illetve évkönyvének, az A nnales de D ém ographie H istorique szerkesztőjeként

321 FIGYELŐ

DUPAQ U IER, J.: Pour la D ém ographie H istorique. (A tö rtén eti dem ográfia felé), Préface de Pierre C haunu (P. C haunu előszavával), Presses U n i­ versitaires de France (Histoires, Collection dirigée par P. Chaunu), Pa­ ris, 1984. 188. o. A kiváló fra n c ia „új tö rté n eti iskola” m ai egyik vezető alak ja, Pierre Chaunu akadém ikus az, aki ta lá n a legtöbbet te tt a k v a n tita tív tö rté n etírás kifejlesztése és különösen a népességi sta tisz tik a i és a tö rté n eti dem o­ gráfiai k u tatáso k előtérbe helyezése érdekében a fra n cia tö rté n etírásb an . É rthető, hogy az á lta la szerkesztett tudo m án y tö rtén eti jellegű sorozatban nagy öröm m el ad o tt helyet D upaquier professzor tu d o m á n y tö rté­ neti elm élkedéseinek, m ely a szerkesztő szerin t ennek az ú j tu dom ányág­ n ak a jelenlegi helyzetéről m integy m érleget készít és egyben előkészíti a m ásodik v ilágháború u tán i első fellendülés u tá n i „m ásodik h u llám o t”. Az em lített első fellendülés sem tö rté n t term észetesen előzm ények n él­ kül, Chaunu joggal hivatkozik a dem ográfia és a sta tisztik a nem zetközi és fra n cia klasszikusaira. Mégis a tö rté n eti dem ográfia m in t diszcip lín a k ife j­ lesztése szem pontjából elsősorban a fra n c ia történészek közül k iv ált „négyes­ fo g atn a k ” — Pierre G oubert, Louis H enry, M arcel R einhard és Jacques Du­ p áquier — m unk ásság át ta r tja ebből a szem pontból döntőnek, v a la m in t az eh ­ hez kapcsolódó „C am bridge G roup for the H istory of P o p u latio n an d Social S tru c tu re ” idevágó m unkásságát. A szerkesztő D upáquier m unk ásság át k ét szem pontból ta r tja a tu d o ­ m á n y tö rtén eti té re n általáb a n kiem elkedő jelentőségűnek. E gyrészt a p á ­ rizsi m edence falusi népességéről ad o tt h atalm as 1979-es m o n o g ráfiájáb an [1] kidolgozta F ranciaország e súlyponti te rü leté n ek önszabályozáson felépülő dem ográfiai m odelljét, m elyet ezt követően Jean-P ierre B ardet R ouen v á ­ ro sára vonatkozóan szélesített ki, A la in B ideau pedig gen etik ai téren. M ásik érdem e az, hogy nem csak a P árizsi T ársadalom tudom án y i E gyetem — az École des H autes É tudes en Sciences Sociales — k eretéb en létesü lt D em o­ gráfiai L ab o rató riu m b an vezetése a la tt m űködő k u ta tó k szám ára, de á lta lá ­ ban is m eg ad ta azt a tu d o m án y tö rtén eti és episztem ológiai kis csoportokon alapuló k u tatási m odellt, am elyben egym ás eredm ényeinek továbbfejlesztése és a kudarcokból közösen levont tanulságok elemzése, gondolatébresztő in s­ pirációk és k ételyek összejátszása folytán a tu d o m á n y tö rtén e ti k u tatáso k fo ly tatásán ak a legkorszerűbb m ódszere is k ia lak u ln i látszik (9—13. o.). A szerző sa já t előszavában felvázolja az általa m eg tett u tat, m ely őt a tö rté n eti dem ográfia m űvelése felé irá n y íto tta az École N orm ale S u p érieu reben m egalapozott tö rtén ettu d o m án y i ta n u lm á n y o k u tán . Az e m líte tt n é ­ gyesfogatban szereplő m esterei m ellett kiem eli még egyéb m esterein ek fo r­ m áló h atásá t is az e diszciplína felé vezető úton, így a filozófus George L eféb re és a k v a n tita tív közgazdász és kitű n ő gazdaságstatisztikus Jean Fourastié, befolyását későbbi m unkásságára, v a la m in t hiv atk o zik azokra a ta ­ p asztalato k ra, m elyekre a fra n c ia T örténeti D em ográfiai T ársaság tit­ k ára k én t, illetve évkönyvének, az „A nnales de D ém ographie H isto riq u e” szer­ k esztő jek ént te tt szert (15—17. o.). A m ű m aga négy fejezetre és egy konklúzióra oszlik, m elyek közül az első a tö rté n eti dem ográfia m in t önálló diszciplína k ia lak u lásá t vázolja fel a

322

F I G Y E L Ő

szerző sa já t felfogásának m egfelelően. Szem beszáll ugyanis H en ry felfo g ásá­ val, aki e diszciplína fe la d a tá t elsősorban a népességre vonatkozó tö rtén eti dokum entum ok feldolgozásában lá tja és hely ette a népesség m in t önm agát m egújító sokaság longitudinális vizsg álatán ak az elsőségét h an g o ztatja, n em ­ csak a családrekonstitució vagy rekon stru k ció előbbi á ltal kifejlesztett m ód­ szere segítségével, de a tö rténettudom án y , a g en etik a és főleg a szociológia segítségül hívásával. A tö rté n eti dem ográfia m in t önálló tudom ányág k ife j­ lődése felé vezető ú t állom ásai szerinte a következők voltak nagyjából: 1. a népességtörténet kiszélesítése tö rté n eti dem ográfiai m egközelítéssé, 2. a csa­ ládrekonstituciós m ódszer alkalm azása, 3. ez u tó b b in a k H enry általi á ta la k í­ tása az új diszciplína céljaira, 4. ennek kizárólagos m odellé fejlesztése F ra n ­ ciaországban, 5. e m ódszer k ritik á ja, m ajd 6. az abból kifejlődő k ritik a i é r ­ tékelése egyes m ás m ódszereknek is, m elyek té v u ta k n a k b izonyultak s végül az institucionalizálódás bekövetkezése a tö rté n eti dem ográfiai kutatáso k b an , m ind a 7. fra n c ia és egyéb nem zeti terü letek en , m in d a 8. nem zetközi téren. E fejezet értékelése kapcsán meg kell jegyezni, hogy ta lán nem is h e­ lyes ezt a széles nem zetközi skálán, h atalm as irodalm i ap p arátu ssal, az is­ kolázott történész m inuciózus precizitásáv al k ö zread o tt fejlő d éstö rtén etet „fel­ v ázolásként” aposztrofálni: ez a m unka p á ra tla n az eddigi dem ográfiai szakirodalom ban. Ezt n éh án y k irag a d o tt példa is alk alm as leh et érzék eltetn i a gazdag részletek közül. Így például újdonság szám u n k ra a m ú lt század m á­ sodik feléből a ném et történészek, m in t K. Hegel, Bergius, Jastrow , Roller, idevágó m unkássága, vagy a családrekonstituciós m ódszer „fe lh aszn álásán ak ” k im erítő és hiteles fe ltá rá sa és H enry szerepének nem csak elism erő, de egy­ ben k ritik a i m éltatása. D upâquier — részben G oubert 1973-as, a diszciplína első 25 éves fejlődését megvonó érték elésére tám aszk o d v a azt veti szem ére e m ódszernek, hogy a k u ta tá st tisztán statisztik ai dim enzióra red u k á lja a történetiség ro v ásá ra s azok a „sín e n -já ró ” tanulm ányok, m elyeket különö­ sen a fra n c ia N em zeti N épességtudom ányi In tézetb en — az IN ED -ben H enry ta n ítv án y ai dolgoztak ki, szerinte kevés kivétellel eb b e a k ateg ó riáb a esnek. Nem m eglepő ezek után, hogy az em líte tt in tézet fo ly ó iratán ak h asáb jain D upâquier szóban forgó m űvének recen zió jáb an m eglehetősen heves polém i­ kus hangnem ben u ta sítjá k vissza ezt a k ritik á t [2]. Jegyezzük még meg, hogy a H enry-m ódszer ered etén ek kérdése a M agyar T udom ányos A kadém ia T ör­ téneti D em ográfiai A lbizottságának legutóbbi ülésén is felm erü lt és hasonló szellem ben k e rü lt sor in te rp re tá lá sá ra , h a nem is azzal a teljességgel, am it e fejezet képvisel. (K ülönösen 24—29. o.) A m ásodik fejezetet röviden a „visszaesések k o ra ” cím m el leh etn e je l­ lemezni, m elyhez azonban tu lajdonkép p en a h arm a d ik — a „kételyek” el­ nevezésű — fejezet is hozzátartozik, m iu tán m indkettő, m ind a jellem zett időszak, m ind a k ritik a i m egközelítés te ré n egyezik. A nagyjából az 1970-es évekig ta rtó kialak u lási időszak és a negyedik fejezetben tárg y alt, illetve e rencenzióban m ajd tárgyalandó „m ásodik h u llá m ” közé beékelődő és zöm ­ mel az 1975-ös évekig ta rtó szakaszról van te h á t itt szó e k ét fejezetben, m e­ lyet a m ásodik fejezet neg atív oldalairól m egközelítve bírál, míg a h arm ad ik à „kételyekből” kifejlesztett reflexiók oldaláról p ró b ál m eg átfo rd íta n i k o n st­ ru k tív kritikává. A m ásodik feje ze t a következő alcím ek k öré cso p o rto sítja m ondanivaló­ já t: 1. tö rté n eti dem om étria és k v a n tita tív történelem , 2. a dem ográfiai „a n ­ cien régim e” felfedezése és végül 3. a tö rté n eti látásm ód kiszélesítése. K ö­ zülük az alaphangot az első alcím a d ja meg, m iu tán a leíró episztem ológiai fázis m eghaladása a tö rté n eti dem ográfiai fejlődésben — különösen a szer­ ző által is idézett s H ollingsw orth angol tö rté n eti dem ográfus által 1979-ben m egfogalm azott k rité riu m o k alap já n — szükségessé te tte a nagyobb egzakt­ ság ra való tö rekvést ebben a diszciplínában is, am i m ódszereit erősen a „tiszta d em ográfiai” m ódszerekhez közelítette. Ez egyértelm ű volt azonban a tisztán biológiai tényezőkre, a „term észetes term ék en y ség ” fo galm ára való koncentrálással, m éghozzá az u tó b b ira a többi dem ográfiai változók ro v ásá­ ra. A k ritik a itt is elsősorban te h á t a H en ry-féle család rek o n stitu ció s m ód­ szert érin ti, de k ité rjed az olyan „típus h alan d ó ság i tá b lá k ” m ódszerére is, m elyet az 1950-es évek végefelé Valaoras az ENSZ részére dolgozott ki s

FIGYELŐ

323

m elyet Coale, D em ény, m ajd Sully L ed erm a n n fejlesztettek tovább. A fő kifogás a m inden változástól való elvonatkoztatás m in t alap h ip o tézis: a zá rt és stacioner népesség hipotézise, mellyel még a sta b il népesség hipotézisét használó m ódszerek is m ajdnem teljesen egybeesnek az alk alm azo tt kisegítő hipotézisek folytán. Az eredm ény az, hogy a k ap o tt dem ográfiai arányszám ok n em egyebek hosszú időszakokra vonatkozó k v a n tita tív átlagoknál, m elyek­ ből a k v alita tív elem többé-kevésbé hiányzik, a problém ák nem tö rtén etiek többé, csupán technikaiak. A dem om étriai m ódszerek előnye azonban mégis h atalm as volt a tö rté n ettu d o m án y szám ára, a kvan tifik álás, még h a túlzott volt is, tényleg egzaktabb alapokra helyezte a m odern tö rtén elem tu d o m án y t, ahogy ezt Furet, az egyik legnagyobb fra n cia történész, m ár 1971-ben felis­ m erte. Egy további egyenes következm énye az „ancien rég im e”, közelebbről a feudalizm us önm agát korrigáló dem ográfiai m odelljének a felism erése lett, am elynek szim plifikált sé m áját a szerző a 76. o.-on g rafik u san is b em u­ tatja. S zerinte ez a m odell helyes in terp retáció v al jóval d in am ik u sab b an is értelm ezh ető s így h o zz ájáru lt a tö rtén eti látásm ód kiszélesítéséhez is, m ely­ nek ered m én y ek én t beszélnek m integy egy évtizede az „új tö rté n e tírá s” m eg­ jelenéséről. E nnek első p ro tag o n istáját a szerző A riès szem élyében jelöli meg, aki ugyan a dem ográfiai m a g ata rtásfo rm ák a t — elsősorban a h alállal szem beni em beri m a g a ta rtá st — k u tatta, de ehhez a tö rté n eti dem ográfiai realitáso k k u ta tása a la p já n érk e zh etett csak el. A szerző e fejezetb en láth ató erőfeszítéseket tesz, hogy H enry azon erőfeszítéseit is kidom borítsa, m elyek m ódszere hiányosságainak kiküszöbölését és kiszélesítését célozták s tu la j­ donképpen a C am bridge-G roup k ia lak u lásá t és az á lta lu k kidolgozott csalá d stru k tu ra k u ta tá s t is e m ódszerből keletkezteti. E szem pontból több m in t tanulságos a dem om étriai irán y és a fra n cia történészek között lefolyt v ita a „m ájusi házassággyakoriság” m in t szezonális hullám zás eltérő értelm ezése körül, am ely még m a sem ü lt el (82—83. o., ill. 87—90. о.). A h a rm a d ik feje ze tet — m in t em líte ttü k — a k o n stru k tív k ritik a szel­ lem e h a tja át. N oha m egism étli a H enry-m ódszer elleni fő kifogásokat, m e­ lyek a v ilág-szakirodalom ban felm erültek, ezekből nem csak e szűkebb m ód­ szer, de az egész tö rté n eti dem ográfiai diszciplína m eg ú jítására irányuló gondolatokat dolgoz ki. A fejezet alcím ei m ár jelzik a fő b írá la ti irán y v o n a­ la t is: 1. a családrekonstituciós m ódszer gazdaságossága és effektivitása, 2. a m egfigyelés tú lzo ttan szűk volta, 3. az eredm ények rep rez en ta tiv itásá n ak és in te rp re tá lh a tó sá g á n a k a kérdése és végül 4. a m onografikus m ódszer gyengéi. Az első p ro b lém át a kitűnő olasz dem ográfus L ivi-B a cci v etette fel, m elyre a szerző H enry híres C ru la i-m o n o g rá fiájá t hozza fel p éld án ak : 11 639 anyakönyvből 214 család rek o n stru á lása közel fél évig ta rto tt, nem b e­ szélve a tú l kis bázisokról és a becsúszó véletlen hibákról, m elyek alap já n a dem ográfiai m u tató k k isz ám ításra kerültek. A m egfigyelési kör kettős é rte ­ lem ben is tú l szűk, m ind geográfiailag, m ind kronológiailag, m ár am i F ra n ­ ciaországot illeti. M int lá ttu k A ngliában a helyzet még ennél is rosszabb volt, ezért fejlesz tett ki a C am bridge-G roup m ás m ódszert. M indez term é­ szetesen első kézből érin ti a rep rez en ta tiv itás kérdését és azok in te rp re tá lá ­ sá t is. D upâquier itt L eti olasz dem ográfus m egsem m isítő k ritik á já t idézi, d e azzal nem m indenben é rt egyet, m iután az egyáltalán nem ta rtja leh etsé­ gesnek a rep rez en ta tív m ódszer felhasználását a tö rtén eti dem ográfiában. A szerző ugyan elítéli az INED á ltal kezdem ényezett réteg zett és csoportos m in ták alk alm azását, de az egyszerű véletlenen alapuló m in tav é telt célra­ vezetőnek ta rtja . N agyobb súllyal esik azonban itt la tb a szerinte a tö rté n é­ szek aggálya a statisztik ai m ódszertani m egfontolásoknál, nevezetesen, hogy az eddigi m in ták szinte kivétel nélkül a falu si-p araszti d ifferen ciálatlan ré ­ teg ek re vonatkoztak, m ég a kézm űves réte g et — nem beszélve polgár vagy a risz to k ra ta népességről — sem képesek differenciálni. M indezekből a fejtegetésekből a szerző végül is oda konkludál, hogy ez a család rek onstituciós m onografikus módszer, m ely F ran ciao rszág b an egyedül 550 feletti m onográfiát p rodukált, alap jáb an csak a „törvényes term ék en y ség ” lim itá lt v izsg álatára alkalm as, a rra is sok m egszorítással a „term észetes te r­ m ékenység” alapvetően hibás koncepciója m iatt, de nem alkalm as a h ázas­ ságkötések, a halandóság és a vándorm ozgalom , v alam in t az ezek szinté-

