Egy üzletfelének kérésére röviden adjon felvilágosítást arról, hogy mi tekinthető veszélyes árunak! A veszélyes áruk milyen tipikus tulajdonságokkal rendelkezhetnek? Milyen nemzetközi előírások szabályozzák a veszélyes áruk szállítását az egyes közlekedési alágazatoknál? Hogyan épül fel az ADR azonosítási, számozási rendszer? Információtartalom vázlata A veszélyes anyagok fogalma, tulajdonságai. Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek fuvarozását a szabályozások tiltják vagy csak feltételekkel engedik meg. A veszélyes és éppen ezért fuvarozásra csak bizonyos feltételek betartása mellett felvehető árukat és feltételeket sorolja fel, illetve csoportosítja. Meghatározza, hogy a gyúlékony, maró, mérgező, robbanó, fertőző, radioaktív stb. anyagok milyen mennyiségben, csomagolásban, halmazállapotban, más anyagokkal egy szállítóeszközben összerakva, vagy az összerakást kizárva adhatók/vehetők fel fuvarozásra. Előírják a határozmányok, hogy milyen jelzéseket, feliratokat és bárcákat, táblákat kell alkalmazni az árudarabokon, a szállítójárműveken, mit és hogyan kell feltüntetni az ilyen küldemények fuvarlevelén, és más hasonlókat. Az előírások szigorú betartása biztonsági kérdés, a mulasztások következményei személyi és anyagi biztonsági szempontból alig láthatók be.
Az osztályozás alapelvei. Az egyes osztályok fogalomkörébe tartozó anyagok meghatározása az adott osztály 1 bekezdése szerinti tulajdonságaikon alapul. A veszélyes áruk hozzárendelése valamely osztályhoz és csomagolási csoporthoz az ugyanezen bekezdésben szereplő kritériumok alapján történik. Egy vagy több járulékos veszély hozzárendelése a veszélyes anyagokhoz és tárgyakhoz az ezen veszélyeknek megfelelő osztály vagy osztályok 1 bekezdésében található kritériumai alapján történik.
RID előírások. A veszélyes áruk fuvarozása vasúton igen alapos és részletes szabályozást igényel. A CIM I. melléklete a RID (Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására vonatkozó Szabályzat, illetőleg az SZMGSZ 2. sz. Melléklete (Szabályzat a veszélyes áruk fuvarozására) a veszélyes és éppen ezért fuvarozásra csak bizonyos feltételek betartása mellett felvehető árukat és feltételeket sorolja fel, illetve csoportosítja. Meghatározza, hogy a gyúlékony, maró, mérgező, robbanó, fertőző, radioaktív stb. anyagok milyen mennyiségben, csomagolásban, halmazállapotban, más anyagokkal egy vasúti kocsiban összerakva, vagy az összerakást kizárva adhatók/vehetők fel fuvarozásra. Előírják a határozmányok, hogy milyen jelzéseket, feliratokat és bárcákat, táblákat kell alkalmazni az árudarabokon, a vasúti kocsin, mit és hogyan kell feltüntetni az ilyen küldemények fuvarlevelén, és más hasonlókat. Az előírások szigorú betartása vasútbiztonsági kérdés, a mulasztások következményei személyi és anyagi biztonsági szempontból alig láthatók be.
ADN előírások, IMDG kódex. Veszélyes áruk tengeri fuvarozása Az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottságán belül a 60-as évek vége óta dolgozzák ki a Veszélyes áruk Nemzetközi Tengerhajózási Kódexét (IMDG-Code). Az IMDG-Kódexet először 1960-ban tették közzé. Az IMDG-Kódex alapja az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS – Safety of Life at Sea), amelyet ugyanabban az évben a Nemzetközi Hajóbiztonsági Konferencián dolgozott ki és fogadott el a szervezet. Az IMDG-Kódex ajánlás, nemzetközi jogi státus nélkül. Másként tekintendő a SOLAS, amely nemzetközi jogilag kötelező érvényű megállapodás. Az IMDG-Kódex jogi alkalmazásához így szükséges, hogy az
1
egyes országok nemzeti jogi előírásaikon keresztül beiktassák. A SOLAS-Egyezményt Magyarország is elfogadta és kihirdette. Ma már gyakorlatilag a világon létező tengerhajózási társaságok legtöbbje megköveteli az IMDG-Kódex előírásainak alkalmazását. Az IMDG-Kódex átvételével kapcsolatban viszont a következő országok kikötéseket fogalmaztak meg az IMO felé: Ausztrália, Kanada, India, Olaszország, Japán, Hollandia, ÚjZéland, Fülöp-szigetek, Spanyolország, Svédország, Egyesült Államok, Hong-Kong, Pakisztán, Marokkó. Ezek a kikötések azonban főként csak a nemzeti forgalomra vonatkoznak, illetve kisebb jelentőségűek. Ilyen például, hogy a Fülöp-Szigeteken az IMDG-Kódex előírásait csak Manila kikötőjére vették át, a többi állami kikötőre az IMDG-Kódex alkalmazását nem követelik meg. A SOLAS VII. fejezete szabályozza a veszélyes áruk szállítását. Az A része érvényes a veszélyes áruk csomagolt, küldeménydarabos szállítására és a szilárd halmazállapotú vegyi anyagok ömlesztve szállítására. A B és C részek a veszélyes, folyékony halmazállapotú anyagokat, illetve cseppfolyósított gázokat szállító hajókra tartalmaznak rendelkezéseket. A VII. fejezet szabályzatokra tagozódik. Az A rész rendelkezései 1–7-ig tartanak, a B rész 8–10-ig, a C rész pedig 11–13-ig. ASOLAS VII. fejezetének A része előírja, hogy: „Tilos a veszélyes áruknak az IMDG-Kódex előírásaitól eltérő módon történő tengeri szállítása”. A MARPOL Egyezmény (73/78) III. sz. Melléklete, amely a tenger élővilágát veszélyeztető és más egészségre ártalmas anyagok kezelésére, csomagolására tartalmaz előírásokat szintén tiltja ezeknek az anyagoknak az IMDG-Kódex előírásaitól eltérő módon történő szállítását. A VII. fejezet a következőket tartalmazza: – a veszélyes áruk osztályokba sorolását, – általános követelményeket a veszélyes áruk csomagolásával szemben, – követelményeket a megnevezésre feliratozásra, megjelölésre, bárcázásra a veszélyes árut tartalmazó csomagoláson, konténeren, – különleges bejegyzések a fuvarokmányba, – veszélyes áruk hajóban történő elkülönítési követelményei, – robbanóanyagok és tárgyak személyszállító hajókon történő szállításának előírásai, – hajók szerkesztésére, építésére és felszereléseire vonatkozó követelmények. A VII. fejezet határozmányai általános jellegűek. Rendszerint nincsenek hatással a veszélyes áruk szállításának közvetlen lebonyolítására, mivel az ahhoz szükséges konkrét előírások magában az IMDGKódexben találhatók meg.
ICAO (IATA) előírások. Veszélyes áruk légi szállításának szabályozása, korlátozása A veszélyes áruk repülőgépen való szállíthatóságuk szempontjából különböző csoportokba sorolhatók: Légi úton szállítható veszélyes anyagok: Melyekre a 18. Annex-ben és a Műszaki Utasításban részletezett előírások és eljárások teljesülnek. Tiltott veszélyes áruk, azaz légi úton semmilyen körülmények között nem szállítható veszélyes anyagok: – Ide tartoznak mindazon áruk, melyek mechanikus ütődésre különösen érzékenyek, vagy amelyek a fuvarozás során veszélyes mennyiségű hőt vagy veszélyes gázt fejleszthetnek. (A korátokat és ammóniumot tartalmazó robbanóanyagok.) Korlátozottan szállítható veszélyes áruk: – bizonyos feltételek fennállása, betartása esetén szállítható légi úton (Pl. csak áruszállító repülőgépen szállíthatók). A feltételeket, korlátozásokat szabályokba és előírásba foglalják, de az egyes államok vagy az egyes légitársaságok további korlátozásokat vezethetnek be. A korlátozottan szállítható árukról a IATA 1950-ben alakult Restricted Articles Board-ja adta ki a IATA tagjai és a IATA áruszállítási ügynökségek számára kötelező érvényű Restricted Articles Regulation (RAR) szabályzatot. Veszélyes anyagok, melyek szállítása felmentés nélkül tilos: – ezen veszélyes áruk abban az esetben szállíthatók légi úton, ha arra az illetékes államok mentesítést adnak, vagy ha az ICAO Műszaki Utasítás rendelkezései jelzik azt, hogy a származási állam által kiadott jóváhagyás alapján szállíthatók. (Pl. fertőzött állatok) A következő kategóriákban is sorolhatunk még veszélyes árukat: – Rejtett veszélyes áruk: gépek, berendezések, melyek veszélyes anyagokat tartalmaznak. (pl.: hűtőgép, higanytartalmú eszközök stb.).
2
A feladott poggyászban fuvarozható veszélyes áruk – alkoholok és alkohol tartalmú italok, melyek alkoholtartalma nem haladja meg a 70 térfogatszázalékot és az 5 litert nem haladja meg az egységcsomag – aerosolok, – szárazjég, (csak hűtésre szolgálhat) Veszélyes áruk az üzemeltető tulajdonában: – azon áruk, amelyek nélkülözhetetlenek a repülőgép fedélzetén a megfelelő légi biztonsági előírások és/vagy műszaki szabályok betartásához: – akkumulátor/elem, – rovarirtó szerek, légfrissítők, – szárazjég ételek és italok hűtésére, – aerosolok, gyufák, öngyújtók, melyeket a repülőgép személyzete használ repülés közben. A feladó kötelezettségei veszélyes áruk fuvarozása esetén A feladó kötelessége, hogy – miután meggyőződött arról, hogy a veszélyes árujának légi úton való szállítása nem tilos: – az árut a megfelelő veszélyességi osztályba sorolja – az előírásoknak megfelelően csomagolja – felcímkézze – helyesen töltse ki a veszélyes áruszállítási dokumentumot, mellékeljen hozzá a fentiek elvégzéséről szóló nyilatkozatot, 2 példányban kitöltve és aláírva. A légi fuvarlevélből világosan ki kell tűnnie, hogy a szállítmányban veszélyes áru van, amennyiben szükséges fel kell tüntetni, hogy az áru csakis áruszállító repülőgépen szállítható (Cargo Aircraft Only). Az ajánlott kitöltési nyelv az angol. Veszélyes áruk csomagolása A veszélyes áru csomagolásáért minden esetben a feladó a felelős. A csomagolásnak a következő követelménynek kell megfelelnie: Hőmérséklet-, nedvesség-, nyomásváltozás vagy vibráció esetén sem szabad eresztenie és ellen kell állnia bármely vegyi vagy más reakciónak, ami a tartalmában végbemehet. A veszélyes áruk csomagolásánál mindig be kell tartani: A csomagolási egységenként előírt maximális mennyiséget, A megengedett típusú csomagolóanyag használatát, melynek meg kell felelnie az ENSZ előírásoknak, előírt módon kell alkalmazni a külső és belső, illetve az egyedi csomagolást. Jelölések és címkézés A veszélyes árukra vonatkozó legfontosabb információkat a csomagolás külsején elhelyezett jelölések és címkék közlik az árukezelési folyamatban részt vevő dolgozókkal. A feladónak biztosítania kell, hogy minden csomagoláson, amely veszélyes árut tartalmaz, fel legyen tüntetve a specifikációs jelölés, amely a következő adatokat kell, hogy tartalmazza: – ENSZ besorolási név és azonosítási szám az UN vagy ID jelölések után – A fuvaroztató és a címzett neve és címe – Csomagolási csoport: I. Csomagolási csoportba azok az anyagok tartoznak, amelyek nagy veszéllyel bírnak, II. Csomagolási csoport a közepes veszélyt jelentő árukat tartalmazza, III. Csomagolási csoportot, a csekély veszélyt jelentő áruk teszik ki. A csomagok feliratának az adattartalma: – Fuvaroztató/feladó és a címzett neve és címe, – Veszélyre figyelmeztető, ill. kezelési címke (az IATA szabályzat 17 címkét ír le. Ezek közül 14 a veszélyre figyelmeztető, csúcsára állított rombusz alakú címke, melyek egyaránt használatosak a szárazföldi, tengeri és légi fuvarozásban. A kezelési címkéket egymagukban vagy a veszélyt jelző címkékkel együtt lehet alkalmazni a csomagolásokon.) – Robbanó anyagoknál a robbanóanyagok nettó tömege, valamint a csomag bruttó súlya, – Fertőző anyagok esetén az áruért felelős személy neve és telefonszáma, – Hűtött folyékony gázokat tartalmazó csomagokat nyilakkal kell ellátni, melyek azt mutatják, hogy a csomagot hogyan kell elhelyezni, – Szárazjég esetén a csomag nettó tömege.
3
– Csomagolóanyag gyártási éve – Csomagolóanyagot gyártó ország azonosítója – Gyártó cég azonosítója és kódja. Ha a veszélyes áru gyűjtősként van szállítva, akkor csomagolás használata esetén annak felületén is fel kell tüntetni az előbb felsoroltakat. Ha a speciális csomagolási jelölések nem láthatóak, a „belső csomagok az előírásoknak megfelelőek” (inner packages comply with prescribed specification) mondatot kell feltűntetni a gyűjtőcsomagolás felszínén. A fuvarozó feladatai A veszélyes áruk kezelése: – Átvétele: az üzemeltető csak olyan árut vehet át fuvarozásra, melyet a veszélyes árunyilatkozat két példánya kísér és a feladó minden, az általa teljesítendő követelménynek megfelel. Ezt a fuvarozónak ellenőriznie kell, melyről átvételi ellenőrző jegyzéket (check sheet) kell készítenie. – Raktározás, az áru jellegének megfelelő körülmények közt – Rakodása. Veszélyes áru szállítása a fedélzeten tilos. – Hajózók informálása: a repülés megkezdése előtt a repülőgép parancsnokát értesíteni kell a veszélyes rakományról (NOTOC – Special Load Notification To Captain). – Információadás légi baleset esetén: a balesetet szenvedett, veszélyes árut szállító repülőgép üzemeltetőjének kötelessége azonnal tájékoztatni az államot, ill. illetékes hatóságát, hogy hol történt a baleset. Az értesítésnek tartalmaznia kell a veszélyes áru ENSZ besorolási nevét, osztályát, valamint a veszélyes áru mennyiségét és a gépben való elhelyezkedését. – Légi fuvarlevél kitöltése
A veszélyes áruk ADR szerinti osztályai. A szabályozások (RID, ADR) anyagai és tárgyai a következő osztályokba vannak besorolva: 1. osztály Robbanóanyagok és -tárgyak. 2. osztály Gázok. 3. osztály Gyúlékony folyékony anyagok. 4.1. osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok. 4.2. osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok. 4.3. osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok. 5.1. osztály Gyújtó hatású (oxidáló)anyagok. 5.2. osztály Szerves peroxidok. 6.1. osztály Mérgező anyagok. 6.2. osztály Fertőző anyagok. 7. osztály Radioaktív anyagok. 8. osztály Maró anyagok. 9. osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.
Egy üzletfele megkereste Önt azzal a kéréssel, hogy adjon tájékoztatást arról, mely esetekben nem kell alkalmazni a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítására vonatkozó Egyezmény (ADR) előírásait. Röviden foglalja össze a mentesség eseteit! Információtartalom vázlata A szállítás jellegéből adódó mentességek Az ADR előírásait nem kell alkalmazni: a) a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az áru kiskereskedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabadidő vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. Az IBC, a nagycsomagolás, ill. a tartány nem tekinthető kiskereskedelmi csomagolásnak; b) az ebben a mellékletben nem szereplő gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették;
4
c) a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek részben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra. Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra; d) a kárelhárító szolgálatok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításokra, különösen a veszélyes árut tartalmazó, balesetet szenvedett vagy sérült járműveket szállító járművek által végzett szállításra; e) emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló, veszélyhelyzetben történő szállításokra, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek. Az ADR alkalmazásában a következő radioaktív anyagok nem tartoznak a 7 osztályba: a) a szállítóeszköz szerves részét képező radioaktív anyagok; b) valamely létesítményen belül mozgatott radioaktív anyagok, amelyek a létesítményben érvényben levő, megfelelő biztonsági előírások hatálya alá esnek, és ez a mozgatás nem vesz igénybe közutat; c) a személyekbe vagy élő állatokba diagnosztikai vagy kezelési célra bevitt vagy beültetett radioaktív anyagok; d) a fogyasztási cikkekben levő, hatóságilag engedélyezett radioaktív anyagok, azok végső felhasználónak történt eladását követően; e) a természetben előforduló radionuklidokat tartalmazó természetes anyagok és ércek, amelyek vagy természetes állapotukban vannak, vagy a radionuklidok kinyerésén kívüli egyéb célból vannak feldolgozva, és amelyeket nem szándékoznak feldolgozni a radionuklidok felhasználása céljából, amennyiben az anyag aktivitás koncentrációja nem nagyobb, mint az aktivitás szintek pontban meghatározott érték 10-szerese; f) nem radioaktív szilárd tárgyak, amelyek felületükön sehol nem tartalmaznak a „szennyezettség” meghatározásánál (Szennyezettségen értendő valamely radioaktív anyag jelenléte egy felületen 0,4 Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben béta-, gamma-sugárzók és csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy 0,04 Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben minden más alfa-sugárzó esetén. Nem tapadó szennyezettség az olyan szennyezettség, amely rendes kezelési feltételek között a felületről eltávolítható.) megadott határoknál nagyobb mennyiségben radioaktív anyagokat.
A gázok szállítására vonatkozó mentességek Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok (tárgyak) a következők: a) a szállítást végző jármű tartályaiban levő gázok, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak; b) a szállított járművek tüzelőanyagtartályában levő gázok. A zárószelepnek a tartály és a motor között zárva kell lennie és az elektromos érintkezőket meg kell szakítani; c) a kritériumok bekezdés szerinti A (fojtó hatású) és O (gyújtó hatású) csoport gázai, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 15 °C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és a gáz a szállítás alatt teljes mértékben gáz halmazállapotú marad. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is; d) a járművek üzemelése során használt felszerelésekben (tűzoltókészülékben, felfújt gumiabroncsokban) levő gázok (akár tartalék alkatrészként, akár rakományként szállítják a felszereléseket); e) a járművek különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és tisztítatlan, üres cseretartályai, amelyeket ugyanazon szállítóegységben szállítanak; f) tisztítatlan, üres, telepített nyomásálló tartályok, ha azzal a feltétellel szállítják, hogy az esetleges nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásai kivételével minden nyílásuk légmentesen zárva van; és g) az italokban és élelmiszerekben levő gázok.
A folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok a következűk: a) a szállítási tevékenységet végző jármű tüzelőanyag-tartályaiban lévő és a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgáló tüzelőanyag. Ez esetben a tüzelőanyag vagy olyan, a jármű motorjához és/vagy a segédberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott, rögzített tüzelőanyag-
5
tartályban szállítható, amely megfelel a hatósági előírásoknak, vagy hordozható tüzelőanyag tartályban (pl. kannában) szállítható. A rögzített tartályok együttes térfogata nem haladhatja meg szállítóegységenként az 1500 litert és a pótkocsira szerelt tartály térfogata nem haladhatja meg az 500 litert. Szállítóegységenként legfeljebb 60 liter szállítható hordozható tüzelőanyag-tartályokban. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a segélyszolgálatok által üzemeltetett járművekre; b) a rakományként szállított járművek, szállítóeszközök (pl. csónakok) tartályaiban levő tüzelőanyagok, amelyek meghajtásukra vagy bármely berendezésük működtetésére szolgál. A motor vagy a berendezés és a tüzelőanyag-tartály között található csapot a szállítás közben zárva kell tartani, kivéve, ha a berendezésnek működőképesnek kell maradnia. Szükség esetén ezeket a járműveket, szállítóeszközöket állítva kell berakni és feldűlés ellen biztosítani kell.
A különleges előírások szerint és a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentességek Az EGYES ANYAGOKRA VAGY TÁRGYAKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljesen felmentik az ADR előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található a Veszélyes Áruk Felsorolása fejezet „A” táblázat 6 oszlopában a szóban forgó veszélyes árura vonatkozóan. Bizonyos veszélyes áruk korlátozott mennyiségben csomagolva ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben a KORLÁTOZOTT MENNYISÉGBEN CSOMAGOLT VESZÉLYES ÁRUKRA VONATKOZÓ MENTESSÉGEK fejezet feltételeit kielégítik.
A tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek A tisztítatlan, üres csomagolóeszközök (beleértve az üres IBC-ket és nagycsomagolásokat), amelyekben a 2, a 3, a 4.1, az 5.1, a 6.1, a 8 és a 9 osztály anyagai voltak, nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1 – 9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására.
Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek Ezen bekezdés alkalmazása céljából a veszélyes áruk a „0”, „1”, „2”, „3” vagy „4” szállítási kategóriához vannak hozzárendelve, amint az A VESZÉLYES ÁRUK FELSOROLÁSA fejezet „A” táblázat 15 oszlopában jelezve van. A „0” szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazott tisztítatlan, üres csomagolóeszközök ugyancsak a „0” szállítási kategóriába tartoznak. A nem a „0” szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazott tisztítatlan, üres csomagolóeszközök a „4” szállítási kategóriába tartoznak. Ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk mennyisége nem haladja meg az adott szállítási kategóriára megadott értéket (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a szállítási kategóriába tartoznak), vagy az alábbiak szerint számított értéket: Ha különböző szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat szállítanak egy szállítóegységben, akkor – az „1” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 50-nel szorozva, – az „1” szállítási kategóriába tartozó, az 1.1.3.6.3 pont táblázatához fűzött a) megjegyzés szerinti anyagok és tárgyak mennyisége 20-szal szorozva, – a „2” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 3-mal szorozva, és – a „3” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége együttesen nem haladhatja meg az 1000-t. (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk különböző szállítási kategóriába tartoznak), akkor ezek az áruk küldeménydarabokban egy szállítóegységben szállíthatók bizonyos előírások alkalmazása nélkül. Ha a szállítóegységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a kategóriába tartoznak, a szállítóegységenkénti legnagyobb összmennyiség a szabályzatban található táblázat 3 oszlopában található.
