IMPRESSZUM ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

IMPRESSZUM

ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

KIADÓ:

Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal 4024 Debrecen, Piac u. 54. Tel.: 52/504-100, Fax: 52/504-105 E-mail: [email protected]

KIADÁSÉRT FELEL: SZERKESZTÉSÉRT FELEL: ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK: NYOMTATÁS: MEGJELENT:

Dr. Kerekes Edit hivatalvezető Dr. Rácz János hivatalvezető-helyettes Takács Jánosné, Páll Enikő Informatika 450 példányban

ISSN: 1788-8220

Felügyeleti és Igazgatási Monitoring Főosztály tájékoztatói

Szociális- és Gyámhivatal tájékoztatója

Régiós összefoglaló a vásár-piac rendeletek 2010. évi témavizsgálatairól ................................. 2

Megváltozott szociális és gyermekvédelmi hatásköri szabályok ······················· 29

Hogyan szerkesszünk önkormányzati rendeletet 2010. március elseje óta? (Három hónap tapasztalatainak összegzése).........................................17

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatója

Ferenc Zoltánné

Dr. Széles Zoltán, Dr. Papp Zsuzsanna, Lakatos István

Seres Valéria

Versenyvizsga - jogszabályváltozás ·· 32 Takács Jánosné

Hatósági Főosztály tájékoztatója Tájékoztató az adóhiány utáni adóbírság mértékének megállapításáról..............26 Kozák Ferenc

Területi államigazgatási szervek tájékoztatója Tájékoztató a 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírásról··········· 33 KSH

www.earkh.hu; www.earah.hu

1

Régiós összefoglaló a vásár-piac rendeletek 2010. évi témavizsgálatáról I. A vásárok és piacok rendje helyi szabályozásának szükségessége A helyi önkormányzatok nem rendelkeznek és korábban sem rendelkeztek konkrét törvényi felhatalmazással vásárokról és piacokról szóló rendeletek megalkotására, de nem jogsértő a helyi szabályozás, miután ezen életviszonyok szabályozása helyi közügynek minősül. A helyi közügyekre vonatkozóan az Alkotmánybíróság többek között a 36/2000.(VII.09.) AB határozatában megállapította, hogy önmagában véve az, hogy a társadalmi viszonyok meghatározott körét országos érvényű jogszabály kormányrendeleti formában - a szabályozási körébe vonta, nem akadálya az önkormányzati rendeletalkotásnak. Ha ugyanis helyi közügyről van szó, az önkormányzati testület az Alkotmány 44/A.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében külön törvényi felhatalmazás hiányában is jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra. Az sem jogellenes, ha az önkormányzat a helyi sajátosságoknak megfelelő szabályozást határozattal, üzemeltetési szabályzatban fogadja el. Például egy község képviselő-testülete 2008. május 1-jével hatályon kívül helyezte önkormányzati rendeletét, majd ezt követően piaci rendtartást (üzemeltetési szabályzatot) fogadott el, valamint a helyhasználat díjtételeit a közterület-használat szabályozásáról szóló rendelete mellékletében határozta meg és 2009-ben nyilvántartásba vetette piacát a kistérség székhelye szerinti jegyzőnél.

2


Az országos szintű szabályozást a vásárokról és piacokról szóló 35/1995.(IV.5.) Korm. rendelet (továbbiakban: régi Kr.), majd 2009. április 12-i hatálybalépésével a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009.(III.13.) Korm. rendelet (továbbiakban: új Kr.) biztosítja. A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól az 59/1999. (XI.26.)EüM rendelet rendelkezik, ezt megelőzően 1999. december 4-ig a piaci és utcai élelmiszerárusítás közegészségügyi szabályainak magállapítása tárgyában alkotott 2/1952.(II.16.)EüM rendelet volt hatályban. (Számos önkormányzat 1995-1999 között alkotott és azóta sem módosított rendeletében még ezen hatályon kívül helyezett közegészségügyi szabályok találhatók meg.) II. A vásárok és piacok rendje helyi szabályozásának terjedelme A helyi önkormányzatok szabályozási lehetőségei eléggé beszűkültek, elsősorban a nyitvatartási időre, a nyitvatartási rendre, a helyfoglalási szerződés és a helyhasználati díj, a helypénz meghatározására terjednek ki. A régi Kr. 5.§ (1) bekezdése alapján a vásár és a piac rendjét a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A 6.§ (2) bekezdése szerint a vásár, illetve a piac nyitva tartásának idejét a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg. A 7.§ (2) bekezdése értelmében a rendező (fenntartó) köteles a vásár, illetve a piac rendjét folyamatosan ellenőrizni. Ezzel szemben az új Kr. 6.§ (1) bekezdése szerint a vásár, a piac, illetve a bevásárló központ működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. A 8.§ (1) bekezdése alapján a vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 9.§ (1) bekezdése értelmében az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

3 www. earkh.hu; www.earah.hu

Az új Kr. 2009. október 1-től történő módosítása alapján e rendelet hatálya alá nem tartozik közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban folytatott kereskedelmi tevékenység. III. Vásárok, piacok nyilvántartásba vétele Lényeges változás, hogy a korábbi szabályozás szerint a vásárt, piacot, vásárcsarnokot, használtcikk- vásárt és alkalmi (ünnepi) vásárt a vásár, illetve piac helye szerinti illetékes település jegyzője vette nyilvántartásba. Ezzel szemben az új szabályozás szerint a kistérség székhelye szerinti önkormányzat jegyzője kereskedelmi hatóságként engedélyezi, illetve veszi nyilvántartásba a kistérség területén működő vásárokat, piacokat. A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelmek elbírálásakor a kistérségi jegyző a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézetét, míg az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés céljából az MGSZH illetékes intézetét szakhatóságként keresi meg. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/G.§ c) pontja alapján 2009. október 1-től a kistérségi székhelyek jegyzői a bejelentett bevásárlóközpontokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról kereskedelmi nyilvántartásokat vezetnek. Az új szabályozás értelmében a vásárok és piacok üzemeltetésére előírt feltételek meglétét a kistérség székhelye szerinti jegyző ellenőrzi előre meghatározott ütemterv szerint.

