A könyvtár, mint információs adatbázis, a könyvtárismeret, mint az informatika oktatás része. Könyvtár-pedagógia módszertani anyag, óravázlatokkal.
Horváthné Gruber Éva Budapest, 2011. augusztus 11.
Előszó A könyvtár tudástár, ez evidencia. Még néhány hasonló közismert tétel bevezetőül. A tudás információ. Ez a megfogalmazás, már korunk szókincse. Az információk közlésének eszköze uralkodóan ma már elektronikus, nem papíralapú. Az elektronikus úton szerzett információ bármely távolságból pillanatok alatt elérhető, és interaktív. Halmozható, csoportosítható, szűrhető, szerkeszthető. Itt bezárul a kör. Az információs adatbázisok tulajdonképpen ismerettárak, könyvtárak. Tehát a könyvtár él, létezik, csak formailag alakul. A nehéz agyagtáblákat az éterben és kábelekben szaladgáló láthatatlan jelek váltották fel, létrehozva akár egyetlen számítógépben a világ könyvtárát. A világ minden nyelvét, minden irodalmát, a tudomány vívmányait és a mindennapok híreit egyaránt tette elérhetővé az új világkönyvtár az internet, ráadásul a szó valós értelmében nyitja meg előttünk sorra világunk klasszikus könyvtárainak ajtaját, tárja fel gyűjteményét, irodalmát. Az olvasás technikája változott. Másképp olvassuk az internetet, mint a könyveket. Lényeg a kezdetben említett varázsszó az INFORMÁCIÓ, méghozzá minél gyorsabban. Futtatjuk a szemünket a sorokon, keressük a lényeget, a kiemelést, és a gördítő sáv használatával mégis valami régit idézünk, a papirusz és pergamen tekercsek világát, lám minden újban ott rejtőzik a múlt, az „örök visszatérés”. A könyv lassan újra kincs lesz, ritka érték, mert értékes fényűzően drága és csak keveseknek megadatott dolgok kellenek hozzá, pénz, nyugalom és idő. Nézzük konkrétan, miről lenne szó.
1
Tartalom Előszó
1. old.
Tartalom
2. old.
Bevezetés
3. old.
- az informatika és a könyvtáros munkájának kapcsolata - integrált könyvtári rendszer Számítógép használat a könyvtárban
4. old.
- információtár = kézikönyvtár Számítógép a könyvtárhasználat oktatásában
4. old.
- könyvtárismereti órák a számítógéptermekben Könyvtárismereti, könyvtárhasználati órák számítógépen
6. old.
Konkrét példák, óravázlatok
7. old.
- Dokumentum ismeret: hagyományos óravázlat, számítógépes számonkérés
7. old.
- Anyaggyűjtés adott témához: könyvtári, és számítógéptermi órák vázlata
11.old.
- Illusztráció: tanmeneten kívüli, játékos, tehetséggondozó típusú óravázlatok
15.old.
könyvtári és számítógéptermi változatban Zárszó
20.old.
