EURÓPA NAGYBAN ÉS KICSIBEN, TÖRTÉNELEMBEN ÉS ÁLMOKBAN

EURÓPA

NAGYBAN ÉS KICSIBEN, TÖRTÉNELEMBEN ÉS ÁLMOKBAN

TARTALOM EL SZAVAK Az Európai Parlament Elnöke Az Európai Bizottság

4 5

FÖLDRAJZ Közös kontinensünk Sok régi állam Európa új arca A tudás öröme

6-7 8-9 10-11 12-13

TÖRTÉNELEM Hosszú út Mi történt a múltban? A tudás öröme EU-Alkotmány helyett Reformszerződés

14-15 16-17 18-19 20-21

LAKOSSÁG A sokarcú Európa A tudás öröme

22-23 24-25

NYELVEK Sok nyelv, egy cél A tudás öröme

26-27 28-29

KULTÚRA Mély gyökerek A legzseniálisabb elmék Az éneklés öröme

30-31 32-33 34-35

AZ EURÓ Egység a sokszínűségben A tudás öröme

36-37 38-39

REGIONÁLIS POLITIKA Az alkotás öröme

40-41

POLITIKA Az Európai Parlament

42-42

A HATÁROKON TÚL Az Európai Bizottság A tudás öröme

44-45 46-47

EURÓPA KÖZEL VAN Információs politika

48-49

EURÓPA NAGYBAN ÉS KICSIBEN, TÖRTÉNELEMBEN ÉS ÁLMOKBAN

EL SZAVAK

Tisztelt Olvasó! Ennek, az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Irodája által kiadott gyerekkönyvnek legfontosabb célja az, hogy a fiatalokat megismertesse közös Európánk csodáival. És tegye mindezt számukra is élvezhető formában. De mi köze van az Európai Uniónak gyermekeinkhez? Miért kellene ennek egyáltalán érdekelnie őket? A kérdés megválaszolásához képzeljük el, hogy egy gyermek új környékre költözik. Magától értetődően azonnal szeretné megtudni, hogy milyen állatok élnek arra, merre vannak a kunyhók és rejtekhelyek, merre található felfedezendő erdő, ahol erődöt lehet építeni, milyenek az iskolák, stb. Először talán kicsit félve közelíti meg az új környezetét, de kíváncsiságból nem lesz hiány. Amikor 2004. májusában Magyarország csatlakozott az EU-hoz, minden magyar gyermek (és felnőtt) ilyen „új környékre“ költözött. Most már Magyarország az Európai Unió szerves része, az Európai Unió körülvesz minket. Az EU jelenti új környékünket, és a gyermekek természetesen késztetést éreznek arra, hogy erről többet is megtudjanak. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy az EU és Brüsszel világa néha igen távolinak tűnik. Azonban régen túl kellene már lépnünk ezen a megközelítésen. A XXI. század gyermekeit értelemszerűen már nem pusztán a kerti homokozó érdekli, hanem a tágabb környezetüket is meg kell ismerniük. A könyv megírása során több cél lebegett a szemünk előtt. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy a gyermekek örömmel forgassák. E kiadvány sikere attól függ, hogy a srácok élvezettel olvassák-e, és hogy megjegyzik-e az EUval kapcsolatos információkat. Lehet, hogy első ránézésére nehéz elképzelni, hogy az európai tanulmányok élvezetesek is lehetnek, de ha a gyermekek játékos úton sajátítják el a szükséges tudást, akkor úgy nőnek fel, hogy azt szeretni fogják. Minden gyermek kérdések sorával tanul és akkor sajátítja el a legtöbbet, ha saját magának, a saját módján találja meg a válaszokat. Ez a könyv megpróbálja a fiatalok természetes kíváncsiságát felhasználni arra, hogy segítse az őket körülvevő világ megismerését. Reméljük, a könyvben található tevékenységek és feladatok a gyermekeket nyelvük fejlesztésében is előremozdítják. Kérdéseikkel szélesítik Európáról alkotott ismereteiket, a közös problémamegoldások pedig társas készségeiket csiszolják. Használják a játékokat, beszéljenek a hogyanokról, a mikről és a miértekről! Élvezzék a tanulás folyamatát! Mert az Európai Unió igazi öröm!

4

Hans-Gert Pöttering Az Európai Parlament elnöke

Kedves Gyerekek! Játékra hívlak Benneteket! Ez a füzet azért készült, hogy játszva fedezzétek fel tágabb hazánkat, az Európai Uniót. Azt a 27 országból álló nagyszerű közösséget, amelynek 2004 óta Magyarország is a tagja. A játékok, amelyeket itt találtok, segítenek, hogy minél jobban megértsétek, mit is jelent, hogy már nem csak a Magyar Köztársaság polgárai vagytok, hanem európai polgárok is. 50 évvel ezelőtt, az a szándék vezérelte az alapítókat, hogy Európában minden gyermek és felnőtt békében, biztonságban és jólétben élhessen. Európa több évtizeden át tartó kettéosztottsága már a múlté. Ti már valamennyi uniós tagállamba útlevél és vízum nélkül utazhattok, bármelyikben tanulhattok és az Európai Unió ifjúsági programjainak segítségével új barátokat is szerezhettek ezekben az országokban. Én magyar politikusként Brüsszelben, az Európai Bizottság tagjaként azon dolgozom, hogy egyre könnyebben élhessetek ezekkel a lehetőségekkel. Ebben a füzetben EU Robi segítségével megismerkedhettek a sokarcú, soknyelvű Európai Unióval. Sok érdekes dolgot tudhattok meg az Unió tagállamairól és arról a történelmi útról, amely a mostani 27 tagállam szövetségéig vezetett. Remélem, ezek az ismeretek felkeltik az érdeklődéseteket, és kedvet kaptok ahhoz, hogy még többet tudjatok meg az Európai Unióról. Megtudhatjátok azt is, hogy mi, magyarok mit vittünk magunkkal az Európai Unióba, mivel gazdagítottuk a közösséget. Mindehhez sok segítséget kaphattok, ha ellátogattok a legközelebbi Európai Információs Pontba. Kedves Gyerekek! Az Európai Unió Rólatok, Nektek is szól. Érdemes tehát alaposabban megismerni. Egyre többet értetek meg majd a televízióból, az újságokból. Egyre bővülő ismereteiteket tovább adhatjátok majd a családnak, barátoknak is. Ehhez szeretnénk ezzel a játékos segítséggel hozzájárulni. Kellemes időtöltést és jó játékot kívánok Nektek! Brüsszeli üdvözlettel: Kovács László az Európai Bizottság magyar tagja

Szia! Eu Robi vagyok! Én leszek a kísérőd az Európa-játékban. Ezt a kis könyvecskét nem pusztán olvasásra szántuk, Neked is részt kell benne venned. Mindig találsz tippeket, javaslatokat arra, hogyan lehetsz Te is aktív. Az egyes fejezetek végén izgalmas feladatokat kell majd megoldanod. Ezért készíts is rögtön elő egy-két dolgot, amelyre később szükséged lesz: mindenekelőtt ceruzákat, színeseket is és egy ollót. A füzet végén találod a matricákat és az összes tőlem kapott feladat megoldását is. Jó szórakozást!

