Ingyenes 2016. I. szám www.mzszk.hu
A Magyary Zoltán Szakkollégium mobilitási magazinja
Semester 15 éves a Magya ry Z o lt án Sz a k ko l l é g ium
Partnereink
2
A kiadvány az NKE/1198-11/2016 NTP-SZKOLL-15-0027 számú pályázat finanszírozásában jelent meg.
Köszöntő
Impresszum
Kiadó: Magyary Zoltán Szakkollégium
K e d v e s O l v a só!
Büszkén mondhatjuk, hogy az immár 15 éves Magyary Zoltán Szakkollégium ilyen hosszú idő elteltével is töretlen lelkesedéssel és lendülettel néz a jövő felé. Az idei év számos újdonságot és kihívást tartogatott számunkra, hiszen amellett, hogy egy sikeres mentorprogramot zárhattunk le, karközivé is váltunk, mivel a 2015/16-os tanévtől már a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói is jelentkezhettek hozzánk. Részt vettünk a Mint-a-Parlamenten, a 15. születésnapunk alkalmából háromnapos rendezvénysorozatot szerveztünk, és eljutottunk Krakkóba is, ahol négy felejthetetlen napot tölthettünk el. Emellett a 2016-os tavaszi ITDK-forduló is büszkeségre adott okot, hiszen tagjaink hozták el a legszebb helyezéseket. A rengeteg munka mellett természetesen a szórakozásból sem volt hiány. Alig várjuk a következő éveket, hogy minél több hallgatónak megmutathassuk a Magyary világát, ami számtalan élményt és lehetőséget biztosít számukra. Váradi Anita főszerkesztő
Főszerkesztő: Váradi Anita Korrektúra: Moravcsik Dóra Moravcsik Eszter Szerzők: Aracsi Valentin Bohus Petra Gál Fanni Herczeg Zoltán Híres Norbert Károly Alexandra Adrien Kerekes Kitti Kiss Zsolt Malustyik Brigitta Moravcsik Dóra Moravcsik Eszter Náda Klára Szabó Liliána Popják Eszter Révész Enikő Schváb Alíz Szabó Roland Szűcs Márton Tóth-Zsámboki Balázs Váradi Anita Szerkesztőség: 1083 Budapest Orczy út 1. Fsz. 1 Semester online: www.mzszk.hu
3
Közösség
MAGYARY MENTORPROGRAM EGY EGYKORI MENTORÁLT SZEMÉVEL A Magyary Zoltán Szakkollégium mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy tagjai körét folyamatosan bővítve maga köré gyűjtse azokat az embereket, akik hasonló elképzelésekkel rendelkeznek egyetemi tanulmányaikat illetően, mint ők. Ennek fényében indított a közösség egy újabb mentorprogramot 2015 őszén, amelynek én is részese lehettem. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának másodéves hallgatója vagyok. Az egyetemen eltöltött első év után rájöttem, hogy nem elegendő, ha csak szimplán jól teljesítek a zárthelyiken és a vizsgákon, szerettem volna valami többet tenni meglévő tudásom és tapasztalataim bővítése érdekében. Ez a gondolat vezérelt, amikor jelentkeztem a Magyary Zoltán Szakkollégiumba, amelyet azóta is eddigi egyetemi életem egyik legjobb döntésének tartok. Amikor megtudtam, hogy bekerültem a mentorprogramba egyszerre fogott el egy jó és egy rossz érzés is. Természetesen nagyon örültem, de tartottam attól, hogy vajon elfogadnak-e a többiek, szimpatikus leszek-e nekik, be tudok-e illeszkedni a közösségbe. Azonban már az első ismerkedős est alkalmával világossá vált számomra, hogy félelmeim alaptalanok voltak. Egy nagyon barátságos és nyitott társasággal találkoztam, akik már akkor is a közösség részeként tekintettek ránk. Az esten különböző játékok segítségével ismerkedtünk meg a mentorainkkal, a többi mentorálttal
4
és a tagokkal, illetve megtudtuk azt is, hogy melyik csapatba tartozunk majd a program idején. Az alaposabb megismerkedésre az Érsek vadkerten megrendezett összerázó hétvége adott alkalmat. Az ott töltött három nap alatt megtapasztalhattuk, hogy hogyan tudunk társainkkal együttműködni, hiszen sok csoportos feladatban tették próbára kreativitásunkat. A munka mellett természetesen lazításra is szakítottunk időt, esténként sokat beszélgettünk, játszottunk, így lehetőségünk volt mindenkiről egy kicsit többet megtudni. Az összerázó hétvége után még számos szórakoztató program várt ránk. A könyvtárlátogatások, esti beszélgetések mellett számomra a közös lézerharc volt a legizgalmasabb. A szakkollégiumi felvételi folyamat során betekintést nyertem a Közjogi Műhely működésébe is. Nagyon izgalmasnak találtam, hogy már mentoráltként megismerhettem a műhely tevékenyégét. A kurzus feladataként tűzte ki, hogy a szakkollégisták a most aktuális közéleti témák boncolgatásán,
Közösség illetve egy-egy kutatás lefolytatásán keresztül ismerkedjenek meg mélyebben a közigazgatás területeivel. Január óta vagyok aktív részese a műhely tevékenységének, jelenleg az öninterpelláció témáját boncolgatjuk. Rendkívül nagy szakmai pluszt ad ez számunkra, sokkal gyakorlatiasabb oldalról tudjuk szemlélni a politikai élet működését. Minden alkalommal egyre biztosabb vagyok abban, hogy jól döntöttem, amikor szakkollégistának jelentkeztem, mert ilyen dolgokat az egyetemi tantervi órákon nem tanulunk, pedig egyértelműen hasznunkra válik. A másik kurzuson, amelyen szintén rendszeresen részt veszek, a kutatásmódszertannal ismerkedünk meg. Sok hasznos tanácsot kapunk szakdolgozatunk vagy éppen OTDK-dolgozatunk felépítésével kapcsolatban, segít rátalálnunk azokra a területekre, amelyekben érdemes jobban elmélyülnünk. Fontos, hogy nemcsak szakmai, hanem baráti támogatást is kapunk, bármilyen kérdéssel fordulhatunk kurzusvezetőinkhez és társainkhoz is. A szakkollégium életében 2015 őszétől paradigma váltás történt. Ebbe csöppentem bele én is, ennek pozitív hatásait érzékelhetem, hiszen már nemcsak az ÁKK, hanem a NETK hallgatói is csatlakozhatnak tagként a közösségépítésre egyre nagyobb hangsúlyt fektető szervezethez. Nagy élményt jelentett számomra márciusban az ócsai csapatépítő hétvége, ahol egy hosszas tréning segítségével derítettünk
fényt a közösségi problémákra, és örömmel tapasztaltuk, hogy ezeket egyre nagyobb sikerrel tudjuk már megoldani. E kijelentés igazát bizonyítja a Magyary Zoltán Szakkollégium 15. születésnapja alkalmából megrendezett háromnapos rendezvénysorozat nagy sikere is. Aktívan részt vettem a programok szervezésében, amelynek köszönhetően olyan új dolgokat tapasztalhattam meg, mint egy kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégeivel való kapcsolattartás vagy az események hirdetése. Nagy megelégedettséggel töltött el, hogy tudásommal és kreativitásommal – már szakkollégiumi tagságom elején – hozzájárulhatok a munkához. Ilyen gyakorlati jellegű dolgokat egy átlagos egyetemi hallgató, aki tanulmányai során nem csatlakozik egyetlen szervezethez sem, aligha tapasztalhat meg, pedig ezek birtokában a diploma megszerzése után minden bizonnyal plusz előnnyel és tapasztalatokkal indulhatok majd a munkaerőpiacon. Egykori mentoráltként és jelenlegi tagként bizton állíthatom, hogy mindenképp megéri kilépni a komfortzónánkból. Nyilvánvalóan mindenkinek vannak kételyei egy ilyen közösségbe való jelentkezés előtt, sokunkat megrettent az ismeretlen, de ha ezeken a félelmeken túllépünk, akkor rá kell döbbennünk, hogy egészen kinyílik előttünk a világ, és olyan új dolgokat tapasztalhatunk meg, amikkel egyetemi éveink tartalmat és értelmet nyernek. Malustyik Brigitta
5
Közösség
MAGYARYSOK ÉRSEKVADKERTEN A Magyary Zoltán Szakkollégium őszi mentorprogramja idén Érsekvadkerten rendezte meg a szokásos „összerázó hétvégéjét”. Az esemény péntek este kezdődött, amikor is a szakkollégium elnöke hivatalosan is köszönthette a részt vevő hallgatókat. A három nap során a mentoráltak, mentorok és tagok jobban megismerhették egymást, miközben különböző csapatépítő játékokon vehettek részt és két fergeteges éjszakát bulizhattak át együtt. A résztvevők természetesen szakmai programban sem szenvedtek hiányt, hiszen az öt-hatfős csoportokba tömörült mentoráltaknak startupokat kellett alapítaniuk, majd a kidolgozott üzleti tervek és stratégiák prezentálásával kellett maguknak megnyerni a munkájukat értékelő zsűrit. A fő szempont persze itt is inkább a leendő tagok összerázódása volt, mintsem a valódi szakmai tudás mérése, de ez a program is bebizonyította a résztvevők kreativitását. A régebbi tagok meséltek az életútjukról, hogy miért jelentkeztek a Magyaryba, mi motiválja őket, így a mentoráltak számos inspiráló gondolatot meríthettek tőlük. Az esték is különösen jó hangulatban teltek, a pókerparti, az ismerkedős játékok és más színes programok révén.
