és gáztelítettség területi eloszlásának művelésének elemzéséhez meghatározására, melyet a Zala-sorozat ismert más módszerrel alkalmaztak. Eredményeiket az irodalomból is összehasonlítják. kapott adatokkal
GOMBOS
Az
ges
termelési
A Zala-sorozat
ZOLTÁNŐRI VIKTOR
viszonyai
a
A Zala-sorozat telített olajtelep ben talpi víztest
Olajtelepek művelése folyamán a telep telítettségi olaj helyét a viszonyai megváltoznak. A kitermelt fázis (rendszerint kiszorító gáz vagy víz) foglalja el, felé áramló sőt a termelőkutak olaj által érintett területen is megváltozhat az olaj-, a gáz- és esetleg a víztelítettség eloszlása. kezdetén a különböző A művelés geológiai és továbbá a karotázsadatokból, rétegvizsgálatok eredményeiből a telepeken általában jól ismert az olaj és gáz elhelyezkedése és az egyes fázisok telítettségelEzeknek oszlása. ismerete alapvető fontosságú a művelés tervezéséhez. A művelés folyamán számos tényező miatt egyenetlenül változik az teleprészek telítettsége, s egyre egyes is. nagyobb eltérés adódik azok kezdeti eloszlásától a termelőA telítettség durvább jellegű változását érzékutak elvizesedésével, elgázosodásával lehet kelni. A művelés ellenőrzéséhez, helyes irányításához általában ennél részletesebb vagy tervezéséhez azonban ez különösen ismeretekre van Vonatkozik szükség. olyan telepekre, melyeknél másodlagos vagy harmadlehetőségét vagy eredlagos eljárás alkalmazásának ményességét kell vizsgálni [l]. alkalmazott módszerek isméA kutatás stádiumában telt foganatosítása a művelés folyamán igen költséges és egyben akadályozná a termelést is. Ezért lenne az kutak kísérlik meg egyes vagy telepek termelési elemzésével adatainak meghatározni az átlagos telíE módtettségét vagy a telítettség területi eloszlását. ill. szerek alapja, hogy a termelt folyadék-, gázmennyiségek aránya összefüggésbenvan a kutak körzetének a kéttelítettségi viszonyaival. Tanulmányunkban a telítettségi fázisú relatíváteresztőképesség-, valamint a termelési értékek összefüggésébőlkiindulva, továbbá az meg a Zala-sorozatban adagok alapján határoztuk olaj- és gáztelítettségterületi eloszlását. 166
gázsapkával rendelkező
kezdeti
határolt.
rétegre tagolódik,
A
melyek
több homokkőművelés kezdetén szerkezet tetőrészén A kezdeti gázsapka
sorozat
közül volt a
a
homokkőnek gázzal telített zónája. és az olajjal telített pórustérfogat aránya 0,157 m't/mi mindenütt volt; a 3. homokkő talpi vízzel érintkezik. Az egyes homokkövek helyenként egymással összefüggrendszert alkotnak nek, közös hidrodinamikai [3, 4]. csak szabad
Bevezetés
kis
volt, melyet kiterjedt peremi és rész-
az
1.
A művelés folyamán elsősorban a természetes enerés gázsapka-kitergiafajták: kimerülés, vízbeáramlás jedés, továbbá az alkalmazott gázvisszanyomás jelentették a kiszorító energiát. A termelés kezdeti szakaszában az energiaforrások közül elsősorban a kimerülés érvényesült. A gázvisszanyomás megindításától, de főleg annak 1952 óta nagyobb mérvétől érződött a gázsapka, illetve a másodlagos gázfelhalmozódások emelnyomásfenntartó hatása. l95l-től kedett a víztermelés, l963-tól jelentősebb mértékben ütemű az elvizesedés. A telep műköpedig fokozott dési rendszerét az elmúlt években és jelenleg is a döntően határozza peremi vízbeáramlás meg. A termelés folyamán a rétegnyomás a kezdeti értékről (l05 att) fokozatosan l963-tól a csökkent, majd fokozódásával e csökkenés mérperemi vízbeáramlás séklődött. Ez idő szerint igen eltérő a még gáz- és területek olajtelített, ill. az elárasztott nyomása, (10-20, ill. 40_50 att). A telepből mely alatt a Zala-homokkövek egészét a termelési 1970. l. értjük -, nyilvántartás szerint l 413 845 m3 olajat, 690 973 em3 gázt l-ig kitermeltek _
-
-
-
_
és
386 732 m3 vizet. A kezdeti földtani véve az elért kihozatal 25,l %. A időszaka alatt 364 200 em3 gázt sajtoltak
alapul egy
teleprészbe
készleteket
gázbenyomás be, továbbá
140 000 m3 vizet.
Az alkalmazott
módszer
leírása
esetén a termelési Víz és olaj együttes áramlása víz-olaj viszony (FM) és a mozgó folyadék vízhányada (fv) között a következő ismert összefüggés áll fenn:
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ
4.
(104.) tán/olyant 6. szám 1971.
júniusi
r:
w-ri"
=
m
.
néhány százalékkal nagyobbat vettünk
és
az
áramlásánál
olaj együttes folyadék
GOV
pedig gázhányadának (jé)
áramló
függése:
a
(R) össze-
BH
fg= 1+
B; (R-Rs)
a
a
térfogati hatásfoknak víz. ill. gáz által érintett
Bg
A Zala-sorozat
tekintösszefüggések alapján a kétfázísúnak esetén a víz-olaj viszony (VOV), ill. az ./;J, ill. értégáz-olaj viszony (GOV) értékekből áramlás
kek kiszámíthatók. A különböző
tartozó relatív telítettségi értékekhez kőzetmintán végzett áramáteresztőképességarányait lástani méréssel lehet megállapítani. Ezekből (vízszintes áramlás esetén, a kapilláris nyomás változását elhanyagolva]; ésfy az alábbi képletekkel számolható: l
1
körzetének
kutak
egyes
fenti
(2)
A fenti
hető
pedig
az
átlagos telítettségértékét megfelelően számítottuk. A térfogatra a telítettségét a kúthozamokból számoltuk, s a kiszorító közegtől nem érintett térfogatrészre a kezdeti (S,,=0,70; S,,=0,30) telítettségét vettük alapul. Az
Gáz és
vízkiszorításnál kutaknál. egyes
kisebbet, figyelembe
éji/mkm
(3)
*
és
o/aj-
gázte/ítettség-eloszlása
Az eloszlást az 1969. március 31-i termelési állapot adataiból számolt telítettségértékek alapján szerkesztettük. az illető Rétegenként elsősorban rétegből termelő kutakat vettük A többi figyelembe. rétegből termelő kutaknál a közös GOV és VOV értékeket használtuk. A másodlagos művelésre az 1., 2. fés a 2. a alkalmasak Az és [3]. olajrétegek gáztelítettség-eloszlást mindhárom rétegre meghatároztuk. Az l. sz. vonatkozó homokkőre olaj- és gáztelítettség-eloszlást 1. és 2. ábrán mutatjuk be. A térképen csak azokat az a kutakat tüntettük fel, amelyek az J. sz. homokkőre
nyitottak. A relatíváteresztőképesség-görbénél gáz-olaj rendszerre a Zala-sorozat homokjainak átlagos paraméteA (3) összefüggésben a relatíváteresztőképesség- reit legjobban szármegközelítő, Budafa-sorozatból ennek mazó kőzetmintán vettük értékek-vagy megfelelően/j, ill._/_;, az olajvégzett méréseket alapul l 19 m-ből vett telítettség(S,,) és a víztelítettség (Sv), ill. a gáztelített(a B-270. fúrás 1ll3_l kőzetmintája). a B-427. fúrás l l l4wl l 18 m-ből A víz-olaj rendszernél ség(Sg)függvényei. Mivel az összefüggéskölcsönös, az A méréseket vett az fv, ill. az j; értékek, is meghatározzák a hozzájuk mintájának mérését használtuk. tartozó telítettségét. lgy a víz-olaj viszonyból, ill. a OGlL nagykanizsai laboratóriumában végezték. tervhez A művelési módgáz-olaj viszonyból kiindulva megkaphatók az 1,), ill. elvégezték az ismertetett szerrel számított olajtelítettség-eloszlás alapján a tefg,majd a telítettség értékei. Ha az áramlás nem volt kétfázisúnak tekinthető, lepben maradt olajkészlet meghatározását [6]. A késztehát mindhárom fázis részt vett az áramlásban, akkor let döntő többségét kitevő 1. és 2. _f rétegekben egyaa telítettség meghatározásához becslést alkalmaztunk. ami a termelési ránt 26,4*'/.,-os kihozatal adódott, A gáz-folyadék viszonyból kiindulva a adatok olaj-gáz, majd meghatározott telítettségeloszlás pontattételezve fel, meghatároztuk a gázvaló tekintettel víz-gázrendszert igen jó egyezést jelent a kihozatalával. sorozat 25%-os telítettségértékét és a tényleges értéket a két kapott nyilvántartott A pórusok folyadékérték közöttinek tekintettük. telítettségének megoszlását pedig a víz-olaj viszony és a víz-olaj relatíváteresztőképesség-görbe alapján Közelítő módszer három fázis krv
Ha
u"
_
'
lanságár?
vettük fel.
Áz eddigiekben leírtak esetére vonatkoztak; ez a
a
méréseknél laboratóriumi és az egyenletek is ilyen ha az különösen tárolóban, hatásfok kisebb lényegesen a
magmintán végrehajtható,
esetre
vonatkoznak.
A
heterogén, a térfogati lehet az egységnél. kiszorításvizsAz átlagos térfogati hatásfokot a a valamint az eddig gálatok eredménye, készletérték, kitermelt A Zalaolajmennyiség alapján becsültük. ré-sorozatnak megfelelő természetes kőzetmintákon tegviszonyoknak megfelelő körülmények között, gázzal, illetve vízzel, mintegy 50, ill. majdnem 60%-os a kezdeti kiszorítás érhető el. A Zala-sorozatból földtani olajkészletnek 1969-ig már 25[)(/l'át kitermelték. Az olajtelített pórustérfogatnak fele vízzel van vízzel terelárasztva, további 25%-ból is 50% fölötti melik az olajat. Így a kiszorító energiák közül a víz az uralkodó. Mivel a kiszorító közegek kiszorítási van és a hatásfoka a fentiek szerint között 50-60% teljes kihozatal 25 %, a térfogati hatásfok átlagos értéke kb. 50%-nak mondható. esetében ennél Gázkiszorítás
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
4.
együttes áramlásának
teljes térfogati kiseprés
(1041.) árfolyam 6. szám 1971. június
esetére
fázis együttes áramlása esetén a kétfázisú Három relatív ismeretében áteresztőképesség értékeinek a adatokból közvettelítettségértékeket a termelési Ezt a módszert lenül is lehet becsülni. mutatja be -
_
a
[7] irodalom. A kiindulási
alapösszefüggések [5]
km
u" -
=
km
Ha
kTIV __ _
km
By -
R-R.
B0( Fwv
s)
"W
BIV
Ha
Bo
az
alábbiak:
(4 )
,
'
adott kútnál a (4) és (5) összefüggést egykielégíteni, a szerzők olyan diagramot használnak, melynél a két áteresztőképesség-arány a két s a hozzá tartozó koordináta, pont egy telítettségi határoz állapotot meg. A diagramot a relatíváteresztőképesség-arányok, Mivel
szerre
valamint
egy
kell
a
telítettségértékek
mérésből
kapott
Össze-
167
23765?) /
/
x
x
/
X
Í xx_/C-*/
' x
95/49:
x
mi fix
, Én : 2 0/5 á? f- xk Bozlzgg /
,
*
1'
f?
52/51
W
X
Kám oőf /e 53
X
Jak x
542%"
J
5;
"x
x
*
x*xx
30
o35
1x
d
/
1/
Í w;
49.,
937 5'? f,/.j%fgiéí%:ííz" mpN/ygé
O)
'
/
s
54 *5
5
a
á?" XXV/z O"93Í235/5A*4í=rx29g.-w/ 5Í5/3HÍ* ("w-W püékxiiwüífy/./4GMÍF'Í;Z;JÍ.Z/ 3034 33á';335 (aáxgmií; _/,/ x:__"_:Xx x: 0/09 0395 jfíz/ xxcznxs x; Rígjjfííájqfí---3q:Z/9_O_ Yx xxwx "
m
/e
(
z
54
__/-""'"'x_
XX
Nxx
"w
v
F
'_"
g/e
'"'
Ü
201] 1
1_--
l
xx x 4170
ám?
HUÜ
500 .__A
4".
IUK/(l/z/
,,MW
U/ajfe/űe/fség [Imárgásadás
_,_z
Kezdef/ GÜH a refeg
Kgzdgf/ l/w/
í
Vala"
;::=
Felfele/gimi
I.
sz.
3
1
H?
ré/egfg/gjén
3
réfegazo/zos/lás ÓÍZU/lylő/Hl?
A
(50)száza/ékben Illa/fe/űe/fség
0/05 l,
ve/a
1. ábra ZALA-SOROZA Az
3 MNNN,
za-
Í
fele/m
'.
1
1
ul
l
A
1
('
335
M1
X
7-4
_
5
'
"7/
*--'
a"
i._..5o/
V
xx '
**'="
;,/,:g5xo
x
.
-*
=
"bú
r
x
gyí-i i/i//ŐB*ÍÍIOZÍÍLÍÍJ93Z2Á -.-:-:*/ v", 54/ ZELHWÜ (ÍŐ*54ÍÍ;/)Ő/ *ÍÍJÍ4É5_ÉESÍÍ:A""'13% §w5mw03ía5 Xwo/ Őkiíxxííh":MÖZIÜWNÉÍÉ xxixxfo;
/
"
/
Íőu
i
XX
x
T
homokkő
olajtelltettség-eloszláau (1969. márciusi állapot)
6'
*
_
i
347
om5**
l
X
XX
n/űx
ÍN
orr/Szak
X/ŐWX
a/ÍÜ K
jojgxx
l; h
x
x
x
"774 /
N/Í/vfí320 /i/vq253il,i2'í7 "P
021255105
mxx a p,"
,m'"
200 s
1
.
E/margosadas kezdef/ GÜH a refeg
X
11200m n
537Ő9/Í9/l3f9 l
__/
m
500
400
_a
, z
(Bili/HIVF5???fülű/El" VÜH 5'
w-J
Í/Hfa,
,//-/
fala/én _
Fe/lefe/ezeff
::::
réfáaazanas/fás b/zzJnyfa/an (Sghzázg/é/zban 6,05 Gázrel/fsffség A
van?
2. ábra
ZALA-SOROZAT Az 1.
sz.
homokkő gáztelítettség-eloszlása márciusi állapot)
( 1969. 168
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ
4. (1041.)
évfolyam
6. szám 1971.
június
r
"""""""""
A
3,: 0,30
307
"s", w/
I
á
mi
rx-xt
É?í l
CM
/
gyobb mértékű.
x
7797
X
/
Í.
*
///
r
l ___5_0:Ü*375/ "***-x l, xx l 0,05 j ,
x
l
I/
vl
-
v
l
0,05
0,07
a
0,?
0,7
l l
0,5
írt.
59
W
CÍM
// i
/
l
l l
/
/
i //
11 l
l
l
il
5
v"
/0
2
_
l l l
_,
Í
/
"l"? 5
70
Wyllie végzett mérései
homokkő kőzetmagon erősen vitatható.
és Gardner már szerint
[8]
l.
,
Kutszam
mg/m]
Ség
-
táblázat
Összefoglalás
Diva-
Közelítő módszerünk
Telített-
Víztartalom %
GOV
,
-
ábra
függéseialapján lehet megszerkeszteni. A közelítés alapelve, hogy mindegyik fázis relatív áteresztőképességecsak az illető fázis saját telítettségétől függ. Ez a feltételezés gáz és víz esetében az [l, 2, 8] jelű irodaszerint lomban közöltek helyes, olajra vonatkozóan azonban
A telítettségértékeket a Zala-sorozat I. sz. homokkövéből 1969 márciusában termelt kutak adatai alapján összehasonlításként e módszerrel [7] is meghatároztuk. A GOV és VOV értékekből számolt relatíváteresztőképesség-arány (koordináta) értékeinek megfelelő le, majd a térfogati telítettségét a 3. ábráról olvastuk hatásfokot a korábban leírt módon vettük figyelembe. Az l. táblázat szemlélteti az körzetére egyes kutak közelítő módszerünkkel, illetve a Díver-Earlougher-módszerrel -, [7] kiszámított átlagos telítettségértékeket. Mint látható, a kutak többségénél nincs lényeges eltérés az egyes telítettségértékek között. Mivel mindkét módszer közelítő módszer, jobb is várhattunk. egyezést nem -
I
(ág)
kff 3
Ö" //
l
[
l,
i
l l
l
[IV l!
l i
x/
)/ /
/ l
x
0,024
0,0!
/
l,
il
X/
l
X
Í
Mrl-
X
/
1/
í
l X
5 L-o/' e?
,
NA
//
H *
XX
7
7/
02
a
EárIaugIiz-r modszeíe
olajtelepek művelésének irányításához, külömásodlagos vagy harmadlagos eljárások vizsgálatához, tervezéséhez nagy jelentőségű a telítettségeloszlás ismerete. Ilyen célból vizsgáltuk a Zala-sorozat homokkőrétegeinek olaj- és gáztelítettség-elAz
nösen
l 35
l4l
8-49.
l
0,44 0,08 0,48
0,38
0,54 0,10 0,36
0,52 0,11 0,37
Sg
0,51 0,14
SW
0,35
0,52 0,11 0,37
S,
0,52 O, l 2 0,36
0,52 0. l 2 0,36
S,
S, SW
Se 60
llll
B-l07.
S, SW S
40
l22
B-l38. :
65
3600
B-23I.
a
Sg SW
_ _____
,,
__4
Í
í
0,52 0. l 0
___
1
0,53 0,14 0,33
0,5
s,
0,5! 0,14
0,48 o, I 2
Sw
0,35
0,40
S"
0,45 0,08 0,47
0,45
Su B-282.
917
58
s,
g
S",
,
SO B-336.
203
69
0.1 l
O,
l09
76
1 '
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
4.
(m4)
Sg S",
telítettségi viszonyait a termegbecsülő két közelítő módszert mutattunk 1. sz. homokbe, melyek a Zala-sorozat a kutak kőrétegére alkalmazva többségénél nem adtak lényeges eltérést.
IRODALOM
of secondary oil recovery. New [l] Smit/z, C. R.: Mechanies Publ. York, Reinhold Co., 1966. II. New York, [2] Frick, T. C.: Petróleum production Handbook Hill Book McGraw Co., 1962. művelési [3] A Zala-Mura-sorozat terve, OKGT. TKFF, 1964. és termelési [4] Olajtelejaeink földtani, rezervoár viszonyainak elemzése, OGlL jelentés, 1969. of fluid displaceM. C.: Mechanism [5] Buckley, S. E-Leuerert,
[6]
(ízt/olyant 6.
0,l l 0,44
szám
1971.
júnizm
a
oszlását. A kutak körzetének melési adatok alapján
[7] B-347.
kétfázisú
i
7%
//
felhasznált
l
Xxx
§
/
// W__-§J__Ü'ÉZ_5__ c, 477 év // már alti / x ,_j;/ ,____s,í__/J,§§_ '
korábban
Zala-sorozatra
relatíváteresztőképesség-mérések alapján megszerkesztettük a [7] irodalom szerinti diagramot, melyet a 3. ábrán mutatunk be. Meglepő, hogy a három fázis együttes áramlása viszonylag kis olaj-, ill. gáztelítetta ség-tartományt ölel fel. Az itt kapott értékeket (4) és (5) összefüggésekbe helyettesítve kiderül, hogy ez a termelőkutaknál 29-29 000 m3/m3 GOV-, illetve 3,999% víztartalom-tartományt jelent. Ezen túlmenően mivel a változó és lényegesen térfogati hatásfok eltér az egységtől a térfogati átlagolással kapott a közölt értékeknél natelítettségértékek változása
/
in sands. ment AIME Trans. Vol. 146, 1942. A Zala-Mura-sorozut másodlagos művelési tervének pontosítása, OGlL, 1970. R. C.: Estimating Diner, C. J.ÍEarIaugher, threephase saturations from well production and relatíve permeabilíty data.
JPT Sept. (1968). [8] Wvllie, M. R.J.-Gardner, April (1958).
