Interaktív Stílusos Publikus A SZAPPANOS SÜTI VÁLLALKOZZ OKOSAN AZ ÖNPUSZTÍTÓ EMBER AJÓS TANÁRÚR

»

Interaktív • Stílusos • Publikus

12

A S ZA P PAN O S SÜ T I

2013.06

VÁ LLA L KO Z Z OKO SA N A Z ÖN P U S ZT Í TÓ EM B ER

HAJÓS TANÁRÚR

t a r t a l o m

04. o l d al Lábnyom Magunk alatt vágjuk a fát

10. o l d al Hírek

24

EDUPRESS

12. o l d al Trender Cukrászda a fürdőszobában A SÜTISZAPPAN

20. o l d al

Aki megmutatja, hogy merre van a

Vészkijárat BUZÁS LAJOS

24. o l d al Profil Szociológus a Ének Iskolájában HAJÓS ANDRÁS

30. o l d al Zoom 3 strand, amit nem hagyhatsz ki, ha arra jársz

32. o l d al Mesterségem címere Kertész leszek, de mit csinálok?



• Felelős kiadó: Diákhitel Központ Zrt. Bugár Csaba, vezérigazgató

36. o l d al Tanulópénz

• Felelős szerkesztő: Imre Zita, marketing

Mindig a kezdet a végzet, avagy vállalkozási kisokos

• Főszerkesztő: Boros Péter

40. o l d al Edzésterv

• Júniusi számunk szerzői:

és kommunikációs igazgató • Képszerkesztő: Fényes Gábor Bakó Júlia, Kodova Michaela, Kotsis Márk,

NANBUDO - Kovács Aletta

Kovács Gellért,

44. o l d al Mérték

Szénási Sándor, Társi István

Könyv: Én, a Tesóm Zene: Nacked Truckers Színház: Tárt Kapu Színház Film: Trance

2 

IMPRESSZUM

• Kiadó: Diákhitel Központ Zrt. 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11. • Telefonszám: +36 1 224 9692 • E-mail: [email protected]

• Web: www.skip.hu

40

20 32 36

Kedves Olvasó! Tartalmas és fárasztó évet zártunk. Mi az első évfolyamunkat, olvasóink nagy része pedig egy tanévet. És azok, akik már a nagybetűsben keresik a kenyeret, velünk együtt vágynak egy jó nyárra. Mert az idei eddig nem kényeztetett el Bennünket... Talán pont ezért vágyunk arra, hogy megmutassuk a 3 strandot, amelyet nem érdemes kihagyni. Persze azért kisiskolásként minden más volt. Még hittünk abban, hogy le tudjuk beszélni a felnőtteket arról, hogy kiirtsák az esőerdőket. Ma már persze tudjuk, hogy ez nem így működik. Vagy csak nem hiszünk benne eléggé, hogy meg tudjuk változtatni a jövőt. Szerencsére a múlt hónapban érkezett pályázatok arról tanúskodnak, hogy van remény. Ahogy az árvaként állami gondoskodásban felnövő Búzás Lajos hisz abban, hogy segíthet hitet és jövőképet adni fiatal sorstársainak, úgy Kovács Aletta nanbudó európa-bajnok története is arra biztat, nem szabad sem feladni, sem félvállról venni azt, amiben bízunk. Hajós András személye is ezt mutatja, aki talán a legjobb példája annak, hogy az ember nem csak egy dologba lehet sikeres. És ha már siker, igyekszünk megfejteni a jó vállalkozás titkát, vagy legalább azt, hogyan indítsunk vállalkozást. Természetesen azt nem adjuk fel, hogy idén még lehet nyár, de fürdőruha helyett azért biztos, ami biztos inkább a sütiszappan dizájnját vizsgáltuk meg.

Üdvözlettel:

30

Boros Péter

3 

MAGUNK AL l á b n y o m

Rohamos tempóban írtja az emberiség az esőerdőket: percenként átlagosan 36 labdarúgópályányi őserdő tűnik el a Föld felszínéről. És nemcsak a sokat emlegetett Amazonas mentén, hanem Afrikában és Ázsiában is jelentős a pusztítás. Ha így folytatjuk tovább, világszerte fokozzuk az élelmiszerhiány és az éhínségek előfordulásának lehetőségét.

4 



VÁ

LATT

ÁGJUK A FÁT

5 

Az éhezés és az esőerdők állapota között fedezhető fel kapcsolat – a kijelentés elsőre talán nonszensznek tűnik, azonban a kutatók vizsgálatai szerint a trópusi ősnövényzet mennyisége és például az emberek asztalára kerülő zöldségek, gyümölcsök, illetve húsfélék bősége, vagy éppen szűke egyenes arányban áll egymással. Régen nem arról van csak szó, hogy az őserdők irtásával a „Föld tüdejéből“ vágunk ki egy-egy újabb darabkát. Ha csak ekkora bajt okozna fajunk a növényzet szisztematikus rombolásával, kis túlzással legyinthetnénk a probléma hallatán: az ember is képes fél tüdővel élni, miért hiányozna az a pár magyarországnyi őserdő a bolygó (és élőlényei) számára. Csakhogy fél tüdővel bóklászva a világban nehezebb, vagy szinte lehetetlen a maratonfutás, nem beszélve egy ironman triatlonverseny (4 kilométer úszás, 180 kilométer kerékpározás és 41 kilométer futás) teljesítéséről. Valami hasonló a helyzet az őserdőkkel is. 6 



Állati nagyvilág Kevéssé ismert tény, hogy az őserdőkben, illetve trópusi esőerdőkben él a világ állatpopulációjának nagyjából 80 százaléka, legalább 4-5 millió faj. Az ENSZ természetvédelmi alapjának (WWF) szakemberei arra figyelmeztetnek, a fékevesztett erdőirtással újabb fajok kerülhetnek a kihalás szélére. Hiszen természetes élőhelyük elvesztésével vagy szűkülésével nem mindegyikük képes együtt élni, kiszolgáltatottabbá válnak a vadászoknak és a ragadozóknak. A szűkülő élettérnek tudható be az is, hogy néhány faj csak és kizárólag egy adott területen lelhető fel a bolygón. Könnyen belátható, hogy ha csökken az állatpopuláció, kevesebb jut a vadászoknak is. A WWF adatai szerint a világon 1,6 milliárd ember mindennapi élete függ közvetlenül az őserdőktől. Közülük pedig sokan vannak, pláne Latin-Amerikában és Kelet-Ázsiában, akik a mindennapi betevőt és ősi gyógyszereket vadásszák vagy szedege-

tik össze ezeken a buja növényzetű területeken. Az erdőirtással sok – a nyugati normák szerint jelenleg is mély szegénységben élő ember – élete lehetetlenül el, sok évszázados társadalmuk, kultúrájuk válik egyik napról a másikra értéktelenné. Pápua Új-Guineában, ahol a világ harmadik legnagyobb összefüggő őserdejének kiirtásán tevékenykedik a fejlett világ, törzsek tömegei kényszerülnek új életforma átvételére az erdőirtás miatt. A kelet-ázsiai államban még a mai napig is sok a részben állattartó (malacnevelő), de nagy mennyiségben vadászó-gyűjtögető életformát folytató közösség. Bár ők is irtják és irtották világ életükben az őserdőt, közel sem olyan léptékben, mint a modern emberiség. A kis telepüket néhány évente helyezték át, kialakítva saját háztartásukhoz szükséges életteret, ha pedig a föld már nem volt képes biztosítani a megélhetésüket, továbbálltak. Azonban sokszor már nincs hova: a beszámolók szerint tömegével termelik ki az értékes fákat – elsősorban a minden létező

nyersanyagot felszívni képes kínai piac számára – a pápuák földjén. A törzsek tagjai szétszélednek: napszámosok vagy koldusok lesznek, hiszen a szó nyugati értelmében semmilyen szakértelemmel, a munkaerőpiacon értékesíthető tudással nem rendelkeznek. Csak azzal a pár száz, vagy talán néhány ezer éves apáról fiúra szállt ismeretanyaggal, ami eddig képes volt a pápuai törzsek számára biztosítani az ő kerek és tökéletes világukat. A University of Papua New Guinea és az Australian National University pár évvel ezelőtti kutatása szerint az elmúlt három évtizedben az országban több mint 5 millió hektár (fél magyarországnyi területű) őserdőt irtottak ki a gondos kezek. A hetvenes évek 38 millió hektárjához képest napjainkban kicsit több mint 30 millió hektár lehet az érintetlen területek nagysága, azonban ha nem szabnak gátat a tevékenységnek, az egyetemi tudósok szerint 2021-re a területek több mint felét károsítja részben vagy teljesen az emberi tevékenység. 7 

Ebül szerzett jószág…

A legtöbb szó általában a világ legnagyobb, Amazonas menti esőerdőkről esik a médiában. Nem csoda, az 1970-es évektől kezdve 1990-ig minden esztendőben 50 ezer négyzetkilométernyi (újabb fél magyarországnyi) trópusi esőerdő vált az emberi tevékenység áldozatává minden egyes esztendőben! A WWF előrejelzése szerint 2030-ra a brazil őserdők 60 százalékát éri valamilyen katasztrófa: az emberi tevékenység hatására a globális fölmelegedés vagy erdőtüzek áldozata lesz, illetve kivágják azokat. A folyamat pedig – egy ponton túl – öngerjesztő, figyelmeztetnek a szakemberek. A fák jelentős mennyiségű szén-dioxid megkötésére alkalmasak, de elégetésük során azonnal visszakerül az atmoszférába ez az üvegházhatású gáz. Az Amazonas erdeinek csökkenésével a becslések szerint 55-97 milliárd tonna szén-dioxid jut a környezetbe, mi tovább növeli a felmelegedést. Az erdőirtás persze nem öncélú tevékenység, olykor a faanyag kitermelése, vagy egy kőolaj- vagy nemesfém-lelőhely infrastruktúrájának kialakítása, máskor újabb termelés alá vonható terület létrehozása a cél. Ez utóbbi esetben a növényzettől nemes egyszerűséggel égetéssel, vagyis a terület felgyújtásával szabadulnak meg: pár nap alatt az atmoszférába juttatva a hos�szú évtizedek alatt megkötött szén-dioxidot. A létrehozott területek egy részén aztán legelőt hoznak létre szarvasmarháknak, más részükön pedig szóját vagy pálmaolajat állítanak elő, esetleg energianövényekkel ültetik be. A hatalmas fákhoz képest ezeknek a növényeknek alig van gyökérzetük, így nincs, ami megkösse a talajt – drámai méreteket ölt ezeken a földeken a talajerózió. Sok helyen éppen azért irtanak ki újabb erdőket, mert a felső rétegeket az eső elmossa. Másrészt előfordulhat, hogy az addig tapasztalt éves csapadékmennyiség csökkenése nem biztosít elegendő vizet a vete8 



ményesnek. Az esőerdők ugyanis nem csupán szén-dioxid megkötésével gyakorolnak pozitív hatást a környezetükre, fontos szerepük van a helyi klimatikus és csapadékviszonyok egyensúlyában is. Egyes számítások szerint az Amazonas-medencében a csapadék kétharmada, a Kongó-medencében háromnegyede vezethető vissza egyértelműen a növények lombkoronája által leadott párára és az azokból kialakuló felhőkre. Ha nincs trópusi őserdő, jelentősen csökken a csapadék mennyisége, illetve a talaj vízmegtartó képessége is. Mindehhez társul a globális felmelegedés hatása: a számítások szerint az évszázad végére az Amazonas keleti felében 20 százalékkal csökken a csapadék mennyisége és 2 Celsius-fokkal nő meg az átlaghőmérséklet, a szárazság pedig hatalmas erdőtüzeket okoz majd. Afrikában irtanak a legdurvábban

A trópusi esőerdők területe a múlt évszázadban majdnem felére csökkent: 14 millió négyzetkilométerről 8 millióra zsugorodott. Az éves irtási ütem 1,5-2 százalék között van, azonban Afrika egyes területein az elmúlt években sikerült jelentősen túlszárnyalni ezt az arányt. Elefántcsontparton például majdnem 15, Nigériában több mint 14 százalék volt az erdőirtás 1989-ben, miközben Gabon és Venezuela fél százalékon pörgette ezt az iparágat. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetnek (FAO) adatai szerint 1990-2010 között majdnem minden kontinensen csökkent (összesen 135 millió hektárral) az erdővel fedett területek nagysága, kivéve Európát, ahol növekedés volt tapasztalható: 20 esztendő alatt 16 millió hektárral. Magyarország is az erdősödő területek közé tartozik, az 1920-as évek óta szinte folyamatosan nő ennek mennyisége, közelítve a kétmillió hektárt, vagyis jelenleg az ország ötödét fedik fák.

