MAGIAK KARAI — i — : H O L V A G Y , IS T V Á N K IR Á L Y ? — Dr. Vöő Mihályné: G R É C Z Y B Á C S I ÉS A P O L IT IK A I D IV A T O K . — P. dr. Zentai MarceUin O .F .M .: A T IS Z A V ID É K A P O S T O L A : P. K E LEM EN D ID Á K . — — i- — : G Y E R M E K M O SO LY O R S Z Á G Á B A N : D EBRECEN. — P. dr. Dám Ince O. F. M.: A „H O R D O ZÖ M Á R IA “ V A L L Á S É L E T I . SZEREPE M Á T R A A L J Á N . — P. Fenyvessy Jeromos O. P.: S Z ÍN F O L T O K Á R
a
P Á D H Á Z I S Z E N T M A R G IT E G Y É N ISÉ G É B Ő L. — P. Zmertych Oktáv O .F .M .: A H Ü SZERE TET. — P. Schrotty Pál O .F .M .: A P Á P Á K T Ö R T É N E LM I T Á V L A T B A N . — Váth János: B U T T Y K A Y PÁTER , A SZER K ESZTŐ . — P. Réthy Apollinárisz O. F. M.: B E T E G S É G Ü N K B E N ORVOSSÁGUNK. — Révész Irm a VERSE. K Ö N Y V E K . — Lapunk jelen számának címlapját I L L É S Y P É T E R F E S T Ő M Ű V É S Z rajzolta.
K 'O 'Z
IO N
Y;
«MAGYAR BARAT» előfizetési ára egész évre 5.— P, félévre 2.50 P, egyes szám ára 50 fillér. Csekkszám: 51.581. Üres befizetési lapot 3 fillérért a postán kaphatunk. A kéziratokat minden hó 25-ig küldjük a szerkesztőségbe. Kéziratokat nem őrzünk meg, csak portó mellékelése esetén küldünk vissza. Kiadja a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány.
ÚJ KÖNYVEK Révay József: SÉ TÁ K A R Ó M A I M A G Y A R O R S Z Á G O N . — Franklin Társulat kiadása, Budapest, 1944. — 347 oldal, 115 képpel és 2 térképpel. — Á ra 30.— P. A Kárpátok által koszorúzott s Teremtőatyánk által is egységesnek al kotott későbbi Magyarhon, amint tudjuk, a legkülönfélébb népek át vonuló, vagy gyülekező helye volt nem is egyszer. Ezt első sorban az egykorú írók, de még beszédesebben, a tőlük itt hagyott régészeti nyomok s leletek is fényesen igazolják. Szer zőnk ezeknek művelődéstörténeti megszólaltatásában valóban mester. Egy ókori utazás keretében, teljesen fejlődéstörténeti alapon, a mai viszo nyok kellő figyelembe vételével, is mertet meg bennünket ezekkel fe lette érdekes módon. Így ismerke dünk meg 23 igen tartalmas fejezet keretében Magyarország földrajz történetével is a latin ókorban. Hogy némi fogalmat nyújtsak e mű sikerült összeállításáról és sokoldalú ságáról, egy fejezet alcímeiből köz lök egynéhányat, a már keresztény római világból Hazánk területén. A 22-ik fejezet például ezen összefog laló címet viseli: „Krisztus Pannó niában“ s ennek keretében szó van a haldokló római birodalomról, e cí mek alatt: „A Szent Sas lehull“, — ..Meghalt a Pán“, — „Keresztény bazilikák“, — „Az óbudai temető
kápolna“, — „Julius Veteranus a Ke resztény veterán“, — „Jupiter és a jó Pásztor“, — „A szövetbe csoma golt kenyér, az „Eucharisztia“, ,,A pécsi sírkamrák“, — ,,A toursi püs pök csodái a szombathelyi székes egyház fényességében“, — „Krisztus, neked hódol a világ“, — stb. Elismerjük, hogy a szerzőnek igen nagy anyagot kellett feldolgozni, ki válogatni, jól megfontolni és egy mű keretébe illeszteni, hogy az élvez hető legyen a nagyközönség részére. Ha azért itt-ott egy kevés fantáziát látunk, sőt nem egy helyen talán helytelen következtetésre is bukka nunk, korántse feledjük el azt a tényt, hogy szerzőnk a magyar iro dalomban egy teljesen új műfajnak első úttörője. Ez pediglen a szaktu
dományok népszerűsítése, amely fe lette nehéz. Feladatának azonban teljesen megfelelt. Ezért én csak azt kívánom igaz megértéssel és sok-sok szeretettel a szerzőnek, hogy miként e sorok szimpla, íróját, sok évtized del ennek előtte, amidőn Sienkiewicz örökbecsű műve, a „Quo vadis“ még teljesen új volt a nemzetközi iroda lomban, s annak alapos tanulmányo zása, a keresztény régészet s e tudo mány rokon szakmáinak tanulmá nyozására terelte, úgy irányítson az isteni Gondviselés, igen sok fiatal magyar embert Hazánk felette beszé des földjéből napvilágra kerülő ré
gészeti emlékek és leleteknek nép szerű, de az igazság rendíthetetlen; szikláján álló, oktatóan magyarázó ismertetőire. Dr. Sőtér Stőhr Géza. Kér. János. Mihalovics Zsigmondi A C S A L Á D 1 ÉS IF J Ű S Á G A H Á B O R Ú B A N . Az 1943, június 15— 17. napjain tartott országos lelkipásztori konferencia anyaga. Kiadja: A z Actio Catholica Országos Elnöksége. Budapest, IV., Ferenciek-tere 7. Van egy hang, mely sose némulhat el a Földön: Krisztus Egyházának a hangja. Jelen korunk is föladja a maga kérdéseit és egyházunk lelki ismeretesen, az egész történelmet át fogó nézéssel válaszolja meg azokat. Ha megöljük a „fehér halált“, miénk a magyar nemzet hálája. Ha „Kato likus Diák Otthon“-okat létesítünk, ifjúságunk Krisztus igájába lép. Ha szentpáli lelkesedéssel végezzük pasztorációs munkánkat, akkor Jézus ne vével hal meg a katona és Isten di cséretétől lesz hangos a magyar falu. Ezeknek megvalósítása nem lehető ség csupán, hanem kötelesség. A megvalósulás módozatait fejtette ki a konferencia tizennégy előadója. Dr. Glattfelder Gyula Csanádi érsek-püs pök most utoljára elnökölt e konfe rencián. Aztán elment, hogy találkoz zék a katolikus Egyház nagy A lap í tójával ... P. Kiss Kornél O. F. M.
Kedves Olvasóinkért és terjesztőinkért minden
*
hónap első szombatján reggel 7 órakor szentmi
H A L O T T A IN K :
sét mondunk a Gyöngyösi Fájdalm as Szfizanya P. Bozóky Ödön O. F. M.
kegyoltáránál. Lélekben mindannyian kapcsolód
Mátraverebély-Szentkút,
junk Jézus keresztáldozatába ezen a napon, s egy
P. Soltész Pacifik O. F. M.
Kassa.
szívvel,
egy
lélekkel
ostromoljuk
a
mennyei
Grébecz Jözsef Sándor Gyöngyös. Csató István Szabadka. Kovács Mihály Baja. özv. Brutky Károlyné Pécs.
Atyát bocsánatért, békéért, minden szükségünkért! Elhunyt előfizetőinkért havonta két n an tmisét mutatunk be! Nyugodjanak békében!
Iv u T ^ T c l
!i ;
1:f
c> y
X X IV . É V F . 8. S Z Á M
F E L E L Ő S K IA D Ó ÉS S Z E R K E S Z T Ő :
M E G J E L E N IK
1944. A U G U S Z T U S 15.
P. DR. D Á M IN C E OFM.
M IN D E N H Ó 15-ÉN
Borús fellegektől m egriadt néped kiált H oz zád. Vészes napjainkban jobban Reád szoru lunk, útmutatásodat hívebben hallgatjuk. G yá szos öltözetet öltünk, lelkünket a bűnbánat, az eltékozolt értékek és lehetőségek, elmulasztott kötelességek, pártharcokban kimerülő erőfeszí tések, eszméidhez hűtlen honfiak kísérletezései nyomán kelt aggodalom tölti meg. S mindig ak korra sorvasztanak bűneink a leggyengébbre, amikor a legnagyobb erőre lenne szükségünk. K eletrő l támadnak ellenségeink most is, mint történelmünk legvészesebb napjaiban. F e g y v er ben áll a nemzet. Valaha ezt csak a zsoldosokra értettük, ma minden magyarra szó szerint áll. Tagbaszakadt férfira, nőre, zsenge ifjúra, öreg re, fiatalra. A veszély ép olyan otthon, mint a frontokon. M egrendült lélekkel fordulunk H oz zád, nagy honmentőnk, ezredéveink megalapo zója: T é g e d m a g y a r k í v á n . . . ! L elk i erőnk forrásai sem fakadnak oly bő ven, mint feladataink megkívánnák. Rokkan a hitünk Istenben. A szenvedés rettenetesen m eg próbált már eddig is sokunkat. Vesztettünk fé r jet, apát, gyerm eket, házat, vagyont, életet, — Isten-kísértés volt az imádságunk, a vaksorsba vetett tehetetlen önátadás a megnyugvásunk, erkölcseink meglazultak, az emberbaráti érzés, a humanizmus kiveszett, élvezni kezdtük az igazságtalanságot, — égbe kiált a bűnünk . . . A z Örök íté le t trónja előtt nem állunk meg tisztán. István király! Tündöklő Csillagunk, Atyánk és Istápunk! M ennyi okunk rá, hogy Feléd sóhajtsunk G y á s z o s ö l t ö z e t b e n T e e lő tte d sírván!
nád eszméje minden alattvalót egységbe ková csol a m agyar haza történelm i határain belül. Lehet a fajtánk és a nyelvünk többféle, a Szent Korona jegyében mindannyian magyarok v a gyunk! A m a g y a r s á g n a k fajok és n y e l v e k f e l e t t i é r t e l m e i s v a n . Ez magyar voltunk szentistváni fogalma. Ebben az értelem ben szolgáltuk századokon keresztül a m agyar Hazát, ettük a m agyar kenyeret, élvezlük országunk legtökéletesebb földrajzi és gaz dasági egységének áldásait. Nem volt elég, hogy ellenségeink éket vertek a m agyar egység széthasíthatatlan tönkjébe, saját fiaitól is áruló csó kot kellett fogadnia. Csüggeteg lélekkel hallgattuk a m a g y a rs á g h i v a t á s á ról, történelm i feladatairól szóló igéket. N em hittük, hogy mondanivalónk is van a világhoz. Talán ez a lelkület v itt nem is oly régen kultúránk viszonylagos önállóságá nak tagadásába, avagy sikoltott fel nemzeti és fa ji értékeink jogán egy magyarabb, európaisá got és magyarságot, kereszténységet és faji adottságokat összhangban egyesítő, m élyebb és termékenyebb szellemiség után. Csak így em el kedhetünk környezetünk egyre erősödő nemzeti kultúrája fölé, s vehetjük fe l velük a versenyt! Ma magyarságunk megragyogtatása létünkhöz való jogunkat kiáltja! H o l v a g y , I s t v á n k i r á l y . . . ? ! Most nemcsak ünneplés, hanem igazi keresés, segítségülhívás ez az ének. Á llj mellettünk nehéz har cainkban, erősíts a csüggedésben, add segítsé gül áldott Jobbodat a jövendő Magyarország építésében!