G. H.
F.:
World
Oil. March
and
169
Gáztermelő
korrózióvédelme
kutak
BALÁZS
inhibitoradagolással korróziávédelme szakaszos és fát/yaFőldgázkutak inhibitoros oldható inhibitoradagtolási módszerekkel meg. Megfelelő védőhatás elérése érdekében l millió m3 gáz termeléséhez szakaszos l, folyatnatas adagolás adagolás esetén l0-l8 esetén 5-10 I inhibitor szükséges. A folyamatos adagolás bonyolultabb berendezést és fokozottabb a szakaszos felügyeletet igényel, emiatt adagolási módszerek terjedtek el, bár ez esetben a fajlagos inltibitor/elhasználás magrasyabb. matos
A kőolaj- és földgáztermelésben inhibitív hatású a (reakcíósebesség-csökkentő) anyagokat elsősorban korróziót okozó csökkémiai folyamat sebességének Az inhibitor kentésére alkalmaznak. hatékonyságának és időelőfeltétele, hogy megfelelő koncentrációban tartamon keresztül érintkezésbe a védendő kerüljön korróziófelülettel, és ennek érdekében az inhibitoros védelem technikai megvalósításának egyik fő feladata a helyes adagolás megoldása. A gáz- és olajtermeléshez felhasznált korrózióvédő inhibitorok víz- vagy általában szénhidrogén-oldható filmfelületaktív szerves vegyületek. Védőhatásuk általában l0"-200o'0S képzésen alapul. Adagolásuk oldat formájában történik, de egyes esetekben tömény, Az alkalis használnak. hígítószer nélküli inhibitort inhibitor mazandó típusát és ennek megfelelően az oldószert kút folyadéktermelésének összea Védendő tétele alapján állapítják meg. Ha a folyadéktermelés több
ÁDÁMLÁSZLÓ
ECSER
ha szén50%-a víz, akkor Vízoldható, akkor hidrogén, szénhidrogén-(gazolin-)oldható inhibitor alkalmazása hatásosabb [l]. Figyelembe kell venni azonban, hogy a szénhidmint
a érintkező rogén-oldható inhibitorok gazolinnal vízben megoszlási egyensúlyra jutnak és pl. gazolinban oldott inhibitorok kationaktív 717,, alatti (COz-os) vízzel érintkezve a gazolinból jelentős mértékben
átoldódnak a vizes fázisba. A gáztermelő berendezések inhibitoros korrózióvédelmén védelme során a felszín feletti berendezések kívül kell a felszín alatti berendezések gondoskodni védelméről is. Ez utóbbi célra szakaszos vagy folyamatos inhibitoradagolást alkalmaznak.
rétegkezeléshez egyszerre viszonylag mennyiségű (több m3) inhibitoroldatot a termelőrétegbe, majd utánnyomó folyadékkal az inhibitoroldatot a rétegnek a perforáció körül elhelyezkedő részében eloszlatják. Az inhibitoroldat benyomása pakkeres kút esetén egyszerűen megoldható. Pakker nélküli kutakat a rétegkezelés előtt vízzel fel legyen el kell fojtani, hogy a gyűrűs tér vízzel Az
inhibitoros
nagyobb nyomnak
töltve. Az inhibitor
lezárják,
elhelyezése után a kutat 20-24 alatt a rétegbe nyomott
órára inhibitor Ezt adszorbeálódík.
idő
ezen
része a kőzet felületén termelés követően a folyamán kitermelt folyadék inhibitort lassan deszorkőzetben adszorbeálódott és hosszú időn át inhibitortartal(2-6 hónap) beálja
jelentős
a
Ez az inhibitortartalmú folyadék biztosítja a elleni védelmet. korrózió A kitermelt kezfolyadék inhibitorkoncentrációja detben nagyobb (elérheti a benyomott folyadék inhibitorkoncentrációjának 4096-át). Ilyen inhibitorkialakul a fémfelület koncentráció mellett gyorsan védőfilmje. Később csökken az inhibitorkoncentráció, de amennyiben a réteg megfelelő adszorpciós-deszorpciós tulajdonságokkal rendelkezik, akkor hónapokon át fenntartható inhibitorkoncentráció, egy olyan amely a képződött védőfilm megújításához szükséges. A védőhatás kitermelt víz vastartalma a alapján a kiterállapítható meg, amely összefüggésben van Ezt szemlélteti melt gazolin inhibitorkoncentrációjával. az l. ábra.
mú.
IGI/ll-
E
nit-
illik? Elő/l _
É
Ís"
É
Én!)
§llllll
á) f
n) nm
inhibitoros
Nagyobb
n
inhibitoradagolási eljárások
Szakaszos
kezelés
*"
"
l
*********************** '+*7**'*r'*
it!
áteresztőképességű ()]00
mD)
r
f"!
30
gázter-
melő réteg esetén az inhibitoradagolás egyik módja az inhibitor besajtolása [l, 2, 3, 4, rétegbe történő
A
ras
és
az
inhibitor
folyadékban
itt
alatt/tg-
T§%r"zr*'*rí
*rfr"
lm
azt
m-
n!
tűzi,nJp
illll i'll!
l. ábra koneentráoióráltozása a kitermelt itthibitoros rétegkezelcís után
5, 6, 7, 8, 9.]. Az inhibitoradagolásnak ezt a módját az ötvenes évek második felében kezdték alkalmazni Texasban és és azóta a Szovjetunió elterjedt Louisianában, az
nek
170
Egyesült Allamok
korrózióvédelmében.
különböző
olaj-
és
fölgázmezői-
Az
rétegkezelés előnyei
inhibitoros
a
következők
[3]: a) Az inhibitoradagolás nem hanem berendezést, áramellátást, kezelő
KŐOLAJ
művelettel
elvégezhető.
És FÖLDGÁZ
4.
igényel a
speciális
szokásos
Az inhibitor
kút-
folyamatos
(104.) átfolyt/m 6. szám 1971. június
és lassú
kihordása lehetővé teszi, hogy a kezelést ritkán kell elvégezni. viszonylag később csökkenő inhibitorb) A kezdetben nagy, koncentráció megfelel a gazdaságos védőfilmképződés követelményének. lehetővé teszi nemcsak c) Az adagolási módszer a felszín alatti valamennyi fémes szerkezeti anyag a védelem védelmét, hanem kiterjed a felszín feletti
tározott eflluenstérfogat a minta pórustérfogatának többszöröseként a 2. ábrán kifejezve. Ezt szemlélteti
példa, amelynél 10 ppm-nek vették fel szükséges legkisebb inhi-
bemutatott védőülm
fenntartásához bitorkoncentrációt. fenti a Gyakran nem
a
pítják hanem
a
számítási
módszerrel
álla-
benyomandó inhibitoroldat térfogatát, perforált szakasz hossza és a porozitás alapa
meg
berendezésekre, kútfejszerelvényekre, gyűjtővezetékre lS.
Figyelembe kell venni azonban, hogy károsodás csak jó áteresztőképességű réteg veszélye nélkül esetén alkalmazható az inhibitor besajtolása, valamint azt is, hogy amennyiben az inhibitor adszorpciója részben irreverzíbilis (pl. agyagásványokat tarinhibitor talmazó rétegek esetén), akkor az jelentős része hatástalanul a és az ismételt rétegben marad kezelések esetén póruseltömődéshez és termeléscsökkenéshez is vezethet. Ennek ellenőrzésére
Szovjetunió krasznodarszki
a
vizsgálták az inhinagyüzemi kísérletekkel bitoros rétegkezelésneka termelő réteg paramétereire Ebből a célból inhibitoros az gyakorolt hatását. területén
előtt rétegkezelés
és után
kút
a
emelkedési, indításakor
leállításakor
nyomás-
a
nyomás-
a
és
termelés-
a mérték rétegben görbék felvételével létrejövődepresszió és a hozam összefüggését [13]. Megállapították, hogy homokkőtárolóban 100 mD-
2504
200ppm
[nb/b/forka 150-
fff/uens Én m'a Íffluens
stabilizálódási
IKSZG nál nagyobb esetén az áteresztőképességi inhibitoros rétegkezelés nem hat károsan. A rétegkezelési eljárás fő jellemzői, az inhibitoroldat térfogata és az adagolandó inhibitor mennyisége a kőzet és az inhibitor jó közelítéssel számíthatók között végbemenő adszorpciós-deszorpciós folyamat
jellegénekismeretében. A rétegbe nyomandó inhibitoroldat a deszorpciós folyamat jellegétől, melésétől
és
a
kívánt
védőhatás
térfogata függ folyadékteridőtartamától [10], a
kút
vagyis -n
V
mm" -
,
Va ahol V
a
m3'
g
n
rétegbe nyomandó
térfogata,
inhibitoroldat
3
esetén szénhidrogén-oldható inhibitor folyékony szénhidrogén, vízoldható esetén a víztermelés, m3/nap; az
védőhatásának
inhibitor
várható
a
termelt inhibitor
időtartama,
nap;
Vd
inhibitor deszorpciósebességétőlfüggő, laboratóriumi kísérlettel megállapítható viszonyszám.
az
A térfogat kőzetmintából
telített inhibitorral deszoroldószerrel tiszta kőzetmintából kilépő inhibi-
megállapításához az
inhibitort
beálják és vizsgálják a toroldat amely a (eflluens) inhibitorkoncentrációját, csökken. állandóan deszorpciófolyamán adott pórusMeghatározzák, hogy a kőzetminta kell ketérfogatának hányszorosát kitevő oldószert ahhoz, resztülnyomni a mintán hogy az effluens inhibitorkoncentrációja egy megadott értékre csökkenjen. A megadott érték a még hatásos legkisebb inhiinhibitortól bitorkoncentráció, amely az függően 10-100 között változik. az Vd ily módon meghappm KÖOLAJ És FŐLDGÁZ
4.
(104. ) évfolyam 6. szám 1971. június
iid á!) zzio térfogat/aminta p/irusfárfogafa 2.
ábra
Kőzetmagnzínrán végzett laboratóriumi
ján
deszorpciós vizsgálat
számítva
olyan mennyiségű inhibitoroldatot nyomrétegbe, hogy ez a rétegnek 0,5-1 m sugarú zónáját foglalja el [7]. Altalában m3 inhibitoregy rétegkezeléshez 2-40 oldatot nyomnak a rétegbe. Az inhibitort olyan mennyiségben kell a rétegbe kezelt juttatni, hogy az inhibitorral rétegtérfogat teljes inhibitoradszorpcióra képes kapacitása telíEnnek érdekében a kőzet inhibitődjön inhibitorral. torra vonatkoztatott adszorpciós kapacitásának iskell meretében megállapítani a benyomásra kerülő inhibitor mennyiségét. A tapasztalatok szerint a rétegkezelés alkalmával nak
a
m3 inhibitort célszerű felhasználni. A kőzet teljes és reverzibilis adszorpciós kapacitását laboratóriumi adszorpciós-deszorpciós vizsgálattal lehet megállapítani. Ebből a célból a kőzetmintán ismert koncentrációjú inhibitoroldatot bocsátanak keresztül, és vizsgálják az effluens inhibitorkoncentrációjának változását [6]. A telítést addig folytatják, míg az effluens inhibiinhibitoroldat torkoncentrációja eléri a kiindulási koncentrációját. Egy ilyen ún. "áttörési" görbét mutat a 3. ábra. Az adszorbeált teljes inhibitormennyiés l inhiség a folyamat anyagmérlegéből számítható
0,2-3
bitor/m3 pórustérfogat egységben kifejezhető. A deszorpciós folyamat jellemzőinek megállapítása azonos
lásával ható:
technikával
( 2.
ábra).
történik A
tiszta
oldószer
felhaszná-
deszorpciós görbéből megállapít-
inhibitor a) A deszorbeálható mennyisége (a térfogat-koncentráció függvény integrálásával). Az adszorbeált és deszorbeálható inhibitor mennyiségének kötődött inhibitorkülönbsége az irreverzibilisen mennyiség. 171
Í
.
H]
í
e 5
'
,_
ÉÍ _
__
g
9
777
vr_r
.
_
§ 0,0-
"j
a
f
9
z
e
E
ü
-É
T?
f
s
j:
7':
0,41
x
q
É
x:
E
.,,
i
M4
e
s 017 _
s;
É] l
l
l
l
l
2
3
4
l
0
3.
8
7
0
75
11
W
..
1..
kísérleti
adszorpciós
inhibitorkoncentrácíójú
adatokkal.
adszorbeálódó
inhibitor
meny-
nyiségét csak az első rétegkezeléskor kell veszteségként ügyelembe venni, mert ez telítődnek alkalommal írreverzibilisen adszorbeáló az helyek, és a következő kezelések során már csak a reverzibilis adszorpciőra kell gondoskodni. képes helyek telítődéséről Az
inhibitor
egy
részének
visszatermelését
akadá-
eresztő lyozhatják folyadékot át nem beépülések tároló, amelynek következményerepedezett vagy ként a deszorbeáló folyadék nem juthat el a kezelt réteg valamennyi helyére [7]. Az adszorpció időben lezajló folyamat és ezért annak inhibitor érdekében, hogy a rétegbe nyomott a után a kutat bekövetkezzen, adszorpciója besajtolás 24 óra hosszat le kell zárni. A kút lezárásának szükségességétlaboratóriumi
üzemi Az
kísérletek
00
Ennél alkalmával 5-10%-os
kútkezelés adagolási módszernél egy viszonylag kis térfogatú (néhány száz l) inhibitoroldatot a juttatnak kúttalpra. Az adagolás elvégezhető nagynyomású szivattyúval vagy néhány száz l térfogatú nyomótartállyal [l3]. A termelőcső nincsen feltöltve folyadékkal, így az inhibitoroldat nem hatol be a rétegbe, hanem a kútki. Miután talpon gyűlik össze és innen termelődik nem kell bevárni az inhibitoradszorpció időben lezajló folyamatát, nem szükséges 24 óra termelésleállítás, elég néhány órás üzemállás, ami alatt az inhibitoroldat lefolyik a kúttalpra. Termelésbe állítás kitermelt után a inhibitoraz folyadékban magas ami a védőíilm koncentráció, kialakulását, biztosítja majd a koncentráció csökken, de még akkor gyorsan is bekövetkezik a védőülm leszakadt részeinek pótlása. Az inhibítorkoncentráció változását mutatja az 5. ábra. Az adagolási periódusok hossza (két adagolás közötti között változhat az időtartam) 3-20 nap inhibitor adszorpciós tulajdonságától, az áramlásaz
40-
l.
llZinh/bitoradago/iis
inhibitoradago/als
lÍq
o
iok
ült.x
. i
-
"
és
lel
l.
l 00-
egyaránt igazolták. adszorpciós folyamat időbeli lefolyásának vizsinhibitorral történő telígálata céljából kőzetminta tési időközönként folyamatánál megszakítják az inhibitoroldat átnyomását a mintán, és a minta állni pórusaiban az inhibitoroldatot hagyják. Ilyen telítési módszer mellett az effiuens térfogatwefliuens koncentráció görbéjén völgyek mutatkoznak [6], ami annak a következménye, hogy az állás alatt a magmintában levő inhibitoroldat inhibitorkoncentrációja csökken (4. ábra). Üzemszerű összehasonlító is azt mutatkísérletek üzembe ták, hogy a kezelés után azonnal helyezett kút által termelt folyadék inhibitorkoncentrációja kezdetben lényegesen magasabb, mint a 24 óra állás után üzembe helyezett kút esetén [6].
adszorpc i('jzra
adagolása kúttalpra
inhibitoroldat
szerint az első inhibitoros tapasztalatok inhibitor termelő70%-a rétegkezeléshez felhasznált dik vissza a A 30%-a veszteség rétegből, veszteség. következik be 2/3-a irreverzíbilis adszorpció miatt és 1/3-a egyéb veszteség [7]. irreverzibilisen
50
4. ábra idő határa az inhibitor
A tartázltodásí
Üzemi
Az
40 ,
szükséges efüuenstérfogat nagypórustérfogatának sága, mely kifejezhető a minta többszöröseként (Vd). szerint Irodalmi adatok [6] a deszorpciós folyamat laboratóriumi vizsgálati eredményei jól egyeznek az üzemi
30
minta porustárfogata Eff/uens térfogat/a
ábra
még hatásos
20
10
eléréséhez
effluens
1'
1
piiri/stérfoywd
Kzizetmagmintáiz végzett laboratóriumi vizsgálat (áttörési görbe)
b) Egy adott,
É:
W
l
0
Eff/uens ieriligai/aminta
kb.
r
E
0,5-
v:
.
gré
Px
g
.
x
._
.§
.
-
a "DFÜJBÍ
is" m,
.I
inhibiiottonrtenirácio
.
Kiindu/as/
H
l
i: l '
l j
l;
l
l [
Í
7Ü-
1
..
l
.
l .
.
.|
x
l
"
00
"A
5
'/X
l
[Rlü O"
90' _
_
b
lift-fix,..H-._'__
"í
100 012
lx
0.,.
XX
i*w*l'x'x-:-:io
.
18 .
l
l é iiiÜ
é/mt l évi
i
Z
,
I
3
-
Gazolin
i
20 '
jV/IZ
liziil 4
5
Idtrnap-ora Az
inhibitorkoncentráciá
káttalpra történő adagolás, és gazolinban fotometriásan meghatározott színes ínhibitorfestélrí fényáteresztő képessége, mely a koncentrációval faráig tottan arányos) után
-
(T%
:
-adduktun1
a
5. ábra ziáltozása vízben kitermelt
a
§
;
172
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ
4.
m4.)
évfolyam 6.
szám
1971.
jziniur
is szolgálja; hátránya, hogy a béléscső védelmét miatt mélyen elhelyezett rugós szelep a lerakódások Az inhibitorok felületgyakran meghibásodik. ugyanis aktív tulajdonságuk miatt detergens hatásúak és ennek a
mg!
vas-tartalma,
következtében
7-8 naponként /0h/b/f0[qqagtr/a's
v/z
a'*sJ//
a
xx__'
u
v
20
r
40
30
00
50
70
00
3-4 napunkénf lnh/b/torar/ago/ás
6. Az
adagolási períádlrr Izarástt
ábra a kitermelt
ríz
00
0,0
vastartalmára
viszonyoktól és egyéb körülményektől függően. A Szovjetunióbanvizsgálták az adagolási periódus befolyásáta védőhatásra, ezt szemlélteti a 6. ábra. Nehezített
inhibitor
adagolása
a
kúttalpra
kialakulását. Egy alkalommal
inhibitor néhány tíz l nehezített a több száz l inhibitoradagolásaelégséges,szemben oldat kúttalpra történő adagolásával vagy a több m3 folyadékbesajtolástigénylő inhibítoros rétegkezeléssel. Emiatt az adagolás igen egyszerű, 20-301 űrtartalmú lubrikátorral megoldható, nincsen szükség több száz literes nyomótartályra vagy nagynyomású aggregátra. Az adduktum lassú bomlása folytán a kúttalpra került inhibitor hosszú ideig termel felületaktiv anyagot és ezáltal biztosítja a védőhatást.
Folyamatos adagolás
a
a gyűrűs téren inhibitoroldatot 5-10%-0s a adagolnak kúttalpra.Az adagoláshoz igen elterjedt a gázműködtetésű membránszivattyú alkalmazása [l4]. Pakkeres kút esetén a gyűrűs teret feltöltik ínhibitoroldattal, és a pakker fölött termelőcsőbe a nyomásra nyitó szelepetépítenek be [2, 9, 12]. A gyűrűs térbe történő folyamatos adagolás hatására a rugós szelep kinyit és az inhibítoroldat kis adagokban, csaknem folyamatosan kerül a termelőcsőbe. Az eljárás előnye, feltöltött hogyaz inhibitoroldattal gyűrűs tér egyben
KŐOLAJÉs FÖLDGÁZ
4.
(1041.) évfolyam
6. szám
esetén
1971.
június
amelyek
üzemzavart
folyama-
1 millió
és a
IRODALOM korrozii I. A.:'lngibitori'i Materialü dorodü-vodnüe rasztvorü. ot korrozii scsite oborudovanija szkvazsín. Baku, 1967. R. H-BI'O('Í(, P. C.: Does [2._aPoetker, Petróleum method work? Engineer
[l] Mama/orr,
(1957). [3] VEZÍFOFII,
v sziszteme uglevoszovescsanija po zaneftjanüh i gazovüh
the inhibitor squeeze Dec. p. B102-107
V. l-Í-Serífova, R. J.-Abbasz0-R-Negreev, iz plasztovüh Deszorpcija ingibitorov korrozii zascsite Materialü ot korrozii szovescsanija po porod. oborudovanija neftjanüh i gazovüh szkvazsín. Baku, 1967. O. R. A-Arakelova, D. E.: L.-0l'svang, [4_4Karapetov, v NPU Rezuftatü Ordszoprimeneníja ingibitorov korrozii i Zascsita v nikidzenefti Korrozija Neftedobüvajuscsej va,
Z.
V.
A.:
Promüslennoszti 4 p. 12 (1968). in West Texas checked R. L.: Corrosion by inhibitor Oil a. Gas J. Oct. 19. 43 p. 117-120 (1969). squeeze. H. R.: Corrosion inhibitor Kerver, J. K-Hanson, squeeze of engineered field evaluatíon JPT technique squeezes. 1 p. 50_58 (1965). D. A-KunoV. FwKttrotrtr/a, A. A-Oszíonov, Negreev, V. A.: Rezul'tatü N. D-Niko/aeva, va/ov, V. A-Manzon, v prozakacsek ingibitorov korrozii opütno-promüslennüh
[5] Smith, [6]
-
[7]
na
gazokondenszatnüh mesztorozsdonijah i Zascsita v Neftekraja. Korrozija
dobüvajtiscsejPromüslennoszti
Folyamatosan adagoló szivattyúval
ott
gerincvezeték-rendszer esetén inhibitor kúttalpra juttatott hogy nem kiterjedő korrózióbiztosítja az egész rendszerre védelmet, és ezért az adagolást ki kell egészíteni. érdekében a Ennek gyűjtővezetékbe vagy a gerincinhibitoroldatot vezetékbe porlasztunk be folyamatos adagolással. gyűjtő-
Hosszabb
3 p.
13 (1968).
Cseppfolyós és gáz alakú szénhidrogének termelése csökkentése a technológiai folyafellépő korrózió matok megválasztásával. paramétereinek és feltételeinek Korróziós Figyelő 1 (1968). [9] Csákó D.: Tanulmányúti jelentés: Jugoszlávia, Naftagas (1969). J. K: Scale inhibition [10] Kerver, J. K-Heillzacker, by the Techn. J. Canadian Petr. squeeze Januarytechnique. [8]
keresztül
és
Kiegészítő Ifolyamaros adagolás védelmére felszín feletti berendezések
duktívnüj plaszt Krasznodarszkogo
kúttalpra
termelőcső
a
m3-es gáztermel inhibitort kell adagolni; szakaszos lésre 5-8 adagolás esetén azonos a mennyivédőhatás eléréséhez ennek ségnek a kétszeresét. A folyamatos hogy adagolás hátránya azonban, berendezést és több fellényegesen bonyolultabb mint a szakaszos adagolás. ügyeletet igényel,
módszerek
adagolási
valamint
lerakódásokat,
létesítmények védelméhez
bekövetkezhet,
A nehezített inhibitorok speciális vegyülettípust képviselnek. Szerves nehézfémvegyületek és felületaktív aminok a komplex vegyületei, amelyekben nehézfémtartalom biztosítja a nagy fajsúlyt, a felületaktiv rész a védőfilmképzést [l l]. Olajkutak korrózióvédelmére 1,4, gázkutakban 1,2 fajsúlyú inhibitort alkalmaznak hígítószer nélkül, tömény állapotban. Az inhibitorkomplex vízben, ill. gazolinban csak igen kis mértékben lassan oldódik, víz hatására azonban amin lehasad, elbomlik, a felületaktív amelyet a kitermelt folyadék kihord, és ez biztosítja a védőülm
Folyamatos
alatti
a
inhibítoradagolás
tos
A
béléscsőről,
oldaláról
okoznak. A felszín
kitermelt 10
a
eltávolítják rugós szelepen fennakadnak
külső
Bán A.: közben
March (1969). [11] Bundrant, C. 0.:
inhibitors simplífy Material Protectíon Sept. (1969.) Hoechst A. G. (1966). [12] Adagolási folyamatábra. Farbewerke Ksné-Ecser L-Pruzsina J.-ne': [13] Szabari Tanulmányúti jelentés. Szovjetunió. 1970. [14] Varga L-Turkovich Gy; Tanulmányúti jelentés. Ausztria. 1969. oil well
High density Corrosion
treatments.
