ARANYKALÁSZOS TANFOLYAM INDUL ABAÚJSZÁNTÓN

2010. november

ARANYKALÁSZOS TANFOLYAM INDUL ABAÚJSZÁNTÓN MELYET AZ EU TELJES ÖSSZEGBEN TÁMOGAT Jelentkezési határidı: 2010. december 22. Tanfolyam indul: 2011. január 14. A tanfolyam költsége 171.800 Ft, mely a tanfolyam sikeres elvégzése esetén 100%-ban visszaigényelhetı. A tanfolyam költségét két részletben: a tanfolyam megkezdésekor ill. a vizsga megkezdésekor kell befizetni. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: - Mezıgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetıi engedély: T vagy B kategória Jelentkezni az iskola titkáránál az alábbi telefonszámon lehet: 47/330-075 Abaújszántó Mezıgazdasági Szakképzı Iskola

KÉT TÁMOGATÁS KIFIZETÉSÉT IS KÉRNI KELL! Még bı egy hónapjuk maradt a gazdálkodóknak, cégeknek arra, hogy benyújtsák igényüket az állattartó telepek korszerősítéséhez (ÁTK) nyújtandó támogatás kifizetésére. Az idén december 15-én éjfélig kell az MVH-hoz beérkezni a dokumentumnak. A vízgazdálkodással kapcsolatos támogatás kifizetését kérelmezni szintén most, de más idıszakban, 2010. november 1-30. között lehet – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. Az állattartó telepek korszerősítéséhez nyújtandó támogatási lehetıséget a 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet szabályozza. Ennek alapján írta ki a pályázatot már korábban a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal MVH). Most eljött az ideje annak, hogy az elnyert támogatások egy részét lehívják az érintettek. Ehhez postai úton, a 163/2010 MVH közlemény szerinti formanyomtatványon kifizetési kérelmet kell eljuttatniuk a területileg illetékes regionális MVH kirendeltséghez.

XVI. évfolyam 10. szám

Ugyanazon támogatási határozat alapján egy naptári évben legfeljebb két alkalommal nyújtható be kifizetési kérelem és az utolsó kifizetési kérelmet legkésıbb a beruházás megvalósulását követı egy éven belül megnyíló kifizetési kérelem benyújtási idıszakban lehet benyújtani Figyelni kell arra, hogy a technológiai kódok nem változhatnak, míg a gépek esetében erre lehetıség van, de csak a 2010. október 25-én lezárt gépkatalógus erejéig, s úgy, hogy a gépkód elsı 4 számjegye nem változhat. A kérelmet legkorábban 2010. november 2-án, legkésıbb 2010. december 15-én adhatják postára. A benyújtás napja a borítékon szereplı postai bélyegzı dátuma. Az agrárkamara javasolja, hogy a küldeményt tértivevénnyel adják fel. A kérelemhez szükséges mellékletek körét pl. utolsó kifizetési kérelemhez csatolandó (pl. használatbavételi, üzemeltetési engedély, képzésen való részvételrıl igazolás stb.) a közlemény részletesen ismerteti, annak pontos áttekintése szükséges, melyhez kérhetı a Gazdálkodói Információs Szolgálat tanácsadóinak segítsége. Az egyes kifizetési kérelmekben igényelt támogatási összeg meghatározásakor az ügyfélnek ügyelnie kell arra, hogy a támogatási mértékek és a költségtípusok közötti arányok betartásra kerüljenek göngyölített formában, mert ennek eltérése esetén támogatásmegvonásra kerülhet sor. Figyelem!! Az ATK I . keretében kapott támogatási határozatok esetében lassan lejár a megvalósításra nyitva álló határidı, azaz a 3 év, s kifizetések csak a támogatási döntés kézhezvételétıl számított 3 éven belül közbeszerzési eljárás esetén 4 éven belül - megvalósított mőveletekhez nyújthatók. A megvalósítás legalább 50 %os mértékben szükséges a szankciók elkerülése érdekében, s ezen egységnek önállóan mőködıképesnek kell lennie. Aki úgy dönt, hogy eláll a megvalósítás szándékától – s még nem adott be e jogcím esetében kifizetési kérelmet – úgy a támogatásról a megvalósulás idıszakában büntetlenül lemondhat. Fontos azonban annak átgondolása, hogy a nitrát rendelet hatálya alá tartozó állattartó telepek esetében a trágyatárolás elıírásait 2011. december 31-ig

2. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

teljesíteni kell, melyhez a korábbi magas intenzitású támogatás sok segítséget nyújthatott. Az ügyfél által igényelt és az MVH által az adott támogatási határozathoz kapcsolódó kifizetési kérelem/kérelmek alapján jóváhagyott és kifizetett támogatási összeg nem haladhatja meg az Európai Bizottság által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban jóváhagyott 2.757.000 euró/projekt (azaz telepre, megvalósítási helyre vonatkoztatott) értéknek megfelelı támogatási felsı határt forintra átszámolva. Az átváltás azon év január 1-i árfolyamán történik, amikor a támogatás odaítélésére vonatkozó határozat meghozatalára sor került. Szintén most van itt az ideje egyes vízgazdálkodással kapcsolatos támogatás-kifizetések kérelmezésének. Az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezıgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások kifizetésének igénylésérıl van szó, melyet 2010. november 1-30. kell megtenni. (Az MVH 162/2010. (X. 29.) számú közleménye részletezi a szabályokat.) Ügyelni kell arra, hogy a kérelmet két különbözı címre kell postázni attól függıen, hogy a támogatási kérelmet mikor nyújtotta be a gazdálkodó. Ennek megfelelıen 1) a 2008. március 28 - május 5. között benyújtott támogatási kérelmekhez kapcsolódó kifizetési kérelmek esetén: MVH központ –VTI Infrastrukturális Beruházások Osztálya (1385 Budapest 62 Pf.: 867.), 2) A 2008. június 15. után benyújtott támogatási kérelmekhez kapcsolódó kifizetési kérelmek esetén a lakóhely/székhely szerinti regionális illetékességő MVH kirendeltség a címzett. Forrás: MAK

HÁROM TAGÁLLAM ÖSSZESEN 19 MILLIÓ EURÓNYI ILLETÉKET FIZET A TEJKVÓTÁK TÚLLÉPÉSE MIATT Az Európai Bizottság ma közzétett elızetes adatai szerint a 2009/2010-es kvótaévben csupán Dánia, Hollandia és Ciprus lépte túl tejkvótáit, aminek következtében összesen 19 millió EUR értékő „szuperilletéket” kell fizetniük. A tavalyi évben ez az összeg 99 millió EUR-t, az azelıtti évben pedig 340 millió EUR-t tett ki. A KAP 2008-as állapotfelmérése során jóváhagyott kvótaemelést követıen az olasz tejtermelés – idén elsı alkalommal – kvótahatáron belül maradt, az uniós össztermelés pedig a 2008/2009-es (áprilistól márciusig tartó) kvótaévre jellemzı 4,2%-kal szemben idén közel 7%-kal maradt el a teljes kvótamennyiségtıl.

2010. november

Dacian Cioloş mezıgazdasági és vidékfejlesztési biztos kijelentette: „Noha az adatokból egyértelmő, hogy Olaszországnak végre sikerült betartania a kvótahatárt, a 2009/2010-es kvótaév mégis amiatt marad emlékezetes, hogy oly sok tagállam különösen nehéz piaci viszonyokkal szembesült. Magas szintő munkacsoportunk révén, amelyet kifejezetten a piaci válság vizsgálatára hoztunk létre, gondosan megvizsgáltuk a helyzetet, és bízom benne, hogy a decemberben elıterjesztendı javaslatainknak köszönhetıen a tejtermelık jobban fognak tudni reagálni a piac változásaira, és stabilabb környezet jön létre a 2015-ig érvényes kvótarendszer utolsó idıszakában. Az említett három tagállam összesen 70 000 tonnával lépte túl nemzeti kvótáját. A beszállítási kvótát Hollandia és Dánia 0,4%-kal, Ciprus pedig 0,3%-kal lépte túl, az általuk fizetendı illeték ennek megfelelıen 13,03 millió, 5,68 millió, illetve 125 000 EUR-t tesz ki. Hollandia emellett a közvetlen értékesítési kvótát is túllépte körülbelül 2 268 tonnával, így a közvetlen értékesítések után további 631 000 EUR összegő illetéket kell fizetnie. Az éves tagállami nyilatkozatok alapján a többi 24 tagállam kvótahatáron belül maradt. Noha 2008ban egyes határozatok (kvótaemelés és a zsírkorrekciós rendszer megváltoztatása) jelentısen megnövelték a 2009/2010-es kvótaévben megengedett termékmennyiséget, a beszállítások csupán 10 tagállamban emelkedtek (Belgium, Bulgária, Dánia, Németország, Spanyolország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria és Finnország). A beszállítások összmennyisége a nehéz piaci helyzet miatt még csökkent is 0,6%-kal, a csökkenés mértéke 11 tagállamban meghaladta a 2%-ot (Cseh Köztársaság, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Svédország). A zsírkorrekció elvégzése után a beszállítások 15 tagállamban (Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Írország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) legalább 10%-kal a nemzeti kvótamennyiség alatt maradtak. A rendszer mőködése Az Európai Unióban a tehéntejet kvóták alapján hozzák forgalomba. Minden tagállam két kvótával rendelkezik: az egyik a tejipari létesítményekbe beszállított mennyiségekre, a másik a fogyasztóknak történı közvetlen eladásokra vonatkozik. Ezeket a mennyiségeket az egyes tagállamok felosztják a termelık között (egyéni kvóták). A 2009/2010-es kvótaévben (2009 áprilisától 2010 márciusáig) a tejipari létesítményekbe való beszállításra vonatkozó teljes kvóta 144,8 millió tonnát tett ki, ez 863 000 egyéni kvóta között oszlott meg. Az ettıl független, 3,5 millió tonna értékő közvetlen értékesítési kvóta közel 370 000 egyéni kvótára lett felosztva. A nemzeti kvóta túllépése esetén az érintett tagállamban a túllépésért felelıs termelıknek minden 100 kiló túllépés után 27,83 EUR összegő többletilletéket – avagy „szuperilletéket” – kell fizetniük. Az említett illetéket a tehéntej-termelıknek az április 1-tıl március 31-ig tartó, 12 hónapos idıszak során

