Az alábbi dokumentum az elrejtett kincsek helyszíneit és azok rövid leírását tartalmazza. Minden helyszínhez megadtunk egy pár szavas segítséget is, hogy könnyebben menjen a kutatás. Indulhat a kincskeresés! 1956-os emlékmű
46.62395 18.85831
61.
„1956 őszén a teherautók platóján érkező „városiak” a vidék forradalmi mozgósításának eszközévé, jelképévé váltak. Az október 23-a utáni napokban a változást sürgető fiatalok csoportjai teherautókon járták a kisebb településeket, vitték a forradalom hírét, és bíztatták a megfélemlített falvak lakóit, vegyék kezükbe sorsuk irányítását. A forradalom kitörésének napjaiban Paksra is érkeztek sztálinvárosiak, és a paksi konzervgyár munkásai is teherautón indultak „agitálni” a környékbeli falvakba. Gaál Tamás emlékművét 2006. október 23-án avatták fel.” In:Kernné Magda Irén: Paks útikönyv. Budapest, TotáLiber Kiadó, 2013. p. 172. Bent az emlékműben.
II. világháborús emlékmű
46.626833 18.865985
46.
Halász Károly, Munkácsy-díjas művész alkotását a katolikus templom előtti parkban 1991. október 27én szentelték fel, az ünnepségen Kéry Kálmán nyugalmazott vezérezredes mondott beszédet. In: Beregnyei Miklós (szerk.): Paks köztéri szobrai és emlékei. Paks, Jámbor Pál Társaság, 2010. p. 49.
ASE Csónakház
46.5918374 18.8610635
21.
„Kenus induló: (az örömóda dallamára írt szöveg) Jupát apánk jöjj le hozzánk, Védd meg kenus népedet, Űzz el minden versenybírót, Versenyeztünk eleget. Mit nekünk az olimpia És a világbajnokság Jobb túrázni, mint gürizni, Éljen, éljen Szent Jupát. Falábaddal bunkózzál le Minden górét, vezetőt, Ne hagyj minket versenyezni, Csak a bírót, s az edzőt. És, ha ezek kipusztulnak, Miénk lesz a nagyvilág, Fejed fölött ragyogjon hát Fényesebben glóriád.” In: Sziklenka László: Életem, a kenu. Paks, Magánkiadás, 2014. p. 106–107. 1
A Jézus szobor környékén.
ASE Sportcsarnok
46.617222 18.836944
26.
„Az épület ívelt tetőszerkezetű, ragasztott fatartós konstrukció. 50x25 méteres játéktérrel, 400 fős ülő és 600 fős állóhellyel, valamint tribünnel rendelkezik. Az építkezés 1985 márciusában kezdődött és 1986. október 5-én lett átadva. Ekkor az egyesületnek 7 szakosztálya és 5 tömegsport szakcsoportja működött. Az átadási ünnepségen Deák Gábor államtitkár, az AISH elnöke adta át a csarnok jelképes kulcsát Balogi Jenőnek, az ASE elnökének. Az ünnepség után kezdődött az Atom Kupa nemzetközi (Szovjet, NDK, Magyar) cselgáncs viadal. A csarnok tervezői Virág László és Bozóki Judit (Agrokomplex Középület Tervező Csoport, Agárd).” In: Beregnyei Miklós: Újvárosi anziksz. Paks épített környezete, 1945–1990. Paks, Jámbor Pál Társaság, 2014. p. 30. A kerékpártároló környékén.
Árnyas utcai játszótér
46.6175 18.839689
60.
46.564830 18.827603
36.
46.640556 18.789722
25.
Egy pad mellett.
Csámpai játszótér A fedett terasz egyik oszlopánál.
Cseresznyéskert Erdei Iskola
„Nyáron különösen hangos a madarak dalától az Ürge-mező. […] A kórusban a búbos banka uppog, az erdei fülesbagoly huhog, a lappantyú pirreg, a nagy tarkaharkály dobol […] a vörösbegy énekel...” In: Tóth Eszter – Vassné Volf Klaudia: Paks gyerekeknek. Paks, KultúrAktív Egyesület – Paks Város Önkormányzata, 2014. p. 45. A parkoló környékén található.