M egtépázva magyarságunk .. . Szent K o ro
113
GRÉCZY BÁCSI ÉS A POLITIKAI DIVATOK Dr. Voö Mihályné.
N yáreleje volt, huszonöt évvel ezelőtt. Zsúfolt, töröttablakú vonaton, féllábon álldogálva a fo lyo són utaztam el az eltorzult ábrázatú fővárosból A vonat kicsinyben tükre volt az akkori életnek: v e szekedés, tülekedés, durva szavak mindenfelé, — a háború és a nyomába lépő forradalom ütéseitől le kopott az emberekről a kultúra gyenge máza és leplezetlen, csaknem állati durvaságban mutatkoz tak. Fiatal voltam és megdöbbentően hatott rám az ellentét az eszmények, tiszteletreméltó példák, ta nulmányok, nemes olvasmányaim és a valóság torz, „rettentő képei“ között! Hát ez volna az élet? G o noszság és törpeség, és az emberi gyarlóságot k i használó hamis próféták? . . . Végre megérkeztünk. Mintha más világrészbe jutottam volna! A kis állomáson üde-friss levegő, virágillat, nyárfazúgás fogadott. A z egyszerű szü lői ház olyan volt, mint a csend és a béke szigete. A menedék, az otthon szeretettel v á r t ,. . . a szőlő virágzott, a gyümölcsfák bodorodva jöttek e lé m . . . Pár nap múlva egészen földerültem. A z otthon megnyugtatott. Gyönyörködtem a jó Isten kezenyomában: a természetben, s a kis darab, hűséges földben . . . A napi munka a kertben és a szőlőben megvigasztalt, fölüdített. Dolgom végeztével, este felé a gömbakácok alatt kedves könyveimben la pozgattam. Bölcs és nyugodt emberek voltak körülöttem. Szokása szerint, egy ízben a jó Gréczy bácsi is beköszöntött. „H át m egjött Ragyogóm abból a nagy, bűnös Babilonból? (így nevezte a fővárost) Isten hozta minálunk!“ Elbeszéltem tapasztalataimat. A jó öreg sűrűn csóválgatta a fejét. „N em újság, amit mond, Ragyogóm, tudunk róla mi is. Eljutott ám ide is a viharnak a szélzú gása. De ne búsuljon; sokáig nem lehet tótágast állni. Sem m iféle újmódis találmány, ami nem egye zik a jó Isten akaratjával: nem tart sokáig. Érzik ezt az új próféták is, azért hirdetnek, m eg szaval nak annyit. Errefelé is jártak és ugyancsak sza valtak, hogy ma mindenkinek dolgoznia kell, e lv társak! Nevettünk rajta. M ert mi ugyan nem érünk rá a munkát dicsérni és szózatolni: „Emberek, dol gozni, dolgozni!“ hanem már pirkadáskor fogjuk a kapát, a sarabót, a kaszát — hallgatunk és igazán dolgozunk. Mondom, hallgatunk, ‘ nem beszélünk.“ „És mégis akadnak bőven, — mondtam eltű nődve, — akik lelkesednek ezekért az „újmódis dolgokért“ , Gréczy bácsi!“ „V aló igaz. Ragyogóm. Akinek se Istene, se földje, se családja, aki olyan, m in t az ördögszekér, hogy a szél ide-oda fújja, — az, mert lelkének nincs hová lennie: kapva-kap minden újfajta p o li tikán. A legtöbbje m eg valami nagy osztozkodást remél és máris készíti előre az üres zsákokat, meg a bakót (tarisznyát) az osztozáshoz. M ert az újat prófétálók sokat ígérnek ám: a göncölszekeret és a csibésztyúkot az égről, no m eg a szomszéd óljábul a h íz ó t. . . Aztán olyanok is akadnak, akik hallván a nagyfennszót, odafutnak, hogy „le ne maradjanak a kom éd iából. . . Ezeknek mindenütt, ahol zajongás van, ott kell lenniök. Mások m eg igen-nagyon k í
114
vánkoznak a bakra, mert még sohasem fogták a gyeplőszárat. . . “ A sárgarigó vidáman fütyölgetett a fejünk fö lött, én pedig nevetve adtam igazat az öregnek, majd elkomolyodtam, amikor íg y folytatta: „Ü gyeljen csak a szómra, Ragyogóm , nem tart hat ez a felfordult világ sokáig. M ert ezek min dent megígértek, megpróbáltak, megmozgattak, csak egyet felejtettek ki, a legfőbbet: a jó Istent. És kifeledték az Ö szent törvén yeit és parancsait: ,,Ne lopj! Ne szólj hamis tanúságot! N e paráznál kodjál!“ A z ilyesmin pedig, akár újmódis politika, akár régimódis: nincsen Isten áldása. A z Üristen ezt is megengedte érnünk, m ert ő nem köti pórázra az ember szabad a k a ra tját. . . hadd lássa, m ire m egyen n élkü le. . . de Ö forgatja ám a világ tengelyét és amint a Szentírás mondja: „elér erejével egyik végtül a másikig“ s előveszi büntető ostorát. Minden dolgot a vége dícsér vagy gyaláz. Jó vége nem lészen a rossznak. . . és azok az emberek, akiknek Istenük nincsen, eszteleneb bek és boldogtalanabbak minden állatoknál. Egész mesterkedésük vagy csavaroskodásuk kárba vész, / hiszen az Üristen belelát mindenbe a legaljáig és számlálva vannak előtte az emberek gondolatjai.“ — „Honnan vette ezeket a szép gondolatokat, Gréczy bácsi?“ — kérdeztem csodálkozva. „Ragyogóm, maga sok könyvet olvasott, én az Élet K ön yvét betűzgettem " — felelte az öreg és egy darabig hallgatott. E közben m egjöttek éjtszakai nyugovóra a tó ról a rucák s a Búbos kotlós szárnya alá szedte bársonyos fekete kiscsibéit. A berek felől halk zsongás hangzott. E gy fülemüle finom, álmodozó esti dalba fogott a sűrűben. Csodaszép este volt. Gréczy bácsi hazakészülődött. Annyit beszél tünk a politikáról, Ragyogóm, — szólt elmenőben, — hogy észre sem vettük az idő múlását. De azt sem, hogy ez az egész kert, a szőlő, az egész terem tett világ mind a jó Istent magasztalja és az ö rendjét hirdeti. Ha csak ezt szemléig etjük is: v i gasztalást lelünk a vilá g háborúságai és veszedel mei között. Adjunk N eki hálát és el ne pártoljunk Tőle. Istennek ajánlom!“
[/ ¿ Itü d Ó Í
CHQr&n . . .
Vihartól engem nem kímélt a sorsom, Élet járom átkát emelt fővel hordom, Néha, pillanatra könnyű e keresztem: Édes feledések vesznek körül engem, S megnyugszik a lelkem. De mikor a reggel hangos szóval ébred, S nyűgös szüks4g-úton szállnak el az évek, Megfakult színeket hoz elő a hajnal És kezet kell fognom sok hitvány alakkal: Átkot szór az ajkam. Nem, ezek az útak nem arra vezetnek, Ahol lángja gyűlt az emberszeretetnek: Porban csúszó férgek tülekednek sorra . . . Becsület virága, igazság virága: Meghal letiporva. Révész Irma.
A tivzcuddék apostola:
KELEMEN DIDÁK P. dr. Zentai Marcellin O. F. M.
A z 1703-i felkelés kudarcbafult. A z ország a törökhódoltság alatt mérhetetlenül sokat szenve dett. A pogány török a férfiakat állatias kegyetlen séggel lemészárolta, az asszonyokat, a gyermekeket elhurcolta. Városok, falvak elpusztultak és egész vidékek elnéptelenedtek, az otthon bujdosókra pe dig az éhség és a legnagyobb nyomor leselkedett. Végre a törököt sikerült kiűzni, de a szenvedések továbbra is uralkodtak az egész országban. A fe l szabadult országra most meg az osztrák elnyomók súlyos bakancsa nehezedett rá. A török megszál lás ,a reformáció, az osztrák elnyomatás: egyik sem volt vigasztalóbb a másiknál, mindhárom a ma gyarságot pusztította. II. Rákóczi zászlót bont a szabadságért. A m agyarok szívében lángralobban a lelkesedés, szemekben kigyul a remény. A z 1711es év azonban ismét minden reményt kioltott a szívekből s megmaradt újból a nélkülözés, a bujdosás, a mérhetetlen nyomor. Ugyanezen években új ellensége támadt a magyarnak: a fekete halál, a pestis, m ely új áldozatokat követelt. Mindenütt könny, sírás, szenvedés, kétségbeesés. Ezekben a szomorú időkben Isten-küldötte ként jelent meg Kelem en Didák minorita-ferences. Egyszerű szerzetesi ruhában jött, szegényes öltö zetben, de annál gazdagabb lélekkel és fajtáját sze rető magyar szívvel. Pénzt és vagyont nem tudott osztogatni, de vérző sebeket tudott gyógyítani és meghasonlott lelkeket tudott visszavezeni az Is tenhez. A ty ja volt a sokat szenvedő magyar nép nek és védangyala a tiszavidék katolikusainak. Kelem en Didák a magyar föld, a magyar nép szülötte, azért szerette oly mérhetetlen szeretettel a fajtáját. 1683-ban született Baksafalván. A p ja el szegényedett székely köznemes. Iskoláit Kantán (később összeépült Kézdivásárhellyel) végezte, itt nyerte el a hivatását és ugyancsak 1708-ban itt szentelték fe l áldozópappá. A z ifjú levita lelkese déssel lépett ki az életbe, hol annyi könny várt felszárításra és annyi seb bekötözésre. A zért lett pap, hogy enyhítse a szenvedéseket és felka rolja a pusztulásnak indult tiszavidék katoliciz musát. Templomot, iskolát építtetett és plébániákat állított fel. Missziós körútakra indult és különleges szónoki tehetségével ezreket vezetett vissza K risz tushoz. Zsúfolásig megtelt templomokban mondot ta el beszédeit és a jószívű magyarok könnyes szemmel és bűnbánó lélekkel hallgatták végig azo kat. Kelem en Didák a legszívesebben ott tartózko dott, ahol a legnehezebb volt a munka, ahol a leg többet kellett küzködni és ahol a legkeményebb volt a magyar és legveszedelmesebb a hitetlenség. Nem riadt vissza a legnagyobb megpróbáltatások tól sem, ha a magyar nép leikéről volt szó. V aló ban a nép embere volt, a magyarság atyja. Székely szívének minden dobbanása az Istené volt és az elhagyatott katolikus magyar híveké. Sokat kellett küzdenie a protestánsokkal, akik működésének területét teleszórták tövisekkel. El lenséget láttak benne, aki atyjuk akart lenni, emiatt sok-sok megaláztatáson keresztül kellett
mennie. Nem egyszer tettleg is bántalmazták, ő azonban nem hagyta fe l a küzdelmet. A durvasá gokra szelídséggel, a gyűlöletre szeretettel vála szolt. Ha valahonnan elűzték, újból és újból vissza tért oda, mígnem szelíd, alázatos, jóságos fellépé sével, krisztusi szeretetével a legkonokabbat is meg nem hódította. Lassan-lassan a protestánsok is tisz telni kezdték és megszerették. íg y lett összekötő kapocs a magyar és magyar között, a katolikus és protestáns között. 1739-ben az előző évek pestise újból felütötte a fejét és pusztító kegyetlenséggel dühöngött végig az országban. A megrémült nép kétségbeesett, s a fertőző ragály pedig egyre terjedt és követelte ál dozatait. Ember ember után hullott el és a nép nem győzte eltakarítani halottait. Kétségbeejtő helyzet, melyben sem a hatóság, sem az orvosok nem tudtak segíteni. Didák atya ekkor már bete geskedett, de lázasan is a szenvedők segítségére sietett. Letérdelt a haldokló mellé, vigasztalta, bá torította, erősítette és sebeit bekötözte. M indegyik hez volt szava, m indegyiket szeretetébe fogadta. Valóságos védangyala volt a szerencsétleneknek, akiket m ég az állatok is messziről elkerültek. A munkát, a küzdelmet, a sok-sok éjjelezést azonban nem bírta el gyenge szervezete. A z erőtlen test, melyben erős lélek lakott, végre felmondta a szolgálatot. A betegség egyre jobban elhatalmaso dott felette. Egyre jobban és jobban gyengült, míg végre 1744 április 28-án homlokon nem csókolta őt a Halál-nővér és Didák atya követte őt az örökké valóságba. Kétszáz esztendő telt el azóta, hogy Kelem en Didák öröklétre szenderült. Kétszáz esztendő hoszszú idő, még sem tudta elfeledtetni kedves egyéni ségét, homályba burkolni szeretetreméltó alakját. Kortársai szentként tisztelték és szentségének illa tát érezzük mi is. Vigasztalója volt akkor a ma gyarnak, kérjük mi is, hogy ezekben a szomorú időkben nekünk is erősítőnk, bátorítónk és párt fogónk legyen.