9 

A műszaki és a természettudományos életpályát népszerűsítő program indult TiJöttök! elnevezéssel műszaki és tudományos életpályát népszerűsítő program indult azzal a céllal, hogy a tehetséges fiatalok elérésével, bevonásával növelni lehessen Magyarország gazdasági és szellemi versenyképességét. Az Új Széchenyi Terv keretében a „TiJöttök!” program 49,4 millió forint támogatást nyert. A program a magyar felsőoktatás tudományos és innovációs eredményeinek, illetve a tehetséges fiatalok bemutatásán keresztül kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy a műszaki- és természettudományos végzettséggel rendelkező fiatalok milyen sokszínű és változatos életpályák közül választhatnak. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, a program fővédnöke elmondta: a magyar export 22 százalékát magas hozzáadott értékű termék teszi ki, az ország versenyképességének növeléséhez pedig szükség van a szakember-utánpótlás bővítésére a műszaki-tudományos élet területén. A nemzeti innovációs stratégiában szerepel, hogy a jelenlegi 37 ezres kutatói létszámot az évtized végére 56 ezerre növeljék, a program ebben is segíthet.

h í r e k

Hazatérnének a Nagy-Britanniában tanuló diákok

10 

A Milestone Intézet felmérése szerint a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákok többsége hazatérne. Az eredmények arra utalnak, hogy a fiatalok csak kis időre vállalnának munkát külföldön, pár év után itthon szeretnének boldogulni.A kutatás eredményei szerint közvetlenül a tanulmányok befejezése után az ott tanuló magyarok 61 százaléka Nagy-Britanniában maradna, és mindössze 5 százalékuk térne vissza azonnal Magyarországra. Öt évvel a végzés után a hazatérők aránya azonban már négyszeresére emelkedik, de a megkérdezettek döntő többsége (56 százalék) inkább további külföldi tapasztalatokat szerezne egy harmadik országban. A családalapítást viszont az egyetemisták 44 százaléka már Magyarországon képzeli el, 38 százalék harmadik országban és mindössze 17 százalék maradna továbbra is Nagy-Britanniában. A hazatérők többnyire a család, a barátok vagy az otthonosság érzete miatt jönnének haza, a távolmaradók indokai pedig egyértelműen a jövedelmi és karrierlehetőségekre, valamint a szakmai önmegvalósítás fontosságára mutatnak



A Honvédséggel működik együtt a PTE Együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Honvédség április 29-én, melynek célja, hogy elősegítsék az Önkéntes Tartalékos Rendszer feltöltését. A megállapodást Bódis József rektor és Vanyur Tibor ezredes, parancsnok írta alá a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A hosszútávra szóló együttműködés a haza iránti szolgálatra elkötelezettek honvédelmi feladatokban való közreműködését kívánja elősegíteni. A partnerség létrehozásának kiemelt célja, hogy az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) közös erőfeszítése elősegítse az Önkéntes Tartalékos Rendszer feltöltését, elsősorban a felsőoktatási intézmény hallgatóinak köréből. Emellett a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szellemében a társadalmi és a gazdasági élet, valamint az euroatlanti integráció által támogatott újszerű követelményeknek való jobb megfelelést, a két fél közötti kapcsolat kiépítését, intézményesítését, az együttműködés kereteinek meghatározását és kiszélesítését kívánják elősegíteni.

Brazil hallgatók érkeznek a magyar felsőoktatási intézményekbe A Tudomány Határok Nélkül program keretében 450 brazil hallgató érkezik Magyarországra, akik főként a természet-, a mérnöki, az egészség- és az informatikatudományok területén tanultak a dél-amerikai országban. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke április 25-én, a program bemutatására rendezett sajtótájékoztatón elmondta: a diákok többsége az oktatás magas színvonala miatt választotta Magyarországot. Összesen 627 diák adta be pályázatát, amelyből egy többlépcsős bírálati eljárás során 450-et fogadott el a brazil és a magyar fél, tehát a követező hónapokban 450 brazil vendéghallgató érkezik hazánkba. A Tudomány Határok Nélkül program a brazil állam által támogatott ösztöndíj-lehetőség, amelynek keretében Brazília felé 19 magyar felsőoktatási intézmény csaknem 70 BSc, 7 osztatlan egészségtudományi és 45 PhD szakot kínál angol nyelven. A hozzánk érkező 450 vendéghallgató teljes képzési költségét, továbbá minden megélhetési kiadását a brazil kormány fedezi. A program 2012 és 2015 között zajlik, és 100 ezer brazil diák vesz benne részt. Eddig összesen 20 ország csatlakozott a programhoz.



11 

CUKRÁ

a fü

t r e n d e r

Cukrászda helyett boszorkánykonyhát is mondhatnék, ugyanis ott készülnek – kézzel és egyenként – Ziemons Jennifer sütire emlékeztető szappanjai. Ha ez most furcsán hangzik, elég csak a házi praktikákra gondolni. Szerintem kevés olyan lány van, aki ne próbált volna ki valamilyen otthoni kenceficét, minimum egy krumpli - vagy uborkapakolást, főleg így a vizsgaidőszak közepén, tanulás után, bulik előtt. Jennifer is csak természetes alapanyagokat használ, a szemet is gyönyörködtető szappanjai tejben-vajban fürösztenek.

12 



ÁSZDA

ürdőszobában



13 

Szabad szappanozni Ha ijesztő a lúgoldás, és szeretnéd megtanulni a szappankészítés fortélyait, gyere a Szappansuliba. Így hirdeti magát egy cég az interneten, és azt ígéri, hogy tőlük nem kamu recepteket, hanem biztonságos módszereket tanulhatnak az érdeklődők. Az akkreditált kozmetikumkészítő tanfolyam elvégzése nem kevés idő, de itt is igaz, hogy a gyakorlat teszi a mestert, és a kísérletezések hoznak eredményt. Ziemons Jennifer más úton került ezzel a piperecikkel kapcsolatba. Édesanyjával együtt Portugáliában látott először süti formájú díszszappanokat, és rögtön beindult a fantáziájuk. A fiatal lány tavaly fejezte be a cukrásziskolát, ősszel pedig turizmus, vendéglátás szakon kezdi a tanulmányait a Kodolányi János főiskolán. Eredetileg biológusnak vagy állatorvosnak készült, de változtatott a tervein. Amikor 2 évvel ezelőtt a külföldi nyaraláson a kezükbe vették az első muffin mintázatú szappant, rögtön beleszerettek. Itthon még nem láttak hasonlót, ezért úgy döntöttek, saját vállalkozást indítanak. A startot tavaly a karácsony előtti hetekre időzítették. Először csak a család, az ismerősök és a barátok kaptak egy-egy szappant, de az ünnepre már an�nyira megnőtt az érdeklődés, hogy alig győzték az iramot. Már a legelején is sokféle ötletük volt, ma pedig már 30-40 féle sütiszappan van a repertoárban. Kipróbáltak sokféle mintát, a tortaszelettől a linzer utánzatig, a kuglóf formától a vattacukor mintáig. Naponta akár 3-400 darabot is tudnának készíteni, otthon a saját műhelyükben, cukrászdai eszközökkel, kesztyűvel, maszkkal és védőszemüveggel felszerelkezve. A legfontosabb ugyanis természetesen az, hogy jól eltalálják a hőfokot. Másrészt természetesen a természetesség. Jennifer azt meséli, hogy ezek a készítmények egytől egyig natúr alapanyagokból állnak, nincs bennük illataroma, mindegyik antiallergén. Fő alkotójuk az olívaolaj, és minden egyes összetevő bevizsgált anyag. Júliustól uniós jóváhagyásuk is lesz, így drogériákban is árulhatnak majd. Ezek a szappanok jelenleg díszszappanként kerülnek forgalomba.

Ma már nem luxus Kevés olyan népszerű és hasznos termék van, mint a szappan. Már kisbabakortól hozzátartozik a mindennapjainkhoz, luxuscikkből folyamatosan alakult át hétköznapivá.

14 



Több mint 100 évvel ezelőtt egy német kémikus nemes egyszerűséggel csak annyit mondott: egy nemzet által felhasznált szappanmennyiség hűen tükrözi az ország gazdagságát és műveltségét. Ma a szappanra úgy gondolunk, mint ami elengedhetetlen a higiéniához és az egészséghez, de nem volt ez mindig így. Szinte semmi bizonyíték nincs arra, hogy időszámításunk előtt a szappant tisztálkodásra használták volna. A görögök és később a rómaiak illatos olajokat kentek magukra. Internetes források szerint elképzelhető, hogy a szappankészítés művészetét a keltáktól tanulták. Az ezt követő évszázadokban kevés utalást találunk a szappan használatára, bár a középkorban Itália, Spanyolország és Franciaország már a szappangyártás központjaként vált ismertté. Noha törekedtek a tömeggyártásra, úgy tűnik, alig használtak szappant Európában. Az 1600-as évek közepéről feljegyezték, hogy amikor egy arisztokrata hölgy egy csomag itáliai szappant kapott ajándékba német pártfogójától, részletes használati utasítás is volt a rejtélyes furcsaság mellett. Az első részletes szappanreceptek egyike egy 12. századból származó gyűjteményben olvasható, mely mesterembereknek szóló szakmai titkokat tartalmaz. Az évek során a gyártásnál használt vegyi eljárás alapvetően nem változott. Különböző eredetű olajokat és zsírokat főztek össze marólúgoldattal, és így nyers szappant kaptak. Érthető módon az elkészült szappan minősége a felhasznált anyagoktól függött. A kezdetleges szappangyártás során fahamut, valamint állati zsírokat használtak, és ezekből az alapanyagokból az Egyesült Államokban a korai bevándorlók barna, zselészerű szappant készítettek maguknak mindennapos használatra. A faggyú, vagyis a szarvasmarhák és a juhok kiolvasztott zsírja volt a legfontosabb összetevője a szappannak és a gyertyának is, ezért a kézművesek gyakran mindkettőt készítették és árulták. A szappanfőzés végén hozzáadott só által kemény, könnyen szállítható darabokat készítettek, melyeket levendulával, fajdbogyóval vagy köménnyel illatosítottak. Európa déli részén a szappant általában olívaolajból készítették. A hidegebb éghajlaton élő szappankészítők továbbra is faggyút használtak. Sőt néhányan még halolajokat is alkalmaztak. Ezek a szappanok a mosáshoz megfeleltek, de nem nagyon volt ajánlatos fürdeni velük! A szappangyártáshoz szükséges lúgot évszázadokon át bizonyos növények, például a tengeri alga hamujából nyerték.