173
Szénhidrogén-távvezetékek szilárdsági méretezése
TÖRÖK
A szerzők tanulnzányukat gondolatébresztőnek, vitáim/írottak szilárdszánják. Foglalkoznak a nagynyomású csőtáuvezetékek a Elemzik sági méretezésénél. szilárdsági (hidraulikus) nyomásprábára vonatkozó előírások biztonsági, műszaki-gazdasági kihatásait. Javaslatot tesznek a nyomásprőba értékének egyszerű mődon történő a prábanyomásnak alámeghatározására, valamint vetendő vezetékszakaszok hosszának megbecsülésére.
1.
szilárdsági
Csővezetékek
méretezése
csővezetékek
belső túl" szilárdsági méretezését Biz" érvényben levő Gázipari Műszaki tonsági Szabályzat V. fejezete (OBF 10/1970) .l5szerint az MSZ 2970-67 elő§-ának rendelkezései írásainak megfelelően kell végezni. A fenti szabvány alapján az elméleti falvastagság meghatározása az alábbi összefüggéssel (,,kazánformulával") történik: A
nyomásra
az
=
so
-#dJiLA.
IMRE-
SMOLING
(l)
2.
A
Szilárdsági próbanyomás meghatározása
értékének
Biztonsági Szabályzat
Műszaki
Gázipari
zetének
ATTILA
V.
feje-
vízzel történő (hidralielőírásokat. kus) szilárdsági próbanyomásra vonatkozó Az említett paragrafus 2. bekezdése a következőket 47.
§-a tartalmazza
a
mondja: ,,(2) A szilárdsági nyomáspróbát a nyomáspróbára kerülő vezeték legkisebb biztonsági tényezőjétől függően p: l,25p,;-től p: l,5p,-,--igterjedő
nyomással kell elvégezni úgy, hogy a próbanyomáskor keletkező a cső falában feszültség ne legyen nagyobb a folyáshatár 85"o-ánál." A fentiek szerint a próbanyomás meghatározásakor A próbatehát több tényezőt is figyelembe kell venni. elé kerül: nyomás meghatározója válaszút vajon az előírás melyik részét vegye adott esetben íigyeq lembe.
biztonsági tényezők nagysága biztonsági szállított közegfajták szerint az alábbi: Az 1., 2. és 3. övezetekre a 10/1970. (VII. l.) rendelet 4. § (l), (4) és 5. §, a 4. övezetre a GM fejezet 15.§ (6) vonatkozik. A
"és sz.
V.
övezet
a
a
Az
Övezet
Földgáz
l. 2. 3. 4.
1,4 1,7 2,0 2,5
érvényben levő
i
Kőolaj
és
NIM
BSZ
kőolajtermúk
nélkül Ha akar lenni, hiba úgy teljesen biztos meghatározását, végezheti a próbanyomás értékének szerint ha meghatározza azok valamennyi feltétel értékét és közülük a legalkalmasabbat választja ki. számítások helyett Lényegesen egyszerűbb hosszas már korábban a felhaszszilárdsági méretezésekhez nált adatok segítségével gyorsan, egyszerűen azt vizsgálni, hogy melyik összefüggést célszerű alkala mazni meghatározásához próbanyomás értékének Az említett előírás egyes formulái matikai összefüggésekbefoglalhatók:
1,3 1,5 1,7 2,5
rendelkezések
:
A vonatkozó
csőfalvastagság megállapításához figyelembe a miatt, c, pótlékot a falvastagság negatív tűrése a és elhasználódás miatt. 62 pótlékot a korrózió (A hazai gyakorlatban szállított közegek általában tekinthetők és az alkalmazott semleges hatásúaknak aktív korrózióvédelem miatt a 62 elhanyagolható.) Ezek szerint a teljes elméleti falvastagság: MSZ
s
2970-67
=
szerint a kell venni
s0+ c1+ ez.
lesz. 174
a!
k
=
pprg
Összefoglalva,az tételeket
kell
A
(5
l,5p,;. előírások
szerint
az
alábbi
fel-
kielégíteni:
1,2 5%
É
gílgífíffijlqt? § ayk
,,kazánformulát"
az
ü
(2)
véglegesen megválasztott falvastagság a különszabványok szerint készített, legközelebbi (s-nél nagyobb vagy azzal egyenlő) gyártott falvastagság A böző
93155 299913121) ,
értéke jósági fokának hegesztett csöveknél egyaránt 1,0.
mate-
Z
pprl
alapján a cső melegen hengerelt és spirál-
alábbi
az
É
l
espli
'
üzemnyomásra kifejezve:
dkn,
(7)I
(7) összefüggésta (6) összefüggésbe helyettesítve kapjuk: megfelelően átalakítva, a következőket
A
és
l,47§ né KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
4.
l,7647.
(8)
(104.) évfolyam 6. szám 1971. jiíníu:
A számított és a ténylegesen választott falvastaga valamint hozzájuk tartozó biztonsági tényeságok, zők között, elméletileg, a következő arányosság írható fel:
sgí,
n,
50
Behelyettesítve
(8) összefüggésbe
a
s,-c1
1,47
:
n
--
l,7647.
=
(10)
So
kőolaj- és kőolajtermék-vezetékeknéln: (10) összefüggés ennek megfelelően
Mivel a
lücl
1,13
z
:
n:
1,4,
1,357.
(11)
f?
=
l,2605.
(12)
50
és
tényleges elméletileg számított falvastagság ismeretében tehát egyszerűen ki lehet hányadosának választani, hogy a próbanyomás meghatározásához mely összefüggést használják fel. Ennek megfelelően, ha A
1791.)
az
1,357 kőolajvezetékeknél, illetve l,2605 gázvezetékeknél, akkor a próbanyomást az (5) összefüggésalapján,
s"
spc,
1,13 és 1,357 közé esik kőolajvezetékeknél, illetve 1,5 és 1,2605 közé esik gázvea zetékeknél, akkor próbanyomást a (4)
s 0
St
Cl 4
SÜ
meghatá-
kell
rozni.
s,* s,*
a
=
=
1,05s,,+c1 1,13sO+c1
Előfordulhat
a
folyáshatár
felett
az
igénybevétel
a
folyáshatár
l0"_l8"-ig
az
igénybevétel
a
folyáshatár
gázvezetékeknél, kőolajvezetékeknél.
sajnos elég gyakran -, hogy a történő folyáshatár 85%-áig igénybevételhez tartozó próbanyomás értéke igen közel esik l,25pu--höz vagy kisebb. annál Ilyen esetben vastagabb falú csövet választani a s ennek tervező, kényszerül komoly gazdasági kihatásai vannak. A tervezése Barátság ll. távvezeték folyamán fel, hogy a például a fenti probléma úgy vetődött szilárdsági próbanyomás miatt egy lépcsővel nagyobb falvastagságú csövet kellett volna választani a 85%-os folyáshatárú igénybevétel betartása miatt, mint amilyet az üzemnyomás igényel; ez kb. 13 MFt költségnövekedést jelentett volna. -
igénybevétel a folyáshatár 90"o-áig művi
gyártó
szilárdsági nyomás-
próbája.
látszik a fentiek Célszerűnek alapján a vezetékaz, hogy a helyszíni nyomáspróbáépítés alkalmával venni a csövet nál is igénybe lehessen a gyártó művi ezeket a próbanyomáshatárokig, hiszen nyomáscsövek értékeket adott már kibírták? az egyszer Az ebből származó feltétlen népgazdasági haszon a elindokolhatná nyomáspróba ily módon történő
végzését.
A tervező számára a másik problémát az egy lépkívánt csőben szakasz próbanyomásnak alávetni hosszának meghatározása jelenti. a távvezeték A próbanyomás értéke értelemszerűen említett szakaszának mélypontjára vonatkozik.
ennél kisebb
értéke
alá. Ezek sére az
hogy
lesz, de
a
csökkenhet
nem
figyelembevételével a
próbanyomás bármely érték
beszakaszolás
elvégzéjavasolhatók, figyelembe véve azt is, próbanyomás értékét milyen összefüggéssel
a
határozták l.
pontokon
magasabb
alábbiak
_
tényleges és az elméletileg számított falvastagság hányadosa kisebb, mint 1,13 (kőolajvezetéknél), illetve mint 1,05 (gázvezetéknél), akkor kisebb, nagyobb falvastagságot kell választani, hogy ppr: esetén a csőanyag ne =l,25p,; betartása legyen a felett Ez véve. akkor 85%-a folyáshatár igénybe teljesül, ha az új falvastagságot a régi ismeretében az alábbiak szerint választják meg: Ha
igénybevétel
20" felett az a csövek
Az
l,l3 kőolajvezetékeknél, illetve 1,05 gáza vezetékeknél, akkor próbanyomást a
(3) összefüggés alapján
az
85fA-áig,
összefüggés alapján, -*
alatt
szerint
NÁ NA történik
z
szerint
API
az
(10) összefüggés ennek
a
KGSZ
NÁ 450 85%-áig, NÁ 450
90%-áig,
megfelelően 1,05
a
1,3,
50
Gázvezetékeknél
történő ki87%-ra igénybevétel helyett kérte annak terjesztését, ami az említett költségek megtakarítását jelentette. Egyébként a KGSZ 33.9l-67 szabvány 6.33 pontja, illetve a külföldi szabványok, pl. API Std 5 LX szabaz átmérőnövekedés vány 5.3 pontja értelmében függvényében a gyári nyomáspróbák által meghatározott igénybevételek is növekszenek:
meg:
p,,,:
l,5p,; legyen
pm:
12517.; pedig málisan
a
a
mélyponton, magaspontján minimegengedett próbanyomás.
szakasz
keletkező nyomáskülönbség 0,25p,;, ami a távvezetéki üzemnyomásokat figyelembe véve, kőolaj- és kőolajtermék-vezetékeknél 16 kp/cmz, gáz15 kp/cm? értéket tesz vezetékeknél ki. A szilárdsági nyomáspróbát vízzel végezve a nevezett nyomáskülönbségek 160, illetve 150 m folyadékoszlop-nyomásnak felelnek meg. Ezek szerint a próbanyomásra kijelölt szakasz hosszát úgy kell meghatározni, hogy a kőolaj- és a és mélypont kőolajtermék-vezetékeknél magas160 m-nél, gáztávvezetéközötti szintkülönbség max. keknél 150 m-nél pedig max. nagyobb ne legyen. 200 (s, c1)0,85K 2. Legyen p," a mélyponton, Az
így
szokásos
-
,
=
p,,,=
ÍTCIÍk l,25p,, pedig a szakasz magaspontján minimálisan megengedett próbanyomás értéke.
i
az esetben a tervező az OBF-től ségesellenőrző számítások elvégzéseután
Ebben
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
4.
(1041.) éLfolyam 6.
a
-
-
szám
a
szük-
85%-os
1971.
június
*
E
nyunkban
kérdés
részletesebb
taglalására
egy
későbbi
tanulmá-
még visszatérünk. 175
JELÖLÉSEK
A szakasz hosszát értelemszerűen tehát úgy kell és mélypont közötti meghatározni, hogy a magasszintkülönbség a fenti próbanyomások különbségének megfelelő folyadékoszlop-nyomásnál kisebb legyen. 3. pp,=l,25p,; a mélyponton. Ebben az esetben a szakaszok hosszát a terepprofil figyelembevételével, egyedi meggondolások alapján, célszerűen kell megválasztani, feltétlenül szem előtt tartva adódó azt, hogy a magaspontokra próbanyomás értéke minden esetben nagyobb legyen az adott vezeték maximális üzemnyomásánál. Ebben az esetben megoldást jelentene az is, ha a szilárdsági nyomáspróbát nem vízzel, hanem levegővel végeznék el. Erre a GlVlBSZ 48.§ (l) lehetőséget adesetenként,de csak NA 200-ig. a műszaki, Összefoglalva a fentieket: biztonsági és csak vizsgazdasági követelményeket együtt szabad gálni. a Dolgozatunk szilárdságtani problémák sokrétűsége miatt nem a teljesség igényével készült, azt inkább csak írásnak gondolatébresztő, vitaindító szántuk, hiszen az ismertetett problémák a kőolaj- és gázipar minden ágában jelentkeznek, így lapunk tarthat hasábjain való megvitatásuk közérdeklődésre
falvastagság negatív tűrése miatti pótlék a csőfal korróziója és elhasználódása miatti pótlék cső külső átmérője a szilárdsági jellemző (garantált minimális folyáshatár) előírt biztonsági tényező tényleges biztonsági tényező tervezési. nyomás szállított a közeg maximális üzemnyomása szilárdsági próbanyomás előírt biztonsági tényező ,,n" jelölést (helyette az ismertebb használjuk) cső elméleti a falvastagsága cső szabványalapján kiválasztott a (gyártott) falvastagsága a csőnek a szabvány alapján kiválasztott (gyártott) korrigált falvastagsága cső jósági foka a a
cl cg
dk K
n
n, p,
p,-,-
p," S
s"
s,
s?
számot.
u
Korróziós Az elmúlt két év igen sok újszerű problémát vetett fel gázmezők és földgázüzemi berendezések üzemeltetésénél.
lényeges és
Ezek közül belső korrózió
több
intézkedést
követelő
problémák alföldi
is született. indult munka
kormányhatározat _
jellegénél
176
kp/mmz -
-
kp/cmz kp/cm2 kp/cmz
-
mm
mm
mm e
alföldi
gázmezőkben
laboratóriumi és üzemi kísérletek folytatása a védekezési módszerek kiválasztásához és üzemszerű alkalmazásához. A szerteágazó, bonyolult problémakörnek műszakilag is a NKFV tisztázásához jelentős anyagi megnyugtató mielőbbi kutatóintézetet befektetésekkel több olyan országosan is elismert és intézményt vont be a_ korrózióvédelmi munkába, mint pl. a és a Miskolci NEVIKI, az OGIL, a MAFKI Nehézipari Műszaki Technológiai Tanszéke. Ennek és a vállalat Egyetem Mechanikai tudhatók be azok a jelentős erederőforrásainak szellemi-anyagi Ezek ismertetése mények, amelyeket az eddigiek során elértünk. egyenként is kissé terjedelmes lenne, így csak röviden, leíró jelleggel mutatjuk be az e területen végzett sokrétű tevékenységünket körű
még hatékonyabb
kérdés
a
A határozat alapján széles körű a vállalatunknál. három fő területet ölel fel: fogva
Ellenőrző
tevékenység
rutinszerűen üzemvezctőségek laboratóriumai végzik a kromatográfiás gáz- és kondenzátumvizsgálatokat úton; komplett vízvizsgálatokat; kénhidrogénméréseket; vastartalomméréseket; ellenőrző vizsgálatait; glikolos rendszerek jelenlétének és koncentrációkorróziógátló inhibitorok
Az
l.
egyes
-
-
-
m
-
-
változásának k)
.
méréseit.
gázrendszeren a korróziósebesség figyelembeellenőrző félévenként vételével negyedévenként, illetve ultrahangos falvastágság-méréseket végzünk. Erre a célra be és szakszemélyzetet szereztünk megfelelő műszereket Valamennyi
alkalmaztunk. 3.
meg -
korrózió módszereit kikísérletezve lehetséges ellenőrző rendszeres ellenőrző mérések lefolytatása; 2. a mérési megelőző intézeredmények alapján üzemszerű kedésekkel a lehetséges meghibáminimálisra csökkenteni sodások számát; 1.
az
3. széles
a külső korrózió alárendelt volt, amely mellett kísérletek, szerepet játszott. Az elvégzett üzemi és laboratóriumi valamint vizsgálatok alapján ma már egyértelműen megállapítható, hogy a kiváltó ok a CO, és vízgőz együttes jelenléte volt. Ezt még növelhették az igen kis mennyiségben jelenlevő kénhidrozsírsavszerü gén és az esetleg nyomokban előforduló vegyületek. A korróziós a termelő jelenségek elsősorban gázkutak lyukfelszíni fejszerelvényein (karácsonyfáin) és az ezekhez csatlakozó berendezéseken (úgynevezett kútkörzeteken) jelentkeztek. A földbe fektetett termelővezetékeknél a korróziósebesség már lényekisebb és a gázkezelő technológiai berendezésekben gesen megvastartalom-vizsengedett értékeken belüli volt. Ezen adatokat gálatokkal a szanki üzemvezetőségünk laboratóriuma jól értékelhetően A mérési adatok kimérte. alapján tett megállapításokat alátámasztják a tényleges üzemviteli is. Korrótapasztalatok zióra is visszavezethető meghibásodás a jelenleg üzemelő mezőinkben ui. úgyszólván kizárólag a kútkörzetekben jelentkezett. A meghibásodások gyakorisága 1970-ben igen megnövekedett, és néhány esetben rendkívül szerencsés kimenetelű, de súlyos műszaki üzemzavarként jelentkezett, mint pl. a Hsz-71. kút körzetében történt válltolót is vezetékrobbanás, amely a peremes a vezetékszakadásakor letépte, vagy Pf-203. kút körzetének fellépő, a hagyományos (menetes közdarabból felépített) karácsonyfát a szögperemből is kitörő reaktív erők stb. Ezek a jelenségek alátámasztották azon intézkedéseink szüksékövetően gességét, amelyeket az Szk-24. kút kitörését foganatoEnnek keretében részletes sítottunk. ki programot dolgoztunk és terjesztettünk be az OKGT-hez, melynek figyelembevételével
korrózióvédelmi A munka
mm
ÜZEMEKBŐL
AZ
az
mm
'
i
HÍREK
mm
Valamennyi gázrendszert felülvizsgáltunk és a korróziókorróziós mintalemegyanús pontokat kijelöltük. Ezeken zeket építettünk be, melyek komplex ellenőrző vizsgálatait a
a
4.
leállások
alkalmával
a
NEVIKI
és
az
OGIL
bevonásával
saját laboratóriumaink végzik. vizsgálati körét a hatóKiterjesztettük a hegesztési varratok sági előírásoknak megfelelően úgy, hogy ma már csak (folytatás
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ
4.
(101. ) árfolyam
a
6. szám
188.
oldalon)
1971.
június
A szénhidrogén-bányászat villamos berendezéseinek biztonsága* A kőolai és földgáz feltárása vagy kitermelése során alkalmazásra kerülő villamos berendezések tüz- és robbanást-eszelyességét a nemzetközi különböző módokon előírások, ill. a szakirodalom bíráljael. A szerző jó logikai felépítésben foglalja össze a különböző célú berendezések és üzemek lehetséges Lveszélyforrászzit,valamint a védelmi megoldásokat, a gazdaságosságot is figyelembe vére. Külön figyelmet érdemel a karbantartás biztonságtechnikai vonat'
zásaival/bglalkoző fejezet.
1. Bevezetés
A kőolaj- és földgázbányászat szinte valamennyi A sokberendezése fémszerelvényekből kivitelezett. szükrétű berendezések működtetéséhez múlhatatlanul
ségesa villamos vezetékek és szerelvények alkalmavillamos motorok a legtöbb esetben hajtására vagy világításra szolgálnak. A technológia a folyamatok automatizálása korszerűsítése,valamint növeli a villamos szerelvények alkalmazását. egyaránt A villamos szerelvények majdnem mindig közvetlenül a fúrási, termelési, mérőállomási, gyűjtő- vagy gázvannak beépítve. Ezeken kompresszor-berendezésekbe a helyeken állandóan gáz jelentkezhet, vagy időnként ezért az ilyen helyet veszélyes övezetnek nevezzük. Aszerint, hogy milyen fokú veszély lehet egy övezetben, 3 veszélyességi különböztethető fokozat meg: zása; ezek
amelyben állandóan elegy van jelen; övezet, amelyben időnként
veszélyes gáz-levegő
0 övezet, l
rék 2 övezet,
robbanóképes
keve-
keletkezhet;
amelyben
nem
és elővigyákülönleges intézkedésekre szükség. Az előírások a meghatározzák legtöbb esetben a azokat védőintézkedéseket, amelyeket a veszélyes berendezések övezetekben létesítésekor, új villamos kozásában
is
zatosságra
van
továbbá a fennazok valamint rekonstrukcióinál, be kell tartani. Az előkötelezően tartási munkáknál a írások helyes lerögzítéséhez meg kell határozni és robgyúlékony közeg gyúlékonysági besorolását további műszaki banási osztályát. Egyes esetekben adatokat lehetőség (hőmérséklet, fajsúly, szellőztetési stb.) is ismerni kell, hogy az egyes helyiségekben levő és rangsorolhassuk. Uj veszély fokát elemezhessük veszik mindig figyelembe berendezések építésénél nem a fokát, veszélyességi övezet létezését vagy annak sok olyan munkahely van, jóllehet a gyakorlatban
amelynek végeredményben mégis meghatározható a Ez különösen olyan létesítmébiztonsági övezete. nyekre áll, mint a telepen belüli és a távolsági olaj- és gázszállítások, amelyeknél a szállítás zárt rendszerben üzemelés történik. közben, llyen helyeken normális nem lehet jelen. Ezensemmiféle gyúlékony anyag kívül még azt is szem előtt kell tartani, hogy az ilyen általában
berendezések
helyen vannak,
nyitott nem
eleve A
hacsak
keletkezhet,
mind szabadban vagy ahol robbanóképes keverék a berendezések elhelyezése
helytelen. gyakorlatban fennálló figyelembe veszik, úgyhogy elleni védelem legtöbbször írások
keletkezhet
JOSIP
PULJIZ,
nem
azt
nem
követelik
robbanóképes
veszélyforrásokat eléggé a
ott
kivitelezésnél is megvan,
a robbanás ahol az elő-
meg.
keverék.
