INIEHNER V. líudíipesten

INIEHNER

V.

líudíipesten.

I g

MAGYAE

ORVOSI KÖNYVKIADÓ-TÁRSULAT. ALAKÜLT

MDOOOLXIII-ban.

A

MAGYAR

ORVOSI KÖNYVEI ADO-TÁRSüLAT

KÖNYVTÁRA.

X JZJirii. Dr.

7r O

T K T.

SZENGER EDE

1 a 7 7.

:

MEXICO FELVIDÉKE KLET LS KÓRTANT TEKINTETBEN.

BUDAPEST. A

TÁlíSULAT IS77.

SA.TÁT.IA.

EXICO FELVIDÉKE ELET ES

KOETAiSÍI

TEKINTETBEN.

IRTA

SZEXGER EDE A BÜBAPESTI ES MEXIKÓI

A A BUriAPESTI

KIE.

CS.

EGYETEMEK OEVOS ES SEBÉSZ TUDORA,

MEX. GUADALUPE REXD LOVAGJA,

OKVOSEGYESLET, A MAGYAK TEEMÉSZETTUDOMÁNYI TÁBSULAT EENDES, A SOCIED.iD MÉDICA POTOSINA ALAPÍTÓ TAGJA.

KIADTA TAGJAI SZAMAEA

A

/

/

MAGYAE OEYOSI KONYVKIADO-TAESULAT.

BUDAPEST. FEANKLIN-TÁESÜLAT NYOMDÁJA. 1877.

cent

/^77

KOVACS-SEBESTENY ENDRE ORVOS ÉS SEBKSZTUDOR, KÓRHÁZI FORVOS, MAGY. KIR. KS

JI.

K.

MINISZT. TANÁCSOS, A SZ. ISTVÁN ÉS A VASKORONA

RENDEK LOVAGJA,

AZ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI TANÁCS ELNÖKE,

A MAGYAR AKADÉMIA LEVELEZ,

A BUDAPESTI KIR. ORVOS-EGYESÜLET, ÉS TÖBB MÁS TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK TAGJA,

Ö VOLT KÓRHÁZI

MÉLTÓSÁGÁNAK

FNÖKÉNEK TISZTELETE

S

HÁLÁJA JELÉÜL

AJÁNLJA

A SZEBZO.

:

ELSZÓ. Tiz és

haboztam,

fél évi távollét

váljon

után a hazába visszatérve egy ideig

tengerentali

élményeim,

tapasztalataim

néhány mozzanatának Írásban csoportosítása

és nyilvános-

ságra hozatala birna-e a hazai orvosi közönségre némi érdekkel

Oly korszakban

?

élve,

melyben

a hasznosság elve domi-

majdnem kizárólagosan a helyzetet, azon kérdést vetettem föl magamnak, váljon mi hasznot húzhat ily könyv

nálja

olvasásából az anyagi élet terhes gondjaival

Mert miként

e

munka cime

ügyfél

?

mutatja, ez oly távol ország égalji

és egészségi viszonyaival foglalkozik,

a mieinktl lényegesen

küzd

mely ezen távolsága

és

elüt viszonyainál fogva gyakorlati

életünket közelebbrl talán

nem

érdekli, s igy

azok ismerte-

tése a gyakorló orvos mindennapi teendire direct haszonnal

összeköttetésben

A

nem

lehet.

Ez némileg ugyan

igaz

— de

közlekedési eszközök mai állása mellett a távolságok

szerfölött csökkennek, az élénkített forgalom a népcsaládokat

folytonosan összevissza hányja, az érintkezések sokasodnak,

minek következtében tszomszédainknál távolabb lakó népek sorsa sem lehet ránk nézve közönyös. Továbbá az orvostu-

domány

universal,

st majdnem

International természeténél

fogva országhatárokatnemismervén, tanulmányozásaiba a föld-

gömb

egész kerekségét belevonja. Innen

oly buzgó tanulmányozása

miután ez

által

j az orvosi

geográfia

és ebbeli ismereteink terjedése,

egyszersmind a különféle betegségek kelet ke-

Elszó.

yill

tudomást szerzünk, az azokat elsegít

zéséröl teijedíebl)

vagy akadályozó körülményekkel megismerkedünk, és igy

gyakran az azok elhárítása vagy gyógyítása körül liatmik haladásra.

Mindezek megfontolásából

is

számít-

kiviláglik,

hogy

bármely ország egészségi viszonyainak ismertetése jogosult,

minden orvosra érdekkel kell hogy birjon. Váljon sikerült-e nekem ezen mü tárgyát itt oly módon eladnom, hogy az olvasó várakozásának megfeleljen, oly kérdés, melyre a feleletet az olvasó és a kritika fogják megadni. Nagyon látom e könyv több fogyatkozását, és ezek mega következt magyarázására mint enyhít körülményt és

—

—

vagyok kénytelen fölhozni. Mexico belsejében laktom jében

figyelemmel

voltam

mindazon tényezkre,

ide-

melyek

ezen ország biológiai és pathologiai viszonyainak sajátszer jelleget adnak, följegyeztem mindazt,

mi érdekesre akadtam,

nem

összehordtam minden adatot, mely ezen ország terjedelmes sajtójában napvilágra került, és

igen

mi egy jövend

meggyz-

feldolgozás alkalmával a tényállás constatálására,

désem megalapítására

és állításaim bebizonyítására szolgál-

hatott. Kórtörténetek,

statisztikai adatok,

vezett érdekes esetek stb.

gyüjtenem. sua fata

t. i.

meglehets halmazát

azonban közbelépett a

libelli.

miaimat grafiai,

Itt

epizódok, úgyne-

— Hazatérni

sors,

sikerült igy

igazán

— habent

szándékozván, elhozandó hol-

könyveimet, jegyzeteimet, archaeologiai, ethno-

természettudományi gyjteményeimet

stb.

hat ládá-

ban elpakolva Sres Don Augustin Gutheil y Ca (Hamburg y Mexico) német kereskedháznak adtam. Európába szállítás végett

át.

A midn

lítani akarták, a

veket,

ezeket Vera-Cruz partjáról a hajóra szál-

legnehezebbik ládával (mely leginkább köny-

irományokat, fényképeket

valószínleg

felbillent,

és

stb.

tartalmazott), a ladik

azt a tengerbe ejtették.

A

ládát a

vízbl ismét kiemelve a hajóra rakták, és Hackmack

ur,

nevezett kereskedház vera-cruzi képviselje, e balesetet élt-

IX

Elöszn.

tem

eltitkolni

kereskedi ruganyos lelkiismeretével

össze-

egyeztethetnek vélvén, maradt annak tartalma négy és liónapig tengervízzel teleszíva. e ládát kinyitottuk,

Midn

a budapesti

vámházon

láttam elszörnyííködéssel a kárt, pusztu-

pépet, melylyé e láda tartalma vált volt.

lást, a

fél

— így veszett

oda jegyzeteim nagy része sok más mindenfélével együtt,

mely baleset nélkül ban bvebb hiányait,

lett

könyv sokkal kimerítbb, adatokez magyarázza meg annak egyes

a jelen

volna

,

és ez legyen

tekintetben egyszersmind

e

ment-

ségem.

Ezen mostoha körülmény magyarázza meg

egyúttal a

szövegbe szúrt egyes kóresetek leírásának hiányosságát, mert

gondosan jegyzett kóreseteim könyve a tengervíz lett,

és csak

három

naplóm

évi

és egyes

áldozata

elszórt jegyzeteim

maradván rendelkezésemre, állítottam azokat ugy össze, miként velk az olvasó a szövegben találkozik. E minségükben korántsem elégítik ki azon igényeket, melyekkel mai nap egy kórtörténet elé állunk, mindennek dacára mégis loyalisabbnak látszott

nekem azokat ezen habár némileg

tökéletlen alakban közölni,

mintsem hogy azokat koholmá-

nyok segedelmével kikerekítvén, academice correctebbekké tegyem.

A

szövegben elforduló egyes kóreseteknél megemlített

gyógyelj árasra, valamint ez iránybani megjegyzésekre szem

eltt tartandó, hogy

ezeket

nem

ajánlom a

ma

uralkodó

nézetekkel szembeállítani. Kivált a heveny lobos bántalmak

gyógykezelése az utolsó

ment

és

megy

keresztül.

évtizedben

A

ki az

átváltozáson

én eljárásomat méltányos-

sággal akarja megítélni, az képzelje

idk

gyökeres

magát vissza

a közelmúlt

remélem kevesebb okot fog találni a gáncsoskodásra. Ugyanez nem fogja e könyvnek hibául felróni, ha én a ma dívó gyógyrendszerre nem reflectálok, annak célszerségét a felvidék viszonyai között nem vitatom. állapotába, és ekkor

X

Elszó.

Szóljanak e kérdéshez majd azok, kik ott a mai Iialadás

elnyeivel

Ha

mködnek.

ezen hiányok dacára sikerült volna orvostársaimnak

hasznos olvasmányt nyújtanom, melybl azon

meggyz-

désre jutnának, hogy egyrészt Ocsterlcn szavai szerint az emberiség a földgömb Összes kerekségén ugyanazon f-betegsé-

geknek van alávetve, de másrészt Boudin szavai

is

érvénye-

ember nem születik, nem él, nem szenved és nem hal meg mindenütt egy és ugyanazon módon, akkor minden ezen könyv- összeállítására fordított munkát örömest sek, miszerint az

megtettem.

írtam Budapesten, 1877 március havában.

BEOSZTÁS. Lap I.

szakasz.

Az ország

és lakosai

1

1.

Földrajzi viszonyok

1

2.

Meteorológiai viszonyok

4

Mexico lakosai. Mexico földje szakasz. Élettani rész 3.

.

.

.

12

!

17

4.

II.

m.

34

1.

Anatómiai észleletek

37

2.

Pliysiologiai észleletek

40

3.

Népszaporodás

51

4.

Er

62

5.

Meglionosodás

és egészség a íénsikon

7()

szakasz. Kórtani rész 1.

Halandósági statisztika

2.

A

heveny

4. 5.

Emésztési szervek lietegségei

6.

8.

Májbajok Fertzési betegségek Az idegrendszer bántalmai

9.

Az ivarszervek

7.

10.

Zárszó

Kütegek

betegségei

83

85

94

lobjai

Tüdvész Más mellüregbeli betegségek

3.

-

légzési szervek

.

._

110 138

142 148 ..^

166 189 192

200 211

I SZAKASZ.

Az ország 1.

A mai

és lakosai.

Földrajzi viszonyok.

mexicói köztársaság tartományai az éjszaki szélesség 30', s Ferrotól a nyugati hosszúság 69° 3' és 99° 34'

15° 58' és 32°

között

fekszenek.

hosszú földszoros

Ezen ország mely a 26°

az,

geográfiai alakja igen sajátszer; * t. i. 424 legua,

alatt legszélesebb,

legkeskenyebb része pedig a Tehuantepec szoroson 54 legua. Az ország éjszaknyugotról terjeszkedik,

délkeletre

sok

mosván alacsony

száz

mértföldnyi

hosszúságban

partjait keletrl az atlanti, nyugotról

a csendes tenger; határos éjszak felé az éjszakamerikai Egyesült-

Államokkal, délfelé pedig Középamerikával.

A fel, s

ráktérít ezen országot két körülbell egyenl részre osztja

éjszakra alá

annak

igy

es

déli fele a forró földövbe esik.

fekv részekben meg nem

fordultam,

Miután én a téríttl s

csak a forró égöv

rész több pontját ismerem, ez azonkívül az országnak legné-

pesebb és minden tekintetben legfontosabb része, ennek következté-

ben minden, mit ez országra nézve orvosi tekintetben érdekest itt elsorolni szándékozom, csakis a térít és az egyenlít között fekv részekre vonatkozik.

Geográfiai fekvése

és

sajátszer meteorológiai viszonyainál

fogva sok érdekes tanulmányra, egyszersmind annak felismerésére

ad alkalmat, hogy mily befolyással vannak ezek az emberi

*

5000

A

mexieoi liosszmérték alapja a

rf tesz

1

rf

mértföldet (legua) ^= 4190 m.

(vara), s

testre,

melynek hossza 0.838 méter;

igy az egyenlít

1

fokára

26V2 legua. Mexico feMdéke.

1

megy

»

2

mily

kedvez

vagy kedveztlen körülményeket nyújtanak a test betegségeknek van alávetve az ottani lakos,

fejldésére, és mily

De minderre

nemcsak az emlíországok analógiájára ezekbl tett geográfiai viszonj'ok s folyó tények birnak különös érdekkel, van ezen országnak még egy s más sajátsága, mely annak egy egészen sajátszer jelleget ad ez az ország plasztikus arcliitecturája, annak a tengerbl kiemelked reliefje. Ertem ez alatt azon magasságot, melyre ezen ország zöme a tengerbl kiemelkedik, értem annak roppant terjedelm mely 6 egész 8000 lábnyira emelkedvén a tenger fensíkját színe fölött, több millió lakosnak szolgál lakhelyül, kik ott mindent föltalálnak mi az életre szükséges, és melylyel azonost Európában épen nem, másutt pedig csupán a délamerikai Andeseken, a Himalaya körül vagy Abyssiniában találunk. Mexico területe csak lépcszetesen emelkedik ki a tengerbl az említett magasságra, s miután ezen emelkedéstl függ az egyes területek hmérséklete, régi szokás szerint ezeket három vidékre osztják, melyek közül a legalacsonyabbat forró égalja miatt meleg vidéknek (tierra caliente), a 3 egész 6000 láb magasságú tartományokat mérsékelt vidéknek (t. templada), az ennél még magasabbra emelked fensíkot pedig hvös vidéknek (t. fria) nevezik. Az országnak ily alakulása a Cordillera hegyláncz szétágzása által j létre, melynek legmagasabb, örök hóval fedett csúcsai majdnem 18,000 lábnyira vagy bevándorlott.

henszülött

a

más

—

,

emelkednek.

Látszik

ebbl

miszerint

,

ország, s helyesen

alkotású

pant terjedelm és vulcanicus

mondja

erk

róla

Mexico

igen

egy író:

«

sajátszer

Mexico

által feltornyosított földhát,

rop-

mely

csak ott kezd több hegylánczra oszlani és ellapulni, hol az ország elszélesedik.

Az

u. n.

hvös

vidék

— régi azték

sajátszer égalji viszonyainál fogva az sajátszer befolyással lévén, is

s

nevén vA)uihuac))

élet- és

azonkívül

kórtani

síkja

—

mködésekre

némi ujdonsági érdekkel

még igen kevés azon orvosi szakember, ki vele ennek következtében egyik vagy másikra lesz talán

bírván, miután

foglalkozott,

némi érdekkel, ha

sans prétention —

A mai

e

viszonyok között szerzett tapasztalataimat

itt

—

közre bocsátani bátorkodóin.

mexieoi köztársaság területe 112,362

l^gua, vagyis

km. (Garciay Cubas, Boletin de geográfia y estadistica mexicana 1869), tehát majdnem három akkora mint az osztrák-mag3^ar birodalom. Legnagyobb hosszásága a legéjszakibb ponttól 1.072.648

:

3

(San Diego közelében) Chiapas legdélibb pontjáig 750 legua; az (az Egyesült-Államoktól elválasztó) szárazföldi határnak

éjszaki

hossza 660 legua, a déli határ 202.

1,

;

tengerpartjainak hossza a

mexicoi öböl és az antiiiák tengerén 615 legua, a csendes tenger és 1584 1. (K. Hbller. Mexico.

californiai öböl partjainak hossza pedig

Wien

1864).

Mexico lakossága a legújabb census szerint mintegy 9,000.000, ((8,845.050 Boletin de geogr. y est. 1871).

Az ország területébl

.a

esik

:

km.

a forró tartományokra

972.648

a mérsékelt

«

«

600.000

«

«

a hideg

«

«

400.000

«

«

hideg tartományoknak a téríttl délre

valami

A fensík

:

fekv részének

,

9 millió lakos következkép oszlik Aguascalientes,

területe

250.000

km.

fel

Guanajuato, Hidalgó, Mexico

(állam és kerület), Puebla, Querétaro,

San

Luis,

4,100.000

Tlascala, Zacatecas államok lakossága

Campeche, Chiapas, Colima, Guerrero, Jalisco, Michoacan, Morelos, Oajaca, Tabasco Vera-Cruz, Yucatan 3,900.000 •éjszakra a téritötöl: Chihuahua, Coahuila, Durango, Nuevo León, Sinaloa, Sonora, Califoruia, Tamauforró és mérsékelt

:

lipas

1,000.000.

Kitnik ebbl, miszerint a ^50.000

fensík a leglakottabb

;

mert míg

itt

Q

km. területen mintegy 4 millió a lakosság, addig az 1,722.648 km. meleg és mérsékelt tartományokban, tehát többszörösen nagyobb területen a lakosság száma csak valami 5,000.000.

Q

Megjegyzend itt, miszerint az államoknak közigazgatásilag meg vannak ugyan szabva határaik, de ezeket égalji tekintetben egész .szigorúan venni nem lehet; mert ezen államoknak vannak itt-ott egyes területeik, melyek a Cordillerák lejtin többé kevésbé leeresz-

kednek

és

6000 lábnál alantabb fekszenek,

és

vannak viszont a

mérsékelt égalji államoknak egyes lakott pontjaik, melyek maga-

sabbra emelkednek. Azért ugy hiszem, nem igen távozom a valóságtól, ha Mexico 6000 lábnál magasabbra emelked felvidékének lakosságát 4,000. 000-ra teszem. Továbbá elkülönítettem a ráktérítötöl éjszakra fekv államokat, miután ezeknél tekintetbe kell venni az egyenlítötli távolságukat, mi egáljukra természetesen befoly, s 1*

:

ha

tierra

itt

friaról

:

akarnánk szólani,

magasságot mint határt fönntartani

nem

lehetne a 6000

láb

igy pld. Saltillo városa ermél

;

jóval alantabb fekszik, de az éjszaki szélesség 26. foka alatt levén, itt

az egyenlitötöli nagyobb távolság miatt télen a hideg

már

tetemes, hogy a ftött kályha igen keresett pajtás és a havazás

oly

nem

mig ellenben a :2000 lábbal magasabban fekv fvárosban, a mindkett úgyszólván ismeretlen. Ugyancsak a fentebbi adatokból kitnik az is, miszerint a ráktérittöl délre fekv államok a lakosság száma miatt a legfontosabbak mert míg a ráktérít a mexicoi köztársaságot körülbelöl két egyenl részre osztja fel, a lakosság a roppant terjedelmen oly egyenetlenül van elosztva, hogy mig az éjszaki tartományok lakossága mintegy egy millió, ez a ráktéríttl délre fekv államokban nyolcz akkora. Hogy mily egyenetlenül van ezen ország lakva, miitatja az,^ miszerint Mexico fvárosának kerületében (distrito federal) 5000 leguára (valami 4000 hold), mig ellenben Alsólakos kerül egy Californiában ugyanily területen csak 2 ember lézeng az egész ritka,

19° alatt

;

—

országban pedig átlagosan 80 lakos kerül egy ciA Y CuBAs. Boletin 1870. 352.).

leguára (Ant. Gar-

Továbbá a fensíkon fekszik a

leg-

több nagy város, a mérsékelt vidékeken alig egynehány, a forró tájak

mind kisebbek.

városai pedig

Meteorológiai viszonyok.

2.

Ha

itt

a mexicoi fensíkról

— spanyolul

la

mesa

central

—

álta-

lában beszélek, leginkább két pont észlelése adja azon eredményeket,

melyek felsorolása

itt

következik.

Ezen két pont Mexico

és

San

Luis Potosí városok, melyeket hosszabb ottlét után részletesebben ismerek,

nak

s

melyeknek

elseje

azonkívül mások tudományos kutatásai-

tárgya.

is volt

San Luis Potosí

Mexico fvárosa éjszaki szélesség

.

nyugati hosszúság

állás

a víz forrpontja évi

hmérsék

esömennyiség

A

lé(j

.

.

...

19° 26' 12"

99°

7'

magasság 2271

tengerfölötti

barométer

.

8"

22°8'58"

100° 58' 1"

•

^/. (7400' ang.)

.... 585%. (23" 230 ang.) .... 93° C. (74° 7 E.) -

18° C. (18° 15 C.)

778

*'*^.

nedvességérl az adatok

még

1894 (6214' ang.) 613

^^L-

(24" 106)

94° C. 19° C.

—

hiányosak; a fváros &

tekintetben kivételes helyzetben van, miután nagy tavak által levén

környezve,

ott a relativ

idszakban

és a téli

Sai;issure ít

nedvesség nagyobb,

hónapokban

hygrometere ritkán

(a

midn

különösen az ess

s

a párolgás csekélyebb)

száll a 80*^ alul.

Ez azonban nem

áll

többi részekre nézve, mert Mexico fensíkjának egyik ismeretes nagy

hátránya a vízszegénység és a szárazság; a folyók jóformán csak a földabroszon léteznek, miután az év legnagyobb részében medrök egé-

szen száraz,

s

csakis az

ess idszakban

zajlik le rajtok a

kopár hegyek-

rl

túlgyorsan lerohanó viz, pár napi folyás után ismét szárazon maradván. Azonkívül, mentl jobban távozunk az egyenlíttl, annál szabálytalanabb és jelentéktelenebb az u. n. ess idszak. Ezen helyzetben van pld. San Luis Potosí is, mely kopár síkon fekszik, hol csak szegényes növényélet tengdik, a láthatáron emelked hegyek egészen kopaszok, a városon keresztül kanyaruló folyó medre évenkint csak néhányszor, s ekkor is csak néhány napon át hoz vizet, minek következtében a lég nedvessége igen csekély, rendesen a 40° sem éri el, s ily fokon marad hónapokon át. Éhez természetesen még hozzájárul a fensík magassága a tenger színe fölött, mert hol a légnyomás 600 '^/„j. körül jár, ott a páraképzdés sokkal könnyebb, és hozzávévén a légmérsékletet, mely az elpárolgást elsegíti, látható, hogy itt a lég víztartalmára nézve sok kedveztlen körülmény egyesül, s így könnyen érthet a mexicoi fensík levegjének szárazsága. (1. A. Mühry, Klimatologische Untersuchungen 1858. I. fej.) Ide csatolandó még, hogy a tengerbl emelked vízpára felhkbe csoportosulván, ezek a fensíkot környez hegylánczok magasságáig föl nem emelkednek, mert az a felhk regióján jóval túl van ennek következtében ezen felhk a Cordillerák falai által feltartóztatva szakadnak ezek oldalaira és völgyeibe innen j azután, hogy helyenkint, miként Orizaba gyönyör völgyében (4200') a légköri •csapadék átlagos évi mennyisége hét láb, ezen vizböséggel azonban a fensík legkevésbé sem dicsekedhetik, s Mexico fvárosa, mely mint láttuk e tekintetben a relativ legkedvezbb viszonyok között van az egész Anahuak fensíkon, alig bír ezen esömennyiség harmad részével. St vannak oly nagy terjedelm vidékek is, melyek vízhiány miatt egészen lakatlanok, ilyen pld. a Bolsom de Mapimí éjszakon, mások pld. San Luis és Saltillo között stb., hol sok mértföldnyire ember nem tartózkodhatik, s melyeken még az utas is csak úgy hatolhat keresztül, ha naj)i hajtásait azon oasisok távolságai szerint tartja be, melyeken viz található. ;

;

:

:

A mi a fentebbi számok között talán átlagának

szembeötl, az a Jiomérsék évi Ugyanis Mexico ezen része, mely még a forrósem hir földrajzi helyzetének mer/felelö tropicus

aií/í,so7/?/_/oAYf,

földövbe esik sehof/y

meit mint látjuk mindkét város hömérséke a 19° nem oly égalj, milyennel Algier vagyMessina birnak, városok^ melyek majdnem 20 fokkal fekszenek távolabb az egyenlíttl s közel egy magasságban San Luissal Missouriban vagy San Franciseoval éf/aljjal

,

baladja

túl,

Californiában.

E

két utolsó város csak éjszaki szélesség tekintete-

ben vonandó a hasonlatba, mert évi átlagos hömérsékletök sokkal alacsonyabb, miként általában Éjszak-Amerika égalja az európainál sokkal ridegebb, mi okaival együtt ismeretes. Ha Mexico vagy

San Luis Potosíval hasonló fekvés városokat keresünk, akkor Habana, Calcutta péld. olyanok, melyek az elbbiekkel hasonló távolságban fekszenek az egyenlíttl, de ezek gesen különböznek, sokkal melegebbek, 8

s

égalji tekintetben lénye-

— 10 fokkal magasabb levén, valódi tropicus

pedig Mexico és San Luis Potosí égalja

ily

temperaturájok

évi átlagos

Hogy

égaljjal birnak.

aránytalanul mérsékelt az

a fensík tenger fölötti magasságának eredménye, mert mint ugyan-

azon helyen kitnik,

e

— 7000 lábnál magasbra emelkednek

városok 6

a tenger színe fölött, ez pedig olyan magasság, mely a mi szélessé-

günk alatt már nem lakható, miután itt e magasságban már az örök hó regi ója közel van, mig ellenben Mexicoban az egyenlít közelségének melegét a hely függleges magassága mérsékli azon kellemes fokra, melynek ez ország örvend. Egy pont egáljának megítélésére azonban nem elegend az évi átlag; szükséges erre az egyes évszakok és hónapok átlagos melege^ ezenfölül az egyes napok különféle szakaiban észlelt nagyságok s végre

a

hmérsék

Erre nézve Mexico fvárosáról a

szélsségei.

következ adatok ismeretesek

:

Apr.

18.85

JuL

29

Máj.

20.46

Aug. 18.48

Nov. 15.40

Márc. IG. 58

Jun.

19.1G

Sept. 17.51

Dec.

Jan.

13.°61

Febr. 14.

Ebbl

kitnik, hogy

nem

itt

nagy,

Oct.

az egyes hónapok átlagos

ugyanez tebbi adatokból kitnik, hogy a különbség

18.81

s

áll

az évszakokra

18=63

sz

nyár (Jun. Jul. Aug.)

18°81

tél (Dec. Jan.

A

közép

hfok

14.13

hfoka

között

mert a fön-

is,

tavasz (Márc. Apr. Máj.)

17.00

(Sept. Oct. Nov.)

Febr.)

a nap különféle óráiban következ

16°64.

14 "01

:

9°9

délben

lÖ'^S

Sórad.

7 óra reggel 9

«

A

lég

«

u.

20°9

6 óra

d. u.

18°8

21°8

9

estve

14°9

«

következtében igen nevezetes a különbség,

ritkasága

melyet a hévmérö mutat, ha az árnyékos helyen vagy pedig a nap sugarainak van szabadon kitéve, ez oly tetemes, hogy néha 30 fok-

néha a napnak hónapokban (Mexico legis, mutatja azon eset, hogy pld. 1858. január havában hidegebb hava) a nap középhömérséklete 13°4 levén, az akkor nap volt legmagasabb hfok az árnyékban 20°o, mig ugyanakkor a napon

nyi különbséget

is

mutat,

s

hogy mily

van

ereje

a lég ritkasága és átlátszósága következtében

itt

még

a

teli

a higany 44° 28-ig felfutott. Természetes, hogy az ember, ki

ben mozog, ha téve,

ily

átmelegedett, és rögtön árnyékos helyre

itt

ily

körülmények között egy darabig a napnak

ki

van

kellemetlen

jut,

borzongással veszi észre a diffus meleg csekély voltát,

közeg-

s

az ily rög-

töni átmenetek elég gyakran szerepelnek ez ország kóroktanában.

A

hömérsék szélsségei az éven

legalacsonyabb nappal este

következk

át a

legmagasabb nappal este

legmagasabb nappal este

legalacsonyabb nappal este

Jan.

6°80

5°69

22°43

13^25

Jul.

Febr.

8.17

6.36 22.90

14.06

Aug. 12.45 11.60 24.99 15,18

Márc.,10.58

7.64 24. 45

12°51

llo82 25°45 15°82

15.00

16.75

Sept. 12.00 11.39 24.74

Apr.

11.64

9.03

25.88

17.00

Oct. 11.96

Máj.

13.92

12.09

27.21

17.58

Nov.

9.78

7.19 23.71 14.00

Jun.

13.83

12.84 26.55

17.09

Dec.

6.94

5.85 22.64 13.30

Az

hömérsékére vonatkozó adatok

éj

itt

oknál fogva, mert a 9 óra estve és 7 óra reggeli sek

az

éj

10.92 23.88 14.66

még hiányosak azon idk nem elégsége-

hidege vagy melegének meghatározására. Általánosan

ismert dolog Mexicoban, hogy hajnal hasadta felé a hideg ott legs ez a téli hónapokban gyakran igen érzékeny ekkor törtéhogy egyszer máskor a lég annyira kihl, hogy a fagypon-

nagyobb, nik,

;

is lemegy, midn az utczai pocsolyákban vagy az udvarokon lev víztartó edényekben némi vékony jégréteg is képzdik, melyet azonban a kel nap sugarai reggeli 7 vagy 8 órára már ismét szétolvasztanak. Az éj hömérsékére nézve a tudtommal egyetlen közölt összeállítás dr. Jourdanet (Iníiuence de la pression de

ton alól

l'air

sur la vie, de l'homme. Paris, 1875.

után történt

ban 1865. 1-én 18°.

;

e szerint a

decz. 28-án

—A

—

felsorolt

legnagyobb 8°, s

éjjeli

I.

43.)

egy évi észleletei

hideg volt Mexico város-

a legmagasabb

meleg 1866. jul. még némi módo-

éjjeli

adatok idvel valószínleg

sításokat fognak szenvedni,

neuD elég hosszú

sággal és

— az eddigi meteorológiai észleletek — mihelyt azok nagyobb pontos-

idre terjedvén

állandósággal

végeztetnek

s

oly kezekbe

kerülnek, hol

vagy valódi ügyszeretet, vagy különös megbizatás fogja az illet észlelt serkenteni arra, hogy feladatának magát az alapos kivitel által igényelt önfeláldozással szentelje. A mi a nap legnagyobb elért melegét illeti, arra nézve megjegyzend, miszerint voltak esetek, midn a hévmér az árnyékban egész 30°-ig felemelkedett, de ez még nagyobb ritkaság mint a jégképzdés, s habár szorosan véve lehet is mondani, hogy a Mexico fvárosban észlelt hmérsék

—

— 8° és 30° között mozog, azt mégis azon megszorítással

kell érteni,

miszerint ezen számok szélsségei csak igen ritkán és csakis egyes

években

észleltettek.

hogy a mexicoi fensíkon a hévmér ingadozásai jelentékenyek, mert a lég ritkasága miatt az elpárolgás igen nagyfokú lévén, a föld felülete a tiszta éjszakákon oly tetemes melegmennyiséget veszít, hogy némi jégképzdés is áll be mig ellenben a délutáni órákban, midn a nap függleges sugarai által a lég átmelegülésének tetpontját érte el, az árnyékban függ thermometer egész 30 fokig is felfut, st a napnak kitéve a 45 fokot is meghaladja. Ez azonban csak az egyes idszakokra nézve áll ezeket egymás között összehasonlítván, mert az egyes napokon észlelt változások nem tetemesek s 8 10 fokon túl ritkán mennek. Mindezen meteorológiai észleletek nyomán összeállított számok mutatják, hogy a mexicoi fensík égalja nagyobb különbségeket mutat, mint az európai hasonmagasságu völgyek, melyeknek égalja sokkal szigorúbb ugyan de állandól)b, s a hévmér higanya nem mozog két egymástól oly távoles pont között, miként azt az anahuaki fensíkon láttuk; azaz a svajczi alpeseken az egyes napokon

Ezekbl

kiviláglik,

;

—

nincsenek oly nagy különbségek mint Mexieoban,

nyár

közötti

átlagos

különbség

nem

0I3'

itt

nagy

pedig a

miként

tél

és

Svájez

alpesein.

Az

elrement

hévméri

észleletek

csak

Mexico fvárosra

vonatkoznak (melyek leginkább annak nagyszer bányászati intézetében tétettek), hol e tekintetben habár korántsem elég, de több ln téve mint ezen terjedelmes ország bármely más részében. Ha San Luis Potosíról

nem

közlöttem a hmérsékre vonatkozó adatokat

részletesen, azt avval kell indokolnom,

még nagyon

hiányosak.

hogy

erre nézve az észleletek

Gregorio Baroetta .ügyfelem és Florencio

9

Cabrera barátom voltak ugyan szívesek idevágó észleleteiket velem közölni; de ezek minden jóakarat mellett nem gyjtettek a kell pontosság és kitartással,

hogy középértékek

s

igy

nem

fölállítására

lehetnek egészen mérvadók arra,

alapul szolgálhassanak. Különben

szintúgy mint a fvárosban, úgy itt is néha-néha megtörténik, hogy jég képzdik, a vetések itt is olykor elfagynak, hó emberemlékezet óta csak egyszer esett 1861-ben, s az utóbbi években észlelt legna-

gyobb melegben a hévmérö 32 fokot mutatott árnyékban. A legmelegebb hó itt június hava 22°, a leghidegebb pedig január 11°5 átlaggal. Miben San Luis Potosí lényegesen különbözik a fvárostól, 18 fokot is az az egyes napokon észlelt változás, mely néha 15 mi különben nem lesz meglep, tekintetbe vévén, hogy az tesz 3 fokkal távolabb esik az egyenlíttl, és több mint 1000 lábbal fek-

—

—

szik alantabban

A

mint a fváros.

harometer magasságára nézve megjegyzend, miszerint ennek

magasságban mozognak. hónapokban a higanyoszlop valamivel rövidebb, mint télen. Reggeli 7 és 9 óra között éri el maximumát, d. u. 3 és 5 óra között minimumát, pld. 0.586 reggel és 0.583 d. u. (este 10 naponkinti változásai körülbelöl 3 ''^

A meleg

és száraz

órakor

másodszor

Az

éri

el

a barométer

legnagyobb

magasságát).

egész éven át észlelt változások a higanyoszlopon 0,587 és 0.581,

A barométer ezen állása mutatja, hogy Mexico városban a leveg körülbelöl egy negyeddel könnyebb, mint a tengerszinén, hol 0.760a barométer magassága; ha tehát itt a légnyomás egy négyszög centiméternyi fölületen 1033 9j Mexicoban ugyanily felületre a leveg csak 776 9] súlylyal nehezedik; és az emberi test tehát 6 *'^.

,

fölületét 17.500 [J centiméterrel számítván, az erre

nyomás a tengerparton 17.900 13.580

A

hjg.

lég ily ritkasága mellett az természetesen kevesebb élenyt

tartalmaz, lött

kfg^

eszközölt lég-

mig ellenben Mexicoban csak

s

is

épen ezen relatív élenyszegénység és a felületre eszköz-

nyomás csekélyebb

volta emelik ezen országnak

érdekét

élet-

valamint kórtani tekintetben és pedig annál inkább, miután épen a jelen

idben

tétetnek ritkított

(Davos stb.) kísérletek a

levegvel, fensíkoni tartózkodással,

test különféle kóros állapotainak gyógyítására.

A fentebbi adatok szerint Mexico évi esm.ennyisége 778 '^j,, ez azonban igen egyenetlenül van az év különféle szakaira felosztva, mert az évnek egy szakában, mely júniustól szeptemberig terjed, t. i. az ess idszakban az esk, még pedig viharos nagy esk, majdnem

10

mindennapiak, mig ellenben az év többi bónapjaiban csak ugy elvétve esik esö, és ekkor sem jö le jelentékeny vizmennyiség. így pld. öt evi

jegyzetekbl kitnik, hogy volt 450 ess nap, melyekbl

277 nap jut az ess idszakokra. Az esömennyiséget illetleg pedig a víz ^U része jut az

ess idszakra,

vagyis a vizmennyiség ^U része

a négy havi ess, ^4 része pedig a 8 havi száraz idszak alatt jött

Ez áll a fvárosról és még inkább San Luis Potosíról, a hol tetemesen keveseb es esik mint a fvárosban, miként általán ismert sajátsága a mexicoi fenslknak a vizszegénység. Vannak évek, hol többet esik s ismét olyanok, hol a csapadék kevesebb, mi természetesen igen nagy befolyással van az összes életre, az egészségi állapotokra és a íöldmivelésre. Az egészség tekintetében állíthatni, hogy le.

a nedves évek a legegészségesebbek. Nedves években, jól átázik, az

öszvér,

midn

a föld

dús aratásokat ad, a kövér legelkön meghíznak

szamár,

szarvasmarha

stb.

és

ló,

megtelnek vízzel a tanyák

mesterséges tavai, melyek a hegyekbl befolyó víz felfogására, ren-

desen nagy költséggel építvék. s

De ha viszont

száraz

esztendk jnek,

a rétöntözésre szánt víz elfogy, akkor gyakran megtörténik, hogy

sokan még csak

nem

vetettek

sem

italt

;

nem

is

vetnek,

a legeln

s

gyelg

nyájak

nem

találván

sem

elegend mennyiségben, ezrenként pusztulnak,

belle életben megmarad csupán rétöntözés

aratásuk azon vetmag, melyet

és

része kiszárad,

br

más szükségletekre s

és csont; a

el

eledelt

és a

mi

tavak vize párolgás,

fölhasználtatik

,

a kutak

nagy

az ilyenkor beálló vízhiány miatt a tanyalakosok

néha még lakhelyeiket

is

kénytelenek ideiglenesen elhagyni, oda

jobb idkben ismét visszatérendk. És vannak vidékek, mint pld.

San Luis környékén, a hol tavaszszal a vízhiány megszokott csapás, a csupán marhatenyésztésre alkalmas pusztaságokon eshiány következtében ezer meg ezer számra döglik évenkínt ménes, gulya, nyáj és csorda. Ezt még különben néha a városokban is megérezni (pedig ezek a kedvezbb helyeken fejldtek) mint pld. lS74-ben San Luisban, hol több meglehets száraz esztend levén egymásután, a város egy részében a kutak mind kiszáradtak, a másik részben pedig s

csak a kutak mélyebbítése által lehetett vizet kapni; így pld. az én jó idkben a víz hat méternyíre volt az udvar felszínétl,

házamban

ezen évben azonban többszörös mélyebbítés lett

által

1 1

méternyíre kel-

lemenni, hogy a kútban legalább a házi szükségletre kell víz

meg legyen, de a lovaknak felé kellett hajtani.

így

sem jutván, azokkt

itatásra mindig

más-

így a mexicoi fensík jövjére nézve nagy fontos-

lí

Sággal lehetnek az artézi kutak, milyenek a fváros völgyében nagy számmal ásattak is, közép mélységük 100 *^ levén ugyanaz történt más helyeken is pld. Celayaban stb., melyek mind jó és sok vizet adnak. San Luis Potosi egyik terén szintén fogtak egy artézi kút ;

fúrásához, a

a

munka

midn

140 méternyi mélységben a fúró beletörött; erre

félbeszakadt,

de

valószín, hogy kedvezbb viszonyok

beálltával ismét föl fog vétetni.

Ugyanaz mi ritkák

;

áll

az

esrl,

áll

is, t. i., hogy megjegyzend, hogy a jégdara-

a Jéges és ködrl

különösen a jégest illetleg

bok rendesen kicsinyek, s a vetéseken okozott károkon kivül veszedelmesek inkább a hideg mint a nagyság által az egész éven át a legelkön tanyázó marhára (különösen fiatal birka és kecskére). Köd reggelenkint van néha-néha, de sohasem sr, s a kel nap sugarai csakhamar eloszlatják. A szelek igen gyakoriak Mexicoban, de nem ersek; a fvárosra a közel Ixtaccihuatl és Popocatepetl havasok folynak be e tekintetben leginkább, hol a völgyekbl emelkedvén föl az éjszakán át kihlt leveg déleltt, majd ismét délután a völgyekben nagyobb meleg fölhalmozódván szíjjá le a hivesebb havasi levegt, minek következtében a légkör rendes mozgásban van. Miután a fváros völgyét többé-kevésbé magas hegylánczok övezik, az általános légkör mozgalmai itt nem igen érezhetk, s mondhatni, hogy sem valami különös hideg sem meleg szelek itt nem igen éreztetnek. San Luis Potosíra nézve van e tekintetben annyi különbség, hogy ennek völgye kevésbé levén védve éjszaki irányban, a téli hónapokban az éjszaki szelek (a tengerpart mellett hírhedt
—

okoznak.

Végre legyen

még megemlítve

általában ismert sajátság), hogy és az

ess idszak

itt

(mi különben a magaslatokról

a leveg villamossága igen nagy,

viharai oly roppant villámlás és menydörgéssel

sem észlelhetk. Továbbá, hogy a magaslatok levegje sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaz ózont, mint az alantabban fekv vidékek.

járnak, miként nálunk talán soha

:

12

3.

Mexico lakosai.

Mexico lakossága majdnem kizárólagosan az amerikai, a kaukáz és az etliiopiai fajokkoz tartozik, melyek közül a két utóbbi

bárom

béliek

és félszázad óta érkeztek az amerikai continens ezen

maguk

részére, s azután

tödzvén, különféle

zambo

*

stb.).

között, valamint az amerikai fajjal keresz-

vegyes fajokat hoztak létre

Számokban

azt

kifejezni,

különféle variánsaira,

mulat,

(meszticz,

hogy ezen ország jelen

mennyi esik az egyes föfajok szintén megvallva nem könny dolog,

millió lakosa közül

kilencz

faj-

s

azok

s

azért

az erre vonatkozó statistikai összeállításokat egészen szigorúan 'venni

sehogy sem lehet. Mégis némi tájékozásul álljon

mely szerint a lakosság összetétele tiszta kaukaz eredet (benszülött)

itt

egy 1863-ik évi

összeállítás,

.

.

2,000.000

.

amerikai indus

2,.570.000

keverék fajok

4,025.652

8.000

néger

25.000

külföldi Itt

a fehéreket illetleg

meg

kell jegyezni,

hogy ezek száma

van nagyítva, s hogy Mexicoban korán sincs annyi tiszta minden indusvér keverék nélkül, mint ezt a fentebbi összeállítás elhitetni akará. Hogy ez hihet legyen elég lesz egy körülményre figyelmeztetni. A spanyol colonialis kormány idejében a Mexicoban lakó spanyolokat és azok utódait, vagyis a creolokat, értelemmel biró egyéneknek (gente de razon) nevezték el, ellentétben ro2)j)antul

kaukázi

t.

i.

a benszülött indussal és félvér utódaival, melyeket értelem nélküli

egyéneknek (gente sin razon)

hittak.

Az elbbi

volt az aristocratia,

az utóbbi pedig a köznép és jobbágyság. Miután az elbbi osztályba

sorakozhatni kiilönféle társadalmi, politikai mészetes, hogy mindenki, kinek

bre nem

stb.

elnyökkel

járt, ter-

volt egészen rézvörös,

európai eredet, creolnak törekedett magát kiadni és elismertetni,

habár ereiben bizonyos adag indus vér keringett is. Hogy az utóbbi körülmény daczára ez igen sok esetben meg is történik, könnyen belát-

mert azt felismerni olykor

ható,

nem könny

(feltévén

és részrehajlatlan vizsgálatot), hisz a spanyolok egy

*

Meszticz

része,

— fehér és amerikaitól, mulat — fehér és négertl,

amerikai és négertl.

szigorú

kiktl a

zaviho

—

13 creolok

majdnem

konságuk miatt

nem

kizárólagosan származnak, az arabsokkali vérro-

sok átváltozás

zájárultával

magok sem igen fehérek, s így bizonyos adag európai vér hozhogy egy

(kivált az kell,

az indus

andalnzok)

leszármazás ismertet

fajróli

annyira

jelei

eltnjenek, hogy az illet magát creolnakhigyje és másoktól

is

annak

Ma, noha ezen kasztok jogilag megszntek, azok szelleme még mindig habár mindinkább eltnben a társadalomban uralkodik és ha az értelemre vonatkozó minsítést ma már csak elvétve, s leginkább csak öreg emberektl hallani, azért az indus elnetartassék.

—

—

;

sem hízelgés. Egy nnek ott azt mondani, hogy hogy szép, s ha még világos hajat is reá lehet fo gni, akkor a boldogság csordultig vanmeg. A mexicoiak magukat a latin fajhoz tartozóknak hiszik, s igy aztán megérthet, ha két millió fehér lakost mutat ki statisztikájuk, de részrehajlatlan kutatások kimutatják, miszerint ebben igen sok a túlzás, és a fentebbi kormányi kimutatás ellenében inkább felel meg a valódi tényállásnak, ha azt mások vezés napjainkban

fehér, annyit jelent

összeállítása szerint 600.000-re teszszk.

A

kinek ez talán hihetetlennek látszanék, hogy t.

i.

több száza-

jobban

dos birtoklás és telepítés után a tiszta spanyol faj

itt

szaporodott volna (más nemzetbeli külföldit pedig

nem

el

nem

eresztett be

a colonialis kormány), annak tekintetbe kell venni, hogy a Mexicoba küldött vagy kivándorlott spanyolok nagyobbára férfiak voltak, úgy hogy pld. Humboldt (Essai politique sur la Nouvelle Espagne I. k. 4-ík fejezet) 1803-ban tett kutatásai után az akkor

Mexicoban lakott

75,000 (Navarro szerint csak 15,000) európai születés között csak

700 asszony volt, mibl a fentebbi számítás valószínsége könynyebben átlátható. Ugyanezen körülmény magyarázza meg egyúttal a keverékfajok elszaporodását, melyek ma Mexico lakosságának legnagyobb részét képezik, s mint a legerteljesebb, legéletképesebb válfaj a létérti küzdelemben a többit valószínleg el fogja nyomni.

Az

indiánok, vagyis az autochton amerikai faj

brszíne többé-kevésbé haja sima, fekete, fényes, durva gel bír

kedett,

küls

:

csillaga

fekete,

és ritkán

jelleg-

látképessége

szül; a szemgolyó kiemel-

igen

jó,

a szempillahasadék

zugai a halánték felé kissé emelkednek (kevésbé mint a mala-

yoknál), az arczcsontok kidudorodnak,

néha

következ

sötét rézvörös, testalkata alacsony,

s

az arczot szélesbitik, az orr

sasorr, általában nagy, lapos és széles, aránytalan tátongó orr-

lyukakkal.

Az ajkak

szélesek,

s

az egész száj bizonyos szelídségí kife-

;

14

mely a komoly és szomorú pillantással nem egészen Az arczszöglet az európaihoz hasonlít, a koponya alakja

jezést mutat, fér össze.

leginkább gömbölyded, általában brachykephal, orthognath, álla ers, széles.

A homlok

alacsony,

nem

igen széles, szakáll és bajusz igen

néha majdnem semmi. A fogak jók, ersek, srk és tartósak. a középnagyságon aluli, csontos, izmos és arányos a mellkas széles és jól kifejlett, czomb és ikra inkább gyér,

— A testalkat rendesen ;

karcsú, a láb többnyire kicsiny, járása elég ruganyos, de

mert ha

sietni kénytelen,

nem

akkor kutyagolva (Hundetrab)

gyors,

teszi.

Vér-

mérséklete ideges, epés vagy mirigyes, ivarszervei jól kifejldvék.

Görbék, puposhátuak, sánták igen kevés gondot fordítanak, a gyengék pedig

mind

stb. s

elhalnak.

erre mutat, dolgosabbak mint a

nem

ságuk és

igen ritkák, mert a gyermekekre

ersek maradnak meg, Az asszonyok testalkata meglehets

így csak az

férfiak és igen szaporák. Elhagyott-

igen czélszerü életmódjuk daczára megöregednek, jó

er és egészségnek örvend 70—80 éves emberek nem igen ritkák nem iszákosak — szegénységbl, józan életiiek — szükségbl, mert ha

szerét tehetik kicsapongok s dorbézolnak, elvernek mindent,

mert

egészben vév3 igen könyelmek. Az indus általában minden tekintetben szívós természet; ha dolgozni kénytelen

s

akar,

úgy mint

munkás tetemes ert kifejteni és ügetve nagy távolságokat meghaladni kéj)es; más tekintetben igen türelmes, különösen, ha bizonyos akar elérni mint pld. ha a fehérek igáját akarja nyakáról lerázni. Századok óta elnyomatva, eltiporva, minden érdek nélkül látszik elslyedve stoicismusában, de csak legyen alkalom és fellobban a czélt

félig alvó

tz, fellázadnak mint pld. Yucatanban, elégtételt vesznek s fehér vagy meszticz ki kezükbe kerül, kínos halállal

elnyomóikon,

múl

ki.

Hol gylöletét

eltitkolni kénytelen,

ott

igen udvarias, de

egyszersmid ravasz, és csakhamar kitalálja a vele érintkezk gyenge oldalát,

melyeket aztán felhasználni igen ügyes. Az indusnak észbeli

nem roszak, de hiven rzi a multak emlékét, el nem hogy a fehérek bitorolják azon földet, melyet sei megvédeni gyengék voltak, így a fehérek irányában ellenszenvvel viseltetik, tlük a jót sem fogadja el, mert gyanakodó természeténél fogva, tehetségei felejti,

tart

valamely

rejtett fortélytól, s igy

haladása kétséges. Tekintetbe

véve azon mveltségi fokot, melyen a tizenhatodik század elején idejött

spanyolok ezen ország népeit találták, tagadhatatlan, hogy ezek s ha annak oka egyrészt ugyan az elnyomatás, de más-

akkor sokkal magasabb miveltségi fokon állottak mint ma, elmaradtak,

15 a fehérek iránti bizalmatlanságában

részt

rejlik,

magára

igy

s

hagyatva a mai versenyben nem képes és nem is akar sort tartani. A spanyol kormányrendszernek nem roszabbak az eredményei, mint a köztársaságéi, mert a

minden tekintetben rendezettebb, szabadelv

és democraticus éjszaknak sikerült-e egyéb kiirtása ? Megismertette

kapor használatára, pusztulása,

az amerikai tiszta

s

a pálinkával

,

mint a benszülött fajok megtanította

ket

a pus-

igy folytonos egymás közötti viszálkodásaik

ellenök

felhasználásával fajok

s

ket

sokszoros háborúk

viselt

nincs jövjük,

fajokiiak

eredménye

a

Ennek következtében

napról naprai fogyása. s

akár nehezedjék reá-

juk a fehér ember igája súlyosan vagy nem, ezentúl már mindegy, tnni, miként eltnt régente meglehets magos culel fognak

k

turájuk.

A

creol vagyis

kaukaz fajú szülktl ered mexicoi bennszülött

nem

igen

brszínénél fogva azon kiváltság

bir-

és ezek tiszta ivadékai, általánosan véve a spanyoloktól

különböznek,

s

ez eredete és

tokában hiszi magát, mely egy sorba és haj

állítja.

minden

öt

más országok nemességével

legalább

Testalkata középnagyságú, karcsú, jól termett, szem

színben, brszíne világos, kissé sárgás, sápadt, vér-

mérséklete ideges, epés. Az izomzat nincs valami különösen

ldve,

A

s

az európainál kétségkívül kevesebb

erteljességet

kifej-

mutat.

—

minden nemeiben kitn, s különösen lóháton miként általában minden mexicoi szerfölött ügyes. Magaviselete igen testgyakorlat

—

udvarias és lovagias, könyörületes az ínség irányában, vendégszeret

mindig, de könnyelm, pazar és nemi tekintetben könnyen kicsapongó.

Különben tele van. ellentétekkel, szeszélyes mint egy ferde nevelés gyermek (és mindenesetre a nevelésben van a föok), közönyösség és fellobbanások nála rögtön váltakoznak. Tagadhatatlan, hogy a neme-

sebb élettörekvések nála könnyen viszhangra és pártolásra találnak, s az

ország politikai csoportosulásában a conservativ és reactionarius

pártokat képezi. intellígentia

Ok valamint

túlnyomó

részét,

a bevándorlott külföldiek képezik az és soraik közül vált ki

nem

egy, kik

tudomány, irodalom, valamint mvészetben tekintélyes fokra vergdtek. A creol nk külseje igen kellemes, Jiabár igazi szépségek

—

közöttök ritkán találhatók. Szemeik szépek, ragyogók, hajzatuk gazdag és hosszú, mellök jól kifejldött,

domború, derekuk karcsú, járás

és

testmozgásaik kecsteliek. Brszínök fehér de sápadt, vonásaik szabályosak, fogaik igen szépek. Kényelemszeretetük, kevés testmozgásuk,

talán rendetlen

életrendszerük következtében könnyen

kifejldik

16

náluk a hajlam a vérszegénység és kövéredésre, mi alatt alakjuk szépsége csakhamar eltnik.

A

középtermet, arczkifejezése nagyobbára szelid, de ezek közt találni leggyakrabban kellemetlen benyomásu arczokat, olyakat, melyek rögtön felismertetik, hogy adott alkalommal mindenre képesek. Szeme fekete, villogó, talán rideg, mit talán enyhit szokásossá vált udvariassága, melyet nem egy könnyen hagy el. Szája mcsziicz

kissé nagy, szabása

nem

kifogástalan,

s

gj^aníttatja az érzéki embert,

de mindig kész ajkain a mosoly, melyl^^el szivességét akarja tanúsí-

más kedvében járni. Orra majd mindig egyenes, leggyakrabfeltnen széles. Haja fekete, sima, a homlokot túlságosan beárnyékolja. Brszíne világos, barnás. Testalkata zömök, vállas, keze és lábai kicsinyek. Járása könny, magatartása udvarias, figyelmes, s bármit érezzen más irányában, jelenlétében nem árulja el azt soha, mert meglep módon tud önmagán uralkodni, minélfogva a ravaszság és álnokság hírében áll. Az indián és fehér között képezvén az átmenetet, az elsk által gyülöltetik, míg az utóbbiak megvetik — ezt tani és

ban

lapos,

pedig leginkább nyugtalan jelleménél fogva, mert ebben van legin-

kább összpontosítva a spanyolamerikai cultura életereje s csak egy erélyes de bölcs kormányra volna szkség, hogy ezen elem fölkarolása és kiképezésével ezen országokat a hanyatlástól megóvja.

barátja, szeret érintkezni mindenkivel,

nem

A

társaság

ismeri a creol büszkesé-

sem az indián búskomorságát. Esze élessége, felfogása könnyedsége, ravaszsága, vidorsága és könnyelmsége, élénk képzeltehetség

gét,

és szenvedélyessége

következtében ez a lakosság legtevékenyebb es

életképesebb osztálya, mely azonban

leginkább

meszticzmég módosulni közeledni fog. eltéréseit

ezen tulajdonságainál fogva

A

hajlandó az erkölcstelenségre.

Id

és

nemzedékek folytán a

valószínleg a kaukaz fajhoz

még jobban

és égalji befolyások következtében a különféle fajok

magábaolvasztás

szer nemzetiséget

által ki fogja egyenlíteni,

létrehozni,

ha csak

el

hullámzásban, mely az országot izgalombon

nem

s

igy egy saját-

vész azon népességi

tartja, s el

nem tnik

az

Ej szakamerikai államok hódító árjai eltt, ha ezek vándorlásaikat talán Mexicóra

más

is

volt mexicoi

dandó

faj

kiterjesztik s itt állást foglalnak,

tartományokban már

alapját megvetvén.

is tették,

miként Texas és ott

egy

új

mara-

: ;

17

4.

Huszonhat napja

Mexico

hogy

volt már,

latánál hajóra szállottam,

földje. St.

Nazaireben a Loire torko-

hosszú huszonhat nap óta a végtelen

s e

láthatár ég és viz. Kétszer kötöttünk ki ezen idö alatt, egyszer Mar-

azután pedig Cuba szigetén, és tengeri utazásunk ezen két-

"tinique, sizeri

rövid megszakasztásai annál óhajtottabbá tették a tengeri utazás

A

végét.

tengeri utazás igen kellemes, de ha túlsoká tart, akkor az

utas nagyon megelégli. Kijutott nekünk e tengeri utón

mindenbl

napokig hánykolódtunk á vihar korbácsolta eszeveszett tengeren, hentergették, rázogatták csavargözösünket a felbszült habok, dörömböztek falain,

s

ha az oldalokon belefáradtak, összecsaptak fejeink

fölött végig locsolva

mindent, elsodorva azt mi erejüknek ellenállani

volt, ölve birkát és gyenge szárnyast; csavarunkat

gyenge

gatta, szóval a biscayai öböl fékvesztett elemeinek

is

minden

meginerejével

^megbirkóztunk. Küzdöttünk tzvészszel, elborult fejünk fölött a viharos ég, czikázott a villám, csapkodott a

menyk,

de minden physikai

törvény daczára az egész láthatáron található egyetlen hegyes tárgyba

—

hajónk árboczaiba be

utunk

nem

ütött (pedig azok, kiknek

els tengeri

ugyancsak tartottunk tle). Megismerkedtünk a tengeri betegséggel s egynehányat ugyancsak megviselt, de másrészt a tenger isósnedves levegje kigyógyitott több hónapos hörghurutomból hajóravolt,

kelésem utáni els napokban.

— Az

ember mindehhez hozzászokik

a hajó recsegése elveszti ijeszt hatását, az els napok lépdelésének

bizonytalansága és gyakori ütdések vagy eséseken okulva megtanul

minden irányban,

-egyensúlyt tartani, hajlongani iett lábszárakkal

mihelyt az

s

;

id

járni széjjelterpesz-

jobbra fordul és a hajó kevésbé

magasan hömpölyög, akkor elébujnak az utazás rokkantjai, megtelik a fedezet, vigság és életkedv honol ismét az arczokon. Minden, mi az idö folyását siettetni képes, szives fogadtatásban részesül, múlnak n napok a hullámok szünet nélküli, mindig egyforma s mégis változatos játékának szemléletében,

midn

egy

oldalt

másik fell pedig

gönczöl

a

teljes

s

elmereng a lélek az

szekere

a

láthatár

esti

alá

csendben, búvik,

a

fényében ragyog a Humboldt dicsitette déli

kereszt.

S igy

tart ez

már huszonhat

ünnepélyes csendben

rendeltetése helyére érkezik a Mexico felvidéke.

napja,

találja a hajó népét,

járm,

ha a mai est különös mi csoda? hisz reggelre

s

partra száll az utas, lábai alatt z

18

— Ki mondhatná meg, hogy minden egyes agyában, mi gondolatok tanyáznak — Az egyik talán egy egy

líj

világrész, talán egy új

haza

!

?

köny et szán a távol hazának és elmaradt kedveseinek, mig a másik fürkész szemeket vet a jövbe, melyet ellök áthatlan homály es irigy fátyol takarnak

nak

felejtve

!

A

kiállott veszélyek,

mind

el

halak, azt kiserö játszi delfinek, ragadozó czápák távozhatnak, figyel rajok senki

van-

felmerül hajók, a hajó körül repked

a láthatáron

;

a trt bajok

nem

sem, hisz mindenki önmagával van elfoglalva;

amott az árboczon pihen

kis

madárka

is

s te

csak pillanatra tudtad

magadra vonni a figyelmet, pedig te voltál els hírmondója ama közel szárazföldnek, mely felé mindenki epedve néz, és melyrl suttogva beszél ott néhány vándor egy új ország, mely talán az egyiknek

—

nem tet,

nyújt egyebet kora simái, a másiknak talán viszontagságos éle-

a harmadiknak meglehet jólétet, de

ban a koczka

el

van vetve

Másnap már korán

s

— hazát egynek sem! Azon-

holnap virradóra

reggel telik

meg

«i

bonis avibusD

!

a fedezet, kíváncsian sze-

gez vék a szemek nyugatnak, türelmetlenül várja mindenki a szá-

razföldnek megjelenését a láthatáron.

tenger végtelen tükre,

s

Még nem

látható egyéb mint a

a szürke és kékbe vegyült égboltozat; de egy

világos pont kezd kifejtekezni,

mely mozdulatlanul

áll, s

hk és gzök olykor-olykor eltakarnak, elhomályosítanak. ban kel nap mindinkább több

melyet

fel-

De a hátunk-

világot áraszt, azon világos pont egyre

s a bámuló szem eltt fényei aranyvonalakban rajzolja kúpalakját. Türelmetlenségünkhöz mérve csak lassan halad a hajó, túUassan fejldik a kép elttünk, mely a láthatáron hosszú setétes vonalban emelkedik ki a tengerbl s mely-

több fényt

ölt,

nek koronája

tündöklik, emelkedik,

ama ragyogó pont, az Orizaba örökhavas csúcsa. Erre gzök emelkednek, elborítják a láthatárt s

a tengerbl csakhamar

csak több órai hajózás után merül

fel

látható a

felhk

elnyúló

hegyláncza, az eltérben

fölött

ismét a tengerpart lapos vidéke,

ismét a fényes hegycsúcs, aljában a Cordillerák

pedig sárga kietlen pusztaság,,

melynek szélén a tropicus nap sugarainak fényében Vera Cruz kikötjének porczellán kupolái ragyognak. Visszataszító a kép, mely élénkbe tárul, kellemetlen benyomást okoz a kietlen pusztaság sárga színe, scsak a kénszag hiányzik, hogy oly vidéket higyjünk szemeink eltt, melyet Isten átka sújtott. Megettünk Ulua erdjének lrései, elttünk a kikötváros rideg bástyái és körfalai a forró tropicus nap daczára borzongatólag hatnak, összenézünk, visszafordtilunk merre a távol haza elmaradt, hisz másként képzeltük mi az uj világrész els megjelenését^

19 és csak a fényes,

gasztal

mosolygó Orizaba képe

az,

mely nemileg megvi-

!

Hajónk a parttól valami négyszáz méternyi távolságban vetett horgonyt, mert ezen úgynevezett kiköt igen rósz, szelek ellen oltalmatnem nyújt. Közeled vihar alkalmával a hajók horgonyzó helyeiket elhagyni kénytelenek,

s

vagy a közel Sacrificios sziget oltalma

föl, különben ligy járnának mint a franczia hadi hajóraj 1864-ben mely nem akarván a jó tanácsra hallgatni, benn maradt a kikötben és ott el is pusztult. Vera Grúztól

vagy a

alá bújnak,

nyilt tengert keresik

délre ott hevernek a partra hányt hajók, ott

lenekké kal, let

lett vázaik.

Gzösünk csakhamar

partra vitorláztunk,

s

rothadnak hasznavehet-

körül volt véve csolnakok-

mólón havában

az egyetlen

nagyszer kapuzatán 1865

ápril

kiszállva,

a vámépü-

Vera Cruz

városába

értünk.

A

város utczái szélesek, egyenesek, kövezetük meglehets, az

oldaljárdák emelkedettek, van lóvonatu vasút, gázvilágítás.

A

házak

egy és kétemeletesek, lapostetejüek, a nagy meleg miatt általában

minden igen szellsen nyitott

építve, és sok ház

homlokzatának

oszlopcsarnok, mely kellemes árnyékot

nyújt

földszintje

a tikkasztó

Ftere gyönyör tropicus kertté van alakítva, melynek pálmái és más válogatott szép növényei roppant buján tenyésznek, a lián és más mindenféle kuszó-mászó szárain majmok, papagájok stb. szabadon ringatódznak. Van a városnak még más sétánya forróságu déli órákban.

is

extra muros, ez azonban

el

van hanyagolva, nem sokat

bástyafalakkal van körülvéve, melyek hossza 3174 vara.

ivóvizének calamitásán most a

Jamapa

A

már

segítve van,

ér.

A

város

A kutak rósz

miután néhány év óta

folyóból a vízvezeték jó ivóvízzel látja el a várost,

városban a tisztaság kielégít. Ennek eszközlésében nagy

részük van a keselyknek (zopilote, Vidtur aura), melyek

meglep

nagy számban üldögélnek a házakon, templomokon, s mi ehet tárgyat csak észrevesznek (és nem íinnyások) az utczán vagy udvarokban,

mi által a város egészségügyi osztályának teendit tetemesen könnyítik. A vámház, valamint a vásártér körül tar-

azt rögtön felkapják,

tózkodnak leginkább, arra

s

ki

elször

sajátszer benyomást

repdesnek

és

járkálnak

látja e

tesz;

ezen

csúnya de hasznos állatokat,

sajátszer,

miként

üldögélnek,

majdnem pulykanagyságu madarak

nyugalom és bizalmassággal mint nálunk a galambok ember és állat között, de tudják, hogy senki sem bántja elször is tilos, másrészt pedig mindenki belátja hasznos

a legnagyobb

az utczákon

mert ez

2*

20 voltukat, s igy lia bár

nagyon csúnyák

és utálatosak,

szükségbl min-

denki által megtüretnek.

A

város lakosainak száma katonasággal együtt

phiai fekvése keletre.

1 000. Geogra19° 11' éjszaki szélesség és 2° 50' Mexico fvárosától

Évi középhévmérséklete 26°, de rögtöni változások november

és márczius között az ezen

Évi átlagos

koriak.

15 láb 5 hüvelyk, volt 5' 4",

Mejicol.

az ezen

legesösebben

a

k. 77.1.).

évadban járatos éjszaki szelek miatt gya-

esömennyisége

— Ez

évek

(9

alatti

évi

feljegyzések

legszárazabb

peiig 23' 2" (Mülenpfordt,

Mexiconak legélénkebb

és

szerint)

esztendben Kepublik

legjövedelmezbb

kikötje.

A gdik

város környezete kietlen, fátlan futóhomok, melyen alig ten-

itt-ott

egy kis fü vagy bokor

térségen van sok kisebb-nagyobb

e

;

pocsolya és tó (laguna) tele sással, rhizophorák, avicennák és más 10 láb hosszú alligátorok úszvízinövényekkel, melyek között 6

—

kálnak, vagy az iszapban tátott szájjal sütkéreznek.

sok rothadt lyása alatt

Ha szkor

állati és

bzös

E

mocsárok vize a

növényi anyaggal terhelve a nagy meleg befo-

gzökben

és egészségrontó

a szokásos éjszaki szelek

elegyedik a légkörrel.

jnek, tova ragadják ezen

ártal-

mas gzöket; mihelyt azonban tavaszszal e szelek megsznnek, a forró meleg a tavakban lev szerves anyagok rothadását segíti és sietteti, s e fertelmes gzök a csendes levegbe eláradnak, meggyülnek s azt megfertztetik; akkor áll be Vera Cruz nyavalyás saisonja, mely neki az egész országban elterjedt s teljesen megérdemlett rósz liirét

szerezte.

A

város kedveztlen egészségi viszonyain alapuló ezen rósz hirre

nézve a következ adatokat találom: 1863-tól 1869-ik évig a pol-

San Sebastian kórházban (van ezen kivül több más kórház) 26.787 beteg, ebbl meghalt 2863 (10.7%); 1868-ban volt a városban a halottak összes száma 1004 (tehát a lakosság tizedrésze). 1870-ik év három havában (jun. okt. decz.) a halottak lajstroma a követkev adatokat nyujtá tüd vész 39, lázak gári

gyógykezeltetett

:

(malária és typhosus) 27, ezeken kivül perniciosus lázak 16, sárgaláz 8,

eclampsia 15, dysenteria 13, diarrlioea 10. tüdlob 9, tetanus 6, A katonai kórházban 1869 és 6, különfélék 8, összeg 157.

májlob

1870. évekbli kimutatás szerint:

—

«

;

21

130 meghalt

gyógykezeltetett

febris remittens

O

51

«

9

«

24

«

5

sárgaláz

«

31

«

2

tüdölob

«

31

«

tüdövész

«

75

((

24

vérhas

«

125

«

10

májlob

«

különfélék

«

biliosa,icteroidea.

«

perniciosa

.

....

váltólázak

'

venericus bajok

«

24 1042

«

«

1035

«

«

172

«

4

1

«

21

gyógykezeltetett 2740 meghalt 82

Látszik ebbl, miszerint e városban a leggyakoribb betegség a a

váltóláz,

legöldöklöbb pedig

a

tüdövész, valamint

az

is,

hogy

a katonai kórházban a halandóság sokkal kisebb (2.9°/o) mint a pol-

gáriban (10.7 °/o), mit abból lehet magyarázni, hogy

amabba mind-

megbetegedés elejép szállíttatnak a betegek, mig az utóbbiba akkor mennek csak, midn a betegség már nagyobb haladásokat tett,

járt a

s

a gyógyításra legkedvezbb

id

elveszett.

A katonai

kórház kedvez

méltatására jó lesz különben tekintetbe hogy a gyógykezeltek közül 234G a kórházat elhagyta ugyan, de hogy mindez csakugyan fel is gyógyult az nincs mondva; hány lesz ezek között, kit talán szabadsággal hazájába küldtek, mert

halandósági százalékának venni,

gümkór

malária, tették

,

st

talán

stb.

t

további katonai

szolgálatra

képtelenné

ugyané bajával késbb a polgári kórház bete-

gei között szerepel stb.

Vera-Cruzban a 17-ik század közepe óta a sárgaláz minden nyáron föllép s több kevesebb áldozatot követel. Tizenhat évi össze-

San Sebastian kórházban 3402 sárgalázi eset, melyek közül meghalt 1157 (34 "/o). A járványok, miként általában ismeretes, nem minden évben egyformák se mennyiség se állítás szerint

gyógykezeltetett a

minség

tekintetében,

s attól

gen

a sárgalázon

még

(t. i.

függ, vájjon sok

keresztül

nem

nem

esett)

acclimatált ide-

van-e a városban

vagy sem ha igen, a járvány kedvezbb talajra találván, érzékenyebben sújt. A sárgaláz t. i. csak az idegenek betegsége, ritka azon ;

idegen, ki

ha évekig tartózkodik

e helyen, a lázat elkerülné, s az

idegen alatt nemcsak a külföldit kell érteni,

nem

e

hanem

mindenkit, ki

városban született és nevekedett, akár származzék az az ország

belsejébl, akár pedig a földgömb másik felérl került légyen ide

22 (l)r.

FuziER, Eecueil de méinoires de médecine. 1864. 171.) söt e

tekintetben

még

az utóbhiak kevésl)é vannak veszélyeztetve erösebb

szervezettel, több ellenállási

ervel birván, mig a fensikról

jöv

keve-

sebb életervel rendelkezik a helybeli kórokok leküzdésére, könnyeid-

ben esik a sárgaláz áldozatává, s magasabb halandósági százalékot mutat ki. Ennek következtében az idegen nem igen tartózkodik Yera Grúzban mihelyt dolgait végezte, fut nyárban a sárgaláztól, a többi évszakokban más mindenféle betegségektl tartván. És nem ritkán jó egészségben hagj'ja el a várost, de testében viszi magával a mételyt, utazása közben tör ki rajta a nyavalya, és mentl magasabbra hágott fel a fensíkra, annál roszabb, mert annál kevésbé valószinü a felgyógyulás. Ily egj'es sárgalázi esetek minden évben fordulnak el a fvárosban (GO g. míld, a vasút megnyilta eltt három napi ut a gyorskocsival, most a vasúttal 18 óra) a nélkül, hogy a tengerpartról érkezett illet betegékrl más egyénekre átmennének. Ez másként van a Yera Grúzhoz közelebb es és Isevésbé emelkedett pontokon pld. Tejeria (1 míld), Soledad (10 mfld) vagy Cordovában, (18 mfld), mely utóbbi 3000 lábnyira fekszik a tenger fölött; ezen helyeken a sárgaláz soha sem támad spontán, de gyakran megesik, hogy Vera Grúzból érkez s ott maradni kénytelen sárgalázas uta-

—

;

azután a

zókról

betegség

más odavaló

lakosokra

átharapódzik

minek következtében e városokban több kevesebb terjedelm járványok jnek is létre. Mi legyen ez, ragály vagy elczepelt járvány ? Vitatni lehet s ezt tettem én is Mexicoban tett orvosi vizsgám alkalmával jöv orvosnak (ott t. i. minden külföldrl Paris kivételével

—

—

csakis

itt

—

újra letett orvosi vizsga után engedtetik

a többi közt a sárgaláz

is

szóba

jött, s

meg

habár a kérdés

a praxis), hol

még

eldöntve

elfordulnak esetek, melyek a ragályosság mellett szólnak. erre és sárgalázt csak egyszer kapja meg ugyanazon egyén

nincs,

A

;

ugyanazon körülményre, hogy az ezen városban szülötteket a sárgaláz

kerüli,

(Dr. PoMiio.

alapítják az ezen

vidék pathologiáját

ismer orvosok

Gaceta medica deMexico 1871. lOG.) a kórismét, akként

jelenléténél, ha a beteg nem benszülött, még át nem ment, úgy sárgalázban szenvednek mondják, ellenkez esetben pedig nem, hanem pld. epeláz betegnek (Dr. Jourda-

hogy ugyanazon tünetek a sárgalázon

NET Le Mexique et l'Amériqe tropicale 187.) Absurdum-e ez ? rendszerrel vagy rendszer nélkül"? Heinemann K. tr (über die in VeraCruz von 18G7 bis 1872 beol)achteten Krankheiten. Virchows Archiv 58.

—

k.

1G1

1.)

szerint

minden veracruzi születés

átesik

a

sárga-

23 láz val.

enyhébb alakjain kisded korának mindenféle betegségei alkalmáUgy szinte bizonyos, hogy ha a sárgalázon már egyszer átesett

egyének több évi távollét után ide ismét

visszatérnek a beteg-

séget újra megkaphatják (Dr. Lobato, Sobre geográfia, meteorológia y aclimatacion en Mexico. 1874. 47.). A sárgaláz fertz betegség.

Dr. A. ScHMiDTLEiN, (F.) Archiv für klinische Medizin,

egy czikkében az 1865-ik évi veracruzi sárgaláz

1

868. 50. azt

felett a

májsejtek

bomlásával járó parenchymatosus máj elfajulásnak mondja, a bélmiri-

nem

gyeket

találta

duzzadtaknak. Ellenben Brault, Eéc. de

de méd. 1864. 189, a küteges hagymázhoz

Nekem különben

talált.)

saját

hasonló

tapasztalataim

a

mém.

jelenségeket

sárgaláz fölött

miután csak kétszer voltam Yera Grúzban, mindig csak egy-két napra és mindig tavaszszal, a mikor a sárgaláz A mexicoi öböl többi kiköt városai még föl nem lépett volt. mint Campeche, Tampico, Matamoros stb. is látogattatnak a sár.galáz által, de miután ott kevesebb idegen fordul meg vag}' lakik i;artósan, az esetek nem oly gyakoriak, st néha évek is múlnak nincsenek,

—

a

nélkül hogy a sárgaláz fellépne, sigy ezek hire sem oly rósz mint Yera Cruzé. Átlátom, hogy mindezen adatok korántsem elégségesek, hogy hü és teljes képét adják Vera Cruz egészségi viszonyainak, de Mexicoban ez fölötte bajos, miután az ország politico-socialis alakulá-

sában

még mindig

barátja

;

vajúdik, a fegyverzörej pedig a

músáknak nem

a gyakori forradalmak, a folytonos személyváltozás követ-

keztében az adatok elször

részt — kivált idegennek,

is

hiányosak, azonfelül pedig nagyobb-

hozzáférhetlenek,

s

igy

nem marad más

hátra, mint a nyilvánosságra került adatok szemmeltartása.

Ezek azonban csak rhapsodice és hiányosan tétetnek hébe korba közzé, miután a kormány ilyen dolgokra önfentartási gondjai között rá nem •ér,

az ily adatok gyjtésére senki kötelezve nincs, ha pedig valaki jó

akaratból néha

il}^

munkának

neki indul,

csakhamar jönek más

körülmények, melyek attól elvonják, minek folytán mindaz, mit

ily

utón megtudunk, csonka.

De

siessünk e kikötvárost elhagyni, hátat fordítani mételyes

légkörének és kerülni a zenithben álló nap

Ez utóbbiakat nem szabad figyelem nélkül nak

itt

különféle

kártékony

hatása

agybántalmak, ezután a napsugarainak •orbáncz, végre

ha reá rögtön áthülés

függleges sugarait.

hagyni, mert az insolatio-

van.

Elször

is

a heveny

kitett testrészeken fölpir és

j — akár mesterséges

akárter-

24 mészetes

—

(pld.

éjszakázás szabad ég alatt) a typliosus, váltó

és.

sárgalázak a legnagyobb gyorsasággal támadnak.

A

mint Vera

az ország belseje dél felé

tnnek

fel

mely Medellin

tét,

Criiz

felé,

utunkba esö kapuján

lapos

homokos vidéken

a láthatáron

át

nyugotnak tartunk

visz az utunk,

fák, és jelelik

alatt a tengerbe szakad.

a

Jamapa

Nem

is

s

csak távol

menenagyobb

folyó

lehet

mint a Vera Cruzot övez puszta, kietlen, életnelhova szombatonkint tódul vaslíttal tömegesen a kiköti nép pihenni, mulatni, játszani, áldozni Bachus és Venusnak egész vasárnap estig, ügy a mint ott a tropicusnap heve minden életet elölni látszik a terméketlen homokban, ugy itt a víz és termékeny talaj összmködése vei a másik szélsség tárul ellentétet képzelni kiili

fel

síkságot és a nevezett kis várost,

szemeink eltt, a természet oly gazdag, változatos, buja és üdeölt, milyen csakis a forró öv alatt lehetséges, s melyhez

alakot

képest a

mi középeurópai vegetatiónk valóban

tropicus nedves talajú

táj

szégyenletes.

leírása egészen hasztalan

munka

;

Egy

legyen

az bár a legmelegebb színekkel festve, legyenek bár a felsorolt képek

a legragyogóbbak,

a természetet

egész elragadó

szeszélyével

és-

tömöttségével soha sem bírják adni úg}^ miként azt a vándor bámuló es ittas szemmel csodálja. Az ki ily tájképet személyesen nem

—

látott,

az ily leírási kísérleteket poezisnek, nagyításnak és hazugság-

—

nak mondja mert nem tudja mit beszél. (It is a scenery not easily imagíned from mere descríption, not readíly forgottén when once seen. Dr Holland. Recollectíons of pást lífe. 70.) De ha valaki ily vidékre elkerül, barangoljon e kis folyó partjain, botorkáljon a

sr-

magát keresztül a szakadatlan 'tüskön bokron, tövisen eskuszó-mászó parasíták fonadékán, az árnj^ekos mangó, mamey, chirimoya, aguacate ligetein, száguldja be a mimosák rengetegét, körü-

ben, vágja

lötte

a sok cassía, dracaena, líríodendron, storax és óriási harasz-

fölött az égbe tör pálmák koronáival, és át fogja látni, hogy a minek halvány és szegényes leírását hitetlenül túlzásnak tartotta, az csakugyan tény és superlatíve létezik. De az ily pontok a tenger közelében csakis a folyók mentében léteznek, máskülönben a vidék ííltalában lapos, száraz futó homok, melyen csak itt-ott néhány silány

tok,

feje

törpe tropicus fa és cserje látható, közbe egy-két szells kunyhó, tete-

jük pálmalevél, oldalfaluk semmi vagy talán nádfonadék, melyekben

vígan és megszokott egyszerségében él a könyelmü nép, egyedüli 10 láb hosszú levelei alakház eledele lévén a banán, melynek 8

—

helyét messzire jelölik.

Ezen puszta tengermellék csak lassan emel-

25 kedik

s

valami 10 mfld szélességben

éri el

a Cordillerák els

falát,

a

megettünk maradván azon kietlen táj, melyre az élettelen homok és a bzös mocsárok között tikkasztó, életveszélyes leveg nehezedik, és melyben a Chiquihuite hegységet, hol a vidék egészen megváltozik,

leggyakoribb élö lény

ama

rút keselyük, hol seregesen pihenve a fákon,

hol pedig lakmározva az út mentében

hever öszvérdögökön.

Paso del Machonál kezddik a kapaszkodó, mert elttünk az els lépcs, mely majdan a fensíkra vezet. A vasúti hid alatt zug a mély hegyhasadékban egy patak, mely merész szökésekben szép zuhatag látványát nyújtva ömlik

le

a hegyekrl.

De

alig látszik ki itt-ott

a hegység sárgás mészköves sziklázata a sürü növényzet, a tropicus serd miatt, mely mindent eltakar, elborit. A természetbarát itt kéjeleghet.

A

merre a szem tekint kókusz-,

király-,

legyez

s

más

pálmák, mahagóni, mimosák és liquidambar, festék es kautschukfa, s

ezek

árnyékában sassaparilla, jalapa, vanilia, oleander, ricinus, ritkító orchideák. A hol pedig az emberi szorgalom

euphorbiák és párját

a termföld tevékenységének bizonyos irányt ad, ott díszlik a kávé és kakaofa, a czukornád, banán, dohány, indigó, bors, füge, gránátalma, czidra, rizs,

más

ott az ananász, többféle czitrom

tropicus

gyümölcs.

Itt

vagy narancs

minden vadon term

fa

és ezer

bokréta,

mert mennyiben ez a magáéból nem telnék, pótolják a rajta kúszómászó parasiták a nedves talajból jut mindannyinak, híznak a nedves levegben, gyarapodnak a nap sugarai alatt a legbizarabb formákban és minden lehet színben a bignoniák, bauhiniák, banisteriák, passi;

íiorák és convolvulaceák ezrei.

Öröm

nézni a sok tarka-barka madarat,

a legváltozatosabb színezet, virágról virágra repdes,

mindenfele táplálékot találó pillangókat.

madarak

könny szerrel

Es mily szép az énekl

csevegése, danája péld. a cenzontle (Turdus polyglottus) és a !

clarindela selva-é (Calandra). Az elbbi a mexicoi madárconcert prí-

mása, melynek saját szerzeményei

nem

majd a

igen számosak ugyan, de min-

majd a macska míákolásával mulat, rögtön átcsap a farkas csaholásba, vagy a sas és sólyom kiáltozásait variálja, s ha netalán épen elmélázik, huhog mint a bagoly, míg a másik ezalatt egy lecsgg liánba kapaszkodva valami mormogó patakocska felett hintázik s cseveg és fütyrész akár egy furulyás. Hát még ha a pajjagájok számtalan raja az erdei csöndben megszólal, majd halk modulatiókban monologizálva, majd felriadván hangos kiáltásokkal repül tova az erd srségében, hogy a megfélemlett szegény colibrí alig ér reá egy levél megett magát dent, a mit

hall utánoz

;

rigó fütyülését hallatja,

Í26

meghúzni. Lassú

stb.,

és szarvas, röfögve tör

falka

mozognak

lépttel

yaguar, vadmacska

a különféle macskák, puma,

itt

a farkas, coyote és róka elöl menekszik nyúl

magának

utat a

srben

a tapir és pecari

szagérzékeidet bántalmazza a mephitis, dobálódzik vagy

;

egymást

majom, csörögve kúszik a

fáról fára a sok

mérges korálkigyó, oson az iguan az

földjén

Potrero

élet a

köri

Cordillera

és undorit a mycale. Ilyen

els lépcszetén a

Mexico

tierra calienteben

Cordova táján, hol a tropicus természet édene

és

diszlik

egész dicsségében, mely fölé az Orizaba colossalis tömege emeli

elragadó

fejét,

szépséggel

váltakozván

tekintete

zi

crotalus, riaszt a

a

változó

sz

vilá-

gításban.

