2007. AUGUSZTUS
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
Indul Szeged 25 milliárdos közlekedésprojektje ÚJ UTAKON AZ ELEKTROMOS TÖMEGKÖZLEKEDÉS
Trolitelep fejlesztése Az új 2-es villamosvonal Új villamos csomópont, jelzôlámpás körforgalom Remízfejlesztés
A 3-as és a 4-es villamos rekonstrukciója
Az 1-es villamos meghosszabítása 10-es trolivonal építése
Tömegközlekedést elônyben részesítô jelzôlámpa-csomópont
2. vágány
A 8-as trolivonal meghosszabítása B+R parkolók telepítése Indóház tér rekonstrukciója, intermodális csomópont
Új, 2-es számú villamos jár majd a Rókusi körúton, meghosszabbítják az 1-es villamos és a 8-as trolibusz útvonalát, lesz 10-es trolijárat, valamint kilenc új villamos és tíz új troli. Vágányfelújítással, csomópontépítéssel együtt minderre 21 milliárd forintot kap a város uniós forrásokból, a teljes beruházás 25 milliárdba kerül. A kormány jóváhagyta a nagy szegedi villamosprojektet. (Bôvebben a 2. oldalon)
Forrás: a szegedi önkormányzat
„Igen” az egészségügyi integrációra Augusztus 27-én a Szegedi Tudományegyetem szenátusa 33 igennel,12 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett megszavazta a szegedi betegellátás egységesítését. Az integráció – mely véget vet a város egészségügyi széttagoltságának – minden, a közgyılésben képviselettel rendelkezŒ párt programjában szerepelt. Botka László polgármester örömmel fogadta a döntést és leszögezte: korszerı és racionális betegellátás nem létezhet ott, ahol az egészségügy 39 épületben mıködik és 10 helyen végeznek mıtéteket. Az egységesítés, a párhuzamosságok megszüntetése nem politikai csatározások kérdése, hanem szakmai racionalitás, és ezzel nyílik meg az út a szegediek hatékonyabb, korszerıbb egészségügyi ellátása elŒtt. Egy lesz a szervezet és egy lesz a kassza, aminek eredményeként az ország egyik legnagyobb, példaértékı ellátórendszere alakulhat ki. A szegedi képviselŒ testület szeptemberi ülésén foglalkozik a további lépésekkel.
Negyvenötezren a Partfürdôn
Csúcs ez a SZIN Az idei SZIN minden korábbi rekordot megdöntött, ezek közül a legfontosabb: még soha annyian nem vettek részt a Szegedi Ifjúsági Napokon, mint most. A szerdától vasárnapig tartó fesztiválra több mint 45 ezren váltottak belépôt. A nagy érdeklôdés most elôször nyereségessé tette a SZIN-t. Persze nem csak a vendégszám ért csúcsra, Badár Sándor SZIN-arc is felállított egyet, a dumarekordot: több mint hét órán át tartotta szóval közönségét. A fesztivál tíz helyszínén csaknem kétszáz elôadó lépett föl, a négynapos rendezvényre érkezôk több mint 500 sátrat állítottak fel a Partfürdôn. A legnépszerûbb ital a sör, a legkeresettebb étel a gyros és a lángos volt. Összeállításunk a 7. oldalon
A legbiztonságosabb nagyváros A napokban nyilvánosságra hozott adatok szerint az ország nagyvárosai közül Szeged számít a legbiztonságosabb településnek. Ez elképesztôen nagy eredmény, ugyanis a két országhatártól is csak néhány kilométerre fekvô városon évente milliók haladnak át, és persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megyeszékhelyet a kilencvenes évek elején még a bûn városaként emlegették. Az talán még a statisztikai adatoknál is fontosabb, hogy a szegediek is biztonságosnak tartják a várost. Zélity László rendôrkapitány a vele készült interjúban az elmúlt öt év adataival támasztotta alá, hogy Szegeden jelentôsen csökkentek a közvéle-
ményt irritáló garázda jellegû vagy a közterületen elkövetett bûncselekmények, és tavaly kevesebb betörést, lakásbetörést követtek el, mint a korábbi években. A jó eredményben nagy szerepe van a bûnmegelôzésnek és az eredményes felderítésnek is. A szegedi rendôrkapitány szerint annak, hogy Szeged a legbiztonságosabb település, lehet, sôt lesz is hozadéka, a gazdasági élet meghatározó szereplôi az ilyen adatokat is figyelembe veszik, a szülôk pedig nyugodtan elengedhetik a gyermekeiket szórakozni, a vendéglátóhelyek forgalma is növekedhet, és többen érkezhetnek a városba. Egy hazai vagy egy külföldi turista inkább azt a települést választja, amelyik biztonságos, és nem azt, amelyik nem az. Interjú az 5. oldalon
2007. augusztus
2 • Szegedi Tükör
Lámpás körforgalom, füves vágány, 2-es villamos a Rókusi körúton, 8-as és 10-es trolik a klinikákig
Indulhat Szeged 25 milliárdos közlekedésprojektje
Új, 2-es számú villamos jár majd a Rókusi körúton, meghosszabbítják a 8-as trolibusz útvonalát, lesz 10es trolijárat, valamint kilenc új villamos és tíz új troli. Vágányfelújítással, csomópontépítéssel együtt minderre 21 milliárd forintot kap a város uniós forrásokból, a teljes beruházás 25 milliárdba kerül. A kormány áldását adta a nagy szegedi villamosprojektre. Szeged legjobban elôkészített projektjeként emlegette mindeddig a városvezetés az elektromos tömegközlekedés fejlesztését. A kormány nemrégiben megszavazta rá a súlyos eurómilliókat, forintban 21 milliárdot – közölte Nagy Sándor alpolgármester. Ez azt jelenti, hogy az utolsó simításokra és ôszi közgyûlési döntésre váró, szinte az íróasztalfiókból elôhúzható pályázatot az év utolsó hónapjaiban elküldheti a kormány Brüsszelbe. Ebben az esetben ugyanis Szeged nem közvetlenül pályázik. Az elnyerhetô összeg a beruházás költségvetésének 85 százalékára elég, csak a fennmaradó 4 milliár-
dot kell állnia a városnak. A tervek szerint az uniós pénzbôl 2008 és 2010 között új villamosvonal épül a Rókusi körúton 2-es villamos néven, felújítják az 1-es, a 3-as és a 4-es régi pályáit, meghoszszabbítják a 8-as troli útvonalát, elindítják a 10-es trolit, valamint vásárolnak kilenc új villamost és tíz új trolibuszt is. A kiegészítô beruházások közé tartozik többek között a Kossuth Lajos sugárúti csomópont átépítése lámpás körforgalommá. Dózsa Gábor, az SZKT ügyvezetô igazgatója mutatta meg térképen, merre jár majd az új 2-es villamos: a Kossuth Lajos sugárút és a Rókusi körút sarki, szintén két éven belül megépülô jelzôlámpás körforgalom – ilyet eddig még csak Gyôrött alakítottak ki – és a Csongrádi sugárút között közlekedik majd. A füves vágányt a Tescóig az út közepén, majd onnan a külsô sávban építik meg, a villamos fordulója a „kiserdônél” lesz. Az 1-es villamos pályáját felújítják, olyan rugalmas alátámasztást kap majd, mint a 4es és a 3-as közös, Tisza Lajos körúti szakasza. A 3-as és a 4-
es Glattfelder téri ívét és az innen az Anna-kútig tartó pályát is átépítik. A 3-as a Dugonics tértôl a nagykörútig egy – füves – vágányon halad majd, mivel keskeny a Kálvária sugárút. A Boross József utcától a II-es kórházig közlekedik majd újra két vágányon a 3-as villamos (ezt a szakaszt nem építik át), leszámítva a vadasparknál található, valamint a Fonógyári úti deltafordulókat. Az SZKT flottája kilenc alacsonypadlós villamossal bôvül majd a rekonstrukció során, de még nem tudni, milyen típusúakkal. Új trolivonalakat építenek ki és tíz új trolibuszt vásárolnak két éven belül – 2010-ig ugyanis befejezôdik a villamosprojekt. A 8-as troli, amely jelenleg még visszafordul a Vidra utcától, a jövôben a nôi klinikáig közlekedik: visszafelé a Semmelweis utcából a Markovics utcán keresztül a Vitéz utcába, majd a Szentháromság utcára kanyarodik ki, hogy onnan hajtson rá a Tisza Lajos körútra. A 10-es buszt kiváltó 10-es troli a Víztorony térrôl elindulva a nagykörúton, aztán a Csongrádi sugárúton haladva, a
Tisztelt Szegediek! Szeged városa az elmúlt években számos olyan fejlesztési programot hajtott végre, amelyek kisebbnagyobb mértékben érintették a város közlekedési rendszerét. A következô években újabb jelentôs beruházásokat szeretnénk indítani, amelyek részben közvetlenül a közösségi közlekedés fejlesztését szolgálják, részben jelentôs hatással vannak a közlekedésre, így vizsgálnunk kell, hogy milyen hatással vannak a város életére. A tervezett fejlesztések megalapozására készült el az a közlekedésfejlesztési koncepció, amit most a város lakói számára is vitára bocsátunk. A koncepció több évtizedes távlatban tekint elôre, így nem foglalkozhat minden részletkérdéssel, de ha elfogadásra kerül, akkor az itt megfogalmazott elvekre alapozzuk a további tervezési munkákat. A szakértôk által elkészített anyagot megvitatták a helyi szakemberek, a szegedi polgárok közmeghallgatáson és az internetes fórumon is elmondhatták véleményüket. A majdan a közgyûlés elé kerülô végleges változatot a szakmai és lakossági észrevételek figyelembevételével állítjuk össze. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester
Szent István teret érintve, szintén a Tisza Lajoson megy végig, és szintén a klinikákhoz jut el. (Mint ismeretes: a 10es busz eddig a nagykörútról a József Attila sugárútra tért
rá, hogy aztán végigmehessen a Tisza Lajos körúton, és eljuthasson a Honvéd téri végállomásig.) A beruházás elôreláthatóan jövôre kezdôdik el, s mivel elô-
írás, hogy két év alatt befejezôdjön, 2010-ben át is adják. A legnagyobb, közlekedési fennakadásokkal járó munkálatokra a csomópontoknál kell számítani.
