IMPRESSZUM KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

IMPRESSZUM

KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

KIADÓ:

Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal KIADÓ CÍME: 4024 Debrecen, Piac u. 54. Tel.: 52/504-100, Fax: 52/504-105 E-mail: [email protected] KIADÁSÉRT FELEL: SZERKESZTÉSÉRT FELEL: ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK: NYOMTATÁS: MEGJELENT:

Dr. Fazakasné dr. Veszprémy Anna mb. hivatalvezető Dr. Galambos Ildikó Zsuzsanna mb. hivatalvezető Takács Jánosné, Páll Enikő Informatika 450 példányban

ISSN: 1788-8220

Hivatalvezetői tájékoztatás A közigazgatási hivatal négy hónapja .. 2 Dr. Fazakasné dr.Veszprémy Anna Dr. Galambos Ildikó Dr. Csíkos Zoltán

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói Egy Kormányrendelet margójára avagy mit jelent az önkormányzati gyakorlatban a „helyi társadalmi viszony”? ··············5 Dr. Szöllősi Lajos

Időszerű jogalkotási kérdések············· 7 Seres Valéria

Beszámoló az alakuló ülések tapasztalatairól Hajdú-Bihar megyében ·······19 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

A „TERKA” program törzsadataiban történt változásokról ······················· 31 Borbélyné Németi Éva

Hatósági Főosztály tájékoztatói Kisajátítási eljárás (különös tekintettel az önkormányzatok által kezdeményezett kisajátítási eljárások nehézségeire) ·· 34 Dr. Grószné dr. Vasenszki Mária Dr. Koltai Tamás

Tájékoztatás a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 2010. évi módosításából eredő változásokról····41

Tájékoztató a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról·····46 Agócsné Kovács Margit

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Államigazgatási Kollégium Ügyfélszolgálati és Informatikai Bizottsága alakuló ülésének tapasztalatai····················49 Dr. Gégény Zoltán

Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály tájékoztatója Tájékoztató a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások részére a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I.28.) Korm. rendelet jogalkalmazási gyakorlatáról ································ 53 Dr. Galambos Ildikó Sz.-Sz.-B. Megyei Védelmi Bizottság tagja

Informatikai Főosztály tájékoztatója Anyakönyvi informatikai rendszer fejlesztése ···································64 Informatikai Főosztály

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatója Tájékoztatás a jegyzői eljárás során gyakran előforduló hibákról - óvodáztatási támogatás ················66 Biri Csabáné

Agócsné Kovács Margit www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu, www.szszbmkh.hu

1

A közigazgatási hivatal négy hónapja Négy hónap – visszagondolva – tűnhet egy villanásnak, de feladatokkal teli, tartalmas időszaknak is. Tömören összegezve arról számolhatunk be négy hónapos tevékenységünk kapcsán, hogy az a megyei szervezet visszaállításával, a törvényességi ellenőrzés újraindításával, egyéb területeken – pl. hatósági tevékenység, koordináció, oktatásszervezés – az addigi működés folyamatos biztosításával, valamint a területi integrációra való felkészüléssel telt. Az önkormányzatok működése szempontjából a legnagyobb változás amely 2010. szeptember 1-jével, a megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával függ össze az, hogy a törvényességi ellenőrzés szervezeti keretei visszaálltak, és a 20 hónapos kényszerű szünet után e fontos tevékenységet újra ellátja a közigazgatási hivatal. Az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés visszaállítása mellett jelentős hatásköröket kaptak a közigazgatási hivatalok a területi államigazgatási szervek működése vonatkozásában is, mely már a közigazgatási reform következő állomása felé mutatott.

2

www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

Bármely szemszögből tekintünk is a lassan végéhez közeledő négy hónapra, mindannyian tudjuk, hogy a területi államigazgatás átalakításának első állomása volt a közigazgatási hivatalok létrejötte, második állomás pedig a kormányhivatalok létrehozása. A működés megyei kereteinek visszaállítása mellett ezért munkánk jelentős részét a területi integráció előkészítése töltötte ki. Ebben iránymutatást a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010. (IX. 14.) Korm. határozat adott, majd 2010. november 16. napján elfogadta az Országgyűlés a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényt. Év végéhez közeledve a 2010. év összegzéseként elmondhatjuk, nem csak az elmúlt négy hónap, hanem az egész év a változás jegyében telt. S hogy miért van szükség változásra ? Az eredményesség elérése miatt ! Arról, hogy mi az eredményesség, s ez a közigazgatásban mit jelent, álljanak itt tudós elődünk szavai: Magyary Zoltán, a tatai köztisztviselő, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós az 1937. évi Közigazgatási továbbképző tanfolyamon tartott előadásában a következőket mondta: „Mi az eredményesség ? Több megoldás közt mindig csak egy van, amely a legjobb. … Tehát az optimumnak a kutatása és a megközelítésére való állandó törekvés. Az eredményesség tehát az állandó javításra való törekvést jelent. Nem egyeztethető össze a stagnációval, a kényelemmel, a kezdeményezéstől való rettegéssel. A közigazgatásban az eredmény mindig csak egy szervezetnek, a szervezet tagjai együttműködésének lehet a produktuma.

3 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

Magyary Zoltán szavait magunkévá téve világossá válik, hogy a megújulás az egyén és a közösség fejlődésének elengedhetetlen velejárója, s ez igaz a közigazgatásra, az államigazgatásra is. Ami pedig a fenti mondatokból számunkra a legnagyobb tanulságot hordozza, az a megállapítás, hogy egy szervezet csakis a tagjainak együttműködése folytán tud eredményes lenni. A megújuló közigazgatásban mindenkinek eredményes 2011. évet kívánunk ! Dr. Fazakasné dr. Veszprémy Anna Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal mb. hivatalvezető

4

Dr. Galambos Ildikó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal mb. hivatalvezető


Dr. Csíkos Zoltán Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal mb. hivatalvezető

Egy Kormányrendelet margójára avagy mit jelent az önkormányzati gyakorlatban „a helyi társadalmi viszony”? A helyi önkormányzati rendeletalkotásra a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16.§ (1) bekezdése nyújt általános, generális jellegű felhatalmazást. Ennek értelmében ugyanis a helyi önkormányzat (ill. a képviselőtestület) alapvetően két fő esetben alkothat rendeletet: egyrészt amikor erre kifejezetten törvény ad felhatalmazást, másrészt amikor nincs ugyan ilyen felsőbb szintű jogszabályi (vagyis törvényi) felhatalmazás, azonban a helyi önkormányzat rendeleti szabályozásában „helyi társadalmi viszonyokat” szabályoz. A törvény által használt megfogalmazás – nevezetesen a „helyi társadalmi viszony” kifejezés – a jogszabályban közelebbről meg nem határozott, nem részletezett fogalom. Általában az esetek túlnyomó többségében egyértelmű a válasz arra kérdésre, hogy vajon egy adott önkormányzati szabályozás helyi társadalmi viszonynak minősül-e avagy sem: ehhez mindenekelőtt a helyi önkormányzáshoz való jog gyakorlása kapcsán alapvető jelentőségű „helyi közügyek” Ötv.-ben rögzített fogalmát lehet segítségül hívni. Az Ötv. alapján helyi közügynek minősül a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához , a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek személyi, szervezeti és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódó ügy. A helyi közügyek köre tehát rendkívül széles, ez ügyben tág spektrumban nyilvánulhat meg a helyi önkormányzatok szabályozási autonómiája. Az Alkotmánybíróság is foglalkozott a kérdéskörrel: a 47/1995.(VI.30.) AB határozatban szereplő indokolás szerint a helyi társadalmi viszony egyfajta „helyi probléma, amelynek kezelésében, megoldásában a helyi önkormányzatnak meghatározó szerepet kell játszania”.


Ennek értelmében tehát minden olyan szabály, előírás „helyi társadalmi viszony”, amelyet a helyi lakosság szükségletei „hívnak elő”, ill. amely helyi közügyeket érint. A kérdés persze felveti annak a dilemmáját, hogy vajon a helyi társadalmi viszony tekintetében meddig terjed a helyi önkormányzat jogalkotási jogosultsága. Milyen esetekben van mód és lehetőség egy bizonyos szabályozási terület helyi társadalmi viszonnyá nyilvánítására (és ennek folyományaként törvényi felhatalmazás nélküli rendeletalkotásra) és mikor utasítható el ilyen alapon a helyi önkormányzati szabályozás. Az önkormányzati jogalkotás (döntéshozatal) szempontjából fontos kérdés jelentősége a következő konkrét példán is tetten érhető. 2006-ban került elfogadásra a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006.(XII.7.) Kormányrendelet, amely 10.§ (2) bekezdésének b.) pontjában akként fogalmaz, hogy „a helyi építészeti–műszaki tervtanács működési rendjét a települési önkormányzat rendeletben szabályozza”. Az említett rendelkezés, jogszabályhely tehát egyértelműen arra utal, hogy a tervtanács működési rendjét (eljárási szabályait, ügyrendjét) önkormányzati rendeletbe kell foglalni, vagyis a Kormányrendelet kötelezi jogszabályalkotásra a képviselő-testületet ezen tanács eljárásának szabályozási tárgykörében. A helyi önkormányzat tehát törvényen alapuló szabályozási felhatalmazással nem rendelkezik (az Étv.-ben már nem szerepel erre vonatkozó, rendeletalkotásra irányuló felhatalmazás), csak Kormányrendeleten alapul azon jogszabályalkotási kötelezettség, amely az önkormányzatokat az építészeti-műszaki tervtanács működési rendjének (ügyrendjének) megalkotására, szabályozására kötelezi.

6


A tervtanácsok eljárási, működési rendjének szabályozása (amelyet a Kormányrendelet szerint önkormányzati rendeletben kell meghatározni) viszont legfeljebb csak áttételesen sorolható a „nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok” körébe. A tervtanácsok működésük, feladataik során elláthatnak ugyan helyi közügyeket (pl. településrendezési tervek, építési szabályzatok véleményezése), azonban a rendeleti szabályozás alapját képező, tevékenységüket szabályozó eljárási, működési rend - közvetlenül - már nem tartozik bele ezen kategóriába.

Dr. Szöllősi Lajos Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal

Időszerű jogalkotási kérdések Ebben a tájékoztatóban a jogalkotással összefüggő aktuális jogszabályváltozásokat ismertetem az önkormányzati jogalkotás oldaláról. Az elsőként a Magyar Közlöny 164. számában kihirdetett a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) módosításáról szóló KIM rendelet1 legfőbb szabályait ismertetem. Melyek a legfontosabb változások? A KIM rendelet hatályon kívül helyezte az IRM rendelet 2. §-át és 3. § (3) bekezdését. A módosítás feloldotta azt a korábbi szabályt, miszerint „nem foglalható a jogszabály tervezetébe a jogszabálynak nem minősülő jogi aktusban is szabályozható normatartalom, valamint a jogszabály tervezetében nem foglalható szakaszba normatív tartalom nélküli mondat. A KIM rendelet hatályon kívül helyezte továbbá a szakaszba foglalható bekezdések számára, valamint a bekezdésbe foglalt mondatok számára vonatkozó mennyiségbeli korlátokat. Október 26. óta egy szakaszba tetszőleges 1

A közigazgatási és igazságügyi miniszter 11/2010. (X.25.) KIM rendelete a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről ( a továbbiakban: KIM rendelet)


számú bekezdést, és egy bekezdésbe tetszőleges számú mondatot foglalhatunk. Azért ne feledkezzünk meg a mértéktartásról! A KIM rendelet érinti a módosítás szabályait is, így már egész mondat is módosítható, és a szerkezeti egység is kiegészíthető új mondattal. Megjegyzem, hogy az ezekre vonatkozó szövegezési mintát nem állapította meg a KIM rendelet. A technikai deregulációra vonatkozó egész fejezet is hatályát vesztette október 26-án. A deregulációra vonatkozó szabályokat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) rendelkezései között lelhetjük fel. Ez a törvény a Magyar Közlöny 181.számában került kihirdetésre és néhány kivétellel 2011. január 1-jén lép hatályba. Mindenki által ismert tény, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt (a továbbiakban: régi Jat.)) 2010. december 31. napjával megsemmisítette az Alkotmánybíróság.) A Jat. szabályai között ráismerhetünk a régi Jat. több szabályára, valamint az IRM rendelet rendelkezéseire is. A Jat. hatálya a jogszabályokra, így az önkormányzati rendeletre és a közjogi szervezetszabályozó eszközökre terjed ki. A közjogi szervezetszabályozó eszközökre néhány kivétellel alkalmazni kell a Jat. rendelkezéseit. Érdekességképpen megemlítem, hogy az Alkotmányra és módosítására csak a Jat. IV. és VII. fejezete alkalmazható. E két fejezet a jogszabályok előkészítésére, valamint a kihirdetésre, közzétételre és a nemzeti jogszabálytárra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. Maga a Jat. a jogszabályokat és a jogalkotásra jogosultak körét nem nevesíti2, e témakör szabályozására Alkotmányi szinten került sor.

