Innováció és kreativitás a közszférában
Joó Lajos Fejlesztési tanácsadó-tréner SEN Holland Szinergia-Horizontalitás Master of Business Training CDG Germany
Az innováció étlapja
A mai étlap:
AZ INNOVÁCIÓ KÖRNYEZETE kiindulások vezetése irányultságok folyamata ritmus és ciklus „két szelet” tudásmenedzsment
KIINDULÁSOK
Felelősség
A kéz és az ujjak
Délibábok?
Hogyan nézhetjük?
• Vállalkozó (ma)
• Gazda (ma és holnap)
• Profitban érdekelt, minél kevesebből, minél többet • Hangsúly a rövidtávú hasznon
• Minőségben érdekelt, életminőség másnak-magának, jut is-marad is, • Kiegyensúlyozott hangsúly a rövid és hosszútávon • Élni és élni hagyni • Természetes személyként érzékeny lehet a többgenerációs fenntarthatóságra • Komplex és szerves szemlélettel az élet- egyensúlyra törekvés elsődlegessége erősebb
• Győzni-veszteni, csak verseny • Jogi személyként ritkán érzékeny a többgenerációs fenntarthatóságra • Komplex és szerves szemlélet híján lehet egyeduralomra törő, akár élősködő típusú működési mód is.
Lehet önirónia nélkül?
Ezek itt az ügyfelek? Ezek itt a mindenkori vezetés? Ezek itt mi vagyunk? Ez itt mindenki más csak nem én?
„Nézd komédiának, s legott derülni fogsz.” Shakespeare
INNOVÁCIÓ VEZETÉSE
Értékek és szerepek
Támogató szerepek
I n f o r m á l ó d á s
Természetes Facilitátor, Moderátor „Milyen ötletei vannak azzal kapcsolatban, hogy…”
Facilitáló konzultáns (Counselling) „Gyerünk, dugjuk össze a fejünket, és….”
T u d á
Megfigyelővisszacsatoló…
Szakértő (Consulting)… ” Íme ezek a javaslataim…”
Támogatás
s o k
Sz I N E R G I Á J A
Innováció-támogatási metaforák Karmester
Kormányos
Szülő
A új dolog meglesz és kész..
Kaméleon
Diktátor
5M Megtanulni Megóvni Mások Megoldási Méltóságát
“ Megtanulni tisztelni mások méltóságát, azt jelenti, hogy nem fosztjuk meg őket saját problémáik megoldásának lehetőségétől . Csak azok tehetnek szert szilárd önbecsülésre, akik aktívan vesznek részt saját válságaik megoldásában, akik nem passzív, gyámoltalan fogadói a külső segítségnek. Segíteni másokat, miközben megvonjuk tőlük azt a lehetőséget, hogy maguk keressék a megoldásokat, maguk lépjenek föl saját érdekükben, egyenértékű azzal, hogy megfosztjuk őket a saját fejlődési lehetőségüktől. Az ilyen segítség valójában nem a gazdagításuk, hanem a kifosztásuk, mert a méltóságuktól fosztjuk meg őket .”
A Rogers-i gondolatokat ismeretlen szerző foglalta össze) (Az alliterációs cím Zettisch Nándor UNIDO-s tanácsadó-tréner leleménye )
Ki látja a Fá(ni) -tól az erdőt?
A Kalifa és az Ő emberei
Mi ez a valóság? Ki képes egyedül megbirkózni a világunk megértésével?
„ÉS” kapcsolat, az egyszerre kezelés
4F
Focused, Fast, Flexible, Friendly, mint stratégiai fókuszok: koncentrált, gyors, rugalmas, barátságos
(Dr. Dobák Miklós)
Kétértékűség, térnyerése, nem vagy/vagy, hanem ÉS / IS-IS Központosítás és decentralizálás Stabilitás és rugalmasság Egységesség és individualizálás Integráció és dezintegráció Szabványosítás és szabványtalanítás (egyediesítés) (Krüger)
Kiegyensúlyozott szervezeti innováció
Kiindulópontjai
Célba vett rendszerelemei
Emberi-képességekkészségek Emberek
Folyamatok
Környezeti struktúrák Környezet Környezeti, rendszerbeli változások
Eredményei
AZ EMBERI ELÉGEDETTSÉG NÍVÓJA
A FELADATTELJESÍTÉS MINŐSÉGE
A kiegyensúlyozott figyelem az emberi és a rendszerbeli adottságokon és fejlesztésükön.
Gyúrjuk, gyúrjuk…. Lehet együtt gyúrni?
Lejönni kellhet, hogy feljebb menjünk?
Hogyan kell lejönni egy vezetőnek a piedesztálról? Mi lesz akkor a presztízzsel, egoval?
Lehet-e bármit együtt, vagy az mind hamvába holt és turóshátú?
