Véleménytétel 1 AJ 1 AJ 1 AJ 1 AJ

Véleményező (név, szervezet)

Véleménytétel időpontja

módja1

Fejér Megyei Kormányhivatal 2015. Népegészségügyi Szakigazgatási február 24 Szerve Fejér Megyei Kormányhivatal 2015. Népegészségügyi Szakigazgatási február 24 Szerve Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE)

2015. február 24 2015. február 24

1 AJ

2015. február 24 2015. február 24

Fejér Megyei Önkormányzat

2015. február 26

1 AJ


2015. február 26

1 AJ


2015. február 26

1 AJ


2015. február 26

1 AJ


2015. február 27

2F


2015. február 27

2F


2015. február 27

2F

2015. február 27

2F

2015. február 27

2F

2015. február 27

2F

2015. február 27

2F

KDT VIZIG Szekszárdi Szakaszmérnökség KDT VIZIG Szekszárdi Szakaszmérnökség

KDT VIZIG Szekszárdi Szakaszmérnökség

KDT VIZIG Szekszárdi Szakaszmérnökség

2F

KDT VIZIG Szekszárdi Szakaszmérnökség 2015. február 27

2F

Gaál ZoltánnéTolna Megyei 2015. Kormányhivatal Népegészségügyi február 27 Szakigazgatási Szerve

2F

Kővári László Nak Tolna megye


2F


2F


2F

Naszvadi Balázs Tolna Megyei Önkormányzat

2015. február 27

2F

Naszvadi Balázs Tolna Megyei Önkormányzat

2015. február 27

2F

Havasiné Tátrai Éva Fejér Megyei 2015. Kormányhivatal Növény és február 27 Talajvédelmi Igazgatóság