6
Az összerázó sikere abban rejlik, hogy a szakmai teljesítményt megalapozó emberi közösséget kovácsolja össze, és mint ilyen, elengedhetetlen eleme a szakkollégium eredményes munkájának. A hétvégén mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy érdemes volt a szakkollégiumba jelentkeznie, hiszen felejthetetlen élményekkel feltöltődve, egy közösség tagjaként térhettek vissza az egyetemi hétköznapokba. A későbbi mentorprogram idején a leendő és jelenlegi tagok már jobban ismerték egymást, ezzel megteremtve az összhangot a szakkollégiumi közösségben. Aracsi Valentin
Közösség
KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS ÓCSÁN Ócsa... Februárban még nem mondott semmit számomra ez a furcsa hangzású kis szócska, ami egy Budapesthez közeli települést jelöl. Eleinte meg se tudtam jegyezni, és volt, hogy Ózdot mondtam helyette. Új tagként kissé izgultam az indulás előtt, hiszen egy közösen eltöltött hétvége igazán jól összehozhat egy csapatot. Ugyan az érsekvadkerti összerázón már túl voltunk, de az nem adhatott átfogó képet a közösségről, hiszen ott még mentoráltak voltunk, és a cél az ismerkedés volt. Február 19-én, pénteken délután indultunk. Rendkívül esős volt az idő, olyan tipikus hangulatromboló, így egy kicsit a kirándulástól is elment a kedvem. Szerencsére mire odaértünk, elállt az eső. Este három-négyfős csapatokba rendeződve PubQuizt játszottunk, amihez a változatos témakörökből merítő kérdéseket egyik tagunk válogatta ös�sze, és nem könnyítette meg a dolgunkat, sokat kellett gondolkodni. A játék nagyon jó volt, mert könnyed hangulatban telt, és szükség is volt rá az azt követő szakmai nap miatt. Másnap, reggeli után megkezdtük az eredetileg délelőttire tervezett, de egész napossá vált tréningünket, amelyet egyik remekül felkészült tagunk vezényelt le. Hálásak vagyunk neki ezért, mert ez után a nap után mindenki kicsit máshogy látta a szakkolit. Rájöttünk, hogy együtt, egy szervezetként tudunk a legkiválóbban dolgozni, úgy, hogy mindenki beleteszi önmagát az egyes folyamatokba. Hiszen mi alkotjuk ezt a szervezetet, úgy működhet, ha mindannyian
beleillesztjük a saját kis puzzle-jeinket amelyek végül kiadják az összképet. Este egy-egy rövid bizottsági üléssel zártuk le a szakmai részt. Magunknak főztük a vacsorát, mindenki segített, amit tudott. Miután befejeztük az evést, bekapcsoltuk a zenét, kártyáztunk, táncoltunk és nagyon jól éreztük magunkat. Mindenki felszabadult, a „szakmázás” után jól esett a hangulatváltás. A szombati napon sokat tanultunk magunkról, egymásról és a szakkoliról. Épp ahogy Róbert Gida mondta Micimackónak: „Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted, és okosabb, mint véled.” Mindannyian ráébredtünk arra, hogy többre vagyunk képesek, mint amit gondoltunk. Megismertük egymás erősségeit és gyengeségeit, megtudtuk, hogyan viselkedünk komoly helyzetekben vagy ha esetleg kritikával szembesülünk. Megtanultuk azt is, hogy mindig számíthatunk egymásra. A vasárnap reggeli lekváros kenyér utáni gyors összepakolást követően „elhagytuk a bázist”, kicsit fáradtan indultunk haza. És hogy mit jelent most Ócsa? Egy hétvégét, ami összehoz. Egy élményt. Közösséget. Biztos vagyok benne, hogy mindannyiunknak mást és mást, de a lényeg ugyanaz: egy hely, ami segített összekovácsolódni, és ahova reméljük, még visszatérhetünk. Bohus Petra
7
Közösség
Az vagy, amit teszel – avagy hogyan legyél hétköznapi hős 2016. március 18-án négy lelkes tréner lépte át az Orczy úti kollégium kapuját, hogy valami újat mutasson egy csapat fiatal és tettre kész szakkollégistának. Előbbiek a Hősök Tere civil workshop önkéntesei, utóbbiak pedig a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjai voltak.
Hogyan legyek sikeres a jövőben? Hogyan jussak előre? Hogyan fejlesszem a képességeimet? Változtatnék a gondolkodásmódomon – de hogyan? Hogyan figyeljek oda jobban másokra? Hogyan segíthetek és kaphatok segítséget? Ezek és ezekhez hasonló kérdések mindannyiunkat foglalkoztatnak. Szerencsére vannak olyanok is, akik a válaszokat is ismerik – és nem csak ismerik, az utat is
8
megmutatják hozzá. A 2014-ben Magyarországon is elinduló Hősök Tere kezdeményezés atyja Dr. Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem professzora, a világ egyik legismertebb szociálpszichológusa. (Nevéhez fűződik a híres stanfordi börtönkísérlet.) Az alapvetően pedagógusok számára kidolgozott program széles körű alkalmazhatósága miatt már a szervezetek és a civilek felé is nyitott. Az eredeti angol nyelvű tréning hat modult tartalmaz, ebből jelenleg kettő érhető el hazánkban, a „Növekvő mindset, a fejlődésfókuszú gondolkodásmód” és a „Bámészkodóhatás”. Ezek elsajátítására a tantermi oktatás mellett interaktivitást feltételező terepgyakorlatok során van lehetőség. A workshop kulcsszava a tudatosítás, hiszen mindkét modulhoz szervesen hozzátartozik, hogy figyelve, türelemmel forduljunk magunk és mások felé. Az első két órában a fejlődő „mindset” elméletével és alkalmazásával foglalkoztunk. A módszer segít, hogy rádöbbenjünk: az élet bármely területén fejlődhetünk,
Közösség ha megtaláljuk a gátakat, amik visszatartanak bennünket, és merünk hibákat elkövetni, kudarcokat megélni. „Tudod mi különbözteti meg a sikeres embert a sikertelentől? Hogy az előbbinek százzal több »nem« van a zsebében.” – mondta roppant találóan az egyik trénerünk, Tamás. A második két óra a bámészkodó-hatás megismerésével telt, témája pedig a másokon való segítés volt. Nem túlzás azt mondanom, hogy mindan�nyiunkat megdöbbentettek az erről szóló kutatások, videók eredményei. Főként miután a terepgyakorlat révén mindezeket a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk. Rengetegszer sétálunk úgy az utcákon, hogy nézünk, de nem látunk, nem látjuk meg, ami igazán fontos. A modul eredményeképp a résztvevők bepillantást nyerhettek abba, mi az oka az általános passzív viselkedésnek, és hogyan mérhetjük fel azt, hogy mi a teendő egy adott helyzetben. Ehhez nagy segítséget jelentettek a trénerek korábbi tapasztalatai és történetei, amiket megosztottak velünk. Szuper csapat, figyelemfelkeltő és érdekes témák, képzett és tapasztalt trénerek, nagyszerű légkör. Akinek van lehetősége, mindenképpen vegyen részt egy kurzuson, laikus érdeklődőknek pedig szívből ajánljuk Philip Zimbardo minden könyvét. Gál Fanni
9
Szakmaiság
EMET-összefoglaló Az NTP-SZKOLL-15 pályázat keretében szakkollégistáink az idei tanévben rengeteg programon vehettek részt. A kurzusok folyamán a tudományos írás és kutatás témakörét boncolgatták tagjaink, hogy felkészüljenek a különböző szakmai megmérettetésekre. A tanévben több vitaestet is rendeztünk, amelyeken nemcsak a szakkollégisták, de az egyetem hallgatói is sok érdekes témát járhattak körül. A pályázatnak köszönhetően juthattunk el a krakkói egyetemre is, ahol egy kihelyezett kurzus keretében a lengyel hallgatókkal együtt hasonlíthattuk össze a két ország jogi berendezkedését. Ilyen és ehhez hasonló programok színesítették idei tanévünket, amelynek csúcspontját az áprilisban megrendezett születésnapi rendezvénysorozat jelentette, hiszen szakkollégiumunk idén ünnepeli alapításának 15. évfordulóját. Moravcsik Dóra
KRAKKÓI TANULMÁNYÚT MAGYAR–LENGYEL KÉT JÓ BARÁT A Nemzeti Tehetség Program keretén belül szakkollégiumunk kis csapatának is lehetősége adódott, hogy 2016. április végén elutazzon Krakkóba, és ott csillapítsa a magyar és lengyel alkotmányossági szempontok összevetésére, valamint a lengyel közigazgatás megismerésére irányuló mérhetetlen tudásvágyát. No, de kezdjük az elején!