4


IV. Általános megállapítások Hajdú-Bihar megyében jelenleg 30 önkormányzat, azaz az ottani települések 36%-a, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 35 önkormányzat, azaz a települések 45%-a, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 25 önkormányzat, azaz a települések 10%-a szabályozza a helyi piacok, vásárok tartását. A kereskedelmi-, szolgáltatási tevékenység nyújtása az alábbi elnevezésekkel jelenik meg: napi élelmiszerpiac, heti piac, használtcikk piac, iparcikk piac, vásárcsarnok; országos állat- és kirakodóvásár, országos kirakóvásár, heti állatvásár, autó- és motorvásár, közúti járművásár, alkalmi vásár, ünnepi vásár és búcsúvásár elnevezéssel. 82 település helyi önkormányzati rendeletben szabályoz, 8 csak üzemeltetési szabályzatban, míg 10 rendeletben és üzemeltetési szabályzatban is. 4 önkormányzat üzemeltetési szerződést/bérleti szerződést kötött egy-egy egyéni vállalkozóval, akik a beszedett helypénzt befizetik a fenntartó önkormányzat vagy annak költségvetési szerve részére, továbbá gondoskodnak a piactér takarításáról, valamint állagmegóvást és kisebb javításokat végeznek a piaci létesítményeken. A helyi szabályozás aránya

300 250 200 299

150 100 50

82 8

0 rendelet

üzemeltetési szabályzat

10 rendelet + üzemeltetési szabályzat

egyik sem

A vásár, piac üzemeltetését a települések többségében a fenntartó önkormányzat (13 helyen), vagy a polgármesteri hivatal végzi szakfeladatként (32), illetve annak költségvetési szerve falugondnokság, városgondnokság, település-üzemeltetési intézmény, GAMESZ néven (16), vagy önkormányzati tulajdonú kft-ként (19). 5 www. earkh.hu; www.earah.hu

Nem önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság 4 esetben, egyéni vállalkozó 4 helyen, míg egy-egy esetben közalapítványi és egyesületi formában üzemeltet vásárt, piacot. Üzemeltetők típusai 35 30 25 20 32

15 10 13

5

16

19 4

1

0

k Ön

á orm

zat ny

l Po

ri ste me r á g

l . v ft. k ft ata ze r ik ati hiv si s zat z é y y t e án án é gv rm rm l ts ko ko Kö ön Ön m Ne

4

1

t ny ozó üle vá yes lalk pít l a l á Eg a z iv Kö yén Eg

V. Formai követelmények Az önkormányzati rendeletek preambuluma felhatalmazást adó jogszabályként az Ötv. 16.§ (1) bekezdését jelöli meg 60 esetben, illetve 10 alkalommal az Alkotmány 44/A.§ (2) bekezdésére is hivatkozik. 17 önkormányzati rendelet törvényi felhatalmazás helyett csak a régi vagy az új kormányrendeletre, míg 5 rendelet semmilyen magasabb szintű jogszabályra nem hivatkozik. Mindössze 11 rendelet és egy üzemeltetési szabályzat hivatkozik a tartalmi szabályok meghatározásánál a 2009. április 12-től hatályos 55/2009.(III.13.)Korm. rendeletre, míg a többi rendelet a hatályon kívül helyezett 35/1995.(IV.5.) Korm. rendeletre hivatkozik 8 kivételével, akik egyáltalán nem említik meg a kormányrendeleti szabályozást. Több 1995-ben vagy a következő néhány évben elfogadott és azóta se módosított önkormányzati rendelet tartalmazza a vásáron és piacon forgalmazható árucsoportok meghatározására a régi Kr. mellékletét, melynek vásár, piac típusok szerinti taxatíve felsorolt terméklistája 2002. IX.30-ig volt hatályban. Emellett a többi szintén 2009. április 12. után felül nem vizsgált rendelet a régi Kr. 3.§ (1) bekezdésében meghatározott áru- és termékértékesítés, vendéglátó-ipari, 6


kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenységként határozza meg a vásáron, piacon végezhető cselekményeket. Ezzel szemben a hatályos szabályozás szerint végezhető tevékenységek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmező rendelkezései között jelennek meg, melyre az új Kr. is visszautal. Piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Vásár: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet. Kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. A piacok és vásárok rendje címszó alatt több „ősrégi” önkormányzati rendeletben a piaci és utcai élelmiszerárusítás közegészségügyi szabályainak magállapítása tárgyában alkotott 2/1952.(II.16.) EüM rendelet egyes részletes szabályait átemelik az élelmiszer árusítása, tárolása, csomagolása, romlott áru, nyílt árusító üzlet, pavilonok stb. vonatkozásában, mely szabályok betartatása, ellenőrzése az állategészségügyi- (MGSZH) és az egészségügyi- (ÁNTSZ) hatóságok feladata. (Időközben már a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól 59/1999.(XI.26.)EüM rendelet szabályai az irányadók.) Fenti általános példák sértik az Alkotmány 2.§ (1) bekezdése alapján a jogállamiságból következő jogbiztonság követelményeit, ezáltal súlyosan alkotmánysértők ezen önkormányzati rendeletek. A 2010. március 1-től hatályos jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet 16.§ (2) bekezdése alapján a jogszabály tervezetében olyan jogszabály szövegét, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes, sem szó szerint, sem tartalmilag nem lehet idézni, ehelyett - ha a jogalkalmazás megkönnyítése vagy a jogszabály megfogalmazása ezt megköveteli - hivatkozást kell alkalmazni. 7 www. earkh.hu; www.earah.hu

Érdekességképpen említhető meg, hogy egy rendelet és egy üzemeltetési szabályzat – a települések hagyományaira való tekintettel – nemcsak a helyi, hanem az országos vásárokra (állat és kirakodóvásár, tenyészállat és népművészeti vásár) vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. (Hortobágy, Tiszacsege) VI. Tartalmi követelmények -

nyitvatartási idő nyitvatartási rend helyfoglalási, helybiztosítási szerződés helypénz, helyfoglalási díj piacfelügyelő, üzemeltető ellenőrzési jogosítványai

A vásár és a piac nyitvatartásának idejét a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozta meg a régi Kr. 6.§ (2) bekezdése alapján, míg az új Kr. 8.§ (1) bekezdése szerint a vásár, piac nyitvatartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. Mivel 2009. április 12. után az önkormányzatok csak 5 helyi rendeletet és egy üzemeltetési szabályzatot módosítottak, ezért a rendeletek többsége a régi rendelkezést tartalmazza. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a működési rendre is: már nem a vásár rendezője, piac fenntartója, hanem az üzemeltető határozza meg a vásár, piac, illetve bevásárlóközpont működésének a rendjét és erről jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. A rendeletek, üzemeltetési szerződések 51%-a tartalmazza, hogy jól látható helyen kifüggesztett hirdetményben kell a vásárlókat tájékoztatni a nyitvatartási időről. (Túlnyomó részt a fenntartók részére szól ez az előírás a korábban elfogadott helyi szabályozás miatt.) 8


