Intézmény fenntartója:

Intézmény neve:

Szegedi Fekete István Általános Iskola

Szabályzat típusa:

Szervezeti és működési szabályzat

Intézmény címe:

Szeged Postás u. 1-3.sz.

Intézmény OMazonosítója:

029662

Intézmény fenntartója:

KLIK

2014.

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja, hatálya .................................. 5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ........................ 5 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai................................................................................ 6 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata ..................................................................................... 7 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje .............................................................. 7 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ........................................................................... 8 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre............................................................... 9 3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ................................................................ 9 4. Az intézmény szervezeti felépítése.....................................................................................

10

4.1. Az intézmény vezetője ....................................................................................................... 11 4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ................................ 12 4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése ....................................................................................... 13 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ......................................

15

5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai .................................... 16 5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje..................................... 17 5.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén .............................................. 21 6. Az intézmény munkarendje ................................................................................................

23

6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ......................................................... 24 6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása .............................................................. 24 6.3. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ...................................................... 26 6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje .......................................... 28 6.5. Munkaköri leírás-minták .................................................................................................. 28 6.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ......................................................... 38 6.7. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények ........................................... 38 6.8. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ........................................... 39 6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ..................................... 39 6.10. A dohányzással kapcsolatos előírások ............................................................................. 39 6.11. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ................................................... 40 6.13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ....................................................................... 43 7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei ...........................................

49

7.1. Az intézmény nevelőtestülete ............................................................................................ 50 7.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ............................................................... 50 7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ....................................................................... 51

2

7.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége........................................................................ 52 7.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai......................................... 53 8. Az intézmény közösségei, a kapcsolattartás formái és rendje .........................................

55

8.1. Az iskolaközösség ............................................................................................................. 56 8.2. A munkavállalói közösség ................................................................................................. 56 8.3. A szülői munkaközösség .................................................................................................... 56 8.4. Az iskolaszék .................................................................................................................... 56 8.5. Az intézményi tanács ........................................................................................................ 57 8.6. A diákönkormányzat......................................................................................................... 57 8.7. Az osztályközösségek ........................................................................................................ 58 8.8. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái...................................................... 59 8.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája .......................................................................... 60 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ...................................................

63

9.1. A tanulói hiányzás igazolása ............................................................................................. 64 9.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára ........................................................... 64 9.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ................................ 65 9.4. A tanulói késések kezelési rendje ....................................................................................... 65 9.5.Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ........................................................................... 65 9.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ................................................................... 66 9.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ................................. 66 9.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ..................................... 68 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ..............................................................................

70

11. Tankönyvrendelés szabályai…………………………………………………………………………………… 83 11. Záró rendelkezések ...........................................................................................................

3

83

1. Általános rendelkezések

4

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

1.2. Jogszabályi alapja

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

 



 

 



    



2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT rendelet) 51/2012. évi (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (Kerettantervi rendelet) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet  a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet  a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

1.3. A SZMSZ hatálya

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az

intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. szeptember 9-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. .

A köznevelési törvény értelmében, az intézmény SZMSZ-ének az elfogadásáról, az iskola nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az iskolaszék, az intézményi tanács véleményének kikérésével hozhat döntést. Valamint szükséges a fenntartó, működtető egyetértése is, ha rájuk többletkötelezettség hárul. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (4) bekezdés)

5

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai

6

2.1. Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Fekete István Általános Iskola Címe: 6729 Szeged, Postás u. 1-3. Oktatási azonosítója: 029662 KIK szervezeti egységkódja: 062009 Alapító okiratának azonosítója: ……………………………………………………………………………. Alapító okiratának kelte: ……………………………………………………………………………. Törzskönyvi bejegyzés dátuma: 1982. 01. 01. Az intézmény önálló jogi személyiséggel rendelkező nevelési-oktatási intézmény, képviseletét korlátozott hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Szeged Megyei jogú Város megbízásából a Nevelési – Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata

2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: Szakfeladat száma 852011 852021 856011 856020

852012 852022 910121 852011 852021 852011 852021 931204 852011

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Általános iskolai nevelés-oktatás Alsó tagozat Felső tagozat Konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés Szaktanácsadás, tantárgygondozás (Jó gyakorlat átadása)  Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése  Jó gyakorlat átadása A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Alsó tagozat Felső tagozat Iskolai könyvtár ellátása saját szervezeti egységgel Integrációs felkészítés Alsó tagozat Felső tagozat Képesség-kibontakoztató felkészítés Alsó tagozat Felső tagozat Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Általános Iskolai nevelés-oktatás – alsó tagozat – egész napos iskola

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

7

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

8

3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

Az intézmény önálló költségvetéssel nem rendelkezik. A működtetés költségeit az NGSZ költségvetése biztosítja. A fenntartással kapcsolatos költségeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Szeged Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint ingyenes használatra az Önkormányzat átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára.

3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

Az intézmény gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik.

9

4. Az intézmény szervezeti felépítése

10

4.1. Az intézmény vezetője 4.1.1. A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor, illetve a naplóban történő javítások esetén. 4.1.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető-helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezetőhelyettes felhatalmazását. 4.1.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.



 az intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát,   az intézményvezető-helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. 

11

4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai:  az intézményvezető-helyettes,   az iskolatitkár.  Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az intézményvezető által rábízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettes távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén munkáját az iskolatitkár, illetve az intézményvezető veszi át. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezető helyettesíti őket. Az iskolatitkár feladatát a munkaköri leírása alapján végzi. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában szereplő feladatokra.

4.3.Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi diagram tartalmazza.

12

4.4.Az intézmény vezetősége 4.4.1. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  az intézményvezető,   az intézményvezető-helyettes,    a szakmai munkaközösségek vezetői.   4.4.2. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.3. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője azokban az esetekben, melyeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a 2/2013.(II.11.) szabályzata a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről alapján egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.

13

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  az intézményvezető-helyettes,   a munkaközösség-vezetők,   az osztályfőnökök,   a pedagógusok.  A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az intézményvezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők),   tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,    a napló folyamatos ellenőrzése,   az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,    az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,    a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 

14

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

15

5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:



   

az alapító okirat  a szervezeti és működési szabályzat  a pedagógiai program  a házirend 

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

5.1.2. A pedagógiai program Felmenő rendszerű alkalmazással, az átdolgozott Pedagógiai Program a 2013/2014. tanévben az 1. és az 5. évfolyamon, majd ezt követően tanévenkénti előreléptetéssel kerül iskolánkban bevezetésre. Így lényegében tantervi dichotómia érvényesül 2016. augusztus 31-ig. 1. 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáró, bevezetéséről és alkalmazásáról (Új NAT rendelet) 243/2013. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nat……(Régi Nat rendelet) 2. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (Új Kerettantervi rendelet) 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről valamint egyes jogszabályok módosításáról (régi ktr.) A kivezetett és a 2013. szeptember 1-jén periodikus rendben hatályba lépő helyi tantervet el kell látni egy ALKALMAZHATÓSÁGI ZÁRADÉKKAL, amelyben feltüntetésre kerül, hogy az adott szabályozó norma 2016. augusztus 31.-ig milyen szakaszokban lép hatályba, illetve veszti hatályát.

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-

oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  



2





Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. (Az iskola helyi tantervét,2 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. ) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. 

2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.



   

    

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. 

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

5.1.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

17

5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:   

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  2013. évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

5.2.1. A tankönyvellátás célja és feladata A 2013. évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 1. § (2) bekezdés értelmében a köznevelés tankönyvellátása és a pedagóguskézikönyv-ellátása és annak megszervezése állami feladattá vált, amelyet az állam a Kormány rendeletében kijelölt nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: könyvtárellátó) útján látja el. A 2013. évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 3.§ (10) bekezdés értelmében, az iskolai tankönyvrendelést - a fenntartó egyetértésével - az iskola intézményvezetője készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, az Nkt. 63. § (1) bekezdés c) pontjának figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján határozzuk meg, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítjuk. Az iskola a tankönyvjegyzékről a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz, tankönyvvé nyilvánított könyvek közül az intézmény fenntartó által jóváhagyott kötetekből választja ki a tankönyveket. A tankönyvrendelést az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában - megküldi a könyvtárellátónak a törvényben meghatározott személyes adatok átadásával. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 166. § (3) bekezdés értelmében az iskolai könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az intézményvezető tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az intézményvezető elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát Az iskolának közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Az intézményvezető tankönyvellátással kapcsolatos időrendi feladatait a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (továbbiakban:

Ntt.), valamint a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (továbbiakban: R) előírásai alapján végzi. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében határozzuk meg. – R. 38.§ (8) 5.2.2. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az Nkt. szerinti felmenő rendszerben bevezetésre kerülő ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon, továbbá az (1) bekezdés b) pontja tekintetében az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetve tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, akit a törvény felsorol. Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság kit illet meg, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. Fejezetében, valamint az Nkt. sajátos nevelési igény meghatározására vonatkozó rendelkezésében foglaltakat kell alkalmazni. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt 5.2. 3. Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvrendelése Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik.