Utakra több mint 200 millió forint
Az M43-as ütemezése
Szeged a tavalyi árvízben megsérült utak és járdák felújítására a kormányzat vis maior keretéhez pályázott. A megnyert 70 millió forintból állította helyre az önkormányzat a rakparton és a Felsô Tisza parton a járdákat, a Roosevelt tér és a Stefánia járdaburkolatát, valamint az Alsó kikötô sor közútját. A DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. pályázatán nyert és városi önrésszel kiegészített összegbôl 113 millió forintot költenek tizenöt szegedi utca aszfaltozására. Emellett mintegy háromszáz utcában a csatornaberuházáshoz kapcsolódóan a kivitelezô Culvert 2003 Konzorcium végez burkolatjavítást és -helyreállítást. Kátyúzásra is lesz pénz, ôsszel a város saját költségvetésébôl 50 millió forint értékben kátyúznak Szeged szinte összes városrészében.
Idén a régészeti feltárásokkal elkezdôdhet az M43-as sztráda elsô szakaszának kivitelezése: ez a néhány kilométeres szakasz az M5öst és a 47-es utat köti össze négysávos autópályaként. Hasonlóképpen négysávosként építik meg a második ütemben a 47-est Maroslelével összekötô sztrádadarabot, valamint a Tisza-hidat. Maroslelétôl a határig kétsávos gyorsforgalmi út vezet majd, de a harmadik szakaszban csak a makói elkerülô útig jutnak el 2010-ig. Legvégül Makó és Nagylak között készül el az autópálya, elôreláthatóan 2011-ben.
2007. augusztus
Szegedi Tükör • 3
Egyre több belföldi és külföldi turista érkezik a városba
Ujhelyi István: Szeged az idegenforgalmi TOP 10-ben Végéhez közeledik a nyár, lejárnak a szabadságolások, nemsokára megjelennek az elsô statisztikai adatok a vendégforgalomról. Az már most biztosan kijelenthetô, hogy az idén nyáron Szegedet még több hazai és külföldi turista kereste fel, mint az elôzô vagy a korábbi években. Ezt erôsítette meg Ujhelyi István, a turizmusért is felelôs Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára is a vele készült interjúban. – Államtitkár úr, kezdjük talán a legfontosabbal: pozitív vagy negatív az idegenforgalmi mérleg? – A most rendelkezésre álló KSH-adatok az elsô 6 hónapra vonatkoznak, de büszkén mondhatom, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok eredménye nélkül is, amely turisztikai szempontból városunk legkiemelkedôbb eseménye, pozitív a mérlegünk: a tavalyi 56 ezer 815 vendégszámhoz képest idén júliusig 58 ezer 326-an érkeztek Szegedre, amely 2,7 százalékpontos növekedést jelent. Kíváncsian várom azonban a teljes nyárra vonatkozó statisztikai adatokat, hiszen rekorddal zárt a Szegedi Szabadtéri Játékok is. A fesztivál mind a látogatottság, mind a nézôszám tekintetében rekorderedménnyel zárult. A programokra több mint 70 ezren váltottak jegyet, ami 96 százalékos látogatottságot jelent. Az elôadásokból származó összbevétel megközelítette a 300 millió forintot. A komplett utazási csomagokból idén kétszer annyit értékesítettek, mint egy évvel korábban. – Mivel magyarázható ez
a kiemelkedô sikernek számító eredmény? – Szeged önkormányzata idén döntött a kulturális esemény három évre szóló támogatási elvérôl, a jövô évi programot pedig már a mostani évad zárásakor meghirdették. A turisztikai eredmények sem maguktól jönnek. Jól megtervezett és kitalált marketingmunka áll az eredmények mögött. Stratégiai döntésünk a minisztériumban, hogy intenzív kampányt folytatunk a belföldi turizmus erôsítéséért. A marketingakciók mellett, rendezvénytámogatások, fejlesztési pályázatok, üdülésicsekkmozgalom segíti, hogy egyre több magyar látogathasson el hazája más tájaira, így Szeged re és környékére is. Csak két példát hadd említsek: a „Család lovardája” címû akcióban mintegy 120 lovas létesítményben féláron próbálhatták ki a gyerekek és a szülôk a leghagyományosabb magyar sportot, a lovaglást. Nagyon sokakat vonzott a „Nemzeti Parkok Hete” is. A belföldi turizmus fejlesztési stratégia meghozta elsô eredményeit is: az elsô féléves adatok alapján a hazai kereskedelmi szálláshelyeken abszolút rekord könyvelhetô el: soha ennyi belföldi vendégéjszakát nem regisztráltak még a szálláshelyek, mint ez év elsô hat hónapjában. – Szeged látogatottságának titka mindig is a Magyarországról érkezô belföldi turistáknak volt köszönhetô. Van ebben a tendenciában változás? – Örömmel jelenthetem, hogy igen. Amellett, hogy Szeged turizmusa jelenleg is elsôsorban a belföldi vendégforgalomra épül – a belföldi turiz-
mus adatai alapján a 9. legkedveltebb magyar város 213 ezer vendégéjszakával –, erôsödés figyelhetô meg a külföldrôl érkezô turisták és külföldi vendégéjszakák számában is. Tavalyhoz képest 13 százalékkal több külföldi vendég látogatott a csongrádi megyeszékhelyre, és mindez mintegy 30 százalékos vendégéjszakaszám-növekedést is eredményezett. Büszke vagyok rá, hogy otthonom, Szeged is egyre népszerûbb, dinamikusan fejlôdik, de egyre égetôbb szükség van a magas kategóriájú hotelkapacitásbôvítésre, mert a jelenlegi kínálat már gátat szab a további turisztikai növekedésnek. Tárgyalunk több befektetôvel is. – A tavaszi fesztivál, Szeged napja és a hídi vásár, a
borfesztivál, a kajak-kenu Világkupa, a szôregi rózsaünnep, a szabadtéri játékok, a Muzsikáló Udvar a városházán, a Nyári Tárlat, a Szegedi Ifjúsági Napok, vagy a nemzetközi tiszai halfesztivál, a grillfesztivál, a boszorkányfesztivál százezreket vonz. Növelik Szeged mediterrán, elegáns és egyben fiatalos imázsát. Ön ezek közül melyik rendezvényt kedveli? – Alig van rendezvény Szegeden, amihez valamilyen módon ne lenne kapcsolódásom. Támogatóként, kezdeményezôként, szervezôként és lelkes résztvevôként. Mégis gondolom, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy szûkebb pátriám, Szôreg rózsaünnepe az egyik kedvencem. Hat éve vagyok házigazdája
ennek a programnak. Csodálatos, ahogy virágdíszbe öltöznek a település utcái, terei, lenyûgözô a karneváli felvonulás, amelyhez több százezer rózsaszálat használnak fel. A szôregi rózsa pedig egyre nagyobb ismertségre tesz szert. Látniuk kellene, hogy budapesti hölgykollégáim mekkora szemeket meresztenek egyegy szép rózsa láttán. Sokan el sem akarják hinni, hogy Magyarországon terem ez a csodálatos virág. Végül eljönnek Szegedre meggyôzôdni róla... – Valószínûleg már mindenki tudja, hogy 2013-ig több mint hétezer milliárd forint uniós támogatás lehívására nyílik lehetôség. Hány milliárd forint érkezik ebbôl az összegbôl a dél-alföldi régióba? – Amennyit kivívunk magunknak a versenyben. Az ágazati programok számos helyen nevesítik a várost, sok milliárd forint érkezését biztosítva. Ezért már megdolgoztunk. Ugyanakkor a következô 7 évben a Dél-Alföldi Regionális Operatív Program megpályázható keretében, a hazai társfinanszírozással együtt összesen 238,7 milliárd forint érkezhet a régióba. A hangsúly a feltételes módon van, hiszen az uniós forrásokhoz pályázati úton lehet hozzáférni. Vagyis a teljes összeg lehívhatóságához arra van szükség, hogy a pályázók minél felkészültebb anyagokat nyújtsanak be. – Melyek a legfontosabb fejlesztési pontok a DélAlföldön? – A legmagasabb összeg közlekedési infrastruktúrafejlesztésre használható fel. Ezen belül a legfontosabb talán az
M43-as autópálya Szeged–Makó szakaszának megépítése, amely tehermentesíti Szeged forgalmát, és könnyebb eljutást biztosít Makóra, illetve Romániába. Megújul Szeged tömegközlekedése, és városfejlesztési akciókra is magas összeg áll rendelkezésre. Szociális és oktatási intézmények fejlesztésében is remélhetôleg sikerrel indulunk. Nagy vágyunk, hogy Szeged megerôsítse vezetô szerepét az eurorégióban. A Biopolisz program keretében hatalmas összeget áldozhatunk kutatásfejlesztésre, az egyetemi tudásbázis megfelelô kiaknázására, támogatni fogjuk a spin-off vállalkozásokat és az inkubátorházak építését, illetve európai színvonalú, ultramodern klinikai központ felépítését Szegeden. A turizmus fejlesztése is kiemelt helyen szerepel, hiszen a jól átgondolt projekteket a régió kitörési lehetôségének gondolom, ennek keretén belül: növelni kell a szállodai férôhelyeket, támogatjuk az aktív turizmust, a múzeumok és az épített örökség turisztikai célú fejlesztését, valamint a konferenciaturizmust. Kiemelt helyen kezeljük az egészségturizmus fejlesztését. Magas színvonalú, összehangoltan mûködô fürdôrendszert alakítunk ki például Gyulán, Makón és Szegeden. Nagyobb volumenû fürdô (aquatikum) fejlesztése Szegeden „Új szegedi fürdôkomplexum” néven valósul majd meg. A turisztikai szolgáltatások, az infrastruktúra, a tömegközlekedés, az oktatásfejlesztés és a jelentôs munkahelyteremtô beruházások tovább erôsíthetik városunkat, a gazdagodó, élhetô Szegedet.
