címkéiről A fogyasztók magazinja Ingyenes melléklet június

Ingyenes melléklet 2010. június

FÜGGETLEN, megbÍzható, HASZNOS ÉS ÉRDEKES

INGYENES MELLÉKLET

A fogyasztók magazinja

Vigyázat, túlsúly! Ingyenes melléklet az egészséges táplálkozásról Táplálkozási tanácsok

Felmérés

az iskolai és óvodai ellátásról Vitamin szótár

Uniós vita az élelmiszerek címkéiről Reklámok hatása

A melléklet az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült el.

tartalom Ingyenes melléklet az egészséges táplálkozásról 3

Tisztelt Olvasónk!

Előszó a melléklethez

4

Gyerekeknek szóló élelmiszer- és italreklámok

5

Gyerekkori elhízás egy iskolai felmérés tükrében

Reformra szoruló óvodai étkeztetés

8



Javaslat nemzetközi kódrendszerre



5

Gyerekkori elhízás egy iskolai felmérés tükrében

Helyzetértékelés és a továbblépés lehetőségei

8

Húsos tészta, cukros tea

Reformra szoruló óvodai étkeztetés

10 „Ha azok vagyunk,

Új élelmiszer-címkézési szabályok az unióban

10

Van mire felvágni? párizsik tesztje

12

amit eszünk, hamarosan ipari termékké válunk” Új élelmiszer-címkézési szabályokról szavazott az Európai Parlament

12 Van mire felvágni? Párizsik tesztje 15 Az élet sava-borsa? Sócsökkentő program indult az Európai Unióban

16 Gyomrunk vagy

tájékoztatásunk van-e veszélyben? Jön a húsragasztó enzim?

17 Reklám vagy agymosás? A felnőttek felelőssége 18 Vitamin szótár Az A-, B-, C- és E-vitaminról 19 Táplálkozási kisokos 19 Ha magas a koleszterin

18

Vitamin szótár Az A-, B-, C- és E-vitaminról

Táplálkozási kisokos Négy jó tanács

A fogyasztók magazinja Ingyenes melléklet

Kiadja az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 1012 Budapest, Logodi utca 22–24. Telefon: 311-1830. Felelős kiadó: Szerkesztőség: Telefon: E-mail:

Dietz Gusztávné dr. elnök 1012 Bp., Logodi utca 22–24. (06-1) 392-5285 [email protected]

Felelős szerkesztő: Olvasószerkesztő: Tervezőszerkesztő: Fotó: Tesztszerkesztő: Szerkesztőségi titkár: Nyomdai munkák:

Szép Gábor Újlaki-Vátz László Kozma Péter - NovaProducts Kft. Aknay Csaba Hacsek Tamás Schmidek Veronika FOLIUM Nyomda, Budapest

A melléklet az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült el.

19

Ingyenes melléklet

Tisztelt Olvasónk! Különszámunk a felnőtteknek, a gyerekeknek, a politikusoknak és az élelmiszerekkel foglalkozó cégeknek egyaránt szól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010. május 20-án, Genovában tartott közgyűlésén nemzetközi ajánlást fogadott el, amelyben felhívja a kormányokat, hogy tegyenek lépéseket a gyerekeknek szóló élelmiszer marketing korlátozására, hogy megkíméljék őket annak befolyásától. A Fogyasztók Világszervezete (Consumers International), amelynek az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) is tagja, 2007 óta folytat kampányt a gyerekeknek szóló élelmiszer marketing kódex elfogadtatására. A WHO már 2005-ben megállapította, hogy a nagy cukor-, zsír- és sótartalmú élelmiszerek marketingje az egyik okozója a gyerekek elhízásának. Most azonban a kormányok felelősségét is leszögezte az elhízás visszaszorítása, s ennek kapcsán a gyerekeknek szóló élelmiszer marketing visszaszorítása terén. S hogy miért látjuk szükségesnek a korlátozásokat? Az Egészségügyi Világszervezet felismerte, hogy a világon az elhízás mértéke — nem utolsó sorban a gyerekek elhízása — növekszik, valamint, hogy az élelmiszerreklámok befolyásolják a fogyasztók választását vásárláskor — és ezzel együtt a táplálkozási szokásokat is. Az élelmiszerés italreklámok nem használhatják ki a gyerekek tapasztalatlanságát és hiszékenységét! Meg kell akadályozni az egészségtelen táplálkozást és fizikai inaktivitást sugalló reklámokat, valamint pozitív üzeneteket kell közvetíteni! Az élelmiszergyártók csupán 2006-ban mintegy 16,4 milliárd USD-t (a Crain Communication 2007. novemberi adata) költöttek termékeik reklámjára, illetve eladásserkentésre. Amint azt hazánkban is tapasztalhatjuk, a reklámok általában nem a zöldség-gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, tej stb. fogyasztásának ösztönzésére irányulnak. Világos, hogy a gyerekek hiszékenyebbek, ezért könnyű hatni rájuk egy jól kitalált reklámmal, egy eladást segítő játékkal, nyeremény lehetőségével. A szülők nehéz helyzetbe kerülnek, ha vásárláskor gyermekük — akár hisztizéssel, a szülő nyaggatásával — megpróbálja elérni, hogy olyan élelmiszert vásároljanak, ami nem igazán szolgálja a helyes táplálkozást, nem elengedhetetlen a gyerek egészséges fejlődése szempontjából. Néha kínos nemet mondani, esetleg rossz szülőnek tűnik, aki ellentmond gyermeke kívánságának.

Néhány ország, köztük Svédország, megpróbálta korlátozni a reklámokat, de ez önmagában mit sem ért, hiszen manapság a műholdak, internet világában az információk átnyúlnak a határokon. Ezért szükséges a világban az összefogás, a megegyezés keresése. Szem előtt kell tartani, hogy semmi nem helyettesíti a változatos táplálkozást, amelynek fontos része a gabonafélék, sok zöldség és gyümölcs fogyasztása. Gyermekeinket már óvodás kortól tanítani kell a reklámok és promóciók megfelelő értelmezésére, hogy ne vegyenek mindent készpénznek, amit látnak, hallanak. De a legfontosabb, hogy a kormány, a civilek, az élelmiszergyártók és kereskedők, valamint a reklámcégek üljenek le egy asztalhoz, és jussanak megegyezésre. A résztvevőknek gondolniuk kell arra, hogy az ő gyermekeik, unokáik szintén ki vannak téve a csábításoknak. Kétségtelen, hogy az utóbbi egy-két évben történt némi előrelépés. Az Európai Táplálkozás, Fizikai aktivitás, Egészség Platform kezdeményezésére 11 nagy élelmiszergyártó 2007. december 11-én aláírt nyilatkozatában vállalta, hogy 2008. végére egy önkorlátozást vezet be a gyerekeknek szóló élelmiszer marketing tevékenységében. Hazánkban az OFE folyamatosan figyeli, hogy melyek azok a cégek, amelyek be is tartják ezt az önkorlátozást. Észrevehető, hogy — főként a tévéreklámokban — valóban visszaszorultak ezek a hirdetések, s előtérbe kerültek a fiatal felnőtteket (16-18 éves kortól) célzók. Az internetes marketingnél azonban sok vonzó

játékkal találkozunk, s a honlapon ugyan szerepel, hogy 12 éven aluliak nem játszhatnak, de ki akadályozza ezt meg? Nem lehet tudni, ki ül éppen a számítógép előtt, így ezt kissé álságosnak találjuk. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek nem írták alá az önkorlátozást, folyamatosan reklámoznak, gondolunk itt a nimm2 cukorkára (Stork Kft.) vagy a különböző Kinder termékekre. Ezúton is szeretnénk felhívni a magyar kormány figyelmét arra, hogy a gyerekek elhízása hazánkban is növekszik, s a jövő nemzedékünk egészsége érdekében további lépéseket kell tenni a gyerekeknek szóló marketing korlátozására, nem kisebbítve ezzel a szülők, pedagógusok és egészségügyi dolgozók felelősségét. Dömölki Livia, az OFE és a Kosár magazin vezető élelmiszer-szakértője

Milyen a jó reggeli? A reggeli ideális esetben egész napos energia-bevitelünk 25 százalékát fedezi. Ha kihagyjuk, kiegyensúlyozatlanná válik a napi energia-bevitel. A reggeli a növésben lévő, fejlődő szervezet számára a legfontosabb, ezért gyerekeknek, fiataloknak sosem szabad kihagyniuk. A jó reggeli mértékletes, kiegyensúlyozott, változatos: megtalálható benne gabonaféle (kenyér vagy gabonapehely), tej, tejtermék és gyümölcs egyaránt. Reggelink tartalmazza az alábbiakat: • szénhidrátok: kenyér (lehetőleg teljes kiőrlésű), gabonák (nem cukros, teljes kiőrlésű) és gyümölcsök kiváló forrásai az energiának. Egy gyümölcs vagy gyümölcslé mindenképp beleillik a reggelibe. • fehérje: tej és tejtermékek jelentik ennek forrását. • zsírok: vaj, sajt, sonka – zsírt csak módjával. • ásványi anyagok: a tejtermékek kálciumban gazdagok (létfontosságú a fogaknak, csontoknak). A gyümölcsökben is sok az ásványi anyag. • vitaminok: a C és komplex B a gyümölcsökben fordul elő legnagyobb men�nyiségben. A, D, E és K vitamin a szárított gyümölcsökben, tejben, tejtermékekben, vajban és olívaolajban van. • rostok: nélkülözhetetlenek a beleknek, csökkentik a zsírok felszívódását (így a magas koleszterinszint esélyét). Bizonyos daganatos betegségek kialakulásának megelőzését is elősegítik. Magas rosttartalmúak a gabonák, a kenyér (teljes kiőrlésű) és a friss vagy szárított gyümölcsök.

Ingyenes melléklet

Gyerekeknek szóló élelmiszer- és italreklámok Javaslat nemzetközi kódrendszerre 1. A kódrendszer célja Megakadályozni a jelen és jövő generációjának egészségkárosító társadalmi és gazdasági következményekkel járó, kalóriadús, tápanyagszegény táplálkozását.

leg nézik vagy hallgatják ezeket a reklámokat, illetve számba kell venniük a teljes nézettség arányát is. A korlátozásnak ki kell terjednie minden elektronikus reklámra, legalább a reggel 6 óra és este 9 óra közötti időszakban.

2. A kódrendszer hatálya Minden gyerekeknek szóló reklám.

6. Nem elektronikus reklám A reklámkorlátozásnál figyelembe kell venni: • a teljes bemutatás jellemzőit, összetevőit; • a nyelvet, színeket és képeket; • azt, hogy mely gyerekeket veszi célba a reklám; • a célközönséget; • az alkalmazott kép- és mesefigurákat; • az ingyenes ajándékokat, játékokat; • szponzori terméket, kulturális, művészeti vagy sport tevékenységgel kapcsolatos termékeket. Minden olyan termék a tilalom hatálya alá tartozik, amely speciális alkalmakkor — például születésnapi ünnepély, kulturális vagy vallási fesztivál — jut el a gyerekekhez.

