Innováció a Zagyvarékasi óvodában
Húsvéti családi nap
Szerkesztette: Kézér Valéria Készítette: Baloghné Lakatos Márta Csomorné Karacs Erzsébet Nagy Gáborné 2010. június
A megvalósulás idıszaka: 2010. 03.24.- 2010.03.31.
Elıkészületi munkálatok: 2010.03.18-2010.03.31
Feladat ellátási hely:
Napközi Otthonos Óvoda
Címe:
5051 Zagyvarékas
Gyimesi út 4.
A megvalósítás helyszíne: Az óvoda csoportszobái, tornaterme, udvara.
Szükséges erıforrások: Humán: • • • •
A gyerekek érdeklıdése, elızetes ismeretei. A pedagógusok szaktudása, beállítódása. Családi háttér, a szülık, nagyszülık támogatása. Könyvtár.
Szervezeti keret: •
Szabadon választott, játékos tevékenykedtetés.
Tárgyi: o CD, DVD, PPS bemutatók, képes- és meséskönyvek, újságok, internetes adatbázis, rajzolási festészeti kellékek. o Szülıi győjtı munka, adományok.
Óvodánk bemutatása: Óvodánk a település központjában helyezkedik el. A régi óvoda helyére egy szép, korszerő óvoda került megépítésre, amely 2001. októberében került átadásra. Az épületben 4 csoportszoba és egy külön foglalkozások megtartására alkalmas szoba is rendelkezésünkre áll. Itt kapnak helyet a logopédiai, hittan foglalkozások, a terem adottsága miatt jó alkalom adódik a mini - galéria berendezésére is, ahol évente más-más kiállításban gyönyörködhetnek a óvodásaink, és családtagjaik. Ez a szép tágas óvoda 100 gyermek fogadására alkalmas. A beírt létszámból: 44 gyermek HHH, 30 gyermek, hátrányos szociális környezetbıl érkezik. Ezért különös gondot fordítunk a hátrányos, szociálisan lemaradott gyermekek nevelésére, fejlesztésére, felzárkóztatására. 2009 ıszétıl bevezetésre került a TÁMOP 3.1.4 -08/2 Kompetencia alapú nevelés 1 csoportban, valamint csatlakoztunk az IPR-t alkalmazók közé,.
Az óvoda személyi feltételei: Óvodánk négy csoportjában 11 fıállású munkatárs van. Felsıfokú végzettségő óvónık 8 fı Szakképzetlen dajka 3 fı.
Az óvoda tárgyi feltételei: A csoport szobáink jól felszereltek, berendezési tárgyaink az uniós szabványnak megfelelıek, korszerőek, rendelkezünk elegendı fejlesztı, és szerepjátékokkal. Minden csoportszobához külön mosdó és öltözı tartozik, így a gyermekek jobban magukénak tudnak tekinteni minden használati tárgyat. Régi vágyunk teljesült, amikor kialakítottunk egy tágas tornaszobát is, amely alkalmas nagyobb, közös rendezvények megtartására is. Az óvoda udvara tágas, füvesített, fákkal árnyalt, rajta korszerő bevizsgált fajátékokkal.
Az épület udvara felöli részén egy tágas, félig fedett terasz húzódik, amely kiválóan alkalmas rossz idı esetén mozgásos játékokra, levegıztetésre, étkezésre és egyéb kinti tevékenységekre
Óvodánk célja és feladata: Célja: Óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek egészséges fejlesztését egy olyan élmény gazdag környezetben végezzük, ahol a gyerekek szeretetteljes légkörben, teljes biztonságban kibontakoztathassák képességeiket, egyéni fejlıdésüknek, érésüknek megfelelıen.
Feladata: A komplex tevékenységi formák gyakorlása közben a gyermekek életkoruknak, fejlettségüknek megfelelı tájékozottságra tegyenek szert. Anyanyelvi kommunikációs képességfejlesztés a gyermeki tevékenységen keresztül az önkifejezés és tanulási képesség megalapozásához. A környezet tevékenység megismerésével a természet szeretetére, a környezet esztétikájára nevelés.
Szociokulturális háttér: A községben magas a munkanélküliség, sok a tartósan munkanélküli. Ennek következménye megmutatkozik az óvodás gyermekek összetételében is. 2009.-ben óvodánkban 100 a gyermekek száma. Ebbıl 74 óvodás hátrányos helyzető (74%), 44 halmozottan hátrányos helyzető (44%). Intézményünk jelen esetben egy SNI –s gyermeket nevel. Kiemelten fontosnak tartjuk a (létszám összetételébıl adódóan a hátrányos helyzető gyermekek beilleszkedésének segítését) alapvetı szokások, szabályok kialakítását, képességbeli lemaradásuk csökkentését, felzárkóztatásuk elısegítését, differenciált egyéni bánásmód keretében. Ehhez a munkához szükséges a gyermeki személyiség alapos ismerete, a környezeti, családi hátrányok feltárása. Szükséges a minél korábbi beóvodázás a korai fejlesztés érdekében.
Helyi Nevelési Programunkról Helyi nevelési programunk Nagy Jenıné: Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel címő program felhasználása alapján készült. Célja a teljes gyermeki személyiség fejlesztése a tevékenységek által, és a tevékenységeken keresztül. A 2009-2010- es nevelési évtıl programunkba beépítésre illetve bevezetésre kerültek az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, valamint e kompetenciákat segítı eszközrendszer elemek. Programunkban az inkluzív pedagógiai szemléletet jelöljük meg ezen túlmenıen, kijelöljük a hozzá vezetı utat, /integráció/ és megmutatjuk programunk megvalósulásának gyakorlatát / differenciálás/. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek egyéni képesség fejlesztésére, az egyénre szabott képességfejlesztési tervünket a DIFER mérı eszköz, valamint az egyéni fejlıdés nyomon követésére szolgáló napló alapján készítjük el.
