GAZDASÁG India a legvonzóbb piac a kereskedelmi befektetők számára Tárgyszavak: célpiac; beruházás; kiskereskedelem; áruházlánc; India.
Ősi kultúra, új piac A globális kereskedelemfejlesztési index (Global Retail Development Index = GRDI) megmutatja, hol a legkedvezőbbek a lehetőségek a nemzetközi kereskedelmi vállalatok számára. A GRTI 2005-ben 30 országra kiterjedő elemzést végzett, melynek során négy fő szempontot vett figyelembe: gazdasági és politikai stabilitás, modern üzlethálózat (nagybani piacok, szupermarketek, diszkontáruházak) megléte, az adott országban működő multinacionális kereskedelmi vállalatok száma, valamint az időtényező, azaz a bruttó hazai termék és a korszerű eladótér növekedési aránya közötti viszony. A lista élén India áll, amely gazdasági növekedését külföldi vállalatok felvásárlásával is erősíti. Első pillantásra Bombay egyedülálló középkori helyszínt kínál: friss gyümölccsel megrakott kézikocsik mellett és között számtalan utcai árus kiabálva kínálja portékáját, meghatározva az utcaképet. Ez a város az ország gazdasági középpontja. Egy kis alkudozás nélkül áru itt nem cserél gazdát. A belvárostól alig néhány percnyire a kép hirtelen megváltozik. A „Nirmal’s Lifestyles Mall” bevásárlóközpontba belépve az egyszerű utcai vásárló komoly fogyasztóvá alakul át. A Bata üzletben Lee-farmert és Hush-puppiet próbál, ha közben megéhezik, vár rá a McDonald’s és a Pizza Hut. Bombay az egyik a számos indiai város közül, amely tartósan profitál a nemzetközi kereskedelmi és szolgáltató vállalatok jelenlétéből. India több mint egymilliárd lakosával Ázsiában a harmadik legerősebb gazdaság, és a legjobb úton van afelé, hogy Kínát megelőzze. Vezető helyét a GRDI listáján, amely 25 szempontot mérlegel, elsősorban annak köszönheti, hogy kevésbé korlátozza a külföldi kereskedelmi vállalatok magántulajdonhoz (tulajdonszerzéshez) való jogát, ami kedvezően hat a beruházási klímára. Még a kevésbé ellátott kiskereskedelmi piacon is évi 330 Mrd USD adóbevételre tesz szert, a bevételek
növekedési üteme az utóbbi öt évben eléri a 10%-ot. A tíz legnagyobb kereskedelmi vállalat összesített piaci részesedése viszont alig 2%, ami az indiai kereskedelmi piac erős széttagoltságára utal. A nemzetközi kereskedelmi láncok, pl. a Wal-Mart, a Carrefour, a Tesco és a Casino gyorsan felismerték és ki is használták a közvetlen beruházások (Foreign Direct Investments = FDI) kedvező feltételeit: úgy terjeszkedtek, hogy eközben partnerkapcsolatokat építettek ki az indiai kiskereskedelmi vállalatokkal. További versenytársak, mint pl. a Marks & Spencer és a Benetton csoport, amelyek a franchise-modell alkalmazásával bővítik hálózatukat, valószínűleg áttérnek majd a tulajdonlás és a franchise hibrid (kombinált) struktúráira. Versenytársaik a vezető indiai kereskedelmi láncok: a Pantaloon, a Westside és a Big Bazaar, megpróbálnak fellépni a globális kereskedelmi vállalatok terjeszkedése ellen. Kiépítik saját logisztikai rendszerüket, korszerűsítik a technológiát, ezáltal javítják versenyképességüket.