3. Fogalmak • Védjegy: név, logo, szlogen vagy márkajel, amellyel az élelmiszertársaság azonosítható; • Gyerek: a tagállamok törvényhozása által meghatározott életkorú személy, de 16 éves kor alatt feltétlenül; • Kereskedelmi szervezet: minden olyan szervezet, amely gyerekeknek szóló élelmiszer-reklámtevékenységet folytat; • Étel: minden tartósított, féltartósított vagy nyers élelmiszer, amely emberi fogyasztásra alkalmas, beleértve az italokat és rágógumikat is. Ezen a körön kívül esik azonban minden kozmetikai termék, cigaretta és kábítószeranyag; • Élelmiszerreklám: a kereskedelmi cégek olyan gyakorlata, amely közvetve vagy közvetlenül elősegíti egy termék eladását I. Elektronikus úton, II. Nem elektronikus úton. 4. Kalóriadús, tápanyagszegény, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételekre vonatkozó reklámtilalom • Mindezen termékekre tiltani kell a gyerekeknek szóló reklámokat. • A kalóriadús, tápanyagszegény, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételek meghatározásánál a WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2003as ajánlását kell alapul venni. • A WHO-nak egy éven belül ki kell dolgoznia egy nemzetközi ajánlásrendszert a kalóriadús, tápanyagszegény, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételekre vonatkozóan. 5. Elektronikus reklámok A reklámokra vonatkozó korlátozásoknak figyelembe kell venniük azon gyerekek abszolút számát, akik valószínű-

4

2010. június

7. Szülőknek és felnőtteknek szóló indirekt reklámtevékenység A kalóriadús, tápanyagszegény, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételekre vonatkozóan ajánlott tiltani a gyerekekért felelős felnőtteknek szóló reklámokat. Különös tekintettel tiltott annak kiemelése, hogy:

• az a felnőtt, aki ilyen terméket vásárol, jobb, intelligensebb, gondoskodóbb és bőkezűbb, mint az, aki nem tesz így; • az a gyerek, aki ilyen terméket fogyaszt, intelligensebb és tehetségesebb lesz; • a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem nyújt megfelelő tápanyagmennyiséget. 8. Értelmezés A kódrendszer minimumrendelkezéseket tartalmaz, így az alkotók nem akadályozzák meg az aláíró feleket a szigorúbb szabályok megalkotásában. A kódrendszer védelme érdekében jogszabályalkotás javasolt. 9. Eszközök A kormányok az ajánlás védelme érdekében jogszabályalkotással, szabályokkal és törvényes intézkedésekkel tegyenek lépéséket. A kereskedelmi szervezetek fogadják el és kövessék a kódrendszer ajánlásait! 10. Ellenőrzés és kikényszerítés A kódrendszer érvényesülése érdekében kormányzati monitoring kiépítése szükséges. A gyártóknak a kódrendszer ajánlásai szerint kell eljárniuk és lépéseket tenniük annak megvalósulása érdekében. A civil szervezeteknek és profes�szionális csoportoknak, szervezeteknek és egyéneknek ösztönözniük kell a kormányzati szerveket és gyártókat, hogy ne járjanak el a kódrendszer szellemiségével ellentétes módon. Minden fogyasztó élhet törvényes jogával, amennyiben nem tartják be a kódrendszer rendelkezéseit. A kereskedelmi szervezetek kötelesek felhívni tagjaik figyelmét arra, hogy a kódrendszernek megfelelő reklámtevékenységet foly­tas­sa­nak. A WHO Alkotmányának 62. cikkelye szerint a tag­­államok évente kötelesek jelentést tenni a kódrendszer alkalmazásáról. Az általános igazgató évente köteles beszámolni a WHO-nak a kódrendszer alkalmazásáról, valamint a tagállamok által alkotott jogszabályokról és eszközökről. International Obesity Taskforce — Consumers International

Ingyenes melléklet

Gyerekkori elhízás hazánkban egy iskolai felmérés tükrében Helyzetértékelés és a továbblépés lehetőségei A gyerekkori elhízás megelőzése napjaink kiemelt népegészségügyi feladatává vált mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. Ennek ellenére a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma világszerte folyamatosan nő, így évente 400.000 új túlsúlyos és 85.000 új elhízott gyermekkel kell számolnunk az EU-ban. E tendenciát figyelembe véve 2010-ben 15 millióra tehető az elhízott gyerekek száma az Unióban. A magyarországi adatokról elmondható, hogy a 2005/2006-os tanévben elvégzett reprezentatív budapesti felmérés szerint az általános iskoláskorú gyerekek közül minden 5. gyermek túlsúlyos, az elhízottak aránya pedig 7 százalékra tehető. Középiskolásoknál a helyzet valamivel jobb, különösen a lányoknál, ahol a túlsúly és elhízás együttes előfordulása 11 százalék volt (lásd grafikonunkon). Ez az arány nagyjából megfelel az európai előfordulásnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az elhízás nem pusztán esztétikai An többszö api probléma, hanem számos kórkép kockázati tényezőüdítő -fo ri cukrosgyasztá je. A túlsúly szövődményei általán s az o s i s k közül (magas vérnyomás, 40 száz olás gyerekek alé zsíranyagcsere-zavarok, kiadások évi 35 mila közép kára, míg cukorbetegség, ortopédiai lió dollárról évi 127 isk 25 száz olások kórképek, hangulatzavamillió dollárra emelalék rok) számos már gyermekkedtek. Szintén lényejellemző ára korban is kimutatható. Becslé. ges, hogy az elhízott sek szerint jelenleg az Európai gyerekek jelentős hányada Unió tagállamaiban a mintegy 4 millió a későbbiekben elhízott felnőtt kövér gyerek harmadánál már többszöis lesz. Ismerve a felnőttkori elhízás rös anyagcsere eltérések vannak. egészségügyi és gazdasági vonatkozásait, nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Felismerve a probléma jelentőségét, az Európai Unió, valaNövekvő egészségügyi kiadások mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az utóbbi években számos, a gyermekkori elhízás megelőzését célzó Az elhízással összefüggő egészségügyi stratégiát dolgozott ki, és fogadott el. kiadások is tükrözik a kedvezőtlen trenEzek közül a legfontosabbak az Elhídet. Az Egyesült Államokban 1979. és zás-ellenes Charta, a Fehér Könyv a 1999. között a gyerekkori elhízás kórTáplálkozással, Túlsúllyal és Elhízással házi kezelésére fordított egészségügyi

kapcsolatos Európai Stratégiáról, valamint a WHO Európai régió Második Élelmezés- és Táplálkozáspolitikája. A dokumentumok közös célkitűzése, hogy 2015-ig meg kell fordítani a gyerekkori elhízás járványszerű terjedését.

A kulcsszó az életmódváltozás Gyermekkorban mind az elhízás megelőzése, mind a kezelése elsősorban az életmód megváltoztatásán alapul (lásd táblázatunkat). A táblázatból kiderül, hogy az elhízás kockázatát egyértelműen csökkentik („A” szintű evidencia) a rendszeres testmozgás és a rostban gazdag (zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonafélék) élelmiszerek. Ugyanakkor

2010. JÚNIUS

5

Ingyenes melléklet Az obesitas (elhízás) és egyes életmódtényezők közti összefüggés Evidencia szintje

Csökkent kockázat

Fokozott kockázat

A

Rendszeres fizikai aktivitás, Élelmi rostbevitel növelése

Inaktív életmód; Nagy energiájú, mikrotápanyag-hiányos ételek

B

Az egészséges választást lehetővé tevő otthoni és iskolai környezet (gyermekeknél), Anyatejes táplálás

Üres kalóriák és gyorséttermek túlzott reklámozása, Nagy cukortartalmú üdítőitalok túlzott fogyasztása, Hátrányos szociális körülmények

C

Alacsony glikémiás indexű ételek

Nagy adagok, Gyakori étkezés házon kívül

Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases, WHO Technical Report, 2003

a cukrozott üdítőitalok fogyasztása és a gyakori gyorséttermi étkezés jelentősen fokozza az elhízás valószínűségét. Vagyis a két legfontosabb befolyásolható tényező a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. A napi 60 perces, az adott életkornak megfelelő sporttevékenység mellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a képernyő (tévé, számítógép) előtt eltöltött idő nem lehet több mint napi 2 óra. A korábban említett budapesti felmérés adati szerint az iskolás gyermekek hozzáadott cukor- és zsírbevitele jelentős, a napi többszöri cukrosüdítő-fogyasztás az általános iskolás gyerekek 40 százalékára, míg a középiskolások 25 százalékára jellemző. Számos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az iskola ideális színtere lehetne a gyerekkori elhízás megelőzésének. Tekintettel arra, hogy a magatartásformák közül legkorábban az étkezési szokások alakulnak ki, és ezek később nehezen változtathatók meg, a fiatalon megkezdett beavatkozások a leghatékonyabbak. Ezért az iskolákban javasolt a mindennapos sportolás lehetőségének megteremtése, a helyes táplálkozás oktatása, valamint az egészséges választék biztosítása mind a közétkeztetésben, mind az iskolabüfékben. Így például ajánlott a büfékben az ásványvíz a cukortartalmú üdítők helyett; a zöldséges, sovány húsos szend-

6

2010. június

vics a zöldség nélküli szendvicsek helyett; a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, péksütemény a fehér lisztből készült termékek helyett; desszertként és édességként pedig elsősorban gyümölcsök és savanyított tejtermékek.

Minden harmadik iskolában látható ételreklám A javaslatok ellenére az OÉTI és az ÁNTSZ intézetek által 2008-ban elvégzett felmérés eredményei is rávilágítanak arra, hogy az általános és középiskolák többségében sem az étkezés körülményei, sem a feltálalt ételek mennyisége és minősége nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Emellett minden 3. iskolában jelen van a gyerekek számára látható helyen élelmiszert reklámozó plakát vagy szóróanyag. Számos európai országban (Belgium, Hollandia, Anglia, Skócia, Finnország, Franciaország és Bulgária) elindult, illetve már megvalósult az iskolai étkeztetés reformja, valamint az iskolákban elhelyezett automaták kínálatának szabályozása, mely-

nek következtében megnőtt a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek fogyasztása a gyerekek körében. Az EU tagországokban a gyerekkori elhízás megelőzésével kapcsolatban más területeken is számos úgynevezett „jó gyakorlat” létezik, amelyek egy része rendeleti szabályozás (Anglia, Franciaország), egy másik része önkéntes vállalás (Írország, Németország) formájában valósul meg. A programok egyik fontos tanulsága, hogy eredményes beavatkozás nem érhető el az egyes szektorok (pl. média, ipar, egészségügy, oktatásügy, közlekedés, sport) összefogása és együttműködése nélkül.

Törvény tiltja az egészségtelen ételeket Magyarországon a tárcák közötti együttműködés jó példája az Oktatási Minisztérium 2005. decemberében megjelent rendelete (32/2005), amely szabályozta az iskolai büfék, illetve automaták üzemeltetőivel való szerződéskötés feltételeit. A jogszabály szerint az áruválasztéknak meg kell felelni az egészséges táplálkozás kívánalmainak. A rendelet az egészséges táplálkozásba beilleszthető élelmiszerek, italok kínálatának fokozatos bővítését és elterjesztését tartalmazta. Az OÉTI a Népegészségügyi Program támogatásával plakátot készített „5letek az egészséges büféért” címmel, amelyet eljuttattak az iskolákba egy, a szülői tájékoztatást szolgáló, az Egészségügyi Minisztériummal közösen kidolgozott ismertető anyaggal együtt. A program jelentősége, az iskolai büfék választékának kibővítésére irányuló OÉTI ajánlások, valamint az ezzel járó higiénés vonatkozások ismertetése, megbeszélése, továbbá a szülői értekezletekre szánt tájékoztató anyag az ÁNTSZ szakemberei számára konferencián vált megismerhetővé. A program eredményes megvalósítása érdekében széleskörű összefogás indult az oktatás, az egészségügy, a civil szféra, a vállalkozók és a sajtó részvételével, a diákok és a szülök bevonásával. Országos és helyi szakmai konferenciák, szülői értekezletek, osztályfőnöki órák, iskolai egészségnapok, főzőtanfolyamok, kóstolók, játékos ve­télkedők, pályázatok segítették a gyerekbarát büfé megvalósítását.