Kiemelt nevelési területnek tekintjük a játékot, amely sokféle tevékenykedést, megismerési és tanulási lehetıséget biztosít a gyermekek számára. Nevelési céljainkat, feladatainkat is ennek tudatában fogalmazzuk meg: -a környezet megismerésére nevelés -anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése -mozgás fejlesztése -egészséges életmód, egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása -kreativitás, önkifejezés -hagyományok ápolása a mindennapi tevékenységen keresztül. - Komplex, változatos tevékenységek szervezésével biztosítjuk a gyermekek spontán érdeklıdésének, kíváncsiságának, megismerési vágyának kielégítését. - Lehetıséget teremtünk a falusi környezet minél alaposabb megismerésére, a természet szeretetére, védelmére való nevelésre. A falusi népszokások felelevenítésével a szülıföldhöz való pozitív érzelmi viszony erısítése. Évszakokhoz kötıdıen, családi délutánt szervezünk ahol felelevenítjük a zenei és irodalmi anyag ideillı válogatásával népi szokásokat. /ovi szüret, és vásár, adventi készülıdés, mikulás várás, Lucázás, betlehemezés, farsangi bál, tavaszváró húsvéti népszokások, nyári ünnepkörhöz kapcsolódó népszokások, erdei óvoda / A hagyományos jeles napok beépítése az óvodai élet mindennapjaiba /Állatok világ napja, Föld napja, Víz világ napja, Madarak fák napja / A helyi sajátosságok figyelembevételével- a helyi környezeti tényezıket bevonva a személyes tapasztalatokba./ szüret, vásár, betakarítás, kukoricatörés, fosztás, dióverés, búcsú, fólia sátorba látogatás, határi és veteményes kerti munkák megtekintése, gépek, körülöttünk élı állatok megfigyelése, stb./ Falunk büszkesége a „Kis-szög” amely a Zagyva folyó ölelésében helyezkedik el, erdıvel füves ligettel határolva. E terület minden évszakban lehetıséget biztosít, a kirándulásra megfigyelésre, élmény tapasztalatszerzésre, folyamatos győjtı munkára, kísérletezésre. Mindezt a falusi népi hagyományok felelevenítésével szervezzük/szüret, vásár, karácsonyi népszokások, Betlehemezés, Lucázás, Borbála ág hajtatás, hagyma kalendárium stb../ A gyermekek életkoruknak és egyéniségüknek megfelelıen vesznek rész ezekben a programokban. Tág lehetıséget biztosítunk a játszva történı felfedeztetéshez megismeréshez úgy, hogy a gyermekek maguk is aktív részeseivé váljanak a környezetük formálásának. Elvünk, hogy a kisgyermekkorban szerzett élmények meghatározóak a késıbbiekben, az élmények feldolgozásának színtereként pedig a játék szolgál.
Témaválasztás indoklása: A körülöttünk végbemenı változások - társadalmi, gazdasági – a családok életkörülményeit is mélyen érintették, közvetve hatva a gyermekek érzelmi-erkölcsi életére. A korlátozottabb lehetıségek / megélhetési problémák, munkanélküliség, stb./ nagyban meghatározzák a családon belüli kapcsolatokat. Ezért egyre több feladat hárul az óvodára, hangsúlyosabb szerepet kap a családi kapcsolatok megsegítése Családi napok szervezésével / Szüret, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyereknap/, igyekszünk erısíteni, mélyíteni a családon belüli összetartozás érzését. Egyik kiemelt rendezvényünk a Húsvét, amikor olyan tevékenységeket tervezünk, szervezünk,/ vizuális, dramatikus, mozgásos, matematika, irodalmi, zenei élıélettelen környezet/ amelyek tartalmas, sokirányú elfoglaltságot, teremtettek az óvodánkba járó gyermekeknek, és családtagjainak. Alkalom adódik a hagyományok felelevenítésével, és az új szokások elmélyítésével a különbözı környezetbıl érkezı, egyéni képességekkel rendelkezı gyermekek integrálására. Játékos keretek között gyerekek és családtagjaik egy hangulatos, tartamas délutánt tölthetnek el együtt barkácsolva, énekelve, verselve, melyet megelız egy közös otthoni készülıdés / Húsvéti tojás festı és rajz verseny, kiállítási tárgyak győjtése/, mely által új technikákat alkalmazva, változatos ötleteket valósítanak meg. A közös élmény átélése erısíti a szülı-gyermek, és az óvoda-család közötti kapcsolatokat.
A TÉMAHÉT CÉLKITŐZÉSE: •
A gyerekek családtagjaihoz való kötıdésének, szeretet.összetartozás érzésének mélyítése.
•
Szociális értékrendek normák alkalmazása erısítése az alábbi szociális kompetenciák, képességek fejlesztésével.
•
/ együttmőködés képessége, egymáshoz való alkalmazkodás, társas magatartás, egymásra való oda figyelés, tolerancia,, az együtt alkotás öröme /
•
Gyermekek és szülık közötti kapcsolattartás erısítése.
•
Óvoda és a családok kapcsolatának mélyítése.
•
Partner kapcsolatok ápolása / Cigány kisebbség, Általános iskola, Községi Sport Egyesület, Családsegítı szolgálat /
A Húsvéti szokások hagyományok áttekintése
Húsvét A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelıen) tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítı áldozatával megváltotta minden ember bőnét, feltámadásával pedig gyızelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlıség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. A természet újjászületése az embereket is a megújulásra indítja mind fizikailag, mind lelkileg. Erre legalkalmasabb a virágvasárnapot követı nagyhét. A falusi parasztság igyekezett ezen idıszak alatt rendbe tenni a háza környékét, de a közmunkákat - útjavítások, kutak kitisztítása, árkok újraásása - is ezen a héten végezték el. Nem ártana ma is újra feleleveníteni e hasznos hagyományt.
Húsvéti, hagyományok A Húsvéthoz kapcsolódóan számos szokás alakult ki és maradt fenn Magyarországon. Megünnepléséhez a falusi közösségekben különféle, nem egyházi szervezéső, vallásos rítusok, szokások és hiedelmek főzıdtek, részben az egyházi liturgiával, rítusokkal szoros kapcsolatban, részben attól függetlenül.