15 

Z ie m

16 



JeN s on

r e f i n

A szappan jó hírnevet szerez A 19. század vége felé fontos változások indultak, és elkezdtek növényi olajokat is használni, például a Nyugat-Afrikában honos olajpálmát. Húsos gyümölcséből egy élénk színű, vajas állagú anyagot nyertek ki, amely a szappan és más kozmetikumok alapvető összetevője lett. A Csendes-óceán szigeteiről érkezett a kopra, a kókuszdió szárított húsa, melyből a kókuszolajat készítik. A távoli helyekről beszerzett egzotikus összetevőknek köszönhetően a szappanról alkotott kép kezdett jó irányba változni. Internetes írások szerint néhány évtized után a reklámszakemberek is belendültek, hiszen meg kellett győzniük az embereket arról, hogy a szappan nélkülözhetetlen. Hamarosan kezdték a termékeket és a velük elérhető eredményeket olyan dolgokkal összekötni, mint például a méz, a napfény vagy a hó. Mások híres műalkotásokból merítettek, hogy így az általuk készített reklámok, és ezáltal a szappan is kifinomultságot, műveltséget sugározzon. A század végére a szappan betört a világpiacra. Ez felélénkítette a reklámipart. 1894-ben még az új-zélandi postai bélyegek hátulján is szappant népszerűsítő szlogeneket lehetett olvasni. A szappannak ekkorra jó hírneve lett.

Piperepiac A szappankészítés évezredes mesterség, ami most reneszánszát éli. A házilag készített szappanok megbízhatóak és egészségesek; a „pepecselés” pedig jó időtöltés, vagy akár pénzkereseti forrás lehet. Jennifer és édesanyja esetében ez már több mint hobbi, kis túlzással éjjel–nappal szappant készítenek. Szó szerint éjjel, hiszen egy-egy munkafázis után több órának is el kell telnie, úgyhogy az ébresztőóra ugrasztja őket az újabb feladatra. Az első sütiszappanra mindketten jól emlékeznek: egy rózsaszín habos barna táblás csokoládés muffin volt. Ezt akkor tökéletesnek látták, minden ívre, részletre büszkék voltak, de ma már kritikusabban nézik. Persze nincs két egyforma ma sem, éppen ez az, amin nem szeretnének változtatni. Nem gondolnak gépesítésre, mindent helyben és kézzel szeretnének készíteni továbbra is. Gyakran járnak bemutatókra, kiállításokra, tucatnyi országban ismerik már a termékeiket, és egyre több a megrendelésük külföldről is. Legutóbb Amerikába küldtek egy nagyobb csomagot. Jennifer egyébként minden ételt és édességet már azzal a szemmel néz, hogy végiggondolja, milyen szappanutánzat lehetne belőle. Nevetve idézi fel az első alkalmat, amikor a nagypapáját megajándékozta és biztatta, hogy nyugodtan próbálja ki a saját készítésű szappant. Érzékeny bőrre is nagyon jó, úgyhogy a borotva mellett sorakoznak a polcon a gumimacis, vattacukros vagy éppen málnás muffinszappanok.



17 

t elég nem lehe t n o z is v , an t magára kütyü ugy a r a á v z E it . s a ic r aezon A nyár k strand sz visznek m a i n a ln r ü k z a s y é g ez a sem korán k rfiak úgy Merthogy fé . a a tr r e a d p , nőies s kütyün ztartást a e á z h s s l ö fé z y att akár a gukkal eg ndtáska nel 6.3 w a a p tr s y n s o e k hajlé nynapelem rmel a fé rthatja. A te ta t n o e m tb a r lég á tt viket éle z. Amelle , vagyis e e ű h y é n s é é m lt ít ö s telje lefon felt jnos a víz a te s a l, ü r y e g k a t. intba képező v eszközöke 0 ezer for 5 tt ö ő lt b ö y lt g fe o védi a szont, h któl nem o m o h a től és Ez m i den nden ny ar házta rtásb aláshoz az a ut n a mére ó vagy b . Telefon élkülözhe r s tű Sw tetle inga zerel n. gyárt a é mán iss Card próbb ja shez, vé Vagy m a, vít Li sz in re ug yan n és tényle ght, a bi ásaihoz. helyzetb c g e ge m A hit em e skáir n, elfér e ó e n nalzó llett, csi gedik fe egy tárcá l híres V lkártya lla l, ic b , forin LED lám gcsavarh viszont a an is. Rep torinox t kör p ül m a és mé úzók, ol benne tá ülőgépló uszá j, ho g tucatny , toll, c rolt pengy a sipes i fun nyara k z lásko ciót rejt. , vo8 eze r vel ünk r legye n.

18 



it. esm k, y l i na nál a s z a v i l á g á st . h g ó t a a t u n k t a fo r r a k é r ár ágh tisz em cs i g m l a n u l v , va g y e r t en n bárm se ndta e ő t z d i e y a h pv pv o ter og i k a i m i i s g k - e c s a n i s a l a a r ra , h d e c i l i a r e n s k t8 ya am zont lálu ack ug l képe rc alat cvan al on Az a s i t v a y e y t k g ol al M o s e g y h o v i z e s p u g a ra k á s o d p ss e l n y e m n a g t ő . m e d s é min melbak ibolya en. 60 feltölt knak n endelh ó r y a ts a A C k. Ultr tőtlení . És eg . Túráz yékén c t g r n p a l a v i z e t fe z t í t m e e n n i e z i n t k ö r s t r i lyen dékot t s meg zer fo e e a foly al kép és 25 m i, lo m h a t ó k y hag

n k r v ri h ne

va gy nyit o h , e zéb st je űen es s megoldá rták r e z s k élete páni ik zá t már , annak tök knak is, ak y Player t o t u j t Akinek te a lakásá z. Meg azo ukból. A Ke prograö t n k e zt z t j fele az es saját ottho zár. Egyrés or záródz e t e a s en mik lenth magukat intellig ukása után nnal nyitha i y k g e r á n o s n e f m biltele nképp jtó bec iltelefo tulajdo tó, hogy az a árosított mo rvezett mob aphat a p mozha tán a hozzá lti a hozzá te tt üzenetet k m érti, ö z t A e l e ne ozo . jon ki, aki re program készülne, d tért ígéri a r á b e k rin tó. D azást, elő hozzán . 40 ezer fo p m l p a é k l a n a o jára, h ató. k otth telefon em vagyun e nem kaph r n miért a, de egyelő j gyártó

Ebbe szerű egyszerű e billiá , és anny n belesz rd go erett ira n ü vége zhetj lyó méret em való nk. Mer t ann ük. É semm ű rob irány v y o s ké ban áltásokk pes t. Irányít ire. A Sp ira egyal is. rend á p h s éldáu ero át o ez és m A ivel a ett verse mi máris l guruln kostelefo egy tyánk n n i, ak k ár g ról , ma ár egy fe yekre. Ál képessé cská yors ték n teszi lítóla lnőtt n é g bess lkül tölth k szórak ember s nagyon a lakáso é ú e ü nem ge pedig tő. 7,5 c ztatására lyát is el tésálló, entim bírja olcsó 4 kilo is tök , , visz é ont m méter ór ter átmé életes. V kuánké e r ár re nt. 3 őjű, a vé zendelh gs ető, b 5 ezer forin eármi té lyen színb rt en.

A víz elleni véde lem életbe vágó, mondjuk a vízpar anyag tokok legi ton. A műnkább esetlenek és rondák. Azt ne hogy az új, sziget m tudjuk, elt zsebű nadrág mennyire terjed nek nem rossz. el, de ötletAkkor is védi a benne tárolt tele kulcsot, ha fejest fo nt, slusszugrottunk a vízbe. A Stash márkájú rágok még fejlesz rövidnadtés alatt állnak (bármit is jelent viszont támogatja se n ez), aki a startupként bo ldogulni kívánó rikai gyártót, az kis amemár idény nyáron 16 ezer forintért hat egy ilyen le hozzájutdugózott zsebű ruhadarabhoz. Ké ek a hátizsákok ső bb jöhetés a kabátok ug yanezzel a techno lógiával.



19 

AKI MEGMUTATJA, HOGY MERRE VAN

VÉSZKIJÁRA

vészkijárat

„Láss mögé a díjnak, egy állami gondozott is lehet nyertes”. A SKIP magazin „Legyél te is címlapsztori” pályázat egyik kiválasztottja, Buzás Lajos mondta ezt, amikor tárgynyereményét továbbadta Balogh Klárának. Annak az állami gondoskodásban élő lánynak, aki a testvérével, Balogh Jánossal együtt különdíjas lett a Szín–téren, az állami gondozott fiatalok tehetségkutató versenyén. Mindketten zenélnek, közösen, egyszerre püfölik a dobot a színpadon, közben Klára még egy népdalt is énekel. A tehetségük a vészkijárat. 20 



AN A

ÉSZKIJÁRAT



21 

Buzás Lajos, az iránytű Szombat délelőtt van, Debrecenben esik az eső. Buzás Lajos beleszív még egyet a cigarettájába mielőtt belépünk a fényesudvari presszóba. Más hely nincs nyitva, sem egy cukrászda, vagy egy gyrosos, csak a kocsma. Lehet, hogy belefutunk egy-két pártfogoltba, néz körbe Lajos, de csak három reggelire is sört fogyasztó fazon bámul mereven maga elé. Kérünk két kólát, poharat viszont nem, üvegből isszuk a cukros levet. Az egyik haveromhoz jöttem a fényesbe - mondja -, visszahoztam néhány cuccot a tegnapi rendezvényről. A diktafon láttán azonban mintha zavarba jönne, de csak egy pillanatra. Nem kell hivatalosnak lennem ugye? Dehogy kell! - válaszolom, Lajos pedig már a tegnapi Szín-térről mesél, arról a rendezvényről, ahol tehetséges állami gondoskodásban élő fiatalok versenyeztek a színpadon, no meg olyanok is, akiknek vagy az anyja, vagy az apja, vagy mindkettő állami gondozott volt valamikor. „Több mint 150-en léptek fel az észak-alföldi régióból, mi szer veztük, vagyis a BAGE” /Bihari Állami Gondozottak Egyesülete/.

Többen vannak, mint gondolnánk Magyarországon 23 ezer gyerek nevelőszülőnél vagy lakásotthonban nő fel. A legtöbben Hajdú-Biharban vannak, magyarázza Buzás Lajos, hiszen a szegényég a keleti részen mindig is jobban érezhető volt, mint Nyugat-Magyarországon. Keleten kevesebb a munkalehetőség, több a lecsúszott család, gyakrabban fordul elő, hogy az anya drogos, könnyűvérű vagy alkoholbeteg, és nem gondoskodik megfelelően - sokszor egyáltalán nem - a gyerekeiről. Ilyenkor lépnek közbe a szakemberek, akik kiemelik őket a családból. Na, ezekből az esetekből van jóval több itt a keleti régióban, mint máshol. Buzás Lajos sorstársa ezeknek a gyerekeknek, őt is az állam nevelte fel. Az édesanyja szülés után egy nappal a kórházban halt meg, agybénulást kapott, az édesapja pedig valószínűleg megijedt a felelősségtől, hogy egyedül maradt a gyerekre, és öngyilkos lett. A nagyszülők és az a néhány ember, akiket vér szerint rokonságnak szokás nevezni nem vállalta fel az újszülöttet, így 1973-ban Beret�tyóújfaluba, a gyermekvárosba került. Lajos harmincnégy év vel később azonban bekopogtatott a pocsaji nagyszülői ház kapuján, kíváncsi volt arra, honnan származik. A nagybátyja nyitott ajtót, akivel soha nem beszélt, az idegen rokon csak annyit mondott, hogy már vártunk téged. Lajos - miközben kortyol egyet a kólából - azt meséli, hogy a döbbenettől szólni is alig tudott, mire a nagybácsi megkérdezte, hogy Buzás Lajos vagy, nem?