Cseresznyéspuszta
46.64079 18.78996
37.
„Az 1999 óta védett, 242 hektár kiterjedésű paksi Ürge-mező a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része… […] A Dunántúl egyik legtermészetesebb állapotában fennmaradt homokpusztája... […] Szép állományban tenyészik az apró nőszirom, a homoki árvalányhaj, a homoki vértő, az agárkosbor, továbbá az állatvilág képviselői, a sisakos sáska, a zöldes gyöngyházlepke, a gyurgyalag is megtalálható.” In: Fusz György [et al.] (szerk.): Kincses Tolna megye: a Tolna Megyei Értéktár jegyzéke. 5. köt. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat – Paks Város Önkormányzata, 2015. p. 45. A települést jelző tábla környéke.
Dinamika szökőkútplasztika
46.616111 18.8425
58.
A szobor Józsa Bálint alkotása, 2002 óta díszíti a Csengey Dénes Kulturális Központ előtti parkot. A 2
szökőkút egy atommagot és egy hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizál. A kulturális központ felőli oldalon egy fa közelében található.
Duna-part Bárka
46.626578 18.868992
3.
A Duna-part legszebb részén ringatózott a "Papi", a Halászati Szövetkezet halas bárkája, ahol mindig friss hal várta a vásárlókat. Ezen a helyen volt 1967-ig a hajóállomás. A paksiak kedvenc sétáló helye, a Duna-korzó van a közelében. Egy fa ágán található.
Dunakömlődi présházsor
46.65672 18.87827
15.
„A 18-19. században fellendülő szőlőtermesztés nyomán Dunakömlődön is épültek a löszbe vájt pincék elé présházak, melyek a második világháborút követő kitelepítések után gazdátlanná váltak. Amikor 1949 táján a megyében elsőként megalakult a helyi termelőszövetkezet, a présházak lebontott építőanyagából húzták fel a gazdasági épületeket. A területen csak a házak vert falai maradtak és a bolygatástól, löszomlásoktól elzáródott pincelukak. Évtizedekkel később a Dunakömlőd határában szőlőterülettel rendelkező paksi gazdák részéről merült fel az igény a présházhelyek megvásárlására, amire 1990-ben nyílt lehetőségük. 2014-ben 19 présház állt a 200 méter hosszú kömlődi présházsoron.” In: Fusz György [et al.] (szerk.): Kincses Tolna megye: a Tolna Megyei Értéktár jegyzéke. 5. köt. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat – Paks Város Önkormányzata, 2015. p. 42. A lenti bejáró második présházának környéke.
Emlékpark Csámpa
46.566651 18.829829
17.
A II. világháborús áldozatok emlékére állíttatta Paks-Csámpa Önkormányzata 2009-ben. Alkotója Feil József. In: Beregnyei Miklós (szerk.): Paks köztéri szobrai és emlékei. Paks, Jámbor Pál Társaság, 2010. p. 58. Egy pad mögött.
Extenzív forma
46.626522 18.865282
44.
A szobor alkotója Vass György. 1980-ban állították a Nyugdíjasház előtti parkban. Az alkotás egy nyitott könyvet ábrázol. A szobor környékén egy bokorban van.
Fenyves utcai játszótér
46.618251 18.839382
27.
„A zöldfelület újragondolásával egyedi, különleges parkot alakítanak ki a tömbbelsőben. A tervező Klézl Terézia a részletekről szólva elmondta, hogy a játszótér mellé a klímát jól tűrő platánfasort telepítenek, és egy különleges fűzfaalagút is kapcsolódik majd a játszótérhez, amely árnyékos átjárót és kellemes látványt biztosít.” Dallos Szilvia: Jövő márciusra teljesen megújul az Árnyas–Fenyves utcai tömbbelső. In: Paksi Hírnök, 2013. október 11. p.3. 3
Paksi Digitális Archívum http://history.paks.hu) A játszótéren kívül eső bokros rész környékén.
Gárdonyi kilátó
46.63101 18.87164
56.
