Egy újabb nyertes pályázat! megkapta a támogatást a gyűjtőút építés III. üteme, indulhat a beruházás

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIII. évfolyam 9. szám • 2012. május 29. • Ingyenes

Játékos vízi és sportversenyek, különböző táncos bemutatók mellett bábszínházi előadás is szerepelt a városi gyermeknap programjai között, amit idén május 20-án vasárnap tartottak a püspökladányi strandfürdőben. Szerencsére az időjárás is kedvezett, így sok család kilátogatott a rendezvényre. - Nagyon fontos esemény május utolsó vasárnapja, a gyereknap az önkormányzat számára. Mi családbarát, gyermekbarát önkor-

mányzat vagyunk, legnagyobb kincsünk a gyermek, és ezt szeretnénk minden évben hangsúlyozni ily módon is, hogy egy nagy közös családi napot szervezünk. Erre áldozni kell, erre nem sajnáljuk sem a támogatást, sem az időt, energiát, egy kellemes napot töltünk el itt minden évben, hiszen amíg a gyerekek játszanak, mi szülők figyelve őket, egymással is tudunk beszélgetni – mondta el lapunknak Dombi Imréné polgármester. RS

Egy újabb nyertes pályázat!

megkapta a támogatást a gyűjtőút építés III. üteme, indulhat a beruházás Jó hír érkezett a napokban a polgármesteri hivatalba. A tavaly benyújtott, újabb gyűjtőútépítést célzó pályázat nyert. 352 millió forintot kap Püspökladány arra, hogy megépüljön a gyűjtőút a Damjanich, Kálvin János, Árpád és Karcagi utcán. A pályázat 90%-ban támogatja a beruházást, ami azt jelenti, hogy a városnak minimális összeget kell mellérendelni ahhoz, hogy jó minőségű aszfaltburkolat épüljön további 2,8 km hos�szon. A gyűjtőút a Damjanich utcán a kereszteződéstől indul,

folytatódik a Kálvin János utcán, azt követően az Árpád utcán és a Karcagi utcán. Ezen kívül az Árpád utcán, a Kaán Károly utcától az Erőss Lajos utcáig, az út páros oldalában, a déli oldalban 950 méter hosszú, gyalogos, kerékpáros egyesített út épül, a meglévő vízelvezető árok lefedésével – informálta lapunkat Dombi Imréné polgármester. (Folytatás a lapban) D. Sári Andrea

2

KÉPVISELŐI HÍRVÁLOGATÁS Kormányszóvivő: a kabinet semmiféle központi ingatlanadót nem kíván kivetni A kormány nagyon határozott álláspontja, hogy semmiféle központi ingatlanadót nem kíván kivetni, ilyet nem tervez - mondta Giró-Szász András. A kormányszóvivő hozzátette: látta az erről szóló sajtóhíreket és a belügyi tárca anyagát. Hangsúlyozta: sem közigazgatási államtitkári értekezleten nem tárgyalták a dokumentumot, és az a kormány előtt sem volt. Az anyag egy helyi adó kivetésének a lehetőségéről szól, és nem arról, hogy ha valaki az ingatlant értékesíti, akkor adót kell befizetnie. Ez akkor állhat elő, ha valaki ingatlant szerzett, és az ingatlanszerzési területet időközben átminősítették. Fellegi: ősszel lehet EU/IMF- megállapodás Magyarországnak elemi érdeke, hogy az EU-val és az IMF-fel hitel-megállapodást kössön, amely reálisan ősszel jöhet létre   mondta Fellegi Tamás . Hozzátette: Magyarországnak nem érdeke a tárgyalások elhúzása megállapodás nélkül, azaz „a török kártya nem volt és nem lesz napirenden”. Fellegi Tamás - aki után június elsejétől Varga Mihály, a   Miniszterelnökséget eddig vezető államtitkár vezeti  a tárgyalásokat - mérföldkőnek nevezte április 25-ét. Az Európai Bizottság ugyanis ekkor adott zöld jelzést a tárgyalások megkezdéséhez, azaz létrejött a politikai kompromis�szum - mondta. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetekkel júniusban elkezdődhetnek a tárgyalások, amelyeket egy őszi időpontban a megállapodással le lehet zárni. Nem szedhetnek díjat a közszolgáltatók a postai csekkbefizetésért A parlament az új fogyasztóvédelmi törvény elfogadásával kimondta, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük a számláját sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki. A kormány törvényjavaslatát az Országgyűlés a fideszes Mágori Józsefné és Zsigó Róbert kezdeményezésére egészítette ki ezzel a rendelkezéssel, amely azt is megtiltja, hogy a közszolgáltató cégek külön díjat számítsanak fel a nyomtatott számla egyszeri kiadásáért. A törvény a közszolgáltatások körébe sorolja a vízi-közmű-, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatást, a szemétszállítást, a kéményseprést, az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatást. Gyurcsány tisztázza magát gyanús szakdolgozata ügyében! A FIDESZ arra szólítja fel Gyurcsány Ferencet, hogy vádaskodás és fenyegetőzés helyett végre tisztázza magát gyanús szakdolgozata ügyében - közölte Selmeczi Gabriella, a párt szóvivője szerdán. Selmeczi Gabriella közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Pécsi Tudományegyetem megállapítása szerint Gyurcsány Ferenc szakdolgozata már 2000 előtt eltűnt, és ha igaza van Gyurcsány Ferencnek abban, hogy az eltűnés bűncselekmény következménye, akkor a tettes nyilvánvalóan olyan ember, aki már akkor tudhatta, hogy közéleti szerepre készül. „Ki tudhatott erről Gyurcsány Ferencen kívül?” - teszi fel a kérdést a FIDESZ szóvivője. Jobbik: Gyurcsány Ferenc egy erkölcsi hulla A Jobbik szerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke egy „erkölcsi hulla”, és amit a saját szakdolgozatának ügyében „kever-kavar”, az tulajdonképpen a „saját erkölcsi hullájának a gyalázása” - jelentette ki Pörzse Sándor képviselő szerdai, buda-

Püspökladányi Hírek 2012. május 29. pesti sajtótájékoztatóján. A korábbi miniszterelnök szakdolgozatával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló pécsi egyetemi bizottság oldalszám szerinti egyezést talált ugyan Gyurcsány Ferenc szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának szövegében, de nem tudott érdemi határozatot hozni, mert a politikus dolgozata nincs meg. Vadai Ágnes, a DK elnökségi tagja erre kedden úgy reagált: „A hivatalos dokumentumok alapján plágium nem állapítható meg. Aki azt állította, a jövőben azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy plágium történt, bíróság előtt fog felelni, és kártérítést fog fizetni.” Elfogadta a kormány a Nemzeti alaptantervet Megtárgyalta és elfogadta a kormány a Nemzeti alaptantervet (NAT) - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán a tárca miniszteri értekezletén. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár múlt héten azt mondta: a 2013-ban életbe lépő NAT lényege, hogy szabályozza, milyen nevelési alapelveket kell az iskoláknak betartaniuk, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania. Szócska: a kórházberuházások nyomán javul a betegellátás színvonala Az országszerte uniós támogatással megvalósuló kórházfejlesztések nyomán javul a betegellátás színvonala, és jobbá válnak az egészségügyi dolgozók munkakörülményei - jelentette ki Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára kedden Szegeden. A csongrádi megyeszékhelyen és az ország több más pontján folyó kórházi beruházások kézzel foghatóan bizonyítják, hogy Magyarországon épül, fejlődik az egészségügy – mondta az egészségügyért felelős államtitkár a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új klinikai tömbjének alapkőletétele kapcsán. A szegedi fejlesztés javítja az ellátás hatékonyságát is, mivel párhuzamosan valósul meg a műtéti szakmák legnagyobb részének összevonását lehetővé tevő tömbkórház megépítése, valamint a sürgősségi és a koraszülött ellátás fejlesztése – emelte ki Szócska Miklós. Fazekas: eddig 574 pályázó 16 ezer hektár földhöz jutott Az állami földhasznosítási program keretében eddig 574 pályázó 16 ezer hektár földterülethez jutott - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden Fülöpházán. Hozzátette: a Nemzeti Földalap és a Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 65 ezer hektár föld hasznosítását hirdeti meg pályázati úton. Fazekas Sándor emlékeztetett arra, hogy Magyarország ötmillió hektár földterülettel rendelkezik, amelyből 500 ezer hektár az állami szántóföld. Egyetlen kormány sem hirdetett még meg ilyen mennyiségű területet hasznosításra ilyen rövid idő alatt - mondta a miniszter, aki hozzátette, hogy a pályáztatás célja a családi gazdaságok földhöz juttatása.

3

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

Egy újabb nyertes pályázat!

megkapta a támogatást a gyűjtőút építés III. üteme, indulhat a beruházás

(Folytatás az 1. oldalról) - A meglévő rétegvastagság marad, mert ez az út jelenleg is nagy teherbírású, tulajdonképpen a régi 4-es nyomvonal egy része. Lemarják a felső réteget az útépítéskor, és erre egy 2 cm-es kiegyenlítő réteg kerül, azt követően 4 cm-es aszfaltréteg. A kerékpárút pedig egy hagyományos szerkezetű, tehát útalap és két réteg aszfalt lesz a műszaki tartalma – mondta Jeney Tibor, a városfejlesztési iroda vezetője. 2006-tól napjainkig több mint 40 utca burkolata készült, közte két gyűjtőút beruházás valósult meg. Az első 2009-ben, mely a Kodály Zoltán, a Bajcsy Zsilinszky, a Kiss Ferenc, a Csillag, a Szent László, a Somogyi Béla, az Északi sor, a Déli sor és a Bodó utcát érintette, benne két körforgalommal 447 millió forint értékben. Aztán jött a második 2012-ben, a déli városrészen a benzinkúttól a város délkeleti széléig, a Radnóti utcán az Erős Lajos utcáig. Most pedig megvalósul a nyertes pályázat révén a harmadik szakasz is. Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője is örömmel nyugtázta a püspökladányi önkormányzat sikerét. Elmondta: a városvezetés láthatóan az elmúlt 6 évben nagyon nagy gondot fordított - a környéken szinte példa nélkül - az útépítésre, hogy a lakosság méltó körülmények között közlekedhessen, és a lakóin-

gatlanok értéke is növekedjen a fejlesztések által. Van egy másik már megnyert pályázata is a városnak. Tavaly 212 millió forint támogatást ítéltek meg Püspökladánynak a sportcsarnoknál véget érő kerékpárút folytatására, mely az Erdő utca, Petri Pál utca, Karcagi utcán, a Kaán Károly utcáig tart majd. A támogatási szerződés aláírása előtt áll az önkormányzat, de ehhez a vasúttal és a közúttal is meg kell állapodni, mivel a hozzájárulásukra is szükség van ahhoz, hogy a fejlesztés megvalósuljon. Amennyiben a megállapodás létrejött, még ebben az évben szeretne hozzákezdeni a város a beruházás kivitelezéséhez. A lakótelepi utak felújítását célzó úgynevezett HU-RO pályázatot is hamarosan elbírálják. Dombi Imréné polgármester azt mondja: a püspökladányi pályázati dokumentáció jól össze lett állítva, így bízhatunk annak sikerében is. Erre a döntésre azonban még várni kell. De az már biztos, hogy a hamarosan kezdődő 212 millió forint értékű kerékpárút építés mellett újabb 352 millió forintot nyert Püspökladány a Damjanich, Kálvin János, Árpád, Karcagi utcát érintő gyűjtőút-építésre. Így ezeken az utcákon is elkészül a jó minőségű, széles, nagy teherbírású aszfaltburkolat hónapokon belül 2,8 kilométer hosszon, 950 méter kerékpárúttal együtt. D. Sári Andrea