Lovarda volt, gyermekváros lett A 70-es, 80-as években, a gyermekvárosban egyszerre több mint 400 gyerek élt, köztük az egyik Buzás Lajos volt, aki most a pres�szóban a kóla mellett mesél arról, hogy milyen volt az intézetis élet. „Nem voltam jó gyerek” - ezt a körlet folyosóján tábla is jelezte, minden hónapban ugyanis minősítést kaptak az állami gondozottak, mint az iskolában 1-től 5-ig osztályozták őket. 22 



Lajos neve mellett legtöbbször az egyes szerepelt, ami azt is jelentette, hogy nem nézhette a Derrick felügyelőt, az csak a 3-as, 4-es és 5-ös besorolású gyerekeknek járt. Születésnapot és névnapot nem ünnepeltek, csak a karácsonyt, egy szobában összesen 40-en laktak, emeletes ágyakon aludtak. „Ettől függetlenül - emlékszik vissza gyerekkor ár a Buzás L ajos - szerettem a gyermekotthonban élni. Mai fejjel visszagondolva talán jobb is, hogy az állam gondoskodott felőlem. Szinte mindent megkaptam, a nevelőktől sokat tanultam, iskolába járhattam, r uhában és kajában soha nem szűkölködtem. A pocsaji rokonoknál nehezebb lett volna a sorom, a tanulást biztosan hanyagoltam volna” - állítja ezt annak ellenére, hogy 14 évesen, amikor el kellett hagynia az intézetet, 20 ezer Ft volt a zsebében. „ A z az időszak nagyon kemény volt, sokan itt kallódtak el, bör tön vagy az utca lett a vége. Én kollégiumban laktam, de volt 5 évem Budapesten is, amikor nagyon sok mindenen keresztülmentem, de túléltem, itt vagyok ”.

„Tanulni, tanulni, tanulni” - csak nem mindegy, hogy ki mondja „A BAGE-t is azért hoztuk létre, hogy segítsünk a gondozottaknak, főleg azoknak, akik a koruk miatt közel vannak ahhoz, hogy kikerüljenek a rendszerből”- mondja a 6 év vel ezelőtti indulásról a Debreceni Egyetemen oktatási asszisztensként dolgozó Buzás Lajos. Az egyesületben önkéntesek dolgoznak, fizetést, jutalmat senki nem kap. „Sokszor eljárok lakásotthonokba, hogy frankón elmondjam nekik, mi az élet, mi vár majd rájuk. Ha 18 évig nem látogatott meg anyukád, akkor el ne hidd már neki, hogy 18 év után egy nappal téged szeretni fog. Nem téged szeret, csak a pénzed kell, a csp (családi pótlék - a szerk.), amely összegyűlt az évek alatt a számládon. Azt is elmondom nekik, hogy ha én nevelőszülőknél nőttem volna fel, biztosan szerzek vagy 3 diplomát. A tanulás egy jó állásnak, azaz mindennek az alapja. Ezt el is hiszik nekem, hiszen közülük való vagyok, én azt az utat, ami rájuk vár, már végigjártam. Ezek a gyerekek sokszor bezárkóznak, egy betonfal veszi őket körül. Ezért is jó például a Szín–tér, amit csinálunk, sokat nyit rajtuk.”

A múltat nem kell kitörölni Ma már senkit nem r aknak ki az utcár a 14 évesen. Megszűntek a nagy létszámú intézetek, helyettük lakóotthonok alakultak, de a mai felfogás szerint a nevelőszülős modell a jó út, ahol az állami gondozott gyerek szinte saját családban nő fel. Buzás L ajos elvált, van egy 5 éves fia, aki előtt egyáltalán nem titok, hogy ő állami gondozott volt, sőt Dávid is rendszeres látogatója a BAGE rendez vényeinek. L ajos felvállalta a múltját, de sok volt állami gondozott nem teszi meg, mintha szégyellnék azt, ami egyáltalán nem bűn, pedig van köztük pedagógus, jogász, rendőr főkapitány-helyettes. Jó volna, ha ők is elmesélnék, hogy honnan érkeztek, hiszen példaképből soha nem elég.



23 

SZOCIOLÓ AZ ÉNE profil

Zenetanár a TV2 tehetséggondozó műsorában, deközben a saját zenekarával, az EmilRulez!-zel sem tétlenkedik. Hosszú szünet után hamarosan a VOLT Fesztiválon lépnek fel. Hajós András igazi pörgős életet él, miközben nem szeret szerepelni. Néha nosztalgiával gondol az irodista évekre, de most éppen azon töpreng, hogy saját zeneiskolát indít. Ahol csak teheti, beszél a közoktatás visszáságairól, és sok társadalmilag is hasznos ügyet támogat. 24 



ÓGUS EK ISKOLÁJÁBAN



25 

Ha most állnál pályaválasztás előtt, milyen irányba indulnál? Ha az ember tisztában lenne azzal a stresszel, amivel az ismertség jár, nem biztos, hogy belevágna. Szerencsére az a szabadság, amit ez az életforma ad, és az öröm, hogy alkotó életet élhetek, sok mindenért kárpótol. De azért sokszor gondolok arra, hogy milyen jó lenne egy polgári foglalkozás is. A szociológia szakot elvégeztem, de mielőtt ismert lettem, 10 évig pr-kommunikációs és marketing munkát végeztem. Néha visszasírom az irodista éveket, miközben akkoriban csak az esti zenekari próba érdekelt. Ha lehetne, most még jobban rástartolnék a zenetanulásra. A kettősséget ma úgy próbálom feloldani, hogy keresem azokat a lábakat, amelyeken a színpadi munkák mellett állhatok, egzisztenciális és mentálhigiénés értelemben egyaránt. Ilyen felkérés volt például a LájkSuli nevű pályázat, amelyben gyerekek mondhatták el, szerintük milyen lenne a jó iskola, ahol kreatívan tudnának tanulni. Sajnálom a diákokat, és sajnálom a hazámat. Úgy gondolom, hogy abban a sikertelenségérzésben, depresszióban, amelyben a kultúránk évtizedek óta tapos, jelentős szerepe van annak, hogy rosszul készítjük fel a gyerekeinket az előttük álló feladatokra. Biztosan érzem, hogy nem csak a pénzen múlik minden, a meglévő lehetőségekből is gazdálkodhatna jobban a magyar oktatás. Jó ennivalót kéne kapniuk, lehetőséget, hogy mozogjanak, hogy súlyozottabban foglalkozhassanak azzal, amiben jobbak, és egyáltalán, hogy jól érezzék magunkat. Mert szerintem az iskola nem életelőkészítő láger, hanem gyermekkorú emberek élete, mindennapjaik 10-12 éven át. Ha azt tanítjuk, hogy csöndben szenvedj, mert aztán majd jó lesz, 20 évesen megtudja, hogy mindez ráadásul hazugság, mert nem lett jó, mert nem lett állása, mert nem tudja a belévert fél tudást használni, akkor sikertelen és pesszimista lesz. A LájkSulit azért támogattam, mert a legfontosabb szereplőket, a gyerekeket kérdezték meg, hogy milyen iskolát szeretnének. Néhány irreális hülyeségtől eltekintve tök őszintén, nagyon okos dolgokat írtak! Neked milyen emlékeid vannak a saját iskolás korodról, tekintve, hogy egy évet külföldön tanultál, amikor gimis voltál. Az iskola leginkább szenvedés volt. Nem hiszem, hogy magamat mentegetem, amikor azt mondom, hogy erről nem én tehettem, legalábbis középiskolás koromig. Generációs élmény ez sokunk számára. Frusztrált tanárok, poroszos, követelős stílus, értelmetlen tananyag, hazugságok, fegyelmezés, rossz kaja, kevés sport. Erre emlékszem. Meg a barátaimra, akik közül sok máig - 30 év után is - megvan. S akikkel éppen az iskolaundor hozott össze minket. Azért ez nem normális. Sajnos nem sokkal jobb a helyzet ma sem. Bár jó irányba nyílt a világ, ettől néha még élesebb a kontraszt. Miért volt számodra fontos az Ének iskolája? Volt bennem ellenkezés, félelem, hogy itt van megint egy tehetségkutató, megint jönnek kaptafára a dalok, a jól ismert gesztusok, ráadásul gyerekekkel, akiknek tán mindez árt is. Aztán megnyugodtam, mert megismertem a gyerekeket és rájöttem, hogy elsősorban miattuk, ez a műsor más lesz, és ez be is igazolódott. Megértettem, hogy a mai gyerekeknek a nyilvánosság egész mást jelent, mint az én generációmnak. Ma már mindenki kamerázza, posztolja magát, a saját avatarjának az ilyen jellegű folyamatos gondozása hozzá tartozik a személyiséghez. Ráadásul ezeket a gyerekeket nem érte váratlanul a versenyhelyzet, legtöbbjük már valódi kis profi. Énekversenyek győztesei, musicalekben szereplő gyerekszínészek közül kerül ki a legtöbbjük, akik a zenével már megkötötték az életre szóló szövetséget. Ha a tévéműsorban téged mint tanárt a példaképekről kérdeztek a gyerekek, mit válaszoltál? Nincsen példaképem, de nagyon sok embertől igyekszem tanulni, ellesni. A tanítványaimnak is azt mondom, hogy ne olyanok akarjanak lenni, mint valaki. Legyen a példaképük a 15 évvel későbbi saját maguk. Azt nézzék, hogy milyenné akarnak válni, és a jó, vagy akár rossz példákat használják fel a saját „mixük” összerakásában. És itt nemcsak szakmai kérdésekről van szó, hanem akár családi szempontokról is. Én szerencsés vagyok, mert örülök annak is, hogy olyanok a szüleim, akikre a mai napig fel tudok nézni. Édesapád orvos, de már mesélted, hogy te irtóztál a vér látványától és nem akartad követni őt a pályán. Egy korábbi interjúban azt mondtad: időnként arra gondolsz, hogy egyszer talán lesz belőled egy szociológiai Öveges professzor. Ez mit jelent? Nagyon hálás vagyok az ELTE-nek, az ottani tanáraimnak, és - bár nem tartom magam szociológusnak - a társadalomtudományi szemléletet, amit ott tanultam, igyekszem népszerűsíteni. Sok olyan alapítványnak, ügynek adom az arcomat, amelyikről azt gondolom, hogy kevésbé látványos, de hasznos munkát végez. Egyik legszebb példám a 100 Legszegényebb Magyar című kiadvány, amit a Kurt Lewin Alapítvánnyal közösen készítettünk, és amelyben a kirekesztett, elnyomott helyzetű emberek sorsára hívtuk fel a figyelmet. Pár éve azt mondtad, hogy a karriered egyik lehetséges iránya a politikai újságírás. Ez még szerepel a terveid között? 26 