2
Bevezetés
A témával kapcsolatos tapasztalataimon alapuló gondolataimat abban a stílusban fogalmaztam meg, ahogyan az óráimat tartom, ahogy tanítok. A célom is azonos az órák céljával, kevés idő alatt összegezni a meglévő tudást, hasznos új információkat adni, és kedvet ébreszteni további ismeretszerzésre, illetve a megismert módszerek lehetőségek további gyakorlására. Személyes élménnyel kezdeném. 34 éve vagyok könyvtáros egy középfokú szakképző iskolában. A jó könyvtár, mint tudjuk rendszerezett, jól visszakereshető, olvasóbarát gyűjtemény. Ezeket a jelzőkre érdemesítik a katalógusok. Már kezdő könyvtárosként szívügyemnek tekintettem a jó könyvtár létének szempontjait. Egy feldolgozatlan 14 ezer kötetes könyvtárat vettem át. Szeretek szakozni. A rutin adatokon túl meghatározni, nem csak, hogy miről szól a könyv, hanem kitalálni, hogy az olvasó miképp fogja keresni. Fantasztikus, mindenre igényre kiterjedő katalógust terveztem. Hat félét: betűrendes, cím, szak, tárgyszó, sorozat és raktári katalógust. Mindezt az írógép, indigó és stencil idején, egyedüli könyvtárosként egy kétezer diákot számláló iskolában, egész napos nyitva tartás mellett. Hát nem sikerült. Az egyszeri adatfelvétel még csak megtörtént, az új könyvek esetén hiánytalanul, no de a sokszorosítás és a rekatalogizálás egyre távolabbi jövőbe tolódott. Aztán megcsillant a remény. Úgy hívták, hogy számítógép. Innovatív személyiség vagyok, ebből eredően elsők között figyeltem fel könyvtáros létünk új csodájára a könyvtár programot futtató számítógépre. 1990 körül FSZEK programozója mellett ültem és bámultam a megvalósult álmom. Egy leírásból az összes visszakereshetőség! A katalógus írás forradalma, a cédula beosztás sziszifuszi tevékenységének teljes felszámolása! Bármily lelkesen prezentáltam a csodát, és bármily kitartóan igényeltem a fejlesztést főnökeimtől, a számítógép és az egy ismertebb könyvtári feldolgozó program csak 1992-ben érkezett meg a könyvtárba. Ma is ott van, és többszörösen megújulva kiválóan szolgálja az olvasókat könyvtáron belül és az iskolai, valamint a világhálón egyaránt. A teljes állomány feldolgozott, holott tételszáma 50 ezerre nőtt, katalógusa online olvasható, elérhető az iskola honlapjáról és a www.sziren.com integrált számítógépes rendszerben. Hát ez lenne a számítástechnika és a könyvtári szolgáltatás egyik kapcsolata.
3
Számítógép a könyvtárban A számítógép, nem, mint munkaeszköz, hanem mint az olvasó információs eszköze, az internet hálózat kiépítése után jelent meg iskolánk könyvtárban. A gépeket könyvtárfejlesztő pályázaton nyertük. (Alapszabály, ha találkozik a könyvtáros egy ilyen pályázattal, és könyvtára megfelel, vagy megfelelővé tehető a feltételeknek, pályázni kell! ) A számítógép megjelenésekor inkább csak audiovizuális eszköz a volt könyvtárban. Első sorban az elektronikus dokumentumok olvasásának eszköze, szövegszerkesztő, levelező rendszer, és információival a kézikönyvtár kiegészítő része. Annak, hogy a kézikönyvtárt felülíró, villámgyors információs eszköz legyen két alapvető dolog kellett. A gépet könnyedén használó olvasó, és a robbanásszerűen fejlődő internetes adattár. Itt már egyértelműen kirajzolódik a folyamat, mely a könyvtárismeretet, használatot az informatikaoktatáshoz kapcsolja, és ez a kapcsolat integrálódik. A könyvtárismeret, könyvtárinformatika néven az 1990-es évek végén a NAT előírásai szerint a számítástechnika része lesz. Ez a folyamat nem csak az iskolai könyvtárakban, hanem valamennyi könyvtárban lezajlott. Az aktív olvasók, aktív számítógép használókká váltak, és a könyvtárak igyekeztek lépést tartani. Integrált könyvtári rendszerek alkalmazásával, online katalógusok, sőt online könyvtárak megjelenítésével.
Számítógép a könyvtárhasználat oktatásában Az informatika irányú fejlődés felülírta a könyvtárismeret oktatásának módszereit is. Nem tartalmilag. A tartalom maradt ugyanaz, rendszerezett, jól visszakereshető, böngészhető adatbázis, és az ott fellelhető dokumentumok ismerete. A változtatás lényege az oktatás eszköztárának változtatásában, célszerű ki- és felhasználásában rejlik. Feltételei, hogy a könyvtáros is jól kezelje a számítógépet, valamint ne féljen ez ügyben kooperatívan dolgozni diákkal, kollégával. Gyakori jelenség, hogy a diák egyes számítástechnikai lépéseket jobban tud, mint a könyvtáros, ki kell használni ezt a tudást is. Sose kell szégyenkezni, kérdezni kell, és a diák boldogan, lelkesen segít, élvezi, hogy ő az okosabb, de ezúton mi is okosodunk.