5.3. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:   az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,   az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,   a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,    az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. 

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettes) férhetnek hozzá.

5.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola gondnoka köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 5.4.1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az NGSZ dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 5.4.2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. 5.4.3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a futballpálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 5.4.4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

5.4.5. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.4.6. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

6. Az intézmény munkarendje

23

6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettese közül legalább egyikük 7.20 és 16.30 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában keddi napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidőbeosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

24

6.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a) b) c) d) e) f)

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok, i) tanulószobai foglalkozás vezetése.

(korrepetálás,

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, a különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete tanítás előtt, óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanítás után, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 25

t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.2.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok 3 meghatározása: A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 

 

a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, p, w pontokban leírtak. 

Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, p, w pontokban leírtak.  Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.3. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát

3

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.

26

lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. 6.3.3. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezetőhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. 6.3.4. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint –szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 6.3.5. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 6.3.6. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.3.7. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. A helyettesítések és a túlórák elszámolására, minden hónap végén egy összesítő lapon, napi lebontásban adja le a pedagógus az intézményvezető-helyettesnek a megtartott órák, foglalkozások számát, aki összesítés után továbbítja azt a fenntartóhoz. 27

Az összesítő lapon a pedagógusok minden megtartott órája szerepel.

6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a fenntartó munkáltatása alatt álló, nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. A működtető munkáltatási körébe tartozó munkavállalók munkarendjét az NGSZ határozza meg az intézmény működési rendjéhez igazodóan. Munkaköri leírásukat is munkáltatójuk készíti el.

6.5. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. A munkaköri leírásnak minimálisan az alábbi információkat kell tartalmaznia: 1. A munkakör megnevezése FEOR száma 2. Munkakör közvetlen felettese, közvetlen beosztottja, helyettesítője 3.Feladatkör 4. Felelősségi kör a. Határidők b. Minőségi követelmények megtartása irányítói, döntési, ellenőrzési felelősség és jogkör tisztázása 5. Munkakör betöltésének a követelményei Iskolai végzettség, szakképzettség, egyéb speciális tanfolyam, egyéb technikai feltétel 6. A munkakör ellátásához szükséges személyes tulajdonságok 7. Munkakapcsolatok Az abban foglaltak ismerete, alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező. Az életpálya modell alapilletményemelkedése 2014. szeptember 1-jétől Fokozat, várakozás 2014.01.01-08.31. 2014.09.01-től 2014.01.01-08.31. 2014.09.01-től Fokozat Év Főiskolai Egyetemi Ped-I. 1. 0-2 160 200 165 700 175 500 182 300 Ped-I. 2. 3-5 192 200 198 900 210 600 218 800 Ped-I. 3. 6-8 208 200 215 500 228 100 237 000 Ped-I. 4. 9-11 216 200 223 800 236 900 246 100 Ped-I. 5. 12-14 224 200 232 000 245 700 255 200 Ped-I. 6. 15-17 232 200 240 300 254 500 264 300 Ped-I. 7. 18-20 240 300 248 600 263 200 273 400 Ped-I. 8. 21-23 248 300 256 900 272 000 282 600 Ped-I. 9. 24-26 256 300 265 200 280 800 291 700 Ped-I. 10. 27-29 264 300 273 500 289 600 300 800 Ped-I. 11. 30-32 272 300 281 800 298 300 309 900 Ped-I. 12. 33-35 280 300 290 100 307 100 319 000 Ped-I. 13. 36-38 288 300 298 300 315 900 328 100 Ped-I. 14. 39-41 296 300 306 600 324 700 337 200 Ped-I. 15. 42-44 304 300 314 900 333 400 346 400 Adatok a számoláshoz: Minimálbér összege: 101 500 minimálbér %-a Ft Illetményalap főiskolai végzetts. 163,3 165 750 Illetményalap egyetemi végzetts. 179,6 182 294

Pótlékok a Köznevelési törvény 8. sz. mellékletében meghatározottak szerint 2014. szeptember 1-jétől A pótlék mértéke az illetményalap %-ában, a minimálbér %-ában, illetve forintban Pótlék megnevezése intézményvezetői intézményvezető-helyettesi osztályfőnöki munkaközösség-vezetői kollégiumi csoportvezetői nemzetiségi gyógypedagógiai nehéz körülmények között

Főiskolai végzettség esetén a pótlék alsó határa illetményalap %-a minimálbér %-a 40 65,32 20 32,66 10 16,33 5 8,165 10 16,33 10 16,33 5 8,165 10 16,33

Ft 66 200 33 100 16 500 8 200 16 500 16 500 8 200 16 500

a pótlék felső határa illetményalap %-a minimálbér %-a 80 130,64 40 65,32 30 48,99 10 16,33 30 48,99 10 16,33 10 16,33 30 48,99

Ft 132 500 66 200 49 700 16 500 49 700 16 500 16 500 49 700

A pótlék mértéke az illetményalap %-ában, a minimálbér %-ában, illetve forintban Pótlék megnevezése intézményvezetői intézményvezető-helyettesi osztályfőnöki munkaközösség-vezetői kollégiumi csoportvezetői nemzetiségi gyógypedagógiai nehéz körülmények között

Egyetemi végzettség esetén a pótlék alsó határa illetményalap %-a minimálbér %-a 40 71,84 20 35,92 10 17,96 5 8,98 10 17,96 10 17,96 5 8,98 10 17,96

Ft 72 900 36 400 18 200 9 100 18 200 18 200 9 100 18 200

a pótlék felső határa illetményalap %-a minimálbér %-a 80 143,68 40 71,84 30 53,88 10 17,96 30 53,88 10 17,96 10 17,96 30 53,88

Ft 145 800 72 900 54 600 18 200 54 600 18 200 18 200 54 600

6.5.1. Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelvtanár Közvetlen felettese: az intézményvezető Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak a továbbtanulásra való sikeres felkészítése. 1.) A főbb tevékenységek összefoglalása    

 megtartja a tanítási órákat,   feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,   megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az intézményvezetőnek,   munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik,   a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos intézményvezetői utasításra lépheti túl,   legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,  28

                            

         

a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,  tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,  rendszeresen értékeli tanulói tudását, havonta legalább egy osztályzatot (de legalább félévi 4 osztályzatot) ad minden tanítványának,  összeállítja, megíratja és egy héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,  a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,  az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),  tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  évente két alkalommal fogadóórát tart az intézményvezető által kijelölt időpontban,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,  az intézményvezető beosztása szerint részt vesz a javító, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,  helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a faladattal,  egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az intézményvezető-helyetteshez eljuttatja,  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,  előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,  folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,  elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb.  szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,  a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, 

29

 

ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,   beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,   közreműködik a tanórán kívüli foglalkozások meghirdetésében, megtartásában. 

2.) Különleges felelőssége  

 felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,   bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,   a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési intézményvezető-helyettesnek vagy az intézményvezetőnek. 