324

FIGYELŐ

ziseként előálló népességnövekedés, stagnálás vagy h an y a tlá s v izsgálatára. Az általa kidolgozott átlagos m u tató k elszem élytelenítik az in terp retáció t, nem teszik lehetővé a szóródás és m égkevésbé a típusok d ifferen ciált vizs­ gálatát. A hogy kifejezi m agát, e m ódszer „episztem ológiai parad o x o n h o z” vezetett: az egyének és a családok m ikroszkopikus vizsgálatából az anonim elem zésbe torkollott. Ezek azok a „kételyek”, m elyeket az e m líte tt recenzió talán a legjobban a szívére vett. A negyedik fejezet, „a m ásodik h u llá m ” címszó a la tt lényegileg to ­ vábbviszi az első h árom fejezet gondolatm enetét, m iu tán azok ren d szerét követve m u ta tja be, hogy mi tö rté n t a tö rté n eti d em ográfia tudom ányos fe j­ lődése terén nagyjából 1975-től kezdve. V onatkozik ez nem csak az ú j tu d o ­ m ányos kezdem ényezésekre, de a m egm ozdulásokra is, am elyekből a szerző kiem eli az 1977-es kolozsvári és az 1979-es k ristia n sa n d i nem zetközi kollok­ vium ok jelentőségét, v alam in t egyes új rendszeres p ublikációk jelentőségét. A fő tém ák, m elyek köré ez a fejezet csoportosul, a következők: 1. a m eto ­ dologia és in fo rm atik a fejlődése, 2. a n ép esség tö rtén et m egújulása, 3. a v á­ rosi dem ográfia előtérbe nyom ulása, 4. az in te rd iszc ip lin aritá s kérdései s v é­ gül 5. a genealógiához való viszony kérdése. Ez a k ritik a i áttek in tés v ita t­ h a ta tla n u l a legtöbb segítséget a d h a tja koru n k k u tató in ak , még ak k o r is, ha az elsősorban nyugat-eu ró p ai fejlődésen alapuló seregszem le, a többi o rszá­ gok és világrészek rendszeres áttek in tésén ek kevésbé tek in th ető . A recenzens ebben részben igazolva lá tja a Chaunu á ltal kiem elt új tu d o m án y tö rtén eti m egközelítési m odell felvetésének a jogosultságát: egy ilyen, az utolsó 10 év teljes fejlő d éstö rtén eti sp e k tru m át átfogó kép k ia lak ítása egy teljes diszcip­ lína vonatkozásában m eghaladja egy mégoly kom petens és kiem elkedő k u ­ tató em beri k ap acitását és itt-o tt a teljesség ro v ására m egy még akkor is, h a az igény m egvolt erre. D upâquier professzor egyébként m aga is ez utóbbi u ta t választo tta m ár következő m un k ájáb an , a statisztik ai és dem ográfiai tudom ány együttes tö rté n eté n ek feldolgozása kapcsán, ahol fiával, M ichel D upâquier-rel m űködött hasznosan együtt [3]. Ebből az utolsó részből, a n n a k sokoldalúsága folytán, nehéz lenne v ala­ m it is kiem elni. A H enry-m ódszerrel kapcsolatos ú jításo k és különösen an ­ n ak a szám ítógépes feldolgozásával kapcsolatos p ro b lém ák tó l és ta p asz tala­ toktól kezdve, a P rin c eto n -i iskola, B ourgeois-P ichat és B iraben ú jab b m ód­ szereinek k ritik á ja, a fö ldrajztudom ányi h atások felm érése, h a m in d já rt in ­ kább csak fra n cia vonatkozásban is, m elyhez hasonló jelleggel sorol az u rb án tö rtén eti dem ográfia eredm ényeinek seregszem léje, jelzik enn ek a m egkö­ zelítésnek a problém agazdagságát, noha ez u tó b b iv al k apcsolatban az olasz iskola eredm ényei fájó an hiányoznak. Az in terd iszcip lin aritás kérdéseiben egyet kell a szerzővel érteni abban, hogy az eredm ények nagyon is egye­ netlenek, no h a azok nem korlátozódnak k izáró lag az epidem ológiára, az antropológiára, a k u ltú r- és gazdaságtörténetre, vagy a család tö rtén etre. E fe­ jezet utolsó tém ája, a genealógiával való együttm űködés kérdése, m in d en ­ esetre egy szép fra n cia m egoldásról szám ol be, m ely feltétlen ü l követésre m éltó példa a tö rté n eti dem ográfusok szám ára m ás országokban is. íg y érkezik el a szerző az utolsó, ko nklúziókat adó összefoglaló fejteg e­ tésekhez, ahol inkább sulykolásszerűen em eli ki m ég egyszer, hogy a családrekonstituciós m ódszer m egújításáb an m ódszertani szem pontból kom oly m u n ­ ka v á r a tö rté n eti dem ográfusokra és ta lán még a m atem atik ai-sta tisz tik u ­ sokra is, m iu tán a form alizálás, a statisztik ai p a ra m éte rek egzakt m egálla­ pítása, a m odellizálás szigorú alapokra fektetése, az elsődleges típusok, v a­ la m in t a kapcsolódó m ásodlagos v ariációk kidolgozása terén még igen kevés történt. A klasszikus dem ográfia m ódszereit is felül kell vizsgálni ebből a szem pontból, hogy kiderüljön, m elyek alk alm azh ató k v álto ztatás n élk ü l és m elyek nem . Egy további követelm ény a szerző szerin t a k u ta tásn ak a kiszé­ lesítése m ind kronológiailag, m ind földrajzilag, ak árcsak h eu risztik ailag és interd iszcip lin áris vonatkozásban is. A heu risztik u s kiszélesítés a la tt főleg a rokon- és társtu d o m án y o k fo rrása in a k az igénybevételét is érti. nem csupán a tö rté n eti dem ográfiai források kom binált összevetését. Csak így tud igazán eredm ényesen a tö rté n e ti dem ográfia m in t fia ta l diszciplína hozzájárulni egy új típusú tá rsa d alo m tö rtén e t kialakításához, m ely egyszerre v ilág ítja

FIGYELŐ

325

m eg a tá rsa d alm ak s tru k tú rá já t és m a g ata rtásm in táit, azaz egy „társad alm i szociológiává” lesz szélesíthető. H a néhol a k ritik á t is m egszólaltatta ez a recenzió, e m ű végső somm á za tát m égiscsak abban lá tja összefoglalhatónak, hogy m inden a részletek ­ ben m utatkozó egyenetlenség ellenére a szerzőnek sik e rü lt egy olyan k erek és egységes képet adni a tö rté n eti dem ográfiát vezérlő fő gondolatokról és a hozzájuk kapcsolódó különböző m űfaji problém ákról, am ely egyelőre v aló ­ ban p á rjá t r itk ítja a szakirodalom ban lenyűgöző gondolati gazdagsága és a p ro b lém ák m élysége folytán, h a a hazai fejlődés kö rvonalazása m osto­ h á ra sik e rü lt is. JEGYZETEK 1.

D u p â q u i e r , J . : La p o p u la tio n r u ra le du B a ssin p a risie n à l ’é p o q u e de L o u is XIV, P a ­ ris et Lille, E. H ess, 1979. 2. H. L. : ( H e n r i L é r i d o n ) : D u p â q u i e r , J . : P o u r la D é m o g rap h ie H isto riq u e , P o p u la ­ tio n , 1985. No. 1., 179. és k ü v . o. 3. D u p â q u i e r , J . — D u p â q u i e r , Ы . : H isto ire de la D é m o g ra p h ie , L a sta tis tiq u e de la P o ­ p u latio n des O rig in es à 1914, C ollection „ P o u r l ’H isto ire ” , P e rrin , P a ris, 1985.

Dr. H orváth R obert

FIGYELŐ

326

ALKOTÓ IFJÚ SÁ G PÁLYÁZAT 1984. I.

díjat kaptak: (jutalom. 5000—5000,— Ft)

1. Újvári József— T árs. stat. főo. Csicsman József S zám ítóközpont

F ak to r és clusterelem zés egy tá rsad alo m statisztik ai alkalm azása

2. Dr. Soós Lőrinc

A m e g y eh atáro k at átlépő tá rsa d a l­ m i-gazdasági jelenségek vizsgálata te k in te tte l a vonzással bíró h a tá r­ m enti települések és környezetük k ap cso latára

II.

KSH Tolna m. lg.

díjat kaptak: (jutalom 4000—4000,— Ft)

1. Rácz Gábor

Közgazd. főo.

A cserearán y -v álto záso k és tran sz­ ferek h atása a m ag y ar n épgazda­ ságra

2. Sepsey György

Ip arstat. főo.

A KSH szervezeti elem zése

s tru k tú rá já n a k

III. díjat kaptak: (jutalom 3000—3000,— Ft) 1. Szentgáli Tamás

KSH Népességtud. K út. Int.

A népesség gazdasági ak tiv itásán ak az elem zése a II. v ilág h áb o rú u tán i M agyarországon

2. Domború László

N épesedésstat. főo.

A különböző fizik ai foglalkozási csoportokban fo g lalk o ztato tt m u n ­ kaerő szakképzettségének m egfele­ lési foka szerin ti v izsgálat

3. Dr. Forgon Mária N épesedésstat. főo.

Az ágazati k ap cso lati m érlegek előre becslése és az ezzel össze­ függő tervezési kérdések

FIGYELŐ

327

A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL

Az Egyesült N em zetek N épesedési D íját (U nited N ations P opulation A w ard) 1985-ben a N em zetközi C saládtervezési Szövetség (In te rn atio n a l P la n ­ ned P aren th o o d F ederation) k a p ta meg. A díj odaítélésével a szervezetnek a népesedési problém ák felism erésében, tu d a to sításá b an és azok m egoldásá­ b an végzett kiem elkedő tevékenységét k ív á n ták elism erni.

* A C saládszervezetek N em zetközi U niója E urópai Szervezete, eg y ü ttm ű ­ ködve a M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársasággal és a MTA Szociológiai K utató Intézetével 1985. áp rilis 25—28. k ö zö tt Z am árd ib an „A család ért és a családdal fo ly tato tt szociálpolitika” cím m el nem zetközi szem i­ n áriu m o t rendezett. A rendezvényen 15 európai országból és K anadából a különböző családszervezetek képviseletében m integy 80 szakem ber v ett részt, ak ik a szociálpolitika és a családpolitika összefüggéseit v ita ttá k meg. (A re n ­ dezvény bővebb ism ertetésére következő szám unkban visszatérünk.)

* 1985. m árcius 19—21. között M agyarországon tartó zk o d o tt prof. dr. N. M ilosavljevic vezetésével a Növi S ad-i Egyetem O rvosi K arán a k küldöttsége. A delegáció m agyarországi m egbeszélései során a m agyar nép esed ésp o litik á­ val ism erk ed ett meg. M egbeszéléseket fo ly ta ttak a SOTE II. Szülészeti és Nőgyógyászati K linikáján, a K özponti S tatisztik ai H ivatalb an , v alam in t a DOTE Szülészeti és N őgyógyászati K lin ik áján , am ely m egbeszéléseken a M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság részéről Dr. Z solnai Béla, Dr. K linger A ndrás, M észáros Á rpád, v a la m in t Dr. L am p é László és Dr. B atár Istvá n v ettek részt.

•k A M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság V ezetősége 1985. ja n u á r 17-én és m árcius 7-én ta rto tta üléseit. Az üléseken egyéb n ap iren d i pontok m e lle tt jó váhagyta a T ársaság 1985—88. évek re szóló m u n k ap ro g ­ ra m já t és az 1985. évi m un k aterv ét. U gyancsak tá rg y a lta dr. Őry Im re elő­ terjesztésében a „T ájékoztató a h alálozást döntően befolyásoló betegségcsoportok (szív- és érren d szeri betegségek, daganatok, balesetek), v alam in t az alkoholizm us elleni küzdelem helyzetéről és a további fela d ato k ró l” című, v alam in t dr. Ferge Sándorné előterjesztésében „A szociálpolitika hosszú táv ú koncepciója” cím ű anyagokat.