A nyitvatartási rendhez kapcsolódik az a szabály, hogy az élelmiszert forgalmazó piacokon, vásárokon a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiség használatot kell biztosítani az üzemeltetőnek. Az üzemeltető az árusokkal állandó elárusító helyre, asztalra helybiztosítási szerződést köthet. A helybiztosítási szerződés alapján fizetett helybiztosítási díj a helypénzt nem foglalja magában. A helyhasználatra kijelölt terület igénybevételére a helyhasználó árus a napi helypénz megfizetésével szerez jogosultságot. A helybiztosítási szerződés intézményének lényege, az állandó, fix helyen történő kiskereskedelmi tevékenység végzése úgy, hogy a bérlő árus részére az adott piaci, vásári nap meghatározott időpontjáig vagy a nyitástól számított 1-2 óráig helyet biztosítanak. Ezen időponton túl történő érkezés esetén a bérlő nem tarthat igényt a bérelt helyére, asztalára. A rendeletek, üzemeltetési szerződések 55%-a tartalmazza a helybiztosítási szerződések megkötésének lehetőségét általában 1 hónaptól 1 évig terjedő időtartamig, lejárat előtt 15 napos felmondási idővel. Egy rendelet a folyamatos helyhasználatot úgy szabályozza, hogy amennyiben a helybiztosítási szerződés nem a bérlőnek felróható okból felbontásra kerül, az üzemeltető köteles az előre befizetett bérleti díj részarányos részét a bérlőnek visszafizetni. Egy másik rendelet szerint az állandó elárusító helyek helybiztosítása vonatkozásában az üzemeltető önkormányzati tulajdonú kft. pályázatot ír ki. Több érvényes pályázat esetén sorsolásra kerül sor. (Hasonló a szabályozás egy nem önkormányzati üzemeltetési piacánál, vásárcsarnokánál is.) Egy rendelet aggályos szabályozást tartalmaz a helyfoglalási szerződés megkötésére vonatkozóan, itt ugyanis a szerződéskötést megelőzően „licitálást” tartanak, melynek évi egyszeri időpontja is meghatározásra került. A helypénz, helyhasználati díj díjszabásának meghatározása az önkormányzati rendeletek, üzemeltetési szabályzatok mellékleteiben megtalálhatók, más rendeletek a helypénzt határozatban állapítják meg. A díjak megállapítását illetően eltérő szakmai álláspont fogalmazódott meg a régió megyéiben arra vonatkozóan, hogy azokat önkormányzati rendeletben, illetve 9 www. earkh.hu; www.earah.hu

annak mellékletében, vagy önkormányzati határozatban kell szabályozni. A vásári és piaci helypénz díjtételek vonatkozásában a használt hely nagysága alapján történő differenciálás elfogadható, mivel például a tehergépkocsiról, gépjárműről, utánfutóról történő árusítás estén a csökkenő mérethez alacsonyabb összegű díjtételek kapcsolódnak. Ugyanez a helyzet a tenyészállatok után darabonként megállapított díjtételek vonatkozásában például a ló, sertés, nyúl, napos szárnyas állat csökkenő nagysága alapján számított megkülönböztetésre. Jogellenes a helyi szabályozás, amennyiben például az alábbi 4 féle termékcsoport – tej, tejtermékek; vágott baromfi; virág, palánta, dísznövény; zöldség, gyümölcs, tojás – vonatkozásában a használt terület megkezdett m2-ként a várható árbevétel alapján különbséget tenni. Az Alkotmánybíróság 77/2009.(VII.10.) AB határozata szerint a helyhasználati díj az adott piaci, vásári hely használatának, valamint a fenntartó által ezzel kapcsolatosan nyújtott szolgáltatások ellenértéke. A helyhasználati díj szempontjából a használt hely nagysága, elhelyezkedése, jellege - asztallal vagy anélkül-, a használat módja - keletkező kommunális hulladék mennyisége-, időtartama tényezők bírnak jelentőséggel. E szempontokra tekintettel differenciált díjtételek is megállapíthatók. A helyhasználat értékét nem befolyásoló szempontok, például az árus várható bevételeivel arányosan emelkedő, egyes árucikkekre tekintettel sokszoros mértékben történt megállapítása az igénybe vett hely jellegének, használatának módjától független tényezők alapján történő differenciálása alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a diszkrimináció tilalmába ütközik az árusított árucikkből származó magasabb bevétel szerinti differenciálás. (Régiós szinten 3 településen találkozhatunk ilyen jogsértő helyi szabályozással.) Viszont az évente egyszer Mezőtúron megrendezett hagyományőrző jellegű Túri vásár helypénzdíjainak 3 kategóriája az egyéb árusok, a népi iparművészek árusítása és a termékeiket helyben készítő árusok vonatkozásában csökkenő díjtételek szabályozása a pozitív diszkrimináció elfogadható példája. Jogellenes néhány önkormányzati rendelet helypénz díjtétel mellékletében személygépkocsi, tehergépkocsi tárolására helypénz meghatározása, mert az 10


59/1999.(XI.26.) EüM rendelet 7.§(1) bekezdése szerint az árusok járműveinek elhelyezésére szolgáló gépkocsi-parkolóhelyeket a vásár, piac, vásárcsarnok területén kívül kell tartani. (Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében néhány településen ilyen szabályokkal is találkoztunk.) Egy községi rendelet szerint a piacon forgalmazott áruféleségek vonatkozásában „monopolhelyzetbe senki nem kerülhet.” Ennek tartalmát azonban a rendelet nem határozta meg, így az sérti a jogbiztonságot. Az árusítás feltételeire vonatkozó részletes szabályok szintén nem rendeletalkotási tárgykörök. Két önkormányzat rendeletei még arról is részletesen szóltak, hogy az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők körébe tartozók milyen termékek árusíthatnak. (A régi Kr. 4.§ (2) bekezdésének átemelése.) A régi Kr. 7.§ (1) bekezdése alapján a vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket a jegyző, önkormányzati rendeletben hatósági joggal felruházott piacfelügyelő és az ellenőrzésre jogosult más hatóságok végezték. Ezen jogszabály 2000. szeptember 29-ig hatályban lévő 7.§ (3) bekezdése lehetővé tette a piac fenntartója számára, hogy a piac rendjét megszegőt legfeljebb 3 hónapra kitiltsa a piac területéről. Az új Kr. 9.§(1) bekezdése szerint az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni. Az új Kr. nem határozza meg az üzemeltető ellenőrzésének terjedelmét, még a piacfelügyelő foglalkoztatásáról is hallgat, önkormányzati rendeletben hatósági joggal felruházott bármely személyről sem tesz említést. Ezzel szemben a helyi rendeletek 46%-a határozza meg a piacfelügyelő feladatait. A legtöbb esetben a helypénz beszedése, a helyek elfoglalása az ő utasításai alapján történik, valamint szabálysértési feljelentést tehet az elkövetés helye szerinti jegyzőhöz, ill. az ellenőrzési jogkörrel rendelkező illetékes más hatóságokhoz (ÁNTSZ, MGSZH), egy rendeletben említésre kerül, hogy jegyzőkönyv felvétele mellett. Jövedéki termék szabálytalan értékesítése alapján 11 www. earkh.hu; www.earah.hu

