Informatika, mint mintavételezési támogatottság a könyvvizsgálók munkájában (Wessely Vilmos, az MKVK informatikai tagozatának alelnöke)
1
3/8/2013
Mintavétel • Könyvvizsgálat ≠ tételes ellenırzés • Könyvvizsgálat célja – valódiság ill. – konzisztencia vizsgálata – hibakeresés, hibák programozott feltárása
• Egyedi vizsgálatok mintavétellel • Könyvvizsgálati mintavételezés alkalmazásakor a könyvvizsgáló célja, hogy ésszerő alapot nyújtson számára arra a sokaságra vonatkozó következtetések levonásához, amelybıl a mintát kiválasztja. 2
3/8/2013
Könyvvizsgálói munkatér • A vizsgálandó gazdálkodó szervezet megismerésének folyamata Célkijelölés elemzése
3
Elemek vizsgálata
Kapcsolatok elemzése
3/8/2013
Rendszer viselkedésének elemzése
Könyvvizsgálói munkatér • Rendszer viselkedésének elemzése: –szervezet mérete –felesleges és/vagy hiányos kapcsolatok megállapítása –mőködés kockázatainak feltérképezése –eredendı kockázat számszerősítése –ellenırzési kockázat számszerősítése
• A könyvvizsgáló a helyzetfelmérés tapasztalatait megbeszéli a megbízó kijelölt képviselıjével és a megbízó tudomásul veszi, hogy a számszerősített kockázati adatok jelentısen befolyásolják a vizsgálat munkaráfordítás igényét. 4
3/8/2013
Könyvvizsgálat tárgyát képezı adatok • A vizsgálat tárgyát képezı adatok tulajdonságai, ahol a módszertan alkalmazható: – homogén csoport – csoport egyedi értékekkel reprezentálható – állományt egymástól független adatok alkotják
• Reprezentáció módja: – adatok nagyságrendi eloszlásának, sőrőségének megállapítása – adatállomány jellemzı ismérveinek megállapítása, csoportokra osztása – eloszlási kép szerkesztése és elemzése
5
3/8/2013
Könyvvizsgálat tárgyát képezı adatok • Könyvvizsgálati eljárások megtervezésekor a könyvvizsgálónak meg kell határoznia a vizsgálathoz szükséges tételek kiválasztásának megfelelı módját – összes tétel kiválasztása (teljes körő vizsgálat); – tudatos kiválasztása; – mintavételezés.
• A döntést jelentısen befolyásolja a rendelkezésre álló IT technika és a könyvvizsgáló szakmai tapasztalata
6
3/8/2013
Kockázatok felmérése, tervezése és számítása A könyvvizsgálat nem más, mint megfelelı könyvvizsgálati bizonyítékok győjtése, annak érdekében, hogy a könyvvizsgálói jelentésben kellı bizonyossággal állíthassuk, hogy a beszámoló nem tartalmaz lényeges hibát. Ezen kijelentés természetesen kockázatokat tartalmaz, mely kockázatot nekünk a tervezés és a vizsgálat lebonyolítása során olyan szintre kell csökkentenünk, hogy az megfeleljen a szakmai elvárások által meghatározott szintnek, mely nem lehet 5%-nál nagyobb. Az elvégzendı vizsgálatok IT támogatottsága jelentısen befolyásolja a tervezés menetét és a könyvvizsgálati munka hatékonyságát.
7
3/8/2013
Kockázatok felmérése, tervezése és számítása • Következmény: – Valós kép VAGY – Hamis kép a gazdasági állapotról
• Könyvvizsgálói értékelés: – INPUT értékelése: ER és ELL megalapozza a könyvvizsgálói eseményeket. KV függvénye ER-nek és ELL-nek – KV függvénye ER és ELL alapján végzett mintavételi és hibaértékelési munkának is
• Tehát:
Ha ER, ELL valós adatokat tartalmaz, F összhangban van vele ez KV bizonyíték arra, hogy a kapott adatok jelentıs/lényeges hibát nem tartalmaznak.
