TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. III-ik félév. Kolozsvárit, August. 5-kén, 1 8 4 ? . 58-ik szám. T A R T A L O M : Gyászhír. — A méh. II. — A kir. magyar természettudományi tiszteit társulathoz intézett kérelem. Hetényi János. — Az új bolygó. G. —
G
Y
Á
Tárcza.
S
Z
H
Í
R
.
Midőn ezen bánatos s o r o k ideigtatásával zsenge vállalatunk egyik l e g b u z g ó b b b a r á t j a , dolgozótársa dicső emlékének áldozunk : meg vagyunk g y ő z ő d v e , h o g y a fejlődni indult ter m é s z e t t u d o m á n y i i r o d a l m u n k a t ért nagy vesztés fölött lapjaink m i n d e n olvasója osztozni fog őszinte fájdalmunkban. Szerkesztőség.
*
*
D e b r e c z e n . jul. 23. A hazai tudományosság, k ü l ö n ö s e n a d e b r e c z e n i h. h. főiskola érzékeny csapást szenvedett m á r a viradólag 2 % ó r a k o r , 1b n a p i hagymáz áldozatául elhalni látván o r v o s t u d o r n é h . tek. t. CSÉCSI lUAfciY I M R E uraU nevezett főiskolában, melynek ez évben igazgatója is vala, vegytan és terményrajz ny. r. t a n á r á t , a magyar a c a d e m i a és kir. m. természettudományi társulat tagját, ns Zabolch vm. tbl. tanári hivatala 8-dik, munkás élte 42-dik é v é b e n . Részvéttel fogja hallani a haza, mely csak n e m e s t ö r e k v é s ű fiaiban él , egyik jeles Írójának *), a nevelés és t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t e r é n elismert é r d e m ü n e k , ily kora , ilv véletlen e l h u n y t á t : d e a veszteségérzet háromszorosan k e s e r ű kelyhe azoké , kik a dicsöíiltnek lelke fényéhez és szive melegéhez közelebb á l l o t t u n k : tisztsársaié, az iskolai igazgatóságé s tanuló ifjúságé, — az é r d e m b e n őszült 84 éves atyáé (nyugalomra lépett esperes nt. Csécsi ISagv J á n o s u r ) , a hü t e s t v é r e k é , a h á r o m gyenge korú árváé. S van-é v é r z ő b b fájdalom, mint m e l y d i c s e k e d ő egyfelől , mivel tárgya oly m é l t ó , — d e vigasznélküli másfelől , mivel a csapás okozta ű r t kipótolhatlannak é r z i , kipóte-lhatlannak a magános v i s z o n y o k a t , kipótolhatiannak a közügyet illetőleg ? í »)
Ismeretes müvein kivül sajtó alatt van megkezdett s fájdalom! nyomásban csak két Ívig haladhatott munkája „villany-deléjesség"ről.
A
méh. II.
A m é h e k táplálékát a m i n d e n magzatai ról g o n d o s k o d ó t e r m é s z e t a virágok kelyhé b e r a k t a le, s mig a m e z ő e bájos szülöttinek élete tart, a d d i g a kis m é h sem látna szüksé g e t ; m e r t hisz ő t m i n d e n viritó n ö v é n y teri tett asztallal várja. De m i d ő n a d é r leforráz m i n d e n virulmánvt s h i d e g szél sivit a vastag h ó f e d t e m e z ő k e n ; a k k o r a szegény kis méh
nek sem m a r a d n a egyéb h á t r a , mint más ro var-rokoni példájára d e r m e d v e alunni át a mos toha é v s z a k o t , h a a j ó köz-anya e kis rovar k á b a a takarékosság ö s z t ö n é t b é nem oltotta volna. Mig hát a kellemes évszak tart, a nap fényes c s e n d e s n a p o k a t a kis méhek haszta lanba eltelni n e m engedik , sőt napestig gon dosan gyűjtenek, s b á r eledel bőviben v a n n a k , nem d i v a t l a n k o d n a k , hanem a feleslegest téli takarmányul elrakják. — Az a méz, mit a m é hek a virágokból ilyen m ó d o n öszszeszedeget-
58
909 9Í0 nek, b á r ha rajta azon növények illatja és szamatja, melyekből készül, némileg érzik is, még sem é p p e n azon állapotban v a n , mint a mi lyenben a növény magából kiválasztja; a növé n y e k b ő l szivolt édes n e d v e t e kis állatkák mé zelő gvomrukban feldolgozzák s azután öntik ki a számukra készített sejtekbe. A méz p e d i g mint olvasóink kétségkívül t u d n i lógják , már csak a n y á r i - m e l e g miatt is mindig f o l y ó ; a m é h k a s o k m e l e g m é r s é k l e t e p e d i g a kül lég melegmérsékinél r e n d s z e r i n t m a g a s a b b szokott l e n n i ; s e kivül még m e l e g b e n a légbéhatásának kitéve könynyen meg is romlik; hogy hát ezen kellemes n e d v e t hasaikban eltarthassák, a m é h e k szintúgy tesznek, mint b o r o s gazdáink t. i. szüret előtt h o r d ó k r ó l g o n d o s k o d n a k . A m é h e k m é z h o r d ó i , a sejtek , (mint más alka lommal meglátandjuk) a lehető leggazdaságo s a b b a n s l e g c z é l s z e r ü b b e n é p í t v e , l é p e k k é van nak öszszekapcsolva. Úgyde m i c s o d a kelméből készitik e kis r o v a r a k l é p e i k e t ? az itt a kér d é s , mely sokak előtt tán nevetségesnek is lát szik ; m e r t ki n e m t u d n á , hogy a lép viaszból készül, olvasóink p e d i g első k ö z l e m é n y ü n k b e n t e t t nyilatkozatunk nyomán tőlünk ez úttal nem elégszer elcsépelt szalmát, m i n d e n e k elölt is m e r e t e s dolgokat, hanem újdonságokat várná