értesíti az illetékes vámhivatalt. (Az új Kr. 9.§ (2) bekezdése alapján az üzemeltető felel azért, ha vásár, piac területén jogszabály által tiltott tevékenység vagy tiltott termékértékesítés történik.) Viszont a „rendet és a jogszabályok megtartását ellenőrzi, a jogszabályi előírásokat és a működéssel kapcsolatos szabályokat betartatja” előírások nem egyértelműek. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 18. § (2) bekezdése szerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megfogalmazni. A normavilágosság a jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményének alapvető eleme. Egy rendeletben az szerepel, hogy a helypénz beszedése mellett a piacfelügyelő 2000 Ft-ig helyszíni bírságot szabhat ki, míg egy rendeletben a helyszínen eljáró piacfelügyelő a szabálysértési feljelentés mellett pótdíjat szabhat ki és kitiltást rendelhet el. (Ezen szankciók alkalmazása jogellenes a lentebb részletezettek szerint.) VI. Szabálysértési tényállások A rendeletek, üzemeltetési szabályzatok több mint fele tartalmaz szabálysértési tényállásokat. „Aki e rendelet szabályait megszegi” típusú, generális jelegű megfogalmazás több esetben is előfordul. A jogbiztonság elvét sérti, hogy nem határozzák meg konkrétan azt a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekményt (szabálysértési tényállást), amelyet szabálysértésnek nyilvánítanak. „Aki a vonatkozó közegészségügyi szabályokat nem tartja be” típusú közegészségügyi előírások vonatkozásában az önkormányzatnak nincs hatásköre, mivel az az egyes szabálysértésekről szóló 218/199.(XII.28.) Korm. rend (továbbiakban: Szkr.) 104.§-a alapján az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik. Több rendelet határoz meg rendészeti szabályokat is, melyet magasabb szintű jogszabályok szabályoznak. Például a piacon, vásáron mindennemű szerencsejáték űzése tilos a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Sztv) 154.§-a alapján, továbbá az 1991. évi XXXIV. törvény 12


szabályozza a szerencsejáték folytatásának feltételeit. Több helyen tilos a piac és vásár területén lévő építmények rongálása, mely tényállás elkövetését az Sztv. 157.§(2) bekezdése húszezer forintot meg nem haladó kár okozásáig, míg e fölött a Büntető Törvénykönyv szabályozza. A permetezési napló nem vezetése, ill. be nem mutatása, állat levágása stb. se tartozik az önkormányzat hatáskörébe, ilyen esetekben a közfogyasztásra szánt élelmiszer csomagolására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszerbiztonsági előírások megtartására a fogyasztóvédelmi, az egészségügyi és az állategészségügyi hatóságok az Szkr. 86.§-a alapján élelmezés-egészségügyi szabálysértési eljárást folytathatnak le. Több rendeletben és üzemeltetési szabályzatban is szerepel, hogy „a piacon, vásáron és vásárcsarnokban lármázni, durva, sértő szavakat használni, botrányt kelteni, okozni tilos”. Ezen elkövetési magatartás a garázdaság Sztv-ben és Btk-ban meghatározott tényállását valósítja meg. A szabályértési kormányrendelet, mint magasabb szintű jogszabály határozza meg a vásári és piaci szabályok megszegése esetén az elkövetési magatartásokat és a hozzá tartozó pénzbüntetési tételeket. Az Szkr. 79.§-a alapján vásári és piaci szabályok megszegése szabálysértésnek minősül, ha a vásár és piac jellegére, helyére és idejére vonatkozó szabályokat megszegik, valamint szabálysértést követ el az, aki a vásáron vagy piacon jogszabály megszegésével árusít vagy szolgáltató tevékenységet végez. (Előbbi esetben a 60.000 Ft-ig, míg utóbbi esetben 100.000 Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki.) Mindkét esetben az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, illetőleg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. Szinte az összes rendelet, üzemeltetési szabályzat az elkövetés helye szerinti szabálysértési hatóság, a jegyző számára 30.000 Ft-ig terjedő szankcionálást tesz lehetővé, a fent idézett magasabb tételek helyett. A magasabb szintű szabályozás miatt nem csak felesleges, hanem jogsértő is ebben a témakörben 13 www. earkh.hu; www.earah.hu

önálló szabálysértési tényállás helyi rendeletben történő megalkotása. Gyakori hibaként szerepel több rendeletben, hogy a polgármesteri hivatal részéről eljáró köztisztviselő vagy a piacfelügyelő helyszíni bírságot szabhat ki általában ötszáz és kettőezer forint között mérlegelve. Ezen szabályozás szintén jogellenes. Egy önkormányzati rendeletben szerepel, hogy a szabálysértési eljárás lefolytatása a képviselőtestület Településfejlesztési-, Környezet és Közrendvédelmi Bizottsága hatáskörébe tartozik. Súlyos alkotmánysértő rendelkezés, a jegyző hatáskörét a képviselőtestület bizottsága nem vonhatja el. VII. Kitiltás, pótdíj A régi Kr. 7.§(1) bekezdése alapján a vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket a jegyző, önkormányzati rendeletben hatósági joggal felruházott piacfelügyelő és az ellenőrzésre jogosult más hatóságok végezték. Ezen kormányrendelet 2000. szeptember 29-ig hatályban lévő 7.§(3) bekezdése lehetővé tette a piac fenntartója számára, hogy a piac rendjét megszegőt legfeljebb 3 hónapra kitilthatta a piac területéről. Sajnos a rendeletek 30%-ában még mindig szerepel az egynapos és a 3 hónapig terjedő kitiltás intézménye. Egy településen egy naptól egy évig terjedő kitiltást tartalmaz a helyi rendelet. Az Alkotmánybíróság korábban idézett 77/2009.(VII.10.) AB határozatában megsemmisítette Esztergom Város Önkormányzatának a vásár- és piactartásról szóló rendeletének azon rendelkezését, amely alapján a piacfelügyelő az árusítás napjára szólóan jogosult volt a piac területéről azonnali hatállyal kitiltani azt, aki magatartásával zavarja a piac rendjét, vagy a helyhasználati díj kifizetését megtagadja. 14