H

HAJÓS TANÁRÚR



27 

28 



Továbbra is ez lenne az a grádics, amin felfelé lépnem nagy kihívás lenne. Magyarországon ez jelenleg igen nehéz, mert nincs független média, az internet pedig még nehezen finanszírozható. Abból pedig kinőttem már, hogy ingyen dolgozzam, eleget csináltam a Rádió Caféban, a Bolhacirkusz c. műsorunkban. De töröm a fejem ilyesmin is, és egyszer úgyis előállok valamivel. Az Ének Iskolájának felvételei már véget értek, milyen munkák várnak rád most? Igyekszem a televíziós munkáimat elsősorban finanszírozási modulnak tekinteni, és ügyelni arra, hogy legyenek valódi alkotói feladataim is. Nem bánom, ha kevésbé ismertek és nincs nagy pénz bennük, inkább az agyamat használják, mint az arcomat. Zajlik a ZeneHajó nevű gyerek jazz lemez utómunkája és kiadásának előkészülete, van néhány színházi szövegírói munkám, amelyeket egy igen jól sikerült projektnek köszönhetek: a Radnóti Színházban futó Mozgófénykép című darab betétdalainak szövegét írtam. Ebből aztán egy musicalfelkérés is kerekedett. Meg kéne írnom egy könyvet, amelyre lassan 2 éve szerződtem le, de nem jutottam még a harmadán túl. Van néhány tehetséges énekes, akiknek dalokat írnék, van egy szoftverötletem, amelyet most fejlesztetek, és az sem lehetetlen, hogy indítok egy énekiskolát. Nem tévéset, valódit, de nyilván a tévés sikereken felbuzdulva. Ja, meg szeretnék például egy hétvégét, amikor pihenhetek, mert fél éve nem volt, és néha már nagyon kivagyok.... Pedig még előttetek van a nyári VOLT Fesztivál. Januárban megjelent a Gyere át című lemez, de öt év szünet után Sopronban zenél újra az Emil Rulez! Valóban régen nem koncerteztünk, úgyhogy most erre a júliusi „come back bulinkra” összpontosítunk. Kicsit fel kell szívnunk magunkat, nagyon sok régi dalt átalakítottunk, az újakat meg be kell játszani. Mi az, ami munka után/mellett kikapcsol? A színpad mostanában nem izgat annyira, lehet, hogy csak töményen vettem be belőle sokat. A taps, a siker személyes megélése drog, amiről lejöttem, vagy tán sosem szoktam rá. Ma az alkotás érdekel, ami a háttérben zajlik, az előadásra, mint ehhez szükséges üzemanyagra tekintek. Nagyon szeretek dalszövegeket írni, ez abszolút kikapcsol. Miért nem szereted a nyilvánosságot? Mit hiányolsz a mai magyar médiából? A nyilvánosság egy nehéz terep, egy kemény akadályverseny. Nem „nemszeretemség” kérdése, csak nagyon komoly sebeket lehet szerezni. Ezekre igyekszem úgy tekinteni, mint egy adóra, amit a sikereimért, az örömeimért fizetek. De ez nem jelenti azt, hogy amikor ráng az idegrendszerem, akkor jó. A magyar média palettáján jelenleg nagyon kevés a politikailag független folt. Ez hosszútávon nagyon rosszat tesz, mert lenevel nemzedékeket az értelmes, tárgyilagos, önkorlátozó gondolkodásról. Ezzel generációkat torzít el és tesz fásulttá, vagy éppen mérgező eszmékre fogékonnyá. Egyszerűbben: ha csak talpnyalókat és bűnözőket látunk, akkor jobb esetben elhülyülünk, rosszabb esetben olyanná válunk mi is. Megelőzted a kérdést, hogy mi az, ami a hétköznapokon felbosszant? A tájékozatlan, önhitt butaság nagyon dühit. Nap mint nap beszélek olyan emberekkel, akik úgy nyilatkoznak ügyekről vagy úgy döntenek bizonyos kérdésekben, hogy fogalmuk sincs arról, hogy mennyire hülyék. Hogy arról, amiről beszélnek, születésük előtt száz évvel már könyveket írtak, amiben az ellenkezője van, mint amit ők mondanak. A budapesti közlekedés is kiakaszt, bár városi biciklistaként én a sűrűjében nyomom. Olvastam, hogy középiskolás korodban Norvégiába vágytál. Most el tudnád képzelni a családod életét valahol külföldön? Pár évre szívesen elvinném a gyerekeimet valahová, hogy nyelvet, kultúrát tanuljanak, de mára a munkám a magyar nyelvhez köt. Nem szívesen engedném el, amit magyarul tudok és elértem, cserébe azért, hogy máshol vállalati kisvezető legyek. Voltam már, nem érdekel. De a nagyvilág csábítása, a „mi lenne ha” izgalom néha engem is elkap. Álmodozni inkább arról szeretek, hogy mi lenne, ha a saját hazám lenne az a hely. Egy évig szívesen lennék Budapest „diktátora”, mert ebből a városból a világ legjobb helyét lehetne megcsinálni. Tudnál élni a média nélkül? 33 éves koromig éltem az életemet a képernyő másik oldalán, elvoltam úgyis. Az én választásom, hogy most ismert ember vagyok, és remélem az én választásom lesz az is, ha otthagyom mindezt. Mindent el tudok képzelni, de egyhez ragaszkodom: én akarok dönteni az életemről. Ezt hívják szabadságnak. Minden dalom, minden mondatom, minden viccem ennek az ízéről szól. Szeretném, ha mindenki megkóstolhatná a szabadságot, az emberiség legnagyobb legális és egészséges drogját.



29 

3

STRAND

zoom

AMIT NEM HAGYHATSZ KI BA L A

Ha a s züle id dani e gy ba la belül meg le mes megn ézn ő s zin té n s zólv már r etr ón ak i az ing yene s bel v al . A l ángo s és egy b ája a kár a gödr ö si sza badtr a

l et n é r e z e g s b ar á m a a h ned, dály, ha ver sen e m INUS aka tnétek T áb a m i A e n L múlt r s e r o z a f e i a PA l l z o a s a di i, ah á r K r f öz n i é s n i d ő r e z n á m n z l e s kel s zö zd á k im - ik én a Nem i hull ám ze c sús tre kell , de 21 v e n e ln ik á szige egtar tó od, bec z előző t i t anu l a k am g r l m da lá t Ma a a e á d l t t a d e a i l k t s a 36 a i o u t v sa d g a n n h n C a a o . , i h d tr n rt n y e z i f ü r d ő ze r e l t s é g m a g a z s e m á ls ad m o r a r d ő zé s t . k száz káv al fe sedkor k a zé ni a fü ei t , tech Ha ér ke ezmény kezded t. n tk Pal á uli köve dencébe b e napi ter málm s foko

30 



T ON

ON

det m e g ké r dezné ato n i d, ho s z aba g y tu ds tr a enne d n a kn d a v ál e mo ot , tu a ntir a p sz. M ned, á á r perc r csa hol b k e zé en ul iz ta va so r t is k ann k at n é r deak id em v á ején. is nev l t o z ot t a Mer t e zhet ké p, a ünk . lép ő P m er s ze it ma eg yen ne hi lő a s a sör d d, ho zínvo p o nt gy nalt a a n l a n siófok n gag y ib a k y ii ar an er ül , mégi y par t andr a s r v an a, ak mész ár a t f ür de i hany i ni.

A Q UA



W OR

Ha LD an y 20 fo k á r m é g olc só, fölé, é is úgy d sP am est dönten elye e egy en ké la a k járs e, hog latt et nem tór ás z, y eg y j ik l emele nagy eggye akko nem e e r tes c sú ház on kap l is áté itt a ngedi szd gjobb ny a h el sz m lhet él át a se yed h őm s jtel , akko mény i mag z e ér g ol . a f me s fé r jöhe ürdojé sságb másh yan él Igaz n őt t o m e ny e ó b kke a teng en. H l csús l. A z ó ények m a e l ká r z e pr á r t idéz megu hatsz iáskup t, z ta tó s ő hullá ntad a le Eur oó z au m me na v me d g an p a en c ilág n e, v yi . ag y

31 

mesterségem címere

KERTÉSZ LES de „Több ezer éves, Magyarországon is komoly hagyományokkal rendelkező szakma a kertészeti pálya, mégis képes meglepni az áldozatot, a kertészt.” Erre a hasonlatra, hogy a kertészmérnök egy áldozat, kikerekedett a szemem,

ORLÓCI LÁ

azonban megmagyarázta, hogy minden élővel való foglalkozás komoly áldozatvállalás, itt ugyanis kalkulálni kell a természettel. Amíg egy gyárban a munka előre tervezhető, addig egy kertészetben számolni kell az időjárási faktorral, amely sok mindenbe beleszólhat, és bele is szól.

32 



SZEK, mit csinálok?

ÁSZLÓ



33 

34 



Panellakó kiskertész Maradjunk stílusosak, az alma valóban nem esett mes�sze a fájától. Orlóci László, a Füvészkert igazgatója, a híres kertészíró Jeszenszky Árpádnak az unokája. Az én édesapám is, mint megannyian, az ő könyveiből sajátította el a metszés fortélyait. Orlóci László is sokat tanult a nagyapjától, de a vonzódás a növények felé a génekben is ott lehetett, hiszen egészen kis korában már bab csírázott az ablakban, és külön kiskertet is művelt. Jól esett a szemének és a lelkének, ahogy kikandikált a földből, szárba szökkent, majd termőre fordult egy-egy növény. Bár azt, hogy a kertészkedésből egyszer hivatás lesz még akkor sem gondolta, amikor Pécsről Budapestre a VIII. kerület egyik panellakásába költözött a szüleivel, a Füvészkert pedig, a vadregényes, misztikus zöld terület, gyakori találkozóhely lett a Józsefvárosi haverok körében.

A rendszer változott, a kert örök Pontosan egy évtizeddel később Orlóci László már a nyári gyakorlatát tölti a belvárosi botanikus kertben, a zsebében ott van a kertészszakmunkás bizonyítvány, és hamarosan a diploma is a kertészeti egyetemről. A nyári munkából állandó munkahely lett, a növényvédelmi mérnök mellett kapott munkát. „Abban az időben 70-80 végzős volt az egyetemen, nem voltak akkora giga évfolyamok, mint most – mondja ma már igazgatóként Orlóci László – sokan kezdtük a szakmát valamilyen kertészetben, a vidékiek hazamentek, ők ott dolgoztak, de a Budapestieknek sem volt gond az elhelyezkedéssel. Azután a 90-es években a rendszer ahogy változott, a mi kertész generációnk életében is jöttek az új dolgok. A termelőszövetkezetek felbomlottak, ott volt a kérdés, hogy merre tovább? A megszűnő állami tisztség, állás után mihez kezdünk? A kertészet területén maradunk mint vállalkozók vagy keressünk valami újat?” Mindkét esetre volt példa, sok kertészmérnök az építőiparban, vagy a biztosítási piacon találta magát, akkor ez a két szektor szárnyalt, a kertészeti ágazatnak nem volt megtartó ereje, mégis maradtak szép számmal, akik kertészeti vállalkozásba kezdtek, sokan közülük ma is sikeres kertészmérnökök.

Hogyan tovább? A kérdés már több évtizedes, válaszok is születtek, a konkrét megoldás azonban még várat magára. Orlóci László szerint ahogy a mezőgazdaságban, úgy a kertészet területén is hatalmas lehetőségek, tartalékok vannak. Mind a szellemi, mind a biológia alap megfelelő, sok a hozzáértő

és a jó szakember, ám sok minden gátolja a fejlődést. Kevés például a beruházásra szánt forrás. A kertészet tőke- és innovációigényes területe a mezőgazdaságnak. Kis területen nagy értéket állít elő, a munkaerőigény sem elhanyagolható, a pénzhiány miatt azonban kevés a fejlesztés. Az is gond - a 30 éve szakoktatással is foglalkozó kertészmérnök szerint -, hogy nincsenek konkrét életpályamodellek. A jelenlegi helyzetben a tanuló nagy kerülőkkel, zsákutcákkal és rengeteg kudarccal jut el a célig, ha fel nem adja útközben. Az alapképzés után már kiderül, hogy a hallgató hol teljesedhet ki igazán. Ha jobban szereti a fizikai termelőtevékenységet, akkor el kell irányítani ebbe az irányba. Ha kutatói hajlama van és jó szervezési vállalatirányítási képességekkel rendelkezik, akkor egy felsőfokú képzést kell megcéloznia. Ehhez azonban életpályamodellekre van szükség.

