Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban

Innováció kicsiben és nagyban – az állam szerepe a támogatásban Vállalkozónői utak a 21. sz. elején: Tanulás, Tudás, Innováció 2008. Március 6.

Dr. Vass Ilona, Elnökhelyettes Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

Magyarország innovációs mutatói 2006-ban Az Európai Innovációs Táblázat adatai alapján Magyarország 25 EU tagállam közül a 16. helyen van (Összegzett Innovációs Index alapján) Gyenge teljesítmény: – Innovációs hajtóerőt mérő indikátorokban – Szellemi tulajdonjog védelem – Üzleti K+F – Műszaki és tudományos területen alacsony a végzett szakemberek száma – Élethosszig tartó tanulás – Szélessávú kapcsolat Jó teljesítmény: – Tudás-generálás. - alkalmazások - Közepes és high-tech szektorok foglalkoztatási mutatói - High-tech export - Innovációs diffúzió

www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

2.

Magyarország innovációs mutatói 2007-ben Az Európai Innovációs Táblázat adatai alapján Magyarország 27 EU tagállam közül a 20. helyen van 0.5 0.45 0.4 0.35 0.3

EU-27 HU

0.25 0.2 0.15 0.1 0.05 0 Inn. húzóerő

Tudásgenerálás

Adat: Eurostat


Innov. és vállalkozás

Alkalmazások

IPR

SII

3.

Szabadalmi adatok: „szürkeállomány”? Magyarországon tett hazai eredetű szabadalmi bejelentések száma 2000

810 db

2003

756 db

2006

715 db

Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz tett szabadalmi bejelentések száma 2003-ban Magyaror szágról

Írország -ból

Összes bejelentés

125,8

215,48

1 millió lakosra vetítve

12,42

53,99


Finnországból

USA-ból

EU-15 tagálla mokból

1252,9

31124,0

50483,3

240,35

106,91

131,54

4.

K+F ráfordítási források megoszlásának nemzetközi összehasonlítása 100% 100% 90% 80% 80%

Állami

60% 70%

Vállalati Külföldi Külföldi Egyéb hazai Egyéb Állami

60% 40% 50%

USA

EU-15

EU-15

Magyarország

Finnország

Irország

0%

USA

10%

Vállalati Finnország

40% 20% 30% 0% 20%

Magyarország

Forrás: Forrás:OECD OECDMSTI MSTI 2006 2006


5.

K+F ráfordítások vállalatméret szerint

K+F ráfordítás Mrd FT

K+F ráfordítás %

Kutatóhelyek száma

Nagyvállalkozások

72,2

80,5

131

Középvállalkozások

7,7

8,7

137

Kisvállalkozások

6,3

7,1

155

Mikrovállalkozások

3,3

3,7

308

Vállalatméret


6.

Az export és import alakulása és a hazai hozzáadott-érték aránya az export árbevétel százalékában (1995-2004)

30,0%

14000

25,0%

12000 10000

20,0%

8000

15,0%

6000

10,0%

4000

5,0%

2000 0

0,0% 1995

1996

1997

export


1998

import

1999

2000

2001

2002

2003

2004

exportban realizálódó hozzáadott-érték (%)

7.

Magyarország választási lehetőségei

A gazdaságot a külföldi közvetlen tőkebefektetések hajtották. Csak a magas hozzáadott értékkel rendelkező, tudásintenzív fejlesztések vezethetnek gazdasági növekedéshez, versenyképesség javuláshoz. Egyedi lehetőség: a K+F-be és az innovációba történő befektetések növelése www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

8.

A duális gazdaság

Hazai tulajdonú

Külföldi tulajdonú

• Technológiai lemaradás • Alacsony innovációs, K+F tevékenység • Főleg KKV-k és mikróvállalkozások • Helyi piacra

• Főleg high tech • Intenzív K+F, magas hozzáadott érték • Multinationális cégek • Globális piacra


Technology transfer Spillovers Beszállítói hálozat Mobilitás Partnerségek Közfinanszírozási tudásbázis

9.