KÖZÖS KONTINENSÜNK FÖLDRAJZ

Európa az eurázsiai földrész egyötödén, a nyugati részén fekszik. Az európaiak rendszerint önálló kontinensként emlegetik, bár valójában szubkontinensről van szó. Európa összterülete 10,5 millió négyzetkilométer, aminek köszönhetően Ausztrália után a világ második legkisebb kontinensének számít. Ennek ellenére a maga kereken 730 millió lakosával Európa a harmadik legnépesebb földrész a világon. Területe nyugaton az Északi-tengerig és az Atlanti-óceánig tart, keleten pedig az Urál-hegységig.

A legmagasabb és legfontosabb hegységek és hegyek közé tartozik az Alpok, a Pireneusok, a Jura-hegység, a Vogézek, a Kárpátok, a Skandináv-hegység, az Etna és a Vezúv nevű tűzhányók, a Mont Blanc, a Grossglockner és a mitológiából az istenek lakhelyeként ismert Olüm-

HEGYEK

posz. Leghosszabb folyói a Rajna, a Duna, az Elba, a Pó, a Tevere vagy régi latin nevén a Tiberis, a Loire, a Rhone, a Szajna, a Maas, a Mosel, a Gudena, a Temze, a Tejo, az

FOLYÓK

Ebro, a Tisza és a Kemijoki. Nagyobb szigetei közé tartoznak a Spitzbergák, Szicília, Szardínia, Korzika, Kréta, Mallorca és Izland. Európa legnagyobb tavai: az

TAVAK

Ijsselmeer, a Balaton, a Bodeni-tó, a Genfi-tó és a Gardató. A Finn-tóvidéken, ahogy

A leggyorsabban akkor

az a nevéből is kiderül, mint-

tudod megérteni Európa

egy 55 000 kisebb-nagyobb

felépítését, ha fogsz egy

tó található.

térképet, és az ott látottak szerint színes ceruzával berajzolod ide a legfontosabb hegyeket, folyókat, tavakat és tengereket.

6

Zeusz és Európa Fönícia földjén élt egykoron Agénor és Telephassa. Öt fiuk született és egy lányuk, akit Európának hívtak. Zeusz beleszeretett Európába és hófehér bika képében megpróbált kegyeibe férkőzni. Európát elvarázsolta a bika szépsége, ezért egy napon felpattant a hátára és megengedte neki, hogy a tengerhez vigye. Amikor azonban Európa ijedtében vissza akart fordulni, a bika már messze beúszott vele a tengerbe. Zeusz Krétára vitte Európát, aki később három gyermekkel ajándékozta meg. Ők a Minosz, Rhadamanthisz és Sarpedon nevet kapták. Amikor Zeusz elhagyta Európát, ő feleségül ment Aszterioszhoz, aki örökbe fogadta mindhárom fiát.

67

SOK RÉGI ÁLLAM FÖLDRAJZ

Európa különböző tájait sok különböző nép lakja. Az idők folyamán számos új állam jött létre, ám sok ismét szétesett. A második világháború után a legtöbb határ már nem változott. Csak a legutóbbi évtizedben változott néhány dolog az egykori „keleti blokk” szétesésével. Ennek eredményét láthatod az alábbi térképen. Próbáld meg beírni a számok mellé a megfelelő országnevet és a fővárosok nevét.

5 HOLLANDIA / AMSZTERDAM MELY ORSZÁGOKBAN JÁRTÁL MÁR?

6

........................................

7

........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................

8 9 9

........................................

8

........................................

5 6

........................................

10

........................................ ........................................

7

11

........................................

10

12

SZÍNEZD KÉKRE EZEKET AZ ORSZÁGOKAT!

13 14

14

15

15

8

16

11

1

3

2

4

35 34 33 3 1

32

2

31 30

34

29

33 4

28

32

27 31

13

26 25

30 29 12

24

28

27 26

24 25

17

23

20 22 21

22

23

21

19

35

16 17

18 18

20 19

69

EURÓPA ÚJ ARCA FÖLDRAJZ

Manapság Európa arculatát erősen befolyásolja az Európai Unió (EU). Az Unió jelenleg 27 tagállamból áll. Ezek azzal a szándékkal csatlakoztak a közösséghez, hogy közösen dolgozzanak egy szebb jövő megteremtéséért, amely mindenkinek békét és jólétet hoz. A következő oldalakon kiderül, hogyan alakult a közösség fejlődése az elmúlt ötven évben. A közös célok érdekében végzett munka megköveteli, hogy az erősebbek segítsék a gyengébbeket. 2004-ben 10 új tagállam, köztük kelet-európaiak valamint 2 önálló földközi-tengeri szigetország csatlakozott az Unióhoz.

MI JUT ESZEDBE EZEKR L AZ ORSZÁGOKRÓL?

........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................

10

Románia és Bulgária 2007-ben lépett be az Unióba. Törökország csatlakozásáról még folynak a tárgyalások. Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is szeretne az uniós tagállamok közé tartozni.

27 TAGORSZÁG FRANCIAORSZÁG • NÉMETORSZÁG • OLASZORSZÁG BELGIUM • HOLLANDIA • LUXEMBURG • NAGY-BRITANNIA ÍRORSZÁG • DÁNIA • GÖRÖGORSZÁG • SPANYOLORSZÁG PORTUGÁLIA • SVÉDORSZÁG • AUSZTRIA • FINNORSZÁG ÉSZTORSZÁG • LETTORSZÁG • LITVÁNIA • LENGYELORSZÁG CSEHORSZÁG • SZLOVÁKIA • MAGYARORSZÁG • SZLOVÉNIA CIPRUS • MÁLTA • ROMÁNIA • BULGÁRIA

3 TAGJELÖLT HORVÁTORSZÁG • TÖRÖKORSZÁG • MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG

Bal oldalon találod az Európai Unió mind a 27 tagállamát. Színezd sárgára azokat az országokat, amelyek az alapítás óta tagjai a Közösségnek vagy az első ötven évben csatlakoztak.

Közöttük találod azt a két államot, amely 2007-ben csatlakozott az unióhoz. Színezd kékre az új tagországokat!

Színezd pirosra a csatlakozásra váró országokat!

11 6

A TUDÁS ÖRÖME FÖLDRAJZ

Írd be a megfelelő folyóneveket! Melyik folyó partján fekszik: 1. Hamburg 2. Nantes 3. Szeged 4. Zaragosa 5. London 1 2 6. Varsó 7. Párizs 8. Graz 9. Bordeaux

6 3

4 8

5

7

6

4 2 1 3 5

12

Hogyan írják a város nevét annak saját nyelvén? 1. Bécs 2. Bukarest 3. Brüsszel 4. Lisszabon 5. Prága 6. Koppenhága

9

2

9 3

4

6

7

Ország – város – sziget 1. Sonkájáról híres olasz város 2. A legnagyobb görög sziget 3. A legnyugatibb EU-állam 4. A futball hazája 5. Málta fővárosa 6. Svéd kikötőváros 7. A legkisebb uniós alapító-ország 8. A sanzon hazája 9. A legnépesebb uniós tagállam

8

5 1

11 5

7 Város – állam 1. Spanyolország fővárosa 2. Észt főváros 3. Olasz nagyváros 4. Magyarország egyik legnagyobb városa 5. Hollandia fővárosa 6. Lettország fővárosa 7. Svéd főváros 8. Olaszország fővárosa 9. Litvánia fővárosa 10. Portugália fővárosa 11. Horvátország fővárosa 12. Luxemburg fővárosa

2 1

9

4 3

10 6

8

13 6

HOSSZÚ ÚT TÖRTÉNELEM

1957. március 25-én Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia képviselői Rómában aláírták az úgynevezett Római Szerződéseket. Ezzel megalapították az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), amelynek célja biztosítani a tagállamokban a gazdaság harmonikus fejlődését, a stabilitást, a növekedést és a jólétet. A kereskedelem, a mezőgazdaság, a közlekedés, a pénzügy és további területeken is egyre szorosabb lett az együttműködés. Az ezzel egyidejűleg alapított Európai Atomközösség (EURATOM) az atomenergia békés felhasználásával foglalkozik.