328

FIGYELŐ

A korai anya— g ye rm ek kapcsolat c. tudom ányos ülés, 1985. fe b ru á r 1—2. Salgótarján A M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság Északi R egio­ nális S zervezete 1985. fe b ru á r 1—2-án S alg ó tarján b an ta rto tt tudom ányos ülést. A tudom ányos ülés tém ája „A korai an y a—gyerm ek k ap cso lat”. A ta ­ nácskozás a terhesség kezdetétől a gyerm ek 3 éves k oráig foglalkozott az anya—gyerm ek kapcsolattal. A m eghívott előadók e kap cso lat egy-egy r é ­ szével, vagy a h ibás kapcsolat következm ényeivel foglalkoztak. 13 előadás hangzott el és kerek asztal-k o n feren cia z á rta a tanácskozást. Az előadók a pszichoprofilaktikus szülés-előkészítéssel, a n y ito tt szülő­ szoba, a room ing-in rendszerű gyerm ekágy, a szoptatás jelentőségével, a védőnők, gondozónők a korai anya—gyerm ek kapcsolatot segítő tevék en y sé­ gével, a koraszülöttnél és kórh ázb an áp o lt gyerm eknél a k apcsolat zav aráv al és an n ak segítésével, az anyaszerep h á rítá sá n a k tü n eteiv el és az állam i gon­ dozás ilyen irán y ú p roblém áival foglalkoztak. K om oly v ita a la k u lt ki arról, hogy a férj jelen legyen-e, vagy leh et-e és m ilyen körülm ények között a szülésnél. U gyancsak v ita alak u lt ki a room ing-in rendszerű (anya a gyerm ekével egy szobában) gyerm ekágyról, főleg an n a k higiénés körülm ényeiről, m indezek kapcsán az osztályvezetők felelősségéről. N agyban em elte a tanácskozás szín v o n alát és eredm ényességét, hogy az előadók között szülész-nőgyógyász, gyerm ekgyógyász orvosok, pszicholó­ gusok, védőnők, bölcsődei gondozónő, jogász és vöröskeresztes titk á r is szerepeltek. A rendezvényen szülész-nőgyógyász, gyerm ekgyógyász és gyerm ekpszi­ ch iáter orvosok, pszichológusok, védőnők, bölcsődei gondozónők, pedagógusok és a tém a irá n t érdeklődők v ettek részt. A résztvevők az öt északkeleti m egyéből je len tek meg, de v o ltak Vas, Szolnok és C songrád m egyéből is vendégek. A rendezvény sik e ré t jelzi, hogy a résztvevők szám a elérte a 250 főt. A rendezvény házigazdája a S algó tarján i M egyei K órház s z ü lé s z e tnőgyógyászati osztálya volt.

FIGYELŐ

329

A NEM ZETKÖZI CSALÁDTERVEZÉSI SZÖVETSÉG EURÓPAI RÉG IÓ JÁ N A K TÖRTÉNETE ÉS JELENTŐSÉGE JU L IA N HEDDY M ielőtt 1952-ben, B om bayban h ivatalosan m egalak u lt a Nem zetközi C saládtervezési Szövetség (In tern atio n al P lanned P areth o o d F ed eratio n — IPPF) a m ásodik v ilágháború u tá n k ét értekezletet ta rto tta k , am elyeken főképpen európai családtervezők v ettek részt. 1946-ban a N orvégiában született Elise O tten sen -Jensen Stockholm ban érte k ez letet szervezett szám os európai ország és az USA ak tív családtervezői részére, am elyet az á lta la 1933-ban alap íto tt Svéd Szexuális N evelési Szövet­ ség évi gyűlésével egyidejűleg ta rto ttak . Ezen az értekezleten m egalakult az első Nem zetközi C saládtervezési Bizottság, am elynek tag jai többek között a következők v oltak: Conrad van Em de (Hollandia), Leó K aprio (Finnország), Chris B rusgaard (Norvégia), E dw ard G riffith s (Anglia) és A b ra h a m Stone, Lena L evin e és M argaret Sanger (USA). A B izottság célkitűzését az alábbiak szerin t fogalm azták meg: „Az egyén, a család és a társad alo m testi és szellem i egészségének, jólétének és boldogságának előm ozdítása egy új, szabad és egyesült v ilá g b an ”. E cél m egvalósítása érdekében a konferencia az alábbi h atáro za to k at hozta: 1. M inden gyerm eknek joga van ahhoz, hogy őt m in d k ét szülője k ívánja, és m inden szülőnek legyen joga a rra , hogy sa já t m aga határo zza m eg azok­ nak a g y erm ekeknek a szám át, ak ik et világ ra a k a r hozni. 2. M inden em b ern ek joga van tudom ányosan indokolt inform ációkat szerezni a fogam zásgátlásról, a m eddőség kezeléséről és szak tan ácso t kapni. 3. M inden gyerm ek joga, hogy tudom ányosan indokolt szexuális in fo r­ m ációkat kapjon általános nevelése részeként, és a fiatalo k joga. hogy őket m egfelelően előkészítsék a házasságra. 4. A főiskolákon és egyetem eken biztosítsák a lehetőségeket orvosok, ápolónők, szülésznők és egyéb nevelők képzésére a szexuális és házassági tan ácsad ás területén. 5. Sürgős szükség van tudom ányos k u ta tá sra a szexualitás és az em beri term ékenység terü letén , v alam in t olyan m egbízható fogam zásgátló m ódsze­ rek kidolgozására, am elyeket általánosan leh et alkalm azni. Egy m ásodik konferencia, am elynek sú ly p o n tjak é n t eredetileg a szexua­ litá st és a családi életet tervezték és am elyet H elena W rig h t (Anglia) szer­ vezett 1943-ban C heltenham ben, ehelyett a népesség és v ilág fo rráso k tém a felé fo rd u lt és ezen főképpen a neo -m alth u sian ista eszm ék u ralkodtak. M iután m eg alak u lt az IP P F (1952) Elise O ttensennel, m in t első elnök­ nőjével, a világot közigazgatásilag földrajzi régiókra osztották, beleértv e azt a régiót is, am ely ak k o r E urópát, a K özel-K eletet és A frik át ölelte fel, és az 1946. évi irán y e lv ek szolgáltak alapul e régió m unkájához. Az ötvenes évek közepén Joan R e ttie t nevezték ki a Régió titk á rn ő ­ jévé. 1954-ben külön régiót alak íto tta k A frika részére és 1971-ben a KözelK elet is külön régióvá v ált (K özép-K elet és É szak-A frika, MENA). 1983-ban a taggyűlés ennek n evét az A rab Világ R égiójává válto ztatta.

330

F I G Y E L Ő

M iután elism erték, hogy E urópán belül sok eltérés észlelhető a poli­ tikai rendszerek, társad alm i-g azd aság i viszonyok, k u ltu rá lis h áttér, nyelv, vallás és törvények tekintetében, az E urópai R égiónak m á r kezdettől fogva az volt a célja, hogy m inden európai ország kölcsönösen m egértse, hogy m inden egyénnek jogában áll szabadon dönteni az anyaság és apaság m el­ lett. N yom atékkai bizonyították a korm ányoknak, hogy az em bereknek szükségük van családtervezési szolgáltatásokra, és, hogy ezek a szo lg áltatá­ sok az egészségügyi szolgáltatások szerves részét képezzék és ezeket nem szabad m egakadályozni vagy tám ogatni a népességnövekedés érdekében vagy ellen. Az 1957-ben N yugat-B erlinben ta rto tt első regionális konferencia té­ m ája „Az egészséges család: etikai, szexológiai és pszichológiai v o natkozá­ sok”. M egnyitó beszédében Hans H arm sen a rra em lékeztette a résztvevőket, hogy a k ét v ilágháború között a n eo -m alh u sian ista teo retik u so k főképpen „angolszászok” v oltak; a N em zetközi N épességtudom ányi Unió, am ely a h u ­ szas években alakult, tudom ányos dem ográfiai kérd ések et vizsgált; a neom a lth u sian ista vitáik rea k ció ja k én t F ranciao rszág b an m eg alak íto tták a csa­ ládi élettel foglalkozó nem zetközi bizottságot, am elynek célja az volt, hogy E urópában a csökkenő születési arányszám ok ellen hasson és küzdjön a fogam zásgátlás ellen. F ranciaországban a fogam zásgátlást és terhességm eg­ szak ítást tiltó 1921. évi tö rv én y t — am ely et az ért vezettek be. hogy növel­ jé k a születési arán y szám o k at — csak 1967-ben h atály tala n íto tták . A konferencia a következő tém ákk al foglalkozott: a családtervezés pszichológiája, a szexualitás elism erése a házasságban, a szexuális nevelés az iskolákban, nevelés a családi kapcsolatok tek in tetéb en , felbom lott h á ­ zasságok m in t a gyerm ekek elhanyagolásán ak és a fiatalk o ri bűnözésnek okai, term éketlenség és m eddőség, terhességm egszakítás, a családi életre rom boló h a tá st gyakorló tényezők. Az 1957. évi konferencia fontos m érföldkő volt a Régió fejlődésében. A Régió te rü leté n összehozta E urópa m in d en részének képviselőit, beleértve az újo n n an a la k u lt szervezetek képviselőit Belgium ból, F ranciaországból, O laszországból és Lengyelországból, v alam in t A usztriából, az ND K-ból és Jugoszláviából, ahol addig nem voltak ilyen szervezetek. Az IP P F vezetősége ülést ta rto tt a n y u g at-b erlin i első regionális k o n ­ ferencia idején. Ez alkalom m al A b ra h a m Stone az IP P F vezetőségének fel­ olvasta V ida Tom sic (Jugoszlávia) levelét, am elyben az állt, hogy E urópa szocialista országai addig nem tu d n a k csatlakozni az IP P F -h ez, am íg az IP P F alapszabálya n eo -m a lth u sian ista elm életen alapul. „A családtervezés pszichológiai és tá rsa d alm i v o natkozásai” tém ájú m ásodik regionális k o n feren ciát 1960-ban ta rto ttá k H ágában. A k o n feren ciát egy fontos értek ezlet előzte meg a terhességm egszakítás kérdésében, am elyet K arl-H einz M ehlan ren d e zett R ostockban (NDK). A rostocki találkozón fő­ képpen a fogam zásgátló m ódszerek előm ozdítását hangsúlyozták, hogy csök­ kentsék a terhességm egszakítás szükségességét. R ostockban jö ttek létre az első kapcsolatok B ulgária, C sehszlovákia és M agyarország képviselőivel. A h arm a d ik regionális konferencián, am elyre 1962-ben k e rü lt sor V ar­ sóban, m e g v ita ttá k „Az európai család alak u lá sán a k tre n d je i”- t és m eg álla­ pították, hogy b ár a Régió nem k ív á n ja figyelm en k ív ü l hagyni a d e­ m ográfiai kérdéseket, han em inkább ezeket helyes p ersp e k tív á ju k b a a k a rja terelni, m iközben azonban kiem elték az egyén jo g ain ak p rio ritását. A h ato d ik és utolsó regionális k onferen ciát 1969-ben B udapesten ta rto t­ tá k „T ársadalm i dem ográfia és orvosi felelősség” cím m el. Az értek ezlet n é­ hán y doku m en tu m át az 1965 jú n iu sáb a n m eg alak u lt C saládtervezési T ren d ek R egionális B izottságával együttm űködve készítették el. Ez a bizottság, am ely dem ográfusokból á llt Szabady E gonnak és a K özponti S tatisztik ai H iv a­ ta lb an dolgozó m u n k a társa in ak ja v a sla tá ra B udapesten a la k u lt meg. össze­ hozta a különböző országok dem ográfusait, többek között B elgium ból (Jean Morsa), D ániából (Poul M atthiessen), G örögországból (Vasilias Valaoras) és M agyarországról. 1967 ja n u á rjá b a n találk o ztak H alvor Gille, az ENSZ T ársa­ dalm i Ügyek O sztályának igazgatója G enfben, A gnete B raestrup, a Régió