2

Megjegyzés: a régi Jat. megsemmisítésének egyik oka éppen az volt, hogy tartalmazta a jogforrások

felsorolását. 8


Mit rejt a közjogi szervezetszabályozó fogalom? A normatív határozat és a normatív utasítás gyűjtőneve. A régi Jat.-ban „az állami irányítás egyéb eszközei”címszó alatt találhattunk rájuk vonatkozó szabályozást. A helyi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját. Ilyennek tekinthetőek – többek között - az önkormányzat által alapított költségvetési szervek alapító okiratai, szervezeti és működési szabályzatai. Az Ötv. 18. § (1) bekezdését figyelembe véve a képviselő-testület szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat továbbra is rendeletben állapítja meg. Természetesen a képviselő-testület egyedi határozat meghozatalára is jogosult, de arra nem terjed ki a Jat. hatálya. A Jat. a normatív utasítás kiadására jogosult szervek között nem sorolja fel a helyi önkormányzatokat. Az új Jat. az általános rendelkezések szabályozása után meghatározza a jogalkotás alapvető követelményeit. Ezeknek a kívánalmaknak ez idáig is eleget kellett tennünk a jogalkotás során. Így: az önkormányzati rendeletnek a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Megjegyzem, nem árt, ha a jogalkotó számára is egyértelmű az önkormányzati rendelet. A visszamenő hatály tilalmát az önkormányzati rendeletekben is érvényesíteni kell. Vagyis az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A hatálybalépés időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az alkalmazásához való felkészüléshez. Az időbeli hatállyal kapcsolatos szabályozás a kihirdetés napján történő hatálybalépést kivételes esetben engedi csak meg. 9 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

Az önkormányzati rendelet megalkotásakor is biztosítani kell, hogy a) megfeleljen az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek, (pl. jogállamiság, alapvető emberi jogok biztosítása, hátrányos megkülönböztetés tilalma….) b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe, c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek. A Jat. felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek, hogy rendeletben határozza meg a jogszabályszerkesztés részletes szabályait. A Jat. 3. §-a törvényi szintre emelte az IRM rendelet 16. § (1) bekezdésének a jogszabálytervezetekre vonatkozó szabályát, így a jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes. ( A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a szabályozás előhírnöke volt, e törvény 169. § (2) bekezdése alapján az önkormányzatok 2000. március 1-jéig kötelesek voltak felülvizsgálni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, és azokat, amelyek e törvény, illetve az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet rendelkezéseivel nincsenek összhangban, vagy csak megismétlik a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállást, hatályon kívül kellett helyezniük. Azért néhány rendeletben a mai napig fellelhető ilyen szabályozás.) Tegyünk egy kis kitérőt. Az előzőekben említett jogalkotási követelmény kapcsolódik az Alkotmány módosításához. A 2010. évi CXIII. törvény3 a Magyar Közlöny 174. számában került kihirdetésre és a hivatkozott rendelkezései összhangban a Jat. hatálybalépésével 2011. január 1-jén lépnek hatályba. Mint már említettem a jogforrási renddel, a jogforrási hierarchiával kapcsolatos szabályokat az Alkotmány rögzíti. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény 10 3


Az Alkotmány kiegészül a 7/A. § - sal. A hivatkozott szakasz (1) bekezdése szerint: „ Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által kiadott jogszabály állapíthat meg. A (2) bekezdése a jogszabályok körét definiálja, az önkormányzati rendelet 2011. január 1-je után is jogszabálynak minősül. Az Alkotmánymódosítás érinti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését is, mely a következő szöveggel lép hatályba a jövő év első napján. „ A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.”4 Önkormányzati rendelet esetében más jogszabállyal való ütközést mind horizontális, mind vertikális irányban érvényesíteni kell. Az önkormányzat nem alkothat rendeletet más önkormányzat közigazgatási területére, valamint az Alkotmányban felsorolt jogszabályokkal sem lehet ellentétes. Az ismertetett rendelkezések alapján alkotmánysértő az a 2011. január 1-je után hatályba lépő önkormányzati rendelet, amely megismétli „magasabb szintű” jogszabály rendelkezéseit. Így például a szociális törvény felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendelet nem ismételheti meg sem a szociális törvény, sem annak végrehajtására kiadott Korm. rendeletek szabályait. Hasonlóan a helyi adókról alkotandó önkormányzati rendelet sem ismételheti meg sem a helyi adókról szóló törvény, sem az Art. rendelkezéseit. A kitérő után folytatjuk az alapvető követelmények felsorolását. Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos. Kövessük az egy önkormányzat egy szociális rendelet elvet. 4

A hatályos szöveg szerint a helyi képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet

ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.


Az önkormányzati rendelet alkotására adott felhatalmazás meghatározza a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit, ezek figyelembe vételével és e korlátok betartásával kell a rendeletet megalkotni. Az Alkotmánybíróság számos önkormányzati rendeletet semmisített meg amiatt, mert a képviselő-testület túllépte a felhatalmazásban meghatározott kereteket5. A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában már fordult elő olyan eset, amikor az AB megállapította a mulasztás tényét és kötelezte a képviselő-testületet az önkormányzati rendelet megadott határidőig történő megalkotására. Az önkormányzati rendelet területi és személyi hatályának meghatározása sem jelent számunkra újdonságot. Az önkormányzati rendelet hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére, személyi hatálya a közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. Az IRM rendeletből ismerős az a szabály, miszerint az önkormányzati rendelet területi és személyi hatályát akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az előzőekben ismertetettektől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki. Ilyen lehet például egy település részére (településközpontra) készített részletes területrendezési szabályozás. Az önkormányzati rendelet időbeli hatályának meghatározásánál régi és új szabályokat fedezhetünk fel. Az önkormányzati rendeletben is meg kell határozni a hatálybalépés időpontját, amely a kihirdetését követő valamely nap lehet. Az önkormányzati rendelet hatálybalépésének és hatályvesztésének időpontja számításánál fő szabály az, hogy az önkormányzati rendelet vagy rendelkezése a hatálybalépése napja kezdetén lép hatályba, illetve hatályvesztése napja kezdetén veszti hatályát. A rendelet kivételes esetben léphet hatályba a kihirdetés napján. Azonban, ha a kihirdetés és a hatálybalépés napja egybeesik, akkor a hatálybalépés időpontját 5

Lásd a „monoki példa” nyomán megalkotott rendeletek sorsát

12


órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. A Jat. nem szabályozza, de ebből következik, hogy ebben az esetben a kihirdetés időpontját is órában kell megadni. Ez a szabály főként az alakuló üléseken történő szervezeti és működési szabályzatok módosításának, kihirdetésének és hatálybalépésének technikájára ad útmutatást. Új szabály ad lehetőséget arra, hogy az önkormányzati rendelet is, mint végrehajtási jogszabály kihirdethető a felhatalmazást tartalmazó rendelkezés kihirdetése után, annak hatálybalépését megelőzően. Ennek a rendelkezésnek az alkalmazására a következők miatt van szükség. Amennyiben az önkormányzati rendeletet végrehajtási jogszabálynak tekintjük, akkor a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé. Az önkormányzati rendelet, mint végrehajtási jogszabály a felhatalmazást tartalmazó törvény hatálybalépése előtt megalkotható és kihirdethető, de a felhatalmazást tartalmazó törvény hatálybalépése előtt nem léptethető hatályba. A felhatalmazást tartalmazó törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszakban az önkormányzati rendeletet, mint végrehajtási jogszabályt meg kell alkotni és kötelezően megalkotandó önkormányzati rendeletet egyidejűleg kell hatályba léptetni a felhatalmazást adó törvény rendelkezésével. A későbbiekben ismertetendő szabály önkormányzati rendelet esetében az előzetes hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége, tehát ebben az időszakban a hatásvizsgálatot is el kell végezni. Ez azokban az esetekben okozhat működésbeli problémát, ha a kihirdetés és a hatálybalépés közötti időszak rövid. Érdemes folyamatosan nyomon követni az Országgyűlés honlapját! Új szabály: a felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör szabályozására azonos tartalommal új felhatalmazó rendelkezést alkottak - a hatályon kívül helyezésről rendelkező jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezéséről vagy a végrehajtási jogszabály azon rendelkezésének a 13 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

hatályon kívül helyezéséről, amely a felhatalmazás végrehajtására irányul. A Jat.-hoz mellékelt indokolás szerint önkormányzati végrehajtási rendelet esetén fel kell hívni a jogalkotót arra, hogy a megszűnt felhatalmazás alapján kiadott rendeletet helyezze hatályon kívül. A Jat. tartalmazza a módosítási tilalmakat is, így nem lehet módosítani az önkormányzati rendelet: • megjelölését, • bevezető részét, • a hatályba lépett rendelkezése hatályba léptető rendelkezését. A hatályvesztés szabályai közül a legfontosabb, hogy hatályos önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését a rendelet megalkotására hatáskörrel rendelkező képviselő-testület helyezheti hatályon kívül, illetve az Alkotmánybíróság semmisítheti meg. A szabályozási átmenet alcím alatt lévő szabályozás a visszamenő hatály tilalma követelményével összhangban kimondja, hogy 1. A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. 2. A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. Az önkormányzati rendeletek előkészítése során sem kerülhető el az előzetes hatásvizsgálat, melynek során vizsgálni kell: a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, 14


ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Akkor célszerű egy szabályozást bevezetni, ha az annak alkalmazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik a jogalkotó, így például a jogszabály alkalmazásához szükséges pénzügyi fedezetet be kell építeni az önkormányzat költségvetési rendeletébe. 2010. január 1-jétől az önkormányzati rendeletekhez is indokolási kötelezettség társul, eddig indokolási kötelezettséget általában a szervezeti és működési szabályzatok írtak elő az előkészítő számára. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségessé teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is. Az Európai Uniós jogból eredő kötelezettségek összhangját biztosítani kell. Az önkormányzati rendelet-tervezetek véleményezésére vonatkozó szabályokat a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény6 rendelkezéseiből ismerhetjük meg. Ugyan e törvény hatálya nem terjed ki az önkormányzati rendeletek előkészítésére, de e törvény az Ötv7.-t kiegészíti a 103/B. § - sal. E rendelkezés 2011. július 1-jén lép hatályba és felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg.