n a k . Másképpen idomitjuk hát k é r d é s ü n k e t s k ö v e t k e z ő l e g teszsziik f e l : hol veszik a m é h e k a viaszot, készen kapják-é a t e r m é s z e t b e n , vagy magok gyártják, s ha igen, m i b ő l ? Viaszot, vagy legalább viasznemü anyago k a t választanak ugyan magokból a növények is és kivált némelyek oly nagy menynyiségben,hogy e választékuk az újabb i d ő b e n k e r e s k e d e l m i czikké is v á l t * ) : d e ezen b ő s é g e s viasztermő növények mind külföldiek, azon viasznemü állományak p e d i g , melyek belföldi n ö v é n y e i n k e n mutatkoznak, milyenek például a szilván, sző lőn, almán sat. levő finom p o r , mit e gyümöl csök s z í n é n e k is n e v e z ü n k , r e n d s z e r i n t olyan későre állanak e l é , m i k o r már a méh *) Ilyen viasztermő n ö v é n y e k : K i n á b a n s Japánban egy szömörczefaj, az úgynevezett Rhus snccedauea, É s z a k ámérikában a Myrica cerifera • Afrikában Myrica
cor-
difoüa, melynek gyümölcseiből lözik a viaszát ; de ez a
viasz korántsem olyan tiszta, mint az, melyet m é -
heinktöl nyerünk:
lépeit j o b b részint fölépítette. Honnan veszi hát a viaszot vagy viasznak való k e l m é t ? Ha a m é h e k r e ügyelünk, láthatjuk, hogy a viaszkészitő m é h , m i k o r a kinyílott virág t ö l c s é r é b e azon é d e s n e d v után, m e h e t a szirmak vá lasztanak ki m a g o k b ó l , b e b ú v i k , egyszersmind a virág himporaival is m e g r a k ó d i k . Ezek az a p r ó p o r s z e m e c s k é k teste szőrei közé akadnak fel. s miután a virágból k i b u t t legelső dolga, hogy lábai v é g é n levő kefeidomu szerszámai val egész testéről letakarítsa s hátulsó lábai beloldalán levő k o s á r k á i b a rakja. Ez a kosár k a a h á t s ó láb k ö z é p darabján n é m i h á r o m szögű h o r p a d á s ; felszine szarunemü sima állo mány ; szélét p e d i g egv befelé álló t ö m ö t t sertesor környezi. E b b e a kosárkába aztán a m é h akármiféle ragacsos anyagot b e l e r a k h a t , m e r t sima felszínéhez hozzá n e m r a g a d , s a k á r m i lyen a p r ó s á g o k k a l s még a kosár szélyén feljül is megrakhatja, m e r t a rugalmas serték belőle semmit sem e n g e d n e k kihullani. S a különbö ző szinü h i m p o r o k k a l m e g t ö l t ö t t kosárkáik ad ják a m é h e k n e k azon k ü l ö n b ö z ő szinü n a d r á g o k a t , melyekkel g y a k r a n láthatjuk kasaikba viszszarepülni. Azonban e gyűjtés nekik sok szor n e m kis m u n k á b a kerül, m e r t a finom p o r o k a t a l e g k i s e b b szellő elröpiti s n é h a még a virág is s o k k a l g y e n g é b b , mintsem e kis állat k a rajta mig zsákmányát f e l p a k o l j a , biztosan m e g á l l h a t n a ; ilyenkor aztán a kis méh elröpül valamely biztos helyet k e r e s , itt felrakodik s azután virágjához viszszatérve a zsákmánylást újból folytatja, mihelyt p e d i g k o s a r a megtölt, vele haza siet. a
A r é g i b b természetvizsgálók s közülök j e lesen B é a U m u r látva a m é h e t mily g o n d o s a n kefélgeti öszsze t e s t é r ő l a b e l e a k a d t h i m p o r szemeket, a r r a a g o n d o l a t r a j ö t t e k , hogy e k k o r a méh a h i m p o r b ó l a viaszot nyomkodja ki, s magát ezt a k e l m é t következőleg csupán a A-irágok h i m p o r a i b ó l gyűjtögeti. D e szemes vak ter mészetvizsgálónk, H u b e r igen ügyesen meg j e g y e z t e , hogy a m é h e k hátulsó lábain látható himpor-csomók k ü l ö n b ö z ő szintiek, a lép via szának szine ellenben legfrisebb k o r á b a n is egyforma. Továbbá azt is é s z r e v e t t e , hogy a h i m p o r t a v é n e b b kasok n é p e i sokkal n a g y o b b hévvel gyüjtík, mint a fiatalabbakéi , p e d i g
911 amazokban a lépek m á r mind k é s z e n v a n n a k , holott e z e k b e n é p p e n a léprakás foly legtüzes e b b e n ; m á r p e d i g ha a m é h e k a viaszot a h i m p o r b ó l készitnék é p p e n megfordítva kelle ne lenni. Ugy t a n á l t a , hogy mikor június hi d e g és n e d v e s s a m é h e k a kasból ki n e m m e h e t n e k , sokkal t ö b b l é p e t r a k n a k mint szép és meleg n a p o k a n ugyananvnyi i d ő alatt. Ezen o k o s k o d á s nyomán meg levén g y ő z ő d v e , hogy a viasz n e m h i m p o r b ó l készül, p r ó b á t tett ki k u t a t n i a viasz e r e d e t é t . E végre egy rajt ugy elzárt, hogy a kas n é p e mézen kivül semmihez sem juthatott, a b e n n e levő lépet p e d i g megnyirbálta. A raj c s e n d e s e n t ű r t e fogságát s kevés i d ő telve bá mulással látá, hogy a megnyirbált lépet viszont kiújitotta. Azonban tartván t ő l e , h o g y a raj a viaszot m á r b e r e k e s z t é s e előtt begyűjtötte volt, a l é p e k e t viszont m e g n y i r b á l t a , d e a méhek a kárt újból kipótolták , s e z t a kísérletet egy másután ötször ismételte, s a b é k e s t ü r ő és ki tartó szorgalmú állatkák, mig csak mézök volt a romlást mindig kifoldozták. Huber azonban meg nem e l é g e d e t t e z z e l , hanem a kísérletet meg is forditolta ; u g y a n e z e n raj kasába hirnp o r r a l töltött lépet r a k o t t s a kast bezárta; mi lett belőle ? A m é h e k a fogságot nyolez egész n a p i g b é k é n t ű r t é k , d e az alatt legkisebb l é pet sem raktak. Huber azonban megbizonyo s o d o t t felőle , hogy a viasz a mézből készül. D e h á t m i m ó d o n ? Ez a k é r d é s állott e l é . Már H u b e r előtt észrevett volt egy m á s t e r m é s z e t b ú v á r a m é h e k potroha*) alyán a gyű rűk alól kiérő némi vékony lemezkéket ; eze ket a l e m e z k é k e t le is szedte s megolvasztva m e g b i z o n y o s o d o t t b e n n e , hogy viaszlemezek ; e v é l e m é n y é b e n az is m e g e r ő s í t e t t e , hogy a m é h e k p o t r o h á n csak a k k o r l e h e t ilyen leme) Minden rovar tesle három tisztán megkülönböztethető részből á l l : az e l s ő a fö (caput), ezen vannak a sze n:ek, a csápok és a s z á j j á másik a mellkas (thovax), ennek felső felén a szárnyakat, alyán pedig a lábakat találjuk, és az ez után következő r é s z t , melyen sem l á b , sem szárny nincs, hanem csak némely rovaroknál végiben vannak némi különböző czéiokra szolgáló s z e r s z á m a i , mint például a méhnél és darázsoknál a fa l á n k — potrohnak (abdomen) nevezik- E különböző r é szeket olvasóink könynyen megláthatják, ha a körüllok alkalmatlankodó legyekből egyet elcsípnek:
912 zekét látni m i k o r lépet raknak. D e ez a ter mészetbúvár fölfedezésit n e m végezhette b é : azaz anynyira nem m e h e t e t t , hogy megláthassa m i k é p p szedik le innen a m é h e k . Ez a vak Hubernek vala f e n t a r t v a , a ki elmésen r e n d e zett kísérleteiben ezt is íigyelheté. A dolgozó m é h első gyomrában a m é z gyűl öszsze, d e a második g y o m o r b a n m é z e t soha sem tanálhatni ; ez izomgyürükkel v a n körülvéve , s egész hoszszában olyan forma mintegy a b r o n c s o s h o r d ó . Ezen gyűrűk k ö z ö t t áll elé a v i a s z , d e az e czélra szolgáló kivá lasztó e d é n y e k e t a természetvizsgálók m é g n e m tudták fellanálni. H u b e r azonban azt sejdíti, hogy ezek a viasztömlőknek belső oldalát b é l lelik, a mely tömlők likacsos szövetből álla n a k . Magokat a viasztömlőket p e d i g , melyeket k ü l ö n b e n a g y ű r ű k egymásra é r ő szélyei elta karnak , könynyen megláthatni csak egy dol gozó m é h p o t r o h á t kell e végre m e g n y o m n i , hogy elnyúlva a gyűrűk egymástól távolabb essenek. E k k o r aztán a p o t r o h n a k négy köz belső abroncsa mindegyikén láthatunk szabály talan négyszög (trapezium) i d o m ú két-két fe hérlő zacskót, melyekben állanak elé k o r o n kint a kicsiny viaszlemezkék , m e l y e k e t aztán a m é h kiszed s egy más közlésünkben meg í r a n d ó m ó d o n használ fel. Jegyezzük m e g , hogv viaszát főleg a viaszkészitök gyártják, m e r t h a b á r a dajkáknak is vannak viasztötnlőik , d e náluk e kiválasztás sokkal lassúbb , mint ama zoknál ; a királynőnél és h e r é k n é l p e d i g sem mi eféle szerszámzatot n e m tudtak fölfedezni. Vegyészi elemzés útján mindazáltal b e b i z o n y o s o d o t t , hogy a g y ű r ű k é n levő viasz sokkal egyszerűbb , mint a m á r sejtté feldol g o z o t t ; m e r t az u t ó b b i a e t h e r b e n felolvad a ? elébbi p e d i g n e m . Ugy látszik, hogy a m é h e k p o t r o h á n levő lemezkék. csakugyan a viasznak elemei, hanem a m é h e k nyálukkal s meglehet még más állományokkal is öszszegytírva kiké szítik s hajlékonynyá teszik, m e r t eredeti alak jában n e m nyújtható hanem csupán olvasztható. H u b e r tehát kísérleteiből megbizonyoso dott a felől, hogy a viaszát a méhek nem him p o r b ó l h a n e m mézből készítik, m é g pedig pot rohúk gyűrűi között levő sajátszerű létmüveik kel választják ki. De e megfejtett k é r d é s vi-
913 szont mást s z ü l t : t. i. ha a viasz nem himporb ó l lesz, miért gyűjtik hát ezt némelykor a m é h e k oly nagv tűzzel s máihálják fel lépeikbe ? Erre a k é r d é s r e is kielégítő feleletet ad tak a Huber kísérletei, melyek közül egyet ma ga a d e r é k figyelő saját szavaival ide mellé kelünk. „ T ö r t é n e t b ő l é p p e n egy oly rajom akadt, mely királynője magtalansága miatt hasznavehellenné vált volt, ezt választók hát ki kí sérleteinkre s egy ráma-kasba szállitók, mely m i n d k é t oldalán üveges volt. Királynőjét elr e t t ü k s tojásokkal és lárvákkal tele lépeket tettünk nekik, d e h i m p o r r a l tele l é p e k e t nem tettünk, sőt az egész kast a lehetségig minden legkisebb