A vállalkozások gyenge innovációs tevékenysége Gyenge ipari K+F kapacitás

Egyenlőtlen regionális fejlődés

Gyenge regionális ipari klaszterek

A multik kevés K+F-et végeznek itthon

Kettős Gazdaság FDI és a hazai gazdaság

Kevés cég van jelen a világpiacon

A tudás infrastruktúra nem támogatja az ipari klasztereket

Gyenge kapcsolat az ipari K+F, a helyi és nemzetközi tudáshálózatok között Gyenge ipariegyetemi kapcsolatok

Összességében gyenge kutatási minőség

Az iparban alacsony a műszaki, tudományos területen végzettek aránya

Kevés ipari szabadalom


Kevés üzleti K+F tevékenység

A KKV-k nem végeznek sok innovatív tevékenységet

Alacsony spin-off, start-up tevékenység

Kevés tőke a KKV-knál

Hozzáférés pénzügyi eszközökhöz

Magvető és kockázati tőke hiánya

A piac nem ösztönöz innovációra

Alacsony jövedelmezőség

Gyenge, nem fókuszált kutató egységek a privát szférában

Rövidtávú gondolkodás

A KKV-k nem nőnek

Gyenge vállalkozási kultúra

Gyenge, bürokratikus jogi környezet

Kevés releváns egyetemi kutatás

10.

A közpénzek multiplikációja az innovációs rendszerben Kormány

Kumulatív adó

Parlament Minisztériumok Közfinanszírozás Finanszírozó ügynökség •adományok •hitelek •részvényalapok

Vállalkozói tőke

Vállalkozások, alkalmazottak

Hosszútávú befektetés Egyetemek Kutatóintézetek


Új technológia, tudás, készségek 11.

A kutatási projektek főbb lépései Alapkutatás

Alkalmazott kutatás

Prototípus

Forgalomba hozatal

Pénzügyi igények A projekt kockázata Várható projekt támogatás Pályázati támogatás

Tőke Hitelek

Tipikus támogatók

Kutató intézetek, nagyvállalatok, start-up, spin-off cégek

Forrás: EIB www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

Kutató intézetek,

Különböző tulajdonosi szerkezetű és méretű vállalkozások



12.

A kutatás gazdasági vonatkozásai: A köz- és magánfinanszírozás kapcsolata Tudományos felfedezés

Nemzetközi szabadalom Laboratóriumi modell

A siker esélye

B kör Irinyi János Program

A halál völgye

Technológiai fejlesztő szakasz

A kör Első ügyfelek Prototípus

Üzletépítő szakasz

Magvető tőke

Menedzselő csoport kialakítása Piacelemzés

Üzleti modellek

Gyártási modell

Alacsony

Kereskedelmi fejlődés www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

13.

K+F és innováció

A kormány jóváhagyta a TTI stratégiát (2007) • Elmozdulás az innováció irányába – A kutatást nem lehet innováció nélkül vizsgálni – Az innováció nem feltétlenül épül kutatásra

• A hiányosságok pótlása csak szisztematikus megközelítéssel lehetséges, ha az egész innovációs láncot figyelembe vesszük és a meglévő erősségeinkre építünk. www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

14.

Critical success factors for coorporate innovation


15.

Innovációt serkentő intézkedések Közvetlen intézkedések

Kínálati oldal

Pénzügyi támogatás

Kereslet

Szolgáltatások

Közfinanszírozás

Magántőke www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

(Köz)beszerzés

Szabályozás

Ellátási lánc, klaszterek

Információ, közvetítés

Kapcsolatépítés

16.

Innovációs programok közfinanszírozása

Közfinanszírozás

Technológiai Tudás transfer

vizsgálat, „screening”


Inkubációs

Nemzetközi

tevékenységek

szabadalmazás

17.

Pályázati pénzforrások

• Innovációs Alap (NKTH-GKM) • UMFT (2007-2013) – –

GOP (GKM-NFÜ) Egyéb OP (GKM-NFÜ)

• FP7 (EU) • CIP (EU) • OTKA (OTKA Biz, MTA)


18.