Pestiek, debreceniek, miskolciak Szegeden Minden városnak ilyennek kellene lennie. Ez a napokban hangzott el a fogadalmi templom tövében. Ami pedig a részleteket illeti: volt, aki a dómot, volt, aki a Széchenyi teret kedvelte-szerette meg, és akadt, aki a jól kiépített bicikliút hálózatot vitte volna haza. Ráhasalt a meleg Szeged városára, hatalmas teste alatt izzadtságfolt rajzolódott minden ingre, lenge pólóra, kéz nem maradt ásványvizes palack nélkül. És én éppen ilyenkor keresek turistákat, hétköznap kora délutánjának sziesztázásra csalogató kánikulájában? – törölgettem homlokomat a Kárász utcán. No de Szeged sétálóutcája nem az a hely, ahol túl sok idô lenne a pesszimizmusra. Egyik gyönyörû palotájának hûvösébôl már szaladt is felém a kamaszos zsivaj. – Miskolcról érkeztünk, és most éppen a nagy meleggel birkózunk, igazán tikkasztó ez a nyár – mutatkozott be egy kis panaszkodással a Fráter György Katolikus Gimnázium tanárnôje, Szegediné Polner Mária. De arcára azonnal mosoly rajzolódott, amikor tanítványaival együtt a Szegeden szerzett élményeirôl mesélt.
– Nemrég érkeztünk a városba, elôbb a Fehér-tónál jártunk, majd ellátogatunk Ópusztaszerre is, de diákjaim máris lelkesen dicsérik Csongrád megye székhelyét. Jómagam többször jártam itt, tudtam, milyen élményt kínálok majd a tanulóknak, de jó érzés hallani, hogy nekik éppen annyira teszik a gyönyörû város, mint annak idején nekem. Beszélgetésünk során aztán szóba kerül a Dóm tér, ami a tanárnô szerint az ország egyik legértékesebb épületegyüttese, a Tisza-part, s persze maga a folyó, ami egy folyómentes helyrôl érkezett miskolci csoport számára külön érdekesség. Egy kis vita is kialakult, amikor az ifjú lányok és fiúk Szegedet dicsérve úgy vélekedtek: a Dél-Alföld központja szebb, mint saját városuk. Megmozdult a lelkekben a lokálpatriotizmus, s egy pillanat múlva már Miskolc felújított fôutcája is kapta a dicsérô szavakat, mint ahogy Lillafüred, Miskolctapolca is. – De Szeged, hát az más – jegyezte meg Lipcsey Levente kilencedikes diák, s már szedték is össze fal mellé tett hátizsákjaikat, hogy folytathassák a Szegedet felfedezô túrát. – Szegedet kérdi? Öröm ide-
érkezni, olyan szép, tiszta, gondozott város ez, a dóm pedig, leírni sem lehet, milyen csodálatos – mutatott a mellettünk magasodó hatalmas tornyokra pár perccel késôbb Szentesi Jánosné. Egy budapesti, nyugdíjas pedagógusokból álló turistacsoport tagjaként érkezett a Tisza partjára, s mint szavaiból kiderült, nem elôször sétál végig a belvároson, újabb és újabb élmények után kutatva.
– Már akkor nagyon megszerettem Szegedet, amikor sok-sok éve egy szabadtéri elôadásra látogattam ide. Tudja, Melis György énekelt, jaj, csak az nem jut eszembe, melyik operában. De mindegy már, a város akkor is szeretettel fogadott, nyugodt, melegszívû emberek laknak itt – mosolygott a hölgy. Akárcsak útitársa, Borgyas E ndréné , aki a szegedi virágokat, a gondozott parkokat dicsérte. – Min-
den városnak ilyennek kellene lennie! – köszöntek el, amikor idegenvezetôjük figyelmeztetett: – Hölgyeim, sok még a látnivaló, tartsuk a városnézés ütemtervét. A három, Debrecenbôl érkezett ifjú hölgy már jóval ráérôsebben nézelôdött a Somogyi-könyvtár oldalánál, s nem nehéz kitalálni, ôk is a dómhoz igyekeztek. Mint mondták: ezt mindenkinek meg kell néznie. Nagy Anett,
Tóth Renáta és jÚlaki Adrienn leginkább a platánárnyékos Széchenyi térért lelkesedett, de hozzátették: Szeged egész belvárosa arról tanúskodik, a város sokat fordít az értékek megóvására. – Sajnos Debrecen nem büszkélkedhet ilyen központtal. Nálunk a nagytemplom elôtti tér, a fôutca csupán az igazán turistákat csalogató látvány, míg itt órákig lehet bolyongani az utcákban, s mindenhol felbukkan egy-egy, de inkább több szép palota – mondta egyikük. Barátnôje azért adott piros pontot Szegednek, mert itt sokkal több a forgalom elôl lezárt terület, mint Debrecenben, míg a kerékpárosokat jól kiépített úthálózat segíti. – Komfortos hely ez a Szeged, minden szép és jó, igazán jó lehet itt lakni – összegezték véleményüket, közben arra gondoltam, a városban annyiszor hallani panaszkodó hangokat. Elárulom, akikkel találkoztam, megkérdeztem, hogy olyan szegedi élmény érte-e, amit legszívesebben elfelejtene. Válasz helyett mindenki visszakérdezett, egy pesti tanárnô azt firtatta, „miért kérdez ilyet, hiszen maga is tudja, hogy Magyarország egyik legszebb városában lakik.”
2007. augusztus
4 • Szegedi Tükör Jövô májusra elkészül a Tisza-parti kulturális centrum
Tarjáni história
Épül az ifjúsági ház Az ifjúsági ház bontása befejezôdött, és már megkezdôdött az átalakítás. Az épületet hangszigetelik, magasítják, közben több termet alakítanak ki, és akadálymentesen megközelíthetô lift készül. Minden az ütemtervnek megfelelôen halad. Amenynyire kellett, már visszabontották a Szegedi Ifjúsági Házat. Kiszedték a fölösleges oldal- és válaszfalakat, eltávolították a nyílászárókat, a gépészeti berendezéseket, felszedték a padlóburkolatot. És már látszik, hogy ütemes építkezés kezdôdött – tudtuk meg Boros Gyulától, az intézmény igazgatójától. A több mint harmincesztendôs szocreál épület vázra bontása után az építése is a
Novotel felôl a leglátványosabb. Ez a fele változik ugyanis a legnagyobb mértékben: újraalapozták, megerôsítették a tetôt tartó betonpilléreket. Napról napra jobban kivehetô, hol
bôvül a létesítmény, hogyan „tolják el” az elsô emeletet, hogy arra felhúzhassák a másodikat. Ott lesznek majd az irodák. Ugyanitt elérhetô a mozgáskorlátozottak számára kényelmes lépcsôház
a lifttel. A belsô termekre sem lehet majd ráismerni. A nagyterem belmagasságát egy méterrel megemelik, hogy tökéletesebb legyen az akusztika. A hangszigetelést is tökéletesítették, hogy a környékbelieket megkíméljék a rendezvények zajától. Megérkeztek és beépítésre várnak az új nyílászárók. A Felsô Tisza-parti kulturális centrum jövô májusra készül el, a négyszázötven millió forintba kerülô teljes külsô és belsô rekonstrukciót a szegedi Ferroép Zrt. végzi. Addig a berendezéseiket a Dózsa György utcai telephelyükön, valamint a Belvárosi moziban tárolják. Munkatársaik sem tétlenkednek: szervezik például a Belvárosi mozi programjait, és már hozzáláttak a megújuló ifjúsági ház elsô évi eseményeinek összeállításához is.
Gyûjtôszigetekre, hulladékudvarokra 1,2 milliárd Szegeden és huszonöt kilométeres körzetében hulladékudvarok és gyûjtôszigetek épülnek a jövô év elejéig 1,2 milliárd forint értékben. A kivitelezô cégcsoporttal Botka László polgármester írta alá a szerzôdést. A három éve elkezdett Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program részeként hulladékudvarok és gyûjtôszigetek épülnek Szegeden és huszonöt kilométeres körzetében. A negyedmillió ember ellátására 1,2 milliárd forintos beruházással összesen hetven gyûjtôszigetet és huszonhét hulladékudvart épít a közbeszerzési eljárásban kiválasztott HDVkonzorcium, amelyben a Hódmezôvásárhelyi Útépítô Kft., a Vakond Út- és Építôipari Kft. és a Duna Aszfalt Kft. vesz részt – mondta Botka László polgármester a kivitelezési szerzôdés aláírásakor. Az összeg 70
százalékát a központi költségvetés, 30 százalékát pedig az önkormányzat fedezi. A tényleges munka augusztus végén kezdôdhet, és öt hónapot vesz igénybe. A Szegeden és környékén összegyûjtött szelektív hulladékot a júniusban átadott sándorfalvi úti hulladéklerakó komplexum öt óriási üzeme dolgozza fel. A megépítésében szerepet vállaló harminckét település helyi hulladékgazdálkodását hivatott megoldani a most induló beruházás – mondta Szabó Ferenc, az üzemeltetô Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezetô igazgatója. Huszonnégy településen olyan elkerített, ôrzött, nagytartályos hulladékudvar épül, mint amilyen például Tiszaszigeten és Gyálaréten mûködik. Szegeden öt hasonlót létesítenek: Alsóvároson, Baktóban, Tápén, a Vértói úton és a sándorfalvi úti nagy lerakó területén. Ezeken a hely-
beliek napi egy köbméteres mennyiségig díjmentesen helyezhetik el szelektív hulladékjukat: papírt, fémet, üveget, zöldhulladékot, építési törmeléket, lomot, valamint háztartási veszélyes hulladékot. Ezenkívül minden településen egy, Szegeden pedig negyven helyen telepítenek kisebb, földbe süllyesztett tartályokkal mûködô nyitott gyûjtôszigetet, amilyen például a Csillag téren és a Tescónál bevált. Ezzel zárul a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, amely három év alatt összesen 38 millió euróba, azaz tízmilliárd forintba kerül. Jövô tavasszal újabb nagy munka indul; helyreállítják a települések régi, elavult, emiatt környezetszennyezô szeméttelepeit. A költségekre Szeged a környezô településekkel együtt a Környezet és Energia Operatív Programban pályázik.