himportól kitakarítottuk. „Az első és m á s o d n a p o n semmi neveze tes sem t ö r t é n t ; a méhek a fiókák körül se r e g l e t t e k , s mint latszék egészen velők foglalk o z á n a k ; d e a h a r m a d i k n a p o n este felé a k a s b a n nagy zúgást hallottunk. A lárma okát meg akarván tudni, az egyik ablak tábiáját fel nyitottuk ; az egész kas a legnagyobb r e n d e t l e n s é g b e n v o l t , a fiasitás magára vala hagy va, a dolgozók nagy része i d e s tova szalad gált a l é p e k e n , más n a g y o b b része a kas al s ó b b része félé tolult s a kijárás közelében állók az ajtót rágcsálták. Szándékuk félremagyarázhatlan vala ; t ö m l ö c z ü k b ő l menekülni ak a r t a k . Hihetőleg valami parancsoló szükség űzte ő k e t , hogy azt, mit a kasban nem tanul h a t n a k e g y e b ü t t k e r e s s é k ; s gondolva , hogy ö s z t ö n ü k n e k tovább is ellenszegülve mind a menynyit könynyen m e g ö l h e t n é m , a kas ajta j á t megnyitottam. Az egész raj k i r o h a n t , d e a k é s ő i d ő miatt semmit sem gyüjthetvén , csak a kas körül r e p k e d t e k s tőle meszszi n e m távoztak. A n ö v e k e d ő sötétség és hi d e g rövid i d ő n mindnyájukat viszszagergeté. Tán e k ö r ü l m é n y csillapította izgultságukat: m e r t látók, hogy b é k é s e n viszszamentek lépeik k ö z é s a r e n d újból helyreállott, mí is éltünk az alkalommal s a kast újra bezártuk. Más nap jul. 19-kén két királynő-sejtet vettünk észre , melyeket a m é h e k a közönsé ges sejtekből k e z d e t t e k volt építeni. Azonban ezen este is é p p e n olyan i d ő tájt, mint á m u l t n a p a b e z á r t kasból viszont nagy zúgás hall-
914 s z ő t t ; a lázzadás és rendetlenség a legfőbb fokra hágott s ismét kénytelenek valánk a raj o t kiereszteni. A méhek lakhelyüktől nem so káig m a r a d t a k t á v o l ; mint a mult nap rövid időn e l c s e n d e s e d t e k s ismét viszszatértek. Jú lius 20-kán észrevettük, hogy a m e g k e z d e t t ki rálynő sejtek építésit n e m folytatták, a mi kü lönben r e n d e s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t n e m tör tént volna. Este felé r e n d k í v ü l nagy lárma tá m a d t ; a m é h e k m a g o k a n kivül látszanak len ni ; mí újból s z a b a d o n bocsátottuk s a r e n d újból helyre állott. Minthogy már ö t napos va la fogságuk , szegényfejöket tovább is börtö> nözni szükségtelennek képzeltük : különben is kíváncsiak valánk m e g t u d n i , vájjon a fiókák j ó állapotban vannak-é s fejlődésük haladott-é anynyira, menynyire kellett volna ; egyszersmind annak is vágytunk volna végire j á r n i , hogy a méhek k o r o n k é n t i felháborodását mi okoz hatta. S e g é d e m a k é t fiasitásos lépet kivévén, a királynő-sejteket töstént fölfedeztük, d e lát nivaló volt, hogy eléggé kiszélyesítve n e m valának. Bennök sem tojás, sem lárva, sem a szá m o k r a való p é p n e k legkisebb nyoma sem volt. A többi sejtek is hasonlag ü r e s e k valának ; bennök sem t o j á s , sem l á r v a , sem p é p nem vala látható. A szegény férgeknek éhei kellett elveszniük. Vájjon m i d ő n a m é h e k e t a h i m p o r t ó l elzártuk , a fiókáik táplálhatására m i n d e n n e m ű szükséges anyagoktól is elzártuk v o l n a ? E r r ő l csak ugy b i z o n y o s o d h a tánk meg, ha ugyanazonvrajnak más fiasitásos lépeket s egyszersmind h i m p o r t is adánk. A r a j , inig mí kasát vizsgálgattuk, magának sem mit sem g y ű j t h e t e t t , m e r t ez alatt a kasnak egv más r e k e s z t é k i b e zártuk v o l t ; s miután az eldoglöttek helyébe új fiasitásokat tevénk vi szont elébbi tömlöcziikbe b o c s á t o t t u k . Más nap látók, hog.v új erővel kezdtek a m u n k á h o z , a a lépek meg voltak erősítve s a m é h e k a fió kák körül s o k a d o z t a k . E k k o r számukra olyan l é p d a r a b o k a t tettünk, melyeket a dolgozó mé hek h i m p o r r a l r a k t a k volt m e g , s hogy annál pontosabban figyelhessük, mi levők lesznek majd vele, n é h á n y sejtből a himport kiráztuk s a k a s padlazatán szélszórtuk. A m é h e k m i n d a l é p d a r a b o k b a n Jevő, mind az elhintett him p o r t rövid i d ő n észrevették. A kas alyába le-