B. Kelemen Didák, a magyarság vigasztalója.
O H
115
G y e r m e k m o s o ly országában :
DEBRECEN
Nagyot néztek vagy hétszáz esztendeje Róma játszóterén. Hatalmas tömeg verődött egybe a vá ros határában, hogy Szent Ferenc szentéletű tár sát, Boróka testvért fogadja. A testvér azonban kifogott az ünneplőkön. Mitsem törődve velük, a legtermészetesebb léptekkel a játszótérre tartott, le emelte az egyik hintán himbálózó gyereket, s őmaga kezdett nagy kedvvel hintázni. A z emberek botránkoztak, lassan elszéledtek, s m ire Boróka test vér kimulatta magát, — egy se volt a téren. Egye dül mehetett klastromába.
Barát mestere a szegnek, kalapácsnak.
Árnyas erdőben . . .
116
Semmivel se lehetett kisebb a debreceniek meglepetése, amikor az újonnan érkezett ference sek már az első napokban játszótér után kutatnak, vasakat, oszlopokat, szerszámokat szereznek, göd röket ásnak, s az arrajárók bámulatára az egyik oszlop tetején kalapálgat egy barát. Nem nehéz ki találni, mit akar: Hintát a gyerekeknek. K i hallott ilyet? Hintával kezdik az annyi reménységgel várt barátok a lelkek gond ozását...! A játszótér új já tékszerekkel gyarapodott, a gyerekek messzevidékről sereglettek a vámospércsiutcai katolikus iskola udvarára. Ha katolikus, ha református, — nem vá logattak a gyerekekben az új papok. S uccu neki, futott az apró népség a játékszerekre. Tizennyolc függőhinta, három libikó, egy forgóhinta, hét asz taliteniszpálya, függőkugli, kosárlapdapálya, a ki csinyek számára valami székjáték, hangszórón fe l erősített muzsika, színpad várja a „közönséget“ . Önfeledten dobják magukat a játék lendületébe, hintáznak, ugrálnak, kacagnak, énekelnek, néha el is p ityered n ek. . . Ez mind hozzátartozik ahhoz a varázslatos világhoz, amelyet a játszótér nyitott meg a debreceni gyerm ekek lelkének. Hetenként kirándulás a Nagyerdőbe. A nagyok főznek, a ki csinyek meg jókat játszanak, kertet kerítenek, lab-
Hinta, palinta. ..
dáznak, bujócskáznak, ollóznak a nagy fák birodal mában. S mi a vége? . . . A gyerm ekek ajkán indult útjára a barátok szava a felnőttekhez, a családok hoz. A gyerm ekek csalogatták szüleiket előbb a játszótérre, majd a templomba. A gyermekek is mertették m eg Szent Ferenc fiait a protestáns szü lőkkel is. Azok, akik kezdetben idegenkedtek, sőt gáncsoskodtak a szerzet letelepedése miatt, leg jobb barátai lettek a ferenceseknek. S most, hogy a bombázás feldúlta a klastrom vidékét is, s a ba rátok nemcsak játszani, hanem haláltmegvető bá torsággal és mindenkin segíteni akaró sietséggel életet is tudtak menteni, az erdőkbe menekült, megrettent gyermekséregnek élelmet vinni, s ve lük együtt a város határában táborozni, — a hinta szerelő és zenélő barátok vér- és életszövetségre léptek Debrecen népével. Örökre jogot szereztek a debreceni polgárok, — protestánsok és katoli kusok, — megbecsülésére és szeretetére. A templomtól alig száz m éterre másfél holdas terület ígérkezik a nagyobb és végleges játszótér nek. A z Államvasutak Igazgatósága adományozza a tekintélyes telket. Persze, új tervek, kiegészíté sek, újítások foglalkoztatják P. Kolumbánt, a ját szótér igazgatóját. Futballpálya, fürdőmedence, fá sítás, szülők és kísérők pihenője és szórakozóhelye, a serdült ifjúság szórakozási alkalma, — mind a jövő álmainak egy-egy képe. A serdültek és fe l nőttek szórakoztatása egészen eredeti ötlete az atyáknak. O ly természetesen fogják fe l a „nagygyerm ekek“ üdülését is: hűsítő italokra és táncra is gondolnak. Igazuk is van: a tiszta szórakozás le hetőségének megteremtése is apostoli tett a mai világban.
Kis szünet a nagy játékban.
A z esti litánia dallamai, Jézus áldása, az Ű r angyalának harangja zárja be a kellemes napot. Jézussal kezdődött, — nem is mehet a térre más, csak aki misét hallgatott. Jézussal végződik: mert a pihenésből m erített testi-szellemi erőt Isten ál dása egészíti ki az elkövetkező hét küzdelmeihez és munkájához. Ez a csapókerti barátok módszere. A játékon keresztül megnyerni a szíveket, s' Krisz tushoz vezetni!
H ív a Nagyerdő!
Mackó, a gyerekek játszótársa.
117
A „Hordozó Mária“ valláséleti szerepe Mátraalján P. dr. Dám Ince OFM. öltözékük van: fehér szoknya, ingváll (féling, rövid 2. R U H Á Z A T U K . — A magyar népviseletnek szíbugyros ujjú gyolcsing), rajta fehér, piros, vagy cifra vállkendő, hajukban fehér, vagy piros szallag, néha nezésében igen nagy szerepük van az egyházi év sza koszorú és fátyol. Így a háromnapokon (farsang három kaszai és ünnepei szerint váltakozó liturgikus színek utolsó napján), húsvéthétfőn, nagyböjtre eső újholdnek. Az asszonynép, de különösen gazdagsággal a leá vasárnapokon csipkés ingváll és fehér selyemkendő nyok és a menyecskék csaknem minden faluban meg járja. Pünkösd vasárnapján fehérszoknya, féling, piros teremtették a maguk templomi ruházkodásának színes kendő, koszorú és fátyol. A többi jelesebb napokon cif rendjét. Persze, leegyszerűsítve. Fehér, piros és fekete rában (változatos színű ruházatban), Szent István k i szerepel népünk mátraaljai liturgiájában. Bizonyára a rály (aug. 20.) és Mindenszentek ünnepén (nov. 1.) hazánkban használt régi egyházi színek emléke ez az azonban fekete szoknyában és fekete blúzban állnak az egyszerűség. A z idősebb asszonyok általában feketében oltár körül. H a mindenszentek egyben első vasárnap is járnak. így illik korukhoz. A középkorú asszonynép sö(újholdvasárnap), akkor fehérbluzban tartják a fáklyát. tétszínü ruhákat hord, de csak gyászban feketét. A fia Szent István király ünnepére Mátraalja több falvában talok között is különbséget kell tennünk a máriáslá öltenek feketét, hivatkozással az ősi Szent István-éneknyok viselete és a többi lányok, valamint a menyecs re: Gyászos öltözetben teelőtted sírván . . . A többi fá k kék ruhaszíne között. A máriáslányok ép hivataluknál lyás-lányok koszorú helyett egész hajukat beborító fá fogva általában fehér ruhában végzik szolgálatukat, tyolban végzik Szolgálatukat, ruhájuk színe azonban legfeljebb a hajukban ékeskedik piros vagy fekete alkalmazkodik a Mária-lányokéhoz. A többi lányok és szallag, a többiek azonban egész ruházatukban kifeje menyecskék lehetőleg a M ária-lányok színeihez igazod zésre juttatják az ünnep tartalmát. nak, azonban erősen cifrázza a viseletűket egyéb vilá Régebben pompázó népi viselet jellemezte a má gos szín is. Különösen a kendő színe alkalmazkodik az riáslányok körmeneti és ünneplő ruháját. Parasztvá egyes ünnepek színeihez. — Ha a M ária-lányok vala szonból készített, sok gonddal keményített, s kényesen melyikének meghal a hozzátartozója, fekete ruhában ráncokba vasalt szoknyában, kecelében, ingujjban, fe jár templomba, s így nem is állhat a M ária alá, s nem jükön koszorúval és fátyollal végezték szolgálatukat. A teljesíthet szolgálatot a szentélyben. A M ária-dajka legnagyobb gond a szoknya ráncaival volt. Egy törés gondoskodik helyetteséről, aki rendszerint végleg is a sem lehetett rajta. H a elázott, hasznavehetetlen volt. gyászoló M ária-lány örökébe lép. Csaknem minden alkalommal újra kellett kemé 3. B E LS Ő SZE R V E ZE TÜ K . — A M ária-lányok nyíteni és vasalni. Javarészt ezzel a sok gonddal iga k ü l ö n r e n d e t a l k o t n a k a falu leány társadal zolja népünk a régi viselet abbahagyását. Ú jabban mában. Különben kell viselkedniük, szigorúbb erkölcsi azonban a selyemanyag vette át a régi gyolcs szerepét, életet élniök. V asár- és ünnepnap mindig együtt já r könnyebben kezelhető, s szó, ami szó, szebb is, munak. Mulatságból már délután öt órakor haza illik tatósabb. menniök. Léha társalgásnak nincs helye a M ária-lányok A leggazdagabban G y ö n g y ö s p a t a M á r i a társaságában. A legények azt tartják, hogy a M árial á n y a i alakították ki templomi viseletűket. Körm e lányok visszamondják a plébánosnak, melyik társuk, neti ruhájuk hosszúujjú fehér selyemblúz, fehér se vagy legény mondott illetlenséget. A legények külön lyemszoknya, fehér fátyol az ú. n. mirtuszkoszorúval. ben is nagyra becsülik a Mária-lányok kivételes tiszt Ugyanezt a viseletet öltik a szentmisére is újholdvaségét. Kitüntetés számba megy, ha valamelyik legény sárnapján, szeplőtelen fogantatás (dec. 8.), húsvét, ú r M ária-lányt megközelíthet, s udvarlószándékával elő napja, Kisasszony ünnepén. A z ünnep színeihez külön állhat. M ert a M ária-lány kényes, kecsesen jár, kissé büszke is, többnek tartja magát a többi lányoknál, s bizony, nem oly könnyű megközelíteni. A M ária-lány egész életén keresztül számontartja egykori becsületét, s ha valami összetűzés van házastársa s ő közötte, az első hivatkozás a Mária-lányságára esik. Különösen, ha első M ária-lány volt a panaszos fél. A Mária-lányok ú. i. n e m e g y f o r m a r a n g b a n teljesítenek szolgálatot. Első helyen a hátsó ruda sok állnak, vagyis azok, akik már a legrégebben van nak a máriáslányok között, s eladó sorban vannak. U tá nuk rangban az első rudasok következnek. Sok helyen nincs is több belőlük. Néhol azonban a rúd dereka alá is állítanak lányokat. A legkisebb megbecsülésben ezek részesülnek, mert a Hordozó M ária súlya nem a vállukra nehezedik. Lógósoknak nevezik Rózsaszentmártonban. Az új M ária-lány a lógósok közt kezdi, s ahogy többiek férjhez mennek, ő is halad feljebb. A b e v á l a s z t á s a M ária-dajka dolga. Olyan le ányt kell meghívnia, aki lelkiileténél fogva is beleillik a Mária-lányok tiszteletben álló gárdájába, másrészt termete a többi lányokéval egyforma. Az új lány beis kolázására próbát is tartanak, s ha beválik, a legkö zelebbi alkalommal már a lógósok között feszít. A M ária-lányok közül rendszerint azzal válnak ki a lányok, hogy f é r j h e z m e n n e k . Szentjakabon az esküvő előtti vasárnap feketébe öltözik a menyaszszony, a Mária-lányoknak nincs külön szokásuk. Gyön gyöspatán azonban esküvője napjának reggelén, a szentgyónás és szén tál dobással egybekötött misehallga tás után, mikor a kántor elimádkozta a néppel a mise utáni imát, a M ária-lány letérdel a Hordozó M ária zsá molyához, kissé imádkozik, s megindul a M ária-dajka felé, aki a pádból már eléje tart, s kölcsönös csókok és A szűcsi Hordozó M ária magyaros ruhában. könnyek közt vesznek egymástól búcsút. Rózsaszent(Folytatás 2.)