A hír: Az országban elsôként Szeged lakótelepét, a tarjánit újítják fel, tavaly nyert hozzá a város uniós támogatást. A kivitelezôt kiválasztották, év végéig kicseréli a közmûveket, megújítja a parkokat, a játszótereket, utakat, tereket. Azt mondod, hogy Tarjánnak fogják majd hívni? És azt mondod, hogy lebontják a kis kertes házakat, még a gyümölcsfákat is kivágják? És azt mondod, új körút is épül majd, meg a tereket, az utcákat is tervezik már? – lökdöstük kérdéseinket a rókusi kórház kerítésén üldögélve, forrt bennünk összes kölyökkíváncsiságunk. Irigyeltük azt a zsíros kenyeret majszoló kamaszt, aki ennyi új hírrel a zsebében érkezett öreg Rókusunkra, ahol megállt az idô, talán csak a salétrom nevelt mind kövérebb virágot a penészes házak falára. Azt is elárulta: ebben a bizonyos Tarjánban, ami lakótelep lesz ám, de sokkal nagyobb, mint az újszegedi oldalon épülô odesszai, minden lakásba beleépítik a fürdôszobát, a padlót szônyegbôl készítik, ami faltól falig ér majd. Méghozzá olyan falig, amire papírt ragasztanak, és úgy hívják, hogy tapéta. Na, ekkor a nyál is kicsordult a dühtôl – ennyi hazugságot hallván – azon a tátva maradt szánkon. Mire kitárgyalhattuk volna, ugyan honnan szedett össze ennyi badarságot pökhendi barátunk, új hírek érkeztek. Földet gyaluló, lánctalpas nagy traktorokról, kiabálós mesterekrôl, akik a felhôk fölött ücsörgô darukezelôkkel vitatkoztak. És persze hetente új szintekkel gyarapodó házakról, amiket téglablokkból építettek a József Attila sugárút legvégére, ahova – szerintünk – még a madár is csak akkor repül ki, ha két napra elegendô morzsát pakolt a tarisznyájába. Biciklire pattantunk, zegzugos kis utcákon tekertünk Tarján felé, hogy meglessük: mégis, mi az a panel. Mert egy-két évvel késôbb, amikor már a hetvenes évekre fordították át a naptárat, egymásra hordott vasbeton elemekbôl rakták össze a házakat, szürke, rücskös oldaluk sebezte tapogató tenyerünket. – És ebben lakni fognak? – kérdeztük a lókolbász végébe harapó, hagymát karikázó marcona munkást, ô meg csak bólintott – de még mennyien, lesznek azok tízezren is. Majd amikor eltûnt mérhetetlen nagy gyomrában a falat, azt ígérte: építenek ôk ide iskolát is, meg óvodát és bölcsôdét, a barakkokban meg bolt lesz, önkiszolgálós. – Csak a nagyfejû víztorony ránk ne dôljön – vigyorogtunk, amikor már tér is épült, faros Ikaruszok okádták bele a füstöt Tarján kellôs közepébe. De akkor már Tarján-lakók voltunk mi is, megtanultuk, a lakótelep mely szeletében épültek a 100-as, a 200-as, a 300-as sorszámmal jelölt tömbök, ott tapsoltunk, amikor körutat avattak, neve Budapesti, és két forintért vettük a nagygombócos fagyit Tarján csillogó-villogó új cukrászdájában, ami a Lila akác névre keresztelt étterem oldalához támaszkodott. A számozott házak falára is lassan nevek kerültek. Volt, amelyik a múltat ôrizte (Retek utca), volt, amit meg okos emberek találtak ki (Csongor tér, Tünde tér), s olyan is akadt, amihez aztán – véltük mi – nem szükségeltett valami hatalmas sütnivaló – hol víztorony áll, legyen Víztorony tér. De ki bánta ezt, amikor a sáros utak helyén már aszfaltcsíkok futottak, a Zápor-tó mellé hívták napfürdôzni a nyármosolyú lányokat szerelmetes suttogással pattanásos képû diákok. Pöttömnyi parkokba még szökôkút is került, vasból hegesztett játékok töltötték meg a játszótereket, drótkerítés ölelte a labdapattogástól hangos dühöngôket. Jó itt élni – magyarázták a panel elôtti padon ülve azok a nénik, akik Tarján nélkül talán soha nem tudják meg, milyen is a szobakonyha-spájzot váltó összkomfort. És persze nyomták a barackot unokájuk fejére, mert – el ne feledjem – Tarjánba hipp-hopp beleszületett az új nemzedék, a lakótelepi kölyök, telve lakótelepi csintalansággal. Felnôttek már, elköltöztek, netán csak kétutcányival arrébb kezdték meg azóta apás-anyás-gyereknevelôs életüket. De Tarján, a sokat kritizált, fanyalgással bemaszatolt, de ezreknek mégis annyira szerethetô Tarján születésének varázsát nem felejtik el soha. Mert övék itt a tér, és övék itt minden utca, nekik simítják ki a ráncot megfáradt aszfalton. És ôk tudják csak igazán értékelni, ha színes, új ruhákba öltöztetik a szürke panelokat. Bátyi Zoltán
Száznál is több óvodát és iskolát korszerûsítettek
Felújítások 1,165 milliárdból Meghaladja a százat is azoknak a szegedi oktatási intézményeknek a száma, amelyeket idén felújít(tatott) a város több mint egymilliárd forintból. Két középiskola bôvül, öt helyen fûtést korszerûsítenek, 24-et átszervezés miatt már felújítottak, 44-ben nyári karbantartást végeztek, 33-ban pedig hibákat javítottak.
rékosabb fûtôrendszert szerelnek be a Béke Utcai, az Orczy István és a Dózsa György Általános Iskolában, valamint a Csonka és a Krúdy szakközépiskolában. – Az átszervezések 24 intézményt érintettek. A legjelentôsebb, 54 millió forint értékû felújítás az egykori Kodály téri iskolában zajlott, ahová az új Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könynyûipari Szakképzô Iskola költöA nyári szünetre idén is építôk zött be – közölte Kardos Kálmán, a költöztek be a szegedi óvodákba és Nevelési-Oktatási Intézmények Gaziskolákba. Korszerûbb, ezért taka- dasági Szolgálata (NGSZ) igazga-
Átépítés, karbantartás Hagyományos karbantartásra és felújításra 100 millió forintot szavazott meg a közgyûlés, ez az összeg az iskolaátszervezések miatt további 110 millió forinttal növekedett. Fûtési rendszerre 174 millió forintot fordított a város. Tavaly óta címzett támogatással két szegedi középiskolát építenek át és bôvítenek; a Vedres István és a Tömörkény István Szakközépiskola idei munkálatai 741 millió forintba kerülnek. Az oktatási intézményekben is elôfordulnak elôre nem tervezhetô – azonnali hibaelhárítást igénylô, balesetveszélyt megszûntetô – munkálatok, erre idén negyevnmillió forintos keretet irányzott elô a város. Minderre az önkormányzat idén összesen 1 milliárd 165 millió forintot költ.
tója. Már a tanévzárók másnapjától feszes forgatókönyv mûködött, ami alapján az ovik és a sulik összecsomagoltak. Kiürítették a megszûnt Rigó utcai óvodát, a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola Gutenberg utcai régi épületét, az Alsóvárosi iskolába beköltözött annak Klebelsberg-tagiskolája. A fölösleges felszereléseket átmenetileg a volt Tisza Lajos szakközépiskola József Attila sugárúti épületében raktározták, ahol a többi oktatási intézmény válogathatott belôlük. Kisebb-nagyobb menetrend szerinti karbantartás 44 intézményben zajlott a vakáció alatt. Megújulva várja vissza a gyerekeket és a pedagógusokat a Gedói, a Hét vezér utcai, a Gáspár Zoltán utcai és a Negyvennyolcas utcai ovi. Rá sem fognak ismerni a diákok a Fekete István Általános Iskola Gárdonyi-tagiskolájára, az Alsóvárosi, az Orczy, a Tarjáni kéttannyelvû iskolára. A két nagy középiskola átépítése mellett kisebb korszerûsítést végeztek a Deák gimnáziumban, a Déri, a Krúdy, az újonnan összevont Szeged-Móravárosi szakközépiskolában, valamint a városi kol-
légiumokban. Bôvült a Petôfi Sándor Általános Iskola Bálint Sándor Tagiskolája, ahol modern számítástechnika szaktantermet rendeztek be. Felszabadult a Móra általános iskola és a klebelsbergtelepi tagiskola eddigi épülete, ezeket az NGSZ tartós bérletbe kiadta a Waldorf egyesületnek, illetve a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek. Ugyancsak átadta a város, és a továbbiakban a Szegedi Többcélú Kistérségi Társulás mûködte-
ti a Kossuth Lajos-iskolát, a Sólyom Utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézetet, valamint az Eötvös József Gimnáziumot. A negyvenmillió forintos vis maior kerethez az NGSZ idén eddig 33 alkalommal nyúlt, és 19 millió forintot költött el belôle. Januárban vihar tépte le a Déri kollégium tetejét, fa dôlt a volt Bálint Sándoriskolára, és megsérült a Krúdy szakközépiskola lapos teteje. Ezeket javították, a költségeket késôbb a biztosító megtérítette.
Régi-új középiskolák Szeged-Móravárosi Szakközép- és Szakközépiskola néven egyesült a korábbi Tápai Antal és Móra Ferenc Szakközépiskola. Feketû Béla igazgató a kétezer diák és kétszáz dolgozó közös munkájáról elmondta, kezdik megszokni az „együttélést”. Senkit nem kellett elbocsátani, változtatni sem sokat kellett. Kialakították a két Kálvária sugárúti épületek közti átjárót, az irodákat, valamint a közös telefon- és biztonsági rendszert. A Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyûipari Szakképzô Iskola teljesen birtokba vette a Kodály téri épületét, az estisekkel együtt ezerkétszáz diák és kilencvennyolc alkalmazott kapott helyet – tudtuk meg Horváth Attila igazgatótól. A harmincéves iskolaépület elsôsorban a kora miatt érett meg a felújításra. Minden és mindenki elfér benne.