2F

Vélemény

Hangsúlyozottan fontosanak tartjuk a Velencei tó körüli helytelen csapadékvíz elvezetés okán a záporok idején a tóba bemosódó szennyezések megakadályozásra szolgáló intézkedésék kidolgozását, megvalósítását A keletkező szennyvizek elvezetés és tisztítása elsődleges prioritású a lakosság életminőségébnek javítása , a közegészségügyi szempontok érvényesítése és a környezet védelme érdekében így a vízgyűjtő területen a szennyvízcsatorna hálózat bővítését, a hálózatra történő bekötések elősegítését szükség szerint a szennyvíztisztítók rekonstrukcióját is rendkívül indokoltnak tartjuk. Megfontolásra javasoljuk a vízgyűjtő területen intenzív művelésű mezőgazdasági területen a növénytermesztés során felhasználható agrokémiai szerek kontorllásáát , szükség szerinti korlátozosást valamint az állatartó telepek trágyatároláásnak kezelésének és elhelyezésének szigórú ellenőrzését . A talajvizet érintő szénhidrogén szennyezés okán a kármentesítést mielőbbi megkezdését is szükségesnek tartjuk. Törvényi szabályozás kellene kialakítani hogy a kútfúrók csak hatósági engedéllyel végezhessék a tehékenységüket, és róluk a hatóság nyilvántartást vezessen. A kutak tekintetében a műszeres vizsgálatokra vonatkozó szakértői jogosultság jogszabályi meghatározásával és a műszaki ellenőri tevékenység megerősítésével segítse elő a rossz kutak számaának csökkenését. A Tolna Megyei Önkormányzat kezdeményezésére, a Somogy Megyei és Fejér Megyei Önkormányzat megkeresésével, a Sió vízgazdálkodási, turisztikai, víztározási „hasznosításának” korábbi javaslatai ismét a tervezés érdeklődésének középpontjába került. A régóta napirenden lévő javaslat több szakaszból áll, mivel a Kapos torkolatától a Dunáig, továbbá Siófok város térségében a Sió és környezetének állapotát más jellemzi, mint a Fejér megyei szakaszt. Természetesen a Séd-Gaja-Nádor-Kapos-Sió egységes rendszert képez. Egyetértünk a Séd-Sárvíz-Malomcsatorna, a Kapos-Sió vízrendszer revitalizációjának megvalósításával, továbbfejlesztésével. Ennek részeként fontos a Fehérvárcsurgó II. tározó tervezett bővítése. Hosszabb távon ismételten felvetődik a Sárréti Tájvédelmi Körzet területén a környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, turisztikai lehetőségek – az érintett települések bevonásával történő – „továbbgondolása”. E vízgazdálkodási területen található Fejér megye egyik jelentős, öntözés bővítésére, kiterjesztésére alkalmas mezőföldi öntözőfürt. Fontosnak tartjuk, hogy a Dunántúli-középhegységi karsztvíz - különösen ahol lakott területet veszélyeztet - vízrendezési, vízkárelhárítási, környezetvédelmi megoldási javaslatai a KEHOP pályázati keretei között hosszú távú megoldást nyerjenek. Fontosnak tartjuk a vízrendszer mentén levő vizes élőhelyek állapotának megóvását, hosszú távú védelmét, ennek érdekében a különböző célú területhasználatok során a természetvédelmi szempontok figyelembe vételét. Kiemelt feladat a jelentős szennyezőanyag-terhelések (pl. nem megfelelően tisztított szennyvizek, műtrágya, növényvédőszer-bemosódások …stb.) megszüntetése, megelőzése a szükséges technológiai fejlesztésekkel, környezetbarát ipari és mezőgazdasági termelési módok alkalmazásával. A belvízzel időszakosan, tartósan elöntött jelentős kiterjedésű területeknél célszerű megvizsgálni ezen területek kiváltásának lehetőségét (a jelenlegi hasznosítási mód áttelepítését a célhasználatra alkalmasabb területre) és lehetővé tenni a hidrológiai, hidrogeológiai adottságoknak leginkább megfelelő hasznosítását (pl. vizes élőhelyként, csapadékvíz-, belvíz-tározóként). Jelentős vízgazdálkodási kérdésnek tartjuk a Velencei-tó vízgyűjtő területén a bel- és külterületi bel- és csapadékvíz jelentős költségigényű rendezését. Ezzel egy időben hosszú távú megoldást kell találnunk a Velencei-tó vízszintszabályozására (pátkai, zámolyi tározó, Dinnyés-Kajtori csatorna), a partfalvédelemre és a Velencei-tó periodikus mederkotrására. Támogatjuk, hogy teljes körű legyen a vízgyűjtőterületen a szennyvíz gyűjtése, tisztítása. Tudományos igényű monitorozást kíván a többszázezer köbméter éves termálvíz tóba juttatása következményeinek megállapítása. Egyetértünk a termálkarszt egységes hidraulikai rendszerként való kezelésével, a monitoring rendszer kiépítésével. Fontosnak tartjuk a tó és környezete értékes, egyedi élővilágának, ökoszisztémájának hosszú távú védelmét, ennek érdekében a tó és környezete turisztikai, sport és egyéb célú hasznosítása és a