Valamennyi villamos berendezést, melyet a 0 és az l övezetben vagyunk kénytelenek felszerelni, kötelezően robbanásbiztosan kell kivitelezni, hogy rendeltetésszerű használatuk közben ne tudják meggyújtani az esetleg jelenlevő robbanóképes elegyet. Villamos berendezések védelme robbanás elleni érhető kivitelezéssel el, legkülönleges szerkezeti megfelelőbben robbanásbiztos típus használatával. Az állami előírásokkal meghatározott veszélyesövezetek körvonalazásánál egyes anyagok használatát illetően szélesebb körű elemzésre van szükség. A biza berendezévillamos tonságoshasználat érdekében seknél és vezetékeknél a nem veszélyes övezetekben
elégségescsupán tartása, hanem *
Az
OMBKE
a
és szabványok beelőírások és vonatkarbantartás felügyelet az
Kőolaj-,
Földgáz-
és
,,A kőalajipar biztonságtechrtikai kérdései"
2]-22-én
Egerben tartott elhangzott korreferátum.
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
vándorgyűlés (A szerkesztő.) 4.
Vizszakosztálya címmel
Mélyfürási
által
május szekcióján
1970.
(104. ) étfolyam 6. szánt 1971. június
2. Villamos
vezetékek
szerelvények
és
Fúróberertdezések Ezek toronyból és gépi szokványos összeállítása berendezésekből áll, valamint olyan helyiségekből, tartózahol anyagokat raktároznak, és ahol emberek összekötött acélidomokból A csavarokkal kodnak. villamos álló torony felszereltsége szempontjából aszerint, hogy az lényeges különbség mutatkozik asztal, a szivattyúk és az egyéb emelőmű, a rotari gépi berendezések hajtása nyersolaj (DieseU-motorral történik-e. villanymotorral vagy felszerelés üzem esetén a villamos DÍesel-motoros és üzemeltetésére csupán a világításra, a vibrátorszita vila berendezés ha pedig vízszivattyúzásra szolgál, lamos hajtású, akkor a világítást és a teljes üzemelelleni tetést is villamos energia biztosítja. Robbanás védekezés vonatkozásában belül figyelmet kell fordítani
veszélyességi övezeten
a
a
villamos
vezetékek
és
177
berendezések mechanikai sérülések elleni védelmére is. Fúróberendezéseknél a horiveszélyességi övezet 15 m távolságig terjed a fúrólyuk közepétől zontálisan mérve. A fúrótorony felső részén elegendő a villamos elleni védelmét biztosítani. szerelvények vízbehatolás A gyakorlatban rendszeresen mellőzik ezt az bizony óvintézkedést, annak ellenére, hogy bizonyos esetekben ez is kellő védelmet jelent. A kitöréskor jelentkező váratlan viszont veszélyek bekövetkezésekor a robbanásbiztos készülékek alkalmazása sem jelent különösebb védelmet a normál kivitelű készülékekkel mivel a szemben, fúrólyukból nagy nyomással kizúduló hordalékos anyag mechanikailag mindenképés a berendezéseket. pen rongálja a vezetékeket Emiatt az elosztóés kapcsolóberendezéseket a veszélyes övezeten kívülre kell elhelyezni, hogy veszély esetén (pl. kitöréskor)_az övezeten belüli szerelvények
amelyen belül anyagok miatt
tartózkodó
személyek a
kivetett kitéve. A fent elmondottak miatt a fúrásoknál a villamos vezetékezést kell vastag gumiszigetelésű kábelekkel fennáll a elkészíteni; olyan helyeken pedig, ahol mechanikai sérülés védőlehetősége, a kábeleket csövekbe kell behúzni. A világító szerelvényeket (lámpatesteket) a veszélyes övezeten belül úgy kell elhelyezni, hogy azok sérülés ellen védettek legyenek, illetve esetleges megsérülésük
járjon
ne
ott
az
veszélyeztetésnek
súlyos következményekkel. Temze/ők
Termelőkutaknál a termelési módon termelő
veszélyességiövezet megállapífüggvénye; más felszálló és más egyéb termeltetési kutaknál a
esetében.
módok
utak
módszer
tása
feszültségmentesíthetők legyenek. A világítást ilyenkor kívül aveszélyes övezeten elhelyezett fényszórókkal célszerű megoldani (l. ábra). Kitörés esetében veszélyes övezet az a terület,
vannak
Ebből
következően a villamos különbözőek lehetnek. Felszerelvények ugyancsak termelő szálló módon kutaknál villamos energiára általában a világításhoz, valamint az automata göréviszkozitású nyezéshez van szükség. Nehéz, nagy kutaknál és gázkutaknál villamos olajat termelő a kútban a felszíni melegítés is alkalmazható vagy berendezésben. Felszálló módon termelő kutaknál a Veszélyességi kút középpontjától mért 7,5 m sugarú kör övezet a A világításhoz, valamint által bezárt terület. az automata az görényezéshez szolgáló villamos vezetékek aránylag kis sugarú veszélyességi övezet folytán általában elhelyezhetők az övezeten kívül, ami jelen-
"l
w
1 l
-
l l
l
leegyszerűsíti a biztonsággal kapcsolatos probbelül (2.a ábra). A veszélyességi övezeten berendezéseknek vielhelyezni kényszerült villamos tősen
lémákat
K, X '
l l
l
l I
l
/
/'/ /'ű
l.
ábra
veszélyességi övezete
Fúrótorony
Álld/ti r
v4t-aaz2'C/*í'""'"-T7wr§
"f
-
kivitelűeknek kell lenniük, és robbanási olyan gyúlékonysági csoportot osztályt választva, amely megfelel a kútból kilépő elegyen belül előforduló legveszélyesebb besorolású közegre előírt követelményeknek. kutaknál a Mélyszivattyúzással termelő veszélyességi övezet kiterjedése egy 4 m sugarú kör által bezárt a kút mérve terület, ugyancsak középpontjától termelési mód esetén kisebb a rob(2.b ábra). Ilyen a banásveszélyes keverék keletkezésének lehetősége, így kisebb kiterjedésű lehet a veszélyességi övezet, amelyen kívül könnyen el lehet helyezni a villamos A mélyszivattyúzásnál használt vilberendezéseket. lamos motor kívül van ela veszélyességi övezeten helyezve, és az egyszerűségkedvéért a többi villamos szerelvényt is a motor környezetében célszerű felszerelni. szont
n
K!,
!IA,;'(9."-'=""*r*i _
robbanásbiztos
M érőállomások
s
i
e;
'
i
A mérőállomásoknak
'
l
l
ki
1
30 m
i
178
ám
/-
4
/
xbi termelő
2. ábra kút veszélyességiövezete
a
i" át összegyűjtsék a kutak a gázt elválasszák, mérjék
D
Xxk
ái
Felszállással
m
EX
q
x
nológiai folyamatban
r
i.
mint
-
az
ismeretes
szerepük, hogy által az
egyes
termelt
a techelosztón
-,
az
attól kitermelt
olajat,
kutakból
mennyiségeket, illetve azokat mérőszeparátorok segítségével összegezzék. A 3. ábrán egy mérőállomás közötti elhelyezési rajza látható, a mérőberendezések veszélyességi övezetek feltüntetésével. A matos
KŐOLAJ
kívül
leírtakon
biztosítják
a
kitermelt
szállítását
a
ÉS FÖLDGÁZ
a
mérőállomási
olaj és a leválasztott tartályokon keresztül 4.
berendezések
gáz folyaa
fő
gyűjtő-
(104.) évfolyam 6. szám 1971. június
jelenlétével számolhatunk, a lehetőség szerint -
-
dezések Abban
tartályok környezetében
a
kerülni
kell
villamos
beren-
felszerelését. az esetben azonban,
ha a tartályok közelében villamos berendezéseket előírt robbanás elleni védelmen kívül, és berendezéseket olyan helyre kell
mégis kénytelenek vagyunk felszerelni,
az
vezetékeket elhelyezni, ahol a legkisebb a lehetőségrobbanóképes keverékek koncentrált jelenlétére. Az elosztó szerelvényeket célszerű a veszélyességi kívül övezeten elhelyezni, vezetékként pedig földkábelt alkalmazni. Tartálycsoportok villamos világítását fényszórókkal lehet is azokat a megoldani, amikor veszélyességi a
.
kívül, meghatározott magasságú oszlopokra
övezeten Mérőállonzás"
célszerű
ábra
3.
veszélyességi övezete
állomásig szeparátornyomással vagy szivattyúzással az olajvezetékekbe, illetőleg a gyűjtővezetékekbe. A mérőállomások valamennyi villamos berendezését belül amennyiben azok a veszélyességi övezeten vannak kivitelben kell elhelyezve --, robbanásbiztos elkészíteni. A kivitelezés egyszerűsítése miatt a gyenge-
áramú
és erősáramú lyességiövezeteken
elosztó berendezéseket a veszékívül a csatlakozást el, helyezik pedig az egyes fogyasztókhoz föld alatti kábelekkel A villamos motorok valósítják meg. kapcsolói a övezeteken belül kivirobbanásbiztos veszélyességi telűek és távkapcsolással működtethetők. A mérőállomások megvilágítását a veszélyességi övezeten kívül elhelyezett oszlopokra felszerelt fényszórókkal célszerű megoldani; ki- és bekapcsolásuk az elosztó berendezéseknél történik. Az üzemi tapasztalatok elemzése azt mutatja, hogy a mérőállomás olyan hely, ahol bizonyos fokú enyhítéseket be lehetne vezetni, ugyanis az egészkomplexum olyan zárt rendszert képez, ahol csak szórványosan keletkezhetnek gázkifúvások a mérőműszereknél, kivételes esetekben pedig a szeparátor biztosító szelepeinél. Az ilyenkor maximálisan kilépő gázmennyiség kb. 61/min-ra tehető. Ha a mérőállomások szabadban vannak elhelyezve, a kiáramló gázmennyiség normális nem hoz létre körülmények között robbanóképes keveréket. A mérőállomások villamos berendezéseinek és felszereléseinek kivitelezését a biztonság csökkenésének veszélye nélkül valamint automatizálással, a fentebb már vázolt enyhítésekkel jelentősen le lehetne egyszerűsíteni.
szerelni. zárt helyiségekben, ahol
Olyan robbanóképes keverékek robbanásbiztos keletkezhetnek, szerelvényeket és világító testeket kell alkalmazni. A szivattyúházak félig zárt helyiségek, bőséges átAz átszellőzés szellőzéssel. úgy biztosítható, hogy a felső és alsó részeit hézagosan falazzák, s az falak ennek folytán fellépő szellőzöttség nem teszi lehetővé keletkezését. A szivattyúveszélyes koncentrációk házakban a technológiai felszerelés zárt rendszerű csővezetékekből üzem mellett nem áll, és normális várható robbanásveszélyes közeg kiszivárgása. Ezért a fenti módon kialakított szivattyúházakra vonatkozó biztonsági rendszabályokon is bizonyos fokú enyhítéseket lehet foganatosítani.
m-
-
f/zg
74 G yíütőállomások
i
A gyűjtőállomások a mérőállomásokról érkező, kitermelt olaj gyűjtésére és tárolására szolgálnak, továbbá az olaj víztelenítésére, valamint annak a távvezetékekbe a töltőállomásra való elosztására. vagy A körülmények a villamos berendezések vonatkozásában ugyanazok, mint a azzal mérőállomásokon,
eltéréssel, hogy
gyűjtőállomásokon szinte kivétel nélkül tartálycsoportokkal is találkozunk. A tartálya csoportok környezetének veszélyességi övezete 4. ábrán látható. Mivel a tartálytelepek környezetében a tartályok légzőszelepein át kiszivárogható éghető állandóan gáz következtében robbanóképes keverék az
/ x
íz
.4
a
KŐOLAJ ÉS FŐLDGÁZ
4.
(104.) árfolyam 6.
szám
l97l.június
4.1
/,
S
;/
/
t;
r///_/
á
4. ábra T aI'I'áÍ)'('.S'()[)0rf veszélyességi(Svezete v
179
Tölrőállonzások töltőállomásokon
végzik az olaj töltését, mégpedig vagonba, tartálygépkocsiba vagy uszályba, így és technológiai berendezések, valamint a villamos A
kérdésében alaplétesítményekben a veszébelül csak olyan villamos szerellyességi övezeteken felszerelni, vényeket szabad amelyek nélkülözhetetáll más technológiai lenek, illetve amelyekre nem elosztórendelkezésre. Minden és távmegoldás működtető berendezést a veszélyességi vagy készüléket övezeten kívülre kell tervezni. Ezt az elgondolást alkalmazzuk is a mélyfúrásnál, s a következetesen vele kapcsolatos sajátos munkáknál, továbbá az olajegyaránt. gyűjtésnél és -szállításnál A villamos be rendezések és szerelvények veszélyesövezeten kívüli elhelyezése egyszerűsíti azok ségi a kivitelezését, csökkenti költségeket, ugyanakkor nagyobb biztonságot is nyújt. zárt vagy félig Egy, a veszélyességiövezetbe eső zárt kivitelezésű szivattyúházban például a villamos szerelik motorokat a szivattyúkkal közvetlenül össze, berendezések s ugyanitt világítási elhelyezése is elenA
E alkalmazkodnak a töltési módhoz. felszerelései villamos villamos létesítmények leginkább motorok hajtására és világításra szolgálnak, és általában minden úgy van kivitelezve, mint az előző létesítményeknél, kivéve az egyedi lámpatestekkel megoldott töltőhelyek megvilágítását. Az a tény, hogy töltéskor a gáz is van jelen, lefejtett olaj mellett nagyon hogy a töltőállomások figyelmeztet arra, fontos robbanásbiztos veszélyes helyek, így különösen kivitelű lámpatestek alkalmazása.
felszerelések
robbanás
szemlélet,
védekezés
elleni
hogy
az
egyes
-
Gázgjrííjíő
kompresszorállonzcísok
és
a létesítményekben történik földgáz nagyobb távolságokra való szállítást lehetővé tevő sűrítése. Míg a kompresszortelepek egyetlen létesítményen belül csoportosított berendezélehetnek sekből állnak, addig a gázgyűjtő állomások elszórtan kutaknál telepítve, de több kút hozaegyes is. mára központosan felállítva berendezései villamos E létesítmények villamos motorok vagy hajtására, sűrítésre, fűtésre egyéb vezetékeket kisegítő célra szolgálnak. A villamos az előírások szerint kell a veszélyességi övezetekben üzemeltetési az elosztóktól az kivitelezni; helyig célmivel az ívszerű kábeleket alkalmazni, így kisebb képződés vagy az áramütés veszélye. Ezek a elhelyezett, létesítmények egymás mellett zárt és félig zárt helyiségekből ajtókkal összekötött A veszélyes gázok átjutását egyik helyiségállhatnak. reteszelt kettős ből a másikba ajtókkal lehet megreteszelés A biztosítja, hogy akadályozni. megfelelő a veszélyesés nem veszélyes helyiségek közötti ajtókat lehessen ne egyszerre kinyitni. Ez areteszelés meg-
Ezekben
gyűjtése
oldható
a
és
a
mechanikus
Kísérletezések
létesítésével
villamos
vagy
folynak
is, azonban
az ez
úton.
ajtók közötti a megoldás
A
túlnyomás az igen
nem látszik rendszer miatt bonyolult tömítési megfelelőnek. A gázgyűjtő és kompresszorállomások egyes technoa közeg melegítése az előírásoklógiai készülékeiben történik. A veszénak megfelelő fűtőberendezésekkel belül gyakran jelentkezik igény lyességi övezeteken vagy szerelvények időszakos meleegyes csővezetékek bevált megoldás megfelelő gítésére. A legjobban szilikon köpennyel és mechanikai hőszigeteléssel, A ellátott védelemmel melegítőkábelek használata. kettős fémérzékelőkkel melegítőkábel áramkörében védekezünk a megengedettnél magasabb hőmérsék-
letek
ellen.
3. A robbanás
elleni
védekezés
végrehajtása
kitűnik,
jugoszláv felfejlődő szénhidrogénipara elméleti megfontolások, főleg azonban alapján igyekszik a gyakorlati tapasztalatok is a területén legjobb megoldásokra. biztonság Miként
az
elmondottakból
népgazdaság aránylag fiatal,
180
-
s
ez
idő
szerint
a
e
7-77?
7
/
gedhetetlen. stb.) azonban
a
1
,
ábra
5.
Szivatrytlcsaport
árrr
veszélyességi övezete
csatlakozó
A
szerelvények (elágazók elhelyezhetők a veszélyességi
már
alatti kábelösszeköttetéssel is vezérlés robbanásbiztos kivitelű nyomógombok segítségével történhet. A villamos automatikaelemeknek (szabályozás, kivitelűeknek kell lenniük, ha mérés) robbanásbiztos ezeket a szerelik fel. veszélyességi övezetben Villamos berendezések elleni robbanás védelme közvetett van a statikus feltöltődés kapcsolatban elleni védekezéssel [tt azt kell és a villámvédelemmel. szem előtt tartani, hogy a megfelelő védőintézkedések viszonylag egyszerűek, mivel a létesítmények főleg fémszerelvények, melyek közvetlen fémes összeköttetésben állnak a fúróberendezésekkel, így a kutakkal, ezek a földbe l0O0m pedig süllyesztett, sokszor hosszú, tized Ohm nagyságrendű földelési ellenállású A statikus csövekkel. feltöltődés és a villámcsapás elleni tehát az, védekezés leglényegesebb előfeltétele hogy a fémszerelvényeknek meglegyen a minél jobb összeköttetésük fémes a földelő elemekkel, hogy így a lehető legkisebb átmeneti ellenállás legyen elA különérhető a védett berendezés és a föld között. böző védelmek összekapcsolásáról azonban gondoskodni adhat kell, mivel egyik a másik nélkül nem övezeten
föld
kívül,
(5. ábra), melyen át
teljes megoldást KŐOLAJ
a
És FÖLDGÁZ
a
védekezésben.
4.
(1041.) évfolyam 6. szám 1971. június
Felügyelet és
4. A
berendezés gép, szerelvény vagy pillanatnyi állapotába. ad b) Előírás, hogy a villamos berendezések robbanásvédelme karbantartást. megköveteli a rendszeres villamos Egyedül a helyesen használt és karbantartott
karbantartás
egyes
belül feltételezett bizvillamos berendezések rendszeres és karbantartásával érhető el. Ehhez
veszélyességiövezeteken
tonság csupán ellenőrzésével
a
pedig elengedhetetlenül szükséges: vezea) megfelelő technikai bizonylatok rendszeres tése; alkalmazása a kezelésre, b) megfelelő szakemberek
karbantartásra
és
felügyeletre.
A
a)
és felszerelését
Legmegfelelőbb megoldás az egyes telepekre vagy vonatkozóan egyes telepcsoportokra együttesen vezetett a nyilvántartás, mert az ilyen számbavétellel felhasználási helyen a leghatásosabban s egyben a legnyerni minden egyszerűbbmódon lehet betekintést az
HÍREK Tartalék
gázkútkapacitások
biztosításához. rendkívül jelentős az, amelyik elrendeli, hogy a biztonságos gázellátási feltételek megteremtése érdekében az NKFV valamennyi gázrendszerében 25 %-os tartalékot kell biztosítani gázkutakból. A 25% az adott gázrendszer tervezett névleges terhelésére vonatkozik. Az OKGT döntése alapján az N KFV Technológiai Főosztálya 1970. II-Ill. művelt negyedévében valamennyi gáztelep felülvizsgálatát elvégezte a termelési helyzet értékeléséhez szükséges rétegnyomás- és kapacitásmérések lebonyolításával együtt. A vizsgálat és a mérési eredmények alapján az NKFV valamennyi termelésre kiképzett gázkútjára új technológiai előírásokat adtak ki (ez 51 tárolóréteg 113 kútját érintette), és kijelölték azújonnan kiképzendő, illetve lefúrandó és kiképzendő kutakat is. A munka az kutakra is kiterjedt a olajkísérő gázt termelő szanki, algyői, pusztaföldvári és battonyai mezőkben, hiszen -
4.
004.)
ébfo/yam
6. szám
1971.