Együtt-működés tartalmi és kapcsolati szintjei
Néha elhangzik: „Veled is csak többen vagyunk…”
Csoport több lett
Javaslati változatok száma magas Komplexebb helyzetkép
„Csoport-többlet” hozzáadott értéke
Döntés minősége jobb
Azonosulás és elkötelezettség a teljes folyamatban
Ugyanazok az emberek más szerepben ugyanott
SZERVEZETI INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK
INNOVÁCIÓS IRÁNYULTSÁGAINK
Milyen kérdéseket hangsúlyozunk? A kéthurkos tanulás, tanuló innovatív szervezet
MIÉRT csináljuk? Miért így csináljuk
KÉT H U R K O S TANULÁS
MIT
HOGYAN
csinálunk?
csináljuk?
E G Y H U R K O S TANULÁS
HELYZET
Közelítés Mélység és szélesség 1, Ahogy hisszük, hogy van
2, Ahogy valójában van
3, Ahogyan
4, Ahogyan
lenne
lehetne
Egészből induló(Lebontó) Konkrétumból induló (Építkező)
FELÉPÍTŐ: MUTASS EGY KONKRÉT PONTOT ÉS ÉN FELÉPÍTEM KÖRÉJE A VILÁGOT LEBONTÓ: AZT SZERETNÉM, HOGY LEGYEN EGY KÉPED RÓLA, HOGY MEGÉRTSD A KONKRÉT DOLGOT
Cselekvő és Gondolkodó Ki cselekvő? Ki gondolkodó?
Cselekvő (Do-er) — Gondolkodó (Think-er) előnyeinek összeillesztése, a szinergia vajon fából vasparipa?
Fogjuk vissza időnként a helyből elemelkedést? Új kezdeteknél lassítsunk egy kis időre a tempón?
Kanyarban ne gyorsítsunk, csak az egyenesben? Rendben. De mikor leszünk már egyenesben?
megoldás tudatos tervezhetősége AAgondolkodás folyamat-irányultsága Joó Lajos
Algoritmus Kevésváltozós, kevésdimenziós helyzetek
Heurisztika Sokváltozós, sokdimenziós helyzetek
Algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva vezet el a megoldáshoz, azaz léteznek olyan problémák, olyan megoldási folyamatok, amelyek lépésenként pontosan leírhatóak, egyik lépést követi a másikat és szükségszerűen (teljeskörűen-ha minden úgy alakul) elvezet a célhoz, azaz a megoldáshoz. Pl. recept szerinti főzés. Heurisztika: szerteágazóan vezet el a megoldáshoz, azaz egy probléma megoldására nem létezhet vagy nincs hozzáférhető algoritmusunk, vagy egy művelet végrehajtása több folytatási lehetőséget is kínál, amelyek közül választanunk kell, minden lépés után döntenünk kell a folytatást illetően. Pl. sakkjáték.
Az általunk támogatott innovációs folyamatokban melyik a gyakoribb? Mi történik, amikor a megoldásban résztvevők egy része „sima” algoritmusnak, más része pedig heurisztikusnak tartja az adott helyzetet, megoldási módot, végrehajtási folyamatot, esetet?
A gondolkodás irányultságai és kezelésük Konvergens-Összetartó
Divergens-Széttartó
Egyre inkább fókuszáló
Egyre inkább szétterülő
Konvergens gondolkodás – összetartó szűkítő gondolkodás, beállítódás az egyetlen megoldás irányába. Jellemzői: logikus következtetés képessége -
absztraktikus képesség szabályok felismerésének képessége
Divergens gondolkodás – széttartó, elágazó gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel. A divergens feladatnak több megoldása lehet. Jellemzői: gondolkodás könnyedsége, folyékonysága -
minél több ötlet felvetésének képessége új szempontok figyelembe vételére való képesség eredetiség problémaérzékenység
Mit tapasztalunk, ha nem egyeztetett a gondolkodás irányultsága? A konvergens
gondolkodásban “az információk egy egyedül helyes, optimális vagy szokásos válaszhoz vezetnek”.
Szűkítő gondolkodásnak is nevezik. A divergencia “ a különböző irányokba történő gondolkozás és a különböző megoldási lehetőségek keresése” egyben széttartó is, mivel annyi válasz elgondolására ad lehetőséget, amennyi csak lehetséges. Guiford – Landau modell Innovációban a helyzet minél több elemének, hatásának beemelése, a komplexitás hangsúlyozása divergens, a helyzet minél kevesebb elemmel való kezelése, vagy arra való irányulás konvergens.