3. oldal


2010. november

értékesített tej vagy tejjel egyenértékő termék azon teljes mennyiségére vonatkozóan kell fizetniük, amennyivel a megállapított kvótát meghaladták. A tagállamoknak minden évben szeptember 1-jéig jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz a tejkvótarendszer elızı idıszakbeli alkalmazásáról. E jelentéstételi kötelezettségüket a tagállamok egy kérdıív kitöltésével teljesítik, amelyben megadják a többletilleték kiszámításához szükséges összes adatot.

állatállomány, készlet stb.) együttes szerzését mentesíti az illeték alól. (A mentesség természetesen nemcsak a tulajdonjogra, hanem a különbözı vagyontárgyakhoz – ingóhoz, ingatlanhoz egyaránt – kapcsolódó vagyoni értékő jogok megszerzésére, ingyenes átengedésére is kiterjed.)

Forrás: MAK

Az új ajándékozási illetékmentesség nem érinti az Itv. 17. § (1) bekezdésének h) pontjában megfogalmazott mentességet. Így amennyiben kizárólag a termıföldnek az ingyenes megszerzése történik a törvényben meghatározott mezıgazdasági termelık és nem közeli hozzátartozók között a gazdaságátadási támogatás feltételeként, akkor az továbbra is mentes az ajándékozási illeték alól.

MEZİGAZDASÁGI TERMELİK GAZDASÁGÁTADÁSI TÁMOGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGİ VAGYONSZERZÉSÉNEK ILLETÉKMENTESSÉGE 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény, amely 2010. augusztus 16-án lépett hatályba. A módosító törvény 28-29 §-a kiegészítette az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének q) és 26. § (1) bekezdésének s) pontját. A két új rendelkezés azonos megfogalmazás mellett mentesíti a vagyonszerzıket az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alól a 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendeletben meghatározott gazdaságátadási támogatás esetére. A módosító törvény által megállapított két illetékmentességet a törvény hatálybalépésének napján az állami adóhatóság által jogerısen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

Így mindarra az ingóra (ideértve a gépjármővet, valamint a pótkocsit is) és ingatlanra fennáll az illetékmentesség, ami a gazdaság mőködtetésének fenntartásához hozzátartozik.

Nem változik az az Itv. 26. § (1) bekezdésének p) pontjában található termıföld visszterhes szerzéséhez kapcsolódó szabály sem, amely legalább öt éves mezıgazdasági tevékenység folytatásához köti az illetékmentességet. A vagyonszerzést a mentesség tényétıl függetlenül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz az Itv. 91. §-a alapján. Forrás: MAK

KÉSZÜLİBEN MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB ÉS LEGKORSZERŐBB BIOGÁZÜZEME Az Aufwind beruházása biztosan és idıre elkészül

Az új mentességek közös vonása, hogy mindkettı a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 3. § u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezıgazdasági termelıknek (egyéni vállalkozó, ıstermelı, családi gazdálkodó) a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozóval (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelıszülı, valamint testvér) kötött szerzıdéséhez kapcsolódik. A rendelkezés tehát pontosan meghatározza azt az alanyi kört, akik között az átadás illetékmentességet eredményez.

2010. november 3., Szarvas – A tervek szerint halad Magyarország legkorszerőbb és legnagyobb biogáz üzemének építése, amelynek alapkövét idén július közepén helyezték el Szarvason. Az Aufwind Schmack Elsı Biogáz Kft. alternatív energiára alapuló üzemének mőszaki készenléti szintje 70%-os, az alapanyag- és végtározók kialakítása 90%-os, a biogázból villamos és hıenergiát elıállító kiserımő építése pedig október elején már megkezdıdött. A 4,2 megawatt teljesítményő, 3,9 milliárd forintos beruházás idıben elkészül, és 2011 júniusi átadása elıtt már áprilisban a próbaüzemmel el is indul.