3.) Járandósága



 a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér   a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok   túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott óradíj 

6.5.2. Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, a továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1.) A főbb tevékenységek összefoglalása          

szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása  a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az intézményvezetőnak  munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza  a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos intézményvezetői utasításra lépheti túl,  legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni  a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik  30

                

    

     





gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja  tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat  rendszeresen értékeli tanulói tudását, havonta legalább egy osztályzatot, de félévenként legalább négy osztályzatot ad minden tanítványának  a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal  az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható  tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról  részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein  évente három alkalommal fogadóórát tart az intézményvezető által kijelölt időpontban  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,  az intézményvezető beosztása szerint részt vesz a javító, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken  helyettesítés esetén szakszerű órát tart, tovább halad a tananyaggal,ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal,  egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében  előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,  folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat  elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb.  kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel  a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja  beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét 

2.) Speciális feladatai  külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el   minden tanév első testnevelés óráján balesetvédelmi oktatást tart tanítványainak, a testnevelés órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást dokumentálja   különös figyelmet fordít a testnevelési órákon a balesetek megelőzésére   a testnevelés órákon nem hagyhatja felügyelet nélkül osztályát, diákjait   a bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőinek és a munkavédelmi felelősnek 

31

  

kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel  a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást  Elvégzi a tanulók fittségével kapcsolatos méréseket 

3.) Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér   a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj  6.5.3. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: osztályfőnök Megbízatása: az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.

1.) A főbb tevékenységek összefoglalása                       

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,  részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.  vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,  előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,  kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,  biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,  folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,  a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,  előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,  közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,  részt vesz osztálya bemutatkozó műsorainak előkészítő munkálataiban, 

32

 



   

 

minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,  közreműködik a tanórán kívüli foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulóinak a továbbtanulásra történő jelentkezését  folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,  minden év szeptemberének 10. napjáig leadja a gyermekvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba  folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását  a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 

2.) Ellenőrzési kötelezettségei      

    

Minden hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az intézményvezető-helyettesnek,  figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,  a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,  írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén  az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 250 órát meghaladó éves hiányzás esetén,  a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 

3.) Különleges felelőssége     

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,  maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,  bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,  a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezetőhelyettesnek vagy az intézményvezetőnek. 

4.) Pótléka és kötelező órakedvezménye  

osztályfőnöki pótlék,  heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény. 

1192. évi XXXIII. Törvény-a közalkalmazottak jogállásáról A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó

nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

33

6.5.4. Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája Munkaköre: iskolatitkár Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: 40 óra/hét, törzsideje: naponta 800 – 1600 Munkabére: a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér A munkakör célja: ellátja az iskola adminisztratív és HR feladatait. Munkaköre bizalmi jellegű. Kezeli az iskolahasználók adatait. Jogállása: munkakörét kinevezés alapján látja el. Jogai és kötelezettségei a KJT-ben, a Munka Törvénykönyvében, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a kapcsolódó hatályos jogszabályokban, szabályzatokban és rendelkezésekben meghatározottak. Munkáltatói jogok gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Közvetlen felettese: az iskola intézményvezetője, helyettesítői jogkörrel az iskola intézményvezető-helyettese Követelmények: felhasználói szintű számítógépes ismeretek, a működést befolyásoló szabályzók ismerete Szükséges iskolai végzettség: min. középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettség Kompetenciák: jó szervezőkészség, jó kommunikációs képesség, megbízhatóság, pontosság, következetesség, lojalitás, jó rendszer szemlélet Feladatai:   Figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását.

  Végzi az intézmény teljes körű iktatását. 



Jelentések, beszámolók, jegyzőkönyvek adatszolgáltatás végzése.

készítése,

a

munkaterületével

kapcsolatos

  Utazási igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartás vezetése.    Iskolalátogatási igazolások önálló kiadása.    Munkáltatói igazolások, jövedelemigazolások kiadása. 



Feladata az  intézményi postaküldemények feladójegyzékének vezetése (díj hitelezve szolgáltatás).

  Az érkezett számlákhoz utalványrendeletek elkészítése és továbbítása.    Intézményi munkaügy teljes körű vezetése a KIR rendszerben:

o új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az intézményvezetővel történő egyeztetést követően, o kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, o munkaviszony megszüntetésekor az intézményvezetővel történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat, o soron kívüli, soros előrelépések nyomon követése és átsorolás, o pótlékok, egyéb összes béren kívüli juttatások nyomon követése és átsorolás, o munkáltatói adózással kapcsolatos összes adatszolgáltatás, o minden hónap utolsó munkanapjának megfelelő teljes körű intézményi állomány adattábla elkészítése, o üres álláshelyekkel kapcsolatos adatbázis vezetése és jelentése, o mindezeket továbbítja a KIK vagy MÁK felé. 34



 

Nem rendszeres kifizetések (munkába járás útiköltség térítése, jubileumi jutalom, megbízási díj, stb.), változóbér (túlóra, helyettesítés), távollét (betegszabadság, táppénz, gyermekápolási táppénz, rendes-rendkívüli szabadság, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, stb.) vezetése, elszámolása, KIR rendszerben  történő rögzítése, az adatok Magyar Államkincstár és KIK felé továbbítása. Végzi a tanulóbalesetek jegyzőkönyv vezetését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő  megküldését.

  Végzi az intézmény életével kapcsolatos számítógépes, levelezési tevékenységet. 

 

Kirándulások, programok, rendezvények szervezésével kapcsolatos teendők ellátása igény  esetén. Felelős környezete tisztaságáért, esztétikusságáért.



Egyéb feladatai:  kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az intézményvezető, intézményvezető  Fentieken helyettes megbízza és tevékenységi körével nem összeférhetetlen. 

Szabálytalanság, büntetendő cselekmény észlelése esetén írásban haladéktalanul



tájékoztatja az intézményvezetőt. Hatásköre:  Hatásköreaz iskola tanulókkal és pedagógusokkal kapcsolatos adminisztratív és HR teendőire terjed ki.

Felelőssége: 

Felelősségre vonható a jogszabályok, munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésére bocsájtott munkaeszközök nem rendeltetésszerű használatáért.

Munkakapcsolatai: Munkakapcsolatot tart

  a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkatársaival,    a Magyar Államkincstár munkatársaival,    oktatási intézmények hasonló beosztású munkatársaival,    önkormányzat munkatársaival, 

 minden olyan cég képviselőjével, akivel munkáját érintően kapcsolatba lép az iskola.   Titoktartási kötelezettség:   A 139/2003. (IX.26.) Korm. Rendelet 14-15.§ rendelkezéseiben meghatározott. 



 

Mint a Fekete István Általános Iskola bizalmas beosztású, titok kezelésével is megbízott közalkalmazottja köteles a tudomására jutott szolgálati, üzleti és magántitkokat megőrizni,  adott esetben nyilatkozatához a titokgazda előzetes engedélyét beszerezni. A munkájával összefüggésben tudomására jutott információkat a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, a titoktartási nyilatkozatot betartva  köteles kezelni, az észlelt titoksértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni.

35

6.5.5. Konduktor, gyógytornász munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: konduktor, gyógytornász Közvetlen felettese: az intézményvezető Kinevezése, munkaideje:   határozatlan időtartamra   munkabére kinevezése szerint  Konduktor, gyógytornász szakember feladatai:

  Felméri az integrált mozgássérült tanulók helyzetét és elkészíti a munkatervet. 

 integrált tanulókat heti rendszerességgel látogatja és az általános iskolai tanítóval, tanárral   Az megbeszéli a segítés módját.    Segíti a mozgássérült tanuló beilleszkedését az osztályközösségbe.   Ismerteti a mozgássérült tanuló speciális szükségleteit az őt tanító pedagógussal. 

 esetén továbbképzést tart a mozgássérültek hatékonyabb oktatását segítő módszerekről,  Szükség eljárásokról.  Esetmegbeszéléseken a tanítókkal, szaktanárokkal együtt ítéli meg a tanuló helyzetét és a  fejlődéséhez szükséges további lépéseket.

  Az integrált mozgássérülteknek egyéni fejlesztő órákat tart.   Részt vesz speciális szakmai rendezvényeken. 

 tart a mozgássérültek számára egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel,  Kapcsolatot a különböző szakszolgálatokkal.



A munkája eredményes végzéséhez szükséges módon és mértékben részt vesz az iskola programjának alakításában, az iskolai továbbképzéseken, értekezleteken,   pedagógiai értekezéseken.