Együtt sokkal könnyebb lenne „Történelmi hagyományok miatt még mindig nehezen szövetkezünk” - állítja Orlóci László. Rá kellene már jönni, hogy az együttműködés elengedhetetlen. Ahogy a kertészmérnök mondja: kényszerből nem megy, de máshogy meg nem működik. Ha kertészeti ágazaton belül összefognak a termelők és a kereskedelmi szektor munkatársai, akkor abból komoly előrelépést lehetne elérni. Erre nagyon jó példa a dísznövénytermesztés és -kereskedelem. Néha hiány, néha túltermelés van, de a termelő mindig rosszul jár. Merthogy nem tudja kiszámítani előre a piaci mozgásokat, és nem találja meg az értékesítési csatornákat. „Néha úgy érzem, - mondja Orlóci László - hogy a szakmán belül nagyon sok a hobbykertész, akik hivatásszerűen akarják csinálni a kertészetet, de valójában szervezetlenül és szövetkezetlenül történik minden.”

Túltermelik a kertészeket? Jelenleg a felsőoktatási képzésben évente nagyjából ezren kapnak kertészmérnöki diplomát. Ha nincs családi vállalkozás, akkor sok frissdiplomás kertészmérnöknek okozhat gondot az elhelyezkedés. Egy egyszerű kertészálláshirdetésre rengeteg felsőfokú képesítéssel rendelkező kertészmérnök jelentkezik, pedig itt főleg szakmunkási feladatokat kell ellátni. A Füvészkertben is van olyan kertészmérnök, aki létszámhiány miatt a képesítéséhez képest más feladatokat is végez, az is előfordul, hogy az igazgató a hétvégi ügyeletes, vagy éppen füvet nyír. Ami az egyik oldalról talán luxus és megterhelő, a másik oldalról viszont hasznos: - „Nem szabad elveszíteni a természettel és a növényekkel a kapcsolatot.” Társi István 35 

tanulópénz

MINDIG A KEZD

36 



DET A VÉGZET Hogyan indítsunk vállalkozást Ma Magyarországon a több mint kétmillió 15 és 34 év közötti fiatalnak kevesebb mint négy százaléka mer saját vállalkozást működtetni. Persze nem könnyű, csakhogy ez a szám megdöbbentően alacsony, ha az Európai átlagot nézzük. Pedig a jól működő vállalkozásból jól lehet élni, sőt mások életét lehet jobbá tenni. Minisorozatot indítunk arról, hogyan.

A vállalkozás olyan szó, amelyről sokaknak a kényszer jut eszébe. És igaz, az elmúlt 20 évben sok tízezer cégecske és egyéni vállalkozás jött létre, amelyek egyetlen célja és oka az volt, hogy alapítóik nem találtak más megoldást a jövedelemszerzésre. Hogy mi kell egy vállalkozás alapításához, ahhoz a Skip egész terjedelme is kevés lenne. De az alapvető sarokpontokhoz egy minisorozat mégis elég lehet. Az internet tele van okos oldalakkal arról, hogyan is kell vállalkozást indítani. A baj az, hogy egyik sem mondja el a teljes igazságot, vagy mert nem tudja, vagy mert természetesnek vesz olyan feltételeket, amelyeket valójában a vállalkozónak kell megteremtenie. A “teljes igazat, és csakis az igazat” persze mi sem fogjuk itt megosztani, inkább arra “vállalkozunk”, hogy tisztába tegyük az alapvető kérdéseket. Magyarországon tehát a fiatalok, a 15 és 34 év közöttiek jóval kevesebben mernek önálló tevékenységbe kezdeni, mint bárhol Nyugat-Európában. A 3,7 százalékos mutató egyrészt elszomorítóan alacsony, másrészt érthető, ha arra gondolunk, hogy még a mikroökonómiából frissen jelesre vizsgázó közgazdászhallgató sem látja, hogy a gyakorlat milyen feladatok elé állítja. Vállalkozást alapítani könnyű. Vállalkozást működtetni viszont nehéz. A jól működő vállalkozáshoz ugyanis három alapvető dolog nélkülözhetetlen: az ötlet, a terv és a tőke.

Ezeknek a megszerzése és megteremtése nélkül nincs működő cég. Se kicsi, se nagy. A probléma ott kezdődik, hogy mindhárom tényező sokkal összetettebb, mint elsőre tűnik. Munkaidő és határidő Hiába vagyunk tisztában azzal, hogy mit jelent a törvényes munkaidő, a 8 óra álmát még alkalmazottként sem egyszerű elérni. Vállalkozóként azonban az első és legfontosabb tudnivaló, hogy munkaidő nem lesz. A világ legjobb ötletével és legtehetségesebb csapatával is arra kell felkészülni, hogy a cégalapítás első időszakában “ott kell lenni” minden percben. A vállalkozó legnagyobb ellensége, vagy éppen a legjobb barátja lehet viszont a határidő. Minden működő cég esetében fontosak a határidők, azonban ha most vágunk bele a saját vállalkozás építésébe, ez nem lesz feltűnő. Éppen ezért kell magunknak határidőket szabnunk. Érdemes már jóval a cégbírósági bejegyzés előtt munkatervet készítenünk, ahol a naptárunkba úgy írjuk be az elérni kívánt részcélokat, hogy azokat teljesíteni is tudjuk. Ezek után nem is lesz más dolgunk, csak betartani a saját határidőket. 37 

Nem fenyegetőznénk, de egy dolgot érdemes tisztázni. Minden jövedelem után adót kell fizetnünk. Ismernünk kell az arányokat, amikor arról döntünk, hogy mennyit akarunk mi keresni, és hány alkalmazottal valósítható meg egyáltalán a működés. Ma a minimálbér Magyarországon 98 ezer forint. Ennek személyi jövedelemadója (mint minden másé) 16 százalék. Munkavállalói járulékai 18,5 százalékot tesznek ki. Vagyis a minimálbér nettója: 64 ezer 190 forint. Mivel vállalkozóként munkáltatók is leszünk, számolnunk kell még 28,5 százaléknyi közteherrel. Vagyis ahhoz, hogy 64 ezer forintot hazavigyünk, a vállalkozásnak nagyjából 126 ezer forintot ki kell termelnie. Ugyanez a jelenleg 230 ezer forintos bruttó magyar átlagbér esetén azt jelenti, hogy 151 ezer forintos nettó jövedelemhez a vállalkozásnak elő kell állítania 296 ezer forintot. Ezeket az arányokat sose felejtsük el.

alapvetően arra készülünk, hogy pénzt termeljünk az ötletünkkel. Mindezt akkor is érdemes végiggondolni, ha kis falunkban vágunk bele valamibe, és akkor is, ha Európát akarjuk meghódítani a leendő cégbirodalmunkkal. A tervezett tevékenységtől függ majd ugyanis nem csak az, hogy mit csinálunk, hanem az is, hogy hogyan, milyen energia- és pénzbefektetéssel, milyen áron, költséggel, milyen mennyiségben, hány lehetséges vásárlónak, ügyfélnek. Sok a kérdés. Bármilyen meglepő is, a legjobb barátunk innentől kezdve a kockás papír lesz. Ha ugyanis a fenti kérdések zömét megválaszoltuk magunknak, akkor jön a számolás. Azt kell ugyanis kikalkulálni (a négy alapművelettel), hogy zsebünkben a világ legjobb lekvárjának receptjével képesek vagyunk-e olyan hosszú távon működő lekvárgyártásba kezdeni, ami pénzt is hoz. Ehhez pedig még egy dolgot tudnunk kell: hogyan fogjuk egyáltalán eljuttatni a lekvárunkat azokhoz, akik esetleg pénzt is adnak érte? Ha ezt is meg tudjuk válaszolni, akkor van meg az ötlet. Ez azonban önmagában még nem viszi el a hátán a vállalkozást.

Ötlet, ami nincs

Kétszer mérj, egyszer vágj

Minden cégalapítási tanácsadás úgy kezdődik, hogy megvan az ötlet. De hogy honnan jön az ötlet, azt senki sem taglalja. Tulajdonképpen bármilyen tevékenységre lehet vállalkozást alapítani, csak nem biztos, hogy érdemes. Van-e értelme bárminemű tudás nélkül és egy ígéretes baráti tanáccsal a zsebünkben rögtön alaptőke után néznünk? Először is tanuljunk. Még akkor is, ha elvileg a tervezett vállalkozásnak megfelelő végzettséget adó diplománk van. Nézzünk körül, ki hogyan csinálja, és tulajdonképpen mit is csinál. Tudjunk meg a dologról mindent, amit lehet. Miénk a világ legjobb lekvár receptje? De kik csinálnak lekvárt? És milyet? És azt kik veszik meg? És miért azt veszik meg, amelyik igazán jól fogy? Ezt hívhatjuk piackutatásnak is, de annál sokkal többről van szó. A két fő kérdés itt a “mit lehet eladni” és a “mennyiért”. Mert senki sem vethet ránk rosszalló pillantásokat, amikor

Régi mondás ez, de minden döntést így kellene megalapozni. Amikor egy új vállalkozás megalapítása a tét, a tervezés talán a leginkább idegőrlő és energiaigényes időszak. Mert elvileg már tudunk mindent. Az ötlet kidolgozása során már rengeteg információt gyűjtöttünk be. Úgy tűnik, működőképes a dolog. Csakhogy ezt most formába is kell önteni. Hiába képes valaki fantasztikus autóvázlatokat rajzolni, ha abból egy gyártósor még nem tud kész gépjárművet készíteni. Amikor az ötletet oda-vissza végigszámoltuk, és mindig pozitív végösszeget kapunk, többféle terv megírásába is bele kell vágnunk. A már említett vállalkozásfejlesztő tanácsadók ezt egy fél mondattal rendezik le: üzleti tervet kell készíteni. Az üzleti tervnek viszont egy igen bonyolult kérdést kell megválaszolnia: mikor termel annyi pénzt a vállalkozás, hogy az már nemcsak az elindulás költségeit fedezi, de na-

Bérek és bérterhek

38 



gyobb részt a működést állhatjuk belőle, és lehetőleg a saját - a tulajdonosok - gyarapodását szolgálja? Ez az a rész, ahol újra a kockás papír vagy az Excel tábla lesz a legnagyobb segítségünk. Mert nem közgazdaságtani elméleteket kell a gyakorlatba ültetnünk, hanem egyszerű józan paraszti ésszel végiggondolható számításokat kell elvégeznünk. Ehhez ismét tanulási folyamat társul. Tudnunk kell azt, hogy az első üveg lekvár legyártásához mennyi pénzre lesz szükségünk. Eszközökre, alapanyagra és az ezek beszerzéséhez szükséges járulékos költségekre kell gondolnunk. És azt is tudunk kell, hogy mi az alapvető cél. A “mikor fog ez pénzt termelni” kérdés itt inkább döntés, amit az új tudásunkkal kell meghoznunk. Nekünk kell ugyanis meghatároznunk, hogy mennyi időt szánunk a nyereség elérésére. Ha alaposan megtanultuk a leckét, ez nem lesz olyan nehéz. Viszont itt jön az üzleti terv egyik alapvető jellemzője: sosem egy készül belőle. Mert terveznünk kell az első időszakra, de érdemes számolni akár 5-8 évre is. És ezeken belül jó, ha felkészülünk a pesszimista és optimista forgatókönyvekre. A tervet magunknak készítjük, hogy a határidőkkel kéz a kézben ellenőrizni tudjuk, jól irányba haladunk-e. Ha ezeket is megválaszoltuk, akkor nagyjából tisztában leszünk azzal is, hogy mennyit kell a bevételeinkből adóznunk. Mert az csak természetes, hogy tisztességesen adózó vállalkozást tervezünk. A mennyit kérdéshez azonban meg kell határoznunk a hogyant is. Szándékosan nem írtunk eddig arról, hogy milyen cégformák közül választhat ma egy kezdő vállalkozó. Jó pár létezik. Fontosabb azonban első körben meghatározni, hogy milyen adózási formában képzeljük el a jövőt. Mert persze a tisztességes adózás nem jelent ész nélküli adózást, hiszen létezik alanyi áfamentesség és kedvezményes adózási formák sora, mint az EVA, a KATA, a KIVA. Az üzleti terv része, de tulajdonképpen önálló feladat a marketingterv kidolgozása. Ezt nem lehet eléggé végiggondolni. A marketing ugyanis - a közhiedelemmel ellentétben - nem egyszerűen a termékünk megismertetése a fogyasztóval.