10
Mindannyian nagyon vártuk az április 27-i hajnali indulást, bár tudtuk, hogy közel hétórás buszút vár ránk. A szlovák határt átlépve előbb a szép zöld tájban gyönyörködtünk, majd – mintha csak megvágták volna a „mozgófilmet” – hirtelen szakadó hóesésben találtuk magunkat és csodálkoztunk, hogy lehetséges mindez tavasz derekán. Miután a lengyel határon is szerencsésen túljutottunk, már nagyon vártuk, hogy meglássuk a Krakkó feliratú táblát. Végül megérkeztünk, és rögtön el is foglaltuk a szállásunkat, bevettük a szobákat, felfedeztük, hogy ki hol „lakik”, majd kipakoltunk bőröndjeinkből, és lázasan készülődtünk a másnap délelőtt megrendezett magyar–lengyel alkotmányjogi workshopra. Az előbb említett rendezvényre a világ egyik legrégebbi egyetemén, az 1364-ben III. Kázmér által alapított Jagelló Egyetem főépületében, a Collegium Maiusban került sor. A korábban a Studium Generale nevet viselő egyetem a képzés három fő területre koncentrált: szabadművészetek, orvostudomány és jogtudomány. Mára már hatalmas intézménnyé nőtte
ki magát, 15 karral és több mint ötvenezer hallgató egyidejű oktatásával büszkélkedhet. Előbb tagjaink – Aracsi Valentin, Bohus Petra, Híres Norbert, Losonczi Krisztián, Nádas Klára és Petróczky Péter – tartották meg angol nyelvű prezentációikat olyan magyar sajátosságokkal rendelkező témákban, amelyeket össze lehetett vetni egyes lengyel alkotmányjogi kérdésekkel. Majd nagy érdeklődéssel hallgatták végig a lengyel jog-, illetve közigazgatás-tudomány iránt érdeklődő hallgatók előadásait is. A program résztvevői az egyes témák bemutatását követően megoszthatták tudásukat az alkotmánybíróság és a kormány kapcsolatáról, a köztársasági elnök szerepéről, a médiatörvényről és az új alkotmány – hazánk esetében az Alaptörvény – létrejöttéről, módosításairól. A beszélgetés alatt kiderült, hogy számos hasonlóság jellemzi a két ország alkotmányosságát, tovább erősítve a közös múltból eredő kapcsolatot. A tanulmányút következő állomásaként felkerestük a krakkói városházát a Wielopolski-palotában, ahol
Szakmaiság nagy örömmel fogadtak bennünket. A helyi igazgatási szerv egyik munkatársa néhány mondatban bemutatta a lengyel közigazgatás rendszerét. Megtudtuk, hogy Lengyelország háromszintű területi igazgatása a vajdaságokból, járásokból és községekből tevődik össze. Ezenkívül bemutatta a helyi ügyek intézésének menetét és elmondta azt is, milyen jövőbeli terveket szeretne a város megvalósítani. Az elkövetkezendő években szeretnének például kiépíteni egy metróhálózatot, azonban ez még várat magára, hiszen Krakkó történelmi múltja miatt szinte minden ötméteres távolságon belül fontos régészeti leleteket tárnak fel, illetve a térkövekkel kirakott gyönyörű utcák látképének megváltozása is eltérő véleményeket szül. És végül a megérdemelt pihenés A szakmai programok mellett egy kis „nyaralásra” is jutott időnk. Először is Krakkó középkori főterét csodálhattuk meg, amely egész Európában a legnagyobb. Sokan úgy vélik, hogy ezt a címet inkább a római Szent Péter tér vagy a velencei Szent Márk tér érdemelné, de méretét tekintve Krakkó főtere nagyobb ezeknél. A téren többek között egy hatalmas posztócsarnok található, ahol árusok kínálják portékáikat, kedvező lehetőséget teremtve a különböző szuvenírek beszerzésére. Itt tekinthető meg továbbá a Szent Adalbert- és a Mária-templom is, amelyek a katolikus vallás által kifejezett, Isten iránti tiszteletet
tükrözik. Meg kell említenünk azt is, hogy Európa legnagyobb oltára a Mária-templomban található. A tér egyik történelmi funkciója az volt, hogy rajta keresztül vezetett az az út, amelyen a királyok a kastélyba juthattak. Így igazán korhű élményt nyújtott a főtéren található pompásan feldíszített lovas kocsis városnézés lehetősége is. A királyi kastély a Wawel-dombon, a főtértől nem messze helyezkedik el. A kastélyt III. Kázmér építette, a területet azonban már ötezer éve lakják. A gyönyörű építményt a Visztula folyó, egy szépséges virágokkal teli park, valamint a waweli székesegyház veszi körül. A Visztula partján található sárkányszobor – a korszerű technikai megoldásoknak köszönhetően – képes tüzet „okádni”, amelynek különleges látványa minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt. A látványosságok mellett különböző gasztronómiai kalandozásokat is tehettünk, ugyanis számos étteremben jártunk, ahol lengyel ínyencségeket ízlelhettünk meg. Az egyik hagyományos ételkülönlegességük a főételként szolgáló, úgynevezett pierogi, ami Krakkó minden éttermében, vendéglátó-ipari egységében, cukrászdákban, de akár a kocsmákban is megtalálható. Ez nem más, mint egy töltött tészta, egy prézli nélkül készült derelye, amelyet különböző töltelékekkel – káposztával, gombával, hússal vagy akár eperrel – bélelnek ki.
11
Szakmaiság Krakkó viszonylag csekély, nyolcszázezres lakossága ellenére azt érzékeltük, hogy nagyon pezseg ott az élet. Mindenki kedves és segítőkész volt, amit nemcsak az éttermi kiszolgálásban tapasztaltunk, hanem az utcán is egy-egy útbaigazítás során. A városban minden utca, minden egyes épület történelmi vonásokról tanúskodik. A régi épületek, a rengeteg park, a sok zöldövezet igazi vidéki kisvárosi hangulatot teremtenek. Ahogy Budapesten, úgy Krakkóban is rengeteg galamb található, akik igazán otthonosan érzik magukat a sétálóutcákban, így teremtve az arra járóknak galambetetési lehetőséget. Kirándulásunk záró programjaként Zakopanéba látogathattunk, a Magas-Tátra egyik legszebb pontja Krakkótól 106 km-re található. Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja a tengerszinttől számított 838 méter magasan található. A kezdeti nehézségek és a több órás utazás után megérkeztünk, és hamarosan már a felvonóra várakoztunk, amely felvitt bennünket, hogy megcsodálhassuk az 1987 méter magasan, a Liptói-havasokban található Kasprowy-csúcs, a Gáspár-csúcs által nyújtott gyönyörű látképet. A hegyvidéki éghajlatnak köszönhetően a csúcsot hó borította, így igazán különleges élményben lehetett részünk. Nagyon izgalmas volt már a felfelé vezető út is a felvonóval, amelyen havas táj kísért minket végig. A hó ellenére nagyon szép
időnk volt, hiszen végig sütött a nap, így tavaszias öltözékünkben is felküzdöttük magunkat a kijelölt túraútvonal célállomásához, amelyet igazán kár lett volna kihagynunk. A Krasprowy-csúcs fantasztikus és felemelő élményét mindenkinek át kell egyszer élnie, és látnia kell, hogy milyen is odafentről szemlélni a „világot”. Szakmai programokkal és kisebb kirándulásokkal teli nagyon építő négy napon vagyunk túl, ahol megtapasztalhattuk, hogy bármilyen problémán felül tudunk kerekedni, ha mindenki beleadja azt, amije van. Együtt bármit meg tudtunk oldani, figyelve egymásra, és megpróbálva a legjobbat kihozni mindenből. Így elmondhatjuk, hogy a szakmai fejlődésen és a „nyaraláson” túl egy csapatépítő utazáson is keresztülmentünk, amelyet újra és újra meg kell ismételnünk a jó munka érdekében. De nemcsak a közösségünk ereje épült, hiszen mindannyiunk számára lehetőség nyílt egy új kultúra megismerésére, a komfortzónánkból való kilépésre. Mert egy idegen országban, idegen nyelven megszólalni, pláne szakmai előadást tartani nem olyan könnyű, mint piskótát sütni. Többnapi előkészület és csapatmunka mellett igazán remek alkalmak adódtak, hogy olyan dolgokat tapasztaljunk meg, amelyek a munka világában is segítségünkre lesznek. Például magabiztosabban állunk majd ki és szólalunk majd fel egy-egy tárgyaláson, illetve megtanultuk azt is, hogyan kezeljük azokat a bizonyos rajtunk kívül eső informatikai malőröket, amelyekkel a technika világában bármikor találkozhatunk. Terveink szerint kis csapatunk a közeljövőben ismét felkerekedik majd, és újabb ismeretek megszerzésére irányuló útra indul, amely minden bizonnyal felejthetetlen kalandokat rejt majd magában. Nádas Klára, Szabó Liliána
12
Szakmaiság
HOGYAN LEGYÜNK SIKEREK AZ NKE-N? Mi tesz sikeressé egy szakmai életutat? Merre induljunk el, hogy elérjük kitűzött céljainkat? Milyen buktatók lehetnek ezen az úton, és mit tehetünk, hogy ezeket elkerüljük? Valószínűleg mindnyájunkban felmerültek már ezek a kérdések. A Magyary Zoltán Szakkollégium 2015 szeptemberében, az akkor kezdődő tanév első szakkollégiumi rendezvényén arra vállalkozott, hogy ezeket meg is válaszolja. A kerekasztal-beszélgetésre meghívott vendégeink a közigazgatás és az oktatás-kutatás területén dolgozó sikeres emberek. Dávid Máté, az Ostrakon Szakkollégium egykori elnöke, a SZEF (Szakkollégiumok Együttműködési Fóruma) alapítója. Tózsa Réka, szakkollégiumunk egykori tagja, aki korábban titkárságvezetőként dolgozott a Nemzeti Közigazgatási Intézetben, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Jelenleg az NKE Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának vezetője és a Doktoranduszok Országos Szövetsége Közigazgatás-tudományi Osztályának elnöke. Juhász Lilla Mária, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézetének projektfejlesztésért felelős igazgatóhelyettese, aki aktívan vett részt az egyetem alapításában, és a már említett DOSZ-KTO kezdeményezője, majd elnöke is volt egyben. Ecker Klaudia pedig az NKE Pénzügyi Osztályának akkori titkárságvezetője volt.