Együttműködik a sérült gyerekek szüleivel. Tájékoztatja őket a gyermekek iskolai

által   nehézségeiről, tanácsot ad az otthoni segítéshez. Felhívja figyelmüket a törvény biztosított kedvezményekre, segíti őket, hogy élni tudjanak a lehetőségekkel.

  Konduktív mozgásfejlesztés végzése csoportos és egyéni formában. 

 probléma esetén a gyermeket szakorvoshozirányítja. Rendezetlen családi háttér  Egészségügyi esetén megszervezi, hogy a gyermek eljusson az orvoshoz.

  Információt nyújt az ortopédiai ellátás és a gyógyászati segédeszközök tekintetében.   

Igény esetén utazó konduktori/gyógytornászi teendőket is ellát. Mozgássérült magántanulók mozgásfejlesztését végzi.

36





6.5.6. Gyógypedagógiai asszisztens munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gyógypedagógiai asszisztens Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: 40 óra/hét Munkabére: a munkaszerződésében (kinevezésében) meghatározott munkabér

a

Kjt.

előírásai

szerint

A gyógypedagógiai asszisztens felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakember. A nevelés, oktatás során, a tanítási órán, illetve a tanórán kívül a konduktorral, gyógypedagógussal együttműködve, annak irányításával vesz részt a pedagógiai feladatok megoldásában, begyakorlásában. Feladatai: 

Ellátja, illetve segíti a mozgássérült tanulók körében  az ellátásukhoz szükséges teendőket (öltöztetés, étkezés, higiénia, egyéb szükségletek).

  Segíti a mozgássérült tanuló beilleszkedését az osztályközösségbe.   Az integrált mozgássérülteknek segít a tanórákon.    Segíti a csoportban dolgozó szakembereket feladatuk ellátásban.    Együttműködik a mozgássérült gyerekek szülőivel. 



 

A gyógypedagógiai asszisztens a csoport speciális napirendjéhez igazodva látja el feladatait.



A konduktív  mozgásfejlesztés és egyéni mozgásfejlesztés alkalmával segíti a konduktor munkáját.

  A napirendben szereplő önellátási feladatok, szokások kialakítását segíti..   Részt vesz a tanulók gondozásában, segít a gyermekek tisztálkodási feladataiban.    A szabadidős és játékfoglalkozásokat segíti.    Segítséget nyújt a csoport tanulóinak szakszerű étkeztetésében.

A gyógypedagógiai asszisztens feladata különösen:

  Szakszerű ügyelet, gyermekfelügyelet ellátása. 

  A szabadidős foglalkozások tervezésében, szervezésében, levezetésében való részvétel.    A sérülés jellegéhez, mértékéhez igazodó nevelési eljárások, bánásmódok alkalmazása.  

Az egyéni és csoportos gyermekkíséret a szabadidős programok során, segítve a nevelési oktatási célok megvalósítását.

  A foglalkozásokhoz szükséges szemléltető eszközök, rajzok elkészítése. 

 pedagógus által kijelölt korrekciós, sérülés specifikus feladatok irányítással történő, illetve  A önálló végrehajtása, begyakoroltatása.  Korai gyermekkorban a fogyatékosság jellegének megfelelő fejlesztő  foglalkozások végzése a gyógypedagógus, konduktor által irányított és ellenőrzött módon.

  A beilleszkedési problémák megoldása, illetve megelőzésének segítése. 



Mindazon gyermekvédelmi  feladatok ellátása, amelyeket számára a konduktor és a gyógypedagógus átruház.

37

6.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1. Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményvezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 6.6.2. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. Az alsó tagozat egész napos munkarendben dolgozik. Ebben a munkarendben délután is vannak tanórák, a pedagógiai program előírásai szerint. 6.6.3. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az intézményvezető-helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.6.4. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

6.7. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél az iskola intézményvezetője előírja, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az intézményvezető-helyettes kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

38

6.8. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 600 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 2000 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményvezető a működtető közreműködését kéri. A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó, működtető képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portás kíséri őket a megfelelő helyre.

6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.9.1. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,    a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,   az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,    az energiafelhasználással való takarékoskodásért,   a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.   6.9.2. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a tanórán kívüli foglalkozásokon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.9.3. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.9.4. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok feladata. 6.9.5. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.10. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt - a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai 39

rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló4 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézményvezető.

6.11. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. 6.11.1. Megelőzési teendők Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: o Minden dolgozóinak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzatot, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. o A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. o A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók 4

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

40

tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. o A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. o A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. o A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán; a tanulmányi kirándulások, túrák előtt; közhasznú munkavégzés megkezdése előtt ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. Az iskola intézményvezetőja az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: o a rendkívüli esemény jelzésének módját, o a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, o a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek értesítése), o az iskola helyszínrajzát, o az építmények szintenkénti tervrajzát. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: o a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, o a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, o minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének. 41

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvost. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset vizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék és a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat szabályozza. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyv vezetését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az iskolatitkár végzi a digitális rendszer alkalmazásával. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az NGSZ által megbízott munkavédelemmel foglalkozó cég munkatársa. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.12.A mindennapos testnevelés szervezése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Heti öt testnevelés óra az órarendbe van beépítve. Az öt testnevelés órából heti egy óra a Szegedi Táncművészeti Iskola Táncpedagógiai projektjének keretében tánc és népi játék óra. A tánc pedagógust a Táncművészeti Iskola biztosítja. Heti egy óra lehetőleg szabadtéri foglalkozás keretében történő mozgás. 42

Ha valamelyik gyerekünk valamilyen külső szakosztályban igazolt, versenyszerűen sportoló tanuló, annak a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolása alapján nem kell részt vennie a tánc és népjáték foglalkozásokon. A hiányzások igazolása a szokott módon történik.

6.13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A foglalkozásokra tanév elején kell jelentkezni, a jelentkezés egy tanévre szól.    A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások heti óraszámát, a vezető nevét) az iskola tantárgyfelosztása tartalmazza. Fajtáit az iskolai munkaterv rögzíti.    A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, nevelői, szülői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.    A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, munkájukat az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírások alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 

Tanórán kívüli foglalkozások: Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részére ezeken a foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A költségeket a szülőknek kell állnia. Az intézmény a szabadidő kulturált eltöltésére különféle szabadidős elfoglaltságokat is szervez. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell állnia. Az iskola – az azt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és tanulószobába felvett tanulóknak napi háromszori, a napközibe nem járó tanulóknak – igény esetén – az iskola ebédet biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére iskolai könyvtár működik. 43

Az iskolában a területileg illetékes egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.  Tehetséggondozás, felzárkóztatás:   A foglalkozások vezetésével  a tantárgyfelosztás alapján a pedagógusokat az  intézményvezető bízza meg.  Ezeken a tanórákon minden tanuló részt vehet, aki ezt igényli, illetve akinek részvételét a  pedagógus szorgalmazza. 



   





Az órákon az SNI tanulók felzárkóztatása, hátrányuk kompenzálása történik. Ezeket az órákat gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szurdopedagógus, logopédus, konduktor vezeti. Résztvevők a szakértői bizottságok véleménye alapján a SNI tanulók. A fejlesztés egyénre szabott, egyéni fejlesztési terv  alapján történik. A foglalkozásokról az órák vezetője fejlesztési naplót vezet.

 HHH tanulók felzárkóztatása: 







A tananyag elsajátításában nehézségekkel küzdő tanulót felzárkóztatása egyéni vagy kiscsoportos korrepetáláson történik. A résztvevők összetétele változik. A résztvevőket a szaktanár jelöli ki.

 Rehabilitációs, habilitációs órák: 

  

A tehetséggondozás önköltséges tanfolyam keretében is megvalósulhat Az  önköltséges tanfolyam szervezési szabályzat az SZMSZ mellékletében található.

 Felzárkóztatás: 

 

A tehetséggondozás szakkörök keretében valósul meg. Szakkörre minden év szeptember első hetében lehet jelentkezni a meghirdetett választék alapján. A szakkörvezető szakköri munkatervet készít és szakköri naplót vezet. A szakkörre beiratkozott gyermek köteles az év folyamán azon részt venni,  onnan csak nagyon indokolt esetben maradhat ki.