Cordován eszetére, ív alakú

s

emelkedik a vidék a Cordillerák másik lép-

túl lassan

a barranca de Metlac szemtelenül merész, magas, hosszú,

vasúti viaductja

mérsékelt vidék között,

s

mondhatni képezi a határt a

forró és a

ennek gyöngye azon völgy, melyben OrizaJxi

20.000 lakossal bíró város fekszik. Itt a tenger fölötti magasság már 4200 láb (egyenes távolság a tengerpartig 104 km.) sa felhk regiója, a leveg igen nedves, évenkint 200 ess nap, évi esmennyiség 7 láb (a háztetk itt nem laposak, hanem alacsony fedelekkel bírnak) küzéphmérsék 22'^. Ez az örök tavasz hazája, s a vegetatio még mindig áthathatlan tömött; ha valami erdörészt kivágnak 4—5 év múlva az serd elbbeni gazdagságában és srségében ismét kész, hegyi patakok minden oldalról sietnek a tenger felé, van elég nedvesség és meleg, s így természetes, ha a vegetatio mindent elborít. Az óriási füvek

itt is

emelik koronáikat az égbe

s

fölletes észlelésnél alig

lát-

fekv hségaszalta tierra caliente között mindazonáltal a meleg itt már kisebb, a kávéfa itt már nem igen boldogul, a vanília már nem található stb. de, ezek helyett jól fizet itt a gyapot és a gabonafélék, kezddik a tölgyerd. Orizabán túl gyorsabban emelkedik a táj, a Cumbres hegység szik különbség

itt

és az alantabb

;

meredek fala csaknem elállja az utat, s Maltrata táján mintegy 5000 láb magasságban a természet kezdi veszíteni tropicus jellegét, a vegetatio ritkul, rideg és zord vidék tárul

el.

Nagyszer hegyi pano-

ráma, összevisszahányt görbe ország, vulcani romvidék.

A felhk

már túl vagyunk, a meleg ellen nem lehet itt panaszkodni, alantabb fekv vidékek gyötr szomjúsága lecsillapszik, s az izzad-

regióján

az

ság a

brrl

eltnik. Össze-vissza kanyarodik a vasút a hegyek oldalán,

törekszik fölfelé,

A

hit hegyeket

s

csakúgy piheg a

mozgat

ki

4*^/o

kapaszkodó meghágásában.

helyükbl, a tudomány pedig legyzi ket,

27

ime fenn vagyunk a mexicoi fensík szélén 8000 lábnyi magasságl)an. Eddig világító tornyunk volt az Orizaba ezüst csúcsa, de most túlkanyarodtunk rajta és távozni kezdünk e százszor szép hegytl, s mintha nem akarná, hogy képe emlékünkben elhalaványodjék, még s

egyszer jelenik

meg egész nagyszerségében. Ha

vagy Cordova

tájáról

e

hegykúp a tengerrl

nézve szép és imposans, akkor Boca del Mon-

téban colossalis és hajmeresztnek tnik

fel

—

de mindig felejthe-

marad. Miként fennebb mondtuk, a mexicoi fensík a Középamerikából Cordillerák elágazásai által j. létre. A mint e hegyláncz Guate-

tetlen

jöv

malát elhagyja

Mexico területére lép, kelet és nyugoti irányban Oajaca állam csaknem egy roppant, mintegy hogy úgy 5000 láb középmagassággal biró földhát, melynek lépcszetes ereszkedései a két oldali tenger felé bocsátkoznak. A mint e földhát az s

elszélesedik,

túllépi, kezddik Tehuacan (5350') táján túl a wexicoi melynek els része, a terjedelmes pueblai sík, elttünk feltárul, a mint a vasúttal Boca del Montéig felkapaszkodtmik. Hogy ezen felvidékrl az olvasónak helyes fogalma legyen, meg kell jegyeznem, hogy az nem szakadatlan síkságból, hanem nagyterjedelmü völgyekbl áll, melyek egymáshoz sorakoznak, egymástól keskeny hegyhátak vagy tarajok által elválasztatnak. Ezen gerinczek nagyobbára nem magosak, s meglehets könny átkelést engednek egyik völgybl a másikba, s habár nem igen sok pénz fordíttatik ezen országban utcsinálásra,

állam határait

fensík,

használatban lev kocsiutak mégis léteznek, azt sok száz

s

kocsin be lehet járni

mértföldnyi távolságban keletrl nyugotra,

s

éjszak-

Ugyanez áll az ország vasutainak jövjére nézve; a nagy akadály volt itt legyzni azon territiorialis nehézségeket, melyek a vasút felvitelének a fensíkra útját állották, ez azonban most le van gyzve, s ezentúl nagy nehézség már nem létezik. Mexico fvárosáig ról délre.

könny munka

volt a

vasutat folytatni, innen azután azt tovább

vinni a fensíkon bármely irányban valami nevezetes munkával

legalább

nem

nem jár

többel mint akár Délnémetország akár Francziaország-

mint pld. a Semmering vagy a Brünig, vagy pedig oly hegyes vidékeket mint Eoanne és Lyon, vagy ez és Genf között a jöv vaspályák utjokban nem találnak. Hasonlóképen hiányzanak azon tátongó hasadékok, melyek Délamerika hegyviban,

s

dékeit

oly széles hágókat

annyira

elszigetelik

s

ott

a

közlekedést oly

mód

nélkül

nehezítik.

Ezen

völgyek, melyek összege

a

fensíkot képezi, igen térje-

28

—

15-

delmesek,

md

és több geogr.

-20

hosszúk es hasonlólag széle-

ennek majdnem közepén fekmagasságban s ezenkívül számos más város, falu és tanya. így pld. Amozoc 7582', San Martin 7711', San Jiian (le los Llanos 7760', ZacapoaxÜa 6000', Pcroie 1100', 8. Andrés Chalchiconinla <S000' és sok más város mint Palmar, Acatzíngo, Cholula, Tlazcala, Tepeaca, stb., melyek tenger fölötti magassága megsek. Ilyen pld. a piieblai völgy síksága

;

szik Pid'hla városa 7:200 láb

határozva talán

nyugot

felöl

még

Malinrhe

(13.416'),

E

nincs.

völgyet környezik

az Orizaha büszke csúcsa (17.832'), (11.250'), Lciaa-lhnatl

(17.884'), délfelé pedig nyitva

van

kelet,

a,

éjszak és

Cofre de Perote

(15.703') és a Pojweatepetl

e síkság és

ereszkedik Oajaca felé,

Puebla völgyébl a fváros völgyébe vezet régi kocsiút 10.486 lábnyira emelkedik (ez a legmagasabb hágó

Kio

frionál, s a

többfelé

elágazik,

s

a vasiit ezt megkerüli)

A fváros

völgye

így pld. nyugot felé, hol a többi között

Lerma

fváros 7400' magasságban

fekszik.

8550, Tohica 8600', távolabb Morelia völgyében a 6400', Patzcaaro 7300' absolut felé

hasonnev fváros

magasságban léteznek

közlekedik Hidalgó állammal, hol Tidanvingo,

(9000') és sok

más város

van.

;

éjszakkelet

Reál del Monté

A Mexico völgyének láthatárán emelked

legnevezetesebb csúcsok a délkeletre maradt Ixtaccihuatl és Popocatepetlen kívül a Cerro de Ajusco 12.830' és a Nevndo

havas 15.200 láb magassággal.

A

a mexícoíak az ország belsejének (tierra adentro,

Erre a hegyek már

nem

de

Toliica

mi ezentúl éjszakra következik, azt

oly hatalmasak,

el interior)

nevezik.

mindinkább elágaznak, a

Egy — lehet mon— horpadásban fekszik Tida városa 6700', honnan éjszak-

fensík iselszélesedík és valamivel alacsonyabb lesz.

dani

kifelé

nak az ut ( 'alpnlaljmnnál ismét 8800 lábnyira emelkedik. Innen éjszaknyugotnak szintén nagy sík terjed, melyen S. Jiian del Rio 6400', Querétaro 6180', Celaya 6000' és sok más város fekszik s mely folytatólag húzódik

(ritanajiíato

gazdag ezüstbánya város 6800' és a Bajio igen

népes vidéke felé hosszan és szélesen a 6000 lábat

nem sokat meghaladó

magasságban, így León 6100' Lagos 6300' magas. Zacatecas államban a sík ismét kissé jobba.n kiemelkedik egész 7500 lábnyira., s egyes városai

meg

ennél is magasabbra mint Zaeateeas 8090', Mazapil 8400',

s Darango városa már csak 6840', azonmind jobban ereszkedik a lejt és Chih.uahna városánál már csak 4600'. Párhuzamosan evvel és Guanajuatotól egy hegyláncz által elválasztva van egy másik völgysorozat, hol San Felipe

azontúl ismét alacsonyodik, túl pedig

6900', ezentúl a S. hariohn hágó valami 7200', S. Luis Potosí 6214',

«

29 CJiarcas 6800', Matehuala 6380', Catorce körül 7900'; ezentúl azon-

ban úgy ereszkedik hogy pedig már

nem messze

Salfillo

már csak

5000', Monterey 1600', ide

a határ, hol a Rio bravó del Norte a mexicoi

köztársaságot az éjszakamerikai Egyesült-Államoktól elválasztja.

A mexicoi fensík általában véve óriási porphyr és gránittömegnek tekinthet, melyben kevesebb a kvarz mint a szarufény és földpát. E porphyrokat trachyt és érczesekre lehet osztani, mely utóbbiakban azon gazdag erek futnak, melyek három évszázad alatt azon rengeteg mennyiség ezüstöt adták, mely ezen ország birtoklását a spanyolokra nézve oly hasznossá tette, s mely a mostani idkben is Mexico legfbb kiviteli czikkét szolgáltatja évenkinti 20,000.000 dollárt. Ezen

kivül találtatik

homokk, mészk, agyagpala,

syenit, serpentin,

mindezek között a mindenféle nemes és nemtelen érezek hatalmas rakodmányai. Kszén sehol, só több helyen. A múlt korban roppant vulcanicus mködés volt ez országban, a lávatakarta vidékek nem ritkák, s kietlen terméketlen mivoltuknál fogva malpaisn név alatt ismeretesek. A tzokádó hegyek nagyobbrészt egészen fölhagytak munkálkodásukkal, s csak néhány van már, mely még füstölög, de nagyobb kitörésre egy sem vetemedett a jelen évszázadban ily füstölg vulcanok a Tuxtla, Popocatepetl, Colima, Ceboruco és az 1759-ben támadt Jorullo. Ennek következtében a földreng'ések ezen országban igen gyakoriak, mint nekem is- volt alkalmam a iöbbi között egy meglehets ersét és rombolót Tehuacanban 1866-

diorit és basaltok stb. és

;

han

tapasztalni,

s

több gyengébbet

S.

Luis Potosíban, melyet a közel

Picachos hegy bedugult szelelje rázkódtat

meg

hébe-korba. Altalán

Cordova, Orizaba, Puebla és Mexico lakosai gyakran riasztatnak csekélyebb földrengések

által, s

S. Cristobal sokat szenvedett és pusztult

tében.

ers rázkódások következ-

— Mexico hegyei közül csak négy emelkedik az örök hó

jába,

mely nyáron 15.000

nem

a 12.000 lábig lej (különbség közel 3000',

láb

fel

1875-ben Guadalajara és különösen regió-

magasságban van, télen azonban majdmig az az egyenlít

alatt csak 250').

A

völgyek talaja majd mindenütt agyagos vagy televényes

mföld, de

igeij köves, s e réteg

nem

hamar mutatkozik egy compact mészköves név

alatt ismeretes, s

réteg,

mely

mely némely helyeken egész a

hol azután semmi növény

ter-

igen vastag, mert alatta csak-

meg nem

élhet.

A

v^tepetaten

felületre feljö,

lég ritkasága miatt

hatalmas párolgás következtében e talaj sok vizet igényel, ez pedig itt épen szkében van, minélfogva a fensík túlnagy része meglehets

30

Ennek

földmvelés nagy nehézségekkel küzd, életnem mindenütt lehet rendelkezni. Oly vidékek, hol vízhiány nincs, mint pld. Puebla körül, vagy a fváros völgyének alantabb fekv részei, hova a havasokból egész éven át hoznak a j)atakok vizet, a föld busásan jutalmazza a rá fordított munkát; itt és az ország azon részeiben, hol patakok vagy folyóeskák (melyekben eíiesz éven át van viz) vannak, vagy kopár.

folytán a

kérdés lévén a rétöntözés, melyre fordítható vízzel

a configuratio következtében mesterséges gátak által vizfogó völgyek elzárathatnak,

ezen tavakba rétöntözésre szánt viz gyjtethetik,

s

ott az évenkinti

termés biztosítva van,

fejldik.

Az

európai

növényzethez

ily

s ily

vidékeken szép vegetatio

vidékek növényélete azután igen hasonlít a középs

megterem

minden,

mit

pld.

nálunk

termesztenek; így mindenféle eerealiák, tengeri, bab, burgonya, paprika, valamennyi gyümölcsünk és zöldségünk, továbbá tölgyek, fenyvesek

más

s

erdei fáink

itt

mind

díszlenek, annyira

hogy vajmi

keveset találni (legalább felületes vizsgálatnál) mi a tropicus földövre

emlékeztetne. Az

ily

vidékek azonban a kivételesek

s

csak helylyel

közzel találhatók, mert az ország nagyobb része a vizhiánynyal küzd és

csupán marhatenyésztésre alkalmas.

A mily gyönyörködtetk

azon

vidékek, melyek a Cordillera lejtin felhúzódnak, hol msleg ós ned-

vesség közremködésével a tropicus élet egész buja gazdagságában díszlik; a

val

:

mily szép nagyjában Puebla és Mexico völgye örök havasai-

ép oly

nem

szép az ország belseje, hol a rojjpant kopár síkságo-

Ha

ess idszakban mi valami azonban ismét csakhamar elszárad minden

kat csak itt-ott szakítja félbe egy egy kis oázis.

az

a föld átázik, akkor e síkságok kizöldülnek, csinosodnak, 3 s

—4

hónajjíg tart, erre

az egész láthatár sárga, kietlen.

A

mexicoi fensíkra characteristicus a cactus, aloe és yucca

;

az

els ad eledelt, a másodikból csinálják az italt, a harmadik pedig mint épít és tzifa használtatik és a növényvilág e három fajtája oly szívós, hogy a legkopárabb térségen- is megél. Nem akarom evvel mondani, hogy a mexicoi «Menu)) e három fajtából jut ki, ámbár a szegény nép sok helyütt heteken át nel, de igenis egész

bl

nem

eszik egyebet cactusfügé-

éven át issza az egész ország lakossága az aga vé-

készített italokat, különösen a upu.lqní't» (a legjobb

Apám

síkjain

terem a fváros közelében) és a «mescalt)} (az országszerte híres ((t('qaíla» Guadalajara táján), mik ezen országban a bort és pálinkát képviselik.

A

fensík mezei gazdaságainak nagybani terményei leginkább

31 tengeri, búza, árpa,

tebb tápszerek,

s

bab

ezek az országban legelterjed-

és paprika,

a köznép egész éven át alig eszik egyebet mint ten-

babot és paprikát minden nap, húst pedig csak néha

gerit,

;

búzát

csak a városi nép fogyaszt leginkább, az árpát pedig az állatok és serfözödék

—

számára termelik

sokfélék; mondhatni,

hogy

itt

A

kerti

gazdaság terményei igen

minden európai gyümölcs megterem,

némelyik kitünö minségben pld. szamócza, szi baraczk, körte, sárga és görögdinnye.

nem

Szl

majd mindenütt

találtatik a fensíkon,

még nem igen keresett ható, hogy készítéséhez nem igen értenek, termett bor

itt

habár

valami kitünö, rendesen a szemek ritkák, a csutkája ers czikk,

mi annak

;

az

tulaj donit-

pinczéik nincsenek, a forrás

nemeazonban kivételt képez Parras vidéke, mely az éjszaki szélesség 25° alatt mintegy 5000 lábnyira fekszik a tenger fölött; az itt term szl kitn, borai igen jók, de nehezek

talán athmosphaericus nehézségekkel küzd, továbbá a szlöfajok sítésével nem igen gondolnak. Itt

(megközelítik a dry cherryt) és meglehets kiviteli czikket képeznek

Texasba.

A

burgonya országszerte ismeretes, de a köznép nem

igj csak a tehetsebbek asztalán j el, s általában burgonya csak kivételes helyeken terem. Valamennyi európai fze-

igen jó

—

eszi,

drága

is,

léken kívül (mely

még

a camote

majdnem mind

jó

minségben megterem)

(Convolvulus batata), chayote

található

(Conv. platanifolius)

jicama (egy répafaj), cacahuate (Arachis hypogaea)

stb., s

ha mindéhez

hozzáveszszük, hogy meleg égalji vidékek a fensík nagyobb városaihoz egyik vagy másik oldalt túlmessze nincsenek, föl és dés,

közlekedés és

csere

le

élénk kereske-

következtében a fensík piaczain minden

termény heveny állapotban felhalmozódik és relatív olcsó áron akkor át fogjuk látni, hogy itt az éléskamara oly gazdag választékkal és változatossággal dicsekszik, milyennel Európában minden gzközlekedés daczára nem bírunk. De hogyan lehet egy ország, melyben mindez és még nagy mennyiségben is megterem, kopár és sivatag? Igenis, megterem ott, hol lehetégalji

kapható,

ges a conditío sine qua

non

—

(elnézve a kertipartól, hisz ezt ott

az öntözés, a hol pedig ez nincs

mi nálunk

is

öntözéssel kell biztatni)

olykor van termés, olykor pedig nincs; mert azon gazdaságok,

melyek tengeri

stb.

vetéseiket

nem

öntözhetik (pedig kiválogatják a

legkedvezbben fekv dlket), egy év sikerült termésébl élnek néhány évig, s ha nem j közbe ismét jó aratás, veszik és messzirl hozzák szekerén, szamárháton a tengerit, búzát stb. Ha ily viszonyok között ez ország lakossága csak ritkán küzd éhséggel, abban relatív

32 magyarázatát, hogy a terjedelemhez képest a lakosság száma

találja

igen

emiek minden körülmények között elégséges táplálék

s

g3''ér,

terem: de hogy váljon ezen fensik csakis oly sürü lakosságot, milyennel a

mi Magyarországmik

lálni,

több mint kétséges. Evvel

ország

srbb

nem

lakosságot

képes volna-e saját terményeivel táp-

bir,

nem akarom azt mondani, hogy

ezen

birna eltartani, minta milyennel jelen-

leg bir, de másrészt bizonyos,

hogy tömeges

és tartós bevándorlás

nem sok év múlva el lenne érve a határ, a melyen túl a fenterm ereje a lakosság szükségeinek többé eleget nem tehetne.

mellett sik

A

függ

légköri csapadéktól

térségeken (terrenos de temporal)

az agavé, cactus ültetvényeken kivül csupán marhatenyésztéssel lehet a földbl hasznot húzni,

s

a nagy terjedelemhez képest azt

is

keveset,

mert a tavaszi hónapokban évenkint tömegesen döglik a kopár

lege-

lök nyája étel és italhiány következtében. Igaz, hogy sok ezerre

megy

a nagy tanyákon a

ló,

öszvér, szamár,

szarvasmarha,

kivált juh,

s

kecske és sertés, de ha hozzá veszszk a terjedelmeket, hogy tanyák (hacienda), melyek

nem

100 egész 500,000 hold nagysággal birnak, épen

tartoznak a ritkaságok közé (egy tanya nagyságáról

beszélnek

nem

=

hanem hogy hány sitioja van ? sitio 4000 hold), gy nem lesz csoda, ha ily

holdszámra,

itt

négyszög legua, vagyis

is

egy

tanya-

birtokosok pd. ennyi és ennyi ezer darab állatot hajtanak évenkint a vásárra.

Az ily tájakon azután vége minden

lepi el az egész láthatárt, hol a

poézisnak, sóvár kietlenség

szem talán csak egy-egy távol kopasz

hegycsúcson nyugszik meg. Ezen vidékeken soványan tengdik a perufa (Schinus molle), a mezquite (Mimosa

de kivált a

nilotica),

beláthatlan aloe (Agavé americana, nuKjtiey) ültetvények és a növényvilág

vadon

növ

monstrositásai, a bizarr cactusok.

A

ntunu)> (Cactus

opuntta) fügéje ugyanis igen kedves és liüsit, gyenge hajtásai jó fzeléket adnak,

s ló

és

marha

is

dinnye-cactus bele czukorban

kedvelik;

fve

a «joconostle») vagy az óriási

igen finom, az orgona-cactusból ter-

mett kerités igen jó és olcsó, a candelaber-cactus hébe korba látva más mindenféle cactusfajnak akad valami haszna, s

megjárja, a sok

ha mind ezeket az ember Kew-gardensban nézi talán kellemes és mindenesetre instructiv

naphosszat úgyszólván s

nem

lát

látvány

egyebet cactus,

éveken át leginkább csak a vegetatio

— változatosságból ;

de ha az utas

maguey

e szörnyeit,

és yuccánál,

akkor

meg

fogja

engedni mindenki, hogy a mexicoi fensiknak vannak ugyan csinos zugai, de hogy az általában és nagyban véve minden, csak

Csak az

ég,

mely

e földre borul, veti le ritkán

nem

szép.

mosolygó

arczát.

33 Hetekig söt hónapokig de ez

nem

is

megtartja minden szeny nélküli tisztaságát,

Olaszország sötétkék ege,

hanem egy

világos enyhe kék,

majd halvány pirosba játszik a láthatár felé szürkébe vegyülve emelkednek a hegyek, mig a másik oldalán tiszta kékbe burkolódnak. A fváros völgyének havas csúcsai egy ibolyaszín háton látszanak emelkedni, mely naplementekor veresbe vegyül, s a havas csillámló fehérsége szinte csakhamar kezd piroslani. És ha az ess idszakban a lemen nap felöl némi igen vékony felhzet stratus és cumulo-stratusban összehalmozódik, akkor a prismának minden szine mely majd

zöldes,

;

játszadozik a gözlepelben, a legragyogóbb szinváltozatok csillámlanak,

melyeken áttörnek a hanyatló nap sugarai, mintegy átszellemülvén az egész képlet a fényes sugárfürdöben. Ezalatt a havasok alja homályosabb

lett, s

a leáldozó nap utolsó sugaraitól csókolt

ormok ragyogó

rózsaszínben csillámlanak. Azonban beh kár, hogy e kápráztató optikai élvezet csak rövid perczekig tart

!

A

lángoló izzás csakhamar elhal-

megy át, majd szomorú szürkés árnyék mely szemben az elbbeni ragyogó képpel annál kedveztlenebb ellentétben áll és annál nagyobb sajnálkozást ébreszt, miként ezt a Montblancon is észlelhetni, akár a genfi tóról akár Chamounixból. Bármi szép legyen itt az alkonyat, de igen rövid, mert a tropicusok alatt az éjbei átmenet gyorsabb mint a mérsékelt zónákban. A hold hatalmasan emelkedik a tiszta kék égen s oly világot terjeszt ez átlátszó vékony levegben, hogy világánál könnyen lehet olvasni. A tiszta éjszakákon pedig a csillagok öregbedett nagyságban ragyognak a sötét kék boltozaton, és nagy térségen átvillog a zodiacal tz fényl

ványodik, bágyadt fehérbe ráborul,

áramlata.

Mexico felvidéke.

SZAKASZ.

11.

Élettani rész. láttuk, a mexicoi fensík 6

Miként föntebb

— 8000

s

még több

láb-

hogy ennek megfelelöleg a leveg ritkasága következtében a barométer itt 584 "^ magassággal bir, mig ellenben a tengerparton 760 *%i-eL Ebbl kifolyólag, nyira

is

emelkedik a tenger szine

fölé,

s

akkor az a fensikon, hol liter leveg a tenger szinén 1.30 9] légnyomás majdnem egy negyed részszel kisebb, körülbelöl egy grammé súlylyal fog birni (Mexicoban 0.99 dj San Luis Potosiban 1.04 9j ), Miként tudjuk, a leveg körülbelöl 4 rész légeny és 1 rész éleny keveréke, s tekintetbe véve ez utóbbit, mint a melylyel itt tüzetesebben foglalkozni szándékozom, kitnik, miszerint egy liter levegben 760 "J^i barométer állásnál van mintegy 300 '^ éleny, oly viszonyok között azonban, hol a barométer csak 584 *%i-i'g bir ernelkedni, csupán mintegy 235 '"^ élenyt tartalmaz.

ha egy

,

a

Tudjuk,hogy a leveg mindenféle idegen anyagokkal vau keverve, miután ezek nagyobbára csak

eltisztátalanítva, de

ben ges.

kis

mennyiség-

vannak meg benne, velk itt foglalkoznom nem szükséVan azonban egy test melyet a leveg mindig és néha tete,

mes mennyiségben

is

tartalmaz,

s ez

ban, részint pedig tömör állapotban

levegvel vegyítve.

miután

a

leveg

A

viz

a viz, mely részint (pld.

maga ugyan

gz

alak-

köd alakjában) van a

indifferens a légzésre, de

alkatrészeit kiszorítja, élenybeni

szegénysége

és

gazdagságára befoly, vagyis annak a légzésrei alkalmatosságát csökkenti vagy növeli, így pld. oly leveg, mely nedvességgel van saturálva, természetesen kevesebb élenyt és legényt tartalmazhat mint a szá-

amabban több-kevesebb levegrész vízgz Látjuk tehát, hogy vizgz és leveg egymást

van

raz leveg, miután

által

helyettesítve.

kizárják,

és a

mennyivel nedvesebb a leveg, annál kevesebb élenyt

maz

és

viszont.

Különben

erre

lényegesen

V)efoly

a

tartal-

hmérsék

is,

35 íi

hideg leveg például

srbb,

azaz gazdagabb éleny és legényben,

miután vizgözt is csak csekélyebb mennyiségben képes magába fölvenni, az élenyt minden körülmények között bvebb mennyiségben tartalmazna evvel ellentétben a meleg leveg ritkább s igy kevesebb -élenyt tartalmaz, továbbá több vizgzt is levén képes magába fölvenni, hogy saturálási fokát elérje, ez annak élenytartalmára két•és

;

;szeresen

kedveztlen hatással van. Könyebb megérthetés végett

idé-

zek egy példát egy köbláb száraz leveg (30" ang. barométer állásnál) 38° F. (4° C.) 560 grant nyom és 129 gran élenyt tartalmaz ha már most egy köbláb 98° F. (36°- C.) meleg levegt veszünk, és :

;

hogy vele saturálva legyen, az egész 489 grant fog nyomni, s miután itt 19 grant nyom a belefoglalt vizgöz tartalma, ennek következtében csak 470 gran marad a levegre, melynek élenye csupán 108 grán lesz. Összehasonlítván a ^különbségeket, látjuk, miszerint 4° száraz leveg mintegy ^/s-del több élenyt tartalmaz, mint 36° nedves leveg (Dr. E. Pulling, Eespiration as aífected by conditions of the atmosphere. New-York med.

.annyi vizgzt vegyitünk hozzá, •csak

Journal 1873.

II. k.

168

L).

Ismervén a mexicoi fensík levegjét, mint

olyat,

amely

lehets száraz és meleg, lássuk befolyását a légzésre, vezet

amaz ösztönszer

s

ritka,

meg-

lássuk a szer-

törekvését, melylyel a fejldésére és önfentar-

tására szükséges anyagokat elsajátítja, végre azon utat

és

módot,

melyekkel azt létesíti. Erre nézve szem eltt kell tartani, miszerint 30 éves ember, ki körülbelöl 16 18-szor lélekzik perczen-egy 20

—

—

ünt, 24 óra alatt^ mintegy 636 (914 §1 ) élenyt felhasznál és mintegy 540 y szénsavat kilehel. Hogy ezt eszközölhesse, a következ légmennyiségekre lesz szüksége miután a tüdkbe beható lóg élenyének csak mintegy ötödrésze megy át a vérbe, hogy a szükségelt 636 liter élenyt megszerezhesse, kénytelen lesz 15.900 ^ levegt tdéibe bevinni, mit 25.920 belégzéssel eszközöl. Ugyanezen ember, fj

:

ugyanazon légzési munkával Mexico fensíkján az itt élenyszegényebb levegbl csak 490 ^ élenyt lesz képes elsajátítani, tehát 146 y -rel kevesebbet mint 760 barométer állásnál. Ezen különb,ség oly tetemes, hogy, ámbár emez általános theoreticus calculusban nincsenek tekintetbe véve azon különbségek, melyek ébrenlét vagy alvás, evés, pihenés és munkálkodás következtében a légzésnél beállanak, (mi azonban annak általános érvényét meg nem ingathatja) '
36 élenyszegényebb-e mint a más mélyebben saké,

hogy van-e

fekv országokban hono-

szükség ugyanannyi élenyre,

ott

s

ha igen, váljon az

emberi szervezetnek van-e annyi ruganj-ossága, miszerint alkalmaz-

kodván a viszonyokhoz, ügygyei

végre mégis

bajjal, de

meg

tudja-e

ugyanazon mennyiségaz ember hozzá Azt állítani, hogy bir szokni mindenhez, shogy ben ? az ember és a kutya a földhátán mindenütt megélhet, ennek következtében több kevesebb veszödséggel Mexicoban is csak megél, mind ez, mondom, nem új dolog, s ha Grönlandban elélnek (úgy a hogy), az szerezni a megélhetésre szükséges anyagokat

egyenlít forró térségein szaporodnak

stb. úgy a mexicoi fensík magasságában is majd csak megélnek azok, kik ott születtek, vagy valamiként oda vetdtek. Kérdés azonban, váljon az ezen magasságoni megélhetés jár-e valami nehézséggel az emberi szervezetre nézve, s ha igen, váljon micsoda áldozatba kerül az ? min iinatomiai vagy physiologiai módosítások azok, melyek lérrejottével

G

— 8000 lábnyi

a

légkörének

mexicoi fensík

mert Darwin (Origin of

élenyszegénysége

species.

ellensúlyoztatik

New-Yok. Appleton 1871. 412

'?

1.)

vagy ösztön minden részeiben vannak legalább isegyéni különbségek, melyek oda mutatnak, miszerint a lét érti küzdelem szerint a szervezet

a test szerkezetében és az ösztönben czélszerü módosításokat létre-

hozni és megörökíteni törekszik.

Ha

ez igaz, akkor

Mexicoban valószí-

nleg kell ily módosításoknak történniök, amennyiben

((a

priori »

nem

hogy V4-del kevesebb élenyt fogyaszszanak, mint pld. mi pestiek, csupán csak azért, mert itt az. éleny nagyobb mennyiségben van rendelkezésünkre mint amazoknak, lehet ezen ország

így birna ezen

meghazudtolná az

életnek

lakosairól föltenni,

állítás

azt

minden

ugyan az újdonság érdeke az

élettan

nyílvánulásai

azon természeti törvények

és

az

vegyészet egész

alatt állanak, s

és

érdemével, de

melyek

,

szerint

földgömbön ugyan-

ugyanazon combinatiókra,.

ug^'anazon alkatrészek szükségeltetnek ugyanazon

mennyiségben,,

akár jöjjenek azok létre egy atlanti gzösön, akár pedig a felhk

Legyen szabad egy trivial idézetet ide helyeznem. Tyndall. mint a mozFrankland kísérleteikben (John Tyndall A eg3'ik neme. gás Ford. Jezsovics K. Budapest, 1874. 49.); azt tapasztalták, hogy egy ég gyertya a Chamounix völgyében és a Montblanc csúcsán egyenl gyorsasággal fogy el, e két pont között pedig valami 11.000' a niveaukülönbség (de a magasban nem áraszt között. és

:

h

annyi világosságot). Tehát ezen gyertya a svájczi havasok tetején ép oly gyorsan ég el mint a völgyben, s valószín hogy ugyanannyi

— .

37 élenyt képes szerezni a ritka leveg daczára, mint kevésbé mostoha

körülmények között (de váljon

az

itt

világosabban ég

!),

s

igy megvizsgálandó,

emberi testben lakozik-e annyi tehetség, hogy

ilyféle

kedvez viszonyok között is képes-e a haematosist minségben létesiteni, miként a tenger színéhez közelebb es

kevésbé

époly vidé-

kek élenydúsabb -légkörében?

Analóg viszonyokat keresvén, a következket mondja Darwin I. 114.) «a Quechua indiánok Peru szells magaslatait lakják, s d'Orbigny Alcid állítja rólok, hogy a rendkivülileg ritka levegnek folytonos lélegzése által (10.000 lábat meghade az egyenlít alatt !) mellkasuk és ladó magasságban élnek (The descent of man,

—

tüdeik rendkívüli terjedelemre fejldtek

(tliey

have acquired chestsand

lungs of extraordinary dimensions). Tüdsejtjeik nagyobbak és számo-

sabbak mint az európaiaknál)) miszerint az

Aymar

és folytatólag azt állítja

Forbes után,

indiánok (melyek az elbbiekkel hasonló vidé-

míg ellenben ugyan nem akarom két;ségbe vonni a fönnebbi állítás igazságát, mégis gyanúsnak látszik elttem, hogy azok tüdösejtjei nagyobbak is és számosabbakis legyenek mint a mieink; mert az elbbi sajátság talán a pathologia terére ken laknak) igen rövid kar-

és lábszárakkal bírnak,

Én

mellkasuk tulnyomólag van kifejldve.

azon tüdket, az utóbbit pedig tüzetesebben kellene bizonyíhogy elfogadható legyen, a mennyiben az'emberi tüd sejtjeit direct még eddig senki sem olvasta meg. Ennek következtében csak azon ;sajátságot akarom itt szem eltt tartani, miszerint Peru magaslatainak ezen lakói oly rendkívülileg kifejlett mellkassal bírnának, 'és miután a természetben közmondás szerint ugrás nincs, keresve a fokozatot ugy hiszem, hogy Mexico orographiai és lakottsági viszonyainál utalja

tani,

fogva adhat alkalmat a tétel fölvilágosítására.

1.

A

Anatómiai

fensík lakóinak testalkotását

észleletek. illetleg a legszámosabb vizs-

;gálatokat a mexicoi franczia expeditió idejében, Dr. Coindet franczia

katonaorvos, a feletti tanulmányozása közben tette, váljon egy 6 8000' magasságbani élés van-e befolyással az emberi testalkatra, s

mködésének eredménye

600 európai (franczia, magasság

500

a

következ

:

belga, légion étrangére) középtest-

különféle mexicoi (fehér, indus, meszticz)

1

'^

1

«

66 %i 62

«

>

:

38

200 tiszta indus 100 mesztic (Le Mexique 11. k. 74.

aii

1

«/

1

«

60 %» 03 »

point de viie medico-chirurgicale. Paris.

1808.

1.)

Ebbl

tehát az

sai az európainál

jegyezni,

liogy

mind katonák

tnnek

ki,

miszerint Mexico bennszülött lako-

alacsonyabb testalkattal birnak az európaiak,

;

meg

kell

azonban-

ezen mérések tárgyát képezték,,

kik

hogy Európában a sorozásnál bizomenni nem szabad (Francziaországban 1 "/ ^>& %i). Nem nagy ugyan azok száma, kiket kicsinységük miatt be nem soroznak, mindazonáltal elfordulnak, s ha csak néhány százavoltak, s tudjuk,

nyos mértéken

alul

lék volna is ez, a fönn kitett

igy aztán a különbség

nem

méréseknél szerepl

idézett

középmagasságot egy kissé lenyomná,,

volna oly nagy. Ezek ellenében afönnebb-

mexicoiak

katonák,

mesteremberek,,

földmivelk

stb. voltak, hivebben adják a középmagasságot, azonMexicoban a katonafogásnál a testmagasságra tekintet nincsen.. Súlyra nézve a következket találta 100 indusnál Középmagasság 1 "/ 63 c/m,, mellkaskörület 0.877 ^"/^ testsúly 61 h/g 615 ^.

felül

A

legkisebb talált súly volt k^ 47.250, a legnagyobb «

1

702

«

%!,

középmagasság

1.56

'^/

testmagasságnak megfelel 373

«

9/

1

,

«

66.7

*"/

1.7;>

mellkörületnek

9/.

Ezen mérésekre használt indusok kora 25 ros


fí^

jDÍaczára

'faszenet,

— 35

év,

kik a fvá-

hozzák hátukon a többé kevésbé hegyes vidékbl a

cserépedényeket, gyümölcsöt,

stb.

tehát

keményen

dol-

gozó nép.

100 mesztic (ül mesterséggel foglalkozó) testmagasság mellkörület 1

Buly

*"/

0.869, súly

00 franczia katona, testmagasság

kjg

""^f

1.63

^61.100. ''"/

1.67, mellkörület '^ 0.909,

64.730.

JouRDANET mindenféle mexicoi lakoson

tett

méréseinél

'"/

0.895-

mellkörületet nyert.

A

mellkas viszonyaira nézve

:

200 franczia 200 indus-

a szegycsont fels végétl a megfelel hátgerincz tövisnyujtványáig

a proc. xyphoideustól a megfelel hátgerincz

tövisnyujtványáig egyik válltól a másikig

.

%i

14.37

14.29

.

22.32

21.45

39.09

38.79

39

A

mellkas viszonyaira nézve

200 franczia 200 indus

:

a mellkas oldalátméröje alul

26.87

26.16

oldalátmérö a csipöknél

29.06

27.03

szegycsont hossza

22.20

21.02(22.7

Jourdanet).

E

számok, figyelemmel kisérve a következ tanúságot adják:

1.

Az európai magasabb termet mint a

mexicoi,

s ez

utóbbiak

közül ismét a creol vagy mesztic valamivel magosabb mint a tiszta indus (pedig sonlítás,

itt

hanem

nem

az európai középnagysággal történt az összeha-

nem a legszáél bennszülöttön az égalj

a francziákkal, kik miként ismeretes

lasabbak). Tehát a mexicoi magaslatokon

egyik jelensége az, miszerint

befolyásának

nem nö

oly magosra,

mint a tenger fölszine fölé kevésbé emelkedett tájak gyermeke. A mi áll az emberre nézve, ugyanazt lehet mondani az állatokról is, igy pld. a ló, mely a spanyolok idejövetele eltt Amerikában ismeretlen volt, s

mely spanyol-arabs (berber) eredet, nem

A

mettel mint vérrokonai Európában. paira igen

nem

kot

tozik

feltn

üti

meg,

nem

15 maroknyi

nem

töltötte.)

A

ló

már a nagy

gyakran, hogy mikép birják

jó, s

meg

mig legalább a

nézve közmxondás Mexi-

valóban hihetetlennek

lát-

munkát, szaladást,

a sok

miért a franczia állatorvosok a mexicoi öszvért

A

ter-

ritkaságok közé tar-

veszik használatba,

ló és öszvérre

coban, miszerint annak csak az apraja szik

magas

a mexicoi ló kicsinysége, mely rendesen a 14 mar-

s

(pedig Mexicoban

;

négy évet be

bir oly

mexicoi területre érkez euró-

még

az arabs fölébe

nagy lovak könnyen elhalnak (pedig díszlovak levén elég gondjukat viselik, és nagyon meg nem hajtják), utódaik pedig csakhamar eltörpülnek. Ugyanez áll a finom juhokról is. A mi áll a test magassága, ugyanaz áll a súlyra nézve is;

is

helyezik.

nem

legkivált

Éjszak-Amerikából behozott

tartósak, sokat betegeskednek,

—

a mexicoiak testsúlya

az

európaiakénál csekélyebb,

ben, miután a test súlya inkább viszonylik a mellkas

s

e

tekintet-

bségéhez mint

a test magasságához, az indiánok nehezebbek, mint a meszticzek. 2.

A

mellkas különféle átmériben az

között a különbségek igen csekélyek, ságával, azt lehet

s

mondani, hogy az indus mellkasa fels részeiben

aránylag bvebb, hisz a különbség

itt

csak 3

mexicoiak keskenyebbek mint az európaiak, lönbség

európai és az indus

összehasonlítva a test magas-

»'^.

Csípik körül a

— ez azonban lehet

faj-

is.

Mindezekbl következik, hogy

oly nép,

mely századok óta lakik

:

:

40

— 8000

magasságon,

ennek megfelel ritka levegt, testalkotában nem sok alkalmazkodási eltérést mutat mutatja talán azon sajátságot, liogy mellkasának fels része egy kissé öblösebb és Jourdanet szerint kissé hosszabb is (Jourdanet, Pression G

láb

és

az

szívja

;

mint azoké, kik mélyebben fekv országok élenydúe különbségek egyáltalában csekélyek. Ha hozzá veszszük d'ORBiGNv és Forbes állítását, kik összehasonlító méréseket tettek ugyanazon indus fajok mélyebben lakó ágainál, s ezeknél a törzs és a végtagok nagyságának egymáshozi viszonyában nem találták azon különbséget, mely a fensíkokon szemökbe ötlött, úgy el kell ismerni, hogy a bizonyos magasságokon él szervezet törekszik a ritkább leveg által okozott körülményekhez alkalmazkodni, igyekezvén az illet népek mellkasának nagyítása által a nehézséget enyhíteni, s a több leveg de

l'aii'.

I.

310.)

sabb levegjével táplálkoznak; azonban ,

—

befogadására megadott képesség

minségnek

által a

hibáit a

— Minden azonban Mexico magasságain

séggel pótolni.

mennyi-

csak jelen-

téktelen fokban történik.

2.

Physiologiai észleletek.

Lássuk már most mi módon mködik ezen anatómiai alkatszervezet hogy megszerezze az élenyt azon mennyiségben miként azt önfentartására szükségli. Coindet ezen iránj'bani kutatásai (II. G9) a következ eredményre vezettek a

tal

,

—

:

légzések száma érverések száma perczenkiut

750 franczia

19.36

77.39

mexicoi

20.29

80.54

20.33

81.02

19.92 5ia ^ j50 franczia f belga (i^ igen fiatalok) 20.85

77.73

«

200 indus

^ '3

.

79.93

(I

í

«

mesztic (gyenge)

.

71.32

19.17

80.09

(erteljesebb) 20.77

48 franczianál (Leonban) 19.67 mémoires de médicine et eh. 1865. 512).

65.25 Cavaroz (Recueilde

Ess idben a légzés könnyebb, kielégítbb mint száraz levegben 100 franczianál ess idben a légzés 19.23 «

Ezekbl 1. Hogy

«

száraz

«

«

«

érverés 77.90

20.95

«

80.17

látható ritkított

levegnek folytonos befolyása

alatt a légzés

:

41 szaporább, mutatván ez a természetnek törekvését, miszerint a légzések számának gyarapításával akarja helyreütni azon hiányt, mely a barométer levegnek élenyszegénységéböl következnék, s a 760 állásnáli TG

Hogy

légzés helyett a

Evvel ellentétben

Cavaroz

áll

nehézségek mérlegelésében épen

Ön magamon

reggelenkiht verést

A

ül

t. i.

1

4 mindig megmarad.

:

Leonban

észlelete, ki

19.67 légzésre csak 65.25 érverést

súlyt.

lábnyi magaslatok

a vérkeringés ugyanazon arányban szaporodik mint a

légzés vagyis az ismert arányban

nagy

6^8000

20-szori légzésre kényteti.

lakóit perczenkint 2.

^

— 18-szori

a ki a fensíkon jelentkez

talált, és

ezen zavart viszonyra fektet igen

személyesen

tett

sokszoros észleléseimnél

helyzetben San Luis Potosiban, 17 légzésre 84

számláltam,

szaporodás tehát

ellenben

nem

—

48* francziánál

Pesten

14

légzést és

72

oly tetemes, miként azt Parot

ér-

érverést. állítja,

ki

Mexicoban 92-nek kellene az érverések számának lenni, vagy pedig miként Lortet sejteti, kinek érverése Chamounixban 64, a Montblanc tetején pedig 172 volt. Általában a magasságokon az érveszerint

rés szaporodása constatált tény, igy több órai nyugvás után

Balmat érverése Chamounixban

49, a

TiTü

Saussüre

A

test

Montblanc tetején

«

«

60

«

«

«

72

«

98

((112 fl

100

hömérsékére nézve megjegyzend, hogy az körülbelöl

egyforma a különféle fajok között, s Coindet észleletéibl 37° közép tnt ki 300 egyén hónalj ábani mérésekbl.

Ezen anatómiai

és

miszerint az alkalmazkodó

physiologiai

adatokkal szemben

látjuk,

szervezet létérti küzdelmében törekszik

nagyobb mennyiséget szerezni a magaslatok élenyszegényebb közegéaz által, hogy a mellkast egy kissé öblösebbé fejleszti, és hogy a légzések számát fölemeli. Tekintetbe vévén azonban, hogy Mexico fensíkjain a leveg közel ^/4-de kevesebb élenyt tartalmaz, s a légzések számát 18-ról mégis csak 20-ra emeli: belátható, miszerint a különbségeknem nagyok. Kérdés tehát, váljon e légzési szám elegend-e és váljon a tüdk képesek-e ezen munkaszaporítással pótolni a leveg éltet fogyatkozását ? Mert vegyük a fentebbi elméleti tételt, hogy egy

hi

a tenger szine közelében

élember perczenkinti

1

8 légzéssel szerzi

meg

636 ^ élenyt a tüdeit 24 óra alatt szellz 1 5.900 y levegbl. Ha ezt Mexico fensíkjának viszonyaira, alkalmazzuk azt fo^uk találni, hogy a légzések számát 20-ra szaporítván, azon ember 24 óra alatt 28.800 belégzést végez, s ez által 17.667 ^ levegt az életre szükséges

:

42

Ez

bocsát tdéinek rendelkezésére.

t. i.

azon esetre állana, ha azon

alatt, ép annyi levegt minden légzéssel tdéibe mint az, ki csak 18-szor újítja meg a levegt mi valoszinüleg nem áll. De elfogadván ezen föltevést, íizon eredményre jutunk, hogy daczára ezen ermegfeszítésnek csak 560 y -t fog elsajátítani, azaz 7íj ^ -rel kevesebbet es ezt is csak azon föltétellel, ha megengedjük, hogy a gyakoribb légzés által rövidebb ideig^ bennmaradó levegbl a tüdk el tudnak vonni ugyanannyi élenyt, mintha ugyanaz bennök kissé tovább idzne mi valószínleg szinte nem áll. De miután ez csak úgy egészíthet ki, ha tekintetbe veszszük ^zon habár csekély különbséget is, mely az anatómiai részbl kitnt, hogy t. i. a fensíkok lakóinak mellkasa némileg öblösebb, st Jourdanet állítása szerint még hosszabb is (?) tehát minden irányban nagyobb (mindkett azonban még nem minden kétségen felül bizonyos), továbbá, ha számba veszszük még Boussingault állítását is,,

ember, ki 20-szor vesz lélekzetet egy perez

venne

fel

—

—

—

miszerint kevesebb légnyomásnál az élenynek oxydáló lyesebb, talán

mködése

eré-

képesek leszünk azon kedvez eredményre jutni, hogy

ekép annyi élenymennyiség lesz elsajátítható, a mennyinek relatív fogyatkozása nevezetes befolyással lenni talán megsznik.

Hogy

az ezen tekintetekbl folyó kételyek felvilágosíttassanak,

CoiNDET és MuRPHY a kilehelt szénsav mennyiséget törekedtek meghatározni,

megtudandók

ez által,

eredmenynyel megy végbe,

hogy a fensíkon a légzés tényleg mi

a következket találták

s

érverés

5 franczia ujon érkezett

kilehelt lég 1 perez alatt literben

szénsavmennyiség

78

5.47

3.96

78.4

6.32

4.53

5 creol

79.2

6.01

4.35

5 indus

80.2

6.11

4.51

5 mesztic

80.4

6.06

4.47

5

régebben

«

Nem meg nem

itt

.

.

lev

vévén számításba az els sorban

ujon érkezett és még

szokott 5 francziát, látjuk, miszerint az egy óra alatt átla-

gosan kilehelt levegmennyiség 367 tartalma

álló

BzázaJtli'

(voliunen) 1 perez alatt

16.62

(E számitásnál

Ennek

y. t.

i.

^

-t

tesz,

melynek

szénenye majdnem 9

szénsav-

nyom,

3/ -icaot

tekintetbe van véve a lég ritkaságának befolyása,

valamint a hmérsék

mert 100 rész leveg a fagyponton légnyomásnál, egyenl 131.845 rész levegvel 14° hmérsék is,

és és

760 580

''"/^

»j^^

nyomásnál.)

JoüRDANET

észleletei

hasonló

eredményre vezettek;

miszerint a kilehelt szénsavmennyíség egyenes viszonyban

találta, áll

a lég-

43 zés tartamával, es megfordítva a légzések számával. (Org. chemie 348),

gben

ha perczenkinti

Lehmann

szerint

12-szeri légzéssel a kilehelt leve-

a szénsav 4.1 Vo, perczenkinti 24 légzéssel a szénsavtartalom

csak 3.3

°/o

(s

igy a szénsav

nem

lesz kétannyi).

Jourdanet

kísér-

ha perczenkint 8 ^ leveg leheltetík (kivétemelyben a szénsav 4.52 "/o, melynek akkor az egy óra alatt kilehelt szénsavmennyiség 21.69 szénenye 9.03 9] (itt különben csak a szénenyszámításnál van tekintetbe véve a légnyomás különbségének befolyása). Daczára, hogy Jourdanet kísérleteinél ers mellkasu egyének eredménye

leteinek

:

lesen kifejldött mellkasu egyéneknél),

Ij

,

szerepeltek, és megerltetéssel lélekzettek (respiration de choix 304. es

nagyon

itt

is

problematikus oldala, hogy

efféle kísérletek

közremköd egyének nem azért hanem

élnek,

1.),

megfontolandó azon körülmény, mely minden

hogy

t. i.

az ily kísérleteknél

vesznek lélekzetet, hogy megéljenek,

vegyenek (természetes légzés ez?)

lélekzetet

mindazonáltal ezek is, valamint a megelz számok, azonos eredményt t. i. kilencz gram szénenyt egy órában. Minthogy Andral és Gavarret szerint egy felntt ember kilehelt szénsav alakjában 10 12 Y szénenyt küszöböl ki óránkint tdéibl (1. Ranke, Phys. d. M. 1875. 465. 1.) következik, miszerint Mexicoban kevesebb szénsav leheltetik ki, s igy kevesebb éleny használtatik föl, mint a tenger szinén. Ezt azonban csupán azon megszorítással kell érteni, ha a fönnebbi adatokat a tett kísérletek csekély számának daczára el akarjuk fogadni (mert a mai statisztikusokkal legalább pr. ezer, de ha lehet pr. millió kell beszélni) és lehetséges hogy a fenn kitett eredmény koránsem egészen kifogástalan st talán számosabb kísérletek nyomán még

mutatnak,

—

,

módosulhat, de mindenesetre szól Lehmann állításának valósága mellett,

mely

szerint szaporább légzésnél a kilehelt szénsavmennyiség

absolute nagyobb ugyan, de relatíve kisebb. Ily

eredményekre vezetnek azon

den figyelmét a lélekzetvételre datlan lélegzése

nem

így

kísérletek, a hol az

irányítja, de a

megy

egyén min-

közönséges

élet öntu-

mondja gondolom man zu athmen* és ha

végbe. Helyesen

EuLENBURG «im gewöhnlíchen Lében

vergisst

figyelmünket valami tárgyra vagy foglalatosságra fordítjuk, azt gyak-

ran félbe kell szakítanunk és közbe egy nagyot sóhajtanunk. Ezen sajátság a mexicoi fensíkon sokkal pld.

nem

nagyobb mérvben észlelhet mint midn az illet egyén

nálunk, természetesen akkor leginkább, is

hogy lélekzésének gyakorisága és minsége más szemmel tartatik. Egészen helyesen írja le Jourdanet a

gyanítja,

valaki által

44 fensík szabálytalan lélekzését és okoskodása egészen helyes,

midn

mondja: «ezen mély, s nyugalomban is oly gyakori belégzések nem bizonyitékai-e azon folytonos erlködéseknek, melyeket a légzés véghez visz, hogy a légkör állapotával egyensúlyban maradjon, valamint azon nehézségnek, melylyel ezen fontos mködés létesül ? A kihlés, mely a tétlenségnél oly hamar beáll és éreztetik, nem-e oly tiuiemény, mely ugyanazon okra vezethet vissza?* BoüssiNGAULT áUitása, miszerint csekélyebb légnyomás alatt az

mködik, e kísérletek által tán annyiban nyer bizomennyiben daczára a gyakoribb légzésnek, a kilehelt szénsav mennyiség nem csökken, hanem a húszszori légzés mellett szintúgy meg van a kilehelt levegben valami 4.5 "/o mint a tengerszine közelében IG 18-szori légzésnél. Ellenben nincs még bebizonyítva, hogy a csekélyebb légnyomás által igényelt szaporább légzésnél, az alkalmazásba jött leveg mennyisége nagyobb-e azaz a gyakoribb légzésnél az egyes légzések bvebbek-e vagy csak olyanok, mint a rendes légnyomás mellett ? Ez különben nagyon természetes mert ha a testet oly körülmények alá hozzuk, hogy az szaporábban és egyszersmind mélyebben is legyen kénytelen lélegzeni, ez reá nézve oly nagy erkifejtéssel lesz kapcsolatban, hogy e munkaszaporításba ugyan csakhamar belefárad. Itt t, i. meg kell jegyezni, hogy nagy különbség van a hegymászás és a fensíkoni élet között. Tudjuk hogj^ hegynek menvén, bármi kényelmes legyen is az ut, a légzés szaporább és mélyebb lesz, mert ezt igy kívánja azon ermegfeszítés, amibe testünk följebb vitele kerül, de hogy izmaink (légzési és végtagi) ezen munkát napokig vagy hónapokig kibirnák-e, az nem igen valószín. Igen könnyen megérthet azon jólérzés, mely ránk j, ha egy hegyre hisz e felmásztunk, és szívjuk magunkba a hegy éltet levegjét tiszta leveg bséges felhasználásával pótoljuk azon anyagkopást, melyet a hegymászás nehézségei okoztak, evvel küszöböljük ki a sok szénsavat, melyet a gyorsabban kering vér a tüd és brfelületre nagyobb mennyiségben hoz mint salakot a keményebb munkára kétetett izmokból, hogy kilehelés és izzadás által a testbl eltávolíttassék. Ha i)edig a hegymászás nehézségei nem egy könnyen gyözhetk le, akkor kény telének vagyunk minduntalan megállani, hogy mint mondani szokás, lélekzetet vegyünk, és ismeretes hogy a hegymászáshoz nem annyira physikai er mint inkább jó tüd kell, vagyis oly tüd, melynek vitalcapacítása mentl nagyobb. Uj rám nézveíÜANKE és mások állítása (Physiologie 473.), miszeéleny erélyesebben

nyítékot, a

—

;

,

—

45 magaslatokon elveszti hatását, mert a csekélyebb légnyomás miatt a borszesznek a vérböli kipárolgása gyorsabban történik. Ezen állítás elször uj, másodszor pedig hamis, üj reám nézve rint a borszesz a

annyiban mert miként tudom, a kik e tárgygyal csak foglalkoztak, mindannyian azt állítják, miszerint magas hegyeken a szeszes italokkal csínján kell bánni, s egész Anahuacban is általános a vélemény, hogy a szeszes italok élvezete ott sokkal kábítóbb és az egészségre nézve ártalmasabb mint a tengerj^arton, s azt abból magyarázza a közönség, hogy a tengerparton a nagy meleg miatt bséges levén az izzadság, a borszesz a testbl hamarabb kiküszöböltetik, míg ellenben a fensíkon az ember igen ritkán izzad. (A tulaj donképeni ok abban van, hogy a borszesz a vérben éleny fölvétele által szénsav és vízzé átváltozik, és miután az elöbbenibl nem igen sok van rendelkezésre, ,

a hatásnak kábítóbbnak kell lenni.) (Eec.

mem.

de

1865.

kicsapongás csakhamar

melyek

itt

nem

515)

«a

Hasonlókép mondja Cavaroz

szeszes

maga után vonja

legcsekélyebb

italokkali

az

emészt szervek zavarait,

képesek azon mennyiségeket elbírni, melyeket egész

ártalmatlanul megbírtak a fensíknál melegebb tájakon.*

ben a bornak mily nagy hatása van

itt,

azt egy

Hogy

külön-

német keresked

barátomon tapasztaltam egy alkalommal. San Antonio haciendán t. i. 1875. év elején, a hegyek között jártunk mintegy 8000 láb magasságban, praehistoricus ásatásokat tevén ott néhány emberem, több órai kényelmes lovaglás és járáskelés után végre egy szikla árnyékában leültünk, magunkkal hozott ebédünket elvettük, azt jó levén

ízen megettük,

s

hozzá egy palaczk közönséges bordeauxit ittunk.

Erre lovainkat vezetve a bokrok között kezdtünk gyalogolni, az én

barátom azonban csakhamar el kezd tántorogni és egész kábultan saját egyensúlyával küzködni látván, hogy a bor nagyon is a fejébe ment, lefektettük, hányás és rá jött és csakhamar elaludt. Alig telt bele egy ;

fél óra,

mire fölébredt, helyreállott egész öntudata

s

folytathattuk

munkánkat. Tehát meg volt az alcoholhatás, pedig a mennyiség sehogy sem volt nagy, se a tenger fölötti magasság valami rendkívüli, mindkettnek behatása azonban fokozódhatott a naponi járáskelés szokatlansága

által.

Bizonyítja az egész incidens rövid tartama továbbá,

hogy mily gyorsan párolog el az alcohol csekélyebb légnyomásnál. De mondhatná valaki, miután Mexicoban az év középhévmérséke 18°, a test ott nem kénytelen annyi meleget teremteni mint pld. Pesten, hol az évi közép 10°, Helyesen mondja Liebermeister (Ueber Wármeregulierung .und Fíeber) «az emberi test csodálatos

46 alkotásának egyik legbámulatosabb berendezése, hogy mig egészséges, hömérsékét minden körülmények között mintegy 37° magasságban föntartja

nem

.... Az ember, emlsállatok vagy madarak

testi

bömérséke

valami észrevehetöleg eltér, akár a sarkvidék, akár pedig a

(?), ámbár a test és a leveg hévmérséke között a külömbség ott a 70 fokot is meghaladhatja, itt pedig semmid stb. Miután, miként a meteorológiai adatok közt láttuk, a mexicoi fensikon a hévmérö a fagyponton alul igen ritkán és csakis éjjel megy, s a nappali hévmérséklet az árnyékban a 30 fokon felül nem igen emelkedik, ennek következtében az emberi test itt oly közökben mozog,

forró földöv alatt

hol

melegvesztesége

szénsavmennyiség

igen

nem

ség mint mélyebben

tetemes

oly nagy,

fekv helyeken

s :

nem

Ezért

lehet.

a kilehelt

igy kevesebb élenyre van szük-

tehát habár az ottani

negyedrészszel kevesebb élenyt tartalmaz

is,

az

elegend

leveg egy hogy

arra,

az elégülési folyamatokat a vérben lehetsitse,

s igy a testben azon melegmennyiség képzdjék, mely az élet fentartására szükségeltetik. És ki tagadhatja, hogy a mexicoi fensikon csakis azért lehetséges az élet 584 '>^ barométerállásnál, mert az egyenlíthöz közel esvén,

hmérséke meglehets magas, s igy annak daczára, hogy itt csak háromnegyed annyi éleny áll rendelkezésre mint pld. nálunk, a test ott a csekélyebi:) veszteség miatt kevesebb meleg elállítására van kényszerítve, csakis ezért lakható Ha ezen állítás talán paradoxnak látszanék, úgy annak bebizonyítása nem lehet nehéz, Tan Svajcznak egy pontja, melyen télen nyáron laknak emberek, sez asz. Bernát hegy kolostora, mely 7600' (2400 "'/) magasságban fekszik a tenger szine fölött, tehát nem sokkal magasabban mint Mexico fváros, és tetemesen alantabban mint e fensík sok más és népes városa. Miután !

—

nevezett kolostor

45'^ 5' éjszaki

szélesség alatt fekszik, ennek évi átla-

gos temperaturája körülbell a fagypont

nézve lehet mondani, hogy lakhatatlan.

— 0° — Ezen pontra — Igaz ugyan, hogy ezen 81).

(

kolostorban századok óta laknak szerzetesek és

teljesítik

kötelességeiket, segítséget vivén az utasoknak, kik

emberbaráti

kedveztlen idjá-

rás alkalmával a helyi viszonyok következtél)en életveszélyes hely-

zetbe kerülnek. Igen, de

mi a következés?

A

zordon

égalj és a

magas

fekvés (tehát ritka, életszegény leveg) oly kedveztlen bahatással

vannak

hogy ha e kolostor lakóit kora halálnak kitenni nem akarják, ket minden két évben kénytelenek fölváltani, ellenkez esetben közülök egy sem éri el a negyven évet (Asthma, Emphysema, szívbajok.) És itt nem lehet azon kifogást tenni, hogy itt

az emberi életre,

47 •ennyi hidegnek az emberi test ellenállani

nem volna képes, mert van a

földgömbön sok más pont, a melyeknek évi átlagos temperaturája ^^gyanilyen' péld. Oroszországban Archangel (Pétervár közelében), Barnául, Irkutzk Sibériában, Tornea Norvégiában stb. s mindezek többé kevésbé nevezetes városok, melyeknek lakói a klima zordsága

daczára

ott

kenyereket

még

helyek, melyeknek égalja •Sibériának

melyek lakói tett

nagyobb

élnek,

keresik,

szaporodnak;

söt

vannak

sokkal ridegebb, igy egész Grönland,

vannak mint Jakutzk stb. alatt, melyeknek Bizonyos továbbá, hogy az emlí-

része, hol városok

évi átlagos temperaturája 8

munkájuk után élnek meg

— 12° a fagypont

stb.

barátok kényelmesebb életet élnek, mint ezen más említett váro-

sok és tartományok lakói, kik az

ama

nem

élet

gondjaival

is

küz ködnek, a mire

még sem ama neve-

mindezek daczára mert bírják kolostoruk klímáját kiállani. És miért ? zett helyek és vidékek kevéssé emelkedvén a tenger fölé, gje az élenyt oly mennyiségben szolgáltatja a lakóknak, barátok

minden

kénytelenek,

a kliina ridegsége

képesek: míg ellenben a levegöjökböl a

és

által

sz.

—

okozott melegveszteséget pótolni

bernáthegyi barátok élenyszegényebb

szükséges élenymennyiséget csak oly erfeszítéssel

tudják elsajátítani, hogy szív és

tüd

e

munkatulterheltetést csakis a

legerteljesebb életkorban bírják meg, és ha e túlságos lakváltoztatás által föl

megsemmisül.

Yilágos

-csupán

azért

csakis

azok leve-

hogy ezek

nem

szabadíttatnak, a testi

tehát

lehet,

,

hogy

mert

az

Anahuac ottani

munka

felföldjén az

magas

sz.

élet

subtroi^icus

Jiömérsék miatt kevesebb levén az absolut melegveszteség,

sebb élenyre van szükség, mint a

alól

er csakhamar

ott keve-

Bernát hegyen.

Különben, ha a mexicoi fensíkon a test melegveszteségét meg akarjuk ítélni, nem elegend csupán ennek hmérsékét venni tekin-

mely miként láttuk meglehets magas lévén, a testtl nem csupán a kett közötti melegkülönbséget vévén tekintetbe sok meleget. Van itt egy másik tényez, mely ezen különbséggel kapcsolatban a test melegveszteségét növeli, s ez a leveg szárazsága és ritkasága. Mert az emberi test ugyanazon természeti törvények alatt áll, mint a földnek akármily más része vagy teremtménye, s az emberi szervezetnek csodálatos alkotása fényesen mutatkozik azon sajátságában, hogy mködéseinek rendes folyamata által, képes 1. saját hmérsékét ugyanazon fokon fentartani, 2. eleget tenni azon égési folyamatoknak, melyek bizonyos fokú testi tevékenység által liöveteltetnek és 3. pótolni azon veszteségeket, melyek a test tetbe,

von

—

el

—

,

48 párolgás

feliiletéröl

a

és

környez

tárgyakrai

kisugárzás

által

támadnak.

Ha

szemügyre veszszük a fensik viszonyait át fogjuk látni, hogy a csekélyebb légnyomás következtében a párolgás itt nag3'on könnyítve van, valamint, hogy a lég átlátszósága, s az év

nagy

e tekintetben

felhötlenség

részébeni

által

a kisugárzás

sokkal

hatható-

sabb mint mélyebben fekv részeken (Pouillet-Müllek, Kosm. Physik 352.) s t.

Ezen utóbbi körülményt

ez ország lakói igen jól

ismerik,

azt jég nyerésére elég ügyesen fölhasználják. A téli hónapokban borítatlan díszlik, a csillai. midn az égboltozat sötétkék mezeje

gok az átlátszó lég következtében a szó teljes értelmében (nem úgy mint nálunk) ragyognak, vagy pedig a hold uralkodik az éjen s oly

mihez hasonlítani a mi holdvilágos éjeinket távolról Agavé americana leveleit kiteszik a

világot terjeszt,

sem

lehet, a lakosok ilyenkor az

földre,

s

ezek természetes homorulataiba vizet öntenek;

légkör temperaturája

mégis reggelre keztében

e víz

meg van

éjszakákon koránsem

ily

s

bár

a

a fagypontot,

éri el

csupán csak az annyira fokozott kisugárzás követfagyva.

S az emberi test ugyanezen behatásoknak levén alávetve, ezek természetes következményeit viselni kénytelen. Bért kísérletei utján azon eredményre jutott, hogy csekélyebb légnyomásnál a test hmérseke csökken, mert a ritkább

fokozódása

által

ségi fokon akar

több

leveg miatti párolgás és kisugárzás s igy ha ugyanazon meleg-

meleget veszít,

megmaradni több meleget

lesz

kénytelen elállítani.

Mindez bizonyítja azon tételnek igazságát, hogy a fensik lakója több meleget veszít mint ugyanily hmérsék, de srbb levegvel biró vidék embere. Ily körülmények között párolgás és kisugárzás az emberi szervezet önfentartási képességét kemény próbára teszik, s

ösztönszerleg kényszerítik magát az veszélyeztet behatások ellen védeni, test

melegszabályozási

s

integritását oly tetemesen

ép ezen képesség mutatja a

berendezésének nagy becsét.

Jól

mondja

«ha a külviszonyok miatt a melegveszteség tetemesen könnyítve van, ha pld. a környez leveg a szokottnál hidegebb,

LiEBEEMEiSTER

:

melyek eszközlik, hogy a test kevesebb meleget veszít, mintsem azok nélkül történnék. Mindenekeltt a meleg nagyobb elvonása által a brfelület kihl, miáltal a további melegveszteség lényegesen korlátoltatik. Ehhez járul még hogy annál akkor különféle viszonyok állanak

kevesebb nedvesség párolog

el

be,

a brfelületrl,

mentl alacsonyabb

annak temperaturája. De egy physiologiai viszony

is

közremködik

49

még a melegveszteség csökkentésére. Mig közönségesen a test belsejébl annak

fölületére

bségesen

egyetemben meleg, mely

foly vér és evvel

a környezetre átmehet, a hideg behatása által a br és az edények izomzata összehúzódik, minek következtében kevesebb vér kering a

brben, mintsem normális körülmények között belülrl a brhöz kevesebb meleg megy és igy kevesebb is vész el stb. » Ha pedig a leveg meleg, az ellenkez viszonyok állanak be ekkor a vér szabadon és bven kering a fölületen, az meleg, s ha ekkor kisugárzás ;

;

létre

nem

jöhet, akkor a

brön

könny

átható izzadság

elpárolgása

hat frissitleg és teszi lehetvé, hogy az ember a vér hmérsékével

st nagyobb melegben is létezhetik. Ez utóbbira természetesen a leveg viztartalma is bir még befolyással, mert mentl szárazabb a leveg, az izzadság elpárolgása annál gyorsabb, és mentl nedve-

egyenl,

sebb, az elpárolgás csekélyebb volta miatt az izzadás annál kellemet-

lenebb (már a közönséges életben tudja minden gazdasszony, hogy mennél nedvesebb az idjárás, annál nehezebben szárad a ruha és megfordítva). így mondja dr. Nowak. (Über die physiologischen Verháltnisse der Luft in Beziehung auf die Gesundheit des Menschen. Eundschau 1876. 330.) wA lég nedvessége és hfoka közötti arány, lényeges befolyással van az emberi test vízvesztesége és fölvételére, valamint a test melegének szabályozására igy veszítünk 24 óra alatt 0^ hideg és száraz levegben 293.000 ;

,

nedves

«

265.000

30° meleg és száraz

«

374,000

nedves

«

105,000

«

«

Ha

melegegységet.

a lég viztartalma 50 százalékon alul van, a párolgás és meleg-

veszteség nagyobb stb.

»>

Habár Mexicoban á leveg rendesen

nem

igen nagy,

kellene elveszni, a

s

és a test

melege közötti különbség

igy tulajdonképen csak kevés melegnek

brnek duzzadtnak, melegnek

és

nedvesnek lenni,

mégis ép az ellenkez észlelhet; és ez bizonyítja mily hathatós itt a kisugárzás, hogy a brizomzat reá azon összehuzódási állapottal felel,

melyet Liebermeister említ,

látolja;

s

mely a

test melegveszteségét kor-

innen azon szárazság és hidegség a kezekben, mely az ide-

gen eltt eleinte oly annyira feltnik. Hogy

nem

sok izzadság törhet a

helyesen mondja

Müller

brön

ily

körülmények között

észlelhetleg keresztül, átlátható, s

(Eeisen in Mexico

I.

294.)

hogy Mexicoban

az izzadság hiánya miatt a panasz általános.

Miután Mexicoban mindkét körülmény Mexico

felvidélíe.

t.

i.

párolgás és kisu4

50 gárzás

a

ritkasága és szárazsága

lég

trhet

segítve, érthet, miért 2.

miért érezhet ott sokkal jobban a hideg és általában az idválto-

zás. is

hathatósan elö van könnyebben a meleg és

miatt

ott 1. relativ

Ez

utóbbi különösen oly nevezetes, hogy

más

országbeli laikusnak

feltnik, és mindnyájan egyek azon észleletben, miszerint Ana-

huacban a hideget sokkal jobban megérezni mint pld. Európában. A hidegebb hónapokban, kivált reggel és est ve, a midn a hévmérö néha 5 és 10^ között áll, az ember ugyancsak didereg, és ha éhez

még

szél járul, a hideg érzése

pedig ruházás tekintetében

mérve szükséges volna,

s

itt

igazán kellemetlen fokra emelkedik,

több történik, mint a

hévmér

állásához

több mint hasonló körülménj^ek között Euró-

el lehet mondani Mexicoról még inkább mint más meleg tartományokról, miszerint az ember itt a telet ugyan nem igen látja, de annái jobban érzi. Hasonlót mondanak Condamine és Bougüer

pában. Ilyenkor aztán

délamerikai utjok alkalmából, miszerint gyakran igen get éreztek, milyet a

kemény

hide-

hévmérö koránsem mutatott. Másrészt ismét a

meleget vévén tekintetbe, az

itt

gás által annyi meleg vonatik

el

nem

oly alkalmatlan, mert a párol-

a testbl, hogy a diffúz meleg érzete

könnyen elviselhet.

már

szó a párolgásról, mely Mexicoban mely által a test mindenesetre tetemes vízmennyiséget vészit. Ez azonban csak a test felületérli párolgás volt, mihez azontúl még azon vízmennyiség is járul, mely a kilehelés alkalmával a testbl kimegy. Miután Valentin számításai szerint a kilehelt leveg vízgzzel majdnem tökéletesen saturálva van

Többszörösen volt

oly annyira

el van

itt

segítve,

s

(bizonyíték télen a látható lehelet, bajuszon

leveg pedig a

képzd

s

így

a belehelt

fensíki légkör szárazsága miatt abból kevesebbet tar-

talmaz, ennek következtében a belehelt lég több venni,

jég)

nagyobb vízveszteség fog

felületen párolgván

gzt

létrejönni,

lesz képes föl-

mely a

légzési

ismét a test melegségi viszonyainak rovására

el,

Hogy mindez különben miként viszonylik azon ezer és több 24 gram órai vízveszteséghez mit Ranke említ (468 1.) arra számokkal felelni képes nem vagyok, mert ide vágó mérések eddig még nem

történik.

tétettek

;

de minden körülmény arra mutat, hogy Mexicoban több

vízveszteség

j létre

magas fekvés,

és

a test physiologiai mködéseinél mint kevésbé

nem

lag nyilatkozik Coindet

oly száraz levegvel bíró helyeken. (II. 25.)

:

«a

leveg a torok

és a

Hasonló-

hörgkbe

hatolván azokból sok vízgzt elvon, azokat kiszárítja és izgatja, a

klhám

megrepedezik

;

a párolgás mindenfelé annál nagyobb, men-

51

a légnyomás az izzadság a mint képzdik úgy el is tnik, által az élö lénj^ek bizonyos melegveszteséget szenvedmindezek s nek, mely a hömérsék magasságát eltrni segíti. » Hasonlóképen ((állandóan kevesebb légnyomás nem marad visszahatás nélkül a magasabb légnyomáshoz szokott szervezetre; a viz és melegveszteség elösegittetik, a ritkább leveg gyorsabb légzésre kényszerít, miután egyszerre csak kevesebb éleny vétethetik föl, egyszersmind a vérkeringés is gyorsabb lesz stb.» (Nowak, Med. chir. Eundschau tol kisebb

;

Wien, 1876. 330.) De az ember

nem

él

csupán levegbl, a mi különben miként

láttuk a mexikói fensíkon ugyancsak bajos volna. Láttuk, miszerint itt

az éleny kevesebb mennyiségben

áll

rendelkezésre,

másodszor

tényleg kevesebb fogj^asztatik a szaporább légzés daczára, mert ez nincs arányban az éleny csökkent mennyiségével, továbbá mert a

mennyisége is csekélyebb. Ha egyrészt igaz ugyan, hogy a meglehets magas hömérsék miatt a test melegvesztesége nem volna oly tetemes, nyom másrészt a latban azon körülmény, hogy a csekélyebb lenyomás miatt kisugárzás és párolgás által a testtl nagyobb melegmennyiség vonatik el, mely az elbbi hasznot kilehelt szénsav

talán egészen ellensúlyozza, következik

:

miszerint az élet

itt

saját-

szer mostoha körülményekkel kénytelen küszködni. Mert végre is a földi élet anyagi nyilvánulásaiban, ha akarjuk ugyan magasabb rend, de mégis tisztán meteorológiai folyamat, mely szükségkép megsznik, mihelyt a természeti viszonyok melyektl függ, ennek határain túlmennek. S mindez bizonyítja a mexikói lakos helyzetének eredetiségét.

A

természet meglehets magas követelésekkel

áll

az

mig az azoknak kielégítésére szükséges anyagokkal fukarkodik. Az ember kénytelen azután a hiányt más úton pótolni, s a physiologiai közmondással összhangzólag nagyobb menynyisgü étellel melegíteni testét ép úgy mint a grönlandi, ki igen nagy mennyiség ételt eszik és még inkább iszik halzsírt, ez emberi szervezet

elé,

—

pedig tudvelevleg a leghathatósabb Respirationsmittel.

Errl

külön-

ben késbb. 3.

Az elbbi

Népszaporodás.

fejezetben láttuk azon

fensík lakójának küzködnie kell az

nehézségeket, melyekkel a

ottani megélhetés alapföltételei-

ben; láttuk azon kedveztlen körülményeket, melyeket nie,

hogy azon tevékenységet

kifejthesse,

le

kell

gyz-

melynek eredményeként

52 az állati és socialis élet követelményeinek kielégítése mutatkozzék

;

erknek a testre való visszahatását, melyek az emberi test gépezetének mködését az egészség széles keretében lehetösítik szóval a fensík lakói életének, testmüködésének némi sajátságaival isláttuk ezen

:

merkedtünk meg, melyeket a geographiai és égalji viszonyokból lehet következtetni, s melyek azokat az európaitól megkülönböztetik. Mieltt elméleti okoskodásokba bocsátkoznánk, és következtetéseket vonnánk azon természeti behatások eredményeire, melyeknek mibenlétét és fokát az elbbi fejezetben taglaltuk mieltt magyarázásába ereszkednénk azon aránynak, mely a szóban forgó fensíkon ;

él

lények biológiai kiadása és bevétele közt a közeg sajátszer tulaj-

donságainál fogva létesül

gének méltánylása

;

által, s

mieltt pálczát törnénk

e

azokat az

kedvezknek vagy

mostoháknak nyilvánítanék

:

életre

állati

behatások össze-

szemügyre akarjuk venni a tényeket,

constatálni a gyakorlati elet taj^asztalataít, s látni az eredményt a fensík lakosságának

minsége

és

számában.

Mexico slakóinak eredetével foglalkozni annál kevésbé szándé-

kom, mert azt régenmult idk homálya borítja, s az amerikai ember honnan eredetének eldöntése nem e könyv feladata; eldönteni váljon foly-e ereiben Ádám apánk vére vagy sem, nem idetartozik. Ha mégis multakra visszapillantani itt jónak látom, szolgáljon mentségemül, miszerint rövid pillantást vetve az ezen országban élt népek egymásutánjára, tekintetbe véve a mai nemzedéket, majdan következtetést vonhatunk annak faji életképességére, és az égalj befolyásának megbecsülésére.

Mexico régi kora

elz idk

értetnek,

1519-ben kötött

ki

— mely

alatt a

spanyolok odajövetelét meg-

vagyis a tizenhatodik

—

Mexikóban)

fölötte

század elejéig (Cortes

homályos.

A

hódító spa-

nyol katonák és benszülött szövetségeseik, részint vallási fanatizmus részint gylölet által indíttatva, a régi azték fvárost uTenochtitlant)} elpusztították, az emlékeket s bálványokat megsemmisítették, a fest-

ményeket pedig, melyeken a régi mexicoiak viselt dolgaikat hyeroglyphokban följegyezni szokták, a dominicanusok vetették a tzbe. Az eltörült multak romjain emelkedett a kereszt, a térít szószék. Ennek következtében Mexico régi története nagyon homályos és egyáltalában bizonytalan, hogy váljon miként származott le ide az ember. Némelyek állítják hogy éjszakról jöttek Ázsia fell, mások Egyiptomban keresik eredetét s kelet felöl hiszik bevándoroltaknak, ismét mások az autochton eredet mellett kardoskodnak. ,

53

Bármint legyen a dolog, a legels positiv tudomás, melylyel ezen ország lakosairól birunk az, miszerint egy meglehets magas miveltségi fokon álló titek nevezet nép jött meszsze éjszakról Kr. u. 607. évben, és telepedett meg Tula város vidékén (a mai fvárostól 10 mfldnyire éjszakra). Ezek uralma néhány századig tartott, azután jöttek mentek más népek pld. chichimek stb., s végre jöttek az aztékok 1327-ben. Midn Cortes Ferdinánd Mexico partjaira ért, itt nagy, civilisált és népes tartományokat talált, s habár úgy látszik, hogy az egykorú spanyol irók a számokkal igen íinyásan nem bántak, és (hogy a hódítás érdeme s hordereje annál nagyobbnak tnjék), az akkori tudósításokban sok lehet a nagyítás, mégis minden oldalról meggondolva a dolgot, azon meggyzdés áll elé, miszerint a lakosságnak akkor sokkal nagyobbnak kellett a mainál lenni. Ha Bastian (Mexico) PREScoTTot (History of the conquest of Mexico. Phila.) oly élesen kritizálja

s

neki a nagyítás, 'szépítés, és dicsítést szemére

hányja, úgy némileg igazsága van

— de csak némileg; mert ha

Cor-

tesnek volt talán oka az ellene vívott népek számát nagyítani, úgy ez kevésbé látható be, a midn szövetségeseirl beszél, már pedig pld. .

a tlaxcalaiak Cortes mellett vívott fegyverfogható népének száma nagyobb volt, mint ezek mai egész népessége (igaz hogy telepitettek bellök másfelé, de annak van 300 esztendeje) stb. De miután ilyen dolgokban csak számok bizonyítanak, Cortes pedig nem igen sokat ért rá statistikával és népszámlálással gondolni, itt számokkal praecise felelni nem könny. Sokan foglalkoztak késbb e tárgygyal, s minden oldali búvárkodás nyomán megállapodtak azon meggyzdésben, miszerint a mai mexikói köztársaság területén a spanyolok

odamenetele idejében legalább 15,000.000 lakos

Mexico 1874.);

és ez a legmérsékeltebb calculus,

kik azt kétannyira teszik. 1585

— 1787

élt

(Payno, hist. de

mert vannak mások,

között a spanyol colonialis

kormány tizenkilenczszer foganatosította a népszámlálást, de maga sem bízott a nyert adatok hitelességében, míg végre Navarro y NoRiEGA 1810-ben lehet pontossággal vitt összeállításai nyomán Mexico akkori lakossága 6,122.000-ben megállapíttatott, mint általánosan hiteles el is fogadtatott. Itt

mindjárt a kérdést lehetne fölvetni, hogy

az, miszerint a

sága

300 évig tartott spanyol uralom

nem hogy nem

volna?

ember

—

szaporodott,

alatt

s

ezen adat

—

miként van Mexico lakos-

hanem felényinél kevesebbre

fogyott

Daczára, hogy Spanyolországból évenkint néhány ezer

ide kivándorolt, daczára annak,

hogy

ide néger rabszolgákat

!