Hanem maga az út, ahogy a világ legjobb lekvárja eljut a vásárlók asztaláig. Webshop, a környék közértjei, a hipermarketek polcai vagy saját márkaüzlet? Mindegyik egészen más hozzáállást és stratégiát, meg persze más mértékű befektetést kíván. Aztán ha az üzleti és marketingtervből kaptunk egy számot, az azt az összeget jelöli, amellyel egyáltalán érdemes belevágni a vállalkozásba. Hogy ezt honnan szerezzük meg - mert szerencsére meg lehet szerezni -, az ennek a vállalkozói minisorozatnak következő részéből derül ki. Egyedül nem megy És ismét csak szerencsénkre nem is kell egyedül csinálnunk. Miután az egész ország érdeke, hogy jól működő, embereket foglalkoztató vállalkozások induljanak, viszonylag sok és jó szakmai szervezet és vállalkozókat segítő egyesülés létezik. Egyetemistaként talán épp a fiatalok vállalkozásindítását segítő piacon érdemes körülnézni. Ha az ötlet csírájáig eljutottunk, forduljunk nyugodtan azokhoz, akiknél az információ van. Például a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségéhez (FIVOSZ). Ha itt taggá válunk, olyan kapcsolatrendszerhez férünk hozzá, amilyen csak hosszú évek munkájával építhető ki. Például pénzhez juthatunk, mert a nekünk fontos pályázatok jutnak el hozzánk a néha kaotikusnak tűnő rendszerből. A szervezet persze segít az indulásban is, ami viszont sokkal fontosabb, hogy a cég vezetésében is, a 18 és 35 év közötti fiataloknak. És ellát minden olyan információval, amit ez a cikk legfeljebb említés szintjén képes megmutatni. Persze fiatal vállalkozók már pályázhatnak pénzre is, akár olyan helyen is, mint a Példakép Alapítvány (www.példakép.hu). Alig van olyan kezdő vállalkozó, aki az indulásnál nagy tőkével és minden ismerettel rendelkezik. A már említett alacsony vállalkozási kedv pedig főleg ennek a kettőnek a hiánya miatt alakulhatott ki. Van segítség, csak merjük használni! Kotsis Márk 39 

Mire gondolunk, ha meghaljuk a küzdősport szót? Téglák széttörésére tenyérrel, szédületes rúgásokra, vagy esetleg egy Jackie Chan filmre? A laikus számára kétségkívül ennyi az, amely ezekből a valójában nagyon is békés sportokból kiviláglik. Nem véletlenül nevezik azonban őket harcművészeteknek is, a káprázatos mozdulatok mögött szigorú önfegyelem és mély tanítások bújnak meg, művelőik éppen annyira művészek, mint harcosok. A legismertebbek, a karate vagy akár a judo mellett a sportnak számos olyan, kevésbé ismert válfaja is létezik, amely mindenképpen számot tarthat érdeklődésünkre. Ismerjük meg a nanbudót!

edzésterv

KÜZDŐ 40 



egy békés

ŐSPORT

41 

egy békés

A nanbudo kétségkívül a kevésbé ismert küzdősportok közé tartozik. Neve hazánkban olyannyira idegenül cseng, hogy említésére jobbára csak elkerekedő szemek szolgálnak válaszul, talán azért, mivel (egyelőre) nem olimpiai sportág és Magyarországon hivatalosan csupán néhány városban van lehetőség a gyakorlására. Pedig a nanbudo az egyik legdinamikusabban fejlődő harcművészet, amelynek kivételes volta többek között abban rejlik, hogy megalapítója Doshu-Soke Yoshinao Nanbu még él, így a kezdőbbektől a legjobb, legismertebb mesterekig mindenki folyamatosan fejlesztheti a tudását az alapító által rendezett edzőtáborokban a világ különböző részein. A nanbudo a belső energia felszabadításának és létrehozásának művészeteként is ismert harcművészeti irányzat, maga a név jelentése is „kapcsolat a természettel”. A nanbudóban

42 



nem az ellenfél legyőzésének művészete dominál, hanem a lelki egyensúly és a sportszerű középút keresése, éppen ezért a sport az erőszak fogalmát nagyon tágan értelmezi. A nanbudoka (vagyis a nanbudót űző) nemcsak azt tanulja meg, hogyan védekezzen támadás esetén, hanem azt is, hogyan győzze le saját erőszakra való hajlamát is. Nem kell azonban megijednünk attól, hogy a nanbudóból hiányoznának a filmekből megszokott látványos elemek, vagy ismerőseinknek dicsekedve esetleg kevésbé tűnnénk „menőnek”, amiért ezt a sportot űzzük, hiszen ugyanúgy találkozhatunk benne harcias dobásokkal, rúgásokkal és ütésekkel, mindezekhez csupán társul egyfajta szellemi háttér, amelyet magunkévá kell tennünk ahhoz, hogy igazán szívvel-lélekkel tudjuk gyakorolni a harcművészet ezen ágát. Nem is beszélve arról, hogy a többi küzdősporthoz hasonló színbeosz-

tású övek, amelyek a nanbudokák folyamatos fejlődését jelzik, milyen hatásos státusszimbólumként is funkcionálhatnak. Gondoljunk csak bele, milyen tiszteletet parancsoló tud lenni, ha kijelenthetjük, hogy; „én már pedig kék öves, vagy éppen 3 danos nanbudós vagyok!” A nanbudo viszonylagos ismeretlensége miatt hazánkban a sportot űzőkről is keveset tudunk, noha itt is akad rengeteg tehetséges fiatal és olyan eredmények, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Kovács Aletta, két danos (a dan a fekete övön belüli fokozat) nanbudo mester példája mutatja, hogy a harcművészet ezen fajtája is rengeteg nemcsak fejlődési, de versenyzési lehetőségekkel is szolgál. Aletta, aki még csak 17 éves, már két Európa-bajnoki cím tulajdonosa junior kategóriában, és kecskeméti klubjában már instruktor, azaz egyfajta segédedző szerepet is betölt. Ez a sport sok mindenre megtanított, és

sok mindenben fejlesztett is. Rengeteget tanultam a kitartásról, a türelemről, a barátságról és a toleranciáról – mondja Aletta, aki 5 éves korában kezdett nanbudózni, és mint mondja, kezdetben nem volt kifejezetten könnyű eset, hiszen sok edzést ült végig a szőnyeg melletti padon, mert nem bírta „befogni a száját”. Azóta azonban rengeteget fejlődött, és elmondhatatlanul sok élménye is kötődik ehhez a sporthoz. Külföldi edzőtáborok és versenyek, és persze rengeteg új ismerős: - Tavaly nyáron Spanyolországba utaztam az év talán legrangosabb edzőtáborába, és majd’ 2 hetet töltöttem a külföldi barátaimmal. Nagy élmény volt más kontinensről érkezőkkel gyakorolni, illetve az edzések között és után eltöltött idő emléke biztosan felejthetetlen marad egész életemre – lelkendezik. Valóban, szavai hallatán bárki kedvet kapna, hogy azonnal felkeresse az első útjába akadó tornacsarnokot, és nanbudózni kezdjen, azonban Magyarországon erre egyelőre csak Budapesten, Kecskeméten és Szegeden van lehetőség, noha ez a harcművészeti fajta rendkívül ajánlott gyerekeknek, nőknek vagy időseknek is, alapvetően erőszakmentes, lágy és látványos gyakorlatai miatt. Ezért is igyekszünk minél több sporttal kapcsolatos rendezvényen részt venni, illetve nagyobb versenyek után próbáljuk a lehető legtöbb fórumon közzétenni az eredményeinket - folytatja Aletta. Iskolakezdéskor pedig minden hétvégén tartunk bemutatókat, remélve, hogy a nyári szünet után a kisebbek is nagyobb kedvvel mennek el sportolni. Ha azonnal belevágni a nanbudóba nincs is lehetőségünk, annyit bizonyosan megtehetünk, hogy utánanézünk a sportnak, hiszen az interneten számtalan látványos bemutatóról készült videóra akadhatunk. Ha pedig másra nem, annyira biztosan jók lesznek új ismereteink, hogy környezetünket lenyűgözhessük néhány hangzatos kifejezéssel vagy akár mozdulattal is.



43 

nagyot ugranak a MEZETELEN KAMIONSOFŐRÖK

Fülbemászó és ellenállhatatlanul slágeres klipes dallal jelentkezik a Naked Truckers együttes, amely rockabilly zenekarnak indult, de ma már ugyanúgy hasonlít egy modern dögös gitárzenekarra is. A Jump című vadonatúj szám nemrég debütált a neten.

mérték

„A Naked Truckers rockabilly együttesnek indult, de már a kezdetektől nyilvánvalóvá vált, hogy nem ragadunk le az autentikus vonalnál. Mitch, a nagybőgős igazi ötvenes évek rajongó, Róka, a dobos megrögzött metalhead, én meg inkább mindenevő vagyok. Ha mindenképpen meg kellene jelölnöm mit szeretek, akkor a hatvanas, hetvenes évek rock és garázsrock zenéire szavazok, de ez egyáltalán nem fed le mindent. Rengeteg számunk alapját képezik blues, gospel vagy ragtime zenék, persze mindezek modern köntöst kapnak. Az idők nem változtak akkorát, az embereknek ugyanaz kell: pörgős ritmusok, olyan zene, amire megőrülhetnek! Rengeteg stílust keverünk, de mindig ott mozog a háttérben a rockabillys lüktetés; a dob meg a nagybőgő hozza együtt a táncoltató alapokat. Róka különleges dobtechnikája a dzsungelritmusokkal, rumbatökkel, és Mitch rob44 



banékony bőgőjátéka mindenkit lángra lobbant. És az eredmény? Vérbeli modern grunge, ami egyszerre nyúl vissza a nagy elődökhöz és lázad a hagyományok ellen!” – mondja a feljövőben lévő, a klubokban egyre népszerűbb Naked Truckers frontembere, a gitáros-énekes, Little G., azaz Kiss Gábor. A zenekar Jump című új számához készített klip is ezt a kettősséget tükrözi: a nyolcvanas évekbeli művház környezet és a rajzfilmbe illő karakterek enyhén nosztalgikus érzést sugároznak, míg a zene dinamikus, pörgős, mai, a kétezres évek olyan menő zenekarait is eszünkbe juttathatja, mint a Hives, a White Stripes vagy a Black Keys. A Jump tökéletes választás ehhez a játékhoz: felkavarja az állóvizet, felborzolja a kedélyeket és megmutatja, hogy a rock and roll él és virul, csak új ruhája van.