Kinyíló és fókuszáló fázisok az eredményességben Divergens-Széttartó
1, Belépési pont, helyzetérzékelés
Konvergens-Összetartó
2 Gondból-Lehetőségből témakör azonosítás (strukturálatlanból struktúrált) / kulcsszereplők
Divergens-Széttartó
3 Kontextusba helyezés, látókörbővítés, a témakör környezetének vizsgálata (emberi /rendszer, azaz egyéni-csoport-szervezeti szinten), problémamegoldó kapacitás érzékelése
Konvergens-Összetartó
4 Okok vizsgálata, kulcspontok azonosítása
Divergens-Széttartó
5 Okok környezetének feltárása
Divergens-Széttartó és KonvergensÖsszetartó Megoldás v1
Megoldás v2
Megoldás vn
6 Megoldási változatok megalkotása, szintézis
Konvergens-Összetartó
7 Megoldásvariációk kidolgozása az okok és a tünetek megfelelő kezelésére a „gond” újratermelődési mechanizmusának megszüntetésére, a lehetőség szervesítésére
Divergens-Széttartó és Konvergens-Összetartó
8 Döntéselőkészítés, döntés
Divergens-Széttartó
9 Beavatkozási /változási folyamat tervezése
Konvergens-Összetartó
10 Akcióterv készítés és megvalósítás
Divergens-Széttartó és Konvergens-Összetartó
11 Megvalósulási folyamat érzékelése 12 Megvalósulási folyamat értékelése
A jelenből indul a jövő felé A hagyományos gondolkodás iránya
5. Megvalósítás és visszacsatolás
4. A megoldási módozatok tervezése és kiválasztása
3. A tervezett megoldás követelményeinek meghatározása
2. A problémák, kritikus pontok meghatározása
1. A jelenlegi helyzet vizsgálata, tényállapot leírása
Vissza a jövőből? A jövőbeli helyzetből indul vissza a jelenbe
1, Miért van szükség erre a jövőben?
2, Miért fizetnék, ha valaki megcsinálná?
3, Milyen jellemzőkkel bír, amit elfogadnék?
4, Mit kell egyáltalán ahhoz megcsinálni?
5, Hogyan lehet ezt létrehozni a legjobb háttérrel?
AZ INNOVÁCIÓ FOLYAMATA
A helyzet
Mit látunk a képen? Hogy érezhetik magukat? Mit gondolhatnak? Mit fognak tenni?
Merre forduljunk?
A megoldás
Egy lehetséges út
Hogyan legyen?
Értelmezés
Érlelés
Észlelés
Az alkotás szemlélete
Előkészítési fázis:
a probléma megfogalmazása és kezdeti lépések a megoldás felé. Többnyire kimutatható, hogy a váratlan felfedezéseket is nagyon alapos előkészítés előzi meg. Például Einstein 1905-ben öt hét alatt írta meg a speciális relativitáselméletről szóló dolgozatát, de már 16 éves korától kezdve foglalkozott a fizika alapvető problémáival, köztük a fény sebességével.
Inkubációs fázis:
a kreatív személy egy időre magára hagyja a problémát és mással foglalkozik. E lappangási időszak során a tudatosan megszerzett ismeretek részben nem tudatosan átstrukturálódnak.
Illuminációs fázis:
az alkotás legmisztikusabb pontja az ötlet felvillanása. Poincaré például leírja, hogyan jutott eszébe egy nehéz matematikai probléma megoldása, amint éppen fellépett egy buszra.
Verifikációs fázis:
ellenőrizni kell, hogy a megoldás valóban működike, és meggyőzően bebizonyítani a többi ember számára.
Körtánc az innováció folyamatában A második 100 (%) a modell, tervezés, kísérlet, a próba, a termékpiac-elemzés, finanszírozás
A harmadik 100 (%) A szolgáltatássátermékké alakítás, technologizálás, finanszírozás
A sikerhez minimum 400% kell! Az első 100 (%) érzékenység, nyitottság, információ, tudás, ötlet, lelemény, eredetiség, kidolgozás, fegyelem, csapat
RAJT
A negyedik 100 (%) piaci bevezetés, folyamatosság, működtetés, minőség, finanszírozás, folyamatos fejlesztés 40
CÉL
RITMUS ÉS CIKLUS
Élet Ciklusok
Változási periódusok
ciklikus változások (ismétlődő)
szezonális
rövid ciklusidejű generációs hosszútávú
módosulások (átalakuló)
paradigmaváltások (alapvetően más)
változási irányultságok
személyes
trendek
szakmai
megatrendek
szervezeti szellemi társadalmi
Szervezet és kultúra-fejlesztési folyamat
„KÉT SZELET” TUDÁSMENEDZSMENT
Tudásmenedzsment elemek-entitások (Joó Lajos)
Személyek tudás menedzsmentje
A szervezet tudás menedzsmentje
Egy személy tudásmenedzsmentje („én”) Szakmák, szerepek tudás menedzsmentje
Egy szerep tudásmenedzsmentje (saját szerepem)
Folyamatok tudásmenedzsmentje
Ügyfelek, vevők, résztvevők, partnerek tudás menedzsmentje
Tudás mozgásirányai (Joó Lajos)
Egyéntől– Egyénhez:
szocializáció
Csoporttól–Egyénhez:
internalizáció
Szervezettől–Egyénhez:
internalizáció
Egyéntől– Csoportnak:
externalizáció
Csoport – Csoport:
kombináció
Köszönöm a figyelmet! Joó Lajos 06-30-529-9320
[email protected]
