Hatósági eljárás Hatósági eljárás minden olyan eljárás, amely során a NAV adó-, illeték, vámkötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntést hoz. A hatósági eljárás indulhat kérelemre, vagy hivatalból. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A kérelemre induló eljárások rendszerint díj, illeték megfizetése mellett kezdeményezhetők, amely díjak tekintetében részletes tájékoztatás a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az Információs füzetek között a 34. sorszám alatt található. Az adóhatóság az ügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Határozatnak minősül az illetékügyben hozott fizetési meghagyás is. Hatósági ügyekben a hatáskörrel rendelkező, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv, szervezeti egység neve, illetékességi területe A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, amely feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el. A közép- és alsó fokú szervek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti területi szervek. A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú adóztatási szervek. A NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság vámszerve. A NAV vámszerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú vámszervek. A NAV alsó fokú vámszervei hatásköri önállósággal rendelkező kirendeltségeket működtethetnek. A NAV alsó fokú adóztatási szervei hatásköri és szervezeti önállósággal nem rendelkező kirendeltségeket működtethetnek. A NAV vezetője az elnök. Az elnök képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a NAV Központi Hivatalát mint a NAV központi szervét, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. A középfokú adóztatási szerveket és a középfokú vámszerveket az elnök által kinevezett főigazgató vezeti. Az alsó fokú adóztatási szerveket és az alsó fokú vámszerveket - a felettes szerv főigazgatójának javaslatára - az elnök által kinevezett igazgató vezeti. Az adó- és vámhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve - kérelemre vagy hivatalból utasítja. Ha az adó- és vámhatóság a felettes szervének utasítására az általa meghatározott 1
határidőn belül nem tesz eleget eljárási kötelezettségének, a felettes szerv az ügyet magához vonhatja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az első fokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű adóhatóságot jelöl ki. Ha nincs felettes szerv, illetőleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság az adózó kérelmére nemperes eljárásban kötelezi az adóhatóságot az eljárás lefolytatására. A NAV adóztatási szervei járnak el minden a) adó, költségvetési támogatás, b) adó-visszaigénylés, -visszatérítés, c) az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése, d) adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása, e) az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe. A NAV vámszervei hatáskörébe tartozik a) a regisztrációs adóval, b) a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adójával, c) a jövedéki adóval, d) az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő általános forgalmi adóval, e) kivetéses adózás esetén az energiaadóval, f) az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő adóval, g) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem általános forgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya esetében a termékimportot terhelő általános forgalmi adóval, h) új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációs adó köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén, ha a vevő általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, az általános forgalmi adóval, kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását. A NAV Központi Hivatalának székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú adó- és vámszerve, székhelye és illetékességi területe A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága által
2
országos illetékességgel, illetve hatáskörrel végzett feladatai tekintetében Magyarország területe, b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú adóztatási szervei, székhelyük és illetékességi területük: 1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe. 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe. 3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe. 4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe. 5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe. 6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe. 7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú adóztatási szervei, székhelyük és illetékességi területük: 1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe az országos hatáskörrel végzett feladatai tekintetében Magyarország területe, a hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága területén: 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerülete közigazgatási területe. 3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerülete közigazgatási területe. 4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerülete közigazgatási területe.