8
3/8/2013
Lényegességi összeg és a hibahatár • A lényegesség azt a kritikus értéket írja le, amitıl kezdve a megállapított eltérés vagy a megállapított eltérések összege oly mértékben lényegesnek tekintendı, hogy az befolyásolhatja a beszámoló címzettjeinek ítéletét, és ennek megfelelıen a könyvvizsgálói záradék explicit módon fogalmazandó meg, korlátozandó vagy elutasítandó, amennyiben az eltéréseket, a hibákat a beszámolót készítı vállalkozás nem szünteti meg.
• Használata (alapelv): könyvvizsgálói mintavétel során, feltételezve, hogy a minták reprezentálják a teljes adatállományt
9
3/8/2013
Lényegességi összeg és a hibahatár • Hibahatár: – Egy, a lényegességi összegbıl képzett küszöbérték, a könyvvizsgálati mintavétel központi szabályozó eleme. – Tartalmazza: a kockázati mértékek, a megbízhatósági szint – azaz a hibamentességi valószínőség – számszerősített hatásait. Kifejezi a könyvvizsgáló véleményét az adathalmaz feltételezett hibasőrőségére, az elvégzendı munka volumenére és a tervezett könyvvizsgálói biztonság szintjére vonatkozóan.
10
3/8/2013
Lényegességi összeg és a hibahatár • Értékei: – Minimális kockázat (a hibamentesség valószínősége) esetén a hibahatár=lényegesség – Közepes kockázat (a nem jelentıs összegő hibaelıfordulások) esetén a hibahatár=lényegesség*0,75 – Maximális kockázat (jelentıs összegő hibaelıfordulás) esetén hibahatár=lényegesség*0,5. Ebben az esetben a megbízhatósági szintet 95-99%-ra kell emelni. Ennek következtében kizárható az indokolatlan elfogadás rejtett könyvvizsgálói kockázata.
11
3/8/2013
Szegmentált lényegesség • Fogalma: – A teljes vizsgálati adathalmaznak egy önálló szegmensére (mérlegsor, eredmény, győjtıszámla) számított rész-lényegességi érték.
• Cél: – A kapcsolat jellegének és erısségének vizsgálata a mérlegblokk, a mérlegsor és a mérlegfıösszeg között.
• Következtetés: – A mérlegsor és a mérlegfıösszeg közti kapcsolat valószínősége annál nagyobb, minél nagyobb a mérlegsor összegének súlya a mérlegfıösszegben.
12
3/8/2013
Szegmentált lényegesség • Mérése: HA: Mérlegsor/mérlegtétel súlya a mérlegfıösszegben %
AKKOR: Teljes adathalmazra számított lényegességi összeg %-a
0–5
25
6-25
50
26-50
75
51-100
100
A hibahatár mértéke azonos a teljes adathalmazra, a kockázati mértékek függvényében megállapított valószínőségi/súlyarányokkal számított mértékkel: 50%, 75%, 100%.
13
3/8/2013
Könyvvizsgálat hibakezelése, a hiba fogalma • Könyvvizsgálói vélemény megalapozása: – adatállomány hibatartalmának feltárása: hibavadászat és hibaelemzés
• Hiba: – minta adatállományában elem/elemek értékének eltérése a mintaelem értékét tartalmazó alapbizonylaton szereplı értéktıl
• Hiba okai: – téves adatrögzítés – rendszer- ill. programhiba – csalás, hamisítás
14
3/8/2013
Könyvvizsgálat hibakezelése, a hiba fogalma • Hibafeltárás sikere függ: – könyvvizsgálat tervezésének alaposságától (átfogó kockázat feltárás) – könyvvizsgáló elemzési módszerekben való jártasságától, szakmai felkészültségétıl – megfelelı elemszámú minta vételezésével és kiértékelésével járó munkamennyiség elvégzésétıl – könyvvizsgálói munka minıségét és hatékonyságát befolyásolja az IT segítségével elvégzett feladatok aránya
15
3/8/2013
Vizsgálat tervezése Vizsgálati biztonság 100 %
Várható hézagok (5-15 %)
Általános lényegesség
85-95%
Egyedi vizsgálatok 60-65 %
Elemzı és rendszer vizsgálatok
Megállapításokat lehetıvé tevı vizsgálatok
- vizsgálandó területekre vonatkozóan -
Belsı ellenırzési rendszer vizsgálata
30 %
Általános kockázatbesorolás
Vizsgálati terjedelem
16
2. tervezési fázis
3/8/2013
1. tervezési fázis - a vállalkozás összességében -
Mintavétel folyamata • Mintavételi munkaszakaszok: – – – –
17
könyvvizsgálati minta kialakítása, mintavételi módszer kiválasztása, kontrollok és az adatok teszteléseinek végrehajtása, minta eredményeinek az értékelése.