6 7

A Magyar Közlöny 181. számában került kihirdetésre A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény


Ez a szabály nem tévesztendő össze az egyes rendelet-tervezetek esetében lefolytatandó véleményezési eljárással, így például a településrendezési eszközökre vonatkozó kötelező véleményezési, egyeztetési eljárással! Az előzetes hatásvizsgálat után 2011. január 1-je után nem kerülhetjük meg az utólagos hatásvizsgálat elvégzését sem. Míg az előzetes hatásvizsgálat elvégzését a jogszabály előkészítőjének (ez a legtöbb helyen a jegyző másik neve) feladatául nevesíti a Jat. , addig az utólagos hatásvizsgálatot a jegyző személyéhez köti. A Jat. szerint a jegyző gondoskodik az utólagos hatásvizsgálat elvégzéséről, melyet az előzetes hatásvizsgálat szempontjai szerint kell lefolytatni. A dereguláció érdekében a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatáról a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a jegyző gondoskodik. Így a) az elavult és szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokkal felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor. Megjegyzem, hogy a közigazgatási hivatal nyilvántartása szerint számos olyan önkormányzati rendelet van hatályban, amely ránézésre elvesztette aktualitását. A Jat. szerint az önkormányzati rendelet kihirdetésének és a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata közzétételének szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény8 állapítja meg. A hivatkozott szabály az Ötv. 16. § -ának (2) és (3) bekezdése, mely szerint az önkormányzati rendeletet a 8

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

16


képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyben szokásos módot a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Természetesen csak egyetlen módszert lehet megállapítani. Megjegyzem, hogy törvénysértő az az önkormányzati rendelet, amelyben a záró rendelkezések között szerepel az alábbi szabályozás: „ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik…” Ugyanis megismétli az Ötv. szabályát. A normatív határozat közzététele az Ötv. 16. § (2) ÉS (3) bekezdésének alkalmazásával történik. Az önkormányzati rendelet megjelölése a kihirdetése során magában foglalja: a) a jogszabály megalkotójának megjelölését, b) a sorszámát, c) a kihirdetésének napját, d) a jogszabály elnevezését és címét. A megjelölés szövegezési mintáit az IRM rendelet tartalmazza. Új szabályozás a helyesbítésre rendelkezés, melyet az Ötv. kiegészítésével (e szabály is 2010. január 1-jén lép hatályba) ér el a jogalkotó. Az Ötv. 16. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „ Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.” E szabály egyértelműen szabályozza a kezdeményezők körét (csak a jegyző vagy a polgármester) és a helyesbítésre nyitva álló időtartamot. Ez az időtartam a 17 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

kihirdetéstől számított tizedik munkanap, kivéve, ha ez alatt az időtartam alatt az önkormányzati rendelet hatályba nem lép. Hatályba lépett önkormányzati rendelet nem helyesbíthető. A helyesbítést a jegyzőnek meg kell jelentetni a kihirdetéssel azonos módon. A részletszabályokat azonban nem állapítja meg a Jat. 2010. január 1-jétől módosul az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 15. § (1) bekezdése is, mely szerint a helyi önkormányzat jegyzője az önkormányzat rendeletét annak kiadmányozását követően haladéktalanul, elektronikusan, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerven keresztül a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek megküldi. Ez a szabályozás településnagyságtól függetlenül. Néhány gondolat a szervezeti és működési szabályzatok felülvizsgálatához, a segédlet a közigazgatási hivatal honlapjáról (www.szszbmkh.hu) letölthető. Azonban a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során az ismertetett jogszabályi rendelkezéseket figyelembe kell venni. Így 2011. január 1-je után a bevezető részben a felhatalmazó rendelkezések között már nem lehet hivatkozni a régi Jat. rendelkezésére. Ugyanettől az időponttól a felhatalmazást adó rendelkezések köre bővül az Ötv. 103/B. §-ával. Az egységes jogalkalmazás érdekében Főosztályunk – a Hatósági Főosztállyal együttműködve – a jogszabályszerkesztési szempontok figyelembevételével egyes szabályozási tárgykörökben segédletek készítését tervezi, melyeket megjelentetünk a honlapunkon.

Seres Valéria vezető-főtanácsos Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal

18


Beszámoló az alakuló ülések tapasztalatairól Hajdú-Bihar megyében 2010. október 3-án Hajdú-Bihar megye településein eredménnyel zárult a helyhatósági választás, mindenütt megválasztásra kerültek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek. A közigazgatási hivatal a törvényes lebonyolítást elősegítve a megye valamennyi jegyzőjének szakmai napot tartott, amely a polgármesteri munkakör átadáshoz, az alakuló ülések megtartásához, és az összeférhetetlenségi kérdések értelmezéséhez nyújtott szakmai segítséget. A hivatal kiadványában, a Közigazgatási Tájékoztató választási külön számában, a szakmai napon elhangzott előadások írásban is olvashatók voltak, valamint a hivatali honlapon a jegyzőktől folyamatosan érkező kérdésekre (GYIK) adott válaszokat a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály mindenki számára elérhetővé tette. Az alakuló ülésekre kifejezett figyelmet fordított a hivatal, külön módszertani útmutató készült a jegyzők számára, mely pontról pontra ismertette a jogszabályi feltételeknek megfelelő alakuló ülés kritériumait. Hajdú-Bihar megye 83 önkormányzatából 81 a törvény által szabott 15 napos határidőn belül, vagyis 2010. október 18-ig megtartotta alakuló ülését. Két településen megismételt választás miatt csak később, október 22-én és október 29-én tartottak alakuló ülést. Az alakuló ülések mindenütt ünnepélyes keretek között zajlottak, amelyeket általában nagyobb nyilvánosság és érdeklődés kísért. Az ülések túlnyomó részben az SZMSZ-ben foglalt szabályok szerint kerültek összehívásra (azt a polgármester hívta össze és a meghívót az SZMSZ-ben foglalt határidőben küldték meg a képviselőknek). 8 település nem tett eleget az SZMSZ által – a meghívó kiküldésére – meghatározott időtartamnak, vélhetően, hogy a folyamatosság jegyében minél hamarabb megalakulhasson a képviselőtestület. 19 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

Az alakuló ülés valamennyi településen nyilvános és határozatképes volt, az illetékes választási bizottság elnökének a választással kapcsolatos tájékoztatásával kezdődött, amelyet a polgármester és a képviselők megbízólevelének átadása követett. 7 testületben a képviselőket az ülés vezetője nem szavaztatta meg az alakuló ülés napirendjének elfogadásáról. Az ülést az Ötv. 30.§-ának megfelelően mindenütt a korelnök vezette, aki az eskütételt követően átadta a vezetést a polgármesternek. Általánosságban elmondható, hogy az alakuló üléseken első napirendi pontként került sor a képviselők, és a polgármester eskütételére. A korábbi évekkel ellentétben a törvénynek megfelelően most mindenhol megelőzte a képviselői eskü a polgármesterit, így a polgármester a szabályszerűen megalakult testület előtt tette le az esküt, amelyet többnyire a korelnök, néhol a választási bizottság elnöke vett ki. Ahol az alakuló ülésen később választottak alpolgármestert ott az eskütétel ugyancsak minden esetben megtörtént. A polgármesteri program 59 önkormányzatnál került ismertetésre, többnyire csak szóban, de előfordult, hogy előterjesztésként megjelent a jegyzőkönyvhöz csatolva is. A polgármesterek jogállását tekintve Hajdú-Bihar megyében elmondható, hogy jórészt főállásúként töltik be a posztot. Csak 11 település esetében – melyek egy kivételével 1000-nél kevesebb lakosúak – jelöltette magát a polgármester társadalmi megbízatásúként (ld. 1. diagram).

20


1. diagram Polgármesterek jogállása Hajdú-Bihar megyében. 2010

főállású polgármester 1

11 főállású (lemondott)

társadalmi megbízatású polgármester

71

A polgármesterek illetményének, tiszteletdíjának megállapításáról 81 településen határoztak, Debrecen esetében, és a megyei önkormányzatnál folytatólagos ülés keretében később döntöttek a javadalmazásról (ld. 3-8. diagram). 3. diagram Társadalmi megbízatású polgármesterek tiszteletdíja Hajdú-Bihar megyében. 2010 300000 270000 240000 210000 180000 150000 120000 90000 60000 30000 0


4. diagram Társadalmi megbízatású polgármesterek tiszteletdíja Hajdú-Bihar megyében. 2010 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 tiszteledíjak átlaga

polgármesteri tiszteletdíjak

5. diagram 1000-nél kevesebb lakosú települések polgármestereinek illetménye Hajdú-Bihar megyében. 2010 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 illetmények átlaga

22

polgármesteri illetmények


6. diagram 1000-2999 lakosú települések polgármestereinek illetménye Hajdú-Bihar megyében. 2010 500000 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 illetmények átlaga

polgármesteri illetmények

7. diagram 3000-10000 lakosú települések polgármestereinek illetménye Hajdú-Bihar megyében. 2010 550000 500000 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 illetmények átlaga

polgármesteri lletmények


8. diagram 10000-nél több lakosú települések polgármestereinek illetménye Hajdú-Bihar megyében. 2010

550000 500000 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 illetmények átlaga

polgármesteri illetmény

59 településen összegszerűen állapított meg a képviselő-testület a polgármester részére költségátalányt, míg 21 önkormányzatnál a polgármester nem kérte vagy lemondott arról. Egy településen csak százalékosan határozták meg, két másikon elhalasztották a döntést (9. diagram). 9. diagram Polgármesterek költségátalányának megállapítása Hajdú-Bihar megyében. 2010

összegszerűen lett megállapítva

2 1 21

59

nem döntöttek

csak %-ban lett megállapítva nem állapította meg a képviselő-testület

24


Az illetményen, valamint a költségátalányon kívül 6 településen határoztak meg polgármester részére külön juttatást (pl.: gépkocsivezetői pótlék, idegennyelvi pótlék). Az illetmények, tiszteletdíjak megállapítása felfelé nem tért el a Pttv. 3-4.§-ában foglalt felső határoktól, néhol a társadalmi megbízatású polgármester alacsonyabban kérte megállapítani tiszteletdíját. A szervezeti és működési szabályzat módosítását több okból is indokolt volt napirendre tűzni. Egyrészről az új helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi. L. törvénynek köszönhetően mindenhol csökkent a képviselő-testület létszáma, ezáltal sok helyen a bizottsági struktúra is alapvetően megváltozott. Másrészről az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény változásai lehetővé tették nem képviselő alpolgármester választását is, amellyel Hajdú-Bihar megyében 7 település élt is. Alpolgármesterek száma tekintetében 7, alpolgármester jogállása tekintetében 9 önkormányzat módosította az SZMSZ-ét. 49 település a képviselő-testület létszámának, 52 a bizottsági szervezet tekintetében módosította szervezeti és működési szabályzatát. 50 önkormányzat adott felhatalmazást a jegyzőnek az SZMSZ átfogó felülvizsgálatára, melynek határideje általában 6 hónapban került meghatározásra. (ld. 10. diagram) 10. diagram

SZMSZ módosítása és felülvizsgálatának elrendelése Hajdú-Bihar megye településein. 2010 Döntés az SZMSZ átfogó felülvizsgálatáról

50

SZMSZ módosítása bizottsági szervezet tekintetében

52

SZMSZ módosítása képviselőtestület létszáma tekintetében

49

SZMSZ módosítása, alpolgármesterek jogállása tekintetében

9

SZMSZ módosítása, alpolgármesterek száma tekintetében

7 0

10

20

30

40

Történt SZMSZ módosítás

50

60

70

80

90

Nem történt SZMSZ módosítás


8 önkormányzatnál nem sikerült alpolgármestert választani, 75 településen a jelölt megkapta a minősített többséghez szükséges szavazatot. A megye 75 településén összességében 87 alpolgármestert választottak meg az alakuló üléseken. Alpolgármesterek jogállása tekintetében: főállásúként 3 önkormányzatnál 6 alpolgármester illetőleg alelnök került megválasztásra, a települések túlnyomó többségénél (72) társadalmi megbízatású lett az alpolgármester. A nem képviselő alpolgármester megválasztásának lehetőségével mindössze 7 önkormányzat élt és választott a képviselő- mellé egy nem képviselő alpolgármestert is (11-12.diagram). 11. diagram