4
A kooperáció a számítástechnikát oktató kollégákkal természetes szükséglet, de azok elfoglaltsága miatt nehezebben megoldható. Ugyanakkor nyílik egy olyan lehetőség, mely a könyvtárosnak és informatika tanárnak egyaránt kedvező, mégpedig: a könyvtárismeret oktatás óráinak bevitele az informatika termekbe. Ennek előnyei: - fél osztályos, kisebb csoportos oktatás - tanuló olyan eszközzel dolgozik, amit szeret és ismer - minden tanuló tud egyszerre dolgozni a feladaton, nincs üresjárat - a feladat nem papíralapú, így takarékos a megoldás - átvesszük az informatikustól a téma oktatását, így könnyítjük az ő munkáját is
A megvalósítás szintén nem ördöngösség, könnyedén átírhatók az eredeti könyvtárra készült órák a számítógépre. Mindez a variálhatóan, differenciáltan az évfolyamok szintje szerint, stb.
Pedagógiai alapelvek: -
A feladatnak legyen értéke, értelme a diák számára sose kapjon céltalan feladatot pl. témakeresés kapcsolódjon az épp aktuális tananyaghoz, végzősöknél az érettségi tételhez, szakdolgozathoz.
-
Értse! A feladat érthető legyen.
-
Sikerüljön. Úgy legyen kiadva, hogy nehéz legyen nem megcsinálni. Legyen hozzá idő, és megfelelő eszköz.
Pl. a könyvtárban nyomtatott dokumentumokkal nehéz azonos témát kutató 25 diákot kiszolgálni, tehát ott több témát kell kiosztani. Számítógép teremben mindenki kutathatja ugyanazt a témakört.
Mindenképp megtanítandó dolog a lényeg kiemelés, és az információk összeszerkesztése. Ha az iskola kisebb létszámú, és lehetőség van több könyvtári órára, talán ezeknek a készségeknek az elsajátíttatása lehetne a könyvtárhasználati órák központi feladata. A téma bármi lehet, az interaktív módszer a lényeg, ha az anyaggyűjtés, majd a szerkesztés eszköze is a számítógép. A PC egy anyaghoz nem csak szöveg, hanem kép, film, tanulmány, bibliográfia is egy eszközzel előhívható.
5
Könyvtárismereti, könyvtárhasználati órák a számítógép alkalmazásával A könyvtárismeret iskolánkban évfolyamonként mindössze 1-2 óra. Iskolánk óriási szakképző intézmény, 2000 tanulóval, közel ötven osztállyal. A könyvtárismereti órának ilyen körülmények között is tartalmasnak és maradandónak kell lennie. Alapkövetelmény, hogy a figyelemfelkeltő ismeretterjesztést sikerélménnyel tudja fogadni, feldolgozni a tanuló. A főállású iskolai könyvtárosnak csak ez az egy-két órája van, ez alatt kell tanárként megnyerni az osztályt. Egyetlen alkalommal, osztályzatok fenyítettsége nélkül elérni az együttdolgozást. Ezt én úgy igyekszem elérni, hogy az órák építenek a tanuló valószínűsíthető tudására, ezáltal sikerélményhez juttatják. Az órák vezetése talán úgy jellemezhető, hogy „beszélgetős” órák, ex katedra csak a válasz nélkül hagyott kérdések kifejtése és az ismeretek rendszerezése hangzik el.