54'

ez országnak lakossága mégis mindig fogyott! És ha melyek azon okok, melyek következtében ezen kedveztlen eredmény létrejött? Föl lehet hozni néhány eseményt, melyek a népszaporodásra hátrányosan befolytak, ámbár ezek talán olyanok, melyek minden nép életében elfordulnak, s melyek, habár a haladást átmenetesen felfüggesztik is, nem elégségesek, hogy több század tekintetbe vételénél ily tetemes hátramenetelt megmagyarázzanak. így pld. látjuk, miszerint az els ajándék, melyet a spanyolok az amerikai continens e részébe hoztak a himl volt, s mely o\j annyira pusztított, hogy ennek a hódítás els éveiben egy millió bennszülött esett volna áldoTovábbá a hódítás utáni els években a spanyol kincsszomzatul. jas katonai fnökök a nekik osztályrészül jutott indus jobbágyokat nyomták, zsarolták, túlkeményen dolgoztatták, másfelé eladták és igy a lakosság számán nagy csorbákat ejtettek (Riveea, Los gobernantes de Mexico. I. 23 stb.) De ott van az Antillák rettent példája,

is szállítottak,

fogyott,

—

(melyek összes lakossága néhány évtized alatt végkép kipusztult), ott

papság élén Las Casas buzgólkodása, fogván a zaklatott

volt a kath.

benszülötteknek a spanyolok kegyetlenségei ellen pártját, és

mind-

ezek következtében a spanyol kormány kora intézkedései, melyek

a benszülöttek helyzetét rendezni, könnyíteni és

által

ket

új

uraik

zaklatása és zsarnoksága ellen megvédeni törekedett. És hogy a spa-

nyol kormány mennyire igyekezett a múltak szomorú emlékét eltö-

mutatják Humboldt jóhiszem szavai: «boldog a föld azon

rülni

része, hol

egy 300 éves béke, az els hódítók fanatizmusa és telhe-

tetlen kincsszomja által elkövetett

nem

bnöknek még

emlékét

is

csak-

Dehogy van ama kegyetlenségek emléke eltörölve csakhogy amaz idkben jó alattvalóknak voltak kénytelenek magokatmutatni azok, kikkel Humboldt érintkezett; de a függetlenség óta lerántották a multakról a fátyolt, s a mexikóiak, habár minden ideeltörölte.

»

gent gylölnek, ebben mégis a spanyoloknak juttatják az oroszlányrészt.

— Föl van továbbá jegyezve a történet

800,000 halt

el

egy járvány

lapjain,

hogy 1546-ban

(una terrible pesté) következtében,

1576-ban hasonló okból 2,000.000; 1736-ban a matlazahuatl öldökl járvány következtében a lakosság két harmadrésze veszett volna stb.

(RivERA

Mind

e

I.

ki,

346.).

számokban mennyi az

nagyítás, feszegetni

nem

igaz,

vagy becsusszant-e valami

akarom, de váljon mindezen csapások

gendk-e, hogy a lakosság számának

ily

ele-

csökkenését megmagyaráz-

:

55 zák

Tudjuk, hogy öldökl járványok alkalmával a gyengék, véznák

?

és betegesek pusztulnak

el

leginkább,

alább egy jó része olyanokból

képesség következtében

állási

Habár

e vészes

áll,

s

hogy az elhaltaknak

leg-

kik betegeskedés, megfogyott ellen-

amúgy

is

csakhamar eltntek volna.

nyavalyák néhány millió lakost elragadtak,

ele-

gendö-e ez azon tény megmagyarázására, hogy három század után

száma ennyire megfogyjon ? Nézetem szerint mindezen események nem elegendk, hogy Mexico lakosságának ily megfogyását érthetvé tegyék, s csaknem azon alternatíva elé kerülünk, hogy vagy nem volt Mexikónak Cortes idejövetelekor annyi lakosa (mit bajos átlátni), vagy a spanyol gazdálkodás, gondatlanság, bányákbani kényszermunka és egészségügyi rendszabályok hiánya oly annyira szívták e szerencsétlen nép vérét, hogy ez az oly annyira a lakosság

reá

nehezed spanyol kéz

Nem nehéz

itt

alatt szaporodás helyett folyton fogyott.

akarok igazságtalan lenni világosan látni

;

s

a spanyolokat rágalmazni, de

mert másrészt ismét azt

látjuk,

hogy ama

népszámlálás óta a lakosság száma, habár lassan, de növekszik, mely

miként láttuk

ma

mintegy kilencz millióra rug. Igaz, hogy

ban éhség vagy járvány nem igen

nem

is

igen

idszakba tiz

volt,

esik

ez pedig

nem

e század-

pusztított (ez az egy cholerán kivül

volt valami

nagyon öldökl), de ezen

Mexico fölkelése az anyaország

évig tartott függetlenség utáni küzdelme

;

ebbl ered idkben pedig

ellen, s az

az ezótai

a polgárháború számtalanszor állította egymással szembe a pártokat,

melyek

viselt dolgaikat

habár

nem

sok

hazai történetük lapjaira. Ugyanezen

— de mégis vérrel irták

idbe

föl

esik háborujok Éjszak-

Amerika és a franczia interventio ellen, s mindezek daczára a lakosság száma Mindezeket meggondolva érthet és kimenthetnek fog látszani, ha a mexikóiak hazafiúi kötelességeik közé sorozzák mindent mi spanyol gylölni, s a colonialis korszakot átkozni. De elnézve a régenmultak homályától vegyük szemügyre a jelen századot, s ebben Mexico népességét volt e szerint

n

!

;

1803-ban: 5,837.000 (Humboldt)

1810

«

6,122.354 (Navarro)

1838

«

7,044.140 (Cortina) (1848-ban átengedtetett Éjszak-

Amerikának néhány éjszaki tartománynyal 113.265 lakos)

1857-ben: 8,287.413 (hivatalos)

1869

(.

8,743.614 (Garcia y Cubas)

1874

«

9,000.000 (hivatalos)

:

56

kitnik ebbl, miszerint Mexico lakossága az utolsó 70 évben 54

szá-

zalékkal szaporodott.

Humboldt,

ki népességi

mozgalmaival tüzetesen foglalkozott,

ezeket mondja: (Essai pol. sur la nouv. Esp.

I.

4-ikfej.)

«

mi adatokat

a szülöttek és a meghaltak, valamint ez utóbbiak és az összes lakosság közötti viszonyra nézve szereztünk, bizonyítják, hogy ha néhanéha a természet rendes menete valami rendkívüli körülmény által meg nem zavartatnék, Mexico lakosságának minden 19 évben kétszerezdni kellene .... Eszlelni lehet a földgömb minden pontján mindenféle kormányforma alatt (ha az absolut hatalom zsarnoksággá el nem fajul), hogy a népesség bámulatos gyorsasággal szaporodik oly tartományokban, melyek még kevéssé lakottak, melyek talaja kitn termékeny ségü, égalj a enyhe, hévmérséke egyenletes, és különösen hol a faj erteljes és igen fiatalon lép házasságra.)) És ha való volna azon eredmény, melyre Humboldt számításai utján jut, hogy t. i. Mexicoban a szülöttek száma a halottakéhoz ugy áll mint 170: 100, kérdem, hány lakosának kellene Mexiconak ma lennie? De lássunk néhány példát az utolsó évekbl lakosság

született

meghalt

1,300.000

21.058

14.291

1858. Mexico fváros:

200.000

7.902

6.960

1859.

200.000

7.685

6.190

476.500

20.136

16.329

1865. Silao kerület (Guanajuato)

37.405

1.834

1.774

1857. Mazatlan város

14.337

505

1867.

14.337

282

654 634

1859. Mexico állam és kerület:

«

«

1874. San Luis Potosi állam

1858.

«

(.

Campeche állam

86.453

«

80.366 fogyás 7V2" /o

1858. Colima

«

61.243

1868.

(.

1869.

«


48.649 fogyás 26"/ 117.491

1868. Tlaxcala 1870.

121.665 szaporodás 3i/2"/q

Michoacan állam lakossága 1794:

289.314

1822 'l824

1839 1860

1869

:

365.080 400.000 népess. szaporodás 75 évben 113«/o 497.906

:

604.500

:

618.240

:

Mindezen adatok azonban csak megközelítleg

hitelesek,

mert

57

Mexicoban az ország roppant terjedelme és a lakosság aránylag csekély száma miatt az egyenes népszámlálás az eddigi közigazgatási közegekkel tökéletesen lehetetlen. S ez nem csak az ország távoles részeirl, hanem magáról a fvárosról is szól, melyre vonatkozólag a következket mondja Gaecia y Cubas (Bol. de geogr. y est. 1870.): «a politikai rázkódások akadályozták a kormányt a statisztikára fordítani figyelmét, másrészt a lakosok megrögzött szokása a beiratások

ell

elbújni, uj

megadóztatás és a besorozásoktól tartván, nagyon

nehezítették a népszámlálás keresztülvitelét valahányszor a hatóság

annak foganatosítását

elhatározta.

Azért a fváros jelen censusának

megbirálására csak egy ut marad és ez a calculus, alapul vévén a legmegbízhatóbb régi censust. » így aztán hitelesnek vévén az 1 790-ki népszámlálást, a midn a fváros 112.926 lakossal birt, és föltéve, hogy az évenkinti szaporodás 0.8 Vo, azon eredményre jut, hogy a fvá-

rosnak 1 870-ben 204.506 (az idegenekkel együtt 225.000 ?) lakosa

volt.

Hogy ez mennyire felel meg a valóságnak, azt szépen illustrálja egy Miksa császár idejében elrendelt népszámlálás, mely szerint a fvárosnak 1865-ben csak 134.000 lakosa

lett

volna.

Hogy ezen összeírásmegmondani

nál azonban hány ezer surrant olvasatlanul keresztül, bajos.

Miként

a mexikói köztársaság lakosságának számát egész megtudni nem lehet; mindazonáltal elfogadván megközelítleg valóknak azon adatokat, melyeket a kormány valamint az illetf) szakférfiak ilyeneknek elismernek, látjuk, hogy ez ország lakossága ma mintegy 9 millióra tehet, melybl egyszersmind az is kitnik, hogy tekintetbe vévén azon kedvez körülményeket, melyeket Humboldt fentebb idézett szavaiban felsorol a népszaporodás valami különösen kedvez állapotban nincs. Különösen egy vörös vonal húzódik minden e tekintetben közlött adaton keresztül, s ez a tiszta indus faj látjuk,

hitelességgel

—

—

csökkenése. 1803 (Humboldt)

külföldi kaukáz:

1810 (Navarro)

75.000

15.000

bennszülött creol: 1,000.000

1,082.928

tiszta indus:

2,000.000

vegyes fajok:

2,685.000

1858 |

1862

^ ^gg ^^^ |^''"°-^-^^

^ 000 000 -,vw.uuv

3,676.281

2,314.130

2,570.830

1,338.706

4,521.441

4,025.612

Hasonlót bizonyít Tamaulipas állam statisztikája 1869-ik évbl,

mely

szerint a

következ

összetételt mutatja: európai 22.399, indus

10.736, néger 201, vegyes fajok 75.151.

De nemcsak Mexicoban van

ez igy,

hanem Amerika minden

58

Nem

részeiben.

említve

is

Éjszak-Amerika Egyesült államait, hol

köztudomásii dolog, hogy az eredeti indusfaj oly annyira pusztul,

hogy nem sokára egészen

sem hagy maga

ki lesz halva (és itt

még

keverék fajokat

Közép-Amerikából közli Scherzer Völkerleben dem Natúr & des tropischen Amerika) hogy a lakos(Aus

ság

áll

:

után), de

jjld.

európai 100.000, indus 1,005.000, afrikai 12.000, keverék

800.000.

—

Hasonlót

ir

Mosquera Uj -Granadából, melynek

lakos-

sága: európai 450.000, indus 421.000, afrikai 80.000, keverék fajok 1,424.851.

Az indus <(a

faj e

fogyását a következkkel kiséri Garcia y Cubas:

statistikai adatok,

bármily tökéletlenek legyenek, ert és nyoma-

tékot adnak azon véleménynek, mely nézetem szerint tagadhatlan

hogy a bennszülött eredeti

tény,

a fehér

faj

faj

fogy és gyengül, mig ellenben

halad és gyarapodik. Ezen tény a természet törvényeivel

összhangban van: a bennszülött

teljes

pusztulásának oka saját

faj

higienicus körülményeiben gyökekunyhókban, undorító rondaságban élnek, roszul táplálkoznak, s a pálinkával visszaélnek. ... Az asszonyok még visels állapotban is túlságosan dolgoznak, mi a nemzedékre igen ártalmas. Gondatlanság és a gyermeki emésztszervekre alkal-

szokásaiban,

rezik.

.

.

.

és

életmódjának

Nyomorult

matlan táplálék következtében hasmenés és más betegségek jnek létre, melyek a gyermekeket vagy a sirba viszik, vagy azok er és egészségi állapotát bántalmazzák,

lbb

ellensége. ...»

De

A himl

az indigén

a hanyatlásnak oka

természetében, mint inkább a szokásokban

nem

rejlik,

faj

legöldök-

annyira a fajnak

mert

pld. az indus

asszonyok dajkáknak igen keresettek mert jók. Ezen alkalmazásukban egész más viszonyok közé jnek, jól táplálkoznak, gond van a tisztaságra stb. és ilyenkor öröm látni a szoptatós gyermekek gyarapodását; csakhogy könnyelmségbl ritkán becsülik meg új és kedvez helyzetüket, meglepi ket a honvágy (mai del monte), sajnálják falusi magányukat, szokott társas köreiket és mulatságaikat, igy azután a hátrahagyott jóléttel mitsem gondolva nyomorúságos hajlékukba könnyen hazaszöknek. A gyógyszer ott volna, hogy ket czivilizálni, illustrálni kellene, .de hogyan ? az indus a fehérektl a mennyire csak lehet elzárkózik és tölök még a jót sem akarja elfogadni, eltanulni, és igy nem marad más hátra, mint az elpusztulás. E tekintetben épen a fváros körül lakó fajok a legroszabbak, már pedig ezeknek van leginkább alkalmuk fehérekkel, idegenekkel érintkezni, B

mégis ezek a legpiszkosabbak, legnyomorultabbak.

59

Egy másik igen érdemes, tudományos

és

komoly mexikói

férfiú

Orozco y Berra ezeket mondja: «a felhozott adatok napfényre hozzák azon keser valóságot, t. i. a lakosság oly lassú gyarapodását.

Ma

1857-ben alig kétannyi a lakossság mint volt 1793-ban. Tulajdo-

nítható-e a fajnak ily lassú szaporodása egy uj és gazdag országban,

szz

térségeinek végtelensége és termékenységével, egáljának jóságá-

Humboldt

okoknak ? Háborúk, járványok, politielegend indokok-e a népesség ily lassú fejldésére, hogy azon ertlenség jelenségét (aspecto de inercia) mint egyéni jellemet mutassa ? Nem vagyok képes ezt hinni, ügy hiszem a baj oka másutt van, hogy magának a lakosságnak belsejében

val a

által felsorolt

kai rázkódások váljon

egy

rejtett

méreg, eddig

nem

tanulmányozott és

még meg nem

értett

tünemények vannak. A spanyol kormány idejében a béke háborítatlanul uralkodott, az alattvalóknak volt kenyerük testi szükségeik kielégítésére, békességük lelkk megnyugtatására, az anyagi tárgyak bségében követhették a gyarapodás és szaporodást eszközl vágyaikat, s ez idszak közel három századig tartott. A hódítás sok harczos életébe került a bányák és más kényszermunkák végtelenül gyöngítették a lakosságot; a járványoknak ezrek estek áldozatul, mind ez tagadhatatlan; de bizonyos szintúgy, hogy megannyi csapás után még mindig nagyszámú lakosság népesíté e földet. Bármennyire is fogyott meg a lakosság, késbb ugyancsak lassan szaporodott, miután 1794-ben alig emelkedett négy és fél millióra.)) Gagern pedig igy nyilatkozik (Bol. de geogr. 1869.): <(Mexico eredeti bennszülöttje a hanyatló fajok kitn képviselje. Öregen születik, ámbár ritka szakála és brének azon sajátsága, hogy nem igen ránczosodik, és hajának fekete színe, mely nem igen öszl, meglehetsen elöhaladott korig adnak neki bizonyos ifjú kifejezést. Az utazó csodálkozva tapasztalja az indusoknál már a gyermeknek arczán is azon komoly és gondolkozó kifejezést, mig ellenben a négernek magatartásában, legyen az bár öreg is, van valami gyermekies. Az indusnak vidorsága szomorú, szomorúsága pedig mélabús. Születésének órájától fogva van a halál pecsétje alacsony homlokára nyomva. ügy látszik mintha sejtelme volna azon fatalismusról, mely faját nyomja, melynek a világ színpadáról el kell tnnie. Háta rendesen meg van hajolva, mintha túlnehéz teher nyomná. Csoszogva jár. Ha megáll, nem marad büszkén talpon, hanem meghajol vagy legúgol, mintha kevesbíteni akarná a térséget, melyet a föld felett elfoglal. Szemei mindig a földre szögezvék. Kerüli a fehérekkeli érintkezést, ;

»

(iO

ket

bitorlóknak tekinti,

kik

Hajlamainál fogva remete, s

öt

birtokától

földje

megfosztották.

Kevés igényei vannak maradandó akadálya. Szélesebb vágyai nincsenek, Közönyös, és miért hagyná el szokott nyugalmát, mely után törekedjék. Ha kényszerítik, dolgozik, s igy antisocialis.

igy a haladásnak

azokat

nem

érti.

midn

nincs

czél,

de csak a henyélést kedveli. Alázatos és szives a fehérrel szemben,

habár igen képmutató, a fehérnek felsöbbségét érik,

de csakhamar megállapodik;

utánzási képességgel

Az amerikai

bir, és

faj

s

Esze korán

igen találékony, de

kitn

türelme kifogyhatatlan.

hanyatlik,

száz esztendeje hogy az

nem

átlátja.

nem

életképes.

elrenyomuló kaukáz

Több mint három-

fajjal érintkezik,

ragasz-

kodva azonban si szokásaihoz, ettl elzárkózik, tle nem vesz föl semmit, a czivilisatio rá hatni nem bir, s igy nem marad egyéb e faj kihalásánál. A sj)anyolok gyakran vetik az anglo-amerikaiaknak szemökre, hogy az ezek

nem

colonialis rendszerök jobb volt emezekénél,

tudtak az indusokkal semmire sem menni,

tzzel, vassal pusztították és pusztítják

uralom

ket

mert

folyton

míg ellenben a spanyol

;

alatt élt bennszülöttek a földmiveléssel foglalkoznak stb.

de ez mind csak üres beszéd. Az ösamerikai tól a földmívelést,

—

nem

tanulta az eurój^ai-

ma

avval foglalkoznak,

mert azon törzsek, melyek

mindig állandó lakhelylyel bíró, földmivel népek voltak míg ellenben azon törzsek, melyek régente nomád életet éltek, vadászat, ha;

lászat és

— rablásból

kásaikat,

ez

éltek,

már verkben

mai napig van,

is

evvel

megtartották ezen

népek kimondták maguk

haladni

nem

akarásuk

nem mutatnak

nem

módosult. Ezért

fölött a halálos ítéletet saját

által,

és

nem akarván

nyokba, a világuralomra hivatott kaukáz

szo-

felhagyni

hajlandóságot, ez a fehérekkeli érintkezés által e

si

faj

daczosságuk,

beleszokni az uj viszo-

eltt

el

fognak tnni, az

éjszakamerikai indusok ki fognak irtatni, a mexikóiak pedig lassan kihalni vagy a kaukázzal elegyedve a vegyes

Azon egyes

törzsek,

fajokba beleolvadni.

melyek Canadában, Pensylvániában

anglo-amerikaiak között élnek, a fentebbi tétel igazságát ingatják,

st

stb.

az

meg nem

socialis viszonyaik és míveltségi állapotuk csekély foka

a körülöttük elszaporodó fehérekkeli versenyben azok inferioritását

ha a fehér elembe még bele nem olvadtak, annak tulajhogy az angolszász fajok az indus iránt rokonszenvet nem éreznek. Ez igaz Éjszak-Amerikában és i^az Mexicoban is, mert itt is az idegenek, kik az indus fajjal leginkább keresztdznek a spanyolok és francziák, az angolok és németek ellenben sokkal kevésbbó. bizonyítja, s

donítható,

61

Mexico eredeti lakosságának ezen fogyatkozása

és okai talán

inkább tartoznak egy ethnographiai és socialis mint egy orvosi tanul-

mányba, miután erre döntbb befolyással vannak a fajnak sajátságai mint az égalj, mindazonáltal szükségesnek láttam az elrementek felsorolását, hogy a vegyes fajok elszaporodásának logikája annál átlátszóbb legyen. Mert ba az indus a fehér embert gylöli és kerüli, arra elég alapos oka van; a fehér az indust mindenébl kifosztotta, elvette hazáját, földjeit, apái vallását, st még nejeit is, mert az indus a fehér férfit birni törekszik (hacsak ideiglenesen is), annak készséggel adja magát oda, innen azután a meszticzek törvényes vagy törvénytelen elszaporodása. A vegyes fajok, a meszticz az, mely a kaukáz mellett képezi a lét utáni küzdelemben az életképesebb elemet, s lehet mondani, hogy Mexico jövje a meszticzé (ha t. i. az

n

európai kivándorlás az éjszak-amerikaiak rostáján át ide ki jeszkedik, a meszticzeket el

Ez

nem

nem

nyomja, vagy saját fajába be

ter-

nem

az,

mely összehasonlítva leggyorsabban szaporodik,

mely tulnyomólag

vett részt a függetlenségi háborúban, ki legtöbb

olvasztja).

katonát ad

ma

is

a polgári zavarok alkalmával, és mégis ez a

mely halad. Az 1862-iki census

faj az,

szerint a lakosság felét teszi, s

ha

hozzá veszszük a fehéreknek nevezettek azon részét, mely ly el azok

száma a

statisztikai

ságnak sehogy sem

adatokban olyannyira túlozva van, és a valófelel

meg, akkor azon ténynyel állunk szemben,

miszerint a mai lakosság két harmadrésze keverék. Lehet, hogy azon tökéletes

typus,

mely egykor ezen ország lakosságában

kifejezést

még

nincsen, s

nyerend, a mai meszticzben véglegesen megállapítva lehet

hogy azon vélemény, miszerint a keverék fajokban meg van

azon törekvés, hogy a nemzetségek folytán az egyik vagy a másik tiszta faj felé közeledjenek, s igy a jelen esetben ersebb kaukáz faj-

ban megállapodjanak, mi által a gyengébb faj nésével az ersebb végképen diadalmaskodnék

jellegei tökéletes

elt-

— ha mondom mindez

megtörténik, fényes bizonyítéka lesz a válfajok elmélete talpraesettségének. Mindeddig azonban ez

még nem

történt

meg

;

a mai mesz-

ticzben az európainak több sajátságai találnak kifejezést, de jelen-

keznek rajta bizonyos vonalok, melyek az indus eredetre visszavezethetk, s azért mai alakjában sem az egyik, sem a másik, hanem egy uj nép, mely idvel öszhangzatos egyöntetségre fog vergdni.

ma a nemzet legtevékenyebb részét, s a minden állásában máris nem csak mennyi-

Ezutáni törekvésében képzi socialis és politikai élet

ség, de

minség

tekintetében

is

a többi fajok fölé kerekedett.

;

m

£r

4.

A megelz

és egészség

a fensikon.

sorokban foglalkoztunk azon

kel az emberi szervezet

itt

találkozik, és

kifejezése alatt szokás megjelölni

;

föltételekkel,

melyek-

melyeket a klima collectiv

láttuk a testnek azon törekvését,

miszerint a mennyire annak ruganyossága engedi a helyi viszonyok-

hoz alkalmazkodik az által, hogy fokozott légzés, élénkített vérkeringés stb. által egyensúlyba helyezkedni és diadalmaskodni törekszik

azon mostoha körülményeken, melyek lét és önfentartás utáni törekvéseiben ellene összehalmozódnak; igy helyén lesz tekintetbe venni

most azon következéseket, melyek ezen munkafokozódásból folynak, akár bennszülött, akár bevándorlott s melyek az ott lakó egész-

—

ségi állapotának

minségében visszatükrözdnek.

Láttuk hogy

hogy

itt

—

e

fensikon néj^ek évszázadok óta élnek, valamint

más világrészekbl jövök meghonosodnak, azaz hogy

itt

oly

viszonyok vannak, melyek a megélést, önfentartást lehetösítik. Meg-

gyzdtünk

továbbá arról

is,

hogy a

relativ élenyszegénység a légzés

mennyire ellensulyoztatik most hátra marad megvizsgálni, váljon 1. ezen mködési erkifejtés által képviselt munkatöbblet elegend-e arra, hogy általa az egyén oly tenyészéleti állapotra vergdhessek, mint például a magyar alföld élenydús levegt szívó lakója s 2. váljon ezen munkatöbblet történik-e a test többi mködéseinek rovására vagy sem ? Hae kérdések elsejére igenl választ adhatunk, akkor ki fog tnni, hogy a mexikói fensikon 6000 lábnál magosabb helyekeni élet semmiben sem különbözik a miénktl, s akkor a második kérdés magától elesik ha pedig ezt nem tehetnk és a második kérdésre adunk igenl választ, akkor azon eredményre kell jutnunk, miszerint a fensikon honos lények életének lesznek bizonyos sajátságai, melyek azt a tengerszinéhez közeíebben tartózkodó emberek életétl megkülönböztetik. Mint némileg ismeretes tételt megemlítem, miszerint huzamos, kemény, nagyobb erkifejtést igényl munkát az ember tetemes maés vérkeringés emelkedése által annyira

igy

'?

;

gasságban

nem

igen bir végezni, mit szépen bizonyít Eauris arany-

bányáiban 7500 lábnyi magasságban

tett észlelet

a bányászokon.

Itt

van ismerve, miszerint a bányászok húsz évi szolgálat után, mintegy 40 éves korukban, szolgálatképességük határát elérték. Légzési nehézségek, elertelenedés, kivált a lábakban, továbbra munkaképtelenekké teszik ket. Ezt Liebig abból magyarázza, hogy a légnyomás el

63 csekélyebb levén, a naponkint és

végzend munkához

a légzési izmok

a szív folytonosan emelkedett munkálkodása hozzájárul,

testi

ert gyorsabban tönkre

teszi.

mi

a

Pedig ezen munkához csak egészen

egészséges, erteljes és kiválogatott férfiak alkalmaztatnak, azonkívül

pedig ezen bányászok tetemesen több és kiválóan fehérnyetartalmu

mint ugyanazon vidék más munkásai, kik alacsonyabban fekv bányákban dolgoznak. Ezen Európából hozott és Liebig sanctiójával bemutatott példa már maga elégséges volna azon tétel bebizonyítására, miszerint a mexikói fensikon lakók nem végezhetnek annyi és oly ers munkát, mint alacsonyabb vidékiek, s ha e példát felhoztam, ez azért történt, (hús és bab) eledelekkel táplálkoznak,

hogy a Mexikóból hozandók valósága kétségesnek ne tnjék. így pld. mondja Mühlenpfordt (Eep. Mejico. I. 312.) (dófuttatások, mint nyilvános mulatságok,

csak ujabb

idkben hozattak be az angolok Az idevaló lovak

eddig csupán a fvárosban gyakoriak.

és

által,

a lovasok ügyessége, legkivált pedig a mexikóiak játék és

jósága,

fogadásokra való hajlama ezen sportnak behozatalát az angoloknak

nagyon könyitették. ritkán hosszabb, hír

A

versenypálya Mexikóban 1000

nagyobb térséget vágtatva meghaladni.))

szen kimentek a divatból, futtatások, hol

városából

rendesen csupán két

(kivált a

Álljon

ló

mérkzik

itt

egy másik példa

megy egy öszvérvonatu vasút

melynek távolsága mintegy

— (Különben ma már egé-

csak néha-néha történnek egyes magán-

s

rövid távolságon.) —

hasonló

5'^^^, s

kibírják a nélkül

dés,

:

Mexico

melyet meglehets sebesen hajtva

Ha

Hogy

az öszvérek ezt

ket

fris és

kipihent állatokkal kényte-

vigyázatlanság vagy szükségbl néha megesik,

az állatokat

túlságosan meghajtják

annál könnyebben megtörténik, miután ott a olcsók

egymással

hogy egészségükben és munkaképességükben hamar

csorba ne essék, az út felén miszerint

ineg

a közel Tacubaya városkába,

városon kivül fekv utat) tesz meg.

lenek fölváltani.

— 1500 lábnál

mert a fensik ritka levegje mellett csak kevés lótüdö

— akkor leveghiány, sebesebb

—

ló és

s

ez

Mexikóban

öszvér aránylag

légzés, túlerltetett

szívmkö-

a vérnek a mellben nagy mérvbeni halmozódása következtében

az állatok fuldokolva vagy összerogynak

ha a megerltetést

s

eldöglenek, vagy pedig,

emphysemát vagy szivtágulást kapnak, mi azután ezen állatokat ersebb munkára képtelenekké teszi. E baj «asoleo» név alatt országszerte ismeretes és oly gyakori, hogy lóvételnél mindig kérdésbe j, s ha eltitkolva késbb kiderül, a megkötött túlélik,

alkut érvényteleníti.

f)4

Ha

ezen kézzel fogható példákat az állatvilágból hozni jónak

látom, azt avval indokolhatom, hogy

nekem még alkalmasabbaknak állati munkát

látszanak azon fok és határ megjelölésére, a melyig az itt

észszeren vinni

mutatják jeszteni

lehet,

— annyira mint

nem

ha aztán pld. a

mi

ezt

— miként az

idézett példák

égalji viszonyaink között kiter-

lehet, ez világosan fogja bizonyítani, miszerint az ottani

viszonyoknál fogva a test oly és annyi munkásságra

égalji

nem

Remélem, miszerint mindenki ezeknek alkalmazását az emberi tevékenységre minden nehézség nélkül átvihetöknek el fogja fogadni, hogy tehát a fensik magasságain ember és állat nem oly munkaképes, hogy az emberi élet erkifejtése ott szkebb határokra fog szorítkozni mint nálunk, és mint mindennek következése, hogy ott az képes.

nyilvánulásai kevésbé erteljes alakban történnek.

állati élet

Ha

ember közül az egyik kevesebb munkát bir végezni mint a másik, akkor azt gyengébbnek szokás nevezni, mi annak testalkatában is fog mutatkozni és tényleg mit látunk e fensikon? két

;

El akarok

tekinteni azon összehasonlító vizsgálatoktól, melyek az

itt

anatómiai fejezetben felsorolvák, mert azok egyrészt francziák, másrészt mexikóiak között tétettek, s ezek sok olvasót

meggyzni, mert egészen különböz fajuakon

nem

fogtak talán

tétetvén, ezek eredmé-

nyei bizonyító ervel bírnak talán mint fajkülönbségek, de mint az

következmények el nem fogadhatók. A germán népek pld. magasabb és ersebb testalkattal bírnak mint a latinok vagy a magyarok ez els sorban fajkülönbség, hogy aztán erre azon azt meghaországok égalja, hol e népek laknak, van-e befolyással tározni e könyv feladatának keretén kívül fekszik. Ennek következtében ugy hiszem észszerbb itt megvizsgálni azon különbséget, mely talán létezik ugyanazon fajbeli egyének között a szerint a mint a földgömb egyik vagy másik felén fejldtek t. í. a Mexikóban él égaljból folyó

—

'?

spanyolok,

s

ezek

itt

született utódaik, a creolok között.

Ezen összehasonlító tanulmánynál azon meggyzdés miszerint a spanyol

nyos fokig

faj

áll elé,

a mexikói fensikon physice és moraliter bizo-

elfajult, elsatnyult.

Mert nézzük a spanyolokat: ezek

test-

alkata általában magasabb, de. különösen erteljesebb és zömökebb;

szorgalom és kitartás bennök kitn. Miután csaknem mindnyájan 14 16 éves korukban hagyják el hazájukat Mexikóba vándorlandók,

—

a míveltség, melyet magukkal átvisznek,

nem nagy, (eleget is gúnyolják

ezért a mexikóiak, kik kétségkívül míveltebbek),' koránsem oly udvariasak,

mint a bennszülöttek, st egy kissé nyersek

;

de

nyíltság,

»

65

magukat ezekminek

becsületesség ós baráti, valamint családi viseletükben

tl elnyösen megkülönböztetik.

Szóval birnak mindazzal,

hiányát a creoloknál tapasztaljuk, testi ervel, akarattal és kitartással.

Ezek ellenében a

creol kisebb

termet, izomzata kevéssé van

kifejldve, karcsú. Szereti a nyugalmat, kislelkü, erély és szenvedély

benne ritka, vagy ba igen, ugy nem tartós, mint általában a folytonos munkásságának nem barátja. Egész jelleme apathicus, vérmérséklete ideges vagy lympbaticus. Ha bármi felindulás vagy szenvedély sodrából kihozzák, akkor bebizonyítja, hogy van benne ruganyosság, de az egész csak szalmatüz, és csakhamar szeret megszokott nyugal-

mába

visszatérni. Ezen jellemzetes vonal észlelhet a társaság minden rétegein, akár legyen az iparos akár kalmár, földmível vagy katona. E hibájuk ellen a panasz általános, st maguk is átlátják, hogy hanyagok, indolensek éskönyelmüek. Ok mindig csak a mai nappal

gondolnak, a holnappal kevesen, a holnaputánnal senki. dás megrögzött emberei, ha csak lehet spontán

Ok

a mara-

nem kezdeményeznek

ha már valamit tenni csakugyan kell, ugy azt mindig holnapra tolják, mely szokásuk miatt sokszor a gúny tárgyát képezik, és Mexiconak azon elnevezést, jutott, miszerint a « manana (holnap) semmit,

s

országa.

A

»>

fensik lakosa arczán

nem

árul el semmit, az bármi forog-

jon szóban, mozdulatlan és közönyös marad, udvariassága határtalan, el nem hamarkod mondani hogy jelszava « lassan a s testtel. De mondhatná valaki, mindehhez mi köze a magasságnak, a levegnek? Mindez talán inkább folyománya a társadalmi szokásoknak, fajnak vagy a subtropicus égaljnak, mely mindenütt hajlandóvá teszi

kényelemkedvelésböl mindenre igent mond, soha. -semmit,

lehet

az embert a kényelemszeretetre

s

a dolce far niente-t elsegíti

?

!

—

Ezen ellenvetésnek megczáfolása nem nehéz, ha tekintetbe veszszük ugjranezen ország creol lakóit, kik kisebb

vagy a mérsékelt tájakon laknak, különböznek.

A

s

forró égalj napja alatt

mészetük vérmesebb

és hevesebb,

magasságban, a forró

kik a fensik lakóitól lényegesen

fogamzva

és

nevekedve

elhatározottság, nagyobbra törekszenek,

s

a

maguk

elé

elérésében állhatatosság és következetességet mutatnak.

suk gyorsabb,

nem

ter-

több bennök a tevékenység és

oly elzárkozottak,

tzött czél Testmozgá-

arczjátékuk kifejezésteli és

szemlél csakhamar tanulja meg csupán ebbl fölismerni, hogy kinek állott bölcsje a pálmák árnyékában, és ki született a kevésbé meleg fensikon. A pálmavidék fia tud lelkesedni, vágyai terjedtebbek, ezek valósításában mer is, és habár élénk, s kevés gyakorlattal a

Mexico

fel-vidéke.

5

60 útjában nehézségeket, azoktól vissza

lát is

nem

Ezek

riad.

és félvér

azon nyugtalan elemek, melyek ezen országot politikailag oly rósz hirbe hozták és annak történetét oly eseménydússá tették, földieik

—

Santa Anna, Guerrero, a fensik lakója mindnyájan a forró vidék gyermekei; ellenben szereti a békét s közönyösségük, valamint apathiájuk tették lehetvé egy rósz indulatú vagy igen ambitiosus kissebbségnek, hogy Hidalgó,

Lerdo

Juarez,

Morelos,

Porfirio

Diaz,

—

stb.

számtalanszor hozott már gyászt és romlást ezen boldogságra hiva-

mégis szerencsétlen országra, melynek indifferens többsége tétlen nézi mindazon csapást, melyet csupán passiv magoktartása tesz lehetvé. És ez nem elszigetelt egyéni vélemény, jutottak ezen meggyzdésre mindazok, kik ezen országot bejárták s ott tott

s

huzamosan tartózkodtak akkor

nyítgatni,

tulmenne.

jóval

ha mindezeket idézetekkel akarnám bizo-

;

munkám

jelen

Orvosi

terjedelme

közül

irók

a

kitzött

Jourdanet több munkájában, Cavaroz pedig ezeket mondja

mém. élet

1865. 515.)

Nem

állati

befolyá-

hiszem, mert ez esetben a forró vidék lakóinak sokkal

nagyobb mérvben kellene a fensik lakosságának

Ennek

hmérsék

van

(Kec. de

«Ezen kényelemszeretet, ezen lanyhaság az

:

nyilvánulásaiban váljon tulaj doni thatók-e a

sának ?

határon

véleményben

ugyané

tökéletes ellentéte a való

:

e sajátságát

mutatni.

ösmeretes, miszerint a tengerpart

lakói több tüz, élénkség és lelkesedés által különböznek.))

Mindebbl

csak az

tnnék

ki talán,

hogy a fensik klimája a

nem

valami különösen elnyös, de az más fajuakra jó lehet, vagyis hogy valamivel kevesebb éleny nincs semmi hátrányos

kaukáz fajra

De a tények még ily okoskodás mellett sem szólanak. Eeyes (és ez mexikói, ezek pedig nem igen akarják áthogy rajtok más nemzetbeliek bármi tekintetben túltegyenek)

befolyással!

így Dr. látni,

mondja: sek))

«Egy

J.

«

A régi

aztékok bátrak és civilizáltak, de

nem voltak ertelje-

pedig ez volt a legkülönb nép, mely a többieket legyzte tó fölött épült

fölött (Tenochtitlan, a

növényéletnek

is

volt.

városban laktak, 7400 lábnyira a tenger színe

meg

mai Mexico)

;

az

szervi életöknek, valamint a

kellett érezniök a légkör

nem

igen éltet ere-

mely már természeténél fogva lassú és gyenge. Akár veszszük, hogy a mai indusok a primitiv aztékok ellenállási erejét megtartották, akár pedig hogy elfajultak, de tagadhatatlan tény, hogy az alacsonyabban fekv vidékek indusai ma ersebb testalkattal birnak mint a fensikon lakók (Boletin. 1869. 275.). Cavaroz pedig igy szól (Recueil 1864. 343.) «a mint a tenger felé lejebb szállunk,

jét,

.

—

:

-r

oy vy

.

.

:

:

67 az indus

lassan változik és

faj

(1400 m.) a typus már

mind jobban

nem ugyanaz:

tek, csontosak, izomzatuk igen

a bennszülöttek

kifejlett.

Zamorában magos terme-

kifejldik.

Szemük

élénk, vonásaik

szabályosak, arczukon bajusz szakái, szinük gyakran világos, és soha

sem

oly rézvörös

;

ersek és munkások. Mily Zamora tájának indusai között! Ló és

eszesek, tevékenyek,

nagy különbség Mexico

és

szarvasmarha szintén jobb, nagyobb és erösebb. ... A légzés itt sokkal szabadabb és bvebb, és ez minden szervi mködésen érezhet; az európai

ismét megtalálja

itt

physikai erejét

élénksé-

esze

és

gét*) stb.

De

lehetséges-e

következtében

hogy az élenyszegényebb leveg, szárazság

stb.

a test valamivel sebesebb légzésre és szivlüktetésre

kényszerülvén, ezen egyoldali munkatöbblet a többi szervezetre oly

hátránynyal járjon, hogy ez

tetemesen

ször

zás oly kell

munkaképessége elhogy ezen fogyatkohasson ? Itt tekintetbe

által az egész test

csökkenjen,

feltn mérvben még

és másodszor,

a jellemre

is

—

venni

hogy ezen munkatöbblet nem oly

1.

csekély,

mert miként a 24 óra

tárgyalásakor láttuk, a légzések száma a fensikon

légzés

mintegy három ezerrel több mint pld. nálunk, s ez már koránDonders szerint azon er, mely közönséges belég42.8 kjg, ha ezt 3000-rel sokszorozzuk, kapjuk azon kifejtetik zésnél nagyobb munkaösszeget, melyet a mexikói fensik lakója végezni kénytelen, hogy a leveg élenyszegénységét némileg helyreüsse, annak daczára megélhessen hogy továbbá ezen erökifejtési többlet nem csekély, azt mindenki be fogja látni. Ez pedig csak a belégzésekre fogyasztott ermennyiség; ha éhez hozzá lehetne még adni a kilégzés terhét, továbbá azon eröveszteseget, melyet a sziv gyorsított mködése kifejteni kénytelen, akkor csakhamar azon meggyzdésre jutnánk, hogy ez a fensik lakosa életének igen komoly árnyoldala. alatt

sem

csekélység.

;

2.

Ha

mazzuk,

munka-

az emberi test összes izomjátéka által végzett

ert bizonyos számmal ki fog

ki lehetne fejezni,

s

ha azt két egyénre

alkal-

tnni, miszerint, ha az egyiknek többet kell ebbl mint a másiknak, úgy a mara-

fordítani a légzésre és vérkeringésre

dék,

melylyel a többi

mködések

kivitelére

rendelkezik,

amannál

kisebb lesz mint ennél, vagyis ez több ervel rendelkezvén egyéb dolgaira, többet lesz képes dolgozni

mint amaz. Törekedjünk

mathematikai képlettel kifejezni iin

=

Iv

+ m

ini

=

(Iv

+

a)

+

(m

—a)

ezt

egy

:

68 im

jeleli

ert,

az összes

m

izommködést,

Iv

a légzés és vérkeringésre fordi-

pedig a test által végezhet többi

állati és egyéb activ munkát. így az els képlet mutatja pld. az ember izommködését, a mi viszonyaink között, a második képlet pedig adja a fensiki lakos hely-

tott

zetét, hol hozzájárul a,

mi a gyakoribb

igényelt munkatöbbletet teszi. fensiki

embernél az

3.

Ha

m

Ebbl

kisebb lesz mint az elbbinél.

ezen fokozott erkifejtés

ugyanazon élenymennyiséget között, akkor a baj

légzés és vérkeringés által

egyszersmind kitnik, hogy a

még nem

által

elsajátitani

mint

az egyén képes volna pld. a

mi viszonyaink

volna oly nagy, de láttuk hogy ez

nem

mert a kilehelt szénsavmennyiség kisebb a fensikon mint nálunk, tehát kevesebb éleny fogyasztatik (a hugyany stb. mennyiségét illeáll

;

tleg még hiányoznak észleletek), kevesebb salak küszöböltetik ki, és igy a szerves anyagok megujitása is kisebb mérvben történik. Hogy mindez a test egész mibenléte és mködési összegére csakis hátrányosan hathat, természetes. 4. Miután Donders észleletei szerint a szívösszehúzódások tartama a legkülönbözbb körülmények között igen állandó, a szivlük-

tetések szaporodásánál tehát a sziv kitágulásainak tartama vagyis

azon id, hol a vér a koronaerekbe nyomul, rövidebb

lesz,

mi

Jür-

gensen szerint a sziv táplálkozási és erbeli állapotának rovására történik; miután továbbá a szervek táplálkozása és megújulása szenved akkor, ha a vér bennök gyorsabban kering, és így a fensík lakójának állapota igen gyenge lázas állapothoz némileg hasonlít

mindez hihetbbnek fogja feltüntetni azon állításomat, hogy a fensík lakója minden jó akarat mellett nem képes annyi munkaert kifejteni mint pld. a mi continensünk normális embere. Pedig mindez csak a test nyugvó állapotából vont következtetés Már pedig nem lehet mindig pihenni, ülni vagy hanyatt feküdni; hisz mozogni is akarunk, dolgozni is kell, és ekkor látszik meg leginkább a fensíkoni élet sanyarú mivolta. Tudjuk, hogy ha többé-kevésbé sebesen járunk vagy ersebben dolgozunk, ez els sorban a légzésre és vérkeringésre hat, s ha ezt bizonyos határig visszük, kénytelenek vagyunk megállapodni, kipihenni, kifújni magunkat. Hogy e tekintetben mennyit bir a ló és öszvér, fönnebb láttuk. Mexico fensíkján minden testmozgás nagyobb erkifejtésbe kerül mint lentebb. Miután minden izomösszehúzódásnál a test felhasznált szerves anyagai nagyobb mennyiségben jutnak a vérbe, s a szakadatlanul végbemen vegyi folyamatokra új meg új élenymeny!

69 nyiségek szükségeltetnek, a szövetek, nyirkmirigyek stb. salakjával terhelt vér mindenekeltt a tüdt és szivet ösztönzi emelkedett munkásságra.

Ha

vérkeringésnek gát

a fensík levegjének élenyszegénységét, a légzés és itt

szem eltt

fokozódás

is

már a nyugalmi

tetemesebb lesz mint

nagyobb gyakorisánagyobb erkifejtésnél itt e hol az éltet anyag nagyobb

állajDotban is

tartjuk, természetesen ott,

mennyiségben hozzáférhet. Eemélem senki sem fogja kivánni, hogy itt számokkal szolgáljak, daczára azon elvnek, hogy csak számok bizonyítanak, hisz az emberi test mködéseinek összege olyan complicált, hogy a kifejtett erösszeget számokkal kifejezni eddig senki sem kisértette meg. Tény az, hogy Mexikóban egy kissé sebes járás vagy bármi más erlködés következtében a légzés feltnen szapora lesz, szívdobogás beáll, mindkét mködés kellemetlen módon teszi magát érezhetvé, s ennek következtében a pihenés szükségének érzete csakhamar beáll. És ezen körülményben találja magyarázatát a fensík bennszülöttjének jelleme, apathicus hajlama, kénye-

lemkedvelése és sok mindenféle szokása, mely már sok utazót egészen igazságtalan ítéletre csábított, épúgy mint banális azon phrasis, hogy Olaszország igen szép volna, csak kár hogy benne olaszok lak-

nak Igen, de ki ítél ilyenformán ? Az rendesen valamely utazó, ki néhány hétig vagy hónapig jár kel az ilyen országban, ott természe!

tesen igen sokat

lát,

mi

tetszésével

nem

találkozik (mert idegen és

szokatlan), azonkívül a dolgok és viszonyok belsejébe felületesen lát és ítél

meg mindent. Ugyanezen

nem

hatván,

utazó telepedjék

meg

az ilyen országban, éljen ott évekig, bírjon észlel tehetséggel, érint-

kezzék a néppel mindenféle helyzetben, lássa tapasztalja a verfé-

nyes oldalakat, legyen részrehajlatlan és higgadt az árnyoldalak méltatásában, ne legyen csupán szemlél,

hanem maga

is

activ tagja

a társaságnak, tudja kitalálni az ok és okozat közötti összefüggést, fogja föl a tények logicáját, éljen e társasággal, társaságban és társa-

ságból huzamosabb ideig,

s

ekkor

—

ítélete

bizonyosan módo-

sulni fog.

Valahány külföldivel én a mexikói fensíkon találkoztam, mindnyájan azt tapasztalták önmagukon, miszerint néhány havi

ottlét

után munkaképességük és munkakedvük

alászállott. «Azon két év hogy ezen országban vagyunk, nem maradtunk meg ugyanazon erbeli állapotban; a szervezet ermagassága alábbszállott,- a katonában nincs meg azon élénkség, azon mozgási fürgeség, melyek a

óta,

francziának annyira sajátosak

stb.

(Cavaroz Rec. 514.)

»>

Ezt azonban

70

nem

szabad az acclimatatió zavaraival összekeverni Cmelyekröl más

helyen lesz szó),

hanem mint

az égalj befolyásának következményeit

amazokon túlesvén, az egészséges test mködéseiben létrejönek, azon maradandó alakot öltenek, az egyéni életnek oly sajátszer kifejezést adnak, mely azt más országban élktl megkülönbözteti, azon kényelemkedvelésben, nonchalanceban nyilatkozik, melyet fönnebb említettünk, és mely az önfentartás kell érteni, melyek, az egyén

utáni törekvésnek ösztönszer életbeléptetése. Ezt látjuk a bevándorlotton, látjuk a bennszülötten

utóbbin.

Amazon

;

az elöbbin kevésbé, nagyobb fokban az

kevésbé azért, mert születvén és nevekedvén egy

mondjuk egészségesebb

égalj alatt, erteljesebb fajú

szüléktl szár-

mazván, a fejldésére kedvez körülmények mellett szervei hatalmasabb állapotra vergdvén, erteljesebb mivoltuknál fogva a testet nagyobb ellenállási képességgel ruházzák fel, minek következtében az égalj mostohaságán magát könnyebben túlteszi, azokon sikeresebben diadalmaskodik, s kissé megfogyva bár de törve nem él és tevékenykedik az új, annyira magosán fekv hazában mig ellenben ;

a bennszülött az égalj befolyása által gyengült, satnyább szülék gyü-

nem oly erteljes állapotban j a világra, hazai viszonem fejldhetik oly könnyen, s így nem rendelkezvén azon

mölcse lévén, nyai közt

ermennyiséggel

élte

,

nyilvánulásai

kevésbé

is

erélyes

alakot

mutatnak. és

Ezen a tényeken alapuló tapasztalatra minden részrehajlatlan elfogulatlan szemlél jut. De vannak kétkedk, vannak tagadók,

kik a dolgokat csak fölületesen vizsgálván a észre

kik

nem

veszik

minden rájuk nézve

új állítás valóságát

nuanceokat

csekély

— miután azok nem elég rikítók

;

vannak olvasók,

kétségbe vonják és azon-

nal a napirendre áttérnek (mert ez így sokkal kényelmesebb). Ezek leghangosabb szószólója volt Coindet, ki megengedi ugyan a mexikói fensík légkörének élenyszegény voltát, de

állítja,

hogy

kissé szapo-

rább légzés- és szivmozgással helyre van ütve minden, a szervezetre minden további

hátrány

nélkül

;

de

még

pedig

figyelemmel

olvasva munkáját, több oly helyre bukkanunk, hol minden logikája csúffá lesz, s azt,

habár enyhített

kifejezéssel, de

akarata ellenére bevallja

mit elbb fenhangon tagadott. «Az egyenlítöhözi közelség miatt

a meleg égalj

(t.

i.

annyira mennyire), enyhesegénél fogva, lanyha-

ság és apathiára hajlandósít; légzés és vérkeringéstl

bizonyos

másrészt a csekélyebb légnyomás a

nagyobb tevékenységet

'igényel,

fokú mozgás és tevékenység mellett

mely csakis

lehetséges; ha

az

;

71

egyiknek engedünk, a másiknak befolyását ellensúlyozzuk, a vérkéj)zödést hátráltatjuk. Kell továbbá számolni a szárazsággal, mely a

tüdkben hatalmas

tagadhatatlan. —

párolgást okoz,

A midn

s

melynek hatása a szervezetre

a szervek

mködése

felindulás, hosszas járás stb. által fokozva van, az

a szivtúltengésen stb. kivül rültséget, ellankadást.

A

maga után vonja

ismételt

izgatás,

emphysema vagy

a fáradtságot, kime-

túleröltetést követi a kimerültség; az éleny

ember a vérnek szerves anyagait emészti, túlbségben képez szénsavat s igy az oknak hátrányos befoátszivárgása elégtelenné válik

az

;

lyása az okozat által súlyosbodik. ...

A

közönséges szervi

mködés

a fensíkon teljes egészségi állapotot lehetösít, ha az alkalmas hatá-

rok között mozog.

Mentl

kevésbé

sr

a fensíkon a leveg, annál

inkább szükséges az egészség fentartására hogy légzés és vérkeringés teljes épségben legyenek, mert a légzés szaporasága és

kénytelenek az éleny relativ csökkenését ellensúlyozni

minden kóros tát

állapot,

;

bsége

és viszont

mely ezen fontos mködések rendes folyama-

akadályozza sokkal nagyobb vészszel jár mint a tenger szine mel-

És a bennszülöttek ezen körülményt tapasztalat vagy ösztönszerleg igen jól ismerik, és kerülnek mindent mi a mellkas szabad mozgását akadályozza. így pld. a teherhordók soha sem használnak oly készletet mint a puttony stb. hol szijjak vagy kötelek a mellkast összenyomják, hanem bármi terhet vigyenek azt vagy a fej vagy a nyaklett)).

el, s ha még valami más támpontra szükség van, homlokon végig futó szíjra fektetik. Ha azután Coindet azt törekszik bizonyítani, hogy a fehér ember acclimatálása a fensíkon

szirton helyezik

azt egy a

lehetséges, akkor ez tökéletesen fölösleges

kár olyat bizonyítani,

mi a

munkának tekinthet, mert meg van fejtve

gyakorlati élet által rég

de ha minduntalan kénytelen enyhít körülmények után kapkodni, akkor aztán nem áll az állítás, hogy a csekélyebb légnyomásnak nincs semmi kellemetlen befolyása a test mködéseire, st az egészségre és accKmatálásra- nézve is azt mondja, hogy arra látszólag bizonyos fajok alkalmasabbak, miben a spanyoloknak adja az elsséget. Továbbá « különítsük el a túlzást a hasznos és szükségestl; ne követ-

keztessük,

nek

hogy a mi bizonyos

idk

ideig és adott határok között elnyös-

nem szülhetne. Mert gépnek tekintjük, kézzelfogható, hogy két egyenl szerkezet gép között az, mely gyorsabban dolgozik, gyorsabban is fog elkopni. Meg kell különböztetni a szervi látszik, az

hosszán át rósz eredményt

tényleg ha az embert mint

él

lényt

tevékenységet a túlerltetéstl, melynek a következményei szerve-

»

7í

mindenütt beálianak, hol az erk túlságosan megfeszíttetnek, melyek a nagy eröveszteség, a vér alkatrészeinek fölemésztése, a nagy bségben felolvasztott szénsav általi mérgezés, és ezek kísérezetre s

tében oly esélyek, milyek a túlmegliajtott állatokon észlelhetk.*

Ennek ellenében helyesen mondja Jourdanet:

«a hideg vagy

mérsékelt égalj zsongitó, a hegyi leveg éltet hatását a fensíkon

nem

találni,

st

ellenkezleg feltnik a lakosok szokásos nyugodtsága,

csendes és szende elzékenysége, azok higgadt és gondolkodó arczkifejezése

;

a halvány vagy sárgás brszin, a mérsékelten dudorodó

izmok sem erteljes haematosis, sem hatalmasan kifejlett erre nem mutatnak. ... A forró vidéket elhagj^va nagy meglepetést okoz, hogy 2000 "'/'^yi magasságban a hivesebb égalj a fensík lakóinak nem kölcsönöz több tevékenységet és ert mint a mennyi az ország mélyebben fekv vidékein található. Hiába keresi maga körül az utazó azon tulajdonságok összegét, melyet a mérsékelt földövben észlelni

megszokott. Anahuac-ra érkezve

rendellenesnek kell lenni, és

látja,

hogy

e

még mieltt annak

vidéken valami

valódi okát

felis-

merné, azon gondolat támad benne, hogy a rejtély kiindulási pontja azon lélegzési nehézségben rejtzhetik, melyet önmagán tapasztal, így azonnal a légnyomás csekélyebb volta jut eszébe

s

akaratlanul

azon gondolatra j, hogy ennek kártékony hatásúnak kell lenni mindazon emberekre, kiknek légz szervei ezzel táplálkoznak. » A kitartáshiányra nézve pedig ezeket mondja:

nem

tehetségei igen korán érnek és

mködök nem

túl

és igen józanok,

terjeszkednek

;

valahányszor a felületes észlelés tárgyain

de mi történik,

tanulmányozás után mélyebben ható

nem

«a fensík lakójának észbeli

közönségesek, élénkek, gyorsan

midn

figyelmetes és hosszas

ítéletet kell

alkalmatlan, mert tagadhatatlan, én

nem

hoznia

'?

Minderre

ismerek népet, mely

világosabb észszel volna megajándékozva (Jeckkr, svajczi

eredet, mondani, a mexikói egyetemnek anatómia tanára, azt szokta volt hogy a mexikóiak között nincsenek ostobák, csak lusták és rósz rá-

nyuak)

— de leggyakrabban hiányzik benne a gyakorlatszülte képes-

ség, 8 igy gyakorlathiány miatt veszti el azt,

mit természeténél fogva

könnyen megszerezhetett volna. Szóval a mexikói fensíkon találnak és

:

az

lények a következ tényezkre

élenyszegényebb leveg, csekélyebb légnyomás, szárazság

némi meleg

len,

él

;

utóbbi

ezek közül a

három els az

állati életre

ellenben kedvez, mert e nélkül

Bernát hegyi barátok példájából láttuk

— a három

—

kedvezt-

miként a

sz.

els befolyása a

73 testre oly hathatós volna,

hogy a fensíkot lakhatlanná tenné. Láttuk

egyszersmind, miszerint az enyhe égalj elnyének daczára, ez elbbiek behatása oly tetemes, hogy a test önfentartási képessége csak

az által lehetséges, hogy az égalji

minség

felhasználása mellé gya-

koribb légzés és élénkebb vérkeringésnek kell járulnia, hogy gyze-

delmeskedjék azon nehézségeken, melyek kevesebb éleny és tetemesebb melegveszteségben ellene szövetkeznek. Ezen úton éretik el az, és hogy nagyobb élenymennyiség szivárog át a tüdsejteken lehetvé válik az égési folyamatok azon mennyisége, mely által annyi meleg elöállíttatik mennyi a test physiologiai hfokának föntartására szükségeltetik. Hogy ez mily határokon belül történik, hogy e ,

mellett

nem

használtatik föl annyi éleny,

nem

mint a tenger szinén, mindez elégségesen

készül annyi széneny

volt taglalva. Elnézve itt

az egyéni különbségektl, lesznek ilyenek azon munkaösszeg szerint,

melyet kiki végez, akár szorítkozzunk egyesekre akár terjesszük ki avizsgálatot egész osztályokra, s a szerint a

kevesebbet, 'könnyebben vagy sei is a szerint

fognak fokozódni

tudós vagy egy varróleány

mint valaki többet vagy

keményebben

nem

;

dolgozik, testi követelé-

igy pld. egy egész nap

fejt ki

ül

szoba-

annyi physicai ert mint pld.

egy kmves vagy egy szakácsné s természetes, hogy ez utóbbiaknak tenyészélete erélyesebb alakban foly le mint amazoké, ezeknek légzési folyamata különbözik amazokétól,

s

igy táplálkozásuk

sem

lesz egyforma.

Bármennyire tnjék ez megérthetnek, hogy

t.

i.

egy negyed-

részszel kevesebb élenynek a testre okvetlenül bizonyos befolyással kell lennie,

mégis legio azon orvosok és tudósok száma, kik ezt kereken

Véleményök szerint ez semmi jelentséggel sem birhat, mert még mindig elégséges élenymennyiséget tartalmaz, ennek fölvétele a vérbe nem függ annak srségi fokától, a dönt

tagadják.

a leveg azért

itt

a vértestecskék haematoglobin tartalma, ebben tényleg

meg

volna

a képesség a csekélyebb élenykészlet daczára avval elbánni, az élenyt

magához kötni volna rendeltetése, más dolga sincs stb. St ezen urak még azt sem akarják megengedni, hogy magaslatokon légzés és vérkeringés gyorsítva legyenek, ez nézetük szerint

nem

is

szükséges,

elegend nemcsak hogy boldoguljon, hanem hogy ennek semmi küzdelmébe sem szabad kerülnie, hogy ennek semmiféle hátrányos befolyásáriak sem szabad az általános érzületre és a test többi mködéseire lennie, neki tehát minden körülmények között szóval ráparancsolnak az emberi testre, hogy mindenütt élenyt kell találnia

74

—

Ugyanazon embernek kell maradnia ha pedig a különféle égalj és magasságok emberei között bizonyos eltérések mutatkoznak, az ;

egészen

más

ismeretlen

(?)

okokból származik, de az élenyt

nem

sza-

bad vádolni, az mindenütt elégséges mennyiségben (quid lioc?) meg van, az emberi nyomorúságnak ez nem oka. És miért? car tel est Akaratlanul jut eszembe azon kozák anekdotája, notre plaisir ki hazája nagy méheiröl, és aránylag kicsiny kasairól mesélt, a melyekbe azonban a méheknek mégis bele kell férniök, mert különben ott a ezár és a kancsuka. Ugy miként itt a méhnek « muszáj))

—

—

!

—

ép úgy parancsolják ezen férfiak a magaslatok lakójának, hogy neki a kezeügyébe esö élenynyel minden baj és veszdség nélkül ki kell

És milyenek az indokok? Mentl kevesebbek; nagyobbára

jönnie.

csak általánosságok, hogy az éleny

gyenge lábú körülményben

levegben

helt

is

sok

még

!

Kérdezzék

meg

még mindig

elégséges,

keresnek támaszt, hogy

az élenymaradék stb.

csak e férfiak az Íróasztalnál lethez

is

? hisz oly

még

És miért

oly

st

oly

a kile-

maka-

könnyen juthatnának a

fele-

a rauriszi bányászokat, a szent bernáti szer-

menjenek akár a mexikói felföldre, nézzék a Popocatepetl kénkeresit, mindezek meggyözleg fogják szemeikbe tüntetni practicus eredményét annak, mit fakó theoriájuk eddig átlátni nem bir,

zeteseket,

vagy

átlátni

A

nem

akar.

fensík lakójának közönyösségét,

kényelemkedvelését, állha-

tatlanságát mint az égalj következményeit törekedtem magyarázni,

miután a lebb esik

test ;

mködéseinek netovábbja

az ismert okok miatt köze-

mert kevesebb munkát végezvén a

test,

annak egyes

hamar használtatnak föl, kevesebbet kopnak, s azok pótlásának szüksége sem oly hamar áll be, mely állapot

alkatrészei kevésbé

igy

könnyebben engesztelhet ki a létez légnyomorral. Következetes folyománya ezen állapotnak, hogy az anyagveszteség pótfására szolgáló eledel a fensíkon nagyobb mennyiségben szükségieltetik, s tény, miszerint ez ország lakosai

Hogy

erre a

minség

is

bvebben

befoly,

hogy

táplálkoznak,

sokat, esznek.

ez az év bizonyos szakaiban sok

mód sem a legczélszerübb, megengedem, csakhogy az ily kifogásokat nálunk is, másutt is lehetne tenni, mert chemiai és physiologiai ismeretek még ezen oly czivilisáltnak képzeld Európa konyháiban sem' igen honosok (értem a köznépet). De hogy e bvebb táplálkozás itt nem fényzés, hanem kivánni valót hagy, hogy a készítési

szükség, azt legjobban illustrálja azon körülmény, hogy itt a lakosok nagyobbára soványak, hogy a kövér ember itt meglehets ritka,

75

nagyon kövér vagy potrohos ember pedig úgyszólván nincsen. Ezzel nem akarom állítani, hogy nagy hátrány ez országra, ha lakói nem híznak, nem akarom mondani, mintha a kövérség volna a földi lét legfbb desideratuma, de meg fogja engedni mindenki, hogy egy egyén kövérsége bizonyítja legalább azt, hogy az nem csak annyira táplálkozik mennyi a test erteljes föntartására szükséges, hanem azonfelül takarít is. Továbbá, ha két különböz ország lakója különben hasonló körülmények között él, s ezen életmódok mellett az egyik ország lakója meghízik, a másiké pedig nem, ezért ugy hiszem mindenek eltt azok egálját kell kérdre vonnunk. Tudom hogy ilyenkor azt szokás mondani, miszerint az ily égalj emészt, de kevesen veszik maguknak a fáradságot nekünk megmagyarázni, hogy ezen emészt tulajdonság miben áll, és ha én a megelz lapokon ezt e fensíkra nézve törekedtem azt azon reményben tevém, hogy azon szíves olvasó, ki a tárgy eddigi fejldését némi érdekeltséggel követte, az indokok méltánylásának

is

helyt adand.

Evvel némi ellenmondásban

talál lenni a

mexikói

nknek

egy

helyen említett hajlandósága a kövérségre, ezen ellenmondás azon-

ban csak

st

de korántsem az,

látszólagos,

ellenkezleg a fönebbi

itt mindenek eltt hogy azt leginkább csak a vagyonos és kényelem-

okoskodás helyességét méginkább bizonyítja. Mert

meg

kell jegyezni,

ben él osztály egyrészére szabad alkalmazni, s attól majdnem tökéletesen ki kell zárni a szegényebb osztályokat, hol a nk szükség

meglehetsen dolgoznak, s kiknek táplálkozási bsége a körülmények szerint változik. És mit látunk a vagyonos osztály szép neménél ? hogy itt talán az asszonyok számának fele, a mint korban kissé elhaladnak, többé-kevésbé megkövéredik, ugy hogy közöttük a római matrónákra emlékeztet alakok nem ritkák, s mi csak azért ébreszt figyelmet, mert e hajlandósáés a társadalmi szokások következtében

kelt kövérségét azok életmódjából

a nknek ezen mérsékönny megmagyarázni.

De

got a férfiaknál csak kivételesen találni.

nagyon

vagyonos nk itt elször is mentl kevesebbet, vagy ha lehet semmit sem dolgoznak. Igaz hogy e kifogást talán más országokban is

A

lehetne tenni, de

itt

legalább járkálnak,

gatnak, mig a mexikói

nket még

menteni, (értem a városi s ezt is

talán túlsókat

k

lalatossága a pihenés, ülés, szivarozás és evés

még

is sétál-

is föl kell

miután mentl kevesebbet járnak, mely nálunk alig ismeretes. E nk ffog-

életet)

oly lassú tempóban,

st

ezen szemrehányás alul

;

esznek

pedig a flakmározásokon kívül (ezek pedig

bvek

k egész nap, és változató-

76 többször naponta csokoládét,

sak)

tejet,

mindenféle czukortartalmu

gyümölcsöket, más édességeket, édes de különben ártatlan italokat,

más keménjdtö tartalmú

(búza, tengeri, bab)

ételeket stb. csoda-e

nemi kivánsemmin nem

azután, ha ily életmód mellett néhány asszony (miután ságai

is

kielégitvék

s

több gyermeke

azonkivül

volt,

mert a holnapra nem gondol,) a negyvenes évek felé egy de korántsem annyira, hogy egy marokkói izlés igé-

aggódik,

kissé meghizik,

Es ép ezen ellentét a férfiak átlagos soványságával hogy a kissé élénkebb tevékenykedés a fensíkon mennyi életer árán lehetséges és megérthetvé teszi a lakosság azon kényszerszülte hajlamát, miszerint munkálkodását mentl szkebb hatányeit elérje?

bizonyítja,

rok közé szorítsa.

Meghonosodás.

5.

BoussiNGAULT délamerikai tapasztalatai nyomán azt

irja

Hum-

BOLDT-nak, hogy az ember a legmagasabb hegyek ritka levegjének szívásához

is

hozzászokhatik

;

tényleg van az emberi test egyes szer-

veiben annyi ruganyosság, hogy Marx szerint az ember szokásból sokat

elbir,

a

szervek

alkalmazkodni megtanulnak,

s

igy

aztán

Coindet azon következtetést vonja, miszerint Mexikóban az aclimatálás lehetséges.

hogy

ezt

—

De

sem

hisz ez utóbbiban senki

miként fönebb láttuk

— nem

kételkedett, (csak-

szabad

«sans lihrasew

venni) ezt Cortes ideje óta tudja mindenki, ki ez ország viszonyaival

megismerkedni bármiként

is

módosuels sorban tudomáa kaukáz fajra nézve

törekedett, és váljon micsoda

lásokkal történhetik ez, oly kérdés, mely talán

nyos és csak második sorban practicus.

Ha

kérdezzük, váljon az Mexikóban meghonosodhatik-e, akkor a felelet

nem

lehet általános,

mert ez csak a mérsékelt

nem

és hideg

vidékeken

azonban meghosincs mindeddig nosodhatik a szerecsen practice ez talán mert bebizonyítva, st az e fajbeli lakosság csekély száma, épen az ellenlehetséges, a forró tengermelléken pedig

—

kezt

látszik

(itt

!

inkább bizonyítani.-

Az elbbi fejezetekben megismerkedtünk azon változások állapotokkal,

melyek a fensík lakóján észlelhetk, melyeket a

tott légkör befolyásából leszármaztatni

nem

lesz fölösleges

vénynél észlelhetk,

törekedtem

;

és

ritkí-

ezek után talán

szemügyre venni azon tüneteket, melyek a jövea mint az a tenger partjától az ország szivébe

hatol, a fensíkra emelkedik. Ismeretes,

hogy az ilyen helyváltozásnak,

77 vándorlásnak" meg vannak a maga sajátságai, hisz tudjuk, hogy a hegymászás bizonyos nehézséggel jár, és a szerint a mint valaki több vagy kevesebb magasságra emelkedik, észleli magán a hegyi leveg éltet, zsongító hatását, vagy pedig a nagy magasságok ritka levegje által okozott zavarokat.

Mindenki ismeri

— legalább olvasásból — azon

tüneteket és érzéseket, melyek a hegymászóknál beállanak, ha kirándulásaikat a földgömb elsrangú

magas

pontjai felé irányozzák, és a

vélemény, hogy mindezen bajok a ritkított levegnek és kevesebb

élenynek tulaj donítandók, általános. (Természettudományi közlöny

Hogy

a hegymászás nehézségei, az ennek eszközlésére megerltetés a bajt csak növeli, az annál is inkább hihet, mert a léghajósoknak nem igen van alkalmuk hasonló pana1876. 444.)

kifejtett

testi

miután ez utóbbiaknál nem szükségeltetik semmi daczára annak, hogy ezeknél az átmenet a mélyen fekv kiindulási ponttól a magasabb regiókba sokkal gyorsabban történik. Hogy azonban itt is léteznek határok, melyeket az ember szok emelésére,

testi erkifejtés, és

büntetlenül tul

pedig ez utóbbi rában, addig,

nem léphet, bizonyítja Coxwell nem tett egyebet, mint csendesen

nézte és jegyezgette a

és Glaisher

mszereken mutatkozó

míg élenyhiány következtében össze nem rogyott

szersmind a legékesebben szóló

felelet

esete,

ült a léghajó kosa-

változásokat stb.

Ez egy-

Leroy de Méricourt okoskodá-

sára (Altitudes. Dict. encycl. des sciences méd. 415.) ki párisi irószo-

bájából igazgatja a physicai világ sorsát. Emlékeztetek még Tissandier esetére,

kinek két útitársa egy légutazás alkalmával megfúlt; végre

a legújabb tapasztalatokra, melyek palaczkokban

fölvitt

élenynyel

tétettek stb.

Mindez azonban szorosan véve nem tartozik

e

könyv tárgyának

keretébe, mert ezen, az úgynevezett v.hegy%baj)) (Bergkrankheit) tüne-

ményei csak 10.000 lábat meghaladó magasságban szoktak jelentmíg ellenben a mexikói fensík nagyobbára csak 6 8000 láb magasságra emelkedik, habár egyes ennél magasabban fekv lakott pontjai is vannak, ezek azonban már ritkák, nem igen népesek, nagyobbrészt csak tanyák (Mexico legmagasabban fekv lakott pontja Tlamacas tanya 12.500 láb a tenger színe fölött, melynek lakói a Popocatepetl kráterébl hozzák a kénkövet). Itt csak azon tüneményeket akarjuk keresni, melyek az utason észlelhetk, a

—

kezni,

midn

a forró égalj napja által sütött tengerparttól a

hvesebb

fen-

jvén, magát rögtön e magasság ritkított levegjében találja, melyek nála átmenetiesen jelentkeznek, s mindaddig tartanak, mig a síkra

78 testi szervezet a

kezdet nehézségeit leküzdve az uj közeggel megba-

rátkozik, szóval ide szokik, meghonosul.

E

tekintetben

nem hiszem

czélszerünek elsorolni azon érzé-

melyeket az utazó önmagán

seket,

eröbeli állapota,

észlel,

s

melyek az egyesnek

kedély hangulata, vérmérséklete vagy fogé-

kora,

konysága szerint egyénenként különböznek különbözk olyannál, ki több-kevesebb kényelemmel kocsin vagy lóháton teszi meg az utat, és különbözk, ha gyalog kénytelen magát fölczipelni. Az egyik emel;

t környez uj világ ezer nagyszer panoráma szemlélésében, örül a tropicus táj buja növénj^zetének, a cenzontle csattogása, más szárnyasok rikító szín tarka ruhája érdekeltségét folyton ébren tartják; az ilyen sehogy sem ér rá, hogy testi állapotjára gondoljon, testileg

kedett hangulatban tárgyai által,

el

van ragadtatva az

kéjeleg a

ebben nem alkalmas rajta a közeg mert ez eredmény igen kedvez lenne.

lelkileg izgatott állapotban van, s

behatását tanulmányozni,

Egy másik utazónak ismét nem

tetszik

semmi sem

;

idegen

itt

neki

minden, idegen a nyelv, idegenek az emberek, szokások, ez mindent gáncsol, mert mit csak lát, tapasztal, mind szokatlan, s mint ilyen helyeslésével

semmi sem

állapotában szinte

nem

találkozik.

Ez

lehangolt, ingerült, kislelkü

alkalmas a vizsgálódásra,

s

miután az utas

nem mondható rendes körülmények közt levnek, a bármi módon végbemen helyváltozás a testet mindig kivételes állapotba

egyáltalában

helyezi,

ennek következtében inkább czélhozvezet, ha a jövevénynek

a fensíkra érkezése utáni els idkre fordítjuk figyelmünket,

lendk seit,

testi

észle-

állapotának minségeit, azon befolyásoknak következé-

miket reá az

uj és ritka

levegj

égalj gyakorolnak.

Két tünemény az leginkább, mely általában többé-kevésbé mindenkin észlelhet, ki kevés id óta érkezett a fensíkra, elször erhiány, lanyhaság, fáradság, másodszor leveghiány, fuldoklás. Ez az általános panasz, mely minden uj bevándorlott ajkáról hangzik és ennek megfelelleg végzi teendit lassan és kényelmesen keveset és lassan dolgozik, jár-kel mint az szi légy, és ha valami emelet lép;

csin

akar menni nagy meglepetéssel veszi észre, hogy ez nagy hogy rendesen egyszer-kétszer meg kell állania, mélyen lélegzeni és igy uj ert szereznie. Leginkább eltérbe lép ezen idben egy a mellkasra nehezed nyomás, és a mellkas annál szkebbnek tnik fel, mert az ilyenkor beálló szívdobogás igazán kellemetlen fel

dolog,

érzésre fokozódik. Valódi vigasz ezen aggasztó állapotban hallani az

ország bennszülött vagy

már meghonosult idegen

lakóitól,

hogy

-

79

levegnek következménye, de hogy ez csak kis ideig mi a legfbb, hogy éhez az ember csakhamar hozzászokik. Ezen helyzet legvilágosabban látható az évenkénti staggionera Mexikóba érkez olasz operaénekeseken. Ezek ittlétök els heteiben két nehézséggel kénytelenek megküzdeni, t. i. a ritka leveg következtében levegöhiánynyal, és a száraz leveg következtében torokszárazsággal az elsnek eredménye erltetett légzés, fuldoklás és a hang gyengesége, a másodiké pedig rekedtség. Ezen okból az els eladások mindig roszul ütnek ki, a közönség vádolja a vállalkozót, hogy rósz énekeseket hozott, és a sajtó is csak mindez a

ritka

tartó átmeneti nehézség, és a

;

akkor békül ki velk, a

midn már

hozzászoktak a ritka leveghöz,

megtanultak másként lélekzetet venni (ipsissima verba) szóval hangképességüket ismét visszanyerték (némelyek itténeklés következtében

hangjukat

állítólag

egészen elvesztették volna). Ezen állapotban taná-

könnyen rósz következései vannak a tulbuzgolis történt, ki a «ne hagyd magad* gondolattal ki akart tenni magáért, s európai sebesség járással magát valószínleg túlságosan megerltetvén a fváros egyik utczáján eszméletlenül összerogyott. Az utczáról egy közel gyógyszertárba csos az óvatosság, és

kodásnak, miként egy barátommal

,

vitetvén, ott egy mexikói coUega rajta rögtön eret vágott,

s mire én oda értem, t kissé kábultan, de már ismét eszméleténél találtam neve;

zett ügyfél pedig azt

monda, miszerint

ily

torlódások az ujon érke-

zett idegeneknél igen gyakoriak,

— sok a vérük.

kell jegyezni,

éves, száraz, igen

mert hogy ez egy mintegy 25

erej egyénnel, egy déleltt,

A vérök,

hiedelem,

itt

általában

és igen kellemes

miszerint a fensíkra el

van

még meg

Itt

középszer

idjárás mellett történt.

érkez idegeneknek sok a

terjedve, valamint egy a vélemény,

ezek ersebbek, mint a bennszülöttek. Habár a nép szava

hogy

nem min-

dig Isten szava, mindazonáltal az ily általánosan elfogadott véleményt,

(mely különben az

itt

lakó

orvosoké

is)

nem

kell

egészen elvetni,

miként azt az európai tudósok, különösen a németek tenni szokták, kik csak azt szokták elismerni, a mit meggörebeztek, meggórcsöveztek, megmérlegeltek stb. s kiknél minden, mit ezen egyedüH és nagyon tudományos utón helyben nem hagynak, és kivált ha Amerikából j, nem lehet egyéb mint humbug. Különben ezen vé-

k

k

lemény nincsen ellentétben a magaslatok physiologiai állapotával. Ismeretes és a ritka leveg fennebb taglalt hatásaiból magyarázható, miszerint és

itt

a vér a test felületérl annyira-mennyire visszahúzódik

inkább a bels szervekben kering

;

nem

természetes-e ekkor,

ha

80 ily

még valami

egyéneknél

testi

megerltetés

is

hozzájárul,

ilyen

némi gyakorisággal jelentkeznek, melyek gyakran hagynak hátra, a mily esetet töhbet közöl Coindet

vértorlódási esetek

valódi hüdést

is

többször idézett munkájában, melyeket ö czia sereggel a mexikói kifejezést

Mühlenpfordt

maga

fensíkra felhágott. (I.

72. és ez

észlelt,

És

midn a fran-

e tapasztalatnak

nem orvos)

ad

«a fensik igen ritka

levegje kellemetlenül és kártékonyán hat a tüdkre, még pedig legkártékonyabban az ersekre, mig ellenben a gj^engék evvel gyakran

Feltn

megersödnek.

szorongással jár a légzés,

szokatlan magasságra emelkedik.

tüdlobok gyakoriak

stb.»

ha a barométer

Veszélyes és gyorsan

De hagyjunk

ily

halálthozó

úgynevezett vérmes

egyént hónapokig a fensíkon, adjunk neki idt hogy ez égalji viszo-

nyokkal megbarátkozzék, viszontlátandjuk

szervezete hozzájuk

nem ugyan

mellszüke és szívdobogás

alkalmazkodjék,

oly piros pozsgásan,

felett

és

de aclimatálva

kevesebbet jaanaszkodva, szóval egy

egészen uj állapotban, melyre nézve mondja Cavaroz:

«

a szervezet

monhogy a tökéletes aclimatálás lehetséges?" Es Coindet minden optimismusa daczára elismeri ezen nehézségeket és mondja « a tengermellék lakosainak azon tanácsot adtam, hogy ne jöjjenek a fensíkra ha gyengék, kényesek stb.» (tehát oly ártatlan ezen klima, hogy csak az ersek birnak vele?) és kénytelen bevallani azon kedveztlen égalji viszonyokat és elég komolyan festi az anahuaki fensik azon befolyásait, melyekkel a jövevény megküzdeni kénytelen « Í2000 méter magasságra érkezve küzdelem áll be, mert a szervek a lég ritkasága és szárazságának viszonyaihoz alkalmazkodni törekszenek. A pihenés alkalmával csendben véghezmen mködések a legcsekélyebb ingerre felélednek. A légzés, mely a soká szenved,

e

klimai viszonyokat megszokhatja, de lehet-e

dani,

:

:

munkásság alkalmával olykor rohamos, erre ellassul, st néha meg is szakad, mintha az elfáradt tüdknek egy kis megállapodásra szükségük volna, hogy utána uj erkifejtésre képesek legyenek. Az érverések és a sziv lüktetései nem kevésbé feltn változatosságot mutatnak, és aktiv vértorlódásokra nagy hajlam létezik. Agyvértorlódások és htidések nem ritkák. Az ittlét els idejében a

járás és

torlódás és vérömlenyekrei hajlam folytatólagos az agy, valamint a

hörgkben. Nem kell szem ell téveszmelyen az embernek keresztül kell menni, hogy magát összhangba helyezze az uj közeggel, melybe érkezik, és mely sokkal tetemesebb itt, mintha csekélyebb magasságra emelkedik. tüdk,

belek, foghús, orr és

teni azon válságot,

81

Hogy

e válságot túlélje,

hogy

e baj alatt

össze ne roskadjon, egész-

van szüksége, s ha ebben fogyatkozik, ha már betegeskedik, az adynamia csakhamar Továbbá szólván a fensík számos gyenfelülkerekedik. (I. 223.) » ségi állapotában is bizonyos ellenállási életerre

.

gít

.

.

«ha ezen többszörös befolyásokhoz

befolyásairól:

még valamely

kóros bonyodalom járul, akkor a tünetek mindenki ellenállási képes-

ségének foka szerint változnak: azonban általában a reactiók a ha-

sem igen hevesek, minek

sonló esetekben szükséges erkifejtéshez mérve

sem

tartósak,

melyek mint olyanok azonban még

ki is merítik,

következtében a szervezet ellankadás, elgyengülés és eltompultságba esik,

melyekbl

t

kiragadni annál nagyobb bajjal

mentl mé-

jár,

Ha mindhogy mindazok

lyebben beható volt a bántalom és nehezebb a küzdelem.)) ezeket szemügyre veszszük, akkor

szavaiban, kik a 6

meg

kell engedni,

— 8000 lábnyi magasságbani életet oly ártamatlan-

nak mondják, több a pathos, mint a valóság.

Es mindezen tüneményeknek physiologiai magyarázata nem adhat sok nehézséget; így a vértorlódási hajlam, valamint a vérömlenyek képzdésének gyakorisága, valószínleg a nagy mennyiségben

képzd

szénsavnak eredménye. Nem hiszem ugyan, hogy közönséges körülmények között a vérben tartalmazott gázmennyiségek feszereje és aküllevegnyomásaközötttetemes különbséglétrejöhessen, mert nézetem szerint a szerint, a mint az egyén a srbb levegbl a ritkább rétegekbe emelkedik (pld. kocsi vagy léghajóban), azonosan kiegyenKtödik a különbség az által, hogy a vérben tartalmazott aránytalan gázok a mindinkább ritkuló külleveg csekélybed nyomása következtében a testbl mintegy kiszivatnak. De ha az egyén ily átmenetnél tevékenyen közremködik, pld. gyalogol, akkor a nagy mennyiségben

képzd

kilégzések

szénsav kiküszöbölésére

(mert az activabb belégzés

nem lévén nem hagy

elég erélyesek a

idt

elég

a félig

passiv kilégzésre), a belehelt leveg és a szénsav nagyobb mennyiség-

ben

tartatik vissza a vérben,

feszereje

lehet

hegyekrei mászásnál foghusból, fensíkoni

így ennek a

s

klnyomást meghaladó magas

egyik indító oka azon vérzéseknek, melyek

tüdbl stb.

tartózkodás els idejében,

létrejönek, ép

midn

ekkor

az

ugy mint a

még

relatív

nagyobb vérbség nagyobb mennyiség gázokat képes tartalmazni. Hogy azonban a szénsavnak a gyorsabb vérkeringésben, t. i. mint mechanikai momentumnak, positiv része legyen, azt Jourdanet ugyan állítja,

de rajta kivl talán

nem

hiszi senki

sem

;

mert a szénsav

adhatja ugyan a gyakoribb légzés szükségének érzetét, Mexico

felvidéke.

s reflex

6

itt

utján

82 az erre be

is állhat,

de

nem hogy maga

is

mint mozgató erö

sze-

repeljen.