118
mártonban is megvolt ez a szép szokás. Adácson nincs ugyan semmi, de nagyon gondolkoznak, hogy valami kép kiemeljék a Mária-lányok esküvőjét, mert olyat is hallottak, hogy némelyik faluban a Hordozó-Máriát is tartják a lányok az esküvő alatt. A Mária-lányok sorából való kikerülésnek másik módja, hogy a l e á n y b e c s ü l e t é n e s e t t f o l t miatt a dajka, vagy maga a plébános kizárja a nyilvá nos vétkezőt. Sz . . . . ben évekig szünetelt a máriáslá nyok intézménye, mert három is .megesett“ közülük. Aminek aztán az volt a következménye, hogy a Máriát nem is vitték a körmeneteken és búcsúkra. Különben a Hordozó Máriához fűződő hiedelmek közt a legeleve nebben él Rózsaszentmártonban és Szűcsiben az a hit, amely szerint a M ária előtt elalvó gyertya annak a jele, hogy a Mária-lányok közül valaki nem tiszta. Ha az oltárnál alszik el a gyertya, akkor a fáklyáslányok esnek gyanúba. (Az egész fejezet a rózsaszentmártoni M ária-lányok belső szervezetét mutatja be.) 4. M Á R IÁ S L E G É N Y E K . — M ár említettük, hogy hosszabb búcsújáráson falun kívül legények viszik a Máriát. Általában szervezetlenül kerülnek össze évről évre a búcsújáró fiatalság köréből. Adácson azonban intézménnyé alakult. Négyen vannak, a legjobb legé nyek sorából valók. A M ária-lányok közt támadt v i szály miatt kértek fel először legényeket a M ária-hordozásra, s azóta is jogot formálnak a M ária szolgála tára. Nemcsak nagyobb útra viszik, hanem otthon is részt kérnek a hordozásból. így amikor egy-két éve megújították a szobrot és a trónt, a felszentelési misén is felváltva tartották vállukon a szobrot a lányokkal. Általában szürke ruhában szoktak szolgálatot teljesí teni, félvállon a derékon keresztben tenyérszélességű fehér szallagot hordanak, a jobboldalon állók a jobb, a balodaliak ac bal felső lábszárukon hordják a szallag bokrétába kötött díszét. 5. F Á K L Y Á S O K — L O B O G Ö S O K . — Meg kell őket említenünk, mert szorosan hozzátartoznak a M á ria-lányok intézményéhez. A fáklyások az oltárnál és a körmeneteknél, a lobogósok pedig csak a körmenetek nél szerepelnek. Gyöngyöspatán pl. 15 M ária-lányról beszélnek. Ebből 4 Márialány, vagyis Mária-hordoZó, 6 lobogós, 4 gyertyás, vagy fáklyás, 1 pedig jézuskás, vagyis a keresztet viszi a Hordozó M ária előtt. A M á riának ú. i. a körmenetekben külön kísérete van. Gyön gyöspatán keresztje is, amely a Mária-hordozás külön szerepét pompásan domborítja ki. Egy, vagy két zászlót is visznek a M ária előtt, az ú. n. M ária zászlaját. A fáklyások pedig rendszerint az Oltáriszentség mellé, avagy elé rendelt lányok. Gyöngyösön legények látják el a barátok templomában a szentélyi fáklyás szolgála tot, a rózsafűzértársulati lányok csak a társulat első vasárnapi, ill. a hónap első Mária-tinnepén esedékes miséjén állnak lámpával az áldoztatórács mögött a
A
gyöngyöspatai
A nagyrédei Mária-lányok a szentkúti búcsún. templom hajójában. A lobogóslegény Szűcsiben a nagy lobogó hordozóját jelenti, Rózsaszentmártonban — mint említettük — a M ária-lányok udvarlóiból, ,szeretői‘-ből kerülnek ki a lobogóslegények, máshol viszont a kör menet népviseleti pompájának emelésére hófehérbe öltözött derekukon keresztbe vetett kék szallaggal éke sített lányok hordozzák a könnyebb, a körmenet szélén párosán elhelyezett lobogókat. Űjabban a szívgárdisták is csatlakoznak a körmenet lobogódíszének emeléséhez, s kis zászlócskákkal állnak be a körmenet elejére (Adács). A többi egyesületek szintén a maguk zászlóival vonulnak fel. Mátraalján híresek a három és ötrudas zászlók. Gyöngyösön csak nem 15 társulat, egykori céhszervezetük utóhatásaként és fegyelmével járja páratlan zászlóerdejével a körme neteket, az ú. n. búcsúkat. A Hordozó Máriához tartozó lobogós és jézuskás lányok kiválasztása is a M ária-dajka, valamint a plé bános dolga.
M ária-lá
nyok a pünkösdi búcsún ingvállban és piroskendőben.
119
A H O R D O ZÓ M Á R IA TISZTELETE. Az eddig mondottak is bőségesen bizonyítják a tisz telet fokát és népünk közösségi életében betöltött sze repét. M eg kell vallanunk, hogy az egybegyüjtött anyagból látható teljességet kevés községben élik. A néprajzi értékek válsága a Hordozható M ária tisztele tét is elsekélyesítette. A gyónás utáni elégtételt még elég sok helyen a M ária előtt mondják, kereszteléskor a keresztanya felajánlja a gyermeket Szűz Máriának, ugyanígy tesz az édesanya is az avatáskor, templomból kimenet sokan imádkozgatnak előtte, esküvő napjának reggelén a M ária elé borul a menyasszony, Adácson v i rágot is tesz eléje, a M ária-lány cserepesvirágot, a M á ria perselyébe mindig bőven hull a garas a fenntartási és díszítési költségek fedezésére. Ahol nincs misézésre is alkalmas Mária-szobor, ott egyenest a Mária-tisztelet központja, stb., — mégis erősen érzik, hogy ja v a részt körmeneti dísznek tekintik, afféle pompának,
mint magát a zászlót, vagy a körmeneti keresztet, stb. A z öregebbek sem tudnak sokat tartalmáról, hiedelem világ sem épült valami gazdagon köréje, legfeljebb a Mária-lányok tisztaságának őrét látják egy-két hiede lemben, — amint a maga helyén meg is említettük.
* *
*
Ebből a rövidke összefoglalásból is megláthatjuk, mekkora gazdagsággal állt bele Szűz M ária tisztelete népünk közösségi életébe. Nemcsak imádkoztunk Szűz anyánkhoz, hanem művészi pompával igyekeztünk ki fejezésre juttatni tiszteletünket. Olyan ez is, mint a pap szertartásai, s époly kedvesek Isten és a Szent szűz szemében, mintha maga az Egyház írta volna elő. Annál is inkább, mert Egyházunk a népek szokásait magáénak is vallja, s azok törvényeit a maga jogrend jébe is beleilleszti. Ezzel megszenteli a népek szokásait, köztük a magyar Mária-hordozás ősi szokásrendjét is.
S z ín fo lto k í r p á d h á z t Szent l l e r g i t egyéniségűéből P. Fenyvessy Jeromos O. P. A szeretet csúcsain.