Húsvét története, húsvéti szokások Nagycsütörtök a bibliai utolsó vacsora emlékét idézi. A nagymise glóriájára szólalnak meg utoljára a harangok, a csengık és az orgona. Ezután - ahogy a népi hiedelem tartja - a harangok Rómába repülnek, hangjukat kereplık helyettesítik a szertartásokon. Elterjedt szokás volt a nagycsütörtöki rituális mosakodás a faluhoz közeli folyóban. Egy-egy faluban az állatokat is megmosták. Bajelhárító szerepet tulajdonítottak ennek a rituálénak. Sajátos étkezési szokás szerint hagyományosan spenótot ettek ezen a napon, ezért zöldcsütörtöknek is nevezték. A húsvétot a negyvennapos nagyböjt elızi meg, melyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkezı Jézus elé szórták. Ennek emlékére alakult ki a délvidéken a pálmás, az északi tájakon pedig a barkás körmenet. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt.
Húsvéti szokások: Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek, a szigorú böjt és a gyász napja. A templomokban virággal díszített szentsírt rendeztek be, a halott Jézust szimbolizáló corpusszal. A nagypénteki templomi liturgia legismertebb része a János passió elıadása, mégpedig nem latin, hanem magyar nyelven. Számos étkezési szokás is kötıdött nagypéntekhez. A Szeged környéki falvakban csak hideg ételeket ettek, azt is csak akkor, amikor a templomi szertartásból hazaértek. A katolikus vallás tiltja a húsevést és csak egyszer szabad jóllakni a nap folyamán. Nagypéntek, Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának a napja, szintén nem mentes a babonás hiedelmektıl. A lányok, akik még szebbek akartak lenni, napfelkelte elıtt, a patak vizében mosakodtak. A férfiak, tartván a szigorú böjtöt, reggelire csak kenyeret ettek, és hogy majd nyáron a kígyó a hasukba ne másszék, pálinkát ittak rá. Az asszonyok fekete gyászruhában mentek templomba, ahol a mise után a hívek nagy zajt csapva verték a padot, képletesen Krisztus elitélıjét, Pilátust.
Nagyszombat Nagyszombat az új tőz-, és vízszentelés és a böjti tilalom alól mentesülı húsétel fıként a sonka - megáldásának az ideje. Az ismét megkonduló harangok, és az estébe nyúló körmenet már a feltámadást hirdeti. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom elıtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tőz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tőz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktıl nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen fızték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tőz parazsából és szenébıl tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken. Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnıtteket is megszentelték. Valószínőleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
Feltámadási körmenet A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetrıl hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát. Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívık énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk elızıleg elrejtett Jézus szobrot.
Húsvétvasárnap Húsvétvasárnap Krisztus feltámadásának az ünnepe. Dologtiltó nap, a szokásos vasárnapi munkatilalomnál is szigorúbb. Aki Húsvétvasárnap a mezın dolgozik, elveri termését a jég, aki befogja a jószágot, szerencsétlenség éri, tartották a régiek. Húsvét örömünnep, egyben a nagyböjt vége. Étkezési szokás szerint sonkát, tojást, tormát fogyasztottak még a nem katolikus hivık is. Az ételekbıl a családfı mindenkinek adott egy keveset, elıször a tormát kóstolták meg, emlékezve Krisztus szenvedéseire a keresztfán, utána a fıtt tojást. A szentelt ételek maradékát sokféle módon használták fel: elégették, vagy a szentelt sonka csontját gyümölcsfára akasztották, hogy a fa sokat teremjen. A morzsákat a tyúkoknak adták, hogy jól tojjanak. A legismertebb húsvéti ételeknek mágikus-misztikus eredete van. Szinte áldozati jellegő étel a bárány, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak, Egyiptomból való menekülésük emlékére. Ezért Krisztust az Isten bárányának nevezik, hiszen az újszövetségi könyvek az ószövetségi szimbólumokra támaszkodnak. A tojás az élet újjászületésének a jelképe, a piros tojás színe pedig Jézus kiontott vérére emlékeztet. A sonka a paraszti élet rendje következtében vált
húsvéti étellé, ugyanis nagyböjtben nem ehettek húst, így a füstölt húsok megmaradtak Húsvétig. A tormának gonoszőzı erıt tulajdonítottak. Délelıtt ünnepi szentmisét tartanak. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelıtti misére letakart kosárral mentek a hívık, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételbıl. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben fıtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idı van. Ételszentelés régen:
Napjainkban:
Húsvéti ételek Szokás volt a húsvéti felszentelés vagy ételáldás is. Ilyenkor fehér kendıbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, fıtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételbıl.
Húsvéti locsolkodás Húsvéthétfı a vigasságok napja. A locsolásnak számos formája ismert. Faluhelyen a kúthoz, vagy a vályúhoz vonszolták a lányokat, és vödörrel öntötték le ıket, innen ered a nap másik neve: vízbevetı hétfı.
A városokban kölnivízzel locsoltak a férfiak, nemcsak a fiatalok, a korosabbak is, hogy a sok virágszál még szebben viruljon. Viszonzásként hímes tojást, aprósüteményt, italt kínáltak a lányok, asszonyok. "Úrfiak, alávaló fı és nemes emberek Húsvét másodnapján, a vízben vetı hétfőn járták az falut, az leányokat hányták az vízben" - jegyezte fel az 1730-as években Apor Péter. Az ajándékot hozó húsvéti nyúl szokása, valószínőleg német nyelvterületrıl származik, és az állat szaporasága miatt a termékenységet szimbolizálja. A hétfıt követı húsvét keddjén, egyes vidékeken a lányok locsolták vissza a fiúkat.
A locsolás a XVIII. századi irodalmi adatok szerint még (patak vagy tó vizébe) „merítést” jelentett. A szokás eredete mágikus termékenységvarázsló rítus. A legények a locsolásért tojást, szalonnát kaptak ajándékba, és ebbıl lakomát rendeztek.