Egy másik körülmény, melyet

tekintetbe kell venni, azon ren-

detlenség és zavar, mely a szervezetben beáll,

a

l'enslk

anomal közegében

találja.

A

midn

szervek

hozzászokva az uj eröbeosztáshoz, mely az

magát rögtön

eleinte nincsenek

élet fentartására itt szük-

miben kétszeres teher a nagyobb vérmennyiség, melyet mozgatni kell, mig a test táplálására elégséges éleny hiányzik. Ennek természetes következése azon erötlenségi érzés, melyrl a jövevény panaszkodik, a gyenge és rendetlen érverés, mely a szivnek azon küzdelmes állapotáról is tanúskodik, s melylyel mutatja, hogy az uj séges,

feladat

feltn

megoldására egyelre

és májban,

képtelen

;

végre a végtagok oly

bels szervekben, leginkább tüd

meggyülemiik. Innen azon vérelosztási rendetlenségek,

nem mindig torlódásra, hanem vezethetk vissza, valamint az emészszervek gyakori rendetlenségei, melyek igen könnyen a patho-

ájulási esetek

gyakorisága, melyek

gyakran agyvérszegénységre tési

még

hidegsége, miután a vér a

is

logia terére viszik az állapotot.

Ezen nehézségekkel küzd a jövevény, mig szervei az uj feladattal megbarátkoznak, mig az egyén magát aclimatálja, mihez azonban több havi id szükségeltetik. Ha az egyén ezen idben magát nagyon exponálni nem kénytelen, és elég életervel bir, mely öt a nehézségen tulsegíti, akkor testi mködéseinek módosulásával élte föladatának megoldásához láthat; ha pedig az útját álló körülmények legyzésére ereje elégtelen, akkor a lenni es nem lenni kérdése eléállván, sok életfonal megszakad, melyek vivi kevésbé eltér körülmények között boldogultak volna. Itt csak az egészséges ember aclimataciója volt megbeszélve, valamint azon esélyek megemlítve, melyeknek az a ritkább leveg és az evvel kapcsolatban lév tényezk által ki van téve, melyeknek legnagyobb részét azonban némi elvigyázat mellett el lehet kerülni Min betegségeknek van a jövevény e fenslkon alávetve, a következ kórtani részben található, ezeknek azonban az aclimatatióval semmi közük nincsen. Az ember a mexicoi felföldön meghonosodhatik a nélkül, hogy valamely betegségen keresztülmennie kellene, mert szoros értelemben vett aclimatacionalis betegség

itt

nem

létezik.

III.

SZAKASZ.

Kórtani Az

égalji

rész.

viszonyok következtében létrejöv physiologicus

álla-

pot sajátsága, azon erélyhiány mely a fensík lakóján észlelhet, sok olvasóra nézve talán

mint

nem

teljes hitellel birót

teszi

semmi feltn nincsen mert ;

nyainktól lényegesen

azon

meggyz

benyomást, mely azt

Ebben nézetem szerint e tárgy a mi megszokott viszo-

elfogadhatóvá tenné.

eltér,

egyrészt

másrészt az orvosi közönség

tárgyakkal tüzetesen foglalkozni

nem

dennapi gyakorlat igényein túl esik

;

igen ér

rá,

ily

távolesö

miután ez a min-

továbbá mi orvosok a levegvel

csak annak megromlottságát illetleg szoktunk gondolni, de hogy az eredeti összetételénél fogva

már valami hiánynyal

bírhatna, arra

nem terjesztjük; végre ezen speciális légköri viszonyok mindeddig' még igen csekély szerepet játszanak az irodalomban figyelmünket ki

miután azok fölismerése

és

különösen méltatása csak újabb idkben

Ezen új tannak támadtak azonnal száma azonban mindinkább fogy, az agyonhallgatás segédeszköze is kezd tompulni, s remélhet, hogy a kérdés a tudomány által csakhamar el fog ismertetni.

kezdi az elméket foglalkodtatni.

kételkedi és

Hogy

ellenei,

az utóbbiak

az egész kérdés lényegének fontossága teljes világban

mutatkozzék, a betegségi állapotnak sokkal

különben

még

Kétségtelen,

hogy

szemlélete

alkalmasabb mint az egészséges

testé.

az emberi szervezet vitái erei számosak, különfélék, és a test ruga-

nyosságánál fogva igen sok alkalmazkodási képességet bir kifejteni, a legextrémebb viszonyokba beleszokni, hideget, meleget, a rendesnél

sokkal dig

srbb, valamint ritkább levegt elbirni egyaránt képes mindad-

— mig a szervek teljes épségükben megvannak. De nagy a különb-

ség az egészséges és a beteg ember között

!

nem mindig észszer

az

egészségi állapotban kifejtett életképességrl a beteg testtl várható ellenállási

ermennyiségre következtetni, mert a mely

égalj az egész6*

84 séges emberre nézve jónak vagy

beteg emberre lehet kedveztlen ilyféle tényállás várható, azt

st

trhetnek bizonyul, ugyanaz a vészes. Hogy a mexikói fensíkon

legjobban bizonyítják a tagadó Coindet

munkájából többszörösen idézett helyek hol bevallja, hogy mindaddig mig a szervek teljes épségükben mködnek, a fensíkon az élet nyilvánulásai

széles

0I3'

közöttit megközelíti

;

körben mozognak, mely a mi viszonyaink

mihelyt azonban a szervek

mködési

képessé-

gük kifejtésében bármiként akadályoztatnak a jelenet azonnal más szint ölt, és az élet sokkal gyorsabban hanyatlik, mintsem mélyebben

fekv

tájakon.

Kényelemkedvelés, erélytelenség az líiány, gyengült ellenállási képesség,

er/észségi állaj^otban,

adynamia

— reactió-

a betegségekben

azon

jel-

lemzetes tényezk, melyek az emberi életet a fensíkon dominálják;

ezen rémképek lebegik körül a betegágyat,

delme keservesebb

és

kétségesebb

mint

s

az élethalálharcz küz-

srbb levegj

Hogy ezen eredmény elhozásában nem csupán landó, természetes

;

tájakon.

a légnyomás oko-

hisz bárhol a világon az egészségi állapot vala-

mint a halandóság nem csupán a meteorológiai viszonyoktól függ, mert éhez hozzájárul az életmód, a többi hygienicus viszonyok, a társadalmi szokások stb. és mindezek összmködése adja azon körülményeket, melyekben az emberi élet szkebb vagy tágabb határok között lehetséges

;

de szintúgy tagadhatatlan, hogy a mexicoi fensík

magasságánál fogva

itt

a légviszonyoknak jut az oroszlánrész, melyek

a többi körülményekkel egyetemben az életképességet föltételezik.

Mindezek megítélésében véleményem szerint mindig szem eltt azon munkatöbbletet, melyet a légzés és vérkeringést eszközlö erk végeznek. Ha egyrészt igaz ugyan, hogy egy sokat dolgozó izom ezen gyakorlat következtében bizonyos tekintetben ersödik, másrészt tagadhatatlan, hogy ennek is meg vannak a maga határai mert miként nem mindenki alkalmas pld. a testgyakorlatra, épúgy lesznek egyéni különbségek ott is, hol sziv és tüdktl nagyobb munkát kívánunk. Sokan itt meg fognak felelni, sokan pedig nem, s kell tartani

;

így a fensíkon

is

lesznek egyének, kik az élenyritkaságot erélyes és

gyakori légzés stb. által pótolni képesek lesznek, de ki merné

állí-

hogy minden ember teste ekként volna adományozva ? hol van a földön azon nép, melynek túlnyomó többsége és értek minden életkort és nemet erteljes egyénekbl állana? Az emberi egészségnek meg vannak a maga hullámzásai vannak idk, hol az egészség teljesebb, és ismét olyanok, hol az tani,

—

—

.

;

85

némi hiányt mutat, a nélkül hogy ezen fogyatkozási állapotot betegségnek lehetne nevezni. Az ily kedveztlen idkben az ellenállási képesség kisebb, s ha a közegek mostohaságának ellensúlyozása teljes erkifejtést követel, akkor a test nem lesz képes azoknak eleget tenni, minek következtében a fensík lakosainál az ismert okoknál fogva a vérképzödés szenvedni fog. Ez magyarázza meg a fensík csekélyebb

lakóinak

a lakosok

itt

erbeli

állapotát

,

az

élet

nyilvánulásainak

és

ertadó vérben van, miután

töhbé-kevéshé vérszegények.

Coindet ezen befolyást csak

erélytelenségét,

mert a baj az

a betegségi állapotban engedi

élet

meg mondván:

«

kétséget

sem szenved,

hogy bizonyos okok, melyek a vér elszegényesedését eszközölni képesek, különben egyforma körülmények között, nagyobb behatással lesznek a fensíkon mint mélyebben es helyeken, miután a szervi mködés kóros fokozódása gyorsabban okozza a vértekecsek pusztulását, a kimerülést, minek következtében a betegségekben a reactio rövidebb tartalmú, a fellábbadozás hosszadalmasabb stb.w (III. 309.) De miután az egészségi állapot és annak ellenkezje között praecis határ nincsen, st a kett között az emberi létnek igen tág állapota létezik,

nem

lesz oly

nehéz a vér elszegényedésének lehetségét

elis-

merni, mely állapot a fensík lakosainál kivétel nélkül létrej, szóval,

hogy ezek bizonyos tekintetben mind vérszegények. Elismerve ezen állapotot, térjünk át a kóros folyamatok tagla-

küzdelmességének jeleneteivel fogunk találkozni, melyeknek magyarázatát részint a kisebb mennyiség éleny, részint a csekélyebb légnyomásban fogjuk találni majd ismét a socialis viszonyoknak befolyása fog nagyobb nyomatékkal birni s mindezek összevéve adnak majd fogalmat a fensík hygienicus viszonyairól, mi itt is miként a földgömb bármely részén igen complex kérdés, s melynek minden oldali értelmezésére eddigi ismereteink gyakran még lására, hol az élet

;

;

hiányosak.

1.

Halandósági

statisztika.

A Mexicoban nyilvánosságra kerül halandósági statisztikai adatok annyiban pontosak, mennyiben a halottak számát megközelítleg híven adják, miután a temetkezési engedélyt és 'a sírhelyet a hatóság adja,

s

a bejegyzést az evvel megbízott közegek (juez del regis-

Ha ezek valamennyien és évenkint hoznák köztudomásra a kezeik között felhalmozódó anyagot, akkor ezáltal a halandóság

tro civil) viszik.

:

:

:

86

magasságát megtudni

könny

volna, miután

lezve nincsenek, ez csakis elvétve és történik.

nem

azonban ezek

erre köte-

a legnagyobb jjontossággal

Ennek következtében nem sok a rendelkezésre Maria Reyes összeállítása szerint (Boletin

és Dr. JosÉ

anyag,

álló

1869. 170.)

álljon itt oly öt év halandósága, melyek alatt a fvárosban járvány nem uralkodott, a polgárháború azt közvetlen kevésbé érdekelte, melyek tehát megközelítleg normális esztendk év

1845

:

1852

1858

1859

520 380 550 666 795

529

1866

592 478 418 552 428 477 470 459 561 Márczius 460 536 639 Április 530 502 588 596 613 Május 742 581 817 480 509 Június 584 801 826 797 487 Július 760 555 749 595 Augusztus 540 616 735 490 538 523 September 534 710 554 600 October 469 629 674 412 520 November 505 747 1600 421 504 Deczembei•472 7.866 6.190 Összeg r3l5 8.388 6.960 meghalt tehát a 200.000 lakossal biró Mexicoban 5 év alatt 35.719 lélek, vagyis évenkint átlagosan 7144; minden 28 lakosra jut egy halott, mi 3.5''/o vagyis meghal Mexicoban minden 1000 lakosból évenkint 39 egyén (Budapesten 42, Parisban 21, Londonbon 24, Körösi La statistique des grandes villes. Budapest, 1876.) Tekintve az évszakokat, vévén márcz. apr. májust tavasznak, jun. jul. augusztust nyárnak, szeptember october novembert sznek, deczember január februárt télnek, meghalt az egyes évszakokban 843

Január

461

Február

(:

;

átlagosan tavaszszal 1688, nyáron 1964, öszszel 1701, télen 1789.

legnagyobb tehát erre

j

lítva,

a halandóság nyáron, ezután sorakozik a

az sz, és legkevesebb hal az

tavasz, oct.

itt

meg

tavaszszal. Evvel összehason-

évszakok igy következnek egymásra Budapesten

tél,

— dec,

sz

jan.

;

Parisban

— márcz.,

:

jul.

tavasz,

—

tél,

tél,

sept., apr.

sz

és nyár

;

:

nyár,

Londonban

—

^,jun.

Nehezebb a föladat, ha betegségek szerint akarjuk a számokat összeállítani, mert legtöbb esetben a halotti lajstromokat viv [hivatalnokok (nem orvosok) magok állapítják meg a felek magyarázata

87 után a kórismét, minek következtében fordulnak

elö,

e

lajstromokban oly betegségek

melyeket az orvostudomány mint olyakat vagy

el

nem

1874-ben elhalt volna San Luis Potosi-ban rémülés következtében 87 egyén), vagy olyanok, melyekben az emberek meghalni

ismer

(pld.

nem szoktak (pld. hányás, fájdalom, lyek nem képezvén kórtani entitást, tók

vizibetegség, consumptio stb.).

(pld.

mód

idegek),

nélkül csodálkozni; hisz

nem

vagy pedig olyanok, me-

többféle betegségre magyarázha-

Ezen különben nem

kell

rég panaszkodott Vikchow, hogy

hasonló a magas civilisatióju Berlinben

elfordul, mely városnak

is

halotti lajstromaiban oly diagnosisok fordulnak

elö,

melyeken

eliga-

zodni teljesen lehetetlen. Mexicoban a halotti kémek intézete eddig

még

nincs behozva,

s

azon orvos tartoznék a betegség megnevezésé-

vel a halotti bizonyítványt kiállítani, kinek kezelése alatt az illet

beteg meghalt

;

sem közönség sem hivatalnok nem veszik a

de

dol-

got egészen komolyan, azonfelül a köznép szegénysége és indolentiája

következtében orvoshoz igen ritkán fordul,

ama homályos elnevezéseibl leginkább mánya világlik ki. Ennek tulajdonítható hogy okok

sorozatban a 4 év alatt hozni

halálokát tisztába

elhalt

27.853

lehetetlen

halott

volt;

ez

s

igy a halálozási

a kuruzslók tudoaz alább

következ

között

11. 285-nek

tudniillik az

1845.

1852. 1858. és 1859. évekre értend, 1866-iki

minden

évet, hitelt

s ezektl el kell választani az melynek adatai Eeyes szerint a kórismét illetleg érdemelnek. Meghalt e szerint az említett négy évben:

évenkiut

tavasz

nyár

sz

télen

Tüdgyuladásban 3666

915

263

209

169

274

Hagymáz .... 1582

108

94

103

89

2424

395 606

121

207

181

97

1521

380

80

104

106

943

235

59

57

78

összesen

Vérhas Tüdösorvadás

.

.

Gutaütés Májlob

Eciampsia Váltóláz

....

627

156

33

43

39

1748

437

102

112

115

90 40 40 107

94

23

3

5

9

6

továbbá oly betegségekben, melyekre az évszakok kevesebb befolyással

lehetnek: hasmenés 2746, szívbajok 299, skarlát 121, vénség

179, sebesülések 618, és sorozhatlanok 11.285 (a négy évben), össze-

sen 27.853.

Magyarázatul hozzá teszi Eeyes a hasmenések között egy nagy rész az idült enteritishez tartozik, de csaknem bizonyos, hogy azok nagyobb része más betegségekre vonatkozik, igy coUiquativ has:

88 stb. A gyomor és bélbántalmak Mexicoban gyakoriak s a tüdölobok kivételével a legszámosabbak az eskórt a nép összezavarja az agy különféle bántalmaival a szivbetegek száma csekély talán azon okból, mert közülök sokan a vizkórosak, a sorozhatlanok közé lettek beirva; a skarláttal más heveny kütegek

menések, máj és epés bajok

;

;

lesznek egyesitve, stb.

A

kórismék hitelességére nézve pontosabb 1866-ik évben meg-

halt 7806 egyén, ezek között volt 4.071

férfi,

Az évszakok

3.795 nö.

ugyanazon meg a halálozás magasságát illetleg mint az elbbi négy évben, igy nyáron 2.317, télen 1.891, öszszel sorrendet tartják

:

1.845 és tavaszszal 1813 volt a halottak száma. Betegségek szerint:

Gutaütés

Eclampsia

tavasz

nyár

sz

tél

208 403

67

46

67

41

124

55

86

98 3

6

Epilepsia

Meningitis

Tüdlob Bronchitis

cap.

.

.

Hökhurut Tüdsorvadás. ... Croup és diphtheria

Emphysema

.

2

1

37

2

5

21

9

1793

500

463

295

533

10

3

6

34

77

37

30 46

67

54

14

18

15

20

1

197

56

204 67

.

13

2

163

39

41

48

41

.......

751

76

329

240

106

Hasmenés Hashártyalob.... Hagymáz

762

111

287

234

130

40

8

6

15

11

226

55

59

46

66

Himl

651

191

255

106

99

49

9

11

11

18

Szívbajok

Vérhas

Váltóláz

továbbá

méhrák 8,

összeg

:

.......

15

.

.

más különféle fejbajokban 38, májlob 26, más hasbajok 63, húgy és nemzöszervek bajai 20, méhvérzés 17, sárgaláz

36,

sebesülések 122, gyilkolások 30, halvaszületett 53, vénség 60, buja-

kór

6,

skorbut 19, görvély 8, sápkór 8, Alcolohismus 5, Lepra 3 stb. Két évi halandóságból kor szerint (kiknek korát t. i. meg lehe-

tett tudni) volt

11.406 halott között: 10 éven alul

1843. 1866.

11—30

2.018

586

3.457

1.044

"^5.475"

1.630

31

— 50

1.030

__ 1-^7 ~"T.T07'^

ötvenen

túl

1.038 1.156

2.194

89

San Luis Potosí állam (lakosság száma 476.500) halandósági statisztikája

1874-ben:

Pneumonia

és Pleuritis

Phthisis pulmonalis

.

1614

....

250

.

1230

Tussis convulsiva

Más köhögös bajok ....

115

....

73

....

40 1942 460 277

Croup

és Diphteria

Szívbajok

Vérhas

Hasmenés Különféle hasbajok

Emésztési szervek bajai

129

.

48

Májbajok

378

Vizkór

Hagymázas

4281

lázak

3 8

Epilepsia

235

Szülés, elvetélés

Vérzés

33

i

Görvély

2

Bujakór

30

mérgezés Kígyómarás Daganatok Lepra

7

Állati

8

43 3

182

Sebesülések Szerencsétlenségek

....

140

291

Kivégeztetett

22

308

Öngyilkosság

..........

874

Halva

4 544 453 1552

Skarlát és kanyaró .

Elmebetegség

....

Váltólázak

Himl

425

Eclampsia

Sárgaláz

2

Orbáncz

120

Gutaütés

303

született

Különféle

Sorozhatlan

16.329

Ezen mondjuk parasztdiagnosisok szerint összeállított statisztika ellen sok kifogást lehet tenni, miután egy tudományos iratban hbb adatokat akarunk találni azonban nem kell lehetetlent kivánni, ;

s

egy oly országban, hol az orvosok csakis a népesebb városokban

laknak,

(itt

azonban meglehets nagy számmal), miután a kisebb

helyeken, tanyákon stb.

meg nem

élhetnek, az egyes városok pedig

nagyobb távolságokra fekszenek egymástól, a közbees nagy gek betegségi és halálozási viszonyairól csakis lehet nyerni.

Ha

ilyféle

térsé-

kimutatásokat

a positiv haszon az ily lajstromokból

ugyan nem

igen nagy, azok ily alakbani fölvételét azon okból láttam czélszerünek, mert

ebbl habár nem

is

mindig a halálok neme, de legalább az

illet testrész halálos bántalma kitnik.

Ezek után térjünk gástalanok, mert

1.

át

némi kórházi kimutatásra. Ezek sem

kifo-

a lajstromozás sok helyütt hiányosan történik,

nyilvánosságra úgy szólván épen nem kerülnek, miután erre kötelezve senki sincsen, s a hatóságok legfölebb a kezelt betegek száma, 2.

de

nem

a betegségek nemével gondolnak (kivéve talán a járványos

idket). Megjegyzend ezenkívül, hogy a kórházak kezelése, a bete-

— 90 gek ellátása igen sok kívánni valót hagy, miután a hatóságok az erre szükséges költségeket igen fukaron mérik és rendetlenül utalványoz-

minek oka a gyakori belháborúskodás, bizonytalanság, gyakori örökös pénzhiány stb. Ennek következtében a betegek a kórházakat csak a legvégsbb szükségben keresik föl, csak az fordul oda, kinek senkije és semmije sincsen, mindkett pedig Mexicoban sokkal ritkább mint nálunk, miután ott a magán jótékonyság minden reclame nélkül nagy mérvben gyakoroltatik. zák,

személyváltozások,

—

—

Ki

a kórházba

itt

megy

az az egészen szerencsétlenek közé soroz-

ható, kivéve természesen pld. a sebesülteket, kiket a hatóság küld

oda

;

ezeknek száma ezen országban meglehetsen tetemes, miután

a lakosok iszákosságrai hajlamuknál fogva igen gyakran összevesznek, ittas állapotban szokják egymás közötti ortályukat elrendezni, és miután kés mindenkinek övében van, ily alkalmakkal vér mindig foly. Hogy az ily összekoczczanásokban az asszonyok is mennyire szerepelnek, mutatja hogy pld a San Luisi közkórházban 1874. jan. márcz. volt 139 sebesült közül 88 volt férfi, 51 pedig nö. A pueblai közkórház 1869-ki betegmozgalma a következ :

kezelt

megh.

Gutaütés

7

7

Cholera sporadica ...

Epilepsia

24

4

Más emésztési bajok

20

16

13

7

Bujakor

Agykérlob, torlódás

Orbáncz Alcolohismus

.

.

.....

34

7

és Pleuritis

39

11

.

16

3

42 Gége és hörglob ... 109 Emphysema,Asthmastb. 14

25

Pneumonia Görvély

Tüdövész

2

86

10

56

17

Hugy és ivarrészek bajai 72

10

Hagymáz Váltóláz

.

.^

.

Idült kütegek

62

27

25

Gastroenteritis

acuta

32

15

220 816 42 58

Sebek

Himl

149

~

2

36 17

57

4 Csúz és köszvény ... 148 358 Különféle

1

3

30

Összeg 2446 217

Mexicoban az egyik belgyógyászati clinikában el 1868. nov. és dec. havában

betegek fordultak

a következ

:

kiment

niRlit

4

1

1

Alliiiminuria

Tüd(),hörg,melllicártyalol) 8

3

5

Váltóláz

kezelt

Hagymáz

.

Májlob

2

....

megh.

3

5

hasmenés

Vérhas Idült

kezelt

kezelt

...

kiment

9

mght 1

1

8

Tüdvész

8

3

,5

Májbajok

10

5

Szívbajok

5

2

2

Külöuféle

30

20

1

Aneiir. aorte

1

42

16

1

76

7

:

:

91

San Luis P. katona és közkórházában 1874. vetkez betegségek fordultak elö

Tüd

és'hörglob

kezelt

mght

5

2

....

Tüdvész ........ Hagymázas láz ....

Bujakór

.

Sebek

1

Elmebeteg

6

Gutaütés

kezeltetett

Bujakór

..... .... ....

Hagymázos Epés

:2

92

.

.

2

1

.

5

3

láz

Eemittens láz ...

1

Vérszegénység ...

5

2

........

29

1

1

1

Csúz

Üszök.

....

5

3

Vegyes

.

Meningitis, congestio cer. 7

2

35

emésztési bajok .

1

.....

1

9

Szívbajok

3

1

107

3

Cholerine

volt a

mght

......

2

láz

17

45

Orbáncz .......

6

Várhas

Más

2

kezeltetett .

Váltóláz

Májlob

1

170

— aug. a következ

Sebek

.

béllob

jan.

mght

2 Tüd és mellhártyalob 44 29 Hörglob és hurutár .

Idült bélhurut

1

52

429

Ugyané katonakórházban 1871. betegmozgalom:

Tüdlégdag.

mght

3

13

1

Gümkór

kezelt

130

Különfél e

19

kö-

11

Váltóláz

1

Enterocolitis ac. és chr.

Heveny

— márcz.

Orbáncz

1

Hasbártyalob Alcoholismus

jan.

104

'.

551

31

—

így Durango város közkórházában 1864. apr. jun. havában meghalt; a többi között 70 sebe-

kezeltetett 381 beteg, kik közül 77 sült közül

meghalt

mght

1

meghalt

tüdlob

5,

9.

Alcoholismus

12,

mght

4,

k. 24.

hasmenés

m. 14,

3.

hagymázas

mght

láz

17,

váltóláz 13,

8,

stb.

Moreliában meghalt 1868. sept. 143, ezek közül vérhasban 68,

hasmenés 1872

—

hagymáz

tüdlob

tüdsorvadás 1 stb. 1874. az én magánorvosi gyakorlatomban a következ

10,

2,

1,

betegségek állottak orvosi gyógykezelés alatt

Tüd

és mellhártyalob

Tüdsorvadás Hökhurut Hörglob és hurut

.

tav.

nyár

ösz

tél

48

15

11

5

17

.54

13

15

17

9

30

1

5

20

4

211

42

32

41

96

...

.

92

Más

ösBz.

tav.

nyár

ösz

tél

71

23

14

15

19

47

14

13

9

11

458

97

176

84

99 4

légzési bajok

Szívbajok Bélhuriitok

25 48 Egyéb emésztési bajok. ... 449 89 Ephimera 98 Váltóláz

Vérhas

9

6

6

Májbajok

8

5

15

18

98

113

108

130

35

20

11

23

15

21

36

26

Hagymáz

23

7

8

2

6

135

42

28

30

35

238

38

66

58

76

344

75

89

77

103

237

68

43

58

55

16

16

9

68 14

18

6

5

3

4

268 14

79

59

81

6

3

49 4

.114 ....... 83

40

19

26

29

12

24

28

19

116

24

32

32

28

34

4

9

7

14

45 3352

6

18

7

14

795

850

759

948

Csúz Idegrendszer bajai

Húgy

és ivarszervek bajai

.

Bújakor

Cbloroanaemia Görvély Sebészeti esetek

Orbáncz

Heveny kütegek Idült

«

Szembajok Fülbajok

Vegyes

Ezek közül meghalt évszakokra

:

99,

melyek következkép esnek az egyes

tavasz 27, nyár 29, ösz 26,

Pneumonia

et Pleuritis

1

....

Bronchitis Phthisis pulmoniim

ossz.

tavasz

nyár

sz

7

4

.

1

2

3

1

1

.

1

1

4

6

1

12

Tussis convulsiva

tél 1 7.

2

.

.

2

1

4

Gastroenteritis,Enteroeolitisac.

9

4

4

Dysenteria

1

.

1

Cardiopathiae

6

.

1

3

Peritonitis ac. et chr

4

1

1

2

Cat.gastrointestinalisac'.etchr.

Typhus abdom.

exanth

10

tél

5

1. 2

6

2

.

2

Meningitis

4

1

.1

.

2

Congestio cerebri

1

.

.

.

1

et

.

.

2

:

93 össZi

tavasí

nyár

sz

tél

Apoplexia

2

.

.

.

2

Erysipelas

1

.

1

Variola

1

.

.

.

Scarlatina

7

4

1

.

Diphtheritis

3

1

továbbá hol az évszak befolyással

nem

igen volt

1

2

.2

Gangraena pulm.

:

ex diabeti l,Pneumopyothorax 1,* Intussusceptio intestinalis

Abscessus hepatis

3,

Cirrhosis íaepatis 2, Metritis puerp.

1,

(ilei) 1,

Phleg-

Neoplasmata maligna 4, Vulnus scloPhlebitis umbilicalis 1, Morbus Brightii 1, Syphilis cerebra-

masia álba

1,

Kyste ovarii

peti

1,

lis 1,

Gangraena Coindet

is

1,

senilis 1.

közöl egy

statisztikai

összeállítást

1858

— 1860.

évrl, mely szerint ezen három év alatt a fvárosban 31.516 egyén

meg

miután azonban ezen két els évben Eeyes száma 13.150 volt, e szerint az utolsó évben 18.366 egyénnek kellett meghalni, oly rendkívüli, s minden többi ismert adattól annyira eltér halandóság, melynek megérthetése némi magyarázatra szorul. Miután Coindet azonban ezt nem adja, ezen évben rendkívüli körülményeknek, öldökl járványoknak kellett valószínleg a fvárosban uralkodniok (? nem hallottam ilyes dologról !) ezt csak megemlítem, a nélkül hogy a következ lapokon azohalt volna

(II.

127.);

szerint a halottak

kat tekintetbe venni czélszerünek látnám.

Nagyon meg vagyok gyzdve az elrement

statisztikai ada-

tok hézagosságáról, de miután ezen országban ezen uj tudományra

kell figyelem még nem fordíttatik, ez igen hiányosan van kezelve, s igy egyelre töredékeknél egyebet várni nem lehet; de hiszem, hogy mindezen hiányosság daczára némi fogalmat habár nem egészen hivet

— szerezhet az

—

olvasó ezen ország halandósági

az uralkodó betegségekrl,

s

csakis

ez volt a czél,

viszonyairól,

mely után az

elrement számok összeállításával törekedtem, és ez legyen egyszersmind mentségem azok nem igen tudományos alakja miatt. Ha a fvárosból ismert adatokat, minden hiányosságuk daczára, összehasonlító tanulmányul felhasználni akarjuk,

s

az

itt

elforduló

leggyakoribb halálos betegségeket, a más nagy városokban elfordulókkal összeállítjuk, kezdvén a legöldöklbbel,

s

utána a többiek gyakorisá-

guk sorrendjének megtartásával, ezek következkép csoportosulnak *

Egy bordadarab

resectiója következtében.

94 Mexico

Budapest (1872—75)

Bécs 11865—74)

London

Paris

(1869—75) (1870—73) Tuberculosis Tuberculosis Tiiberculosis Tuberculosis

(5 év)

Pneumonia Diarrhoea

Convulsiones Cat.-intest.

Dysenteria

Debilitas

Pneumonia

Bronchitis

Bronchitis

Pneumonia

Pneumonia

Variola

Cat.-intest.

Debilitas

Vitia cordis

Diarrhea

Eclampsia

Pneumonia

Marasmus

Meningitis

Debilitas

Typhus

Variola

Variola

Debilitas

Variola

Phthisis pulm. Typhus

Typhus

Cat.-intest.

Marasmus

Vitia cordis

Typhus

Pertussis.

Marasmus

Vitia cordis

Ezen sorakozás összehasonlító miután

itt

Mexico

fö-,

nincs hely

áttekintése igen tanulságos,

s

a következ lapokon

ezek okait kutatni,

valamint a fensik néhány nagyobb városában uralkodó

betegségeket, azok okait

akarom keresni

és magyarázni.

Legyenek

itt

els helyen.

2.

Ha

A

légzési szervek

heveny

lobjai.

emlékezetben tartjuk a fensik légviszonyait valamint azon

fokozott tevékenységet, melylyel

a légzési

szervek

mködnek,

itt

következetesnek fog látszani, hogy ezek lobos bántalmai

itt

oly gya-

Hirsch szavai (Handbuch der historischgeographischen Pathologie. II. 2.) hogy a légzési szervek hurutos bántalmai annál gyakoriabbak, mennél jobban távozunk az egyenlíkoriak. Ide illenek Dr. A.

ttl,

és leginkább ott fordulnak el, hol nedves-hives égalj

és rög-

töni változások a temperaturában észlelhetk. Azonkívül ezen bán-

talmak hegyes vidékeken, valamint fensíkokon sokkal gyakoribbak, mintsem lapályokon. Evvel ellenk-ezleg mondja továbbá, hogy tüd és mellhártyalob sokkal egyenletesebben lönféle égalju országaiban, és

jnek el

a földgömb kü-

ezektl sokkal kevésbé függnek, mint

hörghurut és hörglob.

A

fvárosi hivatalos

adatokból összeállított statisztikában a

hörglobok úgyszólván hiányzanak,

s

azért kénytelen vagyok ezeket a

többiekkel együtt tüdgyuladás rovata alatt összefoglalni

hurutos bántalmak mutatják. találjuk,

itt

is

Különben a Hirsch

még

által felsorolt

viszonyokat

pedig különösen a fváros völgyében,

ment lapokon meggyzdni alkalmunk tötöli

távolság

vízszintes

;

de hogy a

elfordulnak azt az én magánbetegeim

irányban

volt,

itt

mirl

együtt

az elre-

és habár az egyenh-

nem nagy

is,

azt

a függ-

95 leges emelkedés mégis sokszorosan növeli. A midn a fensik emelkedésérl volt szó, láttuk, hogy mily hamar veti le a táj tropicus burokját, és mily gyorsan változik az mérsékelt égaljivá ugyanazon távolságban az egyenlittl. Helyesen mondja Táedieu, hogy a leve-

gben

fölemelkedvén, vagy pedig a sarkok felé haladván, fokozato-

san hidegebb zónákba érünk, csakhogy a függleges irányban történ helyváltozásnál a természet elzordulása sokkal

feltnbb

és sokkal

elébb érjük el a rideg élet nélküli

örök havat, mintha vizszintes

Hogy México

fen síkján mily alak és mérték-

irányban haladunk.

ben van ez kifejezve, az a meteorológiai viszonyok leirásánál taglalva volt.

Tekintsük a statisztikai adatokat

:

27.853 halót közül, tiidlobban 3666 múlt tosabb összeállítású 1866-ban 1803,

a fönn kitett négy évben ki,

13

^lo,

továbbá a pon-

%. A kett közötti tekintetbe veend azonban,

vagyis 23

különbség igen nagynak fog látszani, hogy a fönnebbi négy évben elhaltak összes számában 11.285 (vagyis a halottak két ötödrésze)

olyan

mokból kitudni nem lehetett;

volt,

kiknek halál-okát a

lajstro-

ha a számításból kimaradt két ötödöt az egyes betegségekre lehetne elosztani, az utolsó számot igen megközelít eredményre jutnánk, minek következtében bizton lehet állítani, miszerint Mexico fvárosban az összes halottaknak egy ötödrésze tüd, melihártya és hörglobnak esik áldozatává, vagyis 1000 lakos közül évenkint majdnem 8 (7.8) egyén hal meg a légzési szervek heveny lobos bántalmai következtében. Évszakonkint pedig kitnik, miszerint ezen betegekre nézve legvészesebb a tél, utána a tavasz stb. ellentétben az általános halandósági tapasztalattal, mely szerint a halandóság nyáron éri el legmagasb fokát. Összehasonlítván evvel San Luis Potosi állam, habár csak egy évi statisztikáját látjuk, hogy ott 476.500 lakos közül 1614 halt el s

—

tüd-

és mellhártyalobban (1000 lakosra 3.4), vagyis az összes halottaknak mintegy tizedrésze, mi azonban mindenesetre alantabb áll a

vannak az osztályozhatlanok, továbbá az úgynevezett hagymázas lázak roppant számába bizonyosan föl van véve akárhány olyan, kinek a helye itt volna. Különben ajánlom megtekinteni ezen város kórházainak adatait, melyeket csak rövidebb idszakokra valónál; mert ott

nem veszek be az összeállítás részletes tagmondok három évi magángyakorlatom kimumelynek taglalása itt két okból nem czélszerü, a)

terjed voltuk miatt lalásába.

tatásáról

Hasonlót is,

mert egy magánorvos hatásköre, legyen az bármily

kiterjedt,

alig

96 adhatja hü képét ogy város halandósági és betegségi

viszonyainak,

mert ez mindig az egésznek csak egy részét látja, kivált oly helyen, hol az orvosok száma a húszat meghaladta h) mert én leginkább a vagyonos osztály köreiben voltam elfoglalva, szegényebb embert ritkán, vagy talán mint járó beteget láttam, minek következtében az ;

általam látott betegségek épen az általános betegségi

himlt

nem engednek

mozgalomra

igen keveset láttam,

;

igy pld. én

következtetést vonni

hagymázt vagy épen

pedig San Luis Potosiban,

kivált a

szegény nép között mindkett igen gyakori és igen öldökl betegség.

E

két körülményt

kérem mindig szemmel

tartani valahányszor saját

gyakorlatom adatait tekintetbe venni szükségesnek látnám, és ha

ennek tudatával és mindennek daczára e számokat összeállítottam, ugy hiszem, az mégsem volt egészen fölösleges. Ha még emlékeztetek a pueblai kórház adataira, hol 2446 beteg között 109 volt gége és hörglobbal, 39 tüd és mellhártyalobbal, a 217 halott között 5 és 11, tehát 16, vagyis 7.4 ''/o, ki fog tnni, hogy mig a fvárosban a tüdlobokbani halandóság az összes halottak egy ötöde, addig az Puebla és S. Luis Potosiban azoknak alig egy tizede ha továbbá megfontoljuk mindezen nyert számok nagyságát azon meggyzdésre jutunk, hogy a tüdk heveny lobos bántalmai által okozott halandóság e fensíkon szerfölött magas. Mindez meghazudtolja Hiksoh szavait, ki azt mondja Mexicoról (II. ?6,), hogy itt Pneumonia és Pleuritis absolut ritka; hisz ép ellenkezleg az ezen betegségek által okozott emberi élet pusztulása minden többit felülmúl! mi egyszersmind azt is bizonyítja, hogy ugy ;

általában,

valamint orvosi tekintetben

is,

mily kevéssé ismeretes

Európa tudományos világa eltt mindeddig Mexico. Megvizsgálandó még, hogy honnan j e nagy halandóság, továbbá minek tulajdonítható azon nagy különbség, mely a fváros és a többi pontok halandósága között létezik, és végre mily arányban áll a tüdlobok gyakorisága a halandóság számához ? Pulmonia, Pleuresia és Bronchitis összevéve a fváros legöldöklbb betegsége, s habár Hirsch nézete szerint a két els kevésbé mint az utóbbi, mindazonáltal általános itt a hogy a rögtöni idváltozás melegrl hívesre, nedves szelek és eszések e betegségek kifejldését nagyon elsegítik, vagy egyenesen okozzák. Miként a meteorológiai viszonyok felsorolásánál láttuk, a fváros égalja nem igen állandó; a nap, és éj, a verfényes függ az idjárástól, tajjasztalat,

oldal és az árnyék, az utczák és a szobák levegje között a különb-

97

leveg ritkaságánál fogva a diffus meleg számba veendk a szelek, melyek télen úgyszólván csontig hatnak, és oly hatással vannak a test melegségi viszonyaira, mely a hévmérövel sehogy sem áll összhangban. Azonfelül a fvárosra nézve megemlítend, hogy az éjszaki, keleti és déli szelek ség igen nagy, miután a

sokkal kevesebb

stb.

E

mellett

az arra terjeszked tavak tükre fölött elmenvén, sok vizgözt vesznek

magukba,

föl

ez

nép

sok meleget vesztenek, és igy hidegen és

által

nedvesen zúdulnak

város utczáin. Ebez járul még, hogy a köz-

át a

részint szegénység, részint

atmosferai külbehatások

egy vastag nagy

kend

közönyösségbl nem igen védi egy

ellen, hisz

testét

hozzá

szál ing és gatya,

összes takarója éjjel-nappal, és egész éven

át.

Ezen idváltozások és ily szokások mellett természetes azon következmény, hogy Mexicoban a tüdlobok oly gyakoriak, hol a tüdk a ritkább leveg miatt

amúgy

is

folytonosan ersebb tevékenységre

kényszerülvék, és hol az éleny relativ tosis nehezíttetvén,

ez,

szke következtében

a haema-

valamint több más ismert ok a vért a

test

felületérl annak belsejébe szorítja.

Hogy a fvárosban ezen lobos bántalmak sokkal gyakoriabbak, mint más helyeken, magyarázatát a helyi viszonyokban találja. A fvárosban t. i. a leveg a nagy tavak közelsége miatt sokkal nedvesebb mint a fensík legtöbb pontján, azonkívül talaja is igen ,

nedves, a házak, kivált ezek földszinti részei általában sok nedvességet tartalmaznak, mi a gyakori áradások által még 'növeltetik. Ezen körülménynek tulajdonítható leginkább az 1866. évben észlelt magas halandóság a szóban forgó bántalmak következtében, mert ekkor a nagy mennyiség légcsapadék miatt a fváros nemcsak majdnem minden oldalról körül volt véve vízzel, hanem egyes részeiben még az utczák és lakások is hetekig el voltak árasztva. Miután pedig a

város a völgynek legalacsonyabb részén fekszik, és a víznek ilyenkor

semmi lefolyása nincs, csakis párolgás és a talajba való beszüremkedésre marad annak eltávolítása. Kisebb fokban a házak talajának nedvessége a fensík többi városaiban tornázása hiányos,

st

is

megvan, miután az utczák

a külvárosokban úgyszólván semmi.

csa-

— Ugy,

hiszem ezen körülmények elegendk azon tény megmagyarázására, itt a tüdlobok, valamint arra is, hogy miért gyakoriabbak a fvárosban, mint a fensík más pontjain.

miért oly gyakoriak

Megvizsgálandó még, hogy mily arányban van gyakorisága, és az azok eredményezte halandóság.

Az

e

bántalmak

erre fölhasznál-

ható adatok ugyan igen gyérek, annyit azonban mégis lehet mondani, Mexico

felvidéke.

í

1

:

1)8

hogy Skodának

miszerint nyolez tüdölobos beteg közül egy

tételét,

meghal, Mexieora alkalmazni itt

nem

sokkal nagyobb. Láttuk, hogy

miután ezen halandóság

lehet,

:

a pueblai kórházban volt Pneum. és Pleuritis 39, meghalt

a belgyógyászati clinicában

»

1

»

7

»

4

49

»

8

a san-luisi kórházakban

»

»

magánbetegeim között

»

»

48 "143"

7

»

^ÖT

De ha a fensíkon a tüdölobosok közül oly nagy szám meghal, ennek oka talán a ferde gyógymódban keresend! Az ily gyanút azonban az emiitett clinicán a különféle gyógymódokkal tett kisérE^yes barátom (T esis Mexico 1874.) a következhavától 1873. november haváig az emiitett

letek megczáfolják, nevezetesen Dr. Joaquin

inaugurál. Tratamiento de la neumonia. ket mondja: 1872. ápril clinicán 105 ilyféle

még

beteg gyógykezeltetett, kik közül 54 meghalt,

pedig a következ gyógymódok mellett érvágás és hányborkösóval kezeltetett 60, meghalt 30

calomel és higanykenöcscsel

»

15

»

8

chinin és zsongító szerekkel

»

30

»

16

gyógymód

fele meghogy a halandóság nem oly nagy a magángyakorlatban, és ha az orvos azonnal közbelép, mert ezen kórházi betegek közül is csak azok élték tul a betegséget, kik mindjárt aunak kezdetén jöttek

vagyis bármi

léptettetett életbe, a

betegeknek

halt. Való,

kezelés alá, ellenben,

kik a betegségnek

már elrehaladottabb

stá-

diumában kerestek segélyt, mind elhaltak. Ez elször is bizonyítja, hogy mennyi befolyással van a betegség kimenetelére, ha az egyén az ártalmas befolyások alól korán kiszabadul, másodszor pedig talán

hogy a tüdgyuladást maga a természet gyógyítja meg. Továbbá, ha a fentebb idézett számokat kicsinységük daczára bírálat alá venni méltóknak tartjuk, és azokból következtetést vonni törekszünk, látjuk, miszerint mennél magosabban fekszik egy hely, és mennél nedvesebb annak levegje, a tüdölobosok halálozási százaléka annál nagyobb így San Luis Potosi 6214' magos, száraz, kezelt. 97, megh. 15=15,4 Vo

mutatja gyenge alapját azon véleménynek

is,

;

:

Puebla

7200'

»

»

»

39

»

Mexico

7400'

»

nedves

»

112

»

Hogy

11=28,2% 58 = 51,4%

a san-luisi halandóság oly tetemesen kisebb, annak érvé-

nyét megingatja talán némileg azon körülmény,' hogy a betegeknek fele

magángyakorlatomban, a többiek nagyobbrésze pedig a katonai

99 kórházban, tehát mindkét esetben legalább túlnyomó részben korán jött orvosi kezelés alá, és

kedvezbb hygienicus viszonyok

között volt

vagy korán került; mig ellenben a pueblai és mexikói esetek a közkórházban fordultak elö, hova miként láttuk a betegek csak akkor mennek, a midn a betegség súlya alatt már mintegy összerogynak, s az már nagyon elre haladott. Mindez ugyan igaz, de a különbség mégis oly flagrans, hogy mig idvel több adat tudomásra nem kerül, addig ezen tapasztalat mégis birhat némi érvénynyel azon tételre, hogy mentl magasabban fekszik a hely, és mennél nedvesebb ott

lég és talaj, a

tüdk

lobos bántalmai

is

annál gyakoriabbak és annál

életveszélyesebbek.

zata?

Mi ezen kedveztlen eredménynek oka és mi annak magyaráügy hiszem leghelyesebb, ha Coindet, azon orvosi iró szavait

idézem, ki leghangosabb szószólója azon kétkedknek, kik a magaslat légviszonyait az

«A

emberi szervezetre hátrányosoknak

nem tekintik.

fensík embere a lég ritkaságát erélyesebb és tevékenyebb légzés-

sel kénytelen ellensúlyozni,

s

igy légzési szerveinek integritására és

szabad mködhetésére folytonosan s2üksége van.

mény

Ha

bármily körül-

következtében mindkett rögtön megzavartatik,

miként ez

nem jöhet, elé, mentl

heveny lobnál

történik, akkor az egyenöuly többé létre

és az asphyxia

azonnal annál nagyobb mértékben

áll

nagyobb ervel és terjedelemben hatott a bántalom. Ekkor az atmosferai leveg a tüd hólyagosakba elegend mennyiségben be nem hatolhat, a vér a szükséges élenymennyiségre szert tenni

nem

képes

csakhamar visszeres tulajdonságúvá fajul. Ezen minségénél fogva a rendes idegmködéseket közvetíteni, valamint a szervek functióját segíteni képtelen, akár azért, mert nem bir elegend ösztönz (stimulante) ervel, akár pedig, mert azokra káros vagy mérges hatást gyakorol. Ilyen a fensík tüdlobjainak sajátlagos jellege.)) Az alakra nézve, mely alatt itt a tüdülobok leginkább jelentkeznek, megjegyzend, hogy azok legalább S. Luis Potosiban ritkábban lépnek föl lebenyes mintsem lebenykés alakban, vagyis a pneumonia couposa ritkább mint a hurutos. (Ugyanezt mondja VeraCruzról Heinemann). Az egyes esetekben ffontossággal bir, váljon a lobos kiizzadás, beszüremkedés gyorsan és nagyobb terjedelemben j-e létre, vagy pedig nem mert ha a légzési fölület nagyobb terjedelemben képteleníttetik a gázcsere eszközlésére, avagy a mellhártya bele levén vonva a bántalomba, a légzési mozgások a fájdalom miatt csak felületesen mennek végbe, vagy pedig a légzési és

—

—

;

7+

:

100 compensatio az idö rövidsége miatt eltt), akkor

lás belépte

létre

nem

jöhetett (az eröhanyat-

igen gyorsan beáll a leveghiány minden

aggasztó kisérete, dyspnoea, cyanosis, elhidegülés, asphyxia, coUaps

kedveztlen körülmények között fulmináns tüdlob s az egyén egy-két nap alatt sirba száll. Az ily rohamos esetekre megjegyzend, hogy ritkábban fordulnak el oly egyéneknél, kik rendes körülményeik között, vagy mondjuk honn vannak, mig ellenben gyakoriabbak pld. utazóknál, s különösen akkor, ha alacsonyabb fekvés lakhelyükrl magasabb, vagy pedig szárazabb vidékrl nedvesebb helyre érnek, s igy a meg nem szokott levegben lepi meg ket a betegség pld. I. J. K. havannai születés, 36 éves, meglehets ers test- és lymphaticus véralkatú keresked, több év óta lakik az országban elbb a magosán fekv fvárosban, jelenleg Montereyben 1500 lábés halál. Ily

esetei

nem

ritkák,

;

nyira a tenger csizás után

nem stb.

fölött.

1870. ápril 20-án útra kel és öt napi gyorsko-

San Luisba

érkezik.

Mexicoban a gyorskoesivali utazás

sorozható az élvezetek közé; por, meleg, nyugtalanság, rázás a testet ugyancsak megviselik.

és poros állapotában,

— a fürdhelyiség

— Az utas ezen

kifáradt,

átizzadt,

megérkezte után azonnal langyos fürdt vesz

igen árnyékos, hives és nedves (az udvar üveg-

tetje minden párolgást akadályoz). Este igen nagy fáradságot érez,

mit az utazásnak tulajdonít és korán ágyba megy. Alig alszik néhány órát,

midn

csekély borzogatással fölébred, ertlenség,

ség érzetet és és a

majd meleg-

nehéz lélegzetet tapasztal. Mindez reggelre fokozódik

következ képet adja

:

duzzadt, kiveresedett

arczszín,

nátha,

tátongó orrlyikak, a mellkas ersen dolgozik, tompa ffájás, felüle-

köhögés; légzés 28, érlökés 114, teli, de nem kemény; a mellkasnak különösen mells részein crepitatio, nem consonáló nedves zörejek nagy terjedelemben, a tüdk hátulsó részeiben a légzés rendes; szívhangok rendesek, az els emelkedett temper. 38.8. Rendelvény nagy tart. emet. gr. 4. aq. unc. 4. szörp., óránkint egy kanállal tes

;

;

— Délben

háromszor hányt, semmi javulás, st ellenkezleg a légzés nehezebb 32. orrszárnyak mozognak, száj félig nyitva, a köhögés gyakoribb, vele némi nyálas kiköpés, benne egyes véres csikók; ér 128 teli és kemény, a légzési zörejek melll oldalt és alul hátul nedvesek. A beteg nyug-

mustárpép mellkas

és lábikrákra.

:

a beteg

:

hatatlan,

nem

bir feküdni, takarójába burkolva ül az ágyon,

bre

száraz, meleg. Rend.: érvágás 10 unc. vérre, folytatja a hányborkösót.

— Este

változatlanul rósz állapot; légzés

nagyon nehéz,

34, p.

:

101

124 puhább mint délben; csak idöközönkint bir hanyattfeküdni, különben ülve kínlódik, a légzési nedves zörejek ugyanazon terjedelemben, kontatási hang

elöl és oldalt

nem

dobos és tompa

;

köhögés

igen gyakori és gyötrelmes, kiköpés meglehets bö és habos, egyes vörös rozsdás csikókkal

Eend.

két lágy széke.

:

még

délután a beteg

;

Senega,

egyszer hányt,

benzoe scrup.

flór.

1.

és egy

s

volt

nagy

hólyaghúzó a mellre. Apr. 36. reggel

a beteg rósz éjszakát töltött, az igen gyakori

:

köhögés és kiköpés, légzési nehézség

már nem feküdni és magos kiköpés

még

véres, de fejjel;

stb.

ném

habos és nyákgenyes

engedték aludni, a ;

csak hanyatt képes

légzés 40, ér 140. kicsiny, puha, összenyom-

éjjel; arcza nagyon halvány, szinthomlokán izzadság. A hallgatódzás hátul úgy felül kivételével mindenütt nedves, nagy buborékos zörejre talál. A körületi vérkeringés rósz, a hólyaghúzó még nem mködött, csupán a br lett kissé vörös. Vizelet zavaros, vörös, kevés. Eend. negyedóránkint 1 kanál chinabor, mustárpépek a mellkas oldalaira. Délben a test hidegülése, némi kábultság, köhögés ritkább és

ható; volt

egy lágy széke az

ajkai, orra

—

hideg,

:

gyengébb, kiköpés igen elfolyó vizes,

gok gyengék, légzés este felé meghal.

Meg tagadja

s

zajos,

p.

150 igen kicsiny, szívhan-

horkolós. — Az

oedema hamar nö

és

nap alatt halni ? Yoillez hogy ilyenkor mindig bronchitis cap. forog fönn.

lehet tüdölobban egy vagy két

azt állítja,

Kérem nekem

végzdik ez, és hol kezddik a hurutos tüdlob ? Vagy elfogadjuk Buhl nézetét, és megtagadjuk az utóbbinak létjogosultságát? (Dr. Ludwig Buhl. Lungenentzündung, Tuberculose und Schwindsucht p. 15. «was man cat. Pneumonie nennt, ist keine Pneumonie, sondern nur eine Capillarbronchitis)) stb. tehát lucus a non lucendo.) Az ezen esetben alkalmazásba jött gyógymód a modern iskola a határt megjelölni, hol

—

csalhatatlanságát és örökkévalóságát elfogadó híveknél látszani, pedig

honnan

j

talán ok nélkül. Mert

a veszély és

mi módon

miszerint a legnagyobb veszély a zése a szívgyengeség

;

itt

meg

lehet avval láz,

feltnnek

kell fontolni,

megküzdeni

?

fog

hogy

Olvassuk,

továbbá mint ennek követke-

ezekhez hozzá kell csatolni, hogy a mexikói

fensíkon a legnagyobb veszély azon terjedelemben és gyorsaságban van, mely által a által

az

srbb

tüdnek nagyobb vagy kisebb

élenycsere

levegben

közvetítésére

is igaz,

része lobos

képtelenné tétetik

ízzadmány ugyan a

(ez

a ritkábban azonban kétszeresen az). Ezért

:

10i>

JüRGENSEN nézete megmarad egész érvényében (Grundsátze für die Behandlung der croui). Pneumonie 328.), mert elször is nagyfokú és gyorsan

fejld

nagyfokú

exsudatio rendesen

csolatban lenni, evvel pedig a sziv által

lázzal szokott kap-

végzend

erkifejtés fokozó-

mig annak táplálkozása, valamint az egész haematosis szenved. De láttuk, hogy a fensíkon a légzés, valamint a vérképzdés a véknyabb leveg csekélyebb élenytartalma miatt még egészséges szerveknél is sok mostobaságra találnak, s ha ezen atmosferai viszonyoknál a tüdnek egy bizonyos része a közremködésben rögtön dik,

mint alantabb fekv tájak srbb levegjében. Itt tehát az a kérdés, miként lehet eszközölni, hogy a lobos izzadmány mentl kisebb, annak létrejötte mentl ez itt sokkal vészesebb

akadályoztatik,

tüdk

kevésbé rohamos legyen, hogy igy a

mentl kevesebb elég

is

csorbát szenvedvén, a

levegt legyenek

functionalis

mködése

momentán nehézség daczára

képesek fölvenni,

és

ez

által

a

vér

—

chemismusa mentl nagyobb épségben föntartatván, a szövetek nevezetesen a sziv táplálkozása annyira kielégít legyen, hogy a állapoton átsegítse. Kérdés tehát, váljon ez

testet a compromittált

elérhet-e és mi

egy

módon ?

fejld tüdögyuladást

Clinicusaink azt mondják, hogy nem, hogy

coupirozni

nem

lehet,

hogy ha az egyszer

megkezddött, akkor annak le kell folynia stb., az orvos pedig legflebb kisérheti a kórfolyamatot, és az egyes kedveztlen vagy veszélyes incidenseket tartozik leküzdeni. Ezen okoskodás nagy részt helyes ugyan, azonban mégis azon egy hibája van, hogy a posteriori állíttatik föl, a midn t. i. a betegség magát már befészkelte, vagy pedig oly esetek szolgálnak kiindulási pontjául, melyekben a baj megakadályozása vagy korlátozása csakugyan lehetetlen volt. Ha a dolgot azonban megfordítjuk, csakugyan akadunk és talán nem tulritkán oly esetekre, hol egy fejldésben lév tüdlob minden Tationalis és phisikai tünete megvan, az orvos közbenjárása azonban mégis oly sikerre vezet, hogy annak teljes létrejötte meghiusíttatik. Álljon itt

egy példa II.

A. M.

;i4

éves igen ers. testalku, spanyol (asturiano) keres-

ked, sok év óta lakik a fensíkon, vérmérséklete epés. Két nap eltt meghtötte magát, ingujjban járván, kelvén, dolgozván udvarán és igen híves raktárában

;

azóta étvágya eltnt, kedvetlen, fáradt, levert.

1873. ápril 10-én jö orvosi kezelés alá; be,

mely késbb forróságba ment

át,

éjfél

tájban hideg rázás állott

felesége jól betakarta, izzad

szájjá íze rósz, száraz, mérsékelt szomj, csekély

tompa

;

ffájás, egész

!

103

Arcza kipirosodott, nyelve

teste fájdalmas.

lietös teli, köhécselés,

és hallgatódzás negativ.

hajtó.

— Este

:

Tolt

ers

kos kiköpés,

saburralis, ér 96 megle-

jobb oldali csecsbimbó táján szúrás, kontatás

Eend.

négy

mustárpép a mellre,

:

és egy sós has-

székelése, köhögés szaporább,

kevés nyá-

szomj, levertség az egész testben, étvágy semmi,

vizelet vörös lobos, fejfájás, leginkább a jobb oldalon fekszik.

Légzés

24 rövid, a jobb csecsbimbó táján ers szúrás. Arczszín piros, br nedves, ér 104. Ausc. a jobb alsó lebenyben dörzszörej, ronehus és sibillus.

emet. italul

1

nadályok a fájdalmas helyre, hat obony vérre. Tart. 4 unc. folyadéki'a, óránkint 1 kanállal. Ételül atole,

Eend. gr.

:

langyos viz

nak hideg

(ily

Ápril 11. Az forróság,

szomj,

lélegzete agitált nyilalás,

helyzetben a fensík lakosai a világért sem

isz-

vizet). éj

rósz volt, nyugtalanság, köhögés szapora,

köpete tapadós

sr,

nyálgenyes, rozsdás szinü petytyek

és csíkokkal, szóval pneumonicus. Kontatásnál az ellenállóbb, a

nagy

Arcza ki van pirosodva, szemei fénylk, 28. ér 120. igen teli és kemény, köhögésnél csekély levertség.

hang

els lebeny

tája

üres, hallgatódzásnál consonans nedves zörejek

érvágás 8 unc. vérre, és folytatja a és némi bronchial légzés. Eend, hányborksót. Délután a beteg igen jól érzi magát, fájdalmai eltntek, köhögése ritkább, kiköpése még tapadós és részben habos, lélekzete nyugodt 24, ér 100 teli, de nem kemény. Napközben aludt, :

—

szomja mérsékelt, a szájban kevesebb a szárazság, ves.

Az

érvágási vér

bre

meleg, ned-

bronchial, nedves zörejekkel.

alsó lebeny légzése nyers

nagy kemény alvadékkal

és lobos

hártyával.

Az

Eend.:

folytatja gyógyszerét.

Másnap

a beteg föl akar kelni, jól érzi magát, jól aludt, enni

Köhögése kevés, nem alkalmatlan kiköpése sr, nem igen tapadós és habos, néha még rozsdás helyekkel. Légzése könny 18, 84. Az alsó lebeny beszüremkedése fogyóban, a légzési zörej még i3. kér.

;

kissé nyers,

nem

consonans. Eend.

:

6 gr. kermes. Leves és kenyér.

Néhány nap múlva minden a rendes kerékvágásban van, egyén rendes teendit ismét

s

az

fölveszi.

Ezen esetben ugy hiszem, az alkalmazott

eljárás

által sikerült

a betegség kifejldését megakadályozni, annak lefolyását rövidíteni,

mi

nélkül az rendes

folyamatát megtette és a beteg életét többékevésbé veszélyeztette volna. Tudom, hogy érvágás, hányborkösó stb. mai idben Európában kimentek a divatból, minek következtében az orvosok Mexicoban talán még hátravannak Alig hiszem '?

104

A

fensíkon a legtapasztaltabb orvosok nézete szerint

fiatal,

erteljes

egyéneknél, ha a lobos folyamat a beteget nagyfokú lázzal rohanja

meg, érvágás és hányborkösó nagy adagban (Discusion sobre tamiento de

azon

la

mely legtöbb

eljárás,

látozására,

még

;

midn

elején, a

nincsen, a kórfolyamat

gyenge egyéneknél ellenben, vagy

ban már

midn

a betegnek erbeli

még activ jellemmel

izzadmány nagy

fok-

lerakódott, az elégtelen légzés miatt élenyhiány beállott, a

szív összehúzódásai

némi gyengeségre mutatnak

már

st

sem

szó

4.)

kilátást nyújt a betegség fékezése és kor-

— de csak a betegség

állapota megingatva bir

el tra-

neumonia. Gac. méd. de Mexico 1873. Apéndice

lehet,

ert adni

nyúlni, a testnek

elejétl fogva

már

ily

stb.,

akkor ezekrl

ilyenkor ellenkezleg éleszt szerekhez kell stb.

Különösen gyermekeknél sokszor

alapra kell fektetni a gyógymódot,

szer nehéz bronchitis vagy

s

tüdlobnál kámfor, moschus

nem

egy-

és bor volt,

mit k betegség egész folyamatán alkalmaztam, még pedig szemmel látható jó sikerrel.

mód nem

Mondani

következtében gyógyult

ily esetben, fel,

hogy a beteg nem a gyógydaczára, az ugyan

hanem annak

csakhogy annak bebizonyítása ép oly nehéz, mint annak Az els idkben én is szabadkoztam ezen erélyes eljá-

új,

megczáfolása.

mert még az egyetembl emlékezetemben volt azon elv, hogy érvágások a tüdloboknál mint lobellenes szer inkább károsak, másodszor pedig, mert ez némi ellentétben látszik lenni

rás ellen,

elször

:

azon viszonyokkal, melyek tattak.

Láttuk

t.

i.,

e

munka

physiologiai

hogy a fensik lakója

vérszegény ember, tehát

nem

részében tárgyal-

relativ gyenge,

s

némileg

alkalmas arra, hogy tüdlobos

álla-

potban vérmennyiségét fogyaszszuk, miután arra oly nagy szüksége

van a kórfolyamat késbbi idejében

stb.

Ez tökéletesen

igaz

;

meg-

fogva min-

fontolandó azonban, hogy a sajátszer légviszonyoknál

den bántalom, mely a légzési felületet kisebbíti, sokkal súlyosabb alakot ölt, mint mélyebben fekv vidékeken, s ily körülmények között életkérdés, váljon áll-e hatalmunkban az ily bántalom korlátozása vagy

a

tüdk

sem ? Az els idkben én

lobos bántalmai ellen

látható jó

síkra,

is

más módon

szállottam

de hogy eljárásomból valami

eredmény háromlott volna a betegekre, hogy

általa egész-

ben véve a folyamat rövidíttetett vagy positive módosult volna, azt

szintén megvallva kétlem míg ellenben több súlyos esetben ers egyéneknél és a mi f, a betegség elején, az érvágást, valamint a hányborksót nagyobb adagban mint igazán életment szereket tanultam becsülni, melyek által a lobos folyamat gyakran vagy meg;

105

vagy legalább oly határok közé

töretett,

lényege, valamint

szoríttatott,

bogy annak

kiterjedése a beteg életére nézve aggasztó

Az érvágásnak ferénye a gyors hatás,

lenni

megsznt. semmi más gyógyszer sem mérközhetik vele, még a hányborkösó sem, mely utóbbit különben csak rövid ideig lehet alkalmazni, miután annak hyposthenisans hatása ismeretes. Mindazonáltal nem helyeslem a mexikói orvosok eljárását, kik az érvágással nézetem szerint visszaélnek, és sok oly alkalommal is alkalmazták, a melyekben én attól vonakodtam volna. A mi a digitálist illeti, annak hatása lassú; kétséges vagy épen elkerülend, mert a szivet nagyon lehangolja, és kivált az utóbbi idkben csak oly csekély fokú esetekben alkalmaztam (és ekkor is inkább csekély adagban), is

elégséges.

és e tekintetben

melyeknek leküzdésére a természet maga

Ugyanezt mondhatom a veratrumról, melyet szinte és látható eredmény nélkül, kivéve egy esetet,

gyakran alkalmaztam

hol ismét túlságosan hatott

ez egy baloldali puerperal (embolicus

;

?)

drachma tincturát vévén be a beteg, egész coUaps állott be, és a beteget ugy kellett azután éleszteni, levert erit emelni. Hasonlót mondhatok a calomel, kermesröl stb. és kétlem, hogy ezek akármelyikére egy komoly tüdlo-

tüdölob

volt,

melyben 36 óra

alatt másfél

bos folyamat módosult volna, Kinalt csak oly esetekben használtam, hol a remissiók igen jelentékenyek voltak.

mely Jükgensen, Niemeyee t. i.

stb.

közvetlen melegelvonás hideg víz

még nem

volt honos, s

A

által,

chinin

annak behozatala nem

ez a lakosság nézeteivel

legújabb

gyógymód,

kezeiben oly szép eredményeket ad, stb.

is lesz

a fensíkon

könny, miután

homlokegyenest ellenkezik, mely az

ilj^féle

betegeket meleg és izzadás által akarja helyreállítani, én pedig inkább

akartam a népet boldogítani á sa facon, mintsem a közvéleményt ellen kihívni. Különben ezen eljárás körülményességénél fogva még sok akadályt lesz kénytelen leküzdeni, míg a magángya-

magam

korlatban általánosan elfogadtatik (nálunk

ban

kell

még elbb megtenni jó

továbbá a kórházak-

gyógymód vagy sem mert egy bizonyos eredményt az európai continensen, egy másik

nyai között alkalmas-e ezen

gyógymód adhat

is),

a kísérletet, váljon a felvidék légviszo;

Edinburgban, de ezek egyike sem alkalmas talán a fensík élenyszegény levegjében. ítélve azonban azon eredmények után, miket a hideg víztl láttam hagymázak, hashártyaloboknál

ezen gyógymód

itt jó

ség elfogultságát

kell

stb.

eredményeket fog felmutatni,

legyzni

;

s

hiszem, hogy

csak a közön-

míg ellenben physiologiailag meg-

106 magyarázható, miért adott Todd módszere oly rósz eredményeket a fensík tüdölobos bántalmainál.

Másként állanak a dolgok erélytelen egyéneknél, hol a

pilla-

natnyi állapotra való tekintetbl az eröbeli állapotot csökkenteni szabad,

a

s

jöv nehéz napok

tusája

minden

erélyes eljárást

nem

kizár.

Ilyenkor az egyes felmerül tünetek enyhítésére vagyunk kénytele-

nek szorítkozni, az ily beteg ágyánál csakugyan el lehet mondani, hogy a tüdlob ellen nincs gyógyszer, azt maga a természet ereje gyógyítja meg, s ha az arra képtelen, az orvosi eljárás nem sokat segít.

Álljon

itt

egy példa

:

M. K. 28 éves

III.

írnok, setét testszínü, gyengés testalkatú

j

mesztícz 1872. márcz. 20-án víg mulatságban

vett

kezelés alá. Két nappal

táncz és pohár közt

részt,

megelzleg

fölhevült, azután

néhány barátjával zeneszó mellett körülsétálgattak a híves éjszakában, serenadokat tartván több helyen. Tegnap reggel kedvetlenül, rósz gyomorral ébredt fel, egész testében nagy levertség, ffájás, hányinger stb. Bevett egy sóshashajtót, mire több széke lett, azonban minden további javulás nélkül, nagy forrósággal, némi köhögéssel töltötte az éj nagy részét, valamint a mai napot is. Vett meleg bodzafavirágfzetet, megkenette magát meleg olajjal, (mexikói szokás az izzasztás elidézésére) de oldalnyilalások mutatkozván, délután értem küld, és a

következ képet adja

:

Égetés a mellen, köhögés,

a jobb oldalban fájdalom, a lélek-

ha sóhajtani akar ers nyilalás az oldalban, hanyatt vagy jobb oldalt fekszik leginkább, bségesen izzad, egész teste igen meleg. Gyötrelmes szomj, szárazság a száj és garatban, ffájás. Érzet fölületes,

nem

semmi rendmelll és a hóna alatt. Hallgatódzás a jobboldali alsó lebenyben melll mellhártya dörzszörej, ronchus és crepitatio. A gyakori köhögéssel néha köpköd, részint habos, részint t apadós sárgás nyálat. Étvágy semmi, vizelet zavaros,

lökés 112. rendes, ellenest

igen

sem mutat, csak

ers

;

lélegzés 28. Kontatás

kicsit fájlalja

:

vörös, a többi szervek rendben. Eend. tális ser. 1.

nitrum

thea, atole,

grammá

Márcz. 21.

A

dr.

:

mustárpép az oldalra

semis laudanum 10 csepp. Étel,

ital:

;

digi-

gyenge

fzet.

beteg roszul aludt,

miatt; ér 128. gyenge,

resp.

láz,

köhögés és oldalnyilalás

34. felületes. Nyelve

nagyon

száraz,

sárgásán bevonva, étvágy semmi. Köhögés igen gyakori, fájdalmas,

köpködése habos vagy

sr

tapadós és rozsdaszínü foltokkal.

zésnél a jobb mellfél alig mozog, a kontatási

Lég-

hang a jobb oldalban

107

némileg tompa. Halig, dörzszörej, crepitatio és bronchial, a fels részekben pótló légzés bal tüdben semmi rendellenes szívhangok ;

;

a

pattogósak. Rend.

hangosak,

jók,

br

egy nyolczad gran morphium

:

alá föcskendése az oldalfájdalom helyén és folytatja orvosságát.

A

Márcz. 22.

beteg állapota mind roszabb,

nem

fáradságos, fekve

légzése 40, igen

hanem gyakran

soká maradhat,

felül és

hátra

támaszkodva küzködik a dyspnoeaval, puls. gyenge, szabálytalan 140. Köhögése folytonos, köpködése habos, vizes, részben tapadós, némi vércsíkokkal. Kontatásnál a tompa hang a jobb feszített karjaira

tüd

egész alsó lebenyére elterjedve. Hallgatódzás

részekben hólyagcsás légzés nedves zörejekkel; a bal

hörgös, a fels

:

tüdben

a rendes

légzés igen hangos. Szív összehúzódásai gyengék és rövidek.

bre

izzad,

csillogók.

nem

meleg, de

Eend.

forró,

arczkifejezése elváltozott,

nagy hólyaghúzó a

:

A

beteg

szemei

mellre, belsleg Senegafözet

és benzoevirág.

A

Márcz. 23.

beteg ereje hanyatlik, összeesve fekszik, kábult,

küzd a leveghiánynyal. A hólyaghúzó kés este igen kevés savó

;

a lemezítelenített

A

kékes-vörös szín.

A jobb légzés föl.

Ér

;

test

kiköpése

gyakori,

vizenys.

a hólyag eltávolíttatott, benne

br ma

száraz, genyedés nélkül,

melegsége csekély,

ujjai kékesek.

ajkai,

tüdben melll felül sok nedves nagy hólyagos zörejtl kisért a bal tüdben a compensált légzést nedves zörejek váltották 150. gyenge,

porban, óránkint

1

szívmködése hasonló. Eend.: kámfor por.

összenyomható,

form,

Köhögése levétetett,

rendetlen, zörejes;

— Délután

6 gr. 6

reménytelen állapot, puls.

a testben kevés meleg,

légzése

nagy kábultság, csendes delírium.

fili-

erltetett,

— Éjfél

után

meghal. Álljon

itt

még egy

consecutiv tüdölob

IV. A. C. 35 éves spanyol,

:

jómódú keresked,

beteg (ugyané betegrl a májtályogoknál

is lesz

7

hónap óta májminek követ-

szó)

keztében elgyengült, elsoványodott (elbbi súlyából 34 fontot vesztett)

és el,

;

ma

utóbbi

idben májbaja miatt hideg zuhany mrdket

használt,

reggel a hidegvízgyógyintézetbl hazajvén, borzogatás lepte

mire csakhamar lázas tünetek és baloldali nyilalások állottak be.

1873. jun. 30-án délután következ állapotban van: mérsékelt

szomj,

száraz

br,

agitált légzés,

tompa fájdalom, a bal csecsbimbó

láz,

mája kissé megdagadva, benne táján nyilaló fájdalom. Halig.

fájdalom helyén légzés ersen bronchial, alul hátul bronchophonia kontatás rendes. Rend.

:

flores tiliae, acet.

Ammon.

és mustárpép.

:

a

(!),

108 Jul. 1. Az éjt nem a legjobban töltötte, részint köhögés, részint némi forróság miatt; köpete igen kevés sürü nyál. Erlökés 104 emelkedett, légzés 30. Köhögése trhet, az oldalnyilalás megsznt.

A

bal

tüd

alsó lebenyében a légzés hangosabb, ronchus és szörcsögö

—

kermes 2 óránkint 1 gr. Délután: puls. 112. emelkedett, légzés 32, nagy általános ertlenség. A bal tüd alsó lebenyében lobiüar beszüremkedés tünetei, szörcsögés, sipolás kontatásnál nagyobb ellenállás, dobos hang. zörej.

Rend.

:

;

Jul.

Éjjel hánykolódás, láz,

2.

reggel felé a láz csökkent, aludt.

köhögés, étvágyhiány;

szomj,

Köhögés gyakori, fájdalmatlan,

köpködése tapadós, véres; puls. 120. emelkedett, szabályos, légzése

40 rendes, felületes; arcz és ajkak sápadtak. A kontatás alul ellhátul nagyobb ellenállásra talál, halig. bronchialis, körül nedves :

tüdk

zörejek, a

ersen hólyagcsás. Sziv

többi részeiben

rendes helyen, a hangok fúvó zörej zavaros,

székelés rendben és lágy.

által kisérve.

Rend.

Este: nagy bágyadtság, a láz magasabb, physicai tünemények ugyanazok. Rend. Jul. 3.

Öntudat

teljes,

Puls.

128, lágy,

közben

Vizelet kevés, igen

folytatja a kermest.

:

p.

128

lágy, légzés 40,

két óránkint

gr.

1

moschus.

mérsékelt,

étvágy semmi;

akar ülni miben segíteni, tartani

föl

—

nehéz, ertlenség, reszketés. Nyelve

feje

sárgásán bevonva, száraz, szomj fekszik hanyatt,

:

lüktetései a

resp. 40, igen

nagy erlködéssel

sokat kell.

jár és felületes.

Kontatás mint tegnap, nedves zörejek a bronchialis légzést majdnem eltakarják.

Köhögés

és

köpködés trhet. Rend.

:

folytatja a pézs-

mát, italul senegafzet. Ételül atole és tojásfehérnye vízzel és czukorral.

— Este közel ugyanazon állapot mint reggel.

Jul. 4.

Ugyanazon adynamia mint tegnap, a beteg

kodik, keveset mozog,

sensorium különben

a

jó.

fáradságos, nedves zörejek a torok és mellben. Rend. és moschus, a többi

folyton tartván,

mint

tegnap. — A

beteg

alig

panasz-

Légzés nagyon :

flores

benzoes

ertlenségi állapota

a kétes prognosis miatt este orvosi tanácskozás két

Ezek a beteg elrement több havi betegeskedését nem májbántalomnak hanem gümkóros folyamatból származtatják a jelen tüdölobot. Rend. óránkint egy negyed gran calomel és higanykencs bedörzsölések az oldalba. Jul. 5. Kevés változás, minden mint tegnap. A nedves zörejek a bal tüdben igen számosak, a jobb tüdben hangos pótló légzés, szívmködés gyenge 130. Délután az állapot aggasztó, légzés igen

collegával.

tulajdonítják

,

:

—

rövid,

60

(!)

izzadság az arczon, a beteg folyton hanyatt fekszik,

109 öntudata

tiszta, p. 140,

kanál chinabor. érlökés

igen gyenge. Kend.

— 10 órakor

trhet, köhögés

Jul. 6,

A

este

:

negyedóránkint

1

kávés

a prostratio kevesebb, légzés 45,

:

szaporább, erteljesebb.

beteg a válságon tul van. Légzés 32, ér 128, erösebb.

még nagy terjedelemben észleltetBr nem oly száraz, nem igen eledelt nem oly undorral veszi.

Hallgatódzásnál a nedves zörejek

nek, de a kontatás sokkal hangosabb.

meleg

;

szomj trhet, a kevés

A

már

némi ert, szája ize jobb, étel, ital izük, nyelve nedves. Köhögés igen gyakori, köpködése bséges, szennyes, sárgás. Darabonkint jól alszik, bármely oldalon bir feküdni. Kontatás és hallgatódzás a helybeli bántalom visszafejldéJul. 7,

beteg

érez

sére mutatnak. Jul. 8.

Az

ert

Elénk étvágy,

ér 96,

állapot a javulásban halad,

érez, az ágyat elhagyja,

megy

ügyfelek kezelésébe

Ha

köpködés bséges, nyákgenyes.

négy nap múlva a beteg elég

és azontúl a

gümkóros

nézetet

véd

át.

veszszük a statisztikai kimutatásokat, melyek

tekintetbe

szerint a fensikon a

tüdk heveny

nagy a halandóság

ha hozzá vesszük azon áldozatokat, kik hökhurut-

;

lobos bántalmai következtében oly

ban eltnnek, (melyeknek nagyobb része

szinte a

tüdlobok rovására

teend), végre ha megfontoljuk a betegek és halottak közötti arányt,

azon meggyzdésre

kell

jutnunk

:

hogy ezen bántalmak a fensikon

igen gyakoriak és igen veszélyesek. Az idézett rövid kóresetekbl kitnik

hogy ezen lobos folyamatok azon sajátságot mutatják, miszerint igen könnyen az adynamiába csapnak át, még pedig oly esetekben is, hol a helyi bántalom kiterjedése annak jogosultságára nem elégséges. Hisz gyakran a lobos izzadmány nem nagy terjedelm, a láz nem túlságos, és igy a rögtön belép erbeli hanyatlást csupán ezen körülményekbl megmagyarázni nem lehet, hanem annak okát másutt kell keresnünk. Mert ha a tüdölobosok szivgyengeségben halnak el, annak els oka a nagyobb ellenállás a tüdkben, tehát nagyobb positiv erkifejtésnek szüksége, másodszor a lobos állapot következtében nagyobb anyagveszteség és hiányos táplálkozás, mely részint az emésztés hiányossága, részint a vérnek továbbá az

is,

kisebb fokban

végbemen

élegülése és elfajulása folytán

áll be.

És

épen ezen utóbbi körülmény okozza a meglév viszonyok között a tüdlobok súlyos voltát, mert az élenyhiány a loblepte tüdrész be,

közremködési képtelensége miatt itt sokkal gyorsabban áll miután az éleny aránylag kevesebb, egészséges állapotban is

110 csak nagyobb munkával szerezhet

meg kell mennyiségben, hamarabb

és végre

van érve a határ, melyen tul a test alkalmazkodó képessége a mostoha viszonyokon diadalmaskodni elégtelen, és a létezés lehetsége megsznik. De nemcsak a tüdölobok nagyobb mortalitását, hanem azok gyakoriságát is ezen körülményben kell keresni mert elször a légzési szervek már a rendes haematosis létesítése czéljából is nagyobb tevékenységet kénytelenek kifejteni, tehát a megbetegedés lehetsége már ezen élénkebb munkálkodásnál fogva is nagyobb; másodszor a levegnek nagy szárazsága miatt a tüdkbeni vízveszteség nagy levén, ez a légzési takhártyák hámjának nagyobb kopásával jár és harmadszor a közönséges körülmények közötti melegveszteség korlátozására a fensík lakóinál a vér nagyobb mennyiségben kering a bels szervekben, minek következtében, kivált a tüdk, folytonosan relatív vérbséget mutatnak. Mindennek oka tehát egyrészt mindig ugyanazon körülmény, t. i. a kisebb légnyomás és élenyszegényebb leveg, még pedig annál inkább, miután a fensík klímája meglehets enyhe és korántsem oly igen változékony, hogy a tüdk lobos bántalmaínak gyakoa légzési szervek lobos állapotában sokkal

el

;

;

riságát csupán

ebbl megmagyarázni 3.

lehetséges volna.

Tüd vész.

Kevés betegség van, mely olyannyira foglalkoztatná az orvosi mint a légzési szervek bántalmaínak azon csoportja, melyet a tüdövész elnevezése alatt összefoglalunk, mely a társadalom minden rétegeiben pusztít, mely apáról íiura, férjrl feleségre átmegy, a hol megtelepszik, majdnem mindig kérlelhetetlenül öl, és oly régi, mint az emberi társaság, hisz már Hippocrates mondja róla, hogy ez a legfontosabb és a legöldöklbb betegség. Az orvosi világ a jelen században Baillie és Laennec óta tüzetesen foglalkozik e betegség lényegének fürkészésével, és a sokoldalí kutatások eredménye a kórboncztani állapotok azon zavaros sora, melyeknek kimenetele a világot,

légzési

szervek

pusztulása,

másrészt a testnek

kezménye.

A

kórboncztan oly szorgos mívelése következtében a

nézetek folytonosan bonczasztalnál,

elsoványodása és

szenved állapotának követ-

elgyengülése, mint az oly fontos szervek

sokféle

változáson

sem a betegágynál nem

mennek

történt

keresztül,

sem a

még megállapodás a

szóban forgó betegség lényegének megállapításában, mert mi tegnap definitívumnak látszott, azt holnap talán máglyára vetjük, miután a

111

lankadatlan buvárlat azok tarthatatlanságát practicus orvosoknak

nem marad más

így nekünk

földeríti.

hátra, mint a tüdövészt patho-

miután a betegágynál nem mindig lehet (még a legjártasabb specialistának sem, s így annál kevésbé a min-

logiai entitásnak elfogadni,

dennel foglalkozni kénytelen gyakorló orvosnak) meghatározni, váljon egy adott esetben gümö, interstitial, desquammativ vagy sajtos

tüdölob

stb.

a sír felé. Hasonló nehézségre miután az eddigi tapasztalatok nem

a beteget

ragadja-e

akadunk a gyógykezelésben

is,

és

igen szólanak gyógyszertáraink készítményeinek sikere mellett, felé

kezdenek az orvosok segélyt keresni,

még

más

pedig leginkább a

hygien, valamint a klimaváltoztatás által törekszenek betegeik állapo-

tán könnpteni. Ezen oknál fogva e betegség geográfiai

elterjedése

melyek eredménye gyanánt azon hogy néhány ezer lábnyi magasságban a

sokszoros tanulmányozás tárgya,

hiedelmet lehet

felállítani,

tenger színe fölött a tüdövész

már nem

fordul elö

(Hirsch

II.