Az előadók megosztották velünk, hogyan definiálják a sikert, de arra is választ kaphattunk tőlük, hogy mit találnak fontosnak egy állásinterjún, hogy milyen számukra egy értékes munkatárs. Vendégeink meséltek még élettapasztalataikról, sikereikről és kudarcaikról, illetve ezek okairól. A közel másfél órás együttlét során remek és elgondolkodtató párbeszéd alakult kiaz előadók és a résztvevők között. Szó esett a kitartás és a motiváció fontosságáról, az önbizalomról, a kapcsolati tőke jelentőségéről, az időhiányról vagy épp a halogatás témaköréről, valamint arról a kérdésről, hogy a siker vajon mekkora arányban a munka vagy a tehetség eredménye. És végül, mindegyik előadó adott egy jó tanácsot, tippet a résztvevő hallgatóságnak. Talán éppen ezért nem is tudnám mással zárni ezt az írást, mint egy tanácsként is szolgáló Sarah Ban Breathnach idézettel: „Mindig emlékezz arra, hogy az igyekezet és a küzdelem megelőzi a sikert, még a szótárban is.” Tóth-Zsámboki Balázs
13
Szakmaiság
KÉZZEL NE! ÉTKEZÉS ÉS PROTOKOLL 2015. november 10-én szakkollégiumunk megrendezte a Kézzel ne! – Étkezés és protokoll! című vitaestjét, amelyen a viselkedéskultúrában és etikettben jártas Görög Ibolya protokoll-tanácsadó előadását hallgathattuk meg. Előadónk 14 év alatt 7 miniszterelnök munkáját segítette tanácsaival, szakmai tapasztalatával. E tevékenységéért 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. Napjainkban saját protokoll-tanácsadó vállalkozását vezeti és akkreditált előadóként a viselkedéskultúráról tart előadásokat különböző egyetemeken. Az EMET támogatásával megvalósuló rendezvényt Görög Ibolya az általános viselkedési szabályok ismertetésével kezdte, majd felvázolta egy rendezvény lebonyolításának menetét, az előkészületektől a rendezvény zárásáig. Egy tökéletes esthez elengedhetetlen egy jól összeállított ültetési rend, a megfelelően kiválasztott ételek, az ezekhez illő borok, az etikett szerinti helyes teríték és még ezer más apró dolog. Az előadás keretében mindezt nem csak elméleti oldalról ismerhettük meg, de mi magunk is kipróbálhattuk, hogy milyen nehéz feladat a helyes ültetés megszervezése. A szervezésen túl
arról is szó esett, hogyan kell vendégként helyesen viselkednünk egy-egy állófogadáson vagy borkóstolón. Mi történik akkor, ha olyan ételeket tálalnak fel, amit nem szeretünk vagy esetleg nem ízlik, és nem akarjuk megbántani vendéglátónkat? Előadónknak minden felmerülő kérdésre, problémára volt egy frappáns megoldása, így az előadás végére a közönség is biztos lehetett abban, hogy megállná a helyét egy hasonlóan kényes helyzetben. A férfiak és nők közötti viselkedési szabályok is felvetődtek, hiszen ez egyre több esetben merül fel problémaként, annak következményeként, hogy a nők egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti és politikai életben. A jó hangulat garantált volt, előadónk közvetlensége, az előadás interaktív jellege segített eligazodni a protokoll bonyolult világában. Görög Ibolya való életből vett példái és történetei bemutatták, hogy egy formális esemény is lehet kellemes szórakozás. Révész Enikő
14
Szakmaiság
Magyary-hagyaték A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén együttműködési megállapodást kötött Magyary Zoltán hagyatékának feldolgozása érdekében. Ennek kapcsán nagy megtiszteltetés érte a Magyary Zoltán Szakkollégiumot, hiszen jelentős szerepet kaptunk az archívum összeállításában, lévén a katalogizálást mi, szakkollégisták végeztük néhány ELTE-s hallgatóval kiegészülve. A munka Dr. Horváth Attila igazgató úr segítségével és iránymutatásával zajlott az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén, ahol a Magyary által létrehozott Magyar Közigazgatástudományi Intézet 1931-től egészen 1945-ig működött. Az eddig elvégzett munka az állomány felmérését jelentette, amelynek eredményeként kiépült egy adatbázis. A több ezer átnézett dokumentum, kézirat, újságcikk, képeslap, kiadvány és térkép egy Mária Terézia korabeli szekrény mélyén lapult. Ezeket több mint 130 munkaóra alatt sikerült nagy precizitással összeírni, hogy az értékesebb iratok egy digitális archívum részeként jussanak nagyobb nyilvánossághoz a későbbiekben. Magam is részt vettem a hagyaték összeírásában és nagy izgalom töltött el minden újabb boríték felbontásakor. Nyilvánvalóan Magyary Zoltán és felesége, Techert Margit búcsúlevele a legjelentősebb, de számtalan más érdekes iratra bukkantunk munkánk során. Egyik személyes kedvencem Magyary és Prónay György nyílt levelezése, amely az 1938-as Magyar Nemzet hasábjain jelent meg. Emellett érdekes volt az egykori tanítványok leveleit olvasni, akik nem felejtettek el köszönetet mondani Magyarynak. Voltak azonban olyanok is, akik a professzor befolyását kihasználva szerettek volna ajánlólevélhez jutni, amellyel egy-egy jobb állást csíphettek volna meg. Számos levelet kapott külföldről is, ezek közül a
háború alatt írottakat találtam különösen érdekesnek, hiszen ezekből az egyes emberek sorsa rajzolódott elénk. Mára már elképzelhetetlen lenne, de Magyary még 1948-ban, a halálát követő harmadik évben is kapott egy újévi üdvözletet,– ehhez hasonló levéllel ritkán találkozik az ember, különös érzés volt a kezemben tartani. Még hosszan folytathatnám az érdekességek sorát, és összességében elmondhatom, hogy nagyszerű időutazásként éltem meg a feladatot. A temérdek, 20. század derekán keletkezett okmánynak köszönhetően magát a korszakot is jobban megismerhettem. Emellett kalandos volt megküzdeni az olykor a szobát is beterítő, hatalmas térképekkel és szervezeti ábrákkal, vagy éppen az apró, kivágott újságcikkekkel. Ugyancsak élmény volt nézni az elődök írásképét, és megfigyelni, milyen precízek voltak a kézzel írott leveleik. Bízunk benne, hogy az egyetem a továbbiakban is számít ránk, és részt vehetünk névadónk hagyatékának összeállításában! Szűcs Márton
15
Szakmaiság