_
-
déllyel. A karbantartási technológiai utasítások összeállítóinak természetesen magasabb képzettségű személyeknek kell lenniük. A robbanásbíztos villamos készülékek javítását szakosított műhelyekben kell végezni az ilyen munkákra kiképzett munkavezető irányítása mellett. Ha a javítást a helyszínen el lehet végezni, ezt csak erre felhatalmazott villamos szakemberek végezhetik. berendezések lenne, ha a villamos Nagyon hasznos és robbanás elleni védelkezeléséről, karbantartásáról méről vállalatok az ipari szabályzatokkal és egyes utasításokkal rendelkeznének.
biztosítása
feladatait az országos gázprogram Ezen OKGT-határozatok közül
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
ez egyben azt is jelenti, hogy a robbanás védelem tárgyköréből alapképzettségükhöz a is kötelesek kiegészítő ismereteket megszerezni. ismereteiket ezen túlmenően az elúj védekezési módok bővíteniük kell. sajátításával rendszeresen A dolgozók szakképzettségi szintjének megállapítása nem egyszerű feladat, mivel itt több szempontot kell figyelembe venni. Függ ez az alkalmazott gépek, szerelvények és berendezések mennyiségétől, kivitelétől, az üzemeltetés azonban, jellegétől stb. Fontos is rendelhogy a legalacsonyabb szintű beosztottak kezzenek és ezen túlvillanyszerelői képesítéssel menően készülékek robbanásbíztos üzemeltetésére, illetve karbantartására vagy javítására szolgáló enge-
ÜZEMEKBŐL
AZ
Az NKFV 1969 decemberében elkészítette a ,,nagyalföldi művelésének földgázmezők egybehangolt programját", ami léközötti időszakra nyegébenaz 1969-1980 meghatározza a maximális gázáru, valamint lecseppfolyós gáztermék termelésének intézkedéseket és hetőségeit, és az ehhez szükséges műszaki azok végrehajtási ütemét. A ,,gázgenerálterv"-et az OKGT és az NKFV illetékesei részletesen vizsgálták, elemezték és az ennek alapján kiadott határozatok hosszú távon meghatározták az NKFV legfontosabb
-
lenniük, elleni
robbanásbíztos berendezések tervezését kell olyan műszaki dokumentációval előírásokkal alátámasztani, amely a fennálló teljes Ahol berendezést összhangban van. egy gépet vagy fel kell fektetni használatba helyeznek, azonnal egy olyan műszaki nyilvántartást, amelybe naplószerűen rendszeres be kell vezetni a felügyelet megtörténtét, hibák a karbantartást az vagy esetleges műszaki villamos beészlelését. A robbanásbíztos kivitelű azt az rendezéseknél meg kell határozni időszakot, felül kell a védelem amikor állapotát rendszeresen és kell. a bizonylatolni vizsgálni vizsgálatot egyúttal beEszerint minden villamos készüléknek vagy rendezésnek nyilvántartási lappal kell rendelkeznie, elleni védelemre, a amelybe minden, a robbanás javításokra vagy felügyeletre, a karbantartásokra kiA robbanásbíztos vonatkozó adatot bevezetnek. vitelű berendezések nyilvántartásának megszervezése belső szervezeti a vállalatok felépítésétől függ, de nem fogadható el semmiféle olyan indok, amely az ilyen elmaradását alátámasztja. nyilvántartás vezetésének
ad
felelhetnek berendezések elleni védemeg a robbanás lem követelményeinek. Ebből következik, hogy a berendezések üzemeltetésével megbízott személyeknek szakképzetteknek kell
június
az
NKFV
gázüzemeiben
a gáztermelése is igen jelentős a gázárutermelésben, azaz fogyasztói igények kielégítésében. A Technológiai Főosztály által rögzített szempontok alapján is. A megoldandó feladatok egyúttal megkezdték a kivitelezést szinte azonos volt, mivel e feladatokkal nagysága rendkívüli időben kellett feltétevégrehajtani a biztonságos kútüzemeltetési lek megteremtéséhez szükséges kútkörzet-átépítési is. programot Ez 77 egyes kettős érintett. Ezen vagy kiképzésű termelőkutat túlmenően 18 új kút bekötési, kiképzési igénye is. jelentkezett E roppant erőfeszítést, anyag-, gép-, munkaerő-koncentrációt és -koordinálást rendkívül sikeresen oldotigénylő munkát tuk meg. 1970. november l-re Gyakorlatilag valamennyi (gázellátást befolyásoló) gázrendszernél a 25 ')6-os tartalék kapacitást
ezek
sikerült biztosítani. Jó "ütemben haladnak az is: a szegedi üzemben új kútbekötések üzemben 2 és a hajdúszobosz4, a szanki üzemben 5, az orosházi lói üzemben 4 új kút termelésbe állításához szükséges felszíni termelőberendezést építettünk ki 1970. november 15-ig. Ezen intézkedések időkben alapján az elkövetkező jelentős mértékben tudjuk megnövelni a folyamatos gázszolgáltatás biz-
tonságosságát, Szolnok,
l97l.
az
energiaellátás zavartalanságát. március
hó
Csákó Dénes okl. olajmérnök
(NKFV,
Szolnok) 181
kapillaritás hatása ,,kiszorítási front" alakjára
A a
A tanulmány célja rámutatni a tárolóban mindig létező kapilláris hatások és a ,,kiszorítási front" viszonyára. Laboratóriumi kísérletek céljára kialakított homogén, hidrofil a viszony kiszorítási modellekben ez tűnt: a bárigen kedvezőnek kiszorító a milyen kezdő helyzetből kiinduló fázis igen gyorsan, dőlésű kiszorító kiszorítási folyamat első perceiben meredek frontot a folyamatról készült képezett, s ezt a meredek dőlésű alakját ha a kiszorítás film szerint végig megtartotta, sebességespontán, a rendszer kapilláris tulajdonságaitól függő értéket vett fel. A természetes tárolókból vett mintákon ez a jelenség így már nem ezek a modellek ilyen jellegű vizuális figyelhető meg, mert lassú, megjígyelést nem tesznek lehetővé, a folyamat itt rendkívül s az hat, másrészt a kezdeti időtényező irracionálisan állapot nem is ellenőrizhető. Mindezek a nehézalakítható ki célszerűen és nem származó kőzet- és fol yaségek inspiráltak arra, hogy a tárolóból dékmintákon megbízhatóan mérhető jellemzők felhasználásával a ,,kiszorítási front" az kíséreljük meg leírni, miként viselkedik ilyen inhomogén és anizotróp természetes rendszerben.
ZOLTÁN
függvényt nyerjük.
már
Ismerve S
lesz
a
v[S(x, t)]
--
v
az
S(x, t)
=
összefüggést, felírható
GYŐZŐ
=
-
A
s
ez
nataiban A kérdés
helyett
utóbbiból
tanúsítanak a különböző inkább
a
látni kiszorítás
fogjuk,
milyen magaidőpilla-
ugyanazon víztelítettségű felületek.
részletezése további eredmévonatkozó
elméleti oldalának konkrét esetekre
telítettségfüggvény H(x, r, s)
általános alakjából révén nyert
a
92; Öt
között.
mények
z
has [asy őt
Sq
z[S(x,t)]
transzformációt,saz
(1) 5 a
,
víztelítettséggel bíró felükiszorításra jellemző körül-
a
aa
Lfábra
I Kiszorító ma
kiszorítás
a
nyerhető
öt
és x
92
+
_
um-
mum-ummnaaw
*'
-t
3x t a
t
már
f [Üx] "z ["(5) Nqcm] l ]-l F'(z)
07
W
'
itt?!"
megismert összefüggés[l] alapján felhasználva, a fenti sebességfüggvényt konkrét feladat megoldására alkalmas formában kapjuk:
C(z2
kezdo
Z*1jC(S)dS
(l) egyenletbe helyettesítve, továbbá
_
'
pillanatában, mesterséges porózus közegben front
a
=
ebből
3x
x
S
Alkalmazva
=
0
=
megfelelő kombinációja
változók
összefüggésegy konstans letelem sebességétírja le
az
egyenlet, tartást
NCC(Z) x2
-
Kiszorító
front
a
2. ábra kiszorítás
40.
percében
Kiszorító
front
a
3. ábra kiszorítás
80.
percében
+
02
ax
(2)
okokból, de a jobb szemléltetőség is, célszerűbb ezt az összefüggést úgy alkal-
Számítástechnikai érdekében
mazni, telítettségű felületelem hogy egy konstans helyett a telitettségváltozásra nézve vizsgált szelvényekben kiszámítjuk az ugyanazon időpontban adott tartozó telítettségekhez sebességértékeket s így a v
182
=
v(x, t) KŐOLAJ
ÉS FÖLDGÁZ
4.
(l04.)
étfolyam
6. szám
1971.
június
nyekre szorítkozunk. irányú felszívódás t=
fázis szögbendől
szorító
kiszorító
alkotta a
a
vízszintes
beállott olajkiszonéhányat. Az 1. ábrán A kiállapot látható.
képsorából mutatnak 0 időponthoz tartozó
rítás a
I., 2. és 3. (Íbrák
Az
következtében
front
mintegy 450-es irányhoz;
vízszintes, majdani kiszorítási
időintervallumok után 40-40 perces már kiszorító front alakját, amely most meredeken dőlt, majdnem 90O-os szöget zár be az front itt látott áramlás irányával. A kiszorító alakja a később sem változott, folyamat végéig merőleges tendencia kiszorítás a maradt irányára. Hasonló a
2. és 3. ábrák
mutatják
a
m
0.05
L; 5.
0,1
s
ábra
Se/Jexs-ricígrprojíl változásaa telítettség:
minél
kisebb
az
fázisok
áramló
és idő
függvényében
térfogatsebessége,mert
(2) egyenlőségünk szerint u(t) annak csak az első tagjára van befolyással, a második tag értékét a tárolóés telepfolyadék-jellemzők s a pillanatnyi telítettségi az állapot határozzák meg. Ezek szerint olaj kapilláris lefűződésének lehetősége annál nagyobb, minél kisebb a kiszorítás. sebességgeltörténik A jelenséget illetően a két rendszerben mesteresetén ségesporózus közeg és valóságos tárolókőzet mutatkozó különbség a rendszerek pórusszerkezetének, felületi be tulajdonságaik különbözőségének tudhatók a
n:
_
PC(S)
4. ábra számított íisxirzefiiggcisbő/
_
és
S
(x, 0) Higgvcinyc/v alakja
mutatkozott szorításoknál
az
S
( x, 60')
irányú kia "tárolót" izotróp porózus
vízszintestől eltérő a meg is. Ezeknél a folyamatoknál
homogén szemcseszerkezetű, hidroül, rendszer képezte, amit gondos, hosszú időn tó ülepítéssel hoztunk létre, mintegy 25%-os víztartalommal. A már említett
át tarkezdeti
valódi kőzetmintákon kíszorítások így nem
miatt
okok
telepfolyadékokkal végrehajtott nem rétegviszonyokra figyelhetők meg. Ez esetben mérések laboratóriumi jellemző állapotban végzett és adataiból k,,,(S) meghatározott PL.(S), k,.,,,(S) az ismert módon [l] összefüggések felhasználásával számítottuk a telítettségváltozást, majd a különböző telítettségértékekből az egyes időpontokhoz tartozó felületelemek mozgásviszonyaira jellemző sebességértékeket határoztuk meg a (2) egyenlőséggel. A kezdeti telítettségeloszlást a PC PC(S)-ből kaptuk, igaz, ezzel a módszerrel a legkedvezőtlenebb telítettségeloszláshoz u[S(x, 1)] számíjutunk (4. ábra). A v _
-
=
értékeit
tott
az
telítettségű mozgó felületek a ségtartományban ez
a
kedvezőtlen
szemlélteti:
ábra
5.
felületek
kisebb fordulnak tendencia
a
különböző
víz-
nagyobb sebességgel víztelítettséggel bíró telítettelő. Az olajkiszorításban annál inkább érvényesül,
közül
Engineer
l971.
KÖOLAJ És FÖLDGÁZ
február
4.
természetes
viszonyokszükségességét.
JELÖLÉSEK kapilláris függvény áramlásfüggvény gravitációs függvény
roma %
ro
relatív
víz-, ill. relatív
olajáteresztő képesség
kapilláris nyomás telítettség kezdeti telítettség
Nínrnh-g idő
térfogatsebesség sebesség
2
c
Nm
transzformált transzformációs
9.3
távolság a kiszorítás porozitás
változó konstans
irányában
IRODALOM
[l] Zoltán Gy; A határfelületi energia a kőolaj-kiszorításban. Kőolaj és Földgáz, lI. p. 355. (I970).
HÍREK Irányított
világ legmélyebb fúrásai
Louisianában a Placíd Oil Co. egyik kutatófúrásában 7803 m szüle(25 600 láb) mélységet értek el, amivel új mélyfúrási rekord tett. Az eddigi világcsúcsot a Phillips Petróleum Co. 1959-ben A 3., Texasban (25 340 láb) fúrása tartotta. mélyített 7724 m-es ill. 4. legmélyebb fúrás az elmúlt évben készült: az egyik ugyancsak Texasban 7509 m (24 637 láb), a másik pedig Oklahomaban 7453 m (24 453 láb), mely utóbbival sikerült felfedezni East az Elk City mezőt. Petróleum
a
a
KÜLFÖLDI A
és aláhúzzák a közvetlenebb, nak megfelelő információszerzés
(104. ) árfolyam 6. szánt 1971. június
ferdefiírási
rekord
a Oil Coferdefúrási rekord született Marathon Irányított Cook" egyik, tengeri fúrószigetről mélyített fúrásában, az alaszkai -öbölben, ahol 60 nap alatt ferde irányban 5188 m-t fúrtak. Afúrás vertikális mélysége 3208 m, a fúrólyuk talpának a fúrás vertikális tengelyétől mért horizontális távolsága pedig 3838 m. Ezt megelőzően egy másik fúrószigetről ferdén mélyített bokorváltozott. fúrások és 3499 m között lyuktalpi eltérése 209m
Petróleum
Engineer
l971.
január K. A.
183
Karbantartási
kőolaj-feldolgozó
a
MÓDl
MIHÁLYZOLTÁNGYÖRFFY ELEK
módszerek
SCHNEIDLER
iparban
A szerzők a hazánkban tanulmányukban foglalkoznak még a Komáromi alkalmazott újszerű Kőolajipari Vállalatnál kis kóltségráfordítást igénylő módszerekkel, amelyek nagymértékben meggyorsítják a kőolaj-feldolgozó iparban elterjedten -
-
használt Az -
-
készülékek
karbantartását. módszerek a következők: csőkemencék csőveiben lerakódott koksz és az éghető üledék eltávolítása égetéssel," tisztítása kondenzátorok, hűtők, hőcserélák levegő-víz, lehőátadó uegő-szénhidrogén keverékkel. (Ez a módszer üzem közben is alkalrendszerek vlzoldalainak tisztítására ismertetett
mazható.) tanulmány röviden gazdasági eredményt. A
ismerteti
a
módszerek
bevezetésével
elért
normál
esetén
folytonosak. Az előlepárló kőolajban levő könnyűbenzin-frakció (amelyben szerepel a pb-gáz is), száraz gáz és a víz levétele. Az itt kapott könnyűbenzin-frakciót a üzemmenet
oszlopon
történik
a
stabilizáló rendszerben ismételt, nyomás alatti desztillációnak vetik alá a pb-gáz kinyerése céljából. A fő lepárlóoszlopon történik a reformálási alapbenzin levétele amelynek kezdő forrpontját a különálló redesztillácíós desztiloszlopon ismételt lációval minőa különböző állítják be m, valamint _
ségű petróleum-, gázolaj- és pakuraféleségek gyártása. A célt négy, különböző szolgáló desztillációs rendszer két csőkemence hőigényét elégíti ki, amelyekA kőolaj-feldolgozás rohamos fejlődése, a gyártott ben az üzemben gyártott száraz gáz és fűtőolaj szeretermékek iránti kereslet növekedése azt eredményezte, pel fűtőanyagként. Az előlepárló rendszer hőigényéés üzemeltetői tervezői hogy a berendezések olyan nek egy részét egy hárommillió kcal/h bruttó teljesítmódszerek kidolgozását teszik fő feladatukká, amelyek csőkemence, míga fő lepárlóoszlop ményű vertikális lehetővé alkalmazásával válik, hogy a legkisebb költhúszmillió egy kcal/h bruttó teljesíthőszükségletét és maxiségráfordítással (élőholtmunka-ráfordítás) horizontális csőkemence ményű elégíti ki. A stabilizáló mális hatékonyságot, ill. termelékenységet érjenek el. és redesztillácíós rendszer fűtése és a fő lepárlóoszlop A berendezéseket a gazdaságosság határán belül cirkulációs történik gázolajrefluxával megfelelő hőüzemeltetési a periódussal járatják, leghosszabb cserélő (rebojler) rendszer segítségével. Ezen cirkuláfordított időt úgy, hogy a rövidítik a karbantartásra ciós reílux alkalmazása egyrészt elősegíti a fő lepárlókis költségráfordíkarbantartási munkákat modern, alsó részének stabil desztillációs torony egyensúlyát, módszerekkel tással járó oldják meg. másrészt fűtésre való felhasználásával előnyös hőgazelső Hazánk az kőolaj-feldolgozó iparában nagy dálkodás kialakítását teszi lehetővé. A fő lepárlótorony teljesítményű, korszerű technológiával és berendezéfelső részén körforgatott benzines cirkulációs reílux, sekkel dolgozó, szovjet eredetű parafíinbázisú kőolajok az levett termékek oldalmegcsapoláson (petróleumok, atmoszferikus üzem desztillációját megvalósító Szőnygázolajok) és a fenéktermékként nyert pakurafélesében (az akkori Szőnyi Kőolajipari Vállalatnál, ma hőtartalmuk hőcserélő részét, ségek nagy megfelelő Komáromi Kőolajipari Vállalat) épült fel, és teljes rendszerben m2 hőátadó felületen) a technológiai (2200 millió 1962 üzemel. t/év) elejétől kapacitással (l folyamatba beérkező kőolajnak adják át. Az üzem feladata, hogy szovjet eredetű paraffinAz üzembe beépített összes hőcserélő, kondenzátor, bázisú kőolajból (fajsúlya 20 CO-on 850-865 kg/m3) utóhűtő és felületű és ún. szárazgázt (főleg metánt, etánt kevés propánt), egyenként l00 mZ-es hőátadó B minőségű cseppfolyós pb-gázt, 40-110 CO forrásúszófejes kivitelű. A műszerezése optimális CG forrásponttechnológiai rendszer ponthatárú könnyűbenzint, 85-180 a (Foxboro műszerek), szivattyúk nagy része mechahatárú reformáló alapbenzint, különböző petróleumnikus tömszelencéjű (Halberg gyártmány). Az optiés gázolajféleségeket, különböző viszkozitású fűtőmális és a magas műszerezés műszaki színvonalon alkalmas valamint vákuumdesztillációra olajat, pakuálló berendezések lehetővé tették, hogy műszakonként sikeraféleségeket állítson elő. Az elmúlt időszakban 5 főnyi technológiai személyzet elegendő legyen a res kísérleteket alföldi kőolajok folytattunk hazai nélküli maradék A kísérletek gyártástechnológia kiszolgálásához. feldolgozására. pozitív eredménnyel Az üzem megindítása titán 3-4 év alatt a vezetők jártak. Gyakorlatilag hazai alföldi kőolajból kapacitáskedvezőbb és a dolgozók elsajátították a nagy csökkentés nélkül fehéráru-kihozatal kapacitású bereneredetű mellett a szovjet dezés üzemeltetésével paraliinbázisú kőolajokkapcsolatos módszereket, megból előállított termékekkel csaknem oldották a felmerült a technomegegyező összeproblémákat, feltárták tételű frakciókat lehet gyártani. lógiai hiányosságokat és a meglevő berendezésekben Az üzem a feladatát Kis négytornyos desztillációval rejlő szűk keresztmetszeteket. költséggel járó desztillációs az beruházásokkal az üzem oldja meg úgy, hogy tornyok egyes pótlólagos kapacitása l milközött lió t/évről l,l A fajlagos millió amelyek a célnak megfelelő technológiai t/évre emelkedett. sorrendben vannak az bekapcsolva -, anyagáramok energiafogyasztásjelentősen csökkent: a gőz, víz 40%-
.-
-
-
184
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ
4.
(104. ) évfolyam 6. szám 1971. június
kal,
az
pedig
elektromos l0--15')6-kal.
a fűtőanyag energia 20-25%-kal, A költségtényezők ily módon
történő további csökkentéséhez már egyre nagyobb és hosszabb idő alatt megtérülő (kevésbé hatékonyabb) lett volna szükség. Mindez ráfordításokra kényszerítőhatott módon, leg oly hogy a figyelmet egyre jobban az olyan módszerek kidolgozására irányította, amely módszerek bevezetése kis költséggel jár, csökkenti a karbantartási költségeket, lényegesen meghosszabbítja az üzemelési a berendezés periódusokat, és csökkenti elhasználódásának mértékét. Az eddigiek során az Atm. I. üzemben kikísérletezett ilyen módszerek közül a következő három érdemel különös figyelmet. l. Csőkemencék csöveiben lerakódott koksz és az részekbe üledékek eltávolítása éghető ágyazott égetéses módszerrel. 2. Kondenzátorok, hőcserélők tisztítása hűtők, (Ez levegő-víz, levegő-szénhidrogén keverékkel. a módszer hőátadó rendszerek vízoldalainak üzemmenet is alkalmazható.) tisztítására alatt 3. Korróziógátló inhibitorok adagolása a kőolajipari berendezések korróziójának csökkentésére, ill. megakadályozására.
A módszerek
részletes
ismertetése
1. A kőolajiparban alkalmazott Csőkemencék csö' veiben hosszabb üzemelési periódus alatt, ill. olyan csőkemenüzemzavaroknál, amelyeknél a felfűtött cére menő anyagáram megszűnik, kisebb-nagyobb mértékben mm (l_l5 vastag) kokszréteg keletkezhet. A csövek belső felületén koksz jó szigetelő, lerakódott tehát nagymértékben lerontja a csőfelületen le_ját-
szódó
hőátadás
mértékét,
emiatt
féléves
üzemelési
az adott berendezésen felperiódus után csökken dolgozható kőolaj mennyisége. Az Atm. 1. üzemnél mm-es emlí0,5-l,5 kokszképződés az előzőekben tett horizontális csőkemence leterheléssel (amely max. azzal jár, hogy a hőátadás-leromüzemel) csöveiben lása miatt az üzem feldolgozási kapacitása 2-3,5%-kal csökken (üzemi mérési adat). Végeredményben a
kokszkiválás mértékét normál üzemmenet esetén az alkalmazott és tartózkodási nyomáson, hőmérsékleten időn a feldolgozott (tartalmaz-e kőolaj stabilitása könnyen bomló vagy polimerizációra hajlamosvegyüa csőfelületek leteket), valamint tisztasága határozza belső felületén a csövek a tisztítás meg. Amennyiben után koksz marad vissza bármely kis mennyiségben, akkor ez a koksz katalizálja a további kokszképződést. Hazánkban a kőolaj-feldolgozó iparban a csőkemencékben képződött kokszot ez ideig mechanikus módszerrel távolégturbinával hajtott verőfejjel lították el. Ez a módszer mert hosszadalmas, egyrészt kell bontani minden fordulókamrát, meg hogy a csövekhez lehessen férni, másrészt egyszerre legfeljebb E módszer két csövet lehet koksztalanítani. a csövek erős eróziót okoz belső felületén és tökéletes koksztalanítást nem eredményez. Külföldi a lerakódott koksz irodalmak utalnak égetésseltörténő eltávolítására, de e módszer hazánkban az elmúlt esztendőig nem terjedt el. Ez irányú kísérleteket először I. üzem az Atm. horizontális csőkemencéjénélvégeztünk. A módszer lényege, hogy az égetést gőz-levegő eleggyel végezzük el az égési _
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
-
4.