Ezen felül megsemmisítette azt is, hogy a piacfelügyelő 3 hónapig terjedő időszakra kitilthatta azt, aki: magatartásával a piac rendjét több ízben zavarja; helyhasználati díjfizetési kötelezettségének ismételten nem tesz eleget; ismételten pótdíj fizetésére kellett kötelezni; olyan árut vagy terméket forgalmaz, amelyre engedéllyel nem rendelkezik; valamint az áruk és termékek forgalmazására vonatkozó jogszabályokat megszegi. A rendeletek, üzemeltetési szabályok 20%-ában megjelenik, hogy különböző jogcímeken, például a vásár rendjének megsértése, helypénz megfizetésének megtagadása, nem a kijelölt helyen történő árusítás, piac területének szennyezése, az árusítás végén a takarítás elmulasztása miatt a helypénz kétszeresét, háromszorosát vagy ötszáztól kettőezer forintig terjedő pótdíjjal sújthatók az árusok. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a pótdíj a vásári és piaci árusítás helyére, idejére és feltételeire vonatkozó magatartási szabályok megsértőivel szemben megállapított szankció. A pótdíj a vásári és piaci rend szabályainak megsértéséhez fűződik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önkormányzati rendelet bár nem minősíti a megjelölt magatartásokat szabálysértésnek, tartalmilag szabálysértésről rendelkezett. A kétszeres értékelés tilalma miatt ugyanazért a cselekmény elkövetéséért szabálysértési pénzbírságot kell kiszabni, nem pedig pótdíjat. VIII. Tipikus törvénysértések - hatályon kívül helyezett kormányrendeletre, mint felhatalmazást adó jogszabályra való hivatkozás, - magasabb szintű jogszabályokban rendezett társadalmi viszonyok helyi közügyként való szabályozása, túlszabályozottság, - a rendeletek az új Korm. rendelet hatályba lépése után sem lettek felülvizsgálva, sok a hatályon kívül helyezett jogszabályokra történő hivatkozás, - pótdíj fizetési kötelezettség megállapítása, 15 www. earkh.hu; www.earah.hu

- kitiltás lehetőségének szabályozása, - generális jellegű vagy magasabb szinten már szabályozott szabálysértési tényállások meghatározása. (Az anyag teljes terjedelmében a www.earkh.hu honlapon, a szakmai anyagok/törvényességi felügyelet/jegyzők figyelmébe/vásár és piacrendeletek felülvizsgálata címszó alatt tekinthető meg.)

Dr. Széles Zoltán (A megyei anyagokat dr. Papp Zsuzsanna és Lakatos István készítette)

16


Hogyan szerkesztünk önkormányzati rendeletet 2010. március elseje óta? /Három hónap tapasztalatainak összegzése/ Ez év március 1-jétől új időszak köszöntött be a jogszabály-szerkesztésben, meg kellett változtatni korábban kialakított jogszabály-szerkesztési szokásainkat. Ezen a napon lépett hatályba a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet). Az eltelt három hónapban hivatalunktól számos esetben kértek szakmai segítséget jegyzők, valamint önkormányzati rendeletek előkészítésében közreműködő munkatársaik. A hivatalunk által véleményezett az önkormányzati rendelet-tervezetek esetében szerzett legfontosabb tapasztalatainkat kívánjuk megosztani az érdeklődőkkel. Azt gondoljuk, hogy úgy nyújthatunk hatékony segítséget, ha együtt mutatjuk be a helytelen és helyes alkalmazásokat is. Cikkünkben példákkal illusztráljuk az egyes jogalkalmazási problémákat. A helytelen alkalmazásokat aláhúzással jelöltük. I. Az önkormányzati rendelet tervezet megjelölése során elkövetett hibák: • Többször találkoztunk a jogalkotó helytelen megjelölésével pl. Nagy Város Önkormányzata helyesen: Nagy Város Önkormányzata Képviselő-testületének • A rendelet-tervezetben dátum vagy dátumtöredék szerepel. például: ./2010. ( ) helyesen: …./….(…. …) • A rendelet-tervezetben szerepel az „önkormányzati rendelettervezete”kifejezés, helyesen:”önkormányzati rendelete” • A rendelet-tervezetben szerepel a „számú”, valamint a „VKT.”; „KKT” kifejezés


II. A jogszabály logikai egységei esetében elkövetett hibák: 1. A bevezető rész Várakozásunknak megfelelően, a legtöbb kérdés az önkormányzati rendelettervezet bevezető részének megszövegezésével, megszerkesztésével kapcsolatban érkezett, ennek oka – többek között - az lehet, hogy az IRM rendelet felülírta a korábbi szokásokat, és e logikai egységgel kapcsolatban kötelező szabályokat alakított ki. A tervezetek véleményezése során több esetben tapasztaltuk, hogy a kötelező tartalmi elemek nem szerepelnek, valamint a kötelező tartalmon kívül más elemek is helyet kapnak a bevezető részben. A bevezető rész tartalma, formája kötött, az nem egészíthető ki. Példák a helytelen szövegezésre: a) „Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-ában, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet alapján a 2009. évi önkormányzati költségvetésről szóló, módosított 5/2009. (II. 11.) sz. és a 11/2007. (XII. 15.) önkormányzati rendeletekben kapott felhatalmazás alapján - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következő rendeletet alkotja:” Hibák: A kiemelt rész nem szerepelhet a tervezetben. Jogszabály tervezetében, és így merev hivatkozásban a „módosított”, „többször módosított” kifejezés nem alkalmazható. A bevezető részben olyan jogszabályra sem lehet hivatkozni amely, nem tartalmaz felhatalmazást a rendelet megalkotására. Önkormányzati rendelet tervezetében a jogalkotás aktusára való hivatkozás „a következőket rendeli el” kifejezéssel kell utalni. 18


Helyesen: „Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:” (Megjegyzés: amennyiben a rendelet tervezet előkészítése során jogszabály valamely szervet, személyt véleményezésre jogosít fel, a véleményezésre feljogosító jogszabályra való merev hivatkozással a bevezető részben meg kell jelölni valamennyi véleményező szervet, személyt is.) b) „Nagy Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 65.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól szóló 2/2010. (II.15.) rendeletét (továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja:” A módosító önkormányzati rendelet bevezető részének megszövegezésére is az általános szabályokat kell alkalmazni. A felhatalmazás alapján kiadott önkormányzati rendelet tervezetében az IRM rendelet mellékletében szereplő szövegezési mintát figyelembe véve a jogalkotót nem kell megjelölni. Ezzel a véleményünkkel kapcsolatban vita alakult ki, az IRM által készített segédlet szerint a felhatalmazás alapján kiadott önkormányzati rendelet-tervezet bevezető részében is szerepelnie kell a jogalkotó megnevezésének, a jogszabály-előkészítők megítélésére bízzuk, hogy melyik álláspontot fogadják el és alkalmazzák. Jogszabály tervezetében, és így merev hivatkozásban a „módosított”, „többször módosított” kifejezés nem alkalmazható. Merev hivatkozásban a jogszabály típusa nem rövidíthető, jogszabály típusát törvény esetében a „törvény”, rendelet esetében a „rendelet” kifejezéssel kell megjelölni. Módosító önkormányzati rendelet tervezetében is a jogalkotás aktusára „a következőket rendeli el” kifejezéssel kell utalni. 19 www. earkh.hu; www.earah.hu