2007. augusztus
Szegedi Tükör • 5
Szeged a legbiztonságosabb nagyváros Az ország nagyvárosai között Szeged számít a legbiztonságosabb településnek. Jelentôsen csökkentek a közvéleményt irritáló garázda jellegû és a közterületen elkövetett bûncselekmények. Tavaly kevesebb betörést és lakásbetörést követtek el Szegeden, mint 2002-ben. A város rendôrkapitánya, Zélity László a vele készült interjúban azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy rendôri intézkedések miatt senki nem tett megalapozott panaszt. – Szeged 15 év alatt a bûn városától eljutott a legbiztonságosabb városig. Képzavarral: azt senki nem vitathatja, hogy ezen a területen szép karriert futott be a városi kapitányság. – Az utóbbival egyetértek, ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet néhány körülményre. A rendszerváltás utáni években ugrásszerûen megnövekedett a bûncselekmények száma. Megsokszorozódott. Ez nem helyi, hanem országos jelenség volt. Szegedet fôleg a közvéleményt sokkoló Z. Nagy család meggyilkolása miatt nevezték a bûn városának, amivel egyébként nem értettem egyet, én másként láttam. Az utóbbi években Szegeden is és az ország más térségeiben is jóval kevesebb bûncselekményt követtek el, mint korábban, mint a kilencvenes évek elsô felében. Ebben jelentôs és elévülhetetlen szerepe van a rendôrségnek. – Egyébként az mit jelent, hogy egy település a legbiztonságosabb? – Ez statisztika. A lakosság számához viszonyítják a bûncselekmények és a felderítés számát. Az esetek negyven százalékát megoldottuk, ami nagyon jó adatnak számít. Elárulom, engem is meglepett, hogy a nagyvárosok között az elsô helyen végeztünk. Erre büszkék vagyunk, de kérem,
higgye el, munkánk során nem a statisztikai adatokra figyelünk. Nem szabad, hogy a statisztikai szemlélet irányítsa a munkánkat. A statisztika ugyan nagyon fontos számunkra, de ugyanilyen fontos többéves filozófiánk, miszerint a lakosság véleménye az irányadó. – A szerb és a román határ közelsége, a városon áthaladó elképesztô forgalom és az azzal együtt járó utazó bûnözés miatt sokakat meglepett ez a jó helyezés. Van arra adat, hogy külföldi és az ország más tájairól idekeveredett bûnözôk az összes bûncselekmény hány százalékát követték el? – Természetesen vannak adataink, de azok még a Románia és Bulgária uniós csatlakozása elôtti idôszakra vonatkoznak. A külföldi bûnözôk jelenléte az elmúlt években nem volt jelentôs, de prognosztizáltuk, és számolunk azzal, hogy az általuk elkövetett bûncselekmények száma növekedni fog. 2007 elsô féléve már emelkedést mutat. Az úgynevezett utazó bûnözés nem csupán külföldiekhez kötôdik, sôt! Az ilyen jellegû betöréseket, rablásokat nehezebb felderíteni, részben azért, mert módszereik újak, ráadásul nagyon rövid idô alatt el tudják hagyni a várost. – A korábbinál kevesebb
bûncselekményt követtek el Szegeden. Ez a magyarázata a jó eredménynek, vagy máshol történt több? – Is-is. Szegeden kevesebb lopás, rablás, gyilkosság történt, amiben nagy szerepe van a bûnmegelôzésnek és az eredményes felderítésnek. A bûnmegelôzést nagyon fontosnak
tartom. Igaz az a mondás, hogy alkalom szüli a tolvajt. Egy személygépkocsiban hagyott táska, vagy vásárlás közben a pultra letett pénztárca, mobiltelefon sokszor kínálja magát. Olyanokat hoznak kísértésbe, akik korábban nem loptak. – Ön szerint a szegediek is
érzik, hogy az ország legbiztonságosabb nagyvárosában élnek? – Errôl átfogó ismereteink nincsenek, ilyen közvéleménykutatást a közelmúltban nem végeztünk, tudomásom szerint a Csongrád Megyei Rendôr-fôkapitányság tervezi. Azt mégis kijelenthetem, hogy az itt élôk is biztonságosnak érzik a várost, ugyanis a szegedi közgyûlés elfogadta a beszámolónkat. A képviselôk jól ismerik a környezetükben élôk problémáit. Joggal feltételezem, hogy ha a szegediek nem tartanák biztonságosnak a várost vagy nem éreznék magukat biztonságban, jeleznék a képviselôjüknek. Továbbá informális csatornák is ezt igazolják, ilyenek például a köszönôlevelek. – Szegeden milyen bûncselekmény „zavarja” leginkább az embereket? – A lopások, a lakásbetörések, a gépkocsilopások. Ha csak egyetlen lopás, lakásbetörés, gépjármûlopás maradna felderítetlenül, akkor is megérteném és együtt éreznék a sértettel, neki nem megnyugtató, hogy más ügyeket megoldottunk. Ezenkívül vannak olyan, egyébként nem a bûncselekmény kategóriájába tartozó jelenségek, amelyek befo-
lyásolják a lakosság véleményét. Ilyen például a graffiti, a közlekedési helyzet, a parkolási problémák. Ezen a téren még sok tennivalónk van. – Annak, hogy Szeged a legbiztonságosabb nagyváros lett, lehet gyakorlati hozadéka is? Mondjuk több diák, több turista, több tôke jöhet a városba? – A SZTE nagy felvevôképességgel rendelkezik, Szegeden harmincezer diák tanul. Nagy megtiszteltetés egyben felelôsség is biztosítani a nagyhírû egyetem diákjainak biztonságát, ugyanakkor ha jó a közbiztonság, annak jó hírét elvihetik lakóhelyükre. Azt persze nem tudom megmondani, hogy emiatt majd több diák jelentkezik-e a szegedi közép- és felsôfokú oktatási intézményekbe, de az biztos, hogy a gazdasági élet meghatározó szereplôi döntéseik meghozatala elôtt az ilyen adatokat is figyelembe veszik. Lehet más hozadéka is. A szülôk például nyugodtan elengedik a gyermekeiket szórakozni, a vendéglátóhelyek forgalma is növekedhet, és többen érkezhetnek a városba. Egy hazai vagy egy külföldi turista inkább azt a várost választja, amelyik biztonságos, és nem azt, amelyik nem az.
Bûnök számokban A Szegedi Rendôrkapitányság illetékességi területén tavaly 8811 bûncselekmény és vétség történt. 2314 bûnözôt elfogtak, ebbôl 401 volt a nô, 52 a gyermek, 101 a külföldi, 225 a fiatalkorú, 461 pedig épphogy betöltötte a 18. évét! 2005höz viszonyítva kevesebb volt az erôszakos, garázda jellegû és a közterületen elkövetett bûncselekmény. Harmadával csökkent a lakásbetörések, és több mint felével az egyéb
betörések száma. A felderítések száma negyven százalék feletti, azon belül a rablásoké hatvan százalék körüli. Mindkettô nagyon jó eredménynek számít. Ugyanakkor a személygépkocsi-lopások és a közlekedési bûncselekmények száma 20-22 százalékkal emelkedett. A Szegedi Rendôrkapitányságon 2002 óta a 100 ezer lakosra jutó rendôrök száma 191rôl 164-re csökkent.
Többen költöznek be, mint ahányan ki
Szeged lélekszáma újra eléri a 165 ezret Több mint egy évtizedes masszív fogyókúra után újra növekedésnek indult Szeged lélekszáma. A fordulat 2005-ben következett be, amikor is már 139-cel többen költöztek ide, mint ahányan szedték a sátorfájukat. Tavaly 1218-cal többen választották lakhelyül Szegedet, a népesség száma 2006-ban több mint 163 ezer volt, csaknem annyi, mint 2002-ben. Szeged 1998-ban elkezdôdött vészes fogyatkozása 2005-ben állt meg – derül ki a KSH adatsorából. Algyô különválása miatt a forduló évében egyszerre ötezerrel, majd 2001-tôl 2003-ig szinte minden évben ezerrel csökkent a város lélekszáma. Csongrád megye fôvárosában Algyô elvesztése után, 1998-ban
a korábbi 172 ezer 531 helyett 167 ezer 247-en, majd a fogyatkozás mélypontján, 2004-ben 162 ezer 586-an éltek, tavaly viszont már közel 163 ezer 259-re tornászta fel magát a népesség száma. (Becslések szerint idén nemcsak meghaladja majd a népesség száma a 164 ezret, hanem közel kerül a 165 ezerhez is.)
A ki-beköltözés egyenlege 2005-ben lett elôször pozitív: abban az esztendôben 139-cel többen jöttek, mint ahányan elvándoroltak. Tavaly ez a szám 1215 volt. A kezdetben a város szempontjából tragédiaként megélt elvándorlás, a környezô községekbe való kiköltözés mára természetes folyamattá vált: sokan szeretnének ugyanis kertes házban élni, ezt az álmot viszont csak a falvakban tudják viszonylag olcsón valóra váltani. Emiatt Algyôn, Zsombón, Deszken, Domaszéken, Mórahalmon a szó szoros értelmében szegedi
utcák, szegedi kolóniák alakultak ki. Ugyanakkor legalább ennyien – és ahogy a számok mutatják, most már többen – költöztek vidékrôl Szegedre, a nagyvárosba, hogy közelebb kerüljenek a munkahelyhez, az iskolához, a kultúrához, a város által nyújtott kényelemhez, infrastruktúrához. A beköltözôk természetesen nemcsak a környezô községekbôl vagy városokból – például Hódmezôvásárhelyrôl – érkeznek, hanem az ország más pontjairól, valamint külföldrôl is. Értelemszerûen az elvándorlók is sokan választanak maguk-
nak távolabbi célpontokat, de a többség azért a környék falvait szaporítja. A KSH adatsorából az is kiderül, hogy 1980 óta hányan költöztek különbözô Csongrád megyei településre. Ezek a számok is azt mutatják, hogy a Szegedrôl való kirajzás immáron nem nô. Zsombóra például 2001-ben még 150-en költöztek ki, tavaly már csak alig százan. Algyôt általában 160-180-an választják évente, Mórahalmot százan, Domaszéket kétszázan, Vásárhelyt pedg 160-170-en. F. K.
