.~,","",,,",,,"_.-,-, __"''''
~--------..--- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~-- -.....-- -''-~'''''''''''_,IO".•.
KÉPES
GOMBA
az Aggteleki-karszt
fajainak
KALAUZ megismeréséhez
Kedves Természetbúvár Barátunk! Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték.
Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny, de értékes és izgalmas vidékén!
Az Aggteleki-kaszt minden élőhelyén találkozhatunk nagygombákkal. Legnagyobb faj- és egyedszámban a savanyú, nedves élőhelyeken fordulnak elő, így például az Aggtelektől délre található Kavicsháton. Szintén gyakoriak a gombák a gyertyanos-tölgyesekben, bükkösökben, telepített fenyvesekben és az üde gyepeken, legelőkön. Ritkábban találkozhatunk velük, de előfordulnak a szárazabb erdőkben és gyepeken, a mocsarakban, a kevésbé intenzíven művelt szántókon, sőt a barlangokban is.
Hogyan segíthetjük a gombák védelmét?
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra hogy a Gombakalauz nem alkalmas az ehető és mérgező gombák nagy biztonsággal történő elkülönítésére, inkább azzal a céllal született, hogy betekintést nyerjünk e hihetetlenül változatos és sok érdekességgel kecsegtető világba. A súlyosan mérgező gombákat a fajnevek mellett jelöltük, ám ez nem azt jelenti, hogya többi kivétel nélkül ehető, lehetnek közöttük nyersen vagy bizonyos életszakaszukban mérgező gombák is.
A hazánkban előforduló gombák közül 35 faj élvez törvényi védelmet, de a szakértők szerint több száz veszélyeztetett. Természetvédelmi szempontból a legnagyobb problémát a gombák élőhelyének fogyatkozása, elszennyeződése jelenti. A gombák is eltűnnek egy területről, ha a velük szimbiózisban lévő fafajok eltűnnek. A hazai erdőkben egyre rosszabb a helyzet, mert gyakran táj idegen fafajokra cserélik le az őshonos fajokat. Elpusztult, kidőlt és korhadó fák nem maradnak az erdőben, pedig nagyon sok gombának ez az élőhelye. Megritkulásukban fontos szerepet játszik még a környezetszennyezés, az urbanizáció. Fontos megemlíteni, hogy a rendszeres, nagy tömegben történö gyűjtés is károsíthatja a fajokat. Ahogy a hajtásos növényeknél, a gombáknál is előfordulnak olyan fajok, melyek eredetileg nem éltek a területen, hanem emberi közvetítésre kerültek oda. Egy tipikus példa erre a tintahalgomba, mely az Aggteleki-karszt déli részén egyre jobban terjed. Nemzeti Parkunk egyik fő feladata a tájra jellemző élővilág és élettelen természeti értékek megőrzése. Kérjük, Te is segítsd munkánkat azzal, hogy megkíméled a Karszt gazdag gombavilágát, hiszen ez közös felelősségünk!
sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare) lombos és fenyőerdőkben, korhadó faanyagon, júniustói novemberig Mérgező
szürke selyemgomba (Amanita vaginata) nedves lombés fenyőerdőben ~-.1r.\ll>'Jlf''''
kerti tintagomba (Coprinus mícaceus)
tavasztól őszig.
lomberdőben, kertben, útszélen, tuskókon, vagy eltemetett faanyagon, tavasztól őszig
A kalap szürkés, a tönk és a lemez fehér
A tönk galléros
A tönkön csak bocskor van, a spórapor fehér
lA termőtest korhadó! szerves anyagon I I nő, a fátyol a kalap I iszélén csipkésen I marad meg, a kalap I hosszan bordás, : a spórapor barna, a termőtest hamar elfolyóSOdik
f-ooI.---"I1~--lIIIIIji
!
A termőtestek rendszerint egyesével nőnek
A termőtesten gallér és bocskor is található
retekszagú kígyógomba (Mycena pura) lombos és fenyőerdők talaján, júniustói októberig Mérgező!
/------------------------------\. Az egész gomba I
A termőtesten bocskor nem található
gyilkos galóca (Amaníta phalloides) általában lomberdőben, nyártói őszig Halálosan mérgező!