„Akinek jó a szeme, tiszta időben a kalocsai templom tornyát is megpillanthatja In: Kernné Magda Irén: Paks útikönyv. Budapest, TotáLiber Kiadó. 2013. p. 101.,103. A pad mellett.
Hajókikötő
46.634366 18.876782
4.
1998 szeptemberében készült el a közforgalmú kishajó-kikötő, melyet a Charon Bt. építtetett. A lépcső környékén.
Halas fiú szobor
46.62779 18.86798
57.
46.62300 18.85620
48.
A szobrot 1987-ben avatták, alkotója Tóth Emőke.
A kőpad mögött.
Kalapos Madonna
A szobrot 1982-ben állították, alkotója Kutas László. Sokan Paksi Madonnaként emlegetik, de közismert Anya gyermekével címmel is. A közeli fenyő ágán.
Kincskereső Gyermekkönyvtár
46.624850 18.862558
49.
2012 szeptembere óta várja látogatóit a városi könyvtár szomszédságában felújított új épületben a gyermekkönyvtár. A könyvek, hangoskönyvek, diafilmek, DVD-k mellett társasjátékok, bábok és számtalan gyermekprogram garantálja, hogy az ide betérők nem fognak unatkozni. A könyvtár előtt található.
Közlekedési park
46.62779 18.86798
10.
„A volt TÜZÉP helyén épült a játszótér és a kis szabadtéri tornapálya. A feltöltést kivéve, mindent társadalmi munkában építettek a Költségvetési Üzem és a város intézményeinek és vállalatainak dolgozói. Megnyílt 1980 tavaszán.” In: Beregnyei Miklós: Újvárosi anziksz: Paks épített környezete 1945–1990. Paks, Jámbor Pál Társaság, 2014. p.74. A lépcső környékén.
4
Lengyel-Magyar Barátsági park
46.627140 18.866903
8.
„Az atomerőmű építésén jelentős lengyel mérnök és szakmunkás csapat dolgozott, akik vasárnaponként a katolikus templomba mentek misére. Egy alkalommal elvállalták a katolikus templom tatarozását is. A jó kapcsolat demonstrálására nevezték el a parkot, amelynek kialakításában szintén részt vettek. Átadva 1981. május 1-jén.” In: Beregnyei Miklós: Újvárosi anziksz: Paks épített környezete, 1945–1990. Paks, Jámbor Pál Társaság, 2014. p. 77. A templom felőli oldalon található.
Lussonium
46.656628 18.881890
2.
A kömlődi Sánchegyen lévő erődöt a rómaiak építették az 1. században és mintegy 500 fős katonaság állomásozott itt, egészen a 4. század végéig. Mikor a hadsereg elhagyta a helyet, a kiürített és lerombolt erődbe „barbár” népesség költözött be. Eztán évszázadokig lakatlan maradt a Sánchegy, egészen a Rákóczi szabadságharc idejéig, amikor is Bottyán generális erődöt hozott létre a dombon, hogy fedezze csapatainak átkelését a folyón a Dunántúl visszafoglalásához. A torony egyik oszlopánál található.
Novák-kúria
46.6293213 18.870191
50.
Novák Sándor orvos 1848 nyarán nemzetőr hadnagyként vett részt a szabadságharcban. „Paksi orvosként fontos és lelkiismeretes munkát végzett, jelentős szerepe volt a település egészségpolitikájának, a városi kórház működtetésének kialakításában. Értékes, több mint 1000 kötetes könyvtárát a megyében is számon tartották. […] Egykori lakóháza, a Novák-kúria a Deák Ferenc utcában (melyet a paksiak többsége Pongrácz-házként ismer) helyi építészeti védelem alatt áll…” In: Kernné Magda Irén: Híres paksi elődeink: életrajzi gyűjtemény. Paks, Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár, 2014. p. 109–110.
Paksi Atomerőmű Horgászegyesület horgásztavai
46.571608 18.865190
23.
„Mára valódi horgászparadicsommá fejlődött a régi Kondor-tó és mellette az erőmű földmunkái nyomán keletkezett Füzes-tavak együttes tórendszere. Telepített halállománya garantálja a zsákmányt.” In: Kernné Magda Irén: Paks útikönyv. Budapest, TotáLiber Kiadó, 2013. p. 205. A tavakat ábrázoló tábla környékén.