2007. augusztus
6 • Szegedi Tükör
Ugráltak a szegediek – köztük a hírességek is – a megnyitón
REÖK a Reök-palotában A szecesszió benne lakik a Reök-palotában, de emberibb, meghittebb módon, mint a Gaudí tervezte épületekben – fogalmazott Réz András esztéta a REÖK megnyitóján. Az épületben a Szépség és fájdalom, illetve a Kortárs Szeged 2007 tárlat látható. – Hatszázhuszonhétszer mentem el korábban a Reök-palota elôtt, de sosem volt olyan érzésem, hogy meg kellene állnom. Legutóbb azt gon-
doltam: eddig vak voltam, hiszen kiemelkedett a térbôl valami figyelemre méltó – mondta Réz András a Regionális Összmûvészeti Központ (REÖK) megnyitóján. Az esztéta így folytatta: a százesztendôs palota tervezôjét, Magyar Edét gyakran Gaudíhoz hasonlítják, de Magyar világa más. A szecesszió benne lakik a Reök-házban, de emberibb, meghittebb módon mint a Gaudí tervezte épületekben. Réz András beszélt a központ kiállításairól is,
arról, hogy Goya és William Blake „furcsa, pörgô korban” élt, Goya, az önmagával és kísérteteivel hadakozó mûvész „hihetetlen módon sûrítette a korszak fájdalmát”. Blake-nél az istenkeresést, Kondor Bélánál a szárnyalás és bukás motívumát emelte ki. – Ne maradjatok csöndben, vitatkozzatok! Érezzétek, hogy ez a kiállítás azért született, hogy együtt gondolkodjatok vele! – fogalmazott. A Szépség és fájdalom címû tárlat mellett a Kortárs Szeged 2007 címû kiállítás is helyet kapott a REÖK-ben, amely 39 progresszív szegedi képzômûvésztôl – például Kass János, Papp György, Aranyi Sándor – mutat be egy-egy jellemzô alkotást. Botka László polgármester a megnyitón azt mondta, az összmûvészeti központ feladata, hogy az egyetemes és az európai kultúrából bemutasson mindent, ami arra érdemes, s méltó otthona legyen a szegedi és dél-alföldi képzômûvészeknek. Közölte: van ok az örömre, hiszen a Reök – a szegedi kultúra új gyöngyszeme – szebb, mint valaha. A gyönyörûen felújított palotát egész napos ünnepséggel nyitották meg, reggel hét órától reggelivel vár-
ták a vendégeket, késôbb az épület színeit idézô pisztácia, vanília, szilva fagylalttal kínálták ôket. A REÖK elôtt ugrándozó szegedieket, köztük hírességeket fotóztak le a Fingerprint Kft. fotósai. Elmondták: a „jumping picture” Philippe Halsman fotográfus ötlete volt, aki úgy vélte, ha ugrás közben készül fotó valakirôl, az többet elárul az illetôrôl, mint két óra beszélgetés. Ugrott a Szegedi Kortárs Balett társulata, a Szeged Beton Vízilabda Egyesület. Fényképezkedett Rantal János, Vajda Júlia, Fekete
Jövôre Turandot és Szentivánéji álom – Három évre garantált támogatás a várostól
Rekordévet zárt a szegedi szabadtéri Minden korábbi rekordot megdöntött az idén a Szegedi Szabadtéri Játékok. Csúcsnak számít a hetvenezres nézôszám, tizenegy este teltház volt a nézôtéren. A fesztivál versenyképessége érdekében három évre kap támogatást a várostól. Jövôre viszszatér a Marica grófnô, lesz jubileumi Turandot, rockoperából a klasszikus István, a király, és egy ôsbemutató, a Szentivánéji álom címû új magyar musical. Minden eddiginél sikeresebb évadot zárt a Szegedi Szabadtéri Játékok. A Dóm téri színpad programjaira rekordszámú közönség, összesen több mint hetvenezer nézô váltott jegyet – foglalta össze az idei évadot Bátyai Edina igazgató. Ezzel a szabadtéri túlteljesítette bevételi tervét, a jegyeladás összbevétele mintegy háromszáz millió forint volt. A hat idei produkció közül a Macskák, a Marica grófnô és a
török táncest töltött meg tizenegy estén teltházat. A Rudolf és a Bánk bán sem maradt el sokkal; a jegyek kilencven-kilencvenöt százalékát értékesítették. A fenntartó önkormányzat nevében Botka László polgármester bejelentette: a színháztól három éve önállósodott szabadtéri a város támogatása mellé egyre több saját bevételt hoz. Az idei arány: negyven százalékban önkormányzati, hatvan százalékban saját bevétel. Azért, hogy a fesztivál versenyképesebb legyen, a júliusi közgyûlés idén nem csupán egy, hanem három évre szavazta meg a játékok költségvetését. A következô három esztendôre így elôre biztosítják az anyagi forrást, amely évente 220 millió forint. Így a fesztivál minden eddiginél hamarabb hirdethetett programot. Jövô nyáron Puccini Turandot címû operáját mutatják be a zeneszerzô születésének 150. évfordulója tiszteletére – tájékoztatott Kesselyák Gergely, a
szabadtéri játékok mûvészeti tanácsadója, aki egyben az opera rendezôje is. Visszatér a nagy sikerû Marica grófnô, és ôsbemutatóra is készülnek. A Budapesti Operettszínházzal együttmûködve színpadra állítják a Szentivánéji álom címû Shakespeare-vígjátékot. A szegediek felkérésére Szakcsi Lakatos Béla ír zenét, Müller Péter Sziámi pedig szöveget, a dzsessz és népzenei elemeket felvonultató „worldmusicalt” Kerényi Miklós Gábor rendezi. A rockoperát a huszonöt esztendôs klasszikus képviseli; az István, a király címû darabot a Magyar Televízió A Társulat címû mûsorában kiválasztott tehetségek adják elô. Nem feledkeznek el a kétévente hagyományosan visszatérô nemzetközi néptáncfesztiválról sem – tájékoztatott a mûvészeti tanácsadó. Hasonlóan ígéretes program, mint a hetvenhat éves szegedi szabadtéri színház mögöttünk álló évadja, mely a szervezôk minden várakozását fölülmúlta. Tizennyolc estén hat produkció gyönyörködtette a közönséget. Andrew Lloyd Webber legtöbbet játszott musicaljével, a Macskákkal „gördült föl a függöny”. Hat estén óriási sikert aratott Szirtes Tamás rendezésének és Seregi László koreográfiájának köszönhetôen. A fôvárosi Madách
Színház társulata új szereposztásában Malek Andrea, Gálvölgyi János, Oroszlán Szonja, Gallusz Nikolett játszott, és bemutatkozott az operaház világklasszis baritonistája, Molnár Levente. Musicalt operett követett; Kálmán Imre Marica grófnôjét Eszenyi Enikô értelmezte újra a Dóm téren. Kentaur világrekord méretû óriásdíszletei között hatvanfôs zenekar, nyolcvantagú énekkar és negyvenkilenc táncos lépett fel. Az operaszoprán Lukács Gyöngyi megmutatta operett-tehetségét, a szegedi származású Lehoczky Zsuzsát pedig kitörô örömmel fogadta a közönség. Két alkalommal lépett színpadra kétrészes táncshow-jával a Fire of Anatolia együttese, amely az ôsi török birodalom története mellett európai premierként új mûsort is bemutatott Dawool címmel. Visszatérô vendég volt a tavaly bemutatott Wildhorn-musical, a Rudolf. Ugyanazzal a kettôs szereposztással négyszer aratott sikert Kerényi Miklós Gábor rendezésében a Budapesti Operettszínház produkciója. Visszatért Dolhai Attila mint Rudolf fôherceg és Vágó Bernadett Vetsera Mária szerepében, a második szereposztásban pedig a névrokon Vágó Zsuzsi Mészáros Árpád Zsolt oldalán. A hagyományos ajándékkoncerten a Szegedi Szimfonikus Zenekar Gyüdi Sándor vezényletével a 125 éve született Kodály Zoltán mûveibôl játszott. A Háry Jánosból adtak elô részleteket Tokody Ilona, Busa Tamás és Szvétek László közremûködésével, majd zenekari mûvek következtek. A másik nagy visszatérô a tavaly bemutatott Bánk bán zárta az elôadások sorát és a fesztivált. Erkel Ferenc operájának címszerepét mindkét elôadáson Kiss B. Atilla, Melindát pedig Keszei Bori alakította.
Gizi, Lednitzky András, Székhelyi József. A „fotómodellek” választhattak, hogy a három nagyméretû keret egyikében pózolnak, vagy a kisebb, színes keretek egyikében örökíttetik meg magukat. Bárki segíthetett az óriásmozaik elkészítésében – az épület ornamentikáját idézô virágokat festett kavicsokból rakták ki. A mozaik darabkáit a járókelôk festették kékre, sárgára, zöldre. A kövecskéket Göblyös Róbert és Popovics Lôrinc tette a helyükre.
Zeneházat kaptak a szimfonikusok Augusztus 20-án átadták a Szegedi Szimfonikus Zenekar Széchenyi téri székházát. A Szent István-szobornál Botka László polgármester mondott köszöntôt, Kiss-Rigó László megyés püspök pedig megáldotta az új kenyeret. Gyüdi Sándor igazgató-karnagy vezényelte Beethoven Házavatás címû nyitányát a Szegedi Szimfonikus Zenekar új székházának ünnepélyes avatásán. A Széchenyi téri épületrészt – ahol sokáig a Korzó mozi mûködött – százmillió forintos önkormányzati támogatással építették át. A Korzó Zeneházat Tuskó Tibor építész tervezte, a belsôépítészeti munkákat Koczor György Ybl-díjas építész végezte el. A hajdani Zsótér-ház új hangversenytermében pótszékekkel együtt száznyolcvanan férnek el. Botka László polgármester az ünnepségen emlékeztetett a Reök-palotában néhány napja megnyitott összmûvészeti központra, és az elmúlt években felújított négy szegedi mûvelôdési házra. Azt mondta: a 21. század Európájában a legversenyképesebb érték a kultúra. Egy közösség akkor lehet sikeres, ha olyat tud, amilyet más nem, és képes támogatni te-hetségeit. Ezért döntött úgy a város, hogy fejleszti kulturális intézményeit. Mivel a Zsótér-ház korábban is a mûvészeti ágak találkahelye volt – például Bartók egyik koncertjén a nézôk soraiban ült Kassák Lajos –, a polgármester felkérte a mellette helyet foglaló Kass János Kossuth-díjas grafikusmûvészt, a város díszpolgárát, készítsen alkotást a hangversenyterem falára, amitôl az még „szegedibb” lesz.
