Információs társadalom alapismeretek Szabó Péter Gábor
Kalmár László élete és munkássága
Computer Pioneer Award
Az IEEE Computer Society „Computer Pioneer Award” díja.
1997-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság javaslatára két magyar tudósnak ítélték oda posztumusz a Computer Pioneer Award díjat.
Az egyik díjat Kozma László (1902–1983) mőegyetemi professzor kapta, aki 1955 és ’57 között konstruálta meg az ország elsı programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESz-1-et, amit 1958ban üzembe is állítottak.
A másik díjat a szegedi egyetem egykori matematika professzora Kalmár László (1905–1976) kapta, a matematikai logika mőszaki alkalmazásainak terén elért eredményeiért, elsısorban a logikai gép megalkotásáért és a formulavezérléső számítógép tervéért. 2
Computer Pioneer Award
3
1957 ıszén kezdıdött…
Több mint 50 éve tanítanak számítógép-programozást Szegeden.
Kalmár professzor kiharcolta a minisztérium beleegyezését, hogy a szegedi egyetemen az egyszakos tanárképzés megszüntetésekor, a harmadéves tanárjelöltek 5 százaléka az egyik szakjuk elhagyásával a megmaradt tantárgy egy speciális területén elmélyültebb tanulmányokat folytathassanak.
1957 ıszén indult meg a felsıfokú informatikai szakemberképzés a szegedi egyetemen. 4
Kalmár és a matematikai logika
Kalmár érdeklıdése a matematikai logika iránt az 1920-as évek vége felé kezdıdött. Neumann Jánostól hallott elıször a matematikai logikáról. Matematikus kollégái közül voltak, akik idegenkedtek ettıl az új tudománytól. Kalmárt több olyan hatás érte, amely arra ösztönözte, hogy ez legyen a fı kutatási területe. 5
Kalmár és a matematikai logika
Kutatási tevékenységének egyik fı irányvonalát az ún. eldöntésprobléma vizsgálata jelentette. Kalmár sokat foglalkozott Gödel és Church nevezetes tételeinek egyszerősítésével, általánosításával és helyes interpretáción alapuló népszerősítésével is. Rámutatott arra, hogy a Church-tézis ellen éppen úgy lehet plauzibilitási érveket felhozni, ahogyan Church mellette hozott fel érveket. 6
Kalmár és a matematika tanítása
A tanításban elsısorban az motiválta, hogy mindig szerette volna a nehéz kérdéseket könnyővé tenni. Kalmár úgy vélte, hogy az érti a tételt igazán, aki tudja azt is, hogy mi a lényeges pont annak a bizonyításában. Mi ad motivációt egy tétel megfogalmazásához és hogyan lehet rájönni annak egy bizonyítására. Kalmárnak a tanításról vallott nézetei szorosan kapcsolódtak matematikai munkásságához is. 7
Kalmár és a kibernetika 1950-es évek közepétıl kezdett el behatóan foglalkozni az elektronikus számológépekkel. 1956 tavaszán kibernetikai szemináriumot szervezett a szegedi egyetemen a matematikai logika mőszaki alkalmazásainak megismerése céljából.
8
A logikai gép
1958. május 1-én mutatták be az egyetemen, Kalmár tervei alapján Muszka Dániel építette. Az ítéletkalkulus logikai formuláiról lehetett eldönteni, hogy azok mikor kielégíthetık (max. 8 változóig). Elektromechanikus vezérléső gép volt, egy tisztán huzalos konstrukció. Programozása dugaszolás útján történt.
9
Kalmár professzor a logikai gépet programozza
10
A negáció mővelete a logikai gépben
11
A szegedi katicabogár
Muszka Dániel alkotása 12
M-3 1965-ben érkezett Szegedre. Elektroncsövekkel mőködı elsı generációs gép volt. Az MTA Kibernetikai Kutatócsoportja építette Budapesten szovjet tervek alapján. 1968-ig mőködött az egyetemen, utána darabjaira szedték.