A spórapor sötétbarna, a kalap és a tönk fehéres, finoman pelyhes
nagyspórájú csiperke (Agaricus macrosporus) réten, erdőszélen, júpiustól októtJeri,g
" . ,"-. ;:"
..,..;..! •.•
,~
A spórapor fehér, a kalap zsindelyszenien pikkelyes, gallér gyúniszeni, eltologatható
I
ibolyaszínű és retekszagú
_--------------------------~.
r.-
j
'~ ..
GALAMBGON
büdös galambgomba (Russula foetens) erdőben, a síkvidéktől a magashegységekig, júliustói októberig Mérgező!
nagy ozlábgomba (Macrolepiota procera) erdőben, erdőszélen , utak mentén, júliustói októberig
sárga gereben (Hydnum repandum)
sötét trombita gomba (Craterellus cornucopioides)
hegyvidéki lombos és fenyőerdőkben , jún iustól októberig
savanyú talajú erdők alján,
~i~:t
lombos és fenyőerdőben,
• r.~;~±;~~~,tól Októ~,,'~mj_, rA termőtest feketés,1 ! erősen tölcséres, ! trombitaszerű
! a kalap egyen-! ! lőtlenül domború, i hullámos szélű i
!
nyálkástönkű pókhálósgomba
erdőkben.
r:;~t~1
!.:
!
kissé tölcséres, ! kajszibarack illatú!
!
!
~~[-~--f~~~~
:
ff~:~~i~~i;~;::;
!
r A termőtest sárga,
:.
:
L:A~l~:~~l __At~;;r:~J.EI&! L_~'~'h~'.'_) O i~-'~fiJ (-A~;~;!
~
vagy nyálkás,
;
II!
l~~",~'~~)
burokmaradvány ~'
('---~-~~;~~-~~~~~~-'1 ......,
~A
BAK
domború
A termőréteg
1
(;~~rmő~~;~~-~~~~'j j burokmaradvány !
!
~]~~ /__~ ~~I~~ ~~ _ :_-_n--_
.
!:
kalap ellaposodÓ,~ tÖlcséresedő,' f h' :er:~,
t::~~~;i
j i \.~._---------------------)
!
i :
A termőtest csoportosan nő
~
im!
:
\.
A lemezek a tönkre lefutnak
~ i !
O
i i
A kalap tölcséresedő, m:~~r:::~:~~~dV
-,------------,--------------' -----------------------------~' i j
pattanva törik,
i TEJElŐGOMBA'K :
i
folyik belőle ! \,------------------------j
1 erdőben fordul elő
i
elvékonyodik, erősen bordás,
1
!
_.....:.,.."-=:'t~~j árvégű fülőke (Collybia fusipes) lomberdőben, gyakran tölgytönkökön, júniustói októberig
L"~~~ narancs- i
1 sárga, erdei fenyő
(---~-;~~~ -;~;~;~-~.j j
,,---------------------- ----~
i A tejnedv
rizike tejelőgomba vagy ízletes rizike (Lactarius deliciosus) kéttűs fenyők alatt és elegyes erdőkben, ősszel
j
0=
m
~~'~~~~~·~~~~~~~~~··l""'''.-i':~~~~~~~t~di~: ..~.~~~~) i
= a válasz nem
i
rész szivacsos, akalapszerű termorész termőrétege
i ! i
a válasz igen
i i
ízletes
i
kucsmagomba
(Morchella esculenta)
réteke~~l~~~~~~
erdei
,_r~~':~:'~'::~i~;;
szömörcsög
(Phalius impudicus) erdőben, erdőszéleken júniustói októberig
r
(.-
i: A termőtest belül együregű. a
':
kalapszerű rész i kucsmához hasonló
A termőréteg a kalap alsó részén! helyezkedik el. ~ lemezes. csöves pórusos tüskés i vagy ráncos
i
\
szerkezetű ,; ...........,..............
i.
--
"
i
egyenetlen. vagy i igörbült la~o,kból áll.! A termoreteg a i i kalapszerű részen i felül-kívül ifA hely~zk~dik el
!
i
i
__,
i
~ .. ~.~.~~.~.~.~.~.~
J
fm )
!
i
! !