F I G Y E L Ő

331

elnöknője és a Regionális B izottság tag jai és m egállapodtak abban, hogy az EN SZ-nek ez az osztálya vegye á t a bizottságot. Ezen az értek ezleten szüle­ te tt a ..társadalm i dem ográfia” fogalm a. A bizottság a genfi ENSZ T ársa d al­ m i Ügyek O sztályának T ársadalm i D em ográfiai M u nk acso p o rtjak én t fo ly ta t­ ta m u n k á ját és a résztvevők körét bővítették további európai országok b e­ kapcsolásával. A bizottság ülésein a Régió to v áb b ra is képviselve volt. A csoport vélem énye az volt, hogy családtervezési szolgálatoknak b árm ilyen d e­ m ográfiai viszonyok között rendelkezésre kell állm ok. Az 1969. évi konferencia u tán m ár néni ta rto ttá k fontosnak, hogy nagy k ere tek között rendezzenek konferenciákat. A családtervezés kérdéskörét, m ár ism erte a nagy nyilvánosság, és a hetvenes években a Régió sz em in áriu ­ m o k ra és m unkacsoportokra összpontosította figyelm ét, am elyeken nem csak a tagszövetségek képviselői, hanem m ás szakem berek is részt vettek. A Regionális T anács 1971-ben B e iru tb an ta rto tt értekezletén — ez volt az utolsó közös ülés a MENA országokkal, négy tém ak ö rt v ita tta k meg, am elynek során m indegyik té m ára vonatkozóan felszólalt egy-egy előadó Európából és a MENA R égióból: a nők em ancipációja, ifjúság és szülők, a férfiak és n ők sterilizálása és a sterilizálás pszichológiai vonatkozásai. A csa­ lád terv ezés pszichoszociális vonatkozásainak té m á já t a T anács 1972. évi olaszországi szem inárium án ism ét tárgyalták. 1974-ben a T anács egy belgium i értekezleten m egvitatta a népesség neve­ lését és a családtervezést. N orm an Reá (Anglia), aki életéből sok évet fo r­ d íto tt az ifjúság nevelésére, azt a nézetet képviselte, hogy a családtervezés té m á já t az iskolákban és ifjúsági csoportokban nem dem ográfiai szem pont­ ból kell m egközelíteni, hanem a szexuális neveléssel és a családi életre n e ­ veléssel összefüggésben. A terhességm egszakítás különböző vonatkozásait vizsgáló h áro m m unkacsoport 1973-ban, 1974-ben és 1976-ban a terhességm egszakítással és a csa­ lád egészségével foglalkozott: európai áttek in tés; a terhességm egszakítással kapcsolatos tan ácsad ás; egyes európai nézetek. E h árom értek ezlet jelentéseit p u b lik álták, és a T anács 1975-ben n y ilatkozatot ad o tt ki a terhességm egszakí­ tá sra vonatkozó politikáról. A régió két összehasonlító vizsgálatot végzett: 1973-ban a fogam zásgát­ lás, sterilizálás és terhességm egszakítás jogi stá tu sá ra vonatkozóan az eu ró ­ p ai országokban (m indegyik országban a régió egyik jogásza költségm ente­ sen m egadta a szükséges tájékoztatásokat) és 1975-ben a szexuális nevelés hely ­ zetére vonatkozóan az európai tagállam okban — ezt is önkéntes alapon h a j­ to tta végre M ikołaj K ozakiew icz L engyelországból és N orm an R eá Angliából. Az európai országokban három féle szervezeti form a létezett. Olyanok, m in t a brit, am elyek eredetileg elsősorban tan ácsad ó központokon alap u ltak , és am elyek bizottságai az ezekben a központokban dolgozó szem élyekből á llta k ; olyanok, m in t a svéd, am elyek elsősorban m ás testü letek közös ta g ­ ságán alapultak, és olyanok, am elyek regionális csoportok nem zeti szövet­ ségét alk o tják és így egyesítik a kétféle stru k tú rá t. A régiónak meg k ellett ism ernie a konferenciákon és szem inárium okon m eg v itato tt tre n d e k e t és té m á k a t és egyidejűleg az is a fela d ata volt, hogy a különböző fejlődési szakaszokon átm enő szervezeteket ebben tám ogassa. A Regionális Inform ációs B ulletin (am ely angolul, fra n ciá u l és ném etül jelen ik meg) legtöbb olvasója em lékezni fog Jürgen H einrichs 1976. áprilisi cikkére, am elyben általános fogalm akkal vázolja azokat a szakaszokat, am e­ lyeken egy szervezetnek fejlődése folyam án át kell jutn ia. H a még nincs le­ hetőség arra, hogy a családtervezési szolgálatokat az ország egészségügyi szolgálatába beépítsék, akkor a fő gondot az ilyen szolgálatok felállítására kell fo rdítani. E zért a régió s a já t tanácsadó központok létesítésére ösztönöz. K ésőbb a legfontosabb felad ato k egyre inkább a képzés és inform áció te rü ­ letén adódnak. V olt olyan időszak, am ikor a tevékenységek egyes országok­ ban tú lzo tt m é rtékben a szexualitás te ch n ik á ira összpontosultak, olyan orszá­ gokban azonban, m in t L engyelországban, ez az irán y z at fokozatosan vissza­ szo ru lt a szélesebb körű tém akezelés ja v ára, am ikor is együttesen h an g sú ­ lyozzák a családi életre nevelést és a szexuális kapcsolatok m egértését az egyén életében.

332

F I G Y E L Ő

Az IP P F E urópai R égiójának alapszab ály a rögzítette, hogy a Regionális T anács ta g ja it az egyes nem zeti szövetségek vezetői v álasztják. így az egyes nem zeti szövetségek képviselőin k eresztü l a Régió vezető testü leté m egism erte az egyes országok családtervezési problém áit, elgondolásait. Ez az inform ációs folyam at a kölcsönös tájékozódáson tú l jól szolgálta a Régió m ás országainak m u n k á já t is. A Régió tö rté n eté n ek első 10 évében főképpen egyénekkel ta rto tt fenn kapcsolatot a különböző országokban levelezés, az országokban te tt lá to g atá­ sok révén és olyképpen, hogy látogatók jö ttek a R egionális Irodához. A m ikor a nem zeti szövetségek m á r m egerősödtek, a k ap cso lato k at rac io n alizálták és ezek az egyes szövetségek nem zeti székhelyével fo ly tato tt levelezésre össz­ pontosultak, és bővítették a k apcsolatokat a Regionális B izottsággal és a R egionális T anáccsal. Ez az utóbbi fejlődés nem önm agától köv etk ezett be. han em ez a regionális m u n k a tá rsa k a rra irányuló tudatos p ró b álk o zásán ak eredm énye, hogy a tagszervezetek nagyobb részt v á lla lja n a k a regionális felelősségből. M inden egyes regionális elnök szem élyesen szerepet já tsz o tt a régió fe j­ lesztésében. Elise O tten sen -Jensen a régió elnöknője volt az 1952. évi m eg­ alak u lásátó l egészen 1957-ig, de azután még sok éven át v ett részt az ülése­ ken. E lgondolásait és irán y elv eit azóta is tiszteletb en ta rtjá k és ezt legjobban a cikk elején idézett 1946. évi célkitűzések tükrözik. Conrad va n Em de Boas (Hollandia) pszichiáter, aki a szexuális refo rm ­ m al és az em beri kapcsolatokkal foglalkozott, volt a következő regionális e l­ nök 1957-től 1964-ig. A gnete B raestrup (Dánia), aki 1964-től 1969-ig volt a régió elnöknője, m in t gyerm ekorvos és iskolaorvos á ta d ta a szexuális nevelés terén szerzett ta p a sz ta la ta it m ás országoknak. T horsten Sjö va ll (Svédország) pszichiáter és Elise O tten sen -Jensen b a­ r á tja 1969-től 1974-ig volt a régió elnöke. A leg fo n to sab b n ak m indig az egyén szabad döntési jogát, v alam in t a családtervezés pszichológiai v o n at­ kozásait tekintette. D enys F airw eather (Anglia), aki 1974-től 1980-ig tö ltö tte be a régió elnö­ kének tisztségét, m in t szülész és nőgyógyász professzor hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozóknak közösen kell dolgozniok an n a k érdekében, hogy tevékenységükbe m egfelelő helyet k a p ja n a k a családtervezési szolgál­ tatások. Jürgen H einrichs (Német Szövetségi K öztársaság, aki a régió elnöke 1980 óta és a K özponti B izottság elnöke 1983 óta) m á r régen felszólította a többi IP P F bizottsági tagot, hogy v onják kétségbe a látszólag elfogadott el­ m életeket és ellenőrizzék a p énzt adó korm ányok befolyását. Végül sik erü lt neki v itá ra bocsátani egy javaslatot, m ely sz erin t az IP P F -n e k legyen tag ­ gyűlése és évente egy központi B izottsági ülése. (Az első taggyűlést 1977-b?n tartották.) M ikołaj K ozakiew icz, a varsói Tudom ányos A kadém ia szociológusa és a régió alelnöke 1980 óta sokat te tt a régióban an n ak érdekében, hogy a szexuális nevelést a családi életre nevelés részek én t tekintsék. Ism ételten hangsúlyozta, hogy a családtervezést m inden egyes ország tá rsa d a lm i-k u l­ tu rális összefüggésein belül kell kezelni. A Regionális Bizottság, am elyet a Regionális T anács v álaszt meg, és am ely e T anács m egbízásától m űködik az év en k én ti ülések között, három vezetőségi tagból (elnök, alelnök és pénztáros), v alam in t háro m további ta g ­ ból áll. E veken keresztül a Regionális B izottság és a Regionális T anács ta g ­ ja i egyénileg v ettek részt az IP P F m u nkájáb an . A Regionális Iro d a szem élyi állom ánya ered etileg egy félnapos dolgo­ zóból á llt és azután a körü lb elü l 25 fős m ax im u m ra em elkedett, ak ik közül h a ta n a fogam zásgátló eszközök szétküldésével és kettő a regionális képzési p rogram irán y ításá v al foglalkozott. A m ikor ezek a regionális tevékenységek fölöslegessé váltak, a m u n k a társa k létszám a a jelenlegi szintre, 4 főre csök­ kent. Az IP P F 6 régiója közül az E urópai Régió jelentős m egkülönböztető vonása, hogy az IP P F teljes költségvetésének kevesebb, m in t 1% -át veszi

FIGYELŐ

333

igénybe. M ásrészt a program tevékenységekben igen jelentős az önkéntes m u n k a tá rsa k részvétele. V alóban jogosan m ondható, hogy a Régió tev ék en y ­ ségek sik ere n agym értékben az önkéntes m u n k a társa k közrem űködésétől függ. 1978-ban a régió p u b lik á lta M ikołaj K ozakiew icz k u ta tá s a it az ifjúság szexuális neveléséről E urópában és azóta a regionális tevékenységek 2—3 éves p ro jectek fo rm á já b an m ennek végbe, am elyek az alábbi te rü lete k re összpontosulnak : B evándorlók és a családtervezés (1983-ban k e rü lt p u b lik álásra) ; A csa­ ládtervezés m in t alapvető em beri jog (18 európai országot felölelő vizsgálat a családtervezés különböző vonatkozásaival szem beni de ju re és de facto m a g a ta rtá sra vonatkozóan) ; Szolgáltatások fia ta lk o rú a k részére. U tóbbi két pro jectrő l szóló je len tések et 1985-ben hozzák nyilvánosságra, úgyszintén k ét szem inárium je len tése it a nem i erőszak esetén történ ő tanácsadásról, v a la ­ m in t a m eddőségről; ezeket a szem inárium okat a régió közösen rendezte a Svéd Szexuális N evelési Szövetséggel, illetve a finnországi V aestöliitto-val. A Regionális Inform ációs B ulletin ú jab b kiadása (1984. április) a fem inizm usra és az egészségügyi m ozgalom ra koncentrálódott. Az IP P F -en belül az európai előítéleteket és tren d e k et a család terv ezés­ re vonatkozó v itá k b an eu ro c en trik u sn a k ta rth a tjá k , m iközben elh anyagolják az úgynevezett h a rm a d ik világ népesedési és fejlődési p roblém áit. M ásrészt em lékeztetni kell a rra , hogy az IP P F tagszervezeteinek egynegyede az úgy­ nev ezett fe jle tt országokban van, am elyeket az IP P F anyagilag nem tám ogat, és am elyek közül többen úttörő szerepet v állaltak az IP P F alap ításáb an . Ezen szervezetek ta g jain ak harcolniok kellett a m agu k idejében, k iv ív v a a társad alo m rosszallását, több esetben k ockáztatva a b ö rtö n b ü n tetést is, am i­ k o r fo ly ta tták h a rc u k a t az em beri egészség jav ítása, a szexuális élet és a születésszabályozás szabadsága érdekében sa já t országaikban. Ebben az értelem ben az IP P F európai tag jai az IP P F -e n belül állan d ó ­ an am ellett szálltak síkra, hogy a családtervezésben az em beri jogi v o n a t­ kozások u ralk o d jan ak . E nnek m egfelelően a K özponti T anács európai k ép ­ viselőinek 1981-ben te tt ja v a sla tá ra az IP P F -en belül a családtervezéssel m in t em beri joggal foglalkozó központi m unkacsoportot h o ztak létre. E cso­ p o rt jelen tését részletesen m eg v itatta a N airobiban 1983-ban ta rto tt taggyű­ lés, és az em beri jogoknak m in t fontos ak ció terü letn ek b eik tatása az 1982— 84. és 1985—87. évi IP P F m u n k a terv ek b e v isszatérést je le n t az 1946-ban k i­ alak íto tt alapelvekhez.

334

FIGYELŐ

DE SO U ZA, M. R.—V IC E N TE , A.: F am ilienplanung als ô ffen tlich e A ufgabe. Z ehn Jahre F am ilienplanung s arbeit in Portugal. (A családtervezés m in t társadalm i feladat. A családtervezési m u n ka tíz éve Portugáliában.) — Pro Fam ilia M agazin. 1985. No. 2. 10—12. p. A családtervezés fontosságát P ortu g áliáb an csupán 1974 u tán ism erték fel, az állam m indaddig nem v állalt tevékeny részt a születésszabályozás m ódszereinek elterjesztésében, e fe la d a tra m indössze egy szerény eszközökkel rendelkező 1967-ben alap íto tt m agán társaság vállalkozott. 1976 m árciu sáb an az akkori egészségügyi m in iszter m in d en egészségügyi központban — a technikai lehetőségek h a tá ra in belül —- családtervezési tanácsadó létreh o zását ren d elte el. E nnek nyom án az állam m egkezdte az egész országra k iterjedő tanácsadó h álózat k ié p ítését és kezébe v ette az egészségügyi dolgozók továbbképzésének ügyét. A ta n ác sad á st bárk i igénybe veheti jövedelm étől, korától és családi állap o tátó l függetlenül. Egy 1978-as közvélem énykutatás feltárta, hogy a lakosságnak csupán kis része ism eri a családtervezés és születésszabályozás lehetőségeit. E nnek nyom án a p o rtu g ál nőbizottság 1978 és 1981 között terv ezetet dolgozott ki a családtervezési felvilágosításra és képzésre vonatkozólag. A tájékozottság növelésében nagy szerep ju to tt a sa jtó n a k — különösen a nők szám ára k ia d o tt lapoknak —, v alam in t — az an a lfab é ták jelen tő s szám a következté­ ben — a rád ió n a k és az ism eretterjesztés egyéb fo rm á in a k (könyvek, p la k á ­ tok, fotókiállítások, m ozielőadások stb.). B ár a legtöbb k ia d v án y a csalá d ter­ vezéssel foglalkozik, egyes publikációk általán o s szexuális k érd ések et is tá r ­ gyalnak s tájék o z ta tn ak a terhesség, a szülés és a csecsem őgondozás p ro b lé­ m áiról is. E felvilágosító tevékenységnek m inden valószínűség sz erin t része volt az utóbbi évek kedvező irán y ú v áltozásaib an : a családtervezési tanácsadás igénybevétele az 1976. évi 18 872-ről 1981-re 166 996-ra nőtt. a csecsem őha­ landóság az 1975. évi 39 ezrelékről 1979-re 26 ezrelék re csökkent, anyai h a ­ lálozás pedig a 70-es évek során több m in t a felé re süllyedt. 1980-ban egy ú ja b b közvélem énykutatás az általános tájék o zo ttság és a családtervezés fo n ­ tosságára vonatkozó ism eretek jelentős em elkedéséről szám o lh ato tt be: míg 1978-ban a lakosságnak csupán 26% -a tu d o tt a családtervezés lehetőségéről, 1980-ban ez az ará n y m á r 44% volt. T alán a gazdasági válságnak is tu la jd o n íth ató , hogy n ap jain k b a n igen élénk az érdeklődés a családtervezés irán t, a m eglévő in tézm én y h áló zat ezt azonban nem tu d ja teljes m é rtékben kielégíteni. Szükség v an a tanácsadó szolgálatok körének bővítésére, v alam in t az egészségügyi dolgozók tovább­ képzésének tökéletesítésére, elsősorban az in terp erszo n ális készségek ja v í­ tására. Szélesíteni kell az inform ációs tevékenységet is. 1984 au gusztusában a p o rtu g ál p a rla m e n t tö rv én y ek et fogadott el a szexuális nevelésről és a családtervezésről, az apaság és anyaság védelm éről, továbbá a terhességm egszakítás b ü n tethető ség én ek k iz árásá ró l bizonyos ese­ tekben. A családtervezési tö rv én y elism eri m in d en állam p o lg ár jogát a csa­ ládtervezésre, leszögezi, hogy a tanácsadás ingyenes, a lakosság tá jé k o z ta tá ­ sá t pedig az egészségügy és a nőbizottság felad atáv á teszi. Lehetővé teszi to ­ váb b á a sterilizációt, lelkiism ereti okokból azonban az orvosok m e g tag ad h at­ já k a m ű tét vég reh ajtását. Szabályozza a fogam zásgátló szerek rek lám o zá­ sát, az ifjúsági központok szám ára pedig kötelezővé teszi a családtervezési tanácsadást. B ár sok még a m egoldásra váró feladat, az egy évtized leforgása a la tt elért eredm ények sem csekélyek. P o rtu g á lia m eg m u tatta, hogy rövid idő a la tt is m egvalósítható egy családtervezési politika, am ely az em berek egészségének és jó közérzetének egyéni jogán alapul.