got és magyarokat, akkor Árpádházi Szent M argit valóban egyike a legnagyobb magyaroknak és a A z emberi lélek természeténél fogva szeretet legkimeríthetetlenebb példaképeknek. Folyton isten után vágyik. Sokféle szeretet van. Földízű, érzéközelségben élt. A kkor is, amikor családi a törté kies. Ez nem töltheti be a lelket, azért kell kiegé netét tanulta a veszprámi kolostorban. Akkor is, szítenie magasabb szeretettel: Isten-szerelemmel. amikor hangosan zokogott a magyarság bűneiért a A nagyízzású Isten-szeretet nemes jegyaiándékai feszület előtt. Akkor is, amikor a szebb magyar csodálatos szépségben tündököltek Árpádházi Szent jövőért éjszakákat virrasztóit át imádságban. A k M argit lelkén. 1. A z Istenért való szenvedés hősi kor is, amikor nagyböjt ideje alatt mindennap fe l szeretése az Isten-szerelem pompás stigmája. Szent olvastatta magának a Passió Domini-t, hogy az is M argit a mindennapi élet szenvedéseit ostorozás figyelmeztesse a Passió Hungariae-re, a tatárdulás sal, éjjelezéssel és gyakori imával pótolja meg. rémséges borzalmaira. Akkor is a magyarság ér Többet akar szenvedni, mint amennyit az Élet dekeit tartotta szem előtt, amikor söpört, súrolt, nagylelkűen felkínál, mert a szíve tele van égi vagy jeges vízben halakat tisztított és betegeket tűzzel, mennyei szerelmi mézzel és ezért nagyon ápolt. Akkor is, amikor a liliom védelmében ke szeret. . . 2. A z önmegtagadás síkján is hősit kí ményen kioktatta királyi atyját, anyját és szembe ván tőle égi Jegyese: Krisztus. Testi, lelki szépsé szállt a Domonkosrend provinciálisával is. De ma gét, előnyeit és szülei érdekeit fel kell áldoznia, gyarságának akkordja akkor harangozott fe l a legés az utolsó helyet kell betöltenie a zárdában zengőbben és magyarságának fáklyája akkor su Ebben is tanulnunk kell Tőle, mert az önmegtaga dás mindenkinek, — ha akarja, ha nem akarja — ■, gárzott fel csodálatos fényben, amikor tengernyi vezeklés árán az öreg király és a lázadó fiú viszá osztályrésze. De hogy érdemesek legyünk reá, lyát sikerült lecsendesítenie .. . Szent M argit szellemében kell azokat hordanunk. (Dr. Horváth S. O. P. nyomán.) íg y jutott fel a Imádkozzunk újra Őhozzá! szeretet csúcsaira, ahol az evangéliumi élet havasai A Magyar Püspöki K a r pásztorleveléből idé belevesznek már a mennyország fehérségébe, s a zünk: „Kedves H íveink! A második világháború szakadékok tövében meghúzódó havasi gyopárok vérzovataros napjaiban, m ikor már a békés polgá vérpettyesen és Iiliom osf°héren énekelnek a jó rok és ártatlan gyermekek élete is éppen olyan Isten roppant szerelméről az emberek ir á n t!. . . veszedelemben forog, mint a harctereken küzdő katonáké, sszintén magyarországi Szent M argit A z izig-vérig magyar Szent. imádságos lelkületére volna szükség; mert, bár az Istentől alkotott és a tőle függő emberek és álla Dr. Városi szerint: A magyar erények igazi mok valamennyien érezhetik, hogy valóban a M in nvökere a magyar lélek istenközelsége és a magyar denható kezében vagyunk, hogy a természetes és hibák igazi gyökere ennek az istenközelségnek természetfeletti élet egyedüli Osztogatóján kívül megfogyatkozása. Ezért van az, hogy a legsajáto senki más nem segíthet rajtunk és hogy minden sabb magyar erények mindig olyanokban öltenek pillanatban megjelenhetünk pártatlan ítélőszéke testet, akik közel érzik magukhoz az Istent, és olvan mértékben öltenek testet, amilyen mértékben kö előtt, ahol majd örökre eldönti sorsunkat: az em bereket és a nemzeteket mégis valami érthetetlen zel vannak az Istenhez valóságosan. Nem véletlen tehát, hogy a magyar erények legkiválóbbjait a iszony fogja el, amikor a természetfeletti dolgokról, vagy Istenről van szó, s ezért elhanyagolják az legvallásosabb magyarokban látiuk: Szent István imádságot, amely pedig Istenhez emeli az embert ban, Szent Lászlóban, S^ent Erzsébetben, Szent Margitban, Eszterházy Pálban, Pázmányban, Szé és nemcsak a természetfeletti, hanem a természe tes életben is, egyéni és közösségi vonatkozásban chenyiben, Prohászkában, stb. Viszont a magyar széthúzás, viszály, a kislelkűség, az oktalan vé r egyaránt csodálatos módon segít bennünket.“ Az I m á d s á g c s o d á l a t o s S z e n t j e v o l t Ő, pazarlások tragikus szelleme az istenközelségtől tá ezért kell abszolút bizalommal újra Őhozzá imád volélő „m agyarokban“ tört magának utat: a Kopkoznunk, amikor az ellenség tankerdeje és szurony pányokban, a Kun Lászlókban, a degenerált és er tengere már határainknál hullámzik; Őhozzá fo kölcstelen K á rolyi Mihályokban . . . M íg ha az is tenközelség szemszögéből értékeljük a magyarsá- hászkodni csodákat szülő bizalom m al. . .
120
A hű szeretet P. Zmertycn Oktáv O. F. M.
A szeretet hűségét valójában a kísértésekben, nehézségekben, áldozatok alkalmával bizonyítja be. A kísértések forrásai: a világ, a gonosz,lélek és a saját testünk. A jó Isten nem kísért nekit a bűnre, hanem csak megpróbál — m ivel szabad akaratot adott, magunk választhatunk a jó és a rossz kö zött — , hogy engedelmesek vagyunk-e, szeretjük-e Őt. „K ísért benneteket a ti Uratok, Istenetek, hogy kinyilvánuljon, vájjon szeretitek-e Öt teljes szíve tekből, vagy sem“ (Móz, V. 13, 3). Számunkra fontos kérdés: hogyan védekezhe tünk ellenük, hogyan győzhetjük le őket? A z Ü dvö zítő tanít meg erre: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.“ (Mt. 26, 41.) Nem elég tehát csak imádkozni, hanem nagyon fontos a bűn alkalmak kerülése is. Ha tőlünk függetlenül, szük ségszerűen vagyunk is kitéve a kísértésnek, nyu godtak lehetünk, hogy ha erős akarattal ellenál lunk és imádkozunk, a jó Isten kegyelm ével elke rüljük a bűnt. A szentírás biztosít ilyenkor ben nünket a segítségről: „Hűséges az Isten és nem fo g ja megengedni, hogy erőtökön felül szenvedjetek kísértést, hanem a kísértéssel együtt a kimenekü lést is megadja, hogy elviselhessétek.“ (Kor. I. 10, 13.) Bár a magunk részéről megteszünk mindent: vigyázunk kezdetben, határozottan, erősen, — de nyugodtan — állhatatosan ellenállunk a kísértés nek, és imádkozunk, mégis ne magunkban, hanem a jó Istenben bízzunk. Ismerjük be Sz, Ágostonnal, hogy gyengék vagyunk, s minden bűnt el tudnánk követni. Gyakran mondjuk, különösen a kísértések alkalmával: Jézus Szentséges Szíve, bízom Benned; Jézus Szent Szíve, segíts, hogy ne vétkezzem! In dítsuk fe l a jószándékot: Istenem, irántad való szeretetből nem akarok vétkezni! Nézzük, miben áll a vilá g kísértése, és hogyan védekezzünk ellene! A z anyagi javak önmagukban véve jók. A zok követnek el bűnt, akik ragaszkod nak hozzájuk, életcélnak tartják megszerzésüket, használatukban nem tartják meg a mértéket, ké szek Isten parancsait is miattuk megszegni. A k i m egfontolja, hogy a világ összes örömei, javai se tudnak boldoggá tenni, a vagyon kezelésével járó gond, nyugtalanság, a félelem, hogy bármikor elve szíthetjük: mindez sok szenvedést okoz, — a nem ragaszkodók azokhoz csak jóra fordítják őket. Szakadjunk el lélekben a világtól, haljunk meg mindennek, mint Szent Ferenc, akit úgy szoktak ábrázolni a szentképen, hogy a földgömb a lába alatt van, s a kereszten függő Krisztus átöleli. — A világ kísértéseihez tartoznak a bűnre csábító em berek is. Sokan azért szegték meg a jó Isten paran csait: káromolták az Ő Szent Nevét, nem mentek a szentmisére, vétkeztek az erkölcs ellen stb., mert mások arra biztatták. A z olyan embert, aki szép szavakkal, ígéretekkel, megfélemlítéssel, vagy bár m ily más módon bűnre akar csábítani, jobban kell kerülni, mint azt, aki testünket meg akarná g y il kolni, mert az előbbi a lelkünket akarja megölni. Jusson ilyenkor eszünkbe az Üdvözítő figyelm ez tetése: „N e féljetek azoktól, kik a testet megölik, de a lelket meg nem ölhetik; hanem inkább fé lje tek attól, ki mind a lelket, mind a testet a gehennába veszítheti.“ (Mt. 10, 28.) A második csábító a bűnre a gonoszlélek. V e szedelmes, mert nagyobb szellemi képességekkel
rendelkezik, mint az ember, évezredes tapasztala tokkal bír és tervszerűen csábít. M egvizsgálja jelle münket, mint Szent Bernát mondja. A k ik finomabb, szelídebb természetűek, az öröm benyomásaira fo gékonyabbak, azokat rendesen a hiúságra és a tisztátalanság bűnére csábítja; m íg a kemény jellem e ket, haragra, türelmetlenségre, kevélységre ingerli. Rendesen kis dolgokon kezdi. A zért nagyon fontos kezdetben ellenállni a rossz sugallatoknak. M ivel a gonoszlélek közvetlenül nem hathat az akaratra, hanem csak közvetve oly módon, hogy a képzelet elé bűnös kepeket fest, az indulatokat: a szeretetet, örömöt, félelm et stb. felizgatja, azért az ember sza bad marad. Ha ellenáll, nem egyezik bele a rossz gondolatokba, kísértésekbe s kéri Isten kegyelmét, segítségét, akkor nem vétkezik, bármilyen hevesek, váratlanok és hosszantartóak is legyenek azok. A z Ür Jézussal mondjuk ilyenkor: „Távozzál sátán!“ (Mt. 4, 10.) Szent Antal kereszt jelével űzte el a gonoszlelket. Hasznos a szenteltvíz használata is. Jó védekezés, ha kísértéseinket lelkiatyánk előtt feltárjuk: a gonoszlélek ilyenkor rendesen eltávolo dik, mert kevélysége nem bírja elviselni a lelep lezést, megaláztatást. A harmadik csábító a bűnre saját testünk. Fő ként az öt érzékünkre vigyázzunk: ne nézzünk er kölcsbe ütköző képeket, szobrokat, film et, ne olvas sunk ilyen könyveket; kerüljük a megszólást, rá galmazást, megítélést, hazugságot, szeretetlenséget, és egyéb hibákat; az ilyen beszédeket ne hallgas suk meg: másra, hasznosra, szépre nemes dologra tereljük a beszéd tárgyát, esetleg elmegyünk, vagy komolyságunkkal fejezzük ki nemtetszésünket; az ételben-italban való mértékletességre törekszünk: önmagunkat puhaságra, hiúságra, másokat esetleg bűnre csábító túlságos illatszerektől tartózkodunk; a tapintás érzékét fő leg a fölösleges érintésektől való óvakodással, önfegyelmezéssel, az elpuhultság kerülésével fegyelmezzük. A gonoszlélek által elő idézett testi kísértéseket az Üdvözítő szavai szerint csak a böjt és imádság által győzhetjük le. Kisebb testi kísértések megszüntetésére ajánlja Rodriguez A lfon z a következő védekezést: „Erre nézve gyak ran nem szükséges egyebet tenni, mint a karokat keresztalakban kiterjeszteni, vagy térdre borulni, vagy a testet néhányszor megcsípdelni, vagy arra a vezekló ostorral néhány ütést mérni, vagy valami más hasonlót tenni.“ — A vágyó indulatainkat: a szeretetet, a vágyat, örömöt, ellenszenvet, irtózást, szomorúságot, ha bűnre akarnak csábítani, indirekt módon küzdjük le, vagyis elkerüljük a bűnalkal makat, másra, jóra irányítjuk őket. M íg a küzdő indulatokat, a reményt, a csüggedést, a merészsé get, félelm et, haragot, direkte, azaz az ellenkező indulat felkeltésével győzhetjük le. Ha így küzdünk a világ, a gonoszlélek és a test kísértései ellen, nemcsak legyőzzük a kísértéseket, elkerüljük a bűnt, hanem megtisztul a lelkünk, ér demeket szerzünk. Ezért nem félni, hanem örülni kellene a kísértésnek a szentírás szerint. A k i szeretetből állhatatosan küzd a bűn ellen, az elnyeri az örök boldogságot: „Boldog a férfiú, aki a kísértést kiállja, mert hűnek találtatván, elnyeri az élet ko ronáját, m elyet Isten az Öt szeretőknek m egígért.“ (Jak. 1, 12.)