A törvényi előírásoknak megfelelő HHH tanulók számára fejlesztő órákat biztosítunk. A fejlesztő órákat a tanulók mentorai végzik. Mentor tanár jellemzően a tanuló osztály osztályfőnöke. A mentor egyéni fejlesztési tervet készít és fejlesztési naplót vezet. Háromhavontaa szülővel és a gyermekkel, esetleg szaktanárral értékeli a tanuló fejlődését.



Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. 



A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett  44

országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az intézményvezető-helyettes felelősek.     

 

 

Felvételire előkészítő és kompetenciamérésre felkészítő foglalkozások szervezésével segítjük tanulóink minél jobb szereplését. A foglalkozásokat az éves munkatervben kijelölt pedagógus végzi.  Tanulószobai foglalkozást hirdetünk minden év elején a felső tagozatos tanulók részére. A foglalkozást vezető pedagógust az iskola vezetője a tantárgyfelosztás keretében nevezi ki.  Az iskola énekkara vezetője az intézményvezető által megbízott ének tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók.  A diákszínpad az iskola tanulói körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire.  A tanulmányi kirándulás, erdei iskola az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit intézményvezetői utasításban kell szabályozni. 

45

6.14. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Ünnepeink Hivatalos:

Évnyitó Ballagás Évzáró Nemzeti (állami): Március 15. Augusztus 20. (nyári szünet) Október 23. Közösségi: Télapó Karácsony Iskolánk névadójának napja (Fekete István) Farsang Húsvét Anyák napja Családi nap Tökjónap Gyermeknap Világnapok: Föld napja Zene világnapja Állatok napja Víz napja Természetvédelmi világnap Madarak-fák napja Egészségügyi világnap Kihívás napja Takarítási világnap Szeged napja Költészet napja Hagyományos versenyek: Szavalóverseny Szépkiejtési verseny Helyesírási verseny Német és angol szavalóverseny Mesemondó verseny Rajzpályázatok Egészségügyi vetélkedő Műveltségi vetélkedő

A hivatalos ünnepeket olyan időpontban kell megszervezni, hogy a szülők munkaidejével ne ütközzön. Ezért általában a késő délutáni időre vagy munkaszüneti napra kell az időpontot megszervezni. Az állami ünnepek megrendezésének időpontja - mivel ezek munkaszüneti napra esnek – általában az ünnep előtti napra esik. Általában az első tanítási óra előtt vagy az utolsó 46

tanítási óra után kell az ünnepet megtartani. Ezeken az ünnepeken mindenkire nézve alkalomhoz illő öltözködés kötelező. Közösségi ünnepeink megszervezéséért az éves munkatervben meghatározott pedagógus felelős. Ezen ünnepek időpontját a szülők munkaidejéhez alkalmazkodva kell meghatározni. A világnapokról iskolánk minden évben megemlékezik. Ezen megemlékezések formáját és időpontját az osztályfőnöki illetve az alsó tagozatos munkaközösség határozza meg. Hagyományos vetélkedőink formáját és időpontját évente a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Hagyományok ápolása  Az intézmény fennállása alatt kialakította jellemző hagyományrendszerét. Hagyományrendszerének egyik fontos eleme az iskola belső képe, mely árulkodik a benne folyó munkáról, az iskola szellemiségéről. Az épület belső tere nehezen alakítható, de állandó formálásával viszonylag előnyös képet sikerült kialakítanunk. Az előcsarnok, az aula, a lépcsőfeljáratok, a folyosók hangulata arról tanúskodik, hogy jól érzik benne magukat azok, akik idejük nagy részét e falak között töltik. A gyermekek munkáiból készülő állandó kiállítások, az iskolagaléria az intézményben folyó színvonalas munka eredménye.    A hagyományrendszer másik fontos eleme az a rendezvénysorozat, mely az intézmény névadójához, Fekete Istvánhoz kapcsolódik. Iskolánk 1994-ben vette fel Fekete István nevét. A névfelvételhez kapcsolódó rendezvénysorozat máig kedves emlék. Azóta minden évben születésnapján megkoszorúzzuk Fekete István mellszobrát, s munkásságával kapcsolatos vetélkedőket szervezünk. Ötévente Szeged városában rajzversenyt hirdetünk a névadó tiszteletére. Beléptünk szülővárosában, Ajkán működő Fekete István Társaság tagjai közé, s felvettük a kapcsolatot azon általános iskolákkal, akik ugyanezt a nevet viselik.    Névadónk életének minél átfogóbb megismerése érdekében az alsó tagozaton a magyar irodalom tantárgy tematikájába beépítettük néhány művének feldolgozását:   o 1. osztály: Fekete István regényeiben szereplő állatok képeinek, neveinek gyűjtése. A Vuk című elbeszélés feldolgozása.   o 2. osztály: Természetismeret könyvekből ismeretterjesztő szöveg összeállítása Fekete István regényeiben szereplő állatokról (Hu-bagoly, Kele-gólya, Csí-fecske, Lutra-vidra, Bogáncs-pulikutya, Vuk-róka, stb).   o 3. osztály: A Csí és a Vuk című kisregény közös elolvasása és feldolgozása. o 4. osztály: Fekete István életrajza, jegyzetkészítés, rövid életrajz   megtanulása. A Tüskevár című regény önálló feldolgozása. Leírások készítése állatokról, növényekről. A névadó születésnapján iskolai szintű vetélkedő szervezése az egy - négy évfolyamon.    Az alsó tagozaton a szülőföld megismerése érdekében immár hagyományosan az alábbi tevékenységeket végzik az osztályok:   o 1. osztály: Ismerkedés az iskola épületével, a benne dolgozók munkájával, az egyes helyiségek nevének megismerése. Az iskola utcájának és a környező utcáknak a neve. Tájékozódás az otthontól az iskoláig.   o 2. osztály: Az iskola és környékének megismerése. A telep nevének eredete. Szeged nevezetes épületei, látogatás a Móra Ferenc Múzeumban.  47

          

o 3. osztály: Szeged nevezetes szobrai, a készítők neve, nevezetes parkok. Szeged címere. o 4. osztály: Szeged híres szülöttei. Szegedi és Szeged környéki hagyományőrző foglalkozások napjainkban. Szeged és a Dél-Alföld. Farsang idején minden évben megrendezzük a szülők bálját. Ezen a nagyszabású rendezvényen, annak megnyitójaként bemutatkoznak a gyerekek: táncolnak, furulyáznak, zongoráznak, szavalnak, énekelnek, színdarabot adnak elő.  Húsvét előtti szombaton kerül megrendezésre a már hagyományos családi napunk. Tanulóink torna-és táncbemutatókkal köszöntik a szülőket, majd kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a családok.  Ugyancsak hagyományként említhetjük az év végi egy napos iskolai kirándulásunkat.  Évente az utolsó tanítási napok egyikén szervezzük a gyermeknapot az iskolában. Ennek szervezését és felügyeletét a mindenkori nyolcadik osztály látja el.  A tanév legnagyobb iskolai ünnepségein törekszünk a motiváltságra, személyességre és bensőségességre. Kulturális rendezvényeinken lehetőséget adunk diákjainknak, hogy képességeiket bemutathassák.  Minden évben március hónapban kerül megrendezésre a már hagyományos nyílt napunk. Az érdeklődő intézmények, szülők bemutató órákon megtekinthetik az intézményünkben folyó munkát és tájékoztatást kaphatnak „jó gyakorlataink” átvételéről. 

48

7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei

49

7.1. Az intézmény nevelőtestülete

7.1.1. A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

7.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:



    

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó konferencia,  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 

 7.2.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény intézményvezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.3. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén 50

csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 7.2.4. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.5. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is.5 A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést.

7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1. A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése. A munkaközösség – az intézményvezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 7.3.2. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik: humán, természettudományi, osztályfőnöki, alsós reál és humán, gyógypedagógiai munkaközösség. 7.3.3. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a 5

Jelenleg egyetértési jogot biztosít a partnerszervezetek számára a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29.§ (3) bekezdése.