A kisfiúk locsolkodása, illetve a „szagos vízzel” öntözés újabb, XX. században elterjedt szokás, ahogy a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje is a XX. századból származik. A húsvéti locsolkodás világi szokás. Régebben húsvét hétfın faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy nemes egyszerőséggel egy patakba vetették. A fiúk ezután tojást és szalonnát, vagy festett tojást kaptak, ez utóbbival a lány még az érzelmeit is ki tudta fejezni. Ma a fiúk illatos vízzel locsolnak. A mőveletet mondókával kísérik. A lányok köszönetképpen még ma is ajándékot adnak, de ma már a festett tojást sok helyen felváltotta a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura. Sokszor aprópénz is jár a locsolkodónak. Észak- és nyugatmagyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszızés dívik. Mindkét szokás az ısi termékenységvarázsló rítusokból ered.
Különbözı ajándékozási szokások is elterjedtek. A XVI. században vált szokássá , hogy a házról házra járó gyerekeknek hímes tojást adnak. Szokás volt még, hétfın a falubeli pásztorok jókívánságokat mondó csoportjainak megajándékozása, általában tojással; vagy a tojásadomány a szegényeknek, koldusoknak. Ezekben az ajándékozásokban nagy szerepet kapott a tojás, mint az élet és az örökkévalóság szimbóluma
Mai szokások: Képeslapok küldése, húsvéti szalvéták, sms-ek, mms-ekkel emailekkel kívánunk kellemes ünnepet a barátainknak ismerıseinknek.
Húsvéti szalvétákkal díszítjük az ünnepi asztalt:
Ünnepi képeslapok az interneten:
Húsvéti jelképek: Húsvéti tojás A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legısibb jelképe, piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi. Hazánkban már honfoglalás elıtti sírban is találtak festett, karcolt dísző tojást. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus sírba is helyeztek díszített tojást és a jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége is. A tojásfestés népszokásként elsısorban Kelet-Európában maradt fenn napjainkig. Magyarországon a hímes tojás ajándékozása elsısorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A tojást jóslásra is használták: nagypéntek éjjelén feltörték, egy pohár vízbe csurgatták, s formája megmutatta a jövı évi termés milyenségét. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét elıtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása; ugyanaz , mint az elsı férfié, aki belép a házba.
Barkaág A másik leggyakoribb húsvéti jelkép a tojás mellett. Éghajlati viszonyaink között a főzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát Virágvasárnapon. A megszentelt barkát megırizték annak védı, gyógyító erıt tulajdonítva.
A bárány A húsvéti bárány mint jelkép egyrészt kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra. Másrészt húsvétkor a legfontosabb szerepe mégiscsak abban rejlik, hogy Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik ıt a keresztények a mai napig Isten bárányának.
A nyúl Ma sok-sok gyerek abban a tévhitben él, hogy a nyuszi hozza (sıt, bizarr módon esetleg kotlós módjára tojja) a húsvéti ajándékot, amit - ahol csak mód van rá - a szabadban, a bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyez.
A csibe Az új élet, a megújulás jelképét ırzi a tojásból kibújó húsvéti csibe, melyet képeslapokon díszítı elemként láthatunk mostanság. Gyakran kosárban ülve hiszen a kotlós tyúk kosáron ülve költött -, s nemegyszer több tojással körülvéve. Tehát a kiscsibe a tojással együtt a megújulás jelképe.
A témahét elıkészületi szakasza: •
Nevelıtestületi megbeszélés /2010.03.18./,
•
A Húsvéti Játszóház idıpontjának kitőzése : 2010.03.31.du 15:30.
•
Egyéni ötletek.
•
A Húsvéti játszóház programjainak összeállítása.
•
Játszóházi barkács ötlet börze.
•
Egyéni feladatvállalások/ plakát, dekoráció, csoportonkénti hangulati elıkészület, eszközök beszerzése, elkészítése, elıkészítése, a képeslap kiállítással kapcsolatos győjtı munka, és az állat simogató megvalósítása a családok bevonásával./
•
Az óvónénik meglepetés mősorának elıkészítése. / Dramatizálás, tánc/
•
Részfeladatok csoportonkénti megbeszélése.
A Húsvéti Játszóház Programjai: •
A képeslap kiállítás megnyitása, megtekintése.
•
A gyerekek húsvétköszöntı mősora, locsolkodás.
•
Az óvónénik meglepetés mese elıadása.
•
Játszóház, barkácsolások, nyuszi simogatás.
•
A gyermekrajz és hímes tojás kiállítás folyamatos megtekintése.
•
A kiállított munkák jutalmazása egyénileg csoki tojásokkal.
•
Tojás keresı verseny / jó idı esetén az udvaron, ha esik az esı a csoportszobákban/.
•
A Húsvéti nyuszi ajándékkal köszön el a vendégektıl.
A megvalósulás elızetes feladatai:
2010.03.23. kedd A Játszóházzal kapcsolatos szervezési feladok megbeszélése történt ezen a napon. A plakátok elkészítését, Borsodi Barbara óvodapedagógus vállalta. A meghívókat és dekorációkat pedig minden csoport egyénileg készítette el, helyezte ki. A rendezvény helyszínének díszítését Baloghné Lakatos Márta, és Csomorné Karacs Erzsébet óvodapedagógusok készítették el. A mesedramatizálás forgatókönyvének összeállítása a szereplık kiválasztása is ezen a napon történt.
2010.03.24. Szerda. Megvásároltuk a barkácsoláshoz szükséges eszközöket. Megrendeltük a vendéglátáshoz szükséges élelmiszereket, üdítı italokat. A gyerekek, óvónık által győjtött Húsvéti képeslapok rendezése.
2010.03.25. Csütörtök Nagy Gáborné ellátogatott a Menkó Lili nagycsoportos óvodás családjához , akik felajánlották elhozzák a nyuszi simogatóba a nyulaikat. A mesedramatizálás próbái folyamatosan jó hangulatban zajlottak, a szükséges jelmezeket eszközöket beszereztük, illetve elkészítettük/ fejdíszek/. A mese lezárásaként, tánccal készültünk, melynek a koreográfiáját, összeállította Konkáné Fekete Márta óvodapedagógus.