Mint-a-Parlament A 19. század végén épült fel Európa egyik legszebb parlamentje, a mára már Magyarország és a főváros szimbólumává vált Országház. A 2011-ben a világörökség részének választott impozáns épület fontos funkciókat lát el, itt őrzik a Szent Koronát és itt ülésezik a magyar törvényhozás, az Országgyűlés. A parlament választott tagjai képviselik az állampolgári érdekeket, jogalkotói jogosítvánnyal rendelkeznek, megfelelő többség esetén törvényt alkothatnak. Ezért is fontos, hogy a jövő értelmisége, a leendő vagy a már jelenlegi választópolgárok megtapasztalhassák az Országház falai között folyó munkát. Erre kínál rendkívüli lehetőséget a középiskolások számára szervezett demokráciajáték, illetve a felsőoktatásban résztvevő hallgatók közreműködésével megvalósuló Mint-a-Parlament szimulációs játék. Mindkét program a törvényhozás folyamatát modellezi, a résztvevők aktív közreműködésével. A Magyary Zoltán Szakkollégium tagjai 2015. október 22-én vettek részt a kétfordulós Mint-a-Parlament nevű szimulációs játék első napján, a vitanapon. A vitanapot komoly felkészülés előzte meg. A résztvevő hat, egyenként maximum húszfős hallgatói csapatoknak létre kellett hozni egy-egy fiktív frakcióprofilt és ki kellett dolgozniuk egy-egy törvényjavaslatot is, amelyet hatásvizsgálattal és szakértői véleménnyel is elláthattak. A vitanapot megelőzően minden frakció megkapta az összes törvényjavaslatot, hogy midenki felkészülten érkezhessen az érdemi vita helyszínére. A rendezvényen résztvevő frakciók a Progresszív Fiatalok, a Pázmányos Demokraták, a Fiatalok a Konstruktív Politikáért, a Sikeres Magyarországért,
16
a SZElidaritás és a Reformerek a Dinamizmusért, Innovációért, Rációért, vagyis a RADIR voltak. A Progresszív Fiatalok törvényjavaslatának az volt a lényege, hogy az állam egészítse ki azon felsőoktatási hallgatók jövedelmét, akik tanulmányaikkal párhuzamosan dolgoznak is. A Pázmányos Demokraták célja a magyarországi lobbitevékenység szabályozása volt, és ők érték el a legnagyobb sikert, hiszen törvényjavaslatuk továbbjutott, így ők alakíthattak kormányt. A Fiatalok a Konstruktív Politikáért frakció a diszkrimináció Alaptörvényben is megfogalmazott tilalmát, valamint az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét akarták a munka törvénykönyvébe beemelni. A Sikeres Magyarországért nevű frakció gyógyszeres abortuszról szóló javaslata volt a legmegosztóbb és egyben a legkevésbé támogatott, amelyet a plénum már a legelején is élesen támadott. A SZElidaritás, a győri Széchenyi Egyetem hallgatóiból alakult csapat javaslata az egészségügyi finanszírozás mértékének radikális emelésére, és egy ehhez kapcsolódó pályázati rendszer kialakítására vonatkozott. A RADIR a Magyary Zoltán Szakkollégium frakciója volt. Javaslatunk az általános választójog korhatárának 16. életévre való lecsökkentésére, és a választási részvétel szabadnappal való jutalmazására vonatkozott. A vitanapot az Országház Delegációs termében rendezték meg. A program négy rövid előadással kezdődött, ezt követően a résztvevők rátértek a lényegi munkára. Minden frakció bemutatta törvényjavaslatát, majd a „képviselők” reflektálhattak a többi frakció kérdéseire. A félórás szabad vita lezárására az összes frakció két percet kapott. Ezt követően titkos szavazással döntöttük el, hogy mely párt törvényjavaslatára adjuk le voksainkat, ezáltal melyik csapat
Szakmaiság lesz a kormánypárt. Végül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem csapata nyerte el az első helyet, azonban a RADIR frakció is szép eredménnyel zárhatta a napot: javaslatunk kapta a második legtöbb szavazatot. A vitanapot követően, november 11-én ismét összeültek a hallgatókból képviselővé avanzsált résztvevők. Az ülésnapon a Pázmányos Demokraták lobbitevékenységet szabályozó törvénytervezetének megtárgyalására került sor. A plenáris ülés előtt a törvényjavaslatot benyújtó kormánypárt koalícióra lépett a Progresszív Fiatalok, illetve a Fiatalok a Konstruktív Politikáért (FKP) nevű frakciókkal. Ebből következett, hogy a RADIR, a SZElidaritás, illetve a Sikeres Magyarországért nevű frakciók töltötték be az ellenzéki szerepet. A plenáris ülés előtt összesen negyven – a megszavazott törvényjavaslatra vonatkozó – módosító javaslatot nyújtottak be a frakciók, illetve kijelölték az ezeket tárgyaló bizottságokat. Az ülésnap megnyitóját követően a képviselők a Házszabálynak megfelelően megszavazták a napirendet és a háromperces vezérszónoki felszólalásokat követően általános vitára került sor, ahol frakciónként hét percnyi időkeret állt a rendelkezésünkre álláspontunk megfogalmazására, a törvényjavaslattal kapcsolatos kérdéseink feltevésére.
A napirend következő pontjaként a bizottsági ülésekre került sor, azaz a törvényjavaslatokat különböző bizottságok tárgyalták, és csak a bizottságok előtt megszavazott javaslatok juthattak tovább a törvényhozás következő lépcsőjére, a Törvényalkotó Bizottság elé. A többi bizottsághoz hasonlóan a Törvényalkotó Bizottságban is minden frakció képviseltette magát. A nap végéhez közeledve a képviselők elfoglalták helyeiket az ülésteremben és szavazásra került sor. Mind a törvényt, mind a hozzá érkezett módosító javaslatokat megszavazta a ház. Végezetül sajtótájékoztató zárta az eseményt, ahol a frakciók sajtófelelősei ismertették álláspontjaikat és a sajtó jelenlevő képviselői kérdéseket tehettek fel. A Mint-a-Parlament szimulációs versenyt a Magyary Zoltán Szakkollégium csapata rendkívül eredményesen zárta. Míg a vitanapon az előkelő második helyet sikerült megszerznünk, addig az ülésnapon az általunk benyújtott hat törvényjavaslatból ötöt fogadtak el. Véleményem szerint a vitanap és a plenáris ülés is sok tapasztalattal szolgált, nem beszélve arról, hogy felejthetetlen élmény volt képviselők bőrébe bújva szakmai érvek ütköztetése mellett vitázni a számunkra fontos kérdésekről. Híres Norbert
17
Szakmaiság
Ösztöndíj az Országházban Az Országgyűlés elnöke minden évben meghirdeti a „Parlamenti gyakorlat az Országházban” elnevezésű pályázatot, amelynek keretében 10-15 egyetemi hallgató vehet részt egy fél éven keresztül az Országgyűlés munkájában. A 2015/2016-os tanévben én is a szerencsés résztvevők egyike lehettem. A program keretében megismerhettük a törvényhozás menetét, amelyről alkotmányjogi tanulmányainknak köszönhetően volt már elképzelésünk, de nem mérhető a könyvekben olvasott ismeretekhez, amikor testközelből tapasztalhatjuk meg a jogalkotás folyamatát. Hallgatótársaimmal a törvényhozásnak olyan részleteibe is betekinthettünk, amelyekre sokszor az Országház dolgozóinak sincs rálátásuk. Ilyen volt például a házbizottsági ülésen való részvétel, amely általában a házelnök vezetésével folyik. A hónapok során szinte az összes bizottságot meglátogattuk, és részletes beszámolókat hallgathattunk meg sokszínű munkájukról. Számomra a népjóléti, valamint az európai ügyek bizottságának tevékenysége volt a legszimpatikusabb. Az Országház működésének szakmai oldala mellett politikai szegmensébe is betekintést nyerhettünk, ugyanis végiglátogattuk az ös�szes parlamenti frakciót. Érdekes volt meghallgatni a kormánypárti és ellenzéki képviselők véleményét a jelenlegi ciklus történéseiről.