14

A második világháború után Európa romokban hevert. Elsősorban az „ősellenségnek” számító Franciaországban és Németországban töprengtek azon okos elmék, hogyan lehetne a jövőben egy újabb háborút megakadályozni. Sok-sok fejtörést követően azt találták ki, hogy azon nyersanyagok terén kellene szorosabban együttműködni, amelyekre akkoriban a háborúkhoz szükség volt: ez az acél és a szén. Hat évvel a háború befejezése után megalapították az „Európai Szén- és Acélközösséget”. Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is csatlakozott hozzá. Ezzel ez a hat állam 1951-ben lefektette a mai Európai Unió alapjait. A szervezet olyan jól működött, hogy ezek az államok 1957-ben elhatározták, hogy az együttműködést kiterjesztik a gazdaságra általában is, és az atomenergia békés felhasználását is együttesen felügyelik. Aláírták a Római Szerződést, megalapítva ezzel az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomközösséget, amely célul tűzte ki az atomenergia békés célú felhasználásának elősegítését és felügyeletét.

1973-ban Nagy-Britannia, Írország és Dánia, a nyolcvanas években pedig Görögország (1981), illetve Spanyolország és Portugália (1986) lépett be a Közösségbe. A „hidegháborút” követően, illetve a Szovjetunió és a „keleti blokk” felbomlása után Európa újabb hatalmas lépést tett: 1992-ben megalapították az Európai Uniót. Ma a Maastrichti Szerződés képezi a tagországok együttműködésének alapját. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is belépett az Unióba. 2004 májusában került sor az Unió legjelentősebb bővítésére. 10 új tagállam csatlakozott: Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, a balti államok, azaz Lettország, Litvánia és Észtország; Szlovénia, valamint a két földközi-tengeri szigetország: Ciprus és Málta. 2007-ben Románia és Bulgária is csatlakozott. Jelenleg Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország csatlakozásáról folynak tárgyalások.

1985. június 14-én Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia,

Luxemburg

a

luxemburgi Schengenben aláírta az úgynevezett Schengeni Egyezményt. Közben további országok léptek be az Unióba, és csatlakoztak a Schengeni Egyezményhez: például Olaszország és Ausztria. A Schengeni Egyezmény a határellenőrzés eltörlésének alapját képezi. Amíg korábban meg kellett állni a határokon és fel kellett mutatni az útlevelet, addig ma már a Schengeni Egyezményt aláíró országok között szabadon lehet utazni, mintha nem is léteznének határok, mint pl. a Brenner-hágón.

15 6

MI TÖRTÉNT A MÚLTBAN? TÖRTÉNELEM

Az alábbiakban az EU történelméhez kapcsolódó különböző fotókat találsz. Tudod-e, hogy mi minden játszódott le még akkoriban? Gondold át: mit csináltak akkoriban az emberek, különösen a te családod Európában? Keress erre vonatkozó képeket az újságokban, könyvekben, kiadványokban, vagy a családi albumban (ha megengedik a szüleid!) és ragaszd ide őket! Nagy-Britannia, Írország és Dánia belépése az EU-ba

1973 1951 1957 Római Szerződések Görögország csatlakozása Az Európai Szénés Acélközösség megalapítása

16

1981

Spanyolország és Portugália belépése

Az euróbankjegyek és -érmék bevezetése

Románia és Bulgária belépése

2007

2002

1986

1995

A Maastrichti Szerződés

2004 1992 Ausztria, Svédország és Finnország belépése

Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus és Málta belépése.

17 6

A TUDÁS ÖRÖME TÖRTÉNELEM

1951: 6 állam 1973: 3 állam 1981: 1 állam 1986: 2 állam 1995: 3 állam 2004: 10 állam 2007: 2 állam

18

A mai tagállamok közül nem mindegyik volt a kezdetektől fogva az Unió tagja. Az Európai Unió folyamatosan bővült és növekedett, mivel egyre több állam szeretett volna csatlakozni a Közösséghez. Ennek így is kell folytatódnia, hogy egyre több ember élhessen békében és jólétben. Ki mikor lépett be az Unióba? Színezd ki hét színnel az 1951 és 2007 közötti hat fejlődési szakaszt.

Az Európai Unió fokozatosan alakult ki. A háborúkhoz szükséges nyersanyagok ellenőrzésének céljával létrejött békés tömörülés olyan közösséggé alakult, amely számos területet egyesít magában. Ezen az oldalon az Unió történetének néhány fontos állomását találod. Először írd be a fehér mezőbe azt az évszámot, amely illik az adott vázlatponthoz. Utána folytasd: a fehér mezők fölött egy-egy sárga pontot látsz. Ha minden évszámot helyesen írtál be, kösd össze a sárga pontokat az évszámok emelkedő sorrendjében.

Románia és Bulgária belépése

Az euró bevezetése

Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus és Málta belépése

Az Európai Szénés Acélközösség megalapítása

Az EGK (Európai Gazdasági Közösség) és az Euratom (Európai Atomközösség) megalapítása

EU-bővítés NagyBritanniával, Írországgal és Dániával Ausztria, Finnország, Svédország belépése Spanyolország és Portugália belépése

Az EU megalapítása a Maastrichti Szerződéssel

Görögország belépése

19 6

EU-ALKOTMÁNY HELYETT REFORMSZE ALKOTMÁNY

Az európai alkotmány, illetve a helyébe lépő Reformszerződés nem önálló államként képzeli el az EU-t (nem szeretné létrehozni az Európai Egyesült Államokat, az USA mintájára), hanem az EU működését kívánta hatékonyabbá tenni. Miután a franciák és a hollandok 2005-ben leszavazták a közös alkotmányt: le kellett mondani néhány közös jelképről is.

Nem lesz

például hivatalos uniós him-

Bizonyára hallottál már az Unió alkotmányáról. Az EU-tagállamok különböző szerződésekben közösen határozták meg, hogyan működik az EU és kinek mi a hatásköre. Korábban azonban nem létezett egységes alkotmány, amely rögzítette volna az uniós polgárok alapvető emberi jogait.

nusz, ám a Reformszerződés a lényeget, az EU működését demokratikusabbá tevő újítások 95 százalékát megőrizte.