3/8/2013
Mintavétel fajtái • Nem statisztikai módszerrıl: – A könyvvizsgálói képzés nem tartalmaz statisztikai oktatást. – Általánosan elfogadott a nem-statisztikai hibakeresési és hibaelemzési módszer, a mintavételezés egyszerősített módszere okán. (sokaság/elfogadható hiba) – Ezen módszerrel végzett vizsgálatok eredményei alapozzák meg a könyvvizsgáló véleményét, igazolják a „megfelelı és elegendı bizonyíték” beszerzésének tényét, kockázatmérés és megbízhatóság nélkül. – Minimális mintanagyságot biztosít a véleményhez, növeli a könyvvizsgálói munka gazdaságosságát. – A teljes vizsgálati adathalmazra kivetített hibaérték arányosítással jóval kisebb hibabecslést ad, mint a statisztikai módszer.
18
3/8/2013
Mintavétel fajtái • Matematikai-statisztikai módszerrıl: Minden olyan mintavétel amelyben –véletlen mintakiválasztást és –valószínőségelméletet alkalmazunk a minta eredményeinek értékelésére és a mintavételi kockázat mérésére.
• Statisztikai módszer elınye: –Könyvvizsgálói vélemény kijelentései logikai és számszerősített bizonyítékokkal alátámaszthatók –Könyvvizsgáló vitás és jogi helyzetekben védett
19
3/8/2013
Mintavétel elıkészítése • IT eszközökkel közvetlen matematikai ismeretek nélkül is alkalmazható leghasznosabb segédeszköz nagy adathalmaz esetén az IDEA és az ACL • Elızetes leválogatás lehetısége: – mintavételi intervallumnál nagyobb tételek – egészen kicsi tételek (nem akarjuk vizsgálni) – nulla értékő tételek – vagy „T”, vagy „K” oldal Elıkészítés végzése a programban 20
3/8/2013
Meghatározandó paraméterek • Mintavételhez szükséges megbecsülni: – mintavételezési kockázat (%) – elfogadható hiba összege – várható hiba összege
• Befolyásolják a mintaméretet. • Szerepük van a kiértékeléskor.