FIGYELŐ

335

JA N D L —JA G E R , E.: A erztlic h b estim m te F am ilienplanungsarbeit. Z w ei Jahrze h n te E n tw ick lu n g in österreich . (Orvosilag m eghatározott családterve­ zési m unka. A fejlő d és k é t évtized e A usztriában.) — Pro Fam ilia M a­ gazin. 1985. No. 2. 4—5. p. A z O sztrák C saládtervezési T ársaság 1966-ban a la k u lt m eg Salzburgban, elsősorban orvosok kezdem ényező m u n k á ján a k eredm ényeként. E redeti el­ nevezését (a Szexuális N evelés és C saládtervezés T ársasága) 1970-ben cse­ ré lte fel m ai nevére. A T ársaság célja a családtervezés és a felelősségtudat­ tól á th a to tt szülői m a g ata rtás előm ozdítása, ezt szolgálják a bécsi k ó rh ázak ­ ban lé tesített tanácsadó központok, v alam in t a különböző inform ációs k ia d ­ ványok. Rövid ideig önálló fo ly ó irattal is rendelkeztek, anyagi nehézségek m ia tt azon ban ezt meg k ellett szüntetniük. 1969 óta a T ársaság csaknem m in ­ den évben szervez továbbképzéseket a családtervezés irá n t érdeklődő orvo­ sok, pszichológusok, jogászok és tá rsa d alm i gondozók részére, s tám o g at v a­ lam ennyi olyan továbbképzési form át, am elyet a különböző állam i testü letek — kezdetben a szövetségi kancellári h iv atal, később a Pénzügy-, végül pedig a C saládügyi M inisztérium — szerveznek családi tan ácsad ással foglalkozó szakem berek szám ára. A családi tanácsadás állam i kézbe vétele óta a T á r­ saság tan ácsad ó k én t m űködik családtervezési kérdésekben. 1974-ben je le n t meg az a törvény, am ely lehetővé teszi a m agán csa­ ládi tanácsadó intézm ények állam i tám ogatását, am ennyiben azok m egfelel­ nek bizonyos feltételeknek. A m egjelenést követő időkben 180 ilyen ta n ác s­ adó létesült, s a C saládtervezési T ársaság 5 intézm énye is teljes m értékben állam i tám o g atást élvez. Az állam szerepének ez a felerősödése ném iképp m eg v álto ztatta a T ársaság funkcióját. Míg k o ráb b an a családtervezés eszm é­ jén ek és g y ak o rla tán a k k ellett te re t nyitni, n ap jain k b a n a fő felad at a ta ­ nácsadó m unka az állam i intézm ények szám ára és a szakem berek to v áb b ­ képzésének, in fo rm álásán ak m egszervezése. A jelenlegi gazdasági visszaesés és az ezzel összefüggő költségvetési m egszorítások nyom án a T ársaság n ak nehéz a tevékenységéhez szükséges an y a­ gi tám ogatás előterem tése. E m ellett felerősödött azoknak a csoportoknak a h ang ja, am elyek a terhességm egszakítás újbóli büntetését, a fiatalk o rú ak ré ­ szére pedig a fogam zásgátló szerek fo rgalm azásának m egszüntetését követe­ lik. További p roblém át je le n t a T ársaság szám ára a csekély taglétszám , v a­ la m in t az, hogy a tagok — akik zöm m el orvosok — á ltaláb a n az egészségügyi felvilágosítás, nem pedig az általán o s tá rsa d alm i m un k a irá n t érd e k ­ lődnek. Ebben a helyzetben a T ársaság igyekszik együttm űködni a hasonló jellegű tanácsadó intézm ényekkel s tanácsadással szolgálni a Családügyi M inisztérium nak.

JO RD A, K .—D EVEN, F.: Schw angerschaftsabbruch in Belgien. H istorische u n d P olitische A spekte. (Terhességm egszakítás B elgium ban. T örténelm i és p o litikai aspektusok.) — Pro Fam ilia M agazin. 1985. No. 2. 6—8. p. Belgium azon kevés európai ország közé tartozik, am elyekben még m in ­ dig tilos a terhességm egszakítás; egy 1867 óta élő törvén y értelm éb en m ind a terh es nő, m ind pedig a beavatkozást végző szem ély b ü ntetendő, hacsak nem az anya életének m egm entése érdekében van szükség az abortuszra. A 70-es évek eleje óta a belga p arla m en t időről időre foglalkozott olyan ja v a s­ latokkal, am elyek e törvény m ódosítását szorgalm azták, a nagy p o litik ai v é­ lem énykülönbségek azonban ú tjá t álltá k e m ódosító ind ítv án y o k elfogadásá­ nak. A jav aslato k egy része a törvény végleges áta la k ítá sá t vagy h atályon kívül helyezését k ívánja, míg m ásik részük csupán időlegesen függesztené fel an n a k érvényességét. Jelenleg két — első ízben 1978-ban felv e tett — in ­ dítv án y szerepel n ap iren d en : a liberális képviselők ja v a sla ta bizonyos ese­ tekben, m eghatározott indikáció esetén engedélyezné a terhesség m egszakí­ tá sát; a szocialista képviselők által b en y ú jto tt tervezet k ív án ság ra ad n a en ­ gedélyt az abortuszra.

336

FIGYELŐ

1973 elején egy nőgyógyászt, m iu tán beism erte, hogy szociális és gazda­ sági okokból több száz terhességm egszakítást h a jto tt végre, b ö rtö n b ü n tetésre ítéltek. Ez az eset fe ltá rta a törvényes rendelkezések és a tényleges helyzet közötti ellentm ondást és társad alm i nyugtalansághoz vezetett. A k o rm ány különféle intézkedésekkel próbálkozott — eltö rö lte a fogam zásgátló szerek­ kel kapcsolatos korlátozásokat, bizottságokat hozott lé tre az etik ai p roblém ák kivizsgálására stb. —, végül is azonban nem válto zo tt semmi. A terhességm egszakítás törvényes tilalm a ellenére B elgium ban évente m integy 25 ezer nő veti alá m agát abortusznak. E rre a beav atk o zásra kétféle keretben nyílik m ód: a m ű tétek 75% -át a GACEHPA, az am buláns ellá­ tá sra b erendezkedett k lin ik ák akciócsoportja végzi a terhesség első 3 h ó n ap ­ jában. Ez a csoport 17 intézm ényt fog össze B elgium te rü leté n : 9-et B rüszszelben, 7-et vallon, 1-et pedig flam an d terü leten . Az abortuszok további 25% -ára az egyetem i k ó rházakban kerü l sor, itt elsősorban a negyedik és hatodik hónap közötti terhességekkel foglalkoznak. A terhességm egszakítá­ sokra alak u lt holland orvosi szövetség 1978 óta k ét új fejlem én y t figyelt meg: 1. vélhetőleg a GACEHPA szolgáltatásain ak te rjed ése fo ly tán több m in t fe ­ lével csökkent azoknak a nőknek a száma, akik H ollan d iáb an végeztetik a terhességm egszakítást; 2. az abortusz céljából H o llan d iáb a utazó nők — ezek szám a évente m integy 6 ezer — főként flam an d te rü letrő l szárm aznak, ahol az egyetem i k órházak kizárólag egészségügyi okokból végeznek terhesség­ m egszakítást. A GA CEH PA fu n k ció ja és céljai eltérn ek a k ó rh ázak b an m űködő in ­ tézm ényektől: ezt a szervezetet 1978-ban a terhességm egszakítás irán ti k e­ reslet kielégítése érdekében hozták lé tre azzal a tudatos m egfontolással, hogy vétsenek egy, a valóság által m á r régen tú lh a la d o tt tö rvény előírásai ellen, s ily m ódon v ív já k ki az abortusz törvényesítését. A GACEHPA olyan poli­ tik ai érdekcsoport, am ely felv állalja a nők p ro b lém áit és k ritik u sa n viszo­ nyul a hagyom ányos orvosi gyakorlathoz és hatalom hoz. H arcol a szaksze­ rű tle n ü l v é g re h ajto tt illegális abortuszok ellen és tám o g atja új, abortusszal foglalkozó intézm ények létrehozását. D acára a törvényes tilalom nak, a terhességm egszakítás terén Belgium paradox m ódon színvonalasabb szolgáltatásokat n y ú jt, m in t nem egy szom­ szédos ország. E nnek m agyarázata, hogy épp a legitim itás hián y a m ia tt az olyan szervezetek m in t a GACEHPA nagyobb szabadsággal ren d elk ezn ek az altern atív egészségügyi ellátási fo rm ák alk alm azásában, kevésbé v an n a k alá­ vetve az állam ellenőrzésének. K O Z A K IE W ICZ, M.: F am ilienplanung in Polen zw isch e n K irche u n d Staat. (C saládtervezés Lengyelországban az egyház és az állam között.) — Pro Fam ilia M agazin. 1985. No. 2. 1—3. p. A családtervezés gondolata hosszú m ú ltra te k in t vissza L engyelország­ ban: orvosok és írók m á r a 30-as években kezdem ényezték az abortusz tö rvényesftését és a nem k ív á n t terhesség elleni védekezéssel kapcsolatos ism e­ retek terjesztését. E törekvések azonban az egyház és a jobboldal ellen állá­ sába ütköztek, s a m unkásosztály is bizalm atlan u l fo g ad ta azokat. A II. világháború u tá n a népesség jelentős m egfogyatkozása (1939: 35 m illió, 1945: 21 millió) születéstám ogató n épesedéspolitikát indokolt, a n é­ pesség ennek eredm ényeként bekövetkező növekedése azonban gazdasági m eg terh elést je le n te tt az ország szám ára. A h elyzetet felm érve a k o rm ány b elátta a családtervezés és a lassúbb népességgyarapodás szükségességét. Az egyház befolyásának csökkenése nyom án lehetővé v á lt a terhességm egsza­ kítás legalizálása, az általános m űveltség szin tjén ek em elkedése pedig m eg­ te re m te tte az alapot a széles töm egek körében végzett szexuális felvilágosító m unkához. 1957-ben orvosok és tá rsad alm i gondozók egy csoportja újból életre h ív ta a „T udatos A nyaság T ársa ság á t”, am elynek fela d ata i közé ta r ­ tozott a felvilágosító tevékenység m egszervezése és a fogam zásgátló szerek g y ártásán ak előm ozdítása. A k orm ány szám ára ta k tik a ila g kedvező volt e