Közös továbbá az új illetékmentességben az is, hogy a fenti szerzıdés alapján a termıföld, a tanya, és a mezıgazdasági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) és az ezekhez okszerően szükséges ingó vagyontárgyak (mezıgazdasági berendezés, felszerelés, gép,

A biogáz olyan megújuló és multifunkcionális energiaforrás, amely alkalmas áram és hıtermelésre, betáplálható a földgázhálózatba, valamint jármővekhez üzemanyagként is alkalmazható. Habár Magyarország adottságai megfelelıek, felhasználása hazánkban még kevéssé elterjedt. Ezt felismerve, Németország vezetı biogáz fejlesztı- és


4. oldal

üzemeltetı vállalata, az Aufwind Neue Energien GmbH magyarországi leányvállalata, az Aufwind Schmack Elsı Biogáz Kft. megkezdte az ország legkorszerőbb és legnagyobb (4,2 MW villamos teljesítményő) biogáz üzemének felépítését. A közel 500 millió forint EU-támogatással, összesen 3,9 milliárd forint értékő beruházásban megvalósuló létesítmény – amelynek alapkövét 2010. július 16-án helyezték el – évente 12,8 millió m³ biogázt állít elı. A beruházásban közremőködı partnerként részt vesz a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is: egyrészt alapanyaggal látja el a biogázüzemet, másrészt a cég telephelyén épül fel az a kiserımő, amelyen keresztül főtési és használati melegvízen kívül technológiai gızt, illetve hőtési hidegenergiát és áramot is szolgáltatnak. A komplex térségfejlesztést megcélzó Aufwind silózott cukorcirok és technológiai higítóvíz felhasználásával a környéken fellelhetı és eddig nem hasznosított, több mint százezer tonna hulladék (pl. sertéshígtrágya és pulykaalmostrágya, vágóhídi hulladék, szennyvíziszap, tejsavó és flotátumiszap) környezetbarát feldolgozását hajtja végre az 56 ezer m2 alapterülető biogázüzem telephelyen. Ezzel a környezet- és szagterhelés csökkentése mellett az üzem 27,6 millió kWh áramot termel (amelynek 13%-a az üzem saját villamosenergia-igényét fedezi). Mindemellett magas értékő talajjavító tápanyagokat tartalmazó biotrágyát is elıállítanak majd. A jövı áprilisban próbaüzemmel induló beruházás a tervek szerint halad: a fermentorok és a tárolók szerkezetkészek, a 4 km hosszú gázvezeték – amely a Gallicoop-telephelyen már épülı kiserımővet köti össze a biogáz üzemmel – elkészült, és a nyomáspróba is sikeresen megtörtént. Jelenleg a biogázüzem technológiai szerelése zajlik. Ugyancsak folyamatban van a biogázüzem területén megépítendı mőszaki- és irodaépület kivitelezése, valamint a vízközmő, tüzivíz és esıvíztározó kiépítése. Az Aufwind az eddigiek során 60 százalékban hazai beszállítókkal szerzıdött, demonstrálva ezzel is elkötelezettségét a komplex térségfejlesztés iránt, amely reményei szerint hozzájárul a régió gazdasági, környezetvédelmi és agrokulturális fejlıdéséhez. A 2011 júniusra tervezett átadás elıtt a befejezı munkálatok közé tartozik többek között a villamosenergia-hálózati csatlakozás kiépítése az üzem és a Gallicoop telephelyén, a világítás-, irányítás-, vezérlés- és biztonságtechnika kiépítése, valamint a külsı és belsı úthálózat kialakítása. Az Aufwind Neue Energien GmbH projektigazgatója, Kecskés József kifejtette: „Ez a biogáz üzem sok magyarországi megújuló energetikai kezdeményezéssel ellentétben meg is valósul, tehát ténylegesen megépül az ország legnagyobb és legkorszerőbb biogáz üzeme. Fontosnak tartom kiemelni, hogy teljes mértékben biztonságosan fog mőködni a szarvasi létesítmény, hiszen a technológiából kifolyólag kizárt bármilyen olyan esemény, amely a környezetet szennyezné vagy a lakosság aggodalmára adhatna okot.” ###