Ingyenes melléklet

A büfék háromnegyede jól szerepelt Az OÉTI több mint egy millió gyereket érintő program megvalósításának nyomon követésére kidolgozott egységes szempontrendszere alapján az ÁNTSZ 2006 tavaszán és őszén országosan felmérte az iskolai büfék kínálatát és azokat a tényezőket, amelyek az ajánlás megvalósítását segítették, illetve akadályozták. A nyilvántartott 1.754 egységből 1.011 büfé ellenőrzése és kérdőíves felmérése történt meg. Az eredményekből tájékozódni lehetett, hogy az ajánlások mennyiben valósultak meg, melyek az esetleges nehézségek, mennyire vannak tisztában a rendelettel a büfék üzemeltetői. Az egészséges választékot jelentő kínálat országosan a vizsgált büfék 74 százalékában jelent meg valamilyen formában. Emellett a rendelet kivitelezéséhez kapcsolódóan számos példa, helyi kezdeményezés adódott, melyet egy civil szervezet kiadvány for-

májában összegyűjtött, segítséget nyújtva a megvalósításhoz. Ezek között szerepel az iskola támogatása például a bérleti díj elengedésében, a büfé együttműködése a konyhával, főzőbemutatók szervezése, részvétel közös pályázatokon az iskolával stb. Kiemelkedő sikert hozott az almaautomata kihelyezése egy iskolában: a szokatlan kínálat igen népszerű volt a gyerekek körében.

mind a diákokkal, tanárokkal és nem utolsó sorban a szülőkkel, többségében eredményes volt a büféprogram bevezetése. A felmérés eredményei alapján levonható az a következtetés, hogy a megelőzést célzó programok eredményességében kulcsfontosságú a különböző szektorok együttmű­ ködése. Így fontos, hogy a hazai mé­­dia is segítsen az egészséges táplálkozásra vonatkozó hiteles információk közvetítésében. Elengedhetetlen a tanulók oktatása, egészségnevelése, mindemel­ lett biztosítani kell az egészséges táp­lálkozást megkönnyítő élel­miszerek állandó kínálatát. Mindezekkel együttesen sikerülhet elérnünk, hogy 2015-re Magyarországon is megállítsuk a gyerekkori elhí­ zás terjedését. Dr. med. habil. Martos Éva Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet

Nagyon sok múlik a tájékoztatáson Úgy tűnik, hogy a program sikere főleg a tájékoztatáson és a kedvező hozzáálláson múlott. Általános tapasztalat, hogy ott, ahol a tájékoztatás megfelelő mértéket öltött, vagyis a programot ismertették mind a büfét üzemeltetővel,

80

67,3

69,4

83

90

73,4

A túlsúly és elhízás gyakorisága 7-14 éves és 14-18 éves budapesti gyerekeknél 2005-2006-ban

70 60 50

10

2,9

6,3 4,1

7,4

7,9

16,8

18,1 6,7

7,2

6,8

20

5,1

30

19,6

40

0

sovány

7-14 éves fiú

normál

7-14 éves lány

túlsúlyos

14-18 éves fiú

elhízott

14-18 éves lány 2010. JÚNIUS

7

Ingyenes melléklet

Húsos tészta, cukros tea Reformra szoruló óvodai étkeztetés Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) tavaly befejezett felmérése meglehetősen sötét képet fest a közétkeztetésről, ezen belül is az óvodákban a gyerekek elé kerülő ételekről. A jelentés szerint az óvodai étkeztetés sem minőségben, sem mennyiségben nem felel meg az elvárásoknak. A mai óvodások többsége nem jut elegendő gyümölcshöz, fehérje- és tápanyagdús ételhez, pedig az egészséges étkezést minél fiatalabb korban el kellene kezdeni. Az intézet sürgős rendeletalkotást javasol. „Havi hat és hétezer forint között fizetek a gyerekek étkezéséért, de csak azért en�nyit, mert két gyerekem is ebbe az óvodába jár, ami után kedvezményt kapok” — mondja a legkisebb gyermekével épp gyesen lévő Anikó. Ezért az összegért háromszori étkezés, tízórai és ebéd, uzsonna dukál. „Meg vagyok elégedve az itteni étkeztetéssel: hetente kétszer esznek a gyerekek valamilyen főzeléket, vajat kapnak a kenyérre és nem margarint, és mindig van repeta is. A gyerekeimnek ízlik, amit főznek, és ezt hallom más szülőktől is” — mondja a fővárosi szülő. Azonban nem mindenki, és főleg nem mindenhol, ilyen szerencsés. A szülők általános véleménye szerint a közétkeztetés rendszeresen egészségtelen ételeket és italokat ad a gyerekeknek. Sokan többet is fizetnének azért, hogy csemetéik egészségesebb ételeket kapjanak.

8

2010. június

Kevés pénz, kevés ötlet

szágos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) vezető élelmiszer-szakértője. „Az önkormányzat jó esetben megverAz általános és középiskolák felmérése senyezteti a szolgáltatókat, és vagy az után, ezer óvodát bevonva, 2009-ben az a döntő szempont, hogy mennyi pénzOÉTI az óvodai étkezéseket is megvizsből tudják kihozni az ebédet, vagy, ha gálta, az Állami Népegészségügyi és például az önkormányzat alkalmaz Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) intézedietetikust, akkor minőségi szempontteivel együttműködve. Az Országos ok alapján döntenek arról, ki kapÓvodai Táplálkozás-egészségja meg az óvoda, iskola ételeiCukros ügyi Felmérésben az intézet tea és sz nek elkészítését. A fejkvóta az iskolaiéhoz hasonló ö csapvíz rp helyett kicsi, de odafigyeléssel, öteredményre jutott: a javasolthoz képest az ételek naponta és ásvány víz, letekkel sok mindent leegy pótolni” — véli a minőségben és mennyifriss zöl szer pedig hetne szakértő, aki az empátiát ségben nem felelnek dség és gyümölc is hiányolja a séfektől. meg, a közétkeztetők fele a gyerek s kell A fejkvóta állami, önkortudta csak rendszeresen a eknek. mányzati és szülői hozzájárufriss gyümölcsöt biztosítalásból áll össze, ez utóbbi nagyni, sós és zsíros ételek, cukros ban függ a szociális helyzettől és a teák készülnek. gyermekek számától. Az OÉTI felmérése Létezik ugyan egy 2007-es, a közétkezalapján a napi nettó nyersanyagnorma az tetést szabályozó rendelet, ám csupán óvodákban átlagosan 259 Ft. Ebből kellekorcsoportonkénti ajánlások találhane kihozni napi háromszori egészséges tóak benne arról, hogy milyen életkorétkezést a gyerekeknek. ban mennyi tápanyagot kellene tartalmaznia egy óvodai vagy iskolai ebédnek. Bár az ajánlások alapján az OÉTI és az ÁNTSZ időnként ellenőrzi az Segít a rendelet? óvodák étkeztetését, az ételt szolgáltatók az ajánlásokat vagy betartják, vagy Az egészségesebb óvodai étkezéshez a sem. „Ha egy cég nem teljesíti a szerkevesebb hús, több zöldség-gyümölcs ződésben foglaltakat, és nem hozza a elvét kellene követni, ám pont a fordírendelet szerint előírt tápanyagokat, tottja igaz. A húsfelhasználás hatvan akkor fel kellene bontani vele a szerzőszázalékkal több az ajánlottnál, a zölddést” — mondja Dömölki Livia, az Orség és a gyümölcs viszont jóval keve-

Ingyenes melléklet sebb. „Gyümölcs ritkábban van, ezt 90 százalékban a szülők intézik” — mondja a fővárosi szülő. „A „gyümölcsnaptárban” minden szülő sorra kerül egyszer egy hónapban. Én legutóbb vittem két kiló almát az oviba” — ecseteli a rendszert a fővárosi anyuka. Bár a szülők a legnagyobb arányban zöldséggel és gyümölccsel járulnak hozzá a gyerekek étkezéséhez, olykor édességeket, rágcsálnivalót is vitetnek be az óvónők, ami tovább növelheti a gyerekek cukorés sófogyasztását. Az OÉTI szakemberei szerint korlátozni kell a magas sótartalmú, úgynevezett kényelmi termékek (ételízesítők és feldolgozott élelmiszerek) felhasználását, növelni kell a tej és natúr tejtermékek men�nyiségét, alacsony zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszereket kell használni. Cukros tea és szörp helyett csapvizet és ásványvizet kell szervírozni, és naponta egyszer friss zöldséget és gyümölcsöt kell tálalni a gyerekeknek. Mindezekhez meg kell határozni a fejkvóta (vagyis a nyersanyagnorma) minimum összegét. Az intézet a közétkeztetésre vonatkozó olyan önálló rendelet megalkotását java-

solja, amely nem csupán ajánlásokat tartalmaz, hanem szabályozza és ellenőrzi a közétkeztetést és annak teljes folyamatát.

Óvodai „takarmányozás” Sokan mondják, hogy az egészségesebb (vagy annak tűnő) ételeket nem eszik meg a kisgyerekek. „A probléma nem a közétkeztetéssel van elsősorban, nem csak és kizárólag az étkezés miatt híznak el a gyerekek, a dolgot összefüggéseiben kellene kezelni” — mondja Alpári György, a Junior Zrt. cégvezetője, amely több száz iskolát, óvodát, közintézményt lát el étellel. „Nem tudjuk például azt, hogy a gyerek mit eszik otthon. A családokat kellene olyan helyzetbe hozni, hogy a gyerekek egészséges ételekhez jussanak. Központilag kidolgozott re­ cep­túrákkal nem lehet megoldani ezt a kérdést, és az étkezési kultúránk érdekében nem szabadna így beavatkozni a közétkeztetésbe. Amikor a gyerekek és dadusok kívánságait semmibe vesszük, szinte kizárólagosan kalóriákról és tápanyag tartalmakról beszélünk — függet-

Óvodai vizsgálat 35 intézményben, régiónként 4–6 óvodában vizsgálta meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) bizonyos élelmiszerek előfordulási gyakoriságát a tíznapos étrendek és a felhasznált nyersanyagok alapján. Hús: a rendeletben előírt mennyiséghez képest a közétkeztetés átlagosan több mint másfélszeresét biztosította az óvodákban. Az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlások azonos mennyiségű vörös- és fehérhús fogyasztását javasolják. Ám a vizsgált óvodai étrendekben ez az arány 60-40 százalék volt a vöröshúsok javára. Elsősorban a sertéshúsból készült ételek voltak jellemzőek. Hal: kedvező változás, hogy az óvodák felében megjelent a kínálatban, bár zömmel rántott hal vagy halrúd formájában. A gyerekek 10 nap alatt átlagosan csak egyszer ettek halat. Tej, savanyított tejtermék, tejkészítmény: 10 nap alatt a gyermekek átlagosan alig kétszer kaptak tejet vagy natúr savanyított tejterméket. Ezzel szemben az elhízás és fogszuvasodás kockázatát növelő, magasabb energia- és cukortartalmú cukrozott tej, kakaó, karamellás tej, tejeskávé átlagosan három alkalommal fordult elő.