F I G Y E L Ő

337

társaság létrejötte, hiszen ezáltal az egyház tám ad ásait a családtervezés ellen e szervezet irán y á b a terelhette. Részben az új törvények, részben pedig a dem ográfiai változások kö­ vetkezm ényeképpen a 60-as évek végére a népesség növekedésének ütem e évi 0,7—0,3% -ra esett vissza, az élveszületések a rá n y a pedig az 1956. évi 30% -ról 1968-ban 18,7% -ra csökkent. Ez a süllyedő irán y zat m ind a korm ány, m ind az egyház körében aggodalm at keltett. Az 1970-es évek g y o rsíto tt gaz­ dasági fejlődést előirányzó p ro g ra m já n ak részét alk o tta a növ ek ed éso rien tált n épesedéspolitika is: a töm egtájékoztatási eszközök ezt a 2 + 3-as család­ m odell m atem atik ai fo rm u lájá b an népszerűsítették. M indennek eredm énye­ k én t 1971 és 1983 között a népesség éves átlag b an több, m in t 1% -kal gya­ rapodott. Az 1975 óta fokozódó gazdasági nehézségek h a tá sá ra szorosabbá v ált az állam és egyház kapcsolata. A „C saládtervezési Szövetség” kénytelen volt nevét „C saládfejlesztési Szövetségre” változtatni, s a szervezetnek egyre több nehézséggel kellett szem benéznie. T iltakozása ellenére fékezték a fogam zás­ gátló szerek im p o rtját s a hazai gyártás ú tjá b a is akad ály o k at gördítettek. 1976—1978-ban m ár jóform án egyáltalán nem le h ete tt kap n i e gyógyszereket, a szövetség sa já t üzem e is nyersanyaghiánnyal küzdött. A nyagi gondok kö­ v etkeztében m ár csak igen korlátozottan folyhatott a családtervezési és szexuális felvilágosító tevékenység, s erősödött az egyház nyom ása is. 1978— 1979-ben még olyan nem egyházi meggyőződésű politikusok is ak ad tak , ak ik tá m o g atták a terhességm egszakítás törvényességének m egszüntetésére ir á ­ nyuló törekvéseket, ezeknek azonban a „C saládfejlesztési Szövetség” — a közvélem ény tám ogatásával — sikerrel á llta ú tját. Az 1980-as esem ényeket egyházi körökben a fogam zásgátlás, különösen pedig a „C saládfejlesztési Szövetség” elleni tám ad áso k ra h aszn álták fel. A „S zolidaritás” szervezet nem foglalt á llást népesedési és családtervezéssel, ill. a szexuális felvilágosítással kapcsolatos egészségügyi kérdésekben, az egy­ házzal való szoros kapcsolat azonban egyes ta g jain ak szabad te re t n y ú jto tt a családtervezés elleni fellépésre. 1981—1982-ben a „C saládfejlesztési Szövet­ ség” a csőd szélére került. Az 1981-ben bevezetett szükségállapot ezen a téren is v áltozást hozott. M egszűntek a szövetség elleni tám adások, a k orm ány pedig lassan és disz­ k réte n állást foglalt a növekedésorientált népesedéspolitika ellen. A szövetség anyagi tám ogatást kap o tt az Egészségügyi M inisztérium tól, ez lehetővé tette új tanácsadó központok létesítését és ism ertető kiadványok m egjelentetését. 1984-ben új p rogram ot készítettek az iskolák szám ára, am elynek értelm ében a 15—16 éves d iákokat heti egy órában o ktatni kell a családi életre. U gyan­ ezen év decem berében a korm ány — tanácskozva a „C saládfejlesztési Szö­ vetséggel” — terv ezetet dolgozott ki, am ely kötelezi az illetékes m in isztériu ­ m okat és a töm egtájékoztató eszközöket a m odern fogam zásgátló eszközök g y ártásán ak és az egész társadalom egészségügyi nevelésének segítésére. E nevelés célja a népességnövekedés ütem e és a gazdasági válságból történő k iláb alás közötti kapcsolat tudato sítása a töm egekben. SH O RT, M.: K a m p f gegen die G esetzgebung. F am ilienplanung in Irland. (Harc a törvényhozás ellen. C saládtervezés Írországban.) — P ro Família M agazin. 1985. No. 2. 13. p. A 30-as évek közepéig Írországban a törvény engedélyezte a fogam zásgátló szerek forgalm azását, ezt követőleg azonban — a katolikus egyház sú ­ ly án ak növekedése nyom án — a jog tilto tta e gyógyszerek beh o zatalát és áru sítását. M ódosították a cenzura tö rv én y t is, am ely ettől kezdve tilto tta a nem term észetes fogam zásgátlási m ódszerek népszerűsítését. E nnek ellenére a 60-as évek vége felé m egnyílt az első családtervezési tanácsadó, m elyet előbb T erm ékenységi T anácsadó K lin ik án ak , később í r C saládtervezési T ársaságnak (IFPA) neveztek. A lapítása egy orvosokból álló kis csoportnak köszönhető, m ely célul tűzte ki a házasp áro k ellátásá t olyan

338

FIGYELŐ

eszközökkel, am elyek segítségével m aguk h a tá ro z h a ttá k meg gyerm ekeik szám át és a születések közt eltelt időt. Az IFP A ra ffin a it m ódszereket dol­ gozott ki a fogam zásgátló szerek im p o rtjára, s b á to ríto tta a n ő k et az ille­ gális behozatalra. A m ikor egy esetben a v ám nál lefoglalták azt a gyógyszert, am it egy asszony orvosi ta n ácsra vásáro lt külföldön, a tiltakozás h atásá ra feloldották az im portot sújtó rendelkezést. Ezt követőleg több próbálkozás tö rté n t a tö rvények m ódosítására, míg végül 1979-ban napvilágot lá to tt a családtervezési törvény. Ez engedélyhez kötötte a családtervezési tanácsadók m űködését, s ezt az engedélyt m inden évben meg kellett ú jítan i. A fogam zásgátló szerek á ru sítá sá t csak orvosi rendelvényre s csak „m egbízható p áro k ” részére te tte lehetővé. Új ta n ác s­ adók csak akkor nyílh attak , ha bizonyítani tu d ták , hogy létesítésük tá rsa ­ dalm i érdek és speciális szükségletet elégít ki. A tanácsadókban dolgozók szám ára nehéz felad ato t je le n te tt a szüksé­ ges fogam zásgátló szerek beszerzése. E hhez já ru lt a növekvő m u n k an élk ü li­ ség, am elynek következtében m ind kevesebben en g ed h ették meg m aguknak, hogy az orvosi ta n ácsért és a fe lírt fogam zásgátlókért fizessenek. 1983 szep­ tem berében pedig Írország lakossága olyan jav aslato t fogadott el az alk o t­ m ány kiegészítésére, am ely a meg nem szü letett gyerm eket a fogam zás p il­ lan atátó l kezdve a törvény o ltalm a alá helyezi. M indez azonban nem kész­ tette m egh átrálásra az IF P A -t, ellenkezőleg: sik erü lt ráv en n ie a k orm ányt az iskolai szexuális nevelés bevezetésére, tanfolyam okat szervezett a nem i fel­ világosítással foglalkozó szakem berek részére, továbbá nem zeti bizottságot hozott létre a nevelés p ro g ra m já n ak kidolgozására. A korm ány n ap jain k b a n az 1979-es családtervezési tö rvény m ódosítását fo n tolgatja: a javasolt változtatások m egszüntetnék a kondom kötelező or­ vosi felírását, engedélyeznék az áru sítási helyek k örének kibővítését, b e­ vonva közéjük a családtervezési tanácsad ó k at és az egészségügyi közpon­ tokat is. ED W A R D S, R. G.: The current situation of in -vitro fertiliza tio n . (A z in vitro fertilizáció jelenlegi helyzete.) — 1PPF M edical B ulletin. 1984. No. 5. 1—2. p. S zám talan klinikán alkalm azzák a h u m án in v itro fertdlizációt a m ed­ dőség kezelésében, azonban a beavatkozás sikeressége egym ástól n ag y m érték ­ ben eltérő. N éhány közlem ény arró l ír, hogy az in v itro m egterm ék en y ítést követően 3—4 em brió v isszaju tta tása esetén a nők 30—40% -a lett terhes, m íg m ások első vagy m ásodik sikeres esetü k ért dolgoznak. Ezek a jelentős eltérések — az em briológiában különösen fontos — hozzáértés, szakm ai ta ­ pasztalat elengedhetetlenségét húzzák alá. A sikerhez — m ik én t az orvostu­ dom ány m ás terü letein is — az elm életi és g yakorlati szakem berek „team ”jének jó együttm űködése, m egfelelő felszerelés és pontos tech n ik ai k iv ite­ lezés szükséges. N apjainkban m ár több, a sikerhez n élkülözhetetlen fiziológiai tényező szerepe tisztázódott: így m a m ár kétségtelen, hogy a fertilizációhoz szüksé­ ges petesejt csak tüsző stim ulálással nyerhető. A norm ál ciklusban vagy klom ifén kezelés esetén csak egy, esetleg két é re tt p etesejt keletkezik. H atá­ sosabb a klom ifén, a h um án m enopauzális gonadotropin (HMG) és a choriális gonadotropin (hCG) kom binációjával végzett kezelés, m ellyel három vagy a k á r több érett p etesejt nyerése is lehetővé válik, am i an n ál is inkább fontos, m ert m ind több k lin ik án egy alkalom m al három vagy több em briót visznek be. Az em briók fagyasztva tá ro lh ató k is és az első bevitel sik e rte­ lensége esetén a későbbiekben felhasználhatók. A több em brió bevitelével növekszik a beavatkozás sikerének valószí­ nűsége. A szerző anyagában három em brió esetén az esetek több, m in t 35% -ában (42 eset) bekövetkezett az im plantáció. E zért kell olyan kezelést alkalm azni, m ely több ére tt p etesejt nyerését biztosítja. A szerző anyagában leghatékonyabbnak a klom ifén—HMG—hCG kom binációs kezelés bizonyult,

FIGYELŐ

339

m elynek során az in vitro fertilizáció t követően az esetek 63% -ában három em briót sik erü lt bevinni. N ap jain k b an m ár a női és férfi m eddőség sok típ u sa kezelhető, így a nőknél a k ü rtö k elzáródása, a sperm a ellenes antitestek , a cerv ix n y ák sp er­ m ium okkal szem beni á tjárh atatlan sá g a, a férfiak n ál az oligo- és asthenosperm ia, a nem i szervek gyulladásos betegségei, a sperm a ellenes a u tó -a n ti­ testek stb. Jelenleg a férfi sterilitás a női m eddőséghez hasonló eredm ényes­ séggel gyógyítható és a házaspárok ism eretlen okú m eddősége is kedvező prognózisú. A részletes kivizsgálás u tá n a steril p áro k több, m in t 50% -ánál aján lh ató az in v itro fertilizáció. B ár 6—7 éve még kom oly k ételyek voltak a m ódszerrel kapcsolatban, n ap jain k b a n m ár a m eddőség kezelése nem lehet teljes az in v itro fertilizáció nélkül. S ajn álatosan sok m eddő h ázaspár túlságosan későn jelentkezik, ezzel csökkentve a kezelés eredm ényességét. A szerző anyagában a nők átlagos életkora csaknem 35 év volt. A teherbeesés nehézsége h átteréb e n kom oly betegségek, így nőgyógyá­ szati gyulladások is állhatnak. Az ilyen betegségek az in v itro fertilizációhoz szükséges petesejtek szám át is csökkenthetik, b á r a terhesség esélye végső soron a b evitt em briók szám ától függ. A k lin ik ák többségében az in v itro növekedett em briók 10—20% -a im p lan tálh ató és az em brió beágyazódása a nők több, m in t három negyedénél sikeres, ezért elsősorban az in v itro tech ­ n ik a terén kell ja v u lást elérni. V alószínűleg az em briók jelentős hán y ad a kevéssé fejlődött vagy a krom oszóm ák szintjén károsodott, esetleg elégtelenül stim u lált tüszőből szárm azik és ezért gyengébb m inőségű. Ez m ag y arázatát ad ja an n a k a ténynek, hogy esetenként a siker három vagy több m eg ter­ m ékenyítés u tá n is elm aradhat, b ár ennek anyai oka is — p éldául a luteális fázis elégtelensége — lehet. Biológiai okokból a 40 év fele tti nőknél nem lehetséges az in v itro fe r­ tilizáció. Súlyos kérdések vetődnek fel ilyen körülm ények között, am ikor a teherbeesés nehézségekbe ütközik vagy veszélyes, m ivel a m egoldás lehetsé­ ges m ódja az em b riótranszplantáció m ás nő m éhébe, m ely jelenleg még az Egyesült K irályságban etikai p roblém át jelent. U gyancsak tisztázatlan etikai szem pontból a fejlődési rendellenességek kérdésköre, v alam in t az em brió m ély h ű tö tt tárolása. Eddig három klinikáról — A usztráliából, az E gyesült K irályságból és H ollandiából — közöltek sikeres terhességet m élyhűtve tá ­ rolt em brióval, de valószínűleg jóval több in tézetnek sik e rü lt ilyen vagy m ás m ódszerrel ja v íta n i a 40 év feletti nők teherbeesési esélyeit. N éhány k lin ik án kettő vagy több em brió bevitele u tán g y ak ran észleltek többes terhességeket. V annak a rra u taló adatok, hogy a m éh üregébe ju tta ­ to tt em briók interakcióba lépnek egym ással, olyan módon, hogy az elsőként beágyazódó m integy „ajtó t n y it” a többieknek. M agas az egypetéjű ik rek ará n y a in v itro fertilizáció u tá n : h ét esetet közöltek a szakirodalom ban, míg az eddig összesen született gyerm ekek szám a m egközelíti a hétszázat. Ennek egyik m agyarázata az lehet, hogy az in v itro m egterm ék en y ített p etesejt b i­ zonyos esetekben feleződik és egypetéjű ik e rk é n t fejlődik tovább. A fejlődési rendellenességek előfordulásában nincs különbség az in v itro és az in vivo fogant gyerm ekek között, b á r voltak eltérő m egfigyelések is. A sp o n tán vetélések ará n y a m eghaladja az in vivo terhességeknél m egfigyelt gyakoriságot. Az abortum ok krom oszóm a- vagy m ás an o m áliáin ak előfor­ dulása nem té r el az in vivo és in v itro fogant terhességek esetében. A m a­ gasabb spontán vetélési arán y h átteréb e n valószínűleg a petefészek horm o­ nális m űködésének zav ara áll. A legújabb adatok szerin t oligom enorrhoea m iatti klom ifén vagy HMG kezelést követően in vivo fogant terhességek ese­ tén a vetélések ará n y a hasonló az in vitro (ovuláció indukció után) fogant terhességekéhez. N yilvánvalóan ezen a te rü leten nagy fejlődés küszöbén állunk. Ez m agában foglalja a m élyhűtési e ljá rá s szélesebb körű elterjed ését, a más egyedből szárm azó p etesejt és em brió alkalm azását, a nem m eghatározását, a p etese jt DNS vizsgálatát, az em brió korai fejlődésének tanulm ányozását. Ezek közül n éhány m egoldása m ár a közeli, m ásoké csak a távolabbi jövő­ ben v árható. A m ódszer felv etette etik ai problém ák is m egoldásra v árn ak .

340

F I G Y E L Ő

Az in vitro m egterm ékenyítés szám talan olyan g yakorlati p ro b lém át v etett fel, m elyek egyúttal a h u m án reprodukció alapvető jelentőségű elm életi k é r­ dései is: a tüsző nagyságának m egállapítása, a fo llik u láris és luteális fázis endokrinológiája, a m egterm ékenyülés és a pete fejlődése, horm onterm elése, a beágyazódás és a korai m agzati fejlődés. Az eddigi eredm ények alap já n nem leh et kétséges, hogy az in v itro fertilizáció a nem is távoli jövőben a m eddőség kezelésének egyik haték o n y m ódszere lesz.