2010.03.26. Péntek A kiállítások / Húsvéti képeslap, rajz és tojás festı verseny /munkáinak rendezése elkezdıdött, felelısei: Polónyi Zsuzsanna, Oczella Anikó, Baloghné Lakatos Márta, Csomorné Karacs Erzsébet, Kézér Valéria. A meghívók elkészítése, és átadása rendezvényünkre ezen a napon történt meg. Akiket meghívtunk: Cigány Önkormányzat vezetıje, Családsegítı Szolgálat munkatársai, Polgármester, Általános Iskola igazgatója, Tanító nénik, a helyi Mővelıdési Ház Igazgatója.
2010.03.29. A csoportok húsvétköszöntı mősorának próbái a torna szobában megtörtént, megalapozta a várakozás teli hangulatot. Az óvónénik mese és tánc próbája nagyon jó hangulatban telt, sok nevetéssel. ☺ A Játszóházi barkácsoláshoz szükséges eszközök, sablonok, mintadarabok elkészítése minden csoportban folyamatosan történt. Billegı nyuszi, Tyúkanyó ablakdísz, Húsvéti üdvözlılap, Húsvéti ajtódísz /vesszıbıl/.
2010.03.30 Elkészült a Képeslap kiállítás, húsvéti kellékekkel tettük ünnepibbé a kiállító helyiséget. / népi kerámiákkal, természetes anyagokból készült kosarakkal, szalvétákkal, asztalterítıvel, hímes tojásokkal / .
A délelıtt folyamán felállítottuk a szülık segítségével a Húsvéti tojásfát, amire a gyerekek, és az óvónénik által készített tojások kerültek.
Megtartottuk a jelmezes fıpróbát, amelyben a dajka nénik is részt vettek:
2010.03.31 A rajzverseny munkáiból, képeibıl elkészült a kiállítás, végleges helyükre kerültek, az ünnepi falra.
A szülık és a gyerekek által készített hímes tojások, elrendezésre kerültek a Süni és Nyuszi csoportosok által ültetett húsvéti búza kosarakba.
Ünnepélyes keretek között megnyitottuk a Képeslap kiállításunkat, melyet megtisztelt a Zagyvarékasi Általános Iskola Igazgatója, és néhány szülı. A nagycsoportosok erre az alkalomra tavaszi dalokkal, versekkel készültek.
Nagy gondot fordítottunk a csoportszobák rendezésére díszítésére, és a rendezvény helyszínét a dajkanénik nagy odafigyeléssel alakították ki. Audiovizuális eszközök elıkészítése, használati próbája megtörtént. Vendéglátás kellékeinek, / szendvicsek, sütemények,üdítık/, elıkészítése, tálalása a dajkanénik feladata volt. Barkácsolás kellékeinek elrendezése, csoportonként az óvónénik feladata volt, ügyelve arra, hogy minden szükséges eszköz hiánytalanul meglegyen. Vendégek fogadása, az óvoda fıbejáratánál történt, mely az Óvoda vezetıjének és a dajka nénik feladata volt. A jelképes belépti díjat /csoki tojásokat / kosarakba győjtötték.
A Húsvéti Játszóház elıkészületei, tevékenységek tervezése az óvodánk csoportjaiban
A témahétben résztvevık: •
Mókus csoport Kiscsoport 26 fı Borsodi Barbara Óvodapedagógus Oczella Anikó Óvodapedagógus Polónyi Imréné Dajka
•
Süni csoport Középsı csoport 28fı Baloghné Lakatos Márta Óvodapedagógus Csomorné Karacs Erzsébet Óvodapedagógus Gál Józsefné Dajka
•
Nyuszi csoport Nagy csoport 28 fı Nagy Gáborné Óvodapedagógus Konkáné Fekete Márta Óvodapedagógus Sziráki Lászlóné Dajka
•
Maci csoport Nagy csoport 22 fı Kézér Valéria
Óvoda vezetı
Polónyi Zsuzsanna Óvodapedagógus
•
Közhasznú dolgozók Kiss Tímea Mondok Éva
Mókus csoport tevékenységi terve Tevékenységek
Idıterv
Résztvevık
Módszerek
Helyszín
Erıforrás
Mese: A fogfájós nyuszi Vers: Tapsifüles nyuszikának… Húsvéttal kapcsolatos meséskönyvek nézegetése Húsvéti képeslapok győjtögetése
2010.03.24 Szerda
Mókus csoportosok, Óvónéni
Csoportos, egyéni, Bemutatás, megbeszélés
Csoportszoba
Meséskönyvek, Húsvéti képeslapok
Környezet megism.nev: Séta a faluban, munkák a virágoskertekben, kiskertekben. Nyuszi simogatás, megfigyelés a baromfiudvarban. Ének-zene:Nyuszi ül a főben(dj) Nyuszi fülét hegyezi (mondóka) Egyenletes lüktetés játékos mozdulatokkal Játék:Csoportszoba:Babakonyha,s ütés-fızés,készülıdés a Húsvéti Ünnepekre Testnevelés:Járás,futás feladattal Szalaggyakorlatok Nyusziugrás utánzása Nyuszifogó Vizuális tev. Papir tojások díszítése festéssel