20

2004. júniusában a 25 tagállam kormányai megállapodtak abban, hogy megalkotják az Unió alaptörvényét, amely az Európai Unió további fejlődését támogatja. Egy ilyen fontos szerződés esetében azonban nem elegendő, ha a kormányok egyetértenek, szükség van arra is, hogy minden egyes tagállam is beleegyezzen. Ez a beleegyezés elérhető a parlament döntésével – pl.: Magyarországon vagy Németországban –, vagy népszavazás útján, mint, például Franciaországban vagy Hollandiában. Azonban a franciák és a hollandok többsége az Unió alkotmánya ellen szavazott. Mivel az alkotmány

RZ DÉS csak akkor léphet életbe, ha az összes állam a hozzájárulását adja, az EU-tagországok kormányai hosszasan keresték a kiutat. Végül a francia államfő, Nicolas Sarkozy javaslatára úgy döntöttek: egy egyszerűbb szöveget készítenek, amelyet nem Alkotmánynak, hanem Reformszerződésnek fognak hívni és még a 2009-es európai parlamenti választások előtt életbe léphet. Emellett a tagországok lakossága csak keveset tud arról, mi is szerepel tulajdonképpen ebben a szerződésben. Miről is szól tulajdonképpen

Az EU nem önálló állam, hanem időközben 27 európai ország szövetsége. A tagállamok számos területen (pl. a gazdasággal, a környezetvédelemmel, az euróval kapcsolatos ügyekben) szorosan együttműködnek egymással. Ezeken a területeken gyakran közösen hoznak jogszabályokat. Az Európai Parlament a Tanáccsal együtt megalkotja az uniós jogszabályokat, amelyeket aztán az összes tagállamban be kell tartani. Az Európai Unió így – a maga hatáskörén belül – 485 millió ember együttélését szabályozza. A tagországok egyes területeken, mint pl. az adóügy, az oktatás vagy az állampolgári jogok nem engedték át a szabályozást az Uniónak, ezekben a kérdésekben még az egyes kormányok döntenek.

az Európai Alkotmány? Az Európai Unió (EU) Alkotmánya kimondja: minden állam rendelkezik saját alkotmánnyal. Ezekben szabályozzák: • hogyan épül fel az állam (az élén elnök vagy király áll-e; van-e parlamentje, milyen bíróságok működnek az országban, stb.); • milyen céljai vannak az államnak és milyen értékrendet fogad el; • milyen alapjogokat biztosít a polgárai számára. (pl. szólás- és sajtószabadság, emberi méltósághoz való jog, személyes szabadság védelmet, ill. a törvény előtti egyenlőség elve); • hogyan működik a törvényhozás. Összefoglalva: Egy alkotmány pontosan szabályozza hogyan működik az állam és hogyan élnek együtt az emberek abban az országban.

21 6

A SOKARCÚ EURÓPA LAKOSSÁG

Európában viszonylag kis területen élnek együtt különböző kultúrájú országokból származó emberek. Legtöbbször felismerhetők nyelvükről, arcukról, ruházatukról és hobbijaikról. A különböző kultúrák és életformák egyvelege teszi ilyen érdekessé Európát, ennek a sokszínűségnek köszönhetően izgalmas más országok, emberek és szokások megismerése.

Melyik állam milyen nagy? Németország a maga csaknem 82 millió lakosával legnagyobb

a

lélekszámú

ország Európában. Utána Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország következik egyaránt megközelítőleg 58 millió lakossal. Az alig 40

Az egész Európai Unión belül ma kb. 485 millió ember él. A világ legnagyobb államaként ismert Kínának 1,2 milliárd lakosa van, az Amerikai Egyesült Államoknak 265 millió. A következő oszlopban láthatod a lakosság Unión belüli megoszlását; megnézheted, hányan laknak az egyes tagállamokban.

milliós Spanyolország és a kereken 38 milliós Lengyelország már lényegesen kisebb. A 22 millió lakosú Románia és a 16 milliós Hollandia következik a sorban. 10 millió ember él Görögországban, Portugáliában, Belgiumban, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Valamivel kisebb (8 milliós) a népesség Svédországban, Ausztriában, Bulgáriában. Dániában. Szlo-

A különböző államok, illetve az országokon belül egyes régiók is jelentős eltérést mutatnak. Ez a különbözőség a nyelvre és az életvitelre éppúgy igaz, mint a lakáskörülményekre, a munkára és a szokásokra. Az Unió mindig nagyon komolyan vette ezeket a különbségeket.

vákiában és Finnországban körülbelül 5 millióan laknak, Írországban 4 millióan, Litvániában 3,5 millióan. Lettországban és Szlovéniában kb. 2 millióan élnek, Észtország-

A jobboldalon látható térkép azt mutatja, milyen különböző népsűrűségben élnek együtt az emberek az uniós tagállamokban.

ban 1,4 millióan, Cipruson kereken 700 ezren. Málta és Luxemburg a két legkisebb állam 410 ezer lakossal.

22

Bár az óriási finnországi és svédországi erdők nagyon gyéren lakottak, a városokat ugyanaz az élénk forgatag jellemzi, mint nálunk.

Hol a legszűkösebb? Málta a legsűrűbben lakott

Több mint 300 lakos / km2 200 – 300 lakos / km2

európai ország, minden négyzetkilométeren 1182,4 (!) ember lakik. Lényegesen ritkáb-

100 – 200 lakos / km2

ban lakott Hollandia (473,6 fő/km2) és Belgium (336,9 fő/km2). Nagy-Britanniában

0 – 100 lakos / km2

minden négyzetkilométeren 241 ember él, Németországban 230, Olaszországban 192 a Cseh Köztársaságban pedig 129. Viszonylag ritkán lakott ország Görögország (79 fő/ km2) és Spanyolország (78 fő/ km2). Ebben a két országban nagyon sok ember lakik a városokban. Szintén alacsony a népsűrűség Bulgáriában (70 fő/km2), illetve Írországban (54 fő/km2), Svédországban (22 fő/km2) és végül Finnországban (17 fő/km2).

23 6

A TUDÁS ÖRÖME LAKOSSÁG

Ezen a dupla oldalon az Európai Unió különböző országaiból származó fiatalokat találsz. Egyáltalán nem néznek ki annyira különbözően, mégis eléggé eltérő neveik vannak. Ki honnan származik? Írd be a nevek melletti kis mezőbe az ország országjelzését, majd fesd ki a zászlókat. Segítségképpen használhatod a térképet is. Boldogulsz a kis országokkal is?

EMILY

ARISTIDES

CAJETAN

ZARINA WIM MATILDA

DK

LENKA JULIETTE

IRL

NL

GB

B JURGITA JOAO

F MAXIMILIAN

24

P

TESSA

ELENA

E

L

OONA

KARLIS MARCO

JAAN

BEATRIX

SPELA

S

GUZEPPI

FIN EST LUCIA

LV

PATRICK

LT PL

D CZ A

STANISLAW

SK

SÁNDOR

H

RO

SLO I

ZUZANA

BG

ANNIKA

GR M

SISSI

25 6

CY

SOK NYELV – EGY CÉL NYELVEK

Néhány országban egyszerre több hivatalos uniós nyelvet is használnak: Finnországban a finn mellett a svédet is használják. Luxemburgban a franciát és a németet. Az EU-országok leggyakrabban használt nyelvei az angol, a német és a francia. Annak érdekében, hogy a napi munka könnyebb legyen, bizonyos munkaterületeken lehetőség van korlátozásokra: az Európai Bíróság a munkája során pl. a francia nyelvet használja, az egyes tagállamok képviselőinek találkozóin pedig természetesen az adott országok nyelveit.