51

munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

7.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:  Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai  színvonalát, minőségét.   Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal  beszámoltatja.   A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének  működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.   Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat;  véleményt mondanak az emelt óraszámú tantárgyak tantervének kialakításakor.   Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a városi, megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.   Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.   Szervezik a pedagógusok továbbképzését.   a módszertani tapasztalatok átadásának szervezése, bemutató órák tartása mind alsó, mind felső tagozaton, belső továbbképzés.   Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.   Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok  felhasználására.   Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók  szakirányításának ellátására.   Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját,  tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.   Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.  7.4.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a  munkaközösség éves munkatervét.   Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  52



Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és  tapasztalatairól.   Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.   Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál  órát látogat.   Az intézményvezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol  az intézmény vezetésének.   Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az  iskolán kívül.   Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség  tevékenységéről a nevelőtestület számára.   Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.    Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösségvezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 

7.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola intézményvezetője. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év szeptemberében osztja szét az iskola intézményvezetője. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: 7.5.1. Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:   sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,   órai munkáját magas színvonalon végzi,    eredményesen készíti föl diákjait a felvételire,   szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,   aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,   rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,    kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,    foglalkozásokat, előkészítőket szervez és vezet,   eredményes gyermekvédelmi tevékenységet végez.  7.5.2. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,   részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, 

53

 részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. 7.5.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,   befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,   folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat.  7.5.4. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi. 7.5.5. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,    érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,    részt vesz az iskola arculatának formálásában,   tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, színházlátogatást, stb. szervez.  Egy esztendőre kizárhatja az iskola intézményvezetője a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:   akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,   akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény intézményvezetője.  A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása,    címpótlékban való részesülése,   illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),    állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése. 

54

8. Az intézmény közösségei, a kapcsolattartás formái és rendje

55

8.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből áll. Az intézményvezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,   szülői munkaközösség,   iskolaszék,   diákönkormányzat,   osztályközösségek. 

8.3. A iskolai szülő szervezet Az iskolában véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre a szülők. (ISZSZ) Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: ISZSZ). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,   a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),   a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,   saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.  Az ISZSZ munkáját az iskola tevékenységével az ISZSZ patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra. A ISZSZ vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az ISZSZ véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős.

8.4. Az iskolaszék 2012. CXC. Törvény 73.§ (2)bekezdés Az intézmény működésében érdekeltek az együttműködés elősegítése érdekében iskolaszéket alakíthatnak. Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással.

56

Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,   tisztségviselőinek megválasztása,    az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az intézményvezető, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.  Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,   a házirend elfogadásakor,    önköltséges formában folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.  Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az intézményvezető kötelessége.

8.5. Az intézményi tanács 2011. évi CXC törvény 73.§ (3) bekezdés A helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni, ha a törvényben említett feltételek hiányosak. Az intézményi tanács jogi személy, hatósági nyilvántartásba kerül az ügyrendjének jóváhagyását követően. Képviseletét az elnök látja el, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Az intézményi tanács tagjait az intézményvezető bízza meg. Az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, a működéssel kapcsolatos álláspontját az intézményi tanács eljuttatja a fenntartóhoz. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást.

8.6. A Nemzeti Pedagógus Kar A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása Az Nkt. a következő 35/A. alcímmel és 63/A-63/L. §-sal egészül ki: 63/A. § (1) A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. (2) A Kar tagja az a pedagógus, aki az (1) bekezdésben meghatározott köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. (3) A Kar stratégiai partneri megállapodást köthet más fenntartó intézményeiben dolgozó pedagógusok hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel. (4) A Kar a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervei (a továbbiakban: területi szerv) útján látja el. Az állami intézményfenntartó központ köteles a Kar területi szervei működéséhez a megyeközponti és fővárosi tankerület székhelyén működő köznevelési intézményben a működéshez szükséges megfelelő hely biztosításáról gondoskodni. (5) A Kar az e törvényben és a Kar alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthat, amelyek ellátják az Alapszabályban meghatározott vagy az Országos Küldöttgyűlés által átruházott feladatokat. (6) A Kar az Országos Küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabályát köteles az elfogadástól számított 30 napon belül az oktatásért felelős miniszternek tájékoztatásul megküldeni. (7) A Kar a céljai megvalósulásának előmozdítása érdekében, kizárólag a tevékenységéhez, továbbá a tagjai által végzett szakmai tevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet végezhet. A Kar gazdasági társaságnak, egyesületnek nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. 63/B. § (1) A Kar a) külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, b) véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során, c) a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó

eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását

8.7. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni:   az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,   a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,   az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,   a házirend elfogadása előtt.  A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

8.7. Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,   döntés az osztály belügyeiben.  Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 58

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.   Segíti a tanulóközösség kialakulását.   Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi  előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.   Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé  terjeszti. Szülői értekezletet tart.   Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.   Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.   Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra,  kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével.   Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására  mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.   Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.   Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 

8.8. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.8.1. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívhat össze. 8.8.2. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az intézményvezető által kijelölt időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az intézményvezető döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 8.8.3. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző könyv vagy tájékoztató füzet vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel történhet.

59

Az osztályfőnök az ellenőrzőbe vagy tájékoztató füzetbe tett bejegyzés vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző könyv vagy tájékoztató füzet útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. 8.8.4. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából havonta minden tárgyból legalább egy osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását egy héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az intézményvezető és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 8.8.5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,    pedagógiai program,   minőségirányítási program,   szervezeti és működési szabályzat,    házirend.  A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményvezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

8.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája 8.9.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. 60

A tanulók megelőző jellegű egészségügyi alapellátás keretében szervezett, iskolaegészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről - a teljes gyermeki közösségre vonatkozóan - az iskola gondoskodik. A feladatot, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja, mint szolgáltató látja el. A tanulók ellátását gyermekorvos/házi gyermekorvosok, védőnő (lehetőség szerint főállású iskolavédőnő), és fogorvos végzi. Az iskola-egészségügyi alapellátás a következő jogszabályok alapján történik:   49/2004. ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról    26/1997.(IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról   51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról  Az iskola-egészségügyi ellátás a tanév elején készített az iskola intézményvezetőjével előre egyeztetett éves munkaterv szerint folyik. A kapcsolattartást az iskola intézményvezetője biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,    az iskolai védőnő,   Szeged városi tiszti-főorvosa      8.9.1.1. Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere  Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi.    Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szeged város tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény intézményvezetője, a közvetlen segítő munkát az intézményvezető-helyettes végzi.    Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola intézményvezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.  8.9.1.2. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).    A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezetőhelyettesével.    Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.   Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. 

61

 

Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.   Munkaidejét munkáltatója, Szeged Város Polgármestere határozza meg.   Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 

8.9.2. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. A gyermekvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

62

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

63

9.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 9.1.1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:  a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,    orvosi igazolással igazolja távolmaradását,   a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.  Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:   bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,   rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).  9.1.2. A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

9.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az intézményvezetőnek van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök.

64

Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 9.3.1. Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az intézményvezető ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. 9.3.2. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. 9.3.3. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. 9.3.4. A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az intézményvezető-helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A 9.3.1. – 9.3.4. szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

9.4. A tanulói késések kezelési rendje A napló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az intézményvezető-helyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.5.Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3.) bekezdésének előírásai szerint történik. 65

9.5.1. Tanköteles tanuló esetében:  első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése    tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése    tizedik igazolatlan óra után: a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)    a harminc igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése mellett az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)   az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző és a kormányhivatal értesítése  Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

9.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

9.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 66



 

 

 

 

 

     

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg A nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény intézményvezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 

67

9.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  

 

 

    

   

 

    

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény intézményvezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  68



   

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 

69

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

70

10. A Fekete István Általános Iskola könyvtárának működési szabályzata

Jelen szabályzat az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete, mely a 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet figyelembe vételével készült.

Küldetésnyilatkozat

A Fekete István Általános Iskola könyvtára elkötelezetten törekszik arra, és biztosítja - iskolánk diákjai számára az alapműveltség megszerzéséhez szükséges dokumentumokat, valamint az egyéni érdeklődési köröknek megfelelő ismereteket, - iskolánk közösségi életének – társasjáték, szakkör, vetélkedő – természetes színterét, - a mozgásukban, képességeikben korlátozott tanulók számára is a könyvtári szolgáltatásokat, - az olyan informatikai fejlesztéseket, melyek az információs technológia eszközeit a tanulási készségek fejlesztésének szolgálatába állítja. Szeged, 2013. március 26.