Helyesen: „Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:” c) „A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 117. § (4) bekezdésében és 124. §-a (21) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján Nagy Község Képviselő-testülete az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben fizetendő térítési díj, tandíj mértékéről az alábbi rendeletet alkotja:” Ebben a témakörben felhatalmazás alapján történik a rendeletalkotás. A bevezető részben nem kell megjelölni az Alkotmányt, valamint a szabályozás tárgykörét. A jogalkotás aktusára a „a következőket rendeli el” kifejezés alkalmazásával kell utalni. A bevezető részből kimaradt a feladatkört biztosító jogszabály megjelölése. Helyesen: „A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 124. § (21) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8 .§ (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:” d) Kicsi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el: Helyesen: Kicsi Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 20


Az eredeti jogalkotói jogkörben kiadott önkormányzati rendelet tervezetében is a bevezető részben meg kell jelölni az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják. Önkormányzati rendelet bevezető részének a megszövegezésekor az önkormányzat feladatköreként az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés megfelelő pontját, a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését kell feltüntetni. e) Véleményezési, egyetértési joggal rendelkezők megjelölése a rendelettervezet bevezető részében E szabályozási tárgykör is nagy vitát váltott ki a jogalkalmazókból. Az IRM rendelet szószerinti értelmezésével – mi is ezt az álláspontot osztjuk - több oldalas bevezető részek is születtek, születhetnek. A költségvetési rendeletek bevezető részének terjedelmét – többek között - befolyásolja az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények száma, valamint az, ha a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatában bővítette a véleményezésre feljogosított szervek, személyek körét, mivel az szmsz is jogszabálynak minősül. Hasonlóan a helyi építési szabályzatok bevezető része is terjedelmesnek bizonyult. f) A Képviselő-testület a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. tv. (továbbiakban: törvény) 40.§ (1) bekezdésében, 41. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 8.§ (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a fogyasztók területileg illetékes érdek-képviseleti szerve véleményének kikérésével – Nagy Község Önkormányzatának a köztemető fenntartásáról, használatáról és igénybe vételéről szóló 12/2008. (X.17.) rendeletét (továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 21 www. earkh.hu; www.earah.hu

Helyesen: A temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (1) bekezdésében és 41. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a 15. § tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró fogyasztók területileg illetékes érdek-képviseleti szerve véleményének kikérésével - a következőket rendeli el: A módosító önkormányzati rendelet-tervezet bevezető részére is az általános szabályokat kell alkalmazni. A fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szervének csak a díjak megállapításával kapcsolatban van véleményezési jogköre, így a bevezető részben konkrétan meg kell jelölni azt a szerkezeti egységet, amely a díjakat tartalmazza. A minta szerint a képviselő-testület a 15.§ban állapította meg a díjtételeket. A módosító rendelet-tervezet bevezető részében sem kell a módosítandó önkormányzati rendeletre hivatkozni. A jogalkotás aktusára ebben az esetben is a „ következőket rendeli el” kifejezés alkalmazásával kell utalni. 2. Hatályba léptető rendelkezések a) „Ezen rendelet 2010. április 22-én lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a 2009. évi önkormányzati költségvetéséről szóló módosított 3/2009. (II. 14.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. „ Helyesen: „(1)Ez a rendelet 2010. április 22-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti a 2009. évi önkormányzati költségvetéséről szóló 3/2009. (II. 14.) önkormányzati rendelet.„ A hatályba léptető és a hatályát vesztő rendelkezést külön szerkezeti egységbe kell foglalni ebben az esetben. A hatályon kívül helyezés időpontját abban az esetben kell feltüntetni, ha az a hatálybalépés időpontjától különböző. 22


Amennyiben a módosításokat is hatályon kívül akarja helyezni a jogalkotó, akkor azokat egyenként külön pontokban, merev hivatkozással kell felsorolni. III. Az önkormányzati rendelet formai tagolása során tapasztalt hibák, hiányosságok Például: „Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 7.§ (1) … (2) … … A térítési díjfizetési kötelezettség 11.§” Helyesen: „2. A térítési díjfizetési kötelezettség 7. § (1)… (2)… … 3. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 11. §” A rendelet-tervezetet alcímekre tagolta az előkészítő, de az alcím megjelölése elmaradt. Az IRM rendelet 41.§ (2) bekezdése értelmében egyetlen szakaszt magában foglaló alcím csak akkor alakítható ki, ha az (1) bekezdés szerinti tagolás miatt a jogszabály szerkezetének egységessége érdekében az szükséges. Az önkormányzati rendelet tervezetében az általános szabályt tartalmazó szerkezeti egységnek meg kell előznie a különös szabályt tartalmazó szerkezeti egységet.


• Találtunk olyan rendelet-tervezetet, amelyben egy szakasz több mint hat bekezdést tartalmazott. • A tervezet az IRM rendeletben meghatározott szerkezeti egységeken túl más szerkezeti egységet is tartalmazott. Például a tervezet francia bekezdésekre tagolja a bekezdést, ezt szerkezeti egységet az IRM rendelet nem ismeri. IV. A mellékletek 1. példa: „(1) Az Önkormányzat a 2009.december 31-ei állapot szerinti vagyonát a 6/a, 6/b számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.” Helyesen: „(1) Az Önkormányzat 2009. december 31-ei állapot szerinti vagyonát a 6. és 7. melléklet szerint hagyja jóvá.” A mellékletek megjelölésére pozitív egész számokból képzett arab számokat kell használni. 2. példa. „ 7. sz. melléklet 2009. évi pénzmaradvány: Felhalmozási célú pénzmaradvány Működés célú pénzmaradvány Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa Működési célú pénzmaradvány felhasználása Szállítói tartozás Felhalmozási célú pénzmaradvány felhasználása Fejlesztési célú kifizetések sajátforrása

” 24


39 627 eFt, 24 676 eFt 12 885 eFt 2 066 eFt 20 861 eFt 24 676 eFt

Helyesen: „7. melléklet a …../….(……..) önkormányzati rendelethez 1. 2009. évi pénzmaradvány39 627 eFt, melyből 1.1. felhalmozási célú pénzmaradvány24 676 eFt, 1.2. működés célú pénzmaradvány12 885 eFt, 1.3.egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradvány 2 066 eFt. 2. Működési célú pénzmaradvány felhasználása….

A mellékletek megjelölésére pozitív egész számokból képzett arab számokat kell használni. A jogszabály tervezetét az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. A melléklet több szinten tagolható. Felsorolás esetén a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot is meg kell jelölni. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az IRM rendelet alkalmazása nem bizonyult egyszerű és könnyű feladatnak. Ebben az időszakban azt is tapasztalhattuk, hogy a jogszabály tartalmáról a hangsúly - több esetben - áttevődött a jogszabály-szerkesztési, szövegezési szabályoknak való megfelelésre. Továbbra is várjuk jogalkotással, jogszabály-szerkesztéssel kapcsolatos kérdéseiket.