2010. november

Aufwind Neue Energien GmbH (www.aufwind.com) Az Aufwind Schmack Elsı Biogáz Kft. anyavállalata, a megújuló energia projektek tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével foglalkozó, regensburgi székhelyő Aufwind Neue Energien GmbH 1996-ban alakult, Aufwind Schmack Neue Energien GmbH néven. A vállalat mostani nevét jogutódként az ugyancsak német BayWa AG leányvállalatán – a BayWa r.e-n – keresztül történt 2009-es egyszerő többségi tulajdonszerzés révén kapta. A mőszaki innovációknak köszönhetıen az Aufwind Neue Energien mára mind a német, mind a kelet-európai biogázpiacon vezetı szerepre tett szert a projektfejlesztés területén. Az Aufwind energetikai tanácsadóként részt vesz többek között a németországi megújuló energiákról szóló törvény szabályozói környezetének kialakításában. A cég 2001-ben létrehozta Németország elsı biogáz befektetési alapját. 2005-ben Németországban felépítette Európa legmodernebb (3,1 MWel) biogáz erımővét Hünxe-ben, majd a következı évben az ország elsı biometánüzemét Plieningben, ahol óránként 920 Nm3 „nyers” biogáz földgáz-egyenértékő gázzá történı feldolgozása, tisztítása és a helyi vezetékes földgázhálózatba való betáplálása valósul meg. 2009-ben fejezte be Lengyelország legnagyobb (2,2 MWel) biogázüzemének kivitelezését, idén pedig elkészült Spanyolország legnagyobb (3,3 MWel) tetıbe integrált fotovillamos erımőve, valamint folyamatban van Magyarország legnagyobb (4,2 MWel) biogázüzemének létesítése Szarvason. Jelenleg 23 biogázüzemet (összesen 18 MWel) mőködtet Európában. Az Aufwind Neue Energien GmbH projektfejlesztési üzletágának 2009-es árbevétele 4,5 millió euró volt. A 3,9 milliárd forintos szarvasi biogáz üzem projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 494 millió forint támogatásban részesült (GOP2008-2.1.2/D Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzető kistérségekben induló vállalkozások részére). További információ: Aufwind Neue Energien GmbH (www.aufwind.com); Kecskés József, projektigazgató tel.: +49-941-698730-523, e-mail: [email protected] Sajtókapcsolat: B&D ComMedia Kommunikációs Iroda (www.commedia.hu); Szeles Gábor, pr fımunkatárs tel.: +36 1 201 2512, mobil: +36 20 467 37 77, e-mail: [email protected]

Forrás: MAK

BORÁSZOK FIGYELEM! UNIÓS ENGEDÉLLYEL NÖVELHETİ A BOR ALKOHOL TARTALMA Brüsszel október 19-én jóváhagyta a 2010-es magyar mustok és borok alkoholfokának további fél százalékos javítását, melyre azért volt szükség, mert az idei idıjárás miatt a szılı jóval kevesebb cukrot tartalmazott, mint a szokásos, illetve, mint amennyire jobb minıségő bor elıállításához szükséges. Ez azt jelenti, hogy a borászok feljavíthatják mustjaikat, friss boraikat – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. Csak októberben, mondhatni az utolsó pillanatban döntött az Európai Unió arról, hogy 10 tagország borászai

5. oldal


feljavíthassák mustjaikat, boraikat. Az idei idıjárás miatt ugyanis ezekben az országokban termett szılıben nem alakult ki a szokásos mennyiségő cukortartalom, amibıl aztán megfelelı mennyiségő alkohol képzıdhet az erjedés során. Emiatt aztán e borok minısége és eltarthatósága gyenge lenne, ami aztán az asztali borok piacán jelentene túlkínálatot, melyet az unió csak nagy ráfordítással tudna levezetni, például lepárlás támogatás segítségével – olvasható az Agrárkamara közleményében. A Vidékfejlesztési Minisztérium – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának javaslatára – még augusztusban fordult az EU Irányító Bizottságához, hogy engedélyezze a magyar borok cukortartalmának növelését a rossz idıjárás miatt. Normál esetben a tagállamoknak másfél százalékos alkoholfok emelés engedélyezett, idén viszont a bizottsági döntéssel két százalékra nıhet ez az érték. Az uniós bizottsági rendelet érint minden, 2010-ben szüretelt szılıbıl készült szılımustot, részben erjedt szılımustot, még erjedésben lévı újbort és bort. A magyar beadványhoz hasonlóan további kilenc ország Németország, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Belgium, Dánia, Szlovákia, Hollandia és Nagy Britannia - kért és kapott engedélyt az alkoholfok differenciált mértékő javítására. A bizottsági döntés értelmében az alkoholfok növelését a borászatok megtehetik répacukorral, vagy kezeletlen illetve finomított mustsőrítmény hozzáadásával. Kikötés azonban, hogy az így elıállított bor alkoholtartalma nem lehet 12,5 százalékosnál erısebb. Ez megfelel a legtöbb fehér, illetve a közepes minıségő vörösborok normál alkoholtartalmának. A cukorfok emelésrıl kiadott bizottsági rendelet a kihirdetését követı harmadik napon lépett hatályba. Forrás: MAK