81.),

hogy az a forró tájakon igen gyakori (Buhl 140), de hogy itt a 6000 lábat meghaladó magosságok immunok stb. Miután Mexicoban több körülményre akadunk, melyek ezen fontos kérdés megoldásához anyagot szolgáltathatnak, jónak láttam a tüdövészt a tüdk heveny lobos bántalmaitól külön választani,

s

azt külön tárgyalni.

Miután HiRSCH nézete szerint a tüdövész annál gyakoribb és annál pusztítóbb, mennél jobban közeledünk ez egyenlíthöz, s miután Mexico éhez meglehetsen közel van, ennélfogva a tüdvésznek itt nagyon elterjedt, öldökl és gyors lefolyású betegségnek kell lenni és tényleg láttuk a vera cruzi adatokból, hogy ott 239 halott közül 63, vagyis 26 °/o a tüdvésznek lett áldozatja. És ezen egész ;

országban ismeretes dolog, miszerint a tengci-part forró vidéke tüdvagy erre hajlammal biró egyénekre szerfölött veszedelmes. Ez azonban csak az alant fekv és i^y forró égaljjal biró tájakra szól, a mérsékelt tájakon még szinte igen gyakori, st Tacámbaro városban, Michoacan államban, a halottak két harmada (!?) a tüdvésznek

vészes,

lenne tulajdonítandó (Boletin 1872.), de lényeges a különbség, ha a fensíkot veszszük tekintetbe.

A tudomány mai

állása szerint

hegyek és fensíkok a tüdvészes

egyének életadó reménye, és a mexikói fensíkra nézve azt mondja Hirsch (II. 72.) hogy ott a tüdövész majdnem ismeretlen. ,

Lássuk, mit

mondanak

e

tekintetben a statisztikai adatok

a fvárosban négy év alatt tüdvészbén 1521

:

meghalt

egyén, 1866-ban 204,

1870-ban 358, vagyis hat év alatt átlagosan 347.

Ha

a fváros évi

112

halandósága 7144

akkor a halottak közül 4,8 'Vo vagyis minden 1000 lakos után 1.7 hal

(5 évi számításból)

a tüdövész rovására esik,

meg

évenkint tüdövészben. Az egyes évszakokra nézve öt évi halandó-

ságból a következket tapasztaljuk: tavasz 89,

mibl

nyár 115,

ösz 123,

tél 104,

kitnik, hogy a tüdvészesek közül legtöbb hal

meg

öszszel,

legkevesebb pedig tavaszszal.

A

belgyógyászati clinicában 76 betegre esett

tüdvészes, 16 halottra pedig

5,

vagyis 31

8,

vagyis 10.5

"^/o

°/o.

Összehasonlítás végett ott a pueblai kórház kimutatása, mely szerint

2446 beteg közül 42, vagyis

%

halott között 25, vagyis 11.5 S.

1.7

% volt

tüdvészes,

és

217

a tüdvésznek tulajdonítandó.

Luis P. városban meghalt 1872-ben 5146, ezek közül tüd-

vészben körülbelül 100, vagyis 1.9

% — 1874-ben az ;

egész állam-

16329 halott közül 250, vagyis 1*5 Vo e betegség következtében történt a kórházakban megfordult 980 beteg között pedig csak

ban

volt

;

3 volt tüdövészes, kik közül

1

meghalt.

Három évi magángyakorlatomban gyógykezelés alatt volt 3352 beteg közül 54, vagyis 1.6 ^/o tartozik ezen rovatba, a 99 halott közül pedig 1 2 sorozandó ide, és itt is szszel halt el a legtöbb.

Ha

HiRSCH után elfogadjuk azon tételt, miszerint az egész földgömbön átlagosan a halottaknak egy hetedrésze a tüdvésznek esik áldozatul ha látjuk, hogy Európa nagy városaiban ez a legöldöklöbb betegség, miután majdnem minden ötödik halott ide tartoakkor meg kell engedni, hogy a mexikói fensíkon a tüdövész zik gyakori csapás, azonban korántsem oly ritka, hogy az igen nem Hirschként majdnem ismeretlen volna. Nagyon is ismeretes ez, és a lakosság által igen rettegett, és hogy ezen országban a fensík e tekintetben a közönség eltt valami jó hírben állana, és hogy azért az ország más meleg vidékeirl bajuk orvoslása reményében a tüdvészesek a fensíkon keresnének menedéket, ennek égalji viszonyaiban gyógyszert, miként azt Niemeyer P. (Atmiatrie 135.) hinni látszik, az egész egyszeren nem igaz; nekem legalább egyetlen egy esetrl sincs tudomásom, hogy valami tüdvészes egyén az alantabb fekv tájakról azért jött volna a fensíkra, hogy annak ritkább levegjében ;

:

gyógyulást keressen.

Az én

S.

Luis P.-ban

spanyol nyelven

irt

czikk,

tett észleleteimet

melyet

leghívebben ecseteli egy

e város orvosi

egyletének 1875.

:

113 márez. 10-ki ülésében olvastam

föl, s

melynek egy részét fordításban

ide csatolom

Nézzük azon kórfolyamatokat, melyek a tüdöyészt eredményemert ez azon rész, mely annyi változásnak van alávetve, ez azon kérdés, mely fölött a nézetek oly annyira eltérk. Én e tárgy gyal itt csupán clinicai tekintetben foglalkozhatom, miután nekem mint magán gyakorló orvosnak nincs alkalmam elhalt betegeim hulláit megnyitni, és pedig azon egyszer oknál fogva, mert a rokonok erre zik,

az engedelmet

meg nem

adják.

.

.

.

Ennek következtében tüdövészröl

magyarázván az egyes eseteket igy vagy amúgy, azt csupán inductiv és speculativ módon tehetem, miután állításaimat kórboncztani adatokkal nem bizonyíthatom. Ezen körülménynél fogva az anatómiai részt illetleg lehet gyakran némi tévedés, mert a" tünetek, melyeket a betegágynál látunk, nem mindig elég világosak, hogy a kifogástalan kórisme felállítását minden esetben megengedjék. Mentségemül szolgáljanak Gull M. W. londoni tanár szavai «those who have paid attention to pulmonary consumption szólván

itt,

és

:

will confess, that in the chief part of their observations the greatest difficulty

has been to draw the line between the tubercle and the

products of simple inflammatory process.))

A tüdk azon bántalmai, melyek az esetek legnagyobb részében a tüdvészt okozzák a) az idült interstitial vagy terimbeles, b) a gümös, sajtos vagy hámló tüdlob. Niemeyeb F. ellenében gondolom, hogy a hurutos és crouposus tüdölob, valamint az idült hörghurutok tüdvészt nem idézhetnek el. Azon esetekben, melyek ellenkez nézetre jogosítani látszanak, valószínleg a tüdk parenchymájának mélyebben ható bántalma létezett (melyet felismerni eleinte lehetetlen volt) és melyben szomszédsági érintkezésnél fogva csak másodlagosan vett részt a légsejtek és kisebb hörgk takhártyája mert az említett jtüdlobok a légzési takhártya felületes bán;

nem

talmai levén,

egy könnyen értelmezhet, hogy oly hantáimat

idézzenek el, melynek kiváló jellege

magának

a

tüd

szövetének oly

hogy a kóresetek tülnyomó részében az egyénnek megsemmisítését is maga után vonja. Ezen vélemény mellett szól a nevezett betegségek geográfiája és statisztikája; mert látjuk," hogy a légzési szervek hurutos bántalmai annál gyakoriabbak, mennél távolabbra esik valamely helyiség az egyenlíttl, míg a tüdvészszel a tapasztalat az ellenketerjedelmes

pusztulása

Mexico felvidéke.

,

8

!

114 zöt mutatja

:

mert az éjszakra esö tájak meglehetsen tüdövészmen-

mig ellenben a

lesek,

gyors folyamata

által

tropicus tájakon a

kitn

betegség.

tüd vész

Ugyanez

gyakorisága és

történik,

ha a tenger

magosságot veszszük tekintetbe, mert emelkedett tájakon a

fölötti

hnrutos bántalmak igen gyakoriak, mig a tüdvészrl az ellenkez

Mindez bizonyítja, hogy az égaljnak bizonyos sajátságai vannak a tüdövész létrejöttére, és a hévmérseket illethogy egy nem igen változékony és nem igen nedves ismeretes, leg légkör a tüdvész ellen kedvezk, mig az ellenkez viszonyok ártalállíttatik.

befolyással

masak.

Ezen adatokkal szemben nézzük, mi befolyással van S. Luis mi módon hatnak erre vissza lakosainak légzési szervei; meg fogunk gyzdni, mennyiben alapos itt a tüdvésztöli félelem, valamint a rokonok kétségbeesése és vígasztalhatlansága, ha családjuk valamely tagján gyanús tünemények észleltetnek. Mert San Luis P. klímája meglehetsen mérsékelt, légköre meglehetsen 6000 lábnál magasabban fekszik a tenger fölött. száraz és Váljon mindez nem igen kecsegtetö-e ? nem lehetne-e mondani, hogy ezen San Luisnak a tüdvészesek ígérete földjének kell lenni? Ha Európában egy tüd vészes e fensík eme tulajdonságairól értesül, azon gondolatra jöhetne, hogy bajainak orvoslását itt lelhetné P. klímája, és

Midn

én Európából ezen országba jöttem, hangzott füleimben a tüdvészesek jelszava hegy és fensíkok levegje olvasám késbb JouRDANET lelkes szavait, és kész voltam azon gondolattal megbarátkozni, hogy ezen ország ment azon veszélyes betegségtl, mely az

—

!

emberiség egy heted részét elragadja.

És mégis nagy

;

— van-e

dolgozatnak,

e

város lakosai között a tüdvésztöli félelem szerfölött erre

ok

?

E

pontot megvizsgálni feladata a jelen

miután azonban

csakis arra, mit

csupán személyes tapasztalatomra,

magánbetegeim körében tapasztaltam, hivatkozlehet. Elégtételül fog nekem szolgálni, ha

hatom, ez csakis hiányos ez többi ügyfeleimet, kik

már hosszabb évek

óta

mködnek

e város-

ban, és kiknek nálamnál több észlelési és itél tehetségk van, arra

hogy a fáradságot ne sajnálják, ós tapasztalataikat nyilvánosságra hozzák, mert így majd helyesebb és alaposabb tudomást szerezhetünk a tüdvész gyakoriságáról és jellegérl S. Luis klímája alatt. Mily elny volna reám nézve, ha a jelen dolgozatban statisztikai adatokra támaszkodhatnám ez azonban ezen országban egy még igen hiányosan mivelt szak. Az egyetlen mire hivatkozhatom

ösztönzi,

!

115 ezen város 1872-dik évi halálozása, melyet Ignacio

Gama

tr.

tagtárs

volt oly szives számomra összeállíttatni. Az ily összeállításoknak ugyan azon nagy hibájuk van, hogy a kórismére nézve nem igen

hségesek, miután a legtöbb esetben azt a rokonok vagy pedig a biró állapítják meg, a midn a halálozási eset a hivatalos lajstromba hevezettetik. Ennek daczára azonban az ily közleményeknek mindig lehet némi hasznukat venni, és bárcsak volnánk több évre terjed ily adatok birtokában A nevezett közlemény szerint meghalt e városban 1872-ben 5146 egyén, s ha a lakosság számát 60,000-re tesszük, a halandóság 8.50 ^/o rendkívüli magasságot érte el, vagyis nevezett !

évben minden tizenkét lakosra jutott egy halott. Habár számba veszszük is azon kedveztlen körülményt, hogy az ezen évben uralkodott himlöjárvány következtében 1314 egyén halt meg, kiknek

nagyobb része a nyira

ha a nép az ojtástól anyhogy a halál túlböMegengedem azt is, hogy csu-

halált kikerülhette volna,

nem vonakodnék, mégis meg

kell vallani,

ven kaszál városunk lakossága között. pán egy évnek adatai nem szolgálhatnak egy kifogástalan okoskodás habár czélom határain tul járni látszom alapjául, mégis meg

—

—

vagyok gyzdve, hogy

S.

Luis P. halandósága rendkívüli nagy, mi

részint egészségügjd viszonyaink botrányos rósz voltának, valamint

a nép szegénysége, butasága és konokságának következménye. Hogy utóbbi ne lássék rágalom vagy túlzásnak, emlékeztetek azon körülményre, hogy nekem nevezett évben magángyakorlatom körében

•ez

30 halottam vegyük hogy azon esztendben itt körülbell 20 orvos mködött, és föltéve hogy ezek mindegyikének volt annyi hetege és halottja mint nekem (mi igen magos, mert az én betegeim száma a legmagosabbak közé tartozott) kitnik, hogy az azon évben volt 5146 halott közül csak 600 beteg oldania mellé jutott akár csak egyszer is orvos (mi pedig igen gyakran megtörténik) és ha önök volt

;

;

ezt hihetetlennek találnák, tegyünk hozzá

még

400-at kórházak, bal-

hogy tegyen így e halottak száma tnni, hogy mintegy öt halálos beteg közül csak egy

esetek, gyilkolások stb. rovására, ezret, ki fog

részesült többé-kevésbé orvosi segélyben, a többiek pedig a kuruzslók,

koma-

Ha

és

azon

más vénasszonyok

kezelése alatt voltak.

statisztikai adatokat

elvenném, melyeket

e városból,

valamint az állam többi részeibl, kisebb városok, tanyák, pusztákhói stb. a

halandóságra

közötti összehasonlításából

nézve gyjtenem sikerült,

könny volna

ezek egymás

bebizonyítanom, hogy ezen

magas halandóságnak oka egészségügyi viszonyaink fertelmes 8*

"vol-

IIC tában keresend

de miután mindez a jelen dolgozatot túlságos ter-

;

jedelmessé tenné, vészhez.

—A

annak keretébe nem

és

való, visszatérek a tüdö-

halotti kimutatás szerint tüdövészre vonatkozólag a

parasztdiagnosis szerint a következket találjuk

dész 42, köhögés 24, mellbetegség

4,

hogy ezek nem mind tüdvészben haltak e

számokból egy jó részt

adni sek,

nem

le

el,

kellene alkudni,

vizibetegség

rovatába

stb.

nem

lett

más

fölvéve

tüd-

sorvadás 52,

—

Valószinü,

ha ezen oknál fogva

és

múlt

egyet, ki tüdövész következtében

mindezt, úgy hiszem

:

összesen 122.

;

részt hozzá ki,

és

kellene

de a hasmenétekintetbe

véve

nagyitok, ha az 1872-ik évben tüdvész-

ben elhaltak számát százra teszem. Ez koránsem akar megdönthetlen tétel lenni, s vele csak azt akarom mondani, hogy közöttünk a tüdvész nem valami igen ritka betegség. Az 1872 1874. években magángyakorlatomban elfordult

—

3352 beteg közül 54 sulnak

volt tüdövészes,

következkéj)

kik

15

vérköpés idült

tüdlob

17

gümkór

A rom

csoporto-

:

22

meg kell jegyeznem, hogy evvel nem akamintha ezen tünemény csupán tizenöt esetben észlel-

vérköpésre nézve

állítani

tetett volna, s a többi

mondhatom hogy

39 soha sem köpött volna vért

ez a legtöbb esetben elfordult,

és

ellenkezleg

;

csupán azon

más

okból választottam külön azon 15 esetet, mert ezekben netet észlelni

még nem

lehetett.

kórtü-

Hisz gyakorta megesik, hogy vala-

mely egyén, ki miként mondani szokás, általában véve jó egészségnek örvend, rögtön minden szembetn ok nélkül köhög és véres nyalt köp eszébe jut a spanyol közmondás ;

:

sangre por la boca ni niiiclia ni poca

legyen sok, legyeu kevés nagy baj mihelyt vérköpés,

megijed és orvoshoz forduh Szorgos és tüzetes vizsgálat daczára azemlített véres kiköpésen kívül rajta valami különös rendellenességet észlelni

nem

lehet.

Figyelemmel szemlélvén, talán feltnik rajta va-

lamivel szaporább légzés, rósz táplálkozási állapot, kai er,

könnyen

egészséges szín

kiköpésében

stb.

volt,

mégis

sok physi-

habár csekély mennyiség vér igen sokatmondó,

hogy ámbár kontatás tot,

nem

némi köhé cseles, nem igen mi összevéve arra mutat, hogy a kérdéses egyén

beálló fáradtság, talán

és hallgatódzás

kell lenni a jelen esetben

nem adnak semmi

positiv ada-

egy mélyebb bántalomnak, mely

117

még

talán

csak kezdetleges állapotban, vagy csak csekély kiterjedés-

azon gyanút kelti, hogy ezen egyént a tüdövész közben meg kell jegyeznem, hogy igen kis mennyiség vér, mely sokkal kevesebb egy evkanálnyinál, nem birna jelentséggel és nem jogosít' tüdvészt, gümökórt stb. gyanítani, nem áll,

ben van

jelen, de

kerülgeti. Itt

(értem

itt

a fensíkon), mert tapasztalatom után ítélve az ilyen, bármi

csekélynek látszó eseményt, elfelejteni soha sem szabad. Ily észleleteket tehetünk néha, kivált oly járó betegekkel, kik közül sokat többé is

látunk, s kiknek utóbbi sorsáról talán

nincsen.

nem

semmi további tudomásunk

értelemben kérem, hogy ezen 15 eset a tüdvészesek

Ily

nem lesznek talán mindnyájan azon hogy mindezeket tüdvészeseknek nyilatkoztassuk, kész vagyok nézetüknek annyiban helyt adni, hogy remélni akarom, miszerint közülök néhányan a tüdvészt elkerülik, másoknál pedig oly enyhe alakban fog mutatkozni, hogy még csak nem is gyanítandják miután mindez azonban csak remény, egyelre ezeket még Damocles kardja alatt látom, és azért ket a tüdvészesek számába és közé fölvétessék, és miután önök

véleményben,

;

categoriájába fölvettem.

Miután ségét,

itt

a vérköpést mint ezen fontos betegség egyik jelen-

valamint városunk viszonyai között annak gyakoriságát meg-

hozzászólani az ezen tünemény Emlékeznek önök, hogy a régiek, valamint Laennec, továbbá Niemeyer stb. állítják, miszerint ha egy oly egyén tüdejében, kinél vérköpés jelentkezett, némi vér a hörgöcsök és légsejtekben visszamarad, ez a tüd oly lobjának lehet elidéz oka, mely comsumptiv alakot ölt, vagyis, hogy az ily esetben a vérköpés tüdvészt von maga után. Ezen állítást bebizonyítani nehéz és sok búvár ellenkez véleményben van, mely szerint a vérköpés említettem,

alkalmasnak vélem

fontosságáróli

nyilt

csak kórtünet, és a

kérdéshez.

tüd

mutatja. Melyik felel

szövetének

meg

már meglev

roncsoló bántalmát

a két nézet közül a valóságnak

mert

?

ter-

mészetesen egyik sem képes állításának valóságát szemünk láttára bebizonyítani,

s

így csak speculatio utján lehet

akár a másikat több-kevesebb valószínséggel az

ily

kérdésekben a kórboncztan bíráskodik

vérköpést mutató betegek hamarjában

következtében

nem

nem

akár az

egyiket,

Mert mai nap csakhogy a csekély

állítani. ;

szoktak meghalni, minek

lehet kimutatni, váljon az illet egyén

már csak-

szemmel láthatóvá nem lehet tenni, váljon a vérköpés oka, vagy csak tüneménye-e a tüdk egy mélyebben gyökerez, roncsolásra vezet bántalmának. Miután ezen ugyan mellbeteg-e vagy sem,

és így

;

lis pont azon tüneményeknek értelmezése alá ágynál

állíthatom,

észlelünk,

miszerint

esik,

melyeket a beteg-

elfordulnak oly esetek,

melyek Niemeyer véleménye mellett szólani látszanak, és erre nézve emlékezetemben van magángyakorlatom következ esete: V, Merced de M. 23 éves, epés véralkatú, meglehets fehér

brszín

mesztiez, erélyes jellem, de

nem

igen

ers

testalkattal bir,

mindig jó egészségnek örvendett; 18 éves korában férjhez ment,

három leánj^gyermek másfél éves és lád tagja,

még

atyja,

anyja, kiket

maga

szoptatott

;

a legfiatalabbik

Minden kényelemben él vagyonos csavalamint tizenegy él testvére mind igen elején legkisebb gyermeke egy meglehets

szopik.

anyja,

egészségesek. 1870. febr.

ers entero-colitis tüneményeível megbetegszik, és ezen n, egy szeret anya valódi mintaképe, sokat aggódik, virraszt, beteg gyermeke

nem

gyermeke helyreálltának esetére fogadalmat tesz. Fellábadván az annyi bút okozott kis beteg, az anya fogadása teljesítéséhez lát, elmegy Saucito közel búcsújáró helyre, ott egy ágyától

távozik, és

darabot térden csúszik,

és azontúl elégedetten és hálaérzettöl telve

Ezen megerltetés utáni harmadnapra febr. 28-án rá és borzalommal látja, hogy valami két evka-

tér vissza lakására.

rögtön köhögés

j

nálnyi vér ömlik ki száján. Dr. Barroeta ügyfelünk az indicatióknak megfelel, a beteg lecsillapul, jó éjt

dással meséli

nekem

tölt,

és

másnap nagy szomorkoAz említett esemény

az elmúlt est ijedelmét.

után valami 24 órával egy hasonló tüdvérzés ismétldik. beteghez érkezem, a rohamnak már vége van

;

Midn

a

a beteg roppant izga-

meglehetsen kicsiny, légzése agia beteg könybe lábbadva. A rá tehát márcz. következ nap két ily rohama volt; másnap reggel érez 3-án rohama. Ugyanaz igen felháborodást nap délután nagy egy tottsági állapotban, érlökése 136,

tált,

hideg izzadság fedi

testét,

—

—

testében,

arcza egészen kivörösödött, érlökése igen

szapora és

teli,

kábultság, szemei elsötétednek és roppant nyughatatlanságban van,

midn tum

rögtön

érzi,

hogy havi

tisztulása megjött (a vett secale cornu-

— mint haemostaticum — következménye volt ez

?

mert

tisztu-

lását csak márcz. 10-re várta); ezután a beteg ismét lecsendesedik. Dr.

Coca ügyfelemmel egy értelemben megváltoztattuk a gyógykezelést és törekedtünk a havi vérzést elsegíteni, azonban minden siker nélkül, mert az említett kis mennyiségen tul több már nem mutatkozott. Ezentúl említett collegával nem tudtunk megegyezni, én nadályokat akartam rakni az ivarrészek közelében, mitl nem várt eredményt, ö pedig eret akart a betegen vágni, mire mtg én nem állottam rá

119 és

miután másnap hajnalban újra

beállott

egy meglehets ers vér-

köpési roham, déleltt uj orvosi tanácskozást tartottunk az esetleg

városunkban lev Dr. A. Ortega egyetemi tanár, Coca és én. Ebben nézetem ellenére az érvágás eldöntetett, és a betegtl valami 8 obony

— talán a kilövel vérsugár láttának benyomása következtében —

vér vétetett.

Alig volt ez megtéve, a

midn

visszérböl

uj vérköpési

roham, még pedig minden eddiginél nagyobb fokban oly gyorsan jött, lási

volt.

tüneteket

beállott, a vér

hogy pillanatra a légcsövet elzárta és valódi fuldoka kihányt vérmennyiség két obonynál több

okozott

— Ezután kevés

;

különbséggel hasonló állapotban volt a beteg

—

rohamokban kevesebb vért köpött hisz jóval kevesebb is volt már ekkor a testben), s végre, hogy túlhosszu ne legyek, röviden csak annyit mondok, hogy a betegnek tizenegy nap alatt húsz vérköpési rohama volt, s hogy az érvágással (habár a következ

vérköpési

együtt ezen "id alatt közel két font vért veszíthetett.

a gyógykezelést

meg nem

nem

lehetett

tüdvérzés újra

beállott.

— Ha

eddig

említettem, azon okból történt, mert avval

akármit hoztunk alkalmazásba, csillapítókat, hsítket, elvonókat stb. mind hiába, 12 20 órai idközzel a dicsekedni

;

—

sát befejezzem,

még

Hogy

a betegség ezen els szakának leírá-

ide csatolom,

hogy ámbár mindhárman a beteget

naponkint többször és nagy figyelemmel vizsgáltuk,

semmit sem tudtunk

épenséggel

mi a tüdk valamely részének károsem kaptunk fölviláegy molimen haemorrhagicummal, mely

fölfedezni,

sodását mutatta volna, a többi szervek részérl

gosítást szemben álltunk némi köhögés, tiszta folyó és habos vérköpés, a vérkeringés fölháborodásában nyert kifejezést, bevégzdvén ez kis id múlva ismét ;

—

helyreállt a rendes állapot,

—

lecsendesedett a beteg,

lecsillapult

az

ámbár gyengült állapotot mutatott, kedélyileg azonban igen levert és szomorú volt. Fentebb a betegség els szakáról szólottam, mely tizenegy napon át vérköpési tünetekben nyert kifejezést, a midn márcz. 10-én este rögtön minden megváltozott. Minden különös ok nélkül beállott rögtön egy mérsékelt erej és tartamú lázas rázkódás, mi azután nagy forróságu lázba ment át, p. 128. resp. 26., némi izzadás, érverés, a halvány beteg látszólag kielégít,

szomj, étvágyhiány, száraz köhécselés,

Rá következ nap ugyanezen

a láz continuo-remittens typust test

melege magos,

loni fekvést a beteg

br lágy nem

öltött; p. reggel

1

38.

130. este 138., a

és nedves, kevés köhögés.

tri, és márcz.

— — Ezután

zavaros, lázas vizelet stb.

állapot súlyosbodott, p.

A

jobb olda-

14-én találtunk a jobboldali

;

120 lapoczka és gerinczoszlop között

egy pontot, hol kissé nyers és a

hronchialist megközelít légzést lehetett hallani.

dulva terjedt ezután egy

nem

igen tömött (vagy

Ezen pontból

nem

kiin-

felületes)

be-

szüremkedés a tüd hátulsó- és oldalrészein, mely táj a kontatásnál kevésbé teli hangot adott, ronchosus és sziszeg zörejt hallatott e ;

mellett igen kevés nyálas genyes kiköpés, a légzés fáradtabb, jobb oldalt

kevésbé

b

megnyúlt

kilégzés.

— Márcz.

a

23.

csökkenni kezdett; puls. reggel 120., este 128., a jobb

kissé

láz

tüd

állapota

néha egyes összehúzódásai nemsokára

látszólag változatlan, és a mindig igen kevés kiköpésben

A

véres folt vagy csík jelentkezett.

gyakoriság és

er

ság és ertelenség növekszenek

kez

sziv

tekintetében hanyatlani kezdettek, a légzési fárad;

ápril 1-én éjjel puls. 100., reá követ-

reggel 84; nemsokára a test

hidegedni kezd, az életerkés meleg képzdés kimerültsége beáll ugyanaz nap délután zajosan szörtyög légzés, s estére tüdövizömlenyben meghal, az els vérköpéstl számítva 34-ik napra, és 23 nap múlva, hogy a lobos bántalom tüneményei jelentkeztek. ;

—

Kérdem már most, mi betegség köpés, erre pedig a jobb

tüd

tával a beteget a sirba viszi.

visszamaradt vér volt

itt

forgott

itt

fen?

— Volt

itt

vér-

egy lobos bántalma, mely 23 nap mul-

A

vérköpés,

elidéz oka

vagyis némi a

tüdben

a rá következett bántalomnak"?

vagy pedig a tüdvérzés csupán egy és els tüneménye volt-e egy mélyebb és constitutionalis betegségnek s végre mi ezen utóbbi '?

betegségnek lényege ?

Kezddött a betegség heves vérköpési rohamokkal, melyek 11 nap alatt 20 szór ismétldtek; a roham végével nem maradt semmi látható kórtünet, semmi láz. Infarctus pulmonalis forog-e itt fönn, vagy pedig vérzés a hörgk és légsejtekbe ? Hiányozván a szívnek nem elzvén meg sem hagymáz, sem pyaemia stb. kizárhatjuk az infarctust ? Vegyük tekintetbe, hogy a fezóban forgó egyén a másfél éves szoptatás, virrasztás, gyermekének sorsa fölötti bármi bántalom,

aggodalom, hiányos táplálkozás kentette

;

hogy éhez

járult

által testének

még azon

erbeli állapotát

rendkívüli megerltetés,

csökt-

midn

templomban talán feltehet még a tüdk liajmondjuk törékeny állapota, mindez talán megérthetvé teendi a késbb beállott tüdvérzést. Ennek térdelve csuszkáit a

;

csöves edényeinek vékony és

létrejötte eltelik

azonban sajátszer alakban lép

három nap minden zavar nélkül,

egy két kanálnyi vért köp

ki,

föl.

A

templomjárás után

midn köhögéssel rögtön

ez húszszor ismétldik

1 1

nap

mintalatt

121 1 és 2 obony között, és néhány egymásra gyorsan következ köhögéssel veti ki. A mily gyorsan jö a vérköpési roham, ép oly rögtön sznik meg, megsznik a köhögés is, s ha néha köp, akkor csupán tiszta habos nyalt hoz

a vérmennyiség mindig tetemes, rendesen

ezt

föl.

de

A

vér, részint habos, részint tisztán folyó, kissé sötét

nem

aludt.

— Honnan és hogyan

valamely kis véredény a ki tudja mikor,

s

tüd

esetben a köhögést el

— Fölkeli tenni, hogy

bens

részében megszakadt,

egy bizonyos vérmennyiség elömlik,

nyiségénél fogva oly hörögbe

hova ömlik

valamely

létesíti,

is eljut,

mely

itt

mig az meny-

mely tegyük érzékenyebb, ezen

által az elömlött vér kilöketik.

ezen aránylag tetemes vérmennyiség?

egy bizonyos csoportjának rendes üregében

zdött

fér-e az

rögtön valami hörgtágulás, vagy a

májában, a pleura alatt

stb.

sr

szín,

vér?

jö e

A

meg, vagy kép-

tüd megszakadt

meg? Vagy

gyülemlik az

De

tüdsejtek gyur-

feltehet-e,

hogy egy véredény rögtön megszakadván, azonnal ismét elzáródott (?) hisz a vérköpés a néhány köhögési rázkódás után mindig rögtön megsznt? miért köpött ezután mindig egészen tiszta fehér nyálat? Nehéz a felelet de hogy itt a hörgizmok bénulása végre beállott, minek következtében némi vér még visszamaradt, s igy ennek ;

ingere által állhatott be a lobos folyamat, igen valószín.

ezen lobos folyamat természete

?

— Hogy sem hurutos,

— Mi

volt

sem hártyás

nem

volt, világos, sem a tünetek, sem a lefolyás tartama nem engednek meg hasonló gondolatot. Némi a tüdsejtekben elömlött vérmennyiség egy eleinte igen korlátolt tdlobra szolgált okul, ez azon-

ban lassankint elterjed a tüd hátsó- és oldalrészein, a 23 napos (nem számítván a 11 vérköpési napot), az igen csekély nyák-

lefolyás

genyes kiköpés, egy valódi beszüremkedés, májasodás hiánya, minszól, s ugy hiszem nem igen ha az egész folyamatot mint sajtos tdölobot, vagy pedig heveny gümökórt magyarázom. A kifogást, hogy ezek nem ily gyorsan vezetnek sírba, érvényteleníti talán azon tapasztalat, miszerint az kivételesen néha mégis megtörténik továbbá meggondolandó itt, hogy ezen egyén a betegség els szakában történt nagy vérveszteség által annyira gyengült, hogy erei csakhamar kimerültek, mert ezen beteg nem halt meg direct a magas láz, vagy leveghiány miatt, hanem kimerültség vetett véget napjainak, melynek quintes-

den a gyuladás terimbeles volta mellett csalatkoztam,

;

sentiája a JüROENSEN-féle szívgyengeség.

A

másik kérdéses pont, váljon az említett tüdövérzések a

gümös bántalomnak oka vagy pedig csak

tünetei voltak-e ? Öröklési

1251

hajlam ezen esetben

nem forgott fenn, (magam is több

egészségnek örvendett alig volt

más

baja,

elbb mindig

az egyén

évig ismertem,

mint néha egy nevralgia

frontalis),

jó

és ez alatt

midn

a

leirt

betegség rögtön föllépett. Ilyen eset igen alkalmas Niemeyer nézete mellett szólani,

és

ámbár ismerem az

ellenfelesek egész plaidoyerját

On pulmonary eonsumption. London

(Williams.

n

férje

gyógykezeltek

mellbeteg, is.

kit

mint olyat önök

Esete röviden ez

is

de van

;

egy körülmény, mely ezen egész kártyaházat megdönti, ezen

soká

1871. 138.)

tétováztam a post hoc ergo propter hoc elhatározásában

ez,

s

ismernek,

itt

hogy

részben

:

M. spanyolországi születés, meglehetsen jó erej keresél a fensikon; 18G5-ben 29 éves korában a fent említett növel megházasodik rá következ évben baloldali tüdlobot kap, mely tüdötályogképzödésbe megy át, s melybl csak nagy bajjal és hosszas betegeskedés után lábbad ki. 1867. ápril havában valami nyolcz napon át többszörösen vért köpött, egyszer meglehets menynyiségben, de vigyázat, gyógykezelés és észszer egészségi rendszabályok mellett ismét meggyógyult. Ezen alkalommal a bal tüd csúcsában volt a vérzés székhelye. Ezután hosszabb idközökkel még kétszer vett észre vért a kiköpésben, azonban ekkor csak jelentéktelen mennyiségben. 1870-ben neje, miként láttuk, meghalt. Ezután huzamosan szenvedett emésztési nehézségekben, olykor hasmenéssel párosulva. 1872-beii Spanyolországba utazik, onnan meglehets jó VI. F.

ked, sok év óta

;

egészséggel, jobb arczszínnel stb. tér vissza.

1874. máj. 1-én újra

megházasodik, de harmadnap rá korán reggel hozzám j, mondván, hogy ismét rájött a vérköpés, mely valami két napig tart, gyenge köhécselés mellett híg vérrel kevert habos nyálat köpvén

év augusztus havában hasonló ismétldik.

Azóta

;

ugyanezen

jól érzi

magát.

Testalkata meglehets ers, melle lapos, háta kissé kidomborodott, lapoczkái elállók,

néha-néha köhécsel, s a kevés nyál mit felhoz, gégébl j. Bal tüdbeni légzése, különösen a

állítása szerint csak a

csúcsban,

kissé nyers, kilégzése megnyújtott,

mely helyen hurutos

zörejek igen gyakran észlelhetk;

ügy hiszem nem lesz valami merészség, ha ezen egyént a gümökórosok közé sorozom, habár itt a betegség igen szelid alakban van jelen, és ez oly chronicus folyamat, mely az életet mindeddig valami komolyan nem veszélyeztette. Eldönteni ezt, valamint azt is, váljon errl ragadt-e nejére a

alább — minden

gümkór, önökre bízom, nekem

leg-

e család elttem ismert körülményeit és tulajdon-

:

123

—

valószínnek látszik, (pedig nem igen tudok megbarátkozni azon gondolattal, hogy a tüdövész ragadós legyen, habár közönségünkben e nézet általános) és ha igazam van, akkor a nején észlelt esetben a vérköpés nem volt a rá következett ságait

meggondolva

ez igen

hanem azt csak megelzte, maga is a mélyebben gyökerez constitutionalis bántalomnak levén els jelensége. Akaratom ellenére nagyon hosszú voltam ezen eset leirásában, remélem azonban, hogy annak tudományos érdeke mentségemül fog szolgálni, és habár jelen dolgozatom els kórtörténeteként irtam le azt, nem azért tettem, mintha a S. Luisban észlelhet tüdövészek mintájául akarnám felállítani, mert ellenkezleg, ez volt egyetlen a maga nemében, és lefolyásának gyorsaságára nézve is minden többin túltesz. Hisz tudjuk, hogy a tüdvész közöttünk rendesen lassan folyik le, eltart hónapokig, st évekig is. Nálunk is mint sok másutt annál nagyobb a hevenyebb lefolyásnak veszélye, mentl fiatalabb az egyén; míg ellenben azok, kik a 30-ik évet meghaladták, inkább lehetnek kilátással a lassúbb lefolyáshoz. Hajlam és öröklésre nézve álljon itt néhány példa VII. Guadelupe G. sovány, sápadt sárgás testszínü, 20 éves meszticz hajadon, egy tüdvészes család tagja. 1869. febr. 20-án kezd subacut tüdlobban szenvedni. A jobb tüd hátsó részében határozott májasodás, érlökés 115 1-24, izzadás, ers köhögés, néha vérrel kevert nyákgenyes kiköpés. Hetekig eltart ezen állapot, míg a lázas tüdölob direct oka,

—

—

észszer gyógykezelés Mintegy egy év múlva meglehe-

állapot csökkeni kezd, mire azután vigyázat és

mellett a helyzet javulásra

tsen

jól érzi

fordul.

magát, a láz tökéletesen megsznt, étvágya

tése kielégít, csak lélekzete rövid és élénk testmozgás

erltetésnél

feltnen

sen és néha

A

szapora.

élénkebb, soványsága kevesebb

;

beteg külseje

de a köhögés

emész-

jó,

vagy

kis

igen javult,

nem

— habár igen ritkán — a kiköpésben

megszíne

távozik tökélete-

némi vér

látható.

Folyton óvakodik minden kártékony hatástól, a kórtünetek mindinkább eltnnek, és 1874. elején magát tökéletesen helyreállottnak tekinti.

Ezen hiedelemben ismét

visszatér a társas élet gyönyöreihez,

barátnéi mulatságaiban osztozik, ebédek és kisebb tánczmulatságok-

ban ismét

részt vesz.

Ez azonban nem

eléggé

ságos volt, és 1874. nov. havában újra kezdett péssel küzködni,

ers láz,

testalkatának túl-

köhögés

és vérkö-

mely utóbbi karácsony táján valóban aggasztó fokra

emelkedett. Mindazonáltal ismét beállott a jobbrafordulás és remél-

het, hogy ha nem

is

lehet talán

kilátás a teljes

felgyógyulásra.

:

:

124

még néhány

de legalább remélhet, hogy életét

— íme ez egy tüdövészes

bíthatja.

eset egy

évvel meghosszab-

nnél,

húsz éves korá-

ki

tüdlobban szenvedni, ma a betegség már hat éves, s ezen egyénnek lehet talán még némi jövje is. Fennebb mondám, hogy ezen tüdövészes családból származik, minek bizonyítása a következ anyja mintegy 10 év eltt halt ban kezd

sajtszerü

n

:

meg gyermekágyi

lázban; egy bátyja orvosnövendék korában halt

meg

hagymázas lázban. Személyek, kik e két egyént ismerték, arról biztosítottak engem, hogy mind a kett mellbeteg volt. Atyja egy jómódú iparos, még él, azóta újra megnsült, külseje és testalkatáról ítélve habár meglehets egészségnek örvend nem lehet kétség, hogy gümkóros. De mi a család gümkóros alapját bizonyítja, a többi gyermekekben nyert kifejezést. Lássuk:

—

—

VIII. Trinidad G.

dereka táján 22 éves korában kezd

1867.

betegeskedni. 1868. jan.

3-án látom elször e beteget, ekkor

valami hat hónap óta szenved

láz,

emésztés, elsoványodás tüneteivel.

már

köhögés, nyákgenj^es kiköpés,rosz

Én

a következket veszem észre

rósz brszín, rövid és gyakori légzés, étvágy és erhiány, igen alkal-

matlan köhögés, szúrás kiköpés, p.

kedk, a

1

itt-ott

a mellben, igen

20, gyenge, nagy soványság.

b,

sürü,

A kulcscsontok

baloldali alatt a kontatás tompa, a légzés

itt

csomósodó

igen kiemel-

határozatlan

Három hónapra rá e helyen diónagyságu caverna képzdött (dobos kontatási hang, nagy buborékos

és gyenge, hurutos nyákzörejekkel.

zörej, metallicus felül,

zengés

stb.),

kiköpése numularis és

b,

emésztés, étvágy folyton rósz. Éhez csatlakozott

és lábszárak

vizenys puffadása (anasarca)

;

késbb

légzés 30-on

késbb

az arcz

talán gümölera-

kódás a belekbe, colliquativ diarrhoea és acut tüdvízömleny tünetei között meghal

jul.

22-én. Tartott e kórfolyamat körülbelül egy évig.

Másik testvére IX. Belén G. 1870. tavaszán 16 éves korában kezd hasonló baj-

ban szenvedni. Testalkatra gyenge, bre átlátszó barnás, mellkasa szk, madárhusú, nagyfokú láz, j).. 120 140, igen gyenge, légzése

—

igen rövid, felületes, sokat izzad, tenyerei forrók, étvágyhiány, gyakori hányás. Kontatás féle

majdnem

rendes, hallgatódzva a

tüdk

külön-

részeiben nyákreesegés észlelhet. 1871. szept. haván tul a havi

tisztulás

megsznik. Okt. havában tökéletes hangtalanság áll

be,

torka

igen száraz, a nyelés veszdséges (váljon a gége fekélyesedése vagy bénulás forgott-e fenn, meghatározni

tükörhöz sehogy

sem

bírt

nem

hozzászokni)

;

lehetett,

láz

miután a gége-

continuo-remittens

:

125

— 1872.

reggeli remissiókkal.

150,

ápril.

a beteg igen

miután étvágya semmi

csak

erltetve

eszik,

a köhögés igen heves és zaklató, köp-

éjjel

;

puls. kicsiny, reggel 104, este

vérszegény,

elgyengült,

ködése részint habos, részint

sr

genyes,

kezei

nagyon

forrók, a

hangtalanság miatt csak nehezen lehet szavát érteni, gyakori hányás. reggel. 36.1, délTest hömérséke a hónaljban 10 napi észleletbl :

legmagasabb 39 legkisebb legnagyobb 3*^). Május vége óta hasme-

után 38, este 38.7 (legalacsonyabb 35,8,

különbség egy nap alatt nés.

Két

aug.

14-én.

2.2,

és fél évi szenvedés

—

után

;

teljes

Ha még hozzáadom

kimerültségben

hogy egy

,

hal

meg

fiútestvérük

kis

1872-ben 10 hónapos korában kezdett subacut bronchitisben szenhárom hónap alatt a gyerme-

vedni, melyhez bronchorhea járulván

ket sírba vitte; hogy egy másik 8 éves öcscse vért kanálszámra stb.

melynek

már néhányszor köpött

beakarom ezen család szomorú

rajzát fejezni,

— meglehetsen kedvez anyagi helyzetben lévén —

tagjai

San-Luisból úgyszólván soha sem távoztak, egymásután estek ezen kérlelhetetlen betegség áldozatává, és igazán kívánandó,

hogy a még

hátralev tagok (még van hét) azt kikerülnék, de sajnos, hogy egynek kivételével mind igen gyanús kinézésüek.

Nem szándékom mindazon

tüdvészes beteget

városban láttam, miután ez

sorolni, kiket e

hosszú lenne, az azonfelül

nem

is

által

szükséges,

egyenkint

fel-

a jelen czikk túl-

de hiszem

hogy nem

adom. A három utolsó 54 észlelésem alatt volt tüdvészes betegtl külön kell válaszévben tani 25-öt, miután ezeket csak egy vagy kétszer láttam utóbbi sor-

fölösleges,

ha az

észlelt eseteket áttekintetben

,

sukról pedig további

tudomásom nincs

— ezek közül eddig meghalt

marad

;

tehát ezek

levonása

meggyógyult (véglegesen?) 2, kétséges vagy beteges állapotban küzdödik 15. A 12 halott közül 20 évnél fiatalabb 3, 20 és 30 között 4, 30 és 40 között 2, 40 és 50 között 1, 50 és 60 között 2. A halál beállott egy évnél kevesebb után 29,

12,

—

id

alatt ötször,

1

és 2 év között egyszer,

2 és 5 év között kétszer,

5 éven túl kétszer, két esetben pedig a betegség kezdetének idejét

meghatározni

nem

mexikói 10, spanyol következetes

lehetett. 2.

Nemzetiség tekintetében voltak ezek

Ezek közül tizenegy természetes, mondjuk

módon múlt

ki

;

ezek részint a

láz, részint

a

tüdk pusz-

tulása által emésztetvén föl stb. náluk a halál lassú és logikus közeledte látható volt; egyetlen egy esetben lépett az be rögtönzött,

nem élt

gyanítható

módon egy mintegy 35

Tampico kiköt városban a mexikói tenger partján,

elre

Ez sok évig és már mint

éves spanyolnál.

:

126 mellbeteg tette ide át lakását

;

itt

közel két éven át betegeskedett

osekély láz, kevés köhögés, de meglehets nehéz lélekzettel nyilvá-

nulván bal tüdejének destructiv baja, melyben többcaverna képzdött.

Egy

reggel rögtön nagy mennyiségben kezdett vért köpni (megszakadván valószinüleg valamelyik cavernájában egy kisebb véredény) és a csillapithatlan vérzés ugyanaznap este éltének véget vetett. Megengedtessék-e a tüdövészeseknek a házasság ? Ezen gyakran felvetett kérdésre Virchow szerint különböz lesz a felelet, a szerint, a mint azt az orvos vagy pedig a beteg adja. Tapasztalatom után Ítélve hiszem, hogy a tüdövészesekre vagy arra hajlammal biró egyé-

— exceptis

nekre

károsak,

excipiendis

—

a házas élettel járó felhevülések

több egyént láttam, kik összekeltök eltt vagy egészen

s

egészségesek voltak,

sem

kiknél a tüdövészrei hajlamot

s

még

csak gya-

vagy pedig az náluk csak igen mérsékelt fokban jelentkezett, de megházasodván, az életveszélyes betegség csakhamar nítani

lehetett,

beállott. Ilyenek

X. Jova P. egészséges kövér indus leány, mosóné, több éven át mindig egészségesnek ismertem, 1872. jun. havában 19 éves korában férjhez

megy. Utolsó havadzás

jul.

közepe táján, és aug. elején lefek-

szik láz, köhögés, mellfájdalom, étvágyhiány stbvel. Nov. 24-én látom

elször nagy fokú :

láz,

folytonos izzadás, meleg

leginkább hurutos köpködés;

kontatásnál

br, köhögés, bséges

ell mindenütt kevésbé

s mindkét tüdben nagy buborékos zörejek a kórisme phthibronchopneumonia. Dec. 21-én abortál, 29-én meghal. Lefolyás

hangos, sicus

;

:

közel 5 hónap.

XI. Gregorio M. jól kifejlett 23 éves fiatal keresked, talán tiszta indus,

Pozos közel kis városban

fölkeres, köhögése,

lakik. 1870. elején

néhányszor

nehéz légzése miatt orvosi tanácsomat kérend.

Arckifejezése kissé beteges, sápadt, érverése erteljes és szapora (lak-

házam lépcsje

igen meredek). Bal tüdejének fels részében a kile-

helés megnyúlva, ugyanott hurutos, nedves zörejek; emésztés, erbeli állapot stb. kielégít

;

néha köhécsel

és kevés

lappangó ós enyhe alakl)an mutatkozó

habos nyálat köp. Eddig

gümkórt

gyanittat. Valószi-

nüleg jobban érzi magát, és május végén megnsül.

hány nap,

midn

nála tüdlob lép

vert nyálat köp, és az

föl,

— Alig

telik el né-

igen sok és igen sok vérrel ke-

els tünemények utáni 42-ik napra meghal

jul. 13-án.

XII.

Juana Munoz de B. 24 éves özvegy, gyengés

hat éves leánygyermek anyja, 1873. elején másodszor

testalkatú, egy

megy

férjhez.

127 Mellbetegsóg tüneményei nála csakhamar föllépnek, valamint egyis esik. Állapota mindinkább roszabbra is fordul, hóban orvosi tanácskozásban látom, bal tüdejének fels lebenye be van szüremkedve, itt hörgös légzés, nedves zörejek,

idejleg teherbe és

midn

ers

láz,

aug.

gyakori köhögés, mérsékelt

folyó köpködés stb. Erre

mennyiség nyákgenyes,

össze-

néhány napra valószínleg valami kisebb

caverna (melyet észre sem vettünk volt) a pleura üregébe fölreped,

pneumopyothorax

;

ezután negyednapra egy kifejletlen hat hónapos

holt gyermeket szül, és borzasztó fuldoklással küzdve végre a rá kö-

vetkez nap meghal. Látjuk ezen néhány esetbl, mily vészes következményeket vont maga után a házas élettel járó nemi érintkezés oly egyénekre, kik idült tüdölobos folyamatokra hajlammal birtak, és foly ebbl a következés, váljon megengedhetö-e, és mily kivételes esetekben a

házasság oly egyéneknek, kiknek physicai alkata minden aggodalmon felül nincsen.

A még

görvély és a malária térbeli együttlétezése a tüdvészszel

vita tárgya.

Az elsre nézve

tudjuk, hogy sokan azt a gyermek-

kor gümkórjának nevezik, és mint sarkalatos szabály van elismerve, él egymás mellett, vagyis, hogy tüdvész gyakori ott ez a görvélykórra nézve is áll és vice versa. Nekem nincs elegend kiterjedt tapasztalatom, hogy e fölött véleményt mondhassak, de arra nézve mit észlelni alkalmam volt állithatom, hogy itt S.-Luisban a görvélyesek igen ritkák, és számuk sokkal csekélyebb, mint a tüdvészeseké; azonfelül a mely esetek észlelés alá jnek, meglehetsen enyhék. Azon idült mirigybán-

hogy

e két

betegség jó barátságban

oly tájon, hol a

talmak, az izületek vagy csontok ezen alapból való idült lobjai, ezen

szem vagy fülbántalmak stb. csak hogy a külvárosokban, hol a nép nagy

felpuffadt hasak, dagadt ajkak, orr,

ritkán fordulnak el. Igaz,

nyomorúság, elhagyottság, gondatlanság és piszokban fordulok meg, és tekintve magánclientelámat osztályokból való

még azon

—

itt

—

él,

én ritkán

mely a módosabb

csak ritkán vannak görvélyesek;

st

tekintve

házamhoz jnek, mondhatom, hogy a görvélyes kevés. A kimutatott három év alatt 18 görvélykóros beteggel volt dolgom, ezek közül egy sem halt meg. Hasonló szegény járóbetegeket

kedvez véleményre

is,

kik

szolgáltat okot városunk és

államunk

statisztikája,

mely

szerint a városban 1872-ben görvély és vérszegénységben

halt

10, az

egész államban

pedig

okozott halandóság csak két esetbl

1874-ben állott.

a görvélykór

megáltal

Mindig szemmel tartva

128 az ország statisztikájának hiányosságát megengedem, liogy a szóban forgó betegség következtében talán több

is elhalhatott,

kik talán

más

rovat alatt foglaltatnak, de ezen kimutatott számok mindenesetreszóllanak azon tény mellett, miszerint népünk között a görvélykór

nem

igen elterjedt betegség.

Még függ

kérdés

orvosi

az

megférnek, vagy egymást kizárják-e

?

—

S.

tüdövész

váljon

geográfiában,

és malária milyen viszonyban állanak egymáshoz,

egymás mellett

Luisban, valamint a fen-

sikon általában a váltólázak meglehetsen ritkák és könnyen engednek ;

a perniciosus lázak és a posvány senyv ritka esetei pedig,

melyeket

néha alkalmunk van, rendesen mélyebben fekv, melegebb, nedvesebb, távol vidékekrl kerülnek hozzánk, p. a Huasteca, Tamaulipas, vagy pedig a távol nyugot tájairól. A statisztikai összeállítás szerint S.Luis P. városában 1872-ben 5000-et meghaladó halotti számban csak 7 tulajdoníttatik a váltóláznak. A kórházak 118 beteget és 1 halottat mutatnak ki. Az egész állam 1874-ki halandósági staészlelni

hoz

tisztikája 291 halottat

valószínleg az állam esnek).

posványos lázak következtében (ezek

föl

keleti, a

Cordílleralejtjén ereszked kerületére

Magángyakorlatomban a három év

dult el, közülök egy

sem

volt halálos,

s

a

alatt

98 váltólázi eset

megelz évekbl

is

for-

csak

két halálesetre emlékszem. Ezek egyike egy franczia volt, ki sok ideig

tartózkodott

Guascama ezukornádterm tanyán,

ria cachexiával jött ide

és

nagy fokú malá-

a másik pedig egy spanyol, ki Michoacan

;

posványos vidékeirl érkezvén, perniciosus lázban halt

tünk néhány nap se

nem

A

alatt.

gyakoriak se

meg

közöt-

— Mindebbl kitnik, hogy a fensík váltólázai

nem

veszedelmesek.

hogy a tüd vész közöttünk nem valami nem nagy számú azon embertársaink csoportja, kik áldozatául esnek mindazonáltal nem lehet mondani, hogy égaljunk mondottakból

látszik,

igen gyakori, se

;

a tüdvészesekre oly rendkívüli

mondom, Mexico fvárosának a tüd-

kedvez

volna. Ezt azért

mert Jourdanet nagy dicsbeszédet tart vészesekrei elnyös voltáról, és látja jöni a napot, szesek

midn

a

tüdvé-

csapatostól fognak compromittált egészségük helyreállítása

czéljából ide vándorolni.

világban, és

nem

Habár én a dolgot nem látom

hiszek ezen

oly kedvez köhögs népvándorlásban, mindazon-

megengedem, hogy van a földnek sok pontja (különösen a nag}városok) hol a tüdövész sokkal gyakoribb és öldöklbb, miként szinte ugyanezen ország melegebb, alacsonyan fekv részei, ós hogy tüdvészre hajlammal biró egyének idejvén, a betegséget talán kiáltal

'

129

magát már befészkelte és már positiv alakot öltött, váljon ezeknek lehet-e ígérni, hogy szenvedéseik csillapultát és életük hosszabbítását a mi égaljí viszonyaink alatt elérhetik, arra inkább adós akarok maradni a felelettel. Mindeddig ezen kerülhetnék; de

föltevésre tetik,

lia

semmi

náluk

e baj

alap sincs, a tüdövész

semmi

a fensíknak e tekintetben

itt

absolut halálosnak tekin-

jó hirét

nem hallani,

söt ellen-

kezleg, ügyfeleim az ilyen betegeknek inkább azt szokták ajánlani,

hogy innen a közel Santa Maria del Eio kies völgyecskéjébe meneküljenek, mert ott nincs oly hideg mint nálunk, de váljon ezen városkának hömérséke egyenletesebb-e a miénknél, arra nézve közhiedel-

men

kivül további adatok hiányzanak.))

Mindezekbl láthatja a szives olvasó, hogy a mexikói fensíkon a tüdvész nem igen gyakori betegség ugyan, mindazonáltal mégis oly számmal fordul el, hogy ha csakugyan ténynek bizonyulna, miszerint a fensíkok tüdövészmentesek, ez alól Mexikó felvidéke szomorú kivételt képezne.

JouRDANET, ki a feusíkuak a tüdövészesekre gyakorolt jótékony hatása mellett buzgólkodik, azt tüdövész

el sem

1.

általában véve ritka

fordul

;

3.

a kevésbé

állítja,

2.

;

hogy Mexico fvárosában a

a jómodu családokban

kedvez vidéken

az egyén a fensíkra jut, lassúbb folyamatot vesz,

gyógyul

;

s 4.

majdnem ha

szerzett betegség,

st néha meg

más, mélyebben fekv vidékeken támadt hajlam

is itt

ezt a ritka leveg követMagyarázza mert szerinte a gümökórosoknál a vér élenyülése fokozott, a kilehelt szénsav mennyisége kisebb, a hugyany képzdése bvebb, ennek folytán az éleny itt kevesebb lévén, a gümkór nehezebben fejldhetnék ki. Jouedanbt szerint tehát az

rendesen elenyészik

(II. 48.).

keztében kifejld vérszegénységbl

;

élenyfogyatkozás következtében létrejöv vérszegénység, a visszeres vérvegyület az, mely a fensíkon a

Waldenburg Scrophulose

,

szerint

tüdvésztl megóv.

(Tuberculose, Lungenschwindsucht

kimerít kivonata

:

American Journal

Sciences. Philadeli^hia 1870. 59. k. 153.

1.)

of

the

und med.

minden, mi a vérnek

fo-

tüdkhöz elsegíti, a tüdvésztl megóv és viszont. «A tüdvésznek meglep ritkasága magos hegyeken hypothesisünkbl megmagyarázható. A csekélyebb légnyomás és a hegymászás által beálló

lyását a

mélyebb légzés következtében a vérnek keringése a tüdkben szintén fokozva van. Ily egyének könnyen szenvednek heveny tüdlobokban, de ezek terménj^ei, a Mexico felvidéke.

tüdk vérb

állapota következtében, a sajtszerü •'

»

130 elfajulásra csak kevés hajlandósággal bírnak.))

Ezen okadatolás

bebi-

zonyítása azon kérdés földerítésétl várható, mennyiben igaz KokiTANSKY, Traube stb. állítása, hogy bizonyos organieus szívbajoknál a

tüdkben nagyobb mennyiség vér meggyülvén ezek állandóan mondjuk átázott állapotban vannak, minek következtében gümös, ,

létrejötte nehezíttetik. E szerint Eokitansky tüdvészes testalkata (kicsiny szív, nagy tüdk stb.) itt ki nem fejldhetnék (Path. Anatomie 1855. I. 133.), mire Brehmer Görbers-

termények

sajtos stb.

dorfban alapította theoriáját (Die chr. Lungenschwindsucht und Tuberculose d. Lungen. 1869. 65.).

JiMENEZ M. a mexikói egyetem belgyógytani kóroda tanárának

véleménye a következ « 1 A tüdövész általi halandóság Mexikó városában 5 6'yo, vidéken ritkább, st az indiánok között csaknem .

:

—

ismeretlen egyenletes

;

2.

ezen jótékony hatás az égaljnak, tiszta levegnek,

hmérséknek

(pillanatnyi változások kivételével) tulajdo-

nítandó, ebben része a magasságnak (vagyis csekélyebb légnyomás,

élenyszegényebb levegnek) nincsen;

3.

ha a tüdvész

az anahuaki fensíkoni tartózkodás annak lefolyását

ki

van fejldve,

lassítja,

a halál

id múlva bekövetnem gyógyitólag.

mindazonáltal, épugy mint Európában, bizonyos kezik

;

a fensík égalja hat prophylactice, de

4.

CoiNDET szerint

187.) a fensík égalja

(II.

ben, hol az egyénben csupán hajlam, vagy

kedvez azon

tdéiben csak egyes

esetekelszórt

güms zák

;

szemcsék vannak, melyek a légzési mködést nem akadályozellenkezleg vészes, ha a tüdnek már tetemes része munka-

képtelenné van téve, és ekkor a halál gyorsabban bekövetkezik, mint

mélyebben fekv tájakon

hogy továbbá

;

e

betegség kikerülése vagy

javulása reményének csak akkor adhatni helyet, ha az egyén

kedvez hygienicus viszonyok

között,

minden kényelemben

él,

igen

magát

nem kénytelen, mert a külvárosok melyek lakosai az id változásaitól magokat nem mindig óvhatják, a tüdvész ugyancsak pusztít. Ha a mexikói felvidéken elforduló tüdvészek genesisének complex kérdését meg akarjuk oldani, azt véleményem szerint követke-

az égalj szélsségeinek kitenni

szk

és egészségtelen házaiban,

zkép

kell felállítani

:

1

.

miért

j

az

itt

mint más mélyebben fekv vidékeken? mint az más magasabban fekv tájakról

Ha

el 2.

sokkal kisebb mértékben,

miért gyakoribb az

itt,

állíttatik?

az els kérdésre akarunk felelni, kiindulási pontul igen meg-

nyer Waldenburg állapota a

nézete,

hogy a fensíkon lakóknál a tüdk vérdus létrejöttére .nem kedvez, az ezeket

gümös lerakodványok

131 elmossa. Váljon hozzájárul-e éhez

bizonyos tekintetben a fensík

lakóinak visszeres vérvegyülete, vagy vérszegénysége, az lehetséges

ugyan, de még nem áll minden kétségen kivül. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy Waldenburg nézetét a felföldek lakóinak mélyebb légzésérl, melyen Mordhorst

is

annyira nyargal (Die Lungenschwind-

sucht. Berlin 1874. 64.), tökéletesen tévesnek tartom. Tudjuk, hogy

hegymászásnál mélyebben kényteleníttetünk lélekzeni, de hogy egy fensik lakosa, különösen a városokban, ily testgyakorlathoz ritkán

hogy ennek légzési mozgásai (kivéve a nagyobb testi erkifejtés minden csak nem mélyek, már fönnebb láttuk. Jellemzi továbbá a nézetek homályosságát, hogy pl. Waldenburg azt mondja, miszerint a mélyebb légzés következtében (csupán ?) a tüdk vérdus állapotba helyeztetnek, mig ellenben Mordhorst ugyan e mélyebb légzésbl az ellenkez eredményt betzi ki. Mindenesetre tény, hogy

jut, s

idejét)

a gyakoribb légzés és szaporább szívösszehúzódások következtében a vérkeringés a

tüdkben

gyorsítva van, de hogy e gyorsaságnál miért

létre a tüdk vérdus állapota, az egykönnyen be nem látst ellenkezleg a fensík lakóinál észlelt érlökési gyengeség és hurutos bántalmak oly feltnen gyakori és minden csekély okbóli

ne jöhetne ható a

;

föllépte ép az

ellenkezt bizonyítják. Miután a jelen munkát mennél

rövidebbre akarom szabni, álláspontom megjelölésére e rövid szavakat elégségesnek tekintem,

s

remélem, hogy azon ügyfelek, kik

dést mélyebb elmélkedésük tárgyává tették

vagy

teszik, a

e kér-

magyarázat

menetrendét könnyen megtalálják. ségét,

más

Kedvez körülmény gyanánt vehetjük a fensík egáljának enyhemiután ezen oldalról a tüdk (eltekintve a csekélyebb légnyo-

nagy támadásoknak kitéve nincsenek. Tekintetbe kell venni továbbá a fensík lakottságát, mely miként láttuk nem igen tömött, és habár a fváros kerülete meglehetsen népesedést mutat is, ennek következményeit mindazáltal a mi középeurópai viszonyainkkal egy sorba állítani nem igen lehet. Mert megjegyzend, hogy az égalj enyheségénél fogva ajtó, ablak egész nap nyitva állván, a lakosok a szabad leveg élvezésétl elzárva nincsenek; a rósz idjárás is csak ritkán, és ekkor is csak rövid idre szorítja a lakosokat befolyásától)

sr

szk

lakásaikba

;

azután a lakházak kicsinyek, és igy kis téren sok

ható

nem tódul a köznép lakházai, kivált kis helyeken, elzárajtóval nem is bírnak (sokszor az ajtót egy oda akasztott gyé-

kény

helyettesíti).

lakos össze

;

Miután továbbá az ország ipara sem annyira kifejdött, hogy gyárakban a nép zsúfolva dolgoznék, a lakosok ily 9*

132 természetes szellzés, szabadbani mozgás mellett mindig (talán az éjnek kivételével) szabad és tiszta levegt színak, így tehát mindazon

sr

következmények, melyek

kóros

gj^árakban

lakházak,

maga

stb.

népesség, kaszárnyaféle nagy

az annyi ember együttléte által itt majdnem tökéletesen még azon körülményt is, hogy a

megrongált leveg szívásából eredhetnének, elesnek. Talán

meg

lehetne említeni

köznép leginkább növényi ételekkel táplálkozik, cukortartalmú gyümölcsöket és keményítben gazdag anyagokat nagy mennyiségben emészt. Hogy végre a vagyonos osztályokban e betegség igen ritka, az csak bizonyítja, hogy a felsorolt kedvez természetes viszonyok

—

felhasználásával a jólát lehetsítette magán-hygien talán jobb ered-

ményeket itt is

bir felmutatni,

mint

pl.

Európában. Különben a tüdvész

leginkább a szegény nép között uralkodik és pedig annál inkább,

mivel a zord klima egyes szakai oly kedveztlenné teszik a helyzetet, hogy.

még

a vagyonos osztályok

is

csupán részben bírják azokat

ellen-

míg ellenben a szegény osztályok annak egész kérlelhetlen súlyát érzik. Hogy azonban a fensíkon a tüdvész a vagyonos osztályok között sem oly ritka, azt bizonyítják az én S. Luisban tett tasúlyozni,

pasztalataim, mert ottani tüdvészes betegeimnek legnagyobb része

él egyén volt. második kérdés, hogy miért gyakoribb

vagyonos, kényelemben

A állítólag

más magaslatokon,

itt

a tüdvész, mint

talán e felvidék sajátszer configuratió-

jában vagy socialis viszonyaiban találja magyarázatát. a fensík égalja igen enyhe, féle

s

A

mint láttuk,

hmérséki különbség a különde van e hmérséki viszonyoknak egy

az átlagos

hónapokban nem tetemes s ez abban áll, hogy rögtöni változások, bár csak ;

árnyoldala,

lesen nagyok, a ritkaságok közé felföld különféle

nem

tartoznak.

völgyek több soros lánczolatából

kivéte-

Láttuk, miként e áll

;

ezen völgyek

azonban igen tágasak, a környez hegyek a völgyek terjedelméhez kevés kivétellel nem igen magasak, a völgyek síksága vagy hegyei pedig a szeleket megtör falombozatok hiánya által tnnek ki. így megérthet, hogy e fensík rögtöni idváltozásoktól, fleg Sokat nyom a latban másodszor azon szelektl miért nem ment. kedveztlen körülmény is, hogy a lakott talaj nedves. Igaz ugyan, hogy ritka leveg, kisugárzás, párolgás következtében a föld ott igen száraz és terméketlen, hol a nap folyton süti, de ez nem áll a lakházak-fedte térrl is. Megjegyzend t. i., hogy a fensík városainak csatornázása rósz, külvárosokban és falvakban semmi, hogy ily körülmények között a házak által ellepett térség maga többé-kevésbé

képest

—

—

'

—

—

133 nedves, a házak földszinti részei pedig, pincék

talában igen nedvesek.

hanem a felülettl nem rosra,

Ez nemcsak

nem

a posványos vidéken fekv fvá-

sokkal szárazabb S. Luisra nézve

is áll,

miután

ott

a

messzire húzódó tepetate-réteg a vizek süppedését

mezk

akadályozza; és igy igaz ugyan, hogy az utcák,

aránylag száraz, de ugyanezt a lakházak levegjérl

Hogy ezen

létezvén, egyál-

stb.

nem

levegje

állithatni.

körülmény több gond, több tisztaság által csökkenthet, s hogy a vagyonosabbak lakházainak építésénél erre tényleg figyelem fordíttatik, vagy pedig hogy emeleten lakva, ennek utóbbi

káros következményeit kevésbé erezik, ezek az idváltozás ellen

is

mindenképen jobban vannak védve, hogy végre a bségesebb eledel és más mindenféle kénj^elem hozz áj árult ával ezeknél a tüdvész ritkábban fordul el, mindez több magyarázatra nem szorul. Ezen körülmények talán elégségesek a tüdvésznek ritka, valamint relativ gyakoriságának megmagyarázására Anahuac-ban, s ha

—

más fensíkokon nak

az

még

ritkább,

st

sok helyütt épen ismeretlen, an-

— ha csakugyan igaz — sajátszer !

?

Keletindiáról, Délamerikáról stb.,

.helyi okai lesznek.

Tudjuk

hogy ezek magaslatain a tüd vész azonban oly bizonyítékok,

ritka (Abyssinia kivételt látszik képezni),

milyeket Jourdanet hoz

fel,

idézvén

Abbadiet, idézvén Schlagint-

weitot, kik ezen országokban csak utazgattak,

s

kik hozzá

még nem

minden különbeni respectabilitás dacára, még nem elegendk. És ha a tüdvész therapiája napjainkban hegyi, fensíki ritka levegt hozott divatba, s ha Görbersdorf, Meran, Davos stb. csakugyan oly jótékony hatással volnának a szóban forgó szenvedésben (Davos alig, Meran épen nem) ugy azoknak igen védett helyeknek is

orvosok,

;

kell lenniök, s állandó, kevés változásu idjárással,

lem, ritka népesség, tiszta levegvel stb. birniok,

ezek a jó eredménynek eszközli, de

könny

Mindezek után iránt,

lesz

a

nem

mindenféle kénye-

—

és inkább talán

a rövidebb barométer.

felelet,

vájjon lehet-e

remény az

hogy, miként Jourdanet hiszi, a tüdvészesek veszedelemben

megmentha a mexikói fensíkra vándorolnak? (csak oly messze ne volna!) Állításának támogatására (II. 54.) mondja: «les souvenirs se pressent en foule dans la mémoire á titre de guérisons radi-

forgó életüket csakugyan meghosszabbíthatják va.gy pláne

hetik az által,

cales des tubercules.

»

És ennyi embarras

de riches se dacára csak álta-

lánosságban mozog, és egyetlen concret esetet sem közöl, mi ezt plausibilissé

tenné

!

— pedig

kár volt ezen oly nagy érdekkel bíró tény

valóságának bebizonyítására a fáradságot kímélni.

Tudom ugyan, hogy

:

134

nem nem ritka

elszigeteltek azon állítások,

melyek szerint a sajtszerü tüdölob

absolut halálos, és az ebböli felgyógyulás

magam

;

is

javulások létrejöttek

tekinteni, a

:

elsket

beállottak, az

nem

voltam tanuja néhány esetnek, hol de miután

más

ily

oly szerfölött

ily

sokat igérö

esetekben visszaesések ismét

bizonyos gyanúval vagyok kénytelen tekin-

is

mennyiben ezen úgynevezett

teljes

felgyógyulások köny-

nyen inkább csak fegyverszünethez hasonlítanak. Hogy a más országokban mutatkozott kezdetleges gümökór mily kedvezményeki'e talál a fensíkon, azt a következ eset mutatja XIII. Marié S. hamburgi születés hajadon,

tüdgümkórban

kezdett szenvedni, és szülföldje nedves és változékony égalja befo-

lyásának elkerülése céljából az orvosok valamely kedvezbb égalj élvezetét ajánlák neki.

Róma,

Ennek következtében hosszabb idt töltött Luganóban s ezen egész id alatt

Sorrento, Eeichenhall és

trhet

egészségnek örvendett annyira, hogy a bántalom nagyobb

nem öltött s kedvez hygienicus viszonyok és észszer magatartás mellett meglehets alant fokon maradt. Ily állapotban ment San Luis Potosiba is 1865 vége felé, 28 éves korában. Több dimensiókat

ügyfél véleménye szerint, kik e hölgyet érkezte utáni els

idkben

mindkét tüdeje csúcsaiban elszórt güms rakodmányai voltak; ezzel néha kis éjjeli láz, száraz köhögés stb., reggelenként néha csi-

látták,

karás és néhány híg szék. tos,

arca

feltnen

A

n igen magas, karcsú, sovány, de cson-

piros (mi a fensíkon igen ritka), étvágya közép-

szer, légzése nyugodt, érlökése 56 egyenletes és p. 52).

Eveken

teli

át egyetlen positiv szenvedései ffájás

(bátyjának

vagy az emlí-

hasmenési, néhány óráig tartó tünetek voltak. Havi tisztulása rendes és kevés. Néha-néha száraz, kongó, de nem alkalmatlan kötett

högés.

— Kontatási hang

emli gyengék, mozog.

jó,

a kulcscsont és a bordák igen látszók,

hosszú, keskeny, lapos mellkasa igen jelentéktelenül

A tüdcsúcsokban

letesen köhög, kiköpése

a hólyagcsás légzés kissé nyers, néha felü-

semmi vagy habos

nyál.

A

—A

múlt években a

minden kényelemben él beteg éveken át ezen állapotban volt, st köhögése, valamint altesti baja annyira csökkentek, hogy rajta a fensík égalji viszonyainak kedvez hatását látni lehetett. Különben phlegmaticus vérmérséklet volt, légzési szervei igen toleránsak, a fensík idváltozásai kikÖ23ésben mutatkozott néha egyes véres csík.

semmi

hatást

nem

gyakoroltak reá és a társasélet minden követelmé-

nyeinek megfelelt épugy, mint bármely más egészséges egyén. Miután

embonpointben

is

akart nyerni, barátnéi tanácsára étkezéseiben na-

135

gyobb mértékben szerepeltetett cukor- és keményítötartalmu ételeket, mint a kukoricalisztbl készült atole (akár csiriznek is beillik), tortilla (vékony tengeriliszt-lepény), champurado (tengeriliszt és csokoládé vizzel

srn felfzve),

piloncillo (nyers e is

az igen jó mexikói bab különféle készületei,

barna cukor), mindenféle édes és lisztes gyümölcsök,

mellé húsételek

stb., és

neki csontos formáit

lyíteni.

igy Banting rendszerét megfordítva sikerült

— habár igen

kis

mértékben

is

1873 elején férjhez megy és visszatér Európába.

— kigömbö— így tehát

sok évig részint Európa hirrel biró climaticus gyógyhelyein, részint e fensíkon élvén, baja fejldését korlátozni sikerült.

Megjegyzend

azonban, hogy ez egy enyhe, lassú menetellel fellép, soha heveny tüneteket el

nem

mutatott

melyek némi vigyázattal talán nálunk

eset,

is

És váljon eléretett-e ezen esetben a tökéHamburgba visszaérkezve az orvosok ajánlották

engedik az öregkort érni.

letes

gyógyulás

neki, hogy —

?

—

állítólag

elvigyázatból

szülvárosa nedves légviszonyainak,

— ne

és

tenné ki magát rögtön

azóta Svájcban

él.

— 1873

végén abortált; egy évre rá pedig egy tökéletesen kifejlett leánygyermeket szült, mely most is él. 1875 aug. havában Lausanneban

—

találkoztam vele, a

midn

1876 nov. havában pedig a következ tukaptam Brémából egy Veytauxban, ezen asszonyságnál meg-

ségi állapotot mutatott.

dósítást

—

igen elégedett kedélyt és kielégít egész-

fordult barátomtól

:

«Frau

S.

sah bedeutend besser

als früher aus,

már közel

ich fand sie stárker d. h. dicker als in Mexico (a 40. évhez

van), doch hat sie eine verdáchtige anhaltende Eöthe auf den Backen,

mit Husten an, und giaube ich immerhin, dass sie doch noch an ihrer altén Krankheit bleiben wird. Sie war auch ím vorigen stösst háufig

Jahre mai wieder sehr krank, hatte Blutspeien.»

meg

—

Ez

tehát

nem

hogy váljon megkapta volna-e ott is ezen emiitett vérköpést, azt bármiértelemben eldönteni nehéz; másrészt azonban tagadhatatlan, hogy a fensíkon töltött éveken át magát igen jól érezte volt. Mindebbl következik, hogy a mexikói fensík a tüdvészesekre semmi esetre sem rósz, de állítani, hogy ez valami életment elnyökkel bírna, az eddig ismert hiteles tényekkel szemben legalább is optimismus. St ha ezen tulajdonságot meg akarjuk ítélni, ugy vélem, nem szabad egész egyoldalúan csupán a tüd vészt tekinteni, hanem gyógyult

a mexikói fensíkon,

s

számításba kell venni egyáltalában a légzési szervek lobos bántalmait, azok gyakoriságát és az általok okozott halandóságot.

E

tekin-

tetben láttuk, miszerint Mexikó fvárosában a tüdölob a legöldöklbb

13G is, hogy az ezen betegség gyakoriságához kéannak halálozási százaléka szerfölött magas továbbá hogy az alacsonyabban fekv és szárazabb égaljjal biró S. Luisban mindkett kevesebb. De mindkét helyen valóban bámulatos, mily látszólag csekély okokból támadnak, és mily gyakorisággal lépnek föl tüd- és hörghm'utok, valamint azok lobrai fokozódásai, és ha ezek aránylag

betegség, valamint azt pest

;

g3'akrabban

k

miszerint hulva,

jnek

a benszülötteknél létre, ez csak a mellett bizony it,

kevesebb ellenállási képességgel birnak,

mi ismét csak arra mutat, hogy ezen

égalj

el

nem

vannak pu-

zsongító.

JiMENEz szerint a köznép, vagyis inkább a mezei (tehát

nem

Ha

városi)

nem látszik, ugy ez még mitsem bizougyanezen tapasztalat tétetett bárhol is a világon, mert tudjuk, hogy a tüdövész inkább honos a városokban, hol a lakosság zárt helyiségekben végzi teendit, összezsúfolva él, mig ellenben a mezei munkával foglalkozó, s igy a szabad levegben dolgozó népnél népnél a tüdövész elfordulni nyit

hisz

;

az sokkal ritkábban fordul el.

Csodálkozva láttuk továbbá, mily nagy azok száma, kik a

tüdk

heveny lobos bántalmai következtében kimúlnak, és hogy mily gyorsan lépnek be a könnyen beálló élenyhiánynak tulajdonított adynamia jelenségei. Ha a heveny tüdölobosoknál a kisebb ellenállási képesség következtében könnyen beálló kimerültség miatt a halálozás oly aránytalanul nagy, talán épen ebbl magyarázható meg, hogy miért

halnak

el

oly kevesen tüdövészben?

Mert miként

láttuk, a

igen sokszor nagyobb gyorsaság és hevességgel lépnek

például a

mi viszonyaink

között, és sok beteg

nem

tüdölobok

itt föl,

mint

rendelkezik elég

ervel, hogy ezen heves támadással megküzdhessen.

De ugyanezen

gyengébb egyéneknél másutt, más klimai viszonyok között és következtében a támadás talán nem lévén aránylag oly heves, az túlélhet is lehet,

ellenben alatta

vagy sokaknál itt

tüdvészbe megy által; mig föl, hogy az egyén összeroskad, miután már ily kórfolyamatok-

idült alakot öltve

a betegség azonnal oly fokban lép

néhány nap

alatt

hoz való hajlama, vagy talán egy már egész szervezete alá van ásva.

— Meg

üres, alaptalan elméleti okoskodás,

létrejött

gümölerakodás

kell jegyezni,

hanem a

által

hogy ez nem

betegágynál tett észlele-

tekbl nyert meggyzdésem. Emlékszem egy-két esetre, a hol a tüdvészre hajlandósággal birni látszó, de még nem betegesked fiatal egyének (az egyiknek 20 éves bátyjánál a lassú menet gümkóros állapot késbb föl is lépett) heveny tüdlobban rögtön megbetegedtek és néhány nap alatt elhaltak. Kedvezbb égalji viszonyok között

—

137

els támadást, reá igen nagy valószinüséggel a lassúbb menet tüdövész következvén be; igy azonban az itt gyorsabban beálló élenyhiány, gyengeség stb. miatt néhány nap múlva elhalván, a tüdövész ki nem fejldhetett.

talán ezek

is ki

Ezen

birták volna ezen

nem

okból

látszik

nekem tanácsosnak

sának megitélésénél a tüdövészt a

a fensíkok befolyá-

tüdk heveny lobjaitól külön

válasz-

Mert a tüdövészre hajlammal biró egyén hajlandóságot mutat

tani.

nemcsak a tüdk többé-kevésbé lobos állapota, hanem gümös és sajlerakodmányok iránt is, azok minden következményeivel együtt. Ha azonban egy vidék pathologiai képének és legnagyobb halandó-

tos

ságának oka a

tüdk

lobos bántalmaiban rejhk, ez mindenesetre oly

egyénekre sokkal nagyobb fontossággal fog birni, kiknél a pezik a <(locus minoris resistentiaet

a

tüdk

itt

»

.

Ily

tüdk

ké-

egyéneknek természetesen

bármily természet lobos bántalmaitól tartaniok

kell,

miután

a heveny loboknak jobban ki vannak téve (hisz ezek ellen

nem

mint oly más vidékeken, hol nem a tüdlobok dominálják a helyzetet. Azért ha kérdezné tlem valaki, hogy milyenek e fensík égalji viszonyai a tüdvészszel szemben, azt volnék kénytelen felelni, miszerint a tüdövészben ugyan nem sok ember hal meg, de annál több esik a heveny tüdlobok áldozatává, azaz a helyett hogy hónapok vagy évek multával halna meg valaki tüdvészben, elhalhat néhány nap alatt heveny tüdlobban. Váljon óvszer a habitus tuberculosus

stb.),

:

mondható

De

e ez

elnynek ?

hát csak a közönség ámítására találták ki azt, hogy a

vészes betegeket a hegyekbe küldjük itt

minden

levegvel.

beteg,

Hogy

1.

?

—

kevesebb légnyomással,

a csekélyebb légnyomás

minden kétségen

Három

kivüli.

A

2.

tüd-

factorral találkozik

száraz és

kedvez legyen,

az

3.

tiszta

még nem

leveg mindenesetre káros épugy, e tekintetben sem jó túlságba esni. leveg, mely ha szélmentességgel is jár,

száraz

mint az igen nedves leveg, azért

Marad

tehát csupán a tiszta

annál jobb.

A

mexikói felföldön legalább ezen okoskodás mellett szó-

lanak a tények

:

az alantabban

fekv vidékek nedvesek, nem igen

népesek, de igen melegek, és ezért a tüdövész gyakori; a fvárosban

pedig a nedvesség mérsékelt, az égalj enj^he,

s

annak dacára hogy

nagy város, a ritka leveg miatt egyszersmind tisztább is, és ezért a tüdvész ritkább; de a leveg ugyanezen ritkaságánál fogva a heveny tüdlobok igen gyakoriak és veszélyesek. Mindezeket meggondolva váljon lehet-e valamely kezdetleges tüdvészesnek tanácsolni és micsoda módosítások között, hogy betegsége gyógyítása vagy szenve-

—

138 dései enyhítése céljából kövesse Jourdanet tanácsát és keresse föl

— Erre a

Analiuac magas völgyeit?

De e

feleletet akárki

megadhatja.