Seres Valéria vezető-főtanácsos [email protected]


Tájékoztató az adóhiány utáni adóbírság mértékének megállapításáról Az adóhiány utáni adóbírság mértékének megállapításával kapcsolatosan az utóbbi időben több kérdés merült fel, továbbá a fellebbezések elbírálása során is azt tapasztaltam, hogy az elsőfokú határozatokban nem mindig helyesen utalnak az önkormányzati adóhatóságok a bírság összegének megállapítása során a kiszabásnál alkalmazott méltánylást érdemlő körülményekre. Ezért az adóhiány után kiszabandó adóbírság megállapítására vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adom: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 170. § (1) bekezdés első mondata szerint adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, míg második mondata szerint az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50 %-a. Ez utóbb idézett – kijelentő módban megfogalmazott – rendelkezés kógens szabályozás, azaz az adóhatóságnak a feltárt adóhiány után – méltánylást érdemlő körülmény ismeretének hiányában [Art. 171. § (1) bekezdés] –, annak 50 %-ában kell az adóbírságot megállapítania. Az Art. 171. §-ának (1) bekezdés első mondata szerint az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az idézett jogszabályhelyből következően a törvény szerinti adóbírság mértéke az adóhiány kialakulásában szerepet játszó egzakt információ, ellenőrizhető tény, mint kivételes méltánylást érdemlő körülmény alapján mérsékelhető, illetve mellőzhető. Méltányolandó körülmény, tény lehet például, ha az adózó adókötelezettségét (pl. bevallását) – a tőle elvárható gondossággal, azaz – az 26


adóhatóság tárgyban kiadott szakmai álláspontjára, szakmai lapban kifejtett véleményre, bírósági ítéletre, vagy ellentmondásos szakmai vélemények közül, a számára előnyt jelentő álláspontra alapozta. Ezen túlmenően az adóbírság mérsékléséhez az adóhiány nagyságát, illetve az adózó jogellenes magatartásának gyakoriságát is vizsgálni szükséges. Hivatalból történő mérséklésre az adóhatóság ellenőrzése során teljes körűen tisztázott tényállás, az ellenőrzési jegyzőkönyvre tett adózói észrevétel vagy/és a realizáló határozattal szembeni fellebbezés tartalma alapján kerülhet sor. Az adózó az ellenőrzésre tett észrevételében vagy fellebbezésében kifejezetten is megfogalmazhatja és igazolhatja az adókötelezettség-tejesítésénél figyelembe vett, az adóbírság törvényi mértékének mérséklését megalapozó „tényeket”. (A fellebbezés alapján az elsőfokú adóhatóság saját hatáskörben, vagy a felterjesztést elbíráló felettes adóhatóság megváltoztató határozatával csökkentheti tehát a kiszabott adóbírság összegét.) Adóbírság törvényi mértéke tehát csak konkrét – és egyben méltányolható – információk, tények adóhatóság által ismeretében mérsékelhető. Olyan általános adózói hivatkozások – mely szerint „az 50 %os adóbírság összege aránytalan és túlzott” vagy „kéri az adóbírság törlését” – álláspontom szerint önmagukban nem kivételes méltánylást érdemlő körülmények. Az adóhiány keletkezésében kivételes méltánylást érdemlő körülmény ellenben pl. az olyan adózói hivatkozás, mely az adókötelezettség teljesítését az Adó kérdések és válaszok szerkesztőségétől kapott állásfoglalásra alapította. Természetesen ilyen esetben külön vizsgálat tárgyát kell képeznie annak is, hogy az adózó megfelelő tényállás ismertetése alapján (vagy téves információkra alapozva) kért-e állásfoglalást, illetve azt, hogy arra még a revízió előtt került-e sor. Az adóhatóság (az eljárás fokától függetlenül) az adóbírság mértékének megállapításánál, annak esetleges utólagos módosításánál csak és kizárólag az elbíráláskor rendelkezésre álló információk – és a tisztázott tényállás – alapján hozhat megalapozott döntést. 27 www. earkh.hu; www.earah.hu

Az adóbírságot megállapító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásával fennálló adótartozás – Art. 134. § (3) bekezdésen alapuló – mérséklést megalapozó méltányolható körülmény lehet például a gazdasági válság miatt 4 üzemből kettő bezárása, gazdasági épület leégése, megrendelők jelentős mértékű díjhátraléka vagy éppenséggel a megrendelések számának felére csökkenése. A törvényi mértékű adóbírságot megállapító határozat indokolásában csupán arra célszerű utalni, hogy az ellenőrzés kivételes méltányolható körülményeket nem tárt fel. Nyíregyháza, 2010. június 11.

Kozák Ferenc vezető-főtanácsos

28


Megváltozott szociális és gyermekvédelmi hatásköri szabályok! A regionális államigazgatási hivatalok szociális és gyámhivatalai mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyár.) mellékletében kijelölt városi jegyzők engedélyezik a szociális szolgáltatók, intézmények, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységének működését. A 188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg 2010. január 1-től hatályba lépett a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009.(XII.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szmr.). Ezzel egyidejűleg módosult a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről szóló 259/2002.(XII.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gymr.) is. Az új Szmr-ben, illetve a módosult Gymr-ben – a korábbiakhoz képest – változtak a hatásköri szabályok. Az Szmr. alapján a szociális és gyámhivatal engedélyezi a szociális alapszolgáltatások működését, ha a szolgáltató, intézmény gyermekek átmeneti gondozását vagy gyermekvédelmi szakellátást is nyújt, ideértve, ha a szolgáltató, intézmény helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás működtetője. Ugyanezen elv alapján a Gymr. szerint a szociális és gyámhivatal engedélyezi a gyermekjóléti alapellátások működését, ha a szolgáltató, intézmény gyermekek átmeneti gondozását, gyermekvédelmi szakellátást vagy bentlakásos szociális intézményi ellátást is nyújt. 29 www. earkh.hu; www.earah.hu

Összegezve ez azt jelenti, hogy eddig a kijelölt városi jegyzők által engedélyezett szolgáltatásokat a szociális és gyámhivataloknak újra kell engedélyezniük. Ezeket az engedélyezéseket ez év december 31-ig kell lefolytatni, ezzel egyidejűleg természetesen ezen szolgáltatások ellenőrzése is a szociális és gyámhivatalok feladata lesz, mely a következő évben tovább fogja növelni a jelenlegi ellenőrzések számát. Az új hatásköri szabályokra tekintettel kérjük az érintett kijelölt városi jegyzőket, hogy a feladat ütemezéséhez szíveskedjenek a szociális és gyámhivatal illetékes területi osztályával közölni, hogy az általuk engedélyezett szolgáltatók, intézmények közül melyek azok, amelyek tekintetében a jövőben a szociális és gyámhivatalok fognak eljárni. Az ütemterv elkészítését követően valamennyi kijelölt városi jegyzőt írásban fogjuk megkeresni, hogy az adott szolgáltató, intézmény működési engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos iratokat terjesszék fel. A fenti két jogszabály-módosítás a működést engedélyező hatóságok, tehát a kijelölt városi jegyzők számára is előírta, hogy ebben az évben valamennyi működési engedélyt felül kell vizsgálni, és minden szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató/intézmény számára új működési engedélyt kell kiadni székhelyenként, telephelyenként külön-külön. Ezt a szabályt az Szmr. záró rendelkezéseinek 22. § (5)-(6) bekezdései, illetve a Gymr-t módosító 320/2009.(XII.29.) Korm. rendelet (6)-(7) bekezdései tartalmazzák. Az Szmr. 22. § (4) bekezdése, illetve a Gymr-t módosító 320/2009.(XII.29.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdése alapján a szociális és gyámhivatal a működési engedély módosítására irányuló soron következő eljárás során, de legkésőbb 2010. december 31-éig hivatalból felülvizsgálja azoknak a szolgáltatóknak, intézményeknek a működési engedélyét, amelyek részben vagy egészben a hatáskörébe kerültek, ezzel egyidejűleg a városi jegyző által korábban kiadott működési engedélyt visszavonja.