MÉHÉSZET JÖVİJE 2013 UTÁN – REMÉNY A TERMELİKNEK Európa szerte, csökken a méhészettel foglalkozók száma, ráadásul a méh pusztulás tovább emelkedik, mindez komoly következményekkel járhat az élelmiszer elıállításra, hiszen a legtöbb termesztett növény beporzását méhek végzik. Egy most megjelentetett és a EP mezıgazdasági bizottsága által is jóváhagyott jelentés szerint az élelmiszer elıállítás 76%-a míg a termesztett növény fajok 84%-a függ a méhek beporzásától, ezért a EP mezıgazdasági bizottság arra szólítja fel a Európai Bizottságot, hogy a Közös Agrárpolitika méhészeti ágazatában a 2013-at követı idıszakra vizsgálja felül az ágazat szabályozását és növelje a támogatásokat. A javaslatok között szerepel többek között a méhészeti termékek jelölésének új szabályozása, további kutatások a méhpusztulás okainak megállapítására, valamint olyan “méhbeporzást segítı gazdálkodási gyakorlatok” ösztönzése (“pollinator-friendly

2010. november

farming practices”), amelyek segítenek fenntartani és tovább javítani azokat a támogatási jogcímeket amelyek 2012-vel egyébként lejárnának. Az EP javaslat tervezetét a Copa-Cocega Méhészeti munkacsoportja soron következı ülésén – 2010. november 15 – vitatja meg. A javaslattervezet végsı jóváhagyása az EP strasbourg-i ülésén 2010. november 22-24 között várható. Forrás: MAK

FIGYELEM FELHÍVÁS! az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeirıl A támogatás célja 1. § A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági területeken a fás szárú energiaültetvényekrıl szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: engedélyezési R.) 2. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott sarjaztatásos fás szárú energiaültetvények telepítésével a) hozzájáruljon az élelmiszer-termékpályák stabilizálásához a nem élelmiszeripari növények termesztésére történı áttéréssel; b) alternatív, a termıhelyi adottságokhoz igazodó kultúraválasztási lehetıséget biztosítson; c) mérsékelje a szél- és vízerózió, illetve belvizek okozta károkat; d) az energetikai célú faanyag biztosításával hozzájáruljon a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben való használatának elterjesztéséhez; e) mérsékelje az erdészeti potenciál túlzott energetikai célú használatára irányuló nyomást; f) a betakarítási, telepítési mőveletekkel foglalkoztatási lehetıséget biztosítson a vidéken élı, alacsony képzettségő munkaerı részére; g) hozzájáruljon a vidéki lakosság életszínvonalának javításához. e) befejezett beruházás: az ültetvény termıre fordulásának (elsı letermelésének) idıpontja. A támogatás jellege 3. § E rendelet alapján mezıgazdasági területeken a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti energiaültetvény telepítéséhez, termıre fordulásáig történı ápolásához vissza nem térítendı támogatás vehetı igénybe. A támogatás igénybevételének feltételei 4. § (1) Támogatás igénybevételére jogosult a mezıgazdasági termelı (a továbbiakban: ügyfél), ha a beruházással érintett mezıgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem vonatkozik az induló vállalkozásra. Ha az ügyfél induló

6. oldal


vállalkozás, akkor a támogatási kérelem benyújtásával egyidejőleg nyilatkozatban vállalja, hogy legkésıbb a beruházás befejezését követı elsı lezárt teljes naptári évben megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek. (3) Az ügyfél köteles a támogatási kérelemben megjelölt összes ültetvény vonatkozásába e) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, e jogcím tárgyában szervezett kötelezı képzésen részt venni az utolsó kifizetési kérelem benyújtása elıtt. (4) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az ügyfél rendelkezzen az engedélyezési R. alapján saját nevére kiállított, a támogatási kérelemben megjelölt területekre vonatkozó, jogerıs telepítési engedélyekkel. A támogatás mértéke 5. § (1) A támogatás összege támogatási kérelmenként legfeljebb 735 ezer eurónak megfelelı forintösszeg lehet. (4) E rendelet alkalmazásában az ültetvénnyel kapcsolatban felmerült elszámolható kiadásnak minısül: a) terület-elıkészítés, b) tápanyag-utánpótlás, c) szaporítóanyag-beszerzés és -tárolás, d) telepítés, e) termıre fordulásig a telepítési terv szerinti éves ápolás, f) telepítéshez kapcsolódóan a Vhr. 31. §-ában meghatározott szolgáltatások, az ott meghatározott mértékig, g) kerítés, térburkolat-kialakítás. Támogatási kérelem benyújtása 6. §(1) A támogatási kérelmet a) a 2010. évben márciusi, és március 31. között, valamint november 2. és január 15. között, b) a 2011. évtıl évente november 2. és január 15. között lehet benyújtani a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon. (2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a mezıgazdasági ıstermelıi igazolvány hiteles másolatát; b) az energiaültetvények határvonalait ábrázoló MePAR rendelet szerinti egyedi blokktérképek d) a faapríték felvásárlására vonatkozó, a telepítést követı legalább 5 év idıtartamra szóló elıszerzıdés, szerzıdés másolatát, vagy a saját felhasználásra vonatkozó nyilatkozatot; e) a mellékletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat. (3) Egy ügyfél egy támogatási kérelem benyújtási idıszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. Németh István Ügyfélszolgálati tanácsadó