6
Önnek egy olyan, tengeri vagy légi fuvarozást is magában foglaló szállítási láncban szállított veszélyes áruküldemény közúton történő továbbítását kell megszerveznie, amely néhány szempontból nem felel meg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítására vonatkozó Egyezmény (ADR) előírásainak. Továbbítható-e az áru a tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban közúton, ha a konténerek, mobil tartányok vagy tankkonténerek nem az ADR szerint vannak jelölve és táblázva? Milyen szabályok alkalmazhatók, ha az ADR előírásainak hatálya alá tartozó, szállítást végző járművet útvonalának egy részén nem közúti szállítással továbbítják? Információtartalom vázlata Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc – nem az ADR-nek megfelelően bárcázott és jelölt szállítmány – tisztítatlan, üres mobil tartányok és tankkonténerek – az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyes áruk – okmányok és információk helyettesíthetősége Részben nem közúti szállítással továbbított jármű Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc Az olyan küldeménydarabokat, konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket, amelyek nem felelnek meg teljesen az ADR-nek a csomagolásra, az egybecsomagolásra, a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására, a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, de megfelelnek az IMDG kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításra a következő feltételekkel fel lehet venni: a) Ha a küldeménydarabok nem az ADR-nek megfelelően vannak bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak megfelelően kell azokat bárcázni és jelölni. b) Az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni. c) A tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek, mobil tartányok vagy tankkonténerek nem az ADR szerint vannak jelölve és táblázva, akkor az IMDG Kódex szerint kell jelölni és táblázni. Ilyen esetekben magának a járműnek a jelölésére csak a veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az előírásoknak. A narancssárga tábla alapjának 40 cm-nek és magasságának 30 cm-nek kell lennie. A táblákon 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. A narancssárga tábla középen egy 15 mm széles, vízszintes, fekete vonallal megosztható. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük. Tisztítatlan, üres mobil tartányokra és tankkonténerekre ezt az előírást csak a tisztítóállomásig történő szállításra kell alkalmazni. Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek mint veszélyes áruk az ADR szerint az 1 – 8 osztályba vannak sorolva, azonban az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek. A tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc esetén az ADR-ben előírt okmányok és információk, illetve az ADR szerinti különleges előírásokban megkövetelt információk helyettesíthetők az IMDG Kódexben, ill. az ICAO Műszaki Utasításokban előírt fuvarokmánnyal, illetve információkkal, kivéve, ha az ADR kiegészítő információkat ír elő, amelyeket a megfelelő helyre kell bejegyezni, vagy azokkal a már feltüntetett információkat ki kell egészíteni.
A tengeri szállításra engedélyezett mobil tartányok használata 7
Azok a mobil tartányok, amelyek nem felelnek meg teljesen az ADR követelményeinek, de amelyeket az
IMDG Kódex (29-98 módosítás) előírásai szerint (beleértve az átmeneti előírásokat is) 2003. január 1-je előtt gyártottak és engedélyeztek, 2009. december 31-ig továbbra is használhatók, amennyiben kielégítik az IMDG Kódex (29-98 módosítás) vonatkozó vizsgálati előírásait, és az IMDG Kódex (30-00 módosítás) előírásait teljes mértékben kielégítik. 2009. december 31-e után azonban csak akkor használhatók, ha kielégítik az IMDG Kódex vonatkozó vizsgálati előírásait és az ADR-ben található utasításokat, és megfelelnek az ADR előírásainak is.
Nem közúti szállítás Ha az ADR előírásainak hatálya alá tartozó szállítást végző járművet útvonalának egy részén nem közúti szállítással továbbítják, akkor ezen az útvonalrészen csak azok a belföldi vagy nemzetközi szabályok alkalmazhatók, amelyek a veszélyes áruknak az útvonal szóban forgó részén a közúti jármű továbbítására használt szállítási móddal való szállítását esetleg szabályozzák. Az előző pontban hivatkozott esetben az érintett Szerződő Felek megállapodhatnak az ADR alkalmazásában a szállítás azon szakaszára, amely során a járművet nem közúton továbbítják, szükség esetén kiegészítve további követelményekkel, kivéve, ha az érintett ADR Szerződő Felek közötti ezen megállapodások ellentétesek a veszélyes áruknak az útvonal szóban forgó szakaszán a közúti jármű továbbítására alkalmazott szállítási módra vonatkozó nemzetközi konvenciók, pl. az Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS) előírásaival, amelynek ezen ADR Szerződő Felek ugyancsak szerződő felei lehetnek. Ezeket a megállapodásokat a kezdeményező Szerződő Félnek be kell terjesztenie az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága Titkárságának, amely a Szerződő Feleket értesíti. Abban az esetben, ha az ADR előírásainak hatálya alá eső szállítás a közúti útvonal egészén vagy egy részén olyan nemzetközi egyezmény előírásainak hatálya alá is esik, amely a veszélyes áruknak nem közúton való szállítását szabályozza, de hatálya egyes, gépjárművel végzett szolgáltatásokra is kiterjed, erre az útszakaszra egyidejűleg érvényesek ennek a nemzetközi egyezménynek az előírásai és az ADR azon előírásai, amelyek az említett egyezménnyel nem összeférhetetlenek. Az ADR egyéb előírásai a szóban forgó útszakaszra nem érvényesek.
Egy veszélyes árut kívánnak közúton szállítani. Fejtse ki, hogy milyen kötelezettségek hárulnak a feladóra és a fuvarozóra a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítására vonatkozó Egyezmény (ADR) előírásai szerint! Információtartalom vázlata A feladó kötelezettségei: a. Az áru besorolása b. Fuvarokmányok, kísérő okmányok c. Szállító informálása d. Csomagolóeszközök e. A feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírások f. Jelölések A fuvarozó kötelezettségei: – A szállítandó veszélyes áru ellenőrzése – Előírt okmányok – A jármű és a rakomány állapotának ellenőrzése – A tartány, konténer időszakos vizsgálatának érvényességi idejének ellenőrzése – Veszélyességi bárcák és jelölések ellenőrzése – A járművezető számára írásbeli utasításban előírt eszközök 8
–
Teendők szállítás során esetleg bekövetkező szabálytalanságok esetén
Feladó A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az általános biztonsági előírások figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az okmányok fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobiltartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat; e) biztosítania kell, hogy még a tisztítatlan és nem gáztalanított, üres tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá a tisztítatlan, üres tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban. Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen az ADR előírásainak. Az a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban. Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez. Szállító (fuvarozó) A szállítóra (fuvarozóra) – az általános biztonsági előírások figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható; b) meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; d) meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobiltartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le; e) ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve; f) meg kell győződnie arról, hogy a járművön az előírt veszélyességi bárcák és jelölések el vannak helyezve; g) meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. Az a), b), e) és f) pont esetében azonban a szállító (fuvarozó) megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban. Ha a szállító (fuvarozó) az előzőek alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. Ha a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását – a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével – a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhatnak a szállítás folytatására. Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, ill. a szállítás folyatására engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges hatósági eszközökkel támogatniuk kell a szállítót (fuvarozót). Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a fuvarozó tájékoztatja hatóságot, hogy a feladó
9
nem közölte vele az áru veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja.
5. Az Ön vállalatánál veszélyes árut csomagolnak. Az árut közúton fogják szállítani. Milyen ellenőrzési kötelezettségek hárulnak Önre, ha a tevékenységet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítására vonatkozó Egyezmény (ADR) előírásainak megfelelően kell végezniük? Információtartalom vázlata Csomagolási és az egybecsomagolási feltételek Csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartálykocsikat, leszerelhető tartányos kocsikat, battériás kocsikat, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; Amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a kocsiban vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat és az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó elírásokat. A csomagolónak be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat; Amennyiben két vagy több veszélyes árut ugyanazon külső csomagolásba egybecsomagolnak, a küldeménydarabot el kell látni minden egyes árura a megfelelő jelöléssel és veszélyességi bárcákkal. Ha a különböző árukra ugyanolyan veszélyességi bárca szükséges, akkor abból csak egyet kell elhelyezni. A különböző veszélyességi bárcákkal ellátott küldeménydarabok csak akkor rakhatók együvé ugyanabba a járműbe vagy konténerbe, ha az együvé rakás a rajtuk levő veszélyességi bárcák alapján az ADR táblázatban megengedett.
Küldeménydarabok jelölése és bárcázása Amikor a berakó a veszélyes árut közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából, figyelembe kell vennie a kocsi vagy nagykonténer bárcázására (nagybárcák elhelyezésére) és a kocsi vagy nagykonténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat; Amikor a csomagoló egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.
A tartány műszaki állapotának ellenőrzése Meg kell győződnie arról, hogy a tartálykocsi, battériás kocsi, leszerelhető tartányos kocsi, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le; A tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak; Biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek; Biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tartálykocsi a következő időszakos vizsgálatig kielégítse a ADR előírásait; Soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.
10
A betölthető veszélyes áru A töltő a tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány engedélyezve van; A tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartánykamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat;
A legnagyobb töltési fok A töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb töltési fokot vagy az űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget;
Zárószerkezetek A tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét; Biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék;
Veszélyességi bárcák A veszélyes áru szállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák és veszélyességi bárcák vagy nagybárcák az előírás szerint el legyenek helyezve a tartányokon, a kocsikon és a kis- és nagykonténereken;
Csomagolóeszközök állapota Amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre is;
Rakodás és árukezelés Amikor veszélyes árut rak egy kocsiba vagy nagykonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat; A be- és kirakás helyére érkezéskor a járművezetőnek be kell tartania az előírt rendelkezéseket, valamint a járműnek is meg kell felelnie ezeknek (különösen a ki- és berakáshoz használatos járműberendezések biztonságára, tisztaságára és kielégítő üzemelésére vonatkozóan). A berakás nem hajtható végre, ha az okmányok vizsgálata, illetve a jármű és berendezései szemrevételezése azt mutatja, hogy a jármű vagy a jármű vezetője nem felel meg az előírásoknak. A kirakás nem hajtható végre, ha az előzőekben említett vizsgálat során olyan hiányosságokat tapasztalnak, ami a kirakás biztonságát befolyásolhatja.
6. Az alábbi ábrákon a küldeménydarabos veszélyes árukat szállító közúti szállítóegységek bárcáit, jelöléseit látja. Értelmezze a jelöléseket! Mondjon példákat az egyes osztályokba tartozó veszélyes anyagokra!
11
Információtartalom vázlata
Küldeménydarabos árut szállító jármű illetve járműszerelvény esetén a szállító szállítóegységekre elhelyezendő táblák – száma – színe – mérete – elhelyezése Osztott táblán a felső mezőben és az alsó mezőben lévő szám jelentése A táblák elhelyezése tartányos járművön A táblák elhelyezése járműszerelvény esetén A jelölések értelmezése
12
13
14
A küldeménydarabok jelölése Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni. Minden előírt jelölésnek a) jól láthatónak és olvashatónak kell lennie; és
15
b) jól láthatósága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. A kármentő csomagolásokat kiegészítésképpen el kell látni a „KÁRMENTŐ CSOMAGOLÁS” felirattal. A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni. A bárcák– a 11 számú bárca kivételével – csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúak, legalább 100 x 100 mm nagyságúak. A szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm távolságra a bárcán lévő jelképpel azonos színű vonal fut körbe. A 11 számú bárca szabványos A5 formátumú téglalap alakú (148 x 210 mm). A mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt tartályokon szabványos A7 (74 x 105 mm) formátumú bárca is használható. Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, a bárcák méretei csökkenthetők, feltéve, hogy jól láthatók maradnak.
Az alábbi bárcáknál amelyeken fehér a jelkép csak vasúti és közúti szállításnál, a fekete jelkép közúti, vasúti, vízi és légi szállításnál is alkalmazható!!!!
16
17
A szerves peroxidoknál a régi sárga bárca 2010. december 31-ikéig átmenetileg használható az alábbi új, pirossárga bárca mellett: 2010. december 31-ikéig a fenti, régi sárga bárcával együtt használható, majd 2011. január 1-jétől kizárólagosan használható bárca:
18
19
A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az alábbiaknak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük. A narancssárga tábla alapjának 40 cm-nek és magasságának 30 cm-nek kell lennie. A táblákon 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. A narancssárga tábla középen egy 15 mm széles, vízszintes, fekete vonallal megosztható. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető. A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az alábbiaknak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük. A narancssárga tábla alapjának 40 cm-nek és magasságának 30 cm-nek kell lennie. A táblákon 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. A narancssárga tábla középen egy 15 mm széles, vízszintes, fekete vonallal megosztható. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.
20
A veszélyt jelölő szám két vagy három számjegyből áll. A számok általában a következő veszélyekre utalnak: 2 nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása 3 folyékony anyagok (gőzök) és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony anyag 4 szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag 5 gyújtó (égést tápláló) hatás 6 mérgezőképesség vagy fertőzésveszély 7 radioaktivitás 8 maró hatás 9 spontán heves reakció veszélye. Valamely számjegy megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utal. Ha valamely anyag veszélyessége egyetlen számjeggyel megjelölhető, akkor ezt a számjegyet második számként egy nulla követi. Ha a veszélyt jelölő szám előtt „X” betű áll, ez azt jelzi, hogy az anyag a vízzel veszélyesen reagál. Ilyen anyagoknál víz csak szakértő jóváhagyásával használható.
7. Vállalatánál Önnek kell ellenőriznie a közúton közlekedő, veszélyes árut szállító járműre elhelyezett bárcákat. Foglalja össze a bárcák elhelyezésére vonatkozó előírásokat! Információtartalom vázlata A bárcák mérete, formája, színe, ábrája – robbanóanyagok és -tárgyak, – gyúlékony gázok, – nem gyúlékony, nem mérgező gázok, – mérgező gázok, – gyúlékony folyékony anyagok, – gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, – öngyulladásra hajlamos anyagok, – vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok – gyújtó hatású (oxidáló) anyagok, – szerves peroxidok, – mérgező anyagok, – fertőző anyagok, – radioaktív anyagok (FEHÉR kategória, SÁRGA kategória, hasadóanyag), – maró anyagok, – a 9. osztályba tartozó különféle veszélyes anyagok és tárgyak A küldeménydarabok jelölése Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni. Minden előírt jelölésnek a) jól láthatónak és olvashatónak kell lennie; és b) jól láthatósága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. A kármentő csomagolásokat kiegészítésképpen el kell látni a „KÁRMENTŐ CSOMAGOLÁS” felirattal. A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni. A bárcák– a 11 számú bárca kivételével – csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúak, legalább 100 x 100 mm nagyságúak. A szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm távolságra a bárcán lévő jelképpel azonos színű vonal fut körbe. A 11 számú bárca szabványos A5 formátumú téglalap alakú (148 x 210 mm). A
21
mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt tartályokon szabványos A7 (74 x 105 mm) formátumú bárca is használható. Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, a bárcák méretei csökkenthetők, feltéve, hogy jól láthatók maradnak.
Az alábbi bárcáknál amelyeken fehér a jelkép csak vasúti és közúti szállításnál, a fekete jelkép közúti, vasúti, vízi és légi szállításnál is alkalmazható!!!!
22
A szerves peroxidoknál a régi sárga bárca 2010. december 31-ikéig átmenetileg használható az alábbi új, pirossárga bárca mellett: 2010. december 31-ikéig a fenti, régi sárga bárcával együtt használható, majd 2011. január 1-jétől kizárólagosan használható bárca:
23
24
A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az alábbiaknak. Az egyik táblát a
25
szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük. A narancssárga tábla alapjának 40 cm-nek és magasságának 30 cm-nek kell lennie. A táblákon 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. A narancssárga tábla középen egy 15 mm széles, vízszintes, fekete vonallal megosztható. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.
A veszélyt jelölő szám két vagy három számjegyből áll. A számok általában a következő veszélyekre utalnak: 2 nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása 3 folyékony anyagok (gőzök) és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony anyag 4 szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag 5 gyújtó (égést tápláló) hatás 6 mérgezőképesség vagy fertőzésveszély 7 radioaktivitás 8 maró hatás 9 spontán heves reakció veszélye. Valamely számjegy megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utal. Ha valamely anyag veszélyessége egyetlen számjeggyel megjelölhető, akkor ezt a számjegyet második számként egy nulla követi. Ha a veszélyt jelölő szám előtt „X” betű áll, ez azt jelzi, hogy az anyag a vízzel veszélyesen reagál. Ilyen anyagoknál víz csak szakértő jóváhagyásával használható.
8. Vállalatánál Ön radioaktív anyagok közúti szállításának megszervezésével foglalkozik. Ebben az esetben mit foglal magában, milyen tevékenységekre terjed ki a „szállítás” kifejezés? Felettese azzal bízta meg, hogy radioaktív anyagok fuvarozására kérjen engedélyt. Milyen dokumentumokat és hová kell benyújtania az engedélyezéshez? Az ADR-ben előírt, a sugárzási szintre, illetve a szennyezettségre vonatkozó határértékek túllépése esetén kit kell értesítenie? Információtartalom vázlata A „szállítás” kifejezés értelmezése Súlyossági szintek A radioaktív anyagok fuvarozására vonatkozó engedélyezési eljárás A fuvarozási kérelemben megadandó adatok A fuvarozási kérelemhez csatolandó okmányok A fuvarozási kérelemhez csatolandó nyilatkozat Teendők a sugárzási szintre, ill. a szennyezettségre vonatkozó határértékek túllépése esetén
26
Radioaktív anyag minden olyan anyag, amely radionuklidokat tartalmaz és mind az aktivitás koncentráció, mind a küldemény teljes aktivitása nagyobb, mint az ADR-ben meghatározott érték. Az ADR célja a személyek, a javak és a környezet védelme a sugárzás hatásaival szemben a radioaktív anyagok szállítása során. Ez a védelem azáltal érhető el, hogy követelményeket támaszt: a) a radioaktív tartalom megtartására; b) a külső sugárzási szint korlátozására; c) a kritikusság megelőzésére; és d) a hőhatás okozta károk megelőzésére. Ezek a követelmények elsősorban azáltal teljesülnek, hogy a járművek és a küldeménydarabok tartalmának határértékei, ill. a küldeménydarab minták minőségi követelményei a radioaktív tartalom veszélyességének függvényében különböző fokozatokra vannak meghatározva. Másodsorban a küldeménydarabokra, kezelésükre, a csomagolóeszköz karbantartására vonatkozó, a radioaktív tartalom fajtáját figyelembe vevő követelmények meghatározásával és végül az adminisztratív ellenőrzések előírásával, – vagy ahol szükséges – az illetékes hatóság általi jóváhagyás megkövetelésével. Az ADR előírásait a radioaktív anyagok közúti szállítására kell alkalmazni, beleértve a radioaktív anyagok használatával együtt járó szállításokat is. A „szállítás” magában foglal a radioaktív anyag mozgatásával kapcsolatos minden tevékenységet, a csomagolóeszköz tervezését, gyártását, karbantartását és javítását, a radioaktív rakomány előkészítését, feladását, berakását, szállítását (beleértve a közbenső tárolását), kirakását és átvételét a rendeltetési helyen. Az ADR által a minőségi követelmények meghatározásánál alkalmazott különböző fokozatok három súlyossági szinttel jellemezhetők: a) szokásos szállítási körülmények (rendkívüli esemény nélkül); b) kisebb balesetek fellépése során fennálló szállítási körülmények; c) a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények. szállítási engedély és értesítés Általános előírás Az ADR előírt küldeménydarab-minta engedélyen kívül meghatározott körülmények között többoldalú szállítási engedélyre is szükség van, ill. az illetékes hatóságok értesítése is szükséges. Szállítási engedély Többoldalú engedély szükséges: a) A küldeménydarab tervezésekor –40 °C … +70 °C hőmérséklet-tartományt kell alapul venni a csomagolás alkotóelemeihez. Figyelembe kell venni a folyadéktartalom fagyási hőmérsékletét és a csomagolás anyagainak e hőmérséklet-tartományban bekövetkező lehetséges károsodását. Az előző előírásoknak nem megfelelő vagy ellenőrzött időszakos szellőztetésre kialakított B(M) típusú küldeménydarabok szállításához; b) az olyan B(M) típusú küldeménydarabok szállításához, amelyek radioaktív tartalmának aktivitása nagyobb, mint a 3000A1, ill. a 3000A2 és az 1000 TBq közül a kisebb érték; c) olyan küldeménydarabok szállításához, amelyek hasadóanyagot tartalmaznak, ha az egyes küldeménydarabok kritikussági biztonsági mutatószámának összege meghaladja az 50-et; azzal a kivétellel, hogy az illetékes hatóság engedélyezheti a szállítást saját országának területén keresztül vagy területére szállítási engedély nélkül is a minta általa kiadott engedélyében szereplő különleges előírással. Szállítási engedély külön megegyezés alapján Az illetékes hatóság jóváhagyhat olyan előírásokat, amelyek szerint az ADR vonatkozó követelményeinek nem mindenben megfelelő küldeményt külön megegyezéssel szállíthatnak. Értesítések Az illetékes hatóságokat a következő esetekben kell értesíteni: a) Az olyan küldeménydarab első szállítása előtt, amelyhez az illetékes hatóság engedélye szükséges, a feladónak biztosítani kell, hogy a küldeménydarab gyártási típusához szükséges minden vonatkozó engedélyezési okirat egy példánya mindazon országok illetékes hatóságai számára rendelkezésre álljon, amelyeken keresztül vagy amelybe a küldeményt szállítják. A feladónak nem szükséges ezen illetékes hatóságok elismerésére várakozni, és az illetékes hatóságok sem kötelesek az engedélyezési okiratok átvételét elismerni. b) Minden 1) C típusú küldeménydarab szállításánál olyan radioaktív anyag tartalommal, amelynek aktivitása a 3000A1, ill. a 3000A2 és az 1000 TBq értékek közül a kisebbiknél nagyobb;
27
2) B(U) típusú küldeménydarab szállításánál olyan radioaktív anyag tartalommal, amelynek aktivitása a 3000A1, ill. a 3000A2 és az 1000 TBq értékek közül a kisebbiknél nagyobb; 3) B(M) típusú küldeménydarab szállításánál; 4) külön megegyezés alapján végzett szállításnál; a feladónak mindazon országok illetékes hatóságait értesíteni kell, amelyeken keresztül vagy amelybe a küldeményt szállítják. Ennek az értesítésnek a szállítást megelőzően minden illetékes hatóság birtokában kell lenni, lehetőleg legalább hét nappal a szállítás megkezdése előtt. c) A feladónak nem kell külön értesítést feladni, ha a szükséges információkat a szállítási engedély iránti kérelem tartalmazza. d) A feladási értesítésnek a következőket kell tartalmaznia: 1) elegendő adatot, amely lehetővé teszi a küldeménydarab vagy küldeménydarabok azonosítását, beleértve minden vonatkozó engedélyezési okirat számot és azonosító jelzést; 2) a feladási időpontra, a várható megérkezési időpontra és a tervezett szállítási útvonalra vonatkozó adatokat; 3) a radioaktív anyag(ok) vagy nuklid(ok) nevét; 4) a radioaktív anyag fizikai és kémiai állapotának leírását, vagy annak közlését, hogy különleges formájú vagy kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról van-e szó; és 5) a radioaktív tartalom legnagyobb aktivitását a szállítás alatt becquerelben (Bq) a hozzátartozó SIelőtaggal (prefixummal) együtt (lásd az 1.2.2.1 bekezdést). Hasadóanyagoknál az aktivitás helyett a hasadóanyag összes mennyisége is megadható grammban (g) vagy annak többszörösében. Az illetékes hatóságok engedélye Az illetékes hatóságok engedélye szükséges a következőkre: a) a gyártási mintára 1) különleges formájú radioaktív anyagokra; 2) kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokra; 3) 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokra; 4) hasadó anyagot tartalmazó minden küldeménydarabra, kivéve, ha a mentesítve vannak; 5) B(U) típusú és B(M) típusú küldeménydarabokra; 6) C típusú küldeménydarabokra; b) a külön megegyezésre; c) bizonyos szállításokra. Az engedélyokirat tanúsítja, hogy a vonatkozó követelményeket betartották; a küldeménydarab-minta engedélyben a mintához azonosító számot kell rendelni. A küldeménydarab-mintára és a szállításra vonatkozó engedélyek közös engedélyokiratba foglalhatók egybe. Az engedélyokiratoknak és az engedély iránti kérelmeknek meg kell felelniük az előírásoknak. A feladónak rendelkeznie kell minden szükséges engedélyokirat egy példányával és a küldeménydarab helyes zárására és a szállításhoz való egyéb előkészítésére vonatkozó utasítások egy példányával, mielőtt a szállítás ezen engedélyokiratok előírásai alapján megtörténne. Olyan küldeménydarab-minták esetében, amelyekhez nem szükséges az illetékes hatóság engedélye, a feladónak az illetékes hatóság általi ellenőrzéshez – kérésre – rendelkezésre kell bocsátania azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a küldeménydarab-minta minden rá vonatkozó előírásnak megfelel. A szállítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a szállítási időszakot, amelyre az engedélyt kérik; b) a tényleges radioaktív tartalom adatait, a tervezett szállítási módokat, a járműtípust és a lehetséges vagy tervezett szállítási útvonalat; és c) annak részletezését, hogy milyen módon hajtják végre a küldeménydarab-mintának a kiállított engedélyokiratában nevesített óvórendszabályokat és adminisztratív vagy üzemi ellenőrzéseit. A külön megegyezés alapján szállítandó küldemény engedély iránti kérelemnek minden olyan információt tartalmaznia kell, ami szükséges az illetékes hatóság meggyőzésére, bizonyítva, hogy a szállítás során az általános biztonság legalább annak megfelel, amely fennállna akkor, ha az ADR minden vonatkozó előírását betartották volna. Az külön megegyezés alapján szállítandó küldemény engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) felvilágosítást arra, hogy a küldemény milyen vonatkozásban és milyen okokból nem szállítható az ADR vonatkozó előírásaival teljes összhangban;
28
b) adatokat a különleges biztonsági előírásokra vagy különleges adminisztratív vagy üzemi ellenőrzésekre, amelyeket a szállítás során végre kell hajtani, hogy az ADR vonatkozó előírásaitól való eltéréseket ellensúlyozzák. A B(U) típusú vagy C típusú küldeménydarab minta engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tervezett radioaktív tartalom részletes leírását, adatokat annak fizikai és kémiai állapotára és a kibocsátott sugárzás fajtájára; b) a gyártási minta részletes leírását, beleértve a teljes körű szerkezeti rajzokat, anyagjegyzéket és az alkalmazandó gyártási eljárást; c) jegyzőkönyvet a vizsgálatokról és azok eredményeiről, vagy számítási eljárásról vagy más bizonyítékot arra, hogy a minta a vonatkozó előírásoknak megfelel; d) a javasolt üzemelési és karbantartási utasításokat a küldeménydarab használatához; e) ha a küldeménydarab 100 kPa túlnyomásnál nagyobb legnagyobb normál üzemi nyomásra van kialakítva, az engedély iránti kérelemnek ki kell térni a biztonsági tartály gyártásához felhasznált anyagokra, azok specifikációira, a mintavételre és az elvégzendő vizsgálatokra; f) ha a tervezett radioaktív tartalom besugárzott fűtőelem, a kérelmezőnek a biztonsági vizsgálatokban szereplő minden feltételezést, amely a fűtőelem tulajdonságaira vonatkozik, ki kell fejtenie és igazolnia kell, és le kell írnia az esetleges szállítást megelőző intézkedéseket, g) minden különleges rakodási feltételt, amely a küldeménydarabból a biztonságos hőelvezetéshez szükséges, figyelembe véve az alkalmazásra kerülő különböző szállítási módokat, jármű- és konténertípusokat; h) a küldeménydarabot ábrázoló, 21 x 30 cm-nél nem nagyobb, másolható képet, ami bemutatja a küldeménydarab összeállítását; és i) az alkalmazott minőségbiztosítási program specifikációját. A feladónak a fuvarokmányban nyilatkoznia kell azokról az intézkedésekről, amelyeket esetleg a fuvarozónak kell megtennie. Ezt a nyilatkozatot olyan nyelven kell szövegezni, amelyet a fuvarozó vagy az illetékes hatóság szükségesnek tart, és a nyilatkozatnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: a) kiegészítő követelményeket a küldeménydarabok, egyesítő csomagolások, konténerek, tartányok berakása, tárolása, szállítása, kezelése, kirakása során, beleértve a hőelvezetésre vonatkozó különleges tárolási előírásokat vagy utalást, amelynek értelmében ilyen intézkedések nem szükségesek; b) a szállítási módra vagy a járműre vonatkozó korlátozásokat, és a szállítási útvonalra vonatkozó szükséges adatokat; c) a küldeményre vonatkozó veszélyhelyzeti utasításokat. Az ADR-ben előírt, a sugárzási szintre, ill. a szennyezettségre vonatkozó határértékek túllépése esetén: a) erről a hiányosságról értesítenie kell a feladót 1) a szállítónak, ha ezt a szállítás alatt észleli; ill. 2) a címzettnek, ha átvételkor észleli; b) a szállítónak, a feladónak, ill. a címzettnek: 1) azonnal intézkednie kell az ebből eredő következmények elhárítására; 2) ki kell vizsgálnia az okokat, körülményeket és következményeket; 3) megfelelő intézkedéseket kell tennie azoknak az okoknak és körülményeknek a kiküszöbölésére, amelyek ehhez a hiányossághoz vezettek, és meg kell akadályoznia a hasonló körülmények ismételt előfordulását; és 4) az illetékes hatóságo(ka)t tájékoztatnia kell a hiányosság okairól és a végrehajtott vagy végrehajtandó elhárító, ill. megelőző tevékenységről; és c) a hiányosságról a feladót, ill. az illetékes hatóságo(ka)t lehetőleg minél hamarabb kell tájékoztatni, de ha besugárzás szempontjából veszélyhelyzet alakult ki vagy van kialakulóban, azonnal tájékoztatni kell őket.