lenül az étkezési hagyományoktól és attól, hogy a gyerek megeszi-e az ételt vagy sem, elegendő-e neki az étel vagy sem —, akkor sokkal inkább takarmányozásról és nem közösségi étkeztetésről van szó ” — véli a közétkeztetési cégvezető. Dietetikusok és táplálkozás-szakértők szerint azonban a gyerekeket már óvodás korban hozzá lehetne szoktatni az egészséges ételekhez. „Ha a köz­ét­kez­ tető cégek fel tudnának mutatni eredményeket, és önként át tudnának állni egészségesebb ételek készítésére, akkor valóban el lehetne kerülni a központi szabályozást, ám ezek nélkül erre égető szükség van” — mondja dr. Nagy András kardiológus, a Magyar Nemzeti Szív Alapítvány elnöke. Dömölki Livia élelmiszer-szakértő hozzáteszi: sok múlik a szülői hozzáálláson is, meg kell kérdezni a gyerekektől, mit ettek aznap, oda kell figyelni arra, hogyan, mit, milyen körülmények között fogyasztottak el. Nem utolsó sorban pedig törekedni kell az egészséges otthoni étkezésekre is. Schäffer Dániel

Zöldségfélék: a 34 óvodából kettőben csupán egyszer jelent meg a nyers zöldség, igaz akadt olyan óvoda is, ahol 16 alkalommal. Gyümölcs: a zöldségekhez hasonlóan a gyümölcsök mennyisége is 24 százalékkal elmaradt a rendeletben javasolttól. A vizsgált időszakban átlagosan négyszer kaptak a gyerekek nyers gyümölcsöt. Két óvodában egyáltalán nem, másik kettőben pedig csak egyszer biztosítottak a 10 nap folyamán gyümölcsöt az óvodásoknak. Kényelmi termékek (levespor, leveskocka, gulyáskrém stb.): ezek használata elsősorban a nagy sótartalom miatt nem javasolt. Ennek ellenére a 35 óvodából 22 használt ilyen termékeket, átlagosan minden második nap. Volt olyan tíznapos étrend, ahol 17 alkalommal használták ezeket. Ételízesítő és só együttes alkalmazása: a főzés során az ételízesítő és a só együttes használata rendkívüli mértékben megnöveli a készétel sótartalmát. A vizsgált 35 étrendből 29ben legalább egy alkalommal előfordult, hogy főzéskor ételízesítő mellett sót is használtak. Forrás: OÉTI

Kenyérfélék, péksütemények: az egészséges táplálkozás szerint a finomított pékárukkal szemben előnyben kell részesíteni a teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket. A vizsgált óvodák közül 23 adott a gyermekeknek a 10 nap alatt legalább egyszer barna vagy magvas kenyeret, miközben fehér kenyeret ugyanebben az időszakban átlagosan 15 alkalommal. Egyetlen olyan óvoda volt, ahol fehér kenyér egyáltalán nem szerepelt az étlapon. Száraztészta: átlagosan 2,5-szörösét biztosította a közétkeztetés az ajánlottnak a 10 nap alatt. Volt olyan óvoda, ahol minden másnap szerepelt a kínálatban főtt tészta.

2010. JÚNIUS

9

Ügyfélszolgálat

„Ha azok vagyunk, amit eszünk, hamarosan ipari termékké válunk” Új élelmiszer-címkézési szabályokról szavazott az Európai Parlament Az Európai Unióban élelmiszergyártók, fogyasztóvédők, törvényhozók és hatóságok között évek óta zajlik a vita arról, hogy az élelmiszereken miként jelenítsék meg a tápanyagok összetételét a fogyasztók átláthatóbb tájékoztatása érdekében. Erre a vitára tett pontot — ha nem is véglegesen — június 16-án az Európai Parlament, amikor első olvasatban elutasította a közlekedésilámpa-rendszer alkalmazását. A címben szereplő idézet egy Európai Parlamenti (EP) képviselőtől származik, aki arra utalt, hogy ha a vásárlók nem kapnak az élelmiszercímkéken érthetőbb felvilágosítást arról, hogy miből, mennyit fogyasztanak, akkor továbbra is egészségtelenül fognak táplálkozni.

Piros jelzés Az érthetőbb felvilágosítást szolgálta Renate Sommer Európai Néppárti képviselő előterjesztése, ami az élelmiszercímkék újraszabályozására vonat-

kozott. Ennek egyik sarkalatos pontja szerint Európában a címkéken egységesen alkalmaznák az úgynevezett közlekedésilámpa-rendszert, vagyis az élelmiszerek fontos összetevőinek (só, cukor, zsír, telített zsír) piros, zöld és sárga színekkel való jelölését. A fogyasztó ennek alkalmazásával egy pillantással felmérhette volna, miből mennyit fogyaszt. Ha a címkén a piros jelzés található egy bizonyos összetevő mellett, akkor a termék ebből sokat tartalmaz. Azok a képviselők, akik a jelzőlámpás szisztéma ellen szólaltak fel, úgy érvel-

Nanotechnológia A nano szócska a rendkívül apró méretű részecskék megjelölésére szolgál, ekkorák például a vírusok vagy az olyan molekulák, mint amilyen az ember örö­kí­tő­ anyaga, a DNS. A nanotechnológiát a ruhaipartól az élelmiszerek előállításáig számos ágazat használja, ám a gyártók egyelőre nem fordítanak túl nagy figyelmet az egészségügyi kockázatok felmérésére. Itthon körülbelül hatszáz különféle ét­rend­ kiegészítő és életmódjavító készítményben fordul elő nanomolekula. Ilyen többek között a Q10 koenzim. Számos csomagolóanyagban is alkalmaznak nanorészecskéket. A nagy élelmiszerláncok polcain a hűtés és a megvilágítás hatására egyes zöldségek hamar elveszítik vitamintartalmukat. Ezt a folyamatot képes gátolni a nanotechnológiával előállított csomagolás, amely ezektől a káros hatásoktól védi a zöldséget. A nanorészecskék könnyen okozhatnak allergiás reakciókat, de egyéb hosszú távú — például magzatkárosító — hatásuk is lehet. Ez a technológia annyira új, hogy a döntéshozók sokszor abban sem tudnak megegyezni, hogy mit tekinthetünk nano anyagnak. Az ezzel a technológiával készült élelmiszerek elemzésének technikáit tovább kell kutatni, ám addig is a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy az adott élelmiszer nanotechnológia segítségével készült — tartotta fenn korábbi álláspontját az Európai Parlament. 10

2010. június

tek, hogy az új rendszer nagyon leegyszerűsítő, bevezetése sok bürokráciával járna, ezzel nagy nehézségeket okozva a kis- és középvállalkozásoknak. Szerintük a színekkel való jelölés terelni kívánja a fogyasztókat, meg szeretné mondani nekik, mit vásároljanak. Az élelmiszeriparnak óriási érdekei fűződtek ahhoz, hogy a parlament ne fogadja el a javaslatot, hiszen független kutatások és tanulmányok kimutatták, hogy ez az a rendszer, amelyet a fogyasztó a legeredményesebben tud használni. A vásárlók, amikor szembesülnek a közlekedési lámpa piros jelö-

Ingyenes melléklet zsírsav és só) teljes napi mennyiségét. lésével, kevesebbet fogyasztanak egy A címkézés felülvizsgálatáról szóló adott termékből — mondják a kutatáelőterjesztés megalkotója, Renate sok eredményei. A színkódos rendszer Sommer képviselőasszony lapunknak bevezetése Nagy-Britanniában pedig elmondta: a közlekedési lámpa szisztémegmutatta: a gyártók és kiskereskema elutasításának legfőbb oka az dők igyekeznek egészségesebbé tenni INBÉ megléte, vagyis, hogy ennek az általuk készített termékeket, hogy használatát az élelmiszercímkéken azok elkerülhessék a piros jelzést. több képviselő támogatja, mint az egyAz Európai Fogyasztók Szövetsége szerűbben átlátható közlekedésilámpa(BEUC) a közlekedésilámpa-szisztérendszert. ma mellett foglal állást. Monique Előrelépést jelent, hogy az új szabályoGoyens, a BEUC főigazgatója így nyizás szerint az összetevőket 100 gramm, latkozott a szavazásról: „Annak elleilletve 100 milliliter vonatkozásában nére, hogy rengeteg független kutatás kell megadni. Ez arra vonatkozik, hogy igazolja, hogy a fogyasztók túlnyomó 100 gramm vagy 100 milliliter az adott többsége a színkód rendszer bevezetéélelmiszerből mennyi tápanyagot tarse mellett áll, a képviselők különös talmaz. Ez azért fontos, mert így módon mégis ellene szavaztak. Horögzített a viszonyítási men�gyan tudjuk meggyőzni a törvényA színk nyiség, míg ha ez nincs hozókat arról, hogy az elhízás ó d rendsze r beveze egységesítve, a gyártók elleni küzdelemhez és a köz­ tése hajlamosak irreálisan Nagy-Br egészség javításáért folytai t a nn megmut kis „adagokat” alkaltott csatában ma kell cseatta: a g iában k yártók é mazni, hogy voni s kereske lekedni és nem holnap? A s d szavazás eredménye naegészség ők igyekeznek zóbb értékeket mue s tathassanak. gyon komoly visszaesést terméke ebbé tenni Változások lesznek jelent.” iket, ho gy elkerülh az egyes élelmiszerek Több képviselő hangsúessék a eredet-megjelölésé­vel lyozta, hogy ha nem is vezepiros jel zést. kapcsolatban is. Az egyettik be kötelező érvénnyel a len összetevőből álló termérendszert az EU egész területén, kek (zöldség- és gyümölcsfélék), a az egyes tagállamoknak meg kellene húsok, a halak vagy a tojás származási hagyni az önálló döntés jogát a Nagyhelyét néhány kivételtől eltekintve már Britanniában már bevált rendszert almost is fel kell tüntetni. kalmazásáról. Ám az EP-többség ezt a A jövőben a hús-, hal- és tejtermékekfelvetést is elutasította. nél is alkalmazzák ezt a szabályt, ezenAz európai zöldek harcosan támogatkívül kötelező lesz feltüntetni a csomaják a színkód rendszert. Ahogy egy golás elülső oldalán, ha egy termék képviselőjük hozzászólásában elmondtranszzsírsavat vagy étvágynövelőt, ilta: „Amikor egy autót vásárolunk, akletve édesítőszert tartalmaz. kor közlik azt, hogy mennyit fogyaszt. Késhegyre menő viták folytak az alkoAz élelmiszeripari vállalatokat meg kell holok lehetséges címkézési szabályaiakadályozni abban, hogy téves informáról is. Az ebben a kérdésben radikális ciókat adjanak a fogyasztóknak.” változást követelő képviselők amellett érveltek, hogy minden alkoholos italon is legyen feltüntetve a pontos tápNapi bevitel értékjelölés. A parlamenti többség a szavazáson azonban az alkoholokat is Bár a színkódos jelölést az EP elutasímentesítette a kötelezettség alól, vitotta, a képviselők sok előremutató jaszont azt megszavazták, hogy a szabávaslatot elfogadtak az élelmiszer-címlyozás szigorúan címkézze a kevert alkézéssel kapcsolatban. koholos italokat, melyek zömmel nagy Számos üdítőitalon már ma is találkozmennyiségű cukrot tartalmaznak. hatunk a tápanyag-összetételre (vagy A jogszabálytervezet most a tagállamás néven tápanyagprofilra) vonatkozó mokat tömörítő Tanács elé kerül, ahol adatokkal. Az EP által elfogadott vertovábbi viták várhatóak, majd a javaszió szerint a címkéken az energia-, zsír-, latok jó eséllyel visszakerülnek a parlatelítettzsír-, cukor- és sótartalmat lesz ment elé, hogy a képviselők az úgynekötelező feltüntetni, valamint meg kell vezett második olvasatban döntsenek adni a fehérje-, rost- és transzzsírsavróla. A jogszabály végleges elfogadása tartalmat is. után az élelmiszeriparnak három éve A tápanyagok mellett a csomagoláson lesz az átállásra, kivéve a száznál keveközölni kell a napi ajánlott bevitel sebb főt foglalkoztató, ötmillió eurómennyiségét (Irányadó Napi Bevitel nál kisebb forgalmú cégeket, amelyek Érték, INBÉ). Az INBÉ jelzi egy felöt évet kapnak a felkészülésre. nőtt ember kiegyensúlyozott étrendjéhez szükséges energia (kalória) és a Schäffer Dániel fenti tápanyagok (cukor, zsír, telített