2010. november

TÁJÉKOZTATÓ Megjelent a 161/2010.(X.29.) számú MVH Közlemény az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatás igénylésérıl Támogatásra az ügyfél akkor jogosult, ha: • az erdészeti hatóság által az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapján nyilvántartásba vett erdıgazdálkodó; • rendelkezik az adott területre vonatkozóan az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdıterv határozattal; • a támogatási kérelem benyújtását megelızı két naptári évben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján, illetve az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott erdészeti, erdıgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos támogatás igénybevétele esetén nem került kizárásra a támogatási feltételek szándékosan történı megszegése miatt; • az erdészeti potenciál helyreállítási célprogram keretében a kérelmezett területre korábban másik természeti katasztrófa káreseménye miatt, a támogatási rendelet alapján legfeljebb egy alkalommal kapott támogatást; • tőzkár esetén, amennyiben az erdıtőz nem az erdıgazdálkodó szándékos vagy gondatlan magatartása, vagy a területen gondatlanul végrehajtott erdımővelési vagy fahasználati tevékenység következtében keletkezett. A legkisebb egybefüggı támogatható terület nagysága 0,5 hektár. A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló idıszak: 2010. november 1. és november 30. között. A kérelmezı a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló idıszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, de a kérelemben több típusú természeti katasztrófa által okozott erdıkár után is igényelhetı támogatás. A támogatási kérelmet egy példányban az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, a természeti katasztrófával sújtott erdırészlet szerinti területileg illetékes Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságához kell benyújtani a természeti katasztrófa bekövetkeztének éve utáni két naptári éven belül. Csatolandó mellékletek: • A károsodott terület elhelyezkedése üzemtervi térképen és egyedi blokktérképen is ábrázolva. A benyújtandó egyedi blokktérképen fel kell tüntetni a padka, rızsefonat, talajfogó gát, valamint a bakhát helyét. • Tőzkár esetén a tőzvédelmi hatóság tőzvizsgálati jelentésének másolata. A további részletek megtalálhatóak a www.mvh.gov.hu oldalon. Kun Róbert Ügyfélszolgálati tanácsadó


7. oldal

FORGÓESZKÖZ VIS MAIOR HITELPROGRAM A GAZDÁKNAK A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kedvezményes forgóeszköz hitelfelvételi lehetıséget hirdet meg, amelynek célja segíteni azoknak a gazdáknak, akik az év második és harmadik negyedévében a katasztrófa- és elemi károk – árvíz, vihar, belvíz, jégesı, fagy stb. – miatt súlyos helyzetbe kerültek, vállalkozásaik ellehetetlenültek, további mezıgazdasági tevékenységük folytatása is kérdésessé vált. Az MFB Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramból a mezıgazdasági termelık kedvezményes, éven túli forgóeszköz hitelt vehetnek fel, amelynek keretösszege összesen 6 milliárd Ft. Hitelkérelmet a vis maior igazolással, vagy az agrárkár enyhítı juttatásra vonatkozó igazolással rendelkezı mezıgazdasági termelık nyújthatnak be. A konstrukció kedvezményes, méltányos és arányos. A hitelre a mezıgazdasági termelık a károsult mezıgazdasági területük nagysága, valamint az elhullott állatok /szám, fajta, kor, nem szerint kiszámolva/ alapján jogosultak. A hitelösszeg ügyfelenként szántó és legelı után legfeljebb 200 000 forint hektáronként, ültetvény után legfeljebb 500 000 forint hektáronként, állatok után legfeljebb 200 000 forint. A hitel összege 1 - 50 millió forint között lehet. A hitel futamideje maximum 5 év, amelybe az 1 év türelmi idı is beletartozik. A forinthitel kamatának mértéke jelenleg mintegy 6%. A hitelekhez az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezessége, mint fedezet kapcsolódhat. További információ elérhetı a www.fvm.hu és a www.nfb.hu honlapokon. Kovács Veronika Ügyfélszolgálati tanácsadó

TÁJÉKOZTATÓ Megjelent a 26/2010. (XI. 4.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A mezıgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirıl szóló 2007. évi XVII. törvény 81.