9. Egy üzletfele megkereste Önt azzal a kéréssel, adjon felvilágosítást arról, hogy milyen feltételekkel lehet robbanóanyagokat forgalmazni. Foglalja össze a robbanóanyagok és -tárgyak főbb jellemzőit! Az ADR 1. osztályon belül milyen
29
alosztályok és összeférhetőségi csoportok vannak, milyen robbanóanyagok vannak a szállításból kizárva? Információtartalom vázlata A robbanóanyagok és -tárgyak főbb jellemzői a) Robbanóanyagok: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok vagy keverékeik, amelyek kémiai reakció révén képesek arra, hogy olyan sebességgel fejlesszenek gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetében károsodást idéz elő. Pirotechnikai anyagok: anyagok vagy keverékeik, amelyeknek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszenek, fényt keltsenek, hanghatást váltsanak ki, gázt vagy füstöt fejlesszenek, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtsék ki. Megjegyzés: 1. Azok az anyagok, amelyek önmagukban véve nem robbanóanyagok, de amelyek robbanásveszélyes gáz-, gőz- vagy porkeverékeket képezhetnek, nem tartoznak az 1 osztály anyagai közé. 2. Szintén nem tartoznak az 1 osztályba azok a víz- és alkoholtartalmú robbanóanyagok, amelyek víz-, ill. alkoholtartalma a megadott határértékeket meghaladja és azok, amelyek plasztifikáló anyagot tartalmaznak – ezek a robbanóanyagok a 3 vagy a 4.1 osztályba vannak besorolva –, valamint azok a robbanóanyagok, amelyek a bennük rejlő alapvető veszély miatt az 5.2 osztályba vannak besorolva. b) Robbanótárgyak: olyan tárgyak, amelyek egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak. Megjegyzés: Nem tartoznak az 1 osztály előírásainak hatálya alá azok a szerkezetek, amelyek olyan jellegű vagy olyan kis mennyiségű robbanó vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak, amelyek szállítás közbeni véletlenszerű vagy gondatlanság miatt bekövetkező meggyulladása vagy beindulása csak olyan reakciót idéz elő, amely nem jár kívülről észlelhető repeszhatással, tűzzel, köd-, füst- vagy hőfejlődéssel vagy erős hanghatással. c) Azok az előzőekben nem említett anyagok és tárgyak, amelyek arra a célra készültek, hogy gyakorlati hatásukat robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki.
A robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagok besorolási vizsgálata Minden anyagot vagy tárgyat, amelynek robbanó tulajdonsága van vagy robbanó tulajdonsága lehet, az 1 osztályba való besorolás szempontjából meg kell vizsgálni a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” I. Részében meghatározott vizsgálatok, próbák és kritériumok szerint. Az 1 osztályba sorolt valamely anyag vagy tárgy csak akkor szállítható, ha az ADR-ben található valamely megnevezéshez vagy m.n.n. tételhez hozzá lett rendelve, és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” feltételeinek megfelel. Pl: Kiizzadási vizsgálat A robbantóanyagok kiizzadási vizsgálatának elvégzésére használt készülék egy 40 mm magas, 15,7 mm belső átmérőjű üreges, talpas bronzhenger, amelynek talpa ugyanazon anyagból készült. A henger palástján 20 db 0,5 mm átmérőjű furat van (négy sorban öt-öt furat). Az 52 mm teljes hosszúságú, 48 mm hosszú, hengeres részű bronzdugattyú a függőleges helyzetű bronzhengerbe helyezhető; ez a 15,6 mm átmérőjű dugattyú 2220 g tömegű nehezékkel van terhelve úgy, hogy a henger fenekére 120 kPa (1,2 bar) nyomás hat. 5…8 g robbantóanyagból 30 mm hosszú és 15 mm átmérőjű hengert kell készíteni, amelyet igen finom gézbe kell becsavarni és a hengerbe kell helyezni; ezután rá kell helyezni a dugattyút a teherrel oly módon, hogy a robbantóanyagra 120 kPa (1,2 bar) nyomás hasson. Mérni kell a hengeren levő furatokban az első olajos cseppecskék (nitroglicerin) megjelenéséig eltelt időt. A robbantóanyag megfelelő, ha az első cseppek megjelenéséig több mint öt perc telik el, ha a vizsgálatot 15…25 °C hőmérsékleten végezték.
Az ADR 1. osztályon belüli alosztályok és összeférhetőségi csoportok Az alosztályok meghatározása
30
1.1 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.) 1.2 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem. 1.3 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül, a) így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy b) amelyek egymásután úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak. 1.4 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetén. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétröpülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását. 1.5 alosztály Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk. 1.6 alosztály Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen iniciálásuk vagy beindulásuk valószínűsége. Az anyagok és tárgyak összeférhetőségi csoportjainak meghatározása A Primer robbanóanyag. B Primer robbanóanyaggal töltött tárgy kettőnél kevesebb hatékony biztonsági szerkezettel. Egyes tárgyak, így a detonátorok robbantáshoz, detonátor-szerkezetek robbantáshoz és gyutacsszelencék ide tartoznak, bár ezek nem tartalmaznak primer robbanóanyagot. C Tolóhatású robbanóanyag vagy egyéb másodlagos deflagráló robbanóanyag vagy ilyen robbanóanyaggal töltött tárgy. D Szekunder detonáló robbanóanyag vagy feketelőpor vagy szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy, minden esetben gyújtóeszköz és hajtótöltet nélkül, vagy primer robbanóanyagot tartalmazó tárgy legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. E Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy indítószerkezet nélkül, de hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével). F Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy saját indítószerkezettel, hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével) vagy hajtótöltet nélkül. G Pirotechnikai anyag vagy pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgy vagy olyan tárgy, amely egyben robbanóanyagot és gyújtó-, világító-, könnyfakasztó- vagy ködképzőanyagot is tartalmaz (a vízzel aktiválható tárgyak, valamint a fehérfoszfort, foszfidokat, piroforos anyagot, gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó tárgyak kivételével). H Robbanóanyagot és fehérfoszfort együtt tartalmazó tárgy. J Robbanóanyagot és gyúlékony folyadékot vagy gélt együtt tartalmazó tárgy. K Robbanóanyagot és mérgező vegyianyagot együtt tartalmazó tárgy. L Olyan robbanóanyag vagy robbanóanyagot tartalmazó tárgy, amely különleges kockázattal jár (pl. víz hatására történő aktiválódás miatt vagy hipergolok, foszfidok vagy piroforos anyag jelenléte miatt) és így minden egyes típus elkülönítése szükséges. N Csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmazó tárgyak. S Olyan anyag vagy tárgy, amely úgy van csomagolva vagy kialakítva, hogy a nem szándékos reakció révén bekövetkező minden hatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik, kivéve, ha
31
tűz esetén maga a küldeménydarab károsodik. Ebben az esetben a robbanási és kivetési hatásoknak olyan mértékűre kell korlátozódniuk, hogy ne akadályozzák a tűz leküzdését vagy más rendkívüli intézkedések végrehajtását a küldeménydarab közvetlen közelében.
A szállításból kizárt robbanóanyagok Azok a robbanóanyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, I. Rész kritériumai szerint nagymértékben robbanásérzékenyek, vagy amelyeknél spontán reakció léphet fel, valamint azok a robbanóanyagok és -tárgyak, amelyek nem sorolhatók az ADR valamely megnevezése vagy m.n.n. tétele alá, a szállításból ki vannak zárva. A K összeférhetőségi csoport tárgyai a szállításból ki vannak zárva!
10. Munkahelyén többféle gázt is használnak. Önt bízzák meg azzal, hogy készítsen egy összefoglaló anyagot arról, mi tekinthető gáznak, a gázok (ADR 2. osztály) hogyan csoportosíthatók (sűrített, mélyhűtött stb.), veszélyes tulajdonságaik alapján milyen kategóriákba sorolhatók (fojtó, gyújtó hatású stb.), az aeroszolokra milyen előírások vonatkoznak, melyek a szállításból kizárt gázok. Információtartalom vázlata A gáz fogalma A 2 osztály fogalma a tiszta gázokra, a gázkeverékekre, egy vagy több gáz keverékére egy vagy több más anyaggal, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki. A gázok olyan anyagok, amelyek a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakúak.
A gázok (ADR 2. osztály) csoportosítása A 2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva: 1. Sűrített gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt -50 °C-on teljesen gáz halmazállapotú; ebbe a kategóriába tartozik minden gáz, amelynek kritikus hőmérséklete -50 °C vagy annál alacsonyabb 2. Cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt -50 °C felett részben folyékony állapotban van. Meg kell különböztetni a következőket: – nagy nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete -50 °C-nál magasabb, de legfeljebb +65 °C; – kis nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete +65 °C-nál magasabb 3. Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban alacsony hőmérséklete folytán részben folyékony állapotban van 4. Oldott gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt folyadék fázisú oldószerben van oldva 5. Aeroszol csomagolások és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok) 6. Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak 7. Túlnyomás nélküli gázok, amelyekre különleges előírások érvényesek (gázminták).
A gázok veszélyességi kategóriái A 2 osztály anyagai és tárgyai (az aeroszolok kivételével) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve: A fojtó O gyújtó hatású F gyúlékony T mérgező
32
TF mérgező, gyúlékony TC mérgező, maró TO mérgező, gyújtó hatású TFC mérgező, gyúlékony, maró TOC mérgező, gyújtó hatású, maró. Ha a gázok vagy gázkeverékek veszélyes tulajdonságai a kritériumok alapján egynél több csoporthoz tartoznak, a T betűvel jelölt csoportok minden más csoportot megelőznek. Az F betűvel jelölt csoportok megelőzik az A vagy O betűvel jelölteket.
Az aeroszolokra vonatkozó előírások Az aeroszolok (UN 1950) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve: A fojtó O gyújtó hatású F gyúlékony T mérgező C maró CO maró, gyújtó hatású FC gyúlékony, maró TF mérgező, gyúlékony TC mérgező, maró TO mérgező, gyújtó hatású TFC mérgező, gyúlékony, maró TOC mérgező, gyújtó hatású, maró. A csoporthoz rendelés az aeroszol csomagolás tartalmának tulajdonságaitól függ. A kritériumok a következők: a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következő b) – f) pont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg; b) az O csoporthoz kell hozzárendelni, ha az aeroszol gyújtó hatású (oxidáló) gázt tartalmaz; c) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom 85 tömeg% vagy annál több gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 30 kJ/g vagy annál nagyobb; nem kell az F csoporthoz hozzárendelni, ha a tartalom 1 tömeg% vagy annál kevesebb gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 20 kJ/g-nál kisebb; egyéb esetekben az aeroszol gyúlékonyságát a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”-ben leírt vizsgálatokkal kell meghatározni. A vizsgálat szerint „rendkívül gyúlékony”, ill. „gyúlékony” aeroszolokat az F csoporthoz kell hozzárendelni. d) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik; e) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, kielégíti a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjának kritériumait; f) ha az O, F, T és C csoport közül egynél több kritériuma teljesül, akkor az esettől függően a CO, FC, TF, TC TO, TFC vagy TOC csoporthoz kell hozzárendelni.
A szállításból kizárt gázok A 2 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a normális szállítási körülmények között a veszélyes reakció, mint pl. bomlás, szétválás vagy polimerizálódás mindenfajta lehetőségének megakadályozására. E célból különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik. A következő anyagok és keverékek a szállításból ki vannak zárva: – UN 2186 hidrogén-klorid, mélyhűtött, cseppfolyósított; – UN 2421 nitrogén-trioxid; – UN 2455 metil-nitrit;
33
– azok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok, amelyek nem sorolhatók a 3A, 3O vagy 3F osztályozási kód alá; – azok az oldott gázok, amelyek nem sorolhatók az UN 1001, 2073 vagy 3318 alá; – azok az aeroszolok, amelyek hajtógázként olyan gázt tartalmaznak, amely mérgező, vagy a P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos; – azok az aeroszolok, amelyek tartalma a mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében az I csomagolási csoportnak felel meg; – azok a nagyon mérgező gázzal vagy olyan gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok), amely gáz a P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos.
11. Vállalatánál az Ön feladata, hogy ellenőrizze, megfelelően történik-e az ADR 4.1 osztályba (könnyen gyulladó anyagok) sorolt anyagok kezelése. Készítsen egy összefoglaló anyagot arról, hogy milyen szempontok alapján végzi el az ellenőrzést a különböző kategóriába tartozó anyagok esetén! Információtartalom vázlata
Gyúlékony szilárd anyagok A 4.1 osztály fogalomköre a gyúlékony anyagokra és tárgyakra, az érzéketlenített robbanóanyagokra, amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb, valamint a szilárd vagy folyékony önreaktív anyagokra terjed ki. A következők tartoznak a 4.1 osztályba: – könnyen gyulladó szilárd anyagok és tárgyak; – szilárd és folyékony önreaktív anyagok; – szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok; – önreaktív anyagokkal rokon anyagok. A 4.1 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva: F Gyúlékony szilárd anyagok járulékos veszély nélkül: F1 Szerves anyagok F2 Szerves anyagok olvasztott állapotban F3 Szervetlen anyagok FO Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek gyújtó hatásúak FT Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek mérgezőek: FT1 Szerves, mérgező anyagok FT2 Szervetlen, mérgező anyagok FC Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek maróak: FC1 Szerves, maró anyagok FC2 Szervetlen, maró anyagok D Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, járulékos veszély nélkül DT Szilárd, érzéketlentett robbanóanyagok, amelyek mérgezőek SR Önreaktív anyagok: SR1 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igény nélkül SR2 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igénnyel. A gyúlékony szilárd anyagok a könnyen gyulladó szilárd anyagok és azok, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak.
Könnyen gyulladó szilárd anyagok A könnyen gyulladó szilárd anyagok porszerűek, szemcsések vagy pasztaszerűek, és csak akkor veszélyesek, ha a gyújtóforrással, pl. égő gyufával való rövid érintkezéssel könnyen meggyújthatók és a láng gyorsan terjed. A veszélyt nemcsak a tűz jelentheti, hanem a mérgező égéstermékek is. A fémporok különösen azért veszélyesek, mert nehéz a tüzet eloltani, mivel a szokásos oltószerek, mint a szén-dioxid vagy a víz növelhetik a veszélyt.
34
Súrlódás révén tüzet okozó anyagok Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez (pl. gyufához) való hasonlóság alapján, vagy valamely, ráillő különleges előírás alapján kell a 4.1 osztályba sorolni.
Fémporok és a fémötvözet-porok besorolása a) A fémporok és a fémötvözet-porok kivételével a porszerű, szemcsés vagy pasztaszerű anyagokat akkor kell a 4.1 osztályba könnyen gyulladó anyagnak besorolni, ha azok gyújtóforrással (pl. égő gyufával) való rövid érintkezés hatására könnyen meggyulladnak, vagy ha meggyulladás esetén a láng gyorsan terjed, az égési idő 100 mm mérési távolságon kevesebb 45 s-nál vagy az égési sebesség nagyobb mint 2,2 mm/s. b) A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a 4.1 osztályba sorolni, ha lánggal meggyújthatók és a reakció 10 percen belül a minta teljes hosszára kiterjed.
A gyúlékony szilárd anyagok csomagolási csoportjai A gyúlékony szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” szerinti vizsgálati eljárások alapján a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint: a) A könnyen gyulladó szilárd anyagokat, amelyeknél a vizsgálat során az égési idő 100 mm mérési távolságon 45 s-nál kevesebb: a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a láng áthalad a nedvesített zónán; a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a nedvesített zóna legalább négy percre megállítja a láng terjedését. b) A fémporokat és fémötvözet-porokat: a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció öt percen belül az egész mintára kiterjed; a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció csak öt percen túl terjed ki az egész mintára. Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez való hasonlóság, vagy valamely különleges előírás alapján kell valamely csomagolási csoporthoz hozzárendelni.
Önreaktív anyagok Az ADR alkalmazásában az önreaktív anyagok termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Nem tekinthetők a 4.1 osztály önreaktív anyagainak azok az anyagok, amelyek: a) az 1 osztály kritériumai szerint robbanóanyagok; b) az 5.1 osztály besorolási eljárása szerint gyújtó hatású anyagok, kivéve a gyújtó hatású anyagok olyan keverékeit, amelyek 5% vagy annál több éghető szerves anyagot tartalmaznak, mivel ezeket a 2. megjegyzésben szereplő elv szerint kell besorolni; c) az 5.2 osztály kritériumai szerint szerves peroxidok; d) bomláshője nem éri el a 300 J/g-ot; vagy e) öngyorsuló bomlási hőmérséklete (ÖBH) 50 kg-os küldeménydarab esetén meghaladja a 75 °C-ot. Tulajdonságok Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat. Egyes önreaktív anyagok hőmérsékletszabályozást igényelnek. Egyes önreaktív anyagok, különösen zárt térben, robbanásszerűen elbomolhatnak. Ezek a jellemzők hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolások használatával módosíthatók. Némely önreaktív anyag élénken ég. Önreaktív anyagok például a következő típusú vegyületek:
35
alifás azovegyületek (–C–N=N–C–); szerves azidok (–C–N3); diazónium sók (–CN2+Z–); N-nitrózo vegyületek (–N–N=O); és aromás szulfohidrazidok (–SO2–NH–NH2). Ez a felsorolás nem teljes, más reaktív csoportot tartalmazó anyagok és az anyagok egyes keverékei hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek.