A program második felében minden résztvevő helyet kapott az Országgyűlés Hivatala valamelyik szervezeti egységénél, hogy két héten át segítse az ott dolgozók munkáját. Néhány társammal együtt a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Irodához kerültem, amelynek legfontosabb feladata az országgyűlési képviselők munkájának támogatása, hiszen számos kimutatást és egyéb iratot készítenek kérésükre. Ily módon megismerhettük azok munkáját is, akik bár nem állnak a médiafigyelem középpontjában, mégis nélkülözhetetlenek az Országgyűlés működésében. Ilyen fontos feladatot látnak el például a gyorsírók, akik fáradságos munkával örökítik meg a jogalkotás minden pillanatát. Külön kiemelendő, hogy szinte minden évben a magyar résztvevők nyerik meg a gyorsírók számára rendezett világbajnokságot. Összességében elmondhatom, hogy a program során számos tapasztalattal gazdagodtam, nem beszélve arról, hogy remek kapcsolatok alakultak ki hallgatótársaimmal és a program vezetőivel egyaránt. Moravcsik Eszter
18
Szakmaiság
EMLÉKEZZÜNK EGYÜTT A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAIRA! FILM- ÉS VITAEST „A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek.” (Georg W. Bush) Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól az Országgyűlésben és a középiskolákban, azóta pedig minden évben emlékünnepségekre kerül sor, amelyek a korszak történéseire figyelmeztetnek és emlékeztetnek. 1947. február 25-én a megszálló szovjet katonai hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban. A politikus emblematikus letartóztatása volt az első állomása annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a több tízezer, családjától elszakított, kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, mártírhalált halt hőseinkre emlékezünk. Szakkollégiumunk az EMET támogatásával megvalósuló film- és vitaest keretében emlékezett a kommunizmus áldoztaira, akiket méltán illetünk a „hősök” kifejezéssel. Az est során együtt élhettük át A hullám című film okozta hatásokat. A film egy osztályban zajló projekthetet dolgoz fel, amely során a diákok az autokrácia témakörében mélyíthetik el tudásukat. A tanár kísérletének központi kérdése, hogy vajon a mai német társadalomban adottak-e a diktatúra kialakulásának feltételi? A kísérlet arra világít rá, hogy a diktatúra még a legmodernebb és legbefogadóbb társadalmi közegben is kifejlődhet. Ugyan a film a fasizmusról szól, mondanivalója teljes mértékben ráillik a kommunizmusra is, levetítésével a diktatúrák működésének természetére és végzetes hatásaira szerettünk volna rávilágítani. Az alkotás megtekintését követően egy rövid beszélgetés vette kezdetét, ahol a résztvevők oszthatták meg érzéseiket és mondhatták el véleményüket, miáltal újabb és újabb kérdések merültek fel, amelyekre közösen keresték a válaszokat.
A beszélgetést egyetemünk oktatója, Dr. Horváth Attila moderálta. A vitaestnek köszönhetően felszínre törő vélemények és érzelmek, a film okozta hatások, az interaktivitás mind-mind hozzájárult a téma körüljárásához, s reményeink szerint további gondolkodásra késztette a résztvevőket. Popják Eszter
19
Szakmaiság
Csernobilra emlékező film- és vitaest A Magyary Zoltán Szakkollégium az EMET támogatásának köszönhetően emlékezett meg a 30 évvel ezelőtt, április 26-án történt csernobili atomkatasztrófáról. A filmestre meghívott két szakértő beszélt nekünk Csernobilról, valamint tények és adatok megosztásával oszlatták el Paksról és az atomenergiáról kialakított tévhiteket. Az előadásokat megelőzően A csernobili csata igaz története című dokumentumfilm egy részletét néztünk meg, amelynek köszönhetően némi rálátást nyerhettünk a katasztrófa kezdetére és első néhány napjára. A vitaest első harmadában dr. Németh András őrnagy úr (NKE HHK, egyetemi docens) tartott nekünk előadást a Csernobilban történtekről, és „élménybeszámolót” a katasztrófa színhelyétől 16 km-re fekvő Pripjaty város és az atomerőmű jelenlegi állapotáról. Az őrnagy úr rengeteg érdekes információt osztott meg a hallgatósággal, megtudhattuk például, hogy a menekítés csak a reaktor felrobbanását követő 24 óra múlva kezdődött, a lakosság pedig csak jóval később értesült a borzalomról. Előadónk továbbá arra is felhívta a figyelmünket, hogy ha a katasztrófa elhárításán dolgozó rengeteg katona, tűzoltó, szakértő és civil nem végezte volna el az elhárító és egy lehetséges következő robbanást megelőző munkálatokat, akkor ma már Európa nagy része kihalt lenne, és a második robbanást követően – a félmillió áldozat helyett – több száz millióan haltak volna meg.
A vitaest második harmadában Eigemann Réka (gépészmérnök hallgató, BME) vezetett be minket az atomerőművek laikus ésszel is megérthető világába. Elmagyarázta a víz moderátorral és a grafit moderátorral rendelkező reaktorok közötti különbséget, megtudhattuk, hogy habár a grafit moderátorral rendelkező reaktorok teljesítménye tág határok között állítható, reaktorfizikai szempontból instabilak, nehézkesebb a szabályozásuk, és a konstrukcióból hiányzik az ún. inherens biztonság. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a láncreakció megszalad – felgyorsul és szabályozhatatlanná válik –, a reaktorban lejátszódó fizikai folyamatok nem képesek azt meggátolni, a megszaladás végeredményben a hasadások számának növekedéséhez vezet. Ezzel szemben a víz moderátorú reaktorokban a forrásban lévő vízben keletkező gőzbuborékok gondoskodnak arról, hogy a neutronok lassításának hatékonysága – amely szükséges lenne a láncreakció fenntartásához – csökkenjen. Megvilágította annak okait is, hogy miért nem lehet Paks a következő Csernobil vagy Fukushima. A Tolna megyei város legmodernebb technológiákat alkalmazó atomerőművének biztonsági rendszere minden jelenleg ismert veszélyhelyzetre fel van készülve. A vitaest utolsó harmadában tehettük fel kérdéseinket az előadóknak, akik válaszaikkal eloszlatták a média által gerjesztett rémhíreket, miszerint például „Paks csak egy elavult gőzgép”, de megtudhattuk azt is, hogy többek között azért is előnyös a Paks II projekt során is orosz technológiát alkalmazni, mivel az atomerőmű jelenleg működő blokkjai is ilyen műszaki paramétereket alkalmaznak, így az ott dolgozók ezt ismerik jól. Az információban gazdag, kellemes estről mindannyian több tudással távoztunk. Kerekes Kitti
20
Szakmaiság RÁKÓCZI NYOMÁBAN… A MAGYARY ZOLTÁN SZAKKOLLÉGIUM A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM JUTALOM TANULMÁNYÚTJÁN A magyar Országgyűlés 2015-ben nyilvánította március 27-ét, II. Rákóczi Ferenc születésének napját a vezérlő fejedelem emléknapjává. Az idei év azonban más miatt is jelentős: 110 évvel ezelőtt, 1906-ban temették újra Rákóczit és a rodostói emigráció tagjait. Ezen emléknapra és évfordulóra való méltó megemlékezés érdekében az egyetem vezetése kvízversenyt hirdetett, amelynek eredményéről egy neves történészekből álló szakmai zsűri döntött. A versenyt a Magyary Zoltán Szakkollégium háromtagú csapata nyerte, amely jutalomként egy tanulmányúton járhatta végig Rákóczi Ferenc életének főbb állomásait. Az útra Dr. Czigány István hadtörténész, illetve Dr. Négyesi Lajos alezredes, egyetemi adjunktus kísért el bennünket. A kétnapos túrát Ónod várának romjainál kezdtük, ahol 1706-ban – épp 310 éve – tartották a szabadságharc fordulópontját jelentő országgyűlést, amely két dologról ismert: a Habsburg-ház első trónfosztásáról, illetve Turóc megye követeinek meggyilkolásáról. Ezt követően Regéc várát másztuk meg, amely Rákóczi Ferenc ifjúságának színhelyéül szolgált. A nap további részét a Rákóczik volt központjában, a „Bodrogparti
Athénban”, Sárospatakon töltöttük, ahol Dr. Tamás Edit történész főmuzeológus, a Rákóczi Múzeum igazgatója tartott idegenvezetést. Láthattuk a nemrégiben restaurált, I. Rákóczi György korából származó ágyúöntő műhelyt és a kastély egyes részeit. Másnap Borsi várába, a fejedelem születési helyére zarándokoltunk. A tanulmányutat végül Kassa városában fejeztük be, ahol meglátogattuk a helyi Rákóczi Emlékházat és tiszteletünket tehettük a fejedelem sírjánál is. A kvízverseny és a tanulmányút során egy olyan, a hazáját szerető és érte tenni akaró ember képe bontakozott ki előttünk, amely minden magyar ember (különösen a magyar állam szolgáinak) példaképe lehet. II. Rákóczi Ferenc élete időtálló minta, amelynek megőrzése, ápolása és továbbadása kiemelkedő fontosságú. Tóth-Zsámboki Balázs
21
Interjú
Anna örök Brecsok Anna elsőéves mesteres hallgatóként jelentkezett a Magyary Zoltán Szakkollégiumba. Bár tavaly végzett az egyetemen, de azóta is aktívan részt vesz a szakkollégium életében. Anna rengeteg tapasztalattal rendelkezik, határozott, nagy tudású embernek ismerhetjük, mindemellett rendkívül segítőkész.