3
5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága területén: 6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe. 7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe. 8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Adóigazgatósága, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága területén: 9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe. 10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe. 11. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága területén: 12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe. 13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adóigazgatósága, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe Békés megye közigazgatási területe. 14. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén: 15. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe. 16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szombathely, illetékességi területe Vas megye közigazgatási területe. 17. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatósága, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén: 18. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adóigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe. 19. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága, székhelye Tatabánya, illetékességi területe Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe. 20. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén: 21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe. 22. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Adóigazgatósága, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe. 23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú vámszervei, székhelyük és illetékességi területük 4
1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe a 8. pontban foglaltak kivételével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet (továbbiakban: NAV rendelet) szerinti eltérésekkel. 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe. 3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, JászNagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe. 4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe. 5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe. 6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye, KomáromEsztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe. 7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területe. 8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés, Lőrinci út 59-61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9-12); 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri u. 14-16. (helyrajzi szám: 38236/575); továbbá a nyilvános és nem nyilvános repülőtereken az egységes vámtechnológiai rend és a légiközlekedés védelme szempontjából a NAV-ra háruló feladatok tekintetében Magyarország területe, a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területe. 9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe. 10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszervei, székhelyük és illetékességi területük A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén: 1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe - a NAV rendelet szerinti eltérésekkel - Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerülete közigazgatási területe. 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe - a NAV rendelet szerinti eltérésekkel - Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerülete közigazgatási területe. 3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerülete közigazgatási területe; ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 5
1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területét. 4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budaörs, illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe; ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területét. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén: 5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe. 6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe. 7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén: 8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe, beleértve a Debrecen nemzetközi repülőtér területét is. 9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe. 10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén: 11. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe. 12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe - a NAV rendelet szerinti eltérésekkel - Békés megye közigazgatási területe. 13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén: 14. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe. 15. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szombathely, illetékességi területe - a NAV rendelet szerinti eltérésekkel - Vas megye közigazgatási területe. 16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe, beleértve a Sármellék nemzetközi repülőtér területét is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén: 17. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe. 6
18. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Tatabánya, illetékességi területe - a NAV rendelet szerinti eltérésekkel - Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe. 19. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén: 20. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe, beleértve a PécsPogány nemzetközi repülőtér területét is. 21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe. 22. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatósága területén: 23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. számú Repülőtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékessége a következő helyekre terjed ki: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés, Lőrinci út 59-61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9-12); 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri u. 14-16. (helyrajzi szám: 38236/575) területére. 24. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. számú Repülőtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékessége a következő helyekre terjed ki: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság székhelye és illetékessége: 25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága székhelye és illetékessége: 26. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe, a hatáskörébe tartozó egyéb feladatok tekintetében - a NAV rendelet szerinti eltérésekkel - Magyarország területe. Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak. Az adóztatási illetve vámszervek postacímei és elérhetőségei innen (http://nav.gov.hu//nav/nav_kapcsolat, valamint a http://nav.gov.hu/ /nav/ugyfelszolg/ugyfelszolgalatok) elérhetőek. A NAV szerv a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Fontos szabály, hogy a NAV szervei a benyújtott kérelmet tartalma szerint bírálják el akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.
7
Hatósági ügyekben az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére (bejelentésére, bevallására) indul. Kérelemre indul különösen: a) a nyilvántartás vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos, b) a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti, c) az adómérséklési, d) az adó soron kívüli megállapítása iránti, e) az adó feltételes megállapítása iránti hatósági eljárás. A kérelmek benyújtására nyitva álló határidők az egyes adó-, illetve vámhatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályokban lelhetőek fel. Az egyes ügytípusokra vonatkozóan számos információ található meg a NAV honlapján (www.nav.gov.hu). A kérelmek benyújtására nyitva álló határidőknek csak egy része jogvesztő. Adóügyekben főszabály, hogy amennyiben az ügyfél valamilyen határidőt, vagy határnapot mulaszt, a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül jogosult igazolási kérelmet előterjeszteni. Az ügyfelek gyakran fordulnak az adóztatási szervekhez fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti, illetve adómérséklési kérelmekkel. Ezek benyújtására vonatkozóan a törvény határidőt nem jelöl meg, így azok fennálló adótartozás esetén bármikor előterjeszthetőek. Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti kérelmek benyújtásának időpontja ennek ellenére jelentőséggel bír, ugyanis a kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani a) a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, b) a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig, c) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben. Jogorvoslati lehetőségek a hatóság döntéseivel szemben Abban az esetben, ha az eljáró szerv a hatósági eljárás eredményeként az adózó jogát, vagy kötelezettségét érintő határozatot hoz, akkor lehetőség van az egyes hatósági eljárásokra vonatkozó külön szabályok szerinti jogorvoslati lehetőségek igénybevételére. Jogszabálysértő döntés korrekciójára nem csak kérelemre, hanem hivatalból is sor kerülhet, ebben az esetben az adóhatóság saját maga, külön kérelem nélkül intézkedik.