Önreaktív anyagok érzéketlenítése A biztonságos szállítás céljából az önreaktív anyagokat számos esetben hígítók használatával érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez a tartalom tömegére vonatkozik, egész számra kerekítve. Hígító használata esetén az önreaktív anyagot a szállítás során használt koncentrációjú és formájú hígító jelenléte mellett kell vizsgálni. Olyan hígítók, amelyek a küldeménydarabból való kifolyás esetén lehetővé teszik, hogy az önreaktív anyag veszélyes mértékben koncentrálódhasson, nem használhatók. A használt hígítónak az önreaktív anyaggal összeférhetőnek kel lennie. Ebben a tekintetben összeférhető hígítók azok a szilárd vagy folyékony anyagok, amelyek nem befolyásolják hátrányosan az önreaktív anyag termikus stabilitását és veszélytípusát. A folyékony hígítók forráspontja a hőmérséklet-szabályozást igénylő készítményekben legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C legyen. A folyékony hígító forráspontjának legalább 50 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint az önreaktív anyag szabályozási hőmérséklete.
Hőmérséklet-szabályozási előírások Egyes önreaktív anyagok csak hőmérséklet-szabályozás mellett szállíthatók. A szabályozási hőmérséklet az a maximális hőmérséklet, amelyen az önreaktív anyag biztonságosan szállítható. Feltételezett, hogy a szállítás során a küldeménydarab közvetlen környezetében a hőmérséklet 24 óránként csak rövid ideig magasabb 55 °C-nál. A hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén szükség lehet vészhelyzeti eljárások alkalmazására. A vészhőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél az ilyen eljárásokat meg kell indítani. A szabályozási és vészhőmérsékleteket az öngyorsuló bomlási hőmérsékletből (ÖBH) vezetik le. Az ÖBH-t azért kell meghatározni, hogy eldönthető legyen, vajon az anyagot alá kell-e vetni hőmérséklet-szabályozásnak a szállítás alatt. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” tartalmazza. Azokat az önreaktív anyagokat, amelyek ÖBH értéke 55 °C-nál nem nagyobb, a szállítás alatt hőmérséklet-szabályozásnak kell alávetni. A szabályozási és vészhőmérsékletek, ahol vannak, a ADRben fel vannak sorolva. A tényleges szállítási hőmérséklet lehet alacsonyabb, mint a szabályozási hőmérséklet, de úgy kell megválasztani, hogy veszélyes fázis-átalakulás ne következhessen be.
A szállításból kizárt gyúlékony szilárd anyagok A 4.1 osztályba tartozó, vegyileg nem állandó anyagok csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek az ilyen reakciókat elősegítik. Az UN 3097 számú gyújtó hatású, gyúlékony, szilárd anyagok a szállításból ki vannak zárva, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak. A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva: – az A típusú önreaktív anyagok; – a fehér- vagy sárgafoszfortól nem mentes foszfor-szulfidok; – az ADR-ben fel nem sorolt szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok; – a szervetlen, gyúlékony anyagok olvasztott formában, kivéve az UN 2448 olvasztott ként.
12. Munkahelyén a közelmúltban volt egy öngyulladás miatt bekövetkezett tűzeset. A tűzvizsgálat kiderítette, hogy nem ismerték pontosan az öngyulladással összefüggő veszélyeket. Felettese Önt bízta meg azzal, hogy készítsen egy összefoglaló anyagot arról, mi tekinthető az ADR 4.2 osztályba tartozó, öngyulladásra hajlamos, ill. az
36
ADR 5.1. osztályba tartozó, gyújtó hatású anyagnak. Hogyan csoportosíthatók ezek az anyagok? Milyen kezelési és tárolási szabályokat kell betartani ezen anyagok esetében? Információtartalom vázlata
Öngyulladásra hajlamos anyagok fogalma A 4.2 osztály fogalomköre a következőkre terjed ki: – piroforos anyagokra, amelyek olyan anyagok (beleértve a folyékony vagy szilárd keverékeket és oldatokat), amelyek már kis mennyiségben is a levegővel érintkezve 5 percen belül meggyulladnak. A 4.2 osztály ezen anyagai a leginkább öngyulladásra hajlamosak; és – önmelegedő anyagokra és tárgyakra, amelyek olyan anyagok és tárgyak (beleértve az oldatokat és keverékeket), amelyek a levegővel érintkezve energiaközlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre. Ezek az anyagok csak nagy mennyiségben (több kilogrammban), hosszabb idő után (órák vagy napok) gyulladnak meg. Tulajdonságok Ezen anyagok önmelegedését, ami öngyulladáshoz vezet, az anyagok oxigénnel (levegőn) történő reakciója okozza, mivel a fejlődő hő nem képes elég gyorsan a környezetbe távozni. Öngyulladás akkor következik be, ha a hőfejlődés sebessége meghaladja a hőveszteség sebességét és az anyag eléri az öngyulladási hőmérsékletet. a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) szilárd anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha 1 m magasságból leejtve vagy öt percen belül meggyulladnak; b) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) folyékony anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha: i) inert hordozóra kiöntve öt percen belül meggyulladnak, vagy ii) az i) szerinti próbánál negatív eredményt adnak, de száraz, redőzött szűrőpapírra kiöntve (Whatman No. 3 szűrőpapír) öt percen belül meggyulladnak vagy a szűrőpapírt elszenesítik; c) azokat az anyagokat, amelyeknél egy 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a 4.2 osztályba kell sorolni. Ez a kritérium a faszén öngyulladási hőmérsékletén alapul, ami 27 m3-es kockánál 50 °C. Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 27 m3 térfogatú kocka formában 50 °C-nál magasabb, nem szabad a 4.2 osztályba sorolni.
Öngyulladásra hajlamos anyagok csoportosítása
A 4.2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva: S Öngyulladásra hajlamos anyagok járulékos veszély nélkül: S1 Szerves, folyékony anyagok S2 Szerves, szilárd anyagok S3 Szervetlen, folyékony anyagok S4 Szervetlen, szilárd anyagok S5 Szerves fémvegyületek SW Öngyulladásra hajlamos anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek SO Öngyulladásra hajlamos, gyújtó hatású anyagok ST Öngyulladásra hajlamos, mérgező anyagok: ST1 Mérgező, szerves, folyékony anyagok ST2 Mérgező, szerves, szilárd anyagok ST3 Mérgező, szervetlen, folyékony anyagok ST4 Mérgező, szervetlen, szilárd anyagok SC Öngyulladásra hajlamos, maró anyagok: SC1 Maró, szerves, folyékony anyagok SC2 Maró, szerves, szilárd anyagok SC3 Maró, szervetlen, folyékony anyagok SC4 Maró, szervetlen, szilárd anyagok.
37
Öngyulladásra hajlamos anyagok csomagolási csoportokhoz rendelése Az ADR egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint: a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) anyagokat az I csomagolási csoportba kell sorolni; b) azokat az önmelegedő anyagokat és tárgyakat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a II csomagolási csoportba kell sorolni. Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 450 liter térfogatban meghaladja az 50 °C-ot, nem kell a II csomagolási csoportba sorolni; c) azokat a gyengén önmelegedő anyagokat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában a „b)” pontban említett jelenségek nem figyelhetők meg az adott körülmények között, de amelyeknél 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a III csomagolási csoportba kell sorolni.
A szállításból kizárt, öngyulladásra hajlamos anyagok
A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva: – az UN 3255 terc-butil-hipoklorit; és – az UN 3127 számú gyújtó hatású, önmelegedő, szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak
A gyújtó hatású (oxidáló) anyagok fogalma Az 5.1 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak vagy más anyagok égését elősegíthetik.
A gyújtó hatású (oxidáló) anyagok csoportosítása Az 5.1 osztály anyagai és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak a következők szerint vannak csoportosítva: O Gyújtó hatású anyagok járulékos veszély nélkül vagy ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak: O1 Folyékony anyagok O2 Szilárd anyagok O3 Tárgyak OF Gyújtó hatású szilárd, gyúlékony anyagok OS Gyújtó hatású szilárd, önmelegedő anyagok OW Gyújtó hatású szilárd anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek OT Gyújtó hatású, mérgező anyagok: OT1 Folyékony anyagok OT2 Szilárd anyagok OC Gyújtó hatású, maró anyagok: OC1 Folyékony anyagok OC2 Szilárd anyagok OTC Gyújtó hatású, mérgező, maró anyagok.
A gyújtó hatású (oxidáló) anyagok csomagolási csoportokhoz rendelése Gyújtó hatású szilárd anyagok Besorolás Egy szilárd anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keveréke meggyullad vagy elég vagy az átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje.
38
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés Az ADR egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint: a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a káliumbromát/cellulóz 3:2 tömegarányú keverék átlagos égési ideje; b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a káliumbromát/cellulóz 2:3 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki; c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a káliumbromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki. Gyújtó hatású folyékony anyagok Besorolás Egy folyékony anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke 2070 kPa vagy nagyobb nyomásnövekedést eredményez, és az átlagos nyomásnövekedési idő azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréke esetében. Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés Az ADR egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, folyékony anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint: a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke önmagától meggyullad, vagy a nyomásnövekedési ideje rövidebb, mint az 50%-os perklórsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké; b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 40%-os vizes nátrium-klorát oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki; c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.
A szállításból kizárt, gyújtó hatású (oxidáló) anyagok Az 5.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek az ilyen reakciókat elősegítik. A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva: – az UN 3100 számú önmelegedő, gyújtó hatású szilárd anyagok, az UN 3121 számú vízzel reaktív, gyújtó hatású szilárd anyagok és az UN 3137 számú gyúlékony, gyújtó hatású szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak; – a nem stabilizált hidrogén-peroxid és a nem stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldatok 60%-nál több hidrogén-peroxid tartalommal; – az éghető szennyeződésektől nem mentes tetranitro-metán; – perklórsav oldatok 72 tömeg%-nál nagyobb savtartalommal és a perklórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal; – a klórsav oldatok 10% feletti klórsav-tartalommal és a klórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;
39
– az ebbe az osztályba tartozó UN 1745 bróm-pentafluorid, 1746 bróm-trifluorid és 2495 jódpentafluorid, valamint a 2 osztályba tartozó UN 1749 klór-trifluorid és 2548 klórpentafluorid kivételével minden más halogénezett fluorvegyület; – az ammónium-klorát és vizes oldatai, valamint a klorátok keverékei ammóniumsóval; – az ammónium-klorit és vizes oldatai, valamint a kloritok keverékei ammóniumsóval; – a hipokloritok keverékei ammóniumsóval; – az ammónium-bromát és vizes oldatai, valamint a bromátok keverékei ammóniumsóval; – az ammónium-permanganát és vizes oldatai, valamint a permanganátok keverékei ammóniumsóval; – az ammónium-nitrát 0,2%-nál több éghető anyag tartalommal (beleértve bármilyen szerves anyagot szénegyenértékre átszámítva), hacsak nem valamely 1 osztályba tartozó anyag vagy tárgy alkotórésze; – az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyák, amelyek ammónium-nitrát tartalma (mindazon nitrát-ion mennyiséget, amellyel egyenérték tömegű ammónium-ion van jelen a keverékben, ammóniumnitrátként kell számításba venni) vagy éghető anyag tartalma a 307 különleges előírásban megadott határokat meghaladja, kivéve az 1 osztályra vonatkozó feltételek melletti szállítást; – az ammónium-nitrit és vizes oldatai, valamint a szervetlen nitritek keverékei ammóniumsóval; – a kálium-nitrát és nátrium-nitrit keverékei ammóniumsóval.
13. Vállalatánál olyan anyagokat is használnak, melyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek. Mikor kell egy anyagot az ADR 4.3 osztályba sorolni, hogyan csoportosíthatók ezek az anyagok? Milyen kezelési és tárolási szabályokat kell betartani ezen anyagok esetében? Információtartalom vázlata A vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok fogalma A 4.3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek vízzel reagálva a levegővel robbanó keverék alkotására hajlamos, gyúlékony gázokat fejlesztenek. Bizonyos anyagok a vízzel érintkezve olyan gyúlékony gázokat fejleszthetnek, amelyek a levegővel robbanó elegyet alkothatnak. Az ilyen keverékek bármilyen közönséges gyújtóforrástól, pl. nyílt lángtól, szikrát vető kéziszerszámtól vagy védelem nélküli izzólámpától könnyen meggyulladhatnak. A keletkező lökéshullám és a láng veszélyeztetheti az embereket és a környezetet. A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” szerinti vizsgálati eljárásokban leírt vizsgálati módszer használatos annak meghatározására, hogy az anyag reakciója a vízzel nem jár-e veszélyes mennyiségű, esetleg gyúlékony gázok fejlődésével. Ezt a módszert piroforos anyagokhoz nem szabad használni. Egy anyagot akkor kell a 4.3 osztályba sorolni, ha a) a vizsgálatok bármely szakaszában a fejlődött gáz magától meggyullad; vagy b) a gyúlékony gáz fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva meghaladja az 1 liter/óra értéket.
A vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok csoportosítása A 4.3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva: W Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak: W1 Folyékony anyagok W2 Szilárd anyagok W3 Tárgyak WF1 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, folyékony, gyúlékony anyagok WF2 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, szilárd, gyúlékony anyagok WS Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, önmelegedő, szilárd anyagok WO Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyújtó hatású, szilárd anyagok WT Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, mérgező anyagok: WT1 Folyékony anyagok WT2 Szilárd anyagok
40
WC WFC
Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, maró anyagok: WC1 Folyékony anyagok WC2 Szilárd anyagok Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyúlékony, maró anyagok.
A vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok csomagolási csoportokhoz rendelése Az ADR egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint: a) Az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten a vízzel erélyesen reagál és a fejlődő gáz általában hajlamot mutat arra, hogy önmagától meggyulladjon, vagy szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál a vízzel, hogy a gyúlékony gáz fejlődésének mértéke a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva bármely egy perces időtartam alatt legalább 10 liter; b) A II csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 20 liter/óra és az I csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek; c) A III csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan lassan reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 1 liter/óra és sem az I csomagolási csoport, sem a II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek.
A szállításból kizárt vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok Az UN 3132 alá sorolt vízzel reaktív, gyúlékony, szilárd anyagok, az UN 3133 alá sorolt vízzel reaktív, gyújtó hatású, szilárd anyagok és az UN 3135 alá sorolt vízzel reaktív, önmelegedő, szilárd anyagok a szállításból ki vannak zárva, kivéve ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak.
14. Vállalatánál szerves peroxidokat is felhasználnak. Hogyan csoportosíthatók - veszélyességük mértéke szerint - az ADR 5.2 osztály anyagai? Milyen kezelési és tárolási szabályokat kell betartani ezen anyagok esetében? Információtartalom vázlata A szerves peroxidok fogalma Az 5.2 osztály fogalomköre a szerves peroxidokra és a szerves peroxid készítményekre terjed ki. Fogalommeghatározás A szerves peroxidok olyan szerves anyagok, amelyek a kétértékű –O–O– szerkezeti elemet tartalmazzák és amelyek a hidrogén-peroxid olyan származékainak tekinthetők, ahol egyik vagy mindkét hidrogén atomot szerves gyökök helyettesítenek. Tulajdonságok A szerves peroxidok normál vagy magasabb hőmérsékleten hajlamosak az exoterm bomlásra. A bomlás hőhatásra, szennyező anyagokkal (pl. savak, nehézfém vegyületek, aminok) való érintkezésre, súrlódás vagy ütés hatására következhet be. A bomlási sebesség a hőmérséklettel növekszik és függ a szerves peroxid kikészítésétől. A bomlás során egészségre ártalmas vagy gyúlékony gázok vagy gőzök fejlődhetnek. Egyes szerves peroxidok esetében a hőmérsékletet a szállítás alatt szabályozni kell. Egyes szerves peroxidok robbanásszerű bomlást szenvedhetnek, különösen zárt térben. Ez a tulajdonság hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolás használatával megváltoztatható. Számos szerves peroxid erélyesen ég. El kell kerülni, hogy a szerves peroxid a szemmel érintkezésbe kerülhessen. Egyes szerves peroxidok már rövid érintkezés hatására a szaruhártya súlyos sérülését vagy a bőr felmaródását okozhatják.
41
A szerves peroxidok veszélyességük mértéke szerint hét típusba vannak sorolva. A típusok az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá.
A szerves peroxidok csoportosítása Az 5.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva: P1 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozás nélkül P2 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozással.
A szerves peroxidok érzéketlenítése A biztonságos szállítás céljából a szerves peroxidokat számos esetben szerves folyadékokkal vagy szilárd anyagokkal, szervetlen szilárd anyagokkal vagy vízzel érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez tömeg%-ot jelent, egész számra kerekítve. Általában az érzéketlenítést úgy kell végrehajtani, hogy kifolyás esetén a szerves peroxid veszélyes mértékű koncentrálódása ne következhessen be. Hacsak az egyes szerves peroxid készítményekre nincs más előírva, az érzéketlenítésre használt hígítóra a következő meghatározások érvényesek: – az A típusú hígítók olyan szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szóban forgó szerves peroxiddal és forráspontjuk legalább 150 °C. Az A típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítéséhez felhasználhatók; – a B típusú hígítók szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szerves peroxiddal és amelyek forráspontja 150 °C-nál kisebb, de legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C. A B típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítésére használhatók, amennyiben a hígító forráspontja legalább 60 °C-kal magasabb, mint a szerves peroxid ÖBH értéke 50 kgos küldeménydarabban. Az A vagy B típusú hígítóktól eltérő típusú hígítók is használhatók az ADR-ben felsorolt szerves peroxid készítményekhez, amennyiben azokkal összeférhetők. Azonban az A vagy B típusú hígítók helyettesítése részben vagy teljes mértékben más, eltérő tulajdonságokkal bíró hígítókkal szükségessé teszi a készítmény ismételt minősítését az 5.2 osztályra vonatkozó normál besorolási eljárás szerint. A víz csak olyan szerves peroxidokhoz használható érzéketlenítőszerként, amelyek az ADR-ben fel vannak sorolva, vagy az illetékes hatóság jóváhagyásában mint „víz hozzáadásával” vagy mint „stabil vizes diszperziók” vannak megemlítve. Szerves és szervetlen szilárd anyagokat csak akkor szabad a szerves peroxidok érzéketlenítésére használni, ha ezekkel összeférhetőek. A folyékony és a szilárd anyagok akkor tekinthetők összeférhetőnek, ha nem befolyásolják hátrányosan a szerves peroxid készítménynek sem termikus stabilitását, sem veszélyességét.
A szerves peroxidok szállítása során megkövetelt hőmérséklet-szabályozás Egyes szerves peroxidok csak hőmérséklet-szabályozás mellett szállíthatók. A szabályozási hőmérséklet az a maximális hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid biztonságosan szállítható. Feltételezett, hogy a szállítás során a küldeménydarab közvetlen környezetében a hőmérséklet 24 óránként csak rövid ideig magasabb 55 °C-nál. A hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén szükség lehet vészhelyzeti eljárások alkalmazására. A vészhőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél az ilyen eljárásokat meg kell indítani. A szabályozási és a vészhőmérsékletet az öngyorsuló bomlási hőmérsékletből (ÖBH) vezetik le, ami az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet. Az ÖBH-t azért kell meghatározni, hogy eldönthető legyen, vajon az anyagot alá kell-e vetni hőmérsékletszabályozásnak a szállítás alatt. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” tartalmazza.
A szállításból kizárt szerves peroxidok A következő szerves peroxidok az 5.2 osztály feltételei mellett a szállításból ki vannak zárva: – A típusú szerves peroxidok.
42
15. Egy üzletfele megkereste Önt azzal a kéréssel, adjon számára tájékoztatást arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak a mérgező (ADR 6.1. osztály) és a fertőző (ADR 6.2. osztály) anyagok szállítására és tárolására. Mi tekintendő mérgező és fertőző anyagnak, hogyan csoportosíthatók ezek az anyagok? Hívja fel a figyelmet a mérgező és fertőző anyagok által okozott veszélyekre! Információtartalom vázlata A mérgező anyagok fogalma A 6.1 osztály fogalomköre azokra a mérgező anyagokra terjed ki, amelyekről tapasztalat alapján tudják vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartó behatással, belélegzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget vagy halált okozhatnak. A mérgező anyagok csoportosítása A 6.1 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva: T Mérgező anyagok járulékos veszély nélkül: T1 Szerves folyékony anyagok T2 Szerves szilárd anyagok T3 Szerves fémvegyületek T4 Szervetlen folyékony anyagok T5 Szervetlen szilárd anyagok T6 Peszticidként használt folyékony anyagok T7 Peszticidként használt szilárd anyagok T8 Minták T9 Egyéb mérgező anyagok TF Mérgező, gyúlékony anyagok: TF1 Folyékony anyagok TF2 Peszticidként használt folyékony anyagok TF3 Szilárd anyagok TS Mérgező, önmelegedő, szilárd anyagok TW Mérgező anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek: TW1 Folyékony anyagok TW2 Szilárd anyagok TO Mérgező, gyújtó hatású anyagok: TO1 Folyékony anyagok TO2 Szilárd anyagok TC Mérgező, maró anyagok: TC1 Szerves folyékony anyagok TC2 Szerves szilárd anyagok TC3 Szervetlen folyékony anyagok TC4 Szervetlen szilárd anyagok TFC Mérgező, gyúlékony, maró anyagok. A mérgező anyagok csomagolási csoporthoz rendelése A 6.1 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni: – I csomagolási csoport: nagyon mérgező anyagok; – II csomagolási csoport: mérgező anyagok; – III csomagolási csoport: enyhén mérgező anyagok. A mérgezési veszély megállapításához számításba kell venni az embereken bekövetkezett véletlen mérgezési esetek tapasztalatait, valamint az egyes anyagok különleges tulajdonságait, mint a folyékony halmazállapotot, nagymértékű illékonyságot, a bőrön át való felszívódás valószínűségét, különleges biológiai hatásokat.