Pálma Lovastanya
46.6175 18.826667
24.
A Pálma Lovastanya a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet peremén az Ürge-mező közvetlen közelében található. A bejárat közelében.
Piactér
46.624424 18.862537
51. 5
„Végre 1964-ben megnyitották a volt zsidó fürdő udvarán Paks korszerű piacterét. Az új piactér megnyitásával együtt Paks újra visszanyerte napi piactartási jogát is. A piactéren kívüli árusítást a községi tanács külön engedélyhez kötötte. […] A termelők a piacot csak saját termelvényeik árusítására használhatták. A magánszemélyek pedig saját háztartásuk felesleges, használt dolgaiknak alkalmi értékesítésére vehetik igénybe. […] Tűzifa és gabona nagyobb mennyiségben a Széchenyi téri parkírozó helyen árusítható.” In: Németh Imre – Somogyi György – Koch József: Paks nagyközség monográfiája. s.l. [Paks], Paks Nagyközség Közös Tanácsa, s.a. [1976], p. 378–379. Egy fára kötözve.
Sakkolimpiai emlékmű
46.615576 18.8425
35.
Pauer Gyula szobrászművész alkotása, a sakkolimpiai emlékmű 2000. október 21-én került felállításra. „Ekkor volt a sakkolimpikonok eskütétele, majd indultak Isztambulba az olimpiára.” In: Beregnyei Miklós (szerk.): Paks köztéri szobrai és emlékei. Paks, Jámbor Pál Társaság, 2010. p. 30. Az emlékműtől keletre egy bokor alatt.
Sárgödör téri pincesor
46.629164 18.854385
20.
„Ma a présházsorok környékét pincelabirintusok kísérik. A borospincékbe az első fejtés után eresztették le a bort. A szegényebb rétegnek csak pinceásásra futotta, ezek lejárata fölé nádból építettek sátortetőt. A paksi pincék egyenletes hőmérsékletük és viszonylagos szárazságuk miatt kiválóan alkalmasak bortárolásra. A függőleges szerkezetű löszfalba vájt pincéket téglával sem kellett körülboltozni, mert a lösz egymagában is megáll.” In: Németh Imre – Somogyi György – Koch József: Paks nagyközség monográfiája. s.l. [Paks], Paks Nagyközség Közös Tanácsa, s.a. [1976], p. 318. A közösségi épület közelében.
Sörkert Büfé
46.618320 18.829127
33.
A Sörkert Büféhez barangolva egy táblára lehetünk figyelmesek, amely a természetben való viselkedés szabályait rögzíti. Innen tovább haladva kellemes sétát tehetünk az Ürge-mezőn, amely a Dél- Mezőföld Tájvédelmi Körzet része, és rengeteg különleges állatnak és növénynek ad otthont. A Paks felőli bejáróval szemben.
Stranddal szemközti játszótér
46.619865 18.833011
29.
A parkot és az abban lévő tavat a 1990-es évek végén alakították ki. A tó vizét természetes talajvíz táplálja. A játszótér bal oldalán vezető út végén.
Szeniczey-kúria
46.6275067 18.8674403
40.
6
„A téglalap alaprajzú, földszintes, részben alápincézett, felülkontyolt nyeregtetejű késő barokk épület magja a 18. század második felében épült. […] Az épület dél-keleti lekerekített sarkán Deák Ferenc 1927-ben felavatott emléktáblája látható. A híres politikus évente többször látogatta meg itt élő rokonait.” In: Fusz György [et al.] (szerk.): Kincses Tolna megye: a Tolna Megyei Értéktár jegyzéke. 5. köt. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat – Paks Város Önkormányzata, 2015. p. 27–28. A Deák ház mellett egy fa tövében.
Szent Imre római katolikus templom
46.66281 18.87806
38.