:
1~ k~la~sze!ű rés~ ~l igodroktol. rancoktoli O
...--
-,
- ..-
belül több üregű, a
1
i i
kalabP~lzerűlréslz sza a yta anu
~ i
(HeivelIa crispa)
!
ráncos. gyűrött
!
lombos és elegyes erdőben, augusztustói októberig Mérgező!
i
)
termőtest
i
fodros
\~._----------------------------) l'----------------------------\
_i
(----------------------------.~
(------------------------.~
:=~ ~~~f:~:ik~ r·.... (\·.f. ·)\.............. ..-.----' A termőréteg
!
csöves,
pórusos
A kalap
~
!
)
féloldalas.
papsapkagomba
A kalap nem
~i
kajla.~!
féloldalas.
i,.._. i
••
TINÓRUGOMBAFÉlÉK
i_'~~~'~J
l.. :!
i.
i
m~j~:;!!~~~~ó. .:!.:-·::Ab~a~r·s:o~n·:y-~o:s~.;~~ .... '.·.:i
:.:i
lédús-rostos. fiatalon vörös' level ereszt
i
i
.'i körbefutó sávoktói '.i tarka
i
i
;:.::~
..
,
~:~:~;~:~~~~:
....
iii~~~~:~; .... ·.l .
\:.:!
pata,. alakú. -- ---.".
.:!...
_k..ba.'_zé __ p_e_n ...d..barna U••Z.z. ad..t.•..... kalap
A tönk feketén pikkelyes. a kalap vörös
:!.
bükkfatapló
(Fomes fomentarius) májgomba
(Fistulina hepatica) tövén, tuskójan.
lombos fákon, főleg bükkőn, ritkán fenyön, egész évben
holt tölgyfák
júliustói szeptemberig
vörös
érdestinóru
(Leccinum quercinum) lomberdőben, főleg tölgyek alatt, nyártói kora őszig
ízletes
vargánya
(Boletus edulis) lepketapló
(Trametes versicolor) mindenféle élő és holt faanyagon, egész évben
lombos és
START
A gomba termőteste •.•• gömbölyded, körte ' alakú, rövid tönk i előfordulhat '
A gomba termőteste kalapszerű és tönkszerű részre különül. A tönk ritkán hiányozhat, ekkor a termőréteg csöves szerkezetű
A termőtest pohár i alakú, belül csíkos, a pohár alján jól látható a korong alakú termőréteg
i i
i
r-..-~
röt csillaggomba
A külső burok csillag alakú lebenyekre hasad
A termőtestet kettévágva
a termőréteg fehér, vagy érett állapotban barna
(Geastrum
rufescensJ erdők talaján, júliustói októberig
4r..-------.••.. PÖFETEGFÉlÉK
csíkos pohárgomba ,...-----------------------------~,
(Cyathus striatusJ földre hullott korhadó faanyagon, júliustói novemberig
f
A termőtest legfeljebb 10 cm átmérőjű
A termőtest ilO-50 cm átmérőjű '.,--------------------------
'i
A külső burok letörölhető világos tüskékből áll
barna csészegomba (Pezize badiaJ erdőkben, nedves, fatörmelékes talajon, nyáron és ősszel
bimbós pöfeteg (Lycoperdon per/atumJ erdőben, erdőszélen, júliustói októberig A termőtest szabálytalan fül alakú, kocsonyás
júdásfülegomba (Auricularia auricula-judaeJ élő lombos fák elhalt részein, ritkábban rönkön, egész évben
óriás pöfeteg
--
(Langermannia giganteaJ erdőszéleken, ritkás erdőkben, C:C-"-"",,,,, bokron-füves
#.
.. ?'
nyeles áltrifla cifra korallgomba (Ramaria formosaJ lomberdőkben, főleg bükkösökben, júniustói októberig
.:f~_ . ...
(Scleroderma verrucosumJ erdőkben, erdőszélen , júniustói októberig Mérgező!
i
p/,'
helyeken, nyáron és kora ősszel
~~------------------------------------------------~\
I
,
!
.
HOGYAN FOGJUNK HOZZA A GOMBÁK HATÁROZÁSÁHOZ?
, I
MI MICSODA?
j
!'----------------------------------------------------, i
Bazídiumos gomba: Nevét a termőrétegben bazídiumokról,
A kalapos nünk,
gombáknak
ha pontosan
szempont, milyen
szeretnénk
hogy egy-egy
növények és milyen
mintázat,
hogy van-e
van? A termőtestet hogya
gallérja.
színű a spórája? elszíneződik-e
figyelembe
gombák
mellett
része azonban
vagy vegyszerek
tí-
látható
álszövetes szerveződésű termőtestek
részén, az ún. termőrétegben
alakulnak
ki.
alján lévő
(lásd burok).