Fontosnak tartjuk a Szent László-patak Bicske térségi időszakos többletvízből eredő károk megelőzését, a tározókapacitás bővítését. A Váli-víz mentén a bel- és külterületi vízrendezését különösen Vál, Kajászó és Baracska térségében. A dunai kavicsterasz parti szűrésű érzékeny vízbázisa (az Ercsi parti szűrésű vízbázis, az adonyi tartalék vízbázis, a dunaújvárosi Szalki-szigeti) Fejér és Pest megye számára kiemelt jelentőségű értéket képez. Az árvízi kockázat csökkentésére megtett intézkedések a Duna projekt eredményeként jelentős változást eredményeztek. Kisapostag térségében indokolt ennek a programnak a folytatása. Dunaújvárosban a középés hosszú távú tervekben a Duna medrét és környezetét jelentős mértékben érintő beruházásokat tervezünk: a multimodális csomópont, benne a teherforgalmi kikötő; ill. a személyforgalmi kikötő, amelyet alkalmassá kell tenni a nagyobb méretű turistahajók kikötésére és a környék értékeinek megtekintésére. A dunaújvárosi, kulcsi, rácalmási, ercsi partfalroskadás elleni védekezés komplex, integrált tervezést, településrendezést és vízrendezést igényel. Mindennek alapja a Duna mederfenék-állapot, a fősodor vonal és a becsatlakozó vízfolyások állapotának rendezése. Jelentős ökológiai értéket képviselnek a Duna és holtágai mentén levő vizes élőhelyek, szigetek, árterületek, ezért kiemelt figyelmet érdemel állapotuk, kiterjedésük, biodivezitásuk hosszú távú megóvása, javítása, gyarapítása, az ökológiai vízigényük biztosítása. Duna mederfenék süllyedésre változásra hívja fel a figyelmet mert ez sok következménnyel jár nem csak a Kisalföld térségében hanem Fejér megyében is. Ha igaz az a feltételezés hogy 2 m süllyed a mederfenék kihatással van a hajózhatóságra. Az ivóvíz szabványos megfelelésének a kérdése különös tekintettel az ammónia és arzén mentesítésre de vannak olyan területek ahol a mangán és vas értékhatárt meghaladó mértékű szennyezésekkel is számolni kell. A megyében még legalább 8 + 5 település érintett hogy ennek a feltételnek meg tudjunk felelni nem csak ideiglenesen de hosszú távon is. 2000 lakó egység alatti települések szennyvíz kérdése is problémát jelent. A megyei szerkezeti tervezés szabályozásban és a helyi HÉSZ -ben el kell különíteni azokat a településeket ahol a regionális szennyvíz tisztító rendeszerekhez való csatlakozás megoldható ugyanakkor ez ettől távolabb eső főleg az 1000 lakos alatti települések esetében a helyi szabályozásra kell visszatérni. A Duna medrének süllyedését ami Tolna megyét a Paksi Atomerőmű jelenléte miatt erőteljesen érinti. Kiemelt fontossággal kell ezt a problémát kezelni. Az anyag érintőlegesen említi a Paksi Atomerőművet de ma már ismert a Paks II bővítésére vonatkozó elképzelések és ez még hangsúlyosabbá teszi ezt a problémát a meder mélyülést. Ha a Duna mederszabályozásával a valamikor megtervezett Kajszi vízlépcső megépülne akkor Ebbenesetlegesen a térségben Paks kicsit IItöbb hangsúlytsem kellene fektetni vízgazdálkodási szempontból a Tolna megyei Dunai bővítésénél kellene a hidegvíz csatorna meder mélyítését beütemezni. holtágakkal kapcsolatosan. Örömteli dolog az, hogy megnövekedtek a mezőgazdasági célú vízhasználatok, amelyek egy része a holtágakból történő vízkivételre hagyatkozik. Viszont úgy érzékeljük, hogy azzal nem foglalkozik senki hogy, a holtágakban rendelkezésre álló vízkészletekből kielégíthetőek e azok a vízkivételi igények amelyek az öntözésekhez jelentkeznének. Sió és a Nádor csatorna mentén lévő öblözetben a balatoni vízeresztés során a megemelkedett Sió vízszint ugyanúgy problémát okoz mint a Kapos belvízöblözetben és a Szekszárd Bátai belvízöblözetben. A tározási kérdésnél az elhangzott hogy a depónia magasítások nem jelentenek végleges megoldást. A Kapos árhullámának levezetése során évekkel ezelőtt már felmerült annak a kérdése Sióagárd alatt célszerű lenne egy tározót építeni Tolna megyében is mert a Baranyaiak már megépítették az árhullámok levezetésére és ami esetlegesen más célú felhasználást is lehetővé tenne. A termálvizek felszíni vizekbe történő bevezetése külön jogszabályi szabályozást igényelne.