„A klasszicista egyhajós templomot 1826-ban szentelte fel Egyed Antal paksi plébános. […] Berendezése 19. századi, részben építéskori. 1856-ban tűzvész pusztította. 1896-ban tornyát le kellett bontani, mert súlya veszélyeztette az épületet. Az új torony csak 1928-ban épült fel a templom mellett.” In: Fusz György [et al.] (szerk.): Kincses Tolna megye: a Tolna Megyei Értéktár jegyzéke. 5. köt. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat – Paks Város Önkormányzata, 2015. p. 16. A templom előtti rózsabokor környéke.
Szent Rókus Kápolna
46.63451 18.87563
55.
„Építésének pontos idejét nem tudjuk, Simonovics plébános feljegyzése szerint 1780-ban már állt, építtetője Pummerschein Dávid volt. Valószínűleg a Cseh-Vigyázó család temetkezési helyévé alakították át (vagy helyére teljesen újat építettek) 1830-ban.” In: Kernné Magda Irén: Paks útikönyv. Budapest, TotáLiber Kiadó, 2013. p. 96. A lépcső mellett a bokorban.
Szent Vendel Kápolna
46.621989 18.855115
34.
„A mellvéden álló, a paksi katolikusok hitéletében fontos szerepet betöltő Szent Vendel, a pásztorok és földművesek, a város biztonságát védő Szent Flórián, a tűzoltók és Nepomuki Szent János, a molnárok védőszentjének színes, festett szobra és egy kőkereszt erősíti a templom környékének szakrális hangulatát. A szobrok a közhiedelemmel ellentétben nem a régi katolikus templomból kerültek a mellvédre.” In: Kernné Magda Irén – Bencze Barnabás – Kövi Gergő: Képeskönyv: a régi Paks. Paks, Paks Város Önkormányzata, 2013. p. 40. Az oszlop mögött.
Szent Vendel szobor
46.626836 18.866080
47.
A templomkert falának lebontása után nem betonfalat építettek a lejtő megerősítésére, hanem üzletsort is. Így született meg a bazársor, melyet a paksi közbirtokosság építtetett az 1870-es években. A korai romantikus homlokzatú épületben 11 boltnyílás van. A bazársor tetején áll Szt. Vendel, Szt. Flórián és Nepomuki Szent János szobra. http://www.paks.info.hu/bazar.htm
7
A szobor lábánál.
Szentháromság szobor
46.628900 18.866757
41.
„Bertits Márton plébános irányításával építették alapítványi pénzből 1818-ban. A szobor három lépcsős alapzaton áll, elől oltárkővel, négy oldalán alacsony, timpanonos párkány koronázza. Négy sarkán Szent Sebestyén, Szent Demeter, Szent Rókus, Szent Flórián barokk stílusú szobra. A széles abacuson van a Szentháromság szoborcsoport.” In: Beregnyei Miklós (szerk.): Paks köztéri szobrai és emlékei. Paks, Jámbor Pál Társaság, 2010. p. 59. A lépcsőn.
Szentlélek templom
46.613193 18.848893
32.
„A Hősök terén áll a Makovecz Imre által tervezett, Szentlélek tiszteletére felszentelt római katolikus templom lenyűgöző épülete, a XX. század organikus építészetének kiemelkedő alkotása. […] A Szentlélek templom építésén mintegy 3000 munkanapot dolgoztak a paksiak fizetség nélkül.” In: Fusz György [et al.] (szerk.): Kincses Tolna megye: a Tolna Megyei Értéktár jegyzéke. 5. köt. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat – Paks Város Önkormányzata, 2015. p. 10–11. Egy cseresznyefán.
Szovjet hősi emlékmű
46.630282 18.872070
5.
„1956 őszén a teherautók platóján érkező „városiak” a vidék forradalmi mozgósításának eszközévé, jelképévé váltak. Az október 23-a utáni napokban a változást sürgető fiatalok csoportjai teherautókon járták a kisebb településeket, vitték a forradalom hírét, és bíztatták a megfélemlített falvak lakóit, vegyék kezükbe sorsuk irányítását. A forradalom kitörésének napjaiban Paksra is érkeztek sztálinvárosiak, és a paksi konzervgyár munkásai is teherautón indultak „agitálni” a környékbeli falvakba. Gaál Tamás emlékművét 2006. október 23-án avatták fel.” In: Kernné Magda Irén: Paks útikönyv. Budapest, TotáLiber Kiadó, 2013. p. 172.