Ezzel a gondolattal azonosulva tették meg felajánlásaikat a városunkban élő vállalkozók (Bojté Béla, Borsos Imre, Gali István, Kiss Gábor, Kirzsa Imre, Simai Csaba, Szilágyi Ferenc, Török Kerek évfordulóhoz érkezett a Petribál, immár 10. alkalommal László), a Nyitnikék Óvoda dolgozói, akik a finom vacsoráról varázsoltak iskolánk dolgozói, diákjai csodaszép báltermet a gondoskodtak, a szülők, akik finom süteményeket készítettek, tornatermünkből, azért, hogy egy kellemes estét tölthessünk a zenészek (Győri Zoltán, Hajdu Lajos ), akik gondoskodtak a el azokkal a vendégekkel - köztük Bodó Sándor országgyűlési jó hangulatról, tanulóink (Balogh Bence, Beregszászi Zsuzsa, képviselő úrral, Dombi Imrénével, városunk polgármesterével, a Dombi Fanni, Kaszás Imre, Mező Anikó, a 8. osztály és a Lolita képviselőtestület több tagjával, Karika Rozália és Gellén László Mozgásstúdió táncosai), akik színvonalas műsorral kedveskedszakreferensekkel -, akik szívükön viselik tanulóink sorsát, elő- tek a megjelenteknek, a város intézményei, akik hozzájárultak menetelét és azt, hogy eljussanak versenyekre, kirándulásokra, rendezvényünk színvonalas megvalósításához. táborokba. Akik magukénak vallják John Wesley gondolatát: „ Ha számot vetek az eseménybe így vagy úgy bekapcsoló Tégy meg minden jót, ami tőled telik, dott személyek számával, az fél százra tehető. Köszönet Amilyen eszközzel tudod, valamennyiüknek. Amilyen módon csak tudod, Ezért is hiszem, ha fontos a CÉL, össze tudunk és össze is kell Ahol csak tudod, fognunk iskolánkért és városunkért. És ez így van jól. Akivel csak tudod, Ameddig csak tudod.” Tőkéné Nagy Ilona, alapítványi titkár

Ismét jótékonykodtak a petritelepi iskolásokért

A kivitelező cég kiválasztása után indul a csatornaépítés az Újtelepen Az újtelepi városrész szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése a tervek szerint hamarosan elkezdődik. A tavalyi év elején vált biztossá a Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott pályázat sikere, a két fordulóban összesen közel 530 millió forintot nyert Püspökladány. Jelenleg a munkálatokat végző cég kiválasztása történik. A közbeszerzési eljárás első körben sikeresen zárult, ám egy kívülálló cég megtámadta azt, és újra ki kell írni. A közbeszerzés kiírása után a vállalkozóknak egy hónapjuk lesz arra, hogy pályázzanak a munka elvégzésére. Ezután következik majd a kiértékelés, mely során figyelembe veszik azt is, hogy püspökladányi munkaerőt is alkalmaznak. A nyertes kihirdetése után pedig - ha semmilyen probléma nem merül fel - akár 2-3 hónapon belül elkezdődhet a munka. - Mindenképpen szeretnénk elérni azt, hogy minél több ladányi vállalkozás kaphasson munkát, ez egy kiemelt szempont nálunk, és nyilván valamilyen módon érvényesíteni fogjuk majd a pályázat bírálásakor ezt a szempontot is. A pályázat egy lényeges pontja a közmunkaprogramra is hat, tehát mindenképpen vállalnia kell a kivitelezőnek, hogy közmunkaprogramban részvevőket foglalkoztat. Ez is egy pontozási szempont lesz majd a kiválasztásnál –mondta el lapunknak Kiss Zsigmond alpolgármester, az Újtelep önkormányzati képviselője. Az újtelepi városrészen élők érdekeinek képviseletére jött létre a Vízi-közmű Társulat, ahová a beruházáshoz kapcsolódó önrészt

fizethetik be a lakosok. Az önkormányzat határozata alapján havonta készítenek beszámolókat a képviselő-testület elé, ahol feljegyzik, hogy kinek van még hátraléka. A lakosság több fizetési mód közül is választhatott. - A jogszabály egyértelműen előírja a negyedéves fizetési kötelezettséget, de ettől el lehet térni. Amennyiben bárki bejön az irodánkba, a Kossuth utca 26. szám alá, itt egy összegben kifizetheti, vagy havi bontásban is kérheti, de ezt mindenféleképpen írásban kell igényelni. Erre engedélyt adunk, semmiféle akadálya nincs. Az a lényeg, hogy két év alatt a 80 ezer forintos kivetési összeget be kell fizetni - tájékoztatta lapunkat Nádházi Attila, a Püspökladányi Vízi-közmű Társulat elnöke. Folyamatosan érkeznek a befizetések a társulathoz, ám azok a lakosok, akik nem fizetik ki a rájuk eső hozzájárulást a rendelkezésre álló két év során, késedelmi kamatot is kell majd fizetniük. A tervek szerint tehát hamarosan elkezdődnek a munkálatok, és néhány hónapon belül az újtelepi lakosok is megtapasztalják majd a korszerű szennyvízhálózat előnyeit, hiszen nagyon sokan évek óta azzal a problémával küzdenek, hogy magas a talajvíz. A beruházástól pedig azt várják, hogy legalább a háztartásokban keletkező szennyezett vízzel kevesebb szivárog majd a földbe, és ezzel is csökken a talajterhelés. A munkálatok után pedig lehetőség lesz arra, hogy szilárd burkolattal lássák el az utcákat. Katona Csilla

4

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

„Esélyt az ételnek!” A Magyar Élelmiszerbank Egyesület képviselői május 20án városunk egyik nagy bevásárlóközpontjába érkeztek. Az „Esélyt az ételnek!” címmel adtak tippeket az érdeklődőknek a háztartásokban keletkező ételmaradékok újbóli felhasználásáról.

miszerosztás kapcsán nagyon jól működő kapcsolat alakult ki a Magyar Élelmiszerbank és Püspökladány Önkormányzata között, hiszen mindegyik félnek érdeke, hogy a rászorulókon segítsenek. 2008. óta nem volt problémája a városnak az elszámolással az Élelmiszerbank felé, ezért 2013. február végéig meghosszabbították az együttműködési szerződést. Városunkban a rászorulók biztosak lehetnek abban, hogy a jövőben is kapnak élelmiszercsomagokat. Cseh Balázstól megtudtuk, hogy mivel az európai uniós segélyprogramnak a fordulói ősszel esedékesek, várhatóan októberben lesz a következő osztás, bár azt még nem lehet tudni, hogy milyen élelmiszereket fog tartalmazni az adomány. Katona Csilla

Játszótér, virágosítás és számítógépek a „Radar” pályázatán

- Az „Esélyt az ételnek!” című programunk egy szemléletformáló kampány, ami a lakossági élelmiszer-hulladékok csökkenését célozza. Magyarországon évente 400 ezer tonna élelmiszert dobunk ki a szemétbe lakossági szinten, ez azt jelenti, hogy háztartásonként évente 100 kiló van, amit megveszünk, de nem fogyasztunk el. Ennek a kampánynak az a célja, hogy egyrészt felhívjuk a figyelmet erre a problémára, másrészt pedig olyan hasznos tanácsot adjunk, amivel ez csökkenthető - tájékoztatta lapunkat Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke. Az „Esélyt az ételnek!” című kampány több részből tevődik össze. Az iskolai programon és az internetes honlapon kívül az országos road show-val 50 városba látogattak el. Ezeken a helyszíneken főző-show és kvízjáték keretében ismertették a kampány lényegét, a hatékony élelmiszer felhasználást a lakossággal. - A nagycsaládosok tudnak takarékoskodni, a maradékkezelés nálunk megy, ha van egyáltalán maradék. Meggondoljuk, hogy mit vásároljunk meg, ugyanis leginkább az ember a hasán tud spórolni, és ezt már a gyerekeink is tudják. Nem éheznek, de nem pocsékolunk - mondta el a nagycsaládosok álláspontját és helyzetkezelését a témáról Szilágyiné Kerekes Margittól, az „Add a kezed” Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesület főtitkára. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület és Püspökladány Város Önkormányzata között 2008. óta tart az együttműködés. Az elmúlt 4 év során évente több alkalommal juttattak el városunkba élelmiszer adományokat. - Évente két, három alkalommal van az élelmiszerbanktól szállításunk, ami azt jelenti, hogy 2-szer, 3-szor tudunk a püspökladányi embereknek osztani. Időközben az elmúlt év végén, illetve 2012. elején sikerült egy olyan együttműködést kialakítani az Élelmiszerbankkal, hogy a karcagi Penny-nek a lerakatából a szavatosság lejárta előtti termékeket el tudják ide juttatni Püspökladányba, és a Segítő Kezeken keresztül kiosztjuk a rászorulóknak – mondta el Dombi Imréné polgármester. A világon mintegy 50 országban működnek élelmiszerbankok azzal a céllal, hogy minél több olyan élelmiszert mentsenek meg, amit nem használnak fel. Ezeket a lejárat közeli, hibás csomagolású árukat, esztétikai hibás termékeket az élelmiszeripari és kereskedelmi cégek ajánlják fel az egyesületek részére. Cseh Balázs elmondta, hogy a világban összesen évente 1,3 milliárd tonnányi élelmiszer kerül a szemétbe, és ennek már a feléből meg lehetne etetni a világban levő 1 milliárd éhezőt. Városunkban a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és az „Add a kezed!” Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesülete is rendszeresen kap adományokat az Élelmiszerbanktól. Az élel-

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából támogatni kívánja azon településeket, ahol kihelyezett radarállomásaik vannak. Ennek érdekében 25 millió forint összegű pályázati alapot különített el. A pályázattal támogatni kívánják a társaság működési környezetében élő lakosok életkörülményeinek javítását, esélyegyenlőség megteremtését, természeti környezet megóvását, valamint kulturális programok megvalósítását. Püspökladány Város Önkormányzata is élni kívánt a felkínált lehetőséggel, és 3 pályázatot nyújtottak be összesen 3 millió 750 ezer forintot igényelve. Az elsőt a Ladányi Nyár elnevezésű programsorozat támogatására adták be. - Nagyon fontos, hogy amikor elkezdődik a „Ladányi Nyár”, a főtéren olyan környezet fogadja az ide látogató embereket, püspökladányiakat, vidékieket vagy akár külföldieket is, ami arra ösztönzi őket, hogy akár a későbbiekben is visszajöjjenek Püspökladányba. Szeretnénk a főteret fásítani, virágosítani tudtuk meg Dombi Imréné polgármestertől. A második pályázattal a közel 20 év után újra induló Ifjúsági Ház felszerelésének egy részét szeretnék megvásárolni. A harmadik pályázat hosszú gondolkodás eredményeként született meg. Városunkban az elmúlt években felújították a játszótereket, ám mivel a családok előszeretettel járnak ki a Farkasszigetbe is, felvetődött az ötlet, hogy itt is létre kellene hozni egy fajátékokkal felszerelt játszóteret a gyerekek számára. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat 25 millió forintot kíván elosztani 9 budapesti kerület és ugyanennyi vidéki település között. Ebből Püspökladány a 3 pályázattal összesen 3 millió 750 ezer forintot igényel. A Ladányi Nyár esetében 750 ezer forintot, az Ifjúsági Háznál 1 millió 800 ezer forintot. -Februárban a költségvetés elfogadásakor a képviselő-testület nem különített el forrást az Ifjúsági Ház finanszírozására, tehát a rendbetételt, a festést, mázolást, illetve az eszközökkel való felszerelést pályázati úton kell, hogy megvalósítsuk. Bízom benne, hogy ha nem is az egész összeget, de valamennyit kapunk, és akkor el tudjuk készíteni a kültéri szalonnasütőket, főzőhelyeket, padokat, asztalokat, eszközöket tudunk vásárolni - tájékoztatta lapunkat a tervekről polgármester asszony. A gyermekek számára tervezett játszóteret pedig 1 millió 200 ezer forintból szeretnék a pályázat segítségével megvalósítani. A támogatásokat felajánló HungaroControl az eltelt egy évtized során hazánk egyik legsikeresebb állami tulajdonú vállalatává nőtte ki magát, hiszen ez idő alatt 40 százalékkal nőtt a magyar légtér forgalma. Az éves bevételük meghaladja a 100 millió eurót, ennek nagy részét pedig a légitársaságok fizetik számukra. A jeles évfordulón tehát a nyereségükből tudják támogatni azokat a településeket, amelyek környezetében kihelyezett radarállomásuk található. Katona Csilla

5

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

SÁRRÉT KINCSEI Ilyen címmel 8. alkalommal rendezték meg a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban május 11-én (pénteken) a Sárréti Kistérség 6. osztályos tanulói számára azt a történelmi, helytörténeti vetélkedőt, amely 18 tanuló részvételével zajlott. A verseny feladatsorát a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény szakmai munkaközössége és egy múzeumi munkatárs állította össze.