2010. november

§ (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetı államtitkár feladat- és hatáskörérıl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következıket rendelem el: 1. § Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A támogatási kérelmet 2011. március 1. és 31. között, ezt követıen évente március 1. és 31. között lehet benyújtani a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített formanyomtatványon az MVH-hoz. A formanyomtatványt a következı adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresíteni: a) az ügyfél típusához kapcsolódó adatok, b) a pontozáshoz kapcsolódó adatok, c) a megvalósítási helyre vonatkozó adatok, d) a tervezett elszámolható kiadás és kalkulált támogatási összeg célterületenként.” 2. § Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezıgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl szóló 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A támogatási kérelmet 2011. május 1. és 31. között, ezt követıen évente május 1. és 31. között lehet benyújtani a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon az MVHhoz. A formanyomtatványt a következı adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresíteni: a) az ügyfél típusához kapcsolódó adatok, b) a pontozáshoz kapcsolódó adatok, c) a megvalósítási helyre vonatkozó adatok, d) a tervezett elszámolható kiadás és kalkulált támogatási összeg célterületenként.” 3. § (1) Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelı, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl szóló 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet [a továbbiakban: 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet] 4. § (10) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(10) A Vhr. 17. § (4) bekezdésétıl eltérıen a 6. § (1) bekezdése szerinti idıpontban benyújtott kérelmek esetében a mővelet legkorábban a támogatási kérelem benyújtási évében vagy az azt közvetlen megelızı évben az ügyfél saját felelısségére megkezdhetı.” (2) A 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép:


8. oldal

„(1) A támogatási kérelmet a 2011. évben október 1. és november 15. között, ezt követıen évente október 1. és november 15. között lehet benyújtani a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon.” 4. § (1) Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet [a továbbiakban: 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet] 4. § (8) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(8) A Vhr. 17. § (4) bekezdésétıl eltérıen a 6. § (1) bekezdése szerinti idıpontban benyújtott kérelmek esetében a mővelet legkorábban a támogatási kérelem benyújtási évében vagy az azt közvetlen megelızı évben az ügyfél saját felelısségére megkezdhetı.” (2) A 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A támogatási kérelmet a 2011. évben október 1. és november 15. között, ezt követıen évente október 1. és november 15. között lehet benyújtani a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon.” 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követı napon lép hatályba és a hatálybalépését követı napon hatályát veszti. Poczkodi Renáta Ügyfélszolgálati tanácsadó

ÁLLÁST KERES A Debreceni Egyetem AMTC Mezıgazdaságtudományi Kar agrármérnöki szakán állattenyésztési és vidékfejlesztési szakirányon végzett fiatal hölgy állást keres. Nyelvismeret: angol középfokú szóbeli. Egyéb ismeretek: B kategóriás jogosítvány, felhasználói számítógépes ismeretek. Tel: +3620-582-9014.

TÁJÉKOZTATÓ Megjelent az állattartó telepek korszerősítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésérıl szóló 163/2010. (XI.03.) MVH közlemény 2010. november 2. és december 15. között kifizetési kérelmet nyújthatnak be az állattartó telepek korszerősítéséhez nyújtandó támogatás jogcím

2010. november

vonatkozásában az MVH által meghozott támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal rendelkezı ügyfelek. A kifizetési kérelmet a lakóhely/székhely szerint regionális illetékességő MVH megyei kirendeltségre, az MVH által rendszeresített formanyomtatványokon, postai úton kell benyújtani. Kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha a természetes személy nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggı végrehajtási eljárás alatt, illetve ha az ügyfél nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, adósságrendezés alatt. Kifizetési kérelem a támogatási rendelet 3.§(1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott támogatott célterületekre nyújtható be, támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó jogerıs támogatási határozat alapján. Kifizetési kérelem nyújtható be a támogatási rendelet 3-7. számú mellékleteiben szereplı mezıgazdasági gépekre, berendezésekre, technológiai kiadásokra, infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra illetve a végrehajtási rendelet szerinti egyéb elszámolható kiadásokra, a 9-13. számú mellékletekben meghatározott mőszaki tartalom teljesítése mellett. Egy naptári évben legfeljebb két alkalommal nyújtható be kifizetési kérelem ugyanazon jóváhagyó támogatási döntés alapján. Az utolsó kifizetési kérelmet legkésıbb a mővelet megvalósulását követı egy éven belül megnyíló kifizetési kérelem benyújtási idıszakban kell benyújtani. A támogatás mértéke az ügyfél által igényelt és az MVH által az adott támogatási határozathoz kapcsolódó kifizetési kérelem/kérelmek alapján jóváhagyott és kifizetett összeg nem haladhatja meg az Európai Bizottság által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban jóváhagyott 2.757.000 euró/projekt értéknek megfelelı támogatási felsı határt forintra átszámolva. A 163/2010. (XI.03.) MVH közlemény és mellékleteinek elérhetısége: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu /kozlemenyek/mvhk1632010 Oláh István ügyfélszolgálati tanácsadó

JOGSZABÁLYFIGYELİ A MAGYAR KÖZLÖNY 2010. NOVEMBER hónapban eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai 26/2010. (XI. 4.) VM rendelet

Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

ARANYKALÁSZOS TANFOLYAM INDUL ABAÚJSZÁNTÓN

Recommend Documents