Oroszország a második helyen Továbbra is egyértelmű az oroszországi piac előkelő helyezése a GRDI listáján. Az utóbbi öt évben egész sor külföldi kereskedelmi vállalat települt le Oroszországban. Az új befektetők számára azonban már nem annyira vonzó célterület, mivel a piac lassan telítődik, a kedvező fekvésű területeket a nagy kereskedelmi központok már elfoglalták. Az orosz nagyvárosok azonban még így is csábító lehetőségeket kínálnak. A jelenlegi áruházsűrűség akár a kétszeresére nőhet. Az oroszországi kiskereskedelmi forgalom 2004-ben meghaladta a 200 Mrd USD-t, a kereskedelmi üzletláncok forgalma 70–80%-os ütemben bővült! A piac telítődése miatt az újonnan piacra lépőknek gyorsan cselekedniük kell, annak ellenére, hogy a kereskedelmi csomópontoktól és a nagyvárosoktól távol még szinte korlátlanok a befektetési lehetőségek. Az ország 143 millió lakosa számára a vásárlás a hitelkártyák elterjedésével könnyebbé, gyorsabbá és egyszerűbbé vált. Az 1998. évi pénzügyi válságot követően az élelmiszerek forgalma nőtt a leggyorsabban. A trend 2004-ben megváltozott, előretört a többi árucikk (Non-FoodBereich) forgalma. Oroszországban egy átlagcsalád jövedelmének 42%át költi élelmiszerekre, ami még mindig magas arány, összevetve pl. a lengyelországi 29%-kal. A ruházati piac forgalma eléri az évi 11 Mrd USD-t, lassan a telítődés jelei mutatkoznak, részben a nemzetközi kereskedelmi láncok megjelenése miatt, amelyek termelésük egy részét oroszországi üzemekbe
helyezték át. Ezzel szemben az elektronikai, a háztartási gép- és a bútorpiac kilátásai igen kedvezők. A globális láncok számára a tartós – de a gyors modellváltás miatt mégis gyorsan avuló – fogyasztási cikkek értékesítése az élelmiszerértékesítés mellett a második legvonzóbb terület.
Ukrajna az élcsoportban Egyetlen ország sem lépett akkorát előre a GRDI rangsorban, mint Ukrajna. A „narancsszínű forradalom” győzelme jelentős befektetési hullámot indított el: fél év alatt a fekete-tengeri ország a listán nyolc pozíciót előre lépve a harmadik helyre jött fel. A befektetők bizalmát erősíti a gazdasági fellendülés, a bruttó belföldi termelés (BIP) erőteljes növekedése, a stabil gazdaság, az erősen tagolt kiskereskedelmi piac és a földrajzi közelség az EU-hoz.
A 20 legvonzóbb célország közül 11 kelet-európai Az egyik legvonzóbb befektetési terület a multinacionális kereskedelmi vállalatok számára továbbra is Kelet-Európa. A régió 11 országa szerepel az első húszban, közülük Bosznia-Hercegovina és Macedónia első alkalommal került a listára. Három kelet-európai régió kínál stabil és kedvező befektetési lehetőségeket: Oroszország, a „hagyományos” Kelet-Európa, benne Magyarország és Románia, valamint az „új” keleteurópai piacok, Ukrajna vagy pl. Lettország. Gondos és előrelátó tervezés mellett a kialakítandó kapacitások egymást kölcsönösen erősítő hatásai érezhetővé válhatnak a szomszédos országokban is. India, Oroszország és Ukrajna mellett Kína, Szlovénia, Lettország, Horvátország, Vietnam, Törökország és Szlovákia szerepel az első tízben (1. táblázat). Előnyben vannak azok a vállalatok, amelyek elsőként léptek ezekre a piacokra. Azok a befektetők, akik elszalasztották a korai piacra lépést, most még bátran próbálkozhatnak az indiai piacokon. Az elmúlt évek azt igazolták, hogy a gyors cselekvésre képes, egyúttal kitartó kereskedelmi láncok a legsikeresebbek. Stratégiájuk része kell legyen a hosszú távú tervezés és a kockázatvállalás is. Nem véletlenül, hiszen még a legvonzóbb célországot is sújthatja természeti katasztrófa, vagy érheti gazdasági és politikai válság.