2010.03.25 Csütörtök
Mókus csoportosok, daduskanénik,Szülık,
Mikrocsoport, csoportos munka, bemutatás megbeszélés,
A falu utcái, családi kiskert, nagyszülık
Zöldségek (ajándékba a nyuszikának)
2010.03.26 Péntek
Mókus csoportosok
Csoportos,egyéni
Az óvoda udvara,csoport szoba
Nyuszis fejdísz, plüssállatkák
2010.03.29 Hétfı
Mókus csoportosok
Egyéni, Mikrocsoportos
Csoportszoba
Babakonyhai eszközök, só-liszt gyurma sütemények, szalagok, hullahopp karikák
2010.03.30 Kedd
Mókus csoportosok
Csoportszoba
Papír tojások,ecset, festék
Játék:Udvari játék:Nyuszifészek készítése Vizuális tev.Díszítés festéssel(kivágott papírtojást)
2010.03.31 Szerda
Mókus csoportosok
Csoportos és egyéni, bemutatás, gyakorlás Csoportos, egyéni ,mikrocsoportos
Csoportszoba
Papírtojások,ecset, festék
Csoportonkénti tevékenységi terv: Nyuszi csoport Tevékenységek
Idıterv
Mese: Tojásfestés a nyuszi családnál. Vers: Lırinc Pál: Három füles Környezet megismerésére nevelés: Húsvéti népszokások, hagyományok, megismertetése. Látogatás a baromfiudvarban, az állatok megismerése saját környezetében /Nyuszi, bárány, tyúk, csibe/ Ének-zene: Parton ül a két nyúl. Halk, hangos érzékeltetése, dalon, beszéden. Egyszerő tánclépések gyakorlása. Zenehallgatás: Ma van húsvét napja, másod éjszakája… Játék: Nyuszi fészek készítése, autózás, tojásszállítás. Babakonyhában sütésfızés, terítés Udvaron nyuszi vár, fészeképítés, Testnevelés: Sorversenyek, váltóversenye Játék: Nyuszik és a róka Vizuális: Papírtojás, kifújt tojások díszítése, választott technikák alapján. Nyuszi hajtogatás
Résztvevık
Módszerek
Helyszín
Erıforrás
2010.03.24 Nyuszi Szerda csoportosok óvónık 2010.03.25 Nyuszi Csütörtök csoportosak, Óvónık, dajka, házigazda,
Csoportos egyéni, dramatizálás, bábozás Csoportos, egyéni, tapasztalatszerzés, megfigyelés, beszélgetés
Csoportszoba
Bábok, paraván,Cd, könyvek
Baromfiudvar, könyvtár, csoportszoba
Cd, könyvek, Audiovizuális eszközök, laptop, termések
2010.03.26 Nyuszi Péntek csoportosak, óvónık
Csoportos kiscsoportos, egyéni
Csoportszoba, Cd, furulya, dob, ritmus pálca, Óvoda udvara köcsög duda, cintányér
2010.03.29 Nyuszi Hétfı csoportosak óvónık
Egyéni, mikrocsoport
Csoportszoba Homokozó Óvoda udvara
2010.03.30 Nyuszi Kedd csoportosok óvónık 2010.03.31 Nyuszi Szerda csoportosak óvónık
Csoportos
Tornaszoba, udvar
Kiscsoportos, egyéni
Csoportszoba
Virág, fő, ágak, tojás, zászló, homokozó formák, szınyeg, babakonyhai eszközök, szalvéta, sütemény, nyuszik, Labda, tojások, pad, asztal
Ecset-tál, festékek, kifújt tojás, papírtojás, gríz, Hurka pálca, virágláda, búza, szalag, origami papír
Csoportonkénti tevékenységi terv Maci csoport
Tevékenységek:
Idıterv
Résztvevık:
Módszerek:
Helyszín:
Erıforrás:
Mese vers: Zelk Zoltán, A három nyúl; Locsolóversek mondogatása
2010.03.24 Maci csoport; óvónı Szerda
Csoportos, egyéni
Csoport szoba
Báb, szemléltetı kép
Könyvtári látogatás: Könyvek keresése, a húsvéti népszokásokkal kapcsolatban
2010.03.25 Maci csoport; óvónı, Csütörtök könyvtáros
Csoportos
Községi könyvtár
Könyvek
Testi nevelés : Játékos utánzó mozgások , új játék Nyulak ki a bokorból
2010.03.26 Maci csoport; óvónı Péntek
Csoportos
Torna szoba
Karikák
Tavaszi dalok: Bújj, bújj zöld ág; Parton ül a két nyúl Hallás fejlesztés, népi hangszerek hangjának megfigyelése, felismerése.
2010.03.29 Maci csoport; óvónı Hétfı
Csoportos, egyéni
Csoport szoba, udvar
Cd, fejdísz
Háziállatokról tanultak felelevenítése: (nyúl, bárány) Könyvek nézegetése, képek, képeslapok győjtögetése.
2010.03.30 Maci csoport; óvónı Kedd
Csoportos, egyéni
Csoport szoba
Diavetítı, diakép, könyvek
Tojásfestés, tojásfa készítése szín-és szép-érzékük fejlesztése.