(104.) évfolyam 6.
szám
1971.
június
Az égetési idő folyamat gondos ellenőrzése mellett. 14 óra. a kokszréteg vastagságától függően 6 a Az égetési folyamatban kokszrétegnek mintegy széndioxiddá 35-40%-a ég el, míg a maradék rész és azt a a csőfalról nagy sebességgel lepattogzik áramló gőz-levegő-széndioxid elegy magával ragadja. Az égetési folyamat megfelelő kézbentartásához elégséges a kőolaj-feldolgozó iparban jelenleg üzemelő Csőkemencék műszerezettsége, a fűtőanyag-szabályozás a kilépő hőfok függvényében, az anyagáram mérése és regisztrálása, beés kilépő hőfokának és füstgáz-hőmérsékvalamint a tűztér-hőmérsékletek letek mérése és regisztrálása. A módszer végrehajtásához külön beruházást igényel az adagolt levegő és gőz kikemence a mennyiségének mérőköre, valamint koksz és vezetékéhez az égéstermékek lépő megfelelő, elvezetésére
alkalmas
elkészítése.
közdarabok
A
horizontális
csőkemence
jellemzői
Az
égetéses
I. üzem horizontális csőkemencéjénél az módszer technológiája a következő: Atm.
(kétoldali
anyagáramlás): hosszúság 17 100 mm, magasság 12 500 mm, szélesség4700 mm (szűkületben kéménymagasság 12 500 mm, a
a
1400
nettó teljesítménye a csőkemence gítésére 17- 106 kcal/h, nettó csőkemence teljesítménye 400 000 kcal/h.
Radiációs
m),
kőolaj
felmele-
gőztúlhevítésre
tér:
csőméretek a 168,3X 7,1 X 17 030 mm, csövek száma 48, csövek belső felülete 414 m2, csövek külső felülete 450 m2, csőanyag X5M (4,6% Cr, 0,55% M0). Konvekciós
tér:
csőméretek G l68,3X 7,1 X 17 030 mm, csövek száma 28, csövek belső felülete 242 m2, csövek külső felülete 262 m2, csőanyag (5% Cr, 0,5% Mo, kevés Si). Gőztúlhevítő: csőméretek a 44,5X 3x 17 030 mm, csövek száma 22, csövek felülete 100 m2, normál szénacél. csövek anyaga
megszüntetése után a csövekben lepárlóoszlopba kell gőzzel kifúvatni, majd a gőzbeadagolás megszüntetése után a fel kell szerelni az csőkemence kilépő vezetékére égéstermékekelvezetésére alkalmas közdarabot. A szebiztosítani relés befejezése titán ismételten kell, ill. a kemencén keresztüli meg kell indítani gőzbetáplálást, át a szabadba áramlik. amely a felszerelt közdarabon Be kell gyújtani a kemencébe, és az égőkre menő tüzelőanyagot úgy kell szabályozni, hogy a felfűtés sebessége50 CO/h-nál nagyobb ne legyen, és a lángok ne érjék a csöveket. csőA gőzbetáplálást úgy kell vezetni, hogy az adott csöveken kemencénél a kg/h lehetőleg 500-1500 Az olajbetáplálás maradó olajat a fő
185
Természetesen ez a áramoljon keresztül. mennyiség lényegesen nagyobb is, mert a nagyobb áramsebességek a későbbiek folyamán kedvezően hatnak az égő zóna mögötti fellazított kokszrétegek A gőzbetáplálás beállítása leválására. után a belépő gőzbe meg kell kezdeni a levegőadagolást. Az égetési folyamat alatt a konvekciós zóna anyaglehet lási
580 CD fölé nem kilépő hőmérséklete radiációs tér kilépő hőmérséklete
emelkedhet, míg nem haladhatja a 620 CO-ot. A meg tűztér-hőmérsékletekaz égetés során 700 CD fölé nem emelkedhetnek. Ugyelni kell arra, hogy a tüzelés egyenletes legyen. Amennyiben csöveken a helyi túlmelegedések lépnének fel, amelyeket vizuálisan jól lehet érzékelni (a csövek színe a több megváltozik), akkor gáz-levegő arányt kell a oldalára eltolni. gőz beadagolásával gőz Kísérleteink tapasztalatai azt mutatják, hogy a tökéletes koksztalanítást célszerű több periódusban, levegőben dúsabb gőz-levegő eleggyel elvégezni. Minél vastagabb a leégetendő kokszréteg, annál több égetési periódusban célszerű a teljes leégetést elvégezni. mm 0,l-1 vastag kokszréteget egy periódussal le a
M
-
lehet égetni. A vállalatunknál levő termikus szelektív krakküzem könnyűolaj-csőkemencéjében a csövekben 11-13 mm üzemvastag kokszréteg keletkezett zavar következtében. Ezt a kokszréteget 5 periódusban azt égettük le. A kísérletek bizonyították, hogy az egyes periódusokban a következő levegő-gőz arányokat célszerű alkalmazni: l.
periódus 1601 túlhevített) periódus 200 l periódus 3001 periódus 380 l periódus 450 l
levegő/kg gőz (10 levegő/kg levegő/kg levegő/kg levegő/kg
MPWP
att-os
enyhén
gőz gőz gőz gőz
Az első periódus levegő-gőz aránya mellett az Atm. üzem horizontális csőkemencecsöveiben lerakódott koksz 6 óra alatt tökéletesen eltávolítható. A kokszleégetés feltétele, hogy a csőkemeneék l.
csőanyaga a maximálisan fellépő 800 CO-os hőmérsékletnél ne deformációt, ill. szilárdságbeli károsodást adatok szenvedjen. Irodalmi egyöntetűen bizonyítják, tartalmazó acélötvözetek a hogy a 4 6% Cr-ot fenti körülményeket károsodás nélkül bírják. A modern technológiai rendszerekben kapcsolt csőkemeneék csőanyaga általában X5M vagy ennél jobb minőacélból készül. ségű ötvözött Az kokszeltávolítás égetéssel történő előnyei a mechanikus módszerrel szemben a következők: A koksztalanítás egyenletes a csövek teljes hossza maradhatnak kokszszemcsék a mentén, így nem csövekben, amelyek a későbbi üzemelési periódusban a kokszkiválást katalizálnák. Ezáltal megnő a kemencék üzemelési periódusa, fűtőanyag-megtakarítás érhető el és nagyobb lesz a kapacitás. A kemencecsövek mechanikusan nem károsodnak, tehát élettartamuk a csőkemenmegnövekszik. Az eljárás alkalmazásával ce csöveinek koksztalanítása és kisebb gyorsabban élőmunka-költséggel megvalósítható, mint a mechanikus módszernél. cső(Az Atm. üzem horizontális mechanikus módon két kemencéjének koksztalanítása szakmunkást és két betanított munkást, valamint 120 munkaórát igényelt. Az elhasznált sűrített levegő költsége Valamivel magasabb, mint az égetésesmód-
186
fűtőanyag,
1evegő- és gőzköltsége.
Az égetéses koksztalanítást a nevezett kemencénél két ember 6 óra alatt képes elvégezni.) A csőforduló nem kamrákat kell megbontani, így élettartamuk megnövekszik. Ez a módszer alkalmas csöveiben lerakódott koksz elolyan csőkemeneék távolítására is, amelyeknél vagy a konstrukció, vagy teszi lehetővé a kokszréteg vastagsága nem a mechanikus módszer E módszer alkalmazását. elterjesztése lehetővé teszi csőfordulók a hegesztett kivitelben történő megoldását, tehát nem szükséges a bonyolult ellátott préseléssel megoldott precíziós csiszolatokkal A hegesztett fordulókamrákat alkalmazni. kivitelű csőfordulókat be lehet építeni a radiációs, ill. konvekciós térbe, így adott kemenceméretnél növelni lehet a hőátadó felületek nagyságát. Az ismertetett égetéses módszer kezd elterjedni hazánkban és külföldön is. A módszerrel a Dunai Kőolajipari Vállalat több csőkemencéjében, a Hajdúszoboszlói Gázüzem a csőkemencéjében, valamint majdnem 40 millió Pozsonyi Olajfinomító egy kcal/h teljesítményű vertikális csőkemencéjében személyes irányításunkkal égették le a lerakódott kokszot. Az illetékes szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a módszerről. 2. A kőolaj-feldolgozó berendezésekkarbantartási szer
módszerrel
történő
-
-
költségeit legnagyobbrészt
a
kondenzátorok,
hűtők,
tisztítási kiforralók költségei alkotják. E berendezések tisztítására nagy szükség van, hiszen a csőfelületeken képződött lerakódások egyrészt mint szigetelő rétegek növelik afajlagos hőenergia-felhaszokoznak és elősegítik nálást, többnyire korróziót a további lerakódások képződését, másrészt a techhidraulikus ellenállását növelik, nológiai rendszer az amely emeli anyagmozgatási költségeket, ill. kapacitásveszteséget okoz. A pb-gáz és a benzinoldalakon keletkezett lerakódások (szulüdok, oxidok) a legtöbb esetben pirofórosak, így a készülékek megbontásakor tüzek és keletkezésének robbanások lehetősége nagymértékben fennáll. A hőátadó felületeken képződött lerakődásoknak két nagy csoportjuk van, úm. a hűtővizekből kiülepedett, kivált iszap, egyéb hordalék, a csigák, algák, ill. vízkő, valamint kőolajból és üzemi körülmények között késztermékekből az adott keletkezett kondenzált polimerizált, vegyületek és korróziós termékek. Vállalatunk szőnyi gyáregységében célokra Duna-vizet hűtési használnak, amelyet idő ülepítés után (az ülepítőkben a tartózkodási 45 perc) nyomnak az üzem vízhálózatába. (Nincs cirkuláltatott hűtővízrendszer.) Az kerülő víz szilárdülepített, felhasználásra 20-30 üledék-tartama mg/l. Ez a viszonylag magas és hűtők vízoldalán üledéktartalom a kondenzátorok okoz. Ezek lerakódásokat a lerakódások vastag hosszabb üzemelési üzemzavarok, periódus alatt vízkimaradások esetén a meleg felületekre rásülnek, és ezért azokat a víz áramlási sebességéneknövelésével nem lehet eltávolítani. A vastag lerakódások lerontés lerövidítik ják a hőátadásokat, dugulást okoznak Atm. I. az üzemelési az periódusokat. Korábban le kellett üzemmel félévenként állni a Vízoldali lerakódások miatt és a csőkötegeket mechanikus módon ki kellett tisztítani. A kondenzátorok, hűtők, hőcserélők anyagolda-
hőcserélők,
-
-
Z
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ
4.
(104.) évfolyam 6.szám
1971.
június
petróleum, gázolaj, pakura) egyrészt a technológiai folyaalkalmazott matban az hőfoktól, nyomástól, tartózés a kőolaj és termékeinek kodási időtől ily körülstabilitásától függően keletkezett mények közötti hidrogénben szegény polimerizátumok (végső soron vegyületek, szénhidrogének, koksz stb.), kondenzált lain (kőolaj, benzin, keletkezett lerakódások
másrészt
korróziót
a
berendezések
szenvedett
anya-
korróziós termékek (vasoxid, gából képződött vasszulfid, poliszulfidok stb.). A benzinoldalakon keletkeznek viszonylag laza, de főleg az utóbbiak pirofóros formában. A többi anyagoldalon a lerakódások már kevésbé lazák, általában viszkózus, olajszerű, jól tapadó szénhidrogénekbe ágyazott kokszlerakódások része nagy után kezdi csök6 hónapos üzemciklus rohamosan hőkenteni a hőcserélő rendszerben hasznosítható a tiszta hőcserélő rendszerben mennyiséget. Ha hasznosítható hőmennyiséget az üzem indulásakor szerint száz százaléknak vesszük, akkor a következők idő függvényében a rendszerben alakul az üzemelési hő: hasznosítható állnak.
szemcsékből
Üzemeltetési hónap
Ezen
A hőcserélő
idő
a rendszerben hasznosítható
kőolaj felmelegítésére hő
97 92 90 89 85 83 72
tisztul. Egy blokk ily módon mértékben megtisztítható.
10-15
alatt
perc
teljes
lerakódások eltáaz üzem leállítása
Az anyagoldalakon keletkezett is alkalmas ez volítására a módszer után (karbantartás ideje alatt).
A kőolaj-, petróleum-, gázolaj- és pakuraoldalakon keletkezett lerakódások ily módon történő eltávolításánál az öblítöfolyadék petróleum- vagy gázolajoldható koinfrakció, amely kioldja a lerakódások Az öblítőfolyaponenseit, ezáltal fellazítja azokat. és kőolaj-bedolgozó dékot a meglevő termékkitároló szivattyúkkal cirkuláltatju-k egy ülepítőtartályon keés hűtőrendszereken resztül a tisztítandó hőcserélő át. Az kodási
ülepítőtartályban
idő alatt eltávozik, tehát
szilárd
általában részek
40-45
perc
tartóz-
kiülepednek, a levegő a centrifugális szivattyúk zavartalanul végezhetik az öblítőfolyadék-cirkuláltatást. Az öblítőfolyadékba a levegőbeadagolás két helyen történik, úm. a szivattyú nyomóoldali légtelenítőjén és a hőcserélő blokk légtelenítőjén keresztül. Egy 100 m2-es felületű blokk hőátadó ily módon történő tisztítása a percet vesz szükséges szerelésekkel együtt 15-25 igénybe. A benzinoldalaknál az öblítőfolyadék víz. A tisztítandó berendezés belépő csonkjára, illetve a kérdéses benzinterméket szállító szivattyú nyomócsonkjára a rácsatlakozunk vízzel, és a nyomóoldali légtelítőn keresztül előzőekben leírtak szerint az adagoljuk a levegőt. Az eddigiek során a kondenzátorokat, hűtőket, üzem leállítása után az hőcserélőket, rebojlereket kihúzták és a mechanikus szétszerelték, csőkötegeket tisztították, módszerrel, túlnyomórészt kézi erővel Természetesen a művelet majd ismét összeszerelték. elvégzése közben a több t súlyú betéteket megfelelő csörlőkocsik, autók, daruk segítségével mozgatni kellett, ezáltal nőtt a baleseti veszély, és nagy volt a I. üzem karbantartók fizikai leterheltsége. Az Atm. rendszerében 25 mz-es hőátadó felü(100 technológiai letű) hőcserélő, 15 hűtő, 23 kondenzátor, 2 rebojler 8580 db van beépítve. Ezek teljes szétszereléséhez kellett (24-30-as méretű) csavart megmozgatni (megbontás, kiszedés, grafitozás, visszarakás, meghúzás). a Természetesen megbontott illesztések tömítéseit is a
xIOUI-JBUJIOb-d hő csökkenésével párhuzamosan fajlagos vízfogyasztása. A 2. pont alatti módszer lényege, hogy a levegőnek történő folyadékba viszonylag kis mértékű adagolása jelentős áramlásisebesség-növekedést eredményez, hatásban mutatkozik öblítő, tisztító amely fokozott Kísérleteink meg. alapján bebizonyosodott, hogy a tisztító hatás akkor a legnagyobb, ha a levegő beadagolása pulzálva történik, a levegő nagy buborékok formájában lüktetve halad át a hőcserélő cső, illetve Ebben az esetben a lerakódásokra köpeny oldalán. ható áramlási nyomás a két közeg eltérő fizikai tulajdonságai miatt állandóan ingadozik, mely ingadozás A
hasznosítható
megnő az
üzem
és leválnak lerakódások fellazulnak felületről. Méréseink alapján a tisztító a legjobb, ha a levegő és az öblítőfolyanyomáskülönbség 2,5-3 ata. A módszer a vízoldalon gyakorlati megvalósítása a következő: keletkező lerakódásokat (kemény vízkő kivételével) üzemmenet közben a hűtővíz áramlásának egyidejű és sűrített megnövelésével levegőnek a hűtővízbe való beadagolásával távolítjuk el. A 100 mz-es úszóés hűtőblokkok fejes kondenzátorok vízbelépő veze25 mm tékébe átmérőjű csonkokat építettünk be keresztül történik megfelelő szerelvénnyel, amelyeken a levegőbeadagolás. Első lépésben a belépő víz mennyi-
következtében a tisztítandó hatás akkor dék közt a
a
ségét amennyiben lehetséges megnöveljük, majd megindítjuk a levegőbeadagolást az adagolószelep Ezzel percenként történő nyitásával és zárásával. biztosítjuk a levegő pulzálását. Ezt a műveletet addig folytatjuk, míg a rendszert elhagyó víz teljesen ki nem -
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
4.
(1041.) étyo/yam 6.
szánt
1971.
jtinizls
cserélni. Ez ki kellett val együtt 120 főnek 12
napig
művelet napi 8 órai a
a
betétek munkával
tisztításá-
mintegy
tartott.
Módszerünk bevezetésével valamennyi berendezés 12 ember tisztítását (szereléssel együtt) 16 óra alatt és az elhaszvégrehajtja. A szükségesellenőrzéseket nálódott cseréit az előbb csőkötegek említett karbanlétszám 6 nap alatt ez idő tartói elvégzi. Altalában kell megmozgatni. alatt csak mintegy 1200 db csavart
Összegezve:az teszi,
hogy
az
alkalmazott új módszer említett közül berendezések
lehetővé csak az szétmegbontani,
kell elhasználódottakat teljesen nem szerelni csökkennek a ráfordítások), (így igényel különösebb üzemfizikai leterheltséget, a vízoldalakat menet lehet az üzemelési alatt tisztítani, növekszik periódus, csökken a fajlagos víz-, valamint fűtőanyag-
fogyasztás. 3. A kőolaj-feldolgozási jelenségek kísérik. Korróziós
folyamatokat ágensként
korróziós a
kőolajban 187
levő
kénvegyületek kénhidrogén, valamint
köolajat
a
sók hidrolíziséből származó Ezen vegyületek hatására készült üzemi szénaeélból
jön létre, pirofóros
korrózió
bomlásából
termikus
rás
jönnek számításba. általában ötvözetlen berendezésekben lyuk-
sósav az
vas
jelenségek gátolják a tervszerű romlást, balesetveszélyt idéznek
lteletkezik.
Ezek
a
176.
részletesen
termelést,
Atm.
az
szeresére
emelkedett hőhasznosító hőátadásában ismertetett 12 nem 13 hónap üzea gyors csökkenés 6, hanem melés után következett be, a fő lepárlótorony konés a benzines hőcserélő rendszer denzátorainak 2 4 évre az évről élettartama eddigi csőkötegeinek a karbantartási emelkedett, költségek lényegesen csökkentek, az üzem évi kapacitása több mint 30 e. tonnával lényegesen csökmegnövekedett. továbbá kent az üzem fajlagos gőz-. víz- és villamosáram2.
pontban
-fogyasztása.
oldalról)
és kifogástalannak bizonyult röntgenvizsgálattalellenőrzött állítunk a gázüzemi berendezéseket üzembe; ugyanakkor rekonstrukcióit is ennek régi berendezéseinek figyelembevételével végezzük. Ecélra szersaját röntgenes csoportot
7.
veztünk.
Megszigorítottuk a beépítésre kerülő anyagok mübizonyvan fémek rendjét, és folyamatban vizsgálatára felszerelése, illetve megszervezése. sajátnleó-laboratóritim részletes 6. Minden korrózió-ellenüzemvezetőség területére adtunk őrzési programot ki, amelynek során szemrevételezéssel is vizsgáljuk a kritikus szakaszokat. 5.
latolási
[Megelőző intézkedések l.
Felülvizsgáltuk a gázkutakra felszerelt hagyományos kialakarácsonyfák használhatóságát az új üzemviteli és követelmények Kitapasztalatok figyelembevételével. közdarabok felhasználásával összetűnt, hogy a menetes állított hagyományos karácsonyfa nem felel meg az üzemi és a DKG gyakorlat igényeinek. Ennek alapján az NKFV új típusú monoblokkos (tömbösített) karácsonyfát alakított az OBF ki, melynek használatát jóváhagyta. A gyártás alkalmamegindult, az új típusú karácsonyfa üzemszerű zása megkezdődött. Az új típusú karácsonyfa birtokában elrendeltük a karácsonyfacserét valamennyi olyan, a termelésre kiképzett gázkúton, amelyek régi típusú, menetes karácsonyfával kítású
2.
voltak
ellátva.
1970-ben
41 kútnál
már
sor
került
a
kará-
1971 végére befejezzük. csonyfacserékre és ezt a programot 3. Megvizsgáltuk a gázkútkiképzés eddigi elveit és szempontjait. A vizsgálat során észlelt számos negatív tényező alapés NKFV illetékes szakemberei kialakították ján az OKGT a korszerű elveit. gázkútszerkezet alkalmazandó 4. Az NKFV szakembereikezdeményezésére az OLAJTERV nek bevonásával felfelülvizsgáltuk a gázkutak korábbi
színi berendezésének szerkezeteit is. Ezek szellemében az kialakítottuk a új típusú kútkörzeteket, majd elkezdtük termelésbe állított gázkutak kútkörzetének átépítését és 1971 végére be is fejezzük. 5. Az ellenőrzés és az hatékonyságának növelésére az NKFV a OLAJTERV kialakított egy korróziósebesség-mérésre, a korrózió mértékének és az inhibítorozás hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló közdarabot, amelyet minden gázkútkörzetbe beépítünk. A közdarabok legyártása folyamatban van, beépítésük 1972 közepéig megtörténik. 6. Figyelembe véve eddigi kísérleti tapasztalatainkat, amelyek szerint a a korrózióvédelem megépített berendezésekben biztosítható, megvizsleghatékonyabban inhibitorozással gáltuk ezen művelet végrehajtásának műszaki előfeltételeit. Ennek és az OLAJTERV a várható és alapján az NKFV
188
beszámoltunk. ismertetett három l. üzem üzemelési
módszer eredményeként periódusa több mint két(az eddigi fél évvel szemben), a
Ezen
a
minőségelő. Tanulmányozva védekezés a hatásos eszközeit, megállapítottuk, hogy a leghatásosabb és egyben leggazdaságosabb védekezés az inhibitoros védelem. Lényege: a védendő helyre adagolószivattyú segítségével juttatjuk el a benzines oldatát. A korróziókorróziógátló inhibitor fém védő anyag a védendő felületén jól tapadó, összefüggő filmet alkot, amely meggátolja a korrozív ágensek diífúzióját a fémfelülethez. Az inhibitoros korrózióvédő eljárást a fenti üzemben kikísérleteztük és nagyüzemi szinten meg is való-
(folytatás
Az eredményről, valamint a védekezési eljáinhibitoros továbbfejlesztéséről "Olajfinomítók korrózióvédelmének megvalósítása és értékelése" c. tanulmányunkban e lap 1970. évi ll. számában már sítottuk.
származó szervetlen
kísérő
figyelembe véve, kétféle alapmeglevő kútszerkezetcket típusú adagoló készüléket fejlesztett ki, amelyek legyártása, kútkörzetekbe valamint beépítése a veszélyesnek minősített 1971 végéig megtörténik. Valamennyi földgázüzemünkben megkezdtük a kéntartalom mérését és ennek alapján az esetleges kénhidrogén korrózió okozta szempontjából veszélyes pontok felül1972 közepére befejeződik. vizsgálatát. A program
Kísérlete/c l.