26

Mivel az Európai Unióban sok millió különböző ember él, nem meglepő, hogy rengeteg különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek. Jelenleg 23 nyelvet használnak az Unión belül a hivatalos kommunikációban, ezeket hivatalos nyelveknek hívják. Ezen a térképen nyomon követheted, hogy melyik hivatalos nyelvet hol beszélik. Néhány államban több hivatalos uniós nyelvet is használnak: vagy az ország egész területén (ezeket az országokat satírozva látod a térképen) vagy csak néhány régióban (mint a német nyelvet Dél-Tirolban).

Az Unió bővülésével emelkedett a Közösségen belül használt nyelvek száma is. Ezért sok fordító és tolmács

NÉMET

dolgozik az EU-nak. Ha például összeül az Európai Parlament, a tolmá-

ANGOL

csok

mindegyik

beszédet azonnal lefordítják az összes

OLASZ

hivatalos nyelvre. Így összesen 380 különböző fordításra nyílik mód!

FRANCIA

SZLOVÁK

Ezért a nyelveket jól beszélő embereknek rengeteg dolguk van! Európában minden-

SPANYOL

MAGYAR

PORTUGÁL

ÍR

HOLLAND

SZLOVÉN

GÖRÖG

MÁLTAI

DÁN

ROMÁN

FINN

BOLGÁR

képpen előnyt élvez az, aki több nyelvet beszél!

AGNEBISKK DO REMIAS KON NIMBUS DOLEM MED RONDOLETTA CORMANIE DIS GENUIVIEL SELABIM.

SVÉD ÉSZT LETT LITVÁN LENGYEL CSEH

27

A TUDÁS ÖRÖME NYELVEK

Az EU-tagországok és az Unió hivatalos nyelvei nem ugyanazok. Meg tudod találni a megfelelő párokat? E kiadvány végén találsz egy ívet, amelyen az összes EU-tagország zászlaja látható. Ragaszd ezeket a zászlókat a megfelelő országra. Melyik országban hogyan mondják, hogy „Jó reggelt”? Kösd össze a szóbuborékokat a hozzá tartozó országgal!

E R B DO NO RA

A 27 EU-tagország mindegyikében közvélemény-kutatást végeztek, mely során az embereket a nyelvvel kapcsolatos viszonyukról kérdezték.

anyanyelv a legfontosabb. Az Unióban az angol a „leginkább elterjedt” nyelv. Az uniós lakosság 47 %-a beszéli, miközben csupán a népes-

GOOD MORNING

RO B DO TRO JU

GOEDE MORGEN

KA L

országban természetesen az

IME RA

Ebből kiderült, hogy minden

GOD MORGEN

ség 16%-ának angol az anyanyelve és további 31%-nak nyelvtudása. A német nyelvet például az EU össznépességének 24 %-a beszéli anyanyelveként és mintegy 8 %

BO NJ OU R

van társalgási szintű angol

idegen nyelvként. A franciát az uniós országokban lakók

rán a megkérdezettek 45 %a nyilatkozott úgy, hogy az anyanyelvén kívül még legalább egy európai nyelven beszél. A legtöbben az iskolában tanulnak nyelveket.

28

BU EN DÍA OS S

A közvélemény-kutatás so-

BO M

mint fele anyanyelvként.

DIA

28 %-a beszéli, ezeknek több

GOD MORGON

DOBRÓ ÚTRO HYVÄ Ä HUO MEN TA

LABAS RYTAS

BU GIO ON RN O LA

BR ÏT

GU MO T E RG N EN

DZIEÑ DOBRY

REG JÓ GEL T

DIM BUN INE A AT, A

RE T TE IKUS MM HO

É BR DO NO RÁ

L-GHODWA T-TAJBA

29

MÉLY GYÖKEREK KULTÚRA

Számos különböző kultúra együttesen határozza meg Európát. Az évezredek folyamán ezek a kultúrák sok, még ma is csodálatra méltó értéket hoztak létre: az írás feltalálásától a világirodalmi remekművekig, az első templomoktól a legmodernebb épületegyüttesekig, a filozófiától – vagyis az emberről és a világról való gondolkodás tudományától – egészen a hangulatok és érzelmek megjelenítésére is képes festészetig és zenéig. A kiadványunk végén található matricákon emlékműveket találsz szerte Európából. Ragaszd mindegyiket a megfelelő helyre!

Európa egyesítésének kezdetén a kultúra és a kultúrpolitika még nem jelentett központi témát. A hetvenes évek végére tehető a tagországok közös kulturális akcióinak kezdete: az „Európa Kulturális Fővárosa” címének megszavazása és kísérletek a kulturális szolgáltatások hatékonyabb cseréjére. A kulturális tevékenységeket, például a zenészek, a festők, a szobrászok, az építészek, az újságírók, a kép- és hangtechnikusok, valamint a res-

IRL

NL

GB

taurátorok munkáját kiemel-

B

ten támogatják. Az elektronikus média világa is fontos: a filmek, a

L

televízió és a szórakoztató elektronika területén

F

Eu-

rópa szeretne jobban ellenállni az amerikai és japán nyomásnak.

P

30

E

FIN S EST LV

DK

LT PL

D

CZ A

SK H

RO

SLO I

BG GR

31 6

M CY

A LEGZSENIÁLISABB ELMÉK KULTÚRA

Az európai emberek olyan nagyszerű teljesítményeket vittek véghez, amelyek a világnak fontosak voltak a múltban és fontosak manapság is: Felismerték, hogy az égitestek kölcsönösen vonzzák egymást és a fénysebességet nem lehet átlépni.

Ha egyszer nagy leszek, valami nagyszerűt fogok vég-

De azt is, hogy a könyvek, a színház, a zene, a festészet, a szobrászat és a divat emberi gondolatokat, érzéseket és gondokat fejez ki és a művészet az embert különleges lénnyé teszi és hogy a mesék, a gyermekkönyvek és a képregények szórakoztatják a fiatalokat és megmozgatják a fantáziájukat.

hez vinni és a szülőhelyemen emlékművet fognak állítani a tiszteletemre. Valami fantasztikus sportteljesítményre gondolok: én leszek az első ember, aki nyugatról keletre gördeszkával átszeli egész

Hogy nézne ki a világ autók, autópályák, hajócsavarok, repülőgépek és rakéták nélkül? Hegymászókengyel és síkötés, írógép és telefonhálózat nélkül? Lego, Pinokkió és Hófehérke nélkül? Spagetti, paella, gulyás és knédli nélkül?

Európát. És Te miről álmodozol? Mit szeretnél majd egyszer létrehozni vagy elérni?

32

A következő oldalon szellemi teljesítmények számos szimbólumát láthatod. A kiadványunk végén lévő matricákon megtalálod az ezekhez a teljesítményekhez kapcsolódó „zseniális elmék” képmását. Ragaszd a megfelelő tudóst a megfelelő országra!