Mind

tartok tle, hogy igen kedveztlen Ítélet hozathatnék.

mondottakból ugyan kitnik, miszerint a tüdövész Mexico

S. Liiis

nem

Potosiban épen

ama hátrányban

és

ritka betegség, csakhogy ezen két pont

hogy mindkett nagy város, azonkívül is bír; így pl. a fváros mindenesetre tulLuis pedig gyakori idváltozásoknak van kitéve (különöszenved,

egyes heljd árnyoldalakkal nedves, S.

sen üszszel

Ezen

meg

azonkívül pedig túlságosan száraz, ko^mr.

télen),

két pont tehát

nem

ajánlható különösen.

mindennek dacára a tüdvész

gömb

legtöbb részén,

s

itt

De miként

láttuk,

mégis sokkal ritkább mint a

föld-

így a csekélyebb légnyomásnak több-kevesebb

befolyását ezen betegség csekélyebb létrejöttére el kell ismernünk, és valószínleg léteznek is itt egyes helyek, melyek a tüdvészeseknek nagyobb elnyöket nyújthatnának (Brehmernek itt nem lesz elegend a tenger fölötti magasság). így Heinemann (Von der mex. Expedition. Virchow's Archív. 39. 607.) szerint Oajaca és Tehuacan igen kedvezk volnának (ez utóbbi alig) nézetem szerint Querétaro vagy La.gos inkább figyelemre méltó az idevágó tanulmányozásra, st akadhatnak más pontok is, melyek a tüdvész ellen jótékonyan hathatnának. De mindez mindeddig csak bizonytalan remény, melynek positív alapja mentl kevesebb, és azon gyógyintézetek, melyeknek felállíttatását MüHRY Mexico fensíkján reméli, még igen messze távolban vannak; mert ezen ország mai állapota még mindig igen bizonytalan, törvény, rend és csend korántsem uralkodnak még, és míg ezek életbe ;

lépnek, akkorra a tüdövész felett mindenesetre

uralkodni, és valószínleg

4.

A

más gyógymódok

Más mellüregbeli

más nézetek fognak

alkalmaztatni.

betegségek.

többi a mellüregben foglalt szervek, vagy azok függelékeinek

betegségei közül

megemlítendk még a

physema, asthma,

A mi nem

garat- és gégebántalmak,

em-

tussis convulsiva és a szívbajok.

a garat és gége egyszer lobos bántalmait

zend, hogy azok meglehets ítélve,

is

illeti,

megjegy-

ritkák, és az általam észlelt esetek

után

igen veszélyesek. Hasonlót lehet mondani a hártyás és

roncsoló toroklobról

is.

—

A

statisztikai táblákban láttuk, miszerint

1866-ban meghalt a fvárosban croup következtében 67 egyén, San Luis P. államban 1874.ben pedig 73, tehát 24.195 halott közül 140,

139 l''/o-nál kevesebb croupban múlt ki. Megemlítend különben, hogy ezen rovat alatt a hártyás és a roncsoló toroklobot együtt kell érteni, mert a mexikói orvosok a francia iskolában nevekedvén, Jaccoüd legújabb kiadásával még nem barátkoztak meg, és a két bántalom közötti lényeges külömbséget mindeddig el nem ismerik. 1874-ben San Luisban nagyobb számmal fordultak elö ezen bántalmak, és 11 eset saját észleletem alatt is volt. Ezek közül három meghalt, ezek azonban mind diphteritisben szenvedtek, és én egész ottlétem alatt tiszta hártyás toroklobot egyet sem láttam. Lehet hogy igaza van MoNTinak, miszerint croupot és diphteritist klinice különválasztani a legtöbb esetben nem lehet; ugyanígy vélekednek a mexikói orvosok is, és emlékszem, hogy e San luísi orvosegyletben két ülésen át nagy vitánk volt 1874 végén e tárgy fölött, melyben én voltam az egyetlen, ki a két betegség közötti különbséget védtem Senator, Oertel (Experimentelle Untersuchungen über Díphtheritís, Eundschau 1872. 1.) vizsgálataira támaszkodván, míg a többiek Bretonneau, Trousseau és Valleíx álláspontjából iddultak ki. Említett három halottam közül kett néhány éves gyermek volt, a harmadik egy 21 éves fiatal menyecske, kinek esetét érdeke miatt néhány szóval megemlítem. XIV. Maria de P. gyengés test és lymphaticus véralkatú, sápadt creol n. Leánykorában néhány hangtalansági rohamai voltak (a gümökór eljelei ?), melyek rendesen valami két napig tartottak, 1873 elején heveny hashártyalobban szenvedett. 1874 aug. havában férjhez megy. Néhány hétre rá kezdd gümkórt gyanítok nála. Octoberben jobb manduláján babnagyságu diphteriticus folt némi nyelési nehézséggel kivülrli nyomás kissé fájdalmas, a mirigy kissé beszüremkedve, reactio jelentéktelen, érlökés gyenge 96. Eend. hideg

vagyis

—

;

borogatás, pokolkö

ers

oldatávali égetés, hashajtó.

—

mert

Másnap a

nem

folt

nagyobb, mélyebb, de csak fels része

látszik,

tudja kinyitni.

mozgása igen érzékeny, nem

— Harmadnapra a

száj

száját

igen

—

nem lehet látni. Negyednapra a jobboldali nyakmirigyek mind beszüremkedve, érütés 84 gyenge. Ötödnapra a bészüremkedés egész a mellkasig elterjed, szájmozgás majdnem lehetetlen, csak bajjal képes folyadékokat nyelni, bírja

elegendleg kinyitni,

s

azért a foltot

—

a légzés különben könny, érlökés igen gyenge, rendetlen 110; az általános érzület igen kedvetlen, levert, ertlen,

némi

orvosi tanácskozás, nadályok, kétes kórjóslat. Délben

kábultság. Erre 1

órakor coUap-

sus, 2 óra után halál.

Ezen

esetet azért idéztem,

mert ily rögtöni halálozások diphthe-

140 ritis

folytán

néha

észleltetnek,

esetben (mint rendesen)

miután azonban a boncolás a jelen

meg nem engedtetett

(pedig igen igyekeztem,

sem birtam az engedélyt kikapni), nem szolgálhatok adatazon kérdéshez, vájjon itt is szivelfajiilás forgott-e fön ? (1. Mos-

de sehogy tal

lék greifswaldi

esetét

:

de

l'état

du coeur dans

la diphtherie.

Gaz.

méd. de Paris. 1873. 110.)

A

roncsoló toroklobra nézve megjegyzend, hogy ezt ugy

hogy csak 18G4óta ismeretes

szik a francia sereg hozta Mexicoba, és e betegség veszélyes alakja (a

Mexicoba 1847-ben)

;

lát-

taknyot az amerikai sereg lovai vitték

továbbá hogy ez a franciák visszavonulása óta

ismét hanyatlik, és elöbbeni kevésbé veszélyes alakját kezdi ölteni i<el

croup vuelve á ser en tvuestro pais

quc era antes de

lo

la

;

renida de

mucho ménos grare y iniicho ménos frecuente» (M. JiMENEz Gaceta médica de Mex. 1870. 85.). Az én betegeim részint los franceses, esto es,

creolok, részint meszticek voltak. Váljon elöfordul-e a diphtheritis a is, állítani nem merem, azonban valószinti. Miután tisztán ideges asthmát észlelni alkalmam nem volt, hozzá veszem a tüdlégdagot, melynek örökös hurutjával az elsnek rohamai, mint az utóbbinak egyik jelensége, többnyire együtt szok-

tiszta indusoknál

tak járni.

ban

Ha

15, S.

1866-ban meghalt a fváros-

statisztikai adatok szerint

Luis P. államban 1874-ben 24, ha evvel szemben a kór-

sem

házi kimutatásokban egyetlen haláleset

fordul

el emphysema

következtében, ez csak azt bizonyítja, hogy direct ezen bántalom

miatt

nem

igen szoktak az illetk meghalni,

intercurrens betegségben.

Ebbl

tehát

betegség eljöttének gyakoriságáról

;

nem

hanem valamely más

szerezhetünk tudomást a

tekintetbe véve

azonban azon

körülményt, hogy hegyes vidékek lakói ezen betegségnek meglehets

nagy számmal szoktak alávetve lenni, talán azon következtetést vonhatná valaki, hogy e baj a mexikói fensíkon igen gyakori. Ez azonban nem áll. Mert miként annak idején láttuk, ezen ország nem hegyvölgyes vidék, hanem magas fensík, melj^nek lakói ennek következtében exceptis exciiDÍendis nem hegymászó népség. A ritka levegöbeni élet, a hurutos bántalmak gyakorisága stb. lehet talán annyira elsegít ok, hogy ezen betegség valamivel gyakrabban és fiatal egyéneknél is elfordul, mint talán pl. nálunk, de azért nem mondható, hogy feltnen gyakori volna. Azonban tény, hogy szomorú azok hel3^zete, kikre a sors ezen bajt mérte mert kín látni, miként kapkodnak leveg után, miként küzködnek a leveghiánynyal, mily colossalis mennyiségeket köhögnek és köpködnek, úgyszólván egész

—

—

;

-

141 hasznavehetetlenek, és ha magukat kímélni anyagi körülményeik engedik, csakhamar

pusztulnak.

el is

nem

És helyesen mondja Coindet

«nagy azon egyének száma, kiknek lélekzete rövid, fuldoklási fokozódásokkal szokásosan nehéz stb. s ezt nemcsak az aggastyánoknál láthatni, hanem erteljes korban álló egyéneknél is (II.

149.)

:

annál gyakrabban, mennél nagyobb légzési erkifejtéssel jár foglalatosságuk. Másrészt

emphysemás egyének Anahuacra érkezve,

juk roszabbodását tapasztalják. ily esetet

A

mutattak, kiket alantabb fekvés tájakra siettünk küldeni,

hol szenvedéseik csakugyan csillapultának

A

állapot-

légion étrangére öreg katonái sok

is.)>

hökhurut a fensikon igen ismert betegség, járványok kisebb-

nagyobb terjedelemben csaknem évenkint vannak S. Luisban, hol a szegény nép gondatlansága azok terjedését igen elsegíti. 1874-ben volt egy igen ers járványunk, melynek ez egész államban állítólag 1230 gyermek esett áldozatul. Ha tekintetbe veszem az általam észleltek csekély számát (30), ebbeli halottaimat (2) és a többi befolyással bíró körülményeket, e szerint ezen betegségnek a tanyákon is igen gyakorinak kell lennie. A fvárosban 1866-ban belehalt 197, vagyis az összes halottszámból 2'57o; mégpedig tavaszszal56, nyáron 30, öszszel 34, télen 77; tehát a nedves nyár és öszszel (nyáron ess idszak, változó idjárás, szszel állandóbb idjárás, de nagyobb légköri nedvesség) kevesebb, mint a kevésbé nedves tél (változékony idjárás) és tavasz szál (meleg és száraz). Hogy mindezek nem hökhurutban haltak meg, hanem az ezt complicáló következményekben, mint bronchítis, vándorló tüdölob, eclampsia stb. mondani fölösleges, de miután ebben valami különös sajátságot nem észleltem, a szív és nagyobb literek szervi bajaira térek át.

Eeyes összeálKtása öt

év alatt 462, közel

szerint a szívbetegségek okozta halandóság

2*^/0,

a többi táblákban

is

szerepelnek több-

kevesebb gyakorisággal, de miután oly nagy a vízibetegségek, vala-

mint azok száma, kiknek haláloka ismeretlen, ennek következtében nem taglalni. Tény, hogy a

jobb ezek számarányát hosszadalmasan szívbajok

itt

szembetn

elég ismeretesek, s habár a

is,

gyakoriság

annál szomorúbb azok gyors lefolyása.

nem valami Az

észlelés

heveny lobos bántalmak azok rákövetkez fejld tultengések, melyekben a billentyk vagy résztvesznek vagy nem. Ha a billentyk záródása tökéletes, s így csak egyszer nagyobb vagy kisebb fokú túltengés j

alá került alakok részint

organicus elfajulásaival, részint lassan

létre,

akkor a baj

még nem

igen veszélyes; a hol azonban a billen-

142 tyük zárhiánya képzdik, a halál

nem

ott a helyzet

gyorsan komoly alakot

Én Mexicoban

soká késik.

ölt

és

tartózkodásom egész ideje

meglehets számmal láttam ily betegeket, de kett kivételével egy sem élt egy évnél tovább (értem azokat, kiknek életfolyásáról folytonos tudomásom volt), voltak pedig ezek között ers fiatal egyének is. Ezen oly gyorsan beálló szomorú kimenetelnek oka abban rejlik, hogy a billentyk záródásának hiánya vagy szkülés létrejötte alatt

áll be és compensáló falvastagodások vagy nem, vagy csak elégtelen mérvben jnek létre. Nézetem szerint ugyanis a sziv már physiologiai állapotában is folytonosan nagyobb

következtében szivtágulás

erkifejtéssel kénytelen

mködni,

táplálkozási viszonyai pedig bizo-

nyos tekintetben kevésbé örvendetesek, igy azután könnyen magyarázható, hogy ily organicus baj beálltával a vér nagy nyomását kel-

lleg ellensúlyozni kifejldésére végre

er, szivtágulás

nem birja, vagy id nem

a falak compensáló tultengésének

csakhamar lankadni

kezd, beállanak a vérkeringés ertlenségének zavarai és

sasággal a halál következik be.

képz

adatván, vagy hiányozván rá a

Ily helyzetben a sziv

áll be.

feltn

gyor-

Halottaim közül hat ide tartozik,

ezek közül 4 volt szivtágulás billenty elégtelenséggel,

1

pericarditis

után beállott hydrops pericardii, 2 pedig a fölhágó aortának anevrismája. Ezen betegségek

— épugy mint nálunk — acut csúzos

lobok-

vannak gyakran összeköttetésben (legyen egyúttal megemlítve, hogy heveny csúzos, lázas jzület vagy izomlobok a fensíkon nem igen gyakoriak), egy esetben ijedtség (?), egy másikban Chorea Sti Viti volt az ok. A kimutatott három évben magánbetegeim körében észlelt pericarditis 5, endocarditis 2, szívbetegségek a következk voltak kal

:

cardiopalmus

5,

hypertrophia cordis simplex

vitio valvulari 22,

5.

Anevrysma aortae

4,

8,

hypertrophia

angina pectoris

cum

1.

Xümésztési szervek betegségei.

Általában ismeretes tény, hogy tropicus országokban az emésztési

szervek betegségei igen gyakoriak, valamint az

is,

hogy az ezek

okozta halandóság túlnyomó. Habár a mexikói fensík, egyenes távolságát az egyenlíttl vévén tekintetbe, ezen categóriába esik azáltal

is,

mind-

annak hségi viszonyai olyanok, hogy inkább a subtropikus

országok sorába teend. Habár ennek következtében

nem

várhatjuk

a tropicus hasbajok azon számát, miként az ezen forró országoki'ól ismeretes, mégis tény,

hogy ezen szervek kóros bántalmai

elég gya-

143 koriak, s a halandóságnak egy jó

nagy része ezek

által jö

létre.

így

a fvárosban az ismert négy év alatt elhalt diarrhoeában 2746,

pl.

dysenteriában 2424, májbajokban 627, összesen 5597

;

vagyis ha a

27.853 összes halottszámból az ismeretlen bajok következtében

ki-

múlt 11.285-öt levonjuk, a halottaknak egy harmadrésze. A hitelesebb 1 866-ik évben ugyané betegségekben 1642, azaz a halottaknak A pueblai kórházban 1869-ben kezelt 2446 beteg egy ötödrésze.

—

közül 369, vagyis

15%

szenvedett ezen bántalmakban, a 217 halott

közül pedig 124, vagyis a halottak számának több mint fele ezen betegségek rovására teend.

Ha

továbbá az ezen betegségek elfordultá-

nak gyakoriságát s az általok elidézett halálozást veszszük tekintetbe, kitnik, hogy 369 ily beteg közül 124, vagyis minden harmadik beteg meghalt. Ezen utóbbi kedveztlen körülmény nem lehet megdöbbent mert tudjuk, hogy az emésztési szervek csekély fokú bajait kórházakban nem igen lehet találni, s hogy kivált ezen országban csakis a nagyon elhanyagolt, elhúzódott esetek kerülnek oda, ;

mit

pl.

a diarrhoea chronica esetei bizonyítanak, melyeknél 27 beteg

közül 25 meghalt. Ezek nagy része azonban valószinüleg coUiquativ hasmenés volt és szorosan véve talán más betegségek rovatába volna sorozandó. San Luis államban 1874-ben a halottak közül 17°/o ezen betegségre esik.

— Atnézetesen összeállítva

:

4 év alatt halottak összege 27853, emésztési bajokban 5597 « « 1866 « « « 1642 7866 « « « « 1869 217 124 Puebla « « « 1874 « 16329 2856 S. Luis Mindez azonban nem adhat felvilágosítást ezen bajok gyakorisága és az azok által okozott halandóságról, s habár nem egészen competens, de némileg mégis hbb képet nyerhetünk három évi maMexico

:

:

'

gánbetegeim összeállításából.

E

szerint az ezen

id

alatt

elfordult

3352 betegem között az emésztési szervek betegségeiben szenvedett 980 egyén, vagyis 29%, még pedig az egyes betegségek szerint Angina catarrhalis, parenchymatosa, cat. pharyngis 164. Muguet, aph:

thae, stomatitis ulcerosa 10, tritis

enterocolitis ac.

Ulcus ventriculi 1,

Parulis, gingivitis 11, Gastrismus, gas-

143, Catarrhus gastrointestinalis ac. et chr. 410, Gastroentritis 48, Dysenteria 25,

Cholerina, cholera nostras 7,

Dyspepsia 28, Obstructio 12, Cancer ventrieuli Vertigo a stomacho laeso 2, Enterozoa 18 (Taenia soliutn, Bo5,

tryocephalus latus, Ascaris intést. 1, Peritonitis 6,

1.

Oxyuris verm.), Colica 19, Invaginatio

Hepatopathiae 48, Haemorhoides 21.

A

99

144 halott közül pedig 31, vagyis e betegeknek

majdnem egy harmada

tartozik ezen sorozatba.

Az emésztési szervek bántalmainak eme gyakorisága különösen három oknak tulajdonitható, t. i. a táplálkozás ferdeségének, a mértékletlenségnek és az idváltozásnak. Az elsre nézve megjegyzend, hogy a mexikóiak életrendé nem a legkifogástalanabb s az ételek minsége nagj'on birálat alá vehet, azonfelül pedig kivált a nk gyomrukat tulságosun is terhelik. Az ételek minségére nézve tudni való, miszerint azok készítésénél a zsirral igen lisztes és

bkezen

bánnak, továbbá

cukortartalmú ételek túlnyomóan, húsfélék ellenben sokkal

kevésbé szerepelnek az asztalon. Ezenkivül gáncsolandó szokás

is,

különféle

hogy mindenféle eledeleikbe igen nagy mennyiségben

módon

gyomornak

és

mi az étvágyat bizougyan, másfell azonban megmagyarázza

elkészítve vegyítenek paprikát,

nyos tekintetben ébreszti a

még azon

(melyre

izgatottsági, elnyákásodott állapotát

itt

oly

gyakran akadni), valamint rendellenes mködését, mi valóságos emésztési zavarokba vagy más komolyabb kóros állapotokba igen könnj^en átmegy.

Szeszes italok élvezetében a lakosság

nem

igen

mértékletes, különösen a városok köznépe könnyen túllépi az észsze-

rség

határait,

mert ha pénze van, akkor alkalom sem hiányzik és A tanyák népe talán valamivel mértéklete-

azt bizonyosan eliszsza. sebb, de ez

is

ha hetivásárra, búcsúra vagy más valami mulatságra lehet, hetek keresményét pálinkára, pulquera költi el,

megy, ha csak

es ilyenkor a csapszékek s

más hasonló helyek körül

nak, fetrengenek a szeszes intoxicatio kedveli.

csak vig,

ily

állapotban boldog, ebben

csak ekkor dalol, kurjongat,

iszik, kiabál, táncol,

felejti

még

minden

pedig

szerelmeskedik vagy

A

szerte botorkál-

mexikói köznép

búját, csakis ekkor

férj és

feleség egyaránt

— veszekszik. Az elkelbb

körök azonban ettl különböznek; a felvilágosodottabb, miveltebb osztál3^ok asztalán több a figyelem

és az észszerség,

csakhogy az

száma igen nagy és kelletinél többet esznek ital tekintetében általában meglehetsen mértékletesek, a mindennapi életben igen ételek

;

kevés szeszes

itallal,

borral élnek, és csakis névnaj)ok, lakodalmak,

bálok alkalmával kering a vig pohár nagyobb gyakorisággal, mint talán kellene. Ily

életmód mellett érthet az emésztési szervek

detlenségeinek gyakorisága, és ha

még hozzáteszszük

mködési

mölcs nagy mennyiségbeni élvezetét különösen nyáron, látni,

ren-

a százféle gyüát fogjuk

hogy a fensik lakói elkövetnek minden tlük telhett, mi gyom-

145

ruknak ártalmára lehet. Számba kell venni továbbá, hogy kivált a nök gyomrukat nyugalomba úgyszólván sohasem hagyják jöni, mert egész nap esznek, nyalánkoskodnak és holmi édes, habár különben ártatlan italokkal terhelik meg azt, úgy hogy egyáltalában nem csoda azután, ha ez a sok tulterheltetésbe belefárad. Innen magyarázhatók a fenslk lakóinál elforduló emésztési zavarok, melyeket az idült

gyomorhurut, dyspepsia név alatt ismerünk, valamint a folyto-

nos panaszok étvágytalanság, gyomorégetés, hányás, szelek, böfögés

hogy a mexikóiak az

miatt. Nevezetes különben,

utóbbit,

t. i.

a böfö-

gést igen egészségesnek tartják (bizonyosan a pillanatnyi könnyebb-

ség miatt), és különösen öregebb emberek egész sans géné böfögnek,

ebben semmi

illetlent

sem

látnak, söt jó lakmározás után egy jókora

böffenet után igen gyakran haliam cido

(hej

!»

beh háládatos gyomor

hogy az ebéd igen

adják,

kal vissz atartóbb, kezd kással, és

eme hangos

jó volt.

már

:

!),

qué estómago tan agrade-

<(ay

mivel a házi gazdának tudtára

Különben a mostani generatio sok-

felhagyni ezen

explosió nélkül

is

nem

igen civiUsált szo-

ki tudja fejezni a bankett

fölötti tetszését.

Mi ezen

említett szokásokban hibás,

szerényebb fokra nyomathatik

életmód mellett mind

e

le,

s

észszerbb életmód mellett

mindenesetre tény, hogy rendes

bajokat annyira ki lehet kerülni, hogy azok

nem vergdhetnek nagyobb

fontosságra mint

más országokban. Ta-

pasztalataim után Ítélve legalább annyit mondhatok, hogy az észsze-

rbben él

benszülöttek vagy az idegenek között ezen bajok igen

csekély mértékben fordulnak el, úgy hogy rendesen csak vigyázat-

lanság vagy ferde

A nknél

szokásoknak

tulajdonítható

azok gyakorisága.

ezen zavarok sokkal gyakoribbak, mint a férfiaknál, mert a

folytonos nyalánkoskodás mellett roppant kevés testmozgást végez-

nek.

—

Megemlítend még a nknél nagy gyakorisággal elforduló (a 185 ideges bajnak talán egy harmada erre vonattermészetesen nagyobbrészt takhártya-bántalommal. Míg az

gyomorgörcs kozik),

elbbiekre nézve hiszem, hogy a

hfok vagy

csekélyebb légnyomás

úgy az utóbbira nézve ugyanezt állítani nem merem, miután a gyomorgörcsök anaemicus alapját igen sok esetben befolyással nincsenek,

tagadni

nem

lehet,

és bár az utóbbira a fent leirt

életmód ferdeségei

szintén nagy befolyással bírnak, ebben kétségkívül a

génysége

Az

is

leveg élenysze-

nagy fokban közremködhetik.

említett bajok kifejldését tehát legalább

túlnyomó részben

a rendetlen és célszertlen életmódnak vagyok kénytelen tulajdoníMexico

felvidéke.

10

146

Van azonban

tani.

más

a bántalmaknak egy

sora,

melyek elidézé-

sére az életmód az égalji viszonyokkal szövetkezik; ilyenek a min-

denféle

gyomor-

és bélhurutok, gyuladások, vérhasok.

— Láttuk az

illet helyen a fensik egáljának sajátságait, a verfényes és árnyékos

helyek közötti hmérséki külömbséget, a

nem

igen gyakori, de rögtön

bekövetkez és néha tetemes változásokat, a hives éjszakákat, az ess idszak viharainak hüsit hatását, továbbá a köznép nyomorúságos állapotából ered ama szokását, hogy a puszta földre leterített gyékény képezi összes ágyát, melyen mezítelenre vetkzve és nem valami igen meleg takarójába (ugyanez nappal köpeny gyanánt szolgál)

burkolódva hál

férj és feleség.

Ha

továbbá hozzávesszük a váro-

sok talajának nedvességét, a szobák levegjének igen ségét, elég okot találunk a

meghlésre,

—

és

feltn

hives-

ennek következtében eme

bántalmak gyakoriságára. A fvárosi statisztika szerint meghalt négy év alatt hasmenés- és vérhasban 1292 egyén (évenkinti átlagban), ezekhez azonban hozzá kell venni a számtalan kibetüzhetetlen bajokat, valamint az eclampsia nagy számát is, melylyel a gyermekek nél különösen a heveny béllobnak kórfolyamata igen gyakran végzdik. Ezenkívül 1866-ban 1553 egyén halt volna meg hasmenés-,

—

vérhas- és hashártyalobban. Ott a pueblai, San-luisi kimutatás, végre

magán

betegeim, szóval

közül 6823 halt

meg

(a

sorozhatlanok levonásával) 39,464 halott

gastro-enteritis, entero-colitis, diarrhoea chr.,

dysenteria és peritonitis következtében,

A

— vagyis 17Vo.

megemlítend, hogy ez a fensik városaiban sokkal gyakoribb volt mint ma, és a San-Luisban elelbbi idkben forduló dysenteriáról Dr. M. Eojas ottani volt ügyfelem (La disenvérhas-ra nézve

en S. Luis Potosí. La fraternidad, periódico de la sociedad médica de San Luis Potosí. 1874. 6.) mondja, hogy «a meleg évszakokban, különösen a midn nagy volt a nedvesség, hasmenés és teria

vérhas elbbi idkben igen gyakori

volt, és

ezek következtében igen

sokan elhaltak. Elbbi években a vérhas igen közönséges és rettegett betegség volt,

melynek csökkenése, csekélyebb veszélyessége, st a moslék vizek elvezetésének azon rendszerével

majdnem eltnése esik össze,

mióta a földalatti csatornázás behozatott, és azokat a föld

nem szíjjá be ugy mint azeltt. (A külvárosokban még most is.) A vérhas kifejldésére nagy befolyással bír a rothadásba átment állati és növényi testek kipárolgása, és azok beszívása a légzésnél, minél

fogva a vérhas leginkább fertzési betegségnek tekintend.

idben ezen métely sokkal hathatósabb, miután

Meleg

ilyenkor a rothadási

147

folyamat élénkebb, a leveg több vizpárát képes tartalmazni, a mé-

A hömérsék rögtöni nagyobb változásai mellett vissz anyomatik az izzadás, és a belek

tely pedig a vizpárában látszik foglalva lenni.

és

takhártyájára vettetik az elválasztás.

Az

ivóviz

minsége

is bir befo-

lyással, a csatornázás behozatala eltt a kutak vize sokkal rosz-

szabb volt mint ma. Az eledelek rósz minségének

van hatása

is

szeszes italokkali mértékletlenség, éretlen vagy rothadásba

gyümölcsök, juh- és kecskehús különösen kártékonyak a fvárosban ezen oknál fogva vágni

A hasmenés álló

betegség

még

és vérhas

volt

S.

veszélyes mint azeltt.

(e

;

a

átmen

két utóbbit

tilos).))

az én

idmben

is

igen rósz hírben

Luisban, ámbár korántsem oly gyakori és

Ha

a halandóság a statisztikai összeállítá-

sokban még mindig nagy számokkal szerepel, azt részben annak kell tulajdonítani, hogy azok jó része melegebb vidékekrl hozatott, mi a folytonos háborúskodás okozta vándorlások és katonai mozgalmak

következtében igen könnyen megtörténik, míg ellenben magángya-

korlatomban pd. csak 25 eset fordult el három év alatt, melyek közül csak egy végzdött kedveztlen kimenetellel. 1872. december

magam is szenvedtem vérhasban a baj ers láz és igen nagyszámú véres kiürülésekkel kezddött, de különben minden fájdalom nélkül, és a tenesmus sem volt igen ers. Bevettem egy hányhavában

tatót,

;

utána egy hashajtót,

s

ezek segedelmével megtisztulván a

eltávolíttatván a matéria peccans, a beteg takhártyát

többé semmi, és igy egy kis calomel és helyrejöttem.

—

midn

ópiummal pár nap

bél,

izgatta

alatt ismét

Általában ezen kiürít gyógyeljárás a fensíkon a

legcélszerbb és rationalis elején, a

nem

t. i.

is

— de természetesen csak a betegségnek

valódi bélsár

még van

— mert ennek kiürülése

után a bél helyzete sokkal egyszerbbé és tisztábbá levén, a gyógyszerek is akár felülrl, akár pedig allövetekben alkalmaztatnak

—

—

sokkal jobban hatnak, ugy hogy a gyógyulás közönségesen néhány

nap alatt áll már be. Oly egyének, kik a betegség elejét elhanyagolják, vagy azonnal dugulást törekszenek elidézni, nem nag}^ eredményt vívnak ki. Ezeknél a betegség elhúzódik, igen nagy gyengeség, továbbá vérelszegényedés, a béltakhártya atomája, az emésztés tökéle-

megromlása csakhamar bekövetkezik, a savós vagy véres nyákos számmal is, meghonosodnak, az egyén mind jobban elsoványodik, elgyengül. Hónapokig az állapot több-

tes

kiürülések, habár csekély

kevesebb változással húzódik

el,

a beteg türelmét

is

veszti,

orvosa

tudta nélkül mindenfélét össze-vissza használ, egyes meggondolat10*

.

148 lanságot felé,

is

elkövet, végre jönek a

vizenys beszüremkedések mindenAnatomisches und Microscopi-

és menthetetlen az áldozat. (L.

sches über Dysenterien in Mexico. Dr. S. Basch. Virchow's Arcbiv. 1.) Általában olvasható (t. i. különösen a meleg tájakról), hogy vérhas következtében másodlagosan májbántalmak, dugulások vagy tályogok jönek létre, ebbl azonban én mitsem láttam, st ellenkezleg, ha a hasmenés vagy vérhas sokáig eltart, akkor az általános

45. k. 204.

atrophiában a máj ideig tartó

is

részt vesz és összefonyad

májdaganatnál rögtön vérhas

;

vagy pedig hosszabb

áll be, s

emlékszem különö-

sen egy esetre 1870-ben egy spanyolnál, kinél talán májgenyedés volt

fejldben, és öt

nap

midn

a

rögtön

legborzasztóbb

dysenteria

lépett föl,

alatt a beteget sirba vitte.

6.

Ezen

Máj baj ok.

szerv különféle kóros állapotai mint a fensik egáljának

természetes következményei meglehetsen gyakoriak és különösen a

melegebb tájakon a túlnyomóan uralkodó betegséget ezek képezik.

A

fensikon

magán nem

oly gyakoriak ugyan, mindazonáltal az ezek

okozott halandóság itt is meglehets magos. A fvárosban meghalt az ismert négy év alatt májgyuladásban 627 vagyis S.S^/o, 1866-ban 26; a pueblai kórházban 56 májbeteg közül meghalt 17, vagyis a 217 összes halottszámból 8%; S. Luis államban 1874-ben által

Mindezen számokat azonban nem szabad igen szigorúan venni, miután a májbetegségek által okozott halandóság mindenesetre nagyobb volt, azoknak nagyobb része valószinüleg a vizibetegségesek, hasmenések stb. között szerepelvén. Mindezen halottak közül a túlnyomó rész májtályogban múlt ki, és Jimenez M. klinikai tanár valószinüleg az, ki legtöbb májtályogot látott, lévén ezek száma volt

48

ily

halott.

már 1858-ban 297

(azóta számbeli kimutatást

nem közölt;

Lecciones

sobre abcesos del hígado 1858, és Apéndice 1866). Szerinte a májtályogok ezen

országban igen gyakoriak, és különösen a meleg hóna-

pokban lépnek ])aj

föl

nagyobb számmal

;

igy ezek közül 289 esetben a

kezdetét vette (a mennyire megközelítleg meghározni lehetett)

9

Apr.

25

Jul.

32

Oct.

Febr.

11

Máj.

78

Aug.

21

Nov.

9

Márc.

22

Jun.

47

Sept.

18

Dec.

5

Jan.

12

:

:

149

A

297 beteg közül meghalt 242 vagyis

82o/o.

gyermek- és serdül korban ritkán fordulnak egyén, kin Jimenez ilyet észlelt,

1

8 éves volt.

elö,

— Májtályogok a s

a legfiatalabb

A tankönyvek rendesen

hogy a májtályogok közönségesen valamely erszakos ez azonban Mexikóra nézve nem áll, a mennyiben itt a legtöbb esetben a gyomor túlterhelését (étel- és különösen szeszes italokkal) követ indigestio az, mely azt mondják,

behatás, péld. ütés következtében keletkeznek

leggyalírabban májtályogot idéz okot

föl lehetett

;

— így

elö.

77 esetben, hol a kór-

ismerni

gyomortulterhelés

által

sok járás és megerltetés

»

támadt májtályog 28 esetben » » 23 )>

felindulás,

harag

»

»

»

17

»

meleg

vérhas

»

»

»

4

»

aranyér

»

»

))

2

»

ütés a májtájra

»

1)

»

2

i>

koponyasérülés falcsont töréssel

»

»

»

1

»

A létre, s

táji

májtályogok képzdése részint lobbal, részint a nélkül jö hosszabb vagy rövidebb ideig tart. A hevenj^ lefolyású ese-

tekben annak létrejötte két hét alatt megtörténhetik, lassúbb menetüekben hónapok tünetei észlelhetökké válnak

;

is

ellenben a

elmúlnak, mig a tályogképzödés

az egész lefolyás általában véve hosz-

néhány évig is elhuzódhatik. E tekintetben határoz azon körülmény, hogy min tendenciája van egy tályognak. Ha a szadalmas

és

májgenyedés kisebb terjedelm,

s

a genyedésbe átment rész körül

lobfolyamat által compact beszüremkedés történik, mely ezen got a többi részektl eltokolja, akkor az ilyen tályog talán

tálj^o-

minden

további ártalom nélkül megmaradhat, a geny sürubb lesz, elsajtosodhatik, felszivódhatik, szóval talán

utón bántalmazni

;

megsznik

az egészséget bármi

ha pedig az egészséget zavarja, sokszor oly any-

nyira rejtélyes a kórkép, hogy a tályog jelenléte gyanittatik.

még

csak

nem

is

— Ezek azonban a kivételes esetek; mert a májtályogok

közönségesen roncsoló természetek, a környez terimbelen folyton rágódnak, ezáltal mindinkább nagyobbodnak,

_mely pontján a felületet csakhamar

elérik.

ilyenkor a fenyegetett felületen rendesen

A

s

igy a

májnak

vala-

conservativ természet

lobot

hoz

létre,

minek

következtében a máj illet része egy más szerv vagy testrészhez

izzadmány

által

odatapad, és igy tovább, mig a szöveteken átrágódó

:

150

genyedség vagy a test

felületére,

vagy valami üregre akad, melyben így a Jimenez által

az átfuródás megtörténtével a geny kiömlik. észlelt esetek

magának

közül 27-ben nyitott

pedig a hashártya üregébe

hártya üregébe

2,

a vastag bélbe

6,

a szivburokba

1,

a gyomorba

tüdbe 15

a

még

a geny utat kifelé,

2,

1,

a mell-

esetben. Oly bete-

geknél pedig, kiknél a tályog mesterségesen megnyittatott, a geny, tört magának másfelé is utat, még pedig a tüdkbe pedig 4 esetben. Ily átfuródások következ-

ennek dacára 7 esetben vastag bélbe

3,

a

tében a kimenetel volt 9 esetben a hashártya, mellüreg, szivburokba történt átfuródás után 9 5

»

)>

colonba

«

»

»>

3

19

»

»

tüdkbe

»

»

»

7

halt meg.

A

májtályogok leginkább a jobb lebenyben szoktak képzdni, a

balban többnyire csak a jobbikkal együttesen lépnek fel. x\z 1872 74. években magánbetegeim körében elfordult máj-

—

bántalmak száma 48

(1.3°/o)

;

volt ezek közül;

Hyperaemia hepatis

27,

Icterus 8, Cholelithiasis 6, Cirrhosis hepatis 2, Abscessus hepatis 5.

Miután az elbbiekre nézve semmi különösen emlitésre méltót sem hozhatok föl, csupán a tályogokról akarok még néhány szóval megemlékezni.

XV. 1871.

jan. 23-án Dr. Carpio A. meghívására a katona-

Norberto P. 30 éves, jó ers eredet katona, több mint három hónap óta bete-

kórházban a következ beteget láttam testalkatú indián geskedik,

:

minek okát egy hadjárat alkalmával szenvedett fáradságnak

és szeszes italok élvezetének tulajdonítja. Szenvedéseinek kezdetén

tompa fájdalmat

érzett a jobb rászttájon, e mellett emésztési nehéz-

ségeket, lázt, hidegrázást,

A jobb

rászttáj

keser

—

nagy kedvetlenséget. a máj kontatási hangja a

szájizt és

emelkedett és szélesbedett,

jobb csecsbimbón alul egy ujjal kezddik és egész a köldökig leszáll (a

csecsbimbó vonalában)

;

ezen

táj

bordaközei elszélesedvék, a 9-ik

és 10-ik bordaközben hullámzás észlelhet, ugyan e hely az ujjali nyomásnál fájdalmas. Naponkint hideg rázkódások. A beteg arc-

kifejezése szenvedésre mutat,

arcszíne sápadt, fakó, légzés 24, ér-

Étvágya kevés, emésztése trhet, hanyatt vagy jobb oldalt szeret leginkább feküdni, mert bal oldalára fekvén az igen dagadt máj egész súlya fájdalmas érzést okoz. Egy májtályog minden jellemz tünetei világosak lévén, annak megnyitása elhatálökés 96, kicsiny.

—

151

^

vastagságú szurcsap a kilencedik borda-

köz középs harmadában 4

mélységre beszuratván, a compact

roztatott.

Egy

egyenes 5

^

szövetek ellenállása megszntével a szurcsap tövise vissz ahuzatott.

Erre 980 grammé lobos és kissé véres geny folyt ki a csövön át, a geny belégzésnél magasabb, kilégzésnél pedig rövidebb sugárban mint szerint a geny a néha higabb, néha pedig darabos. A máj a kifolyása tartott, folytonosan mindinkább kisebbedett, ugy hogy az elbb oly terjedelmes kontatási tompa hang a tályog megürülése után ;

a hetedik bordánál kezddött,- és a csecsbimbó vonalában egy jó nyival szállt a bordaszélen alul.

csövén át drainage

cs

ujj-

Ennek megtörténte után a szurcsap

tolatott be a májtályog üregébe, a szurcsap

hüvelye eltávolíttatott, a drainagecs kiálló vége pedig ragtapaszszal a brhöz rögzíttetett. E fölé tépésgomoly, ezután pedig a test körül széles pólya

ln

szorosan alkalmazva, ajánltatván a betegnek, hogy

a mennyire csak lehet a geny további kifolyásának könnyítése

cél-

jából jobb oldalt feküdjék.

A mtét

Febr. 15-én.

genyedés a csövön

át

óta a beteg állapota igen örvendetes, a

napról napra fogy, a tépésen

egy kis fehéres sárgás genyfolt

;

rendesnél talán kisebb. Étvágy

már

alig látszik

a máj igen össze van fonyadva

nem

különös, légzés nyugodt,

s

a

minden

egyéb testmködés jó rendben van. A máj tája nem érzékeny, a hasMiután a genyedés néhány nap múlva egészen megfalak puhák. sznt, febr. 23-án az orvos a drainagecsövet végkép eltávolította. Az

—

egyén emésztése gyakoribb,

még

— Mindez

kissé hiányos,

székelése lágy és a rendesnél

azonban csakhamar

májtályogbóli felgyógyulása

javult,

tagadhatatlan volt.

s

az egyénnek a

Kissé

gyenge

és

sovány kinézessél birt ugyan még, ez azonban, tekintetbe véve az annyira fontos szervnek

ily

komoly bántalmát, feltn nem

Végre hogy gondosabb élelmezésben részesülhessen, állíttassék,

egyelre még a kórházban vissza

s ereje

lehet.

helyre-

tartatott.

April 17-én hajnalban mezítláb, egy ing és gatyában a kórház

udvarára ment ki és meghtötte magát.

hamar

Ennek következtében

csak-

igen heves mellhártyalob tünetei állottak be, a jobb mellrbe

igen nagy

mennyiség

savós

izzadmány ömölt

ki,

és

apr.

19-én

meghalt.

A boncolásnál a következ találtatott a jobb mellhártyaüregben 1840 grammé (4 mexikói font) savós izzadmány, a tüd hátra és fölfelé nyomva. A máj a rendesnél kisebb, a szurcsap okozta seb helyén a bordafalhoz ersen odatapadva, ugy hogy csak az odanö:

i

:

152

vésnek késseli elválasztása után lehetett a hasürböl kivenni.

A

volt

tályog üre fehéres csillagos heg által összenve, a májban egyébkint

semmi változás. Hogy ezen

nem

is

esetet

némi terjedelemmel

itt

tartozik saját betegeim közé,

kórházban, az abban lyet észlelni

leli

alkalmam

leirtam, holott az

és csak néhányszor láttam a

magyarázatát, hogy az els májtályog, me-

volt,

épen ez vala.

— Nálunk

Európában a

májtályog szerfölött ritkán fordul el, én legalább klinikáink vagy

kórházainkban egyetlen egyet sem láttam, minek következtében ez

rám nézve nagy újdonság állott

ismerni e

érdekével birt

;

azonkívül érdekemben

is

betegséget, mely különösen ezen ország melegebb

részeiben állítólag igen gyakori. Érdekes továbbá ezen eset a

kedvez

kimenetel miatt; mert habár a tályog behegedése után két hónapra

meg

is

halt az egyén, ez

nem

a májtályog,

hanem

oly vigyázatlanság-

szülte betegség következtében történt, melj^nek a májtályoggal

köze sem

volt,

semmi

és csupán annyiban volt a májtályognak befolyása

az utóbb beálló mellhártyalob halálos kimenetelére, amennyiben az

egyén erbeli állapotát annyira lehangolta, hogy az a késbbi betegség erejével megküzdeni elégtelen volt.

több májtályogot

j

látni,

—

Késbb

volt

alkalmam

milyen pd. a következ

XVI. Dario G., 30 éves, jó testalkotásu indián, 1873. jan. 3-án hozzám, panaszkodik étvágyhiány, éjjeli nem nagy fokú láz, idn-

kénti hidegrázás, izzadás, jobb oldali, egész a vállig terjed fájdal-

masság miatt stb. Baja a múlt mindszenti ünnepek óta van meg, a midn nagyobb dorbézolásokat követett el. Neje és ismersei taná-

már néhányszor hashajtókat (sót és Brandreth labdacsomeg is kenette magát stb,, de mind hasztalan. A beteg

csára vett kat),

—

külseje erteljes testre mutat, de el

van

kissé soványodva,

brszíne

sápadt, szemei kissé sárgásak, légzése küzdelmes, szapora, orrszárp. 112, középszer erej, bre száraz, néha a hideg kileli, köhögésnél szúrásokat érez a májban. Nyelve vastagon van bevonva, szájize rósz, némi szomjúság gyötri, savanyu italt kíván. .A gyomor tája érzékeny, a hasfalak merevek a jobb oldali álbordák emelkedettek, ezen oldal 4 centiméterrel bvebb mint az ellenkez. Kontatásnál a máj tompa hangja egy ujjnyira a csecsbimbón alul kezddik, s a bordaszélen alul három ujjnyira tapintható a máj domború vastag széle ezen tompaság magassága 16 %i; hátul a kontatás rendes. A máj nyomásra érzékeny, mely érzékenység a kilencedik bordaközben, hol az ujjbegy-

nyai mozognak, néha köhécsel, kissé meleg,

—

;

;

153

nyomásra az izmok engednek és hullámzás érezhet, igazi fájdalommá fokozódik. A tüd alsó részeiben a hólyagcsás légzés Kórisme májtályog. igen gyenge, consonans nedves zörejekkel. Megmagyaráztam a betegnek a helyzetet, s mint egyetlen gyógyHarmadnapra ráállván a mtétre, két szert a tályog megnyitását. gyeli

—

—

:

—

ügyfél kiséretében szegényes házában fölkerestük.

nevezetes változást találtunk

;

Ekkor állapotában

köhögése azóta gyakoribb

mennyiség csokoládészin genyes

lett és kis

nyalt köpött; a légzés a

tüd alsó E lelet

részében világosan hörgös, némi nedves buborékos zörejekkel.

azon gyanút ébresztette, hogy a májtályog talán a rekesz vén, ezt a geny talán

gának utat

törni.

már

át is lyukasztotta és a

Ez ugyan még

felé terjed-

tüdn át készül ma-

a legkedvezbb iránya azon májtá-

lyogoknak, melyek kifelé keresnek utat, a tervelt

mtét

megtevé-

azonban mégis egy értelemmel elhatároztuk, miután igy megóvni reméltük a tüdt azon roncsolástól, melylyel az ily átgenyesét

dés

jár.

Január

7.

A

nyolcadik bordaköz középs harmadának azon

helyén, hol az ellenállás csekélyebbnek látszott, a szrcsapót bebök-

tem,

360 grammé meglehets

rajta

s

szurcsapcs

alatt a

szerint,

midn

kiálló

a mint a mellkas a

a genyfolyás

odafeküdt a testhez.

sr

barnás geny folyt ki

;

ez

vége felváltva emelkedett és sülyedett a ki- és

belégzésnél mozdulatait tette,

s

már megsznt, a szurcsap kiálló vége egészen E tünemény valószínvé tette, hogy a beszúrás

helyén, habár ott a tályog hullámzása volt

is

érezhet, a máj és a

bordafal homorulata között összenövés mindaddig létre

nem

jött és a

máj a rekesz mozgásait követte. Ez érdekes tünemény egyszersmind azon fölvilágositást is adta, hogy a máj és rekesz között az összenövés

még

csak kis terjedelm lehet.

mögé

A

tályog megürülésével a máj

tompa hangja ekkor a hetedik bordán tul nem emelkedett. Sem köhögés, sem nyomás által több geny ki nem folyván, a szrcsapón át a drainagecsövet betoltam, az

összehúzódott, a bordák

bujt, és

elst kihúztam, és az elbbi esetben emiitett testpólyát alkalmaztam.

—

A mtét

után a beteg könnyebben érezte magát, könnyebben

mozgott, légzett

stb.

Másnap a beteg igen megelégedett, jobban aludt mint az elbbi éjszakákon, köhögése sem volt oly gyakori és nem volt annyi szúrással kisérve. Láza igen kevés, étvágya még nincs, székelése kicsit lágy, p. 96 rendes, jó. Fordul, mozog minden különös nehézség nélkül.

A

szurcsap sebe jó kinézés, a csövön át kevés geny ömlik

ki.

;

154

melynek színe még barnás, szaga valamint srsége jó, s a mtét óta az összes genymennyiség lehetett vagy 40 grammé. Január 15. Az állapot igen szép javulásnak indul, a genyedés napról napra kevesbedik, az utolsó 24 óra alatt csak vagy egy kávéskanálnyi geny ürült ki, s ennek színe jó, fehér, minden vérvegyülék nélküli volt. A köhögés már igen ritka, s vele alig hoz föl egyebet sárgás nyáknál, légzés 22, a pólyát igen jól tri kontatás rendes, hallgatódzásnál némi nedves zörejjel kevert nj^ers légzés észlelhet. Székelése néhány napon át vizenys volt, de két nap óta ez is keményebb. Étvágya ébred, eledelül gyenge húst kap. Jan. 21. Minden igen jól megy, a drainage csövön át már alig folyik ki geny, a fájdalmak tökéletesen megszntek. Köhögés csak néha áll be, de köpködése még mindig sárgás, nyák. P. 80, jó. A gyomor még gyenge, emésztése még nehéz, néha egy-egy lágy szék. A lázak tökéletesen megszntek, jár kel további alkalmatlanság nélkül. Miután a genyedés tökéletesen megsznt, jan. 26-án a drainage csövet eltávolítom, a sebre egyszer tépést s fölébe a pólyát alkalmazom. A köhögés már igen kevés, kiköpés úgyszólván semmi. Az emésztés még gyenge, táplálása nagy vigyázat és némi önmegtaga;

—

sr

dást igényel.

Február közepe táján minden kórtünet megsznt, a szúrás helye be van hegedve, fájdalom semmi, légzés és emésztés jó a ;

nap hivesebb óráiban néha köhög. Erre nagy vigyázat ajánltatván neki, egészségesnek nyilváníttatik, és a rá következ hónap))an kertészi foglalatosságaihoz ismét visszatér.

Ezen

igen szépen és gyorsan lefutó májtályognál több

kedvez

körimén}^ mködött közre az örvendetes eredmény létrehozásában ilyenek voltak az egyén kora, jó és erteljes természete, a bajnak csak két havi tartama és nem nagy hevessége, minek fol^'tán az erbeli állapot nem igen ln aláásva továbbá azon körülmény, hog}'" csak egy tályog volt jelen. A tüdveli complicálás kedveztlen volt ugyan, azonban az egyén jó természete ezen is képes volt diadalmas:

;

kodni és a tályogür behegedtével a

bántalmának

teljes

mködött

A tüd maga a

egészség helyreállott.

vissz afejlödhetésére pedig felette hathatósan

mennyiben a geny másfelé könnyebb geny zaklatásainak alávetve többé nem volt. Ily kedvez eredmény azonban igen ritka, miután a májtályog oly mélyen ható bántalom, hogy rajta a természet és az orvosi közbenjárás csak kivételesen diadalmaskodnak. Lássunk egyet szurcsapolás

közre, a

kifolyást nyervén, a szerv a rajta rágódó

;

155

mást azon kedveztlen körülmények közül, melyek a gyógyulásnak útját állják.

XVII. Manuéla N., 25 éves mesztic hajadon, ideges véralkat, elsoványodott, elgyengült test, egészségtelen fakó testszín. 1871 vége

tanácsomat. Valami egy évvel megelzleg jobboldali pleuropneumoniában szenvedett, melybl fellábadva gyengélked felé kéri orvosi

maradt, állandósággal mind alkalmatlanabbá váló kisebb-nagyobb fájdalom jelentkezvén a jobb rászt tájában. Éjjel lázas állapotot érez,

néha fázik, p. 104 gyenge, szomj, étvágyhiány, nyugtalan éjszakák. A sovány mellkason a jobboldali álbordák kiemelkedk, a csecsbimbón alul egy volt hólyaghúzó föstenyezett helye látható a máj tája érzékeny, tompa kontatási hangja a hatodik bordaköztl két ujjnyira ;

a bordaszélen alulig terjed és haránt az epigastrium felé felhúzódik

a máj a bordaszélen alul és a gyomor fölött rendesnél keményebb, széle domború, vastag, hullámzás nincs sehol. Ezek alapján a máj

beszüremkedett lobos állapota világos

volt,

genyedésre való hajlama

pedig valószin. Jodfösteny-bekenések a májtájra, belsleg calomel

adagban.

kis

sók, ismételt is

— Néhány héten

át lobellenes

enyhe gyógymód,

repül hólyaghúzók; azonban az

változatlan marad.

A

állapot

beteg falura kivan menni,

alkáli

ennek dacára

honnan 1872.

márc. elején visszaj.

A nem

falun töltött

id

alatt (karlsbadi sót vett)

még inkább

érzett, és visszatérve

semmi

javulást

hanyatló állapotban találom

azon külömbséggel, hogy a tompa kontatási hang egész a negyedik bordaközig fölemelkedik és

lefelé

majdnem a köldökig

A

terjed.

bor-

máj nyomásra fájdalmas, a nyolcadik bordaközben homályos hullámzással a máj a hasfalakhoz oda van nve, azokat tle elválasztani nem lehet, be- és kilégzésnél állását nem változtatja. dák

alól kiálló

;

Légzése fáradságos és gyakori, a hólyagcsás légzés igen gyenge, a

tüd

alsó részébe igen kevés

kinti hideg borzongatások,

leveg hat

be. Puls. 160, gyenge,

napon-

forróság, izzadás; az étvágy a körülmé-

nyekhez képest még trhet. Kedélyhangulata levert. Egy májtályog jelenléte igen valószin lévén, és kivált a teen-

dk

fölött

más

ügyfél véleményét

is

akarván hallani, márc. 20-án

Dr. Carpio barátommal orvosi tanácskozásra jöttem össze

kettnk véleménye egyez

troicarral határoztuk el földeríteni.

végén egy genycsepp jelent meg, májtályog jelenléte

fölött,

s

mind-

lévén, a kétséges hullámzást explorativ-

Ez

midn

beszuratván, a hüvely kiálló is

nem

lévén többé kétség a

a vékony szurcsap helyébe

más vastagab-

— 156 bat szúrtam a tályog rébe, mire egy

kilogrammé véres geny csurgott ki. A nyert genymennyiség nem felelt ugyan meg a májdaganat nagyságának, de mivel több sehogy sem jött ki, a tályog üregébe gyenge jodolvadékot fecskendeztem, azután a drainagecsövet fél

betolván, a hüvelyt eltávolítottam, föléje sebkötözést, a szoros test-

—

A mtét után a májokozta tompa kontatási hang a szervnek csekély összehúzódása következtében némileg kiseb-

pólyát] alkalmazván.

bedett, felül csak az ötödik bordaközig emelkedvén, és a köldök fölött

két ujjnyira terjedvén lefelé.

Március 26-ig az állapotban látszólag némi javulás mutatkozik; az érlökés lassankint 120-ra szállott alá, de mindig gyenge; a drai-

nagecsövön kifolyó geny kevés

;

az üregbe naponkint jódoldat fecs-

kendeztetett be. Székelése lágy, és kétszer vagy háromszor eszközöltetik napjában, a bélsár

a fájdalmasság tojás,

érzi

könny

nem

meglehetsen

— Márc. 31.

atole.

sült,

szintelen.

Az éjszakák trhetk,

nagy, étvágy erltetett, élelmezése leves, hig

Általában véve meglehetsen

magát, éjszakái nyugodtak, étvágy és emésztés trhetk. Genye-

dés kevés, de a láz

nem

A

csökken, p. 120 és 132 között.

máj

terje-

delme változatlan. Apr.

3.

Érlökés 144 kicsiny,

megelzleg ers

ma

sok geny folyt

a kifolyást

ki,

fájdalmakat érzett a májban (valószínleg egy má-

sik tályog átrágódott az elsbe); elszorított légzésrl panaszkodik.

April 5. p. 150, a csövön sok genyedés csurog

mindig

ki,

a geny szine

még

—

sötét; hidegrázás, izzadás, fájdalom kevés, alvás nyugodt.

Apr. 14.

A

láz folytonosan

vacogtatása, izzadság; a

gyötr, délutánonkint hidegrázás, fogak

sr

világosbarnaj geny bséges.

Étvágya

— 150. Naponkint jódoldat-befecskendezés. Rp. Magist Bismuthi, Carb. Calcis ana — Apr. Az semis Extr. unum 6 porba. 2 óránként a de a mindig b genyedés bzös kezd geny véres darabos. Perchloratum ferri-befecskendezések. — Apr. kevesebb, naponkint 2

—3

híg szék; érlökés 140

dr.

opii gr.

1

20.

por.

állapot változatlan,}

lenni,

és

24. Érlökés 140 gyenge, gyakori hasmenés, genyedés sok, res, vele

légbuborékok

is

jnek

a csövön

át,

bzös,

zás (septicaemia). Labarraque chloroldattali fecskendezések. 29. p. 120

— 130, a geny kevesebb,

de mindig

drainage-csö körül néhány nap óta a

br

vé-

délutánonkint hidegrá-

bzös

és

— Apr.

darabos; a

fekélyesedik, a fekélyesedés

napról-napra terjed ; a jobb rászttáj kontatási hangja, a léggel

telt

tátongó tályogür miatt, dobos.

Máj.

9.

Érlökés 150 fonalszer;

minden kétségbeejtöleg

ro-

157 szabbra fordulva

;

a drainage-csö

már néhány nap

óta eltávolíttatott,

miután a fekélyesedésbe átment szúrcsap helye folyton ntt és 2 cm. átmérvel bir; a sebszélek duzzadtak, barnás kékes szinüek, a nyilas fels szélét a csaknem feketés borda képezi. A máj összehuzódási képtelensége miatt igen kevés geny foly ki, ez azonban igen híg, bzös evesség. Köhögés, étvágyhiány, nagy ertlenség. A tályognak a szúrcsap által való megnyitása utáni 50-ik nap estvéjén meghal. Hogy azon májgyuladás, mely ezen esetben a szerv elgenyedésével végzdött, mikor vette kezdetét, azt meghatározni nehéz. Valószín, hogy azon tüdlob (pneumomia basilaris?), melylyel a beteg szenvedései kezddtek, a májbajjal egyidejleg lépett föl, és annak végével menetét ez tovább folytatta, miután az egyén azóta sohasem jutott egészségének teljes élvezetéhez (vagy nem is volt tüdlob jelen?)

Hogy

a bántalom májtályog volt, az minden kétségen kívüli,

még

pe-

dig a rendes menetüekhez tartozott, mert azon tályogok, melyek

néhány hét

alatt

egyet láttam.

A

képzdnek, a

kivételt

képezik,

ezekbl én csak

s

fakadály, mely a gyógyulás létrejöttének útját

ál-

a májnak a szomszéd szervekhez való odanövése volt. Erre

lotta,

nézve pedig legalább két pontot (st talán majdnem az egész domború májfölületet) lehet mint bizonyost fölvenni

nve

:

1

.

a máj oda volt

mi ezen izomnak összehúzódását lehetlenítette, a kontatási tompa hang mindvégig az ötödik bordaközig

a rekeszhez, a

miért

is

emelkedett és be- valamint kilégzésnél változatlan maradt daszélen alul a máj oda volt

nve

;

2.

a bor-

a hasfalakhoz (váljon a beszúrás'

vagy sem, egészen közönyös). E két ellenkez, máj mintegy ki volt feszítve. Ha ehhez még hozzáveszszük ezen szervnek részbeni elpusztulását a

helyén oda volt-e t. i.

nve

alsó és fels pont között tehát a

által, továbbá más részeinek másféle átváltozásait, melyek annak összehuzódási képességét szinte csökkentették, akkor belátható, hogy ezek következtében elször is képtelen volt a máj a tá,-

genyedés

lyogban

meggyülemlett

genymennyiséget

tökéletesen

kilökni

és

másodszor a tályog falait egymással érintkezésbe hozni e két körülmény pedig bármely tályog behegedését lehetleníti. Éhez járul még mint további kedveztlen körülmény, hogy a geny részletes kifolyá;

leveg annak genytakarta falai, valamint a

sával a különféle testmozgásoknál, légzésnél, köhögésnél stb.

hatott be a tályog üregébe, és így

visszamaradt geny az

maga

ily

módon

bezárt levegvel

a geny megromlott, vérfertzés

kösödött és a beteg sírba szállt.

létrejött,

jvén

érintkezésbe,

a sebfelület megüsz-

158

XVIII. Antonio C. 1872, nov. havában üzlete érdekében a fvárosba utazik (4 napi utazás gyorskocsival). Visszajövet rósz,

ess

jól érzi

és

hvös

lévén

— magát meghüti

— az idjárás

hazajvén nem igen

és

magát, de mindent az ut fáradalmainak tulajdonít és a

natnyi levertséget kiheverni reméli. Állapota azonban Dr. Miranda orvos komájának tanácsát kéri

ki.

Ez

észlelhet tüneményeket váltóláznak magyarázza látszó szereket alkalmazza.

Az

állapot

egy hónapra rá az állítólagos váltóláz

nem

nem

pilla-

javulván,

a fenjáró betegen s

a szükségesnek

igen módosul, és valami

anaemicus bemajd elmegy, az anaemia is vas bels használata mellett majd megjavul. A remények azonban teget falura küldi,

nem

hogy így a

teljesülnek, az

által elgyengült

váltóláz

is

—

egyén folyton betegeskedik és 142 fontnyi

súlyáról 110-re soványodik. Végre 1873 apr.

test-

l-jén orvosi tanácsko-

zásra hívnak hozzá.

Az egyén

— régi ismersöm — roppantul

színe rósz, sápadt, fakó, cachecticus

trhet,

positív fájdalmat

nem

világos, szürkésfehér, sárgasága

erei igen

;

le van apadva; arcmegfogyvák étvágya ;

érez sehol, székelése lágy, a bélsár

nem

volt.

Erlökése gyengés 90

— 104

némi nyugtalansággal tölti, reggei felé néhány órát alszik. Utóbbi hetekben minden 8 10 nap hideg rázkódások jelentkeznek nála, a roham nem igen ers, és csak-

reggeli

alábbhagyással

;

az éjszakákat

—

hamar izzadásba megy

át.

A

májtájon valami különös rendellenesség

annak nagysága sem valami feltn. A tüdk, a szív egészségesek, a lép rendes állapotban van. Nyomásra a máj tája kissé érzékeny, vizelete állandóan nincs, és tekintetbe véve ezen egyén volt kövérségét,

—

E tünetek nem voltak ugyan igen világosak, mindmájban kerestük azok kiindulását és megállapodtunk azon gyanúban, miszerint a máj lassú lobos bántalma volt jelen, és hogy a néha beálló hidegrázások annak kezdd genyedésére mutatnak. Ennek lehet megakadályozása érdekében a jobb rászttájra íblanyföstenybe áztatott gyapotot tettünk nagy terjedelemben, belsleg pedig alkális szereket alkalmaztunk. Néhány nap múlva a jobb rászttáj bre bséges genyedésben volt, mely genyedést mentl tovább megtartani már csak azért is iparkodánk, mert ezen elvonás által a máj torlódásos, lobos állapotát csökkenteni reméltük. Néhány nap multával szokott láza hidegrázással beállott, p. 120 temp. 39.4 (a szabad napokon 38 38.2). Nadályok a végbél körül. Csekély változással május végéig így folytak a dolgok, javulásnak semi^i nyoma; testsúly zavaros, lobos. azáltal a

—

—

108 font, étvágy trhet, naponkint 2

—

— 3 lágy színtelen szék, erbeli

159

májban néha tompa nyonémi nyugtalansággal töli. A beteg türelmét

állapota meglehets, érlökés 100 körül, a

más

érzése, éjszakáit

veszítve, barátai tanácsára a hydropathiánál akar javulást keresni és

reggelenkint a város hidegvíz -gyógyintézetét látogatja meg. Találkoz-

ván vele az utczán, midn a zuhany és dörzsölések utáni sétáját teszi, mindig élénk reactióban látom, 130 és ezen felüli érlökése erélynélküli és kevés feszességü. így történt azután, hogy június végén baloldali hurutos tüdlob lépett föl nála (1. IV. kórtörténet) és miután

ebbl nagynehezen és reményen felül kilábadt, a tanácskozásban részt vett két más coUega pedig az egész kórállapotot tüdögümökórnak magyarázta és minden májbántaloríi létezését kizárt, ezen egyén ezután Ezek mindenekeltt is falura ezen ügyfelek kezeibe ment át.

—

hogy tisztább légkörben megersödjék. Miután azonban ez fvárosba utazásra és az ottani orvosok véleményének kikérésére határozta el magát, hogy így azon homályos helyzetnek, váljon szenvedései tüd- vagy májbántalomnak tulajdoníthatók-e, valamint a kapkodó therapiának is véget vessen. Augusztus közepe táján ezen utat megteszi. Lucio és Jimenez orvosegyetemi tanárok által magát megvizsgáltatja, kik a bajt májtályognak magyarázzák. Lehet felgyógyulás eszközlése végett a fvárosban- maradt, hol a rá következ hó elején néhány igen aggodalmas és szenvedésteli nap jött rá (jobboldali tüdlob), mígnem szeptember ll-én küldték,

sem

javított állapotán, a

—

ers köhögés

—

állott

be és nagymennyiség genyet kezdett köpni,

hányni a májtályog a tüdbe fúródott át, s ebbe fölfakadt. Kínos, szomorú napokat töltött ezután, a tüdkön át kiürített genymennyiség igen nagy (Lucio véleménye szerint a négy hónap alatt vagy egy

mázsa

lett volna),

míg végre 1874

jan. 12-én kimúlt. Tartott az egész

lefolyás 14 hónapig.

Ily

szomorú májtályog-esetet többet írhatnék

le,

de elég talán

eme gyalázatos betegségbl, s csak azt nem értem, miként használhat NiEMEYER olyan euphemismust, mondván: «das pittoreske Krankheitsbild der suppurativen Hepatitis)) (Path. und Ther. 1874. ez

I.

is

724.),

miután

e

betegekre inkább a «pítoyable)) kifejezés

illik.

Fe-

szánalmat gerjeszt e betegek helyzete, s bár bennem is csak undort keltett, mindazáltal valahányszor egy májtályog eset tudomá-

lette

somra baj

jutott, azt fölkerestem.

nem

oly gyakori, mint a

Minthogy azonban San Luisban ezen fvárosban (úgy látszik, hogy a forró

tengerparton sem igen gyakoriak a májtályogok, hisz

hat év alatt csak hét esetet

látott),

Heinemann

ott

nyolc évi ottlétem alatt csak

tíz

IGO esetet

voltam képes fölkutatni, és

— nem

—

kivált ottlétem utolsó éveiben

sokkal több lehetett orvosi kezelés alatt. Ezen

is

felgyógyult három, a többi hét pedig meghalt.

A három

míitéve volt, kett szurócsappal valamely bordaközön

pedig Eecamier módja szerint az ejjigastriumban. öt

A

tiz

közül

felgyógyult a

át,

harmadik

hét halott közül

mtétettett (valamennyi szurócsappal), a hatodiknál a tályog a vas-

tagbélbe, a hetediknél pedig a esetre nézve

ked

tüdbe

fúródott

nem vagyok egészen bizonyos

;

át.

Egy

tizenegyedik

ez egy fiatal spanyol keres-

segéd volt, ki a forró tengermelléken

fekv Tampico kikötvá-

rosba utazott és onnan jött betegen vissza; ennél egy igen heves

májlob lépett

sárgasággal,

föl

s

a genyedésbei átmenetnek minden

rationalis tünete megvolt, de hiányzott a hullámzás és érkezte utáni

17-ed napra meghalt.

A májtályogok eletveszélyessége azok számától és nagyságától függ. Ha

fiatal

egyén

j

kezelés alá, kinek eröbeli állapota

kimerítve, a tályog csak egy és

még

nincs igen

nem túlságos nagy és a genynek kifolyás nem igen aggasztó, és ezek túlnyomó

engedtethetik, akkor az állapot része fölgyógyul.

A

fvárosban, hol a májtályogok meglehets gyako-

riak, a sok száz eset közül

négy

észleltetett, hol a tályog egyszeri

csapolása és a nyilasnak azonnali elzárása után a gyógyulás beállott (ezek talán perihepaticus tályogok voltak). Eleinte ez volt a Mexikó-

ban követett eljárás, de miután ily kedvez eredmény csak igen ritkán állott be, utóbbi idkben Vértiz tanár tanácsára a drainage-csö bevezetése

lett divatos.

— Hogy

az egyszeri csapolás rendesen elég-

annak oka a geny újra képzdése, másrészt pedig az, hogy az egyszer tályogok csak kivételesek, a mennyiben több tályog eg^údejü képzdése a szabál3\ Ezek azonban idvel összefolyhatnak és ezáltal egy nagyobb szabálytalan, különféle elágazásokkal biró ür képzdik, a máj gyurmája a folytonos genyfürdben egyre pusztul, ugy hogy

telen,

utoljára a májból úgyszólván

semmisem marad, miként

a francia katonai kórházban Mexikóban láttam egy

nem lyag.

volt egyéb,

Hogy

fogható.

mint egy, genynyel

ily tényállásnál a,z

telt,

bels

pl.

1866-ban

esetet, hol a

máj

felületén cafatos hó-

egyéni élet lehetetlenné válik, kézzel-

— Egy másik, szinte májtályogban kimúlt egyén hullájának

alkalmam látni a S. luisi közkórházban, ki a szúrcsappali mtét után következ 10-ik napra diarrhoea colliquativában meghalt. A máj nem volt összenve semmi szomszédrészszel, még a szurócsap nyilasa körül sem képzdött semmiféle odatapadás; a szúrboncolását

is

volt

csap nyilasa a májfelületen tiszta volt, körülötte egy kis sugillatióval.

1

161

A

drainage-csö egy narancsnagyságu tályogürbe vezetett.

kivül

még más

két kisebb tályog

lebenyében, melyek az elbbivel

genynyel valának

telve.

A

is

volt a

még nem

E

tályogon

májnak ugyancsak jobb

közlekedtek, és sürü lobos

máj állapota különben

nem

volt oly rósz,

de végre genyfertözés, láz és diarrhoea az életerket fölemésztették.

A

májtályogosok haláloka különböz.

Nem

veszem tekintetbe át, mert ezek a complicatio következtében vagy azonnal vagy rövid id alatt meghalnak (a mellhártyába való átfuródás után még a gyógyulás is azokat, hol a geny a hashártya, szivburok és mellhártyába tör

— habár igen ritkán — lehetséges).

Ellenben értem azokat, kiknél a vagy pedig kifelé talál magának kifolyást, tályog vagy elzárva marad, pl. az emésztési csbe, a tüdbe vagy a test fölületére. A heveny

—

elgenyedéseknél, hol nagyfokú láz van jelen, részint ennek, részint az

üszkösödésnek következtében

áll

be a halál. Az elzárt genyedésnél

genyfertözés, sorvasztó láz, táplálkozási elégtelenség és colliquatio

—A

közlekedknél mindéhez járul még a leveg behatolása a tályogba, mi roppant rósz következésekkel jár, a miért Büdd áll be.

kifelé

a tályogok megnyitását általában ellenzi. Ott hol a gyomor vagy a

j

itt lev gázokon kivül még rébe, mi természetesen a geny megromlását vonja maga után. Mindezen esetekben s ez a mesterséges megnyiigen kedveztlen továbbá, ha a máj egy a közletásra is értend kedési nyilastól távol es ponton is oda van valami szomszédsághoz nve; ilyenkor elször is a genyürülés után a máj nem huzódhatik össze, miután a két pont között mintegy ki lévén feszit ve a különféle mozgásoknál stb., a máj körülbelöl egy szivattyú módjára mködik, s ilyenkor levegt, nyákot, bélsarat stb. magába szí. Önmagától értetdik, hogy ilyenkor a vérfertzés soká nem várat magára. Van még egy körülmény, mely itt kedveztlenül hat. Ha a májnak egy része a genyedés által elpusztul, a megmaradó még munka-

bélcsatornával

létre

a közlekedés, az

bélsár is juthat a tályog

—

—

képes rész kénytelen az egész szerv helyett készíteni.

Ez azonban véleményem

mködni,

epét, cukrot stb.

szerint csak ritkán történik,

mert

az epeképzdés kivétel nélkül (értem az általam észlelt esetekben)

st

A

hány beteget csak láttam, st néha egészen fakó, vagyis oly szinü volt, a milyen sárgaságban szenved betegeknél szokott lenni, kiknél a tüneményt ugy magyarázzuk, hogy az epevezet cs eldugul s epe a bélbe át nem folyhatván, ennek hiánya miatt oly agyagszinü a bélsár. De a sajátszer az, hogy ezen utóbbi betehiányos

talán jelentéktelen volt.

annak bélsara minden

Mexico felvidéke.

kivétel nélkül sápadt,

1

162 geknél az epefelszivódás (?) következtében sárgaság lép föl, mi a májtályogosoknál azonban nem történik. Nem mondom, hogy a májtályogosoknál sárgaság soha

sem

lép

föl,

megtörténik ez

itt is

néha,

néha egészen hiányzik, vagy pedig oly gyenge, hogy csak figyelmes szemléletnél lehet némi csekély sárgaságot pl. a szemben észrevenni. Már pedig az epeelváde közönségesen csak rövid ideig

tart,

söt

midn a máj egy Gyakran feltettem magamnak, valamint a mexikói collegáknak ezen tényekkel szemben azt a kérdést, hogy hova lesz az epe ? A bélsárban csak kevés lehet, mert abban szabad szemmel annak szinét vagy épen nem, vagy csak keveset látni ha felszivódnék, miért nincs akkor sárgaság jelen? De ha nem képeztetik, vagy csak a rendesnél kevesebb mennyiségben, akkor hova lesznek azon alkatrészek, melyek a vérbl a máj által ki szoktak választatni? Valószinüleg más szerv az, mely e szerepet átvállalja pd. a vese, br stb. A mindent megmagyarázni akaró tudósok természetesen azt fogják mondani, hogy vegyi utón kellett volna a különféle váladékokban ezen alkatrészeket keresni, de miután egy meglehetlasztásnak zavartatnia kell azon pillanattól kezdve,

mködésen

része

kivül helyeztetik.

;

sen elfoglalt gyakorló orvos erre

nem

igen ér

rá,

chemiai ismerete és

jártassága pedig különben sem igen nagy szokott lenni, valami gyógyszerész által végre igen költséges levén a vizsgálat megejtése, a dolog

elmaradt. így valódi megnyugvásomra szolgált (solamen miseris .) ScHULTZE F. nyilatkozata (Med. chir. Eundschau 1875. 886.), mely .

.

szerint egy májtályog esetében a több hónapig tartott acholiát magának megmagyarázni nem tudta, s miután azt neki Friedreich fnöke sem súgta meg, a dolognak némi bibéjének kell lenni. Evvel ugyan nincsen megmagyarázva a dolog, de miután e körülményt, t. i. az

epehiányt a májtályogok fölött jó

irt

általam ismert iratokban (pedig

csomót lapozgattam) megemlítve sehol sem találtam, ezen

letemet fölhozni jónak látom, megmagyarázását

leleményesebb emberekre bizván.

— Ezen

észle-

más szerencsésebb és

körülménynek különben megsemmisü-

practicus következménye az, hogy a máj egy részének

lésével az epeelválasztás kevesebb levén, az emésztés tökéletes, és igy

szenved

;

az egyén táplálkozása

s

eröbeli

sem

— a máj Blutvergiftung), — a

továbbá pedig a vérben visszamaradt

lasztandó alkatrészek (cholaemische üríttetnek ki ; ezen két okból állandó

által elvá-

bélen át

tünemény a májtályogosoknál a

lágy és gyakoribb székelés, fekélyesedés a belekben

hasmenés.

lehet oly

állapota csorbát

és

coUiquativ

163

Végül még néhány szót a májtályogok gyógykezelésérl.

Feltnt talán az olvasó eltt azon nonchalance, mely ly el mihelyt egy májtályognak jelenléte valószín

volt, és

—

eljártunk,

a szúró csapot

minden tétova, minden további meggondolás nélkül a májba böktük. Ezen eretnekes eljárás világos ellentétben van tankönyveink azon miszerint oly esetben, hol felületes májtályog mutat-

dogmájával,

kozik, elször

e tekintetben

meggyzdnünk, hogy

arról kell szépen

is

része oda van-e,

még

pedig jól oda van-e a hasfalakhoz

Miután

bizonyosságot szerezni nehéz, ennek következtében akár

Eecamier, Bégin vagy Graves módja szerint

el

kell az összenövést

idézni, s csak ezután lehet ezen tályogok mesterséges járulni,

a máj ezen

nve ?

megnyitásához

mert hiányozván az odatapadás, a geny a hashártya üregébe

elömölhetik, és a beteg néhány óra alatt az erre beálló hashártyalob áldozatja lehet.

Ezen elvigyázat tökéletesen alapos talán azon máj-

tályogoknál, melyek

Mexikóban idézni itt

s

sem

is

az

epigastriumban mutatkoznak, és ezeknél

az a szokás, miszerint az összenövést elször

kell

idkben Dieulafoy

csak azután megnyitni, habár utóbbi

azonnal alkalmazni. Ellenben oly máj-

átallja az aspirateurt

tályogoknál, melyek valamely bordaköz

tanár Mexikóban

el

már több mint húsz

törekszenek, Jimenez

felé

évvel ezeltt kezdte a szur-

csappali megnyitást a májtályogok kiürítésére behozni,

nem gondolva

id

óta több száz

avval, váljon a máj oda van-e

nve

vagy nincs. Ezen

esetben alkalmazta a szrcsapót, és merész példáját követve, ezen

mütevési

eljárást országszerte gyakorolják az

mihelyt valamely májtályog hullámzására

orvosok Mexikóban,

akadnak. Hogy ebbl

valami kedveztlen eredmény valaha támadt volna, arról mitsem hallani,

mely tény egyúttal a legvilágosabb

felelet

Frerichsnek a csa-

polás felli nézeteire.

azt

A

Ezen hullámzás felismeréséhez gyakorlat szükséges, és nem kell olyannak gondolni mint akármilyen más felületes tályognál.

kézikönyvek ugyan azt mondják, hogy ha valamely májtályog egy

bordaközön keresztül akar ott vizenys

kedik zel

stb.

is),

akkor annak izmait lassan átrágja,

dag támad, a br megvörösödik, a tályogdaganatja kiemel-

akkor azután észre lehet venni a hullámzást (akár két kéz-

és így academice be lévén bizonyítva a májtályog, késhez is

lehet nyúlni. is,

törni,

Az

ily eljárás

de két nagy hibája van:

magának ennyire a

megengedem, hogy igen óvatos, biztos 1. sok id múlik el abba, míg a geny

fölületre nyit utat,

ereje az oly sokáig tartó láz (habár

így a beteg sokat szenved,

közönségesen

nem nagy

fokú szo11*

164 kott lenni) miatt igen fogy, emésztése és táplálkozása

megren-

ezen hosszú idö alatt a geny a máj parenchymáját roncsolja,

dül

;

mi

által az

2.

is

szerfölött pusztul,

mi ismét a kimenetelt kétségesebbé

így mondja Frerichs is (Klinik der Leberkrankheiten II. 137.) «nem kell mindig a hullámzást és a hasfalak vizenys beszüremkedé-

teszi.

sét bevárni,

késn dák

mert különösen a bordaközökben ezen tünemények csakis itt, hogy a mtétre jogosítsanak, elég ha az álbor-

állanak be

;

a bordaközök elsimulnak.)) Ily körülmények

kifelé tolatnak és

mentl

között az oly eljárás, mely a geny jelenlétét

elébb földeríti, és

mtét, mely a genynek mentl elébb utat nyit, mindenesetre több chance-t nyújt a kedvez kimenetel lehetsltésére, miután a szervnek tetemesebb részét megóvja a roncsolástól, a fájdalmak elbb csilla-

oly

pulnak, az általános hogylét kevésbbé ásatik

alá, s

gyógyulásba átmenni általában véve képességgel

dje

igy ha a bántalom

még

ezen teen-

bir,

A

hullámzásnak fölismerésére gyakorlat és finom érzés szükséges, miután azt már oly idszakban keressük, a midn a geny még a májban van, és tle az álbordák és azok izmainak egész könnyittetik.

vastagsága választ

Ilyenkor egy vagy két

el.

újj

hegyével kell keresni

a bordaközök oly pontját, hol kevesebb ellenállás tapasztalható, és

ezen ponton felváltva nyomván és engedvén, lehet az enged vagy elnyomuló folyadéknak jelenlétét a mélységben vagy világosan erezni, vagy pedig sokszor csak gyanítani. A még homályos esetekben az egyéni érzés természetesen sokat tesz, és az egyik hullámzást érez ott, hol a másik azt tagadja. Ily kétséges esetekben a mtét gyakran elhalasztatik, vagy néha

a szurc'sap azonnal

nyer alkalmazást,

is

midn

sokszor megtörténik,

hogy geny helyett csak néhány csepp vér foly ki a hüvelyesén, mert geny vagy nincsen jelen, vagy nem a beszúrás helyén, s vagy nem volt elég mély a beszúrás, vagy tul is ment a genyen. A közönség ilyenkor kiabál, de más következése a dolognak nincs, a szúrásnak a májra semmi nevezetesen káros hatása is

három alkalommal láttam

nem

mutatkozik.

Én magam

(egy esetben kétszer egymásután) a

szr-

csapót egy bordaközön át a májba tolni, hol csak egy kevés vér cse[)egett ki,

ben

de minden további rósz következés nélkül

ájult el az illet

következtében.

—

mexikói orvosok az

egyén

ily

komoly

állításom

balesetek is,

;

csak egy eset-

egy asszony — pillanatra

Hogy ezen

gyzdve, valamint magam csenek

—

,

nagyítás

ártalmatlanságáról

azaz,

következményei

nem

,

a shock

hogy

a

meg vannak

hogy az ily tévedésnek ninDe Castro Alexandriában

azt

1G5 (Les abcés du foie des pays chauds), valamint

(CouiLLANDRE. nyítják, söt

Du

traitement des abcés du

Maclean (Abscess

Cameron

foie.

of the liver. Lancet.

1873.

szúró csap ily alkalmazását direct vérelvonás czéljából

A

is

Indiában

Thése, 1874), bizoII.