8iő szállottak, a h i m p o r t szemenkint fölszedegették s szájukba rakták. A melyek l e g t ü z e s e b b e n v e n d é g e s k e d t e k belőle, l e g h a m a r á b b felmásztak a l é p e k h e z , a fiókák sejtéinél megállva fejőket b e d u g t á k s egy d a r a b i g b e m á r t o t t á k . Ekkor s e g é d e m a kasnak egyik rámáját szép csende sen felnyitotta, a dolgozó m é h e k e t b e p o r o z t a , hogy e r r ő l k ö n y n y e b b e n m e g i s m e r h e s s e m i k o r majd a kasba felmásznak. S e g é d e m néhány óráig figyelmesen vigyázta ő k e t & ez által meg b i z o n y o s o d o t t felőle, hogy ilyen sok h i m p o r t csak azért vettek m a g o k h o z , hogy vele a íiók á k a t étessék. Ezután a kas padlazatára tett l é p d a r a b k á k a t kiszedve láttuk, hogy b e n n ö k a b i m p o r észrevehetöleg m e g a p a d o t t . Hanem is mét viszszatettiik, hogy a méhek szükséget n e lássanak, mi meg kísérletünket tovább folytat hassuk. A. királynősejtek, ugy szintén sok k ö zönséges sejtek csak h a m a r b e z á r ó d t a k ; s a kast megnyitván m i n d a menynyi lárvát j ó kar b a n lanáltuk. Némelyikök előtt eledel volt, má sok sejtéi, a melyek befonták volt magokat, már viaszszal b é voltak t a p a s z t v a . " De a m é n e k n e k h i m p o r o n és a virágok mézes n e d v é n kivül még más anyagra is van szükségük ; m e r t mielőtt az építéshez kezde n é n e k , kasukan m i n d e n legkisebb r e p e d é s t g o n d o s a n bétapasztanak némi sajátságos állománvnyal, az úgynevezett p r o p o 1 i s sal, mely a viasznál sokkal szijasabb és nyújthatóbb s k ö v e t k e z ő l e g tapásztásra sokkal alkalmasabb. Hát ezt a kelmét h o n n a n szerzik b é ? Ez vi szont egy más nevezetes k é r d é s , melyre a fe leletet viszont csak Huber tanália ki. Ö ugyanis látta, hogv a m é h e k a fák rügyein tavaszszal m u t a t k o z ó szurkos mézgát miként szedték ki a rügy pikkelyeiből s rakták hátulsó lábaikon levő kosaraikba. [Nem csak h a n e m egyszersmind meg a k a r v á n győződni ennek használata felöl, e végre egy rajot olyan kasba fogott, a mely n e k t e t e j e s feljül egy d a r a b k á i g oldala is üveg volt ; a méhek szorgalmatosan építették lépeiket d e a sík üvegen n e m járhatva, feljül a lé p e t hozzá meg n e m ragaszthatták, mivel azon b a n a kasnak csak k é t oldalához é r ő lépek n e k i k ,elég biztosoknak n e m látszottak, feljülről a lépet az üveghez is m e g k ö t ö t t é k , és pe dig e végre propolist használtak. E r r ő l a kas
916 r ó l igy ír H u b e r : „A. m é h e k felfelé építve r ö vid i d ő n az üvegig jutottak , d e az esős idők miatt kasukból ki nem r e p ü l h e t v é n p r o p o l i s r a szert nem t e h e t t e k . Lépeik m e r ő b e n f e h é r e k valának, mig július közepének szép meleg n a p jai nekünk is a figyelésre, nekik is a kellékek begyűjtésire alkalmat nem adtak. A szép csen dé* i d ő t h a s z n o k r a fordítva, a kirepült rova r o k csak h a m a r propolissal rakodva é r k e z t e k haza , kosaraikban az enyves propolist a lisztn e m ü h i m p o r t ó l könynyen meg l e h e t e külön b ö z t e t n i . A propolissal m e g r a k o d o t t dolgozók a kasban c s o m ó k b a n csüngő m é h e k e t kikerül v e , az üveg szélyéig mentek s itt megállottak, mint velők, várva, hogy valamelyik társuk k o saraikat kiiiritse. Sejditésünk bé is teljesedett, m e r t rövid i d ő n két m é h eléállott s a p r o p o lissal m e g r a k o d o t t m é h n e k egyik az egyik, má sik a másik lábán levő k o s a r á t állkapcsaival k i ü r í t e t t e . A kas belső r é s z i b e n tüzesen folyt a m u n k a ; mindenfelólröl ide csődültek a m é h e k , hogy a beszerzett propolissal dolgozza nak. Némelyek a gyűjtők kosaraiból k i s z e d e t t p r o p o l i s t r a k á s r a h o r d o t t á k ; mások meg siet tek mielőtt m e g k e m é n y e d n é k , vele a lépek felszinét behúzni vagy belőle fonalakat készitní, melyekkel a l é p e k e t aztán a kashoz k ö t ö z t é k . " De a méhek a propolisnak ezen kivül még más hasznát is veszik. Kasaikból a belevető? d ö t t minden i d e g e n r o v a r o k a t vagy más állat k á k a t , nagy g o n d d a l igyekeznek kitakarítani. Ha ezek az állatkák olyan kicsinyek, hogy nagy m e g e r ő l t e t é s nélkül is elbírhatják, fulánkaikkal megölik s aztán kihurczolják. De n é h a egyegy szerencsétlen csigát is o d a visz csillagzata: mi helyt ezt észreveszik, m i n d e n oldalról m e g r o hanják s fulánkaikkal agyon szúrják. De ezt a nagy t e r h e t a kis mf'hek soha fel nem b í r h a t nák. Efélét avagy csak megkísérteni is eszte lenség lenne. Igen dc másfelől a döglött ál lat szaga a kas levegőjét könynyen megveszte g e t h e t n é . Mit tesznek hát vele ?. Bebalzsamoz zák : egész lestét v é k o n y a n behúzzák propolis sal, melyen aztán sem szag sem n e d v át n e m h a t h a t . Ha p e d i g a kasba v e t e m e d e t t csiga n e m héjatlan , a k k o r a méhek sem anynyi m u n k á t , sem anynyi p r o p o l i s t nem vesztegetnek rá. Mi helyt a csigát egyik m é h m e g s z ú r j a , a csiga
917 918 tüstént héjába húzza m a g á t , e k k o r aztán csak héjának száját tapasztják b é .
A kii». magyar természettudományi tiszt, társulathoz intézett kérelem. *) (Egy k e n y é r p ó t l ó n ö v é n y
ügyében.)