Alpolgármesterek jogállása településenként Hajdú-Bihar megyében (főállású, társadalmi megbízatású). 2010

3 főállású alpolgármester társadalmi megbízatású alpolgármester 72

12. diagram Alpolgármesterek jogállása településenként Hajdú-Bihar megyében (képviselő, nem képviselő). 2010

7

képviselő alpolgármester nem képviselő alpolgármester

75

26


Az önkormányzatok nagy többsége titkos szavazással választott alpolgármestert a polgármester javaslatára. 3 településen nyílt szavazással, egy helyen zárt ülésen döntöttek a kérdésben, úgy hogy a határozatot nem hirdették ki nyilvánosan. Az alpolgármesteri tiszteletdíjat 16 önkormányzatnál nem állapították meg, ezekben az esetekben vagy az alpolgármester nem kérte vagy a képviselőtestület nem döntött arról. Egy esetben folytatólagos ülésen került sor illetmény és költségátalány megállapítására. 18 önkormányzatnál állapítottak meg összegszerűen is költségátalányt, egy településen csak százalékosan történt a megállapítás. 9 településen nem volt szükséges alpolgármesteri lemondó nyilatkozat a megállapítandó tiszteletdíjra vonatkozóan, mert lélekszám tekintetében alatta maradt a település a törvény által a tiszteletdíj megállapítási kötelezettség vonatkozásában előírt 2000 fős kategóriának. 20 településen a jegyzőkönyvhöz mellékelték, 43 önkormányzatnál azonban nem csatolták a lemondó nyilatkozatot, így az alacsonyabb tiszteletdíj megállapításnak nem igazolható a jogalapja. Az alakuló ülésen többnyire a bizottsági struktúrát is kialakították, így a településeken összesen 198 bizottság jött létre. Néhány helyen későbbi ülésre halasztották a döntést és csak egy vagy két bizottságot választottak, többnyire ez – a vagyonnyilatkozatok kezelése miatt – ügyrendi és pénzügyi bizottság. Kisebbségi bizottságot csak Hajdúhadházon választottak. Általános tendenciaként elmondható, hogy a képviselő-testületek létszámának csökkenésével a bizottságok száma is csökkent. A települések 60%-ában jellemzően egy vagy két bizottság működik, csak a települések 10%-a választott ötnél több bizottságot.(ld. 13. diagram)


13. diagram Bizottságok száma a Hajdú-Bihar megyei településeken. 2010 nem választottak bizottságokat

2

1 bizottság

25

2 bizottság

27

3 bizottság

12

4 bizottság

7

5 bizottság

4

6 bizottság

4

7 bizottság

2 0

5

10

15

20

25

30

Települések száma

A bizottsági szervezetbe 36 településen az alakuló ülésen beválasztottak külső tagokat, akik többnyire jelen voltak, hiszen 32 településen esküt is tettek. Várhatóan a későbbiek során tovább növekszik majd a külsős bizottsági tagok száma (ld. 14. diagram). 14. diagram

Külsős bizottsági tagok megválasztása Hajdú-Bihar megyében. 2010

36

47

Önkormányzatok száma, amelyek választottak külsős bizottsági tagokat Önkormányzatok száma, amelyek nem választottak külsős bizottsági tagokat

28


A képviselői tiszteletdíjak sok helyen napirendre kerültek az alakuló ülésen, de kizárólag azzal a célzattal, hogy deklarálásra kerüljön, az új testület nem kívánja emelni az előző ciklushoz képest a képviselői tiszteletdíjakat. 49 ülésen hívták fel a képviselők figyelmét a vagyonnyilatkozati kötelezettségre, többnyire a nyomtatvány átadásával egyidejűleg. 9 önkormányzat tárgyalt már az alakuló ülésen összeférhetetlenségi ügyeket, ezek egy kivétellel a polgármestert érintették. 4 esetben adott hozzájárulást a testület az egyidejű foglalkoztatáshoz. A következőkben ismertetésre kerülő napirendi pontok erőteljes szóródást mutatnak, nagy számban nem jellemezhetők tipikusként. 6 testület tárgyalta a korábbi polgármester jutalmát, a többi változással érintett önkormányzatnál előterjesztés sem készült rá. Szintén 6 önkormányzat érintette a gazdasági program kidolgozásának kérdését. 2 önkormányzat határozta meg a társadalmi megbízatású polgármester munkarendjét. Egyéb, az alakuló ülés tárgykörével össze nem függő napirendet tárgyalt 31 önkormányzat, több helyen már dönteni kellett pályázatokról, hitelfelvételről. Több testület tartott az ünnepi ülés bezárása után rendkívüli ülést, ahol sürgős döntést igénylő kérdésekben határoztak. A jegyzők többsége bár nem tett eleget a 15 napos felterjesztési határidőnek, 30 napon belül az alakuló ülési jegyzőkönyvek néhány kivételtől eltekintve azonban rendelkezésre álltak.


A jegyzőkönyvek meghívóhoz csatolt előterjesztésként tartalmazták az alakuló ülés forgatókönyvét, amely tükrözte a hivatalunk által kiadott útmutatót. Az Ötv. kommentárnak megfelelően 52 önkormányzat csatolta a titkos szavazási jegyzőkönyveket az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez. Az alakuló ülések alapvetően törvényes keretek között zajlottak le, súlyosabb szabályszegések nem fordultak elő, leginkább mulasztásos jellegű törvénysértések voltak a jellemzőek és kisebb eljárási hibákat tártunk fel. A politikai konszenzus hiányára vezethető vissza az alpolgármester megválasztásának elmulasztása, az Ötv. 34.§-án alapuló alpolgármesterválasztási kötelezettségnek 7 képviselő-testület nem tett eleget. Tipikusnak mondható törvénysértés az alpolgármesterek tiszteletdíjának a törvényi mértéknél alacsonyabb mértékű meghatározása, vagy mellőzése, amely – a 2000 fő lakosságszámot meghaladó településeken – az érintett által tett lemondó nyilatkozat hiányában nem törvényes. A szervezeti és működési szabályzatok átfogó felülvizsgálatára 6 hónapot biztosít az Ötv. novella. Több településen előfordult, hogy csak egyes kérdésekben történt meg az SZMSZ-ek aktualizálása, pl. a bizottsági szerkezet változásaiban megtörtént a módosítás, a testületi létszám kérdésében, vagy az alpolgármesterek jogállásában már nem. A meghozott rendeletek nem mindegyike felelt meg a jogszabály-szerkesztési szabályoknak sem. Az alábbi formai jellegű törvénysértések fordultak elő az alakuló ülési jegyzőkönyvekben: • az alakuló ülésen nem tartották be a meghívó kiküldésére megszabott időtartamot; • nyílt szavazással választottak alpolgármestert; 30


• szavazati arányok helytelen feltüntetése (egybehangzó, érvényes szavazat kifejezések használata az ”igen, nem, tartózkodás” törvényi kategóriák helyett); • a jegyzőkönyvhöz nem csatolták a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet; • nem kezelték több helyen az Ötv.-nek megfelelően, a tisztségviselőket érintő döntéseknél az érintettséget. A feltárt törvénysértések tekintetében a szükséges intézkedéseket törvényességi ellenőrzési jogkörünkben megtettük.

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal

A „TERKA” program törzsadataiban történt változásokról A hatékonyabb közigazgatás célrendszeréhez történő hozzájárulás az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 15.§-ának végrehajtása érdekében 2005. évben bevezetésre került az önkormányzatok döntéseinek (rendeletek, határozatok) egységes elektronikus rögzítése. Mint az a Tisztelt Jegyző kollégák előtt is ismeretes, a TERKA „Törvényességi Ellenőrzési Rendszer Kiegészítő Alkalmazás” számítógépes program nevének rövidítése, melyet hivatalunk használ a törvényességi ellenőrzési feladatok adminisztrálására, segítésére. A TERKA egy informatikai céggel kifejlesztett program a jegyzőkönyvek államigazgatási hivatalokhoz történő egységes formátumú megküldésére, mely segítséget nyújt az önkormányzatoknak és a hivataloknak is az önkormányzati döntések időrendi, tárgyszerinti áttekintéséhez. 31 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

A program célja a hatékonyabb közigazgatási célrendszerhez történő hozzájárulás, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény érvényesülése. A helyhatósági választásokra, valamint az új képviselőtestületek szervezetét érintő döntésekre tekintettel a programban szükséges az adatváltozások átvezetése. Felhívom a Tisztelt Jegyző Kollégák figyelmét arra, hogy a képviselő testületi ülés jegyzőkönyvének Ötv. 17.§ (2) bekezdésén alapuló, 15 napon belül történő, papír alapú felterjesztése mellett elengedhetetlen annak elektronikus, TERKA rendszerbe való bevezetése és megküldése, mivel a helyi rendeletek Nemzeti Rendelettárába való felterjesztés kötelezettségének jelenleg csak jegyzőkönyvvel együtt e rendszer segítségével tehet eleget az önkormányzat. Elektronikus úton történő felterjesztés esetén a [email protected] e-mail címre kérjük megküldeni a TERKA programmal készült adatokat. A programban nyilvántartott törzsadatokat akkor kell küldeni, ha abban változás történt, (telefon, e-mail, mobilszám, web elérhetőség) polgármester vagy jegyző személyében, alpolgármesterek és aljegyzők személyében, számában. A törzsadattár döntéshozói listájában a képviselőtestület, a polgármester, a bizottságok, a részönkormányzatok és kisebbségek adatai szerepelnek, amelyekben a 2010. évi választásokat követően nagyon sok változás történt, ezért elkerülhetetlen az adattár frissítése. Fontos, hogy később a jegyzőkönyvek rögzítésekor a döntéshozók megjelölése a törzsadattárban szereplő adatokkal történjen – pl. a döntéshozók elnevezése pontosan, következetesen kerüljön rögzítésre -, mert az eltérések az adatfelvitelnél hibát eredményeznek és a jegyzőkönyvek duplázódnak a rendszerben. Az adatokban történt változások esetén azért fontos a törzsadat módosulásának beküldése, mert ennek hiányában a területi rendszer az adott döntéshozó felterjesztett jegyzőkönyvét nem fogja tudni megfelelően érkeztetni. 32


Az önkormányzati adattárat és az önkormányzati rendelettárat nyomon lehet követni a http://nrt.bm.hu web címen, ha az ott lévő adatokhoz képest eltérést tapasztalnak, akkor gondoskodni kell a módosításról, kiegészítésről. Debrecen, 2010. december 13.