39.)

a

is ajánlja.

májtályogok szurcsappal való megnyitásának feltalálására a

mexikói orvosok igen büszkék

{el

tratamiento de

los

ahcesos

elei

hígadu

son quizá unas de las glóriás de la medicina mejicana. Bol. 1869. 174.).

hogy Jimenez több mint busz évvel ezeltt kezdte meg e gyógymódot, azonban váljon ö volt-e az els (általában véve) ki e gondolatra jutott, nem tudom. Kérdés most, váljon ezen gyógymód mondbató-e baladásnak ? Nézetem szerint minden esetre mert egy még mélyen fekv tályog korán eszközölt megnyitásával a beteg ráég kevésbbé megrongált állapotban, jut azon pontra, melyen a gyógyulásnak lehetsége kezddik továbbá a mtét maga egy pillanat alatt megvan, kevés fájdalmat okoz, mi szemben a régibb megnyitási nióddal szintén elny. Igaz ugyan, hogy ez mindeddig csak oly tályogoknál vitetett véghez, melyeknél a hullámzást észre lehetett venni, melyek vagy fölületesen képzdtek, vagy pedig kifelé törekv hajlamot mutattak, és melyeknek legnagyobb része amúgy is felfakadt vagy máskép megnyittatott volna (a betegeknek egy része közben mig ez megtörténik meghal). Hogy azonban a halandósági százalék mennyivel szállott ezen eljárás behozatala óta alá, az elttem ismeretlen; csekély számokra terjed tapasztalatomra hivatkozni célszernek nem látom, de mind abból mit e tekintetben olvastam, azon következtetést vagyok hajlandó vonni, hogy az igy mtett májtályogosok nagy része még mindig elhal. Ebben különben valami meglep nincs, mert a májnak kisebb-nagyobb elgenyedése oly súlyos természet bántalom, hogy egyáltalában nem lehet rajta csodálkozni, ha a természet csak kivételes esetekben képes annyi gyógyert kifejteni, a mennyi a hegedés létrejöveteléhez szükséges. Habár túlrózsásnak látszik is elttem De Castro állítása, mely szerint a szurcsap által 70°/o felgyógyult volna; és bár a Mexikóban nyert eredmények nem valami fényesek, a mi különben csak azt bizonyítaná, hogy itt a fors reparatrix naturae gyengébb, és a többi az életre kedveztlen viszonyok között a máj egy részének elgenyedését a test sokkal jobban sínyli meg Eouis tapasztalataival összehasonlítva, (Les suppurations endémiques du foie. 1860. 147.) a különbség mégis igen nagy. Nagy jövje lehet azonban e mtétnek azon májtályogoknál, melyek semmi physikai segédszerrel ki nem puhatolhatok, és melyek Igaz,

;

;

—

—

—

:

166

csaknem mind elhalnak, miként azt Dutrouleau (Maladies des Euroles pays chauds 1861.) és mások közleményeibl látjuk. hogy Mert egy kifejldött májtályog (nagy is?) ártalmatlanul elvisel-

péens dans

st

tessék,

bizonyos tekintetben

137. Nayarrete, Thése, Abcés

mények után

Ítélve lehetséges

meg

du

is

foie.

gyógyuljon (Frerichs

ugyan, de mégis igen-igen ritka lehet.

elnyös lehet Dieulafoy példája, vékony tjével a genyet a máj különféle részeiben Ily esetekben

ezen többszöri beszúrások kellemetlenek,

tóknak

tnnek

fel,

is

s

ki

szivattyújának

fölkeresi, és

habár

a közönség eltt borzasz-

még sem

oly hajmereszt. voltam a májtályogok ecsetelésénél. Miután

a dolog tényleg

Talán hosszú

II. 98.

1872. 41.) az többféle közle-

sok ügyfélnek egész életén át alig lesz alkalma májtályogos beteget látni,

nem

is

fog talán szivesen

ezen mondjuk mexikói betegség

hosszasabb taglalásával sok idt vesztegetni; és miután továbbá is

célom

itt

vonalakban

a májtályogokról

nem

ezen nagy kör-

irni,

ecsetelésem talán elégséges lesz ezen csúnya betegség

tett

némi jellemzésére; erre a külföldi

monographiát

érdekldnék, az

ki pedig a tárgy iránt közelebb

irodalomban

ma már meglehetsen

b anyagot

Végül megemlítem még, hogy echinococcus a májban,

talál.

tálj^og-

képzdéssel vagy a nélkül miként ez néha nálunk is elfordul (Korányi tnr. Adatok a májburkony kór- és gyógytanához. Orvosi ,

Hetilap. 1876. 985. Heitler, Klinik der Leberabscesse. Wiener med.

nem észleltetett. nekem némi kételyeim vannak, mert

Presse 1873. 542), Mexicoban mindeddig állítólag

Ezen

állítás alapossága fölött

egy általam gyógykezelt májtályog^setben a drainage-csövön át egyszer viztiszta

folyadék lövelt

ki

sugár

alakjában,

de

elöntetvén,

górcsi vizsgálat alá nem kerülhetett. Továbbá Dr. Mc Keen, szóbeli Hogy közleménye után, Saltilloban egy echinococcus esetet látott.

—

tehát a májburkony elfordul-e Mexicoban, az eddig egész bizonyossággal constatálva nincs ugyan, de azért annak eljövetejét positive

tagadni

nem

lehet.

7.

Fertzési betegségek.

Miután a kórokoknak és azok lényegének Idkutatásában az orvostudomány napjainkban roppant haladást mutat, ezen rovat alatt sok mindenfélét lehetne egyesíteni, így pl. a malária, cholera, typhus, sárgalázon kívül ma már sokan a dysenteriát is ide akarják vonni, flogy a diphtheritis tulajdonképen szintén ide való, az valószín,

167

maholnap a tüdölobokat is ide fog kelleni sorozni, mire aztán csakhamar kéznél lesz a tüdövész is stb., szóval idvel talán azon meggyzdésre jutunk, hogy valamennyi betegség ezen utón támad. söt

És miért nem

? le

lapin

mange le cliou est mangé par

lm niéme

le loup,

rajtunk pedig rágódik a sok mindenféle microphyta és zoon.

Itt

azon-

ban csak néhányról legyen szó. Ehrman, a franco-mexikoi expeditió vezényl orvosa a következ rövid szavakban foglalta össze Mexico orvosi geographiáját

:

«o?i

mevrt

de la föv7'e jaime a Vera Cruz, des fievres paludéennes dans la térre chaude, de la dysenterie et des ahces du foie a Orizaha, et du typhus a Mexico.))

E mondat

szigorúan azért

nem

talán

nagyon szellemdús, mert

rövid, de egész

igen tanácsos azt venni. Igaz annyiban, hogy

az említett betegségek a nevezett egyes vidékeken gyakrabban fordul-

nak el mint a többieken, de korántsem szabad azt úgy értelmezni, mintha ott általában ezek volnának a leggyakoriabbak. A fvárosra nézve már láttuk, hogy ott a tüdk lobos bántalmai adják a legnagyobb halandóságot. Ehrman állítása pedig, mely szerint ott a hagymáz a caracteristicus betegség, csak azt fejezi ki, hogy a mexikói fensíkon a hagymáz endemicus betegség. Ennek járványos és a lakosokat óriási

módon

az alantabb

Minthogy pedig

e

járványok a fensíkon és

fekv tájakon egyaránt dühöngtek, valószínleg részben

ezeknek tulajdonítható a benszülött indián Összesen 17

ország történetének lap-

ritkító pusztításairól ez

jain gyakran találkozunk.

ily

járvány dühöngött

megy az

faj

fogyása ez országban.

e szerencsétlen

elnyomott nép kö-

hogy e betegügy melynek hangzatos indián neve (iviatlazahuath) (spanyolul utahardillo))) a hagymáznak egy haemorrhagicus alakja volt, és hogy a mai században a fensíkon meghonosodott hagymáztól csak annyiban különbözött, hogy haemorrhagicus alakját levetette, és most inkább zött, és milliókra

áldozatok száma,

látszik,

ség,

hasonlít a mienkhez.

A hódítás eltti idk története ily öldökl járványos betegség megjelenésérl hallgat és valószín, hogy a hagymázt a spanyolok

Ha csakugyan igaz volna azon állítás, mely szehagymáz Európában a XVI. században lépett föl elször járványosán, akkor e távol világrésznek csakhamar kijutott ebbl is a maga része, söt kedvez talajra akadván e betegség, annak oka folytonosan újra fejldik, minek következtében endemice tökéletesen vitték be Mexicoba.

rint a

168

meghonosodott, és a halandósági statisztikában állandó rovatot foglal el.

A

statisztika szerint

meghalt volna az ismert négy év alatt a fvá-

rosban 1582 egyén, vagyis évenkint 395, tavasz 108, nyár 94, ösz 103,

1866 226

«

55

«

59

«

1870 208

«

82

«

61

«

46 49

tél 89, «

66

«

36

1871 228.

mibl kitetszik egyszersmind az is, hogy igaza van HiRscnnek (I. 1 78.), midn az évszaknak semmi befolyást nem tulajdonit, ezen betegség

A

fejldésére.

elfordulta

többi kimutatásokban

is

mindenütt látható a hagymáz

igy a pueblai kórházban kezelt 2446 beteg közül 42 hagy-

;

mázas volt (1.7o/o), ebbl meghalt 17 (40.4o/o) és a 217 halotti esetnek 8°/o. A mexikói klinikában négy hagymázas közül meghalt 1, a S. luisi kórházakban 980 beteg közül volt 19 hagymázas (2%) és a 48 halott közül kett idevaló. S. Luis P. államban 1874-ben a 16.329 összes halottnak állitólag egy jó negyedrésze,

ségnek

áldozatul

esG'tt

;

három év

alatt

t. i.

4281 ezen beteg-

3352 magánbetegem között

23 hagymázas akadt (tehát P/o-nál kevesebb), ezek közül meghalt vagyis

26*^/0,

6,

a 99 összes halotthoz viszonyítva pedig mintegy 6Vo.

Mexico fensíkján az endemice uralkodó hagymáz a küteges, mely mellett azonban a bélhagymáz is elfordul a fvárosban ezen utóbbi ritkán mutatkozik (Labastida, fiebre tifoidea. Gaceta méd. de Mex. 1872. 333.), mig ellenben S. Luisban, ha az általam észlelt csekély számból Ítélni lehet, mindakettö meglehets egyforma gyakoriságú. A hagymáz azonban nem csupán a fensíkon j el, mutatkozik az ezen országban mindenütt, csakhogy a mélyebben fekv vidékeken nem olyan gyakori, úgy hogy Jourdanet szerint (Infl. de la pression de l'air. II. 76.) a typlmsnak a mexikói államokban való elöjövetelét igy lehetne kifejezni: az alvidékeken eljö nem nagy gyakorisággal a bélhagymáz, a fensíkon pedig endemice uralkodik különösen a küteges hagymáz, e mellett pedig az intestinalis alak is mutatkozik. Ehrman, ki ezen ország minden részeiben megfordult francia katonaorvosok által e pontot vizsgáltatta, a következ eredményre jutott (la région du typhus. Gazeta 1866. 193.) «az ország fensíkján a hagymáz endemicus vagy húsz városban sohasem sznik meg tökéletesen; gyakorisága, valamint súlyossága által a mezei népnél is kitnik és gyakran járványossá lesz. A Cordillerák lejtjén a ;

— :

;

;

169 fensíkot kelet, dél és nyugat felöl egy változó szélesség vidék övezi, melyen a hagymáz idközönként lép föl, de akkor is csak elszigetelve

a járványok

A

igen ritkák és másfelöl hozattak.

itt

tengerparton a

hagymáz fölötte ritka és járványos alakban sohasem lép föl. (HeineMAN hat év alatt egyetlen esetet sem látott Vera Cruzban.) A hagymáz a fensíkon igen súlyos betegség, a halandóság a »>

betegek számához képest némely évben nagyobb, másikban ismét kisebb, de

mindig meglehetsen magas. Ez azon baj, melytl a meximely tekintetben tulpessimisták,

kói orvosok legjobban tartanak, és a

mert a mint a tünetekbl egy hagymáz kórisméjét állithatják

fel,

rósz prognosist csinálnak, s a legels, a mit sürgetnek, a végrendelet ós a gyónás.

Gyakran voltam

e miatt

— különösen az els években —

orvostársaimmal véleménykülönbségben, de

zdéssel

álliták,

betegnél,

miszerint «nincs oly

mely a

k a legmélyebb meggy-

kedvez

állapot a

rögtön bármikor az öntudatot annyira és oly gyorsan hatná, hogy azután semmire féle lázas

hagymázas mely

jó kimenetelt biztos kilátásba helyezné, és

sem

jut többé

id.

meg ne

A hévmér

zavar-

a külön-

állapotokban igen hasznos eszköz lehet a pillanatnyi állapot

megítélésére, de a

ma kedvez

hagymáznál

rá építeni

semmit sem

állapotban és egész ép öntudatánál van

nap már roszra fordulhat a

meg

nás nélkül hal

helyzet,

is

lehet

;

mert ha

a beteg, hol-

ha pedig végrendelet vagy gyó-

a beteg, akkor a közönség az orrast

vádolja

vigyázatlanság és tudatlansággal; azért csak hadd jöjjön a pap, és (ha van mit hagyni) hadd jöjjön a jegyz. » Megengedem ugyan, hogy ezen elvigyázat igen tiszteletreméltó dolog, de a túlság itt is csak túlság, és több esetre emlékszem, hol az nem volt helyén. Pl. láz,

egy

fiatal,

ers testalkatú

spanyol, fszerkeresked, lefekszik

ffájás stbvel;' ötödnapra roseola-küteg mell és karokon, orrvér-

zés, kábultság stb.

megdöbbennek

Én

tartatik s eredménye,

rendbe.

a bajt

hagymáznak magyarázom, mire

és orvosi tanácskozást sürgetnek.

Én nem

A

hogy a beteg gyónjék meg

ér

—

hozza ügyeit

feleletül,

hogy az

semmit, csak jöjjön a pap. Közlik ezt a beteggel, ez erre

megharagszik, nagyot káromkodik és

Harmadnapra minden Typhus abortivus.

tudni.

és

látom a helyzetet oly szomorúnak, miután a hónalj-

jában 38.6°-ra emelkedik a higany; de azt kapom

nem

barátai

tanácskozás meg-

láz,

nem

akar a dologról mitsem

minden kóros

állapot

megsznik.

Egy erteljes fiatal mesztic leány néhány nap óta beteg, a hagymáz tüneményei világosak. Az orvos a gyónást ajánlja. Más orvosért

170 küldenek, az esetet

nem

egészen

is

38.8'',

az

majdnem

öntudat

minek következtében az anyát némileg

jó),

Én

hasonló tanácsot ad. Ezután értem küldenek.

látom igen nehéznek (hónaljban

biztatva, egy

kedveztlen kimenetel lehetségét nem tagadom ugyan, de a kedélyállapotra oly nagyhatású gyónás azonnali foganatosítását szükségesnek

nem

tartom,

s

A

igy az ellegesen elmarad.

betegség egész meneto

enyhe magasságban maradt és tiz nap múlva a beteg helyreállt. Egy jó korban lev francia útról j valami melegebb vidéki bányából, roszul érzi magát, lefekszik.

Néhány napig betegeskedik, mire

orvosa végre a typhust constatálja és consiliumot kér. Néhányan öszszejövünk, és nehogy

kés

legyen, ügyei rendezését ajánlják. Családja

másnap nagy szomorúan kérnek, hogy vállalnám

és barátai

át a

beteg

gyógykezelését. Házi orvosával egyesülten azután meglátogattam, és

valahányszor a hónalj

39'^

mutatott, beadtunk neki egy jó adag kinalt,

gyakori hideg ecetesvizzeli dörzsöléseket

stb. s

a kórfolyamaton sze-

rencsésen átsegítettük.

Midn vel

1866-ban Pueblában az osztrák katonakórház vezetésé-

voltam megbízva,

eg}^

najDon

egy francia katona jelentkezik

nálam, panaszkodván, hogy több nap óta roszul van és igen betegnek Rendelet és szokás ellen volt ugyan az

érzi magát.

minden okmány nélkül való tát,

kérésének engedek és

ily rögtöni és

azonban szenved állapoegy betegszobába küldöm. Kezel orvosa fölvétel, látva

Másnap nagyszámú

ingadozik a diagnosisban, és miliar tuberculosist gyanít.

meghal és beleiben, nem csekély meglepetésünla'e, hagymázas fekélyeket találunk. Typhus ambulatorius. Mindez azonban nem magyarázza meg talán a mexikói orvosok estére

—

félelmét

mert hisz ezek

;

sincs

semmi

ezért

nem

könny

typhus-esetek voltak, az utolsóban

különös, hisz typhus ambulatorius másutt

szükséges Mexicoba menni.

helyességét

!

De

Nem tagadhatom

is

elfordul,

az ellenvetés

hát miért félnek a mexikói orvosok annjára a hag}'-

máztól, vagyis helj^esebben miért féltik betegeiket annyira ?

A

felelet,

mert a fensíkon a hagymáz kiválóan az adynamia képét veszi föl és az életert igen gyorsan megsemmisíti. Nincs betegség, hol az adynamia oly gyorsan, oly váratlanul, oly gyakran és oly vészes következésekkel léj)ne föl

mint itt,

és

bármi iratot veszünk kezeinkhez afensík kórfolya-

matait tanulmányozandók, azok mindegyikében kivétel nélkül találko-

zunk eme panaszszal. Még Jourdanet is egy nótát fuj itt ellenlábasával Coindetvel. Tudom ugyan, hogy minálunk Magyarországban sem ritkák az ily adynamiák a hagymáz folyamatában, és nem is akarom

»

171

mondani, hogy az adynamia ott nagyobb fokú mint itt, hisz ez igen nehezen bebizonyitható állitás volna, de a felvidékre nézve annyiban van különbség, hogy az

ily

betegek

itt

csak ritkán élik tul a bajt, és ha ez

néha mégis megtörténik, abból csak igen lassan birnak kivergödni, a megy végbe és egy rögtöni átmenetrl a kábultságból a világosságra szó sincs. Különben hogy ezen alak itt is

jobbrafordulás csakis lassan

nagy testmeleggel jár, és hogy a veszély és súlyosság lényege ezen körülményben fekszik, az valószín, habár hévméröi kimeritö jegyzeteket nem vagyok képes idecsatolni; sajátokat nem, mert elvesztek (csak meglev háromévi naplómban van egjdk-másik jegyzet), idegeneket sem, mert ezen eljárás Mexicoban még nem igen gyakoroltatik, és az ebbeli nyilvános közlemények ezen hézaguk által tündökölnek. Az adynamia sokkal kisebb fokban lép föl a bélhagymáznál, mint a kütegesnéh A statisztikai kimutatásokban elforduló hagymázok alatt (különösen S. Luis államéiban) nem kell csupán tiszta hagymázokat érteni, miután itt Jiebre elnevezés alatt több mindenfélét értenek; igy pl,

a tulajdonképeni hagymázokat, az epés, az ataxicus, a tavaszszal

miután ezek igen gyakran compli kálódnak mi ép oly gyakran megtörténik a tü-

fellép lobos lázakat

stb.,

adynamia, typhosus

állapottal,

más lobos betegségnél. így mondja Garniek (Eecueil de mémoires. 1866. 263.): waz uralkodó betegségek a rohamos lázak

dölob és sok

a posványos cachexiák, idült hasmenések és vérhaMindezen akár a tengerparton, akár az ország belsejében támadt

(fiévres d'accés),

sok.

bántalmak, a helyi befolyás következtében egy egészen sajátszer kifejezést

kapnak

:

leginkább nevezetesek a reactiónak vagy az élet-

erbeli ellenállásnak hiánya

mint complicatio

által, és

jellemzetes bennök az adynamia

és végkimenetel.

Tehát különféle betegségek a typhosus kifejezést igen könnyen föl, miután azon befolyások, melyeknek legfbb kifejezése az

veszik

hagymáz, mindenütt

és folyton jelen vannak; és ha egy egyén más betegség okozta gyengélkedési állapota következtében kevesebb ellenállási ervel bir, ugyanazon ártalmak, melyek az egész-

essentialis

nem

séges emberen sok esetben

foghatnak, a betegen, ki rájuk nézve

locus minoris resistentiae, kifejezést nyernek az által,

neteket ezen adynamia értelmében módositják. lyások,

mi a typhus oka

egyike,

melyeknek

után

?

Ez

földerítése

levegt

hogy a kórtü-

De milyek ezen

befo-

az orvostudomány sok sötét pontjainak

mindeddig

nem

sikerült.

Hiesch, mi-

hogy azok befolyását a hagymázas betegségek elidézésében méltassa, végre bevallja, hogy földet,

vizet,

stb.

átvizsgált,

172

mindezek nem elégségesek a liagj^máz életbeléptetésére, hanem hogy mindezekhez még quid divinum szükséges, melynek hozzájárultával azután a hagymáz csakugyan létrejöhet. A hagymáz ezen ismeretlen okának istenítése maradjon izlés dolga, létjogosultságát kétségbe vonni nem akarom; mi azonban a többi körülményekre nézve fontossággal birhat, az legyen itt, habár röviden megemlítve. Jusson

ki

minden ártalomnak a maga

ször a nedvességet. Erre nézve itt-ott

meg

része, s igy

vegyük el-

volt említve, miszerint a

fváros egy tág völgynek legalacsonyabb részén

fekszik,

melyrl min-

denki tudja, hogy Cortez idejében egy nagy tó közepén feküdt, hogy az csatornák által minden irányban át volt szelve, miért

Velencéjének

is

is

a nyugat

nevezték. Tudjuk továbbá, hogy e városnak közelében

több nagy tó létezik, és hogy e talajban néhány lábnyi mélységben

van elég, csak Pettenkofer annak bebizonyítására, váljon a hagymázokozta halandóság ennek tulajdonítandó-e. De emlékezetbe kell hoznom, hogy a hagymáz a fensíkon mindenütt honos, s hogy a talaj nedvességi viszonyai vízre mindenütt akadni. Nedvesség tehát

kellene

másutt

nem

ilyenek,

st

tekintetbe véve Puebla, S. Luis, Guanajuato

és Zacatecas általam ismert

az eset, miután ezek

nagyobb városokat,

ott

ép az ellenkez

mind igen száraz térségeken alakultak. Hasonlót

mondhatni a kisebb helyekrl, tanyákról

stb.,

hol a talaj általában

véve száraz, ez lévén a fensíknak épen egyik nevezetes árnyoldala.

A

házaktól fedett térség nedvességi viszonyai

más

meg

voltak említve

helyen.

Egy másik körülmény, melybl a hagymáz fejldését sokan magyarázni törekedtek, az erjedésbe és rothadásba átment szerves anyagok általi fertzés. Ennek nézetem szerint nagyobb behatása lehet, és Jimenez azon nézet mellett van, miszerint a hagymáz ramíg ellenben a növényi anyagok hasonló folyamatának a posványmételyt köszönjük. Váljon mennyi igaz ebbl, azt itt ne vitassuk, tagadhatatlan azonban, hogy a rothadásba átment szerves anyagok a hagymáz elidézésében az okok egyikének elfogadhatók. A fvárosra nézve mondja Eeyes: ((kétségen kivül van, hogy a hagymáz kifejldésére kedvez elemek bvében vagyunk. El van általában ismerve, hogy a rothadásba átment állati szerves anyagok kipárolgása a hagymáznak leghathatósabb gályát a rothadó állati anyagok fejlesztik,

okai, és

magának a városnak közepén, lakházaink eltt a csatornák-

ban több mint 40.000 kö])láb rothadásba átment állati anyag van folytonosan mint a párolgásnak állandó forrása, számításba sem véve

173 a város körül húzódó gyüjtö árkot, a tavát,

melynek

szelei itt

sz. Lázár-csatornát, és a Texcoco uralkodnak és melyek inkább a kloakákból

ered tartalmuk, mintsem posványos természetüknél fogva el a hagymáz kifejldését.)) Aránylag kisebb mértékben a többi városokban helyzet és különbség csak annyiban van, hogy

mig

pl.

nem

természetes reservoir

ily

hasonló a

a fvárosban

más városokban

a városi csatornák a nagy Texcoco-tóba folynak,

máshová, miután

is

segitik

mindenütt

létezik,

így pl. S. Luisban van ugyan egy folyó, csakhogy ez majdnem egész éven át száraz, és igy a csatornáknak csak is hig tartalma folyik le, a vastaga pedig megüllepszik,

idszak ezeket

ki

nem

lemes helyzetben van csatornái egy

s

igy

marad mindaddig, mig az ess

mossa, és igy a bajon nemsegit. Különös kelZacatecas nagy bányaváros

pl.

a városon végig húzódó nagy,

;

ennek összes

nyitott, természetes

mi minden gyülemlik meg, s ez mily szagot terjeszt, annak leírását el akarom kerülni. Ennek következése azonban, hogy minden tavaszszal itt széltiben dívik a hagymáz, mig csak az ess idszak beálltával a hegyekbl árokba folynak, és hogy ebben hónapokon

át

lerohanó viz az árkot tisztára nem mossa. Egészen hasonló helyzetben van Guanajuato, több mint 60.000 lakossal biró bányaváros, melynek nagy gyüjtárkában a hatóság egy falka sertést tart (ezen okból a sertéshús

itt

inkább a vízhiány

e

állati élet

nem

igen keresett eledel).

—A

calamitás tehát

helyeken, melynél fogva a városokban zsibongó

hulladékai tova

nem

ragadtatnak,

hanem mindenfelé elma-

radozván, a tavaszi meleg napon sütkéreznek.

A socialis viszonyok szomorú állapotának befolyása a hagymázra ismeretes. Minden mit e tekintetben Irlandról olvasunk, inség, piszok, tudatlanság stb., Mexicora is alkalmazható, és pedig minden az egészségi állapotra kiható következményeivel dését

feltételez árnyoldalaival.

A

s

a typhus kifejl-

két ország között a külömbség

az, hogy mig Irlandban az inség valóságos nyomor, addig Mexicóban tunyaságnak és könyelmüségnek pálinkával felöntött szüleménye. Ide melléklend az örökös háborúskodás, s a gondatlanság melyben itt a katonaság részesül, elégtelen táplálkozás, elcsigázás,

talán

és

különösen

ama rondaság

nak fogalma sem

lehet.

A

a laktanyákban,

melyrl európai

olvasó-

laktanyák rendesen régi klastromok, me-

lyekben a katonaság a helyiséghez képest aránytalan nagy számban beszállásoltatik s annyira össze is

alig lehet

;

van zsúfolva minden, hogy mozogni

szobákban, folyosókon hemzseg a legénység, ágynak

174

hanem

Ilire sincs,

csak a földön fekszik együtt a fegyveres nép, és hü

Hogy ily körülmények között a tisztaságra a sem lehet sok tekintet, könnyen belátható, s ha ily tényállásnál a hagymáz a sorokat ritkítja, a

kiséröje az asszony.

legjobb akarat mellett

igy

nem

csoda,

is

nyavalya néha a város lakosaira országban a ragályt szerte dós

;

az orvosok közül

ben súlyos alakban

;

is

enterocolitis,

1

Mert a hagymáz

aránylag sokan kapják

el,

itt is

igen raga-

és legtöbb eset-

igy pl. nyolc évi San-Luisban laktom alatt

halt ott hat orvos, ezek közül 1

átharapódzik, és járva-kelve az

is

terjeszti.

kett küteges hagymázban

(1

meg-

vérhas,

chloroform belégzés következtében, és végre

rab-

1

lók által sebeztetett halálosra).

Mindezekbl ugyanazon okokból

miszerint a hagymáz Mexico fensikján épugy támad mint akár nálunk alakra nézve sem forog fenn valami lényeges külömbség, s hogy végre a küteges hagymáz a túlnyomó, a bélhagymáz pedig ritkább. Meg volt említve,

hogy amelyebben és hogy

;

es vidékeken

külömbség vagy pedig lényeges,

— A fensík configuratiójából

áll és

ezen betegség általában véve ritkább,

megfordítva inkább a bélhagymáz fordul el.

itt

tes-e ezen

látjuk,

és

és

— Történe-

ha ez, mi annak oka"? nagy tágas völgyekbl

hogy ez általában véve vizszegény, minek következtében a szerves

hulladékai helyben

mennek

tudjuk,

át rothadásba, és

élet

kártékony párolgásuk

a népes vidékeken marad, mert az ezeket elmosó vizek hiányzanak vagy ha jelen vannak is, nincsenek oly mennyiségben, hogy ezeket tovaragadni vagy pedig elhigítani képesek volnának.

erjed,

Ha

tehát ezen

rothadó, száradó anyagok csakugyan bírnak befolyással a

hagymázméreg kifejldésére, ha a tömörülési állapot csakugyan akkor itt a viszonyok elég kedverészes annak erbeli fokozásában :

zk

ezen métely tenyészésére, és a lakosság egészségi állapotának

alterálására, mindaddig,

mennyiség

míg nem

az

ess idszak

beálltával a

nagy

légköri csapadék ezen állapoton javít, az árkok, patak-

nedvek vagy iszapok fertelmes lerakodmányát fölrázza, a városok csatornáit kimossa. A cordillerák lejtin vagy a tengermelléki tájakon

a helyzet kedvezbb, miután itt a térség coníiguratiója lejts, kevésbé lakott, az eszések gyakrabbak, és igy az állati és növényi élet bomló hulladékai folytonosan igen hígított állapotban vannak és a közel tengerbe sodortatnak, mieltt még a rothadáson végkép keresztül mehettek és az egészségi állapotra kedveztlenül befolyhattak volna, Ez tehát némileg arra mutatna, mintha a küteges és bélhagymáz mételye között a külömbség nem annyira lényeges mint inkább foko-

175

mennyiben nem hozhatjuk számításba a külömbözö melegség! viszonyait e vidékeknek, miután ezeknek a hagymázra különben sincs semmi befolyásuk, E mellett szól talán az is, hogy az zati volna, a

erteljesebb egyének, valamint a fensíkon kevés idö óta tartózkodó

nem

annyira a küteges hagymázt, mint inkább a béltyphust kapják meg, igy pl. 1865-ben az Európából alig érkezett belga

idegenek

önkény tes csapatban nagy számmal léptek föl bélhagymáz esetek, melyek pedig a fváros völgyében csakis kivételesen szoktak eljönni. Ellen lehetne ugyan vetni, hogy talán valami sajátságos körülmények uralkodtak ezek laktanyájában vagy, hogy ezen még meg nem szokott

idegenek inkább csak amaz egyik métely fölvételére bírtak

mondani akaró (azonban gyakran egéöz alaptalan) észrevételek sohasem hiányzanak a midn oly tétel vitatásáról van szó, mely még némileg kétséges. Bármiként legyen is a dolog, tény, hogy az erösebb idegenek, s a mélyebb vidékek életersebb lakosai között inkább j el a bélhagymáz, míg ellenben a

fogékonysággal

stb. hisz ily

sokat

fensík gyengébb alkotású bennszülöttjénél, valamint gyengébb egyé-

neknél általában a küteges hagymáz a szokásos.

Mexikóban tehát a hagymáz mindenütt elfordul,

legkivált

pedig a fensíkon, hol endemice az egész éven át mutatkozik, néha

kisebb-nagyobb járványokban is föllép, st a múlt századokban több alkalommal irtóztató módon is dühöngött. Ebbl azon következtetést lehetne vonni, hogy ezen méregre a tenger fölötti magasság, a ritka leveg stb. semmi befolyással sincs, a mennyib8n itt épugy elfordul mint pl. Irlandban, vagy pedig hogy a tenger fölötti magasság

ezen betegség okait

még

inkább elsegíti, miután a fensíkon sokkal

gyakoribb mint az alantabb fekv tájakon. Jourdanet, ki mindent a

leveg és kevesebb élenybl akar megmagyarázni, a fensík hagymázaira nézve is ebben látja a fokot, mi azonban nézetem szerint téves. Megengedem ugyan, hogy a fensík hagymázának ismert tendentiája az adynamia felé, azon kedveztlen élettani állapotnak egyik kifejezése, mely az él eny szegényebb levegben való életnek logicai eredménye, de hogy a ritkább leveg a hagymázt itt megörökíti, az nem áll. St az ellenkezt merem állítani, hogy t. i. a kevesebb légnyomás, a felhtlen ég, a mérsékelt meleg és különösen a hvös éjszakák a posványokban való rothadást megakadályozzák, a hatalmas párolgás pedig a párákat a magasba szívja és azon eredményt szüli hogy a hagymáz általában véve nagyobb gyakorisággal nem lép föl. Befolyással lehet még azon körülmény, hogy az arányritkább

176

nap heve

képzdött mételypára elöletik, hogy az a levegjében magaslatok nagyobb mennyiségben található mint az lag hives éjszakák által

ózon

söt az

is tisztitólag

alatt

mködik

közre, miután tudjuk,

al vidékek légkörében.

A

rothadásba átment szerves anyagoknak, az emberi és

állati

hulladékoknak, különféle socialis viszonyoknak, mint megannyi mér-

geknek

az emberek

létrejöttét

tulajdoníthatják,

más

valószínleg egyrészt önmaguknak

ignotum

részt pedig szövetkezik ezekkel quid

;

mely frigynek eredménye aztán szokott lenni a lakosokat szomoritó eme halálozás. Ha ellenkezleg a mexikói fensíkot minden emiitett sajátságaival u. m. kedveztlen hygienicus viszonyaival, a hatóságok gondatlansága és a lakosság cynismusával, nagyobb légnyomás alá gondoljuk, pl. Angolország füstös, ködös, felhs ege alá (de egyszers-

mind kevésbé egyenletes eszéssel) akkor igen valószín, hogy ott a hagymáz sokkal nag^'obb mérvben dühöngne. És ezen állapot nem mai dolog, mert már 1616-ban a következt Írja a spanyol dr. Barrios Mexikó fvárosáról « kétségtelen :

.

:

hogy a világon nem léteznék jobb város mint Mexikó, ha nem volna annyi csatornája és körülötte annyi viz össze nem gylnék, s ha

nem

volna épen

e

miatt a hagymáznak alávetve, valamint,

mitl

Isten mentsen, az elöntetésnek kitéve. Mert e vizeknek semerre sincs

hanem mindaz, a mi 80 mértföldnj'i területre esik, a fváros lapályán kénytelen összefolyni. Ha e hibája nem volna, az egész spanyol birodalom legpompásabb városa lenne Mexikó. Mert tekintsük csak e városnak temperaturáját, az olyan, a mint még ember nem látott ugyanazon utcában a napos oldalon nagy a meleg mig az árnyékban oly hives van, hogy bámulatot gerjeszt. És valóban csodálni kell ezen légköri viszonyokat. Sok éven át a száraz idszakban földrengések jnek el, és oly rósz szagot terjeszt szelek uralkodnak, hogy füstölni kell a házakat és mindezek dacára ninlefolyásuk,

—

;

;

csenek járványok, sem ragadós vagy vészes betegségek.

országban uralkodnék ezen rósz szag és

ott

Ha

Spanyol-

jönnének el ilyen

rengések; a súlyos betegségek azonnal elharapódznának stb.».

föld-

És

a

methodista Gilbert Haven, ki mindig csak bibliára és térítésre gondol,

a fvárosnál azon megjeg3'zést teszi, miszerint csak a tengerfö-

lötti

canal

magasságának köszönheti, hog.y nem dögfészek «a sluggish girds

keiffht, woiild

1875. 176.).

it,

covered thick witli

green scum, tchich but for the

hreed a deadly miasma>y (A winter in Mexico.

New-York

177

E tett

végett, valamint a gyakori áradások miatt többször tervezte-

már a fvárosnak

áttétele

más

pontra, miután a város utcái több-

ször hónapokon, söt egyszer két egész éven át el voltak árasztva, ugy A terv foganatositása hogy csak csolnakon lehetett bennök járni. A Cuautitlan azonban sok áldozatba került volna, és igy elmaradt. folyó vizeinek levezetésére ásatott ugyan egy csatorna (el desague del valle), de azért a calamitás igen ess években még most is beáll. Ig}^ pl. 1866-ban emlékszem, hogy a város egy része viz alatt állott, mivel a közeli Texcoco tükre emelkedett és ennek következté-

—

—

—

Ez egyetlen ben az esöviz a csatornákon át le nem folyhatott. tóba folynak le a fváros összes szenyvizei de miután ez, valamint !

a többi tavak

is

mind igen

jelentéktelen mélységgel birnak, elany-

hogy inkább lápoknak, mocsároknak nevezhetk, minthogy lapos csolnakokon is csak néhány iránj-ban lehet rajtok járni, az itt felgyülemlett szerves anj^agok rothadásba átmenetele a mindig süt nap sugarai alatt szakadatlan. Miután a fvárosban az utóbbi évtizedekben némi csekély történt a hygienicus állapot javitására, a nép is általán véve ma már nem oly gondatlan mint régente, ennek következtében a hagymáz-járványok a jelen században már nem léptek fel oly gyakorisággal és oly terjedelemben mint elöbbeni idkben (da frecuencia de las epidemias del tabardillo ha ido decreciendo de dia en dia, pero no por eso ha perdido su tipo endémico en la ciudad de nyira,

Mexico». (Influencia patogénica de los lagos sobre la ciudad. Dr.

GusTAvo Ruiz Y Sandoval.)

A hagymáz

ma

és malária

körülbelül elismert tény.

egymás mellett való harmonicus

A

létezése

váltólázra nézve látjuk a statisztikai

adatokból, hogy a fvárosban meghalt négy év alatt 94 egyén (való-

színleg több

is,

tekintetbe véve a sorozhatlan két ötödöt) vagyis

évenkint 24, 1866-ban 49,

1874-ben 291

stb., tehát

1871-ben 42.

kevesebb mint

San Luis

l°/o.

A

P.

államban

különféle kórházak

kimutatásából, valamint magánbetegeim körében eszközölt észlelé-

sekbl kitnik, hogy 7202 beteg között volt 296, vagyis 4^/0 váltólábetegszámból elhalt 457 egyén közül csak kett esett Midn Vera Cruz egészségi viszonyaia váltóláznak áldozatává.

zas, és az összes

ról volt szó, ki

ln

—

mutatva, miszerint a tengermelléken a posvány-

lázak képezik a leggyakoribb betegséget, a mivel ellentétben a fensíkon a váltólázak ritkák és könnyük, a mennyiben az ezek okozta halan-

dóság említésre sem méltó. Miután a váltólázak oly vidékeken gyakoriak, a hol mocsárok, posványok, rothadó szerves Mexico felvidéke.

anyagok (mond1-^

178

juk talán inkább növényiek) hozzák elö a miasmát, a fensíkról pedig tudjuk,

lep

;

hogy az meglehetsen vizszegény, ezen tény nem

lesz

meg-

de mindenesetre ki kell innen venni a fvárost, melyet azon

ellenkez oldalról tanultunk ismerni, hogy körül van véve alacsony mocsárféle tavakkal, valamint egyéb posványnyal és ingoványnyal

hogy

mégsem

nagyobb szerepet, mint azt a helyi viszonyoknál fogva hinni lehetne Minden oly adat hiányozván a fvárosból, melybl a váltólázak stb. és különös,

itt

játszik a malária !

magában a városban

gyakoriságát

és

annak vidékén

látni lehetne,

csak azt tudjuk, hogy mekkora az ezek által okozott halandóság. Tekintetbe véve azonban mindazt, mit hallomás után ismerek, vag}' a

fvárosi orvosi akadémiában elfordult tárgyalásokról

olvastam, a

malariás infectiónak ott meglehets gyakorinak kell lenni, részint tisztán

mint ilyen lépvén

föl,

részint pedig a legkülömbfélébb

más

kórfolyamatoknál a váltólázas métely tüneményei csatlakozván az eredeti kórképhez.

De

tény,

hogy a halálozási százalék

csekély, holott

az ismert számok korántsem mutatják a fensik váltólázainak súlyosságát.

Az

itt

nem mind magán a fensíkon szerhanem ellenkezleg ezeknek jó része más

elfordult halálesetek

vonatkoznak,

zett esetekre

tájakon vette eredetét, hol

t. i.

az alantabban fekv, melegebb vidé-

keken a váltólázak gyakoriabbak, sokkal súlyosabbak és perniciosus

nem

jellegek, mely utóbbiak a fensíkon talán soha ez S.

Luisban

is

igen gyakran megtörténik

tomban az ismert három év Ezek jó része nem a fensíkon

körülmény

nem

gyakran

pl.

is

támadnak. És

igy pl. az én gyakorla-

alatt jelentkezett

szerezte baját,

vidékekrl hozta magával, miként váltólázas közül 9

;

96 váltólázas beteg.

hanem más alacsonyabb

az 1874-ben általam látott 26

a fensik viszonyai között támadt. Eg}^ másik

a fensíkon. így pl. a fensik lakosa egy oly vidékre tesz utat, hol a váltólázak in- és extensitás tekintetéis

észleltetik

ben nagyobb szerepet játszanak, séges

marad

;

és ott tartózkodása ideje alatt egész-

azonban a fensíkra visszatérve,

beáll nála a

vagy pedig ily vidék acclimatált lakosa a fensíkra után néhány nap múlva a váltóláz tör ki rajta,

j

még

és

bántalom

;

odaérkezte

pedig rendesen

ersebb mértékben. Ez magyarázatát egyrészt az utazás fáradalmail)an, a nap hevében, melynek a nagyobb részt lóháton utazók ki vannak téve, átázásban stb. találja, másrészt azonban talán ez egyik bizonj'ítéka a fensik közegei azon gyengít hatásának, melyek e munka physiologiai részében tárgyalva voltak és melyeknél fogva ezen gj'engült állapotban

a szervezet többé

nem

birja

legyzni ugyanazon

179 malária hatását, a melylyel való küzdelemhez más vidéken teste hozzászokott

ben vannak

pl.

volt.

És

S.

srbb levegj

Luis P. államnak keleti részé-

Eio Yerde meleg és vizdús kerületében

vidékek, hol váltó-, remittens, biliosus és

stb.

egyes

más mindenféle lázak ende-

miee évrl évre uralkodnak, és innen magyarázható, miért halt el S. Luis P. államban 1874-ben annyi nép az úgynevezett hagymázas lázak következtében. Ezek azonban korántsem voltak mind hagy-

mázak, mert ezen rovat alatt össze van hányva minden, a mi többékevésbé folytonos láz, nagyobb vagy kisebb kábultsággal járt, st valószínleg volt köztk sok lobos bántalom is, melyeket azonban a köznép megkülönböztetni

nem

tud, orvos pedig nincs, ki azok kór-

isméjét megtenné.

Hogy

a fvárosban a váltólázas kórfolyamatok oly csekély ha-

landósági százalékkal szerepelnek

— mert Eetes

fordult halálos esetek nagyobbrészt

más melegebb

szerint az ott eltájakról hozattak

— a helji viszonyokból megmagyarázni nem tulnehéz. Ne junk Luisról vagy más hasonló száraz helyekrl, de nézzük a mocsáros fvárost. — Tekintetbe véve a leveg ritkaságát a nagy lesz

itt

szól-

S.

és

hogy a tavak és mocsárokból emelked pára, terhelve a malária mételyével, nagyobb könnységgel emelkedik az emberlakta lapály fölé, s hogy a hegyek csúcsai körül meggylvén, itt módosul és részben megsemmisül. És tényleg a fváros völpárolgást, beláthatni,

gyében a váltólázak kevésbé fordulnak el magában a fvárosban, mint az ezen völgyet környez hegyláncok alján, tehát magasabb

fekvés kisebb helyeken. Az ezen völgyben létez tavakra, valamint az ess idszakból ered mocsárokra nézve még egy érdekes körülménj^ emlitend meg. A tavak legnagyobbika, mely egyszersmind a fvároshoz legközelebb fekszik, a több mértföldnyi terjedelm Tescoco tó, sós vizet tartalmaz (1 liter vizben van 14 grammé chlornatrium, szénsavas nátron, mész stb.), mig ellenben több irányban a fváros körül létez mocsárok, valamint a többi tavak mind édesvizek. Illet szakférfiak azon meggyzdésre jutottak, hogy ezen sóstó a fvárosra nézve nem egészségtelen, és hogy a sósvegyülék a posványméreg kifejldését gátolja. A fváros uralkodó szelei majd mind e tó felöl jnek, és mégis a váltóláz, valamint a hagymáz is a város ezen tóhoz közelebb fekv felében sokkal ritkább, mint az ellenkez vagyis nyugati részén, meljiiek közelében az áradási esviz által elöntött lapályok, iszapos árkok, tehát rothadó szerves anyagokkal

telt

tesped édes vizek vannak. így 12*

180 pl.

az 1871-beii váltóláz következtében volt 42 haláleset, e közül csak

11 esik a város keleti, vagyis a tóhoz közelebb esö felére;

továbbá

ki-

vülebb esö részekben, a várost körülövez nagy gyüjtö árok közelében sokkal több haláleset fordul részein ismét kevesebb.

A

elö

(33)

,

ellenben

középs

város

a

Texcoco tó környékén a posványmérgezés

ismeretlen, ellenben a Chalco és Xochimilco édes tavak partjain a

Obtega

váltólázak igen gyakoriak (Dr. A.

Gac. med. de Mex. 1866.

ban van Salvagnoli országban, vár.

Ha

s

18.).

Ezen

tnr,

Aguas estancadas.

tapasztalat világos ellenmondás-

állításával a sirocco fölött (Hirsch

I.

48.) Olasz-

igy az egyik vagy a másik téves levén, helyreigazításra

nem

a fensíkon a posványméreg

oly hathatós, ez másrészt

talán abban találja magyarázatát, hogy ott az éjszakák

meglehets

emelked

hívesek,

mi

miasma

a hives levegben (vévén azt állati vagy növénytermészetü-

által a

rothadás lassíttatik, és a párában gyorsan

nek, melynek létképessége bizonyos

hfokot

könnyebben megsemmisül. Végre számbaveendö még a magaslatokon nagyobb mennyiségben létez ózon is, melynek desinficiáló tulajdonságait Schönbein ismertette. A váltóláz a fensíkon állítólag leggyakrabban harmadnapos, ritkábban mindennapos, negyednapos pedig igen ritkán. így LiebekMANN szerint (Les fiévres intermittentes dans la vallée de Mexico. Kecueil 1864. 316.) 54 általa észlelt eset közül mindennapos volt 15, harmadnapos 32, negyednapos 7. Coindet 196 európai betegen mindennapos 26, harmadnapos 155, negyednapos 1, remitlátott tens 8, larvata 6. Az én 96 malária-betegem között volt mindennapos 62, harmadnapos 22, negyednapos 1, remittens láz 11. Utóbbi években, miként egy föntebbi idézetbl láttuk, a hag}^máz kevesbedik, ellenkezleg a malária betegségek nagyobb gyakoriföltételez)

—

:

—

sággal lépnek föl (de pocos anos á esta parte la capital se va convir-

un lugar insalubre por la abundancia de pántanos que existen en sus inmediaciones. Eeyes 180.). Ezen körülmény magya-

tiendo) en

rázatát találja a völgy vizeinek folytonos kevesbedésében. tez ez

országot elfoglalta, V. Károly császárhoz

völgy legnagyobb részét

városa

is,

még

viz alatt

levnek

irt

Midn

Cor-

tudósításaiban a

állítja.

Maga Mexico

a régi Tenochtitlan, a völgy délkeleti végében egy nagy tó

közepén épült. Házai részint egyes kisebb szigeteken, részint facölöpökön állottak, mely utóbbiak elég magosak valának arra, hogy alattuk a ladikok járhassanak. Tudjuk továbbá, hogy mennyire csodál-

koztak a spanyolok a chinamjxisnak nevezett úszó kerteken,

s

hogy

e

181 várost mindezért a nyugat Velencéjének nevezték.

Ma már

nincse-

nek cölöpépitmények, nincsenek úszó kertek, nincs Velence, kevesebb a poézis, kevesebb a viz, és valószinüleg több a büdösség.

Idvel az utcákat képz csatornák elposványosodtak, a cölöpépitmények alja mindenféle hulladékkal megtelt, végre mindez feltöltetett ugy hogy a város szárazföldivé vált. De igen nedves években a város sokat szenvedett vizáradások által, és mig a hegyekbl lefolyó vízmennyiségek ellen gátak által meg volt védhet, addig másrészt azon kellemetlen következmény állott be minden egyes áradásnál, hogy a város területére esett légköri csapadék, valamint a csatornák szenyvize

nem folyhatott le. így st néha még tovább is,

pokig,

történt azután,

hogy hetekig, hóna-

a város egyes részei elöntve maradtak.

A

XVII. század elején e bajon némileg segítettek azáltal, hogy egy levezet csatornát ástak, mely a Cuantitlan folyót levezeti Tula völgyébe, mi által ennek vize nem ömölvén el többé a városnál

colossalis

magasabban fekv tavakba, a völgyben magában kevesebb viz páromég a környez begyek erdeinek részben való elpusztítását, nagy valószínséggel föltehetni, hogy e völgyben most

log el; éhez hozzávéve

sokkal kevesebb esvíz esik, mint az elbbení századokban.

Miután ezen magasságban az ismert melegségí fok, felhtlen ég, mindig ragyogó nap, ritka leveg stb. miatt az elpárolgás igen hatalmas, ennek, valamint a Cuautitlan folyó levezettetésének következtében a völgy vizei folyton fogynak, a tavak mindinkább visszahúzódnak, így a XVII. század elején a Texcoco tó fölülete (a többieket itt tekintetbe sem véve, mert ezek mind magasabban fekszenek, mint a fváros legmagasabb kövezete) 110 cm. -el volt alantabb a fváros piacánál, a jelen század elején ÍM, napjainkban pedig 190 cm. -el. Humboldt itt jártának idejében annak mélysége 2 3 m. volt, most pedig egy fél méter (mindezarelativlegalacsonyabb vízállást mutatja tavaszszal). A város végétl a tó partja mintegy 8 '>^nyí távolságra van. Eme jelentéktelen niveau-külömbségekbl kitnik, mily csekély

—

esésük lehet a város csatornáinak, mily lassan folyhat ezek tartalma a

gyjtbe, miként

üllepszik

holnap amott mindenféle

sár,

meg

a különféle csatornákban

mily kellemetlen ezen kezelés orrszemtanusága száraz idszakban,

midn

ma

itt,

miért kell azokat folyton tisztogatni, stb.

És mindez a

a tó vizszine mégis csak alacsonyabb mint

a fpiac, és mikor a csatornák tartalma ügy gyei-bajjal, de végre valahogy mégis csak folyik a tó irányában.

Az ess idszakban azonban a helyzet lényegesen más. Ennek

6;

182 kezdetén a csatornákban összefolyó esöviz ezek tartalmát

mossa — ezért

fölhigítja,

magával ragadja, a csatornákat tisztára Mexicoban az ess idszak els fele a legegészségesebb. De midn ez már javában van, akkor a Texcoco tó megtelvén, miután partjai nincsenek és a tó medre is csak egy jelentéktelen horpadás, az minden irányban terjedni kezd és végre az egész fváros környékét elönti. Ilyenkor a fváros árvízzel van körülvéve, melybl legfeljebb egyik vagy másik országút látszik ki. így 1865 szept. havában Tehuacanba utazván, alig értünk el a pueblai ut kellé állania,

meg

vámházáig, a gyorskocsinak máris

mi pedig csolnakba valánk kénytelenek

mert

átszállni,

az áradásban csak igy folytathattuk utunkat. Minteg}' nj'olc kilométert végigcsolnakázván, ott

ismét emelkedett térségre értünk, honnan az

— Hasonlólag jártam

váró kocsival aztán tovább utazánk.

évvel

késbb

:

egy

ekkor Pueblából jöttem többedmagammal lóháton

Sta Martán innen azonban balra

vésbé alacsony térségre,

s

le kellé

térnünk az országútról ke-

igy nagyot kerülve, a tlalpami töltésen

juthattunk csak a fvárosba. Ilyenkor, kivált igen nedves években megesik, hogy a viz a város körül magasabban

a csatornák megtelnek,

le

nem

áll,

mint a város

utcái,

folyhatnak, sok utca elöntetik, boltok

és lakások heteken át viz alatt vannak.

E

kellemetlen helyzet annál

is

inkább huzamos, miután a Tex-

coco tónak semmiféle lefolyása sincs és csak a hatalmas párolgás,

valamint a talajba való beszüremkedéstl várható a vízmennyiség csökkenése.

Ez erk segedelmével végre apadni kezd a

viz,

az utcákról

elpárolog, a lakások lassan kiszáradnak, a csatornákban is beáll

némi

mozgás; rétek és mezkrl szintén kezd eltnni a viz, a mélyebb helyeken mocsárok képzdnek, melyek csakis igen száraz esztendkben száradnak ki végképen, mi néha magával a Texcoco tóval is megtörténik épugy mint nálunk a múlt években a Fert tavával. Ezen állapot változik folytonosan, és a fvárosnak egy része minden 5 évben elöntetik, vagy legalább közel van hozzá.

—

E

helyzet következése aztán, hogy a csatornák folytonosan hig

hogy a szenyvizek lefolyására szolgálnának, csupán a szerves bomlásnak fészkeit képezik, a mennyiben bellök sárral telvék, és a helyett

az egészségre ártalmas mételyes helyzetet Orozco y Berra, ((A bélsár,

gzök

midn

fejldnek. Plastice irja

mondja

a fogyasztásból fenmaradó

hulladék keskeny csöveken át

megy

le

a

:

minden

állati és

növényi

a csatornákba. Miután ezen csa-

tornáknak elegend esésök nincs, az anyagok fenakadnak, erjedésnek és

rothadásnak indulnak, ártalmas gzöket fejlesztenek

s

a város

183 egészségtelen állapotának okaivá válnak. Éhez járul az utcai szemét és

mely kett az elbbivel vegyülvén, képezi a csatornák tisztításakor ama sarat, mely undortgerjeszt állapotában mindaddig ott hever, mig a napon megszáradván, végre csak elszállittatik. Az eszések mindezen rondaságot mozgásba hozzák és lassan a Texcoco tóba viszik. Ha ezen tónak bármi kifolyása lenne, a baj nem volna oly nagy; de miután a szenvedett vízveszteség nagyrészben sár,

az utcákra dobott

csupán a párolgás

anyagok

ott

által

j

létre,

meggyül

ezen a tóban

gyednek, az olvadhatlanok a fenékre szállanak, és

minimumát

legek ideje elérkezik és a tó vize és olajosnak látszik, a szerves ják, a

tain

fertelmes

végkép felbomlanak. Az olvadékony részek a vizzel

anyagok

nap sugarainak védtelen

mennek

át.

képzdésének

pedig,

midn

éri el,

az

ele-

a nagy me-

megsrsödik

melyek a feneket takar-

ki lévén téve, végváltozásuk folyama-

Ennek eredménye, hogy

fészke,

a tó infectiosus anyagok hogy az egészségre ártalmas rothadt miasmá-

kat lehel ki, s hogy ezen miasmák egyenesen a város fölé érkeznek, a midn keleti vagy északkeleti szelek uralkodnak. Ily alkalommal a városban a rothadási szag érezhet. Ezen ártalmas viszonyok évrl

völgyünkben egykoron talán olyanná

évre

súlyosbodnak, és

válik,

milyenek a pontini mocsárok a római campagnában.

a

tó

«Mexico egészségi állapota tehát a texcocoi tóval van viszonyban, és a baj eredete a csatornák hiányos kiürülése miatt

magának

a városnak utcáiban és házaiban van. Miután a niveaut rögtön meg

nem

változtathatni, a bajon csak

nagy része a csatornák

mának

ugy lehetne

segíteni,

ha a vizek

öblítésére fordíttatnék, ez által ezek tartal-

lefolyása könnyíttetnék,

bomlása megakadályoztatnék

azoknak körünkben végbemen vegyi bzök légzésétl meg-

és igy a fertelmes

kíméltetnénk. ((Szerencsére e baj

némileg mérsékeltetik azoii vegyi módosu-

melyek a tó sós vizével való vegyület által jönek létre. vize valamennyi közül a legtisztátalanabb. A száraz idszakban, a midn legsrbb, 8 9°/o sót tartalmaz. Ezen sótartalom miatt benne a halak ilyenkor elhalnak, abban minden növényélet elöletik, a behatásának kitett anyagok színeiket vesztik, azon egyének brét, kik érintkezéséhez hozzá nincsenek szokva, bántalmazza, st a récék tollait is annyira megrongálja, hogy közülök sokan repülni

lások

által,

Ezen tónak

—

képtelenek ((A

s

ekkor az indiánok

mely térségrl a

ket

*

csáklyákkal fogdossák.

tó vizei pedig elhúzódnak, az halál, pusz-

tulás képét adja és elszomorít

:

széles térség

az,

hol alig

n

holmi

184

kemény

Chenopodium

szálas fü (Triantema, Gratiola, Atriplex,

stb.),

melyet régi indián nyelven tequix quicacatl-nak neveznek, melyet az állatok

sem igen

találnak Ínyükre, és

rétegben tenyészni képes.

A

mi

az egyetlen,

térség többi része

mi ezen

kéreggel van födve, mely a napsugarak alatt a szemet

szomoritó és elkeserít érzést támaszt.

A

sziksós

fehér és sárga só-

tó örvendetes

sérti, sziv-

panorámája,

erdk, miket a hódítók itt találtak, mind eltntek, nincs itt semmi, mi az utazónak a tropicus vegetatiót elárulná. Mondhatni,

kertek,

hogy miként Pentapolis városa

fölött,

úgy vonult

el e tó fölött is

Isten átka.»

Ugy hiszem, hogy ezen mexikói tudós

által festett

kép után sok

szószaporításra szükség nincs, és ha ezen roppant kedveztlen viszo-

nyoknak dacára a posványmérgezés itt oly csekély szerepet játszik, azt véleményem szerint csakugyan nem lehet másnak tulajdonítani, mint a ritka levegnek. És ha ezen tulajdonság oly hatalmasan képes befolyni egy vidék egészségi állapotára, mi feltn van abban, ha annak bizonyos fontosságot adunk az emberi élet általános alakulásában is ? Különben ne legyünk egyoldalúak, és habár láttuk, hogy a váltólázak önállólag

itt

még nem

bírtak valami nevezetes fontos-

levegben való élet és mozgás nincs minden árnyoldal nélkül; mert ha a posványmérgezés a sajátszer viszonyoknál fogva nem bir is önállólag nagy mértékben fölságra vergdni, mégis ezen mételyezett

lépni, a test és vér

mégis jó adagot tartalmaz ebbl, mit a különféle

kórfolyamatok elárulnak, miután ezek képe igen gyakran mutatja

azon módosulást, mely az avval való complicationak részben talán eredménye,

t. i.

a váltólázas typus, reactiohiány, adynamia stb.

ez kilátszik a betegségekben, tökéletesen

nem

Ha

hiányozhatik az egész-

ha az élenyszegényebb leveg már maga ugy a kár még növekedni fog, ha éhez a posványmérgezés is hozzájárul. Az ennek tulajdonítható halá-

séges állapotban sem, és

csorbítja a test erbeli állapotát,

lozási

növekedést megbecsülni nehéz, és bár más országok posványos

vidékeinek lakói

sem tnnek

ki

valami különös

testi erö által,

de az

említett okoknál fogva e völgy lakójának kétszeresen kell elsatnyul-

nia és

más vidékiekkel szemben a létért való küzdelemben elmaradnia. De a helyzet más oknál fogva sem lesz soká tartható. Miután e

város a völgynek véghorpadásában fekszik, melynek legalacsonj^abb s ennek feneke csak valami két és fél méterrel fekírJiat next ? mint a fpiac, föl lehet vetni a kérdést Mert ezen tóba folynak sokfell a hegyek vizei, hordanak bele követ,

pontja Texcoco, szik alantabb

—

185 földet

;

ide csapódik le a sok porfelleg és összes szerves és szervetlen

hulladéka ide ömlik azon városnak, mely

még

a jelen század elején

egész Amerika legnagyobb városa volt, és mely

jedelmes ország népes fvárosa. Humboldt

mai nap is egy termedre emel-

ideje óta e tó

minthogy ugyanazon erk most is folyton mködnek, ennek következtében a tó medrének további megtelése, emelkedése csak id, még pedig nem igen sok id kérdése. Emelkedjék pedig csak néhány lábbal, a fváros helyzete már tarthatatlanná válik; mert

kedett, és

ekkor a csatornáknak

nem

lesz

semmi

lefolyásuk

s

a viz a várost

végképeni elöntéssel fenyegetendi, akkor a vizbség, a kloakák és az egészségi állapot tökéletes

nem salis

lenni kérdése,

m

bukása miatt eláll majd a lenni és egyéb hátra, mint egy igazán colos-

nem marad

által az egész

Helyén

Ha

s

illata

völgy gyökeres megcsapolása.

lesz talán itt az ivóvízrl is

megemlékezni.

emlékezetünkbe visszahívjuk a felvidék coníiguratióját, mely

szerint az nagy völgyek többszörös sorozatából áll ha hozzáveszszük, hogy a felülettl nem nagy mélységre a teiJetate nevezet vízhatlan réteg következik ha végre tekintjük, hogy ezen völgyekbl esak kivételesen léteznek lefolyások: több körülményre akadunk, melyek a légköri csa]3adéknak mondjuk helyben rekedését elmozditják. Ennek következtében az esvizet a földréteg magába szívja s néhány méternyi mélységben mindenfelé van elegend viz, ugy hogy a kutcsinálás nem jár nagy nehézséggel. Ez nemcsak városokban vagy falvakban, hanem a tanyákon is igy van, hol nemcsak az emberi ;

;

—

szükségletekre szerzik is,

st

sok helyen

még

meg

—

ez utón az ivóvizet,

a vetéseket

is

részét) ily költséges vizzel locsolják

noria

;

(vagyis legalább azok fontosabb

hosszú sorokban találni aztán a

nevezet kutakat, melyekbl lovak

ervel húzatják

föl az élet

dig helyben nincs

hanem marhaitatásra

által, széllel

vagy néhol gz-

A

ezen elkerülhetlen szükségletét.

elegend mennyiségben a

viz,

hol pe-

vagy minsége nem

megfelel, ott elzárnak völgyeket és költséges építkezések segedelmével vezetik a vizet távolabb pontokra. így számtalan tanya bir épített

vizvezet csatornákkal, melyekben a rétöntözésre

stb. szánt viz foly

—

minden irányban. Ugyanez sok városnál is hasonlóképen van. így Mexico fvárosnak, már a régi azték idkben oszlopokra épített vizvezet csatornái voltak, melyek a várost ivóvízzel látták el és ugyan ezen több kilométer hosszú két vízvezeték máig is áll, és a Santa Fé magaslatainak forrásvize ezen keresztül foly a városba. Hasonlókép ;

áll

a dolog Querétaroban, hol a múlt század elején hozták be a viz-

186

mely óriási viaduct New-York büszkesége, a vizvezetéki «higli bridgew valódi gyermekjáték. Ugyan ilyen a helyzet San Luis Potosiban is, melynek kutvizei épen nem a legjobbak, és gyakran megkevesbülnek e bajon az által van segítve, hogy

vezetéket, egy roppant széles völgyet áthidalván,

római

mvekre

emlékeztet, és melyhez képest

—

;

a közel hegység forrásvizei csatornák segedelmével a városba

nyozvák. Ekként a felvidéken csaknem mindenfelé meglehets

néhol igen jó itt

is

irá-

jó, söt

az ivóviz, és az egyetlen kifogás, mit az ivóviz ellen

általában emelni lehet, hogy hévmérséke

Mexico felföldjón hideg

fris viz

IS*'

—

hogy

20°, azaz

úgyszólván nincsen.

Lehet hogy a mexikói völgyek hydrographiai viszonyainak gyalása kissé hosszasnak fog feltnni, de remélem, hogy azért ságba

még sem estem

és a

munka nem

hosszadalmasság után térjünk át

tártúl-

Azonban ennyi a himlre. Miután Eeyes négy évi vesz kárba.

statisztikájában a himlöhalottakat a sorozhatlanok közé volt kényte-

mely

len foglalni, ennek következtében vegyük Coindet összeállítását, szerint 1858

— 18G0-ban a

fvárosban 2336 himlhalott

évenkint 778, 1866-bai. pedig 651

;

tavasz 254, nyár 298,

A himl ellen

volt,

tehát

az egyes évszakokra estek:

sz

88, tél 73.

a spanyolokkal jött a continens ezen

kiküldött Navarez egy szerecseny

tengerésze

rés.n;ére

a Cortez

hozván ide a

els éveiben azonnal olyannyira elharapódzott, hogy a bennszülöttek közül állítólag egy millió halt volna el benne.

ragályt, és a hódítás

A

spanyol kormány

e

század elején Jenner fölfedezését azonnal töre-

kedett terjeszteni, és a fölvilágosodott körökben a gyermekek védhimlöojtása kivétel nélkül szokásos, a

akarja ezen óvszert elfogadni.

ugyan a védhimlöojtást

A

köznép azonban még

nem

igen

városokban a hatóságok törekszenek

eszközölni, de a

nép önszántából

nem

igen

kíván jótékonj^ságában részesülni. SanLuis Potosiban pd. a nép csakis igen ritkán jelenik

meg

a gyermekekkel a városházán, hol az ezen

mtéttel megbízott orvos hetenkint többször viszi véghez az ojtást, úgy hogy az évenkint ojtott gyermekek száma nem igen haladja meg az ezerét. A fvárosban hasonlók a viszonyok, a mennyiben Dr. Münoz 187 1 -ig, tehát három év alatt csak 8956 egyékimutatása szerint 1 869 nen tétetett meg a védhimlojtás. Ezen számokhoz hozzá kell tenni, hogy a gyakorló orvosok is szoktak magánclienseik körében ojtani,

—

így aztán a lakosságnak talán fele mégis részesül ezen jótéteményben.

Ez azonban csak a nagyobb és rendezettebb városokról áll, mert falukon és tanyákon nincs senki, a ki evvel gondolna, s így ezek lakosai

;

187

mind

ojtatlanok maradnak.

Hogy

a himlöbetegség elleni óvszert

az indusok és a köznép általában

nem

keresi,

az a tudatlanság, bizal-

matlanság és babonának következménye, mert ök a himlk helyét azon jelnek tekintik, melyeknél fogva a szz Mária a mennyországba bocsáttatni kivánt egyéneket kijelöli, és

nem

ritkák az olyan esetek,

gyermekek karjaiból bröstl együtt kivágták. Ily elítélet mellett nem lesz feltn, hogy pd. San Luisban a csendrök sokszor ervel kénytelenek a gyermekeket az ojtásra öszszekergetni, hogy a lakosság nagy része nincs megóva a himlbetegség ellen, hogy oly sok emberélet esik neki áldozatul, s hogy néha igen nagy számmal, st járványosán is föllép. San-Luis városában 1872-ben is uralkodott egy ilyen járvány, mely 1314 emberéletet ragadt magával. Az egész államban 1874-ben 874 emberélet esett e betegségnek áldozatul, ügy hogy mindezek alapján a himlt itt többékevésbé egész éven át uralkodónak mondhatjuk, megjegyezvén, hogy tavaszszal és nyáron az ezen nyavalya okozta halandóság min-

hogy az

ojtás genytüszöit a

dig nagyobb.

Pedig ha valahol,

gy

itt

bizonyára kézzelfogható a védhiml

óvhatalmának sikere. Miként mondám az értelmesebb körökben a gyermekek védhimlojtása kivétel nélküli szokás, és ezek között a himl csaknem ismeretlen betegség. Megengedem, hogy ez nem <3supán a védhimlönek tulajdonítandó, hanem hogy ebben a tisztaságnak stb. is van része. A S. -Luisban töltött nyolc éven át csak két oly esetrl volt tudomásom, mely a tisztességesebb körökben fordult volna el a gyermekkorban védhimlövel ojtott egyéneknél mindkét esetben a himl nagy mérvben lépett föl, és mindkét (12 15 év között álló) egyén igen himlhelyes arccal gyógyult föl. Én általában igen kevés himlbeteget láttam itt, miután miként mondám a jobb körökben úgyszólván ismeretlen e betegség. De annál gyakoribb a köznépnél, mely rendesen kicsinek tartván e bajt, vele oly keveset gondol, hogy az utcán szaladgálást sem tiltja meg ilynem

—

—

—

—

betegeinek,

gesnek.

nemhogy még

az orvoshoz való fordulást tartaná szüksé-

— Ennek természetes következménye azután, hogy a köznép-

nél egész éven át akadván himlsbeteg, a halandósági statisztikában állandó rovatot foglal Scarlatina.

el e

betegség.

Ez szórványosan

és járványosán fordul

el

a fensl-

kon. Eeyes szerint meghalt a fvárosban négy év alatt 121 egyén, vagyis évenkint 30 (Coindet szerint évenkint 17); úgy azonban hogy ezen rovat alatt valószínleg többféle küteges bántalom is lett össze-

188 foglalva. San-Luis államban meghalt volna 1874-ben skarlát és kanyaróban 308 egyén. Magán -gyakorlatomban volt három év alatt 31 skarlát-beteg (ezenkívül valószínleg 18 hol a küteg ki nem fejldött vagy észre nem vétetett). 1872-ben volt S.-Luisban egy skarlátjár-

vány, mely alkalommal kezelésem alatt 24 skarlátbeteg és a fentebb

E

érintett 18 állott.

járványra nézve álljon

való cikkem (Dr. E. Szenger.

La

itt

egy ugyanazon idöböl

escarlatina en S.-Luis P. felolvasva

egyletünkben 1872. okt. havában, és közölve ennek szaklapjában:

La

fraternidad,

A

I.

52.) rövid

száma 42; ezek közül

A

küteg nélküli 18.

:

volt

férfi,

egyszer

skarlát 12, complicált szinte 12,

betegek közül egy évnél fiatalabb volt

között 16, 10 és 20 között volt

kivonatban

járvány januártól egész júniusig tartott, az észlelt betegek

8,

20 és 30 között

11,

1,

1

10

és

30-tól 70-ig 6; 17

25 nö. — Kitünö volt a ragadósság és egyes házakban kor-

látolt local

endemiák támadtak

;

igy fordult elö

házban 37

1 1

eset.

Legmagasabb betegszám egy házban 7, mire nézve megjegyzend, hogy S.-Luisban minden család külön házban lakik, és volt oly ház is, melynek apraja nagyja mind megbetegedett. Az egyszer skarlát eseteket megjegyzés nélkül hagyhatom.

vagyis 6 meghalt.

A

A

complicált alakuaknak fele

járvány infectiosus jelleg volt és a complicált

esetekben a roncsoló toroklob volt a legfontosabb és leggyakoribb.

A

felgyógyult esetekben a ragály gyorsan kiküszöböltetett, legfölebb 16

nap

alatt

mind

felgyógyult, és csak

ideig tartó bélhurut skarlát esetben csak phritis

néhány esetben maradt rövid

vagy könny csúzos bántalom. A 24 tökéletes háromszor mutatkozott börvizdag, kettnél ne-

albuminosa következtében, mind a kett gyorsan

nephritis supparativával és ez halálosan végzdött.

javult, egjaiél

A halál 5 — 21 nap

között állott be, a halottak legfiatalabbika volt egy 8 hónapos cse-

csem

(anyjával együtt meghalt), a legöregebb egy 32 éves férfiú,

kire a skarlát egyik

A

gyermekérl ragadt

(szinte

torokbántalom valamennyinél megvolt

tntek

;

mindkett meghalt).

mint direct halálokok

meningitis, nephritis, laryngitis és diphteria.

küli eset,

vagy hol az észre

nem

vétetett,

A

ki-

18 küteg nél-

olyan egyénekre vonatkozik,

kik valódi skarlátbeteggel laktak egy házban vagy ezekkel érintkeztek (szülék, cselédek, ápolók stb.) és kiknél

egyszer hurutos, parenchy-

matosus vagy roncsoló toroklob fejldött ki ezen 1 8 közül háromnak teste kisebb nagyobb terjedelemben meg is hámlott. A járványnyal egyidejleg egyszer elszigetelt torokgyuladások is mutatkoztak a ;

—

:

189 városban

még

pedig igen nagy számmal, ezek azonban a 42 közé

föl-

véve nincsenek. Morbilli.

mekek

A

kanyaró szinte meglehets gyakran uralkodik a gyer-

között, és orvostársaim azt

elttem

is

több izben mint járvá-

nyosán mutatkozó betegséget tüntették fel, de ha személyes tapasztalataim után szabad Ítélnem, ugy kénytelen vagyok a coUegák ez állítását némi túlzásnak tartani. Az általam látott betegek száma ugyanis három év alatt 20

és közülök egy

volt,

engedem azonban, hogy a hol az

ily

halt

meg, meg-

beteg tudatlanság, gondatlanság,

gyakran halál a vége.

és szegénység által környeztetik, ott a bajnak

A

sem

hörglob complicatiója mindig megvan, mint utóbajok szemlob és fel. Coindet szerint meghalt volna a fvárosban há204 vagyis átlagosan 68 ide tartozó beteg évenkint,

bélhurut lépnek

rom év

még

alatt

pedig tavasz 23, nyár 37,

sz

5,

tél 3.

általában véve nem igen gyakran jelentén 17 esetet láttam összesen, és ezek közül egy halt meg.

Az orbánc a fensikon kezik,

A

S.-Luisi kórházakban

is

ritkán hallottam, hogy elfordult volna,

mi könnyen érthet, ismervén építési

a clima enyheségénél fogva szokásos

módot, és ama szokást, melynek következtében

ajtó és ablak

az egész éven át nyitva állanak. Valami különösségét,

érdemelne,

nem

8.

A

mi

említést

tapasztaltam.

Az idegrendszer bántalmai.

statisztikai

adatok után ítélve az idegrendszer bajai

szerepet játszanak.

Eeyes

37, epilepsiában 6,

más fejbajokban

itt

nagy

meghalt a fvárosban négy év alatt apoplexia következtében 943, eclampsiában 1748; a hitelesebb 1866-ban apoplexiában 208, eclampsiában 403, meningitisben összeállítása szerint

sonló okból 51 beteg kezeltetett

az összes halottakból és halott volt.

(2°/o),

—A

halotti sorozatában apoplexia 303,

demencia

3,

epilepsia 8.

7°/o

a

3,

vagyis

ily

beteg

eclam-

Magángyakorlatomban 8, mghlt 4,

meningitis

más különféle idegbaj 185, vagyis az összes betegmind igen tisztességes mennyiségek. vértorlódásos és vérömlenyes bajok meglehets gyako-

epilepsia 24 és

Hogy

(53°/o)

kórházaiban kevés

apoplexia et congestio cerebi 21, mghlt

számból

pueblai kórházban ha-

ebbl meghalt 27

12%. — S.-Luis

Az állam

psia, meningitis 425,

38.

—

190 riak, az egj-szerü

következése azon physiologiai állapotnak, mely a

létez légköri viszonyokkal szemben az emberi némileg módosítja. itt

A gyakoribb légzés,

az éllények a nyngvás állapotában

élet nyilvánulásait

szaporább szívmozgás, melyre is,

de

még

sokkal inkább bármi

testmozgásnál kénj^szerítve vannak, az agy vérbségi állapotára

nem

maradhat befolyás nélkül. Fleg tekintetbe veend a nap sugarainak ereje, mely a leveg átlátszósága, ritkasága miatt sokkal tetemesebb, s a minek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka az árnyékolt és napsütötte térségek között észlelhet roppant különbség. Azonban a lakosok jól ismerik a nap direct sugarainak veszélyességét és azt a mennyire lehet is, csakhogy ez a helybeli sajátszer viszonyoknál fogva nem mindig könny. Az egyenlíthöz való közelség miatt nyáron a nap

kerülik

egészen függlegesen áll, árnyék ilyenkor a déli, tehát legmelegebb órákban épenséggel nincsen, és sokszor nagy területen még csak fa

sem

melynek árnyékában magát meghúzhatná a mezei munkás napon át ki van téve. Az utazó vagy a piacra men nép, vagy gyalog vagy lóháton utazik, még pedig nagy számmal, mert a termények túlnyomó része szamárháton szállíttatik és nagyobb emberkiséretet igenyel ~ védtelenül ki van téve a nap éget sugarainak. Mi sem természetesebb aztán, minthogy a déli órákban, a mennyire lehet, mindenki elbuvik, a városok utcái üresek, az utas pedig hajnal eltt indul, hogy a reggel és déleltt hivesebb óráiban mentl nagyobb utat tehessen meg. Ezért visel a mexikói ol}'^ nevetségesnek látszó széles karimájú kalapot, mely fejét és tarkóját a nap sugarai ell védi, ess idben pedig, kivált lóháton, igen takaros eserny. A mexikói a szabad természet fia, mint ilyen megszokja mindazon viszonyokat, melyek között nevekedett, és jobban is bir ellentállani eme behatásoknak, mint a mérsékelt földöv országaiból került idegen. Azonban léteznek határok, melyeken túl ezen megszokott test levén,

nép, a nap hevének egész

is leveretik, és

innen juagyarázható a gutaütések és eclampsiák okozta

nem nem kizárólagosan mindig a zömök, kurta és vastagnyakuaknál, sem az öregebb koruaknál áll be, hanem szikár és fiatal egyéneknél is el halandóság gyakorisága. Az elbbire nézve megjegyzend, hogy

j, kik ha a rohamot túlélik, gyakran egész életükön át bénulva' maradnak, terhére önmaguknak és a társadalomnak. A köszvény praedisponens hatása hiányzik, miután a köszvény itt fölötte ritka betegség, és ha az agy edényeinek szöveti átváltozásai léteznek, melyeknél fogva a torlódás pillanatjaiban tovább ellenállani képtelenek, azokat

191

más okok

tételezik föl.

Ha

taj)asztalat,

statisztikai

talán evvel ellentétet látszik képezni a

mely

szerint

nem nyáron fordulnak elö meg kell jegyezni, hogy

nagyobb gyakorisággal ezen bántalmak, ugy

nem a nyár a legmelegebb évszak, söt miután ebbe esik az ess idszak, a menyboltozat épen ekkor van legtöbbet felhk által takarva. Az eclampsia a nép kórisméjében nagyban szerepel, és miután az e betegségben szenvedk legnagyobb része elhal, az orvosok is itt

ennek eredménye aztán, hogy évenkint annyi száz meg száz egyén hal meg benne. Igaz ugyan, hogy e tünemény sokféle okból igen gyakran j a gyermekeknél el, de azért korántsem veend ez az agy bármi okból ered idiopathicus bántalmának. Mert miként

ráhagyják,

s

a nép nevezi

aalferecia))

a legkülönfélébb betegségeket complicálja,

minduntalan beáll ezen complicatio mint a hanyatló er, az agy vérszegény állapotának, az agybani vérmennyiség egyenetlen fölosztásának, agyvizenynek stb. következménye. A nép ilyenkor az okozat tüneményét veszi lényegnek, és kön}^és kivált a halál közeledtével

nyebben belenyugszik a kedveztlen eredménybe, miután az ekénti eclampsia betegeknek majdnem absolut halálosságát mindennap látja. Ezen eclampsia esetek ennél fogva némi tartózkodással veendk, és az én magánbetegeim lajstromából kitnik, hogy agylob, hökhurut stb.-vel igen gyakran j el ezen végcomplicatió, de nem mint lényeges halálok.

Az idegrendszer lassú lefolyású bántalmai között leginkább a gyomor- és bélgörcs érdemel említést, mely a fensikon igen gyakran képezi a panaszok tárgyát. Leginkább nknél fordul el, mi tekin-

—

tetbe véve azok

tn.

ül

életmódját, rendetlen étkezését stb.

nem

lesz fel-

Jelentkezik pedig vagy mint tiszta idegbántalom, vagy a külön-

féle dyspepticus állapotok kíséretében.

annyiban befolyása, hogy az

ily

Mind

erre a

magosságnak lehet

egyéneknél a módosult haematosis

az idegrendszeren érezteti hatását.

A

derme

egyetlen esetet

—

tetanus

—

a fensikon igen ritka, én 8 é\ alatt

sem láttam San-Luisban;

evvel ellenkezleg a meleg

tájakon igen gyakran föllép, kivált a sebesülteknél. így 1866. május elején a legmelegebb hónapban Teotitlan del camino városká-

—

—

ban egy Soyaltepec ostromától jöv osztrák önkénytes sebesült transportot vettem át, mely néhány napi utazása alatt, 68 sebesült közül derme következtében kilencet veszített el útközben, és még más nap San-Sebastianban (mérsékelt vidék) catio miatt.

is

meghalt egy hasonló compli-

— 192

Végül

meg

még

lehetne

említeni az elmezavarokat.

Ha

tekin-

tetbe veszszük egyrészt ezen ország politikai helyzetét, az államélet

folytonos forrongását, a pártok dását, a hatalmi állás

mindennek befolyását a zonytalanságot,

egymás

elleni

szakadatlan fonclorko-

ha meggondoljuk

minduntalani változását; socialis életre az

az általános helyzettel

beszámíthatlan esélyeit

ha továbbá

;

azok

által föltételezett bi-

szemben a vagyonkezelés

látjuk a lakosság iszákosságra

való hajlamát, és azon szenvedélyességét, melylyel a játékasztalnál mindenét kockára teszi azon meggyzdésre jutunk, hogy az elmezavarok Mexicoban aránylag ritkák. Igaz, hogy ezen ország lakossága :

általában véve

nem

magas

a civilisatió

áll

fokán,

nem

nagyravágj^ás, az önzés; a mexikói fatalista és stoicus

;

annyi benne a

ma

kényelem-

ben és fénynyel él, tékozol, és ha holnap körülményei változnak, bármi szerény hajlékban meghúzza magát, mindig udvarias, szíves, büszke és alázatos marad, de nem mutat nagy szomorúságot, nem sir,

dn

se

meg nem bolondul. Ha

a kártyaszenvedély

ert

vesz rajta, mi-

semmi

pénzét, lovát, mindenét elvesztette, és kenyérkeresetre

kilátása sincs,

nem

hanem

panaszkodik,

rablónak, de magát fejbe

nem

lövi.

beáll talán

végs

esetben

Es a keresked, a gazda,

ki rósz

idkben, vagy háborúban egész életének keresményét elveszíti, kinek mindene felgyujtatik, elkoboztatik, ki nem lát menekvést, kinek bukása elkerülhetetlen szti.

—

:

megissza a keser poharat, de eszét

Hogy soha sem

mondani,

— hisz

ott a

fordulna

el

elmezavar, azt

el

nem

nem akarom

San-Hippólito elmebetegekháza Mexicoban

de hogy aránylag ritkán fordul

el

e betegség, azt bizton

ve-

—

merem állítani.

Az ivarszervek betegségei.

9.

Az ezen bántalmak

nyü exact számokkal

által okozott

halandóságra nézve

nem

köny-

miután az összeállítások ezt illetleg többi évnél hitelesebb 1866-ban mint halálok szerepel: metrorrhagia (mi okból?) 17, cancer uteri 36, morbi külön rovattal

nem

genito-urinarií 20

;

felelni,

bírnak.

A

— mennyi volna ideszámítandó

a 63 egyéb has-

bajból? San-Luis állam 1874-ki halottaiból több száz ide tartozik.

Az én betegeim körébl

ide való

:

a húgyszervek bántalmai 49,

féríi

nbetegségek 284, bujakór és venericus bajok 237. Mexico népe meglehets buja, sok társadalmi szokásai, mulato>zásai stb. ezekkel összhangban vannak (értem a köznépet, mert az elkelbb körökben a moralitás sokkal nagyobb mint Európában, még pedig kivált ott, hova az európai félcivilisatió, rectius feslettség, ivarszervek

11,

:

:

193

még nem

igen hatott

Szeme eltt a példa

el).

és igy

korán utánozza,

általában korán házasodik. Subtropicus ország lévén, a nemi fejldés

kora ébredését lehetne föltenni, miután ismert

hogy ennek

tény,

korasága az egyenlíthözi közelséggel egyenes arányban van. Váljon a csekélyebb, élenyszegényebb légnyomás okozta physiologiai állapot

mennyire hat be ezen sphaera ébredéséhez, kimutatja talán azon különbség, mely azon föltevés és a fucntió életbelépésének kora között

Ebbeli figyelés és kérdezsködéseim a következ

van.

adták betegeim körében

10 és 11 év között 2 11

«

12

12

«

13

:

453 nnél az els havi

eredményt

tisztulás beállott

13 és 14 év között 74

16 és 17 év között 18

«.