A történetírás adatait mí magyarok ren d e s e n szellemi élvezetül szoktuk használni, é s a z o k b a n csupán tudvágyunkat kellemesen ki elégítő eszközt szemlélünk : alig g o n d o l v a arra, hogy a régi jelesek i s m e r e t é b ő l , és a nagy p é l d á k b ó l nemcsak jellemünket némileg i d o m i t h a t n ó k , d e m é g s z e l l e m i , sőt anyagi éle tünk szépítésére is t e h e t n é n k valamit. — Ne k e m a régiség nagy e m b e r e i között eleitől fog va kedves tanulmányom volt R o m á n a k ama nagy e m b e r e , J . Caesar, k i t , b á r T h o m s o n an gol költő „ b ü n t e t n i v a 1 ó n a k " nevez gyö nyörű évszakaiban, azért hogy a r o m a i , párnél küli köztársaságnak és szabadságnak véget ve tett ; d e e rendkívüli e m b e r n e k életirói meg jegyzik, „hogy h a R o m á n a k csak ugyan veszni kelie, örüljön, hogy ilyen h ő s által l ö n vesze d e l m e . " Si p e r i r e v o s , cives ! r e r u m coegit orb i s , sic p e r i s s e g a u d e t e . Czélomra s i e t v e , e nagy romainak most csak azon szellemi saját ját emelem ki, hogy s e r e g e és katonasága, mely öt szeretve i m á d t a , néhányszor, a szük séges élelemtől, az ellenségtől elvágva , és az éhhalálhoz igen közel jutva, Caesar lángesze mindig tudott ezeknek k e n y e r e t t e r e m t e n i ; és nemcsak n é h á n y h a d c s o p o r t o t , d e légiókat is a l e g r e t t e n e t e s b éhínségtől m e g m e n t e n i . — így ! t ö r t é n t ez Alesia és Avaricum városánál m i d ő n a gallusokkal, és Dyrrachiumnál m i d ő n P o m pejussal h a d a k o z o t t , a p o l g á r - h á b o r u k o r . Min ket most ez utolsó é r d e k e l a z é r t , mert cominentárjaiban maga Caesar leírja — De Bello civili. III. c. 47. 4 8 . — miként a d a k e n y e r e t eléhült s e r e g e i n e k . Halljuk saját s z a v a i t : „ k i fogyva m i n d e n élelmi s z e r e k b ő l , Caesar nagy *)
l'lgyelemébresztésiü közöljük mí is a H . lapból ezen felvilágosítást igénylő czikket agy kenyérpótló növényről; noha meg vagyunk győződve, hogy nálunk a k e n y é r h i á nyor, csak az o k s z e r ű e b b g a b o n a t e r m e s z t é s és mindenütt felállítandó m a g t á r o k
segíthetnek. Szerk.
a g g o d a l o m b a n volt, d e katonái e szükséget ki tűnő b é k e s t ü r é s s e l s z e n v e d e k : emlékezve a r ról, hogy b á r a mult évben Hispániában is ek é p p kínlódtak, mégis b é k e s t ü r é s ö k n e k és mun kájuknak sikerült e nagy hadjáratot szerencsé sen b e v é g e z n i ; eszükben tárták , hogy Alesianál nagy, Avaricumnál p e d i g még n a g y o b b é h ínséget állottak k i , s m é g is ugy távoztak el innen, mint a l e g n a g y o b b nemzetek legyőzői. A Valerius vezérsége alatti katonák azoab a n tanáltak egy g y ö k é r n e m ü n ö v é n y r e , mely n e k c h a r a a neve , melyet tejjel vegyítve ettek, és az által é h s é g ü k e t nagyon egyhitették. Aztán belőle kenyeret s ü t ö t t e k , m e r t e n ö vény e tájon b ő v e n t e r m e t t : és m i d ő n P o m pejus katonái a mieinket azzal r u t o l n á k : hogy éhelhaló félben v a n n a k , ezek, hogy amazok r e ményét gyöngítsék, ilyen k e n y e r e k k e l hajigál ták ő k e t . " Honunk nagy része , hogy jelenleg szintoly nagy éhínséggel küzd , mint Caesar s e r e gei Dyrrachiumnál, a v a g y o n o s b e m b e r b a r á t o k p e d i g szintoly a g g o d a l o m b a n v a n n a k , m i n ő b e n Caesar, ezt, fájdalom ! jól tudjuk. — A termé szet nagy szelleme változatosságban gyönyör k ö d i k ; e n n e k tulajdonitható a z , hogy voltak idők, jelesen az 1583-diki é v , m i d ő n a kolozs vári d é z m a s z e d ő k jegyzékiböl kiviláglott, mikint e b ő e s z t e n d ő b e n : „ ö t nagy k ö b ö l b ú zát, egy magyar f o r i n t o n ; kilenczven v e d e r b o r t p e d i g k é t m. forinton feljül n e m lehetett e l a d n i " ; á m d e voltak olyanok i s , j e l e s e n a z 1243-ki, m i d ő n nagyváradi k a n o n o k Rogern e k , a keserű mályvával, s ő t a m é r g e s b ű t ö k kel kellé t e n g ő d n i , és m i d ő n f a k é r e g b ő l , ke vés liszttel elegyített k e n y é r h e z jutott, ezt saját vallomása s z e r i n t , ugy tekintette mint j ó izü k a l á c s o t . " — D e destructione r. Hung. cap. 40. Megkérésé az éhínség t ö b b izben a kül földet is ; innen a t u d ó s o k n a k gyakori felada ta volt az : minő n ö v é n y n e m e t kell a Caesar „ c h a r a"-ján érteni ? mely ige helyett némely régi k é z i r a t o k b a n c h a t a , c a, t h a , c h e r a nevek állanak. Mellőzve a többi véleményzők e t , W e i m a n n , , d e chara C a e s a r i s " czimü é r t e k e z é s é b e n állítja, hogy a k é r d é s e s chara nem más, mint a Linné „ c a r u m c a r v i " - j a ; mely n é m e t ü l Mattenkümmel , francziául p e d i g 1 e
