Mohos Mária Keczeli Lajos
Ilyen volt – ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében
A geográfus útjai – Tóth József Emlékkonferencia Pécs, 2014. március 18.
2
3
Funkciók Tapolca történelmi fejlődése során • • • • • • • • • •
Medenceközpont, útcsomópont Apró- és törpefalvas településhálózat XIV. század: generalis congregatio, 1378: oppidum XV. század: királyi sókamara székhelye, cultellus, esperesi székhely, sedria Castelluma a lövöldi karthauziaké Első iskola: 1550 1554: török pusztítás, kétfelé adózás XVII. közepe: új erősség, hajdúk betelepítése (1656), püspöki mezőváros, vásáros hely XVIII. század eleje: első zsidó kereskedők XVIII. század vége: 2387 fő 4
• Szőlőtermelő, borkereskedő központ, Filloxera Ellen
Védekező Társaság, vincellér iskola • Jelentős zsidó népesség, 1847: zsidó iskola, 1863: zsinagóga • 1865: Tapolcai Takarékpénztár RT. • 1872: Felső Népiskola, 1895: polgári iskola • 1890: Tapolca és Vidéke • Vasúti csomópont (1891, 1895, 1903-09) • Földhivatal, járásbíróság, kórház: teljes értékű járási székhely
5
• 1951: Batsányi János Gimnázium, garnizonváros • 1960-61: Tavasbarlang • 1966-ban város (1964: Bakonyi Bauxitbánya V. központja)
6
• Szigetelőanyag-gyár, Bakony Művek, Kenyérgyár
7
Funkciók Szentlőrinc történelmi fejlődése során • • • • • • • • • • • • • • • • •
Tájak találkozása, útcsomópont Apró- és törpefalvas településhálózat XIII. sz. templomos (keresztes) lovagok XIV. sz. johanniták (ispotályosok): hiteleshely, plébánia XVI. sz. Pécsi Vilajet, Szentlőrinci Nahie (járás), kettős adóztatás XVIII. sz. elejétől uradalmi központ, dominium: Eszterházyak, esperes 1729: első tanító, 1795: első iskola 1773: járási központ (3 mezőváros, 57 falu, 14 puszta) XVIII. sz. vége: 754 fős község 1855: bába, 1878: járásorvos, okleveles bába, 1894: járásorvos és körorvos 1862-től 1950-ig 13 település körjegyzősége Vasúti csomópont (1863, 1882, 1895) 1873: postaállomás 1880: gyógyszertár 1886: hetivásár tartási jog, 1899: négy országos vásár tartásának joga 1901: óvoda szolgabíróság, csendőrség
8
• dualizmus: 72 község a Szentlőrinci járásban (Ibafától a Dráváig) • 19 gazdasági- és kulturális egylet, pl.: Casino, Társaskör, Polgárkör, Vadászkör, Ipartestület, Gazdakör, Tűzoltótestület… • 1929: XXV. Orvosi Kör (26 helység), 1934: Stefánia Intézet (anya- és csecsemővédő) • 1930: Horthy Miklós Téli Gazdasági Iskola (mezőgazdasági technikum) • Aranykalászos Gazdák Köre, MÁV Alkalmazottak Otthona • 1947: földműves szövetkezet, 1948: gépállomás, 1950: TSZ, téglagyár, malom, sütőüzem, sajtüzem, 1951: Cipész KTSZ, 1952: Műszaki KTSZ, vállfaüzem, bútorüzem • 1949: községi könyvtár, 1958: mozi • 1950-től megszűnő járás székhely funkció (Szigetvár, Pécsi járás) • 1958: Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet • 1963: bölcsőde • 1966: szociális otthon, 1967: diákotthon
9
Az 1971-es OTK Tapolca
12 049 fő (1970)
Szentlőrinc
4147 fő (1970)
Középfokú központ Járásszékhely kis jelentőségű településhálózati szerepkörrel
Kiemelt alsófokú központ Község nagy jelentőségű helyi szerepkörrel
Teljes értékű intézményhálózat mentőállomás, rendelőintézet, általános kórház, általános gimnázium
Fejlett intézményhálózat mezőgazdasági intézmény (felsőfokú technikum)
Termelőszövetkezet területi szövetsége, boripar
Élelmiszergazdaság, élelmiszer feldolgozás (malomipar)
Bakonyi ipari koncentráció – iparfejlesztési övezet, téglaipari kisüzem
Pécs-Komlói ipari koncentráció – iparfejlesztési övezet, téglaipari kisüzem
Kereskedelmi központ
Kereskedelmi alközpont
Közlekedési csomópont
Közlekedési csomópont
Természetvédelmi terület, üdülő- és idegenforgalmi táj, idegenforgalmi folyosó
10
A népességszám alakulása a két városban 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0
Tapolca Szentlőrinc
20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000
Tapolca Szentlőrinc
11
12
13
Tapolca az OTK után
Szentlőrinc az OTK után
Sümegi járás megszűnése
1972-től nagyközségi rang
Tapolca pozícióinak erősödése a közigazgatásban BKÜ háttértelepülése Bevásárló turizmus
Dinamikus fejlődés, erősödő vonzásközpont, beköltözés – magánerős építkezések, tömbházak, sorházak (Mecseki Ércbányászati Vállalat, MÁV dolgozói), vízhálózat (Tortyogó), hulladéklerakó
Barlangterápia, új gimnázium, új általános iskola, óvoda, bölcsőde
új óvoda, két új iskola, strand, egészségügyi központ
A rendszerváltás után gazdasági szerkezetváltás Bányászat szerepének leértékelődése, garnizonjelleg megszűnése
helyi és környékbeli foglalkoztatók megszűnése (bányászat, vasút, építőipar, feldolgozóipar)
Kistérségi központ, járási központ
1996-tól városi rang – vetélytárs: Szigetvár
A város arculatának pozitív változása
2004-től újra központi funkció – kistérség, járás
Pelion Szálló **** (2003) Tavasbarlang látogatóközpont
Intézményi bővülés (rendőrség, gyámhivatal, okmányiroda, munkaügyi kp., járóbeteg-ellátó) + Intézmény összevonások (10 évig gimnázium)
Idegenforgalom erősödése
Mezőgazdaság, könnyűipar, tercier szektor + Pécs és a környék (sajtgyár, cementgyár) Geotermikus energia kiaknázása, mentőállomás
14
15
16
Köszönjük a megtisztelő figyelmet!
17