IRL

+

B

+

H

+

GB

+

NL

+

CZ

+

P

+

D

+

GR

+

E

+

I

+

PL

+

A

+ FIN S EST LV

DK

IRL

LT

NL

GB

PL

B

D

CZ

L F

A

SK H

RO

SLO I P

BG

E GR

33

M CY

AZ ÉNEKLÉS ÖRÖME KULTÚRA

A zene a legerősebb összekötő kapocs az emberek között. Sok nagyszerű zenész származik Európából. A matricákon régen élt és mai zenészeket találsz, akik ide tartoznak! A közös Európához tartozik a közös himnusz, amelyet hivatalos alkalmakkor játszanak el. Próbáld meg elénekelni az Unió himnuszát: egyedül, barátokkal vagy az iskolában!

DK

IRL

S

FIN

A E

H CZ

34

GB

I GR

D

AZ EU HIMNUSZA

Az EU himnusza az „Örömóda” címet viseli, melynek szövegét a német költő, Friedrich Schiller írta. A szöveg német nyelvű és az EU-Himnuszként is csak németül éneklik vagy szöveg nélkül adják elő. Zenéjét a zeneszerző, Ludwig von Beethoven írta. Az Örömóda a IX. Szimfónia végén hangzik fel. Bár Beethoven már teljesen süket volt, amikor ez a darab 1824-ben megszületett, zenéjéből mégis árad az életszeretet. Beethoven ezt a művét a szeretet hitvallásának tekintette: embereket összekovácsoló, mennyei ajándéknak. Így ennek a zeneműnek, mint a közös Európa himnuszának is minden embert össze kell kötnie, mintha testvérek lennének! Ennek ellenére az Európai Himnusznak nincs hivatalos szövege.

Az eredeti szöveg magyar fordítása: Lángolj fel a lelkünkben szép, Égi szikra szent öröm, Térj be hozzánk drága vendég, Tündökölj ránk fényözön. II: Egyesítsed szellemeddel, Mit zord erkölcs szétszakít, Testvér lészen minden ember, Merre lengnek szárnyaid.

35 6

EGYSÉG A SOKSZÍN SÉGBEN AZ EURÓ

2002. január 1-je óta fizethetsz euróval az Unió egyes tagállamainak üzleteiben. Ettől az időponttól kezdve

Korábban minden országnak megvolt a maga külön pénze és saját fizetőeszköze. Ha idegen országban akartunk különböző dolgokat vásárolni, az adott ország pénzét kellett használnunk, még vámot is kellett fizetnünk, ha a vásárolt árukat haza akartuk vinni. 1978-ban az Európai Közösség akkori tagjai megállapodtak a közös fizetőeszköz bevezetésében. Először csak elszámolási egységként, később tényleges pénzként használták és az „euró” nevet adták neki.

egyszerűen össze lehet hasonlítani az árakat és a nyaralás nem jár folyamatos fejszámolással. Ha vannak is olyanok, akik még nem szokták meg az eurót, a közös pénz tulajdonképpen nagyon praktikus dolog!

De a pénz önmagában nem elegendő. A tagállamok gazdaságainak is lehetőleg egyformán erősnek kell lenniük ahhoz, hogy az euró értéke mindenütt azonos legyen és Olaszországban ugyanazért a pénzért ugyanannyi cukorkát kapj, mint Németországban. Erre szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeket nem mindig könnyű betartani, főként akkor nem, ha egyes országok eladósodnak.

IRL

P

36

GB

E

Az eurót nem vezették be az Unió összes tagállamában. Nagy-Britanniában még mindig a font, Svédországban és Dániában a korona a hivatalos pénznem, és 9 új tagországban is még a régi fizetőeszközt használják. Az euró-bankjegyek egységes kinézetűek. Az érmék előlapja mindenütt azonos, a hátoldaluk azonban országonként különböző.

FIN S

EST LV

DK

LT

NL PL B

D

CZ

L F

A

SK H

RO

SLO

BG

I

GR M

CY

37 6

A TUDÁS ÖRÖME AZ EURÓ

Az euró a japán yen és az amerikai dollár mellett a világ legfontosabb fizetőeszközének számít. Éppen ezért különösen fontos, hogy biztonságos legyen. Az alábbiakban láthatod, milyen biztonsági elemek szerepelnek a bankjegyeken. Vizsgálj meg egyszer egy euróbankjegyet, valódi-e és nem hamisítványt tartasz-e a kezedben.

Vízjel: Fény felé tartva világosan kivehető az építészeti motívum és az értékjelzés.

Speciális fólia: Az 50 eurós és a magasabb címletű bankjegyek jobb oldalán speciális fólia látható. Ha a bankjegyet megdöntöd, itt is láthatóvá válik az építészeti motívum és az értékjelzés hologram formájában.

Az euróbankjegyek szerkezetét tapintással is érezheted. Biztonsági szál: Ha a bankjegyet a fény felé tartod, sötét vonalat láthatsz.

Mozgatással ellenőrizheted: A bankjegyet megdöntve az ezüstszínű csíkon hologram jelenik meg, amely az €szimbólumot és a bankjegy értékjelzését ábrázolja.

Az Unióban korábban használt fizetőeszközökre, mint például a német márkára, az olasz lírára és az osztrák schillingre rögzített átszámítást, állandó átváltási árfolyamot állapítottak meg.

38

Ahogy azt már korábban is írtuk, az érmék hátoldala országonként

EL LAP HÁTOLDAL

különböző. Itt a különböző országokban kibocsátott érméket látod. Az érmék gyűjtését nagyon lehet élvezni! Alul az euróbankjegyek főbb vonalait láthatod. Színezz magadnak saját pénzt!

39 6

AZ ALKOTÁS ÖRÖME REGIONÁLIS POLITIKA

TEGYÜK FEL, HOGY 1 MILLIÓ EURÓBÓL GAZDÁLKODHATSZ. MELYIK PROJEKTEKET FINANSZÍROZNÁD? KÉPZÉSI EGYÜTTM KÖDÉS Magyarország, Szlovákia és Románia között, tudatformálás az oktatás és a képzés területén, valamint a fiatalokat, az iskolát és a gazdaságot összekötő hálózat kiépítése.

LÁNYOK, ASSZONYOK ÉS A TECHNIKA - oktatási koncepció kidolgozása, melynek célja, hogy elmélyítse a lányok és asszonyok érdeklődését a műszaki dolgok iránt, illetve hozzájáruljon a nők egyenjogúságához a műszaki tudást igénylő munkahelyeken.

FÉLREISMERT SZOMSZÉDOK: Josef, Joze, Jóska... Először gondold át, mely projekteket találod különösen fontosnak, közepesen fontosnak és kevésbé fontosnak? Ezt követően mérlegeld, milyen sorrendet választasz: elsőként a nagyon fontosakat választod, vagy inkább a kevésbé lényegeseket veszed előre. Ezután képzeld el, hogy minden projekt esetében meg kell magyaráznod a mögötte álló embereknek, miért éppen így döntöttél, miért nem másként. Figyelem! Az Unió csak

kivételes

esetekben

nyújt teljeskörű támogatást. Többnyire résztámogatásról beszélhetünk az Unión belül (a projekt teljes költségének

Kiállítások és a különböző kultúrákat összekötő szabadidős tevékenységek a történelmi eredetű előítéletek leküzdése céljából, főként a határterületeken.