Előzetes tevékenységként eltűnt nevek nyomába eredtek a csoportok, és a riportokra felkészülve érkeztek meg a múzeumba. A konkrét feladatok megoldása 9 órától kezdődött az időszaki kiállító teremben. A szép kiállítótérben kényelmesen helyezkedtek el a csapatok Püspökladányból, Nagyrábéról, Bihartordáról, Sárrétudvariból (összesen 6 csapat), akik ezen a délelőttön egy-egy magyar vagy európai királyi dinasztiát „képviseltek”. Petőné Papp Margit tanácsnok asszony, a helyi többcélú oktatási intézmény főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta a vetélkedő fontosságát, hasznosságát, helytörténeti értékeit. A hangulatos délelőttön hat

Filmzene és musical-estet rendeztek a középiskola diákjai, hogy segítsenek Jótékonykodtak a gimnázium tanulói. Rászoruló diáktársaikon segítettek azon a rendezvényen, amit május 17-én tartottak a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ színháztermében. A befolyt összeggel olyan gyerekeket támogatnak, akik nehéz helyzetben vannak. A rendezvényen a középiskola énekkarának diákjai léptek fel Szűcs Tímea tanárnő közreműködésével. - Az eseményt hosszas készülődés előzte meg. A gyerekek nagyon lelkesen készültek, belépőt nem kértünk, kihelyeztünk egy ládát a felajánlásoknak, és úgy gondoltuk, hogy ki men�nyit gondol, annyit tesz bele - mondta el riporterünknek Szűcs Tímea. A köszöntő után ismert dalok hangzottak el, a közönség tetszéssel fogadta a műsorszámokat. Nemesné Nagy Erika a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója elmondta, számára a délután legnagyobb jelentősége, hogy diákok segítenek diáktársaikon, és mindezt maguk találták ki, ami példás, és mutatja, hogy a gyerekekben megvan a szociális érzékenység és a tisztelet egymás iránt. Rábai Sarolta

színvonalas, érdekes, tartalmas feladatot kellett a diákoknak megoldaniuk. A fordulók között az írásbeli forduló, a tudás széfje, az activity, a képfelismerés követték egymást. A legérdekesebbnek és a legizgalmasabbnak a tudás széfje bizonyult. A jó válaszokért értékes tallérokat, pontokat lehetett gyűjteni. A múzeum az állandó kiállításban tett tárlatvezetéssel, tárgyfelismeréssel, memóriajátékkal bővítette a feladatok sorát. Az izgalom akkor ért a tetőfokára, mikor a szóbeli fordulókra került a sor. A gyerekeket nagyban segítette a szerencse, így mindig siker koronázta a csapatok munkáját. Az igen összetett írásbeli fordulóban a történelmi totótól kezdődően a betűrejtvényen, az igaz-hamis állítások eldöntésén vezetett a megoldások útja. A riportokban régi, népi mesterségekről hallottunk érdekességeket, Nagyrábé beszélő utcaneveiről, a Biczó-halomról, a Muszáj-földről, de az egyik helyi csapat a csikósok hajdani életet mutatta be hangulatos képes beszámolójában. A változatos fordulókkal délre fejeződött be a verseny. Az értékelés nehéz munkáját egy háromtagú zsűri végezte. A színvonalas, nemes vetélkedő résztvevői emléklapot kaptak, és a Püspökladány Város Közművelődéséért Közalapítvány támogatásával értékes könyvjutalomban részesültek. A dobogós helyre a három legtöbb pontot gyűjtött csapat került: az „Anjouk”, a „Habsburgok” előtt az első helyen végeztek a „Hunyadiak”. A zsűri elnöke zárszavában megköszönte a szervezők, a felkészítők és a résztvevők munkáját. Reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy jövőre is lesznek Sárrét kincsei, megrendezik ezt a versenyt. Mert mik és kik a „kincsek”? Minden Sárréten élő ember és mindenki, aki tovább viszi a felelevenített népszokásokat, az elődök örökségét, és őrzi azok hagyományait. Kiss Istvánné

Több mint 1500-an vettek részt a városi gyermeknapon (Folytatás az 1. oldalról) A helyszín kiválasztása egyértelmű volt. Az időpont viszont egy kicsit szokatlan, hiszen nem ez a nap volt május utolsó vasárnapja, de a pünkösd miatt előrehozták egy héttel a rendezvényt a szervezők. Kovács Krisztina képviselő asszony az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke elmondta: sok-sok színes programmal készültek a gyerekeknek. - Volt aszfaltrajzverseny, különböző vízi játékok, vetélkedők, evezés, akadálypályák, mindenféle felszínen és vízben végrehajtott feladatok. A homokozóban homokvár-építés, kötélhúzáson át minden. A KEKSZ tagjai strandröplabdával, kézilabdával, focival készültek. Kézműves foglakozásokat tartottak a nagycsaládosok, anyagoztak a Karacs Ferenc Múzeum dolgozói, és a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ dolgozói is játszottak a gyerekekkel. A vöröskeresztesek aktivistái egy kalandtúrát biztosítottak, de lehetett még lovagolni, a tűzoltók, a rendőrség, a mentők is kint voltak, bemutatták a saját gépparkjukat – sorolta a játékkínálatot Kovács Krisztina. A városi gyereknap ötlete négy éve született, az akkori városvezetők kezdeményezésére. Minden évben több képviselő, intézmény és civil szervet támogatásával valósul meg a rendezvény. A városi gyereknapon egyébként felléptek a mazsorettesek, a Step by Step női aerobik csapat, a Lolita Mozgásstúdió növendékei, valamint a székelyudvarhelyi Kék Iringó Néptáncegyüttes. Rábai Sarolta

6

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

„Magyar szellem” Beszélgetés Győrfi Lajos szobrászművésszel Május 11-én Kováts Mihály napokat tartottak Karcagon. Fabriczi Kováts Mihály huszár ezredes karcagi köznemesi családból származott. Kalandos katonai pályát járt be, melynek végső állomása az amerikai hadsereg volt. Harcolt a függetlenségi háborúban, és 1778-ban Washington a Pułaski-légió ezredesparancsnokává nevezte ki. Charleston ostrománál esett el, ahol szobrot is állítottak neki. Az ő nevét vette föl az egyik karcagi általános iskola. A névadó alkalmából kérte fel az iskola a volt diákot, Győrfi Lajos szobrászművészt egy kiállítás elkészítésére. - Hogyan épült föl a tárlat? - Az iskola kérése az volt, hogy a kiállítás címe a „Magyar szellem bronzba öntve” legyen, melynek a nemrég felújított karcagi múzeum adott helyt. A felújítás után még csak félig berendezett múzeum igazán szép és tágas helyszínt jelentett, így egy gazdag anyagot tudtam összeállítani. A kiállításon a kisplasztikák és érmek mellett azokat a nagy tablófotókat is kitettük, amelyek a köztéri szobraimról készültek. Olyan királyok, írók, költők, zenészek szobrait válogattam, akik élete tevékenysége a tárlat címét valóban alátámasztják. Megpróbáltam munkásságom minden korszakát bemutatni. Igyekeztem tematizálni is a kiállítást, ugyanis a nézőt mindig érdekli, hogyan készül egy szobor. Megpróbáltam ezt a folyamatot úgy visszaadni, hogy a kis szobrok mellé állítottam egy fotót is, de már a kész műről. Így azt láthatja a néző, hogy milyen változáson ment keresztül a szobor. A kész mű kicsit mindig más, mint az első makett. Én úgy szoktam mondani, hogy „érik” egy szobor, míg elkészül. Általában gyorsan dolgozom, de például egy lovas szobor megvalósulása gyakran egy-két év is lehet. Ezen idő alatt számtalan változtatás, finomítás történik. Jó példa erre a Sobieski János lengyel király szobra, amelyen több változtatást is tettem, mire létrejött a végső forma. Megváltozott a kardja, illetve a darutoll is a süvegén. Ez utóbbinak egyébként ladányi vonatkozása van, mivel a szomszédomtól kaptam egy gyönyörű darutollat, és ezt eredeti méretében készítettem el a nagy szobron. - Van olyan alkotása, amely a legközelebb áll a szívéhez? - Ahogyan mondani szokták: „mind az, mivel mind az én gyermekem”, de persze van kedvencem. A már említett párkányi Sobieski János lengyel király lovas szobra. Nem csak azért, mert ez a legnagyobb szobrom, hanem, mert azon - annak ellenére, hogy nagyon nehezen indult a készítése - valahogy minden összejött, minden elképzelésem megvalósult. Talán ide sorolhatnám még az Osváth szobrokat. Osváth Pál alakja nagyon közel áll hozzám. Az a vékony, szikár, szigorú tekintetű ember. Gyermekkoromban azt mondták, hogy ilyen az igazi magyar ember. Nos, leginkább az ilyen karaktereket szeretem megmintázni. A legélvezetesebb munkám Louis Armstrong szobrának az elkészítése volt. Ő a fiatalságomat, a 60-70-es évek hangját jelenti számomra. Akkoriban mindig őt hallgattuk, persze nagyon sokszor játszották is a Kossuth rádióban. Amikor készítettem a szobrot, a munkához megkaptam az összes lemezét is. Elkezdtem hallgatni azokat, és hozzáfogtam a mintázáshoz. Nagyon élveztem a munkát, szinte éreztem, ahogy az az ősi néger hang beleivódik az anyagba. Mire a lemezek végére értem, akkorra kész lett a szobor is. - Milyen ma szobrásznak lenni? - Azt mondhatom, hogy én szerencsés korban születtem. Talán ahhoz hasonlóban, mint ami száz évvel ezelőtt volt. Akkor épült föl Szeged,