121
K*JvV'fcirH*vMM:W:Y<:7 :lC P. Schrotty Pál O. F. M.
I. Szent János pápával (523— 526) az egyháztör szellemi bölcsőjének szomorú sorsát. Csodálatos történetét, nagy jelentőségét azonban kevesen is ténelemnek új fejezete kezdődik. Eddig keveset halottunk a K eleti egyházról, amelynek történelmi merhetik, mert különben nem került volna sor le rombolására, amely a történelem legnagyobb bar központja a N agy Konstantin alapította Konstanti nápoly volt. Most, miután a földrajzi és történelmi bárságai közé tartozik. A k ik ennek a világhírű ko lostornak megsemmisítését megparancsolták és azok helyzet m indig kedvezőbben alakult, K elet jobban is, akik azt véghez vitték, éppen olyan halhatatla kimutathatta hódolatát és teljes elismerését Róma iránt, ahol az elsőbbség és felsőbbség ténye mindig nok lesznek, mint Herostrátesz, a pogány ókornak egyik legnagyobb barbárja, aki a hét világcsodá mélyebb gyökeret vert, és külsőleg, az egész világ jának egyikét, a Dianának szentelt efezusi templo előtt is látható form át öltött. I. János pápa szív mot, az Artemisiont, felgyújtotta . . . ügye volt ezt a folyam atot élénkíteni a krisztusi egység szükségszerűségét minden alkalommal han Olvasóink közül azok, aki szerencsések az Örök goztatva és előmozdítva. E célból 525-ben KonstanVárost meglátogatni, nézzék meg Szent Kozmás és tinápolyba utazott. Ütja valóságos diadalmenet Damjánnak templomában az oltár fölötti csodálatos volt. A Bosporusmenti királyi Városban az egész mozaikot és emlékezzenek meg hálás lélekkel erről nép örömujjongással és Szent Péternek kijáró tisz a pápáról, mert ezeket a hasonlíthatlan képeket is telettel és hódolattal fogadta. Itt történt először, Ö csináltatta. hogy a pápa császári jelvényekkel ékesítette Jusz Pápai koronájának és nagy szivének legszebb tint, a Keletróm ai Birodalomnak fejét, ami később dísze mégis az volt, amit róla egy őskeresztény fe l úgy Nyugaton, mint K eleten számtalanszor m egtör irat mond: „a szegényeknek és elhagyatottaknak tént és m indig a Pápaság felsőbbségét jelentette a atyai védelm ezője és istápolója; az Egyháznak apos királyok és császárok világi hatalma fölött. tollelkű, a halálig hűséges sáfárja.“ Azóta az 525-ik évnek húsvétvasárnapja sar II. Bonifác pápa 530— 532) személyében 476. kalatos pontja az egyháztörténelemnek. óta mind erőteljesebben érvényesülő germán népek Utódja, IV . F é lix pápa csak négy évig (526— első képviselője került a pápai trónra. Róla és köz 530) uralkodott, de rövid pápaságának egy az egész vetlen utódairól, mint II. Jánosról, I. Agapitról, I. egyháztörténelemre kiható fontos tény kölcsönzött Szent Szilveszterről, tehát 532-től 538-ig az őske fényt és jelentőséget. Szent Benedek, a nyugati reszténység történelmi forrásaiban nem találunk szerzetességnek atyja, ennek a pápának kormány rendkívüli eseményeket és tetteket. Említésremélzása alatt vetette meg Monté Cassinó alapjait, tó mégis, hogy II. Bonifác az első pápa, akinek amelyből aztán az egész emberiségre szünet nélkül neve m ellett nincsen feltüntetve, a „szent“ jelző, másfél évezreden át áldás és békesség áradt. mint az eddig minden pápa neve m ellett díszeleg, Szent Pétertől kezdve. Minden újságolvasó ismeri az emberiség eme II. Jánosról, „az összes papok elsejéről“ tud juk, hogy megválasztása alkalmával új nevet vett fel, ami eddig szokásban nem volt, mert az ed digi pápák megtartották keresztnevüket a pápai trónon is. Azóta minden pápa megválasztása alkal mával új nevet vesz fel. Szent A gapit 10 hónapig és 19 napig viselte a tiarát. Ebben az időben alapította Cassiodor, az ős kereszténység egyik kimagasló egyénisége, a róla elnevezett teológiai és bölcseleti iskolát, amelynek jelentősége az egész középkor tudományos törek vését megtermékenyítette és irányította. Konstantinápolyba is elment ez a pápa, hogy Jusztinián császárt köszöntse, és fontos ügyekben segítségét kérje. A császár azonban elzárkózott ké relme előtt, mire Szent Agapit apostoli bátorsággal nyíltan kimondotta véleményét: „Eljöttem ide, hogy meglátogassalak és lássam Benned, ó Császár, Jusztiniánt, a legkeresztényebb fejedelmet, ehe lyett Diocléciánt látom itt, a katolikusok ellenségét és üldözőjét!“ Hasonlóképen hajthatatlan jellemű férfiú volt utódja, Szent Szilvériusz pápa. Rövid uralkodási ideje tele volt fájdalmas csalódással, szenvedéssel és üldöztetéssel. De nem torpant meg semmiféle nehézség előtt sem. „ A csalódással’ keserített szen vedések kenyerét eszem és a szorongattatások vizét iszom, de szent hivatásom kötelességét életem árán sem mulasztom el.“ Életét vértanúhalállal fejezte Most segíts meg Mária! be Palmaria szigetén 538-ban.
122
Buttykay Páter, a szerkesztő Váth János.
H ogy a m egújult katolikus sajtókiadás triászá ban is vezető szerep jutott neki, mindenki tudja. Ellenség, jó barát egyaránt. Á m már feledésbe me rül, hogy a harmincas években KE D D I P O S T A címen, a kedd kedves szentjének kultusza élesztő sére s ébrentartására kéthetenként lapot jelente tett meg. A kis folyóirat alcíme: Szent Antal L a p ja. Buttykay páter aszkéta férfialakjához hozzá tartozott, hogy necsak szóban, hanem írásban is szolgálja rendjének egyik legnépszerűbb tagját, akihez az ajos-bajos emberek annyi bizodalmát hatványozni kívánta a K E D D I POSTÁban. Buttykay páter már fogalom volt az első vilá g háború előtt is .Katonás, markáns vonásai a csuk lyás kámzsában csak sokszorozódtak. Igazában a nagy összeomlás után, m ikor a trianoni éjszaka derengeni kezdett, Mussolini kinyújtotta baráti ke zét hazánk s megcsúfolt nemzetünk felé, láttam. Itáliába zarándokvonat indult. A szentév nyitotta meg kapuit. Prohászkát hirdették útivezetőnknek, de közbejött betegsége miatt Csanád püspöke, az akkor már igazán kihasított új püspökség feje, a Fogadalmi Templom megalkotója, Glattfelder volt a védnökünk. V agy hétszázan indultunk el a Szent atya elé, hosszú vonatsorban. Glattfelder sorra lá togatta híveit a vasúti kocsikban Buttykay kísé retében. A püspök hódolatos kézcsókban részesült kezelésekor, a páter megcsodált m ély fejbólintásban kapott köszöntést fü lkénkben.. . Aztán Páduában, Asszisziben misét mondott; a velencei Szent G yörgy bencés egyházban Glattfelder mon dott szentbeszédet legelső elődjének, Szent Gellértnek kolostorában. A Giorgio-szigeten szinte csak a kolostor s a temploma állott; körfolyosóiba az illatozó s viruló leanderek bólongattak be s a hűvösséget elárasztották délszaki szagukkal... M ikor a kijelölt kegytemplomokat jártuk kör menetben, a páter katonás alakja vitte a négyes rendek élét. Előmondotta a kegyelem elnyerésére rendelt ájtatosságokat. Este fáklyás menetben vonultunk a Colos seumba. Kom or falain,omló árkádjain gyengén játszadozott fáklyáink lángjele, s kiemelte a puszta s hatalmas kolosszeumi kereszt amúgyis kétség telen arányait. S e kereszt tövében állt ki szóno kolni a páter s m ikor kitárta férfiasan erős karjait, szinte felvetítették a fáklyák lobogásai a mögötte álló nagy feszü letre. .. Szavai beledöngtek a kör beépült amfiteátrum visszhangos omladékaiba s bejárták a vértől áztatott homok porondját, zegzúgos árkádjait s a régi keresztények mártírhadát keltették életre, megidézték a gonoszságot ítélőszéke elé s korunk kegyetlenségét, a trianoni kál váriát párhuzamba állították az őskeresztények sorsával. . . Első találkozásom ez volt Buttykay páterrel feledhetetlenül. A z idő telt-m últ s eg-^szercsak megjelent hívó szavával, m ikor a KEDEÍI P O S T Á t megindította. N ovellát kért. Aprót, amekkorát a lap terjedelme elbírt. Mindjárt ki is jelentette, az evangélium szavaival: „ A munkás méltó a bérére“ . Szerény kedve küldött 10— 15 P -t a rövid tárcákért. Ám ez a nagyon kedves előzékenység arra bírt, hogy
segítettem neki a szépirodalom megszervezésében. Barátaimat felkértem, hogy rajtam keresztül küld jenek verset, novellákat, és a KE D D I P O S T A szá mait változatossá tettem, hogy megírtam írói arc képüket s íg y bemutattam a P O S T A olvasóinak is a katolikus belletrisztika embereit. Kettős cél ve zetett, m ikor elindítottam a vidéki írókat feléje: szerephez-juttatás és a lap, hogy sekrestyeiroda lommal teljék meg, amiről a nagy gonddal szer kesztő Páter is gondoskodott. Rovatai a nagy vá l tozatosság m ellett is kiváltak más társaiéból. A z EO LH ÁRFÁN , egyenesen Szent Antal kultuszának volt szentelve. Maga a nagy szerkesztő is írt e ro vatba, ám a színvonalért idegen nagy ferenceseket is megszólaltatott. Íg y m indig változatossá vált e rovat. H ÍR E I a világegyházból értesítettek szelle mes, élvezetes módon az eseményekről. K önyvis mertetésben egy. mag. tanárok s a rend elsősori tudósai szerepeltek. Vezércikkeit, ha nem voltak jegyezve, a boldogemlékű szerkesztő maga, vagy pedig egy-egy nagy rendtárs (pld. Zadravecz) írta s m indig a nagy Szent szellemében szólt a szociális igazságosságról, kenyérosztó jóságról. Apróbb cik keit is ebbe a szellembe állította be. Nem volt ez ájtatossági lapocska. Magasabb igényekkel lépett fel s ilyeneket tűzött maga elé. Mikor pedig „a munkás méltó a bérére“ evan géliumi szóval édesgette maga köré kora nevesebb szépíróit s íróit, ama Rózsás királyi vér szellemét élesztgette, akinek Mikszáth Kálm án szellemes fe l dolgozásában a kenyér vált rózsává, mikor K lin g sort akarta m egvendégelni kötényéből. Június 25-én tisztelői szentmisén jelentek meg a belvárosi ferencesek templomában, hogy halála évfordulóján áldozzanak fennkölt szellemé nek. Előszedtem a Keddi Posta számait és érdeké ben írt leveleit s olvasva, böngészgettem: „Em lé kezzünk régiekről“ . S emlékezve, m ély érzéssel hajtunk fe jet a magyar katolikus irodalom gondo lata egyik büszke szervezőjének, hordozójának emléke előtt.