A transzzsír A transzzsírsav telítetlen zsírsav. A feldolgozott élelmiszeripari termékekben azért használják, mert javítja azok állagát. A margarint például hideg állapotban is könnyen kenhetővé teszi. A kutatások a magas transzzsírsavat tartalmazó étrendet összefüggésbe hozták szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel. A tehén és a kecske teje és testzsírja nyomokban tartalmaz transzzsírokat, viszont a hidrogénezett növényi olajok (például a margarin) különösen sokat. A legtöbb ilyen jellegű zsír a különféle ropik, kekszek, csipsz­ek és pattogatott kukorica elfogyasztásával kerül szervezetünkbe. Sok transzzsírsav van a mélyhűtött pékárukban, leves­­po­ rokban, salátaöntetekben és mély­ hű­­­­tött pizzákban. Gyorséttermek, ven­déglátóhelyek nagy arányban használnak magas transzzsírtartalmú, tömbös kiszerelésű ipari sütőmargarint. Ezek használatával az étel jobban bírja az ismételt hevítést, nehezebben avasodik. A mozikban kapható pattogatott kukorica, illetve a legtöbb látványpékségből származó pékáru is bőven tartalmaz transzzsírt. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint naponta kevesebb, mint 2 grammot lehetne transzzsírból fogyasztani. Figyelembe véve a természetben található transzzsírokat, gyakorlatilag a feldolgozott termékekkel már semennyit sem fogyaszthatnánk. Egy élelmiszerter­mék transz­zsír tartalma akkor elfogadható, ha 100 grammban 0,5 grammnál kevesebb van.

2010. JÚNIUS

11

Ingyenes melléklet

Van mire felvágni? Párizsik tesztje Osztálykirándulás. De legalábbis valami ahhoz hasonló hangulat járta át a párizsik tesztjét, hiszen talán iskolás korunkban éreztünk mindannyian utoljára ennyi különböző uzsonnába való illatot. Néhány esetben az ízek is meglehetősen eltértek, nézzük meg, miben!

Termék megnevezése

Összetevők

Csomagolás és értékelése1

Tömeg

SZELETELT PÁRIZSIK Reál párizsi

Mangalica sertéshús 65%, víz, mangalica sertésszalonna, bőrkeemulzió, szójafehérje, konyhasó, fűszerek, fűszerkivonatok, füstaroma, keményítő, stabilizátor (E450), szőlőcukor, cukor, antioxidáns (E316), ízfokozó (E621), színezék (E120), tartósítószer (E 250).

Vákuumfóliában, visszazárható, olvasható (4)

150 g

Wiesbauer Dunahús Delikát párizsi

Sertéshús 60% (m/m), joghurt 20% (m/m), sertésszalonna, víz, jódozott só, burgonyakeményítő, stabilizátor: difoszfát, antioxidánsok: citromsav, aszkorbinsav, aromák, ízfokozók: nátrium-ribonukleotid, nátrium-glutamát, fűszerek, tartósítószer: nátrium-nitrit.

Védőgázas csomagolásban, jól olvasható, visszazárható (4)

80 g

Zimbo Family sertéspárizsi

Sertéshús (70%), marhahús (22%), sertésszalonna, étkezési só, fűszerek és fűszerkivonatok, stabilizátor (difoszfát), antioxidáns (nátrium-aszkorbát, aszkorbinsav), dextróz, ízfokozó (nátrium-glutamát), színezék (kárminsav), tartósítószer (nátrium-nitrit), füst.

Nem olvasható feliratok (4)

150 g

Winny sertéspárizsi

Sertéshús (min. 40%), víz, szalonna, bőrke, konyhasó, szójafehérje, burgonya- és kukoricakeményítő, stabilizátorok (E450, E412, E410, E415), ízfokozók (E621, E631, E627), fűszerek, antioxidáns (E316), szőlőcukor, dehidratált zöldségek, aromák, színezék (E120, E100), tartósítószer (E250).

Vákuumcsomagolt, jól olvasható feliratok, visszazárható (4)

150 g

Kométa sertéspárizsi

Marhahús (39%), ivóvíz, gyártási szalonna, sertéshús (20%), étkezési só, natív burgonyakeményítő, extrudált rizsliszt, sűrítő anyag (E410), stabilizátor (E450), ízfokozó (E621), antioxidáns (E316), aromák, fűszerek, dextróz, színezék (E120), tartósítószer (E250).

Vákuumcsomagolt, nem olvasható (3)

150 g

Berger finom párizsi

Sertéshús (56%), víz, sertésszalonna, bőrkeemulzió, szójafehérje, étkezési só, burgonyakeményítő, emulgeálószerek (E407, E450, E451, E452), antioxidánsok (E316, E330), fűszerek, ízfokozó (E621), fűszerkivonatok, aroma, színezék (E120), tartósítószer (E250).

Védőatmoszféra alatt csomagolva, jól olvasható feliratok, visszazárható (5)

150 g

Regnum párizsi

Sertés- és marhahús (62%), ivóvíz, tengeri só, étkezési só, fűszerek és fűszekivonatok, maltodextrin, dextróz, glükózszirup, stabilizátorok: E450, E451, E452, sűrítőanyag: E401, ízfokozó: E621, antioxidáns: E300, E301, ételízesítő, tartósítószer: E250, aroma.

Védőgázas csomagolásban, visszazárható (4)

100 g

Pick Békebeli párizsi, füstös

Sertéshús, ipari szalonna, marhahús, víz, konyhasó, fűszerek, szójafehérje, stabilizátor (E450), antioxidáns (E300, E301), ízfokozó (E621), dextróz, tartósítószer (E250), színezék (E120).

Védőgázban, visszazárható fólia, nem olvasható felirat (3)

100 g

Spar sertéspárizsi

Sertés- és marhahús (60%), szalonna, ivóvíz, burgonyakeményító, konyhasó, fűszerek, maltodextrin, stabilizátorok: di-. tri-, polifoszfát, antioxidáns: aszkorbinsav, ízfokozó: nátrium-glutamát, tartósítószer: nátrium-nitrit, aroma.

Védőgázas csomagolásban, visszazárható (4)

150 g

Délhús sertéspárizsi joghurttal

Sertéshús (42%), víz, marhahús (12%), sertésszalonna, burgonyakeményítő, étkezési só, sertésbőrke, emulgeálószer (E450), ízfokozó (E621), antioxidánsok (E316, E330), fűszerek, füst aroma, színezék (E120), fűszerkivonatok, aroma, tartósítószer (E250).

Vákuumcsomagolásban, nem visszazárható (4)

80 g

Pick mangalica párizsi

Sertéshús, ipari szalonna, víz, bőrke, szójafehérje, konyhasó, fűszerek, stabilizátor: E450, dextróz, ízfokozó: E621, antioxidáns: E300, tartósítószer: E250.

Vákuumfóliában, nem visszazárható (4)

100 g

Berger Bambini Extra gyerekeknek

Sertéshús (69%), szalonna, víz, nitrites só (konyhasó, tartósítószer: na-nitrit), burgonyakeményítő, fűszerek és fűszekivonatok (dextróz, szacharóz, antioxidáns: aszkorbinsav), ízfokozó: mono-natrium-glutamát, stabilizátor (E450, E451, E452), aroma.

Védőatmoszféra alatt csomagolva, nem olvasható feliratok (4)

100 g

1

A csomagolás értékelése nem számít bele a minősítésbe; 2 A 0-5 közötti vizsgálói pontszámok átlaga; 3 Az összpontszámban az értékek a súlyozó faktorral (s) szorozva szerepelnek; *A sótartalom vizsgálata a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában készült. ** n.a.: A laboratóriumi minta nem megfelelő minősége miatt nem vizsgálták.

12

2010. június

Ingyenes melléklet Párizsi vagy parizer, sertés, marha, könnyed ízre vágyóknak joghurtos, gyereknek bambini. A sor szinte végtelen. A párizsi mindennapi csemege: ha nincs kedvünk főzni, esetleg utazni készülünk, vagy este már csak hideg falatokra vágyunk, jöhet a jó kis felvágott két szelet kenyér közé. De mindennapi betevőnk vajon minőségi is?

Horror-hiedelmek Csakúgy, mint a virsliről, a párizsiról szóló történetek is már-már népmesei jelleget öltve terjednek szájról szájra. Egyesek hozzáraknak, mások elvesznek belőle, így lesz a párizsiban sertés helyett patkány, pulyka helyett kutya, s ki tudja még, mi minden. Kész csoda, hogy ezidáig még senkinek sem jutott eszébe parizer-horrorfilmet készíteni. A kétkedők, történjék bármi, ragaszkodnak az állásponthoz, miszerint sosem tudhatjuk

biztosan, mit is darálnak az uzsonnánkba. Természetesen a riogatás fő platformja ezúttal is a gyorsan terjedő pletykáknak melegágyul szolgáló internet. Olvashatunk például olyan elektronikus leveleket, melyek a darált tehéntőgy és a párizsi szoros rokonságáról regélnek. Nem ritka azonban az a verzió sem, miszerint a parizer nedvességtartalmát a csirke- és a marhaszem adja, ebben pedig, ha belegondolunk, akár lehetne is ráció, hiszen a víz nehezen beszerezhető alapanyag… Az mindenesetre biztos, hogy közkedvelt csemegénk minősége körül a mai napig egyfajta bizonytalan kérdőjel van.