1971 február letsorozatokat Orosházán
óta
széles körű
laboratóriumi
és üzemi
kísér-
Szankon és végzünk Hajdúszoboszlón, és a gáz-előkészítési technoa leghatékonyabb típusának lógia szempontjából is legmegfelelőbb inhibitor és adagolási módszerének keretémegállapítására. Ennek ben SERVO-CK-340, SERVO-CK-323, HOECHST-l387, MAVEBIT-CCC és Baroid COAT-101 típusú vegyszerekkísérleteztünk
kel
különféle
a
gáztípusoknál.
A kísérletek
vannak. még folyamatban 2. A BUDALAKK-készítmények
felhasználásával a vezetéSzankon üzemi kísérleteket is végezkek belső bevonására tünk. a 3. Az alitált acélesövek használhatóságának eldöntésére TechMiskolci Egyetem Mechanikai Nehézipari Műszaki készített tanulmányt, amely a Borsodnológiai Tanszéke nádasdon alitálási alkalmazott technológiával készült acélcsöveket vizsgálta. Ezen tanulmány alapján e témakörben feltétlen a további kutatást szükségesnek tartjuk. 4. Az NKFV közös vizsgálatokat végez a küés az OGIL hőstabilitásának lönféle inhibitorok megállapítására. az üzemi körülmények figyelembevételével. 5. Az OGIL kutatásokat és az NKFV végez a glikolok és tekinkölcsönhatásának inhibitorok tisztázására, különös tettel a glikolregenerálásnál jelentkező hőmérsékletekre. elleni fokozott védelme 6. A karácsonyfák erózió és korrózió kísérleteink is folyaérdekében KATESIL védőbevonatos vannak. matban E rövid ismertetéssel próbáltunk képet adni az NKFV-né! egyúttal azt is, munkáról, érzékeltetve folyó korrózióvédclmi földgázipar előtt mennyi újszerű és meghogy a fiatal magyar fel már eddig is, és várhatóan váró oldásra probléma merült jelentkezni fog a jövőben is. Ezek megoldása alapos elméleti felkészültséget kíván meg a gázipar valamennyi szakemberétől. tekinthetünk a jövő Eddigi tapasztalataink alapján bizakodva is megfelelően bizonyítja, hogy intézelé, hiszen ez az ismertető és eredményeink is biztatóak. kedéseinkkel jó úton haladunk
Szolnok,
1971
április hó
Csákó Dénes okl. olajmérnök
(NKFV, KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ
4.
Szolnok)
(104.) évfolyam 6. szám 1971. június
GY
ÖN GY
LAJ
GALLOV
O S
PIROSKA,
1901-1971
1924-1971
Váratlanul,
történt földi elmúlása, miként serény és liangyamtmkája. A szürke hétköznapok odaadó szorgalmas munkása volt, akikről nem szól magasztaló ének, kitüntetés se ékesíti köntösüket, de akiknek kitartó, becsületes kis fogaskerék a bonyolult mechanizmusban munkája nélkül akadozik a terhes működése. annak gépezet, zökkenőkkel 7 Aldozatos és odaadó volt magánéletében is; nem azért adott, hogy kapjon is, de azért, hogy önzetlenül segítsen mindenütt, ahol erre rászorultak. Nemcsak tudatosan is önfelspontán halk
csendben
élete
volt
-
H
áldozó volt. GALLOV
PIROSKA bányász családból származott, s emberöltőnyi munkássága alatt a magyar bányászat számos munkaterületén, mindig a bányászok hagyományos hűségével állt helyt. Egyesületünk, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület volt egyik legutolsó munkahelye, ahol szakosztáis jó lélekkel lyunk és fiatal lapunk törekvéseit szolgálta. A Farkasréti temetőben l97l. április 8-án kísértük el utolsó O is minket mert kedves útjára, 5hangján mindig így üdvözölt mondtunk Neki szívvel szomorú utoljára jó szerencsét! H
LAJOS Őszinte részvéttel vettük a szomorú hírt: GYÖNGY okl. vegyészmérnök, a Kőolajvezeték Vállalat pb-gázfőosztályá21-én elhunyt. nak vezetője 1971. március és a MAV-takaAz ötgyermekes mezőgazdasági cseléd apa korai elvesztése után önerejére támaszkodva rítónő anya végzi vállalt iskoláit és mások gyermekeinek oktatásából, szünidőkben erős szívvel és szívós akarattal munkából képezi magát. az olajiparba kerül és laboráns, majd Még serdülő ifjú, amikor később Nagytechnikus lesz, előbb Bázakerettyén (1942-1943), kanizsán (1943-1948). a Műszaki 1948-ban felvételt nyer Budapesti Egyetem vevegyészmérnöki diplomát gyészmérnöki karára, ahol 1953-ban
B.
B.
,
-
-
SZAKOSZTÁLYI
HÍREK
Szakosztály-vezetőségi ülés
szerez.
előbb a Növényvédelmi Kutató Intézetben tuEzt követően (1953-1955), majd a Kőolajbányászati dományos munkatárs önálló kutató Tudományos Laboratóriumban (l955A1960). belül is ágával, ezen Megismerkedik a kőolajvegyészet minden és müanyagiparral. elsősorban a korrózióvédelemmel kérésére A Pest megyei Tanács elfogadja a Pest inegyei MűJátékáru és Tömegcikkipari Vállalat meghívását, ahol anyag, és tovább főmémöki beosztásban hasznosítja a tanultakat gyara(1960-1963). pítja szakisinereteit valamint Sokrétű tudással felvértezve, mély emberismerettel, tér vissza üzemi és üzemviteli az mint olajiparba, tapasztalattal az OKGT és Fejlesztési Főosztálya korróTudományos Kutató Számtalan ziós osztályának vezetője (1963-1967). tanulmány, kísérlet, újítás és módosítás f üződik eredményes tevékenységéhez. 1967 őszén kerül a Kőolajvezeték Vállalat pb-gázfőosztályának élére, ahol maradéktalanul hasznosíthatja és hasznosítja is üzemi és elméleti ismereteit, széles körű gyakorlatát. Az addig sok akadállyal és nehézséggel értéssel még több meg nem szintre A 297 t/nap küzdő pb-gázszolgáltatást korszerű emeli. szervezéssel 650 t/nap-ra növeli. kapacitást racionális palackozási és a dolgozóknak Üzemi rendet, fegyelmet teremt biztosítja munkához a zavarmindazt, ami a zavartalan elengedhetetlen: talan anyagellátást, a tartalék gép- és alkatrészbeszerzést, a munka Nevéhez fűződik zökkenésmentes, folyamatos ritmusát. élet kialakítása, mert vérévé vált, mert eleme volt az az üzemi emberekről való gondoskodás. kímélte energiáját és egészséNagyon sokat dolgozott, s nem gét. tőle gyászoló családja, barátail97l. március 26-án búcsúzott és az olajipar nak, tisztelőinek, munkatársainak dolgozóinak népesserege. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Kőolajvezeték Vállalat Nevükben saját halottjának tekintette. Legendi Sándor, a KVV munkaügyi osztályának vezetője vett búcsút a példás családapa, lankadatlan és szorgalmú munkás H
érző szívű vezető Emlékét
LAJOS-tói.
GYONGY
szívünkbe
zárva
-
mondunk
Neki
utolsó
jó szerencsét! Zll/(IIILVÍ Géza
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
4.
m4.)
ÖFfb/jwnl
6. szám
1971.
június
vezeKőolaj-, Földgáz- és Vízszakosztályának április 2-án Egyesületünk helyiségében ülést tartott. A ár. Szilas A. Pál elnökletével tartott megbeszélésen Binder Zoltán Béla, dr. Heinemann (titkár), Hollanday József; dr. Kókai János, Láposi Sándor, Majerszlqv Béla, Munkácsi Zoltán, Németh Patsch Pollok Ferenc, Ferenc, László, Szabó György és
Az
OMBKE
tősége l97l.
Tura A
Attila
vettek
részt.
szemben a tomérnöktovábbképzés eddigi rendszerével résztvevők igen különböző vábbképzésben részesült igénye és felmerült felkészültségi foka miatt kifogásokat rlr. Kókai János ismertette. A továbbképzés jövőbeli folytatásáról, esetleges átszervezéséről vezetőségi ülés dönt majd. egy későbbi A pályázati felhívásra beérkezett pályázatokat a Hajdú Lajos, dr. Kókai János és Munkácsi Zoltánból álló bizottság osztja szét a szakmailag illetékes bírálóknak. A szakosztály 197 1. évi 156 ezer Ft összeget kitevő költségvetéséből reprezentációs költségekre 10 eFt, jutalmazásokra 10 eFt. alkalmi munkák dotálására 5 eFt, pályadíjakra 25 eFt, külföldi utazásokra 30 eFt, külföldi vendégek költségeire 66 eFt, rendezmunkát vényekre 5 eFt, társadalmi meghaladó tevékenységjutalmazására 5 eFt használható fel. A helyi szakcsoportok költség-
-
vetése 40 eFt. A külföldi időre a Szovjetunióügyek intézését a huzamosabb ba távozott át, aki Győri Sándor helyett Szabó Györgyi vette részletesen ismertette az ez évben tervbe vett külföldi utazásokat, a született arról, hogy jelöltek neveivel. Egyhangú határozat egyesületi költségen csakis bizonyos idejű tagsági múlttal rendelkező egyesületi tag kiutaztatása A júniusi Moszkvábiztosítható. ban az tartandó 8. Kőolaj-Világkongresszusra egyesület hat küld ki. szakmai kontingens áll
tagot viai
A legintenzívebb cserepartnerünkkel, testvéregyesületíel ez évben összesen
a
jugoszlá-
200
napos
rendelkezésünkre. Csoport elnöke
A Dunántúli muna visszalépett, de értékes kásságát, mint az Országos Olajipari Múzeum igazgatója, a Tót/z Ferenc sem nélkülözhető helyett vezetőségben továbbra Trombitás és Földgáztermelő István, a Dunántúli KőolajVállalat igazgatója lett. A vezetőség elvben hozzájárult a szakosztály keretén belül életre hívandó Munkorűdclnzi munkabizottság megalakításához, Gót: Tibort bízva meg a vonatkozó előterjesztés benyújtására.
B. B.
189
És TECHNIKA
NYELV Latin
és görög szakkifejezéseinkről
éppúgy, mint a kőolaj- és földgázipar szakszókincsében technikai jelentős a ágazat szókészletében, rendkívül görög, latin és az újlatin (francia, olasz, román, spanyol stb.) a kőolajés földgázbányászakkifejezések száma. Míg azonban szat szóállomány alig szaknyelvében használt és ide számítható szónéhány ezer szóra tehető, a kőolaj-feldolgozó ipar szakmai a kémiai kincséhez tudományág milliós sorolhatjuk nagyságrendü szókészletének egy részét is. Ez utóbbi tudományágban és szervetlen vegyületek száma ugyanis a jelenleg ismert szerves megközelíti az egymilliót, s ha még iigyelembe vesszük azt is, elemnek vagy vegyületnek két, sőt három elnevehogy egy-egy kétmilliós hatalmas szókincs helyeszése is akad, az így kiadódó A többi
keretében szakmaírási kérdéseivel egy nem egy rövid ismertetés Felment bennünket ezen beli nem is foglalkozhat. kötelezettség Kémiai alól az a tény is, hogy az MTA Tudományok Osztálya A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai 1962-ben címmel kitűnő, csaknem egy Erdey-Gruz Tibor szerkesztésében háromszáz oldalas kiadványban rögzítette a tudományág elnevezéseit, és az egységes szakmai helyesírás megkönnyítésére a egészítette szabályzatot terjedelmes kémiai helyesírási szótárral ki. szakkifejezések Vizsgálódásaink e helyütt csak a technikai e szavak szorítkozhatnak, jó része helyesírására és használatára közös, ugyanis a bányászati és feldolgozási ágazat szókincsében és a két szakmai fogalomjelölő elemeivé ágazat nélkülözhetetlen vált. nyelvünkben Helyesírási szabályzatunk 265. pontja szerint számban vannak olyan általánosan elterjedt idegen eredetű nagy át más nyelvekszavak, amelyeket régen vagy újabban vettünk ből. Bizonyos mértékig még érezzük ugyan idegen voltukat, de gyakori használatuk, széles körben való elterjedtségük miatt már beletartoznak Ezek a közkeletíl idegen nyelvünk szókincsébe. szavak, másképpen jöuevényszavak, amik már megfelelő alakban illeszkedtek bele nyelvünk hangrendszerébe és helyesírásunk rendszerébe is. A tudományos műszóként használt jövevényszavakat magyarosan írjuk; példaként álljon itt néhány latin (abszcissza, aceti-
molekula, lén, desztilláció, ekvivalens, progresszív, refrakció, szeparátor, vákuum), továbbá görög (amorf, elektrolit, geológia, hidrofil, izokrón, logaritmus, metodika, paralel, pirolízis, szimmetria, technika, teleszkóp), Végül újlatin (ankét, brigád, bruttó, káder, karotázs, modell, nívó, primer, relé, garanciális, granitura, struktura, szonda, szortiment, zéró) eredetű szakkifejezés. A szabályzat 27l. pontja szerint a közkeletű idegen szavakban az idegen képzőelemeket (-ális, -áris, -átus, -ció, -ika, -ikus, -itás, -izál, -izmus stb.) mindig magyarosan írjuk: vertikális, kaniszintetikus, kapilláris, kandidátus, adszorpció, mechanika, de kevéssé ismert stb. citás, polarizál, mechanizmus Fontos, az szabályt rögzít a 272. pont: a közkeletű idegen szavakban előbb felsorolt idegen eredetű képzők előtt többnyire rövid magánhangzót írunk és ejtünk az alapszó vagy más képzős változat hosszú magánhangzójával szemben, tehát frakcionál (de: frakció), katasztrofális (de: katasztrófa), atmoszferikus (de: atmoszféra), aktivitás (de: aktív), plenáris (de: plénum), tipizál említhető (de: típus), germanizmus (de: germán). A kivételként
néhány
szó között
csak
elvétve
akad
a
technika
szókincsében
is
használt
kifejezés: aktíva, kollektíva; esztétika, atlétika; poétikus, utópisztikus; negatívum. A példaként felsorolt szakkifejezéseken kívül a műszaki nyelvben számos olyan összetett szó is van, amelynek elő- vagy utótagja, esetleg mindkét tagja idegen szó (furástechnika, techstb.). Egy részük szinte változnikusképzés, rezervoármechanika tatás nélkül került át vagy egészen csekély alaki módosítással valamely idegen nyelvből esetleg más nyelv közvetítésével szókincsünkbe. Más részük úgy jött létre, hogy az ilyen módon nyelvünkbe került összetett szó elő- vagy utótagját tettük újabb összetett szavak elő- vagy utótagjává (pl. -technika utótagú összetételek: elektrotechnika, híradástechnika, méagrotechnika, résteclmika, rádiótechníka, szerkesztésteehnika). Ide sorolhatunk -
_
l.
r.
radio- előtagú (és sugárzás jelentésű) összetételek közül is néhányat (radioaktivitás, radioizotóp, radiológia); ezek írásformáját ugyancsak a szabályzat 272. pontja határozza meg. A latin nyelvből átvett, nem közkeletű, csak bizonyos szakterületen használt tudományos szakkifejezéseket az idegen írásmód szerint írjuk és ejtjük (ad hoc, a posteriori, in situ, in statu technicus nascendi, terminus stb.). Az összetett mértékegységek görög előtagja mindig az egység nagyságrendi többszörösét jelenti: dekagramm (10 g), hektoliter (lO0 l), kilométer ( 1000 m), megapond (1 00 000 p); a latin a előtag viszont nagyságrendi hányadost: deciliter (0,l l), centigramm (0,0l g), milliméter (0,00l m), mikrométer (0,000 001 is nevezték, sőt a mikrométer m); ez utóbbit régebben mikronnak való készülék régebbi jelentésében kis hosszúságok mérésére neve is volt. ankét (Néhány éve egy kőolaj-bányászati egyik előadásában többször a elhangzott kilopond technikai egység kilopaund ejtéssel. Ez az erőegység szabványunk szerinti törnem az vényes megnevezése erőkilogramm angol pound [kiejtvez paund, jelentése font és értéke 0,45 kg] megfelelője, ill. nagyságrendi többszöröse, hanemalatin pondus szóból rövidített forma, és az egy gramm tömegnek megfelelő erőegység.) Köznyelvi és a műszaki szóhasználatban egyaránt elterjedt az auto(maga, önmaga, saját stb. jenetésű) összetételi előtag autokláv, automata, (autodidakta, autogejzír, autogén, autogram, az autoszifon). Ezekben előtag o magánhangzója mindig rövid, szócsonkításos míg az autó szó (az automobil formája) gépkocsi (autóbusz, autószerelő, jelentéssel mindig hosszú ó-val írandó autógyártás, azttóilt, autóverseny; memőazttó, sínautó, teherautó, törpeautó, versenyautó stb.). okoz zavart Sokszor főleg a megszokás és az egyező kiejtés miatt a gramm összetételi vagy utótagként a -gramm (tömegegység) és a -gram (írás, rajz) írásformája. Szabályzatunk az előbbihez hosszú mássalhangzós (gramm, dekagramm, milligramm, az rövid utóbbihoz mássalhangzós formát rendel kilogramm), Ez írásutóbbi nomogram, autógram, program). (diagram, formához azonban hozzá kell fűznünk, hogy a hasonló jelentéssel használt -gramma utótag is helyes, tehát anagramma, diagramma, stb. Valószínűleg a nyelvfejlődés paralelogramma epigramma, eredménye viszont, hogy a grammatika és a gramafon szóban az szótőból származó előtag írásformája különböző, de ugyanazon ez már nem tartozik a szorosan vett szakmai nyelvműveléshez. Többféle változatban használják a latin optimális (legjobb) a helyes optimalizál melléknév igei származékát: helyett gyakori az használata is. Másik hiba, optimál, sőt az optimizál forma a maximális hogy az optimálist felcserélik (legnagyobb) melléknem névvel, pedig a maximális mindig optimális! Ugyanígy a tolerancia írásban és szóban használnak, helyett tolarenciát a sőt kategória helyett nem egyszer katagóriát. Feltételezhetően a szabályos kiejtés alapján írnak elipszist és asszimetrikust forma trllipszis és aszimmetrikus helyett, bár ezt a hibát némileg enyhíti a szabályzat előírta paralel analógiája. (Nem lehetetlen, hogy a kőolajbányászatban és -feldolgozásban gyakran használt parajfn szó is helyesírásunk fejlődésének egy későbbi szakaszáalakot ban a kiejtésnek megfelelően parafa kap. A nyelv termékár meggyorsítani azzal, hogy sokan szctes fejlődését azonban már ma is parafint írnak.) a
-
-
-
-
-
-
A műszaki
szóhasználatban
is
gyakori
szónak
kaliber
-
-
-
Munkácsi
190
szak-
nyelvünkben több jelentése is elterjedt. l gy kalibernzérés a fúrószó lyuk(itt a kaliber lyuk átmérőjének műszeres ellenőrzése méretet viszont az üzemi szóhasználatban jelent), menetkaliber a menetidomszerek egyik fajtájának elnevezése (ez esetben a forma mérőeszköz neve a kaliber). Igaz, hogy a menetidomszer a szabatosabb elterjedésének szabványaink is így nevezik -, nincs azonban főképpen az szab gátat, hogy igei származéka alakulat annyira torz és erőltetett, hogy még (a menetidomszerez leírni sem volna szabad, nehogy hasonló "műszavak" alkotására mellett más jelentésösztönözze olvasóinkat), míg a kaliberez sel a kalíbrál alak is széles körben elterjedt.
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
4. (m4. )
évfolyam
6. szám
1971.
Zoltán
június
COIIEPKAHI/Iíl
I/I3
171. XuueA-E. Tom, ycToü-lnBocTn cTeHmc
AUS
nmKeHepBI-Hemnlnnkn: cKBamnn
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
INHALT
DEM Bonpocu CTp.
.
.
.
uexoB
TepmoT
KOIIOHH OŐCaLIHLIX
n
3T0
HDHBOLLPIT
CTaTLC
oöuxne
paccMaTpnBamTca
ql/IBOCTH
CTCHOK
CKBaMI/IHLI
CTBHC
n3nararoTcs1
CXCMaTI/IHHO
H
B
pa3pa6oTaHHBIx
B
paTopnblx
'
nanee
IIOCb
Zlna
Hanpmxcennü
onpenenennn
B
3eMnn cKBaxcnHa-Kopa B HoBon ynpyrocTn. TUIaCTOBLIM
Mexcny
Hpnaonnrcx Hna
Texnn-
BOTIp0CbI
K.
nHxceHep,
T.