Bátran építkezni Botka László augusztus 20-i ünnepi beszédében a Szent István-szobornál az államalapító ezer évvel ezelôtti bátor és felelôsségteljes döntéseivel vont aktuális politikai párhuzamot. István királynak azt a felismerését emelte ki, amikor ellenséges légkörben is a megmaradás zálogának tartotta a fejlôdést – a múlt hagyományain a jövônek. Szegedre utalva azt mondta: minden egyes lakójának más a várossal szemben az elvárása vele, ebbôl a rengetegféle elképzelésbôl kell egyetlen erôs várost építeni anélkül, hogy bárkinek a hazafisága megkérdôjelezôdne. Kiss-Rigó László megyés püspök hálát adott az új kenyérért és megáldotta azt. A tápai hagyományôrzôk és a városi tisztségviselôk koszorúztak.
2007. augusztus
Szegedi Tükör • 7
Badár Sándor, a Szegedi Ifjúsági Napok arca több mint hét órán keresztül sztorizott
SZIN-rekord: 45 ezer látogató Bemutatta új frontemberét az Apollo 440, újra megszerettük a Kosheent, négyszer hallottuk egy Ákos szám elejét. Nyilvános próbáján voltunk egy új Kispál-dalnak, és Lukács László közölte: van kiadó ágya. Egy gin tonic a medence partján, miközben élôben zenél a Kosheen. Nem messze pálmafák, a másik oldalon a folyó. Van még nyári jégpálya és lángokat lövellô Unicumtorony. Egzotikus és gazdag, nem igaz? Pedig nem valamelyik távoli országban, hanem a Szegedi Ifjúsági Napokon jártunk az újszegedi Partfürdôn.
Ákos A fesztivál elsô napja Ákosé volt. Az énekes szerdán a Még közelebb turné részeként lépett fel Szegeden, amibôl majdnem legközelebb lett. A saját hangtechnikája elromlott, szerencsére a SZIN analóg rendszere rendelkezésre állt, ez megmentette a koncertet, ami másfél órás késéssel kezdôdött azért, hogy a nagy tömegben egyszerre érkezô, és a kapunál feltorlódott fesztiválozók beérjenek. Amikor a keverôpult már mûködött, és Ákos végre elénekelhette az Angyali szeretôt – amibe korábban háromszor belekezdett –, zuhogni kezdett az esô, és az égen villámok cikáztak. Sem a zenészek, sem a közönség nem hátrált meg, így az egyébként is látványos koncertnek gyönyörû hátteret adott az égi energia.
Tankcsapda A csütörtöki buli simábban indult, ekkor már nem volt gond a beengedéssel, és az idôjárás is fesztiválbaráttá vált – bár a 40 fok talán túlzás volt, sokan fejfájás, hôkimerülés miatt kértek segítséget a rendezvény egészségügyi biztosítását végzô SOS 24 szolgáltató cégtôl. A legnagyobb név aznap a Tankcsapda volt. – Nem tudom, az ilyen fesztiválon mit kell kiabálni. Azt, hogy Szeged és környéke? Inkább azt mondom, hogy köszönjük! – üdvözölte Lukács László a tömeget, majd köpött néhányat, és olyan koncertet csinált, amit többen a nyár zenei élményének tituláltak. A Gyûrd össze a lepedôt címû szám után kijelentette: az együttes a városban tölti az éjszakát, és van mellette egy kiadó hely. A szombati koncert elôtti
sajtótájékoztatón az Apollo 440 tagjai is elárulták a szobaszámukat, de arról nem tudunk beszámolni, élt-e valaki Lukács László vagy az angol zenészek felajánlásával. Az Apollo 440 egyébként az új frontemberrel, a lemezeken korábban is közremûködô Ewan MacFarlane-nel érkezett. Ewan jóval keményebb, rockosabb hangzást adott az elektronikus zenét játszó csapat dalainak.
Kosheen Akárcsak az Apollo, a pénteken fellépô Kosheen is hoszszú kihagyás után tért vissza. Különbség, hogy a Kosheen idén már új lemezt is kiadott, az Apollo pedig csak készül rá. Szegeden a két brit banda közül a Kosheent szerették jobban. Elôttük lépett fel a Kispál és a Borz, de nagyon rövidnek tûnt a koncert. Csiga, Húsrágó, hídverô, Szôkített nô, Ha az életben – a régiek közül ezeket játszották, és bemutatták egy új dalukat is, amelynek címe még nincs, de úgy kezdôdik: Kicselezem, amit lehet. – Ez egy nyilvános próba, lehet, hogy elrontjuk – konferálta föl Lovasi András az új szerzeményt. Ha el is rontották, nem vettük észre.
Nyereséges ifjúsági napok Minden eddigi rekordot megdöntött az idei Szegedi Ifjúsági Napok, sosem voltak annyian kíváncsiak a fesztiválra, mint 2007-ben. A tavalyi 32 ezressel szemben 45 ezren látogattak ki a Partfürdôre augusztus 22. és 26. között. A legtöbben pénteken és szombaton voltak, naponta körülbelül 12 ezren. A SZIN tíz helyszínén majdnem kétszáz elôadó lépett föl a négy nap alatt. Badár Sándor, a Szegedi ifjúsági Napok arca több, mint hét órán keresztül sztorizott. A fesztiválozók több, mint 500 sátrat állítottak fel a Partfürdôn. A legdrágább sztár Ákos volt, ô annyiba került, mint a két brit banda, a Kosheen és az Apollo 440 összesen. A fesztivál költségvetése majdnem 100 millió forint, ennek az önkormányzat körülbelül öt százalékát adta, a többi a szponzoroktól és a jegyeladásból származik. Pontos adatok még nincsenek, de a szervezôk 1-2 millió forintos nyereségre számítanak. Ez is rekord, hiszen a fesztivál 2003 – az újraindulás – óta még sosem volt nyereséges.
2007. augusztus
8 • Szegedi Tükör
Vajda, Janics és Keresztesi nemzetközi versenyen csak nyert
Szegedi trió mesterhármasa Három szegedi kajakos és kenus versenyzô nyert mindhárom idei versenyen aranyérmet: Vajda Attila olimpiai számban (C1 1000 m) már a világ legjobbjainak egyike, míg Janics Natasa és Keresztesi Alexandra szintén triplázott – ôk nem ötkarikás számban. Háromból három. Három szegedi sportoló aranymérlege is eképpen alakult az idei kajakos és kenus versenyszezonban. Az egyik Vajda Attila. A kiváló, olimpiai harmadik kenus a Mol-világkupán még afféle meglepetéssikert aratott az ötkarikás távon, C1 1000 m-n. Mindenki csak nézte, mit tud ez a fiatal srác. Például nagyon küzdeni, tudatosan készülni, és rengeteget edzeni. És most már nyerni is. Vécsi Viktor tanítványa nem volt ismeretlen a mezôny számára, de a szegedi Vk-gyôzelme azért még nem a kötelezô kategóriába tartozott. Aztán jött a pontevedrai Európa-bajnokság. Ott sem volt mese. Már kétszáz méter megtétele után mindenki a hátát nézte. Az iram nem lankadt, a gyôzelem magabiztos volt. És a végén a mesterhármas: a duisburgi világbajnokságon úgy lett elsô, ahogy tanítják. Ott volt a mezônyben a német Dittmer, a mexikói Cristobal, a spanyol Cal, a fehérorosz Opaljev – mit sem érdekelte mindez Vajdát. Csak húzta, csak húzta a hajót, egészen az elsô helyig. Hasonló pályát járt be Janics Natasa is. A Démász-Szegedi VE kétszeres olimpiai bajnok kajakosa szintén megnyerte mindhárom fontos viadalát. És ezen a tényen még az sem csökkent semmit, hogy nem
olimpiai számban, hanem kétszáz méteren tette mindezt. Áprilisban elhagyta edzôjét, Fábiánné Rozsnyói Katalint, és Szegedre költözött. Vécsi Viktor kenusaival egy csoportban készült, így viszont elesett attól a lehetôségtôl, hogy Kovács Katalinnal világverô párosuk – 2006-ban az Eb-n és a vb-n összesen hat számban nyertek – megmaradjon. Próbálkozott a válogatókon az 500 m-es egyessel, ám azok után, hogy a második, Eb-t megelôzô válogatón, miután 500 m-en újra esélyt kapott, feladta a versenyt, maradt neki a sprinttáv. Természetesen ô is a Matyéren nyitott, aztán jött az Eb, majd a vb. Egyetlen elsôsége forgott veszélyben, de az sem az ellenfelek miatt, hanem mert a lábtámaszával adódott problémák miatt fel-le csúszkált magenta színû hajójában.
A vége így is vb-arany – már a tizenkettedik. Hogy mi is lehet e két versenyzô célja? Egyértelmûen az olimpiai indulás. Vajda C1 1000 m-en egyeduralkodó – nemcsak itthon, a világban is. Már-már biztos aranyesélyrôl beszélnek vele és Pekinggel kapcsolatban. Janicsnak viszont lesz még bôven csatája az 500 m-es indulásért. Ám ismerve habitusát, akaratát, elszántságát, szinte borítékolhatjuk: övé lesz az egyes. Kérdés, mindehhez Kovács Katalin – aki mindkét egyest megnyerte Duisburgban – mit szól? Van még egy mesterhármast elérô szegedi: ô Keresztesi Alexandra. Az ezerméteres négyesbôl kirobbanthatatlan – Vk, Eb, vb –, garantált és biztos volt a sikerük. Számára egy cél lehet: bekerülni az 500 mes egységbe, így eljutni Pekingbe.
A Démász-Szegedi VE küldöttsége további kiválóságból is állt az idei viadalokon. A Joób Márton, Horváth Gábor duó az Eb-bronz után két vbarannyal igazolta: az általuk is hajtott fiatal kenunégyesben bôven van perspektíva. Sík Márton és Csamangó Attila sorrendben hatodik viadalán is dobogóra állhatott az 500 m-es kajaknégyes tagjaként – stabilitásra utal ez a produkció. Egy kicsit szomorúbb lehet Gyökös Lajos, aki olimpiai számban, az 1000 m-es kajakkvartett tagjaként nem tudta megvédeni vb-címét. – Nem kell azért még minket temetni – mondta a duisburgi esemény után. És igaza van: az olimpia mindent feledtethet. Egyedül Fürdök Gábor nem nyert érmet egyik versenyen sem, ám a rutinos kenus másodvirágzása akár még Peking kapcsán is sokat érhet.