Indiai vállalatok külföldi befektetései Gazdasági erejét tekintve India ma már a negyedik helyre lépett elő a világon. Az exportorientált indiai gazdaság ezt az intenzív növekedést külföldi vállalatok felvásárlásával is erősíti. A dél-indiai Tamil Nadu állam öntészeti és textilipari központjában (Coimbatore) a közelmúltban megrendezett Intec szakvásár az indiai ipari vállalatok világméretű terjeszkedését és növekvő versenyképességét igazolta. Az ágazat éves növekedése kétszámjegyű, a konjunktúrát a nemzetközi autógyártó vállalatok terjeszkedése serkenti, egyre több indiai vállalat lép a külpiacokra és jut az ehhez szükséges know-how birtokába. Az indiai cégek 2004-ben 60 külföldi vállalatot vásároltak fel 1,7 Mrd USD értékben. 2005 első felében 40 vállalat került indiai tulajdonba összesen 914 M USD ellenében. Az 1,25 Mrd USD éves forgalmú Kalyani-csoporthoz tartozó Bharat Forge Ltd. (Pune) Ázsia legnagyobb kovácsoló (melegalakító) üzeme az amerikai kovácsoltacél-gyártó Federal Forge (Lansing, Michigan) vállalatot vásárolta fel 9 M USD-ért. Ezt követte a Carl Dan. Peddinghaus (Ennepetal), az egyik legnagyobb németországi kovácsolt ajándéktárgygyártó üzem megvétele 27 M euróért. A Bharat Forge felvásárolta a kelet-németországi (Brand-Eibisdorf) Aluminiumtechnik GmbH & Ko. KG-t is, ezáltal hozzáfér a legkorszerűbb alumínium-melegalakítási technológiához. A vállalat nem titkolt célja a Thyssen-Krupp kiszorítása a kovácsolt áruk piacáról. Az indiai Amtek Auto tengerentúli expanziós stratégiája keretében 28 M eurót fordított brit és USA-beli cégek felvásárlására. A felvásárlási láz nemcsak a gépipart, hanem a gyógyszeripart is elérte. A Ranbaxy Laboratiories és a Wockhardt Ltd. a német Vitaris gyógyszergyár megvételét tervezi. Csaknem 500 M USD-s üzletről van szó, az eddigi legnagyobb összegről, amit indiai cég vállalatfelvásárlásra fordított. A Pfizer gyógyszeripari generikumgyártó leányvállalata, a Heumann alig néhány hete került indiai kézbe, a Torrent-csoport tulajdonába. Mialatt a német középvállalatok a kínai befektetési hullám után az indiai lehetőségeket keresik, a német ipar „nagy játékosai” a szubkontinens irányában tájékozódnak. Így pl. a BMW Madras körzetében keres megfelelő telephelyet indiai gyártóüzem létesítéséhez. A Knorr-Bremse konszern nemrég alapított közös vállalatot az indiai Tata-csoporthoz tartozó Tata AutoComp Systems Ltd.-vel (TACO) A Knorr-Bremse tulajdoni hányada 74%, a TACO-é a maradék 26%. Az új üzem (Hinjawadi, Pune) az indiai haszonjárműgyártó vállalatok számára szállít modern, elektronikus fékvezérlő berendezéseket.
Az ázsiai konjunktúra hatása az USA piacaira Az USA-ban az elmúlt öt évben több mint hárommillió gyártó munkahely szűnt meg és a következő tív évben várhatóan további 10 millió munkahely kerül át Kínába és Indiába. Az USA kereskedelmi deficitje ezekkel az országokkal szemben évi 20%-os ütemben nő. A gyártósorok Kínába, a szoftverfejlesztés és a pénzügyi szektor Indiába települ át. Az amerikai fogyasztók számára kedvező a sok olcsó importáru és szolgáltatás, a jól pozícionált multinacionális vállalatok az olcsóbb munkerőre támaszkodva extraprofitit érnek el. Az USA iparát és exportját élénkíti az erősödő kínai és indiai középosztály támasztotta kereslet a nyugati életformát megtestesítő termékek iránt, kezdve a kozmetikai cikkektől a banki szolgáltatások igénybevételéig. A nagy acélipari és vegyipari beruházások korszaka – elsősorban Kínában – lassan lezárul, ugyanakkor nő a kereslet az egészségügyi szolgáltatások, a lakásépítés és a környezetvédelmi beruházások iránt. Az átalakulásnak és átrendeződésnek azonban ára van: az USAban nő a munkanélküliség, különösen a kevésbé iskolázott és szakképzett rétegek körében. A magasan képzettek számára is egyre erősebb konkurenciát jelent az olcsóbb ázsiai munkaerő, különösen nagy nyomás nehezedik a szoftverfejlesztőkre és a szolgáltatási szektorra. Számos amerikai, csúcstechnológiában jártas szakértő vállal megbízást Kínában és működik közre az ország modernizálásában. Ezzel párhuzamosan az amerikai kulturális és vásárlási minták is behatolnak az országba: a Baywatch, a The Apprentice és az American Idol epizódjait sugározzák a kínai és az indiai csatornák, és sikeresen pozícionálja magát a régióban pénzügyi szolgáltatásaival az American Express. Összeállította: Hornyák Katalin Pfeiffer, P.: Wo liegen die attraktiven Handelsstandorte von morgen? = Absatzwirtschaft, 48. k. 9. sz. 2005. p. 70–73. Klein, C.: Global Markets – Indische Unternehmen auf Einkaufstour in Deutschland. = Produktion, 2005. 28/29. sz. júl. 21. p. 1–2. Manaktala, S.: IDE (India)’s market creation approach to development. = Small Enterprise Development, 16. k. 2. sz. 2005. jan. p. 36–43.