Istenem és Mindenem!
123
BeJkey&éfyÜHkhefo aw,osságunk. Szent Ferenc missziója a társadalomban. A család a társadalom melegágya. K risztus egy házának virágos k ertje, az em bereknek rózsabokra, puha, m eg h itt fészke. A családi élet elhanyagolása ha lálos betegség. M i lesz a társadalom ból, egyházból s az em berekből, ha a család beteg? . E súlyos kórnak hathatos orvossága Szent Ferenc atyánk leik éb ől lelkedzett, gyönyörű, harm adik m ag zatja: a bűnbánó rend, a világban élő k övetőinek á l dott intézm énye. A harm adikrend beállításával a dicső R endalapító m űvésziskolát létesített, hogy a családta gok a Szentcsaládot igyekezzenek utánozni, életü k etlelkü ket aszerint alakítani. Szent Ferenc m in d ig előbbre nézett, többre szám ított, az igazi életet, az örök életet ta rtotta szem előtt. A V ilá g i R endjének első tagjai: boldog Lu ciu s és Bonná asszony házastársak voltak. X I I I . L e ó pápa határozottan kijelen tette, hogy a I I I . Rend a családi élet számára alakult, fő cé lja : igazi szü lőket és igazi gyerm ekeket nevelni. Sokat húzódoznak a terciárius rendtől, m e rt na gyon fé lre értik. Szeráfi A la p ító n k a bűnbánó re n d jé v e l a családi tűzhelyet n em akarta barátcellává, apáca fü lk é v é tenni, hanem azt m egszentelni, szentéllyé, szent házzá, m eleg otthonná varázsolni óhajtotta. A z elvesz tett paradicsom ot le lik fe l a V ilá g i Rendben a család tagok, ha lélekkel és helyes szándékkal lépnek be s maradnak bent. A m ásodik édenkertben Isten tíz pa rancsolata s az anyaszentegyház ötparancsa érvényesül, nyom ában tü relem , boldogság, takarékosság, engedel messég és szeretet honol. A családtagok egymásnak jó példát adnak s versenyeznek a buzgóságban úgy az imádság, m in t a jótékonyság és apostolkodás terén. A I I I . Rend őrangyalként áll a ház kapujába, hogy ú tjá t
t P. B O Z Ö K Y Ö D Ö N O .F .M . A csendes kolostorok, világtól elzárkó zott szerzetesek, egyedül Istennek élő lelkek, a fáradhatatlanul gyóntató pa pok, a fegyelmezett aszkéták szent életű embere költözött benne az örökkévalóságba. Mindig odakészült. Kurtán-furcsán intézte el a világi dolgokat, embereket, — s menekült cellájába, a mennyország előtornácába. Egésznap elmélkedett, szentségimádásokat veszett, imádkozott. E b be a keretbe illesztette lelkipásztori munkáját: a gyóntatást. Akárhány szor egésznap az emeletet járta cel lájától a gyóntatófolyósóig s vissza. Sokan merítettek szép lelkének v i gasztaló, erősítő forrásaiból. Itt, a szentségi titoktartás némaságában ta lálkozott az emberekkel, s gyógyította a lelki sebeket, támasztotta a halot takat. Ilyen némán és titokban köl tözött el a szentkúti Szűz kegyhelyén július 20-án. Példája világítson az utána következő nemzedéknek. A z O r pedig adja meg jutalmát ennek a Szent Ferenc szellemében átzarán dokolt életnek. R. i. p.! t P. SO LT É SZ P A C IF IK O .F .M . A halkszavú, csendes mosolyú Pacifik Atya megtért az Ürhoz. Fiatalon, papi munkájának induló éveiben
124
á llja a rossz sajtó és erkölcstelenség szellemének. Nem engedi be az a jtón a hiúság, irigység, fösvénység, gyű lölség és harag ördögét. A bűnbánó rend valósággal m in tázza a szent családot, az ő képére s hasonlatosságára szándékolja alakítani csendes, kis otthonát. Hogyan le hetséges ez? Olvastam egy szép, kis verset: „H ol a fé rj olyan, m in t József; asszonya olyan, m in t M á ria ; a gyerm ek lelk e-teste tiszta, m ik én t Jézus, az Isten Fia: a családi élet bízvást m ondhatom : boldog és békés pa radicsom .“ Elem ezzük csak egyenkint! A család szülők ből és gyerm ekekből áll. Nézzük közelebbről! A z édesapa és édesanya terem tő társak, összetar toznak egymással, egyek, azért lelk ileg is össze kell hangolódniok, főleg a belső szimpátia, lélek-rokonszenv, rokonság is ki kell fe jlő d jé k egymás között. Ebben nagy ban elősegíti őket a I I I . rend, ha m ind ketten beléptek, m e rt egyform a szabályt k ell betartaniok, együtt m on d hatják el közösen a 12 M iatyánkot, Ü dvözlégyet és D i csőséget, m ert hathatósabb: így egy szellem lengi át őket; együttesen gyónnak-áldoznak havonkint: így egy isteni erő, Jézus K risztus szent teste fű ti, é lte ti őket. Ez pedig óriási előny, áldás és érték. E m b e rfe le tti á l dozatokat is m eghozhatnak egymásért s a gyerm eke kért, m e rt az A p ostol szerint: „M in d en t m egtehetek A z által, ki engem m egerősít“ , s az Ű r Jézus Krisztus p e dig határozottan erősíti: „N álam n é lk ü l sem m it sem teh ettek“ , tehát V e le m indent m egtehetünk. A z é rt tud a V ilá g i Rend néma hősöket, nagy szenteket fe lm u ta t ni. Szent Ferenc a bűnbánó rendjében hősöket, avató iskolát n y itott, m in d en ki az élet hőse lehet, ha k om o lyan veszi s betartja a szabályokat. P. Réthy Apollinárisz O. F. M.
szólította el a halál testvér. Ellob banó élete mégis űrt hagyott maga után. Kassai sírját körülálló zokogó gyermekek százai, elesett emberek őszinte könnyei mutatták, ki volt ő nekünk, kit veszítettünk benne. T ö rékeny testében nemesen érző, meleg ferences szívet hordott. Ez hajtotta betegen, tiltakozón is, hogy sokak nak atyja, jóságos barátja és igaz papja legyen. Szívét osztotta, apróz ta, hogy mindenkinek jusson belőle. Pedig semmije se volt. Szent Ferenc egyszerű fiaként csak jóságot és szeretetet kínált. S nem törte meg ere jét, munkakedvét, ha felkínált szívét elvetették. Ezért sorsa kissé a m a gánosok sorsa volt. Talán az ősmagyar puszták világító, melengető pásztortüzéhez hasonlóan, messzebbről, néha magáramaradtan hirdette az életet és Krisztust. — Küldetését betöltötte, a reá-szabott munkát elvégezte. Sok szegény család meleg otthona, külvá rosi gyermekek mosolyra derült a r ca az ő szívétől kapta emberi színét, melegét. S mindezért cserébe csak szeretetet, őszinte megértést kért. Amit nem nyújthatott neki mindig és mindenütt a gyarló emberi érzés, adja meg a mindent számontartó örök Szeretet. K. J. M AGYAR
SZEN TFÖ LD .
S Z E N T FE R E N C szenttéavatásá nak ünnepén, júl. 16-án a ferences terciáriusok engesztelő zarándokla tot rendeztek a M agyar Szentföldre. R eggel 9 órakor P. U zd óczy-Zad ravecz István ferences püspök mon
dott tábori szentmisét és nagyhatású szentbeszédet a bűnbánó szellemről, am ely az engesztelés alapja. A légi riadó m iatt a következő szentmisék féló rá va l kitolódtak, de azért egész nap a G olgothai Szűzanya és a kis Jézus közelében telt el, úgyhogy 11 órakor egyszerre két helyen volt szentmise és szentbeszéd. D. u. 3 órakor a szentföldi biztos atya vezetése alatt m egnézték a már kész és épülő szentélyeket és a Szentföldi Múzeumot. Délután 4 órakor P. S ch rotty P á l O. F. M. de legátus generális, tartom ányfőnök a szabadban beszélt Szent Ferenc élő hitéről; erre szorulunk mostani szo rongatott helyzetünkben. Utána Dr. P. V argha Teodorik O. F. M. tarto m ányfőnök sürgette, hogy m inél jo b ban fejlesszük k i magunkban a fe rences imádságos lelkületet. Hiszen az im a ad erőt, vigasztal és fölem el, h ogy hűen és bátran álljuk m eg he lyünket a nehéz m egpróbáltatások közben. P. Medgyesy Dezső kapuci nus tartom ányfőnök pedig a feren ce sek gyakorlati felebaráti szeretetét állította elénk, hogy m int segítő an gyalok siessünk oda, ahol legna gyobb a baj. A szentbeszédek után P. Pusztay Gábor O. F. M. országos igazgató tartotta a befejező ájtatosságot és parkunkban a szentséges körmenetet. R égen vettek részt ilyen sokan. M in denki érzi, hogy kötelességünk az engesztelés. D. u. 6 órakor a szent misén a szentföldi biztos atya a K á rm elhegyi Boldogasszonyt dicsőítette és széretetére buzdította a híveket.