A könyvtárismeret tananyag évfolyamokra bontva: •
9. évfolyam - könyvtárhasználati alapismeretek, a helyi könyvtár gyűjteménye, rendje, egyéb könyvtárak, könyvtártípusok, - bemeneti mérés
•
11. évfolyam szakiskola– könyvtárismeret, könyvtár bemutatás, ill. ismétlés,
•
10. évfolyam – dokumentum ismeret, dokumentum típusok – követő mérés
•
11. évfolyam szakközépiskola– kézikönyvtár használat, anyaggyűjtés, kulcsszó, előadás
•
12 -13. évfolyam – online könyvtárak és katalógusaik a gyakorlatban, témaválasztás és értelmezés, tétel vagy dolgozat vázlat, anyaggyűjtés, forrásjegyzék számítógépen
A 9 és a 11. iskolánkban kezdő szakképző évfolyam ismerkedős óráinak helyszíne a könyvtár. Itt ismerik meg a könyvtárost, a gyűjteményt, a használati módját, a könyvtár eszközeit, így azt is, hogy számítógép, elektronikus dokumentumok és internet elérhetőség is van. A számítógépet, mint könyvtárismeretet oktató eszközt először a 10. évfolyam óráin alkalmaztam. Jeleztem már, hogy fontos és hasznos az együttműködés az informatikus kollégákkal. A dokumentum ismeret órák eredetileg könyvtárban a szóban forgó dokumentum típusok felmutatásával zajlottak. Az óra anyaga nem változott attól, hogy számítógép terembe mentünk, bevittem összekészítve az alapvető dokumentumokat, az első korszerűsítő lépés a
6
számonkérésben volt. Kidolgoztam egy visszakérdező tesztet, egy totót, amit számítógépen lehet kitölteni, és az informatikus kolléga megoldotta, hogy a helyes válaszokat a rendszer összeszámolja, és a találati szám egy rejtett mezőből másodpercek alatt előhívható. Az óra végén ki tudom értékelni az egész csoportot pár perc alatt. Külön lehetőség, hogy a Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny első körös iskolai selejtezője is megoldódik így. A versenyző jelöltek a 12 találatosok közül kerülnek ki. Az iskolát képviselő versenyzők kiválasztásához kitűnően felhasználhatók az előző évek versenyfeladatai, amik leolvashatók az internetről, avagy az FPPTI mérőlapjai ugyanonnan. Ez is egy praktika, nem kell a könyvtárosnak mindig saját anyagot készíteni, ha a számítógép segítségével remek kész anyagok elérhetők. Az dokumentumismeret óra anyagának legutóbbi fejlesztését nem a módszertani megoldások, hanem a számítástechnika könyvtári térhódítása tette szükségessé. Megújultak az elektronikus dokumentumok és eszközeik, például az Ebook, IPod stb. Igaz, hogy iskolában bemutatni még nem tudjuk, de már ismertetni kell. Az újdonságokat sokszor a diák jobban ismeri, mint a könyvtáros-tanár, ezért érdemes felkérni, hogy ő mutassa be.
Óravázlatok. Órák a könyvtárban - Órák a számítógépteremben
Dokumentumismeret Nyomtatott dokumentumok Írás megjelenése, oka az ismeretek rögzítése Írástörténet: Ék-rovás-kép-betű Kőre, fára, papiruszra, pergamenre - kódex Nyomtatás : Gutenberg 15. század, 1448 körül az első könyv, Mátyás király kora 1501-ig ősnyomtatványok, erősen hasonlítanak a kézzel írt kódexre, ez is volt a kezdeti cél. Később ésszerűsödik, egyszerűsödik. Mai digitális másolási, és nyomdatechnikával technikával már bármilyen kép, betűtípus előállítható. – Reprint kiadványok pl. Révai nagylexikon, Corvinák stb. Kiadványtípusok: terjesztett (kereskedelmi, egyéb úton) nyomdai, fénymásolt, számítógépes dokumentumok: könyv, időszaki, egyéb Két alapvető állománytörzs
7
Szépirodalom – betűrendes, szerző, cím szerint Ismeretközlő irodalom – tematikus rendszerezés Alapvető kiadványok az ismeretterjesztő irodalomban a SEGÉDKÖNYVEK A segédkönyvek fajtái: Elsődleges információk: Önálló kutatási eredmények: monográfiák, tanulmánykötetetek Pl.: Magyar irodalom történet, Sőtér, Klanitczay, Szerb stb. Másodlagos információ, összefoglaló munkák, már feltárt ismeretekről, a kézikönyvek csoportja: lexikon : általános, szak - mindig betűrendes enciklopédia : általános, szak - tematikus szótár : egynyelvű, kétnyelvű stb. – betűrendes közhasznú ismeretek tára: menetrend, telefonkönyv, térkép, szaknévsor, kerületi „kisokos” Adattárak : statisztikai – csak adat Fogalomtárak . szakterület fogalmai – tartalmi feltárás Kronológiák : megtörtént események - időrend Eseménytár : várható események – időrend Névtár : személynevek valamely szempont szerint : telefonkönyv, szaknévsor stb Összefoglaló jellegű, enciklopédikus igényű segédkönyv sorozatok: Pl. Pannon enciklopédia Krónika sorozat : emberiség, magyarság, technika, sport, kereszténység – rendszere időrend Nem összefoglaló, részletes, szakkönyvek, ill. az ismeretterjesztő, nem tudományos irodalom Időszaki kiadványok Rendseres időközönként, azonos címmel megjelenő dokumentumok Napilapok, hírlapok; hetilapok, szórakoztató magazinok, szaklapok, politikai lapok A folyóirat : havonta, kéthavonta, félévente jelenik meg Évkönyv évente Sajátos feladatot ellátó folyóiratok : tallózó, referáló Egyéb nyomtatványok Brosúrák : max. 48 oldal Aprónyomtatványok : reklám, meghívó stb.