akkor épült föl Budapest is. Bár a monarchia része voltunk, de az adónak, amit befizetett az ország a habsburgoknak, egy részét Ferenc József visszaforgatta az országba, igaz ugyan, hogy ehhez Sissi királynő is kellett. Én abba a korba születtem, amelyben a második világháborúnak nem voltak emlékei. 1990 előtt csak keveseknek lehetett köztéri szobrot alkotni. Talán Kossuthon kívül a magyar történelem nagyjait nem is ábrázolták. A rendszerváltás után viszont meg lehetett emlékezni a II. világháború magyar hőseiről, 1996-ban a honfoglalás, 1998-ban a szabadságharc és forradalom, 2000-ben a millennium és 2006-ban az 56-os forradalom adott témát, és ezzel együtt munkát, lehetőséget és szabadságot az alkotásra. - Ez határok nélküli szabadságot jelent? - Egy bizonyos határig, amíg magamnak alkotok, de abban az esetben, ha egy köztéri szobrot készítek, akkor felelősséggel tartozom egy közösségi szellem iránt. A köztéri szobrászat kötött, ugyanis konkrét dolgokat kell alkotni. A művészet mindig visszanyúl a természethez megújulni, aztán elmegy a végletekig. Eleinte ezek évszázadokig tartottak, ma már a digitális világban sokkal gyorsabb a változás. Hasonlóan alkotott például Picasso is, aki szintén mindig elment a végletekig, és amikor az aktuális vonal „kiégett”, akkor visszatért a természethez ő is. Nem véletlen az, ha róla volt szó, akkor az emberek akár még az ajtófélfát is kifűrészelték volna, ha rajzolt rá valamit. - Önnél vannak végletek? - A szobrászatban talán ez kicsit máshogyan van. A szobor, ha nem ábrázol semmit, akkor csak egy tárgy lesz a térben, ami legfeljebb jól néz ki. A szoborba úgy kell érzelmet vinni, hogy mindenki agyában működjön ez az érzelem. Ha nem, akkor a szobor csak egy rideg anyag. Ehhez a szakmai tudáson túl a szobrásznak ismernie kell az embereket, de legfőképp önmagát. Ezért van az, hogy nagyon fontosak a gyökerek. Egész életemben bármit csinálok, mindig a gyermekkoromat mintázom, a gyermekkori érzéseimet viszem bele a műbe – csak már profiként, és felnőtt fejjel. Teljesen mindegy, hogy rajzolok, mintázok, faragok vagy bronzot öntök, mindig a gyerekkoromhoz nyúlok vissza, mert ez vagyok én. - Ez a gyerekkor a Kunsághoz kötődik? - Karcagon születtem és éltem le gyerekkorom egy részét. Apám ott volt csikós, a Kunlaposon. Mondhatom, hogy hazamentem. De a kötődés talán nem településtől függő, hiszen mint kisebbik fiúnak, nekem tovább kellett állnom Karcagról. Berekfürdőt nevezem második szülőfalumnak, és nagyon jó kapcsolatot ápolok a községgel, valójában ez a település köt engem Karcaghoz. Aztán végül is Püspökladányban állapodtam meg. A Kunságból a Hajdúságba kerültem, így ma már életemet ez a vidék határozza meg. Itt értem szobrásszá, és ma már szinte minden második településen áll egy szobrom. - Milyen valójában a magyar szellem? - Mi egy befogadó nemzet vagyunk. Ugyan nem kell mindenkinek magyarnak lennie, de mi Magyarországon élünk, és a magyar kultúra sokszínűségére kell építenünk. Ebben benne van a több ezer éves kultúránk és a Kárpát-medencében megélt utóbbi ezer év is. Őseink keletről jöttek, itt felvettük a latin kultúrát, és e kettő keveredése adja a valódi magyar szellemiséget. Ez a magyarság fájának a két fő gyökere, amelyből táplálkozni lehet. Én is ezen a vonalon gondolkozom és alkotok. Őseim származását a kunokhoz vezethetnénk vissza, de föl sem vetődik az kérdésként bennem vagy a családomban, hogy mi magyarok vagyunk e. Igen, magyarok vagyunk. Én nem hazudhatok a gondolataimról, mivel azok kivetülése a szobrokba öntve kint van a köztereken. Rásó János

7

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

Május 27-28.

Jeles napok

Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe. A mozgó ünnepek közé tartozik, ezért minden évben máskor ünnepeljük / húsvéttól számítva az 50. nap /. Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Pünkösd napjára minden felébred. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. Többféle népszokás fűződik megünnepléséhez. A legismertebb a pünkösdi király megválasztása. Faluhelyen a legények minden évben megválasztották a pünkösdi királyt, aki a legügyesebb, legrátermettebb volt közülük. A királyságot mindig valamilyen ügyességi verseny megnyeréséhez kötötték. A pünkösdi király minden mulatságra, lakodalomba hivatalos volt, ingyen ihatott a kocsmában, számláját a közösség fizette ki. A helyi népszokások említést tesznek arról, hogy általában ilyenkor volt a faluban a lánykérés és a bérmálkozás. Jobb ételeket főztek ezen a napon, pl. a pampuska /zsírban sült fánk/ és a kalács feltétlen az asztalra került. Pünkösd igazi ruhabemutatós ünnep is volt. Úgy igyekeztek, hogy új ruha mindenképpen legyen az ünnepre, akinek nem telt rá, az is igyekezett új ruhát varázsolni a régi átalakításával, de új ruha mindenképpen kellett.

Június 4.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró, a háborúban vesztes és a háborúban győztes hatalmak között létrejött békeszerződés. 1920. június 4-én Versailles-ben írták alá. A szerződés megállapítja Magyarország új határait. A szerződés eredményeként Magyarország elvesztette területének kétharmad részét és lakosságának felét.  

Június 8. Medárd napja

Ez az egyik legismertebb időjósló nap. A népi mondás szerint: „Ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában.” Ez a jóslat évszázados megfigyeléseken alapul. A lényege, hogy ha Medárd napon esik az eső, akkor a következő negyven napon hűvös, esős idő várható. Ha viszont nem esik eső, akkor száraz, aszályos idő várható. Tudományos magyarázata az a dolognak, hogy nyár elején felmelegszik a levegő a kontinensünk belsejében, és az óceán felől érkező hűvösebb légtömegek heves viharokat, esőzéseket váltanak ki.

Június 21.

Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak. Érdekes, hogy nem esik egybe a csillagászati nap és e napnak hagyományok szerinti megünneplése. Valamikor régen ez egy időpontot jelentett; június 24. Szent Iván napja. Az eltolódást a naptári számítások okozzák. Évszázadok múlva ez a nap még korábbra esik. A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását – népies nevén lobogózást –Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.

A tűzgyújtással a Napot akarták megsegíteni az emberek a sötétséggel folytatott küzdelmében.

Június 29. Péter Pál napja

Péter-Pál napja az egyik leggyakoribb időpontja az aratás kezdetének. Kevés népszokás fűződik a naphoz, az aratás vagy más néven a takarás befejezését sokkal jelentősebb eseményként tartották számon. Ilyenkor tartották meg az aratóbálokat. Az aratás hagyományos eszköze a sarló volt, amelyet csak a 19. század végén váltott fel a kasza. Az utóbbi időben a Püspökladányi Sporthorgász Egyesület kezelésében lévő jóléti (horgász) tavakon a horgászok több kapitális példányt sikerrel emeltek partra. Néhány fotó a „nagy fogásokról”!

8

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

Mindig öröm lapunk számára, ha helyi szerzők írásait közölheti, főként ha ezek az írások emlékeket, olyan eseményeket örökítenek meg, melyek hozzánk, itt élőkhöz kötődnek. Cseh József nyugalmazott rendőr alezredessel néhány hete vette fel a kapcsolatot szerkesztőségünk, értesülvén arról, hogy szabadidejében szívesen ír. Kérésünkre - hogy ossza meg a Ladányi Hírek olvasóival is írásait - igent mondott, így a következő számokban tisztelettel adjuk közre történeteit. D. Sári Andrea, főszerkesztő

Temetői emlékek Mostanában gyakran megfordulok a püspökladányi sírkertben, nem azért mert valamiféle régen elmulasztott kötelességet akarok bepótolni, egyszerűen azért, mert a sírok között tett séták megnyugtatnak. Ez már korábban alakult ki, akkor, amikor már felnőtt fejjel tanultam, és a vizsgaidőszak terheit túl súlyosnak éreztem, feleségemmel és fiaimmal végigjártam a sírkertben „lakó” szeretteinket. Ilyenkor valami megmagyarázhatatlan nyugalom költözött a lelkembe. Nem is értem azokat, akik kocsival „robognak” be a sírokhoz, majd ugyanolyan gyorsan, ahogy jöttek, el is mennek. A sírkert szerintem megköveteli, hogy - persze akinek erre az egészsége lehetőséget ad - gyalog járja be az ember, hagyni kell, hogy a sírok között egy-egy emlék átsuhanhasson a gondolatán. Érdekes, ezeken a sétákon soha nem érzek fájdalmat, csak emlékek jönnek, szépen sorban illendően, egyik sem tolakszik, tudják, mindannyian sorra kerülnek. Szép nyári nap volt. Az elmúlt napokban a nyár olyan forró időszaka volt, amit sokan csak nehezen tudtak elviselni. De ezen a napon a természet megkönyörült a melegtől szenvedő embereken. Lágy szél mozgatta a sírkert buja zöld sövényeit. A mama sírjától sétáltunk a feleségem nagyszüleinek sírja felé. Egyre inkább a beton uralja a sírkertet, alig látható már egy-egy hagyományos csónak vagy egyenes kopjafa. A sírkert egy részét elkezdték kitakarítani a túlburjánzó növényzettől, ide már évtizedek óta nem temettek. Most a nagy belvíz miatt megpróbálják azt olyan állapotba hozni, hogy újra lehessen koporsós temetést is rendezni. Valahol ott vannak a Kun dédszüleim, alig pár méter távolságra a nagyszüleimhez, nagyapámtól és nagyanyámtól, akiket kitagadtak. Micsoda történet. Nagyapám tizenhat évvel volt idősebb, mint Mama, gyerekkorában még a térdén lovagoltatta, hiszen sokat járt hozzájuk, a bátyjának jó komája volt. A fogságból megtért ember már egy szép fiatal lányt talált itthon. Az udvarlás persze nem volt egyszerű. Az öreg Kun hallani sem akart arról, hogy az ő lányát Szűrös Lajos vegye el. Így a Püspökladány Keleti sorral szemben lévő puszta egyik gémeskútja volt a találkahelye a fiatal szerelmeseknek. Nagyapám a gémeskútnak támaszkodva meggyújtotta a cigarettáját, ez volt a jel a találkára. A tiltás ellenére Mama mégis igent mondott. Még csak az áldásukat sem tudta megnyerni a szüleinek, így stafírungról még álmodni sem mert. Most pedig itt fekszenek alig pár méterre egymástól. Azt hiszem, Mamánál a később folyamatosan kialakult kemény külső vonások ezeknek az éveknek is köszönhetők. A Mama erről az időről mindig szemérmesen hallgatott, ez a történet soha nem kapott hangot, csak ott égett benne, mint egy kitörölhetetlen fájdalom, örök időkre. A sírok között fiatal, és idős emberek szorgoskodnak, kapálnak, majd vízért igyekeznek furcsábbnál furcsább edényekkel. A sírok között úgy „cikáznak”, mintha attól tartanának, hogy nem marad elég idejük a munkát befejezni. Itt is akadnak ismerős nevek, olyanok, akiket személyesen is ismertem, bár ez a rész nem új osztású. Egy volt kollegám fényképén akad meg a szemem. Sanyi alig érte el a hivatalos nyugdíjas kort. Régi kolléga, már akkor rendőr volt, amikor én még a teherautó ülését koptattam, mint gépkocsivezető. Járőr, KMB és később nyomozó tiszthelyettesként szolgált a testületben. Állandó jó kedélye, életkedve olyan adottság volt, amit mindig is irigyeltem. Persze a belső feszültség ott volt