A sárközi polgármestereknek kiemelt problémája a belvíz kérdés. A sárköz vízelvezetésen fejlesztését elfogadta a megyei területfejlesztésként a megyei önkormányzat. A szennyvízzel kapcsolatban amikor azt határozzuk meg, hogy minél több helyen veszesük el legyen csatornázás és szennyvíztisztítás ez nyilván ellent mond ha az élővizek szennyvíz eredetű szennyezését vizsgáljuk.

A termál vizekkel kapcsolatban amit hiányoltam, hogy Pakson elkészült tavaly a Balneo terápia egy új termálvizes kút ami azóta gyógyvízzél lett nyilvánítva, Bonyhárdon elkészült egy új élménystrand ami szintén egy termálkúttal üzemel. Ezek a létesímények nem szepelnek a felsorolásban.

A felszíni élővizekkel kapcsolatban amit hiányoltam az az hogy a felszíni vízhasználatoknál van fürdővízhasználat. Ami most már országosan külön nyilvántartással rendelkezik az országos tisztiorvos hivatalnál és a megyei intézeteknél erre van egy adatbázis a vízminőségekre fürdővízminőség szempontjából. 2014 novemberben történő a leendő erőmű területen (Paks II.) történt bejáráson a vízügyi tervezők azt mondták, hogy kis vízállásnál nem elkerülhetetlen a ráhatás az ivóvíz kitermelésre. Ezt a hatást is vizsgálni kellene.

A Sió és a Kapos vonatkozásában ugyan általános de nagyon fontos észrevételem szennyező források tekintetében én nem érzem hogy kellő súllyal jelenne meg a mezőgazdasági szennyezés ugyanakkor ma már egy meghatározó szennyező forrásról beszélünk. A szekszárdi élményfürdőt sem látom a felsorolásban és ezt is érdemes lenne beemelni az anyagba. Az utóbbi években éppen hogy csökkent a mezőgazdasági eredetű szennyezés a nitrát rendelet bevezetésével 27 és 59 rendelet bevezetésével a mezőgazdasági termelő a felszín alatti vizek védelemében számos feladatot kell hogy végezzenek és betartanak és minden évben erről a nitrát jelentés formájában számot is adnak. A nagyüzemi állattartó telepek most már csak környezeti hatásvizsgálattal létesülhetnek rendszeres vizsgálatokat végzünk a hígtrágya elhelyező területeken a szerves trágya felhasználás le lett csökkentve a nitrát érzékeny

Válaszadó2 (név, szervezet)

Válaszad ás módja3

Tóth Sánor Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság

F


F


F


F


F


F


F


F


F


F


F


F


F


F


F


F

Válasz

A válasz Elfogadása4

A Duna süllyedést nyilván vizsgálni kell ez országos vízgyűjtő gazdálkodási tervben szereplő probléma. Onnan ez az alegységi vízgazdálkodási tervekben szerepelni kell.

B

Az ivóvíz minőségi kérdés csak részben tárgya a vgt tervezésnek a vgt a vizek jó állapotának elérését szolgálja

A szennyvíztisztítás is örök téma. A Paksi Atomerőmű ügye azért lángolt fel mert most adta be az elvi vízjogi engedélykérelmét az MVM és most szembesülünk azzal hogy milyen problémák lehetnek természetesen ezt a Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsnak ezt kiemelt problémaként kell hoznia a Paks II.-őt.

B

Nagyon fontos kérdés az öntözővíz kérdése és a természetes vízkészletek kihasználhatósága.

Egyetértünk

A termál vizek visszavezetése is országos dolog és ezzel országos szinten kell foglalkozni.

B

Köszönjük a tájékoztatást az adatbázissal kapcsolatban biztosan hasznát fogjuk venni.

A Paksi Atomerőmű ügye azért lángolt fel mert most adta be az elvi vízjogi engedélykérelmét az MVM és most szembesülünk azzal hogy milyen problémák lehetnek természetesen ezt a Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsnak ezt kiemelt problémaként kell hoznia a Paks II.-őt.

B

A válasz Helye5

O,R,A

R

A

A

R

Véleménytétel 1 AJ 1 AJ 1 AJ 1 AJ

Recommend Documents