FIATALSÁG – HATÁROK –IDENTITÁS (AZONOSSÁGTUDAT) A fiatalok közötti kulturális, szociális és társadalompolitikai információcserét elősegítő, határon átívelő képzési fórum kialakítása.

TESTVÉRISKOLÁK: Gamlitzi Általános Iskola – Kungotai Általános Iskola: az osztrák és szlovén fiatalok közti kapcsolatok elmélyítése.

FIATALOK HATÁROK NÉLKÜL?! Mladi brez meja?! A függőség megelőzése, egészségfejlesztés a fiatalok és a felnőtt lakosság körében egy továbbképző és képző rendszer kialakítása révén, illetve az ezzel kapcsolatos projektek kidolgozása.

35-75 %-át fedezi az EU).

ISKOLÁK KÖZTI EGYÜTTM KÖDÉS a határvidéken 2000

Az egyszerűség kedvéért

és 2006 között; az együttműködés elmélyítése.

abból indulunk ki, hogy az összes felsorolt projektet 50%-os mértékben tudja támogatni az EU.

40

Regionális JÖV M HELYEK: Iskolai kirándulások, zenei szakkörök, barátságos futballmérkőzések szervezése. Kreatív napok; élménybeszámoló és kommunikációs napok a fiatalok számára határvidéken, nyelvi táborok vidéken.

5 X 100.000 EUR

ENNYIT KÖLTENÉK AZ EGYES PROJEKTEKRE:

100.000

EUR 6 X 50.000 EUR EUR

EUR

EUR

5 X 20.000 EUR

EUR EUR

10 X 10.000 EUR

EUR EUR 41 6

AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKA

Elvileg az európai parlamenti képviselők száma nem haladhatja meg a 736-ot a következő parlamenti ciklus kezdetétől (2009). Mivel Bulgária és Románia is belépett az Unióba, 2007-2009 között átmenetileg 785 a képviselők száma.

Az Európai Unió egyik fontos intézménye az Európai Parlament. Itt döntik el, milyen is legyen az EU. Az Európai Parlament minden EU-állampolgárt képvisel. Kik a tagjai? A képviselőket 1979 óta a tagállamok állampolgárai választják ötévente egyszer. Az, hogy melyik tagállamnak hány képviselője van, az adott ország nagyságától függ. Németországnak például 99 képviselője van, míg a kisebb Magyarországnak 24. Az európai parlamenti képviselők nem országok szerinti csoportokban ülnek a parlamentben. Minden országban különböző politikai pártok vannak, és ezek a pártok nyolc különböző európai parlamenti „képviselőcsoportba“ tartoznak. A FIDESZ és az MDF az Európai Néppárt - Európai Demokraták csoportjába (EPP-ED), az MSZP az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjába (PES), az SZDSZ pedig a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) csoportba tartoznak.

42

Az Európai Parlament 785 képviselője minden hónapban egy hetet Strasbourgban tölt, egy nagy teremben ülésezve.

Mit csinálnak a képviselők? Az Európai Bizottság javaslatokat nyújt be a Miniszterek Tanácsának és az Európai Parlamentnek. Ezeket a javaslatokat az európai parlamenti képviselők először Brüsszelben, a bizottságokban beszélik meg. Ezek a bizottságok munkacsoportok, amelyek egy-egy témáról sokat tudnak. Ilyen téma például a gazdaság, a külpolitika, a környezetvédelem, és az energia. A bizottságok elmondják véleményüket, utána pedig erről szavaznak a képviselők Strasbourgban, az ún. plenáris ülésen. Az Európai Parlament sokszor el is utasítja az Európai Bizottság vagy a Tanács javaslatait. Vannak olyan témák is, amelyekben az Európai Parlament csak véleményt mondhat.

Az Európai Parlament "otthon" is elérhető: keresd fel az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodáját ha kérdésed van! 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15., telefon: 1-4113540, 4113550, e-mail: [email protected].

Az Európai Parlament az egész Európai Bizottságot felmentheti, bár nehéz minden Biztost elküldeni, ha csak egyikük vétett! Az Európai Parlamentnek „vétójoga“ is van. Ez azt jelenti, hogy ennek segítségével megakadályozhat olyan dolgokat, amely a képviselők szerint nem jó az állampolgároknak. Az EU gyorsabban tud működni, ha többségi szavazás van, mert ilyenkor egy ország nem hátráltathatja a munkát. Folyamatosan bővül azoknak a témáknak a köre, ahol a többségi szavazást alkalmazzák, és nagyon fontos, hogy az Európai Parlament így egyre nagyobb befolyáshoz jut az európai döntéshozatalban.

43 6

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG A HATÁROKON TÚL

Egység a sokféleségben Az Európai Bizottság mintegy ge Brüsszelben és Luxembourgban dolgozik. Talán első hallásra ez nagy számnak tűnik, de nagyjából egy közepes méretű európai város önkormányzatának felel meg. A köztisztviselők változatos nemzetközi közösséget alkotnak, hiszen az Unió

© European Community, 20072

25.000 munkatársának többsé-

különböző tagállamaiból érkeznek. A Bizottság munkáját 36 főigazgatóság segíti, amelyek egy konkrét politikai területre szakosodnak, például mezőgazdaságra vagy versenypolitikára, és a 27 biztos egyikének közvetlen irányítása alá tartoznak. Az Unió összes tagállamának fővárosában működnek az Európai Bizottság Képviseletei, köztük természetesen Budapes-

Az Európai Bizottság az Unió egyik legfontosabb intézménye. Itt születnek meg azok a javaslatok, amelyekből a Tanács és a Parlament megalkotja az alapvető európai jogszabályokat. A Bizottság gondoskodik e jogszabályok végrehajtásáról is: napi szinten irányítja az EU széleskörű tevékenységeit, és ügyel arra, hogy a közös jogszabályokat az Unió minden tagállamában egyformán betartsák.

ten is (V.kerület, Deák Ferenc utca 15.; www.eu.hu). Az Unió határain kívül a külképviseleti feladatokat szerte a világon mintegy 130 delegáció látja el.

A Bizottság politikailag független, és az Unió egészének érdekeit kell képviselnie - az egyes európai országok közvetlenül nem szólhatnak bele a munkájába. Az Európai Unióban egyedül a Bizottság kezdeményezheti új törvények megalkotását. És noha a

44

törvények végső formájáról a Tanács és a Parlament határoz, ha vita van, a Bizottság közbeléphet a megállapodás elősegítése érdekében. A Bizottság végrehajtó szerv is, azaz végrehajtja a Tanács által hozott – pl. a közös mezőgazdasági politikával kapcsolatos – határozatokat. A jogi kereteken belül a Bizottság sok kérdésről önállóan dönt: például olyan európai uniós együttműködések szabályairól, mint amelyek a tudományos kutatás, a szegény országoknak szánt segélyek vagy az európai régiók fejlesztésének területén zajlanak. A Bizottságot 27 európai biztos irányítja – minden tagországból egy. A 27 fős testületet biztosi kollégiumnak nevezik. A biztosokat a tagállamok közös megállapodásával, az Európai Parlament beleegyezésével öt évre nevezik ki. Legutóbb 2004-ben alakult meg új biztosi testület. Az akkor 25 tagú kollégium 2007-ben, Bulgária és Románia csatlakozása után egészült ki két újabb taggal. A portugál José Manuel Barroso elnök vezette biztosi kollégium magyar tagja Kovács László - ő a testületen belül az adózással és a vámunióval kapcsolatos ügyekért felelős.