2010.03.31 Maci csoport; óvónı Szerda
Csoportos, egyéni
Csoport szoba
Kifújt tojás, ábrázoló eszközök, faágak
Csoportonkénti tevékenységi terv Süni csoport, kompetencia alapú nevelés került bevezetésre 2009-2010-es tanévben. Tevékenységek
A környezet megismerésére nevelés. Húsvéti készülıdés 1. Húsvéti eszközök rakosgatása, segítés a dekorálásban. 2.Húsvéti népszokások felelevenítése: Locsolkodás. Tojás festés. 3.A tavasz elsı jeleinek megfigyelése. Nyuszi ül a főben… Nyuszi Gyuszi… dalosjáték gyakorlása, szabálytudat erısítése. Ritmusérzék fejlesztés. 1.Egyenletes szép mozgásra nevelés. 2.Ritmus hangszerek segítségével, egyenletes ritmus érzékeltetése. 3. A zene szeretetére nevelés más tevékenységek alkalmával közös , és egyéni énekelgetéssel. Zh:Parton ül a két nyúl.. Rajz-Mintázás Közös Húsvéti kép ragasztása. 1.Formák színezése,/ nyuszi, húsvéti tojás/. Színérzékük fejlesztése. 2.A kiszínezett formák kivágása ragasztása, a ragasztás, vágás technikájának gyakorlása. 3.Egyéni képalkotás, önálló képek készítése. Húsvéti témájú képek alkotása. Irányok gyakorlása. 1.A húsvéti dekoráció felrakásakor, irányok , megnevezése, játékos gyakorlása. 2.A közös húsvéti kép ragasztása során irányok megnevezése, fönt- lent mellé,
Idıterv
Résztvevık
Módszerek
Helyszín
Erıforrás
2010.03.24 Szerda
óvónık, süni csoportos gyerekek
Egyéni munka, kooperatív
Csoportszoba, öltözı
Dekorációs kellékek Csoportszoba kellékei
2010.03.25 Csütörtök
Gyerekek, óvónók, daduska néni
Csoportos tevékenység
Játszótér
Ritmus hangszerek, Fejdíszek
2010.03.26 Péntek
Gyerekek, óvodapedagógusok
Kooperatív technikák Egyéni, és csoportos munka
Csoportszoba
Ábrázolás eszközei, színes ceruzák, ollók,ragasztó, elıre elkészített színezık,
alá, kifejezések alkalmazása. 3.Nyuszik számosságának megállapítása az építkezések alkalmával. Mese-vers A csukló nyulacska… Jó voltál? új vers gyakorlása Zöld erdıben jártam.. 1. A vers bemutatásával, gyakorlásával szókincsbıvítés. 2. Kifejezı készségük alakítása, és a mese bemutatásával, irodalmi élmény nyújtása. 3. A mese dramatizálásával beszédértés, nyelvi kifejezıkészség fejlesztése, gondolatok megfogalmazásával, véleménycserével. Testi nevelés Nyuszi utánzó mozgások. „Tojás akrobata” verseny, maroklabdával. Mászás, csuszás akadályokon át. 1. Mozgásigény kielégítése. 2.Szép összerendezett mozgás alakítása, a változatos mozgásformákkal. 3. Becsületességre nevelés, a játékkal. Játék: Tojás adogató sorverseny. Csibe, nyuszi, bárány simogatás, látogatás a baromfiudvarban. Tavaszi virágok megfigyelése a virágoskertekeben. 1. Az állatok, virágok megfigyeltetése, megnevezése. 2 A baromfiudvarban élı állatok, felismerése jellemzı jegyeik alapján. Viselkedési szabályok gyakorlása. 3.Egyéni ismeretek , élmények megosztása a társakkal.
2010.03.29 Hétfı
Gyerekek, óvodapedagógusok
Csoportos tevékenység, egyéni szereplés.
Csoportszoba
Fejdíszek, ecsetek, /a gyerekek a mesében szereplı nyuszik színe szerinti ruhában érkeznek/
2010.03.30 Kedd
Gyerekek Óvodapedagógusok
Egyéni versengések, csoportos tevékenység
Tornaszoba
Maroklabdák, torna eszközök, karikák, padok, asztalok
2010.03.31 Szerda
Gyerekek, óvodapedagógusok Csoportunkba járó gyermek családtagjai
Csoportos megfigyelés
Falusi udvar
Fényképezıgép Az állattartással kapcsolatos eszközök.
A csoportonkénti tevékenységek pillanatai képekben
A Húsvéti Játszóház forgató könyve:
1. Bevonulás zenére:
Csibetanya c dalra.
Mókus csoport, Süni csoport, Nyuszi csoport, Maci csoport. Minden csoport elfoglalja a számukra elkészített helyét. 2. Az Óvodavezetı köszöntıje. 3.1. A Mókus csoport tavaszköszöntı mősora…
Nyuszi fülét hegyezi , Nagybajuszát pödöri. Répát eszik: ropp-ropp-ropp. Nagyot ugrik:hopp-hopp-hopp!
Tapsifüles nyuszikának igen sok a dolga, Piros tojást, hímes tojást Szerteszéjjel hordja. Hordjad, hordjad kicsi nyulam, Kékeket is sárgát is, Nekem is van egy kosaram, Belefér még száz is.
Dal: Nyuszi ül a főben…..
3.2. Süni csoport verse, dalai.
Dal: Süss, süss napsugár…
Jó voltál? Itt a húsvét, jaj, de szép! Tisztán ragyog fenn az ég. Virág nyílik szerteszét, Piros, sárga, lila, kék. A sok apró nyúlgyerek, Színes tojást festeget. Kosarakba helyezik, Gyerekeknek elviszik. Örül, aki ilyet kap! – Így csacsog egy kis patak. Aki jó volt egész évben, Tojást lel a fő tövében.
Dal: Nyuszi Gyuszi fekszik, árokba…
3.3. Nyuszi csoport locsoló verse és húsvéti dala:
Dal : Sándor napján….
Fiúk locsoló verse: Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjébôl rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások. /Bánffyhunyad / Válaszvers lányoknak: Köszönöm, hogy köszöntöttél, Rózsavízzel megöntöztél. En is köszöntelek Téged, Tojás lesz a fizetséged. Aki adta, ne feledd, És a tojást el ne ejtsd!
Dal : Parton ül a két nyúl....
3.4. A Maci csoport húsvéti verse, és dalai.
Dal: Jöttem karikán …
Végh György : Kleofás,a didergı kis tojás
Volt egyszer egy kis tojás , Úgy hívták ,hogy Kleofás Bim-bam, dáridom. Megvette egy nyuszika. Nyuszi lány volt: Zsuzsika Bim-bam, dáridom. Megkérdezte Zsuzsika „Kell-e neked szép ruha?” Bim-bam dáridom „Persze mondta a tojás Fázik ám a Kleofás!” Bim- bam, dáridom. Befestette Zsuzsika A húsvéti nyuszika Bim-bam, dáridom. Nem fázik már a tojás A zöldbundás Kleofás! Bim –bam, dáridom.