Burok (Velum): Egyes kalapos gombáknál
borítja a termötestet.
A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor. Cortina: A kalap széléről lelógó fátyol vagy pókhálószerú függelék.
szaga
Gallér (Annulus): Egyes kalapos gombák tönkjén, általában a felső részen lévő burokmaradvány
elmondcsak
re adott
nagyméretű,
burokmaradvány a
vagy ereszt-e
vétele
jelentős
vizsgálattal
Milyen
elhelyezkedő
Bocskor (Volva): Egyes kalapos gombák tönkjének
milyen Milyen
I
vagyis azokról a csak mikroszkóppal
meghatározott
Milyen
ezeken
vagy nyálkás-e?
megtörve
Mindezek
roszkópos alapján
Milyen
a többnyire
nő,
vagy magánosan.
bocskora,
pikkelyek
pusú a terrnőrétege?
ható,
csoportosan
élőhelyen
I
sejtekről kapták, amelyekből a spórák kialakulnak. A bazídiumok
őket. Fontos
milyen
színű a kalap és a tönk,
vannak-e
tej nedvet?
meg kell figyel-
meghatározni
gombafaj
közelében,
Meg kell figyelni, alakú
sok tulajdonságát
I
Gleba: Zárt termőtestű
mik-
gombáknál
(lásd burok). található spóratermő
bazídiumtömeg.
reakciójuk
Hifa: A gombák testét, szaporítószerveit
határozható.
Kalap: Egyes bazídiumos
felépítő sejtfonál.
gombák termőtestének
felső,
kalapszerú része. A kalap fonákán található a termőréteg, Kiadványunkban gombák
a térbeli
külső, jóllátható
határozó bélyegei
mentén
alapján
haladva
juthatunk
a
itt képződik a spóra. Micélium:
el az
Hifaköteg, a gombahifák
Mikorrhiza:
adott gombához.
kölcsönösen I
,---
előnyös kapcsolat.
Pórus: A csöves termőrétegű
------------------------------------,
\ I
I I
Spóra: A nagygombák
Ne szedjük le a gombát,
Termőréteg (Himenium): rétege. Típusai:
ha nem akarjuk elvinni, értékteleneket!
penészes, kukacos példányokat
Élő szervezetek kölcsönösen A termőtestnek
Az öreg,
mégis gyűjtünk
ne tépjük, hanem óvatosan
~
tekerjük ki, a földben maradt micéliumot pedig takarjuk be avarral, földdel, hogy ne száradjon ki. A gombagyűjtés
legfontosabb
őrzött gombát fogyasszunk. használjunk, mőtestet
könnyen
nyersen gombát. A fejletlen
a méreganyag
le. Lehetőleg
Kisgyermekeknek
kosarat
be és ne törjön
összetéveszthetjük
Egyes gombákban során bomlik
pórusos
szabálya, hogy csak ellenA gombagyűjtéshez
hogy a gomba ne fülledjen
össze. Ne fogyasszunk
előnyös együttélése. a spórákat létrehozó
hagyjuk a helyükön, sok
spórát szórhatnak még szét. Amennyiben gombát, akkor a termőtestet
főleg
a csövek nyílása.
porszerű sza porítóképlete. Szimbiózis:
fel a számunkra
gombáknál
ivaros vagy ivartalan úton képződő finom
A gombagyűjtés szabályai
ne rúgjuk
összessége.
A gombák és a növények gyökerei között kialakult
csak alapos főzés
kerüljük
ezeket a fajokat.
és érzékeny gyomrúaknak
a gomba, de nagy mennységben
ter-
más fajokkal.
megárthat
mindenkinek
nehezen
emészthető.
Termőtest: A gombák szaporító képletei, melyek a spórákat termelik. Tömlősgomba: Nevét azokról a törnlószerű sporangiumokról, ' az aszkuszokról
kapta, amelyben
A tömlősgombákban termőrétegbe
a termőtestek
nyolc spóra helyezkedik
és általában mikroszkopikus
méretűek.
Tönk: Egyes bazídiumos gombák termőtestének általában hengeres része, melya
alsó,
kalapot tartja.