Nem nyomtatott dokumentumok : elektronikus dokumentumok, elektronikai eszköz kell a hozzáféréshez, használathoz Hangzó: hanglemez, magnókazetta, zenei CD Képi anyag: fénykép, hologram, dia Kép és hang / audiovizuális : hangosfilm, video, CD-ROM, DVD, Multimédia / írott szöveg, álló és mozgókép, hang interaktív használatban /: volt a floppy, merevlemez, CD-ROM, DVD, ma már E-book, pendrive, MP3, stb. A multimédia használati eszköze a számítógép, leghatalmasabb világkönyvtára az internet Néhány gondolat a szerzői jogról: Ami az internetről leemelhető, az nehezen szabályozható
8
Minden országban, más és más szabályai vannak Az információk keresése, gyűjtése, rendszerezése: Eszköze: Katalógus : ahonnan választunk, válogatunk, gyűjtünk Eredménye: Bibliográfia : amit összeválogattak, gyűjtöttek, vagy gyűjtöttünk egy szerzőtől, szerzőről, vagy egy témakörről Tájékoztató intézmények, információs központok A nemzeti könyvtár: az Országos Széchenyi Könyvtár : 18 éven felül, muzeális funkció Közművelődési könyvtárak: Fővárosi Szabó Ervin központi és hálózat Megyei, városi, falusi. abszolút nyilvános Szakkönyvtárak: lehet korlátozás Felsőoktatási könyvtárak: szak jelleg, korlátozás Egyéb tájékoztató intézmények: Médiatárak: tulajdonképpen a videotékák, ma már CD,DVD kölcsönzők A kulturális intézmények szerepe az információszerzésben: Nem nyomtatott dokumentumok tárai Levéltárak Múzeumok Rendszerezésük logikusan hasonlít a könyvtárak rendszerezéséhez: gyűjtemény, látogathatóság stb. szerint Könyvtárak az interneten, példák www.fszek.hu és iskolánk könyvtára, www.gundeliskola.hu portál, ill. www.sziren.com
9
10
Anyaggyűjtés, kulcsszó, irodalomjegyzék órák A 11. szakközepes évfolyam nem tanul informatikát. Az óra a könyvtárban, hagyományos eszközökkel zajlik. Kooperálni a szaktanárokkal vagy osztályfőnökkel lehet, mert az óra két tanórát vesz igénybe, s csak akkor működik jól, ha a feladatot egy alkalommal végig lehet vinni.
Könyvtári óra 11. évfolyam szakközép tagozat
Téma: Tájékozódás a kézikönyvtárban, Anyaggyűjtés Kulcsszavazás Az óra célja az alábbi négy kompetencia fejlesztése, a könyvtárhasználat kapcsán 1. tájékozódási készség a térben és az információhordozók között. 2. szelektálási készség a megtalált inf. és és információhordozók között 3. szövegértési készség az információk helyes értelmezése 4. problémamegoldó készség az összefüggések észrevétele, a megismert módszerek alkalmazása új helyzetekben Ismétlő összefoglalás a kézikönyvekről. /lexikon, enciklopédia,szótár, monográfia, atlasz, kronológia, történetek Kulcsszavak fogalma Kulcsszavak keresése a kézikönyvekben / betűrend, betűrendes mutatók, tartalom Csoportokra osztás, valamilyen hangulatkeltő módszerrel. /képekkel, kártya húzással, párválasztással stb. Feladat kiadása A munkafolyamat, és az előadás szerkezeti vázlatát megkapják a csoportok /vastag betűs rész/ A FELADAT : Egy kiselőadás készítése aktuális témában Egy csoport egy témát dolgoz fel, célszerű, ha a csoporttagok megosztják feladatokat egymás közt.