Dal: Eszterlánc, eszterlánc…
4. Az óvónénik Répa c. meséje
Szereplık: Répa: Sziráki Lászlóné Dajka Apóka : Polónyi Zsuzsanna Óvodapedagógus Anyóka Nagy Gáborné Óvodapedagógus Unoka : Borsodi Barbara Óvodapedagógus Bodri kutya: Oczella Anikó Óvodapedagógus Cirmos cica: Konkáné Fekete Márta Óvodapedagógus Kisegér : Csomorné Karacs Erzsébet Óvodapedagógus Húsvéti nyúl: Baloghné Lakatos Márta Óvodapedagógus
Mese: Répa Nagyapó: - Várom a jó idıt hosszú hetek óta. Kimegyek a kertbe, ások meg kapálok, Vetek sárgarépát, ültetek virágot. Nagyanyó: - Az jó lesz, hogyha répát vet a kertbe, Itt az ásó, kapa, ott meg a gereblye. Nagyapó:- Kimegyek a kertbe, répát szüretelni, Jó kövérre hízott most már valamennyi. Nagyanyó: - Bıven lesz majd répánk a zöldséglevesbe. És a sárgarépát hordd be mihamarabb! Nagyapó: - Nagyanyóka! A répát hiába húzom órák óta. Nagyanyó: - No, majd én segítek! Gyere vissza apjuk, mert a sárgarépát, bizony ott nem hagyjuk. Együtt:- Egy, kettı- három! Nem jön ki a répa!Anyóka: Szóljunk az unokának! Gyere kis unoka! Húzzuk ki a répát! Kis unoka :Hát ti, mit csináltok? Nagyapó: A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Nagyanyóval együtt próbálgatjuk régen, Homlokomon csorog már a verítékem. Együtt: - Egy kettı- három! Nem jön ki a répa!Anyóka: Szóljunk a Bodri kutyának! Gyere, Bodri húzzuk ki a répát! Kutya: - Vau! Mit csináltok? Nagyapó: - A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Hárman együtt próbálgatjuk régen, Homlokomon csorog már a verítékem. . Együtt: - Egy kettı- három! Nem jön ki a répa!Bodri kutya: Szóljunk a Cirmos cicának! Gyere, Cirmos cica húzzuk ki a répát! cica:) - Nyau! Mit csináltok? Nagyapó: - A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Négyen együtt próbálgatjuk régen, Homlokomon csorog már a verítékem. Együtt: -egy kettı- három! Nem jön ki a répa!Cirmos cica:Szóljunk a kisegérnek ! Gyere kisegér húzzuk ki a répát!
Kisegér: - Cin-cin! Mit csináltok? Nagyapó: - A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Öten próbálgatjuk immár réges-régen, Homlokomon csorog már a verítékem. Együtt: -Egy -kettı- három! Nem jön ki a répa!Egér: Hát akkor én most kinek szóljak? Gyerekek: A Húsvéti nyuszinak! Húsvéti nyuszi:- Nyusz-nyusz! Mit csináltok? Nagyapó: - A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Hatan próbálgatjuk immár réges-régen, Homlokomon csorog már a verítékem.
Együtt: Egy – kettı –három! Hopp kihúztuk a répát! Éljen! Jajj de jóóó! Sikerült kihúzni a répát! A mese szereplık tánca: Bábi bábi Demeter c. dalra.
Egyszerő tánclépések, Körtánc, páros tánc, forgás.
5 . Csoportonkénti tevékenységek:
Mókus csoport : Húsvéti képeslap készítése.
Nyuszi csoport: Ajtódísz főzfavesszıbıl
Süni csoport: Billegı nyuszika
Maci csoport: Tyúkanyó ablakdísz
6.Szabadon választott tevékenységek
6.1 Nyuszi simogató:
6.2.. Kiállítások folyamatos megtekintése.
6.3. Húsvéti nyuszi képek készítése:
6.4. Húsvéti vendéglátás, csemegézés.
7. A kiállított munkák jutalmazása egyénileg csoki tojásokkal.
8.Tojás keresı verseny csoportszobákban.
9.A Húsvéti nyuszi ajándékkal köszön el a vendégektıl
Összegzés: Sikeres volt a témahét megvalósítása, mert céljainkat elértük. Évek óta fokozatosan nı a családok érdeklıdése az óvodai rendezvények iránt, melynek oka a gyermekközpontú és érdekes újszerő programok bevezetése. Ezek az alkalmak erısítik az óvoda és a család kapcsolatát, a gyerekek családtagjaihoz való kötıdését, és megalapozza a szeretet, és összetartozás érzését. Lehetıség adódik olyan szociális kompetenciák, mint az együttmőködés, társas magatartás, alkalmazkodó készség együtt alkotás öröme, tolerancia, megalapozására. Fontos számunkra a partner kapcsolatok ápolása / Cigány kisebbség, Általános iskola, Községi Sport Egyesület, Családsegítı szolgálat /. Vendégeink részesei lehettek egy hangulatos délutánnak ahol jó példáját láthatták annak, hogy sokan-sokféle családok, emberek milyen kellemes délutánt tölthetnek el együtt. Jó példát mutatva arra, hogy a falunkban élı emberek milyen jól tudnak együtt kikapcsolódni, és hasznosan eltölteni néhány kellemes órát. A témahét során igyekeztünk a óvodánkba járó gyermekeket ráhangolni a Húsvéti ünnepekre, a hagyományok ápolásával, felelevenítésével. Az újszerő és változatos technikák, életkoruknak megfelelı tevékenységek biztosítják számukra a sikerélményt. Változatos érdekes ötleteink újszerő élményekhez juttatják a gyerekeket, közelebb hozva ıket az állatokhoz, megalapozva a környezettudatos magatartást. A dramatizálás lehetıséget ad arra, hogy a körülöttük élı ismert felnıtteket / óvónık, dajkák/ egy másfajta szituációban is láthassák. Élmény együtt nevetve szórakozni. A tervezett tevékenységeket sikerült megvalósítani, miközben tudatosan építettünk a gyerekek spontán élményeire, tapasztalataira. Azt gondoljuk, hogy a sikeres témaválasztásunkon túl, a témahetünk célkitőzéseit maradéktalanul megvalósításra kerültek.
Felhasznált irodalom http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t http://www.origo.hu/archivum/ORI5IDOUJ5/20050301marcius.html?pIdx=4 http://www.macosz.hu/husvet.html http://boldogsagkapu.doroszlo.eu/modules.php?name=News&file=article&sid=62 http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjfc/0/25863/1
Összeállította : Baloghné Lakatos Márta Csomorné Karacs Erzsébet Nagy Gáborné
óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus
Szerkesztette:
óvoda vezetı
Kézér Valéria