71

ÁLTALÁNOS ADATOK

1. A könyvtár neve, címe, telefonszáma: Fekete István Általános Iskola Könyvtára 6729 Szeged, Postás u. 1-3.  

(62) 548-960



2. A könyvtár fenntartójának neve, címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A könyvtár tagja a Csongrád Megyei Iskolai Könyvtárhálózatnak, szakmai érdekvédelmi szervezete a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete (székhelye: Somogyi Könyvtár, 6720 Szeged, Dóm tér 1-4.) 3. A könyvtár bélyegzője: A könyvtárnak nincs külön bélyegzője. Az iskola körbélyegzőjét használjuk a dokumentumok tulajdonjogának megjelölésére. Ennek felirata: Szegedi Fekete István Általános Iskola 4. A könyvtár elhelyezése    

 db 6 polcos beépített szekrény   db 7 osztású nyitott polc   1 db katalógusszekrény (15 fiókos)     

db 6 polcos állvány  db 5 személyes pad  9 db 6 polcos nyitott polc  1 db kölcsönző asztal 

72

A KÖNYVTÁR FELADATAI 1. Alapvető célja, hogy segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát, a pedagógiai programban meghatározott célok helyi megvalósítását a mindenkori tanulói létszámnak és az iskola specialitásának megfelelően. 2. Ehhez biztosítja a szakszerűen és folyamatosan fejlesztett gyűjteményt, rendelkezésre bocsátja a különböző információhordozókat, tájékoztatást nyújt a helyben vagy más könyvtárakban megtalálható dokumentumokról. 3. Központi szerepet tölt be az iskola olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységében, ennek megfelelően fejleszti a tanulók önálló ismeretszerzési képességét, részt vesz a könyvtárhasználatra nevelő órák, szabadidős programok, vetélkedők megtartásában, ösztönzi a tanulókat az olvasás megszeretésére, általános műveltségük szélesítésére. 4. Biztosítja a pedagógusok alapvető szakirodalmi igényeinek kielégítését, az olvasásmódszertani kultúra fejlesztését, a nevelési konfliktusok, szituációk optimális megoldásához szükséges szakirodalmat.

A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE 1. A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát, az iskola tanárainak javaslatait, igényeit figyelembe véve - a gyűjtőköri szabályzat alapján. 2. A könyvtár állománya vásárlás, ajándék és csere útján gyarapodik, de a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek a könyvtárba. Könyvek vagy más dokumentumok csak a könyvtáros hozzájárulásával vásárolhatók a könyvtár számára. 3. A könyvtárba érkező dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevezeti az egyedi (cím-) leltárkönyvbe, a tankönyveket, munkafüzeteket, tanári (módszertani) kézikönyveket, gyorsan avuló tartalmú kiadványokat pedig a brosúranyilvántartásba. A audiovizuális és elektronikus dokumentumokról közös, folyamatos sorszámozású nyilvántartást vezet a könyvtáros és a gazdasági vezető. 4. A feleslegessé vált, elavult, fizikailag tönkrement könyvekről, valamint az olvasók által elveszített könyvekről évente egyszer jegyzéket készít, s ezeket az állományból kivonja. Rendszeresen ellenőrzi az állományt. 5. A könyvtárat az igényeknek megfelelően és az órarendben is meghatározott időben nyitva kell tartani, ilyenkor a könyvtárhasználókat tájékoztatással, tanácsadással segíteni kell a megfelelő irodalom felkutatásában. A könyvtár használata ingyenes, 73

csak az intézmény tanulói Nyitva tartás: aktuális kiírás szerint.

és

dolgozói

vehetik

igénybe.

6. A könyvtárhasználókról és kikölcsönzött dokumentumokról füzetes nyilvántartást vezetünk. Az összesített statisztikát évente egyszer a fenntartó rendelkezésére kell bocsátani. 7. A könyvtár állományáról folyamatosan kell a következő katalógusokat építeni: - betűrendes leíró - csoportképzéses szakkatalógus. 8. A könyvtár állományát áttekinthetően, világosan, raktári rendben kell tagolni, legalább a következők szerint (szabadpolcon): - kézikönyvtár - ismeretterjesztő könyvek - szépirodalom (külön: mesék, versek, drámák) - pedagógiai szakirodalom - audiovizuális dokumentumok - tankönyvek, tartós tankönyvek (duplumok) A szaktantermekbe tartós (éves) használatra kiadhatók a kézikönyvtár duplumai. 9. A könyvtári állomány védelme, egységének megőrzése, a raktári rend biztosítása a könyvtáros feladata. Ha a könyvtárhelyiséghez másnak is van kulcsa, a felelősség megoszlik. Felelősök: könyvtáros, takarító. Az állomány állapotának megőrzését házi kisjavítással oldjuk meg, igénybe véve a tanulók önkéntes segítőkészségét. A szabályosan kikölcsönzött dokumentumokért a kölcsönvevők anyagi felelősséggel tartoznak, elveszett, megrongált könyv esetén kötelesek hasonló értékű és hasonló témájú könyvet hozni a könyvtár számára. A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE 1. A könyvtár az iskola oktatási szükségleteinek megfelelően gyűjti anyagát Tehát: a, az általános iskolában oktatott tananyaghoz szükséges dokumentumok, tartós tankönyvek: -

magyar nyelv és irodalom, történelem, német nyelv, angol nyelv, matematika, fizika kémia, biológia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan

b, fakultáció, szakkör: -

számítástechnika, német nyelv, angol nyelv

c, pedagógiai szakirodalom az alapfokú oktatáshoz

74

d, az oktatott tantárgyakhoz tartozó érvényes tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok legalább egy példányban

2. Témakörök szerint részletezve (könyvek): a, kézikönyvek: -

kis és középszintű általános lexikonok, enciklopédiák

- teljességgel (1-1 pld.)

-

tudományok. a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet összefoglalói

- teljességre törekvően (1-1 pld.)

egy- és többnyelvű szótárak, határozók a munkáltató oktatásnak megfelelően pl.: Magyar értelmező kéziszótár, Kis növényhatározó, Helyesírási kéziszótár, stb.

- 10-15 példányban

-

b., ismeretközlő művek: - valamennyi oktatott tantárgyhoz tartozó alapfokú, népszerűsítő ismeretterjesztő művek a kutatási céloknak megfelelően

- teljességre törekvően (1-5 pld.)

- egyes tantárgyak kiegészítő irodalma, pl. vizuális kultúra, művészetek, környezetvédelem, néprajz, vallások, kották - válogatva (1-3pld.) - a tudományok és művészetek nagy alakjairól szóló életrajzok, képes monográfiák, művészeti albumok pld.) - az egyéni érdeklődéshez kapcsolódó népszerű (alapszintű) ismeretterjesztő munkák, pl. kisállattartás, ufók, ősállatok, Földünk növény- és állatvilága - helytörténeti és helyismereti kiadványok, térképek, pl. Szegeddel kapcsolatos irodalom - a fakultációkhoz, szakkörökhöz kapcsolódó irodalom - német nyelvkönyvek, feladat- és szöveggyűjtemények 75

- teljességre törekvően (1-1)

-erősen válogatva (1 pld.) -teljességre törekvően (1-5 pld.) -válogatva (1-1 pld.) -válogatva (1-1 pld.)

- hallás- és mozgássérültek oktatásával, nevelésével kapcs. szakirodalom

-válogatva (1-1 pld.)

c.) szépirodalom: - az általános iskolai tantervekben megjelölt házi és ajánlott olvasmányok

-kiemelten (20-30 pld.)

- a tananyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei

-teljességre törekvően (1-2 pld.)

- a magyar és külföldi népköltészet, meseirodalom antológiái

-teljességre törekvően (1-3 pld.)

- a magyar és külföldi líra reprezentáns alkotói

-teljességre törekvően (1-2 pld.)

- a népszerű, főként magyar meseírók gyűjteményei, meseregényei, mondagyűjtemények

-válogatva (1-2 pld.)

- gyermek- és ifjúsági regények, kalandos és fantasztikus regények

-erős válogatással (1-1 pld.)