13
Az M-3 dobmemóriája
14
Minszk-22
Az Országos Mőszaki Fejlesztési Bizottság ajándékozta az egyetemnek 1968-ban. Megbízható, jól mőködı gép volt. Második generációs gép, ez már tranzisztorokkal mőködött. Különbözı orvostudományi alkalmazásoknál is használták az egyetemen. 1976 májusában állították le a mőködését az egyetemen. Ma a szegedi informatikai győjteményben tekinthetı meg. 15
Minszk-22
16
R-40 1975-ben érkezett az egyetemre. Harmadik generációs, integrált áramkörökkel mőködı gép volt. A maga idejében korszerő berendezésnek számított. 1983-ig használták az egyetemen.
17
Az R-40 mérnöki pultja
18
Kalmár elképzelése, hogy mi lesz az informatikában 2000 körül
„A számítógépek további fejlıdése oda fog vezetni, hogy egyrészt mindenki olcsón vásárolhat zsebbe férı kis számítógépet, másrészt a számítás, általánosabban az információfeldolgozás éppoly közszolgáltatás lesz, mint ma a telefon: mindenki „feltárcsázhatja” a központi nagy számítógépet, „betárcsázhatja” neki a feladatot és esetleg emberi hangon megkapja tıle a megoldást, esetleg képernyın jelenik meg neki. A mai multiprogramozásos rendszerek nem is állnak ettıl nagyon messze, a századfordulóra valószínőleg nem lesz már utópia.”
19
Kalmár tanácsa a fiataloknak „Ha valamirıl azt hiszitek, hogy igazatok van, minden gáncsoskodás ellenére csináljátok, a jövı igazolni fog benneteket.”
20
Irodalomjegyzék
Ádám András – Dömösi Pál: Kalmár László. In: Mőszaki nagyjaink VI. kötet, Szerk.: Pénzes István, Gépipari Tudományos Egyesület Kiadása, Bp., 1986, 47–89. Bohus Mihály – Muszka Dániel – Szabó P.G.: A szegedi informatikai győjtemény, Új Kép 9 (2005) No. 10., 35–40. Csákány Béla: A második triumvirátus, SZEGED 12. évf. 11. szám (2000), 21–33. Csirik János – Horváth Gyula: A szegedi iskoláról, Természet Világa Informatika különszám, 2000, 24–26. Erdıs Pál: Néhány személyes és matematikai emlékem Kalmár Lászlóról, Matematikai Lapok 25 (1974), 253– 255. 21
Irodalomjegyzék
KALMÁRIUM. Kalmár László levelezése magyar matematikusokkal (Dávid Lajos, Erdıs Pál, Fejér Lipót, Grünwald Géza, Kertész Andor, Kınig Dénes, Rédei László, Rényi Alfréd, Riesz Frigyes, Szele Tibor, Turán Pál, Varga Tamás). Összeáll.: Szabó P. G. Szeged, 2005. Polygon. 476 p. KALMÁRIUM II. Kalmár László levelezése magyar matematikusokkal (Aczél János, Fenyı István, Gyires Béla, Hajós György, Lakatos Imre, Lázár Dezsı, Neumann János, Radó Tibor, Surányi János, Szénássy Barna, Szıkefalvi-Nagy Béla, Vincze István). Összeáll.: Szabó P. G. Szeged, 2008. Polygon. 424 p. Kalmár László: Integrállevél (Matematikai írások), Szerk.: Varga Antal, Gondolat, Bp., 1986. Péter Rózsa: Kalmár László matematikai munkássága, Matematikai Lapok 6 (1955), 138–150.
22
Irodalomjegyzék
Varga Antal – Makay Árpád: Korai évek: a Kalmár-iskola. In: Raffai Mária: Az informatika fél évszázada, Springer, 1997, 395–398. Varga Antal: Kalmár László, a magyarországi számítástudomány atyja, Polygon VII. kötet, 1. szám (1997), 3–29. Varga Antal: Kalmár László, az ember, Polygon XI. kötet, 2. szám (2002), 5–16. Szabó Péter Gábor: Kalmár László, a számítástudomány hazai úttörıje (Megjelenés alatt az Alma Materialban).
23