Tudod, mi az erő ? — Akarat. Előtted a küzdés, előtted a pálya, A z erőtlen csügged, az erős megállja, S tudod, mi az erő? — A k a ra t... Mely előbb, vagy utóbb, de boros tyánt arat. (Arany) Előttem a pálya! És én tudom, hogy ezen a pályán — .a z emberi lét sebes körpályáján — csak küzdve le het haladni. Márpedig az élet a lan kadatlan küzdelmek sorozata. M a so kan úgy vélik, nOgy nem érdemes harcolni, inkább csak az örömöket kell hajhászni. Pedig néha olyan jó Láttam, mi a kívánsága. Levetettem szenvedni, jó összezúzva heverni a hát a cipőmet. A z ö mosolyát vette hideg, kemény földön és tű rn i. . . át az arcom, mikor halkan mondtam: tűrni az ostorcsapásokat Krisztushoz legyen meg a Te akaratod! hasonlóan. És elindultam Jézussal... — A z erőtlen csügged, az erős . Mecsek Margit. megállja. — Bizony sokszor feljajdultam, le akartam rázni a bilincset, VALLOM ÁS. szabadulni akartam a fájdalomtól. Szeretnék ma tenger lenni, Azonban a testet meg kell tömi, en Szép tarajos szőkehabbal gedelmességre kell szoktatni. Láttam, milyen nyomorúságos életük van a Keménysziklát csókolgatni. gyengéknek, milyen sajnálatraméltók Szeretnék ma szikra lenni, a szenvedélytől elvakult emberbá És a száraz tört avarban bok. M ár túl vagyok az első lépésen. Büszkedaccal lángot vetni. M ár tágul a látóköröm, m ár hajnalodik messze-messze keleten, már Szeretnék ma csillag lenni, feltűnt egy keskeny, bíztató fénysáv A mennyország kék kárpitján a horizonton, hogy elöntse bátorító Sötét éjjel felragyogni... meleg sugarával a gyászbaborult, fe Pintér József, Kecskemét. kete éjtszakát. K I V A G Y TE* — És tudod, mi az erő? — Aka Matyi nagyképű fiú volt. Nem rat! . . . — Néha nagyon nehéz akar szerette senki, csak talán néhány ni. Rettenetes erő kell ahhoz, hogy a engedelmeskedjék, cinkostársa. A z osztályban a leg szamár-testvér szebb ruhái mindig neki voltak. M in hogy megmaradjon a számára előírt dig úgy tűnt föl, mintha skatulyából korlátok között. Megfigyeltem már, rántották volna ki. Lelki életéről be M g y az akarat átvihető, szuggerálszélni azonban lehetetlenség volt ható. Milyen jó lenne, ha az erősek csak a jót akarnák. Mi is az erő? előtte. Egyszer egy jóbarátommal komoly — A k a ra t!. . . mely előbb, vagy témákról vitatkoztunk, mikor hoz utóbb, de borostyánt arat. — Igen, zánk csatlakozott Matyi. Természe mert, ha van akaratom, és le tudom tesen a maga mondanivalóival hoza győzni a legádázabb ellenséget, ön kodott elő. Megmutatta a legújabban magamat, ez olyan kimondhatatlan szerzett cigerettóit. Rögtön rá is jó érzés, amily kevés van az élet gyújtott. Nem kínált meg bennün ben. Nemeseik az a fontos, hogy az ket, (nem mintha kellett volna ne embertársaim előtt járjak egyenesen, künk) gondolta magában ez ilyen kis emelt fővel, hanem okvetlen szüksé tacskó vitatkozóknak nem való. ges az is, hogy önmagam előtt is le így sétálgattunk a folyóparton, ö gyen becsületem. Ez pedig csak ak beszélt M i pedig kényszeredetten kor lehetséges, ha a lélek az úr a hallgattuk, míg el nem értünk egy test felett és nem megfordítva. Az kamaszokból álló játszadozó fiúcso Isten által számomra előírt útat csak porthoz. Az egyik fiú éppen cigaret erős lélek hátalma alatt járhatom tázott. Lehetett kb. 15 éves, alig fia végig sikerrel. És ha más nem is, de talabb, mint Mátyás. Matyi odament ö biztosan látja a határtalan küz hozzá és kiverte a fiú szájából a ci delmet, a lankadatlan igyekezetet, az garettát. (Az Ö ujjai közt még ott erős harcot: Mindent, mindent, min égett a cigaretta.) dent Érted, Jézusom Szentséges Szí Mátyás talán az ijedelem hatása ve! És nem baj, ha késik a boros alatt, (maga is megrettent a tettétől) tyán, az sem baj, hacsak odaát jut vagy ki tudja miért, a barátom vál osztályrészemül. Egy a fontos, elérni lára borult, és közben hangosan gon az örök Célt: Istent! Mi kell hozzá? dolkozott: — A k a ra t!... — Mi is vagyok én? Szürke senki Öh akarat, szabad szolgád vagyok, és semmi! Felsóhajtott. Álölelt mind Hűséges úr e rabszolga világon: kettőnket, és akadozó hangon meg Szolgám minden, mert én a szolgád ígért nekünk valamit, amit tart még vagyok, a mai napig is: Enyém minden, mert én a Tied va — Fiúk, én ma újra fogok szü gyok. (Sík S.) letni.
I f j ú s á g i * R o v a t Rovatvezető: Dr. Nlonostory Elekné, Eger, Vécsey-u. 25. sz. N O N SUM
D IG N U S . . .
Miért vagy olyan jó hozzám, Iste nem? . . . Szenvedést láttam, mérhe tetlent, s csak most jutott eszembe, hogy megköszönjem Neked végtelen jóságodat. Ó, de hol van hálám attól, hogy méltón és kielégítve köszönjön meg mindent, mindent!? Istenem! Te vagy a létem, a gondolatom, eszem, sze mem, kezem, életem, mindenem!!! Nélküled sivár a búzavirágos rét, a felhőkbe szökő, fehér hegyorom, a ringó aranytenger, és hideg, anyagias ez az egész világ! Milyen értéktelen lennék én is N élküled! . . . Nézz le, Atyám, és halld meg szó mat: Non sum dignus, de Te jó vagy, végtelenül jó. Eljössz ertem meredek sziklaparton, a tövisek közé . .. De miért is vagy olyan jó hozzám, Istenem? . . . Ütőn, útfélen bántalak, kínozlak, én, én, aki semmi vagyok Hozzád képest! Keresztre feszítelek, ott vagyok a csúfolók, ostorozok kö zött. Jaj! milyen gyarló, bűnös tud lenni az ember! S Te mégis megbo csátasz nekem, lejössz hozzám, hogy Magadhoz em elj! Hozzád, fölséges Királyom! Megértő Barátom! Be jó is, hogy szeretsz, Istenem !... ' Litvay Piroska, Nagykanizsa. JÉ ZU SSA L. N agy tömeg hullámzott, színek ka varogtak, vidám nevetés, beszéd hal latszott mindenfelé. Idegenül álltam, nem értettem, mi ez. Jó lenne elmen ni innen, bukkant fel bennem a gon dolat, de elkergette ezt egy másik: hiszen nem vagyok egyedül. Lopva megcsókoltam a nyakamban lógó ke resztet. Valaki durván meglökött. Egy gúnyos arcot láttam, de elnéz tem fölötte. Szívemben — éreztem — megelégedetten mosolygott az, akit mindennél jobban szeretek ... Jó így, hogy van valaki, aki vezet, vigasztal. Megdöbbenve gondoltam arra, mi lenne, ha nem lehetne ve lem? Eltévednék ebben a szédült, nagy forgatagban. Tétován álltam meg. — Merre menjek? Hallgattam a szívemet, mit mond? — A rra indulj! — hallottam a vá laszt. Odanéztem. . . — Csúnya köves út van arra, Uram. hogyan menjek ott, az én mo dem, egybetalpas cipőmben? Meleg mosoly fénylett Jézus arcán.
Piukovich István, Mohács.
Bencze Mária, Budapest.
vak lakói ne feledjék megyéjüket és Előre is fizesse meg a jó Isten vál lalkozásukat! házszámukat is jelezni! Elöljárók Aranykönyye címen már A Hordozható Máriáról nagyobb nyomás alatt van Szent Bonaventúra cikkben közlünk ismertetést. Kérjük De sex alis Seraphim c. híres neve a Mária-gondozókat és a M ária-lányokat, s mindazokat, akik bővebbet lési munkája. Elsősorban szerzetes tudnak a Hordozó Máriáról, olvassák elöljáróknak szánta a szent szerző, de el azt a tanulmányt, s írják meg a minden nevelő aranyigazságokat ta A címváltozás gyakoribb ma, mint M a g y a r B a r á t s z e r k e s z t ő lál a Könyv szavaiban. Á ra 4.— P.
Q Z g É Ö JN K bármikor.
Részben a
kiürítésekkel, s é g e , G y ö n g y ö s címre, miben tér el falvaikban a szobor tisztelete, .a M ária-dajkaság és a Mária-lányok, legények, fáklyások, lobogósok intéz ménye, mit tart a nép a szoborról, milyen hiedelem, legenda vagy szó beszéd él a nép ajkán. N agy jót tesz vele, aki ifem restelli a tollat kezébe venni, s megírni a helyi szokásokat.
részben a katonáskodásokkal kap csolatban egyre több címváltozással nem tudunk mit kezdeni. Nem elég, ha az új címet jelezzük csupán, ha nem pontosan meg kell jelölnünk ed digi lakóhelyünket is. Olyan nagy táoorban, mint a M agyar Baráté, igen sok egynevű előfizető is alkad. Fal
A háborús gazdálkodás újabb kor látozásokat tett szükségessé az újsá gok és folyóiratok terjedelmében. Állami rendelet értelmében folyó iratunk négy oldallal kisebb terjede lemben jelenik meg. Ez a korlátoAas azonban csak anyagi rövidülést jelent, szellemiekben továbbra is tel jeset nyújtunk.
Ha eiolmstad,
Uütdd lAMuédwnetft&udMU a Monyai Bacátot!
Felvétel a f evencrendbe 1 Szent Ferenc Atyánk virágos kertjébe várunk min den ifjút, akit Isten kegyelme hozzánk hív. A - A P IS Z T R Á N S Z E N T J A N O S R Ö L N E V E Z E T T FERENCES R E N D T A R T O M Á N Y főkép lelkipásztorko dással, bel- és külmlssziöval szolgálja Isten országát. Működési területe a N agy M agyar A lföld és a Dunántúl és Felvidék keleti része. Középiskolás ifjakat a jász berényi Szeráfi Kollégiumba, az érettségizett ifjakat pedig egyenest a szerzetbe veszi fel. A Tartományfő nökség címe: Budapest, II., M argit-körút 23. A S Z Ű Z M Á R IÁ R Ó L N E V E Z E T T FERENCES R E N D T A R T O M Á N Y a lelkipásztorkodás, kfil- és belmisszió mellett gimnáziumi tanárkodással is foglalko zik. Területe a Dunántúl és a Felvidék nyugati része. Folyamodhatnak érettségizettek vagy oly ifjak, akik legalább a gimnázium IV. osztályát jó eredménnyel végezték; felsőbb osztályúak előnyben részesülnek. A szerzetesi próbaév elteltével a nemérettségizettek mint ferences papnövendékek végzik hiányzó gimnáziumi ta nulmányaikat. A Tartományfőnökség címe: Budapest, IV., Ferenciek-tere 8. A S Z E N T IS T V Á N R Ó L N E V E Z E T T E R D É L Y I FERENCES R E N D T A R T O M Á N Y az erdélyi katolikus magyarság vallási és társadalmi életét szenteli és menti meg hősi küzdelmek és apostoli vállalkozások árán a Hazának. Lelkipásztorkodnak, tanítanak, bel- és kfllmisszióban helyt állnak, a nemzetiségek között elszóródott magyarokat kutatják fel és szervezik, stb. Felvé telt nyernek olyan ifjak, akik a középiskola legalább IV. osztályát jó eredménnyel végezték. A Tartomány főnökség címe: Kolozsvár, Ferencesek.
i
Kérvényükhöz csatolják a következő okmányo dat: 1. Keresztlevél; 2. bérmálásl bizonyítvány; 3. szü letési kivonat a polgári anyakönyvi hivataltól; 4. erköld bizonyítvány a lelkésztől külön lezárt borítékban; i. orvosi bizonyítvány, különös tekintettel a szemek, fo S Z E N T FER EN C H lV !? M E G M A
Kapisztrán-Nyomdia, Váe.
gak és tüdő egészségi állapotára; 6. az egyes rendtarto mányban megkívánt végzettségről iskolai bizonyítvány; 7. szülői beleegyezés, melyben az is ki van tüntetve hogy a szülők szerzetbe vonult gyermeküktől, vagy r szerzettői anyagi támogatást nem várnak.
K O VESD, A Z O N N A L
208/1942. M. E. engedéllyel.
FOLYAM ODJÁL!
Felelős üzemvezető: Lőrmcz János.