43
A heveny mérgezőképesség értelmezése Fogalommeghatározások Az ADR alkalmazásában A heveny mérgezőképesség LD50 (közepes halálos dózis) értéke lenyelés esetén az anyag statisztikailag számított egyszeri dózisa, amely lenyelés esetén várhatóan a fiatal, felnőtt, fehér patkányok 50%-ánál okoz 14 napon belüli halált. Az LD50 értéket a vizsgált anyag beadott mennyiségének a vizsgált állatok testtömegére vonatkoztatott arányával (mg/kg) fejezik ki. A heveny mérgezőképesség LD50 értéke bőrön át való felszívódás esetén az a dózis, amely ha fehér nyulak csupasz bőrével 24 órán át folyamatosan érintkezésbe került, nagy valószínűséggel 14 napon belül halált okoz a kísérleti állatok felénél. A kísérleti állatok számának elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy az eredmény statisztikailag szignifikáns legyen és megfeleljen a jó gyógyszerészeti gyakorlatnak. Az eredményt testtömegre vonatkoztatva mg/kg-ban fejezik ki. A heveny mérgezőképesség LC50 értéke belélegzés esetén az a gőz, köd vagy porkoncentráció, amely egy órán át tartó folyamatos belélegzés esetén fiatal, felnőtt, hím és nőstény, fehér patkányok csoportjának egyaránt felénél nagy valószínűséggel 14 napon belüli halált okoz. Szilárd anyagot akkor kell így vizsgálni, ha az anyag összmennyiségének legalább 10 tömeg%-a belélegezhető por, azaz ezen részecskefrakció aerodinamikai átmérője 10 μm vagy ennél kisebb. Folyékony anyagot akkor kell így vizsgálni, ha a szállított küldeménydarab szivárgása esetén fennáll a ködképződés lehetősége. Mind szilárd, mind folyékony anyag esetén a belélegzési mérgezőképesség vizsgálatára előkészített minta több mint 90 tömeg%-ának az előzőekben meghatározott belélegezhető tartományban kell lennie. Az eredményt egységnyi térfogatú levegőre vonatkoztatva adják meg, por és köd esetén mg/liter-ben, gőz esetén milliliter/m3-ben (ppm-ben). A szállításból kizárt mérgező anyagok A 6.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizációjukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyago(ka)t, amelyek ilyen reakciókat okozhatnak. A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva: – azok a vízmentes vagy oldatban levő hidrogén-cianidok, amelyek nem felelnek meg az UN 1051, 1613, 1614 vagy 3294 tétel leírásának; – a fém-karbonilok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van, az UN 1259 nikkel-tetrakarbonil és az UN 1994 vas-pentakarbonil kivételével; – a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin (TCDD) olyan koncentrációban, amely az ADR besorolása alapján nagyon mérgező; – az UN 2249 diklór-dimetil-éter, szimmetrikus; – a foszfid készítmények a mérgező, gyúlékony gázok fejlődését gátló adalékok nélkül. A fertőző anyagok fogalma A 6.2 osztály fogalomkörébe a fertőző anyagok tartoznak. Az ADR értelmében a fertőző anyagok olyan anyagok, amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy kórokozókat tartalmaznak. A kórokozók olyan mikroorganizmusok (beleértve a baktériumokat, vírusokat, rickettsiákat, parazitákat, gombákat) és más hatóanyagok, pl. a prionok, amelyek képesek ember vagy állat megbetegedését okozni. Az ADR alkalmazásában: Biológiai termékek azok a termékek, amelyeket élő szervezetekből az illetékes nemzeti közegészségügyi hatóságok előírásai szerint – szükség esetén az ilyen hatóságok speciális engedélyével – gyártanak és forgalmaznak, és a humán- vagy állatgyógyászatban megelőzésre, kezelésre vagy diagnosztizálásra vagy ezekkel kapcsolatos kutatásra, kísérleti vagy vizsgálati célokra szolgálnak. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a félkész vagy kész termékek, pl. a vakcinák. A tenyészet olyan eljárás eredménye, amely által a kórokozókat szándékosan szaporítják. Ez a meghatározás nem terjed ki az e pontban meghatározott, betegtől származó mintára.
44
A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek olyan mikroorganizmusok és élő szervezetek, amelyek genetikai anyagát szándékosan, génsebészeti beavatkozással úgy változtatták meg, ami a természetben nem fordul elő. A gyógyászati vagy kórházi hulladékok az állatok vagy emberek gyógykezeléséből vagy biológiai kísérletekből származó hulladékok. A betegtől származó minta olyan, közvetlenül emberből vagy állatból levett anyag, beleértve többek között a váladékot, székletet, vért és alkotóelemeit, szövetmintákat, testnedveket, keneteket, valamint testrészeket, amelyet kutatás, vizsgálat, kórmeghatározás, gyógykezelés vagy kórmegelőzés céljából szállítanak. A 6.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva: I1 Emberekre ártalmas, fertőző anyagok I2 Csak állatokra ártalmas, fertőző anyagok I3 Kórházi hulladék I4 Biológiai anyagok. A fertőző anyagok kategóriái A fertőző anyagok a következő kategóriákra vannak felosztva: „A” kategória: Olyan fertőző anyag, amelyet olyan formában szállítanak, hogy kitétel esetén képes – egyébként egészséges – emberben vagy állatban tartós egészségkárosodást, életveszélyes vagy halálos megbetegedést okozni. Megjegyzés: Kitétel az, ha egy fertőző anyag a védőcsomagolásból kiszabadul és ennek eredményeként emberrel vagy állattal fizikai kapcsolatba kerül. a) Azokat a fertőző anyagokat, amelyek ezeket a kritériumokat kielégítik és csak emberi, vagy emberi és állati megbetegedést okoznak, az UN 2814 tételhez kell besorolni. Azokat a fertőző anyagokat, amelyek csak állati megbetegedést okoznak, az UN 2900 tételhez kell besorolni; b) Az UN 2814, ill. az UN 2900 tételhez történő besorolást a páciens, ill. az állat ismert kórtörténetére, a helyi járvány körülményekre, a páciens, ill. az állat tüneteire vagy a páciens, ill. az állat egyedi körülményeinek szakszerű megítélésére kell alapozni. „B” kategória: Olyan fertőző anyag, amely nem elégíti ki az „A” kategóriába történő besorolás kritériumait. A „B” kategóriába tartozó fertőző anyagokat az UN 3373 tételhez kell besorolni. A fertőző anyagok szállításának szabályai Azok az anyagok, amelyek nem tartalmaznak fertőző anyagokat, vagy amelyek nem valószínű, hogy emberi vagy állati megbetegedést okoznak, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki. Az emberi vagy állati megbetegedést nem okozó mikroorganizmust tartalmazó anyagok nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki. Azok az anyagok, amelyekben a bennük lévő kórokozók olyan módon vannak semlegesítetve vagy inaktiválva, hogy már nem jelentenek egészségi kockázatot, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki. Azok az anyagok (ideértve az élelmiszer- és a vízmintákat is), amelyekben a kórokozók koncentrációja természetesen előforduló szinten van és a fertőzési kockázatuk nem tekinthető jelentősnek, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki. A felszívóanyagra csöppentett, megszáradt vér, a belső vérzés megállapítására szolgáló székletminta, a vérátömlesztés céljából vagy szervátültetéshez, ill. vérátömlesztéshez használt vérkészítmények előállítása céljából gyűjtött vér és vér alkotórészek, valamint a szervátültetésre szolgáló szövetek és szervek nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá. Azok az emberi, ill. állati minták, amelyeknél elenyésző annak a valószínűsége, hogy kórokozókat tartalmaznak, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha olyan csomagolásban szállítják, amely megakadályozza, hogy kiszivárogjanak, és az „emberi minta, az ADR/RID egyéb előírásainak betartása nélkül szállítható”, ill. „állati minta, az ADR/RID egyéb előírásainak betartása nélkül szállítható” felirattal meg vannak jelölve. A csomagolás akkor elégíti ki az előző követelményt, ha megfelel a következőknek: a) A csomagolásnak három részből kell állnia:
45
i) szivárgásmentes elsődleges tartály(ok)ból; ii) szivárgásmentes másodlagos csomagolásból; és iii) olyan külső csomagolásból, amely űrtartalmának, tömegének és rendeltetésének megfelelően erős, és legalább egy oldalfelületének mérete legalább 100 mm × 100 mm; b) Folyadékok esetén az elsődleges tartály(ok) és a másodlagos csomagolás közé az elsődleges tartály(ok) teljes tartalmának felszívására elegendő nedvszívó párnázóanyagot kell helyezni, hogy a folyékony anyag a szállítás során történő kiszabadulása vagy kiszivárgása esetén ne érhesse el a külső csomagolást, ill. ne okozza sem a párnázóanyag, sem a külső csomagolás sérülését; c) Amennyiben több törékeny elsődleges tartály van elhelyezve egyetlen másodlagos csomagolásban, úgy ezeket egyenként be kell burkolni vagy úgy kell elválasztani egymástól, hogy ne érintkezhessenek egymással. A szállításból kizárt anyagok Gerinces vagy gerinctelen élő állatok fertőző anyagok szállítására nem használhatók, hacsak az anyag más módon nem szállítható, ill. a szállítást az illetékes hatóság jóvá nem hagyta.
16. Egy közúti baleset során a megsérült tárolóedényből folyékony maró anyag (ADR 8. osztály) került a szállítóeszközre, és tönkretette azt. Milyen óvintézkedéseket kell tenni az ilyen balesetek elkerülésére? Hogyan kell ezeket az anyagokat csomagolási csoportokhoz hozzárendelni? Melyek az ebbe az osztályba tartozó, szállításból kizárt anyagok? Információtartalom vázlata A folyékony maró anyag fogalma A 8 osztály fogalomkörébe azok az anyagok tartoznak, amelyek vegyi reakciójukkal a velük érintkezésbe kerülő hámszövetet – a bőr hámrétegét vagy a nyálkahártyát – megtámadják, vagy elfolyás esetén képesek megrongálni vagy tönkretenni más árukat vagy a szállítóeszközöket. Ugyancsak ezen osztály fogalomkörébe tartoznak azok az anyagok, amelyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöket fejlesztenek. A folyékony maró anyagok csoportosítása A 8 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva: C1 – C10 Maró anyagok járulékos veszély nélkül C1 – C4 Savas anyagok: C1 Szervetlen, folyékony anyagok C2 Szervetlen, szilárd anyagok C3 Szerves, folyékony anyagok C4 Szerves, szilárd anyagok C5 – C8 Bázikus jellegű anyagok: C5 Szervetlen, folyékony anyagok C6 Szervetlen, szilárd anyagok C7 Szerves, folyékony anyagok C8 Szerves, szilárd anyagok C9 – C10 Egyéb maró anyagok: C9 Folyékony anyagok C10 Szilárd anyagok C11 Tárgyak CF Maró, gyúlékony anyagok: CF1 Folyékony anyagok CF2 Szilárd anyagok CS Maró, önmelegedő anyagok: CS1 Folyékony anyagok CS2 Szilárd anyagok
46
CW CO CT CFT COT
Maró, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok: CW1 Folyékony anyagok CW2 Szilárd anyagok Maró, gyújtó hatású anyagok: CO1 Folyékony anyagok CO2 Szilárd anyagok Maró, mérgező anyagok: CT1 Folyékony anyagok CT2 Szilárd anyagok Maró, gyúlékony, mérgező, folyékony anyagok Maró, gyújtó hatású, mérgező anyagok.
A folyékony maró anyagok csomagolási csoportokhoz rendelése A 8 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni: I csomagolási csoport: erősen maró anyagok II csomagolási csoport: maró anyagok III csomagolási csoport: gyengén maró anyagok. A 8 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat az ADR felsorolja. Az anyagok hozzárendelése az I, a II és a III csomagolási csoporthoz tapasztalati alapon történt, figyelembe véve olyan kiegészítő tényezőket is, mint a belélegzési veszély és a vízzel való reakció (beleértve a veszélyes bomlástermékek képződését). Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek kielégítik a 8 osztály feltételeit és az I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel (LC50) rendelkeznek, de a lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük a III csomagolási csoportnak megfelelő vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni. A név szerint nem említett anyagok, beleértve a keverékeket is, a megfelelő tétel alá és a megfelelő csomagolási csoporthoz a következő a) – c) pont kritériumai szerint, azon érintkezési időtartam alapján sorolhatók be, amely alatt az emberi bőr roncsolódása annak teljes vastagságában bekövetkezik. A folyékony anyagoknál, ill. azoknál a szilárd anyagoknál, amelyek a szállítás alatt folyékonnyá válhatnak, ha feltételezhető, hogy nem okoznak az emberi bőrön, annak teljes vastagságában roncsolódást, figyelembe kell venni a fémfelületekre gyakorolt korróziós hatás lehetőségét. A csomagolási csoportba sorolás során figyelembe kell venni az emberen bekövetkezett baleseteknél szerzett tapasztalatokat. Az emberen szerzett tapasztalatok hiányában a csomagolási csoportba sorolást kísérletek adatai alapján kell végezni. a) azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák legfeljebb 3 percig tartó érintkezés után 60 perces megfigyelési időtartamon belül, az I csomagolási csoport anyagai; b) azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák 3 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 60 percig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül, a II csomagolási csoport anyagai; c) a következő anyagok a III csomagolási csoport anyagai: – azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák 60 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 4 óráig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül; vagy – azok az anyagok, amelyek nem okozzák a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását, de a korrózió mértéke acél vagy alumínium felületen 55 °C vizsgálati hőmérsékleten meghaladja az évi 6,25 mm-t. A szállításból kizárt folyékony maró anyagok A 8 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizációjukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyago(ka)t, amelyek ilyen reakciókat okozhatnak.
47
A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva: – UN 1798 királyvíz (salétromsav és sósav keveréke); – a vegyileg nem állandó, kimerült kénsavkeverékek; – a nem denitrált, vegyileg nem állandó nitrálósav keverékek és az elhasznált kénsav és salétromsav keverékek; – perklórsav vizes oldata 72 tömeg%-nál több tiszta savtartalommal és a perklórsav keverékei vízen kívül más folyadékkal.
17. Egy üzletfele megkereste Önt azzal a kéréssel, adjon számára tájékoztatást arról, hogy milyen feltétekkel lehet veszélyes hulladékot (pl. lítium akkumulátort) tárolni és fuvarozni. Tájékoztatójában térjen ki arra, hogy melyek azok az anyagok és tárgyak, amelyek ebbe a veszélyességi osztályba tartoznak, a szállítás alatti veszélyességük mértéke alapján milyen csomagolási csoportokhoz vannak hozzárendelve, illetve melyek az ebbe az osztályba tartozó, szállításból kizárt anyagok! Információtartalom vázlata Az ADR 9. osztályba tartozó különféle veszélyes anyagok és tárgyak fogalma A 9 osztály címének fogalomkörébe azok az anyagok és tárgyak tartoznak, amelyek a szállítás során olyan veszélyt képviselnek, ami nem esik a többi osztály fogalomkörébe. Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik Azon anyagok közé, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik, az azbeszt és az azbesztet tartalmazó keverékek tartoznak. Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek Azon anyagok és készülékek közé, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek, a poliklórozott és polihalogénezett bifenilek és terfenilek (PCB-k és PCT-k), valamint az ezeket az anyagokat tartalmazó keverékek, továbbá az ilyen anyagokat vagy keverékeket tartalmazó készülékek, mint pl. transzformátorok, kondenzátorok tartoznak. Megjegyzés: Az olyan keverékek, amelyek PCB- vagy PCT-tartalma nem haladja meg az 50 mg/kg értéket, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá. Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok A gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok közé tartoznak azok a polimerek, amelyek legfeljebb 55 °C lobbanáspontú gyúlékony folyadékot tartalmaznak. Lítium akkumulátorok A lítium cellák és akkumulátorok akkor sorolhatók a 9 osztályba, ha kielégítik a következő előírást: a) minden cella és akkumulátor olyan típusú, amelyről bizonyított, hogy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” minden vizsgálati követelményének megfelel; b) minden cellát és akkumulátort el kell látni biztonsági szellőző készülékkel, vagy olyan szerkezeti kialakításúnak kell lenniük, hogy normális szállítási körülmények között hirtelen felszakadásuk ne következhessen be; c) minden cellát és akkumulátort el kell látni hatékony szerkezettel a külső rövidzárlat megakadályozására; d) a több cellából álló vagy párhuzamos kapcsolású cellákat tartalmazó akkumulátorokat hatékony szerkezettel (pl. diódákkal, biztosítékkal stb.) kell ellátni a veszélyes visszáram kiküszöbölésére. Nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá azok a lítium-cellák és -akkumulátorok, amelyek megfelelnek a következő előírásoknak: a) egy fémlítium- vagy lítiumötvözet-cella legfeljebb 1 g lítiumot tartalmaz, illetve lítium-ion cella esetén az egyenértékű lítiumtartalom legfeljebb 1,5 g; b) egy fémlítium- vagy lítiumötvözet-akkumulátor összesen legfeljebb 2 g lítiumot tartalmaz, illetve lítium-ion akkumulátor esetén az egyenértékű lítiumtartalom legfeljebb 8 g; c) minden cella és akkumulátor olyan típusú, amelyről bizonyított, hogy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” minden vizsgálati követelményének megfelel;
48
d) a cellák és akkumulátorok a rövidzárlat megakadályozására el vannak választva és erős csomagolásban vannak, kivéve, ha készülékbe vannak beépítve; e) Ha a küldeménydarab 24-nél több olyan lítium-cellát vagy 12-nél több olyan lítium-akkumulátort tartalmaz, amely nem készülékbe van beépítve, akkor a következő előírásokat is be kell tartani: i) minden küldeménydarabot el kell látni olyan jelöléssel, ami arra utal, hogy a küldeménydarab lítium-akkumulátorokat tartalmaz, és hogy a küldeménydarab sérülése esetén különlegesen kell eljárni; ii) minden szállítmányhoz mellékelni kell olyan okmányt, ami arra utal, hogy a küldeménydarab lítium-akkumulátorokat tartalmaz, és hogy a küldeménydarab sérülése esetén különlegesen kell eljárni; iii) minden küldeménydarabnak alkalmasnak kell lennie, hogy elviselje az 1,2 m-ről bármilyen helyzetben végrehajtott ejtési próbát anélkül, hogy a benne levő cellák vagy akkumulátorok megsérülnének, a tartalom olyan mértékben elmozdulna, ami az akkumulátorok (vagy a cellák) érintkezését eredményezi, ill. a tartalom kiszabadulna; és iv) egy küldeménydarab bruttó tömege legfeljebb 30 kg lehet, kivéve, ha készülékkel egybecsomagolt lítium-akkumulátorokat tartalmaz. Az előzőekben, illetve bárhol az ADR-ben szereplő „lítiumtartalom” egy fémlítium vagy lítiumötvözet cella anódjában levő lítium tömegét jelenti, kivéve a lítium-ion cella esetét, ahol az „egyenértékű lítiumtartalom” (grammban) az amperórában kifejezett névleges teljesítmény 0,3-szeresének felel meg. Biztonsági felszerelések A biztonsági felszerelések közé tartoznak azok a mentőeszközök és gépjármű tartozékok, amelyek megfelelnek az alábbi különleges előírásában szereplő leírásnak: - Ez a tétel azokra a tárgyakra vonatkozik, amelyek az 1 osztályba tartozó robbanóanyagot tartalmaznak és emellett tartalmazhatnak egyéb osztályba tartozó veszélyes árut is, és amelyeket járművekben életmentő légzsák gázgenerátorként, légzsák modulként vagy biztonsági öv előfeszítőként használnak. - Ide tartoznak a mentőeszközök, pl. mentőtutajok, egyéni mentőeszközök és önfelfúvó csúszdák. Az UN 2990 tétel alá az önfelfúvó mentőeszközök, míg az UN 3072 tétel alá a nem önfelfúvó mentőeszközök tartoznak. A mentőeszközök tartalmazhatnak: a) jelzőtesteket (1 osztály), mint pl. füstjelzők vagy fényjelzők olyan csomagolásban, ami megakadályozza, hogy nem szándékosan működésbe lépjenek; b) csak az UN 2990 tétel esetén az önfelfúvó szerkezet aktiválásához az 1.4 alosztály S összeférhetőségi csoportjába tartozó munkavégző tölteteket, amennyiben a robbanóanyag mennyisége készülékenként nem haladja meg a 3,2 g-ot; c) a 2 osztály szerinti A vagy O csoportjába tartozó sűrített gázokat; d) elektromos akkumulátorokat (8 osztály) és lítium-akkumulátorokat (9 osztály); e) elsősegély felszerelést vagy javítókészleteket kis mennyiségű veszélyes anyag (pl. a 3, 4.1, 5.2, 8 és 9 osztály anyagai) tartalommal; vagy f) „mindenütt gyulladó gyufát” olyan csomagolásban, ami megakadályozza, hogy nem szándékosan működésbe lépjen. Környezetre veszélyes anyagok A környezetre veszélyes anyagok közé az olyan folyékony vagy szilárd anyagok tartoznak, amelyek az élő vizeket szennyezik és ilyen anyagok keverékei és oldatai (készítmények és hulladékok), amelyek sem más osztályba, sem a 9 osztály más tétele alá nem sorolhatók. Ide tartoznak a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek is. Vízi környezetet szennyező anyagok Valamely anyag besorolását vízi környezetet szennyező anyagként az UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. és az UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. tételhez az alábbiak szerint kell végezni: Az anyagot élővizeket szennyezőnek lehet tekinteni, ha a következő kritériumok bármelyikét kielégíti: A 96 órás LC50 érték halra, 48 órás EC50 érték vízibolhára vagy a 72 órás IC50 érték algára értékek közül a legkisebb:
49
– legfeljebb 1 mg/liter; – nagyobb mint 1 mg/liter, de legfeljebb 10 mg/liter és az anyag biológiailag nem könnyen lebontható; – nagyobb mint 1 mg/liter, de legfeljebb 10 mg/liter és a log10Pow értéke legalább 3,0 (hacsak a kísérletileg meghatározott BCF érték nem kisebb vagy egyenlő 100-zal). Azok az anyagok, amelyek sem más osztályba, sem a 9 osztály valamely más tétele alá nem sorolhatók, és az Európai Közösség Tanácsának a tagállamok veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről szóló, módosított 1967. június 27-i 67/548/EGK Irányelvében11) nincsenek „Környezetre ártalmas” anyagként felsorolva, azaz nincs „N” betű (R50; R50/53; R51/53) hozzájuk rendelve, nem tartoznak az ADR hatálya alá. Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok (GMMO-k) és élő szervezetek (GMOk) olyan mikroorganizmusok és élő szervezetek, amelyek genetikai anyagát szándékosan, génsebészeti beavatkozással úgy változtatták meg, ami a természetben nem fordul elő. Ezek a 9 osztályba, az UN 3245 tétel alá tartoznak, ha nem elégítik ki a fertőző anyagok meghatározását, de képesek az állatokat, növényeket vagy mikrobiológiai anyagokat oly módon megváltoztatni, ami a természetes reprodukció eredményeként rendszerint nem következik be. Egyéb anyagok, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg A következő egyéb anyagok, amelyek egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg, a 9 osztályba vannak besorolva: szilárd ammóniumvegyületek 60 °C alatti lobbanásponttal csekély veszélyt képviselő ditionitok erősen illékony folyékony anyagok ártalmas gőzöket kibocsátó anyagok allergéneket tartalmazó anyagok vizsgáló-készletek és elsősegély felszerelések. A különféle veszélyes anyagok és tárgyak csoportjai A 9 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva: M1 Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik M2 Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek M3 Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok M4 Lítium akkumulátorok M5 Biztonsági felszerelések M6 – M8 Környezetre veszélyes anyagok: M6 Vízi környezetre veszélyes, folyékony anyagok M7 Vízi környezetre veszélyes, szilárd anyagok M8 Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek M9 – M10 Magas hőmérsékletű anyagok: M9 Folyékony anyagok M10 Szilárd anyagok M11 Egyéb anyagok, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg. A különféle veszélyes anyagok és tárgyak csomagolási csoportokhoz rendelése Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés A 9 osztály ADR-ben felsorolt anyagai és tárgyai a szállítás alatti veszélyességük mértéke alapján a következő csomagolási csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve: II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok. A szállításból kizárt különféle veszélyes anyagok és tárgyak A következő anyagok és tárgyak a szállításból ki vannak zárva:
50
– azok a lítium akkumulátorok, amelyek nem felelnek meg az ADR különleges előírásának; – azoknak a készülékeknek (pl. transzformátoroknak, kondenzátoroknak, hidraulikus berendezéseknek) az üres, tisztítatlan tartóedényei, amelyekben az UN 2315, 3151, 3152 vagy 3432 szám alá besorolt anyagok voltak.