Mit kell tennünk gombamérgezés esetén? Értesíteni kell az orvost, vagy súlyos esetben a mentőket. Azonnal
Alsó részén bocskor, felső részén gallér alakulhat
hívjunk mentőt, ha a mérgezés tünetei az elfogyasztás
Kalapos gombák fejlődési stádiumai és felépítése.
után több mint 12 órával jelentkeznek.
A mérgezettet
meg kell hánytatni, hogy minél több méreganyag ürüljön ki a szervezetből. A hányadékból rnintát kell venni és az orvosnak átadni. Keserűsót vagy orvosi széntablettát kell beadni, me ly közörnbösíti a mérgek egy részét. Meg kell kérdezni, hogy más evett-e a gombából, másoknál
később jelentkeznek
mert lehet, hogy
a tünetek.
Erős hányás
vagy hasmenés esetén pótolni kell a folyadékot, sós vagy
el.
nem rendeződnek
ki.
...•••.... fátyol
bur~k
~
ü
. gallér
.. tönk
cukros vízzel, teával.
---'
--------,
,
I I
~----------------------------------------------------,
SZÉCHENYI TERV
A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field Studies Council alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggtelekikarszt viszonyaira. A kiadványa KEOP 3.3.0-2008-0052 azonosító számú projekt keretében készült. Szerző: Virók Viktor, Kiadványszerkesztés: Illusztrációk: Tőzsér Péter, Magyarázóábrák:
Kiss Maja Gubányi Eszter
Sorozatszerkesztő: Szmoradné Tóth Erika Nyomda: Planet Corp. Szolgáltató Kft., Szeged Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Minden jog fenntartva. Nemzeti fejlesztéSi
ÜgynÖkség
www.ujsZlethenyiterv.gov.hu
I-
2011
MAGYARORSZAG
MEGUJUL
0640631631
Fotók: Juraj Popovics
A projekt
L
,------------------------------------------------------\
!
HOGYAN TOVÁBB? l ! - ajánlott könyvek és honlapok i -----------------------------------------~-~~-------~~ ,
1
az EUr'Ópal Unl6 támog.tásáv.~
I I I
I I
Ha többet szeretnétek megtudni a gombákról, az alábbi honlapokon és kiadványokban szerezhettek további információkat. Célunk az Aggteleki
Albert L. - Locsmándi Cs. - Vasas G. (1995): Ismerjük fel a gombákat! 1-11. Gabo Kiadó.
idelátogató óvodások léletformálása,
Farkas S. - Kecskés Sz. (2008): Barangolás a gombák világában. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó. Rimóczi 1. - Vetter Líszerk.. 1990): Gombahatározó Országos Erdészeti Egyesület Mikológiai Társasága.
1-11.
Rimóczi 1. (1992-2004): Gombaválogató 1-9. Szépia Kiadó, Tudomány Kiadó, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Szaktudás Kiadó Ház. Rimóczi 1. (2004): Gombák 1. Élővilág Könyvtár sorozat. Kossuth Kiadó. Simon T. (szerk., 2003): Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. Nemzeti Tankönyvkiadó. Uj helyi P. - Molnár V. A. (szerk., 2006): A Kárpát-medence gombái és növényei Élővilág Enciklopédia II. Kossuth Kiadó. Magyar Mikológiai Társaság www.gombanet.hu Gombák világa www.gomba.b74.hu TERRA Alapítvány www.terra.hu
az EUr'Ópal
Regionális Fejlesztési Alap társfinanszirozásával
valósul meg
_
,~-------------------------------------------------------------------------------------------~---------~
•.
!