Borbélyné Németi Éva koordinátor Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal


Kisajátítási eljárás (különös tekintettel az önkormányzatok által kezdeményezett kisajátítási eljárások nehézségeire) A kisajátítás (expropriatio) már az ókori római jog által is ismert jogintézmény. A római jogtudomány a tulajdon korlátai között tartotta számon, mint a tulajdon legszembetűnőbb, legélesebb korlátozását. Eleinte a rómaiak viszolyogtak a jogintézménytől, ezért csak a posztklasszikus korban jutott teljes elismerésre a közületek joga arra, hogy – rendszerint valamilyen közmű létesítése érdekében – kisajátítsanak magántulajdonban álló dolgokat. A kisajátítás helyett azonban többnyire adásvételi szerződést (emptio venditio) alkalmaztak, melyet szükség esetén állami nyomással (közvetett kényszerrel) hajtottak végre. A magyar jogrendszerben meglehetősen hosszú ideig törvényerejű rendelet szintjén (a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr., a továbbiakban: Ktvr.) szabályozták a kisajátítás intézményét, majd 2007-ben került megalkotásra a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.). A Kstv. megalkotásának közvetlen előzménye az volt, hogy az Alkotmánybíróság a 35/2005. (IX.29.) AB határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg arra való hivatkozással, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Alkotmány) szabályozott tulajdonjoghoz való jogot sértő alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy az Országgyűlés a Ktvr. szabályait nem hozta összhangba a kisajátítással szemben az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdésében megállapított követelményekkel. Egyidejűleg felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2007. június 30-ig tegyen eleget. Így született meg a kisajátítás törvényi szintű szabályozása: a Kstv. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a közérdekűség érvényesítésének a Ktvr.ben szabályozott megoldása, a kisajátítási célok megfogalmazása ma már nem felel meg az Alkotmány által támasztott követelményeknek. Hangsúlyozta ugyanis, hogy önmagában az, hogy a kisajátítás valamely, a Ktvr. által általánosan meghatározott tevékenységgel összefüggésben kerül sor, illetőleg 34


állami szerv vagy önkormányzat részére történik, nem nyújt biztosítékot arra, hogy az valóban közérdekű célokat szolgál. A Ktvr. által a kisajátítási hatóság számára biztosított széles mérlegelési jogkör módot ad az ingatlantulajdonosok tulajdonhoz való jogának alkotmányellenes korlátozására. A Kstv. indokolása szerint a fenti vélemény alapján az Alkotmánybíróság követelményként támasztotta a jogalkotóval szemben, hogy: 1. a szabályozásnak meg kell határoznia azokat a konkrét feltételeket, körülményeket, amelyek mellett az adott közérdekű cél a kisajátítás alapja lehet, méghozzá oly módon, hogy a közigazgatási hivatal vizsgálata csak e feltételek fennállására és (a jogalap fennállása esetén) a kártalanítás mértékének megállapítására terjedjen ki, 2. azokban az esetekben, ahol a feltételek ennyire konkrét meghatározása nem lehetséges, a mérlegelés kereteit, konkrét szempontjait a szabályozásnak meg kell adnia (és a mérlegelés szempontrendszerének kell garantálnia a tulajdonelvonás kivételességét). A fenti követelményeket szem előtt tartva alkotta meg a jogalkotó a Kstv. 3. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy „kisajátításnak akkor van helye, ha a) a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdonjog korlátozásával nem lehetséges, vagy – külön törvény alapján – a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jön létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte; b) az ingatlan tulajdonjogának a megszerzése adásvétel – törvényben meghatározott esetben csere – útján nem lehetséges; c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Ennek mérlegelése során a közigazgatási hivatal a közérdekű tevékenység jelentőségét, így különösen a terület fejlődésére gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülők számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és az ingatlan jellemzőit kell egybevetnie, kulturális örökségvédelmi érték esetén annak jelentőségét és a tulajdonelvonás arányosságát kell vizsgálnia”. 35 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

Jelen cikkben a fenti jogi szabályozás alkalmazhatóságának nehézségeit szeretnénk megvilágítani főként az önkormányzatok által kezdeményezett kisajátítási eljárások tekintetében. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis főként az önkormányzatok által kezdeményezett kisajátítási eljárások azok, ahol a fenti követelményeket teljes körűen, és minden esetben vizsgálnia kell a hivatalnak. A Magyar Állam által kezdeményezett kisajátítási eljárások jelentős részére ugyanis a gyorsforgalmi közúthálózatnak jogszabállyal megállapított nyomvonalon való megépítése, vagy a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése szerinti nyomvonalas létesítménynek jogszabállyal megállapított nyomvonalon való megépítése érdekében kerül sor, amely eljárásokban a Kstv. 4. § (2) bekezdése értelmében a 3. § (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni. Véleményünk szerint a Kstv. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása nem vet fel problémát. Az Alkotmány 13. § (2) bekezdésében lefektetett kivételesség megköveteli, hogy a kisajátításra csak végső esetben (ultima ratio jelleggel) kerülhessen sor, azaz ha a kisajátítási cél megvalósításához a tulajdonjog korlátozása nem elegendő és a tulajdonos a tulajdonjogáról nem hajlandó önként – adásvételi szerződés – keretében lemondani. A fenti követelmények teljesülésének bizonyítása az önkormányzatok részére nem is jelent problémát, a kisajátítási cél pontos megjelölése, valamint a tulajdonos(ok)nak tett vételi ajánlat átvételének igazolása elegendő a fenti két követelmény teljesülésének bizonyítására. Jóval nagyobb problémát jelent már a Kstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása. Eszerint a jogszabályi előírás szerint ugyanis a kisajátítási hatóságnak vizsgálnia – s így a kisajátítást kérő önkormányzatnak bizonyítania – kell, hogy „a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve, ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna”. Felmerül ilyenkor a kérdés, elegendő bizonyíték-e erre az, hogy a helyi önkormányzat képviselő testülete/közgyűlése a helyi építési szabályzatban más nyomvonalat, vagy a közérdekű cél megvalósítása tárgyában hozott képviselő testületi/közgyűlési döntés más ingatlant nem jelöl ki. Amennyiben ugyanis ezt elegendőnek találjuk, akkor a kisajátítási hatóság vizsgálati kötelezettsége kvázi 36


kiüresedik. A helyi önkormányzat a képviselő testületi/közgyűlési döntés bemutatásával bizonyítási kötelezettségének eleget tesz. Ha viszont a kisajátítási hatóságnak a helyi önkormányzat döntésén túllépve vizsgálnia kell, hogy csak az adott ingatlanon kerülhet-e sor a kisajátítási cél megvalósítására, akkor olyan, az önkormányzati autonómiába tartozó területeket súrol, amely véleményünk szerint meghaladja a kisajátítási hatóság jogkörét. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (1) bekezdése értelmében „a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. Az Ötv. 1. § (2) bekezdése rögzíti, hogy „a helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak”. Az Ötv. 8. §-a azt is szabályozza, hogy „a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése”. Felmerül tehát a kérdés, hogy amennyiben a közigazgatási hivatal, mint kisajátítási hatóság nem fogadja el a helyi önkormányzat által a közérdekű cél megvalósítására kijelölt ingatlant, joga van-e azt vizsgálnia, hogy van-e esetleg másik, a kisajátítási cél megvalósítására is alkalmas ingatlan az önkormányzat tulajdonában, és miért nem azon kívánja a közérdekű célt megvalósítani? Nem 37 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

minősül-e ez az önkormányzat önálló gazdálkodási joga megsértésének? Kötelezhető-e a kisajátítást kérő önkormányzat arra, hogy a többi ingatlannal kapcsolatos elképzeléseit megjelölve igazolja azt, hogy a közérdekű cél csakis a kisajátítási kérelemben megjelölt ingatlanon valósítható meg? Márpedig nem egy esetben a kisajátítással érintett és a kisajátítást sérelmező ingatlantulajdonos(ok) ennek tisztázását várják a kisajátítási hatóságtól. Nehezen értelmezhető a jogszabálynak az a szövege is, hogy „ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna”. Felmerül ugyanis a kérdés, hogyan lehet a tulajdont ért sérelem tekintetében sorrendet felállítani, azaz hogyan lehet az egyes személyek tulajdonhoz való jogát rangsorolni. Milyen szempontokat kellene a kisajátítási hatóságnak ilyen esetben szem előtt tartani? Önmagában az a tény, hogy az egyik tulajdonos használja/műveli az ingatlant, míg a másik elhanyagolt, gazos állapotban tartja, elegendő indok a tulajdon nagyobb sérelmének a megállapításához? Vagy figyelemmel kellene lenni az ingatlan tulajdonos(ok) anyagi viszonyaira is? Arra, hogy van-e a tulajdonukban egyéb ingatlan, vagy milyen okok vezetnek oda, hogy az ingatlanát nem használja/műveli? Ugyancsak nehezen alkalmazható a Kstv. 3. § d) pontja, amely szerint a kisajátítási hatóságnak vizsgálnia kell, hogy „a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Ennek mérlegelése során a közigazgatási hivatal a közérdekű tevékenység jelentőségét, így különösen a terület fejlődésre gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülők számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, és az ingatlan jellemzőit kell egybevetnie, kulturális örökségvédelmi érték, természetvédelmi érték esetén annak jelentőségét és a tulajdonelvonás arányosságát kell vizsgálnia”. Itt már ugyan állapít meg mérlegelési szempontokat a jogalkotó, de ezeknek a szempontoknak a gyakorlatba történő átültetése szintén problémákat vet fel. A kisajátítási cél ugyanis csak a kisajátítást követően valósulhat meg, így a terület fejlődésére gyakorolt hatása, az ellátására kerülők száma legfeljebb csak becsült 38


adat lehet. Felmerül ugyanakkor a kérdés ki becsülje fel ezt az adatot ahhoz, hogy az a hatóság megalapozott döntésének alapját képezhesse. A kisajátítási cél megvalósítására törekvő helyi önkormányzat értelemszerűen magas, míg a kisajátítással érintett ingatlantulajdonos(ok) alacsony értékben fogják ezt az adatot megállapítani, ahogyan az az érdekkörükben felmerül. Megfelelően jár-e el tehát a kisajátítási hatóság, ha független szakértői vélemény, környezeti hatástanulmány benyújtására kötelezi a helyi önkormányzatot a közösségi előnyök bizonyítása érdekében, vagy elegendő lenne a helyi önkormányzat nyilatkozata? Az is egyre több problémát vet fel, hogy Magyarország Európai Unióba történő belépése óta a helyi önkormányzatok egyre többször uniós pályázat keretében kívánják a településfejlesztési célt megvalósítani. Önmagában ez a tény már igazolja a tevékenység közösségi előnyeit? Folytatva továbbá a Kstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjánál elkezdett gondolatsort, itt is felmerül az a kérdés, hogy az ingatlan jellemzőinek vizsgálatánál megállapítható-e a tulajdon elvonásával okozott kár kisebb jelentősége csak abból kiindulva, hogy az ingatlan elhanyagolt állapotban van, vagy éppenséggel a kisajátítás csak az ingatlannak egy kisebb részét érinti? Az előzőek tükrében megállapítható, hogy a kisajátítás jogalapjának megítélése rendkívül összetett és komoly körültekintést igénylő feladat, amelynek a szabályozása attól válik nehézzé, hogy mind a kisajátítási jogcímek sokszínűségéből, mind az eljárásban résztvevő személyek egyedi problémáiból adódóan a kisajátítási hatóságnak igen szerteágazó vizsgálatot kell lefolytatnia. Ugyanakkor a hatályos jogszabály szövegének lehet egy „szigorúbb” és egy „engedékenyebb” értelmezése is. A szigorúbb értelmezés pedig - véleményünk szerint - ellehetetlenítheti a helyi önkormányzatok kisajátítási eljárást kezdeményező jogát, míg az engedékenyebb értelmezés – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – ismételten nem nyújt kellő biztosítékot a magántulajdon védelmének. Szintén kérdéseket vet fel a Kstv. 6. § (4) bekezdése. Eszerint a tulajdonos kérelmére az egész ingatlant ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, 39 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

b) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik, c) a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges. Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az ingatlan több tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonában (condominium) áll. Előfordulhat ugyanis, hogy egyes tulajdonostársak kérelmet terjesztenek elő az egész ingatlan kisajátítása iránt, más tulajdonostársak pedig nem nyújtanak be ez irányú kérelmet vagy kifejezetten ellenzik az ingatlan teljes területének kisajátítását. Ki lehet-e ebben az esetben az egész ingatlant sajátítani? Ugyancsak előfordulhat, hogy a kisajátítás az ingatlan területét kettévágja (vagy esetleg kettőnél több részre osztja), és ezáltal az egyik visszamaradt ingatlanrész eredeti céljára használhatatlanná válik, míg a másik vagy többi visszamaradt ingatlanrész továbbra is rendeltetésszerűen használható. Érvényesíthetik-e ebben az esetben a tulajdonosok azon (jogos) érdeküket, hogy a kisajátítási hatóság csak azt a visszamaradó ingatlanrészt sajátítsa ki, amelyik eredeti céljára használhatatlanná válik? A korábbi, önkormányzati minisztériumi álláspont szerint a hivatkozott törvényi rendelkezést megszorítóan kell értelmezni: közös tulajdon esetén az egész ingatlant csak akkor kell kisajátítani, ha azt az összes tulajdonostárs kéri, illetve a tulajdonosok csak az egész ingatlan területének kisajátítását kérhetik, egyes visszamaradt ingatlanrészek kisajátítását nem. Hivatalunk a minisztériumi iránymutatásnak megfelelően alakította ki a kisajátítási gyakorlatát, azonban álláspontunk szerint célszerű lenne, ha a jogalkotó törvényi szinten is szabályozná a közös tulajdonú ingatlanok kisajátításából fakadó speciális esetköröket. Véleményünk szerint a hatályos szabályozásnak a hivatkozott rendelkezései azok, ahol leginkább jogértelmezési kérdések, problémák merülnek fel, ezért kívántuk ezekre a figyelmet felhívni. 2010. december 6.