21
3/8/2013
Elfogadható hiba (EH) • Végrehajtási lényegesség alkalmazása egy adott mintavételre. (530. A3). EH ≤ VL. • Maximum a lényegesség ¾-e. • Magasabb EH ⇒ kisebb mintaméret
2222
8.3.2013 3/8/2013
Várható hiba (VH) • Mekkora összegő hiba várható a vizsgált sokaságban? • Becslési tényezık: – lényeges hibás állítás kockázata – elızı évi vizsgálati tapasztalatok – Ha nincs 2-3 % a kockázat függvényében
• Magasabb VH ⇒ nagyobb minta
2323
8.3.2013 3/8/2013
Szükséges és elégséges mintaelemszám meghatározása Mintavételi kockázat:
„A könyvvizsgálónak a minta értékelése során levont következtetései és kiadott véleménye nem azonos azzal a következtetéssel, amelyre akkor jutott volna, ha a teljes adathalmazt tételesen vizsgálta volna meg ugyanazzal a módszerrel” (ISA)
•Mintavétel kockázatai: – Téves elfogadás (vélemény hitelessége) – Téves elutasítás (vélemény megalapozottsága)
24
3/8/2013
• Logikai sorrend: 1. Elfogadható hibánál nagyobb összegő tételek leválogatása 2. Mintavételi intervallumnál nagyobb tételek leválogatása 3. Leválogatott tételek egyedi vizsgálata 4. Vizsgált sokaság pénzértéke-leválogatott tételek értéke=maradványérték 5. Maradványértékbıl ismétlés nélküli véletlenszerő mintavétel (csökkentett elemszám a teljes sokaságra számított mintaelemszámból)
25
3/8/2013
Mintavételek fajtái és IT támogatottságuk
26
3/8/2013
Példa mintavételre A mellékelt ábrán egy 243.173 elembıl álló sokasággal kapcsolatosan arról szeretnénk meggyızıdni, hogy 90%os valószínőséggel a benne lévı hibák nem haladják meg a 3%-ot és korábbi ellenırzési tapasztalatunk alapján azt várjuk, hogy a hibák el fogják érni az 1%-ot. A program ezen paraméterek alapján a mintavétel nagyságát 178 elemben határozta meg, és a kiinduló feltevés csak abban az esetben áll fenn, ha a mintában nem találunk 2-nél több hibás tételt. 27
3/8/2013
Minta kiértékelése: hibaelemzés • Menete: mintaelemek tételes vizsgálata alapbizonylati mélységig – szabályszerőségi, – valós tartalmi, és – könyveléstechnikai szempontból.
• Mintáról alkotott vélemény: – mintában nem találtunk hibát, • így nincs leggyakoribb hiba, e tényezı értéke 0, így nincs szükség kiegészítı pontosság számítására sem, mert ennek értéke 0
– mintában hibát találtunk • A minta 1,2….n eleme a könyvelésben az auditált értéktıl eltérıen szerepel
28
3/8/2013
Minta kiértékelése: hibaelemzés
• Az eltérés természete lehet: – Auditált érték < könyvelt érték Felülértékelés – Auditált érték > könyvelt érték Alulértékelés Az alulértékelés csökkentheti a relatív hiba értékét abban az esetben, ha a könyvelésbıl a mintába került adatelem értéke > mint felülértékelt elem esetében, és a hiba abszolút összege azonos, vagy közel azonos. .
29
3/8/2013
Minta eredmény kiértékelésének IT támogatottsága 1. • A kiértékelés külön menüpontban történik Szükséges paraméterek: Megbízhatósági szint (a mintavétel során beállított értékkel egyezı)
Mintanagyság (a mintába került elemek száma)
Hibás tételek száma(a mintában talált hibás tételek száma)
30
3/8/2013
Minta eredmény kiértékelésének IT támogatottsága 2.
Bemeneti paraméterek Mintakiértékelés eredménye
Kapott eredmény értelmezése: – A példa szerinti esetben, ha a mintában 5 db hibás tételt találtunk, akkor 90%-os valószínőséggel a sokaság egészében a hiba elıfordulásának aránya 5,21%-os, szemben a tervezett 3%-kal.
31
3/8/2013
Amennyiben a kapott eredmény a megengedhetı hiba határán belül van, munkánk során megfelelı és elegendı bizonyítékot szereztünk a hitelesítı záradékhoz.
32
3/8/2013
A számítástechnikai szlengben a hibák jelölésére használt „bug” (bogár) Szó eredete 1945-re nyúlik vissza. A Harvard egyetemen található számítógép meghibásodott és a hibakeresés során egy dolgozó egy molylepkét talált Az áramkörök között, amit aztán eltávolított. Azóta ha vacakol egy számítógép azt mondják, hogy „bug” van benne. .
Köszönöm a figyelmet!
33
3/8/2013