919 920 c a r v i ; R e u s s ugy v é l i , hogy ez nem m á s ; mint a Linné r a p h a n u s r a p h a n i s t r u m a , vagy v a d r e t k e , m e l y e t ravanelle névvel neveznek. B e r n e g g e r véleménye oda hajlik, hogy chara nem m á s , h a n e m az e r d e i k á p o s z t a , wilder Kohl, vagy lapsana ; mely érteimét azzal támo gatja, hogy P 1 i n 1 u s , ki ezen eseményt — Hist. Nat. XIX. c a p . 8. és 4 1 . — érinti, c h a r a helyett lapsaná-t emlit. Mások vadpasztinákot, v a d s p á r g á t és e g y e b e k e t emlegetnek. Ámde ezen t u d ó s o k véleménye azért n e m állja ki a szigorú v i z s g á l a t o t , m e r t az emiitett növényfajok e h e t ő k ugyan, de k e n y e r e t belőlük sütni l e h e t l e n ; n e m is találhatók seholt oly b ő v e n , h o g y légiókat l e h e t n e velők , szükség idején, táplálni. O b e r 1 i n tehát, franczia t u d . társ. tag, mint Caesar könyveinek t u d ó s comm e n t á t o r a , j e l e n századunk elején komoly bú v á r k o d á s tárgyául tevé a t ö b b s z ö r emiitett n ö vényt , és szorgalmának végre sikerült .igaz n e v é t földeritni. M e g k é r é s é t. i. ö levelével H a m m e r t a n á r t , — ki, mint iratából kitet szik , j á r t h o n u n k b a n is — adja véleményét e z e n jeles n ö v é n y r ő l . H a m m e r e k é p p felelt O b e r l i n n e k ez ü g y b e n : a Caesar chara-ja n e m lehet más, mint a Tournefort juncus floridus-a, — Blumenbinse , le j o n c fleuri *) — mely Né m e t h o n b a n ugyan ritka, de Magyarhonban van elég, és itt v i r á g o s k á k á n a k nevezik 5 a szára e n n e k esernyö-alaku szép virággal diszes , ennek hagymájából lehetne , ú g y m o n d , k e n y e r e t is s ü t n i ; annál i n k á b b m e r t P a l i a s u t a z ó a kalmük, jakut és más oroszországi nem z e t e k r ő l m e g j e g y z i , hogy ezek ezen növényt n y e r s e n is, d e kivált parázstűznél m e g s ü t v e , és irós-vajjal k e n v e , j ó izün eszik; m a g á b a n a z o n b a n kesernyés izü, azért ették azt tejjel a Caesar k a t o n á i . ' ' E d d i g Hammer. É n b á t o r vagyok H a m m e r leírásához azt a d n i , hogy a virágos kákát, a k o m á r o m m e g y e i j e l e s e n az ékeli n é p is jól ismeri ; sőt mi t ö b b , ennek k e n y é r k á k a n e v é t is tudja ; — mely név, mellesleg m e g j e g y e z v e , emlékül szolgál h a t , mikint eldődink is t ö b b s z ö r lehettek oly *) U§y
kát a Butomus
umbMatas
ernyős
e l e c s vagy
mint suk helytt nevezik, ö r e g k á k a , melynek t ó g y ö két (rhizoma) északi Ázsiában csakugyan eszik. Szerk.
szoros helyzetben, m i n ő b e n valának Durrazzónál a Caesar vitézei — de keserüvolta miatt, b á r a Vágduna áradatai által elöntetni szokott ingoványokban nagy b ő v e n terem, eledelül n e m használja. Á m d e ez még nem nagy baj. Mert S v e t o n i u s eléadása szerint — Vita J. Caesaris c. 68. — a Caesar vitézei is ebből eleinte oly nyomorú k e n y e r e t sütöttek , hogy a nagy P o m p e j u s ezt meglátva, és ízlelve e szavakra fakadt : „ m o s t látom , hogy n e k e m nem em b e r e k k e l , d e mezei vadakkal van ügyem, ki ket ilyesmivel táplálni l e h e t " ; meghagyá t e h á t szorosan, hogy e k e n y e r e k e t senkinek se mu tassák, mivel igy g o n d o l k o z o t t , h a legényei ezt meglátják, legott m e g t ö r i k b á t o r s á g u k , bá mulva az ellenség b é k e s t ü r ő állhatatosságát." K é s ő b b e n ugy látszik, hogy a Caesar katonái is é l d c l h e t ö b b k e n y e r e t s ü t ö t t e k e b b ő l . Nagy hasznot t e n n e t e h á t a tisztelt természettudományi társulat, nemcsak sokszor éhező h o n u n k n a k , de átalában a s z e n v e d ő em b e r i s é g n e k , ha k ö z e l e b b t a r t a n d ó közgyűlésé b e n ez ügyet komoly figyelme tárgyául kitűz n é , és mivel a virágos k á k á b ó l sült kenyérrel szükség idején, nálunk is szintúgy légiókat le hetne táplálni, mint hajdan, Durazzó vidékén, azt is földeritné : minő szerrel l e h e t n e e nö vény kesernyés izét e l v e n n i , és belőle meg e h e t ő k e n y e r e t sütni ? m e r t hogy ennek ked vetlen ize n e m c s a k elvehető , sőt a kenyérká ka csemegéül is használható , azt m á r Pallás d é a d á s á b ó l tudjuk. Azt mondja ama jeles em b e r b a r á t , St. P i e r r e , a dicső Feneion ta nítványa : „ a ki n e m ü n k nyomorainak enyhitésére irányzott irataival a s z á n a n d ó négerek hátát csak egy k o r b á c s ü t é s t ö l is megmenti, az emberiség ö r ö k fénytemplomára m é l t ó . " Te gyük hozzá m i : mennél i n k á b b az, ki egy csa ládot, falvat, sőt v i d é k e t megment a korbács nál is sokszor é l e s e b b e n sújtó éhínségtől. — E sorokat azon pillanatban i r o m , m i d ő n falunk határában, a pozsonyi főút közelében, egy szláv ajkú hazánkfiát az országszerte d ü h ö n g ő éhín ség által agyon kínozva , és a m e z ő b e n halva tanálva, k o p o r s ó nélkül temetik.