benne is, mint minden ilyen munkát végző emberben. Egy alkalommal a farkasszigeti vasúti átjáróban egy öngyilkos nőhöz riasztottak bennünket. Sanyi volt a tiszthelyettes, akkoriban vezényelték őket KMB feladatokról a bűnügyi osztályhoz. A kiérkezésünkkor elég borzalmas látvány fogadott bennünket. A holtestet a vonat teljesen szétvágta, a testrészek a pályatest mellett szanaszét hevertek. Feltűnt, hogy Sanyi nagyon engem követ, semmi önálló tevékenységbe nem kezd. Akkoriban még nem volt velünk külön technikus, a halottszállítók is csak jóval később érkeztek. Az orvos megérkezéséig legalább a holtest „összerakásával” akartam végezni, így a tébláboló Sanyinak szóltam, a távolabbi testrészeket rögzítse fotón, majd hozza elő. Ekkor már sötét volt, így nem láthattam az arcát, akkor tudhattam volna, hogy mi játszódik le benne. A sínek mellett guggoltam, odajött mellém, és leguggolt. „Te Józsi, én még soha nem voltam ilyen esetnél” nem kellett többet mondania, tudtam, hogy mit akar. Kiküldtem a bejáróhoz és mondtam, hogy ha megjön az orvos, kísérje ide. Ez a sokat tapasztalt és jó rendőr, akire mindig lehetett számítani, kiborult a látványtól. A sors iróniája, hogy ennek az embernek, akit annyira megrázott egy vasúti halott, az unokája egy vasúti átjáróban lelte halálát. Azt hiszem, az unoka halálát soha nem tudta feldolgozni. Szembe jön egy autó a szűk úton, alig férünk el egymás mellett, a gépkocsi mégsem lassít. Az útszélén az egyik sír mellett beszélgető kerékpáros nőt majdnem elsodorja. Félrehúzódunk, ahogy elhalad, látom, hogy egy fiatal pár ül az autóban. Vajon miért nem gyalog jöttek be? Ha nincs idejük, akkor kár volt kijönni. Én úgy vélem, hogy a sírra gyorsan ledobott virág nem más, mint a fogyasztói társadalom káros mellékhatása. A kegyeletet nem lehet pénzzel és drága áruval kiváltani. Halkan kifejtem a gondolataimat a gépkocsiban ülőkről, a feleségem jóváhagyja. Ahogy előre tekintek, a műemlék kápolna felé látom, hogy az ég men�nyire vakítóan kék, egyetlen felhő sincs rajta, a lágyan lengedező szellő mégis milyen kellemessé teszi a hőmérsékletet. A kitisztított terület mintha egy szép fás liget lenne. Azon gondolkodom, milyen jó lenne, ha ezt a hangulatot később is meg tudná őrizni ez a terület. Valahogy nem az elmúlás jut az eszembe, inkább egy emlékeket felidéző hely, ahol az ember egy percre újra találkozik azokkal, akiket már egyébként elveszített. Elkanyarodunk az úton. A kanyar mellett hirtelen eszembe jut egy apró termetű, ősz bajuszú ember, Toncsi bácsi. Valahol itt kell lennie a sírnak. Meglátom, a síron már fejfa sincs, csak egy apró halom jelzi, hogy oda valaha egy embert temettek. Talán éppen elértem az óvodás kort, egy Mikulás este megjelent nálunk a Rákóczi utca 12. szám alatt Toncsi bácsi. Az öreg, alacsony termetű, már akkor is ősz bajuszú ember csokoládét és télapót hozott. Akkori szóhasználattal élve „maszekfestő” volt. A csokoládét és a télapót mindenkinek személyesen adta át. Nekem egy télapó jutott, olyan boldogan fogtam, mintha legalább is az lett volna a világ legszebb játéka. Az ölébe ültetett, és próbált beszéltetni, ami abban az időben nem volt könnyű feladat. De ezért a télapóért még erre is hajlandó voltam. Én nagyon vigyáztam erre a kissé torz, de számomra mindennél szebb kis fehér szakállú mikulásra. Sajnos egyszer a nővérem elkérte, és elejtette. Ma sem tudom, hogy szándékosan történt-e, de az biztos, hogy azután el kellett osztani, hiszen nem volt más többé, mint megehető csokoládé. Toncsi bácsi megsimogatta a fejemet, és halkan azt súgta, ne félj, nem ez volt az igazi télapó, majd reggel meglátod, mit hoz a Mikulás. Olyan szépen mondta, és annyira igaznak tűnt, hogy megnyugodtam. Alig vártam a reggelt. Hajnalban halk kopogásra ébredtem, mire felnéztem, apu már az ablakot nyitot-

9

Püspökladányi Hírek 2012. május 29. ta. Azonnal felugrottam és az ablakhoz siettem. Toncsi bácsi állt az ablak előtt, amikor meglátott, egy hatalmas csoki mikulást nyújtott felém. Látod, ezt küldte a Mikulás bácsi. Azóta is melegség fut át a szívemen, ha eszembe jut az öreg. Később eléggé mostoha körülmények között halt meg, sokan mondták: „megérdemelte a vén kujon”. Nem tudom, mi történt, gyerek fejjel nem igen tudtam felfogni azokat a dolgokat. De bennem mindig egy jóságos igaz emberként fog élni. A sírkertnek ez az útja szélesebb valamennyi útnál, bár az aszfaltozás ugyanolyan méretű, de a sírokat távolabb helyezték, így kényelmesen akár négyen is sétálhatnak egymás mellett. Itt már sok ismerős név bukkan elő, olyanok, akiket gyerekkoromban ismertem. Van itt nyugdíjas vasutas, akinek én gyerekfejjel a nyomdokaiba akartam lépni, én is nyugdíjas vasutas akartam lenni. Többször láttam, hogy akkor, amikor nekem óvodába kellett mennem, ők csak úgy sétálgattak, a tőlünk kétháznyira lévő vasutas klubba mentek. Persze irigyeltem őket, és mikor apuék elmondták, hogy azoknak már nem kell semmi kötelezettséget vállalni, hiszen nyugdíjas vasutasok, bennem is azonnal megérlelődött: a lehető legrövidebb időn belül én is nyugdíjas vasutas leszek. Elértük a feleségem nagyszüleinek sírjához. A mama még nem rég halt meg, hozzá még szoros emlékek fűznek. A temetési emlékek minden egyéb emléket háttérbe szorítanak, talán több év kell, hogy róla ne a temetés jusson az eszembe. A papa az már más, rá még abból az időből emlékszem, mielőtt a feleségemet megismertem. Egy apró kis ember csizmában és kiskabátban igyekezett a kettes gépcsoport irányába. Amikor szemből mellé értem, láttam, hogy a kabát alatt nyakig begombolt fehér ing van. Te jó ég, hogy bírja az öreg ebben a melegben. Ekkor még nem tudtam, ez bizony nem más, mint a gépcsoport rendíthetetlen éjjeliőre. Nem régen kerültem ide, mint gépkocsivezető, ekkor találkoztam először az öreg Veres Károly bácsival. Másnap reggel, amikor munkába érkeztem, láttam, hogy a portásfülkében ül a tegnap este látott kis törékeny öregember. Még volt egy órája a váltásig, mivel én is hamar érkeztem, bementem hozzá. Az öreg azonnal felhívta a figyelmemet, hogyha jön a főnök, ki kell mennem, mert ide ugye nem jöhet be senki. Ebben megállapodtunk, és mivel legalább egy fél óránk volt még a főnök érkezéséig, leültem. Néztem ezt az apró kis embert, aki talán nagyon jó indulattal a negyven kilót elérte. Egy kis csatos üveg (valamikori Bambis üdítős) volt előtte, a vacsorája elfogyhatott, mert egy terítőszerűség már szépen összehajtva ott volt az asztalon. Az üvegben tea lehetett, a színéről ítélve. Az asztalon volt még egy félig megfejtett keresztrejtvény. Az öreg mellé ültem - és miután megbízott, hogy figyeljem a főnököt, ha bekanyarodik, azonnal szóljak -, tovább töltötte. Ezután még sokszor találkoztam az öreggel. Mindig azon csodálkoztam, vajon hogy mer ilyen kis törékeny testtel ilyen munkát vállalni. Bevonultam, azután soha többé nem találkoztam vele. Miután megnősültem, tudtam meg a feleségemtől, hogy az a pici emberke, az ő nagyapja volt, azért nem láttam többet, mert meghalt. A sírkert új osztása mellett sétálunk. Itt már túl sok az ismerős, olyanok, akikkel együtt koptattuk az iskolapadot. Milyen paradox egy síremléken olvasni a nevüket. Itt minden a múltról beszél, jobbról a régi még gyerekkori múlt, balról pedig egyre közelebbi emlékek tűnnek elő. Megérkezünk a liliommal beültetett sírhoz, Karacs Elek. Nem igazán voltunk szoros kapcsolatban, a mi kapcsolatunk olyan igazi rokoni kapcsolat volt, ami arra épült, hogy az ember a rokonait nem igen választhatja meg. Sem ő, sem én nem tulajdonítottunk egymásnak túl nagy jelentőséget. A korai időszakban, amikor a nővéremet elvette, még erősen érződött nála valamiféle kisebbségi érzés, amit én nem értettem. Éppen ezért nem is szerettem. Ahogy telt az idő, kezdtem megérteni, mi is zajlik és zajlott le benne. Eleinte nem igen akartam ezen változtatni. Nem is tudtam, hogy ha akarnék is, azt hogyan tehetném. Később azért

alakult valamiféle - inkább csak olyan kölcsönös – megbecsülésféle. Én kezdtem tisztelni az emberségét, az elkötelezettségét, ő pedig kezdte megérteni a családon belüli különbségeket, és ennek megfelelően értékelte az egyéneket. A halála napján még ott voltunk náluk, éppen korcsolyákat üzleteltem a nővéremmel, aki mellesleg nem éppen a legjobb üzleti partner. Elek a kazánházban pácba rakta a hússzeleteket, el volt „kenődve”, a rossz hangulat oka azt hiszem, ennyi év után nem „fontos”. Amikor beléptünk, megálltam mellette, és az üzletkötést a feleségemre bíztam, a kazánházban ketten maradtunk a sógorral. Elővett két pálinkás poharat, és a saját főzésű pálinkájával kínált. Ittunk két vagy három pohárral, de beszélgetés helyett inkább csak ő beszélt. Ekkor éreztem először, hogy mi akár jó barátok is lehetnénk. Az üzlet hamar megköttetett, indultunk is haza. Ekkor tizenegy óra volt. Délután már apu szólt: „Eleket baleset érte, és meghalt.” Nem tudom, hogyha marad időnk, valóban barátok lettünk volna-e, de az biztos, hogy az utolsó emlékképek egy barátot idéznek elém. Lassan sétálunk kifelé, most csak ennyi virágot hoztunk, több helyre nem megyünk. Még felvillan egy-egy név, a hozzá tartozó történet. A kapun kilépve azonban ők ott maradnak, várják, hogy újra jöjjünk, és ismét találkozhassunk velük. Milyen igaz: az ember mindaddig él, amíg emlékeznek rá, akkor hal meg végleg, amikor utoljára kimondják a nevét. Cseh József

Viszontlátásra - Adde a sityakod! – kiáltotta Gabi és a másik gyerek sapkáját meg akarta fogni. - Nem! – ugrott hátra riadtan Zolika. Gabi azonban nem hagyta annyiban a dolgot és utána ugrott a hátráló gyereknek é lekapta fejéről a sapkát, majd a megszerzett zsákmánnyal futásnak eredt. Zolika utána. - Add vissza! – kiáltotta és megragadta a másik blúzát hátulról. Az anyukák ott ültek az árnyékban a ligeti padon, s elmélyülten tárgyalták a divat legfrissebb eseményeit. - És láttad Marcsit, hogy elcsúfította magát ezzel a rövid hajjal? - Rémesen néz ki! A ligeti játszótéren közben tovább zajlottak az események. Ahogy Gabi megérezte, hogy elkapták a grabancát, eldobta a sapkát. Bele a sárba. Zolika felvette és sírva törülgette. A sírás hangjára az anyukák is felfigyeltek. - Gabikám, ne bosszantsd a barátodat! Nem szép dolog. Szégyellem magam miattad! – dorgálja gyermekét anyuka. - Jaj, te kis nebántsvirág! Ne sírj már! Nincs semmi baj! – így a másik anyuka. A két gyerkőc meghallgatva a szülői intelmeket, elvágtatott a homokozóhoz és megfeledkezve az előbbi incidensről, önfeledt játékba kezdtek. Az anyukák is visszaültek a padra, hogy folytassák ahol abbahagyták. - Éppen azt akartam mondani, hogy milyen rosszul választott Marcsi fodrászt. Nem ért az a kliens alkatához, jelleméhez, de aztán ez az erőszakos Gabika megtámadta azt a szegény Zolikát… - Ki az erőszakos? Gabi? Hát, nem Zolika rángatta meg a blúzát, hogy majdnem elszakadt? - Szó sincs róla! Zolika csak a sapkáját akarta visszaszerezni. Máskülönben jó lenne, ha szóba állnál a fiaddal, és kinevelnéd belőle az agresszivitást. Ezt, mint barátnő mondom neked. - Nocsak! - Igazán ne vedd rossznéven, de… A megszólított azonban nem várta meg a mondat befejezését, hanem felpattant. - Gabiii! Gábor! Gyere, megyünk! – szólította a csemetéjét ellenkezés nem tűrő hangon. - De… - szorult bele a szó Zolika anyukájába. - Viszontlátásra! – szűrte halkan a fogai közül a köszönést a másik és kézen fogva Gabit, elviharzott. Bige Szabolcs Csaba

10

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

A Püspökladány és V idéke Járási, Politikai és Társadalmi Hírlap 1939. év júniusi számából A teljes siker jegyében folyt le a püspökladányi Levente Egyesület évzáró ünnepsége