8
A jogorvoslati fórumrendszer minden esetben az adott eljáráshoz igazodik. A jogorvoslati jogkört általában a felettes szerv gyakorolja, a jogszabályok azonban lehetőséget adnak arra is, hogy a felettes szerv vagy bíróság által felül nem vizsgált döntés hibáját, hiányosságát a döntést hozó szerv saját hatáskörben orvosolja. A határozat (végzés) módosítása és visszavonása hivatalból Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. Jogszabálysértőnek minősül pl. az a határozat, amelynek kibocsátására az adóhatóságnak nem volt törvényes felhatalmazása, amely ellentétes az ügyben irányadó anyagi jogszabállyal, amelynek meghozatalakor vagy azt megelőzően lényeges, az ügy érdemi eldöntését befolyásoló eljárási jogszabálysértést követtek el, illetve amely megalapozatlan. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) a határozat (végzés) adózó terhére történő módosítását csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül engedi. Ez a korlátozás azonban nem érvényesül, ha - a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, költségvetési csalást, adócsalást, illetve munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást követett el,- a határozatot (végzést) hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat (végzés) meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította,- az adózó rosszhiszemű volt. A rosszhiszeműséget az adóhatóságnak kell bizonyítani. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Általánosságban elmondható, hogy a NAV hatósági eljárásaiban első fokon a megyei igazgatóságok járnak el, amelyek felettes szerve a regionális főigazgatóság. A regionális főigazgatóságok felettes szerve a NAV elnöke. A kérelemre induló jogorvoslati eljárásokban is érvényesül azon szabály, hogy a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.
Fellebbezés Az adóhatóság előtti eljárásokban a legáltalánosabb jogorvoslati forma a fellebbezés. Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. [Art. 136. § (1)-(2) bek.] Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott, a) az eljárást felfüggesztő, b) az eljárást megszüntető, c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
9
d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító, e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő, f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító, g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott, h) a végrehajtási kifogást elbíráló, i) az eljárási bírságot kiszabó, j) az eljárási költség viselésével kapcsolatos, a költségmentességi kérelmet elutasító, valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. [Art. 136. § (3) bek.] Fellebbezést elsődlegesen az adózó nyújthat be, de a fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A fellebbezés a törvényben nincs meghatározott okhoz, indokhoz kötve. Így a fellebbezés benyújtható a határozat jogellenessége, magalapozatlansága, eljárási szabálytalanság miatt. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott határidő-számítás szabályai a fellebbezés benyújtásánál is érvényesülnek, mely szerint a határidőbe nem számít bele a közlésnek (kézbesítésnek) a napja. Ha pedig a fellebbezési határidő olyan napra esik, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le, vagyis a fellebbezés a következő napon még előterjeszthető. [Art. 136. § (4) bek., Ket. 65. § (1)-(3) bek.] A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. [Art. 136. § (5) bek.] Az ügyfél a már benyújtott fellebbezését visszavonhatja. Ebben az esetben – kivéve akkor, ha az eljárást hivatalból is folytatni kell – a hatóság az eljárást megszünteti. A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. [Art. 137. § (1) bek.] Abban az esetben tehát, ha az adózó fellebbezését a jogszabályi határidőn belül terjeszti elő, de nem az első fokon eljárt adóhatósági szervnél, a fellebbezés határidőben benyújtottnak tekintendő. Azon adóhatósági szerv, akinél a fellebbezés benyújtásra került, 8 napon belül megküldi az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező szervhez a fellebbezést, és erről a fellebbezőt tájékoztatja. Fellebbezés esetén fellebbezési illetéket kell fizetni, az illetékkötelezettség tekintetében részletes tájékoztatás a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az Információs füzetek között a 34. sorszám alatt található. Az illetékfizetési kötelezettség elmaradása a fellebbezés elbírálását nem akadályozza. A fellebbezéssel megtámadott döntést hozó adóhatóságnak a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a 10
felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. [Art. 137. § (2) bek.] A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A másodfokú döntés meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén azonban a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. Az ügyintézési határidő meghosszabbítására a másodfokú eljárásban is lehetőség van, azt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal lehet meghosszabbítani. Erről az adózót értesíteni kell. [Art. 138. § (1) bek., Art. 5/A. § (1) bekezdés] A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A felettes szerv, ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. Új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed. Az adóhatóság a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja. [Art.138. § (2) bek., 140. § (2) bek.] Az adóellenőrzések gyakran több adómegállapítási időszakot és több adó – és támogatásnemet érintenek. Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő és ezért új eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes szerv - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. Ez utóbbi - vagyis a helyben hagyott, illetve megváltoztatott - megállapítások a közléssel jogerőssé válnak. Ez az ún. részjogerő intézménye.[Art. 140. §(1) bek.] A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. [Art. 139. §] Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el [Art. 136. § (6) bek.], kivéve, ha a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a kérelmező a késedelmet igazolja, és az igazolási kérelemnek az adóhatóság helyt ad. Az igazolási kérelemről a hatóság külön végzésben dönt.