F I G Y E L Ő

341

HÍREK Dr. N em ekéri Jánost a KSH Népességtudományi Kutató Intézet nyugdí­ jas kutatóját 1984. decemberi közgyűlésén a Svájci Antropológiai Társaság az antropológia terén szerzett kiemelkedő nemzetközi érdemei elismeréseként tiszteletbeli taggá választotta. A Társaság felkérésére N em eskéri János 1985. január 20—27. között előadásokat tartott Zürichben, Bázelben és Berlinben. *

B arta Barnabás, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese 1985. április 5-től május 3-ig tanulmányúton vett részt Japánban. Ott-tartózkodása során a japán társadalmi statisztikai rendszert, a japán népesedési hely­ zetet tanulmányozta, és a különböző intézmények (a japán KSH, Egészség­ ügyi és Jóléti Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Építésügyi Minisztérium stb.) felkérésére ismertette a magyar társadalom- és népesedés­ statisztika jelenlegi helyzetét. A japán Népesedési Intézet vezetőjének felké­ résére előadást tartott „A társadalmi folyamatok néhány új vonása Magyarországon” címmel. *

A Nemzetközi Népességtudományi Unió 1985. június 5—12. között Firen­ zében megtartott XX. kongresszusának A süllyedő halandóság vissza fo rd u ­ lásai c. tájékoztató jellegű vitaülését V alkovics Em il, a KSH Népességtudomá­ nyi Kutató Intézet tudományos tanácsadója szervezte és vezette. A két évig tartó szervezőmunka eredményeként tíz, részint angol, részint francia nyelvű dolgozat készült el, melyek ismertetése és megvitatása Firenzében sikeresen zajlott le. A dolgozatok szerzői: P oul C hristian M atthiessen (Dánia), Frans va n P oppel és Jeroen v a n G in n eken (Hollandia), A n n e-M a rie Bolander (Svéd­ ország), Christos Ioannidis és W illiam R obert L ee (Anglia), S h ig em i K ono és Shigesato T akahashi (Japán), Josef K o u b e k (Csehszlovákia), V la d im ir T rebici (Románia), M ádai L ajos (Magyarország), A la in M onnier (Franciaország), és V alkovics E m il (Magyarország). A dolgozatok megvitatása során elsősor­ ban Tapani V a lko n en (Finnország), M urray Feshbach (USA), B rian D. S ilv er (USA), Barbara A . A nderson (USA) és H elm u t V. M uhsam (Izrael) tett fel a vitát ösztönző kérdéseket és fűzött az elhangzottakhoz kommentárokat. A dolgozatok és az értékesebb hozzászólások a KSH Népességtudományi Kutató Intézet egyik kiadványsorozatában magyar nyelven meg fognak jelenni.

342

FIGYELŐ

Az Országos Széchenyi K önyvtár a közelm últban a d ta közre M agyar K ö n yvészet 1921— 1944 (A M agyarországon n y o m tato tt könyvek szakosított jegyzéke) cím ű sorozatának 2. k ö te tek é n t a T á rsadalom tudom ányok 1. Társa­ dalom —P olitika— Közgazdaságtan c. bibliográfiát. A k ötet az Országos Széchenyi K öny v tár R etrospektív B ibliográfiai S zer­ kesztőségében készült, Froem el K árolyné, M agyar M iklósné és M orvái Z suzsanna közrem űködésével, a ta rta lm i csoportosítás S. L engyel M árta m unkája. A bibliográfia szerkesztője K o m já th y M iklósné, lek to ra Lackó M iklós. A kö n y v tárak nem zetközi szakrendszere, az E gyetem es Tizedes O sztá­ lyozás (ETO) szerin t összeállított k ötet a fe n t em líte tt tu dom ányágak k e re té ­ ben tartalm azza a sta tisz tik a (ezen belül a népesedési és társad alo m statisz­ tika) és dem ográfia té m ájáb an a tárgyalt, g y akorlatilag negyedszázadosnak m ondható időszakban M agyarország akk o ri állam jogi terü letén p u b lik á lt könyvek nem zeti bibliográfiáját. A biblio g ráfiát — éppen am iatt is, hogy viszonylag hosszabb időszak pulikációit tartalm azza szakszerű feldolgozásban és am en n y ib en a m ű ta rta l­ m a m egkívánja, m ás tudom ányágakhoz tö rté n t u talással is — kitűnően h asz­ n o síth atják a k u tató k és ezek soráb an is különösképpen a statisztik a- és de­ m o gráfiatörténettel, illetve tö rté n eti sta tisz tik á v al és tö rté n eti dem ográfiával foglalkozók. Egy esetleges újab b kiadás előkészítésénél — a k u ta tó m u n k a to­ vábbi elősegítése érdekében — m egfontolásra alkalm as szem pont leh etn e ta ­ lán az Országos Széchenyi K önyvtár állom án y áb an találh ató m űvek ra k tá ri jelzeteinek közlésén kívül an n a k feltü n tetése is a cím leírások végén, hogy a kötet m elyik m agyar k ö n y v tár állom ányáb an szerepel, a lehetőség szerin t a ra k tá ri jelzet közlésével. A k ötet N épesedéstan. D em ográfia (szakszám : 312) címszó a la tt több m int 400 m ű bibliográfiai a d a ta it közli, a N épesedési- és társadalom statisz­ tika (szakszám: 310/439/:312) szak terü letén több m in t 200 m u n k a (ezen belül 16 népszám lálási és népm ozgalm i kötet) b ibliográfiailag feldolgozott felsoro­ lása szerepel. E zenkívül szerepelnek még népesedésstatisztikai és dem ográfiai tárgyú könyvek m ás szakoknál is, például a S ta tisztik a (szakszám : 310) cím ­ szón belül M agyarország sta tisztiká ja (szakszám : 310/439) címszó a la tt m in t­ egy 20 k ötet (főleg népszám lálási kötetek) és m integy 40, a KSH 1940—42 között kiad o tt S tatisztik ai kéziratos közlem ények sorozatában m eg jelen t füzet népszám lálási, illetve közigazgatási tém ában. A k iad o tt m u n k á k szám a azon­ ban összességében term észetesen jóval kisebb, hiszen a b ibliográfia a hasz­ n á la to t lényegesen m egkönnyítő utalásos szakozással készült, így az általu n k becsült szám adatokban az átfedések szerepelnek.

ИЗВЕСТИЯ Заместитель председателя Центрального статистического управления ВНР Барнабаш Барта был на научной командировке в Японии с 5 апреля по 3 мая 1985 г. Во время своего пребывания он изучал систему социальной статистики и демографическое положение Японии. По просьбе разных уч­ реждений (ЦСУ, Министерство здравоохранения и благосостояния, Минис­ терство образованя и культуры. Министерство строительства Японии и т. п.) он изложил настоящее положение венгерской социальной статистики и статстики народонаселения. По приглашению заведующего японским Демог­ рафическим институтом он читал доклад под названием „Некоторые новые характеристики общественных процессов в Венгрии".

FIGYELŐ

343

Заседание информационного характера для обсуждения темы „Новый подъём снижающегося уровня смертности", организованное в рамках XX. съез­ да Международного союза ио научным исследованиям народонаселения, сос­ тоявшегося в г. Флоренции с 5 по 12 июня 1985 г., было организовано и за­ ведено научным советником Исследовательского института по демографии Центрального статистического управления ВНР Эмилем Валковичом. В ре­ зультате проведенной за два года организационной работы были составлены десять докладов отчасти на английском языке, отчасти же на французском языке, которые были успешно изложены и обсуждены в Флоренции. Авторы: докладов: Поуп Христиан Маттиссен (Дания), Франс ван П олнел и Джером ван Гинеккен (Голландия), Анне-Мари Боландер (Швеция), Христос Иоаннидис и Виллиам Роберт Ли (Англия), Шигеми Коно и Шигесато Такагаши (Япония), Й озеф Коибек (Чехословакия), Владимир Требичи (Румыния), Лайош Мадаи (Венгрия), А лен М онние (Франция), и Эмиль Валкович (Венгрия). При обсуждении докладов в первую очередь Тапани Валконен (Финляндия), М ур­ рей Фешбах (США), Брайен Д. Сульвер (США), Барбара А. Андерсон (США) и Гельмут В. Мусам (Израиль) поставили стимулирующие дискуссию вопросы и сделали замечания к обсужденным темам. Доклады и более ценные выступ­ ления будут изднаы на венгерском языке в одной из серий публикаций Исс­ ледовательского института по демографии Центрального статистического уп­ равления ВНР.

NEWS Barnabás Barta, D eputy P re sid en t of th e H u n g arian C en tral S tatistical O ffice w as on a stu d y to u r in Ja p a n fro m 5 A pril to 3 M ay 1985. D u rin g his stay he studied the social statistics system and the pop u latio n situ atio n of Ja p an , an d at th e req u e st of v arious institu tio n s (the Ja p an ese C en tral S tatistia l Office, M inistry of H ealth and W elfare, M inistry of E duaction and C ulture, M inistry of C onstruction etc.) he outlined th e p rese n t situ atio n of th e H u n g arian social and population statistics. A t th e req u est of th e Chief of th e Ja p an e se D em ographic In stitu te he read a p ap er u n d er th e title „Some ch aracteristics of th e social processes in H u n g ary ”. *

T he d eb ate of in fo rm ato ry ch a racter u n d er th e title „Reversals of the declining m o rta lity” organized w ith in th e fram ew o rk of th e XX. Congress of th e In tern atio n al U nion fo r th e S cientific Study of P o p u latio n held in Flo­ ren ce from 5 to 12 Ju n e 1981 w as organized and conducted by Em il V a lko vics, scientific con su ltan t of th e D em ographic R esearch In stitu te of th e H u n ­ g aria n C entral S tatistical Office. As a re su lt of an o rganizational w o rk of tw o years te n pap ers w ere p rep a re d p a rtly in E nglish an d p a rtly in F ren ch , w hich w ere outlined and discussed w ith success in Florence. T he au th o rs of the p ap ers are th e follow ing: Poul C hristian M atthiessen (Den­ m ark), Frans va n P oppel and Jeroen va n G in n eken (N etherlands), A n n eM arie Bolander (Sw eden), Christos Ioannidis and W illiam R obert Lee (Eng­ land), S h igem i K ono and Shigesato T akahashi (Japan), Josef K o u b ek (Czechoslovakia), V la d im ir Trebici (Rom ania), Lajos M ádai (H ungary), A la in M onnier (France) and E m il V alkovics (H ungary). A t th e discussion of th e p ap ers firs t of all Tapani V a lko n en (Finland), M urray Feshbach (USA), B rian D. S ilver (USA), Barbara A . A nderson (USA) an d H elm u t V. M uhsam (Israel) p u t questions stim u latin g th e d ebate an d m ade com m ents to th e su b jects discussed. T he p ap ers and th e m ore valu ab le co n trib u tio n s w ill be issued in H u n g aria n language in one of th e publicatio n series of th e D e­ m ographic R esearch In stitu te of th e H ungarian C entral S tatistical Office.

344

FIGYELŐ

A NÉPESSÉGTUDOM ÁNYI KUTATÓ INTÉZET KÖZLEMÉNYEI A N épességtudom ányi K utató Intézet közlem ényei sorozatban eddig az alábbi k ötetek jelen tek meg: 1. M agyarország m egyénkénti népességének v árh ató alakulása, 1960.1. — 1980. I. között, 1963/1. 2. A nyugdíjasok helyzete, 1963/2. 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az 1960. évi népszám lá­ lásnál, 1964/1. 4. M agyarország népességének dem ográfiai jellem zői régiónként, 1965/1. 5. A válások okai, 1965/2. 6. A budapesti nyugdíjasok helyzete és problém ái, 1965/3. 7. A tá rsa d alm i átrétegződés és dem ográfiai h atásai I. B udapesten és a városokban, 1965/4. 8. A népesség foglalkozásának változása 1960—1963 között, 1965/5. 9. V izsgálatok a népesség te rü leti eloszlásának alak u lásáró l M agyaror­ szágon, 1900—1960, 1966/1. 10. L akásdem ográfiai adatok, 1966/2. 11. A szociális intézetek és gondozottaik helyzete, 1966/3. 12. M agyarország népességének te rü leti előreszám ítása, 1966/4. 13. A m agyar leíró sta tisz tik a fejlődése, 1966/5. 14. T erm ékenységi adatok, 1966/6. 15. A dem ográfiai tényezők h a tá sa a m űvelődésre, 1967/1. 16. Iskolai végzettség és szakképzettség, 1967/2. 17. M agyarország népességének gazdasági korfái, 1967/3. 18. N em zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aran y a m egyében, 1968/1. 19. M agyarország népességének előreszám ítása, 1966—2001, 1968/2. 20. A m agyar tö rté n eti dem ográfia a II. v ilágháború után, 1968/3, (angol nyelven). 21. T örtén eti dem ográfiai kollokvium . B udapest, 1965, 1968/4, (francia, angol és n ém et nyelven). 22. D em ográfiai jellem zők a települések nagyságcsoportja szerint, 1900— 1960, 1968/5. 23. A K özponti S tatisztik ai H ivatal N épességtudom ányi K u tató In tézeté­ nek évkönyve, 1963—1968, 1968/6, (m agyar és angol nyelven). 24. A lkoholizm us, 1968/7. 25. G yerm ekgondozási segély, 1969/1. 26. K u tatási m ódszerek a term ékenység és a családtervezés v izsg álatára: M agyar tapasztalatok, 1969/2, (angol nyelven). 27. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és csa­ ládtervezési vizsgálat (TCS) fontosabb ad atai, 1970/1. 28. G yerm ekgondozási segély, 1970/2. 29. 1966. évben egyetem i (főiskolai) felv ételre jelen tk ezettek dem ográfiai és testfejlettségi vizsgálata, 1970/3. 30. T ársad alm i átrétegződés és dem ográfiai h atásai II. M agyarországon, 1970/4. 31. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és csa­ ládtervezési vizsg álat (TCS) fontosabb ad atai, 1970/5, (angol nyelven).