Eseményszámba menő évzáró ünnepet rendezett a püspökladányi Levente Egyesület június 25-én a P.MÁV sportterén. A kitűnő időben rendezett levente évzáróra dicséretreméltóan nagyszámú közönség vonult, akik csekély belépődíjakért egész délutánt betöltő, értékes látnivalóban gyönyörködhettek. A közönség soraiban láthattuk Haman Miklós alezredes, állomásparancsnokot, Nagy Sándor főjegyzőt, testnevelési bizottság elnököt, Dessewffy Elemér plébános, szentszéki tanácsot, a 15 tüzérosztályt Vörnle Rezső tüzérszázados vezetésével küldöttség képviselte, és jelen voltak még néhányan Püspökladány vezetői közül. Már a kezdő számok is lekötötték a figyelmet, az impozáns felvonulás, a pompásan összegyakorolt zenés szabadgyakorlat, a Zsányi Albert oktató és H. Tóth Lajos oktató, polg. Isk. tanár vezénylete mellett bemutatott kifogástalan zártrendű fegyelmező gyakorlat, illetve puskagyakorlatok. Az igen szép és mutatós talajtorna és kerékpár ügyességi gyakorlatok, a dán rendszerű tornagyakorlatok, a tréfás versenyek, a sportszámok, a gúlák mind-mind igen szórakoztató hatással voltak, és minden lepergett szám hatalmas tapsot váltott ki a nagyszámú közönségből. A műsor utolsó száma egy - eddig Püspökladányban nem látott - hatalmas harcbemutató volt, amelyen egy géppuskával megerősített védelmi állást támadt meg egy gyalogsági ágyúval és géppuskatűzzel támogatott és ködösítő gyertyák leple alatt kúszva támadó szakasz, amely végül is hatalmas ágyú, géppuska és puskaropogások után elvégezte feladatát, és elfoglalta a lőállást. A kitűnően sikerült évzáróról a megjelentek azzal a meggyőződéssel távozhattak, hogy a leventék tökéletes munkát végeztek, és örömmel állapíthatták meg a fejlődést, ami a buzgó oktatóknak, de elsősorban Némedy István főoktató fáradhatatlan munkájának, nevelésének és szakértelmének az eredménye. A több mint ezer püspökladányi levente fegyelmezettsége immár nem kényszerű, hanem átérzése és megbecsülése annak a nagy gondolatnak, hogy a mai magyar ifjúság fogja kiépíteni a boldog magyar jövőt. A levente évzáró este a községháza udvarán tartott, és kitűnően sikerült népünnepéllyel ért véget.

Csekély érdeklődés előtt folyt le az elöljárók választása

Kedden tartották Püspökladány községben az általános tisztújítást. A múlt tisztújításokhoz viszonyítva a választók igen gyenge érdeklődése mellett folyt le a választás. A főbírói, pénztárnoki, gazdai, közgyámi, I. esküdti állásra nem volt új pályázó, ezeket az állásokat a régi elöljárók-

A Gatályi kastély

A Nagy-Sárrét egyik félreeső szeglete a Szerep, Sárrétudvari és Püspökladány települések közös határrésze. Itt állt egykor a szerepi földön a Gatályi kastély. Szerep birtokosa az 1849-es szabadságharc után gróf Korniss Károly lett. Az ő nevéhez köthető a Püspökladány-Szeghalom közötti vasúti szárnyvonal nyomvonalának Szerep számára előnyös megváltoztatása. Szerepi birtokát nem közvetlenül irányította, hanem bérlőkkel műveltette meg, akik közül Grósz Zsigmondot és fiát, Bélát őrizte meg az emlékezet. A szerepi határban kiváló minőségű cukorrépa termett, amely hamarosan országosan is ismertté vált. A gazdálkodásra a jó szervezettség és a nagyfokú gépesítettség volt jellemző, hiszen ekkor

kal töltötték be egyhangú felkiáltással. Egyhangú felkiáltással választották főbírónak Rácz Dánielt, pénztárnoknak Szabó Imrét, közgyámnak Nagy Gyulát, gazdának Egri Mátyást, I. esküdtnek Ulveczki Mátyást. A II. esküdti állásra pályázott Rácz Sándor eddigi esküdt és Kozma Imre Pöltenberg u. 14 szám alatti lakos. Esküdt lett egyhangú felkiáltással: Rácz Sándor. A törvénybírói, III. és IV. esküdti állásra többen pályáztak, s ez állásokat névszerinti szavazással töltötték be. A törvénybírói állásra pályázott Varga József Vörösmarty u. 30 sz. alatti lakos, akit 101 szavazattal választottak meg. Kovács István (Bethlen u. 23. sz.) 62, Duró István eddigi törvénybíró 25, Rácz Sándor (Damjanich u. 37. sz.) 4 szavazatot kapott. A képviselőtestület nem jelölte a következő pályázókat: D. Szabó Balázs (Jókai u. 2.), Egri Ödön (Báthori u. 41.). A III. esküdti állásra megválasztották 99 szavazattal Egri Imre eddigi esküdtet. Karacs László (Keleti sor 22.) 87, Varga Béni (Erőss Lajos u. 4.) 4 szavazatot kapott. A IV. esküdti állásra megválasztották B. Kiss Ferencet (Körös u. 5) 107 szavazattal, Egri Ödön (Báthory u. 41) 28, Pap János eddigi esküdt pedig csak 56 szavazatot kapott.

Anyakönyvi bejegyzések a püspökladányi anyakönyvi hivatalban jún. 19-től 26-ig. Születtek: Mózsik Imre ref., Szabó Zsigmond ref., Novák Mária rk., Daróczi Lajos ref., Farkas Ilona rk., Lövei Ilona ref. Házasságot kötöttek: Seidl Béla – Gyomai Ilona. Meghaltak: Szutor Károly rk. 42 éves, özv. Lövei Istvánné ref. 62 éves, Fűfa Ignácz rk. 54 éves, Fórián Sándorné ref. 59 éves.

Személyi hír.

A m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium Balla Béla nyugalomba vonulásával megüresedett püspökladányi járási állatorvosi állásra dr. Nagypál Imrét nevezte ki. Dr. Nagypál Imre járási m. kir. állatorvos f. hó 1-én állását elfoglalta. Működésén legyen Isten áldása. Csodálatos égi tünemény volt látható vasárnap éjjel 10 óra körül Püspökladányban. Az egész égbolton keresztül, keletről nyugat felé színpompás, hatalmas szivárvány volt látható az erős holdfényben. A rendkívül ritka tüneményt csak igen kevesen figyelhették meg, mivel csak rövid ideig tartott.

már gőzekéket alkalmaztak, és a majorokat mezei vasút kötötte össze. Az egyik gazdasági központ a Gatály nevű határrészen volt, itt és a mellette levő Nagykaszálón gróf Bánffy Miklós birtokolt. Gatályon állt a gróf kastélya, amely építését a gyér források 1860ra teszik, és építetőjének Grósz Zsigmondot jelölik meg. A kastélyt a második világháborút követően államosították, majd lebontották. Ma már csak egy néhány hektáros erdőfolt található az egykori pompás kastély helyén. A fák között néhány impozáns méretű, szép kocsányos tölgy, lepényfa, hárs, szil, gesztenye és kőris is található. Itt-ott néhány örökzöld egyed – buxus és tiszafa - jelzi, hogy az egykor gondozott vidéki kastélypark gazdag és változatos növényállománnyal rendelkezhetett. Az öreg fák és az eltelt mintegy másfélszáz esztendő alatt felnőtt fiatal egyedek egy változatos erdőállományt alkotnak, amely gazdag növény és állatvilággal rendelkezik. A lágyszárú növények között még mindig megtalálható az egykori park néhány dísznövényének – főleg hagymásoknak – gazdag állománya. Az öreg odvas fák nagyszerű fészkelő helyet adnak az odúlakó madárfajoknak, a fák dús, egészséges lombozata pedig az apró énekesmadaraknak. Az erdő ahhoz eléggé kicsi, hogy nagyobb állat megtelepedjen benne, de mivel a terület szántókkal van körülvéve, minden bizonnyal gyakran választják az őzek is pihenőhelyül vagy menedékül a nyári nap heve elől. A Gatályi erdő a rendszerváltást követően ismét magántulajdonba került. Rásó János

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

Elődeink nyomában

Házasodás a régi Sárréten Az egykori Sárréten nősülés is csak úgy ment, mint manapság: néha a szülők akaratából, de többször az ifjak kölcsönös egyetértése folytán, néha pedig úgy történt, hogy a legény elment a szomszéd faluba leánynézőbe, és ha ott megtetszett valamelyik leány, azt már egyszeri látás után el is vette.

Általában kérőbe egy vagy két, tisztesebb emberből választott násznagyot küldtek. Ha minden rendben volt, és a leánykát is szívesen adták, következhetett a kézfogó, vagy ahogyan ma mondjuk: az eljegyzés. Szokás szerint a kézfogóra a legény a násznagyokkal és néhány barátjával jelent meg. Vitte magával lehetőségei szerint a megfelelő arany, ezüst vagy bankjegyekből álló jegyajándékot, valamint pogácsát és egy kulacs bort is. A jegyajándékot a menyasszony szép selyemkendőkkel cserélt ki. A kézfogó és később a menyegző alkalmával is a menyasszony és a vőlegény mindig a mestergerenda alatt ültek, és kettőjük számára csak egy tányér volt az asztalra feltéve. Ha a nősülés más faluból kiszemelt leánnyal történt, a kézfogót megelőzően „háztűz-nézni” mentek a menyasszony részéről a vőlegény falujába, s csak ennek „jó kimenetele” után

Helytörténeti arcképcsarnok

Dr. Berencsi György kutató orvos Miden bizonnyal sok ember gondolataiban él még a második világháború utáni nehéz évek emléke. A szörnyű háború kizsarolta az országot, nem volt lehetőség megfelelő táplálkozásra, nem volt elegendő gyógyszer és kevés volt a gyógyításhoz értő szakember is. Szinte áldásnak számított ebben az időszakban, ha rátermett orvost kapott egy település. A háború után érkezett Püspökladányba Berencsi György orvos, aki több éven keresztül gyógyította a ladányiakat, és több száz újszülött világrajövetelét is segítette. Berencsi György Budapesten, egy ősi nemesi családban született 1913. június 3-án. Az I. kerületi bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1936-ban. Az egyetem orvosi fakultása történetében ő volt az első, aki „sub auspicis” minősítéssel végzett. 1936-1944 között az egyetem Bakteriológiai és Kórtani Intézetében tanársegéd Belák Sándor professzor mellett. Itt ismerkedett meg Arnold Graffi-val, több leukémia vírus felfedezőjével, a későbbi nemzetközi hírű rákkutatóval. Kapcsolatuk Berencsi György szakmai