18. Vállalatánál Ön felelős azért, hogy a veszélyes áruk megfelelő csomagolóeszközbe kerüljenek. Milyen általános előírások vonatkoznak a veszélyes áruk csomagolóeszközbe, IBC-be (nagyméretű csomagolóeszköz) és nagycsomagolásba történő csomagolására? Melyek az IBC-k megengedett mérethatárai, hol használhatók? Mi minősül nagycsomagolásnak? Információtartalom vázlata A veszélyes áruk csomagolóeszközeire vonatkozó általános előírások Az új csomagolási konstrukciók típusvizsgálati követelményei Az IBC-k megengedett mérethatárai A nagycsomagolás fogalma Veszélyes anyagok csomagolóeszközeire vonatkozó általános előírások A logisztikában a veszélyes áruk csomagolásával kapcsolatban az áruk jellegéből követően: - Fogyasztóvédelmi követelményeket és - Fuvarozási követelményeket kell betartani Fogyasztóvédelmi követelményeket: o Veszélyes áruk csomagolása nem hasonlíthat élelmiszer vagy vegyi kozmetikai termék, gyógyszer, takarmány csomagolására o Olyan zárás szükséges amely jelzi a csomagolás felbontását o A legveszélyesebb áruk csomagolását gyermekbiztos csomagolásban kell elhelyezni (a zárási módja és a csomagolása is gyermekbiztos legyen) o Jelölési követelmény: a csomagoláson, narancssárga alapon fekete színnel kell feltüntetni a veszélyességi osztálynak megfelelő szimbólumot
Az aerosolos csomagolásban mivel belső túlnyomás uralkodik ezért a csomagolási módjára külön, szabályok vonatkoznak pl.: - a fémpalack térfogata 50-1000 ml lehet - a szilánkvédett üveg, és a nem szilánkra törő műanyag térfogata 50- 220 ml lehet - egyéb üveg és műanyag esetén a térfogatuk 50- 150 ml terjedhet - az aeroszolos csomagolás szelepének biztosítania kell a szivárgás mentességet - az aeroszolos palackokon fel kell tüntetni a fordított E-betűt ("epszilon-jelet" Э), amely azt jelenti, hogy a termék megfelel a rendeleti előírásoknak - az aeroszolos csomagoláson szerepelnie kell a következőknek: o A készülékben túlnyomás uralkodik o Tilos láng vagy bármilyen izzó anyagra permetezni o Tűzforrástól távol tartandó, használata közben tilos a dohányzás o Gyermekek kezébe nem kerülhet o A gyártási tétel azonosítója Fuvarozási követelmények: szempontjából veszélyes árunak minősül minden olyan anyag, amely a közlekedést veszélyezteti. A veszélyes áruk szállítására vonatkozóan nemzetközi egyezmények vannak érvényben o Közúti szállításra az ADR o Vasúti fuvarozásra a RID o
51
o o
Tengeri szállításra az IMDG kódex Légi szállításra az IATA DGR előírásai vonatkoznak
Általános szabály, hogy a veszélyes áruk csomagolásának típusvizsgálaton kell átesniük, és a hatóságoknak engedélyezniük kell. Az engedélyezés után típuskóddal látják el. (Magyarországon a veszélyes áru csomagolások típusvizsgálatát a Széchenyi István Egyetem csomagolásvizsgáló laboratóriuma, a hatósági engedélyezést pedig a Műszaki Biztonsági Felügyelet végzi a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.) A veszélyes áruk csomagolásának fajtái: o Hagyományos csomagolások: lehetnek Egyszerűek: - hordó, fahordó: acél, alumínium, más fém, fa, rétegelt falemez, papírlemez, műanyag - kanna: acél, alumínium, műanyag - láda: acél, alumínium rétegelt falemez, farostlemez, papírlemez, műanyag - zsák: műanyagszövet, műanyag fólia, textil, papír Összetettek: (van egy belső és van egy külső csomagolás is) - üveg, porcelán vagy kőagyag, valamint műanyag tartály, különböző külső csomagolóeszközzel - finomlemez csomagolóeszköz: acél o Nagyméretű csomagolóeszköz (flexibilis konténerek, vagy az 1 köbméteres rakodólapra szerelt téglatest alakú műanyag tartályok.) o Nagyméretű csomagolások, (melyekben a hagyományos csomagolásokból nagyobb mennyiség egyesíthető.) A szabályzatok a felhasználható csomagolóeszközök és az azokkal szemben támasztott követelményeket rögzítik Új csomagolási konstrukciók típusvizsgálati követelményei: A csomagolóeszközök típusvizsgálatai: 1. Ejtő-vizsgálatok (műanyag csomagolóeszközök esetén az ejtő-vizsgálatokat az elridegedés miatt 18 0C alá hűtve kell végezni) 2. Halmazolhatósági vizsgálatok (halmazolhatósági vizsgálatok 40 0C on hajtandók végre a csomagolóeszköz várható lágyulása miatt.) 3. Belső nyomásállósági vizsgálatok 4. Tömítettség vizsgálatok 5. Vegyi-összeférhetőség vizsgálatok A veszélyes árukat három csomagolási csoportba sorolják: I = nagyon veszélyes II = közepesen veszélyes III = enyhén veszélyes Ennek megfelelően a csomagolási vizsgálatoknál is három erősségi fokozatot kell használni, amit a csomagolásra rá kell helyezni X = Mindhárom (I-II-III) csomagolási csoportra alkalmas ez a legveszélyesebb, ebbe bármit be lehet csomagolni Y = A II és a III csomagolási csoport (közepesen veszélyes és az enyhén veszélyes) csomagolására alkalmas Z = A harmadik csomagolási csoport (enyhén veszélyes) csomagolására alkalmas Lényeges tulajdonság még az is hogy a veszélyes áruk csomagolásai alapvetően egyutas csomagolóeszközök A veszélyes anyagokhoz a csomagolás kiválasztása és megtervezése bonyolult feladat. A gyakorlatban a legtöbb gondot a csomagolóeszköz és a töltőanyag összehangolása okozza. Nem engedhető meg, hogy a csomagolóeszköz falán át bármilyen halmazállapotú veszélyes anyag a szabadba juthasson, és
52
azt is meg kell akadályozni, hogy a szabad légtérből levegő jusson a csomagolás légterébe. A csomagolások belső falának vegyileg ellenállónak kell lennie a töltőanyaggal szemben, de ugyanakkor a töltőanyagot sem szennyezheti a csomagolás falából kiváló valamilyen csomagolóanyag komponens. Sok csomagolóanyag esetén számolni kell, azzal, hogy hosszú logisztikai folyamat esetén a csomagolóeszközök tartósan igénybe vannak véve és ez az igénybevételi fajta rövid idejű mérésekkel nem modellezhető. Gondoljunk csak egy tartósan terhelt hullámpapírlemez-dobozra vagy egy műanyag kannára, melyben állandó nyomás uralkodik, és itt a csomagolóeszköz sérülése viszonylag lassú alakváltozás során lassan jön létre, ha ez egy logisztikai láncban még a szállítás alatt következik be, emberéleteket veszélyeztethet és jelentős anyagi kárt, okozhat. Az 1. ábrán egy műanyag kanna állapota látható, mely a tartós belső-nyomásállósági próba során maradó alakváltozást szenvedett.
A 2. ábrán egy 200 liter űrtartalmú acéllemez hordó ejtő vizsgálata utáni deformációs képe
A 3. ábrán a vizsgálatok alapján az engedélyező hatóság által kiadott csomagolási UN jelzés látható
UN - szimbólum : tanúsítja, hogy a csomagolóeszköz megfelel az előírásoknak
Pl. „ UN 1098 ALLIL – ALKOHOL 6,1 (3) I”
Veszélyes áru csomagolása
53
IBC-k megengedett méretarányai Az IBC-k szilárd ömlesztett anyagok és folyadékok nagyméretű csomagolóeszközei Megengedett méretei: o térfogatuk 1-3 m3 o bruttó tömegük: 1-3 tonna kombinált csomagolásra nem alkalmazhatók és légi szállításra sem használhatók. IBC = Megtöltés és szállításra való átadás előtt mindegyik IBC t ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy az mentes legyen a korróziótól, szennyeződéstől vagy más sérüléstől, és hogy a kezelésre szolgáló szerelvényei megfelelően működjenek. Bármely IBC, amely a megvizsgált gyártási típushoz képest a csökkent szilárdság jeleit mutatja, tovább nem használható. Amennyiben az IBC t folyékony anyaggal töltik meg, elegendő helyet kell hagyni arra, hogy a folyadéknak a hőmérséklet hatására a szállítás során bekövetkező tágulása se a folyadék kilépését, se az IBC maradó alakváltozását ne okozza Az ibc tartály IBC Tartály 640 - 820 - 1050 literes rácsos raklapos konténerek, vagy másnéven az IBC tartályok, ipar, a mezőgazdaság, ill. a fuvarozás széles területén használatosak.. Ráccsal, raklappal vagy anélkül. Készülhetnek: A acél (bármilyen típusú vagy felületkezelésű) B alumínium C fa D rétegelt falemez F farostlemez G papírlemez H műanyag L. textil M. papír, többrétegű N fém (acél és alumíniumot kivéve)
A
fotón
egy
13H2
kódjelű
hajlékonyfalú
54
IBC
terhelésvizsgálata
látható.
A nagycsomagolás fogalma: Olyan csomagolóeszköz amelynél a belső csomagolások egy külső csomagolóeszközbe vannak elhelyezve. Gépi csomagolásra alkalmas Befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, illetve 450 litert, de legfeljebb 3 m3 térfogatú Konténerek:
(Amit a veszélyes áru szállításra használt konténerekről tudni illik)
Az áruszállítás, különösen a közúti áruszállítás gazdaságossá tételének két jellemző módja az egységrakomány-képzés és a jármű alvázának és szekrényének szétválasztása az árutovábbítás során. Mind a két módszerrel számottevően csökken a rakodási idő és ezáltal a járművek állásideje, továbbá jelentős mértékben csökken a rakodásnál igénybevett drága élőmunka, könnyebben biztosítható az áru megóvása. A legismertebb egységrakomány-képző eszközök a raklap és a konténer,. Az olyan európai veszélyes áru szállítási előírások, mint az ADR/RID/ADN a konténert és pl. a fém ládát alig különbözteti meg egymástól: Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető, vagy más hasonló szerkezet), amely - tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen; - kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítóeszközzel - a rakomány megbontása nélkül - történő szállítását - a rakodást és a különböző szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetővé tevő elemekkel van ellátva - kialakításánál fogva az áru egyszerűen berakható és kirakható". A konténerek az ADR/RID/ADN fogalom meghatározása szerint:
55
1-3 m között kiskonténernek, 3 m felett nagykonténernek számítanak.
56
Láda: fémből, fából, rétegelt farostlemezből, papír lemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból készült, lehet:tömör vagy szilárd falú csomagolóeszköz. Kis nyílásokkal olyan célra, mint a könnyebb megfogás További nagycsomagolások: Hordók: lehet o acél o aluminium o rétegelt falemez o papírlemez o műanyag o fém Fahordók Kannák: lehetnek o acél o aluminium o műanyag Láda lehet: o acél o alumínium o fa o rétegelt lemez o farostlemez o papírlemez o műanyag Zsák: lehet o műanyag szövet o műanyag fólia o textil o papír
19.
Az alábbi ábrákon légi fuvarozásra előkészített csomagolást, illetve a közúti veszélyes áru szállítás bárcáit látja. Értelmezze az a) ábrán az egyes számok mellett található jelöléseket! Ismertesse a veszélyes áruk légi fuvarozásánál alkalmazandó speciális szabályokat! Értelmezze a b) ábrákon található jelöléseket! Mondjon példákat az egyes osztályokba tartozó veszélyes anyagokra!
57
a) ábra b) ábra Információtartalom vázlata Az 1-8 számok melletti jelek, ábrák jelentése 1. Az áru helyes szállítási megnevezése és az UN száma 2. A feladó neve és korrekt címe 3. A címzett neve és korrekt címe 4. A csomagolás minősítési jelölése 5. A veszélyes áru bárcája (több veszély jelölése is lehetséges) 6. A ICAO TI szerinti árukezelési jelzés (pl. utasszállító gépbe nem rakható, cargo- val szállítható) 7. Egyéb ICAO TI szerinti árukezelési jelzés (pl. helyes helyzet "Fent" jelölése) 8. A Légi fuvarlevél számát tartalmazó kezelési jelölés (vagy egyéb a légi fuvarozó által megkövetelt jelzés)
A veszélyes áruk légi fuvarozásánál alkalmazandó speciális szabályok Veszélyes áruk légi szállításának szabályozása, korlátozása A veszélyes áruk repülőgépen való szállíthatóságuk szempontjából különböző csoportokba sorolhatók: Légi úton szállítható veszélyes anyagok: Melyekre a 18. Annex-ben és a Műszaki Utasításban részletezett előírások és eljárások teljesülnek. Tiltott veszélyes áruk, azaz légi úton semmilyen körülmények között nem szállítható veszélyes anyagok: – Ide tartoznak mindazon áruk, melyek mechanikus ütődésre különösen érzékenyek, vagy amelyek a fuvarozás során veszélyes mennyiségű hőt vagy veszélyes gázt fejleszthetnek. (A korátokat és ammóniumot tartalmazó robbanóanyagok.) Korlátozottan szállítható veszélyes áruk: – bizonyos feltételek fennállása, betartása esetén szállítható légi úton (Pl. csak áruszállító repülőgépen szállíthatók). A feltételeket, korlátozásokat szabályokba és előírásba foglalják, de az egyes államok vagy az egyes légitársaságok további korlátozásokat vezethetnek be. A korlátozottan szállítható árukról a IATA 1950-ben alakult Restricted Articles Board-ja adta ki a IATA tagjai és a IATA áruszállítási ügynökségek számára kötelező érvényű Restricted Articles Regulation (RAR) szabályzatot. Veszélyes anyagok, melyek szállítása felmentés nélkül tilos: – ezen veszélyes áruk abban az esetben szállíthatók légi úton, ha arra az illetékes államok mentesítést adnak, vagy ha az ICAO Műszaki Utasítás rendelkezései jelzik azt, hogy a származási állam által kiadott jóváhagyás alapján szállíthatók. (Pl. fertőzött állatok)
58
A következő kategóriákban is sorolhatunk még veszélyes árukat: – Rejtett veszélyes áruk: gépek, berendezések, melyek veszélyes anyagokat tartalmaznak. (pl.: hűtőgép, higanytartalmú eszközök stb.). A feladott poggyászban fuvarozható veszélyes áruk – alkoholok és alkohol tartalmú italok, melyek alkoholtartalma nem haladja meg a 70 térfogatszázalékot és az 5 litert nem haladja meg az egységcsomag – aerosolok, – szárazjég, (csak hűtésre szolgálhat) Veszélyes áruk az üzemeltető tulajdonában: – azon áruk, amelyek nélkülözhetetlenek a repülőgép fedélzetén a megfelelő légi biztonsági előírások és/vagy műszaki szabályok betartásához: – akkumulátor/elem, – rovarirtó szerek, légfrissítők, – szárazjég ételek és italok hűtésére, – aerosolok, gyufák, öngyújtók, melyeket a repülőgép személyzete használ repülés közben.
A feladó kötelezettségei veszélyes áruk fuvarozása esetén A feladó kötelessége, hogy – miután meggyőződött arról, hogy a veszélyes árujának légi úton való szállítása nem tilos: – az árut a megfelelő veszélyességi osztályba sorolja – az előírásoknak megfelelően csomagolja – felcímkézze – helyesen töltse ki a veszélyes áruszállítási dokumentumot, mellékeljen hozzá a fentiek elvégzéséről szóló nyilatkozattot, 2 példányban kitöltve és aláírva. A légi fuvarlevélből világosan ki kell tűnnie, hogy a szállítmányban veszélyes áru van, amennyiben szükséges fel kell tüntetni, hogy az áru csakis áruszállító repülőgépen szállítható (Cargo Aircraft Only). Az ajánlott kitöltési nyelv az angol. Veszélyes áruk csomagolása A veszélyes áru csomagolásáért minden esetben a feladó a felelős. A csomagolásnak a következő követelménynek kell megfelelnie: Hőmérséklet-, nedvesség-, nyomásváltozás vagy vibráció esetén sem szabad eresztenie és ellen kell állnia bármely vegyi vagy más reakciónak, ami a tartalmában végbemehet. A veszélyes áruk csomagolásánál mindig be kell tartani: A csomagolási egységenként előírt maximális mennyiséget, A megengedett típusú csomagolóanyag használatát, melynek meg kell felelnie az ENSZ előírásoknak, előírt módon kell alkalmazni a külső és belső, illetve az egyedi csomagolást. Jelölések és címkézés A veszélyes árukra vonatkozó legfontosabb információkat a csomagolás külsején elhelyezett jelölések és címkék közlik az árukezelési folyamatban részt vevő dolgozókkal. A feladónak biztosítania kell, hogy minden csomagoláson, amely veszélyes árut tartalmaz, fel legyen tüntetve a specifikációs jelölés, amely a következő adatokat kell, hogy tartalmazza: – ENSZ besorolási név és azonosítási szám az UN vagy ID jelölések után – A fuvaroztató és a címzett neve és címe – Csomagolási csoport: I. Csomagolási csoportba azok az anyagok tartoznak, amelyek nagy veszéllyel bírnak, II. Csomagolási csoport a közepes veszélyt jelentő árukat tartalmazza, III. Csomagolási csoportot, a csekély veszélyt jelentő áruk teszik ki. A csomagok feliratának az adattartalma: – Fuvaroztató/feladó és a címzett neve és címe, – Veszélyre figyelmeztető, ill. kezelési címke (az IATA szabályzat 17 címkét ír le. Ezek közül 14 a veszélyre figyelmeztető, csúcsára állított rombusz alakú címke, melyek egyaránt használatosak a
59
szárazföldi, tengeri és légi fuvarozásban. A kezelési címkéket egymagukban vagy a veszélyt jelző címkékkel együtt lehet alkalmazni a csomagolásokon.) – Robbanó anyagoknál a robbanóanyagok nettó tömege, valamint a csomag bruttó súlya, – Fertőző anyagok esetén az áruért felelős személy neve és telefonszáma, – Hűtött folyékony gázokat tartalmazó csomagokat nyilakkal kell ellátni, melyek azt mutatják, hogy a csomagot hogyan kell elhelyezni, – Szárazjég esetén a csomag nettó tömege. – Csomagolóanyag gyártási éve – Csomagolóanyagot gyártó ország azonosítója – Gyártó cég azonosítója és kódja. Ha a veszélyes áru gyűjtősként van szállítva, akkor csomagolás használata esetén annak felületén is fel kell tüntetni az előbb felsoroltakat. Ha a speciális csomagolási jelölések nem láthatóak, a „belső csomagok az előírásoknak megfelelőek” (inner packages comply with prescribed specification) mondatot kell feltűntetni a gyűjtőcsomagolás felszínén. A fuvarozó feladatai A veszélyes áruk kezelése: – Átvétele: az üzemeltető csak olyan árut vehet át fuvarozásra, melyet a veszélyes árunyilatkozat két példánya kísér és a feladó minden, az általa teljesítendő követelménynek megfelel. Ezt a fuvarozónak ellenőriznie kell, melyről átvételi ellenőrző jegyzéket (check sheet) kell készítenie. – Raktározás, az áru jellegének megfelelő körülmények közt – Rakodása. Veszélyes áru szállítása a fedélzeten tilos. – Hajózók informálása: a repülés megkezdése előtt a repülőgép parancsnokát értesíteni kell a veszélyes rakományról (NOTOC – Special Load Notification To Captain). – Információadás légi baleset esetén: a balesetet szenvedett, veszélyes árut szállító repülőgép üzemeltetőjének kötelessége azonnal tájékoztatni az államot, ill. illetékes hatóságát, hogy hol történt a baleset. Az értesítésnek tartalmaznia kell a veszélyes áru ENSZ besorolási nevét, osztályát, valamint a veszélyes áru mennyiségét és a gépben való elhelyezkedését. – Légi fuvarlevél kitöltése Veszélyes áruk rakodása, Sérülés elleni védelem Az üzemeltetők törvény által megszabott kötelessége a veszélyes árut tartalmazó csomagok épségének védelme. Különös figyelmet kell szentelni a csomagok kezelésére a szállításra történő előkészítés során, a szállításnál igénybevett repülőgép típusára és az illető repülőgép berakodásánál szükséges módszerekre, hogy elkerüljék a véletlen sérüléseket, amelyek a csomagok hibás kezelése folytán keletkezhetnek. Veszélyes árut tartalmazó csomagok ellenőrzése Csomagokat vagy egybecsomagolást csak akkor szabad repülőgépre vagy ULD-be rakni, ha azokat közvetlenül a berakodás előtt átvizsgálták és látható szivárgást vagy sérülést nem tapasztaltak. A repülőgépre történő berakodás előtt az ULD-ket meg kell vizsgálni és ezeknek is szivárgástól, vagy sérüléstől menteseknek kell lenniük. Kirakodásnál is ellenőrizni kell a veszélyes árut tartalmazó csomagokat vagy egybecsomagolást szivárgás vagy sérülés szempontjából. Amennyiben szivárgásra utaló jeleket vagy sérülést tapasztalnak, kirakodás után meg kell vizsgálni azt a helyet a repülőgépen, ahol a veszélyes árut vagy ULD-t elhelyezték, hogy nincs-e szennyeződésre utaló jel. A sérült vagy szivárgó csomagot el kell távolítani a repülőgépről, és biztonságba kell helyezni a vállalati, repülőtéri vagy hatósági szervek eljárásai szerint. Itt szakértő személyzet szolgálatát is igénybe kell venni. Amennyiben radioaktív vagy fertőző anyag ömlött ki, az illetékes hatóságot értesíteni kell. Szivárgás esetén az üzemeltetőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a szállítmány többi része sértetlen és más rakomány nem szennyeződött. Összeférhetetlen veszélyes áruk berakodása Olyan veszélyes árukat tartalmazó csomagokat, amelyek egymással veszélyes reakcióba léphetnek, nem szabad egymás mellett vagy olyan pozícióban elhelyezni a rakodótérben, amely a kölcsönhatást lehetővé teszi.