Dr. Grószné dr. Vasenszki Mária Dr. Koltai Tamás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal 40


TÁJÉKOZTATÁS a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 2010. évi módosításából eredő változásokról Az Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Ápt.) módosításáról szóló 2010. évi XLVI. törvényt. A törvény 2010. augusztus 20-án lépett hatályba, de rendelkezéseit csak a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni. Ezzel összefüggésben módosításra került az Ápt. végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (Vhr.) is a 224/2010. (VIII.4.) Korm. rendelettel. A változások lényege a következőkben összegezhető: Az Ápt. 4. § (3) bekezdése bevezette az egyszerűsített honosítási és visszahonosítási eljárást, amelynek lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak az állampolgárság megszerzéséhez és nem kell állampolgársági vizsgát tenniük sem. A kedvezményes honosítás feltétele ugyanis csak annyi, hogy a kérelmező • a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor nincs ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás folyamatban [4. § (1) bekezdés b) pontja] és • honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti. [4. § (1) bekezdés d) pontja]. Az a nem magyar állampolgár honosítható kedvezményesen, aki az alábbi követelményeknek megfelel: • felmenője magyar állampolgár volt, vagy • valószínűsíti magyar származását és • igazolja magyar nyelvtudását. [A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni a cselekvőképtelen vagy a korlátozottan cselekvőképes személyek esetén.] 41 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtania • a születési anyakönyvi kivonatát; • a családi állapotát igazoló dokumentumokat; • a magyar származást igazoló dokumentumokat [pl. a felmenők születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonatát, vagy plébános/lelkipásztor igazolását, vagy egyéb régi magyar okiratot: korabeli katonakönyvet, régi útlevelet, illetőségi bizonyítványt, egyéb magyar hatóság által kiállított okiratot pl.: lakcímbejelentőt stb.] Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág, a leszármazási lánc végig követhető legyen.; • magyar nyelven írt önéletrajzát; • 2 db arcfényképet (külföldön élőknek 1 db-ot); • a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt; • a külföldön élő kérelmezőknek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenségét tanúsító igazolását. Az Ápt. 5. §-a pedig a visszahonosítás kedvezményes eseteként szabályozza, hogy kérelmére visszahonosítható, akinek a magyar állampolgársága megszűnt és magyar nyelvtudását igazolja akkor, ha megfelel az Ápt. 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjaiban meghatározott feltételeknek: • a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban és • visszahonosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonságát nem sérti. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő terjesztheti elő. Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés, vagy viszonosság hiányában, hiteles magyar nyelvű fordítással és – ha ennek 42


elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell benyújtani. A kedvezményes honosítás/visszahonosítás iránti kérelmet a Vhr. 10. sz. melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni. Az állampolgársági eljárást szabályozó 13. §-a értelmében • az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, • az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint • az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a továbbiakban - az eddigieken kívül o a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve o a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézést végző szervhez is be lehet nyújtani. [Ez a szerv a Vhr. 13/B. §-a értelmében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH), amelynek regionális igazgatóságai jogosultak a kérelem átvételére.] A kérelem átvételekor az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő, továbbá a BÁH • a kérelmező személyazonosságát, továbbá • a kérelmező magyar nyelvtudását ellenőrzi és • ennek megtörténtét, illetve • a kérelmező aláírásának hitelességét a kérelmen aláírásával igazolja. A kérelmet átvevő a honosítási, visszahonosítási kérelemmel együtt felterjeszti a hazai anyakönyvezés kezdeményezéséhez szükséges iratokat is. A fenti kérelmeket az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul pedig az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a miniszterhez.


Lényeges változást jelent, hogy az állampolgársági ügyben eljáró miniszter a magyar állampolgárság honosítással, visszahonosítással történő megszerzésére irányuló előterjesztését a kérelemnek az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez történő beérkezésétől számított 3 hónapon belül teszi meg a Köztársasági Elnöknek. Az Ápt. 16. § értelmében a honosítási okiratot a miniszter a kiállítástól számított 15 napon belül küldi meg – az egyszerűsített eljárásban honosítottak, illetve visszahonosítottak esetén – a kérelmező választása szerinti polgármesternek, vagy a magyar konzuli tisztviselőnek. A polgármester vagy a konzuli tisztviselő pedig az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. Az Ápt 7. § (1) bekezdése módosította az eddigi hatásköri szabályokat. A változás lényege, hogy az egyszerűsített eljárásban honosított, visszahonosított személy, valamint az a kiskorú gyermek, akit magyar állampolgár fogadott örökbe, és az, akinek esetében a Köztársasági Elnök felmentést adott a magyarországi lakóhely és megélhetés, továbbá az állampolgársági vizsga letétele, valamint a kérelem benyújtását megelőző 8, 5, és 3 éves magyarországi lakóhely igazolása alól, az állampolgársági esküt vagy fogadalmat • vagy az általuk választott polgármester, • vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszik le. Ennek megfelelően az egyszerűsített eljárásban honosított/visszahonosított személyt a választása szerinti polgármester, vagy a magyar külképviselet vezetője hívja fel az eskü/fogadalom letételére. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt/fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. Az eskü/fogadalom letételéről felvett jegyzőkönyv 1. példányát meg kell küldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez, másodpéldányát pedig irattárba kell helyezni.

44


A 2010. évi XLIV. törvény a névmódosításra vonatkozó szabályokat is megváltoztatta, amelyeket szintén a 2011. január 1-je után indult eljárásokban kell alkalmazni. E szerint a honosítást, visszahonosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti • hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse [ez esetben mellékelni kell a kérelmező vagy felmenője egykori magyar családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki és a személyi adatokat közhitelűen igazolja]; • többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását [ez esetben mellékelni kell az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását, vagy a Magyar Tudományos Akadémia, illetőleg intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőiről]; • utónevének magyar megfelelőjét. A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel egyidejűleg, a Vhr. 8. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni. A névmódosítás engedélyezéséről a miniszter okiratot ad ki, amely az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba. Az így engedélyezett névmódosítást anyakönyvezni kell. A névmódosítás iránti kérelmet határozattal kell elutasítani, ha a honosított, illetőleg visszahonosított a névmódosítás fentiekben ismertetett feltételeit nem teljesítette, a szükséges okiratokat, szakvéleményeket nem csatolta. Ebben az esetben a honosított, illetőleg a visszahonosított személy az általános szabályok szerint névváltoztatás iránti kérelmet terjeszthet elő. 45 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

Felhívjuk az anyakönyvvezetők figyelmét arra is, hogy az alkotmányos alapismeretek vizsga díjának mértéke a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) 50 %-ára változik a 2011. január 1-je után indult eljárások esetén, amely jelentős mértékű emelkedést jelent a korábbi szabályokhoz képest. Az anyakönyvvezetőknek a jogszabályok változásából eredő feladatok ellátására történő felkészüléséhez szakmai nap keretében fogunk segítséget nyújtani, amelynek konkrét időpontjáról hivatalunk honlapján, továbbá a szakmai napról küldött meghívóban adunk tájékoztatást.

Agócsné Kovács Margit főtanácsos Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal

Tájékoztató a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról A Magyar Közlöny 2010. augusztus 11-én megjelent 130. számában került kihirdetésre a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) módosításáról szóló 2010. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Törvény). A képviselői önálló indítványként benyújtott törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a jogalkotó a kis- és középvállalkozások számára a dinamikus fejlődést eredményező gazdasági és jogi környezet kialakítása, valamint a kisvállalkozók közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé, átláthatóbbá tétele érdekében több ponton módosította, illetve kiegészítette a Kkvt-t, amelyből az alábbiakra hívjuk fel a figyelmüket. 46


A Kkvt. 2. §-a értelmében a Törvény hatálya a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: KKV), valamint a KKV-k támogatására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra terjed ki. A Kkvt. 3. §-ában határozza meg a Törvény hatálya alá tartozó vállalkozások körét. E szerint kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. (5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők részesedése esetében. (6) Ahol jogszabály „KKV-t”, „mikro-, kis- és középvállalkozást”, illetve „kis- és középvállalkozást” említ, azon - ha törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti KKV-t kell érteni. A kis- és középvállalkozások meghatározása során azonban kérjük, vegyék figyelembe a Kkvt. 4-5. §-ában foglaltakat is, amelyek további kiegészítő ismérveket tartalmaznak a Kkvt. hatálya alá tartozó vállalkozások körének megállapításához. 47 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

A szektorhoz való megváltozott törvényhozói hozzáállást mutatja - a támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések alcím alatt található - 12/A. § (1) és (2) bekezdéseiben megfogalmazott rendelkezések törvénybe emelése is, amelyek értelmében: „12/A. § (1) A hatósági eljárás alá vont természetes vagy jogi személlyel, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben a hatóság által kiszabott bírság – a hatóság, valamint a hatósági ellenőrzést végző személyek bírság kiszabásban való érdekeltségének megszüntetése érdekében – közvetlenül a hatóság működési költségeire nem használható fel.” (2) A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség kerül közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosítás következik be.” Mint ahogyan azt a Törvényjavaslathoz fűzött részletes indokolás kiemeli, a hatósági ellenőrzéseket végző szervezeteket korábban érdekeltté tették abban, hogy magas bírságot szabjanak ki, saját működési költségeik kiegészítése céljából. A jogalkotó megítélése szerint azonban ez a szemlélet ellentétes a tisztességes eljárás elveivel, ezért a Parlament indokoltnak tartotta az eljáró hatóság függetlenné tételét a befizetett bírságoktól. A 12/A. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatóságok a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. 48


évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Tekintettel azonban arra, hogy az emberi élet, testi épség vagy egészség védelme olyan magas rangú érték, amelyet maga az Alkotmány és számos törvény is védelemben részesít, így ha ezek kerülnek veszélybe, vagy a környezet károsodik, akkor a bírság kiszabása is kötelező. Annak érdekében, hogy a hatósági ellenőrzést végző szervezetek számára a kellő felkészülési idő biztosított legyen, illetve, hogy a szükséges törvényi módosítások előkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre, a fentiekben ismertetett rendelkezések 2011. január 1-jétől lépnek hatályba. Debrecen, 2010. augusztus 24.