- névadónk, Fekete István ifjúsági regényei, elbeszélései, a róla szóló életrajzi (ifjúsági) művek

-teljességre törekvően (1-3 pld.)

(Megjegyzés: a klasszikus és modern felnőtt szépirodalomnak, kriminek, bestsellereknek nincs helye az általános iskolai könyvtárban.)

d.) pedagógiai szakirodalom: - pedagógiai lexikonok, fogalomgyűjtemények, szótárak

-1-1 példányban

- a legfontosabb pedagógia- és neveléstörténeti összefoglalók, a pedagógia klasszikusaira vonatkozó művek

-1-1 példányban

76

- a nevelés és oktatás elméletével foglalkozó, elsősorban módszertani tanulmányok, gyűjtemények

-1-1 példányban

- a személyiségformálás egyes területeivel a család és az iskola kapcsolatával foglalkozó, a konfliktushelyzetek megoldását segítő munkák

-1-2 példányban

- valamennyi tantárgy oktatását elősegítő módszertani könyvek, tanári kézikönyvek

-1-3 példányban

- a pedagógia határtudományai, elsősorban a pszichológia, szociológia és a tehetséggondozás szakirodalma

-1-2 példányban

- az iskola pedagógiai programja, az egyes tantárgyak tantervei (kéziratok)

-1-2 példányban

- tartós tankönyvek, érvényes munkafüzetek, tankönyvek

-1-2 példányban

- továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók

-1-2 példányban

e.) egyéb szakirodalom: - az iskola működéséhez szükséges jogszabályok (munkaügyi, oktatásügyi, gyermekvédelmi)

-teljességre törekvően (1-1 pld.)

- az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok

-teljességre törekvően (1-1 pld.)

- könyvkereskedői és kiadói katalógusok

-1-1 példányban

- fontosabb általános bibliográfiák, tantárgyi bibliográfiák

-1-1 példányban

- a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, módszertani segédletek

-1-1 példányban 77

- az olvasáspedagógia és könyvtárhasználattan módszertani kiadványai, feladatgyűjteményei

-teljességre törekvően (1-1 pld.)

3. Audiovizuális dokumentumok - a tanórákon való szemléltetéshez, színesítéshez, alkalmas DVD és CD lemezek,

- 1-1 példányban

- a napközis, iskolaotthonos szabadidő hasznos eltöltéséhez mesék és ifjúsági regények DVD és CD változatai

- 1-1 példányban

- az iskolai eseményeket megörökítő DVD-k CD-k

- 1-1 példányban

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT A könyvtár használatára jogosultak: - az iskola tanulói - az iskola dolgozói A szolgáltatás igénybevételének feltételei: -

a könyvtár dokumentumait a beiratkozott olvasók vehetik igénybe a tanulók tagsága a tanulói jogviszony időtartamára szól a felnőttek tagsága munkaviszonyuk tartamára érvényes a beiratkozás ingyenes

Adatváltozás esetén: - a tanulók adatainak változását az intézményvezető helyettes - a dolgozók adatainak változását a dolgozó jelenti be. Kölcsönzési előírások: - a tanulók a házi olvasmány mellett egyszerre legfeljebb két könyvet kölcsönözhetnek - a kölcsönzési idő tanulóknak 2 hét /kivétel a házi olvasmány/, felnőtteknek egy tanév /szak- és tankönyv/ - a kézikönyvek csak helyben használhatók, nem kölcsönözhetők - a dokumentumokban okozott kárt az olvasó köteles megtéríteni - az elveszett dokumentum helyett másikat kell venni, illetve a napi bolti árat megtéríteni - a megrongált könyv javítási költségét az olvasónak meg kell téríteni

78

Esedékes nyitva tartás és kölcsönzési idő: - a könyvtárterem bejárati ajtaján feltüntetve - jelenleg napi 2 óra. A könyvtár használatának szabályai: A könyvtárba csak a könyvtáros jelenlétében és engedélyével szabad belépni. Dokumentumot csak a könyvtáros adhat ki, aki a kölcsönzési nyilvántartást vezet.

A KATALÓGUS SZERKESZTÉS SZABÁLYAI Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai: Ahhoz, hogy a Fekete István Általános Iskola könyvtárának állománya a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. Ezek az eligazító nyilvántartások, tájékoztatók a katalógusok. 1. A katalógusépítés szempontjai A Fekete István Általános Iskola könyvtárában az alábbi katalógusok elkészítése kötelező a Huntéka program nyújtotta lehetőség felhasználásával: - betűrendes katalógus - szakrendi katalógus - tárgyszó katalógus 2. A katalógus készítés általános szabályai könyvtárunkban 



 a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata,   a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról bibliográfiai tételt,rekordot kell készíteni a számítógépes program segítségével és azt a megfelelő gépek illetve monitorok segítségével az olvasók számára használhatóvá tenni,   a bibliográfiai tételben – a címleírás formai szabályai szerint – szerepeltetni kell legalább az alábbi adatokat:  - a mű címét, (alcímét) szerzőjét, - a kiadás adatait, - a megjelenés helyét, idejét, - a kiadás szerzőségi közlését - a könyv terjedelmét, - a leltári számot

A könyvtári állományunk feldolgozottságának mértéke: Az iskolánkban bevezetésre került a Huntéka iskolai verziója, jelenleg a rekordok feltöltésére vár. A könyvtári állományunk feldolgozottságának mélysége: Az 1990-es évek elejéig terjedő időszakra kézi raktári katalógus áll rendelkezésre.

79

TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtárba felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári kölcsönzés szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok szerint használják. 3. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összeg egy részét tartós tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyvek az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerülne. 4.Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok: Az intézményvezető helyettes feladata. Ennek érdekében az alábbi feladatokat látja el: - előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását, előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt, - közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, - megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, - folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, - az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek - pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket. Munkájában a könyvtáros-tanár segíti az alábbiak szerint: - követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, - követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, - a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. - Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 4. A kölcsönzés rendje: A tanulók a tartós tankönyvnek minősülő dokumentumokat a tanév kezdetén a könyvtárból kölcsönzik. Egyedi nyilvántartási lapon aláírásukkal igazolják a tankönyvek átvételét, és nyilatkozatot tesznek a tankönyv használatára és visszaadására vonatkozóan. NYILATKOZAT A fent jegyzett tankönyveket átvettem, azokat a tanév végén, a könyvtáros által kijelölt időpontban visszaszolgáltatom. A tankönyvek épségére és tisztaságára vigyázok. A megrongálódott, elhagyott kötetekért anyagi kártérítéssel tartozom.

A diákok a tanév befejezése előtt, az utolsó teljes tanítási héten kötelesek a tartós tankönyvet a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatába 80

foglaltak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából fakadó értékcsökkenést. Az elhasználódás mértéke az első év végére 25%-os, a második év végére 50%-os, a harmadik év végére 75%-os lehet.

5. A tankönyvek nyilvántartása A tartós tankönyvek nyilvántartása külön leltárkönyvben, egyszerűsített módon történik. A leltári szám felkerül a számlára, melyről egy másolatot a könyvtár őriz. Ezek alapján egyszerűsített törlési ügyiratok készülnek az elavult és elhasználódott kötetek állományból való kivezetésére.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS SZÁMÁRA Közvetlen felettese: az intézményvezető Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása

 

felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali  jelzéséért,

 a szakleltárt,  a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval  kezeli elvégzi a leltározást,



folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással feladatokat, amelyeket az intézményvezető határoz meg számára az alábbi   kapcsolatos elvek szerint:  a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet   elfogadtat az intézményvezetővel,  az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves   bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet

  azonnal jelzi a gazdasági titkárnak a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, 

      

felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmelkíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint  a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai  könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,

  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, 



minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett  fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,

81

     

gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas  állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és  irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen  véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,

  kezeli a tanári kézikönyvtárat, 





elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a  normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,

  kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,    lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,   tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési   minden igényekről,  minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók  számára egyaránt közzéteszi a  

kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,

biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.



82



11. Záró rendelkezések

83

11.1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, az intézményi tanács a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

11.2. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint intézményvezetői utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. Szeged, 2014. ………………………………………………………

P. H.

………………………………………..………… Intézményvezető

Melléklet (Nyilatkozatok)