Korábban pénzügyi vezető voltál. Milyen célkitűzéseitek voltak akkoriban? Akkoriban megkérdőjeleződött, hogy valóban szakkollégiumként működünk-e. Ezért a szervezet jó hírének helyreállítása volt nagyon fontos cél, valamint, hogy komoly szakmai kutatás folyjon. Milyen kiemelkedő konferenciákat, eseményeket valósítottatok meg együtt? Sok ilyen volt, de mindenképp a Kormányszóvivői csúcs nevezetű konferenciát említeném elsőként, ahol érdekes feladatok voltak. Ráadásul általa az országos médiumokban is sikerült a szakkollégium nevét öregbíteni, mert az esemény jelentős sajtó visszhangot kapott.
Mi volt az első olyan lehetőség, amit a szakkollégiumnak is köszönhetsz? Nagyon-nagyon sok mindent köszönhetek a szakkollégiumnak, publikációs lehetőségeket, a köztársasági ösztöndíjat, a Pro Juventute-díjat és a külföldi tanulmányutakat. Ezeken túl azt is, hogy az ITDK-n és az OTDK-n helyezéseket tudtam elérni, amelyben nemcsak a konzulensem segített, az elért eredményekhez a szakkollégiumi tréningek is sokat hozzátettek. Nagyon fontosak a kapcsolatok is, mert itt nem csupán egy támogató, szerető baráti körre találhat az ember, hiszen ezek a későbbiekben is igazán gyümölcsöző kapcsolatok lehetnek. Hogyan jellemeznéd kapcsolatod az almunisokkal és a jelenlegi szakkollégistákkal? A tagság sajnos nagyon gyakran cserélődik, így nehéz egy összetartó közösséget tartani, de nagyon jó törekvések vannak ennek érdekében, így például az őszi és a szülinapi alumnitalálkozó. A volt szakmai vezetővel, Kiss Vikivel napi szinten tartom a kapcsolatot, mert egy életre szóló barátságot kötöttünk. A jelenlegi szakkollégistákhoz pedig heti rendszerességgel járok vissza tanítani. Kiknek ajánlod a MZSZKT-? MINDENKINEK! Itt igazán mindenki megtalálhatja a neki szóló lehetőséget. Ha valaki a tudományos irányba akar orientálódni, az nem hagyhatja ki. Nagyon fontos kiegészítő, főként gyakorlati tudást ad, valamint az operatív működésbe és a pályázatírásba is be lehet kapcsolódni általa. De annak is abszolút ajánlom, aki csak az egyetemi éveit akarja eredményesen teljesíteni, hiszen itt megtanulja, hogyan kell egy jó szakdolgozatot írni, hogyan kell jól kommunikálni és emellett egy nagyon jó baráti közösség része lehet. A szakkollégium az életre készít fel. Schváb Alíz Viktória
22
A szakkollégium képviseletében
Egyetemi kutatás a Hegyközben A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Lakiteleki Népfőiskola közös szervezésében 2015. november 20. és 26. között megvalósuló határon túli kutatásban az egyetem három karáról összesen nyolc hallgató vett részt. Az általam vezetett civil hallgatókból álló csapat feladata Micske település kultúrájának és történelmi hagyományainak felkutatása és rendszerezése volt. A program keretein belül összesen egy hetünk volt a kutatómunka elvégzésére, amelyet a szervezők által előre elkészített kérdőívek alapján kezdtük el, majd a helyi kultúrát egyre jobban megismerve ezek a találkozások mindinkább baráti beszélgetésekké alakultak. A kutatás fő irányvonalát a 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendeletben foglalt kategóriák határozták meg. Ez a jogszabály ugyanis a hazánkban végzett nemzeti értékgyűjtő folyamat alapköve, ez alapján alakulnak meg azon települési értéktárak, amelyek rendszerének a csúcsán a hungarikumok találhatók. A Lakiteleki Népfőiskolai Társaság célja, hogy ezzel a kutatással megalapozza a határon túli magyarsághoz köthető nemzeti értékek rendszerező folyamatát, és az ott található, lassan elfeledett kultúra szeletei újra becsatlakozhassanak a hazai köztudatba. Ennek első lépése az értékek rendszerezése, majd a kutatás végén egy átfogó kiadványban történő közzététele. A kutatást nagyban megnehezítette a helyi lakosok kezdeti elzárkózása, amelyet idővel a számunkra kijelölt kontaktszemély segítségével sikerült feloldani. Fő segítőnk a település református lelkésze volt,
aki végigkísérte munkánkat. Erre nagy szükség is volt, hiszen nagyon sokszor sikerült belegabalyodnunk a Romániában használt településszervezési rendszerbe, hiszen a szerteágazó utcahálózatban a nálunk megszokott utcanevek – amelyek csak a szóbeszédben maradtak meg – helyett folyamatosan számozott házakat találunk, s ez a számsor olykor váratlan helyen folytatódik vagy indul újra. A településről számos érdekességet megtudhattunk ugyan, mégis azt gondolom, hogy nem ezek tették igazán emlékezetessé a programot. A helyi lakosok, miután megismerték a csapatunkat, hatalmas szeretettel fogadtak bennünket. Magával ragadó volt az a kedvesség, amit ezeken a beszélgetéseken tapasztaltunk. Ilyen pozitív élmények birtokában, nem is volt kérdés, hogy a kutatás folytatásában is részt veszek. Összességében elmondható, hogy a mindenki számára újdonságnak számító kutatási területen az NKE csapatai kiválóan teljesítettek. Mind a szervezők, mind az egyetem vezetősége elégedett volt a két csapat munkájával, így már a második kör szervezése is megkezdődhetett, amelynek során mélyinterjúk készítésével hangolódhatunk a készülő kiadvány megírására. Kiss Zsolt
23
A szakkollégium képviseletében
NYATA – avagy a Nyári szakkollégiumi találkozó A Nyári Szakkollégiumi Találkozóra szerte az országból érkeznek szakkollégisták minden év augusztusában. A kezdeményezés és az eseménysorozat célja, hogy összehozza az embereket, a szakkollégiumokat. Tavaly nyáron augusztus 4. és 9. között Kolozsvár adta a helyszínét az immár 30. alkalommal megszervezett találkozónak, amelyen több mint 150 szakkollégista gyűlt össze. Miért is érdemes, sőt, miért is kell részt venni egyegy ilyen nyári találkozón? Mert rengeteg embert lehet megismerni, nagyon sok új tapasztalatot gyűjthetünk, sokat tanulhatunk más szakkollégistáktól, és közben érdekes, aktuális témákról szóló előadásokon és workshopokon, vitákon lehetünk jelen. A találkozó másik – a közösségi vonalon túlmutató – célja ugyanis az új szakmai ismeretek szerzése, a régiek továbbadása, mindezzel segítve társainkat. Remek dolognak tartom, hogy az ember bármiről kifejtheti a véleményét, beszélhet a saját szakkollégiumáról, az eddigi tapasztalatairól és mások is megtehetik ugyanezt. Mindeközben pedig folyamatos a szórakozás, mindig van valamilyen program, amellyel a közösséget és a társaságot még jobban összekovácsolják. Az emberek összességében nagyon kedvesek, ezért, bár az egyetemünkről egyedüliként vágtam neki az Erdélybe tartó hosszú útnak, sikerült hamar beilleszkednem. Ehhez azonban arra is szükség volt, hogy merjek nyitni mások felé, ami szinte pár óra elteltével már egész könnyen ment. A hét egészén a tábori hangulat uralkodott. A dél előtti órákban olyan aktuális témákkal foglalkozó előadásokat hallgathattunk meg, mint a generációnk
24
és a jövő oktatása, nemzetünk gazdagsága, geopolitika és nemzetek együttélése, társadalmunk rétegei és kihívásai. Délután – egy ebédszünet és egy kisebb pihenő beiktatását követően – apró csoportokba rendeződve (itt is különböző témákban, de kapcsolódva a fenti négy nagyobb kategóriához) vehettünk részt workshopokon, amik már sokkal nagyobb aktivitást követeltek. Ezeket ugyanis általában vitaindító előadással kezdtünk, majd egy moderátor segítségével mindenki megformálhatta és kifejthette az adott témával kapcsolatos saját véleményét. Minden work shop egy közös vitával zárult, amelyen már az ös�szes szakkollégista részt vett. Az estéken a főszerep természetesen a szabadprogrammal fűszerezett szórakozásé volt. Összességében nagyon pozitív gondolatokkal tértem haza, amelyeket igyekeztem minél több emberrel megosztani, hiszen egy olyan inspiráló és egyben szórakoztató közösségben tölthettem el ezt a hetet, ami rengeteg pluszt, pozitív energiát és gondolatot adott. Ennyire talán még sosem éreztem, hogy milyen jó is az, amit csinálok és csinálunk mi, szakkollégisták egy-egy szakkollégiumban. Károly Alexandra Adrien
15 éves az MZSZK
SZÜLETÉSNAPI ALUMNITALÁLKOZÓ Mindannyian lelkesen készültünk a szakkollégium 15. születésnapjára. Időt, munkát és energiát nem sajnálva szerveztünk meg minden egyes mozzanatot, hogy méltó módon ünnepelhessük az elmúlt időszak eredményeit. A három felejthetetlen nap remek tanúbizonyságául szolgál annak, hogy csapatmunkával, összetartással és lelkesedéssel mindent meg tudunk valósítani és minden akadályt le tudunk küzdeni. A rendezvénysorozatunk első napján, 2016. április 10-én, vasárnap délután került sor az immár hagyományosnak tekinthető alumnitalálkozóra, ahol újra összehoztuk a szakkollégium régi és új generációit. Minden alkalommal tartogat újdonságokat egy-egy ilyen találkozás, hiszen aki tavaly még a szakkollégium tagjaként vett részt az eseményen, az idén már alumnisként tért vissza hozzánk és ismerhette meg legújabb tagjainkat. Mindig érdeklődve hallgatjuk történeteiket, tapasztalataikat, hiszen sokunk minden bizonnyal hasonló utat jár majd be. Fontosnak tartjuk, hogy jó kapcsolatot ápoljunk a volt tagjainkkal, hiszen úgy fejlődhetünk és léphetünk mindig előre közösségként és szervezetként is, ha a több évnyi tapasztalat áll mögöttünk, nem felejtjük el a múltunkat és lesz kihez fordulni, amikor a jelen vagy a jövő problémáival találkozunk.