Agócsné Kovács Margit főtanácsos Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Államigazgatási Kollégium Ügyrendi és Informatikai Bizottsága alakuló ülésének tapasztalatai A Regionális Államigazgatási Hivatalok megszűnésével egyidejűleg megszűntek a Regionális Államigazgatási Kollégiumok is. A Megyei Közigazgatási Hivatalok létrehozását követően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője összehívta a Megyei Államigazgatási Kollégium alakuló ülését. Az alakuló ülésen elfogadásra került a 2010. szeptember 1. és 2010. december 31. közötti időszakra vonatkozó Munkaprogram és a Kollégium döntött 49 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

bizottságainak létrehozásáról. Két bizottság került megalakításra az Ellenőrzési és Koordinációs Bizottság, valamint az Ügyfélszolgálati és Informatikai Bizottság. Az Ügyfélszolgálati és Informatikai Bizottság létrehozásának legfontosabb indoka a 2011. január 1-jével felállítandó Kormányhivatalok keretein belül működő integrált ügyfélszolgálatok működése beindításának és a feladatellátás eredményességének biztosítása. Ennek a célnak a figyelembevételével kerültek meghatározásra a Bizottság főbb feladatai: - Az Integrált Ügyfélszolgálat 2011. január 1-jei létrehozásának a működés zavartalan megkezdésének érdekében előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt működését. - Értékeli a területi államigazgatási szervek ügyfélszolgálati tevékenységét. - A Megyei Államigazgatási Kollégium Elnökének a felkérésére szervezési, koordinációs, operatív tevékenységet végez az Integrált Ügyfélszolgálat létrehozása érdekében. - Közreműködik a több ágazatot érintő kormányzati döntések területi összehangolásában. - Közreműködik a Megyei Kormányhivatalba integrált területi államigazgatási szervek hatékony működését szolgáló és elősegítő szakmai elgondolások kialakításában. A fenti feladatok ismeretében került sor a Bizottság 2010. évi Munkatervének meghatározására. A Munkatervnek megfelelően a Bizottság a rendelkezésre álló szűk időintervallumban két bizottsági ülést tartott. A Bizottság munkájában 9 területi államigazgatási szerv delegáltjai vettek részt. A delegáló közigazgatási szervek egy része jelenleg is működtet ügyfélszolgálatot, melyeken nagy számú ügyfél intézi ügyeit.

50


A 2010. novemberi bizottsági ülésen a Bizottság Elnöke ismertette az Integrált Ügyfélszolgálatok létrehozásával kapcsolatos aktuális operatív feladatokat, az ügyfélszolgálatnak helyet adó belvárosi ingatlan annak érdekében történő átalakításával kapcsolatos teendőket, hogy alkalmas legyen a Kormányablak feladatainak ellátására. A fentieken túlmenően feladatként került meghatározásra, hogy a jelenleg is ügyfélszolgálatot működtető, 2011. január 1-jével a Kormányhivatalba integrálódó, illetve az ügyfélszolgálat feladatkörében érintett területi államigazgatási szervek foglalják össze ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, annak érdekében, hogy azok az Integrált Ügyfélszolgálat beindítását megkönnyítsék. A területi államigazgatási szervek az ezzel kapcsolatos észrevételeiket megtették. A Bizottság 2010. decemberi ülésén ismertetésre kerültek az előző bizottsági ülés óta eltelt időszakban az Integrált Ügyfélszolgálatok létrehozásával kapcsolatosan végrehajtott feladatok, illetve a területi államigazgatási szerveket érintő információk. A Bizottság elnöke tájékoztatta a kormányhivatalba integrálódó, illetve feladatkörükben érintett szervek képviselőit a Kormányablak tervezett működési folyamatairól, a kérelmek fogadásáról, átvételéről, azoknak a feladatkörükben érintett közigazgatási szervekhez, illetve a kormányhivatal szakigazgatási szerveihez elektronikus úton és papír alapon történő továbbításáról. Az integrált ügyfélszolgálati iroda a kormányhivatal hatósági főosztályának része lesz, melyet a hatósági főosztályvezető vezet. Az ügyfélszolgálaton lehetőség lesz első ügyfélkapu létesítésére, illetve lesznek saját hatáskörben ellátandó feladatok, valamint olyan feladatok, ahol az iroda közreműködő hatóságként jár el. A fenti feladatokon túl az irodák több ügytípusban irányító tájékoztatást nyújtanak az ügyfelek részére. A Bizottság elnöke arról is tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy az induló 22 ügykör folyamatos bővítése 2013. júniusában fejeződik be. 51 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

Összességében megállapítható, hogy a Bizottság tevékenysége eredményes volt, a területi államigazgatási szervek ügyfélszolgálat működtetésével kapcsolatos tapasztalatai felhasználhatóak a Kormányablak működtetése során. Az integrálódó vagy ügykörökben érintett közigazgatási szervek az ügyfélszolgálat létrehozásával, működtetésével kapcsolatos információkat, tájékoztatást megkapták. Nyíregyháza, 2010. december 13.

Dr. Gégény Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Államigazgatási Kollégium Ügyfélszolgálati és Informatikai Bizottság elnöke

52


Tájékoztató a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások részére a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet jogalkalmazási gyakorlatáról A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: Közigazgatási Hivatal) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Védelmi Bizottság (a továbbiakban: Megyei Védelmi Bizottság) tagjaként vesz részt az előre nem látható és nem tervezhető vis maior események kezelésében, továbbá mindazon feladatok előkészítésében és végrehajtásában, amelyek szerepelnek a szervezet éves munkatervi célkitűzései között. A katasztrófavédelemről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése szerint a Kormányzati Koordinációs Bizottság a károk felmérését a kormányzati pénzügyi eszközök, segélyek felosztását, a helyreállításra biztosított források felhasználásának ellenőrzését a Közigazgatási Hivatal és a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatósága bevonásával látja el. Mindezen feladatok ellátásában együttműködünk a Megyei Védelmi Bizottsággal, illetőleg a katasztrófák elleni védekezést koordináló Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatósággal. A hivatkozott katasztrófavédelmi törvény és az annak végrehajtásáról szóló Kormányrendelettel összhangban került kiadásra a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet. (a továbbiakban: Kormányrendelet) E rendelet alkalmazásában a vis maior olyan, alapvetően a természeti erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt nem előre kiszámítható, másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa.


A támogatás célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások - részbeni vagy teljes - megtérítése, valamint a 3. § szerint részletezett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása. A benyújtott igények alapján a vis maior tartalék felhasználásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átcsoportosításával, a nyilvántartással) kapcsolatos feladatokat a miniszter végzi. A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat támogatást igényelhet: a) az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, valamint b) az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményt (kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével. 54


A vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet 3. § (2) bekezdése szerint az önkormányzatokkal azonos feltételek mellett támogatást igényelhet a többcélú kistérségi társulás, amennyiben a tulajdonában levő épületet előre nem látható természeti vagy más kár sújtja. A támogatás a Kormányrendelet előírásai szerint - az ár- és belvízvédelmi létesítmények kivételével - kizárólag akkor igényelhető, ha a károk az önkormányzat kötelező feladatellátását szolgáló épületében, épületrészében következtek be, illetve - utak, hidak, kompok esetében - a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétől, illetőleg - védekezési kiadások esetén - a védekezés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül a Kormányrendelet 1. melléklete szerinti adatlapon elektronikusan - a miniszter által működtetett ebr42 rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu) -, továbbá faxon bejelentést tegyen az önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére (a továbbiakban: minisztérium) a vis maior eseményről. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő. A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a miniszter a bejelentést követően haladéktalanul megkeresi az illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, illetve a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot (a továbbiakban együtt: Védelmi Igazgatóság), amely 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon - elektronikusan az ebr42 rendszerben - köteles tájékoztatást nyújtani a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. Ennek igazolására a Védelmi Igazgatóság helyszíni ellenőrzést is folytat. A Kormányrendelet 3. § (6) bekezdése értelmében a bejelentést követően haladéktalanul - legkésőbb 20 munkanapon belül - a területileg illetékes 55 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

államigazgatási hivatal által kinevezett és koordinált, legalább 2 fős bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes közigazgatási hivatal, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá a közigazgatási hivatal felkérése alapján: a) ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselője. Pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének további feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben, továbbá faxon bejelentést tegyen a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő. A szakértői bizottság a bejelentést követően haladéktalanul - legkésőbb 11 munkanapon belül - a helyszínen megvizsgálja a káreseményt, és azt a 4. melléklet szerinti veszélyeztetettségi kategóriába sorolja, majd erről az ebr42 rendszerben továbbá faxon tájékoztatja az önkormányzatot. Támogatás - pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető. Nem igényelhető támogatás a vis maior keretből az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre, illetve felújítási előirányzatok pótlására. 56


A települést ért különösen súlyos természeti csapás esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás előleg formájában is folyósítható a Kormányrendelet 7. § (2) bekezdésben részletezett eljárás szerint. A TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRŐL: Az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített támogatási kérelmét - a Kormányrendelet szerinti kötelező mellékletek becsatolásával a bejelentést követő 22 munkanapon belül köteles benyújtani papír alapon egy eredeti és egy másolati példányban a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének (a továbbiakban: Igazgatóság), továbbá egy másolati példányban a területileg illetékes államigazgatási hivatalnak.


A benyújtási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, annak elmulasztása jogvesztő. A kérelemben meg kell határozni a védekezés, illetve helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet, és hiányosság észlelése esetén az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapján az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül elektronikusan és papír alapon is - gondoskodni kell az Igazgatóság és a területileg illetékes államigazgatási hivatal felé. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja, és erről tájékoztatja a minisztert és a kérelmet benyújtót. Az Igazgatóság a pályázatokat papír alapon egy eredeti példányban részletes véleményének egyidejű csatolásával küldi meg a minisztérium részére. A Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése alapján az igényelhető, illetve megítélhető támogatás mértéke a védekezési költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben a költségek 70%-a. Helyreállításra vonatkozó kérelem esetén a támogatás maximális mértéke a károsodott építmény jellegétől függően: a) utak, hidak, kompok károsodása esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a, b) pincevagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a, 58


c) oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a, d) egyéb kötelező feladatot ellátó épületek károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a, e) ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetében a helyreállítás költségeinek 70%-a. Amennyiben az önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás a c), illetve d) pont szerinti épületre a káresemény időpontjában is biztosítással rendelkezik, vagy ha az adott ingatlanra nem köthető biztosítás, úgy a támogatás maximális mértéke 15 százalékponttal magasabb lehet. Amennyiben az ingatlanra nem köthető biztosítás, ezt a tényt az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás legalább három, országos biztosítótársaság - káreseményt megelőzően kiadott nyilatkozatával igazolja az Igazgatóság felé. Az önkormányzat az 5. § (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást igényelhet, illetve a miniszter magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha az önkormányzat a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, 59 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

vagy b) 2008-ban és 2009-ben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásában részesült, c) teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítására jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki, és az adott térségben több települést is érintett. A Kormányrendelet 5. § (3) bekezdése szerint a többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű támogatást igényelhet, illetve a miniszter magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a társulás a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő kistérségben jött létre. A pincevagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás esetén a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság szakvéleményében szereplő veszélyességi kategóriát is figyelembe kell venni a támogatás mértékének meghatározásánál. A védekezéssel összefüggő, elismerhető költségekhez az érintett önkormányzatot 100%-os támogatás illeti meg, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény melléklete szerinti kötelező feladatot ellátó, önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításához 100%-os támogatás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben az esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll. Ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követő 22 munkanapig tartó időszakban kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el. 60


Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása, illetve a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól a rendelkezésére álló források alapján elvárható. Amennyiben a kárt szenvedett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, többcélú kistérségi társulási tulajdonú épületre az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás nem rendelkezik értékkövető biztosítással, úgy a támogatás igénylésének feltétele, hogy a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozatot hoz arról, hogy az épületre határozatlan időtartamú biztosítást köt, és vállalja annak négy éven keresztüli fenntartását. A Kormányrendelet 6. §-a alapján, a területileg illetékes közigazgatási hivatal a pályázati dokumentáció alapján az 5. melléklet szerinti adatlapon a szakértői nyilatkozatok alapján észrevételt tesz a vis maior eseményekkel kapcsolatos költségekről és az igényelt támogatás segítségével megvalósítandó feladatokról. A Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése szerint, a támogatási igényekről - a területileg illetékes közigazgatási hivatal 6. § szerinti véleményének figyelembevételével - a miniszter dönt. Az utalványozás és az előirányzat-felhasználás módosításának alapdokumentuma a miniszter által jóváhagyott döntésről készült feljegyzés. A támogatásokat a minisztérium - e feljegyzésen alapuló - utalványozása alapján a Kincstár folyósítja. A Kormányrendelet 7. § (2) bekezdése értelmében különösen súlyos természeti, a település nagyobb részét érintő károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pincevagy partfalomlás, földcsuszamlás) mérséklésére a támogatás azonnali segítségnyújtásként, előleg formájában is folyósítható a miniszter előzetes döntésével, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel. 61 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

A vis maior tartalékból történő támogatás kifizetése a következő évre nem vihető át. A területileg illetékes közigazgatási hivatal képviselője és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője a helyreállítás során annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen ellenőrizheti. Helyreállítás esetében az elszámolás elfogadását megelőzően a területileg illetékes közigazgatási hivatal, a káresemény jellegétől függően a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság képviselőiből álló bizottság a helyszínen ellenőrzést folytat, melyről - intézkedési javaslatok megtételével - 5 munkanapon belül értesíti az Igazgatóságot. Az elszámolásokról, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról az Igazgatóság dönt, amelyről értesíti a Támogatottat és a minisztert. Az Igazgatóság ellenőrzi az esetleges visszafizetési kötelezettség teljesítését. Amennyiben a Támogatott a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, vagy a munka a tervezettnél alacsonyabb összköltséggel valósult meg, akkor a támogatásról vagy meghatározott részéről haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni.

62


A jogtalanul igénybe vett összeg után a Támogatott a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. A támogatás felhasználását a minisztérium, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenőrizhetik. Tájékoztatónkkal a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Kormányrendelet gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai alapján, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települési önkormányzatok polgármesterei és jegyzői figyelmét kívánjuk felhívni, különös tekintettel a jogvesztő határidők elmulasztásának jogkövetkezményeire. Nyíregyháza, 2010. december 10.

Dr. Galambos Ildikó mb. hivatalvezető Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Védelmi Bizottság tagja


Anyakönyvi informatikai rendszer fejlesztése A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) 2004. óta működteti az anyakönyvi feladatok ellátását szolgáló anyakönyvi (CSAK) hálózatot. Ebben a hálózatban országosan több mint 2700 munkaállomás üzemel és éri el az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA) alkalmazás mellett a személy és lakcímnyilvántartást (SZL), a cím nyilvántartást (CÍM), valamint a választási alkalmazásokat (IVSZR, VÜR, KÖRZET). Ez megyénkben mind a 82 települést érintette, nem csak a körjegyzőségi székhelyeket. A rendszer kiépítését a Getronics Magyarország Kft nyerte el, aki ez év végéig folyamatosan felügyelte és biztosította a gépek és a hálózat működését. Az infrastruktúra megújítása szükségessé vált, és a közbeszerzés meghiúsulása miatt egy év eltolódással az idén került rá sor. A feladatot ezúttal az M&S Informatikai Zrt kapta meg 5 éves időszakra. Lecserélésre kerül a munkaállomás (gép, billentyűzet, egér, monitor, kártyaolvasó), az okmánynyomtató, az adatátviteli modem, valamint mindezek mellett - új elemként – a konfiguráció kiegészül egy irodai nyomtatóval. Az új rendszer komponenseinek kiszállítása és üzembe helyezése, több lépcsőben történik. Először az eszközöket kiszállítják, majd ezután kerül sor a beüzemelésükre. Megyénkben ezek a műveletek már lezajlottak és még ebben a hónapban sor kerül a kártyák kiosztására. Most mindenkinek új kártyát kellett igényelni akkor is, ha már volt neki és évek óta dolgozott az ASZA rendszerrel. Ezek a kártyák már nem névre szólnak, hanem csak hozzá vannak rendelve egy adott felhasználóhoz, és visszavonás után egy másik felhasználó kaphatja meg. A kártyára a nélkülözhetetlen biztonságos adatkapcsolat (VPN) felépítéséhez van szükség. Az ASZA alkalmazáshoz az eddigi felhasználói név és jelszó megadásával lehet hozzáférni. Még ebben a hónapban 15.-23.-a között kerül sor az országos informatikai próbára, ennek forgatókönyve már felkerült az ASZA Fórumon belül a Mindenkihez kategóriába. A leírás szerint 6 feladatot kell teljesítenie minden felhasználónak és ennek eredményét elektronikusan rögzíteni a „próba értékelés” gombra kattintva. Hiba esetén a HelpDesk alkalmazáson belül lehetőség van elektronikus bejelentésére is. 64


Remélhetőleg a próbák jól sikerülnek és a jövő évben sem lesz probléma az anyakönyvi kivonatok kiállítása közben. Az ígéretek szerint a hálózat sávszélességét is bővítik, ami még jobb munkalehetőséget kínál majd az anyakönyvvezetőknek és gyorsabb kiszolgálást az igénylőknek. A szolgáltató adminisztrátorai figyelik az egyes gépek aktivitását, ha egy munkaállomás több mint két hétig nem jelentkezik be a központi rendszerbe, akkor a HelpDesk munkatársai telefonon értesítik az ügyintézőt, hogy kapcsolja be a gépet és az okmány nyomtatót. Eddig sem volt megoldhatatlan probléma az anyakönyvi rendszerrel kapcsolatban, hiszen a karbantartást és hibaelhárítást az eddigi szolgáltató rövid időn belül - ha kellett, akkor helyszíni kiszállással - megoldotta. Reméljük ez az új rendszerben is hasonlóan fog működni.

Informatikai Főosztály Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal


Tájékoztatás a jegyzői eljárás során gyakran előforduló hibákról - óvodáztatási támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 20/C.§-a, illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 68/F.§ 68/L.§-ai rögzítik az óvodáztatási támogatás megállapításának feltételeit, illetve az eljárás során követendő szabályokat. Mégis előfordul, hogy a Szociális és Gyámhivatalhoz érkezett fellebbezések, illetve az átfogó jegyzői vizsgálatok során hiányosságokat észlelünk. Az egyik gyakori és típushiba, hogy csupán az egyik szülő nyilatkozik iskolai végzettségére vonatkozóan, holott a Gyvt. 20/C.§ (2) bekezdésének 2009. szeptember 1. napjától hatályos módosítása egyértelművé tette, hogy amennyiben mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülőnek önkéntes nyilatkozatot kell tennie arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Ha pedig a szülő egyedül gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, ezt igazolnia kell. Ennek tisztázása hiányában nem állapítható meg óvodáztatási támogatásra való jogosultság. Sok településen még mindig az a gyakorlat működik, hogy az óvoda olyan igazolást állít ki, amelyen csupán a rendszeres óvodába járás tényének megvalósulását, vagy annak hiányát jelzi, és a jegyző ez alapján hozza meg döntését. A tényállás teljes körű tisztázása érdekében az óvodai igazolásnak – a gyermek adatain kívül – tartalmaznia kell, hogy a gyermeket mikor íratták be az óvodába, mely nap a rendszeres óvodába járás kezdő napja, az igazolást mely időszakra vonatkozóan állították ki, ebben mennyi volt a munkanapokra eső óvodai nevelési napok száma, ebből a gyermek hány napot, milyen jogcímen mulasztott (szülő által igazoltan, orvos által igazoltan, igazolatlanul), valamint fel kell tüntetni azt is, hogy a gyermek tartózkodik-e legalább napi hat órát az intézményben. Erre azért van szükség, mert többször tapasztaltuk, hogy az óvoda 66


az orvos által igazolt napokat is beleszámolja a hiányzásokba. Előfordult olyan eset is, hogy a hiányos óvodai igazolás alapján állapították meg a jogosultságot, azonban később derült ki, hogy a gyermek rendszeres óvodába járásának kezdete óta nem telt el legalább három hónap. Mindez elkerülhető, ha olyan igazolást kérünk az óvodától, amelyen minden tartalmi elem fel van tüntetve. Többször találkozunk azzal az esettel is, hogy a jegyző indokolatlanul hosszú határidőt (2-3 hónap) ad az óvodának a Gyer. 68/G.§ (1) bekezdése szerinti igazolás megküldésére. Ez ellentmond a Ket. 26.§ (5) bekezdésének, mely szerint ha az ügy elbírálásához olyan adat, vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv rendelkezik, a belföldi jogsegélyt öt munkanapon belül kell teljesíteni. Erre tekintettel nem lehet több hónapos határidőt megjelölni a megkeresett szerv részére. Amennyiben a kérelem benyújtásakor még nem teljesül minden feltétel, annak elutasításáról kell dönteni, és a rendelkező részben célszerű felhívni az ügyfél figyelmét, hogy legközelebb mikor érdemes benyújtania újabb kérelmét. A határozatokból gyakran kimarad az ügyfél tájékoztatása a támogatás további folyósításának feltételeiről, valamint annak időpontjairól, melyet a Gyer. 68/I.§ (1) bekezdése ír elő. Elmarad továbbá az óvoda felhívása a megállapítást követően történő igazolások kiállítására, megküldésére, valamint a gyermek óvodai nevelésben való részvételének megszűnéséről szóló értesítés megküldésére történő felhívás is. Sok esetben dilemmára ad okot, hogy amennyiben a gyermek szeptember 1-jén kezdi meg az óvodát, első alkalommal mely időpontban lesz jogosult a pénzbeli támogatásra. A Gyer. 68/G.§ (3) bekezdése alapján ugyanis az óvodának a rendszeres óvodába járást a tárgyév december hónapban folyósított óvodáztatási 67 www.hbmkh.hu; www.jnszmkh.hu; www.szszbmkh.hu

támogatásnál az óvodai beíratás napjától tárgyév november 15-ig terjedő időszakra kell igazolnia, így azonban nem teljesül a legalább három hónap rendszeres óvodába járás, mint feltétel. A Gyvt. 20/C.§ (1) bekezdésének ad) alpontja szerint első alkalommal akkor kell a következő év június hónapjában folyósítani a pénzbeli támogatást, ha a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap. Ebből következik, hogy ebben az esetben az óvodától az igazolást szeptember 1. és november 30. közötti időszak vonatkozásában kell kérni, és amennyiben a gyermek rendszeresen járt, decemberben lesz először jogosult a támogatásra. Hivatalunk megújult honlapján (www.hbmkh.hu) a Szociális és Gyámhivatal ikonra kattintva az ANONIMIZÁLT DÖNTÉSEK JEGYZŐKNEK mappában szociális és gyermekvédelmi ügyekben hozott anonimizált döntések közzétételével kívánjuk segíteni az I. fokon dolgozó kollégáink munkáját. A szakmai napon elhangzott előadások diasora, valamint szerkesztett változata pedig a SZAKMAI TÁJÉKOZTATÓK mappán belül a SZAKMAI NAP 2010. 11. 17. mappában találhatóak. Debrecen, 2010. december 9.

Biri Csabáné fogalmazó Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal

68


IMPRESSZUM KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

Recommend Documents