© European Community, 20072

A Bizottság a Parlamentnek számol be a munkájáról. Ez azzal jár, hogy ha például a Parlament úgy látja, hogy a Bizottság nem jól teszi a dolgát, akkor akár fel is oszlathatja a biztosok testületét.

45 6

A TUDÁS ÖRÖME A HATÁROKON TÚL

Európa országai nagyon különbözőek. A fiatalok szívesen ismernek meg idegen országokat, s így lehetőségük nyílik arra is, hogy a nyelvi nehézségek ellenére jobban megértsenek idegen kultúrákat. Ez a feltétele annak, hogy ne csak magyarnak, hanem európainak is érezhessük magunkat. A városok és községek is szívesen létesítenek partnerkapcsolatokat külföldi városokkal, hogy kicserélhessék velük tapasztalataikat és elmélyítsék az összetartozást. Mindezek előfeltételei a különböző politikai megállapodások és a jószomszédi viszony kialakításának szándéka.

Magyarország komoly történelemmel és hagyományokkal rendelkezik, amit a számos emlékmű,

doku-

mentum is bizonyít. Mindig

nek egymáshoz az emberek, anélkül, hogy a különbözőségeiket fel kellene adniuk. Mindehhez

hozzátartozik

az is, hogy jól kell ismerniük saját hazájukat. Milyen nevezetességeket tudnál mutatni vendégeinknek? Próbáld meg a matricákon található emlékműveket és nevezetes-

Esztergom

Sopron

SZT

növő Európában közel kerül-

Pannonhalma

AU

érdeklődőknek. Egy össze-

RIA

újabb látnivalókat kínál az

Veszprém

ségeket a megfelelő helységnevekhez hozzárendelni!

Badacsony

Milyen eseményeket kötsz ezekhez a helyekhez, emlék-

Tihany

Hévíz

művekhez és látnivalókhoz?

Szenna Pécs

46

HORVÁTORSZÁG

LENGYELORSZÁG SZLOVÁKIA UKRAJNA Aggtelek

Diósgyőr Hollókő

Eger Debrecen

Visegrád

Hortobágy Buda

Gyula

Szeged

ROMÁNIA

SZERBIA 47 6

EURÓPA KÖZEL VAN KI TUD VÁLASZOLNI EURÓPÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIMRE?

A

EuropeDirect

informá-

ciós hálózat az Unión belül működő több, mint 400 információs irodából áll. Ezek a tájékoztató irodák iskolai osztályok számára is rendszeresen

Európa mindannyiunk számára nagyon fontos. Jól tájékozottnak kell lennünk, hogy tudjuk, hogyan működik Európa. Tájékozódásra lehetőségünk van újságolvasás révén vagy akár úgy is, hogy figyelemmel kísérjük a rádióban és a tévében elhangzó híreket. Ezen kívül még egyéb lehetőségek közül is választhatunk az információgyűjtéshez. Az Európai Unió minden megyében információs irodákat hozott létre, amelyek tájékoztató anyagokkal szolgálnak és felvilágosítást adnak a legkülönbözőbb, Európai Unióhoz kapcsolódó témában. A EuropeDirect információs irodák minden érdeklődő előtt nyitva állnak hétköznapokon. Itt többek között diákcsere-programokról és külföldi tanulmányi lehetőségekről is felvilágosítást kaphatsz.

kínálnak előadásokat és szemináriumokat az aktuális uniós témákkal kapcsolatban.

Az irodák számos diákoknak szóló programot is szerveznek. Rendszeresen fogadnak csoportokat vagy látogatnak el iskolákba, hogy rendhagyó, játékos EU-tanóra keretében ismertessék meg az Európai Unió történetét, tagországait és intézményeit. Gyakran szerveznek vetélkedőket, kvízeket, plakát- vagy egyéb kreatív versenyeket. Az irodák segítenek iskolai EU-sarok kialakításában is, amit aztán rendszeresen látnak el kiadványokkal, poszterekkel és játékokkal. Ha szeretnél választ találni az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseidre vagy részt vennél az irodák programjain, keresd meg bátran a hozzád legközelebbi irodát személyesen vagy látogass el honlapjukra. A Magyarországon működő EuropeDirect információs pontok elérhetőségeit az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének honlapján találod meg: www.eu.hu.

48

Gyere és ismerd meg az EU-t velünk!

NYÍREGYHÁZA

MISKOLC

SALGÓTARJÁN EGER

DEBRECEN NESZMÉLY GYÖR

BUDAPEST SZOLNOK

SZOMBATHELY

SZÉKESFEHÉRVÁR VESZPRÉM

KECSKEMÉT

BÉKÉSCSABA

ZALAEGERSZEG KESZTHELY

SZEGED

KAPOSVÁR

SZEKSZÁRD

PÉCS

BÉKÉS Megye

CSONGRÁD Megye

Békéscsaba, Derkovits sor 1. [email protected]

PEST Megye Budapest, Városház u. 7. [email protected]

HAJDÚ-BIHAR Megye Debrecen, Piac u. 79. [email protected]

Szeged, Tisza Lajos krt. 54. [email protected]

BALATON Régió

FEJÉR Megye

Keszthely, Helikon u. 3. [email protected]

Székesfehérvár, Piac tér 12-14. [email protected]

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN Megye

TOLNA Megye

Miskolc, Városház tér 13. [email protected]

Szekszárd, Szent István tér 11-13. [email protected]

HEVES Megye

KOMÁROM-ESZTERGOM Megye

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Megye

Eger, Egészségház út 4. [email protected]

Neszmély, Fő u. 129. [email protected]

Szolnok, Kossuth tér 2. [email protected]

GY R-MOSON-SOPRON Megye

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG Megye

VAS Megye

Györ, Árpád út 32. [email protected]

Nyíregyháza, Egyház út 13-15. [email protected]

Szombathely, Honvéd tér 2. [email protected]

SOMOGY Megye

BARANYA Megye

VESZPRÉM Megye

Kaposvár, Csokonai u. 4. [email protected]

Pécs, Mária u. 9. [email protected]

Veszprém, Komakút tér 3. [email protected]

BÁCS-KISKUN Megye

NÓGRÁD Megye

ZALA Megye

Kecskemét, Piaristák tere 8. [email protected]

Salgótarján, Mártírok út 1. [email protected]

Zalaegerszeg, Dísz tér 7. [email protected]

49 6

IMPRESSZUM Kreatív munka, grafika és szöveg: Nyomdai munkák:

[email protected] Wograndl Druck, Mattersburg

Fényképek: MTI, Budapest Az Európai Parlament Fotószolgálata Magyarországi kiadvány: © Európai Közösség 2007 ISBN-13 978 - 92 - 823 - 2347 - 2 A kiadvány az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodájának megbízásából készült. Európai Parlament Tájékoztatási Irodája 1052 Budapest Deák Ferenc u. 15. Tel: 06 1 411 35 40, fax: 06 1 411 35 60 E-mail: [email protected] Web: www.europarl.hu

BV-78-07-314-HU-C