11
Végrehajtási kifogás A végrehajtási kifogás a végrehajtási eljárásban igénybe vehető speciális jogorvoslati lehetőség. Az Art. 159. § (1) bekezdése szerint, a végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A végrehajtási kifogás benyújtására tehát a jogszabály egy szubjektív (8 nap), valamint egy objektív (6 hónap) határidőt biztosít. Az elkésett – azaz a 8 napon túl, de 6 hónapon belül benyújtott – végrehajtási kifogást, vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, kivéve, ha a kifogással egyidejűleg a kérelmező a késedelmet igazolja. Az igazolási kérelemről a hatóság külön végzésben dönt. A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A felettes szerv végrehajtási kifogást elbíráló döntésével szemben fellebbezésnek van helye. A végrehajtási kifogásnak - az ismételt, illetőleg az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét nem vitató végrehajtási kifogás kivételével - a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogás beérkezéséről a végrehajtót az adóhatóság haladéktalanul értesíti. Felügyeleti intézkedés A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Felügyeleti intézkedést tehát kérelemre és hivatalból egyaránt lehet tenni, illetve ha a felettes adóhatóság, vagy az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a jogszabálysértést észleli, úgy a felügyeleti intézkedést meg kell tennie. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság intézkedései is lehetnek jogszabálysértőek, így a felügyeleti eljárás 12
tárgya lehet a határozaton és az önálló fellebbezéssel támadható végzésen (vagy azok elmaradásán) kívül az intézkedés, vagy annak elmaradása is. [Art. 141. § (1) bek.] A felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékköteles az illetékkötelezettség tekintetében részletes tájékoztatás a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az Információs füzetek között a 34. sorszám alatt található. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az eljárási illeték megfizetésére nem kerül sor. Fontos szabály, hogy az adózó az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el, kivéve azt az esetet, ha a magánszemély vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek, könyvvizsgálónak minősül, és a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet saját ügyében nyújtja be. A jogi szakvizsga megszerzését, az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői, vagy könyvvizsgálói minőséget az eljárás megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni. A fenti szabálynak meg nem felelő kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerül sor. Az adóhatóság a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter erre irányuló felhívásától számított 15 napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. Az utólagos adómegállapítással kapcsolatban benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő az iratoknak a felügyeleti szervhez történő beérkezésének napjától számított 60 nap, kivéve, ha az eljáró szerv a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. Az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, melyről az adózót értesíteni kell.[Art. 141. § (2) bek., Art. 5/A. § (1) bek.] A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a súlyosítási tilalom szabályaira is figyelemmel a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, amennyiben szükséges új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz. Felügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg. Amennyiben a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter megállapítása szerint a felülvizsgált döntés (intézkedés) súlyosításának lenne helye, úgy a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el. [Art. 141. § (4) bek.] A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bírósági felülvizsgálatot 13
az adózó kezdeményezte. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti. [Art. 141. § (5) bek.] Bírósági felülvizsgálat Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát - a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével - a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak. A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére vonatkozó szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete tartalmazza. Visszatérítési igény jogorvoslati eljárás következtében Ha az adózó az adóhatóság határozatában (végzésében) foglalt fizetési kötelezettségét teljesítette, de utóbb – jogorvoslati eljárás során – megállapítást nyert, hogy a határozat (végzés) jogszabálysértő, az adózónak visszatérítési igénye keletkezik. Az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. Formanyomtatványok: A jogorvoslati eljárások tekintetében formanyomtatvány nincs rendszeresítve, tekintettel arra, hogy ezen eljárásokban is érvényesül a tartalom szerinti elbírálás alapelve.
14