Bnnnnne
H.:
Kamm-
CTaTbI/I
.
Crp.
.
oőparnrb
aBnaeTcn
182
BHnMa-
Hnü
B
OT
Koneőannn
naBneHnn,
cTarnHecKoro
naBneHna,
nednenacumenuocTn
B.
-
KaK
T.
n
3ana
no
npoMucno-
BaHvm
BoaMomnocTn
MCTOZIOB
mm
onpenenennn
no
pacnpenenennn
KoTopmü
raaonacumeHHocrn,
n3naraeTcn
MCTOJI
Hecbre-
nnomann
paunoHanBHoe ero
Ha
o6pa3uax
nopoli
BBLLCHMC
(bpoma
HOCTaBHFHOTCSI MeHeHnn
c
3ana.
ropn3oHTa cBeneHnaMn,
npyroro
n3
npnMe-
nnTepaTypBr
v
rona.
Il-p A. Eanaotc,
K.
nmIa-xnMnK,
X.
H.-./'I.
oőopynonaunn rasonslx posnn c npnMeHenneM nnrnönmpoa l/lnrnönropHaa samnTa oöopyaoBanna
3t1ep,
3aumTa
MnK:
.
.
nHm-Xn0T
cKBamnH .
.
.
.
.
.
.
.
.
razoBblx
.
Kop-
.CT]J. 170
.
-
öonee
arnM
n
TOLIBI nepnonnHecKoro
H. IÍÍAIOJZIHZ,
nnrnönTopa
xom
B
TIOCIICLIHCM
öonee
HBHHCTCH
CTaTbH
nsnararoTcn
B nopiunce HyŐIII/IKyCTCH
BonpocBI
CBSBI/I
pacHeTa
onpeccoBKn,
a
TaIOKC
no
TDYŐOHDOBOIIa, HOIIBCDFZICMLIX
B
c
.
.
.
.
174
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
oTnomeHnn nponnx roproqnx oHncTKa HCHCÍÍI nyTeM cxcnraHnn;
Moxcer
Koponco
(HocB
n
npnMeHaTBcn
npouecce
cHeT
cropo-
alcoHomnuecxnü
Ha
ykznbnsaeTcsr
n3
Tennoo6MeHHnKoB
n
Bo3ayx-ymeBonoponBI.
oHncTKn mm rnupaBnnuecKon TCHIIOOŐMBHHPIKOB.)
Dipl.-Ing.
yHOMHHyTHX
BHCJIPCHHFI
nHm-Mexannx: Besonacnocrb anempooöopynetbrerazozxoöunaloxueü npoMuumeuHocTn CTp. 177 0rHe- n B3pHBO0HaCHOCTb anexTpooőopynoBaHna, npnMeHaeMoro B xoae MecTopaapaöoTxn n axcrmyarannn n rasa poxcneHnü HetbTn Mencuynapozmblmn TpeőoBannmvxn n cneunnTepaTypon no oueHnBaeTcn pa3HoMy. IIOFI/HCCKOM OŐOŐLLIBJOTCH ABTopoM B xopomeM rxopnmce B03MO)I(HblC ncToqHnKn onacHocTn oöopynoBaunn n
június
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
der
Fragen .
.
.
.
.
.
.
.
S.
161
Verrohrens der ím Raum SzeSondcn verursacht die ged-Algyő niedergebrachten Anwesenheít Hüchtiger Schíchlen (,,rolliger" Tonmergel) Zufolge (les Nachfallens "rolliger" TonSchwierigkeiten. ihre und die Bohrlochwand Stabilitát mergel verliert dadurch treten Fulterrohrfestwerden und Bohrwerkzeugeinkeilungen auf. werden Allgemeine Fragen dcr Bohrlochwandstabilítát von untersucht. ,,rolligen" TonInfolge der Anwesenheit techmergeln ím Raum SzegedwAlgyő vorkommende beeinníschcn Unfálle, ferner die Bohrlochwandstabilitát kurz Hussende Faktoren werden behandelt. Die Verfasser nehmen zur Bestímmung der ím System die ElastíBohrloch-Erdkruste auftretenden Spannungen zwischen an. Sie erörtern den Zusammenhang zitátstheorie F ormationsdruck und Matrizenspannung ín einer neuartides petrostatischen Form. In Abhángigkeit Drucks, gen des Formatíonsdrucks, des hydroder Druckschwankung, Im
B
.
Tót/z:
Béla
József Hing/A-DípL-Ing.
Bohrlochwandstabilitiit
LUIPIHLI yHacT-
1971.
.
9%
rnnpaBnnHecKoMy
4. (1041.) évfolyam 6. szám
.
cnocoőoB.
PacHeT
CTp. oőcyncneHnn.
cncTeMax.
oxnannTeneü
cnocoö
cncTeM
cTaTBe
BbIUJB
cnyqae
no-
CCTCCTBCHHBIX,
cneuyromne: n
mbdoem, HOCTMFHyTBIÍ/Í3a
Me-
HyJblB,
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
.
Boanyx-Bona,
axcnnyaTaunn Hbl
MCIIBITaHI/ll-O.
aonamm
KOKCa
neannn
MarncTpanbHbtx
oueHKe
.
cnocoőm
yaanenne
CMCCHMI/I
BmcoKoro Ha aaBneHna TDYŐOHDOBOIIOB npoHHocTB. ncAHanmnpyroTcsI TpeŐOBaHl/IHno rnnpaBnnHecKoMy HbITaHl/[EO B cBsnn c őexTpyöonpoBonoB Ha npoHHocTB OTIaCHOCTBIO n TCXHHKO-3KOHOMHHCCKI/IM atixbencroM. no HpnBonaTcn peKoMeHaaunn npocToMy onpenenennm BeJInHnHBI
.
BbIcoKnM.
Tépöx, nHxceHepBI-Hednnnnlcn: Ha npouuocn nezbre- u rasonponouon
Marncrpanbnblx
B Heü
BBOZla,
B
OHPICaTL
TaKnx
B
aHvnoTponx-ublx
KoHaeHcaTopoB,
cnoxc-
nonyqnnn
A.
_
Hacronman
KOHTDOHH,
ycnneHHoro
pacnpocTpaHeHne
mnpoKoe
yaenbnbxn pacxon
TpeŐyeT öonee
nHrn6nTopa
xapaKecTecTBeHHmx
Ha
HOHBITaTBCSI
ncnmcocTn,
Tpyő Tpyőaannx
-
HeHpepLIBHLIÍ/ÍBBon Horo oöopynoaaHnn
KOHTnHcnn-
TCKyIIIEFO
I/bnaraembre
MO)KCT ŐbITb ocymecTBneHa Kopporsnn nepnonnnecKnM n HeHpCpbIBHLIM BBoaoM nnrnőnTopoB. 3aLLII/[THOFO ammexHm nocrnxceHna COOTBCTCTByIOILICIO Ta neoöxounMbrn o6BeM nHrnönTopa npn zxoőbtne l MnH. M3 ra3a COCTaBJIHCT Boane 10-1811, npn nepnonnHecKoM a npn 5-40 n. BBone HenpepBIBHoM
n
sarpynHeunn
IIDOMBHIIIIBHHOCTI/I.
cKBamnH
OT
Llpyroü cTopoHH
c
ncnoJIB3oBaHneM
c
BBITECHCHHH n
(baK-rop
n
IZIHeHÖJep-B. Hbépy/iu, nHmeHepbl-xnMnxnz B neqnenepepaöaTblnaxomeü peMoHTa nponumnennocm .CTp. 184 B CTaTbC n3nararoTcu cnocoöm, KOTOpLIC B aBTopaMn eme BeHrpnn noKa HoBBIe, TpeőyroT HCŐOIIbHJY/IX 3aTpaT Ha KoMapoMcKoM cpencTB, HecbTenepenpnMeHsnomnecH OHn B ŐOJIblHOÍ/Í cTeneHn paÖaTBIBammeM 3aBoz1e. ycKopm0": oöopyaoaannn, paőoTm no TeKymeMy peMoHTy B LLlI/IDOKO Hpl/IMCHHCMOFO nemrenepepaőaTblBammen
co-
npn
nonyqeHHuMn
nseecmoro
-
PeaynbTarbt
a
onpeaennemmx n
3J1eCB
xapaKTepa.
cocTosxHne
aTn
HTo
TO,
Hanexcno
,
pa3pa6oncn
nme
Bce
TaK
111151 UDOBCJICHI/Ifl
MenneHHo
MCXOIIHOC
nenbsa.
aBTopa
A1o0u-3. Cnocoőu
NI. n
aHa-
npn
HDHMGHHCTCH
cmnaTB
HCOIIHODOIJHBIX
TpeTl/Pí-
n
BTopnHHmx
npnMeHeHnn
paapaöorkn. ABTopaMn
BOÉMOXCHOCTI/I
naxoT
KOJUICK-
Hellb3íl,
yxce
BpeMeHn
TepncTnK,
ecnn
Kannnnnp-
CCTCCTBCHHBIX
aBneHne
TaKoro Haőnxoaenna Hpe3BB1HaüHo neücTByeT nppannoHanBHo,
pnpoBann
n Hm cocTaBneHnn npoexra pa3pa6oTKn yHpaBHCHMH Heoöxozznmo 3HaTB paspaőoncon Heqmirrbtx sanemeü MCCJTCJIOmm ycnoBnn HeqrreHacBnneHHocTn, ocoöenno
HbIX
n3
nponcxonnr
ponnpoBaTB
CTp. 166
uaunum
TOIILKO
cncTeMH.
He
MOLICIIH
npouecc
n.
31211,(bn3nK: Onpenene-
ropnsonra
aTn
cBenaHHmM
npouecca,
BPBYaJILHOIO
rnapo-
BaBHeHnH,
TBMHepaTypLI
3. F OMŐOLM, nHxc-HedHnHnK
cBoncTBaMn
no
KOHIIa
onpenensnach
o6pa311ax, oToöpanHmx TaK naőnroaaTb 3T0 TopoB,
naBnenna,
noKa3a-
KoTopmn no
coxpannnca
Ha
Hanpsmce-
neTpocTaTnHecKoro
coomomenne
HaKIIOHOM,
KpyTblM
BmTecHeHnn
cKopocTB
onpenene-
nm
BO3HPIKaIOIIII/IX
HanpaBneHnn
3aBncnMocTn
c
HBxMn
(bopMyna
naőo-
B
3KCHepHMCHTOB
yxaaaHnoe
BBHecHmomaa ŐHaFOHPI/IHTHBIMZ (basa npn nonoxcennn oHeHB ŐBICTpO,B nepBme BBHecHeHna nponecca oöpasoBana (bpom BbI-
(boTocHnMKaM MaTe-
HanpmKeHneM
npoBeaeHna
l/ICXOZLHOM
Tecnennn
3aBncnMocTB
(MaTpnKca). n
nnacToBoro
BHM
n
mm
oHeHB
MnHyTm
Teopnn
npnHnMaeTca
(bopMe oöcyxcaaeTcn
MaTeMaTnHecKan
BennHnHBI
őypsmasxcsx
cncTeMe
B
CTaTbC
IlaBHBHI/ICM
pnHcKoü noponm
H.
BHnMa-
peMoHTe.
TeKymeM
yCIIOBI/IHX,
moöoM
CKBmKnHBI.
KOB
nsnararomnü
pamen,
3a-
pemeHna
OcoőeuHoro
Ha B KOIIHCKTODC COOTHOLLICHVIC HOCTOHHHO cymecTBnnannn n Byromnx Kannnnapnux (bpoHTa BLITCCHCHHSI. B oaHopoaHux, MOHCIISIX rnnpomnnbnmx BmTecHeHnu,
yc-ron-
BOHpOCbI
panoHe CCFCJI-AIIDLÉ BCIICZIFIIPIHI/ICTBIX HaIII/[HMX OŐBaJTI/IBaFOHII/IXCH ZWCpTCIIEÍ/II, Ha qJaKTopm, BIIHHIOIHPÍC ycToüHnBocTB CTCHOK MecTo
nMeBmne
aBapnn,
Ime
Taroxe
Hne
Mama.
B
a
Haanaqennn,
HCJIBIO Hacroamen
nHcTpy-
CONTENTS
KondmrypauulormponraBmrecnenna
Ha
JIHpHOCTPI
THE
BKOHOMnHIIOCTB.
n
H-p ZZb. 3oxzmazz, ropHHn
npnxBaraM
öypnnbnoro
samnnnBaHnm
n
K
pa3nnHHoro LIIPITLI, yHnTBIBaH mm 3acnyxcnBaeT Kn 6e3onacHocTn
161
..
B panoHe B npouecce CKBZDKIAH HDOBOIIKI/I n KpenneHna B BBBBIBawTCH HannHneM CCTCJI-AIIHBÉ ocnoxcHeHnH cKBaxcnH rnnHnc-rmx OŐBaHHBEEOIJH/IXCH Meprepa3pc3e cKBaxcnH neü. BcnencTBne oőBana TIOCJTCILHPIX, creHKn
cTaőnnbHocTb
FROM
Laufe
des
Bohrens
und
191
statischen matísche
Richtung
Drucks, der Temperatur, usw. wird cine matheFormel zur und der Bestímmung des Wertes auftretender Spannungen gegeben.
Dípl.-Ing. Zoltán Gombos-DípL-Phys. mung von
Őri:
Viktor
Olsáttigung in der Schichtenfolge Produktionsangaben .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
aufgrund
.
.
.
.
S.
..
.
.
166
von und Leítung des Abbaus Erdöllagerstiítzur der Anwendung seten und besonders Untersuchung íst eíne Kenntnis der oder tertíárer Verfahren kundárer Eine Sáttigungsverháltnisse erforderlich. Methode zur der regíonalen Verteilung der Öl- und GasBestimmung sáttigung wird dargelegt, die bei der Analyse des Abbaus worden ist. Die der Schichtenfolge Zala schon angewandt mit aus der Fachlíteratur bekannten, Ergebnísse werden Methoden Daten míttels anderer erhaltenen verglicheií.
Zur
Planung
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
verwírklicht werden. tionsmethoden werden Zwecks Schutzwirkung Erzielung entsprechender l Million m3 Gas ím Falle für die Produktíon von perio10 bis 18 l des lnhibitors díscher Injektionen benötígt und ím Falle kontínuíerlicher lnjektionen 5 bis 10 l. eíne kompliDie kontínuíerliche Injektion beansprucht haben Deshalb zíertere Eínríchtung und erhöhte Aufsicht. sich trotz dem höheren speziüschen Ihibitorenverbrauch die períodischen Injektionsmethoden durchgesetzt.
Attila Török: FestigDipL-Ing. Imre Smolíng-Dipl-Ing. f ür KohlenwasserstoH-Fernleitungen. S. keitsherechnungen Die Verfasser publizieren Ihre Abhandlung um Gedanken Eine auszulösen. zu und Diskíissíonen Pestigerregen von wird Hochdruck-Rohrleitungen keitsberechnung und technischDie behandelt. Sícherheitsauswirkungen für die -wírtschaftlíchen Auswírkungen der Vorschriften werden Es wird ein analysiert. hydraulísche Druckprobe auf Bestímmung der Druckprobenwerte Vorschlag zur eíne einfache Weise und zur Schátzung der Lánge der der zu unterwerfenden Rohrleítungsabschnítte Druckprobe gemacht. der elektrischen DipL-Ing. Josip Puljíz: Über die Sicherheit ..S. Einrichtunígen ím jugoslawischen Erdölbergbau der ím ErdölDie Feuerund Explosíonsgefáhrlíchkeít elektrischen Eínrichund angewandten Erdgasbergbau internationale wird durch Vorschríften, bzw. durch tungen .
.
.
.
.
der
Gyáző Zoltán, Über
den
Kandidat Einfluss der
"Verdrángungsfront"
.
.
.
.
der
technischen Kapillaritát auf .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Wíssendie Form S. .
.
.
.
.
der ín der Lagerstüttc Der Beitrag weist auf das Verháltnis und der "Verimmer vorhandenen KapillaritütseíTektc drángtíngsfront" hin. ín f ür Laborversuche Verhéíltnis erschien Dieses verfertighydrophilen Verdrángungsmodellen sehr ten, homogenen, günstíg: die aus irgcndeíner Anfangslage ausgeíiendc Phaín den ersten Minuten des Verdréingííngsprozessc bildete ses eine verdrángende Front steiler Neígung. Die Phase steíler Neigung, nach einem über den behíelt díese Form Film bis zum die Prozess Ende, wcnn aufgenommenen von den Verdrángungsgeschwindígkeit einen spontanen, kapillaren Eigenschaften des Systems abhéíngígen Wert
annahm. kann auf aus natürlichen Díese Erscheinung Lagerstátten auf diese Weise beobachProben nicht mehr stammenden eine visuelle tct werden, da diese Modelle Beobachtung ist hier ausserArt nícht ermöglichen. Der Prozess solcher wírkt irratíonell. ordentlíchlangsam, und der Zeitfaktor nicht kann der Anfangszustand Anderseits zweckmássig werden. All díese Schwierigausgebildet und kontrolliert A
192
Anwendung
von
der
aus
Zoltán SclmeídlcrDípL-Ing. Mihály MzídiwDipLIng. Elek ín DípL-lng. György: Instandlíaltungsmethoden der Erdölverarbeitungsindustrie S. 184 Díe ín der Erdölraffíneríe Komárom lnangewandten die ín Ungarn als neu betrachtet standhaltungsmethoden, werden, werden geringen beschríeben. Diese Methoden Kosteíiaufwands der ín beschleunigen die lnstandhaltung der verbreítet Erdölverarbeitungsindustríe angewandten Masse. Einríchtungen ín hohem Dic behandelten Methoden sínd wíe folgt: von Röhrenerhitzcrn Entfernung des ín den Rohren und des brennbaren Rückstands abgelagerten Kokses mittels Verbrennung. Kühlern und WáríneReínígung von Kondensatoren, austáuschern mittels Luft/Wasser- und Luft/Kohlen.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
-
-
sjystemen en.
Díe durch Eínlcitung díeser werden kurz behandelt.
erzíelten
Methoden
Ergebnisse
éíé
József Híngl, Petroleum Eng-Béla Tóth, Petroleum Eng.: Bore hole wall stability problems p. 161 When drillíng and casing wells in the Szeged-Algyő reof loose layers ("rolling" gion the prescnce clay maris) ís As a result of breaking of "rolling" gíving troubles. clay maris bore hole waíl stabílíty is lost giving rise to casing stickíng and drilling tool jamming. General problems of bore hole wall stability are discussed. Technical accídents ín the Szeged-Algyő occurred region as a result of the presence of "roliing" cíay marls as well as factors inüuencing bore hole wall stability are descríbed. The authors consider the elastícity theory as adequate for earth's determiníng stresses originating ín the bore hole crust formation system. Relatíonship between pressure .
l 74
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
-
177
andiníatríx stresses tíon of petrostatic
pressure,
hydrostatic
pressure,
surge, matical
rections
on
production
with ín a. formation
is dealt
formula is given of arising stresses.
Zoltán Gombos, Determination
new
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
func-
a
pressure matheand di-
a
values
determining
Petroleum Bag-Viktor of oil saturation in the data .
etc.
temperature, for
As
way.
pressure,
Őri, Physicist: series
Zala .
.
.
.
.
.
.
.
.
based
.
.
.
.
p.
.
166
conditions is necessary for desigKnowledge of saturation ning and guídíng oil reservoir exploitatíon, especially for examíning the use of secondary and tertiary recovery methods. A method is given for the determination of regio-
wert.
schaften:
durch
Anregung, den
an
Díese Methode wasserstoiT-Gemisches. kann für die von Reinígung der Wasserseite Wármeübertragungsauch wáhrend des Betríebes angewandt wer-
Weise auf verschíedene beurteílt. die Fachlíteratur ín den Eínríchtungen und Díe möglíchen Gefahrenquellen werden ín eínem guten verschíedener Zwecke Betríeben zusaínmengefasst, auch die Wirtschaftlogíschen Aufbau Schutzmethoden werden líchkeít ín Betracht nehmend. Der Abschnitt über die sicherheitstechnischen behandelt. ist besonders beachtensBeziehungen der Instandhaltung
Dr.-Ing.
als die
.
der chemischen WissenDr.-Ing. Ádám Balázs, Kandidat Ecser: Korrosionsschutz László schaften-DipL-Ing. .S. 170 von Erdgassonden mittels Inhibitoren von mittels inhibitoDer Korrosíonsschutz Erdgassonden ren kann mittels Injekperiodischer oder kontinuierlicher .
dienten
Lagerstátte stammenden Gesteinsund Flüssígkeitsproben zuverlássig gcmessen werden können, zu beschreiben, wíe sích die "Verdránín so einem und anisotropcn gungsfront" inhomogenen natürlichen System verhéílt.
Bestim-
Zala
der
keiten
Kennwerten,
nal distríbution of oil and gas saturation which used for analyzing the Zala-series exploitation. arc with data obtained compared by other known from líterature.
182 Dr.
A'dám Balázs,
has been Results methods
Chemical
of Chemical Eng., Candidatc Corrosion Chemícal Ecser, Eng.: producing wells by inhíbitors p. 17 inhibitor corrosion of gas weíls can be perforprotection med inhibitor by ÍHÍCFHÚÍÍCHÍ or continuous injection
Scíences-Lászlá protection of gas
.
.
.
.
.
.
.
.
.
methods. obtain adequatc protective effects, 10 to 18 Iitres are of interneeded cu.m. of gas produced ín case per millíon mittent injection and 5 to 10 lítres when continuously
To
injected. Continuous ínjection requíres complicate equipínent and íncreased therefore methods intermittent attendance, have become more general, although involving higher specific inhibitor consumption.
Török, Petroleum Eng.-Attíla of hydrocarbon p. pípelines. This paper is intended to be thougth-provoking and stimulant. of high-pressure Strength calculatíons pipelines are
Imre
Smoling,
Eng.: Strength
KŐOLAJ
Petroleum calculations
És FÖLDGÁZ
4. (m4. )
.
évfolyam
6. szám
.
1971.
.
júni