11 tűzték ki a kézfogó idejét. A kézfogó után három hétig a vőlegény minden szombat este látogatást tett a menyasszonyánál egy kulacs bor és illendő mennyiségű pogácsa vitele mellett. Ezután következhetett az esküvő. Általában csak akkor esküdhettek meg, ha előbb a lelkész előtt hittanból vizsgát tettek. Ilyenkor a menyasszony, annak bizonyítására, hogy fonni, szőni tud, a lelkésznek egy saját szövésű kendőt vitt ajándékba. A lakodalmat általában szerdai napon tartották. Ezt megelőzően már vasárnap este összegyűltek „csigacsinálás” okán mindkét jegyes házánál. Ilyenkor a munka elvégzése után a fiatalság általában jól kimulatta magát. Ezt ma legény- és leánybúcsúnak mondjuk. A lakodalomra, ha a menyasszony a szomszéd faluból való, akkor szekéren felkendőzött lovakkal mentek, s ősi szokás szerint a szekerek előtt és körül lovas legények díszesítették a menetet. Az első szekéren vitték a menyasszonyt, az utolsón húzta a banda. Ha a jegyesek egy faluban laktak, az esküvő után még mindkét fél hazament vendégeivel, és csak délután ment a vőlegény, valamint az összes vendég és a cigányok a menyasszonyért. A gazda tehetségéhez képest a lakodalom több napig is eltarthatott, de általában másnap este lett vége. Reggelt érve az idősbek és leányok haza tértek, a fiatalság pedig a cigányok kíséretében házról házra járt. Ezután újra összegyűltek, és folyt tovább a mulatozás. Ekkor következett a menyasszonytánc is, amelyen - ahogyan ma is - az ifjú arának minden vendéggel táncolnia kellett. A menyasszonytáncért egy az asztalra helyezett tányérba mindenki pénzt adott, mely akkoriban a cigányoké lett, de a nagyon szegény házaknál fele a menyasszonyt illette. A sárréti férfi, ha megházasodott, mintha kicserélték volna. Új életet kezdett, nem látogatta a csapszéket, kerülte a verekedőket, és szorgalmas családapává vált. Persze ez nem mindig sikerült, de ha mégis, akkor megbecsült tagja lett a falu közösségének. Rásó János életútja tekintetében meghatározó jelentőségű volt. A Kórtani Intézetben végzett munkái alapján 1944-ben habilitált. Budapest ostroma alatt orvosi feladatot látott el az I. kerületben. 1945-1950 között Püspökladányban volt körzeti orvos. 1947-ben a svéd király meghívására 3 hónapos stockholmi ösztöndíjon vehetett részt. 1950-1965 között a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinika labor főorvosa. 1958-ban megszerezte kandidátusi címét. 1966-1983 között a Szegedi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetének volt az igazgatója, majd 1968-1972 között dékánná választották. Tagja volt a Magyar Higiénikusok Társasága, a Magyar Természettudományi Társaság, az Európai Rákkutatás Társasága, és az IC American külföldi tanácsadó testületének. Tiszteletbeli doktora volt a Halle-Wittenberg-i Marthin Luther Egyetem. Berencsi György 1986-ban, 73 éves korában hunyt el Szegeden. 1996. április 20-án városunk emlékülést tartott a professzor tiszteletére, és a rendelőintézet falán felavatták domborművét, amely Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. Berencsi György élete során 476 tudományos közleményt adott ki. Kísérletei bizonyították a dohányzás súlyosan ártalmas következményeit, és az elsők között volt hazánkban, aki felhívta a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Rásó János

12

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

Nevek és az ő ladányi kedves viselőik…

Boldog névnapot, Magdolna! Május 29-e Magdolna névnap. Arámi-héber eredetű bibliai név, a Magdaléna magyar változata. Jelentése „Magdala városából való nő”, valamint van még torony, bástya jelentése is. Városunkban ennek a ma már igen ritka és különleges női keresztnévnek egyik viselője Nagy Ernőné Magdika néni, nyugdíjas körzeti ápolónő.

Magdi néni lányával A nevemet azért kaptam, mert az édesanyám is Magdolna. Amikor megszülettem, édesapám elment anyakönyveztetni, először az egyházhoz, aztán a hivatalba. Akkor ez volt a szokás. A református pap megkérdezte nevemet, és édesapám mondta, hogy Magdolna, mint az édesanyjának. Erre azt felelte a pap, hogy ilyen név az egyháznál nincs, csak Mária Magdolna lehet. Így a nagymamám után Mária, az édesanyám után Magdolna lettem. Gyermekkoromban a Magdolna és Magdus formát használta a család, és ez megmaradt bennem később is olyan bensőséges, bizalmas formának. A Petritelepen laktunk, édesapám itt volt férfifodrász. Akkor ez

Városvédő szemmel

Köztéri alkotások

A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán látható Matl Péter munkácsi szobrász alkotása. Matl Péter 1960. július 22-én született Munkácson. Szülei tanárok voltak. 1975-ben elvégezte a munkácsi magyar nyelvű középiskolát. 1979-ben jelesen diplomázott az Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakiskolában kerámiaművészeti szakon. Mesterei voltak Averkijeva Ljudmila és Bacsinszky József. 1980tól gimnáziumi tanárként dolgozott, majd egy képzőművészeti vállalatnál helyezkedett el, mint dekoratőr és monumentalista képzőművész. Jelenleg magánvállalkozóként dolgozik, köztéri szobrokat, dísz kutakat, egyházi oltárokat és szobrokat alkot, de festészettel is foglalkozik. Az évek során részt vett több országos és nemzetközi képzőművészeti kiállításon és szimpóziumon. Ma már többnyire köztéri szobrokat készített fából, kőből és bronzból. 1996-ban megnyerte a Magyarok Világszövetsége által kiírt, a magyarok honfoglalásának 1100. évfordulójára meghirdetett millecentenáriumi szoborpályázatot. 1990-97: püspökladányi, munkácsi, wagraini szobrászati szimpóziumok résztvevője.

volt a falu legszegényebb része. A református egyházi iskolában tanultam. Az óvodában, majd később az iskolában nem volt ilyen nevű gyermek, csak én voltam Magdolna. Én erre nagyon büszke voltam, ez nagyon tetszett, így megszerettem a nevemet. A gimnáziumban, ahogy bekerültem a számomra többnyire idegen osztálytársak közé, ők már inkább Magdinak vagy Magdikának neveztek. Az érettségi után, bár orvos szerettem volna lenni, nem tanulhattam tovább egyetemen. Így, hogy azért ne kerüljek messze az egészségügytől, ápolónőnek, majd laborasszisztensnek tanultam. Közben férjhez mentem, és megszületett az első gyermekünk. Ekkor az új rendelőintézet laboratóriumában dolgoztam. Majd a Petritelepen voltam körzeti ápolónő rövid ideig. Aztán, mikor új igazgatója lett a rendelőintézetnek, visszakerültem a laborba vezetőként. Néhány év múlva ismét körzeti ápolónőként dolgoztam a Darányi-telepen, amelyhez a Bodó egy része is tartozott. Az aktív munkám utolsó évtizedében a munka mellett még az ügyeletvezető asszisztensi feladatokat is elláttam. A Darányi-telepi körzet volt Püspökladány legnagyobb orvosi körzete. Itt dolgoztam egészen nyugdíjas koromig. A Magdolnák egyik védőszentje a Bibliában szereplő Magdalai Mária, akiből Jézus hét démont űzött ki. Követte Jézust, amikor sírjába helyezték, hogy lássa hova temetik, ő fedezte fel, hogy Jézus föltámadott. Egészen a XX. század közepéig a legkedveltebb női nevek közé tartozott. Népszerűsége a 80-as évektől kezdett csökkenni. Napjainkban nem tartozik a divatos nevek közé, viszont a magyar nők közül több mint 90 ezer fő viseli ezt a nevet első vagy második névként. A magyaron kívül szinte minden idegen nyelven ismert és gyakori név. Sok népszokás fűződik a Magdolna naphoz, ilyen például a bibliai történetből kiindulva, hogy ezen a napon a kislányok hajából le kell vágni, hogy aztán még jobban nőjön. Egyes környéken úgy tartják, hogy Magdolna napján nem jó sem mosni, sem sütni. Máshol úgy gondolták, hogy Magdolna napján nem jó meszelni, mert a szent képe megjelenik a falon. A népi hagyomány szerint a kánikula Magdolna napján kezdődik, és Bertalan napján végződik. A nők pletykáságára utal az a közmondás, hogy „Magda a Magdának, Magda az egész világnak”. Rásó János 1992-97: debreceni, zalaegerszegi, hajdúszoboszlói, makói és kárpátaljai művésztelepeken alkotott. 1999-től tagja az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetségnek és a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának. Matl Péter művei megtalálhatók Ukrajnában, Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Svédországban, Franciaországban, Japánban, Németországabn és az USA-ban. Munkája elismeréseként megkapta 2003-ba a Magyar Köztársaság Középkeresztjét, 2006-ban a Kárpátaljai Képzőművészeti Nívó díjat, 2007-ben a Kárpátaljai Boksai József és Erdélyi Béla Megyei Képzőművészeti díjat, 2009ben pedig a Magyar Művészetért díjjal tüntették ki. A Püspökladányban látható szobor kompozíciója, „A termékenység szimbóluma”, 1996-ban került felállításra. Rásó János

13

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

A Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény versenyeredményei a 2011/12-es tanévben:

Országos döntőkön elért eredmények:

Alapműveleti matematika verseny: 2. hely Sass Boglárka 5.o 13. hely Kárai Regina 8.o Logika matematika verseny: 10. hely Sass Lídia 2.o Hetedhét Határ Legjobb Matematikusa: 9. hely Veres Csenge 2.o 16. hely Lövei Károly 2.o

Megyei döntőkön elért eredmények:

Komplex tanulmányi verseny 2. évfolyam: 2. hely Sass Lídia 3. hely Szilágyi Kristóf 5. hely Barát Péter Csapat 2. hely Komplex tanulmányi verseny 3. évfolyam: 3. hely Jakus Dávid 4. hely Makula Zsófia 4. hely Sass Rozina Csapat 6. hely Komplex tanulmányi verseny 4. évfolyam: 1. hely Nagy Anna Flóra 3. hely Kotra Benedek 4. hely Vadász Gergő Csapat 3. hely „Értem” angol szövegértő verseny: 2. hely Pályi Gergely 6.o 2. hely Nagy Andor 7. o 3. hely Nagy László 7. o 6. hely Bordás Dóra 5. o „Értem” német szövegértő verseny.: 1. hely Sass Boglárka 5. o 2. hely Pálfy Petra 6. o 3. hely Békési Fanni 7. o LADIK sajtóismereti vetélkedő: csapat: 5. hely Fodor Sarolta, Kiss Kata, Kovács Péter, Szilágyi Laura, Szabó Zsófia

Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény versenyeredményei

„Érted?” Megyei Idegennyelvi Szövegértési Verseny Versenyen kívüli 1. helyezett Jámbor Tamás angol nyelv 5.b Versenyen kívüli 1. helyezett Somogyi Viktória angol nyelv 6.c Versenyen kívüli 4. helyezett Daróczi Gréta német nyelv 8.c Versenyen kívüli 5. helyezett Tomka János német nyelv 8.c „Sárrét kincsei” kistérségi történelmi vetélkedő 2012. május 11. 1. helyezett csapat: 6. c osztály Berecz Janka, Hári Anna, Marsi Molli 2. helyezett csapa:t 6. c osztály Joó Gergely, Korponai Lajos, Tomka Joel Alapműveleti országos versenyen Ordasi Máté 5.b osztályos tanuló szépen teljesített. Atlétika megyei döntő Debrecen Egyéni 3. kcs. 60 m: 1. hely Schwarcz Csaba

A püspökladányi kocsányos tölgyek Helyi védelem alatt áll 1981 óta a Püspökladány határban található, a Hamvas-csatorna partján húzódó fasor. A mintegy harminc különböző korú és fajú egyedből tizenhárom terebélyes koronájú, másfélszáz éves öreg kocsányos tölgy. A fasorról azt tartják, hogy az egykori Gatályi kastély még megmaradt bevezető fasora. A korát tekintve, amely hasonló az egykori kastély parkjából máig megmaradt néhány faegyed korához, elképzelhető, de erre bizonyosságot csak további kutatások adhatnak. A fasorban az öreg tölgyeken kívül még kőrisek, szilek és fiatalabb tölgyek találhatók. Az egyedek többsége kimondottan jó egészségnek örvend, ami minden bizonnyal a csatorna közelségének köszönhető. Ha visszaugranánk az időben száz-százötven évet ezeknek a tölgyeknek a fiatalkorába, akkor körbetekintve teljesen más kép fogadna bennünket. A vízrendezések utáni időkben az egykori mocsarak helyén még meglehetősen kevés fás területet találnánk. Így a környező puszták, szántóföldek között vezető fasor fészkelő helyet, táplálkozó helyet és búvóhelyet jelentett a vizek eltűnése után létrejött új élőhelyet birtokba vevő állat-

600 m: Kislabdahajítás: Egyéni 4. kcs. 100 m: 300 m: Távolugrás: Kislabdahajítás: 4 x 1000 m:

3. hely Tomka Joel 2. hely Jenei Lajos 5. hely Tóth Ádám 1. hely Ecsedi Enikő 6. hely Tenkés János 1. hely Dodó Dániel 1. hely Balogh, Dodó, Tenkés, Tomka

Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény versenyeredményei

Megyei matematika verseny 4. helyezés Dombi Fanni 8. o. Sárréti Fesztivál mesemondó különdíj Deli Máté 3. o. Birkózás 1. hely Horváth Tamás 8. o. Megyei birkózó verseny 3. hely Szabó Sándor 8. o. Megyei atlétikai verseny 3.kcs. lány 3. hely Varga Viktória 6. o. Megyei atlétikai verseny 3. kcs. fiú 3. hely Kis Krisztián 6. o. Atlétika csapatban 4. kcs. 3. hely Nádházi Alexandra 8. o. 1. hely Tenkés János 8. o. 2. hely Jenei Lajos 6. o. Atlétika csapatban 2. hely Kovács Dávid 4.o., Karacs Gergő 3.o. Atlétika csapatban 3. hely Faragó Petra 2.o. Egyéni kislabda dobás 2. hely Jenei Lajos 6. o. 4 x 1000 váltófutás megyei döntő 1. hely Balogh Péter, Tenkés János 8.o. Megyei angol szövegértő verseny 1. hely: Beregszászy Zsuzsa 5.o. 5. hely: Béres Viktor 5.o. 8. hely: Benedek Máté 7.o. Megyei német szövegértő verseny 5. hely Adu Martin 6. o. 4. hely Szentpéteri Péter 6. o. Sárrét kincsei területi verseny 4. hely csapatban (Szentpéteri Péter, Kiss Máté, Varga Veronika) Kerékpárosi Iskolai Kupa 2. hely csapatban (Bárczi Brigitta, Marton Anna, Kiss Tamás, Tóth Bence)

Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény versenyeredményei:

Néptánc csoportjaink vettek részt a Hajdú-Bihar Megyei Gyermek és Ifjúsági Néptáncfórum és Észak-Alföldi Regionális Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztiválon, ahol Koloszár Erzsébet csoportja a TÁDÉ ezüst minősítést, a KICSI TÁDÉ csoportja pedig bronz minősítést ért el. Nádas Imréné néptánccsoportja a KENDERKÓC is és a CSIMPOLYA is arany minősítést szerzett. fajoknak. De pihenőhelyül szolgált az embereknek is, akik a szántóföldi munkák végzése idején árnyat leltek a nyári nap heve elől. Nagy időket ért meg ez a fasor. Szinte csodával határos, hogy átvészelte a háborút és átvészelte az azt követő esztelen pusztítást is, amely számos és gyakran felbecsülhetetlen értéket tüntetett el nyomtalanul, ideológiai okokból vagy emberi kicsinyességből. Ez a fasor megmaradt nekünk egy letűnt kor emlékeként, és csak rajtunk múlik, hogy az utánunk jövő nemzedékek is láthassák, hiszen ezek a fák akár több száz évig is élhetnek, és szolgálhatják a természet élőlényeit és bennünket, embereket is. Rásó János

14

Püspökladányi Hírek 2012. május 29.

SPORTHÍREK PKE: véget ért a pontvadászat

Véget ért az idei kézilabda bajnokság a PKE női és férfi csapata számára egyaránt. A hölgyek az utolsó előtti fordulóban a Nagyhegyes vendégeként, míg a záró játéknapon a Nádudvar vendéglátójaként öltöttek szerelést. Előbbi meccsen a középiskolai ballagás miatt igencsak tartalékos felállásban 28-23 arányú vereséget szenvedett a társaság. Károlyi Anikó 6, Székely Anna 5, Kiss Nóra 4 gólt szerzett. A Nádudvar ellen fölényes, 27-11 arányban nyertek lányaink, s ezzel az 5. helyen fejezték be a pontvadászatot. A legeredményesebb játékos a 15 gólt jegyző Károlyi Anikó volt, aki az egész szezonban 109 gólt szerzett, s ezzel a második lett a góllövőlistán. Férfi csapatunk a 21. fordulóban a Kisvárda ellen játszott, s háromgólos, 30-27 arányú vereséget szenvedett. A 8 gólt elérő Arnóth Sándor lőtte a legtöbb ladányi gólt. A bajnokság zárásaként a Hajdúszoboszló elleni alsóházi rangadón 29-20-ra nyertek a fürdővárosiak, s ezzel a két csapat helyet is cserélt a tabellán. Így a mieink az utolsó helyen fejezték be az Észak-keleti csoport sorozatát. Koncz Tibor és Nagy Norbert 5-5 gólt jegyeztek. Junior csapatunk a Kisvárdát 36-19-re verte, míg Szoboszlón 38-22-re kikapott, s ezzel a 10. helyen zárt.

A megyei női bajnokság végeredménye 1. Balmazújváros 14 13 0 1  455-214 26 2. Nagyhegyes 14 12 0 2  399-270 24 3. Létavértes 14 11 0 3  364-239 22 4. Berettyó MSE 14 7 1 6  301-300 15 5. Püspökladány 14 5 0 9  298-334 10 6. Komádi 14 3 1 10  239-318 7 7. Nádudvar 14 2 0 12  249-450 4 8. Hajdúszoboszló 14 2 0 12  223-403 4



A férfi NB II. Észak-keleti csoport végeredménye 1. Füzesabony 22 16 3 3 688-593 35 2. Tiszavasvári 22 15 1 6 642-576 31 3. FVSE-Fevill 22 13 3 6 628-584 29 4. Berettyó MSE 22 13 0 9 577-542 26 5. Mátészalka 22 11 2 9 561-558 24 6. Kisvárda 22 11 1 10 622-612 23 7. Nyírbátor 22 10 0 12 656-672 20 8. Bőcs 22 9 1 12 595-637 19 9. Demecser 22 8 2 12 618-642 18 10. Balmazújváros II. 22 7 2 13 584-620 16 11. Hajdúszoboszló 22 5 2 15 550-600 12 12. Püspökladány 22 5 1 16 540-625 11

A PKE női csapata az 5. helyen végzett a megyei bajnokságban

Sulipóló: négy megyei bajnokcsapat

Három korcsoportban rendezték meg városunkban a sulipóló diákolimpia megyei döntőjét, ám az elmúlt évekhez képest szerényebb színvonalon, hiszen a ladányi Plusz SE csapatain kívül csupán Hajdúszoboszló delegált együtteseket. Keserű Attila tanítványainak így viszonylag könnyű dolguk volt, s nem is keltettek csalódást, hiszen valamennyi kategóriában (3 fiú és egy lány) begyűjtötték a megyei bajnoki címet.

PLE: ismét kieső helyen

Legutóbbi lapszámunk óta három meccset játszott le a PLE a megyei I. osztályú focibajnokságban. A 24. fordulóban a Nagyhegyes vendégeként 2-1-es első félidei hátrányt követően a 93. percben szerzett Horváth Richárd találatnak köszönhetően 3-3-as döntetlent ért el a társaság. A másik két ladányi gólt Mogyorósi Zoltán és Mogyorósi János szerezték. (U 19: Nagyhegyes-PLE 2-2.) A 25. fordulóban azt az Ebes gárdáját látta vendégül csapatunk, amelynek kispadjára két héttel korábban ült le a volt ladányi tréner, Szabó László. 0-0-s első félidőt követően Mogyorósi János vezető góljára a vendégek két találattal válaszoltak, s így

meg is nyerték a mérkőzést. (U 19: PLE-Ebes: 8-1). A 26. játéknapon Kabán vendégeskedtek a Karacs-legények, s bár volt esély akár a győzelem kiharcolásához is, végül 3-1-es hazai siker született. A ladányi gólt Petrovics Gergő szerezte 11-esből. Ezzel a mieink ismét visszacsúsztak a tabellán a 15. kieső helyre. (U 19: Kaba-PLE 5-2).

Debrecen-Bánkon is jól céloztak sportlövőink

Május 12-13.-án került megrendezésre a Nyírerdő Nagydíj Nemzetközi verseny a Debrecen-Bánki tereplőtéren. A magyarok mellett szlovák és cseh versenyzők is részt vettek a viadalon. Sportlövőink két versenyszámban is érdekeltek voltak, illetve a HFT Magyar Kupa 3. fordulója is része volt a versenynek. Ez utóbbiban az Openes mezőnyt Sas Ferenc meg is nyerte, Szilágyi Sándor a 4. lett. A rugósok között Németi Sándor lett  az első, Rózsa Sándor a második. A Nyírerdő Nagydíj Field Target számát szoros versenyben Szilágyi Sándor nyerte meg, míg a Hunter Field Target mezőnyben Sass Ferenc bizonyult a legjobbnak, itt Szilágyi Sándor 3. lett.

Országos döntőben tekertek

Dunakiliti és Rajka között rendezték meg a kerékpáros diákolimpia országos döntőjét. Az egyenkénti időfutam versenyen a II. korcsoportban (5 km) Tomka Boáz az 5., Loith Adrián a 12. helyen végzett. A IV. korcsoportban (10 km) Tomka János 8. lett. A mezőnyversenyek során a II. korcsoportban (8 km) Tomka Boáz a 3., Loith Adrián a 10. helyen ért célba, míg a IV. korcsoportban (12 km) Tomka János a 7. helyen zárt. Összetettben Tomka Boáz a 4., Loith Adrián a 12., Tomka János a 8. helyet szerzete meg.

Félmaratoni győzelem Gyulán

Két versenyen vettek részt a közelmúltban a DaRun Maraton Püspökladány futói. Előbb április közepén Molnár Zoltán és Rácz Krisztián Agárdon, a VII. Depónia Tóparti – Futóparti elnevezésű futóversenyen a 28 km-es „Velencei tó kör”-t teljesítették. Ezt követően május 12-én a Gyulán megtartott IV. Várfürdő Félmaraton-, és Váltófutáson vettek részt.  A versenyen a profik mellett amatőrök, kerekes székesek és sérült gyermekek is indultak. Rekord számban érkezett nevezés, több mint félezer egyéni indulót regisztráltak, kétszázan a 21 kilométeres távra vállalkoztak, miközben közel ötven váltó is regisztrált. Püspökladányból négyen indultak a 21 km-es félmaratoni távon. Közülük a tűzoltó kategóriában Keller Elek a 36 fokos melegtől  sem zavartatva megnyerte a viadalt, míg Földvári Zoltán a nyolcadik helyen ért célba. Rácz Krisztián és Földesi Csaba a félmaraton abszolút kategóriájában a közel 200 induló közül a 23. illetve 113. helyezést érték el.

Éremeső a megyei atlétikai diákolimpián

Négy napon át rendezték meg Debrecenben, a Gyulai István Atlétikai Stadionban a megyei diákolimpia atlétikai döntőit. Az összetett versenyek során egyéniben egy-egy ezüst-, és bronzérem mellett a csapatversenyben egy arany-, egy ezüst-, és négy bronzérem termett. Az egyéni versenyszámokban öt aranyérem mellett egy-egy ezüst-, és bronzérmet szereztek városunk diákjai. Íme az eredmények. Összetett verseny. I korcsoport (40 m síkfutás, kislabdahajítás). Egyéni. Lányok: 2. Mile Flóra. Fiúk: 3. Daróczi Péter, 6. Loith Kevin. Csapatverseny (6 fő). Lányok: 3. Püspökladány. Fiúk: 1. Püspökladány. II. korcsoport (40 m, kislabda, távolugrás): Csapatverseny: Lányok: 3. Püspökladány. Fiúk: 2. Püspökladány. III. korcsoport (60 m, kislabda, távol, 600 m): Csapatverseny. Lányok: 3. Püspökladány. Fiúk: 3. Püspökladány. IV. korcsoport (100 m, kislabda, távol, súlylökés, 800 m): Csapatverseny: Lányok: 3. Püspökladány. Egyéni versenyek. 4x1000 m váltófutás: 1. Püspökladány. 60 m síkfutás: 1. Schwarcz Csaba. 100 m síkfutás: 5. Tóth Ádám. 600 m síkfutás: 1. Kiss Márton, 3. Tomka Joel. 300 m síkfutás: 1. Ecsedi Enikő. Kislabdahajítás: III. kcs: 2. Jenei Lajos. IV. kcs: 1. Dodó Dániel. Távolugrás: 6. Tenkés János. A III. korcsoportos fiú és lány csapat is bronzérmet szerzett