D E Y G E J G É M S NC

NI

az

-ra?

SEGÍTÜNK! Úgy érzed, az EFOTT-on a helyed, de még nincs jegyed? Játssz velünk! Válaszold meg az alábbi kérdéseket június 17-ig, és legyél te a nyolc hetijegy egyik szerencsés gazdája! Küldd el az alábbi két kérdés helyes megfejtését a [email protected] címre, hogy megnyerhesd az ajándék belépők valamelyikét: 1. Ki lesz a Pepsi Nagyszínpad külföldi fellépője június 29-én, szombaton 22.30-tól? 2. Az EFOTT Fesztiválon milyen meglepetésre számíthatnak a Diákhitel ügyfelei a Diákhitel Kávézóban? A megfejtéseket június 17. éjfélig várjuk, telefonos elérhetőség megjelölésével együtt! A sorsolás időpontja és módja: 2013. június 18-án 09:00-kor, számítógépes véletlenszerű sorsolással.

DÜBÖRÖG A FESZTIVÁLSZEZON, VÁRUNK TÉGED IS! Aiákhitel Központ ezúttal különleges helyszínnel várja a fesztiválozókat az EFOTT-on is! A Diákhitel Kávézóban frissítő meglepetés, egy kávé és croissant várja mindazokat, akiknek volt vagy van Diákhitel 45  szerződése. Persze, akiknek nincs, azok is játékba szállhatnak más, értékes nyereményekért!

ÉN, A TESÓM Az utolsó, kilencedik évadjában járó CBS kultromkom, az Így jártam anyátokkal (a sorozat a YouTube-on is fent van) könyvek alakjában is pusztít, bár ezek nem a sztorikat mondják fel, hanem a szingli élet szabályait rögzítik, mondjuk a tesólét elvtárát, aminek lényege, hogy a legjobb barátunk mi magunk vagyunk. Aki ezt az utóbbi kötetet a címlapon eladja, persze hogy a Barney nevű laza, nőzős, cuccmániás, cinikus és érzelgős figura, akinek szériabeli körítése egy szexmániás kanadai nőből, egy lúzer építészből és egy nagy maciból áll, annak is a pici édes nőjével együtt. Egyébként tiszta pedagógia az egész, látod kicsi fiam, itt az ölemben, a végén a hülye bácsi is győzhet, ha a bácsi jó bácsi, rendesen befizeti az adóját, és - ahogy a könyvben áll - tánc közben sosem emeli a kezeit a feje fölé. Egy Tesó ilyet nem tesz. Gyerekkoromban a nagybátyám, ha vígjátékot nézett, azt mondta folyton: ezek hülyék! Nézd ezt a marhát! És csak nevetett és nevetett. Örült, hogy elvonják a figyelmét a 68-as prágai bevonulásról. Tesója lett volna ennek a Barney-nak. Szénási Sándor

46 



TÁRT KAPU

SZÍNHÁZ

gyógyító erő a színpadról 2005-ben Lipótmezőn különleges színházi társulat alakult, hogy - ahogyan ők maguk mondják - „a szép szó, a zene, a vers, a tánc, a látványelemek segítségével enyhülést, felfrissülést, vigaszt nyújtsunk a megfáradt lelkeknek”. Az öngyógyító színészek és alkotók mára igazi művészekké váltak, akik zenés irodalmi előadásaikkal, játékukkal nemcsak saját, de a nézők szívét-lelkét is felrázzák. A fiatal és idősebb pszichés betegekből álló színtársulat több színházi fesztiválról is díjjal tért haza, de előadásaikat, performanszaikat nem csak színpadon láthatja a közönség, rendszeresen fellépnek börtönökben, utcán, metróállomáson, hallhatók rádióban, láthatók tévében. A Tárt Kapu Színház társulata az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet V. Pszichiátriai Osztály folyosójáról indult – ez volt a színpaduk, Lipótmező betegei és munkatársai pedig közönségük. Az előadások azonban kinőtték a „folyosószínpadot ”és egy magasztosabb helyen találtak otthonra, az intézet kápolnájában, ahol az oltár helyén a művészetnek áldozhattak Lipótmező színészei. A különleges előadások híre túljutott az intézet falain, a Tárt Kapu Színház művészei egyre több meghívást kaptak, és egyre több rajongót szereztek: Petőfi Kaleidoszkóp Nemzetközi Vers- és Színházi Fesztivál, Budapesti FRINGE Fesztivál, Pécsi Országos Színházi Találkozó – csak néhány hely, ahol nagy sikert arattak műsorukkal. A Tárt Kapu Színház a



Lipótmező bezárása után is tovább folytatta a játékot, igazi színházi műhellyé alakult. 2008-ban a Kispesti Munkásotthonban találtak új otthonra, azóta is itt tartják bemutatóikat. A társulat előadásait gondos előkészület, izgatott várakozás előzi meg. Nem véletlenül, hiszen a gyógyító színház színészei, és gyakran egyben az előadott művek szerzői közt van olyan beteg, aki annyira szorong, hogy nem mer bemenni a sarki boltba sem, a társulat tagjaként mégis kiáll a színpadra és játszik, őszintén, lélekből, úgy, hogy közben mégis önmagát adja. Ahogyan Balkay László társulatvezető mondja a Tárt Kapu Színház igazi terápiás közösség, akik gyógyulva gyógyítanak. Ez a különleges alkotó közösség újabb és újabb célokat tűz ki maga elé – például, hogy minél több egyéni tehetséget mutassanak be a társulat tagjainak sorából, vagy a soron következő előadásukkal valami még jobbat hozzanak létre, hogy még több ember megismerhesse a művészetüket és meríthessen az erejükből. Hiszen a Tárt Kapu Színház művészei nagy küzdők: „A Lipótmező megszűnésekor mi voltunk az utolsók, akik távoztunk. Mint a Titanic zenészei, az utolsó percig játszottunk” – idézi fel Balkay László a társulat életének egyik legnehezebb időszakát. Hogy a Tárt Kapu Színház társulatnak megérte tovább játszani, arról legközelebb júniusban győződhet meg a közönség, az ajkai Arany Deszka Színházi Fesztiválon.

47 

TRA

SZUGGERÁL A CSA 48 



ANSZ

AJ

Danny Boyle az egyik napszakban a londoni olimpia nyitóünnepségét rendezte, a másikban meg egy filmet. Előbbire emlékszünk rendesen, úgyhogy joggal gondolhatnánk, utóbbira már kevesebb kreatív energia juthatott – de nézzük csak meg a Transz című nem is tudom, milyen műfajú mozit, s utána tutira nem gondolunk ilyesmit. Hanem hivatalossá tesszük, amit eddig is sejtettünk: a Trainspotting, a 28 nappal később és a Gettómilliomos direktora ott van a legbriliánsabb kortárs filmkészítők között. Punktum. 49 

T R A I L E R 50 



Nézni lebilincselő élmény, írni vagy beszélni róla annál nehezebb: nem feltétlenül a látvány miatt, inkább arról van szó, hogy ez az őrült angol saját csapdájába terelte bele nagy gonddal megkomponált alkotását. Olyannyira pontosan van kitalálva, a nem túl meglepő fordulatok tálalása is annyira hatásos, hogy az embernek egyenesen lelkiismeret-furdalása van, ha bármit merészel leírni belőle. Maradjunk annyiban, hogy valakik elrabolják Goya egyik irtó drága festményét. Aztán ezek közül a valakik közül valaki át akarja verni a többieket, de a többiek közül valaki jól kupán nyomja, ezért elfelejti, hova rejtette a műtárgyat. Ekkor belép a képbe egy dokinő, aki hipnózis alapú terápiával próbálja visszahozni az emlékeket. Innentől aztán elszabadul valami, és ez a valami egyszerre krimi, sci-fi, dráma, brutális gengszterfilm és éteri lélekelemzés a nemek közti évezredes évődésről, bosszúról, művészetről, vagy arról, ahogy egymásban meglátjuk mindezt. Hogy aztán szépen beleőrüljünk a felfedezésbe. Persze, simán lehet, hogy Boyle egyszerűen csak megirigyelte Christopher Nolan jéghideg szépségű Eredetét, ült otthon, és arra gondolt, hogy aha, ez jó, de én másképp csinálnám. És tessék. Bármi lehet. Akár az is, hogy a Transz terve nem újkeletű, s minden hasonlóság véletlen, ám végülis mindegy: ha ez egy lopás, akarom mondani, eltitkolt remake, annak zseniális. Önazonos remekműnek semmiképp se mondanám, bár eléggé közel van hozzá. Olyan közel, amennyire azok a filmek szoktak lenni, amelyeket minimum felfokozott érdeklődéssel nézünk végig: hagyjuk, hadd húzzon le a forgatókönyv örvénye, hogy aztán a végére egy olyan éghajlatú partra dobjon fel minket, amire nem igazán rendezkedtünk be a játékidő kezdetén. A fővezér ennek megfelelően szereplőit is kiválóan irányítja: James McAvoyt kell is, egyébként el szokott veszni, Vincent Cassel ösztönből sokrétű, Rosario Dawson pedig egész életében áldani fogja a rendező nevét, hogy ezzel a szereppel nem csak igazi színésznőt csinált belőle: szexuális energiáit is kivételes ízléssel konvertálta át a nagyvászonra, hogy aztán onnan meg minket kapjon vele telibe. A mindenhova bekúszó mintákkal díszített zenei szőnyegért pedig ugyanaz a Rick Smith a felelős, aki az olimpián is segítette Boyle munkáját. Az egy másik, másfajta tűzijáték volt. Sokkal többe került, valamint a Transszal némiképp ellentétben optimistán tekintett a jövőbe – de a katarzist mégis itt érzem igazán hipnotikusnak. Kovács Gellért



51 

még bírod szusszal, vagy jobban fe kszik A Telekom bemutatja:

AMI Ugyancsak nyolc hetijegy keresi partnerét a VOLT Fesztiválra! Ragadd meg az alkalmat, küldd el az alábbi két kérdés helyes megfejtését a [email protected] címre, hogy versenybe szállhass az ajándék belépők valamelyikéért: 1. Ki lesz a Telekom Nagyszínpad külföldi fellépője július 6-án, szombaton 20.10-től? 2. A VOLT Fesztiválon milyen meglepetésre számíthatnak a Diákhitel ügyfelei a Diákhitel Kávézóban?

A megfejtéseket június 20. éjfélig várjuk, telefonos elérhetőség megjelölésével együtt! A sorsolás időpontja és módja: 2013. június 21-én 09:00-kor, számítógépes véletlenszerű sorsolással.

DÜBÖRÖG A FESZTIVÁLSZEZON, VÁRUNK TÉGED IS! Aiákhitel Központ ezúttal különleges helyszínnel várja a fesztiválozókat aVOLT-on is! A Diákhitel Kávézóban frissítő meglepetés, egy kávé és croissant várja mindazokat, akiknek volt vagy van Diákhitel 52  szerződése. Persze, akiknek nincs, azok is játékba szállhatnak más, értékes nyereményekért!



53