60
Folyékony veszélyes árut tartalmazó csomagok berakodása A „This Way Up” elhelyezési utasítást tartalmazó címkével ellátott csomagokat mindenkor a címkének megfelelően kell berakodni, elhelyezni és kezelni. A tetejükön lezárt, folyadékot tartalmazó egyedi csomagolású csomagokat nyílásukkal felfelé kell elhelyezni. Mérgező és fertőző anyagok elhelyezése A 6-os osztályú (mérgező és fertőző anyagok) és a másodlagos „mérgező” címkét igénylő anyagokat nem szabad ugyanazon raktérben elhelyezni, amelyben állatok, élelmiszerek, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékek vannak. Ez a feltétel nem alkalmazandó akkor, ha a mérgező anyag és az élelmiszer külön ULD-ben van elhelyezve és a repülőgépre felrakva ezek nincsenek egymás mellett, vagy a mérgező anyag és az élelmiszerek külön lezárt ULD-ben vannak elhelyezve. Radioaktív anyagok berakodása és elhelyezése I. kategóriájú – fehér, II – sárga vagy III-sárga radioaktív anyagokat soha nem szabad az utaskabinban vagy személyzet által elfoglalt kabinban elhelyezni, de berakodható az utasszállító repülőgépek utasfedélzete „B” osztályú rakodóterébe. A sugárzás minimális hatása érdekében a radioaktív anyagot tartalmazó csomagokat a padló alatti rakterek aljára vagy az utasfedélzet legtávolabbi végében kell elhelyezni (DGR 9.3.10.2). A transzport index hasznos mutató a radioaktív anyagokat tartalmazó csomag sugárzási szintjének jelzésére. A repülőgépre feltehető ilyen csomagok összesített hatásának szabályozására szolgál. A transzport index a II-es – sárga és III-as sárga radioaktív kategória címkéken látható. Mágneses anyagok berakodása Mágneses anyagokat nem szabad olyan helyzetben berakodni, hogy jelentős hatást gyakorolhassanak a repülőgép mágneses iránytűire vagy a fő iránytű detektor egységeire. Élőállat berakodása veszélyes anyagokkal Élő állatokat nem szabad hűtőfolyadék, szárazjég, mérgező vagy fertőző anyag közvetlen közelében elhelyezni. Élő állatokat a szárazjeget tartalmazó csomagok fölött kell elhelyezni. A II-es – sárga és III-as – sárga kategóriájú radioaktív anyagokat tartalmazó csomagoktól legalább 0,5 m-re kell őket elhelyezni 24 órás vagy rövidebb utakon és legalább 1m-re hosszabb utakon. A bárcák, jelölések értelmezése (4.3 sz. bárca) A jelkép (láng): fekete vagy fehér; a háttér: kék; '4' számjegy az alsó sarokban Gyúlékony gáz fejlődésének veszélye vízzel való érintkezéskor
(5.2 sz. bárca) A jelkép (kör feletti láng): fekete, vagy fehér; a háttér: felső fél: vörös, alsó fél: sárga; '5.2' számjegyek az alsó sarokban
Szerves peroxidok
61
(6.2 sz. bárca) A bárca alsó felén feltüntethető a "FERTŐZŐ ANYAG" és a "Sérülés vagy szabaddá válás esetén azonnal értesíteni kell az egészségügyi hatóságokat" felirat. A jelkép (kör, amelyen három félhold van) és a felirat: fekete; a háttér: fehér; '6' számjegy az alsó sarokban Fertőző anyag (Szabadba jutása esetén értesíteni kell az egészségügyi hatóságokat)
(9 sz. bárca) A jelkép (hét függőleges csík a felső részen): fekete; a háttér: fehér; '9' számjegy aláhúzva az alsó sarokban
Csak cargo repülőgépen szállítható rakomány (IATA DG szerinti jelölés)
Mágneses tulajdonságú anyag (IATA DG szerinti jelölés)
Korlátozott mennyiség (IATA DG szerinti jelölés)
Kriogén folyadék (IATA DG szerinti jelölés)
62
20. Ön egy veszélyes árukat tároló raktár alkalmazottja. A raktárüzem kapujához érkezett egy szállítmány. Mutassa be, hogy a kaputól kezdve a betárolásig milyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell végrehajtani! Mire kell figyelni a későbbi komissiózás és szállításra történő előkészítés, berakodás során? A raktár biztonságos üzemeltetéséhez milyen utasítások, szabályzatok szükségesek? Információtartalom vázlata Általános szempontok A veszélyes áruraktár logisztikai, építészeti és megfelelő biztonságtechnikai kialakításához hasonlóan a raktár használatához és üzemeltetéséhez is tartoznak olyan jellemző szempontok, amelyeket számos jogszabályi követelmény alapján" figyelembe kell venni. A hagyományos Üzemi szervezéshez képest a két fő különbség abban áll, hogy egyrészt szervezési oldalról garantálni kell azt, hogy a veszélyes tulajdonságokkal rendelkező anyagok kizárólag az előre meghatározott helyen, és az engedélyezett mennyiségben kerüljenek tárolásra, másrészt hogy a raktározásra vonatkozó minden jogszabályi előírás szempontjából megfelelő módon történő tárolást (együtt tárolandó veszélyes áruk megfelelősége) a legszigorúbban ellenőrizzék. Ide tartoznak a megfelelő, veszélyes áru szállítási, és a kémiai biztonsági szabályozásban előírt jelölések, az anyagok egyértelmű azonosítása, a szállítás és tárolás engedélyezése, illetve ép csomagolások ellenőrzése, stb. Ezen túl az üzemi folyamatszervezés feladata az is, hogy az olyan veszélyes anyagok és áruk, amelyekre nincs raktározási engedélye a logisztikai raktárnak a lehető leghamarabb visszautasításra kerüljenek, ideális esetben még a raktár kapujához történő szállítás előtt. Minél később ismeri fel a raktár vagy a raktárüzem vezetője, hogy a szállított anyagokra nincs raktározási engedélye, annál nagyobb problémákkal és költségekkel kell szembenézni az anyagok visszaküldésekor, illetve eltávolításakor. A veszélyes áruraktár folyamatszabályozása szerint, ha a szállított áru beraktározása nem megengedhető, több lehetőség kínálkozik, és számos szervezési és egyéb intézkedést kell hozni. Az összefüggések komplex jellege, a figyelembe veendő peremfeltételek és a körülmények, a járulékos adatok adminisztrációjával szemben támasztott követelmények miatt a veszélyes áru logisztikai raktárakban erősen ajánlott egy megfelelő EDV rendszer alkalmazása. A ténylegesen megengedhető ráfordítást mindenkor egyedi esetekben kell vizsgálni, ezek lényegesen függnek az anyagok, illetve a veszélyes tulajdonságok sokféleségétől. A raktárban tárolandó raktározási osztályok ugyanis aránytalanul befolyásolják a kialakítandó szervezet nagyságát és bonyolultságát.
A bejáratnál elvégzendő ellenőrzések A veszélyes anyagok és áruk raktározási folyamatának első lépése az előzetes ellenőrzés. Függetlenül attól, hogy a raktárt logisztikai szolgáltató üzemelteti-e vagy sem, először arról kell a raktár üzemeltetőjét megkérdezni, hogy a raktározni kívánt anyagokra és mennyiségekre van-e a raktárnak engedélye. Ha a raktárt már ismerik, akkor a vizsgálat keretében a megrendelő igényeit a raktározási osztályonként rendelkezésre álló raktárkapacitással össze kell hasonlítani. Ekkor minden hiányosságot kizáró okként kell értékelni, ami azt jelenti, hogy ha csak egyetlen egy megkívánt követelmény is van, aminek nem felelnek meg, akkor az ajánlatkérést le kell mondani, mivel az árubetárolása nem lehetséges. Ha a tárolni kívánt anyagokra és mennyiségekre megfelelően van hatósági engedély, akkor a raktárterület áruhoz történő konkrét hozzárendelése következik, amely alkalmas arra; hogy képes befogadni a kért anyagokat és mennyiségeket. Ha az ajánlatkérés címzettje szolgáltató, akkor ennek alapján tud ajánlatot kidolgozni. Végül az egyes anyagokhoz és mennyiségekhez meghatározott raktárterületet rendelnek hozzá, ami azt jelenti, hogy betárolási tervet készítenek. Az első szállítmány raktárba történő beétkezése előtt a raktározandó anyagokról az összes szükséges információt össze kell gyűjteni. Ezek egyrészről a logisztikai szempontból szükséges származási adatok, másrészről a veszélyes áruadatok, kémiai és fizikai veszélyek, az anyagok tulajdonságai és kockázatai, amelyek jogszabályi szempontból előírtak. Ezeket legtöbbször a. biztonsági adatlapokból (SDS>- Safety Data Sheet/MSDS - Material Safety Data Sheet) ki lehet következtetni. Az előzetes vizsgálat akkor zárul le, ha a szállításra és raktározásra vonatkozó összes előfeltétel adott,a körülmények tisztázódtak és megfelelnek az elvárásoknak. A veszélyes áruk raktárbázisra érkezésekor
63
olyan vizsgálati sorozat kezdődik, amely összességében biztosítja azt, hogy a raktárban az engedélyekben foglaltak teljes körű betartását folyamatosan felügyeljék az üzem részéről. Hasznos, ha a raktárüzem kapujától teljes egészében lépcsőzetesen felosztják a szükséges vizsgálati lépéseket, hogy adott esetben az előforduló hiányosságokat a lehető legkorábban fel lehessen ismerni (check pontok kialakítása). Ennél fogva már. az üzem kapujában ellenőrizni kell az anyagok jelölését, a raktározás szempontjából való megfelelőségét, valamint szükség van arra, hogy már a kapuban egyeztessék az anyagokat a fuvarokmányon (szállítólevél, fuvarlevél, rakományjegyzék, DangerousGoodsDeclaration, B/L, számla stb.) szereplő adatokkal. A betárolási folyamat során az egyes vizsgálati lépéseknek különböző vizsgálati alapjuk/tartalmuk van. Természetszerűleg a korai vizsgálatok jelentősen nagyobbak, átfogó jellegűek és elnagyoltak, mint a betárolás előtti utolsó vizsgálatok, melyek már igen aprólékosak és részletekbe menőek. Mindazonáltal a korai vizsgálatoknak preventív jellegükből adódóan megvan az a szerepük, hogy a nem rendeltetésszerű raktárterületből eredő kockázatokat jelentősen csökkentsék. Bár egyes esetekben ez a lépcsőzetes ellenőrzési struktúrafelosztás ismétlésekhez vezethet, ennek ellenére az utána kapcsolt vizsgálati lépések elengedhetetlenek, mert először ezek által érhető el az előírt és kívánt részletesség. Amennyiben lehetőség van rá azaz optimális, ha a beérkező anyagokat már a raktárbázis kapujában a megfelelő raktárrészekhez rendelik. Így elérhető a veszélyes áruk optimális (célorientált és gyors) irányítása és megelőzhető az, hogy az anyagokat a raktárbázison belül rossz helyre szállítsák. Ha az üzemi területre való belépéskor hiányosságokat észlelnek,akkor el kell dönteni, hogy a jármű behajtását a telephelyre engedélyezik-e vagy sem. Abban az esetben, ha a raktárnak nincs engedélye a szállított anyagokra, vagy ha a veszélyes rakománya hibás jelölés miatt nem azonosítható, akkor csak a visszautasítás lehetséges, ezzel elkerülve minden további komplikáció illetve a felelősség átvállalását. Azaz, nagyrészt elkerülhető az ADR 1.4. fejezete szerinti felelősség és egyéb általános és szakmaspecifikus felelősség átvállalása a hiányosságok megszüntetésére. Ennek ellenére az egyes esetek vizsgálata után, adott esetben a feladó felelősségét az ADR szerint figyelembe kell venni, és a fuvarokmányokat ellenőrizni kell. Ha az Üzemi területre való belépéskor nem észlelnek hiányosságokat, akkor az áru a rendeltetési helyére (megfelelő raktárcsarnok, raktárrész) kerül ott történik meg az áru átvétele.
Áruátvétel és betárolási feltételek A rakodórámpa kijelölése és a rendelés sikeres egyeztetése után elkezdődhet az áruk kirakodása. A rakományjegyzék adataival való összehasonlításkor az érintett raktárterülethez rendelt anyagok teljességét kell ellenőrizni. Ez kiemelten fontos, különösen abban az esetben, ha a tehergépjármű, cserefelépítmény (WAB), vagy konténer a rakodó rampán csak részben kerül kirakodásra, azaz más rendeltetésű áru is van rajta. A kirakodás után közvetlenül, minden esetben még az áruátvételi területen lehetőség szerint minden, az áruátvételhez kapcsolódó vizsgálati lépést el kell végezni. Alapesetben a szállított anyagokról előzetes értesítés, aviso áll rendelkezésre a csomagolás módjáról, a mennyiségről és a küldeménydarabok számáról. Ha ez az értesítés hiányzik, akkor még mindig van lehetőség különleges kirakodásra abban az esetben, ha ez a jogszabályi előírásokkal nem áll ellentétben. Valamennyi betárolandó veszélyes anyagról biztonsági adatlapnak kell rendelkezésre állnia a raktárbázison. A biztonsági adatlap csak abban az esetben nélkülözhető, ha az anyagra nem vonatkozik valamilyen veszélyességi besorolás. A raktározási osztály ismerete - megfelelő VCI koncepció szerint -, amelyhez a veszélyes anyag, illetve veszélyes áru hozzá lett rendelve, ideális esetben már a származási adatokban szerepel. Ha nem, akkor eddig az időpontig rendelkezésre kell állnia. Ez sokszor a biztonsági adatlapban szerepel, azaz rendelkezésre áll. Ha ezeken a lehetőségeken keresztül a raktározási osztály vagy az azzal egyenértékű raktári technológiát meghatározó veszélyességi osztály nem kerül meghatározásra, akkor a betárolás nem megengedett, mert az anyagok raktári folyamatokat és biztonsági szempontokat meghatározó egyértelmű azonosítása nem lehetséges. Egy már létező veszélyes anyagraktárban a klíma kialakítása, az alkalmazott oltóanyagok és a padozat szigetelése már adott, általában konstansnak tekinthető. Ha a raktározandó anyag a raktárral szemben egyéb követelményeket állít, vagy a már raktárban lévő, raktározott anyagok felől összeférhetetlenség, együtt tárolási tilalmak merülnek fel, akkor nem lehetséges a betárolás. Mindazonáltal egyes esetekben ellenőrizni kell, hogy különleges betárolásra kiegészítő intézkedéseket lehet-e foganatosítani. Ide tartozhat például a klímakövetelmények rövid időtartamú megváltoztatása, az áru más megfelelő raktárterületre való áthelyezése, vagy a külön kamrában, tárlószekrényben, tárlókonténerben való elhelyezése.
64
Az egyedi vizsgálatok befejezését követően a következő lépés a betároláshoz szükséges megfelelőségi kérdések összefoglaló és átfogó megválaszolása. A szemrevételezés, a külső vizsgálat, elsősorban a tömítettség vizsgálatára, a zárókupakok megfelelőségére, a csomagolás sérüléseire, a látható szivárgásokra, valamint a veszélyes anyagok és áruk jogszabályi előírások szerinti feliratozására és jelölésére terjed ki. Annak érdekében, hogy ezeknek a jogszabályokban előírt kötelezettségeknek megfeleljünk, a gyakorlatban jól alkalmazható megfelelő eljárást kell bevezetni. Ennek során közösen kidolgozott EDV alkalmazások álljanak rendelkezésre. A szemrevételezéssel észlelhető hibákat normális esetben a raktár bejárati területén el lehet hárítani. Abban az esetben, ha a raktár részben vagy egészében automatikus szállítórendszerrel rendelkezik, hasznos lehet, hogy még a szállítórendszerre kerülés előtt. végezzék el az összes előzőleg, említett vizsgálatot, hogy a hiányosságok pótlásából eredő járulékos költségek felmerülését megelőzhessék. Ha nem megengedett a betárolás, akkor alternatívákat kell az ilyen anyagok további kezelésére biztosítani. Ezek közé tartozik például a megfelelő átcsomagolás, kármentő edénybe történő átrakás (kármentő csomagolás alkalmazása), a más területen történő kimérés, áttöltés {csak abban az esetben, ha erre van engedély; ez már nem része a passzív tárolásnak) ugyanúgy, mint a mintavétel, az anyag analitikus úton történő azonosítása. Ha a betárolás végül is nem megfelelő, és az anyag már a raktár területén van (pl. az áruátvételre kijelölt területen), akkor már nem lehetséges a raktárobjektum kapujából történő egyszerű visszautasítás. Ha a raktárt üzemeltető egy másik raktára is ugyanazon a területen található, akkor ezeknek az anyagoknak az esetében csak a visszautasítás jöhet szóba (átvétel megtagadása/visszaküldés a feladónak), vagy el kell azokat távolítani, illetve elő kell készíteni az eltávolítást. Mindkét esetben terjedelmes intézkedéseket kell hozni, abban az esetben, ha a visszautasítandó áru veszélyes anyag, illetve akkor, ha az eltávolítása veszélyes hulladékokra vonatkozó törvényi szabályozás alapján történik. A leírt folyamat alapját az a tény képezi, hogy a különböző jogszabályi előírásokban meghatározott küszöbértékek meghatározzák mind a súly-,mind a térfogat értékeit, valamint a maximálisan raktározható tömeget részben a betárolásra került tömeg alapján, részben pedig a raktár elméleti befogadóképessége alapján.
Raktárhely hozzárendelés és betárolás Az azonosítási pontnál vagy a raktárba történő szállítás alatt a raktározási rendszer meghatározza azt a raktárterületet, ahova az egyes tárolási egységeket be lehet rakni. Az egyes anyagok egy meghatározott raktárterületre történő berakodásánál a betárolási terv a legfontosabb szem előtt tartandó kritérium. Ha több raktárrész között fennáll a választás lehetősége, akkor az együvé tárolási tilalom, a vízjogi engedély és a klimatikus követelmények az irányadók. Ha egy raktárrész kiutalása nem lehetséges- pl mert a hozzárendelt raktár megtelt-, akkor azt kell ellenőrizni, hogy az átrakodás után lehetséges-e a berakodás. Ekkor a raktározási rendszer automatikusan, vagy a terminálnál dolgozó munkatárs megvizsgálja, hogy a célzott területen aktuálisan történik-e olyan tárolási egység tárolása, amelyet esetleg át lehet tárolni más raktárterületre. Ha ez az eset áll fenn, akkor a berakodásra váró árut a célterületre be lehet rakodni, amíg az áttárolás be nem fejeződik. Az ilyen műveletek célszerűségének és kivitelezésének mérlegelésekor figyelni kell a készlet állapotát, valamint az érintett veszélyes anyagok besorolását minden esetben, hogy különböző prioritási sorrendet lehessen felállítani. Ha ,egy negatív döntést követően nem történik berakodás, az érintett tárolási egység az, előkészítési területen marad, ha a probléma csak rövid idejű (24 órán belül megoldható), vagy egy másik raktárba való továbbszállításra előkészítik. Mihelyt a raktárterület készen áll a betárolásra váró áru berakására, a .raktározási rendszernek meg kell adnia egy átjárót, egy területet vagy egy sort. Ekkor minden releváns elválasztási előírást be kell tartani, különösen a rakomány elválasztását, a különböző veszélyes anyagok között hagyandó minimális helyet, mert ez oda vezethet, hogy az árut ,csak a ,raktárterület egy meghatározott részében lehet tárolni. Ha ez nem lehetséges például egy másik veszélyes anyag miatt, amely körül elválasztási előírásokat kell betartani, vagy a különböző területeken akadályoztatva van a berakodás, akkor minden esetben ellenőrizni kell, hogy ez a körülmény átrakodásokkal javítható-e, így segítve a rakodási , előírások betartását. A raktárterület hozzárendelésének harmadik lépésében meg kell adni a betárolási magasságot, és a polcok sík felületeit. Itt legfőképpen az egymásra rakási tilalmakra kell figyelni, és a csomagolások milyenségét (szállítási csomagolás, egyéb) kell szem előtt tartani. Így lehet például a törékeny küldeménydarabokat a tűzvédelmi szabályzás vagy egyéb előírások szerint egy bizonyos magasságig rakodni. Ajánlatos továbbá a szilárd és folyékony anyagok rakodási magasság szerinti elkülönítése is. Itt az
65
a legjobb megoldás, ha a folyékony anyagokat a polc egy, alsó,míg a szilárd anyagokat egy felső területén tárolják.
66
67
68
69
70
Komissiózás Akkor, ha a tárolási egységet komissiózás céljára kirakodják, következő lépésként azt kell eldönteni, hogy az egész göngyöleget komissiózzák-e, vagy lefejtési/átrakodási tevékenységet is végeznek-e. A göngyöleg komissiózásakor a komissiózás helyének kiválasztása az anyagspecifikus követelmények szem előtt tartásával történik. Ide tartozik például a megfelelő személyi védőfelszerelések biztosítása, valamint a küldeménydarabnak megfelelő felszerelések munkaterületen való rendelkezésre állása (például emelőgépek). Az áru előkészítési helyének kiválasztását ezentúl befolyásolják egyéb különleges szempontok is. Ide tartoznak , például az elszívó berendezések, vagy ,az előzőleg védendő munkaterületeknek megfelelő ATEX szerinti 1. zóna; ahol az ám előkészítése során a küldeménydarabokat ki lehet nyitni (nem passzív tárolás), és ezáltal a gyúlékony anyagok miatt a robbanásveszélyes atmoszféra kialakulása megelőzhető. Komissiózás és átrakodás közben kiemelten kell arra figyelni, hogy az üzemi utasításokat a munkavállalók mindig betartsák,és az előírt személyi védőfelszereléseket alkalmazzák. A korszerű irányítási rendszereknél a megfelelő utasításokat ideális esetben közvetlenül a képernyőn jelenítik meg. A komissiózás elvégzése után a komissiózott áru tárolásáról kell dönteni. A komissiózás után megmaradt veszélyes küldeménydarabokat, amelyeket vissza kell tárolni, ugyanolyan ellenőrzés alá kell vonni, mint a berakodáskor. Különösen abban az esetben, ha a visszatárolandó árut nem lehet ugyanabba a raktárrészbe berakodni, amiből kitárolták, minden ellenőrzést és vizsgálati lépést ismételten végre kell hajtani, ami az áruátvételkor előírt. A komissiózott áru esetében a következőkben meg kell vizsgálni, hogy a szerződés szerinti összerakást egy raklapon, vagy egy küldeménydarabon belül kell-e elvégezni. Ha ez az eset áll fenn, akkor kiemelten kell figyelni az együvé rakási tilalmakra, és az egybecsomagolási előírásokra. Ha a komissiózott áru beérkezik a szállítási előkészítési zónába (áruátadó), akkor legkésőbb ott meg kell jelölni a raklapokat a veszélyes áruk feliratozási és bárcázási előírásai szerint, a szállítási előírásoknak megfelelően. Ha itt hiányosságokat állapítanak meg, akkor ezeket a szállítás megkezdése előtt ki kell javítani.