Problémák

• Nemzetközi tudásközpontok helyett helyi kompetencia központok • Párhuzamos fejlesztések • Nem lehet kitörni egyszerre 10-20 ponton • Központi innovációs fejlesztés a vállalati helyett – nem keresletvezérelt • Kis és középvállalatok innovációs beruházása gazdaságilag kockázatos Kevés szabadalom • Kutatásokra-fejlesztésekre fordított beruházások nem jelentkeznek exportpiac képes termékekben • Külső tőke kevéssé járul hozzá a központilag szétosztott kutatás-fejlesztési pénzekhez www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

19.

Feladataink • Nemzetgazdasági célok elérése

– Gazdaság dinamizálása, fejlesztések – GDP arányos K+F ráfordítás növelése – Innovációs Alap nagyobb hányada jusson vállalatokhoz, ne költségvetési intézményekhez – Innovációs központok, kutatóegyetemek – A cél az innovációs vállalkozások nemzetközi versenyképességének növelése.

NKTH: • Új pályáztatási rendszeren keresztül érvényesülő új célok, új stratégia • Kiszámítható, átlátható rendszer • Mérhető eredmények, mérföldkövek kitűzése www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

20.

Célok

1. Piacképesség Az innovációs láncot, mint piacvezérelt tevékenységet értékelni és támogatni 2.Külső források Az Innovációs Alap kiegészítése 3. Koncentráció A sikeres központokat támogatni, nem a lemaradókat. 4. Regionális decentralizáció www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

21.

Új pályázatkezelési rendszer • • • • • •

Pályázatok, projektek egymástól eltérő kezelése (4 csoport) ügyfél barát Pályáztatás három éves menetrendje kiszámíthatóság Új bírálati szempontok (üzleti terv, piacképesség, hitel, kockázati tőke), szakértői biráltatás átláthatóság Monitoring és értékelés, menetközben és utólag (mérföldkövek) számonkérhetőség Eredmények nyilvánossága Új szervezet: MAG Zrt


22.

Pályázati típusok (2008-2010) 1. Tudásbázis Bővítése (Mecenatúra, Ötlet, stb.): Kis összegű támogatások pl. mobilitásra, ösztöndíjra. Cél: széles körben több pályázat nyerjen támogatást. 2. Nemzeti Technológia Pályázat (volt Jedlik): Technológiai innovációban végződő (alap és/vagy alkalmazott) nagy projektek (200 millió-1 Md Ft). Cél: sok pályázó nyerjen. Előny a külső pénzforrás bevonása, a megvalósuló technológia. 3. Csúcstechnológiai Versenyközpontok: Kutatási programra épülő kutatóhelyi hálózatok. Cél: 3-5 nemzetközileg versenyképes központ. 4. Nemzetközi Pályázatok (bilaterális szerződések, EU 7. keretprogram, stb.) www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

23.

Egyéb innovációs szolgáltatások A KKV-k, főleg start-up cégek számára vállalkozásbarát környezet kialakítása, a vállalkozási kultúra fejlesztése. – Az inkubátorházak, ipari parkok és innovációs központok összekapcsolása – Vállalkozásbarát környezet, vállalkozási ismeretek fejlesztése, multiplikátor képzési program – A különböző támogatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása, ezek közötti kapcsolat javítása – Vállalkozásfejlesztési hitelprogram – A vállalkozások közötti kooperáció támogatása, klaszterek www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

24.

Az innováció formái • A pénzügyi eszközöket diverzifikálni kell az igényeknek megfelelően. • Az új és kockázatos technológiák kezeléséhez új szakpolitikai megközelítés szükséges, valamint újfajta pénzügyi eszközök. A magántőke bevonása Kockázati tőke Magvető tőke, üzleti angyalok Hitelek Garanciák Visszatérítendő támogatások www.nkth.gov.hu | 2008. március 6.

25.

Köszönöm a figyelmet!

http://www.nkth.gov.hu


26.

Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban

Recommend Documents