Hetényi
János.
922
921
Az új bolygó. Napalkotmányunk új polgáráról É n e k e n e k egy második körlevele k ö v e t k e z ő é r d e k e s felvilágosítást ad: Azon gyanitást, hogy a Hencke által július l-jén fölfedezett mozgó csillag a ki s e b b bolygók csoportjához tartozik, most m á r pályájának meghatározása — m e l y e t Dr. G a l l é é s d ' A r r e s t a berlini csillagdában az első tizenegy n a p r ó l (július ő—16-kán) közösen tett észlelések után számítanak k i — teljesen iga zolja. Noha ezen pálya a r ö v i d i d ő miatt csak közelitettnek t e k i n t e n d ő , mégis elég biztos ar r a , hogy az egves m e g h a t á r z ó e l e m e k e t meg ismerjük. Nevezetesen mint bizonyost m o n d hatjuk, hogy mikint Astraea pályaidejére leg k ö z e l e b b J u n o h o z álla, ugy az új bolygó n a p körüli útját tekintve különösen Vestához köze lit ; pályáját valami 3 év és 8 / h ó n a p alatt futja m e g . A vizsgálatokat k ü l ö n b e n , á m b á r az új bolygó jóval homályosabb fényű Veslánál, elég hoszszan l e h e t folytatni, hogy pályájáról mint Astraeával t ö r t é n t , m á r az első h ó n a p o k b a n teljesen kielégítő ismeretet n y e r h e s s ü n k . x
2
G.
Tárcza.
n é k , hogy a czukor a fogak meszével egyesül, s ezt kivonja, ugy hogy h a például fogakat bi zonyos ideig telült (gesáttigt) c z u k o r o l d a t b a n t a r t u n k , átlátszók s végre kocsonyások lesznek. A fog máza p e d i g tovább állna ellent, m i n t h o g y fluorcaiciumot (folpát) tartalmazván, k e v e s e b b é feloldható mint a p h o s p h o r s a v a s m é s z . — Ha a fönebbi értelem nélkül utánirt a d a t o k kísérleten alapulnak , m e g kell vallani , hogy annak különös m ó d o n kellett v é g b e m e n n i e . A czukros viz igaz n a g y o b b erélylyel olvasztja fel az é t e t ő meszet (Aetzkalk) mint a tiszta viz ; h a n e m ez mikint tudva v a n , a szénsavas és p h o s p h o r s a v a s mészről s a folpátról é p p e n nem áll. Egvenes kísérletek után világos, h o g y li egész napig c z u k r o s vizben tartott fogak és csontok n e m lágyultak m e g , s a leszűrt folyadékban csak anynyi nyoma vala a mészsóknak mintha tiszta vizböl m e r í t e t t é k volna. (L e v e g ő-m i n ő s é g z á r t l ó i s t á l l ó k b a n ) . L a s s a i g n e frank t u d ó s kísér l e t e k e t t ö n a zárt lóistállók levegő-minősége iránt, melyekből k ö v e t k e z ő e r e d m é n y t vona k i : egy ló tizenkét anynyi szénsavat lehel k i mint egy e m b e r , t, i. egy ó r a alatt 220 litret (1 litre ~ ö 0 , párisi köbhüvelyk), melynek eléállitására 110 g r a m m é széneny volna szükséges. A szénsav egyébiránt egyenlően volt eloszolva az egész istálló légében s a hídláson n e m t ö b b mint a padlás körül. Lassaigne azt hiszi, hogy egy lóra, h a keményen b e z á r t istállóban lélekzés-folyama k é t óráig n e m lenne zavarva, 31,000 litre légmenynyiséget számithatni, és figyelmez tet egyszersmind mily szükséges az ily helyeket k o r o n k é n t szellőztetni. 4 1 2
( A k é n y e s ö m e g f a g y l a l h a t ó iz zó t é g e l y b e n h á r o m m á s o d p e r c z a l a t t ) . F a r a d a y , hires brit t e r m é s z e t t u d ó s igy ir egy közelebbi kísérletéről. „ A kényesőt göm b ö l y d e d állapotánál fogva sikerült n e k e m egy izzó tégelyben a l e g n a g y o b b könynyüséggel rnegfagylalnom. Először egy plalinatégelyt izzóvá m e l e g í t e t t e m ; ezen izzó állapotjában a e t h e r t tevék belé , a r r a szilárd szénsavat, s v é g r e a g ö m b ö l y d e d állapotban levő elegybe valami 31 g r a m m é (I g r a m m é ~ 1 3 , szemer) ké nyesővel egy érczszilkét m á r t o t t a m ; ez k é t •— h á r o m m á s o d p e r c z alatt fagyva lön. N a g y o n ritka tüneménynek látszik, hogy izzó tégelyben a kényesö meg f a g y j o n." ( C z u k o r h a t á s a a f o g a k r a ) . Egy falka orvosi lapban olvashatni, miszerint a czuk o r n a k r o n t ó hatása a fogakra o n n a n származ7 1 4
(A W a r t b u r g f é l e hideglelési l i n c t u r a ) . A vegytan m á r s o k titkos gyógy szernek födözé fel rejtelmeit. A W a r t b u r g hi r e s hideglelés elleni arcanumának is megtanálták a n y i t j á t : n é h á n y jeles vegyész elemzés alá vévén az érintett gyógyszert, ugy találá, hogy tartalmának jó nagy részét k é n s a v a s c h i tt i n teszi, s igy látnivaló, hogy a régi ]ó chinahéjféle p r a e p a r a t u m o k e g y i k , az igaz igen s z e r e n c s é s , testvére ezen új felfödözés i s .
Szerkesztik B e r d e Avon
és T a k á c s J á n o s .
Kolozsvártt a kir. Lyceum betűivel.
WD
L
f 0CÜPÜI-:,