1'''
l'
ALTALANOS TUDNIVAlOK
1'''
,
ES ERDEKESSEGEK
~---------------------------------------------------------------------------------------------------o N
'_"'_<0
"".. "
N
.... _ .. " o
.."••.. ~ ro
==-<0
==-0
A klasszikusnak tartott kalapos gombákon kívül nagyon sokféle gomba létezik. Az ismert gombafajok száma százezer körül van, de valószínűleg ennek többszöröse él a Földön. A gombákat tizenkét törzsbe sorolják, de ezek közül szabad szemmel látható termőteste csak a tömlős- és a bazídiumos gombáknak van. Utóbbi törzsbe tartoznak a kalapos gombák is. Hazánkban csak a nagygombák közül megközelítőleg 4000 faj él. A gombák rendszerezése a mai napig vitatott kérdés. Ami biztos, hogy önálló országot (regnum) alkotnak az élővilágban a növények és az állatok mellett. Egyes tulajdonságaikban a növényekre, míg másokban az állatokra hasonlítanak, de termelnek olyan anyagcsere-termékeket is, melyek csak rájuk jellemzők. A gombák teste fonalakból (hifa) épül fel, melynek szövedékét hívjuk micéliumnak. A gombák csak szerves anyagokat képesek felhasználni, nem tudják azokat szervetlen alapanyagokból előállítani, mint a fotoszintetizáló növények. [gy korhadéklakó (szaprofita) és élősködő (parazita) életmódot folytatnak. A tápanyagokat oldott állapotban képesek felvenni, így előtte enzimekkel megemésztik azt,majd a sejtfalon keresztül szívják fel. Sejtjei ket általában sejtfal veszi körbe, mely a növényekre jellemző . Ennek vázanyaga viszont akitin, mely az állatvilágban fordul elő. A gombák szaporodása spórákkal történik, melyeket hatalmas tömegben a termőtest képzi. Egyetlen óriáspöfeteg több ezer milliárd spórát képez. A spórákból elsődleges micélium fejlődik, melyeken vagy ivarszervek képződnek és ezek segítségéveI történik a megtermékenyítés, vagy vegetatív hifasejtek olvadnak össze. A létrejövő másodiagos micéliumból termőtest fejlődik, mely újra spórákat hoz létre. Az élővilágban a gombák legfontosabb feladata a lebontás. A növények által megtermelt szervesanyagot a fogyasztók felhasználják, majd az elpusztult fogyasztókat a lebontók - többek közt a gombák bontják le. fgy a körforgás kezdődhet elölről. Ezt a lebontási folyamatot jól láthatjuk az erdőben, amikor a lehullott leveleket fehér micélium szövi át, de ez történik a megpenészedett kenyérrel is. A gombák a szervesanyagok elbontásával egyensúlyt teremtenek a természetben. Emellett számos más formában is segítik az ember életét. Sok élelmiszerünket nem tudnánk előállítani nélkülük, maguk is élelmiszerek, gyógyhatású anyagok (shii-take, pecsétviszgomba) vagy gondoljunk az antibiotikumokra.
: }
A gombáknak egy másik nagyon fontos szerepük a természetben, hogyanövényfajok több mint 80 százalékával szimbiózisban élnek. Ezt a mindkét fél számára előnyös a kapcsolatot nevezzük mikorrhizának. A gombafonalak behálózzák a növények gyökereit és segítenek a növényeknek felszívni a vizet és a szervetlen tápanyagokat. Cserébe a növények szerves tápanyaggal látják el a gombákat. Ennek a kapcsolatnak egy különleges esete az orchideák és a gombák kapcsolata. Az orchideák annyira alkalmazkodtak a gomba jelenlétéhez, hogyamagvaik nem tartalmaznak táplálószövetet. Kis méretük miatt a magokat hatalmas tömegben tudják képezni, viszont a szimbiózisban résztvevő gomba jelenléte nélkül a mag nem tud kicsírázni. A mikorrhiza kapcsolat összetettségét napjainkban kezdik megérteni. Kiderült, hogy gombák segítségével a növények a talajban összekapcsolódnak és hatalmas hálózatokat hoznak létre. [gy a növények képesek hatékonyan megosztani a vizet és ásványi anyagokat. Sőt, bizonyos fokú kommunikációra is képesek. Jelzik a másik növénynek, ha megtámadta őket egy kórokozó, így azok különböző kémiai anyagok termelésévei felkészülhetnek. A legszorosabb mikorrhiza kapcsolat a zuzmóknál alakult ki. A zuzmótelepek gombahifáknak és algáknak az együttese. Ez a szimbiózis teszi annyira sikeressé a zuzmókat, hogy olyan élőhelyeken is képesek növekedni, ahol a gombák vagy a növények külön-külön képtelenek lennének. (Lásd Képes Zuzmókalauz.)
A gombák állatokkal is létesítenek szimbiózist. Egyes hangyák .gornbakerteket" tartanak fent. A gombák a hangyák táplálékának a maradékán élnek, míg a hangyák a tápanyagokban gazdag, megvastagodott gombafonalakat fogyasztják.