A hat új kézilabdás beépítéséhez idô kell
Töretlen a Pick Szeged népszerûsége A férfi kézilabda NB I szeptember nyolcadiki rajtjáig még mindig van idô arra, hogy Vladan Matics edzô összerakja hat új játékossal felálló csapatát. Egyet máris kijelenthetünk: a Pick Szegednek a bajnokságban a csoportban szereplô ellenfeleivel szemben már most sincs félnivalója. Ez az állítás azonban a Bajnokok Ligájára már nem érvényes. Úton-útfélen, nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy milyen népszerû a Pick Szeged férfi kézilabdacsapata. Amióta pedig bajnoki aranyérmet nyert a klub történetében (elôször 1996-ban) másodszor, tovább nôtt amúgy sem kicsi szurkolótábora. Ezek után az nem is volt meglepô,
hogy az érsekújvári tornán a hazai drukkerek mellett a legnépesebb a szegedi érdeklôdôk tábora volt. Ki gondolta volna, hogy még Velenjébe is elkísérik néhányan a csapatot? Amíg Érsekújváron harmadszor is sikerült a díszes trófeát elhódítani, addig Ve-lenjében csak a sereghajtó cím birtokosai lettek a Tisza-partiak. Joggal teszik fel a kérdést a szegedi szurkolók: ekkora formahanyatlást mutattak a kedvencek? Vagy ennyivel gyengébb volt a szlovákiai me-zôny? Valószínû, hogy az jár közel az igazsághoz, aki mindkettôre igennel válaszol. Azt azonban soha nem szabad elfelejteni, hogy egy olyan csapatnak, mint a Pick Szeged, amelybe hat új játékos érkezett, idôre van szüksége ahhoz, hogy összeáll-
jon, egységessé váljon. Nagy türelem, és fôleg idô szükséges ahhoz, hogy az új szerzemények megismerjék az itteni szokásokat, edzésmódszereket, a társak képességeit, erényeit és gyengéit. Tudják, hogy kinek mi a szokása, beidegzôdése. Hogy egy-egy szituációban ki hogyan reagál, oldja meg a kínálkozó lehetôséget. De ugyanez érvényes a régiekre is, hiszen mindezek visszafelé is érvényesek. Még az is elképzelhetô, a velenjei kisiklás éppen abból adódott, hogy Érsekújváron szinte nem volt egyetlen csapat sem méltó ellenfele a Vladan Matics edzô által felkészített csapatnak. Ez elbizakodottá tett néhány játékost, hiszen azt hitték, hogy ezután már minden úgy megy, mintha ez a csapat már régóta együtt játszana. A megértés mellett sok munkára is szükség van ahhoz, hogy a Bajnokok Ligája velenjei elsô csoportkörére nyugodtan utazzon el a magyar bajnok. Sokan a legutóbbi csorbát a tavalyi strasbourgi szerepléssel hozták összefüggésbe. Úgy tûnik, sok egyéb mellett dán fóbiája van a csapatnak, hiszen tavaly a Gudméval nem bírt, most pedig az ötödik helyért vívott küzdelemben maradt alul a Silkeborggal szemben. A Strasbourg emlegetése azért pozitív is lehet, hiszen ki gondolta volna akkor, de még félidôben is, hogy a Pick Szeged lesz a magyar bajnok? Természetesen a közte lévô kudarcokat, így a Magyar Kupa-kisiklást is, jobb elfelejteni. A bajnoki cím megtartása, a BL-csoportkörbôl való továbblépés természetesen még a nagy változáson átesett Pick Szegeddel szemben is elvárás. Hiszen ezt kívánják a szegedi drukkerek és a támogatók.
A sport körül nyugalmat szeretnénk! A szegedi tekés szerzôdés körüli nyilatkozatháborúban a nyugodt sport érdekében emelünk szót. Az országos sportstratégiát öt párt egyetértésével fogadták el, ugyanakkor a helyi sportban lévô kezdeményezést nem egyformán értelmezik, hanem politikai ügyet csinálnak belôle. A város helyes kezdeményezéssel támogatta annak idején a Ferroép tekecsarnok felépülését, hogy megfelelô nemzetközi színteret biztosítsanak ennek a Szegeden nagy hagyományokkal és kiváló eredményekkel rendelkezô sportágnak. Az országban egyre több helyen tapasztalhatjuk, hogy felkarolják a sportba befektetôket. Több városban közös összefogással, önkormányzati támogatással és segítséggel komoly sportot szolgáló létesítményeket építenek és üzemeltetnek sportegyesületek. Ugyanakkor szûkebb pátriánkban éppen az ellenkezôjét tapasztaljuk. A napvilágot látott politikusi vélemény azt a tevékenységet, hogy évekkel korábban korszerû tekecsarnokot építettek – ahol a verseny- és szabadidôsport mellett kiváló idôtöltést is biztosítanak – némi felhanggal kritizálja, s megkérdôjelezi hasznos voltát. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tekecsarnok edzôtáborok szervezésével és nemzetközi versenyek megtartásával Szeged népszerûsítését is szolgálja. Ezek után jogos szorongással tekintünk a jövônk felé. Hiszen tudjuk és tapasztaljuk, hogy a támogatóink nem szeretik a botrányokat, kellemetlenségeket. Arra adnak pénzt, hogy az általuk támogatottak olyan szórakozási lehetôséget biztosítsanak a szegedieknek, amely igazi kikapcsolódást nyújt. Megfelelôen reklámozza a sport a várost, a céget. Eddig örömmel éreztük a sportbizottság támogatását és törôdését. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy a sportbizottság vezetôje miért indított politikai töltésû harcot a sport ellen. Bízunk abban, hogy az újságokban megjelent állítások nem a bizottság, hanem csupán annak vezetôjének a véleménye. Biztosak vagyunk abban, hogy a sportbizottság ismeri a tekecsapat világra szóló eredményeit, mint ahogyan azzal is tisztában van, hogy mennyibôl gazdálkodik, milyen a költségvetésének összetétele és milyen mûködési nehézségekkel küszködik, mint ahogyan a többi egyesület is. A tekecsapat Szeged egyik támogatottja, s mint ilyen tudatában van annak, hogy amikor az év elején támogatásért folyamodik, akkor a város figyelembe veszi az eddig nyújtott nem pénzbeli juttatásokat is. Az élcsapatok arról álmodnak, hogy más sportágak is esetleg belátható idôn belül – hasonlóan vállalkozói beruházásból – még korszerûbb körülmények között dolgozhatnak, illetve versenyezhetnek. Ebben szeretnénk kérni az önkormányzat és a képviselôk támogatását, mert hisszük, hogy a sportot érintô döntések, elsôsorban a szakmaiságot, a szakosztályok, a versenyzôk és a város érdekeit szolgálják. Dr. Csényi József, az SZVSE elnökségi tagja, Domokos Mihály, a Szeviép Szeged Kosársport Kft. ügyvezetôje, Lele Ambrus, a Pick Szeged ügyvezetô elnöke
A cél továbbra is a dobogó A Szeviép-Szeged NB I A csoportos nôi kosárlabdacsapata sikert sikerre halmozott a 2006⁄2007-es bajnoki idényben. A bajnokságban a harmadik helyet szerezték meg, míg a Magyar Kupában a klub történetének legnagyobb sikerét elérve másodikak lettek. A Tisza-parti gárda az új edzôvel, a férfivonalon szenzációs eredményeket elérô Fodor Péterrel megkezdték a felkészülést az új bajnoki szezonra. Évekkel ezelôtt igazán senki sem gondolta, hogy szegedi nôi kosárlabdacsapat meghatározó szerepet tölt majd Magyarországon. Nem hiszen csapat ugyan volt, de nem igazán képviselt komoly já-tékerôt. Voltak szép eredmények, tehetséges kosarasok, és rengeteg munka, de a nagy eredmény az bizony hiányzott. És jött a névadó fôszponzor, a Szeviép Zrt. Nagyot változott a világ. Az ellenfelek már rettegtek, ha Szegedre kellett jönni játszani. A helyi tehetségek mellett sikerült jó ké-pességû honi kosarasokat a klubhoz csábítani, és szerencsére sikerült jó és nem horribilis összegért játszó idegenlégiósokat is a csapathoz szezôdtetni. Az eddigi legnagyobb csúcsra idén ért a gárda. A magyar bajnokságban bronzérmet szereztek a Peresztegi-tanítványok, míg a Magyar Kupában a szegedi kosárlabda legnagyobb sikerét elérve második, azaz ezüstérmes lett a Szeviép. Csodás idény volt, sokáig emlegetik majd a szurkolók.
A múltból azonban nem lehet megélni. A klubvezetôk egész nyáron a jövôt, a következô szezont tervezték. Szerencsére a gárda magja együtt maradt. Fürész, Kajdacsi, Török, Szlimák, Russai, Aranyics, Tóth maradt a csapatnál, sôt a két bolgár jól bevált légiós, Milena Tomova és Ivelina Vrancseva is aláírta újabb egyéves szerzôdését. A játékosok szívesen maradtak, hiszen remekül érezték magukat az elôzô idényben. Az érkezési oldalon négy kosaras szerepel, Kovács Kriszta, Reiner Dóra, Tóth Edit és Laczi Edit. Kovács számít a legtapasztaltabbnak, ôt a Diósgyôrbôl sikerült leigazolni. A többiek fiatalok, tehetségesek, és a kosárlabda mellett szeretnének Szegeden tanulni. A távozólistán a rutinos Mészáros Kornélia és három fiatal, Izsák Judit, Pungor Krisztina és Bozóki Bettina szerepel. Ôk akartak menni, az egyesület pedig nem gördített akadályt a tá-vozásuk elé. Edzôi poszton is történt változás, Peresztegi Nagy Ákost Fodor Péter váltotta. Az új mester Székesfehér-váron és Pakson is nagyot alkotott, rutinos edzônek számít. Érdekesség, hogy hosszú idô után tért vissza a nôi vo-nalhoz, hiszen még pályafutása elején Szombathelyen trénerkedett nôi csapatnál. Fodor kilenchetes felkészülést írt elô, természetesen több edzômeccsel, és legalább két tornával. A bajnokság október közepén rajtol, az új edzô és a vezetôk ismét a dobogót célozták meg, és a játékosállományt tekintve ez reális cél lehet.
A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó. Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282