A párizsi Mi is tehát a párizsi? A Magyar Élelmiszerkönyv parizer passzusa kimondja, hogy a szóban forgó csemege legalább ötvenöt milliméter átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartal-

Párizsi házilag Hozzávalók: 50 dkg sovány disznóhús, 20–25 dkg marhahús,15–20 dkg zsírszalonna, 1 dl hideg víz, 2 dkg nitrites pácsó, 2 g őrölt (fehér) bors, 0,5 g őrölt szerecsendió-virág, 0,5 g őrölt koriander, 0,3 g őrölt gyömbér, 0,2 g őrölt kar­da­ mom, 0,2 g őrölt paprika, (1–2 ek. keményítő). A húst kockára vágva a mélyhűtőbe tesszük, keményre, de nem kopogósra fagyasztjuk. A szalonnát és a húst ledaráljuk, a fűszerekkel és jéghideg vízzel turmixoljuk. A mas�szát fóliával bélelt formába öntjük, lehetőleg kevés buborékkal. A formát tepsibe állítva 75 fokon, 3 órán át hőkezeljük. Kihűlés után hűtőben tároljuk a másnapi felvágásig.

Fajlagos ár [Ft/100g]

Vásárlás helye (V) Gyártó (Gy), Forgalmazó (F)

Sótartalom [m/m%]*

Szín, alak, méret (s=0,7)2

Állomány, szerkezet2 (s=1,0)

Illat2 (s=0,9)

Íz2 (s=1,4)

Összpontszám3

Minősítés4

133

V: Reál Gy: Pick Szeged Zrt.

2,00

5,0

4,3

4,3

4,0

17,3

jó

311

V: Match Gy: Wiesbauer GmbH. Wien

2,20

4,0

4,2

4,2

4,2

16,6

jó

113

V: Spar Gy: Zimbo Perbál Kft.

1,90

5,0

4,2

4,3

3,3

16,2

jó

99

V: Match Gy: Pápai Hús 1913 Kft.

1,95

4,7

4,3

3,7

3,7

16,0

jó

156

V: Reál Gy: Kométa 99 Zrt.

2,45

4,8

4,0

4,2

3,5

16,0

jó

263

V: Spar Gy: Fleischwaren Berger GmbH.

1,95

3,7

3,5

4,0

4,2

15,5

jó

199

V: Spar F: Spar

1,75

3,8

3,7

3,8

3,8

15,2

jó

299

V: Match Gy: Pick Szeged Zrt.

2,15

4,7

3,5

4,3

3,0

14,9

közepes

166

V: Spar F: Spar

n.a.**

4,0

3,3

3,8

3,7

14,7

közepes

299

V: Match Gy: Pick Szeged Zrt.

1,95

4,0

3,5

3,8

3,2

14,2

közepes

265

V: CBA Gy: Pick Szeged Zrt.

1,95

4,5

3,5

3,0

3,0

13,6

közepes

309

V: Spar Gy: Fleischwaren Berger GmbH.

2,00

3,5

3,0

3,2

3,2

12,7

közepes

4

Minősítés: 17,5-20,0 = kiváló, 15,0-17,4 = jó, 12,5-14,9 = közepes, 10,0-12,4 = még megfelelő, 0,0-9,9 = nem megfelelő.

2010. JÚNIUS

13

Ingyenes melléklet mazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzMinőség és íz záró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen vagy füst ízesítésű, homogén A hústartalom összetevőit illetően sem metszéslapú, jól szeletelhető készítmény. mócsingról van szó, itt inkább húsapróA hústartalom a késztermékre vonatkozlékról beszélhetünk, ami a karajról, tatva pedig legalább negyven százalék, csontról, combról levágott darabokat jepríma vagy extra jelzésű termékeknél enlenti. A pépbe ezen kívül még ipari szanél valamivel magasabb. Fehérjetartalma lonna, valamint bőrke kerül. A bőrke legalább tíz, víztartalma legfeljebb hetvégeredményben sertésbőr, amiből elővenegy százalék lehet, zsírtartalma pedig ször úgynevezett bőrkepépet készítenek, nem több huszonhárom százaléknál. ezt adagolják a párizsi masszához. S hogy akkor mi kerülhet Mindezt főként azért teszik, A teszt még az alapösszetevőmert a bőrke vízkötő és a Kosár kön kívül a parizeremulgeáló képessége 2010. áp magazin be? Például sertéskiváló, ám ezt a tur ilisi szá jelent m mában szalonna, bőrkelajdonságát csak e g , a h ol a pár szeletelt emulzió, szójafemelegen, hatvan i z sik Za felvágot la, olasz és nyá on kívül hérje, konyhasó, fok felett és aps t a b i l i z á t o r, rított állapotteszteké tak is vizsgáz ri turista tak. Fri rt, jogi ízfokozó, fűszeban tudja kas t s anác a Kosár rek, szőlőcukor, matoztatni. fogyasz sokért keresse tó a nagyo antioxidáns, fűEmiatt a bőrkebb újság i magazint árusokn szerkivonat, szípép nagy teljesítilletve a ál, nezék, aroma, burményű aprítógépwww.ko z interneten: sarmaga gonyakeményítő, tarben, sok víz hozzázin.hu tósítószer, savanyúságot adásával készül. Ezt szabályzók, sűrítőanyag, keverik a párizsi masszálaktóz, nitrites só, szacharóz, deba, hogy jobb legyen a termék hidratált zöldségek, sőt, akár extrudált állománya, s hogy a párizsi hőkezelés rizsliszt is. után bőségesen meg tudja tartani a viAz élelmiszerkönyv nem hagyja szó nélzet. Az olcsó párizsiba többnyire azért kül a parizer színének szabályozását adagolnak szójafehérjét és bőrkepépet, sem: a tökéletes árnyalat egyenletes viláhogy húsfehérje hiányában a termék gos rózsaszínű. A párizsival kapcsolatmeg tudja kötni az idegen vizet. ban az is tévhit, hogy nagy mennyiségű Az Élelmiszerkönyv az ízzel kapcsolatban vért vagy vérösszetevőt tartalmaz. Néis ad támpontot. Eszerint a parizernek a hány éve — főként a színezés miatt — még főtt húspép íze mellett borsízűnek, kellevalóban használtak vért, ám mindez már mesen sósnak kell lennie. Ma már a valódi a múlté, hiszen ma erre a célra színezéfűszereknél jellemzőbb a fűszeraromák ket adagolnak a pépbe. Napjainkban a használata, ezek ugyanis mikrobiológiaivágyott árnyalat eléréséhez kárminsavat lag tisztábbak. Több termékben találunk használ a húsipar. A valódi kármin az nátrium-glutamátot, ez erősíti a hús ízt, élelmiszer-adalékok közül az egyetlen így főként az alacsonyabb hústartalmú péállati eredetű színezék, s az egyik legpekhez szokták adagolni. A nátriumjobb minőségű, természetes eredetű vöglutamát finom, fehér, kristályos por, rös festékanyag. Már az Azték Birodamegjelenésében hasonlít a sóhoz vagy a lomban is használták, sőt ma a rúzsokba cukorhoz. Érdekes, hogy nincsen saját íze. és arcpirosítókba is ez az anyag kerül. Az ázsiai konyha úgy használja ezt az ada-

lékanyagot, mint mi Európában a sót és a borsot. Nagy mennyiségben, illetve az arra allergiások esetében lehet káros.

Az elkészítés Mielőtt a masszát az aprítóba tennék, körülbelül nulla fokra hűtik, hiszen a szeletelő kések felmelegedése segítené a baktériumok szaporodását. A pép persze így is melegszik, úgyhogy a keverékhez készítés közben jeget is adnak. Mint minden receptnél, itt is ebben a fázisban következnek az ízfokozók, a fűszeraromák, no meg az állagjavítók és a színezőanyagok. Az egyenletes pép ekkor kerül műbélbe, eztán jön a hőkezelés, ahol a pá­ri­zsi­ru­ dakat hetvennégy fokon főzik.

A teszt A mezőnyben végül is semelyik termék nem bukott meg, mindannyian jó, illetve közepes minősítést kaptak, igaz a minőségbeli különbségek azért mégis jelentősek, hiszen volt kis híján kiváló és majdnem elégségesre vizsgázó parizer is. A Pick Szeged által gyártott Reál párizsi bizonyult a legjobbnak: 17,3-as pontszámmal jó minősítést ért el, csak két tizeddel elmaradva a kiváló osztályzattól. A színnel és az alakkal teljesen elégedettek voltak a pontozó bírák, az állománypontból csak azért vesztett a termék, mert néhol kissé hézagos volt a felülete. Hatvanöt százalék mangalica sertéshúst tartalmaz, száz grammját pedig mindössze százharminchárom forintért adják. Szomorú eredmény, hogy az utolsó helyen a gyerekeknek szánt, kisebb méretű Berger Bambini Extra végzett, közepes minősítéssel.

Sótartalom A laboratóriumi vizsgálatok alapján — amelyeket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában végeztek — valamennyi minta sótartalma a Magyar Élelmiszerkönyv által előírtnál (legfeljebb 2,5%) kevesebb volt, ennek ellenére az érzékszervi vizsgálatok során a bírálók a Kométa (sótart. 2,45%) és a Wiesbauer párizsit (sótart. 2,2%) nagyon sósnak találták. Az előírás igen tág határt szab a sótartalomnak, vagyis laza! A sós ízhez az ízfokozók is hozzájárulnak, tekintettel arra, hogy a sós ízért felelős nátriumot tartalmaznak; ízfokozó pedig minden termékben volt. S hogy milyen célt szolgál az ízfokozó? A hús ízét „fokozza”, tehát azt az érzetet kelti, mintha sok hús lenne a termékben. Kerekes Borbála

14

2010. június

Ingyenes melléklet

Az élet sava-borsa? Sócsökkentő program indult az Európai Unióban Szerte a világon népbetegségnek számít a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedés, melyek következtében körülbelül 7 millió ember hal meg évente. Napjainkban már bizonyított, hogy e betegségek egyik fő kockázati tényezője a só túlzott fogyasztása. Az elfogyasztott só 70-75 százaléka nem az asztali sózásból, hanem a feldolgozott élelmiszerekből származik. Ezért is indult az Európai Unióban az a „Stop-só” fantázianévre hallgató sócsökkentő program, amelyben hazánk is aktív szerepet vállal. A cél — a tagállamok sófogyasztásának csökkentése mellett — a fogyasztók figyelmének felhívása a túlHazánk zott sóbevitel veszélyeire. a napi á ban só­fo­gya tlagos ajánlott sz­tás az n Az egészséges étkezéshez az Egészséglék, a müzlik is erősen sóa tripláj ak sokszor ügyi Világszervezet (WHO) ajánlása sak, és a rengeteg termék a: nőkn alapján a felnőtteknek naponta maxiközött nehéz kiválasztani, férfiakn él 14, mum 5 gramm, gyerekeknek 3 gramm hogy melyikben kevés a sót 18 gram ál m. sót kellene elfogyasztaniuk. Ma Majelölő nátrium” — mondja dr. gyarországon a napi átlagos só­fo­gyasz­ tás ennek sokszor a triplája: nőknél 14, férfiaknál 18 gramm. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) megállapítása szerint pedig az óvodákban, a közétkeztetés keretében biztosított ételek sótartalma 3,5– 13,1 gramm között volt.