F I G Y E L Ő

345

32. A IX. Biológiai V ándorgyűlésen elhangzott előadások ta rta lm i kivo­ natai. B udapest, 1970. m ájus 6—8., 1970/6, (angol nyelven). 33. M agyarország népességének 1957 óta tö rté n t belföldi v án d o rlásán ak vizsgálata néhány szem pontból, 1971/1, (angol nyelven). 34. M agyarország halandósági tá b lái 1900/01-től 1967/68-ig, 1971/2. 35. N épesedéspolitika M agyarországon, 1972/1. 36. M agyarország népességének előreszám ítása (1972—2001), 1973/1. 37. N em zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aran y a m egyében. II., 1973/2. 38. M agyarország népessége, 1974/1, (angol nyelven). 39. A b u dapesti alkoholisták és leszárm azottaik biodem ográfiai vizsgá­ lata (Első szakasz) (Előzetes jelentés), 1974/2. 40. K rim in alitási táblák, 1974/3. 41. A gazdasági k o rfák m ódszertani ap p a rátu sá n ak felh aszn álása opti­ m ális stabil népességek m eghatározására, 1974/4. 42. A társad alm i térbeliség néhány elm életi és g yakorlati problém ája, 1975/1. 43. N épesedési kérdésekkel kapcsolatos közvélem énykutatás, 1976/1. 44. B udapesti öngyilkosok vizsgálata 1972., 1976/2. 45. Az 1—60 hónapos budapesti gyerm ekek testi fejlettsége, szociodem ográfiai és m orbiditási viszonyai. (Előzetes jelentés), 1977/1. 46. A fiatal gyerm ekes özvegy nők helyzete, 1979/1. 47. A 16—29 éves fiatalo k különböző gazdasági ak tiv itá sú csoportjainak helyzetét jellem ző adatok, 1979/2. 48. A gyerm ekvállalásról és a népesedéspolitikáról alk o to tt vélem ények több gyerm eket gondozó anyák körében, 1980/1. 49. M agyarország népessége 1980—2021., 1980/2. 50. A b u dapesti 0 éves népesség dem ográfiai, egészségügyi és antropom etriai vizsgálata, 1981/1. 51. S tabil populációk és szubpopulációk n éhány ú jo n n an fe ltá rt tu la j­ donságról, 1981/2. 52. A 0—8 éves b udapesti gyerm ekek egyes testm éretein ek alakulása, 1982/1. 53. A 18 éves sorköteles fiatalo k testi fejlettsége, biológiai, egészségi ál­ lapota, 1982/2. 54. Az első házasságkötések alak u lása M agyarországon a II. világháború után. (Születési kohorszok házassági táblái), 1983/1. 55. M agyarország népessége 1981—2001, országos népességelőreszám ítás, 1983/2. 56. M agyarország népessége 1981—2001, te rü leti népességelőreszám ítás, 1983/3. 57. M agyarország népessége 1981—2001, B udapest és aíz agglom eráció népességének előreszám ítása, 1984/1. 58. M agyarország népessége 1981—2001, a m egyeszékhelyek népessége, 1984/2. 59. A családok és h áz tartáso k előreszám ítása, 1981—2001., 1985/1. 60. K özvélem énykutatás népesedési kérdésekről, 1985/2. ПУБЛИКАЦИИ ИССЛЕДОВАТЕЛЬСКОГО ИНСТИТУТА ПО ДЕМОГРАФИИ ЦСУ В серии сообщений Исследовательского института по демографии до настоящего времени вышли следующие тома: 1. Ожидаемая динамика населения комитатов Венгрии между 1. 1960 и 1. 1980 г. 1963/1. 2. Положение пенсионеров. 1963/2. 3. Исследования относительно достоверности ответов о возрасте при переписи населения i960 года. 1964/1. 4. Демографические характеристики народонаселения Венгрии по ре­ гиям, 1965/1. 5. Причины разводов. 1965/2.

346

FIGYELŐ

6. Положение и проблемы Будапештских пенсионеров. 1965/3. 7. Общественная рестрафикация и ее демографические последствия, в Будапеште и в других городах. I. 1965/4. 8. Изменения в занятиях населения в период .между i960 и 1963 гг., 1965/5. 9. Исследования в области динамики территориального распределе­ ния населения в Венгрии. 1900—1960. 1966/1. 10. Жилищно-демографические данные. 1966/2. И . Положение социальных учреждений и лиц, проживающих в них. 1966/3. 12. Территориальный прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Развитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Данные о плодовитости. 1966/6. 15. Влияние демографических факторов на образование. 1967/1. 16. Школьное образование — профессиональное образование. 1967/2. 17. Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии. 1967/3. 18. Демографические особенности национальностей в комитате Бараня. 1968/1. 19. Перспективы развития населения Венгрии, 1966—2001. 1968/2. 20. Венгерская историческая демография после второй мировой войны. 1968/3. (На английском языке.) 21. Совещание по исторической демографии. Будапешт. 1965. 1968/4. (На французком, английском и немецком языках.) 22. Демографические характеристики поселений по их величине, 1900— I960. 1968/5. 23. Ежегодник Исследовательского Института по демографии ЦСУ ВНР, 1963—1968 гг. 1968/6. (На венгерском и английском языках.) 24. Алкоголизм. 1968/7. 25. Пособие по воспитанию детей. 1969/1. 26. Методы исследования плодовитости и семейного планирования. Вен­ герский опыт. 1969/2. (На английском языке.) 27. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие данные исследования по фертильности и семейному планированию (ТЧ) 1966 года. 1970/1. 28. Пособие по воспитанию детей. 1970/2. 29. Исследование демографических характеристик и характеристик физи­ ческого развития желавших поступить в университет (ВУЗ) в 1966 году. 1970/3. 30. Общественная рестратификация и ее демографические последствия в Венгрии. II. 1970/4. 31. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие результаты исследования по фертильности и планированию семьи. (ТЧ) 1966 года. 1970/5. (На английском языке.) 32. Резюме лекций, прочитанных на IX. Биологической выездной сесси. Будапешт, 6—8 мая 1970 г. 1970/6. (На английском языке.) 33. Несколько аспектов Исследования внутренней миграции населения в Венгрии с 1975 года. 1971/1. (На английском языке.) 34. Таблицы смертности населения Венгрии с 1900/01 г,—по 1967/68 гг. 1971/2. 35. Политика народонаселения в Венгрии. 1972/1. 36. Прогнозы населения Венгрии (1972—2001). 1973/1. 37. Демографические особенности национальностей в комитате Баранья. 1 9 7 3 /2 . 38. Население Венгрии. 1974/1. (На английском языке.) 39. Биодемографическое исследование будапештских алкоголиков и их потомства. (Первая фаза.) (Предварительный доклад.) 1974/2. 40. Таблицы криминальности. 1974/3. 41. Использование методологического аппарата возрастных пирамид эко­ номических событий для определения оптимальных стабильных на­ селений. 1974/4. 42. Несколько теоретических и практических проблем общественной пространственности. 1975/1,

F I G Y E L Ő

347

43. Исследование общественного мнения о демографических вопросах. 1976/1. 44. Исследование самоубийц города Будапешта, 1972. 1976/2. 45. Физическое развитие, социально-демографические условия и условия заболеваемости Будапештских детей в возрасте 1—60 месяцев (Пред­ варительный отчет) 1977/1. 46. Положение молодых вдовых женщин с детыми. 1979/1. 47. Данные характеризующие положение молодых в возрасте 16—19 лет. с различной экономической активностью. 1979/2. 48. Мнения о ребёнке и политике народонаселения у женщин, воспиты­ вающих несколько детей. 1980/1. 49. Численноть населения Венгрии в 1980—2021, 1980/2. 50. Демографическое, медицинское и антропометрическое исследование О-летних нонулуш Будапешта. 1981/1. 51. О некоторых вновь установленных характеристиках стабильных по­ пуляций и субпопуляций. 1981/2. 52. Динамика отдельных размеров тела Будапештских детей в возрасте 0—8 лет. 1982/1. 53. Развитость тела, биологическое состояние и состояние здоровья мо­ лодых призывников в возрвсте 18 лет. 1982/2. 54. Динамика первых браков в Венгрии после второй мировой войны. (Таблицы брачности когорт рождений.) 1983/1. 55. Население Венгрии 1981—2001 гг., расчет перспективной численнос­ ти населения страны. 1983/2. 56. Население Венгрии 1981—2001 гг., расчет перспективной численнос­ ти населения в региональном разрезе. 1983/3. 57. Население Венгрии 1981—2001 гг., расчет перспективной численнос­ ти населения г. Будапешта и агломерации. 1984/1. 58. Население Венгрии в 1981—2001 гг., население центральных городов комитатов. 1984/2. 59. Перспективное исчисление семей и домашних хозяств, 1981—2001 гг., 1985/1. 60. Исследование общественного мнения о демографических вопросах, 1985/2. PU BLICATIO NS OF THE DEM OGRAPHIC RESEARCH INSTITUTE In th e series of th e P u blications of the D em ographic R esearch In stitu te th e follow ing volum es have been published: 1. P o pulation P rojections for H ungary by C ounties betw een Ja n u a ry 1. 1960. and Ja n u a ry 1, 1980. 1963/1. 2. T he S ituation of P ensioners, 1963/2. 3. In vestigation on th e R eliability of A ge-A dm issions in the P opulation Census of 1960. 1964/1. 4. D em ographic C haracteristic of the P opulation in H u ngary by Regions, 1965/1. 5. Causes of Divorces, 1965/2. 6. S ituation and P roblem s of the P ensioners of B udapest, 1965/3. 7. Social M obility and its D em ographic Effects in B udapest and in th e Tow ns, I., 1965/4. 8. C hange in O ccupation of the P opulation betw een 1960 and 1963. 1965/5. 9. A Study on the Regional D istribution of H ungary's P o pulation 1900— 1960, 1966/1. 10. H ousing-D em ographic D ata, 1966/2. 11. S ituation of Social In stitu tes and T heir D ependants, 1966/3. 12. R egional P rojections of th e P opulation of H ungary, 1966/4. 13. T he D evelopm ent of th e H ungarian D escriptive Statistics, 1966/5. 14. F ertility D ata, 1966/6. 15. T he Im pact of D em ographic F actors on C ulture, 1967/1.

348

F I G Y E L Ő

16. School Q ualification and P rofessional T raining, 1967/2. 17. T he Econom ic A ge-P yram ids of H u n g ary ’s P opulation, 1967/3. 18. The D em ographic C haracteristics of th e N ationalities of th e County of B aranya, 1968/1. 19. P opulation P ro jectio n for H ungary, 1966—2001. 1968/2. 20. H ungarian H istorical D em ography afte r W orld W ar II. 1968/3. (In English) 21. C olloquium on H istorical D em ography. B udapest, 1965, 1968/4. (In French, English and German). 22. D em ographic C haracteristics by Size of S ettlem ents, 1900—1960.1968/5. 23. A nnals of th e D em ographic R esearch In stitu te of th e C entral S tatis­ tical Office, 1963—1966, 1968/6. (In Hungarian and English) 24. Alcoholism , 1968/7. 25. A llow ance for C hild’s Care, 1969/1. 26. Survey T echniques in F e rtility and F am ily P lan n in g R esearch: E x p e­ rience in H ungary, 1969/2. (In English) 27. F am ily P lan n in g in H ungary. M ain R esults of the TCS-66 Study, 1970/1. 28. A llow ance for C hild’s Care, 1970/2. 29. D em ographic and P hysical-D evelopm ental S tudy of Those W ho A p p ­ lied fo r A dm ission to U niversités (H igher Schools) in 1966. 1970/3. 30. Social M obility and its D em ographic E ffects in H ungary. II. 1970/4. 31. F am ily P lan n in g in H ungary M ain R esults of th e 1966 F e rtility an d F am ily P lan n in g (TCS) Study, 1970/5. (In English) 32. A b strac t of th e L ectures D elivered at th e 9th H u n g arian Congress of Biology. B udapest, 6—7—8 May, 1970/6. (In English) 33. Some A spects of th e In te rn a l M igration of P o p u latio n in H ungary since 1957. 1971/1. (In English) 34. Life tables of H ungary fro m 1900/01 to 1967/68. 1971/2. 35. P opulation Policy in H ungary, 1972/1. 36. P op ulation P rojections of H ungary. (1972—2001). 1973/1. 37. T he D em ographic C haracteristics of the N ationalities of the County of B aranya. II. 1973/2. 38. T he P o pulation of H ungary, 1974/1. (In English) 39. B iodem ographic Study of th e B udapest A lcoholics and T h eir D escen­ d an ts (F irst stage.) (P relim inary report) 1974/2. 40. C rim inality Tables, 1974/3. 41. U se of th e M ethodological A p p aratu s of Econom ic A ge-P yram ids for th e D eterm ination of O ptim um S table P opulations, 1974/4. 42. Some T heoretical and P ra ctical P roblem s of Social S p atiality , 1975/1. 43. P ublic O pinion S urvey Concerning D em ographic Q uestions, 1976/1. 44. A S urvey on Suicides in B udapest 1972. 1976/2. 45. P hysical D evelopm ent, Socio-D em ographic and M orbility C onditions of C hildren Aged 1—60 M onth in B udapest (P relim in ary report) 1977/1. 46. T he S itu atio n of Young W idow ed M others, 1979/1. 47. S itu atio n of G roups of Young People Aged 16—29 Y ears by T h eir V arious Econom ic A ctivity, 1979/2. 48. O pinions on U ndertak in g C hildren and on P o p u latio n Policy A m ong M others C aring Two or M ore C hildren, 1980/1. 49. P op ulation of H ungary 1980—2021, 1980/2. 50. D em ographic, A nthropom etric and H ealth E x am in atio n of the 0 Y ears Old P opulation of B udapest. 1981/1. 51. On Some N ew ly R evealed C haracteristics of S tab le P op u latio n s and S ubpopulations. 1981/2. 52. D evelopm ent T endencies in B udapest C hildren Aged 0—8 Y ears Based on Selected Body M easurem ents, 1982/1. 53. P hysical D evelopm ent, Biological and H ealth S tatu s of M en in S er­ viceable A ge of 18 Y ears, 1982/2. 54. F irs t M arriages in H ungary afte r W orld W ar II. (N uptiality Tables of B irth Cohorts) 1983/1. 55. T he P opulation of H ungary in 1981—2001, P o p u latio n P ro jectio n for the W hole Country, 1983/2.

F I G Y E L Ő

349

56. T he P opulation of H ungary in 1981—2001, Regional P o pulation P ro ­ jection, 1983/3. 57. T he P opulation of H ungary in 1981—2001, P opulation P ro jectio n for B udapest and th e A gglom eration, 1984/1. 58 P opulation of H ungary 1981—2001, P opulation of th e Chief Tow ns of th e C ounties, 1984/2. 59. P rojection of F am ilies and H ouseholds, 1981—2001, 1985/1. 60, P ublic O pinion S urvey on P opulation Q uestions, 1985/2.