Szállításra történő előkészítés, berakodás Az előkészítési zónában (áruátadó) található anyagok esetében szállítás előtt meg kell győződni arról, hogy előre láthatólag az előkészítés időtartama tovább tart-e 24 óránál. A jogszabályi előírások ez alapján különböztetik meg a raktározást és a készenlétet, ami azt jelenti, hogy a raktározási előírásokat nem kell alkalmazni, ha az előkészített áru a következő munkanap ugyanazon órájáig az előkészítési zónát elhagyja. Ha az előkészítési zónában még található áru, és annak a veszélyessége folyamatosan fennáll, akkor további biztonságtechnikai lépéseket kell tenni, amelyek a raktározási előírásokra támaszkodnak. Az előkészítéshez figyelembe kell venni a veszélyes áru előírásoknak megfelelő együvé rakási tilalmat, továbbá figyelni kell az anyagspecifikus követelményekre a tűz- és vízvédelmet illetően, ha több előkészítő zóna közül fennáll a választás lehetősége. Ha az előkészítés becsült időtartama több mint 24 óra, vagy ha az előkészítés túllépi ezt , az időtartamot, akkor a raklapokat egy olyan zónában kell elhelyezni, amelyben a raktározási előírások teljesülnek. Ebben az esetben a raktározáskor elvégzendő minden áruátvételi vizsgálatot és ellenőrzést el kell végezni. Ezen eljárások előtt ennek ellenére meg kell vizsgálni, hogy nem célszerűbb-e a raklapok egyszerű ismételt beraktározása. Ha ezt a kérdést pozitívan válaszoltuk meg, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a szállításra előkészített tárolási egység még anyag és átrakodás szempontjából tiszta-e, hogy ebben az esetben betarthatóak-e a raklapon az együvé rakási tilalom előírásai, és hogy az anyag vagy átrakodás szempontjából nem tiszta tárolási egység betárolása a belső raktározási előírások szerint megengedhető-e. Ha az utoljára említett két vizsgálat eredménye negatív, akkor újraraktározás előtt követni kell az átrakodási előírásokat az anyagok szétválasztása és az anyag szempontjából tiszta tárolási egység érdekében. Minden esetben az ismételt beraktározás oda vezet, hogy a betárolási vizsgálatokat ismételten le kell futtatni. Ha egy időpontig a szállítási megbízást törlik, és az áru már a szállítási előkészítési zónában van, valamint minden feldolgozási eljárás lezárult, minden esetben felmerül az újraraktározás kérdése. Az ismételt raktározás kivitelezéséhez a fent leírt lépéseket kell követni. Az áru továbbküldésekor a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozást kell követni, különösen az árukezelési és rakodási biztonsági előírásokat kell figyelni. A raktár területének elhagyása a szokásos raktárbázison előírt közlekedési szabályok követése mellett történik.
71
72
73
Általános üzemi szabályok Belépés szabályozása Biztosítani kell azt (pl. megfelelő táblázással), hogy illetéktelenek ne léphessenek a raktárterületekre, és a látogatók jelentkezzenek a raktár irodájában. Illetéktelenek azok a személyek, akik a raktárra1 vagy annak felügyeletével kapcsolatban nem látnak el feladatot. A raktárterületre való belépés előtt az illetéktelen személyeket informálni kell a veszélyekről, illetve a vészhelyzetben követendő szabályokról. Folyamatos felügyelet A létesítmény folyamatos felügyeletét biztosítani kell. A létesítmény felügyeletét vagy személyzet, vagy technikai berendezések által megfelelően biztosítani kell. A személyzet általi ellenőrzés esetében legalább két embernek jelen kell lennie abban az esetben, ha az egyedül dolgozó munkavállaló biztonságát felügyelet által biztosítják (pl. figyelemmel kísérés, rendszeres jelentkezés). A felügyelettel megbízott munkavállalónak alkalmasnak és megfelelően képzettnek kell lennie. A raktározott anyagok biztonsága A veszélyes anyagokat csak ép és zárt csomagolásban (szállítási csomagolásban) vagy tárolóedényben lehet raktározni. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy a veszélyesanyag-tartalom véletlenszerűen ne juthasson ki a csomagolásból. Ez akkor érvényesül, ha a veszélyes áru UN típusjóváhagyott szállítási csomagolásban, vagy egyéb olyan szállítási csomagolásban van, amelyek megfelelnek a veszélyes áruk nemzetközi szállítási előírásainak. Az egységrakományoknál a palettán elhelyezett küldeménydarabokat megfelelő módon biztosítani kell alkalmas pántok, zsugorfólia, súrlódásnövelőeszköz stb; alkalmazásával. További követelményeket tartalmaznak a vonatkozó EN,ISO és egyébszabványok. A raktár rendje A veszélyes termékeket rendezetten, jól áttekinthető módon, csak az áru tárolására szolgáló és kijelölt területeken vagy raktárrészekben szabad tárolni. A raktározási területeket és közlekedési utakat, valamint a tartózkodási és szociális helyeket mindig tisztán kell tartani. Minden raktárrészben kell, hogy legyen: - Megfelelő jelölés a raktározási területek és a közlekedési, menekülési és mentési útvonalak, valamint a vészkijáratok jelölésére. - Különleges biztonsági előírásokra utaló jelzések. - Egymásra rakási, padló- és polcterhelési korlátozásokra utaló információk. - Utalás a jóváhagyott tűzveszélyességi és raktározási osztályokra. - A raktárhelyek, palettahelyek azonosítására utaló információk, számozás,
Általános biztonsági szabályok A következő rendelkezéseket kell a körülményeknek megfelelő módon alkalmazni: - Személyi védőfelszerelések alkalmazása, beleértve a védőeszközök tárolási helyeit, valamint a takarítószerek és haváriaeszközök tárolási helyét is. - Üzemi védőberendezések alkalmazása, például szemmosó palackok; vészhelyzeti zuhanyok, tűzoltó berendezések és elsősegély-eszközök elérhetősége és használata. -.A biztonsági-berendezések üzemeltetése és karbantartása. Például tűz- és vízvédelmi felszerelés felülvizsgálata.. - Üzemen belüli közlekedési szabályok. - Különleges munkák írásban engedélyezése, - Termékek maradványainak és a hulladékok megsemmisítésére vonatkozó szabályozás. Munkavállalók oktatása A veszélyes anyagokkal dolgozó minden munkavállalót oktatásban kell részesíteni. Az oktatás során a munkavállalókat ki kell képezni az egészséget és a környezetet érintő esetleges veszélyekről, valamint a veszélyek elleni védelmi és biztonsági intézkedésekről és az üzemi berendezések használati szabályairól (például tűzoltó-készülékek használata). Ez az üzemi utasítások alapján történhet meg. Ezen kívül a munkavállalókat a létesítményre vonatkozó baleset-megelőzési előírásokról is informálni kell. Az oktatást a tevékenység megkezdése előtt kell elvégezni, és utána legalább évente egyszer a munkakörnek megfelelően meg kell ismételni (rendszeres ismeret felújítás). Az oktatás tematikáját és időtartamát írásban kell
74
rögzíteni, az oktatott személynek az oktatáson való részvételt aláírásukkal kell igazolniuk, illetve egyes esetekben bizonyítványt kell kapniuk (például ADR 1.3. fejezet szerinti igazolás). Vészhelyzeti riasztási gyakorlatok A raktárbázis riasztási rendszerével kapcsolatosan legalább évente egyszer gyakorlatot kell tartani, amikor is a munkavállalók által követendő eljárásokat kell gyakorolni veszélyes anyag kiömlése, tűzeset vagy egyéb vészhelyzet esetében. A"Seveso" raktáraknál, amennyiben a raktár ún. felső küszöbértékű létesítmény, évente kell a vészhelyzeti eljárások valamelyik részére vonatkozóan gyakorlatot szervezni, az egész eljárásra pedig háromévente.
Munkafolyamatok és munkakörök szabályozása Ha a munkafolyamatokat nem elektronikus adatátviteli és adatfeldolgozási technikák alkalmazása által ellenőrzik, akkor azokat a tevékenységeket, amelyek a raktár működésének különböző folyamataihoz kapcsolódnak, le kell írni például megfelelő raktárutasításokban. Üzemi utasítások A munkavállalók részére megfelelő információkat kell adni a raktárban található veszélyes anyagokkal kapcsolatosan. Az információknak összhangban kell lennie a raktár üzemelési rendjével és a biztonsági előírásokkal. Megfelelő magatartási szabályokat kell tartalmazniuk, amelyek figyelembe veszik a raktárban található anyagok veszélyeit. Az üzemi utasításoknak a következő adatokat kell tartalmaznia: - Munkakör, munkahely, tevékenység. - Veszélyes anyagok címkézése. - Emberek és a környezet veszélyeztetése. - Biztonsági intézkedések, magatartási és higiénés szabályok. - Vészhelyzetben követendő magatartás. - Elsősegély. - Megfelelő hulladékeltávolítás. Az utasításokat írásban kell elkészíteni, és könnyen hozzáférhető helyen, áttekinthető formában kell tárolni, hogy a raktári dolgozók könnyen hozzáférjenek az utasításokhoz. Azokban a vegyipari raktárakban, ahol a csomagolt árut minden esetben ugyan úgy kezelik, munkafázisokon alapuló üzemi utasításokat kell kidolgozni. Csoportos üzemi utasítások Az olyan veszélyes áruraktárban, ahol sokféle anyaggal végeznek munkát, a csoportos üzemi utasítás alkalmazás az előnyös. Csoportos üzemi utasítás alatt ebben az esetben vagy egy veszélyes anyag-, illetve veszélyes árucsoportot, vagy egy termékcsoportot kell érteni, amelyeknek hasonló veszélyes jellemzői és tulajdonságai vannak. Itt a kémiai biztonsági osztályozást, a veszélyesáru-szállítási osztályozás osztályozási kódjait és a raktározási osztályozást célszerű figyelembe venni. Minden esetben fontos a halmazállapot szerinti megkülönböztetés. Az a döntő, hogy az egyes kialakított csoportok termékeire alkalmazandó védelmi intézkedések és magatartási szabályok a csoporton belül azonosak legyenek. Általános üzemi utasítások Az olyan raktárakban, ahol nagyon sokféle veszélyes anyaggal, illetve veszélyes áruval dolgoznak, amelyek azonban csak igen kevés különböző veszélyes tulajdonsággal, illetve jellemzővel bírnak, célszerű általános üzemi utasításokat kidolgozni. Az általános üzemi utasításokban le kell írni az üzem területén található anyagok veszélyes tulajdonságait, valamint a magatartási és kezelési előírásokat. Az egyes anyagokra vonatkozó termék specifikus információkat a biztonsági adatlapokból kell biztosítani. Egyedi üzemi utasítások Az olyan raktárak esetében, amelyekben csak kevés veszélyes anyaggal végeznek munkát, és kiemelten akkor, ha ezek az anyagok nagyban különböznek a veszélyes jellemzők terén, az egyedi üzemi utasítások kidolgozása ajánlott. Az egyedi Üzemi utasítások különösen a "nagyon mérgező", "robbanásveszélyes", "rákkeltő", "mutagén" vagy a "reprodukció-károsító" stb. tulajdonságú anyagoknál fontosak, ahol a veszélyességre és az anyag kezelésére vonatkozó részletes információk kiemelt jelentőséggel bírnak.
Vészhelyzeti magatartás szabályozása
75
Az üzemi utasításokon kívül szabályozni kell a munkavállalók vészhelyzetben követendő magatartási szabályait, például tűz, szivárgás, szóródás és anyag kiömlés esetére. A vészhelyzeti eljárás során követendő lépéseket, a riasztás módját, valamint a biztonsági berendezések elhelyezkedésének helyszínrajzát a vészhelyzeti útmutatónak tartalmaznia kell. Amennyiben a létesítményre belső védelmi tervet kell készíteni, akkor a riasztási és veszély-elhárítási terv annak részeként foglalja össze az üzemszerű működés zavarainál követendő havárialépéseket. Egyéb esetben a megfelelő szabályozás vagy az üzemi utasítás részeként, vagy külön utasítások formájában kerül kidolgozásra: - Riasztási terv Rövid utasítások, amelyek fontos magatartási szabályokat és információkat tartalmaznak vészhelyzet esetére, amelyet a raktárban több, jól megközelíthető és feltűnő helyen kell kifüggeszteni. - Vészhelyzeti információ a bevetendő személyzet számára . Rövid utasítások, amelyek anyagspecifikus adatokat tartalmaznak a bevetendő személyzet helyes magatartásának kialakítására a mentés vagy a raktárban található anyagokat érintő tűz esetére vonatkozóan.
21. Üzletfele tájékoztatást kér arról, hogy a dízelolajat, a gázolajat és a könnyű fűtőolajat milyen veszélyességi kategóriába kell sorolni. A cégnél más gyúlékony folyékony anyagot is használnak. Készítsen egy összefoglalót arról, hogy mi tekinthető gyúlékony folyékony anyagnak, hogyan csoportosíthatók ezek az anyagok, melyek a szállításból kizárt gyúlékony folyékony anyagok! Információtartalom vázlata: A gyúlékony folyékony anyag fogalma, tulajdonságai A 3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és ezen osztály anyagait tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek – a „folyékony anyag” meghatározás a) bekezdése szerint folyékonyak; – gőznyomásuk 50 °C hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 20 °C hőmérsékleten, 101,3 kPa normál nyomáson nem teljesen gáz alakúak; – lobbanáspontjuk legfeljebb 60 °C. A 3 osztály fogalomköre kiterjed az olyan gyúlékony folyékony anyagokra és olvasztott szilárd anyagokra is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 60 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra. Ezek az anyagok az UN 3256 tétel alá vannak besorolva. A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagokra is. A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A nem mérgező és nem maró oldatok és a homogén keverékek, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb (viszkózus anyagok, mint pl. némely festékek és zománcok, kivéve a 20%-nál nagyobb nitrocellulóz tartalmú anyagokat), 450 litert meg nem haladó tartályokba csomagolva nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha oldószer-szétválási próba során a szétvált oldószer réteg magassága kisebb, mint a teljes mintamagasság 3%-a, és ha 23 °C-on az ISO 2431:1993 szabvány szerinti 6 mm átmérőjű kifolyónyílással ellátott kifolyópohárból a kifolyás időtartama: a) legalább 60 s, vagy b) legalább 40 s, és nem tartalmaz a 3 osztályba tartozó anyagokból 60%-nál többet. A gyúlékony folyékony anyagok csoportosítása A 3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva: F Gyúlékony folyékony anyagok járulékos veszély nélkül: F1 Gyúlékony folyékony anyagok 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanásponttal F2 60 °C feletti lobbanáspontú folyékony anyagok, amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak fel szállításra (magas hőmérsékletű anyagok) FT Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők: FT1 Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők FT2 Peszticidek
76
FC FTC D
Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.
A szállításból kizárt gyúlékony folyékony anyagok A 3 osztályba tartozó olyan anyagok, amelyek könnyen peroxidálódnak (mint az éter vagy bizonyos heterociklikus, oxigéntartalmú anyagok), nem fogadhatók el szállításra, ha peroxidtartalmuk – hidrogén-peroxidra (H2O2-re) számítva – meghaladja a 0,3%-ot. A peroxidtartalmat az ADR-ben foglaltak szerint kell meghatározni. A 3 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek az ilyen reakciókat elősegítik. Azok a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek az ADR felsorolásában nincsenek feltüntetve, a 3. osztály anyagaiként nem fogadhatók el szállításra.
22. Vállalatához olyan veszélyes áru csomagolóanyag érkezett, amelyen többek között az Y, R és L jelölések szerepelnek. Értelmezze e jelöléseket, és ismertesse, hogyan épül fel a jelölési rendszer! Információtartalom vázlata: A csomagolások jelölési rendszere A csomagolási csoportok jelölése A csomagoláson feltüntetett műszaki adatok A felújított csomagolások jelölése A nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k) jelölési rendszere A kármentő csomagolás fogalmának értelmezése
77
A csomagolási utasításokban egyes anyagokra és tárgyakra különleges csomagolási előírások is szerepelhetnek, ezeket szintén számokból és betűkből álló kódok jelölik a következők szerint: „PP” az IBC-k és a nagycsomagolások kivételével minden más csomagolóeszközre, vagy „RR” csak a RID és az ADR szerinti szállításnál érvényes különleges előírásokra; „B” az IBC-kre, vagy „BB” csak a RID és az ADR szerinti szállításnál érvényes különleges előírásokra; „L” a nagycsomagolásokra. Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik: I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok; II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok; III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok; Megjegyzés: Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve. Csomagolások jelölési rendszere A jelölés a következőből áll: A)
i) az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön: ; Ezt csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz megfelel az ebben a fejezetben található vonatkozó előírásoknak. Amennyiben a jelölést beütéssel viszik fel a fém csomagolóeszközökre, e jel helyett az „UN” nagybetűk is használhatók ii) „RID/ADR” jel a vasúti és közúti szállításra egyaránt jóváhagyott csomagolóeszközökön, ill. összetett (üveg, porcelán vagy kőagyag) csomagolóeszközökön és finomlemez csomagolóeszközökön, amelyek egyszerűsített feltételeknek felelnek meg; B) a csomagolóeszköz típusát jelölő kód A kód a következő elemekből áll: a) egy arab számjegy, amely a csomagolóeszköz fajtáját jelzi, pl. hordó, kanna stb.; ezt követi: b) egy vagy több latin nagybetű, amely az anyagot jelzi, pl. acél, fa stb.; ezt követi szükség esetén:
78
c) egy arab számjegy, amely a csomagolóeszköz kategóriáját jelzi azon a típuson belül, amelyhez tartozik. Összetett csomagolóeszközök esetén a kódban a második helyen két latin nagybetűt kell használni. Az első jelzi a belső tartály anyagát, míg a második a külső csomagolóeszközét. Kombinált csomagolások esetén csak a külső csomagolóeszköz kódszámát kell használni. A csomagolási kódot egy „T”, „V” vagy „W” betű követheti. A „T” betű kármentő csomagolásra utal. A „V” betű megfelelő különleges csomagolóeszközre utal. A „W” betű azt jelenti, hogy a csomagolóeszköz, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de az előírtaktól eltérően gyártották, és az ADR előírásai értelmében egyenértékűnek tekinthető. A következő számjegyek jelzik a csomagolóeszköz fajtáját: 1 Hordó 2 (fenntartva) 3 Kanna 4 Láda 5 Zsák 6 Összetett csomagolóeszköz 7 (fenntartva) 0 Finomlemez csomagolóeszközök A következő nagybetűk jelzik az anyagot: A Acél (bármilyen minőségű vagy felületkezelésű) B Alumínium C Fa D Rétegelt falemez F Farostlemez G Papírlemez H Műanyag L Textil M Papír, többrétegű N Fém (acélt és alumíniumot kivéve) P Üveg, porcelán vagy kőagyag. A 30 kg bruttó tömeget meghaladó küldeménydaraboknál a jelölést vagy annak megismétlését a csomagolóeszköz tetejére vagy egyik oldalára kell felvinni. A betűknek, számoknak és szimbólumoknak legalább 12 mm magasnak kell lenniük, kivéve a 30 liter vagy 30 kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, amelyeken legalább 6 mm magasnak kell lenniük és az 5 liter vagy 5 kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, ahol megfelelő méretűnek kell lenniük. C) két részből álló kódszám: i) egy betű a csomagolási csoport(ok) jelölésére, amely(ek)re a
gyártási típus kiállta a vizsgálatot: X = az I, a II és a III csomagolási csoporthoz; Y = a II és a III csomagolási csoporthoz; Z = csak a III csomagolási csoporthoz; ii) belső csomagolóeszköz nélküli csomagolóeszközökön, amelyek folyékony anyagok szállítására szolgálnak és a folyadéknyomás-próbát sikeresen kiállták, a relatív sűrűség megjelölése egy tizedesre kerekítve, amelyre a gyártási típust vizsgálták; ez a jelölés elhagyható, ha ez a relatív sűrűség 1,2-nél nem nagyobb. Szilárd anyagok szállítására szolgáló csomagolóeszközökön vagy belső csomagolóeszközöket tartalmazó csomagolóeszközökön a legnagyobb össztömeg megjelölése kg-ban; finomlemez csomagolóeszközöknél, amelyek a „RID/ADR” jellel vannak ellátva és 23 °C-on 200 mm2/snál nagyobb viszkozitású anyagok befogadására szolgálnak, a legnagyobb össztömeg megjelölése kg-ban;
79
D) vagy egy „S” betű, ha a csomagolóeszköz szilárd anyagok szállítására vagy belső csomagolások befogadására szolgál, vagy folyékony anyagok szállítására használt olyan csomagolóeszközre (kivéve a kombinált csomagolást), amely a folyadéknyomás-próbát sikeresen kiállta, a próbanyomás értéke kPa-ban, a legközelebbi 10 kPa-ra lefelé kerekítve; finomlemez csomagolóeszközöknél, amelyek az „RID/ADR” jellel vannak ellátva és 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok befogadására szolgálnak, egy „S” betű; E) a csomagolóeszköz gyártási éve (az utolsó két számjegy). Az 1H és 3H típusú csomagolóeszközökön ezenkívül a gyártási hónap is, amelyet a többi megjelöléstől eltérő helyen is fel lehet tüntetni. Erre a célra használható a következő jel:
F) annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével; G) a gyártó neve vagy a csomagolóeszköznek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele.
A felújított csomagolások jelölése Aki a csomagolóeszközt felújítja, köteles a felújítás után a csomagolóeszközre olyan jelet elhelyezni, amely sorrendben a következőket jelzi: H) az állam, amelyben a felújítást végezték, a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével; I) a felújítást végző neve vagy a csomagolóeszköz más azonosítója, amelyet az illetékes hatóság határozott meg; J) a felújítás éve, „R” betű és minden olyan csomagolóeszközre, amely sikeresen kiállta a tömörségi próbát, kiegészítésképpen az „L” betű. A kármentő csomagolás fogalmának értelmezése: Kármentő csomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott vagy szivárgó veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni visszanyerés vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz; A kármentő csomagolások használata A veszélyes árut tartalmazó sérült, meghibásodott, tömítetlen vagy nem az előírások szerinti küldeménydarab vagy a kiszóródott vagy kifolyt veszélyes áru kármentő csomagolásban szállítható. Ez nem zárja ki a megfelelő típusú és vizsgálati szintű, nagyobb méretű csomagolóeszköz alkalmazását. Megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy a kármentő csomagolások tömítetlenné vált küldeménydarabok túlzott mozgása ne következhessen be; amennyiben a kármentő csomagolás folyékony anyagot tartalmaz, kielégítő mennyiségű nedvszívó anyagot kell alkalmazni, hogy szabad folyadék megjelenése kizárható legyen. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy veszélyes nyomásnövekedés ne léphessen fel.
80
81