A munkafolyamat - Először jól gondold végig a témát - Jelölj ki kulcsszavakat - Tervezd meg a munkafolyamatot
11
Felvetődő kérdések 1
Amiről beszélni kell a témában a. b. c.
Jegyzetek
Ajánlható, érdekes könyvek
2
-
Használj többféle kézikönyv típust Válogass jól az információk között
A kiselőadás szerkezeti vázlata Cím Téma felvezetése Kifejtés, esetleg illusztráció Összefoglalás, ajánlás Felhasznált irodalom
Az óra végén előadják a munkájukat. Többiek pontozással értékelik. Értékelési szempontok: Mennyire szólt a témáról a munka? Mennyire szolgálta a kézikönyvismeretet? Van-e könyvajánlója? Irodalomjegyzéke?
Minta téma feldolgozás ( Közös munka ) Minden, amit a sertésekről tudni kell Kulcsszavak: Sertés fogalma Sertésfajták Háziállatok Sertéstenyésztés-állattenyésztés Húsipar Élelmiszeripar Táplálkozás Sertéshús – féleségek Vendéglátás Sertéshús ételek
12
Szakirodalom: Általános lexikon Mezőgazdasági lexikon Állattenyésztés Biológiai lexikon Állathatározók / Emlősök,háziállatok, patások Táplálkozási kézikönyv Szakácskönyvek Húsételek stb
Javaslat: A könyvtárhasználat feladatainak lényege a használat elsajátíttatása. Sose kis könyvtárosokat képezzünk. A könyv részeinek említése a címlap, verzo, kolofon, csak, mint adatszerzési lehetőség merüljön fel, nem kell bemagoltatni. Elég, ha a tanuló hall róla, és gyakorlatban tudja használni. Az elektromos katalógusok ezt is hamarosan felülírják. Az átlag olvasót nem érdeklik a katalógusok központozásának szabályai, de a katalógusból nyerhető információk igen. Ezek közül is a leglényegesebbek az azonosítási információk. Ezeket kell a diáknak jól kezelni, hogy az irodalomjegyzékeket jól használja, és maga is korrekt forrásjegyzékeket készítsen. Alapszinten elég az öt adat: Szerző – Cím - Kiadási hely – Kiadó - Kiadási év
Csak több óra és magasabb képzettség estén foglalkozzanak testületi szerzővel, sokszerzős művekkel, folyóiratokkal. Viszont mindenképp tanítani kell az internetes forrás jelölését is.
Ha bibliográfiát iratunk a tanulóval adjunk értelmes témákat. Ha ellenáll és nincs kedve a tantárgyakhoz engedjük meg, hogy saját választásához keressen anyagot, akár Lady Gaga életrajzához, legyen. A fontos az irodalomjegyzék, nem a téma.
12-13-ik szakképző évfolyamon számítógépteremben van hasonló anyaggyűjtő óra
13
Könyvtári óra 12. évfolyam szakképző tagozat KULCSSZÓ, FORRÁSJEGYZÉK AZ INTERNETEN / helyszín számítógép terem/ Az óra menete Köszöntés, bemutatkozás, Az óra tematikájának felvezetése: Lényegi kérdés: Hogyan használjuk az online könyvtárakat? Hogy keressünk szakirodalmat adott témához az online katalógusokban? Feladatok frontálisan kiadva, mindenkinek: Téma húzás a borítékból / szakdolgozat címek Word dokumentum megnyitása Cím ( a húzott téma) felírása és értelmezése Kulcsszó= kereső szó= TÁRGYSZÓ Keresés, írás 5 db Forrásjegyzék= irodalomjegyzék=bibliográfia 5 adat, mint a kéz 5 ujja
Szerző: Cím. Hely, Kiadó, év. Nagy Ubul : A tej . Budapest, Mezőgazda, 2003. Online könyvtárak: www.fszek.hu ; www.oszk.hu virtuális séta az FSZEK-ban katalógus kereső program- tárgyszó kereséssel a találatok felhasználása - lelőhely a mutat link mögött - katalógus cédula a mutat link mögött Választható, szintezett feladatok tartalma : Adatok átemelése a katalógus céduláról : CSAK A SZÖVEG MEGTARTÁSA! és a felesleges adatok kitörlése 5 cím, azaz dokumentum kigyűjtése, betűrendbe sorolása ( testületi szerző, több szerző, folyóiratcikk stb. tisztázása, ha problémát okoz) Kész munka aláírása, mentése a saját mappába, hogy legyen minta, ha szükség lesz rá.