«

11

14

«

15

,«

«

139

17

((

«

70

15

«

16

«

«

135

18-on túl

«

18

«

2

«

2

átlagosan 13^/5 évvel.

Ezenkívül Eaciboeski (Traité de la menstruation) indítványára na-

gyobb pontosság elérhetése céljából törekedtem ez esemény beálltának havát és napját is megtudni, mi azonban három év alatt csak 1 1

esetben sikerült. Beállott ezeknél az els havi tisztulás egyenkint 11 év

5 hó 26 nap

12

«

2

<

12

((

3

((

6

12

«

((

4

11

17

((

((

«

13 év 3 hó 20 nap 13

«

8

«

10

14

«

8

«

27

«

14

«

9

«

18

«

15 év 4 hó 10 nap 16

((

17

((

1

«

6

«

((

27

«

5

«

átlag 14 év (6 nap.)

Látjuk ebbl, hogy az egyenlít közelségének, vagyis a tropicus földövnek hatása a nemi fejldés siettetésére zik, és

ha

S.

itt

nem

igen mutatko-

Luis (ezen észleleteket kiválóan magán betegeim köré-

ben gyjtöttem,) egyenl szélességben fekszik Calcuttával, a hószám ezen utóbbi helyen sokkal korábban lép föl, t. i. átlagosan a 12 évvel. De tudjuk, hogy S.-Luis nem oly meleg mint emez a Ganges torkolatánál dését.

és

fekv város, és igy a hivesebb égalj hátráltatja a nk kora fejlAz évi átlag tekintetében S.-Luis isothermája körülbell Algier

Messinán húzódik keresztül, ha pedig egy a hószám

beálltát

jelez

vonalt akarnánk húzni, akkor annak Marseille és Konstantinápoly II. 376.). Ez mintegy 20 fokot tesz mi a tenger fölötti magasságnak a kevesebb melegnek, a ritka levegnek, a kevesebb éleny által létrejött sajátságos physiologiai állapot-

között kellene elhaladnia (Hiesch ki,

— —

nak hangos bizonyítványa. A havi vérzés általában véve bséges, bségesebb mint nálunk, 4 6 napig eltart a kevesebb ideig tartó Mexico

felvidélie.

;

13

194 menstruatió ritkább. Természetesen elfordulnak

ezen vérzésnél

itt

minden másutt ismert rendellenességek és kórállapotok. Naplóm szerint három év alatt 86 egyén jelentkezett nálam ezen vérzés különféle anomáliái miatt, melyek dysmenorrhoeák, menorrhagiák, amenorrhoeák, idbeli rendetlenségek stb. voltak.

A

házasságra lépést a mexikói köznép

nem

veszi igen szorosan,

falun kevésbé mint városokban, és a leányok szüzességök

nem

igen sokat adnak (tout

comme

megóvására

chez nous), mig ellenben a jobb-

módú, miveltebb körökben homlokegyenest ellenkez szokások uralDe nézzük a városi közönséget. Itt a leányok valami nagyon

kodnak.

korán

nem mennek

férjhez, és 16

éven alul igen ritkán történik (egy

esetre emlékszem, hol a leány 13 éves

még

korában ment

a menstruatió nála beállott volna)

korán, 20 és 30 év között házasodik,

;

st még elbb

mindig együtt hálnak, egy ágyban egy takaró ruhája iránt való takarékosság szempontjából szokott hálni. így azután

nem

is

csoda,

mieltt

férjhez,

a férfiak absolut többsége is.

alatt,

A

házasok

egész mezítelenül

(?)

is

ha a folytonos együtthálás

mellett az emberiség szaporítása oly igen szép eredményeket

A

itt

a köznép fehér

mutat.

mexikói asszonyok igen szaporák, minduntalan viselsek, és

valami nagy ritkaság látni oly indián asszonyt,

ki

nem

a hátán cipel egy

nagyobb gyermeket, mi közben egy másik még a mellén csügg, s a is újra domború. Ilyen asszony monda nekem egyszer,

hasa már

midn

azon tanácsot adám neki, hogy magát egy kevéssé kimélné

hja! az uraknak mindenféle élvezetök és

örömük van, de nekünk

— Szaporaság

gény embereknek ez az egyetlen mulatságunk. tetében a következ kimutatást adják jegyzeteim 100 a 40 évet meghaladott

:

sze-

tekin-

:

n (akár rendes házasságban

élö,

akár elözvegyedett, akár csak concubinatusban él) teherben volt összesen

64

1249-szer

n ezek közül abortált

101-szer

a gyermekek közül élve maradt «

«

meghalt

525

(ideszámítva

a halvaszülöt-

623

teket)

rendes házasságban élö 40-ik évet elért tehát 204 élte 40-ik évét elért

n

n magtalan maradt

14,

közül átlagosan mindegyik több mint 6-szor volt teherben, és átlagosan mindegyik több mint ötször (5^/8) szült. Ha tekintetbe veszszük, hogy ezen nk nem mindnyájan

195 rendes házasságban

cubinatusban

él asszonyok

hanem hogy köztök

voltak,

con-

nök, vagy férfiakkal csak ugy en passant érintkez

szerepelnek — mi mindkett a szaporításra kevésbé — azon eredményre jutunk, hogy a mexikán igen szapora,

hajadonok

kedvez

él

is

faj

miután Boudin (Traité de géographie 11. 344.)

et

de statistique médicales.

szerint egy házaspárra átlagosan csak

4

—4^2 gyermeket

számíthatni.

Akárhányszor hallottam «mi mexikói asszonyok igen alkalmasak vagyunk a szülésre* (somos buenas pára parir), és nagyban véve

igazságuk van.

A

visels állapot kellemetlenségein könnyen túlteszik

nálam csak 29

van följegyezve, hol emésztési zavarok, kis vérzések, ideges tünemények, hydrorrhaea stb. miatt hozzám fordultak volna, és csak 10 elvetélésnél kellett segélyt nyújtanom, mely mind kedvez kimenetellel ment végbe. Három év alatt 27 szülésnél voltam jelen, közbenjárásom állván 2 fordításban (a lábra), magukat,

és

eset

2 a lábaknál való egyszer kihúzásban,

1

fogóval való kifejtésben;

1-szer a gát beszakadt, 2-szer azt be kellett vágni, 2-szer a placentát kivenni.

A

gyermekek közül kett halva

született, az

egyiknek

anyja, kinél a fogót alkalmaztuk, eclampsiával küzködött (néhány

A

oldali

—

tejláz és általában

el.

Három

gyermekágyi betegség náluk

felette ritkán fordul

év alatt csak két metritis puerp. és egy febris p. láttam,

mind kedvez

kimenetellel

;

két egyénnél állott be phlegmasia álba,

az egyiknél pyaemiávál halálosan végzdvén.

maguk

nap

tüdlob, melybl csak hónapok multával gyógyult ki). gyermekágyas nk rendesen 8 10 napig maradnak fekve,

múlva bal

Az asszonyok rendesen

szoptatják gyermekeiket (a vagyonos körökben

is),

még

pedig

túlságosan soká, a jobb családokban körülbell IV2 esztendeig, mig t.

i.

a szemfogak ki

nem jnek;

a köznép anyái addig szoj)tatják

gyermekeiket, a meddig csak lehet. Mindezekbl talán érthet, hogy

minden kedveztlen viszonyok daczára, a ni ivarrészek utólagos bántalmai a módosabb körökben nem igen gyakoriak. Lényegesen máskép áll azonban a dolog a proletariátus között, hol az asszonyok szükségbl a betegágyat sokszor igen hamar elhagyják, és tisztaság tekintetében sem igen gondosak, gyakran keményen dolgoznak, férjeik vágyait pedig mindig készek kielégíteni. Ezen okokból jelel naplóm 16 metrorrhagiát, 57 heveny és idült méhlobot, 29 fehérfolyást 1 mánia puerp. Ezek legnagyobb része a járóbetegek

—

;

sorában fordult el. Ellenben ritkák a panaszok a méhelfordulás

ugy

szinte

méhiszam

(2)

miatt.

(2),

Két petefészektöml közül egyet 13-

196

megcsapoltam, a másik beteg idült liashártyalob következtében meghalt. Mellmirigygyuladás 17 fordult elö (nagyobb részök genyedésbe

méhrák 3, scirrhus mammae 3. hugy és ivarszervek egyéb betegségei közül felsorolható Nephritis, nephrolithiasis 7. Morbus Brightii 7. Diabetes mell. 8, Cystitis, catarhus vesicae21. Prostatitis 4. Spermatorrhoea 6. Hydrokele 3. Haematuria 2. Ketentio urinae 3 stb. A bujakór valamint a venericus bajok a fensíkon meglehets gyakoriak, hol kivált a városokban szerte dívik, mert a prostitutio

ment

át),

A

:

nincs a legjobban rendezve, azonkívül a társaság alsóbb rétegeiben

igen sok elem van, mely avval titokban

mennyiben való Jimenez

állítása,

között, azaz olyanoknál, kik fordul. alatt

:

más

foglalkozik.

hogy a bujakór a

fajokkal

nem

Urethroblenorrhoea 68.

;

Balanitis

2.

genyed bubo

12.

alatt volt

nem

kezelésem

ezenkívül Epididymitis 14. Strictura

Venericus bajok közül

4.

indiánok

közlekednek, elö

Jegyzeteimbl kitnik, hogy a három év

5.

Nem tudom

tiszta

:

Ulcus 36. (ezenkívül) Phimosis

Bujakóros alakok: Ulcus 21. Syphilis const.

75.,

tehát összesen 86 kankósbaj, 50 venericus és 96 bujakóros eset, vagyis

3352 beteg közül 237, azaz 7%; ezek közül egy syph. cerebri tüneményei között meghalt. A különféle kórházi kimutatások szerint az azokban kezelt 3426 beteg között 303 bujakóros és venericus beteg volt, vagyis 8.8''/o, kik közül elhalt 3. Hogy mennyire van a bujakór a nép között elterjedve, mutatja Munoz kimutatása, mely szerint az általa három év alatt védhimlvel oltott 8956 egyén között 52, vagyis 0.58% bujakóros volt, 477 pedig küteges vagy gyanús (con erupciones u otros sintomas sospechosos). Miután az általam észlelt ezen betegek száma (237) talán nem elég nagy, és hasonló kifogást lehetne a kórházak betegeinek száma ellen is tenni, Coindet pedig azt állítja, hogy legalább 4000 ilyen beteget kezelt, és az ö tapasztalatai az enyimekkel több pontban

—

—

ellenkeznek

munkája

:

az,

ki

e tárgy iránt

közelebb érdekldéssel viseltetik,

Il-ik kötetének 192-ik lapján megtalálandja a részleteket.

Ha némi

ellenmondás van az

nézetei

[és

az én eredményeim

között, az talán magyarázatát találja azon körülményben,

hogy a

francia katonák ezen ország mindenféle részeiben megfordultak, a forró, mérsékelt és

hideg vidékeken, és legnagyobb részt a prostitu-

tiónak salakjával közlekedtek, minek folytán egyáltalában

nem

csoda,

hogy a katonák oly nagy száma szenvedett ezen betegségekben. Az osztrák önkénytes légióban

nem

volt valami igen rósz a helyzet, így

197

1866-ban aug. hóban a pueblai fökórház külosztályán 204 beteg 45 (22^/o) volt bujakóros vagy venericus július

kezeltetett, kik közül

;

hóban pedig az egész kórházban 337 beteg közül csak 37

(ll°/o)

szenvedett ezen bajokban.

Tökéletesen egyetértek Coindet-vel a phagadaenismust illetleg,

nem

Luisban annak különösen leghathatósabb gyógyszeréül a higany van elismerve higanykenöcsös bedörzsölések és a Zittmann-fözet. Ezt csakis azért említem meg, mert ellenkezik az iskolában hallott dogmával, hogy Általában tapasztaltam, ilyenkor mindent, csak higanyt nem. hogy a bujakór itt könnyebben gyógyul, mint nálunk, és ha mégis a bujakór néha sok pusztítást tesz, annak az illetk maguk okai, mert

mely

itt

igen ritka, valamint abban

is,

hogy

S.

,

—

magukat elhanyagolják, nem

gyógyíttatják.

ennek ellentmondanak, szerinte Oajaca

és

(Heinemann tapasztalatai Pueblában a bujakór gya-

kori és konok.) Általában véve az ide tartozó betegek rendes foglala-

tosságukat félbe ben, a

keresked

nem

szakítják, télen-nyáron járnak a

szabad leveg-

ott áll nyitott ajtónál boltjában stb. és

egyébként

célszer gyógykezelés mellett a bántalmak mégis kielégítleg gyógyulnak, az általános bujasenyv tünetei csakhamar eltnnek. Elfor-

dulnak ugyan egyes konok esetek, hol a beteget végre be kell zárni, de ezek igen ritka kivételek, mert különben a betegek a bedörzsölési

gyógymódot

is

használják a nélkül, hogy

ket szobában

tartani szük-

séges volna. Ez természetesen az enyhe klímának köszönhet, melynek segedelmével az általános bujakór könnyen gyógyul, minél fogva az elhaladottabb alakok igen ritkák. Ily eljárás és a klíma segítsége mellett a bujakór hamar enged és a ragály a koraibb alakokban kimerül; mert a consecutív alakok közül a lágyék-mirigyek beszüremkedése, a torokbántalmak, néhány gyenge küteg, továbbá a nyak és tarkómirigyek beszüremkedései azon tünemények, melyekben

ezen vérfertzés leggyakrabban nyert kifejezést. Ellenben

nem

láttam

képzdtek vagy fekélyesedések támadtak volna, psoriasis palmarist vagy kétszer. Mindez áll azon esetekre, melyek gyógykezelés alatt állottak, mely pedig, miként láttuk, nem igen szigorú, és habár néha megesik, hogy egyes beegyetlen esetet sem, hol lapos függölyök

—

tegeknél a tökéletes gyógyulás egy ideig állanak be, ez

mégsem

—

elhúzódik

s

visszaesések

gyakoribb, mint a legszigorúbb magatartás,

gyógymód mellett nálunk. Hogy ellenkezleg olyanoknáL magukat tökéletesen elhanyagolják, a tisztasággal nem gondolnak, ersen dolgoznak, hetekig gyalogoló vagy lovagló, táborozó, ázó-fázó s

bármiféle

kik

;

198

katonáknál s

stb.

a baj nagyon elharapódzik, rósz indulatuvá válik,

üszkösödések beállanak, ez csodálkozást

nem

okozhat, valamint

gyógymódok (pl, ha csörgökigyóhust esznek) következtében egyik vagy másiknak az az sem, hogy ily körülmények és különféle ferde

orra behorpad, szájpadlása átfúródik, lágy szájpada

elpusztul stb.

Bels

szervek bujakóros bántalmaiból az említett agydaganat esetén

kivül

bujakóros tüdölob egy meglehets bséges vérköpéssel járó

(szétmálló

gumma

a tüdben?) esetét gyógykezeltem egy

fiatal sváj-

cinál, ki szinte tökéletesen kigyógyult.

HiRSCH (I. 362.) mondja: ((Mexikóban a bujakór valamennyi szemlél összevágó tudósítása szerint oly rendkívüli terjedelemben uralkodik, miként a földgömbnek csak kevés pontján a nagy közön;

ség ezen betegség terjedési módjáról olyannyira hiányos ismeretekkel

hogy

errl oly nyilvánosan beszélnek, mint nálunk akár a annak eredetét általános befolyásokból származtatják, hivén egyszersmind a spontán támadás lehetségét is.») Ez állítás bír,

ott

nátháról, és

némileg

igaz.

— A köznép a betegség eredési

módjáról nincs egészen

annak spontán eredetét a közösülésnél lehetnek véli, de tudja azt is, hogy meglévén a baj, a közösülésnél a másikra átragad a mveltebb közönség azonban ott is tudja, hogy a baj honnan és mikép ered. Tény továbbá, hogy itt a társaságban és értem a jobi) társaságot nem igen átalják bizalmas körben, jó ismersök eltt

tisztában, és

—

—

a dolgot megemlíteni, egy adott esetrl beszélni,

mi csak

azt bizo-

hogy a mexikói ember bizalmas körben nem oly hypoerita, mint mi, a kiknél ily körülmények között (mert végre itt is meg kell a dolgot néha említeni) egy valószínleg nagy elszörnyüködéssel szemeit lesütné, mig ellenben a mexikói talán elmosolyodik vagy pedig tudatlanságot törekszik színlelni. Mig nálunk a bujanyítja,

n

n

kórt szégyennek vagy criminalis dolognak tekintik, addig az a mexi-

kóiak szemében épen oly csapás, mint bármely

más

betegség.

És

talán

nagyobb az erkölcsiség nálunk ott, hol kigyót-békát kiáltanak a fiatal emberre, ha kankó vagy efélében szenved? Engedelmet kérek, sokszor épen az ellenkez az eset. Mi azonban Hirsch állítását illeti, hogy Mexikóban a bujakór rettenetesen el van terjedve, az véleményem szerint némi túlzás; azon tudósítók, kik ilyeneket írtak, nem igen ismerhették ezen országot, nem sok ideig lakhattak benne. Abból, hogy itt egész naivsággal néha megemlíttetik ezen betegség a társaságban, még nem következik, hogy az oly mindennapi, mert talán azt mutatja, hogy a

199

mexikóiaknak a decenciáról a mieinktl eltér fogalmaik vannak (és jobbak ?). Ha a nép nincsen tisztában annak eredete és mondjuk ha terjedési módja fölött, az talán épen az ellenkezt bizonyítaná elfojtott tüzesség (calor encerrado) alatt oly dolgokat ért, melyek kiéi

;

mindebbl még nem következik, hogy ez mint talán másutt sehol. Különben ott a kórházak a Vera cruzi katonakórházban két év alatt 2740 beteg

syphilisre magyarázhatók, itt

oly gyakori,

statisztikája

;

közül 172 (6Vo) volt venerikus és bujakóros, és közülök egy sem halt

— az európai katonakórházakban nagyobb számmal fordulnak el, — de sok talán eltitkoltatott (mi szinte csak egy bizonyos határig meg,

lehetséges) és igy vegyük,

hogy

betegek száma akár két annyi,

lett

légyen a katonaság között az

még akkor sem

ily

lehetne mondani, hogy

az valami egetver gyakoriság (az európai katonakórházakban a bete-

gek egy negyedrésze bujakóros). Hasonló következtetésekre jutunk a többi kórházak kimutatásaiból és az én magánbetegeim létszámából is,

melyek szerint a bujakórosok száma 7

—

8°/o,

mi mind nem

szól

azon tudósítók lelkiismeretessége mellett. Végre S. Luis P. államban elhalt volna 1874-ben 30 ilyen beteg, mi közel 0.20% (Angolország-

—

ban 10 20.000 lakos közül egy hal el bujakórban. Oesterlen Hdbch der med. Statistik. 673.), itt azonban kétséges, váljon ezen esetekben nem volt-e tévedés a paraszt-diagnosisban. Ellenben a fvárosban 1866-ban hat halott mely év a kórismére nézve kielégíten

— — orbánc,

h—

volt ezen bajok következtében, de

még

itt is

kérdés, váljon a compli-

—

melyek tulajdonkép mint halálokok szoktak leginkább föllépni, tekintetbe vétettek-e ? Szóval el lehet jó lélekkel mondani, hogy az ördög itt sem oly fekete a milyennek festik, és hogy Mexikó legalább e tekintetben jobb, mint híre. catiók,

A

sexualis izlés és

említend, hogy a ily

kórházi üszkösödés stb.

képzdés

rendellenességeit illetleg

clitoris túltengése

nk mamflora név

ugy

látszik

nem

meg-

igen ritka, az

alatt ismeretesek és a lesbiai szerelmet passió-

val zik. Továbbá a köznép között a paederastiáaak

is

veli, és a joto (asszonyos modorú, vékony hangú

férfi)

vannak kedvagy jmto

feltn

öltözékü, és farmoz-

gató suhancokat gyakran lehet látni bucsu és

más népes ünnepek

(kankurva) név alatt ismert festett arcú,

alkalmával, hol az esteli órákban a poharazás és tánc között felhevült

párok ölelkezéseinél ezen utálatos fattyúk alkalmazást. fordult

is

keresnek és

— találnak

— Magángyakorlatomban hüvely- végbélsipoly

el egy szegény

egy esete

asszonynál, moly ittas férjének ily szerelmi

tévedésébl támadt volna.

200

Kütegek.

10.

A

heveny kütegek legnagyobb része már elbb meg

volt említve,

a többire nézve nincs mi az emlitést megérdemelné, kivéve talán az

—

urticariát.

Európában

nadályok következtében

észleltetett

is

ezen

már

alkalmatlan

hogy néha

többször,

küteg

többé-kevésbbé

veszélyes complicatiókkal, p. agyvértorlódással beáll, és ilyen esélyek

fvárosban nem tartoznak a ritkaságok közé. Az

a

ez

A

itt

használatban

— Glossiphonia — alkalmazásánál

lev nadályoknak egyik nagy faja

néha megtörténik, st olykor igen komolylyá

teszi

a

helyzetet.

közhiedelem valamely méregnek tulajdonítja e tüneményt, mely

mérget ezen állatok a mocsái-ban lev növényekbl szívnák magukba, s

mely az egyén részérl egy bizonyos idiosyncrasiával találkozván

(elfordultak esetek, hol ez valamennyi alkalmazásnál beállott) a visz-

Lauro azon véleményben van, hogy a nadályok párosodás vagy szaporodás idején valami sajátságos nedvet fejlesztenek, mely a br átfúrásánál az egyén testébe hatol, mert egy nnél ezen tünemény oly nadályok

keteget okozza (Gaceta 1865. és 1806.). Dr. Jimenez

alkalmazása után állott be, melyek elször is hosszú ideig egy üvegben tartattak, másodszor pedig épen a szaporodás folyamatán mentek keresztül. Ugyanezen nnél más alkalommal ugyanazon helyen hasonló fajú nadályok

hogy

e

már alkalmazva

bajt elidézték volna.

valának, a nélkül azonban,

Bármi legyen ezen eddig meg nem is volt alkalmam vele

magyarázott tünemény oka, egy esetben nekem találkozni.

— A S.-Luisban

rendesen használtatni szokott nadályok

sem

igen kicsinyek, és ezekkel soha

történt ilyen baj

;

kivételesen

azonban használják azon a fvárosból hozott nagyobb glossiphoniát is (mert drágább ugyan, de gyorsabban mködik), és ember-emlékezet óta soha sem volt ok ezt megbánni, mert hosszabb ideig más fajta vízben levén, a talán magába szívott mérget annyi

id

lefolyta

alatt

magából kiadhatja. Egy nap egy szoptatós anyának lobos mellmirigyére rendeltem nadályokat azonban alig látnak ezek a dolog;

hoz, egyszerre a beteg feje körül

lyosodnak,

nagy forróság

és

minden forogni kezd, szemei elhomá-

nyugtalanság lepi

el.

Midn

hozzá

érkezem, lábaival egy dézsa meleg vízben találom, arca, nyaka és melle egészen kivörösödött, ajka, szemöldje, füle megdagadt, szeme csillogó,

igen nyugtalan, forróságról, szívszorongásról panaszkodik;

erlökése igen gyors és vakarja.

Hsít

teli,

savanyu

mellét a nagy viszketeg miatt folyton

ital,

allövet és egy kis türelem mellett az

201 egész kellemetlen meglepetés

néhány óra múlva minden további

zavar nélkül eltnt. Idült kütegek közül a fensikon mindenféle fordul elÖ a nélkül,

hogy valami különös emlitésre méltót mutatnának, és tekintetbe véve a köznép nem nagy tisztaságát, valóban csoda, hogy a börbajok nem gyakoriabbak. Többször volt már e könyvben szó a köznép között

—

uralkodó piszokról, és e tény ez

nem

nem

is

tagadható. Azonban szerintem

annyira a nép intrinsecus piszokszeretetének, mint inkább is meg kell gondolni, hogy a tartományokban általában sokkal tágabb,

a vízhiánynak kifolyása. Mert elször tisztaság fogalma a déli

mint nálunk éjszakon, továbbá megjegyzend, hogy oly tájakon, hol víz, azaz tiszta folyóvíz van, a nép igen gyakran fürdik, mosogat stb. azt az egyet és ha a szegény népnek csak egy inge, gatyája van is, igen gyakran mosogatja. Elmegy ilyenkor a folyóhoz, megfürdik, ruháját megmossa, és szántás végett valami tiszta helyre, bokorra kiteríti,

az alatt pedig takarójába burkolva melléje guggol, ott várja

mig megszárad,

és

megvan

folyóviz, a dolog kissé

a nagy toilette.

A

hol azonban nincsen

bajosabb, és ily helyeken

kivánni valót hagy hátra; de mihelyt az

a

ess idszak

tisztaság

beáll, és

sok

valami

közel folyómederben viz mutatkozik, azonnal ott terem a szegény nép seregestül, és szerte fürdik apraja, nagyja. így pl. S.-Luisban is,

mihelyt az

ess idszak

beálltával, a

városon keresztül és mellett

elhaladó folyam holnapokon át száraz medrében a hegyekrl jöv esvizek folyni kezdenek, ennek hire a városban mint érdekes újdonság köröztetik, ünnepet csinál a nép, mind talpon van a folyó felé, az elegáns világ hintóban és lóháton erre irányozza a délutáni sétamenetet, nézi a viz folyását, és a százával fürd népet. Szóval a nép itt

nem

azért piszkos, mert a tisztaságot kerüli,

hiány miatt testének

és

hanem mert

a víz-

ruhájának tisztántartása nehezítve van.

A

tehetsebb osztályok egészen ellenkezleg igen tiszták, és általános hanem még a nagyon szerény állású családnak is van egy fürdszobája vagy legalább egy kádja, melyben hetenkint, vagy legalább igen gyakran megfürdik Ha bilanceot húznánk a mi szokásainkkal, bizony nem tudom, melyik részre hajlanék szokás szerint nemcsak a gazdag,

az. Dr. Semeleder (Mexicoban) egyik levelében azt mondja a Wiener med. Presseben, hogy a mexikói minden alkalmon kap, csakhogy a mosakodást kikerülhesse. Én ugyan a fvárosban is laktam nyolc hónapig,

de katonaorvos lévén, a családok bels szokásaiból rek, és

nem

sokat isme-

inkább a S.-Luisban nyert benyomásokat fejezem ki

;

hanem

202 annyit bízvást merek

fvárosban a

hogy minden idegennek feltnik a

állítani,

— olcsó

csinos, tiszta és

fürdk sokasága. Ha ennyi sem véve a vagyonosabbak lak-

fürdöintózet fennállhat (számításba

házaínak fürdszobáit), akkor a lakosságnak csak

kell fürdenie

is.

hogy vannak némely szokások, melyek nevezett ügyfelem ezen állításának némi d igen feltételes jogosultságot adnak. így pd. ha a mexikói iitra kel, nem mosdik, mert közhiedelem szerint a reggeli Igaz,

—

nyers leveg a

í

brt megrepeszti

és az egészségre ártalmas

(id-

ha a napi utat megtette, még akkor megmosdani, mert nézete szerint a nap által fel-

vel a külföldiek is utánozzák), és

sem

igen szeret

hevült állapotban a hideg víz veszedelmes, ferde, de

— mind ezen nézet lehet

a mexikóinak szempontjából egészségi magyarázata van. Be-

minden okoskodásákönyv els kórtörténete, hol az illet utazó megérkezte után azonnal megfürdött, tüdlobot kapott és harmadnapra ki volt terítve az ilyen esetet a generatío el nem felejti és more patrio minden ily állapotban kerüli a vizet. Továbbá szokás, hogy a kinek egyszer hurutja van, az 3 4 napig nem mosdik ez lehet fonák, de hiába Mexicoban ilyenkor a vizet szélhet

itt

az idegen vagy az orvos amennyitakar,

nál többet bizonyít az olyan eset,

.'i

milyen

e

;

—

—

;

!

veszedelmesnek

tartják. (Ily nézetek mellett tessék az orvosnak egy tüdlobost a hideg vízbe tenni és mindjárt megkapja a (.^que harharoí) címet). A nk közönségesen 6 7 órakor reggel meunek a tem-

—

—

plomba

A

s

csak ezután mosdanak.

néhány

leprá-ról csak

szót.

E

brbetegség az ország minden

részében és magasságában, leginkább azonban oly vidékeken fordul el,

A fvárosban egy külön kórház van ezen betegek számára (S.Pablo), melyben 1865-ben valami húsz ily beteget láttam. Ezeknek háromnegyedrésze a fváros vidéke és Cuernavaca tájékáról hol sok a nedvesség.

való volt, a többiek Guanajnato, Jalisco stb. államokból (akkori jegy-

zeteim elvesztek). Lucio K. és Alvarado

kórházi orvosok igen jó leírását adták e betegségnek 1852-ben. Szeriutök az mind a három

alakban elfordul, 1.

t. i,

J.

lepra tuberculosa (a köznép nyelvén leoninos),

anaesthetica (antoninos) és

1.

maculosa

(lazarinos),

— tehát

ugyan-

azon beosztás, mely Hebra legújabb munkájában (Kaposi, Lepra 1872. Yirchow. Path.

Az egyes alakok

und Ther.

van megállapítva. miután az érzéketlen-

III. k. II. r. 378.)

ritkán fordulnak

el

tisztán,

ség csaknem minden alaknál mutatkozik (Poncét la lépre antoni

\e

au Mexique. Gaceta med. de Mex. 1865.), és emlékszem, hogy az ezen kórházban látottak kezei a folytonos cigarette- szívás következtében

203

mind

el

többnek

voltak égetve, mely égetések soknál genyedésbe mentek ujjáról, ke. éröl, lábáról

át,

kisebb-nagyobb rész lehullott, mi-

ként az az ezen betegségben sinlökröl ismeretes.

A

következ hogy nem ragadós, 2. hogy nem a sertéshús fogyasztásából ered, 3. hogy a bujakórnak hozzá semm' köze, 4. hogy öröklés és mindenek fölött a nedvesség, nemkülönben lepra fejldésére nézve az említett szakférfiak a

nézetekben állapodtak meg:

más

égalji befolyások

Az ország nyolc

1.

képezik létrejöttének lényeges okait.

belsejében e betegség igen ritkán fordul el,

s

én

az egyik az antonin

év alatt csak két esettel találkoztam;

leprában szenvedett, és egyik lábának három középs ujja hiányzott,

a másik pedig egy

nem

igen kifejlett foltos alak volt.

Mai del pinto, Mexikónak délnyugoti, déli és délkeleti részében,

Michoacantól egész Yucatanig elforduló brbetegség, mely Mexicon kivül Közép-Amerikában, talán Nicaraguában

kon valamint az

nem

éjszaki részeken

nem

elfordul, de a fensi-

is

Ez egy

támadt.

sajátszer,

mely különféle szinü és nagyságú foltok alakjában mutatkozik, melyek a brfösteny képzdésének rendellenességeiben állanak. F. Ituebide szerint (el mai del lobos, ragályos és idült lefolyású küteg,

pinto, Porvenir II. 54.) ezen betegség egy septicus vérmérgezés által

j létre,

melynek következtében a brszemölcsök túltengése és a brképzdésének rendellenessége áll be. Hirsch (11.472) azon állítása, hogy e betegség a múlt században lépett fel elször, hamis, mert a spanyol írók, ugy szinte Cortez is, a hódítás idejében már megemlítik. Ezen betegség három színben, u. m. fehér, vörös és kékben szo-

festeny

kott elfordulni, de a különbség

nem

három szín közötti vegyes formák is

valami lényeges közöttük.

észleltetnek.

hasonlít némileg a vitiligo és albinismushoz

:

A

—A

fehér, pinta blanca,

a veres, jji^ía rója,

heveny kütegekre emlékeztet a kék, pinta azul, cyanoticus vagy oty szint ad a brnek, milyen higanykencs bedörzsölése után marad, vagy pokolkö bels használata után fejldik. A betegségnek öt stádiuma van: 1. incubatio (3 4 hetes); 2. a kiütés megjelenése, midn az ujjak izülete feletti brön, továbbá az alkar hátán, nyakon, ritkábban az arcon és az alsó végtagokon, foltok kezdenek megjelenni 3. rövidebb vagy hosszabb id multával ezen foltokon viszketés és égés mu;

—

:

tatkozik, a külhám könnyen lehámlik, a foltok nedveseknek, zsírosaknak látszanak. Ez tarthat így évekig, míg 4. a lepikkely edzés áll be; itt a viszketés és égés igen alkalmatlan, a külhám por és finom korpa alakjában a folytonos vakaródzásuál leválik. E stádiumban a betegek

i204

bzt

igen rósz

brnek

terjesztenek,

mely

állítólag a

rühes kutyánál vagy a

szr pedig kihull; gömböly fekélyek támadnak, melyek genyedésével az említett büz még fokozódik, ezek azonban csakhamar behegednek. Az utolsó fekélyesedés különben ugy látszik nem tartozik a betegség lényegéhez, hanem talán inkább a folytonos vakaródzás, dörzsölés tüneménye. A betegség végeredménye a brnek foltoncserezésénél észlelhethöz hasonlít, a haj és

fekélyesedés

5.

kénti

ebben kis

;

maradandó

nem

— A betegség egész életen

színesedése.

át eltart, és

Gyakoribb az asszonyoknál, és leginkább a szegényeknél fejldik ki a mesztic és a mulatok nagyobb hajlammal

azt

veszélyezteti.

;

bírnak iránta, de azért elfordul a kaukáznál, négernél és amerikainál

Az

is.

nem

eredeti ok

ismeretes,

ámbár némelyek

hogy

azt hiszik,

az üszkös tengeribl készült ételek lehetnének rá befolyással,

s

az

ergotismus és pellagra közé helyezik, mi azonban szinte alaptalannak látszik.

A

betegség sokszor veleszületett, sokszor örökölt, és a hámlás

valamint a fekélyesedés szakában ragadós. De érintés, együttélés által

zet

nem ragad

át,

és közhiedelem szerint csupán egy

kis légy viheti azt át csípésével a

stb.

neve-

(^jejen »

betegrl az egészségesre.

Dr. León, ki ezen betegséget sokáig tanulmányozta, és pedig

mint endemicus baj mindig gyógyíthatatlannak tagadja 48 általa gyógykezelt ilyen beteg közül állítólag

oly vidékeken, hol az tartatott, ezt

;

45 gyógyult meg. Az alkalmazásba hozott gyógymód higany és jod bels és sassaparilla küls és bels használatában állott. Hogy azonban ebbl t. i. a gyógyszerek alkalmazásából lehet-e eme baj syphilívagy sem ? ez oly kérdés, melyre meg nem felelhetek, a mennyiben közelebbrl egyetlen egyet sem vizsgáltam; látni is csak hébe korba láttam egy-egy oly egyént a fváros utcáin, kinek arcán itt-ott sajátszer rikító szinü kisebb vagy nagyobb folt volt, mely egyszer felületes szemlélésnél ugy néz ki, mint valami

tícus mivoltára következtetni

anyajegy.

Végül legyen megemlítve, hogy a társaság ezen szerencsétlenebellük mindig külön csapatokat

ket kerüli, és a katonafogdosásnál

alakítanak, melj^ekben tisztek és altisztek kivételével egészséges

egyén alig van. Az kat. lett

Ha

ily

csapatok a többiektl elkülönítve ütik

ezen betegségben,

és

szakaiban szenved egyén

akkor a

brtnetek

nének, vissza

is

fel

különösen annak kevésbbé

e bajtól mentes vidékre

megy

kifej-

lakni,

a helyett, hogy a többi stádiumon keresztül

fejldnek, és az illet a betegségbl ki gyógyul.

tisztán endemicus.

br

táborai-

men-

E baj

205 1865-ben nagy izgatottság lepte meg a fvárosi orvosi köröket azon hir folytán, hogy Mexicoban a pellagra lépett volna föl. És miért nem? Mindaz, a mi a pellagrának aetiologiájára nézve gyanús vagy fontosnak ismertetik el, ezen országban együtt lelhet föl. Olasz, Francia- és Spanyolország azon részeiben, hol e betegség a lakosokat

sújtja, részint

az égalji, részint a socialis viszonyokból szokták

Némelyek a nyomorúságnak, a forró napnak, a nagy nedvességnek, majd a nagy szárazságnak, majd ismét a nép tisztátalanságának tulajdonították azt; mások az élelmezésben keresték a azt magyarázni.

baj gyökereit, leginkább a tengerit és különösen az üszkös tengerit

vádolván.

Mindezen dolgokat Mexicoban országszerte megleljük. A nyomorúságra nézve láttuk, hogy ezen ország szegényebb népe nem nyugszik rózsákon. Városokban valamint falun és tanyákon rósz alacsony viskókban él, vagy pedig az országút mellé telepszik, a hegyoldalába támasztja hajlékát, got

is elfalaz

és ott

akarja különíteni

valami

—

st

valami szikla-mélyedést vagy barlan-

mint troglodyta s

üti fel boltját

az indián antisocialis

elrejtett völgyet választ és

oda

e tér

körében

a gyermekek, gyülemlik

magába

szív,

sárfészek.

A

ha pedig magát

el

építi hajlékát. Itt lakik család-

jával, kutyájával, csibéivel összeszorulva, s

néha látogatást;

;

— akkor a hegyek között

él és hal, itt

meg mindenféle

szobájában a sertés is tesz

fz

az asszony, henteregnek

tisztátalanság, melyet a föld

ugy hogy az ilyen egyetlen üregbl

álló

ház néha igazi

padló rendesen alantabban fekszik mint a környez

talaj,

mert így kevésbé magas fallal is beéri. Ennek földjén teríti ki gyékényét és takarójába burkolódzva fekszik és pihen ha lehet

—

—

éjjel-nappal az indián, feleségére bízván a

egyes házak, de

nem csupán

munka

falvakon és a nagyobb városok félrees részeiben kat találni

;

— az utcák

mintha a csatorna

és a

nagyját. Ilyenek az

a magát elkülönít indiánnál, is

és városrészek sok helyütt

sepr még

fel

nem

hanem

hasonló állapoto-

ugy néznek

ki,

fedezett tárgyak vol-

nának.

Ha

szükségbl, vagy ura parancsára dolgoznia

egész nap stb. visz

kés

estig

kinn van a

mezn, vagy

kell,

az indián

az országúton, vagy fát

a hátán és hajadon fvel van kitéve a nap forró sugarainak,

testének nagyobb része fedetlen, sokszor egyetlen ruhája egy gatya levén, itt,

melynek

nap mint munkás görnyedt

szárait térden felülig felgyri. Kell-e több

hol annak sugarai függlegesen lövelnek a mezei

alakjára, s hol a lég átlátszósága, ritkasága és szárazsága mellett azok

!

üly keveset vesztenek erejükbl ? pellagra, miért

Ha

nem

És ha a napnak tulajdonítandó a

fordulhatna az Mexicoban

is

el ?

ellenben a pellagra a sok és a rósz tengeri fogyasztásának

szüleménye, mért ne lehetne szintén Mexicoban egy, általában elterjedt

népbetegség

?

*A mex. köznép táplálkozásának alapja a

tengeri, ez

minden lakomában szerepel, kenyere ennek lisztjébl készül, és sokszor nincs is más mint tengerije, mert minden mást, mit talán ezen és a babon kivül eszik, a delicatessek sorában lát. így ha paprikát, hagymát és egy kis gyümölcsöt kerít, akkor már jól megy dolga, ha pedig valami földben sült kecskefejet, st ha kukorica lepényére a

hagyma és paprika közé még egy sült kukacot vagy gyikot is adhat, akkor már sátoros ünnepe van. Szóval a táplálkozás alapja a tengeri, ha ebbl van elég, akkor a nép az élelmezés gondjain tul van. De sokszor ez

is

történik meg,

mert vagy a termés hogy a mi keveset beszerzett

hiányzik

volt rósz,

;

vagy pedig az

és elrejtett, azt felkutatta,

elkobozta egy arra járt politikai jelszavu rablóbanda, elvitte talán a

magával katonának, és hátramaradt az asszony néhány Hogy éhen ne haljanak, arról gondoskodnak a szomszédok, mert a mexicoi ha szegény is, de jószív és könyörületes, nem egy könnyen utasít el ajtajától valakit, kit nagyobb szükségben lát, mint a milyenben maga van, és megosztja utolsó falatját is a szerencsétlennel, mert ma nekem, holnap neked. Azonban családapát

is

gyermekkel, talán betegen.

«a hol nincs, ott ne keress », és a könyörület adta kenyéren, kivált

igen lehet meghízni.

—

megérik a tengeri miután a nap folyton

süti

kis helyen,

bl sz bl

nem

kifogyott,

De !

?

itt

Ha

talán legalább jól

a lakosság minden-

mi könyelmüségénél fogva rendesen megtörténik, az gyzi várni a tengeri érését, és gyakran szükség-

közeledtével alig töri

akár

jó,

már akkor

is,

a

midn még

koránsincs megérve, akár

akár üszkös, behozza és lakmározik rajta.

St

érett,

Michoacanban

készakarva vegyítenek üszkös tengerit (savanyus-édeses

ize miatt) az

egészséges közé, és abból egy kalácsfajtát sütnek.

És Mexicoban a pellagra még sem fordul el

Midn 1865-ben ama

fennemlített hír elterjedt volt, a fváros or-

vosi egylete a dolog megvizsgálására egy francia és benszülött orvo-

sokból álló bizottmányt küldött

midn

ki.

Magam

is ott

voltam a gylésben,

az vizsgálatainak eredményét az asztalra tette és nagy kíván-

csian vártuk a közleményt.

ságánál észlelt igen nagy

A

néhány falu lakoskonok hasmenéseken és

bizottság azonban

számmal

föllépett

azoknak következményein kivül egyebet

nem

volt képes felfedezni s

»

207 a hasmenésxe nézve lagrához

csupán azt constatálhatá, hogy annak a pel-

is

semmi köze sem

volt.

S.-Luisban késbb

magam

is

jártam a

dolog után, kerestem, kértem orvostársaimat, hogy ha tudomásuk

lenne valamely esetrl, azt közölnék velem, de hiába,

egyre

sem

akadtam és mindezért azt hiszem, hogy a pellagra itt el nem fordul. Minthogy azonban Hiesch (I. 470) is a tengeri, és különösen az üszkös tengeriben melyet Mexicoban vhongo)^ (gomba) « chachuistle név alatt ismernek hajlandó a betegség okát keresni, még egy körülMidn a mex. asszonyok ményt látok szükségesnek megemlíteni. a fzéshez fognak, a megmosott tengerit vizzel elegyítve teszik a tz-

—

—

—

egy darab] meszet, tequezquite sót, szóval egy mert így fzve, a tengeri könnyebben meghámlik (t. i, ezen alkalicus viz magasabb hfoknál megy át forrásba, s igy a tengeri jobban megf). Miután a tengeri igy meg van fzve, akkor azt két között (melyek egyike vékony hengeralaku és ugy kezeltetik mint a nyujtófa az egész készülék indián (?) neve ametate))) széjhöz, ebbe

pedig

alkálit tesznek,

k

—

jelmorzsolják, lisztté törik.

meg

Ezen a vízhez

a tengerit ártalmas tulajdonságaitól

quid ignotuma

?

vegyitett alkáli só tisztítaná ?

Ebben volna a

pellagra

Ellene szólana ugyan ennek azon körülmény, hogy

a lakosság néha nyalánkság vagy idhiányból nyers tengerit

is

eszik

;

de bizonyára csak kivételesen, és valószínleg egészséges tengerit,

mert az üszkös végre még sem azt

áll

valami jó hírben, habár megfzve

felhasználják.

is

Ugy marad

hiszem, hogy a mondottak után kevés oly említésre méltó

hátra, a

mi

t. í.

a sajátszer égalji befolyásoknál fogva ezen

Vannak ugyan egyes melyek a geogr. fekvés következtében talán felsorolhatok volnának, melyeknek azonban a fensiki helyzettel, a ritkább levegvel semmi összeköttetése sincs. Igy pl. a csörgkígyó különféle faja ez ország minden részében roppant mennyiségben fordul el, és S.-Luis környékén a nagyobb tanyabirtokosok dijjak által serkentik a ország pathologiájában némi eltérést mutatna.

tételek,

népet pusztítására. Minden csörgökígyófarkért egy

A

díj

tól,

csekélysége mutatja, hogy a lakosok

nagy mennyiségben

ölik,

Igueravide Z. tanyabirtokos

hogy az

szállítják pl. azt

nem

ntlaco)) (3 kr.) jár.

igen félnek ez

állat-

a tanyára a bizonyítékot, és

mondta nekem egy alkalommal,

tanyáján (Espiritu santo, 67

sitío

=

268.000 hold) éven-

í>08

—

4000 csörg dijaztatik. (?) A meleg tájakon, különösen cukornádtermö tanyákon, a nád vágása alkalmával ezek és más mindenféle kigyók (közöttök legmérgesebb az Elaps corallinus), a zaj elöl visszahúzódván, a még fenálló nádmaradékban szorulnak össze, mely aztán csak ugy hemzseg a benne meggyült sok kigyótól. A munkások ilyenkint 3

kor két láb hosszú, kardalaku késekkel nmachetey) roppant mészárlást visznek bennök véghez,

mi közben nem

ritkán

meg

is

maratnak

;

(a

lovak igen vigyáznak és ugyancsak félreugranak, ha csörgkígyó közelébe kerülnek) azonban ugylátszik, hogy a fensik csörgökigy ójá-

nak (Crotalus durissus, miliarius, a C. horridus csak a melegebb vidéken honos) marása nem igen életveszélyes. S.-Luis P. állam 1874-ki halotti statisztikája szerint 8 egyén múlt volna ki kígyómarás következtében. A lakosok ennek gyógyításában jártasak, és orvoshoz nem is igen fordulnak gyógymódjuk a következ az illet sebét ammóniák, lúg, jod, vagy vizelettel jól megmossák, ezután izzadást törekszenek elidézni, mi célra a sebesültet pálinkával leitat-

—

:

;

b

E gyógymód mellett hallomás mind meggyógyulnak, és az odavaló collegák egyike sem látott halálosan végzd esetet, Durango városában a scorpio igen. gya-

ják, és

azután órahosszat ringatják.

szerint

—

kori,

különösen a gyermekekre veszedelmes, és a hatóság ezek irtását

szintén díjazza.

mint Mexico, mely a marhatenyésztést nagymeglep, ha a lépfene is néha kiüt. E betegség ártalmassága ismeretes, és a nagyobb tanyabirtokosok a beteg állatoIly országban

nem

lesz

kat épen ezért

le is

ban

lást

üzi,

bunkóztatják, a szegény nép azonban a kárval-

csökkenteni törekszik. így

1874-ben San-Luis környékén egy

tehén ezen betegségben elhullott, és tulajdonosa

mit

e

körülményrl

Ennek következtében férfi ki

meg

—

a húst

öt egyénnél

a

városba

— nem tudván sem-

becsempészvén eladta.

mutatkozott a ragály. Azon három

mind megbetegedett, s közülök égy öreg asszonynak, ki e húst kezelte, arcában fejldött

a tehenet földarabolta,

is halt.

Egy

ki a pokolvar,

mihez egész a mellkasra kiterjed orbánc csatlakozván,

a halál általános fertzés tüneményei alatt következett be.

megbetegedett

még

a tehén birtokosnéja

is,

—

Végre

ki e hússal szinte babrált.

Ennek jobb mutató

ujján üszkös genytüsz támadt, melyet füstölg légsavval kiégettem, ezután concentrált carbolsavoldattal kötöztettem. Másnapra azonban a kéz és alkaron uj tüszk támadtak, az alkar a könyökig megdagadt, vizenysen beszüremkedett, az ujj

megüszkösödött

;

erre a fölkart tüzes vassal körül cauterizáltam, a

209

A

tüszökre pedig helybelileg subl. corrosivumos tapaszt raktam.

baj

javulásnak indult és végre gyógyulás állott be.

A (II.

víziszony és veszettség elöfordul-e

Mexicoban, kérdi Coindet

hallomás után mondja, hogy a veszettség kutyákon néha azután pedig hozzáteszi: ((megállapított tény, hogy a víziszony

188.) s

elöjö,

—

emberen a fensikon soha sem fejldött ki.)) Ez azonban nem áll. Dr. LozA bennünket S.-Luisban lakó orvosokat 1872-ben egy házhoz hivott meg betegét bemutatandó. A beteg egy 12 éves fiu volt, kinek kezét egy hónappal azeltt kutya harapta meg. A seb minden fenakadás nélkül behegedt, a

midn

az iskolába járt, egészségesnek látszott,

fiu

egyá^erre nyelési nehézségek lepték meg.

Ez állapotban láttuk

a fiút elször ekkor még nem irtózott sem viz, sem tükör, sem semmiféle fényes tárgytól, st törekedett is inni, de az els kortynál ;

garat-összehuzódás állott be. Azután a víziszonynak minden ismert tünete fellépett egymásután, chloralallövetek, izzasztás, belladonna

mind hiában volt, és ötödnapra meghalt. Coindet ama véleményérl ezen idben már tudomásom lévén, öregebb coUegáimat kérdezgettem, és ezek különösen Dr. Lopez Hermosa I. sen. monda, hogy a víziszony embernél igen is elfordul, és hogy ö orvosi pályáján valami 10 esettel találkozott volna. Sebészi betegségekre nézve kevés mondanivalóm marad. A közben közben megemlitetteken kivül elfordult nálam a 3 év alatt Adenitis 53. Abscessus 12. Contusio 10. Fistula 11. Furuncu:

lus 10. Infl. articularis

Phlegmone riostitis 7.

6.

9.

Necrosis, Caries 4. Fractura, Combustio,

Luxatio, Varices

5.

Vulnera 34. Panaritium

ülcus 15. Pustula maligna

pus narium,

Malum

Pottii 2

—

2.

3.

Hernia

8.

9.

Pe-

Onychia, Poly-

Anchylosis, Gangraena sicca, Eanula,

Contractura digitorum congenita, Phlebitis, Mai perforant du pied,

Noma, Anevrisma, Hygroma Miután

ez

—

Labium leporinum 1 1 eset. még nem igen van kifejldve, s

patellae,

országban az ipar

gépek kis számmal találhatók (kivéve a számos és igen szép gyapotszövö-gyárakat) az ezek okozta szerencsétlenségek ritkák. Ficamodások,

csonttörések részint a bányamunkásoknál, részint az álta-

lános lovagolási szokásnál fogva néha elfordulnak, és épugy gyó-

gyulnak, mint nálunk kevésbé az orvos, mint inkább a ncomponedor)) A sebészi nevezet csonttörési kuruzslók közbenjárása mellett. ki, mtéteket a lakosok, kivált az indiánok igen jól állják a reactio-

—

nalis láz általában véve igen csekély.

zend, hogy ebbl talán tÖbb Mexico felvidéke.

kell

— Chloroformra nézve megjegy-

mint nálunk, ós

nsm emlékszem **

;

210 egyetlen egy esetre sem, hogy a teljes iiarcosis létrehozására másfél

A

obonynál kevesebbel beértem volna.

mal igen könyelmtien bánnak, rendes

bl

összehajtott zsákformába darab

roformot öntve eljárás-

rá,

mexikói orvosok a chloroí'ormeljárásuk,

hogy egy törülköz-

szivacsot tesznek, és ezt, chlo-

a beteg orra és

borítják.

szájjá fölé

mellett szerencsétlenségek gyakran

nem

szerint

csupán a ritkább leveg

s

ily

történnek (Dr. Ber-

rien ügyfelünk chloroform belégzés közben halt

véleményem

Hogy

meg

a fogorvosnál)

igy a gyorsabb pá-

rolgásnak köszönhet.

Legyen

itt

még megemlítve

a rák, mely geographiai elterje-

dése érdekében érdemel néhány szót.

A

statisztikai összeállitás szerint

méhrákban 36 múlt volna méhrák, mi elég nagy gyakoriságra

a fvárosban 18G6-ban 78GG halott közül ki,

vagyis 10.000 lakosra

mutat, különösen ha

még

jne

1*8

tekintetbe vesszük, hogy a rákképzödésre

az indiánfaj kevés hajlandóságot mutat. San-Luis államban 1874-ben

24 halott volt ide sorozandó. Az én magángyakorlatomban három év Cancer epithelialis faciei 2. alatt 1 1 különféle rákbeteg volt, igy :

Sarcomata

colli 2. S.

cer ventriculi

1.

medullare

cai)itis 1.

Scirrhus

mammae

3.

Can-

C. uteri 2. és egy cancroid, továbbá 15 neoplasticus

daganat.

Váljon a golyva támad-e a felvidéken, erre nézve az adatok

hiányzanak,

— tudtommal az

itt

nem támad. Az

ben fekv részeiben azonban eljön, igy

pl.

ország más, mélyeb-

némely helyen igen gyakori Tabasco igen nedves, alacsonyan fekv, forró államban, hasonés

lókép S.-Luis P. állam egy keleti kerületében (Huasteca potosina 3

— 5000 láb magas), ugy szinte Uruapam vidékén

ban, mely hasonló magasságban fekszik,

Michoacan állam-

mindkett ennélfogva meg-

lehets meleg, és vizbösége által tnik ki. A hugyköveket illetleg nem sokat mondhatok, S.-Luis tájékán mindenesetre ritkán jnek el. Én csupán egy esetet láttam ott egy öreg embernél, ezen kivül csak egyetlen másik esetrl van tudomá-

som, mely egy kis gyermeken észleltetett, és a magas hólyagmetszés mtéttetett. De Saltillo vidékén a hugyköveknek gyakoriabbaknak kell lenniök,- mert Dr. Mc Keen saját szóbeli közleménye szerint néhány év alatt 22-szer végezte volna a kmetszést, mit az Amer. Journal of the med. sciences-ben közölt is. A hugykövek gyakoriságááltal

ról az ország különféle részeiben további

tudomásom

nincs, az orvosi

iratokban sem találtam semmit e tekintetben megemlítve.

-

ZARSZO. Ezen talán tulterjedelmes értekezésben figyelemmel kisértük a fensík lakóját életének lefolyásában, észleltük öt egészséges állapotában,

szemléltük a különféle betegségek nyomása alatt és egy határozottan különleges sajátságnak jöttünk tudomására, mely az emberi élet mindenféle nyilatkozatainak sajátszer

külst

ad. Láttuk, liogy itt egy

bizonyos erélytelenségi kifejezés érvényesül, mely az európai országok és kivált

a yankee államok sürgö-forgó népeinek

szembeötl ellentétben

áll.

Ez

magaviseletével

az ideérkez jövevény eltt, kivált

itt-

létének els idejében föltnik, és miután a dolog physikai magyarázatát azonnal

nem

leli,

azt ethicus

vagy

socialis eredetre viszi vissza,

minek következtében azután az e néprl való Ítélete minden csak hízelg nem. Innen magyarázhatók azon mondjuk éretlen és lenéz vélemények ezen ország népei fölött, melyekkel akárhány útleírásban találkozunk, s melyek a tényt constatálják ugyan, de a lényeget, az okot nem látják és a nép tunyasága és rósz tulajdonságairól beszélnek ott,

hol az tulaj donkép

nem

egyéb, mint a meteorológiai viszonyok

által föltételezett fogyatkozás.

Bastian

(Alig. Begriffe der

Meg

kellene gondolniok,

hogy miként

Ethnologie) mondja: «a népeket földrajzi

hogy megérthessük azt, miként mikép fejldtek ki a természet föltételei alatt az" ket jellemz typusok. » S ha ez igy van, akkor tulaj donképen meg kellene fordítani a dolgot, és tudomására juttatni az illet uraknak, hogy egész hireskedésök és mélynek látszani akaró okoskodásuk nem egyéb mint saját szemlél tehetségek és látkörök korlátoltságának szegénységi bizonyítványa. Ezen szemrehányás azon ban könnyen eltrhet, mert sok id kell ahoz, hogy az idegen elször is kibontakozzék önhittségébl és felfuvalkodottságából továbbá hogy önmagán is észrevehessen egyes fogyatkozást, s ez által a szomszédok helyzetének és cselekvési módjának higgadt és részrehajlatlan megvidékük kifejezéseként

kell tekinteni,

és miért lettek azokká, a mik, és

;

ítélésére képesíttessék. 14*

.

:

;

212

Azon sajátságos kifejezés, melyet az élet itt mutat, körülbelül a következkben nyilatkozik 1 Az egészséges állapotban minden iránybani eröfogyatkozás, :

bizonyos fokú erélytelenség az kaképesség, kényelemszeretet

élet különféle helyzeteiben,

kisebb

mun-

sebesebb légzés, valamint szaporább

;

szivmozgás, a vérkeringés gyengesége, egyenetlen vérfelosztás a testben, a végtagok általános relativ hidegsége, izzadáshiány, kevesebb

szénsavképzödés

stb.

Betegségi állapotban

2.

:

a lobos bántalmak activ jellemének

gyors csökkenése és azok korán beálló átmenetele az ellenkezre, az

adynamia kora légzési

szervek

sága, a

jelentkezése, szóval kevés kitartás a reactioban; a

mködésénél a

szívbetegek gyors

részleges akadályoztatásnak súlyos-

elhalása,

a

miasmák

relativ

ártatlan-

sága stb.

Ezen tények els sorban a

másod-

helybeli sajátszer légköri,

sorban pedig a socialis viszonyokból magyarázhatók, utóbbiak való-

színleg az elsk okozatát képviselvén.

Az elsre nézve tapasztaltuk, hogy különösen két körülménynek van nagy része benne, t. i. a csekélyebb légnyomásnak és az óleny relativ ritkaságának.

A

ritkább

levegnek a

hogylétre többféle hátrányos befo-

testi

lyása van; elször a viz párolgása gyorsabban

megy végbe

igy az

s

brrl azonnal eltnik, a mi sok meleget von el a testtl ugyanezen oknál fogva a fenslk levegje száraz, mi ismét a test vagy izzadság a

tüd felületén való vízveszteséget provocálja; hasonló okból gnek diffus melege csekélyebb, a mi a test melegkisugárzási tét zavarja, s szeríti,

mindez együtt véve a

mintsem az ezen ország

testet töbhmele(i

többi

melegségi

a levehelyze-

elállítására kény-

viszonyainál fogva

szükségesnek látszanék.

Az élenynek

A

relativ ritkasága a testet szintén nehéz helyzetbe

ugyan ezen nehézségen diadalmaskodni a mennyiben ily módon a leveg a tüdkben gyakrabban megujíttatik az eddigi kisérletek eredménye azonban nem enged azon következtetésre jutni, mintJia az igy elsahozza.

test törekszik

légzés és a vérkeringés gyorsítása által, a

;

játított éleny mennyiség oly

nyaink

között.

nagy volna, mint a mi közéjJcarójxn

Erre vonatkozólag

nem hiányzanak kétkedk,

viszo-

tagadók,

ténybl kiindulva, hogy miután ezen, valamint más hasonmagasságu, st még magasabb fensíkokon is élnek emberek, ennek következtében állítják, hogy az éleny relativ csökkenése nem lehet

kik azon

213

semmi

befolyással.

Ez azonban pusztán

az ezen tagadók által

felállított,

negatio, s positiv gondolatot

de kísérletek utján mindeddig be

nem bizonyított azon tétel kéjDezhet csupán, mely szerint az élenynek oxydáló készsége a ritkább levegben nagyobb. Két lényeges körülményt felejtettek ki ezen urak az ö számításukból, elször azon munkatöbbletet, melyet a légzési izmok, a szív

stb.

végeznek,

ezek kimerültsége közelebbrl fenyeget, másodszor pedig e

mi

azt,

által

hogy

szervek a betegségi állapotban gyorsabban lankadnak.

Talán inkább lehetne azon kérdést föltenni, hogy e fensík me-

szemben van-e

teorológiai viszonyaival

mint

Budai)esten

pl.

'?

Hogy mit

itt

annyi élenyre szükség,

lehet errl tartani, az ezen

könyv

illet részében tárgyalva volt, és láttuk miként alkalmazkodik ösz-

tönszerleg a szervezet a fensík közegéhez, hogy ezen erfeszítéssel ott megélhessen. Ha Bichat állítása, miszerint «az élet a mkö-

—

dések azon összege, melyek a halálnak ellenállának)), abstracte igaz,

akkor ez a fensíkon inkább jut érvényre mint nálunk; csakhogy mi

nem

szeretjük az életet ezen pessimista világításban nézni,

kedvezbb értelmezést akarván adni

neki,

hanem

azt az élvezetek terén

akarjuk kiaknázni, ezekhez pedig a halállal való folytonos és öntuda-

küzdelem

tos

nem

tartozik.

És ha a

fensík élenyszegényebb leveg-

jében az élet némi tekintetben küzdelmesebb, ha a légzés és vérkeringés nagyobb erkifejtéssel jár, a test különbeni activ munkaké]3es-

ségének megfogyása csak természetes következés

lesz.

S mi mind en-

nek az alapoka ? Miután kevesebb a felhasznált éleny, a vértekecsek

száma pedig evvel van egyenes arányban, ennek következtében a vér itt

nem

lesz oly gazdag,

az

itt

szülöttnél

már

elejétl fogva szegé-

nyebb, az ide vándorolt idegennél pedig a vértekecsek egy része pusztul.

mint az

Mexico lakosai önmagukról állítják, hogy nem oly európaiak (az összehasonlításra nem hiányzik az

el-

vérdusak alkalom,

annak eredménye ezen meggyzdés), ezek pedig azt akarják észlelni, hogy id multával munkaképességök csökken. Jouedanet végre kifejezést adott mindezen tényeknek, állítván, hogy a fensík lakóinak és

vérmennyisége csekélyebb

és elkeresztelte az állapotot a

magasságnh

vérszegénységének (anémie des altitudes, anoxyhémique).

Miután az orvosi tudományban régi szokás, mindent mi

uj, bi-

zalmatlansággal fogadni, agyonhallgatni és leütni akarni, csakhamar elállottak az ellenvéleményesek, és elméletileg azt,

mi a

tában van, és

meg

akarták cáfolni

zugában mindenki elméjében, tudamelynek bizonyítékai hogy Niemeyer Pál-féle kifeje-

túlsó hemisj)haera ezen

—

214 zéssel éljek

— az utcán szerte hevernek. —

Ezen

megvallva hasonlít azon ember eljárásához,

szintén világos nappal sze-

ki

meit elfödi és sötétség miatt panaszkodik.

Nem

érvelését és tüzeskedését, kikhez Coindet

is

ama

ellenállás

értem azon

csatlakozik

férfiak

(III.

306.)

mert ellenállásuk annál kevésbé jogosult, minél hangosabb és gyakoribb nálunk a panasz a leveg megromlása fölött. Beszélünk a nagy városok anaemiájáról, sajnálkozunk a gj'ármunkások sorsán, kik elzárt helyiségekben dolgozván, ott tikkadt, megromlott levegt kénytelenek beszívni, mindenféle ventilatiókat hozunk be stb. S mi ez a megromlott leveg ? Kelleténél Jourdanet

állítása ellen,

—

több szénsav, mindenféle por, a fogyasztás által kevesbedett éleny, több szénsav, kigzölgés, és mindezek következtében

e

levegnek

ke-

vésbé alkalmas volta a légzésre, az illetk rósz arcszíne, elszegényedett vére

—

azaz ugyanazon eredmény mint a fensíkon.

nincs annyira megromolva a leveg

fogva kétségbevonhatlanul

A

nem

de

már

akarni legalább

is

s

Itt

ugyan

eredeti összetételénél

hiányos, amennyiben

tartalmaz; és ennek a vérképzdésre lyását belátni

,

kevesebb élenyt

az erbeli állapotra való befo-

konokság.

az, hogy a fensik levegje élenyszegény, míg ellenben Európában az érintett viszonyok között élenyszegény, mert tisztátalan. De az egész kérdés ott mint itt végre is els sorban az éleny körül forog, és a tiszta leveg szükségének öntudatos érzete a fensik szokásaiból kiviláglik. A kedvezbb

különbség tehát csak

de relatíve tiszta,

—

helyzetben

levk

lakásai tágasabbak és különösen magosabbak, tehát

szellsebbek mint nálunk, ket,

hanem

a

mi kisebb

éven át nyitva vannak.

A

(itt

nem

csak a budapesti diszépítmónye-

városi szobáinkat

is

értem), és ezek egész

szegényebb sorsnak nálunk felzsufolódnak,

míg ellenben a fensik proletariátusa e kedvezbb helyzetben van, miután a szabad és tiszta

télen hermetíce elzárkóznak,

tekintetben

leveg élvezetétl a klima nál

él,

által nincs

megfosztva, nyitott ajtó ablak-

dolgozik stb. Oly viszonyok pedig, a milyenekre nálunk falun

vagy tanyákon akadunk, hol a nép alacsony, szk és' elzárt helyiségeken szinte összezsúfolódik értem a szegényebb parasztot vagy

—

az oláhot, ki tehenével, disznajával együtt lakik, hol a lakház egyet-

konyha és istálló egyszersmind vagy az alföldi 3 más családdal lakik együtt egy szobában, és télen bérest, hónapokon át minden nyílást gondosan elzár,— és mégis innenkerül ily állapotok a mexikói fensíkon ki a mi erteljes mezei népünk ismeretlenek, még pedig ászért inert lehetetlenek. Ha a nép itt így len ürege szoba, ki 2

—

—

:

!

215 laknék, hova lenne az, miután látjuk, hogy irányzódik, hogy

magának

BoussiNGHAULT

minden törekvése oda

szabad, tiszta levegt kerítsen

— délamerikai tapasztalataira hivatkozván — azt

bizonyitgatja, hogy az ember az ily magas síkságok ritka levegjének élvezetéhez hozzászokhatik (mit amúgy is tudtunk) és bámulatát fejezi ki, mily sürgés forgás van ott a városok utcáin s hogy a lakosság inkább lakik az utcán mintsem a házakban stb. Hisz ép ezen szo-

kás Boussingault okoskodása ellen szól

;

mert ha ezen országok lakos-

sága oly annyira tartózkodik az utcán — vagyis a szabad

—

nem

levegben

fényes bizonyítéka -e ez annak, hogy a házakban való tartóz-

kodásnál a leveg csakhamar megromlik, és ez ell a lakosok csak

ugy menekszenek, ha mentl többet vannak a szabadban, miután csak igy lehetsitik az élet és egészség élvezetéhez szükséges haematosist ? És ha ily szokás kapott lábra, nem abból következik-e az, hogy itt kevesebb az éleny ? Nem mutatja-e ez az ösztönnek mondjuk életrevalóságát, mely az öntudatlan cselekvésben is sugalmazza az ember eljárásának célszerségét ott, hol az önfentartás forog szóban ? CoiNDET egész okoskodása oda megy ki, hogy igaz ugyan, hogy a fensik lakossága bizonyos tekintetben vérszegény, de ez csupán a socialis viszonyokból

származik, és erre a relativ élenyszegénys ég-

nek semmi befolyása sincs, minthogy a gyakoribb légzés által ezen Erre nézve meg kell jegyezni, hogy hiány helyre van hozva. a azonkívül pedig ezen vérszegényes, fensik pauperismusát túlozza erélytelenségi állapot a gazdagok között csaknem ugy észlelhet, mint

—

;

a szegényeknél. Láttuk miszerint a

neknél általában

—

kedvezbb helyzetben lév

kivéve egyes privilegiált természeteket

egyé-

—

ez

minden lépten nyomon mutatkozik, ezek pedig minden esetre jobban élnek mint a hasonló körök Európában, és mégis mily különbség amazok és ezek physikai létében A mi pedig az úgynevezett földhöz ragadt szegény népet illeti, annak helyzete mégsem oly siralmas mint a hasonló osztályoké Európa néhány részeiben. Hogy ez hosszú !

bizonyitgatásra

nem

szorul, az igen természetes

;

mert a melegebb

élet egyszer szükségeinek kielégítése végre még sem nagy bajjal mint oly földön, hol maga az égalj ridégségének megküzdése több kevesebb áldozatba líerül. Egyes kivételes esetektl melyek csak eltekintve mint pl. háború vagy igen rósz termés átmenetileg jelentkeznek, és általában véve a nemzedék eröbeli állapotára nagy és állaadó befolyással nem lehetnek, bátran lehet állítani, hogy a fensikon (és általában egész Mexicoban) a pauperis-

országokban az

jár oly

—

—

216

mus nem

oly nagy, mint a

mi

híres civilisált országainkban. Igaz

hogy nyomor, piszok, cynismus, könyelmüsóg stb. a mexikói fensikon, és kivált a nagyobb városokban eleget elfordul, hogy azonban ez oly elterjedt, és oly fokon legyen mint mi közöttünk, az legalább is kétséges. Ott mindezen állapotok szembeötlöbbek talán, miután akiima enjdiesége mellett több belátást nyerünk a szegényebb osztályok bels gazdaságába,

a demokrata szokásoknál fogva a különféle osztályo-

s

kat a kiváltság, a különíti

;

gg,

szóval az ugorkafa egymástól annyira

míg ellenben nálunk a

tél

nem

el

hidege a szegénynek csak nagy

meg nyomorúságát a világ szemláttára kitárni, a vagyonosabb osztályok pedig az alsóbbakkali érintkezést méltóságuszükségben engedi

kat veszélyeztetnek tekintik, és a szegények helyzetét tapasztalat

hiányában meg

nem ítélhetik. A mi

végre az étkezést

illeti,

láttuk,

hogy

a fensíkon annak alapja a tengeri, és hogy különösen a városi cscseliList csak kivételesen lát. Ez azonban nem oly nagy hiány; mert ha a mi népünk gyakrabban (?) eszik húst, ugy nem szabad a számításból kifelejteni azon körülményt, hogy a középeuropai égalj szigorúbb lévén, a test a huseledeleket sokkal nagyobb mértékben igényli, bár azért nálunk sincs meg minden vasárnap a bearni fejedelem által óhajtott tyúk a fazékban. Mexicoban, igaz, hogy a szegények táplálkozása leginkább a növényország terményeibl áll, de ugyané szokás uralkodik minden meleg és különösen minden forró országban, (a növényélelem oly sok ert nyújt a forró égöv alatt, mint az állati

lék

éjszakon. Liebig Thíerchemie),

már pedig

e fensik égalja

mítandó a meleghez mintsem a hideghez. Mindezeknél fogva a socialis viszonyok ségesek, hogy

és

szokások

inkább szá-

nem

elég-

azok árnyoldalainak kiemelésevei a fensik lakóinak

stb. megmagyarázhggy az aránylag élenyszegény levegnek nagy része van ezen physíologiai állapot létrehozásában. Sokan ezt nem akarják megengedni, mert szeríntök az embernek, testi kifejldését illetleg, egyformának kell lenni, lakjék és szülessék az akár Afrika közepén, akár éjszaki Szibériában. Már pedig hogy az égalj dönt befolyással van a hogylétre, a szervek kifejldésére, azok mködésére,

anaemicus zuk, és

voltát, relatív

meg

azt bizonyítja nete,

annak

az emberi

kevés munkakedvöket

kell engedni,

— elnézve a

faji

sajátságoktól

— az

emberiség törté-

feloszlása a föld kerekségén, az egyes régiók lakottsága,

nem mveldésének egész menete és kiterjedése.

így

pl.

köz-

tudomású dolog, hogy a forró tájak lakói vérszegények, hogy szervezeföl, az egyes szervek mködése a nagy

tök bizonyos sajátságokat vesz

217

meleg befolyása

alatt bizonyos

módosulásokkal megy végbe, és mind-

ezek folytán oly sajátszer állapot jö létre,

mely

ott az egészség kere-

tének határai között mozog, a mi viszonyaink között ellenben már a pathologia teréhez tartoznék. így hogy messze ne menjek, veraigl. a máj igen gyakran meg van dagadva, még pedig néha tetemesen; egy a helyi sajátságokkal ismeretlen orvos az ily egyént azonnal májbetegnek hihetné, miután ezen szerv csakugyan

cruzi lakosnál

tetemes vértorlódásos állapotban van. teljes

De

ezen egyén ily állapotban

egészségnek örvend, a lassúbb légzés miatt megvan nála egy

mely az orvosi világban forró égalji vérszevan isnierve. Ennélfogva a mexikói fensikra már egyesek, hogy ha a vérszegénység ott csakugyan

visszeres vérvegyület,

génység nevezet alatt nézve

is állíták

el

a test normális állapota, az pusztán ezen ország a tropicusok alatt lehet következménye. Ez azonban tökéletesen témert a forró földöv országainak anaemiája nem a geographiai szélesség következménye, hanem onnan ered, hogy ezen tájak igen meleg égaljjal, birnak de a mexikói fensik koránsem birván ilyen

fekv helyzetének ves

;

;

meleg égaljjal, fából vaskarika lenne ennek vérszegénységét tropicusnak magyarázni, s igy annak okát másban kell keresni. Ennek következtében nem marad más hátra, mint a leveg élenyfogyatkozását okolni ezen bizonyos fokú vérszegénység létrehozásában, melylyel

azonban nem akarom mondani, hogy

lakosai betegeknek tekintendk

;

ez

e

miatt ezen ország összes

egy sajátszer állapot, mely az

adott közegekkel szemben mint az emberi test alkalmazkodásának kifejezése

munkával

melybl — kapcsolatban a nagyobb tüd és sziv— logicai következetességgel foly a lakosok csekélyebb er-

j

létre, s

beli állapota, kényelemszeretete, kitartáshiánya, lobos állapotban pe-

dig a reactiók csekélyebb élénksége és rövidebb tartama.

Jourdanet ezen theoriát túlságig vitte (miként minden szenvedélyes

ember

elfogult és

túloz) és azt

szélsségeiben, de másrészt

meg

magam sem irom

kell engedni,

alá minden hogy ezen gondolatnak

Habár eleinte ezen tétel sok port vert fel, az mégis mindinkább csökken és remélhet, hogy nem sok id

alapja egészséges. ellenállás

multával a fensikok éleny szegényebb levegjének befolyása az

élet-

mködésekre, a szervezet alkalmazkodása a közeghez, annak vegyi alkatrészeihez, a hfokhoz, a lég nedvességi viszonyaihoz és mindebbl kifolyólag a létrejöv oligaemia, minden a szervi mködésre kiható korlátozó következményeivel együtt, mint ezen ország lakóinak normális állapota, biológiai sajátsága és pathologiai sanyarusága

—

!

218 szintúgy polgárjogot fognak nyerni az orvostudományban,

miként

sok más kérdéssel történt, melyeknek szintén keresztül kellett menni a kritika, az ellenérvek, bizonyítékok stb. rostáján, mig azok tudományos jogosultsága általánosan elismertetett. Ezen kérdés napjainkban különösen a tüdövész ok- és gyógytanában játszik fontos szerepet, és ha a jelen munkával az e körüli kétségek eloszlatásához némi kevéssel járulhattam volna, és a mexiaz

kói felvidék általános

egészségi ismertetésén kivül ezen távol

or-

szág lakosai élete sajátszer nyilatkozatainak elfogadható magyará-

adnom, akkor a hazától távol töltött évek magányos órái nem futottak le reám nézve minden haszon nélkül. És az olvasóra? Kivánom, hogy arra sem

zatát

is

sikerült volna

elszigeteltségének egyes

—

—

TAEGYMUTxiTO. Ehrman

Agyguta 188. Alcoliolliatás 44.

Analmac

Hmérsék

166. 168.

Élényfogyasztás 35.41.212.

Hugykövek 210. Hmnboldt 13. 54.

Élettani rész 34.

2.

Anatómiai észleletek

37.

Elmezavarok

napi ingadozá-

sai 8. éjjel 7.

192.

181.

Ál-adások 17G. 182. Artézi kiitak 11.

Emésztési szervek

Asüleo 63.

Idegrendszer betegségeil 87 Erkölcsiség 192. és egészség a fensikon Indián 13. 57. 60. Iturbide 203. 62. Érverés 40. Ivarszervek betegségei 192. Ivóvíz 185. Esmennyiség 5. 9. Étkezés 144. 206. Izzadás 49.

Azték

beteg-

Idegenek vérbsége

ségei 142.

79.

Er

53. 6G.

,

Balmat

41. Barrios 176. Basch 148.

Bastian 52. 211. Felvidék 2. 27. Béllmrut 146. növényélete 30. Sz.-bernáthegyikolostor 46. Fertzési betegségek 166. Bért 48. Földrajzi viszonyok 1. Bichat 213. Földrengések 29. Boiidin 195. Frerichs 164. Bouguer 50. Fuzier 22. Boussingaiüt 42. 215. Fürdés 201. Brault 23. Brelimer 130.

Budd

Gagern 59. Garcia y Cubas

161. Biúil 101. 111. Bujakor 196.

2. 4.

Járványok

54.

Jecker 72.

Jéges 11. Jégképzdés

48.

Jimenez L. 200.

M.

.Timenez

130. 163. 165.

172. 196.

-Jourdanet

22. 38. 42. 72.

7.

133.168.175.213. .Jürgensen 102. 81. 129.

57. 58.

Garnier 171.

Kankó

Kezdetleges nehézségek 78.

Caraeron 165.

Golyva 210. Görvély 127.

de Castro 165.

GuU

Cavaroz 40. 41. 45.

66. 69. 80.

Cliicliimek 53. Chloroform 209. Coindet 37. 40. 42. .50. 70. 80. 99. 130. 180. 186. 196. 207. 214. 215. Condamine 50. Coiiillandre 165. Coxwell és Glaisher 77.

Kígyómarás 207. Kisugárzás 48.

112.

Gyomorgörcs

Korányi 166.

191.

Kórtani rész 83.

Hacienda

32.

Köd

Hagymáz

167.

Kütegek 200.

kórtörténetek 169. liabastida 168.

Haveu

Légköri nedvesség

85. 176. Havi tisztulás 193. Házasság 193.

Légnyomás Légzés

67. 68.

Himl

186.

Hirsch

94.

Eclampsia 188.

HosRzmérték 1. Hökhurut 141.

96.

111.

171. 180. 198. 203.

Égalj

6.

44.

vízveszteség 50.

munkatöbblet

Lehinann León 204.

Heitler 166. Heller 3.

Dutrouleau 166.

Donders

40.

magasságokon általi

4.

9.

67.

szervek heveny lobjai 94.

197. 37.

11.

Halandóság

Creol 15. 65. Hegyibaj 77. Csatorncák 177. 181. Hegymászás nehézségei 44. Cuautitlan folyó 177. 181. Heineman 22. 99. 159. 168.

Darwin 36. Derme 191.

196.

167. 207.

43.

Lépfene 208. Lepra 202. Leroy de Méricourt

Leveg

77.

élenytartalma 34.

Liebermann

180.

"

'

220 Örök hó Ózon 11.

Liebermeister 45. 48. Liebig 62. 216.

Lobato

23.

Lófuttatások Lovtet 41.

Maclean M;i<íassáíí

Paederastia 199. Párolgás 5. 182. Parot 41.

6.3.

fölött

szerinti beosztás 2.

]\IájtáÍyogok 148.

kortörténetek 150. haláloka 161. és epeelválasztás 161. gyógykezelése 163.

37. 38.

Testsúly 38. Texcoco tava 177. 179. 181. 183.

53.

Tissaudier 77. Phagadaeua 197. Tisztaság 201. Pliysiologiai észleletek 40. Titu 41. Poiiibo 22. Tlamacas tanya 77. Poncét 202. Tlaxcalaiak 53.

Todd módszere Titek 53.

Posváuymérgezés 184. Preseott 53. PiiUing 35.

Puhpie

Maiaria 127. 177. el

Payno

2.

Peilagra 205.

Májbajok 148.

ti

Terület

Testmagasság

Panperismns 215.

165. a teiiEfev

27. 28.

]\Ial

Tengeri utazás 17. Teuochtitlan 52. 180. Tepctatc 29. 185.

regiója 29. 180.

106.

Toroklob 138. kórtöi'ténet 139.

30.

Történeti visszapillantás

pinto 203.

Malpais 29.

Rák

Mc Keen

166. 210. Meghonosodás 76.

Ranke

Méhbántalmak

Reyes

210.

53.

44.

Rauris bányászai 62.

195.

Melogveszteség 46. 212. Mellkas nagysága 37. 38. Mescal 30. Mesztic 16. Metaorologiai adatok 4. 6. Morbilli 189.

Mordhorst 131. Mosqnera 58. Munkaképesség

J.

M.

66.

86.

180.

Reyes J. 98. Rio Verde 179. Rivera 54. Rojas 146. Rokitausky 130. Rüuis 165. Ruiz y Sandoval

Tüdölégdag 140. Tüdölob 9i. 172. a magasság szerint fulmináns 100. kórtörténetek 100. gyógykezelése 103.

Tüdövesz

110.

ragadós 122. és házasság 126. 177.

elüfordultáuak okai 129. és tüdölob 135. és

tüdvérzés

116. 118.

62, 67. 186. 196. Muridi-s^ 42. Mühlen])fordt 20. (>?>. 80.

Sárgaláz 21. Saussure 41. Scarlatina 187.

Tzokádó hegyek

Mühry

Scherzer 58.

Tyndall

Schiuidtleiu 23. Sclmltze 162. Sebészi betegségek 209.

Urticaria 200.

Munoz

5.

138.

'

Müller 49.

Nap heve

188. Navarrete 166. 7.

Navarro y Noriega Népesség 5. 53.

srsége

98.

kortörténetek

126.

134. 29.

36.

Skoda 13. 53.

4.

98. Valentin 50. Spanyol faj és hanyatlása Védhimlöojtás 186. Mexicoban 64. Venericus bajok 196. Szaporaság 194. Vera Cruz 18.

egészségi visszonyai 20. Szelek 11. Vérhas 146. szaporodása 51. 55. Szénsav kilehelés 42. Szenyvizek 177. Vérköpés 116. fogyása 53. 55. soványsága és kövérsége Szervezet alkalmazkodása Vérszegénység 85. 213. 216. 74. Villamosság 11. 80. Szeszes italok 144. Virchow 87. Niemeyer 112. 159. Szív táplálkozása 68. Víziszony 209. Nowak 49. 51. Szívbajok 141. Vízvezeték 185. Oesterlen 199. Szoptatás 195. VoiUez 101. Szülés 195. Operaénekesek 79. fajok szerint 12.

Orbáné

Waldenburg

187.

Orizaba városa 26, Orozco V Berra 59. 182.

Takony

140. Tardieii 95.

Zárszó 211.

129.

p'nn

l^,ri.> z-u

31068 _Accession no.

^

,

Szenger, Ede Author

íiexico felvidéke. Callno.

-^^-J