Stop-só „Enni szükséglet, de intelligensen enni művészet” — ezzel a francia, kora újkori írótól származó idézettel és más filozófusok bölcsességeivel hirdeti az EU az új táplálkozási reformprogramját, mely az elfogyasztott só csökkentésére koncentrál. Az Európai Bizottság „Stop-só” Sócsökkentő Keretprogramjában hazánk is aktív szerepet vállal. Az EU célként tűzte ki, hogy a következő négy évben 16 százalékkal csökkenti tagállamaiban a sófogyasztást, valamint azt, hogy folyamatosan tájékoztatja a fogyasztókat a túlzott sóbevitel veszélyeiről. A programban résztvevő összes tagállam megválaszthatta azt az öt élelmiszerkategóriát — a jelentősebb termékeket — melyekben a táplálkozási szokások figyelembe vételével kötelezővé tennék a só csökkentését. A legtöbb ország a kenyeret, illetve húsipari termékeket, sajtokat és készételeket jelölte meg. „Magukban a pékárukban is rengeteg só van. Ezeket követik a feldolgozott húsfélék — felvágottak, szalámik, kolbászok —, majd a sajtok. Sajnos a reggeli gabonafé-

Nagy András kardiológus, a Nemzeti Szív Alapítvány elnöke. „A mai magyar táplálkozási szokások mellett kizárt, hogy az ember kevés sót fogyasszon” — közli a nem túl bíztató tényt a szakember, és hozzáteszi, lehetőleg vegyük le az asztalról a sószórót.

Önkéntes vállalások Az asztali sózás mellőzése valamelyest csökkenti a sóbevitelünket, ám az így a szervezetünkbe kerülő só csupán 10–15 százalékát alkotja a 14–18 grammnak. A töménytelen sóért elsősorban a feldolgozott termékek a felelősek. „A ’Stop-só’ Nemzeti Sócsökkentő program éppen ezért az élelmiszergyártókkal való megegyezésre és tárgyalásra törekszik, az általuk gyártott termékekben a só csökkentésére, valamint lakossági felvilágosító kampányok szervezésére, elsősorban az élelmiszercímkékre koncentrálva” — olvashatjuk az OÉTI közleményében. Az élelmiszeripari vállalkozások egyelőre önkéntes vállalások teljesítésével csatlakozhatnak a programhoz. „Cégünk kidolgozott egy többéves programot a sócsökkentésre, és vállaljuk konyhai termékeinkben a 25 százalékos csökkentést. Vállalásaink teljesítésének a végén tartunk” — mondja Csontos Csaba, a Nestlé vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója. „Véleményem szerint a problémát mégis a táplálkozás–életmód– testmozgás összefüggésében kellene kezelni és nem csupán a feldolgozott élel-

miszerek kapcsán. A kisebb cégeknek jóval nehezebb dolguk van, mivel egy új receptúrát készíteni nem egyszerű feladat, úgy, hogy az új íz profiljában ne térjen el az előzőtől. Hangsúlyozni kellene a fogyasztóknak a tudatos választást és a plusz sózás elkerülését is” — fogalmaz Csontos Csaba. A kérdést, úgy tűnik, „felülről” szabályozzák, mivel az Európai Unió napirenden tartja a problémát, és az egészség jobb megőrzéséért számos rendeletet alkot. Legutóbb az Európa Tanács fogalmazott meg hivatalos véleményt, a só ártalmas hatásait aláhúzva, 2010. május 21-én. Portugáliában pedig rendeletileg radikálisan csökkentették a pékáruk sótartalmát. A témával kapcsolatban további információk szerezhetők a www.oeti.hu oldalon. -schäffer-

Hasznos ötletek Tippek a sócsökkentéshez mindennapi étkezésünkben: — Helyettesítsük a sót fűszerekkel! — Fogyasszunk kevesebb magas sótartalmú (nátrium) feldolgozott élelmiszert! — Távolítsuk el a sószórót az ebéd­ lőasztalról! — Együnk több alacsony sótartalmú élelmiszert (friss gyümölcsöket és zöldségeket)! — Amikor feldolgozott élelmiszert vásárolunk, mindig olvassuk el a címkéket, és válasszuk az alacsonyabb nátrium-/sótartalmú vál­tozatot!

2010. JÚNIUS

15

Ingyenes melléklet

Gyomrunk vagy tájékoztatásunk van-e veszélyben? Jön a húsragasztó enzim? Alighanem új fogalommal kell megismerkednünk, ha az élelmiszerek előállítása érdekel minket. A thrombin nevű „húsragasztó” enzimről van szó. Noha ezt a sertésvérből kivont enzimet már néhány éve alkalmazzák a gyógyszer- és az élelmiszeriparban is, Magyarországon egyelőre még az interneten is vajmi kevés említés szól róla. Kell-e tartanunk a húsragasztótól? Magukról az enzimekről kissé leegyszerűsítve annyit elég tudnunk, hogy az élethez nélkülözhetetlen anyagcsere-szabályozók, összetett fehérjék. A Kosár olvasóinak figyelmét az OFE vezető élelmiszer-szakértője, Dömölki Livia hívja fel a thrombinra. A szakértő — nem mellesleg évtizedek óta főzni szerető háziasszony — őszintén bevallja, hogy csöppet irigykedve lett kíváncsi, amikor az óriási bécsi szeletekkel találkozott. Neki ugyanis otthon sohasem sikerült ekkora, a tányérról is lelógó borjúhús szeleteket sütnie. Először talán Hollandiában látott ilyet, de utóbb az egyik népszerű, éppen adagjai nagyságáról is ismert budai étteremben fogadták hasonló „óriásokkal”.

Valóban azonos a természetazonos? Az aromák önmagukban is sokszor jelentenek vitatémát, hiszen — mint ahogyan azt a modern táplálékok iránt gyanakvó környezetvédő csoportok tagjai előszeretettel emlegetik — a „ter­mé­szet­azonos aromát” hordozó molekulát például az eperízű ké­szítményeknél egy trópusi fafajta kérgéből vonják ki. A természetes aromákról viszont elmondható, hogy valóban az eredeti anyagból készülnek, ellentétben mesterséges „társaikkal”. Ez utóbbiaknál, noha a „lényegi” — veszélytelen — molekula csakugyan megfelel, mondjuk a vanília íz fő alkotójának, az igazi vanília sokkal összetettebb ízeit nem képes utánozni. 16

2010. június

Szelíd óriásnövesztő

Európai és nemzeti döntések

Nézzük tehát a lényeget! Ez az évtizednél hosszabb ideje ismert enzim az élelmiszer-iparban felhasználva képes arra, hogy a húsnyesedékekből egyetlen, nagyobb szelet húst „varázsoljon”. Ezt bármiféle hússal képes megtenni, ráadásul néhány óra alatt. És mi akkor a gond? Mivel e természetes — bár a hazai élelmiszereknél (egyelőre?) nem engedélyezett — enzimnek semmilyen káros hatásáról sem tudunk, a kockázat csupán közvetve egészségügyi. Valamelyest rizikót jelent ugyanis, hogy a nyershúsok felszínén amúgy is könnyen tenyésző baktériumok, mikroorganizmusok a sok-sok apró húscafat sokszor akkora felszínén még könnyebben elszaporodhatnak. Természetesen a megfelelő — de persze nem az elszenesedő húsfelszínen mérgező, rákkeltő dioxinokat termelő — sütés kellően sterilizálja a húst. Ám nem véletlen, hogy a dán civil fogyasztóvédők kezdeményezését a magyarok, továbbá Európa-szerte a többiek is felkarolták.

Jókor bukkant fel ez a probléma, hiszen az Európai Bizottság döntött a minden élelmiszer-adalékanyagra vonatkozó egységes szabály megalkotásáról. Ez pedig nem csupán az enzimeket — mint amilyenek többek között a kolbászok, szalámik gyorsérlelését elősegítő starter kultúrák — érinti, hanem például az élelmiszercímkéken eddig pontosan meg nem nevezett aromákat is (lásd keretes írásunkat). Az Európai Parlament nem sokkal mellékletünk megjelenése előtt rendezett szavazást arról, hogy rákerüljön-e az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok listájára a thrombin. A parlamenti képviselők azonban a Környezetvédelmi Bizottság javaslatát támogatták 370 igen, 262 nem és 32 tartózkodó szavazat mellett. Így a döntés szerint az uniós tagállamok maguk határozhatnak arról, hogy engedélyezik-e a thrombin élelmiszeres használatát — ragaszkodva ugyanakkor a címkén a fogyasztói tájékoztatáshoz. Az éttermekben az enzim nem használható.

Korrekt tájékoztatást! Arról van szó, hogy legyen egyértelmű tájékoztatás a fogyasztó számára, ha valamilyen étel thrombinnal készül. Ez egyaránt vonatkozik a vendéglők étlapjára, és az üzletekben árult húskészítményekre. Aggályos ugyanis a thrombin például a mozlimok és a zsidók számára — hiszen anélkül fogyasztanak, ha még oly csekély részben is, de sertés felhasználásával készült ételt, hogy arról tudnának. Ez így természetesen a húskészítmények exportját is veszélyezteti.

Újlaki-Vátz László

A séf szemével A hírneves budapesti étterem főszakácsa a Kosártól hallott először a thrombinról. A séf szerint ők valószínűleg akkor sem használnák, ha engedélyezett lenne, ugyanakkor a hazai húsok gyenge minősége miatt nem csodálkozna, ha lenne étterem, amelynek eszébe jutna az adalékanyag, amikor szeretne szép bécsi szeletet készíteni…

Ingyenes melléklet

Reklám vagy agymosás? A felnőttek felelőssége Igen, rajtunk, szülőkön is múlik, hogy gyerekeink, a jövő nemzedéke mennyire lesz képes tudatos vásárlóvá válni, illetve milyen Gyako mértékben befolyásolják majd a rázúduló reklámok. hogy a t ri megoldás, maga ta ermék gyártó ja l amelyet ál ki olyan figu Nem egy otthonban a gyerek naponta ismerősöket kívánják rát, a reklámok hitelesséa gyerek gében, és kialakul az megszer órákat tölt a tévé előtt. A neki szóló műmegszerezni — vásáre etnek — k könnyen az élettapasztalat, sorok szüneteiben ajánlatok hívják fel a lói döntések meghog o csak a n yuszis k ndoljunk amiből maguk is figyelmét arra, melyik a leg­trendibb zatalára bírva rá szüakaóra, a csipsz tudják, mennyi haBarbie baba és a kedvenc csipsze zacsleiket. A gyerekreklávagy a c es macira misságot közvetít kójában milyen meglepetés rejlik. A felmok szigorításáért soki egy-egy reklám. És nőttek életkoruk miatt könnyebben dollobbizó szakemberek népszer pelyhet űsí bár tizenkét éves korban gozzák fel a reklámok „támadását”, ám azt is gyakran kifogásolkut yusr tő már csak tíz százalékuk a gyerekek érzékenyebbek az ilyen üzeják, hogy bizonyos rekláma. netekre.

Státuszszimbólum A reklámokban bemutatott vagy sugallt képek, elképzelések, az egyszerű értelmezési minták és szimbólumok újra és újra tájékozódási segédletet nyújtanak a gyerekeknek — sok tekintetben átvették a szülői szocializációs és nevelő funkciókat is. Így a reklám befolyásolja a gyerekek általános világképét. Kialakítja vagy megváltoztatja szükségleteiket, a márkákhoz szorosan kapcsolódó életstílusokat és értékeket definiál. Aki a reklámokat nézve nő fel, a szülei generációjától gyökeresen különböző szükségleteket és értékrendeket alakít ki. A márkás termék segít helyreállítani bizonytalan önbecsülésünket. Aki felveszi egy befolyásos csoport fogyasztási szokásait, egyszerű módon próbál presztízst szerezni, és bejutni a zárt körbe.