14
Illusztráció órák Könyvtárban tartott óra esetén eszközt érdemes biztosítani, rajzlapot, színes ceruzát stb. A rugalmas témakezelés vonatkozik az illusztráció órára is. Saját versét is illusztrálhatja, ha azt szívesebben tenné, csak alkalmazza az órán tanult szempontokat, ismereteket. Az illusztráció Fogalma Funkciója Magyaráz, szemléltet Szépít, hangulatot kelt Reklámoz Címlap – az egészről beszél, minden nyelven érthető- reklám Könyvközi – az adott szövegkörnyezethez kapcsolódik Technika Rajz - művészi,- pontos, szakszerű, magyarázó (KRESZ-könyv) képregény Fotó – szemléltető, művészi montázs Illusztráció készítés Kifejező legyen – ez az alapkövetelmény „Rajztudás” az expresszívtől Zichy Mihályig Kiemelés Színek- komplementer Formák Megvalósítás: -
egy kiragadott részlet az egész hangulata az egész történet
Pl. mivel jelképezné címlapon a Száz év magányt? – írja, rajzolja le, aki ismeri Elemezze a címlap alapján a történetet, miről szólhat, aki nem ismeri Elemezze, hogy miért fedi a címlap jól? vagy –rosszul? a történetet az, aki ismeri Tervezzen címlapot, vagy illusztrációt :
Az egészséges táplálkozás Sport a családban Arany János összes művei Édes Anna A Tisza
Megjegyzés: Verset, könyv idézetet, sőt zenét is lehet illusztráltatni.
15
Illusztráció. / Óra számítógép teremben PowerPoint bemutató alkalmazásával.
Az óra címlapja__________________ Az óra témája, célja_______________
ILLUSZTRÁCIÓ Mit jelent? Mi a szerepe az illusztrációnak? Mikor jó az illusztráció?
Kezdéskor legyen világos a tanulók előtt _______________________________ _______________________________ _______________________________
Szövegközi rajz Címlap
Eklatáns példa az illusztráció_______ legismertebb megjelenéseire________ címlap – szövegközi rajz___________ Példának egy mindenki által ismert__ mű ajánlott, ami bármi más is lehet__ ______________________________
Rajztudás, rajztechnika 1. – Művészi rajz „Milliók egy miatt!”
Különböző stílusú rajzok összevetése_ ugyanarról a témáról______________ Cél a kifejezés, rajzi, képi__________ megfogalmazás, értelmezés,________ sokrétűségének bemutatása_________ A tanuló feladatra bátorítása I.______
16
Dia az illusztráló rajz feladatának____
Rajztudás, rajztechnika 2
magyarázatához______________.___ Az előző diával együtt az ábrázolás__ funkciónak megfelelő változatosságát Magyarázó és műszaki rajz
jelzi a precíztől a vázlatos megoldásig. A tanuló feladatra bátorítása II.______
FOTÓ– Dokumentál – Illusztrál - Elad
TECHNIKA – Amatőr - Művészi
Rajztudás nélkül is megoldható technika bemutatása, a fotóval, kész képpel_____ dolgozás lehetősége a számítógép,____ internet segítségével._______________ Ajánlott a diákok számára vonzó minta választása_______________________ A MONTÁZS
________________________________
Visszatérés a konkrét feladatra._______
Illusztráció készítés Kifejező legyen – ez az alapkövetelmény
Irodalmi illusztráció, az internetről____
„Rajztudás” az expresszívtől Zichy Mihályig
válogatott fiktív illusztrációs anyaggal._ A képi megfogalmazás és gépi megoldás lehetőségének ötvözése_____________ Melyik vers illusztrációi látjuk?