A nosztalgiázás és az ismerkedés mellett most rendhagyó programokkal is készültünk. A születésnapi találkozó egyik fő különlegessége az volt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ménesi úti épületében tartottuk, ahol anno minden tagunk tanult és ahol a legtöbbünk jelenleg is koptatja a padokat. Emellett alumnisaink tekinthették meg elsőként a születésnapra készült, a szakkollégium történetét bemutató kiállításunkat, amelynek persze ők is szerves részei és formálói voltak. Természetesen, ha már szülinapot ünnepeltünk, akkor a torta sem maradhatott el, így végül ezzel a kis meglepetéssel kedveskedtünk vendégeinknek. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben sokszor találkozunk még, és már alig várom, hogy tanulmányaim végeztével alumnisként térhessek vissza ebbe a remek kis közösségbe. Váradi Anita
25
15 éves az MZSZK #FUTURE Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a 21. századi városigazgatásnak? Születésnapi eseménysorozatunk második napjára #FUTURE címmel szerveztünk vitaestet, amelyet Galambos Márton, a magyarországi Forbes főszerkesztője moderált. A három meghívott vendég mindegyike a 21. századi várostervezés szakértőjeként engedett bepillantást az általuk képviselt szervezetek tevékenységeibe és céljaiba, majd a jelen és a jövő városfejlődési tendenciái kerültek terítékre. Szerdahelyi-Németh Klára nagy lelkesedéssel mutatta be a Budapest Dialog kezdeményezést. A hallgatóság megtudhatta, hogy egy közösségi, interaktív városfejlesztési portálról van szó, amely egyrészt alkalmas arra, hogy rajta keresztül a helyi lakosok eljuttassák ötleteiket a kerületi önkormányzatokhoz. Másrészt pedig lehetővé teszi az önkormányzatok fejlesztési terveinek megosztását, valamint az ezekre vonatkozó lakossági vélemények begyűjtését. Az előadó külön megszólította a XVIII. kerületi hallgatókat, hogy segítsék a projekt kibontakozását, ugyanis az itteni városvezetéssel már kialakult a partnerségi viszony. Böszörményi-Nagy Gergely felszólalásaiból fővárosunk potenciális fejlődésének tényezői és a Design Terminál küldetése körvonalazódott. Az ügynökség főigazgatója felhívta a figyelmünket arra, hogy Budapest 1900 körül a világ legdinamikusabban virágzó települései közé tartozott, amelyhez hasonló fellendülést az Y és Z generáció tagjai indíthatnak be újra a következő években. A Lechner Tudásközpont profiljáról informált bennünket Kulcsár Sándor, aki szerint a térségi tervezők és az önkormányzatok kommunikációjának
26
óriási súlya van, hiszen egész projektek dőlhetnek be, amennyiben azok nem képesek fenntartani a lakosság érdeklődését. Az intenzív párbeszéd mellett ugyanakkor a polgármesterek stratégiai gondolkodása és az önkormányzatok bevételtermelő képességének növelése is elengedhetetlen. A beszélgetés során a hallgatók is feltehették kérdéseiket, így derülhetett fény a „smart city” kifejezés valódi jelentésére, valamint átfogó képet kaphattunk a jövő városigazgatásának felértékelődő szerepéről, a jövőorientált, intelligens városok adatgazdálkodásának fontosságáról. Megtudhattuk továbbá, hogy tisztviselőként milyen készségekkel tudjuk segíteni az innovatív és tudásintenzív településfejlesztést. A diskurzus jóvoltából a szakterület olyan szempontjaival gazdagodtunk, amelyekkel az elméleti oktatásban korábban nem találkozhattunk. Meghívott vendégeink személyisége és gondolatai pályaorientációnk szempontjából is visszaköszönhet még, könnyen előfordulhat, hogy néhányunk – részben ennek a beszélgetésnek köszönhetően – kezdi meg karrierjét az önkormányzati szektorban. Herczeg Zoltán
15 éves az MZSZK
Bajnokok az NKE-n A Magyary Zoltán Szakkollégium 15. születésnapját ünneplő háromnapos rendezvénysorozat keretében, április 12-én került sor arra az eseményre, amelyen az érdeklődők egy nem mindennapi, kötetlen kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt három olimpikonnal. Megtisztelt bennünket jelenlétével Dunai Antal, aki háromszor is tagja volt az olimpiai labdarúgó-válogatottnak, és arany- és ezüstérmet is szerzett, Fábián László öttusázó, aki két alkalommal képviselte hazánkat kiemelkedő eredményeket elérve, továbbá Imre Géza, ezüst- és bronzérmes párbajtőrvívó is. A vitaesten a sportolók meséltek életükről, pályafutásuk kezdetéről, a sportágukhoz való kötődésükről és annak magyarországi jövőjéről. A hangulat az első pillanattól kezdve igen barátságos volt, hiszen az olimpikonok régi ismerősként üdvözölték egymást. A hallgatói kérdések özönére minden szempontból kielégítő, alkalomadtán humorral fűszerezett feleletek érkeztek. Többek között megtudhattuk, hogy mi is az élsportolók fő motivációja: szinte egybehangzóan állították, hogy a siker, ugyanis nincs is ahhoz fogható, amikor a dobogón állva felcsendül a magyar Himnusz. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy akadt-e már olyan pillanat életük során, amikor elgondolkoztak karrierjük feladásáról, és mi tartotta vissza őket ettől. Úgy gondolom, hogy ez a témakör jelentette a beszélgetésünk egyik csúcspontját, mivel olyan inspiráló szavakat hallhattunk, amelyek mindennapi életünk során is hasznunkra válhatnak: hiába ütközünk nehézségekbe, leküzdhetetlennek tűnő akadályokba, nem szabad feladnunk, minden áron céljaink elérésére kell törekednünk. A program zárásaként hálánk jeléül ajándékcsomagokat adtunk át az olimpikonoknak.
Ugyanezen a napon került sor a sport- és egészségnap keretein belül egy zumbaórára, ahol a sportolni vágyók megismerhették és kipróbálhatták ezt a különböző táncfajtákból álló mozgásformát. A két instruktor a latin zene segítségével remek hangulatot teremtett, így a résztvevők körében nagy sikert aratott ez az alkalom. Mivel az egészségnek hatalmas szerepe volt ezen a bizonyos napon, az aulában egész délelőtt várták a véradókat, és sok hallgató segítette ily módon embertársait. Délután pedig egy előadást hallhattunk a sikeres stresszkezelésről, úgy gondolom nagyon hasznos szót ejteni e gyakori és ártalmas jelenség legyőzési technikájáról. Összegzésül elmondhatjuk, hogy ez egy rendkívül különleges nap volt, amely által minden jelenlévő maradandó élményekkel gazdagodott. Reméljük a jövőben is megvalósulhatnak majd hasonló színvonalas rendezvények, amelyek segítségével felpezsdíthetjük egyetemünk mindennapjait. Szabó Roland
27
Semester