A Paks felőli oldalon egy bokorban.
Táncsics Mihály utcai Duna lejáró
46.619246 18.860518
9.
46.620509 18.858436
14.
A Dunához közelebb eső bokrok környékén.
Táncsics Mihály utcai játszótér
A játszótér házakhoz közelebb eső részén, a kerítés környékén található.
Táncsics park
46.620954 18.856287
11.
A park a hajdani Táncsics köz helyén fekszik, melynek családi házait lebontották. Erre a területre tervezték az 1980-as években az atomerőmű bővítéséhez szükséges új lakótelepet. Az 1990-es évek végén parkosították, területén természetes forrás ered.
8
A nádassal szemben egy fán.
Tolnai úti játszótér
46.616998 18.851489
12.
46.628128 18.870461
54.
A lépcső környéke.
Trianon emlékmű
A paksi Gesztenye-soron végigsétálva több mint 100 éves fák látványa fogadja az arra járókat, melyek természetvédelem alatt állnak. A sétányon található Trianon emlékművet a Nemzeti Összetartozás napján avatták, 2014. június 4-én. Az emlékmű Gaál Tamás szobrászművész alkotása. Az emlékmű lábánál.
Váci Mihály utcai játszótér
46.624203 18.857403
7.
46.618262 18.859075
18.
A kerítés mellett.
Városi Csónakház
A csónakházat 2012-ben építették Klenk Csaba tervei alapján. Az új csónakház a város vízi-, sport és civil életét hivatott segíteni, fellendíteni. A csónakház előtti villanyoszlop környékén.
Vasúti Múzeum
46.644700 18.880141
30.
„A múzeum területén elsőnek a fűtőházat tekinthetjük meg, ahol az 1882-ben gyártott mozdonytól a fordítókorongig számtalan látnivaló van. Beljebb - a bejáratnál - az állomásépület fogadja a látogatót, ahol történeti kiállítás, korhű forgalmi és állomásfőnöki iroda és váróterem van. Ezután láthatjuk a pályafenntartás gépeit, berendezéseit, a síngyűjteményt, egy darabkát az első magyar vasúti pályából, amelyet 1836-ban helyeztek üzembe Budapest és Vác között. Befejezésül megtekinthető az 1896-ban Bőszénfán - Szigetvár és Kaposvár között - épült bakterház, melyet eredeti állapotában állítottak fel.” Gottvald Károly: A világon egyedülálló Vasúti Múzeum Pakson. In: Tolnai Népújság, 1985. július 24. p. 3. Paksi Digitális Archívum, http://history.paks.hu A Vasúti Múzeum feliratú épület előtt, a kőkerítés tövében.
Vietnami-Magyar Barátság park
46.62786 18.86939
53.
„A 25 éves Vietnami Demokratikus Köztársaság jubileumának tiszteletére szolidaritási nap volt Pakson 1970. szeptember 24-én. […] Az esti órákban a járási pártbizottság székháza mögött vietnami-magyar barátsági parkot avattak és emléktáblát lepleztek le. […] Az emlékpark avatására 300 fiatal fáklyás menetben vonult a Duna-parti emlékhelyhez.” In: Beregnyei Miklós: Újvárosi anziksz: Paks épített környezete, 1945–1990. Paks, Jámbor Pál Társaság, 2014. p.128.
9
A szobor mögött a fán.
Vonatos játszótér
46.615281 18.843168
22.
46.624913 18.862210
39.
A játszótér szívében.
Zsinagóga
Hirschinger István építőmester „tervezője és építője volt több helyi védelem alatt álló paksi középületnek és lakóháznak: a volt zárda, ma a Balogh Antal Katolikus Iskola épülete a Templom téren; a paksi Zsinagóga (a mai könyvtár) épülete, aminek homlokzatát háromszor bontatta le, mert nem úgy sikerült, ahogy szerette volna.” In: Kernné Magda Irén: Híres paksi elődeink: életrajzi gyűjtemény. Paks, Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár, 2014. p. 58. Az épület előtti kiskertben található.
10