Vásárolok, tehát vagyok A gyerekek a termékek birtoklásával rangsort állítanak fel maguk között. A termék reklámozására olyan, a gyerekek körében népszerű rajzfilm- vagy játékfigurákat is használnak, amellyel érzelmileg azonosulnak, és amelyet kedvelnek. Ilyenek például Süsü, a Mézga család, a Pokémon vagy a Disney-figurák. A termék gyártója gyakran maga találja ki a vonzó figurát — gondoljunk csak a nyuszis kakaóra, a csipszes macira vagy a csokipelyhet népszerűsítő kutyusra. A gyerekek ilyenkor elsősorban a kedves

filmek nem létező tulajdonságokkal ruházzák fel a játékokat.

Akkor vagy szuper, ha neked is van? A gyerekek szeretik a tévéreklámot. Már amennyiben rájönnek, hogy éppen azt nézik, hiszen a 6 év alatti korosztály gyakran összekeveri egy-egy mesével, történettel. Az úgynevezett „egybemosási törekvés” tudatos, a mese hatása alatt lévő gyerek befogadóbb, kevésbé ragaszkodik a valósághoz. A gyerekműsorok előtt, alatt, között és után pörgő, színes, zenés, hangoskodó és „wow!” felkiáltásokkal tarkított reklámok könnyen beleívódnak a gyerek gondolkodásába. A reklámkészítők pontosan tudják ezt. A lényeg, hogy a hirdetett termék azt közvetítse, te vagy a legszuperebb, ha ilyened van. És melyik kisgyerek (kamasz) ne versengene a többiekkel, ne akarna népszerűséget? Addig nyaggatják a szülőt, míg az be nem adja a derekát, hiszen ő meg szeretne jó szülő lenni. A 6–11 év közötti gyerekek azért szeretik a reklámokat, mert viccesnek, humorosnak tartják azokat, és közel felük a zenét is fontosnak értékelte egy felmérésben. Kétéves kor előtt egyáltalán nem kellene képernyőt látnia a gyereknek, legyen az reklám vagy épp babatévé. A háromnégyéves korosztály már sajnos elég sokat ül a tévé előtt, ők még nem tudnak különbséget tenni egy reklám és egy rajzfilm között. Késő óvodás korban alakul ki a reklámban látott dolog válogatás nélküli megszerzésének a vágya. Nyolcéves kor után kezdenek a gyerekek kételkedni

hisz a reklámoknak, attól még vágyakoznak a hirdetett márkák után, és a minőségről, ár–érték arányról teljesen torz véleményük van.

A gyerekek szava egyre jobban számít A Szonda Ipsos 2008 szeptemberében nyilvánosságra hozott felmérésének fő kérdései a következők voltak: „Milyen márkákat ismernek a gyerekek? Hol és milyen médiumokat néznek? Hogyan hat rájuk a reklám?” A közvélemény-kutatás szerint a fogyasztási szokásokkal kapcsolatban egyre jobban számít a gyerekek véleménye a családban. Egy 2006os amerikai kutatás szerint például az élelmiszervásárlás 77 százalékába van beleszólása a gyerekeknek és az arány még az autóvásárlásnál is 54–63 százalék. A Szonda Ipsos szerint hazánkban a havi átlagos 3.300 forintos zsebpénz alapján a 8–14 évesek évente összesen 33 milliárd forint felett rendelkezhetnek. TV

2010. JÚNIUS

17

Ingyenes melléklet

Vitamin szótár C-vitamin

E-vitamin

B6-vitamin

A C-vitamin döntő szerepet játszik a szabadgyökök megkötésében. A szabadgyökök az oxigén kártékony formái, amelyek kikezdik az idegsejteket, és felelősek az agyi funkciók megromlásáért is. Az úgynevezett antioxidánsok megkötik és hatástalanítják a szabadgyököket, vagyis fontos védő szerepet töltenek be. Utóbbihoz hozzájárul a C-vitamin sejtvédő tulajdonsága is. A C-vitamin növeli a szervezet ellenálló képességét a fertőző betegségekkel szemben. Miben található sok: a friss gyümölcsben és zöldségben, például csipkebogyó, citrusfélék, petrezselyem.

Az E-vitamin a legfontosabb zsírban oldódó antioxidáns. Védi a sejteket, megfelelő mennyiségben a többszörösen telítetlen zsírsavakat is óvja az oxidációtól. Működéséhez szükség van C-vitaminra is, amely regenerálja. A Q10 koenzim és valamennyi karotinoid is védi. Miben található meg: növényi olajok (búzacsíra, olíva, napraforgó, kukorica), a zöldségek közül sárgarépa, káposzta és fejes saláta.

A B6-vitaminnak a fehérje-anyagcserében és a vérképzésben van feladata, emellett 100 enzim alkotórészeként sokféle szerepet játszik. Miben található meg: a csirke- és a disznóhúsban, a halban, a zöldségfélékben, a krumpliban és a teljes őrlésű gabonatermékekben.

A-vitamin és provitamin Az A-vitamin zsírban oldódik, a növekedés, a szaporodás és a bőr egészsége szempontjából fontos. Elengedhetetlen a szem működéséhez. Természetes formában — mint retinol — az állati sejtszövetekben található meg. A növényi táplálékok csak az A-vitamin elő-vitaminját, a béta-karotint, és mintegy 300 egyéb karotinoidot tartalmaznak. Az A-vitaminok és a karotinoidok anti­ oxidáns hatásúak. Miben található meg: máj, vaj, sajt. Karotinoidokat tartalmaznak: algák, menta, petrezselyem, sárgarépa, spenót, cékla, káposzta, sárgabarack, brokkoli, dinnye. 18

2010. június

B12-vitamin

Az idegrendszer számára fontosak a B-vitaminok, vagyis a B1-vitamin, a B9(folsav), a B6, és B12-vitamin. Bármelyik hiánya betegséghez, idegkárosodáshoz vezethet.

A vörösvértestek képzésében vesz részt, segít a mérgező anyagok gyors lebontásában. A B6- és a B12-vitaminnak a vértestek és a sejtfal képzésében van szerepe, antioxidáns is. Miben található meg: szinte kizárólag az állati eredetű táplálékokban, mint a máj, a hús, a hal, a tojás, a tej.

B1-vitamin

Folsav

A B1-vitamin fontos szerepet játszik a szénhidrát-anyagcserében. Kisfokú hiánya is fáradtsághoz, depresszióhoz vagy akár memóriazavarhoz vezet. Amennyiben a B1-vitamin normális szintje 20 százalékkal csökken, tudatkiesés is bekövetkezhet. Miben található meg: a teljes őrlésű gabonatermékekben, zabpehelyben, búzacsírában, napraforgómagban, hüvelyesekben, diófélékben, sertéshúsban.

A folsavhiány depressziót és az életkorral összefüggő memóriazavarokat okozhat. A folsavhiány elsődleges felelőseként a szegényes táplálkozás je­ lölhető meg, de felléphet terhesség alatt vagy bizonyos gyógyszerek szedése következtében is. Miben található meg: spenótban, a salátákban, a spárgában, a gabonafélékben, a paradicsomban, az uborkában és a májban.

B-vitaminok

Ingyenes melléklet

Kisokos táplálkozásunkhoz 1. Rendszeres étkezés Rendszeres étkezéssel jutunk folyamatosan energiához. Utóbbi alapfeltétele a stabil vércukorszint. Vércukrot az ös�szetett szénhidrátokból, gyümölcsből, zöldségből és teljes kiőrlésű gabonából nyerünk.

2. Megfelelő időpontban A reggeli fokozza teljesítőképességünket, és ha tízóraira harapunk valamit, csúcsra futtathatjuk azt. A könnyű ebéd megakadályozza a délutáni teljesítménycsökkenést, az uzsonna pedig megadja azt az apró lökést, amivel kitartunk vacsoráig. A napi ötszöri étke-

zés pozitívan befolyásolja a teljesítménygörbét! Aki nem eszik naponta ötször, megfelelő választással egész nap szinten tarthatja a teljesítőképességét. Sokat tesz ezért például a kiadós kora reggeli gabonabevitel (müzli, tej vagy víz alapú kásák), amivel nagyobb teljesítménycsökkenés nélkül délig ki lehet bírni, feltéve, ha eleget iszunk.

3. Kis adagok Teli hassal nem megy a tanulás, szoktuk mondani, és mint annyi más népi bölcsesség, ez is igaz. Ha az ember sokat eszik, a szervezet tetemes energiát használ fel az emésztésre, amitől fáradtak leszünk.

4. A táplálék helyes összetétele Reggelire a legjobb választás a müzli vagy a teljes őrlésű kenyér, különösen, ha magas teljesítményt várunk az agyunktól, például dolgozatírás, vizsgák vagy nagy erőfeszítést kívánó tárgyalások előtt. Ilyenkor kerüljük a „cukorbombákat”, azaz a csokoládét, a szőlőcukrot vagy a cukrozott italokat (kávét, üdítőt), mert ezektől hirtelen felugrik a vércukorszint, nagy mennyiségű inzulin termelődik, hogy kiegyenlítse a magas vércukorszintet, ami aztán hirtelen lezuhan, ezért már 20 perc múlva fáradtságot fogunk érezni. A fehérjében gazdag étkezés éberré tesz, ezzel szemben a zsírdús étkezéstől elnehezülünk.

Ha magas a koleszterin Ma Magyarországon minden harmadik gyerek túlsúlyos, és az elhízás sokszor tíz-tizenkét évesen elkezdődik. A hízással magas koleszterinszint jár, ami az egyik előszobája a szív és érrendszeri megbetegedéseknek. A vérben a megfelelő mennyiségben jelenlévő koleszterin létfontosságú az anyagcsere-folyamatok normális működéséhez, ám ha túl sok van belőle szervezetünkben, lerakódik az érfalakon és érszűkületet okoz, lelassítva a véráramot. Amennyiben a lerakódások elérnek egy bizonyos vastagságot, leválnak az érfalról, és megindulnak az erekben, és a szűkebb részeken akár elzáródást is okozhatnak. Ha ez a szívben történik, szívrohamról beszélünk, ha az agyban, akkor szélütésről. A magas koleszterinszintet okozhatja öröklődő zsíranyagcsere-zavar, az egyéb szervek — máj vagy vese — megbetegedései és végül a helytelen táplálkozás. Ez utóbbi a leggyakoribb rizikófaktor. „A gyerekeket már korán egészséges életmódra — mozgásra, egészséges étkezésre — kellene szoktatni” — mondja Vincefiné Simon Tímea dietetikus, táplálkozási tanácsadó. „Magát az egész közétkeztetést is meg kellene reformálni. Az elhízás egyik fő oka ugyanis a táplálkozás. Ha a gyerek egészséges ételeket eszik otthon, de az óvodában vagy az iskolában csupa zsíros, cukros, sós ételhez jut, akkor borul az egész rendszer. Arra kellene törekedni, hogy minél többet mozogjunk, és minél kevesebb állati eredetű zsiradékot fogyasszunk” — fogalmaz a szakember. Hozzátehetjük: fontos lenne a családi példa is, az, hogy a gyerekek egészséges életformát tanuljanak meg szüleiktől.

2010. JÚNIUS

19

A fogyasztók magazinja

Olvassa ön is a reklámmentes kosár magazint!

Takarítson meg TÍZezreket velünk! független Tesztek, árkörképek, jogi tanácsok

A melléklet az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült el.

www.kosarmagazin.hu

oRSZÁGSZERTE Keresse a nagyobb újságárusoknál és az interneten!