30


Felhívjuk a kijelölt városi jegyzők figyelmét, a szociális, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények működési engedélyének módosítása iránt benyújtott kérelmek esetén a fenti jogszabályi rendelkezések alapján vizsgálják meg, hogy rendelkeznek-e még hatáskörrel. Amennyiben hatáskörük hiányát állapítják meg, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 22. § (2) bekezdése alapján a működési engedély módosítása iránti kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől számított öt munkanapon belül át kell tenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szociális és gyámhivatalhoz. Azon kijelölt városi jegyzők számára, akik nagyobb számú működési engedélyt adtak ki, a feladat ütemezett elvégzése érdekében javasoljuk, előzetesen nyilatkoztassák a fenntartókat arra vonatkozóan, hogy előreláthatólag ebben az évben fognak-e benyújtani működési engedély módosítása iránti kérelmet. Azon szolgáltatók/intézmények működési engedélyének felülvizsgálatát már célszerű most elkezdeni, amelyek fenntartói nyilatkozata szerint nem kívánnak az idén módosítás iránti kérelmet benyújtani. Debrecen, 2010. június 7.

Ferencz Zoltánné főosztályvezető-helyettes


VERSENYVIZSGA JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2010. május 25-én a 85. számú Magyar Közlönyben megjelent a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, amely a közigazgatási versenyvizsga letételével kapcsolatban változásokat vezetett be (a versenyvizsgáról a 78. § (4) bekezdés rendelkezik). A törvény hatálybalépését követően a köztisztviselői kinevezésnek nem feltétele az eredményes közigazgatási versenyvizsga megléte.

Takács Jánosné vezető-főtanácsos

32


1. sz. melléklet

TÁJÉKOZTATÓ a 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírásról A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2010. évi XXIV. törvény alapján 2010. június 1. és június 21. között az ország valamennyi településén általános mezőgazdasági összeírást (ÁMÖ) hajt végre. A 2010. júniusában folyó felvétel a magyar agrárstatisztika történetének hetedik teljes körű összeírása. Hasonló összeírások Magyarországon 1895-ben, 1935-ben, 1972-ben, 1981-ben, 1991-ben és 2000-ben voltak. Az adatfelvétel szükségességét az támasztja alá, hogy a legutóbbi teljes körű összeírás óta folytatódott a magyar mezőgazdaság 1990-es években megindult átalakulása, de emellett újabb kihívás elé állította az agráriumot az is, hogy 2004-ben Magyarország az Európai Unió tagja lett. Az összeírás feladata, hogy átfogó képet adjon a döntéshozóknak és a gazdálkodóknak egyaránt az átalakulás folyamatáról, a mezőgazdaság jelenlegi szerkezetéről és az ágazat szereplőinek helyzetéről. Az ÁMÖ kiterjed a földhasználat, a növénytermesztés, az állatállomány részletes feltérképezése mellett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak összeírására, mezőgazdasági szolgáltatások nyújtására és igénybevételére, valamint a mezőgazdasági termelési módszerek – talajművelési, öntözési, trágyázási stb. eljárások – számbavételére is. Újdonság, hogy a gazdaságokat nem a gazdálkodó székhelyével (lakhelyével), hanem a legfontosabbnak ítélt mezőgazdasági tevékenység (pl.: valamely növénytermesztési ágazat, állattartó telep, stb.) földrajzi helyével azonosítjuk. A földrajzi hely meghatározásához a helyrajzi számot, vagy a területalapú támogatások esetében meghatározott MEPAR-azonosítót használjuk fel. A kérdések megfogalmazásakor nagy gondot fordítottunk arra, hogy azok világosak, mindenki számára egyértelműen és könnyen megválaszolhatóak legyenek. 33 www. earkh.hu; www.earah.hu

A termelőket, egyéni gazdaságokat szakszerűen felkészített összeírók keresik fel és személyes beszélgetés során töltik ki a kérdőíveket, míg a gazdálkodó szervezetek maguk töltik ki, s postán küldik vissza a KSH-nak. Mivel az összeírást törvény írja elő, a kérdésekre a válaszadás kötelező! Az adatgyűjtést elrendelő uniós és hazai jogszabályok értelmében Magyarországon adatot kell szolgáltatni az olyan mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartásoknak és társas vállalkozásoknak (természetes és jogi személyeknek), akik az összeírás eszmei időpontjában (2010. június 1-jén): • mezőgazdasági hasznosítás alatt álló termőterületet használnak, vagy • mezőgazdasági haszonállatot tartanak, vagy • intenzív kertészeti termelést, illetve gombatermesztést folytatnak, vagy • mezőgazdasági szolgáltatást végeznek. A KSH érintett munkatársain kívül mintegy 13 ezer összeíró, továbbá 3 ezer felülvizsgáló és területfelelős vesz részt az összeírás végrehajtásában. A résztvevők személyre szóló igazolványt kapnak. Szükség esetén az igazolvány sorszáma alapján, a KSH területileg illetékes szervezeti egységeinél ellenőrizhetik annak jogszerű használatát. Az összeírásban részt vevőknek, amennyiben az adatszolgáltató kéri, személyazonosító okmánnyal is igazolnia kell magát. Az összeírás időszakában a KSH munkatársai az ingyenesen hívható 06-80-200-224-es telefon-számon érhetők el, s készségesen válaszolnak az összeírással kapcsolatban felmerülő kérdésekre. A KSH kéri a települések jegyzőit, hogy szükség esetén – például az összeírásban résztvevők toborzásakor településükre vonatkozó helyi információ szolgáltatásával, az összeírók képzéséhez szükséges helyiség biztosításával, stb. – segítsék a statisztikusokat az országosan is kiemelt fontosságú feladat eredményes végrehajtásában.

Központi Statisztikai Hivatal 34



36


IMPRESSZUM ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

Recommend Documents