_______________________________
17
KIEMELÉS Színek- komplementer Formák - Méretek
MILYEN SZÍNNEL Megvalósítás: ÍRNÁL egy kiragadott részlet CÍMET? az egész hangulata az egész történet 1 rajzon // vagy készülhet KÉPREGÉNY
Rajztanítási alaptételekkel ötvözött___ még szóbeli feladat._______________ Ismert mű címlapjának variációi, a___ kiemelés, az értelmezés és absztrahálás tanítása a legegyszerűbb rajzig.______
MIRŐL SZÓL ez a könyv?
Tanuló feladatra bátorítása III._______
Mi a CÍME?
Választható feladatok: Mese illusztrációk http://www.patakymk.hu/gyerek%20mesek%20A_G.htm oldalon találod a meséket a szerzői névsor szerint I.
Rajzolj illusztrációt / címlap vagy részlet vagy képregény /
Paint programmal, színes képet, színes vonalakkal, és színkitöltéssel Beszprémi Judit : A húsvéti nyuszi kalandja meséjéhez. II. Illusztrálj fotómontázzsal Keress képeket az interneten, dolgozz Word-ben vagy/és Paint-ben
A feladat kiadása._________________ Különböző szinteken megfogalmazva,_ hogy a tanuló képességeinek megfelelőt
Bikás Bettina: Boldi Trabant születésnapja III.
Készíts álló, animáció nélküli dia képet Power Point programmal
választhasson.____________________
Dolgozz beszúrásokkal, rajzprogramból, ClipArt-ból, internetről Áy Róbert : Mátyás király álma Ajánlott, még választható mesék: Arató Máté : Zöldségek és gyümölcsök
A téma a tanítás céljának_megfelelően más, akár biológiai is lehet.________
Bagi Kata : A kis babszem
Befejezésül
Záró feladat. Pályázati minta._________
– 1. Mentsétek el a rajzaitokat a saját mappátokba a nevetekkel és a mese címével jelölve A legjobbakat viszontláthatjátok az iskola web-galériájában.
– 2. Ha tetszett a feladat a folytathatod! – RAJZPÁLYÁZAT – Kizárólag a www.patakymk.hu oldalon az internetes mesekönyvben közzétett mesékhez június 12-ig várunk szabadon választott technikával készült A/4 méretű illusztrációkat. – Beküldési határidő: 2009. június 12. Kizárólag postai úton! – Beküldési cím: Pataky Művelődési Központ – 1105 Budapest, Szent László tér 7-14. – A rajz hátuljára írd: a választott mese címét, és szerzőjét; valamint a neved, lakcímed, és az e-mail címed. – A borítékra írd rá: "Az én mesém”
Az anyag eredeti összeállításakor volt__ egy hozzá illő pályázat. Gyakoriak_____ hasonlók, érdemes rákeresni a neten.___ Saját iskolai pályázat is kiírható, az____ elkészült munkák alkalmasak kiállításra, az iskola weblapján, vagy kinyomtatva._ Hasznos, ha van folytatási lehetőség.___
18
Zárszó A könyvtár feladata komplett információszolgáltatás. Az iskolai könyvtárban ez bővül az olvasás és szövegértés készségének fejlesztésével. Az Európai Unió felmérése szerint a fiatalok ötöde nem tud jól olvasni. Kitűzött uniós cél a 15% elérése. Hazánkban jelenleg 17% a gyengén olvasok aránya. A jó könyvtárhasználó az információt eléri, érti, és tovább tudja szerkeszteni saját céljainak megfelelően. A jövőkép az elektromos dokumentum, az eKönyv, illetve az online könyvtár. A hírek, újdonságok csatornája egyértelműen a világháló. Talán épp olyan könnyű lesz áttérni az új eszközökre, mint ahogy a kőről a papiruszra, pergamenre. A szépséges kézírásról a nyomtatásra, és az e-mailre. Az, amiért mindez történik, hogy az ismereteink tárháza gazdagodjon és öröklődjön, továbbra is konstans feladat marad. A könyvtár örök.
Melléklet : ILLUSZTRÁCIÓ. Microsoft PowerPoint diavetítés
19
