III. ÉVFOLYAM
= 5. SZ. = 1930. MÁJ. 1.
F t) L Y O V IC H J Ó Z S E F dr. m iniszt. oszt. tanácsos, a film cenzura h elyettes elnöke.
ÁRA
1
PENGÓ
■
BETHLEN MARGIT GRÓFNŐ hangos magyar filmje:
A SZERELEM OROKKE EL mm
mm
1930. á p r ilis hó 30-án je le n ik m eg
az UFA Filmszínházban Rendező: Dr. Lázár Lajos Főszereplők: Hegedűs Gyula, Sugár Károly, Rákosi Szidi, Mia Holl
Magyar ének!
Hegedűs beszél!
FILMIPARI ÉS FILMKERESKEDELMI R.T. Budapest, VIII., Kölcsey-ueca 4.
FILM M Ű V É SZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT III. É V F O L Y A M .
=
5. S Z Á M .
=
1 9 30 . M Á J U S
1.
H E L T A I JE N Ő a S zínpadi Szerzők E gy esületének e ln ö k e :
A BUDAPESTI NEMZETKÖZI SZERZŐI KONGRESZSZUSOK FILMJOGI VONATKOZÁSAI színpadi szerzők kong; resszusának m egállapított tárgysorozatában igen je; lentős h elyet foglal el a film kérdés. 1logy mi* Íven fontos ez a tárgy, az m ár kidom borodik abban is, hogy a francia filmírók szövetségének elnö ke, Burguet egyenesen a film körüli kérdések m egvitatására küldetett ki a kongresszusra. A kongresszus foglalkozik m ajd a hangos és beszélő filmek szerzői jogá nak egész anyagával. Á llást foglal a kongresszus abban, hogy a film körük jogok közül, m elyek tarto zn ak a szin* padi szerzők testületéinek elbírálása alá és m elyek a színpadi előadásokon kiviil álló úgynevezett kis jogok ke re; tébe. A z általános felfogás, am ely m ár a párizsi előkészítő értekezleten kialab kult, az, hogy a színpadi szerzői jo; gok közé tarto zik elsősorban a bev szélőfilm joga, am ely után éppen úgy fizetendő a tantiém e, m int m inden m ás színházi produkció után. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a beszélő fii* mek m inden egyes előadása után ép* pen úgy százalékos részesedés illeti meg az írót, akárhol játszo tták is a
filmet, m intha nem film re irta volna meg m űvét, hanem színpadra. A színpadi szerzői jogok közé tar, tozik még a filmre feldolgozott opera vagy operett is. M ert kétségtelen az, hogy ha a C arm enból, vagy a Víg öz; vcgyből ki is hagytak öt szám ot a hangos film feldolgozásban, azért az kerek egész színpadi produkciónak te kiütendő am ely lényegében teljes ké; pet ad az illető operettről vagy opc; ráról és igy annak előadása éppen úgy színpadi előadásnak tekintendő, m int bárm ilyen m ás színpadi előadás, úgy hogy a zeneszerzőknek ebből ép* pen úgy já r tantiém e, m int a színpadi előadásból. U gyancsak a színpadi szerzői jogok közé tartozik még az úgynevezett át; kom ponált vagyis végig hangos film zeneszerzőjének joga is. Á tkom ponált film alatt az olyan filmet értjük, ahol a zeneszerző egyenesen az illető film szám ára kom ponált kisérő zenét és a zene alkalmazkodik a film szcenárim mához. Azoknak a hangos filmeknek a zenei jogdija viszont, am elynek a kisérő ze* n.éi m ár meglévő kom pozíciók össze; állítása révén keletkeztek, az ugyne; vezeti kis jogok közé tartoznak. Ezek
A
1
+ sen a m ásodik kongresszus h a tá ro z a tait v itatjá k m ajd meg. így teh át ezen a harm adik kongresszuson is tárgya# lásra kerül a filmügy. Ennek a harm adik kongresszusnak Be iátiny A rtú r az elnöke, mig a má# sodik kongresszuson Lukács G yörgy elnököl m agyar részről. A Szinpadi Szerzők kongresszusa m ájus huszonnyolcadikén kezdődik és ta rt junius negyedikéig. Junius negye# dikén kezdődik a Societé L itteraire et A rtistique kongresszusa, am ely junius tizedikéig tart. Végül a harm adik kongresszus junius tizedikétől tizen# ötödikéig fog tárgyalni. M ájus huszonnyolcadikétól junius tizenötödikéig Budapest a világ érdeke lödésének középpontjában fog állani. M inthogy m ind a három kongresszus igen intenziven foglalkozik a film# kérdésekkel a m agyar fim szakm a való? szinüleg élénk érdeklődéssel kiséri m ajd a kongresszusok tárgyalásait és bár a Szinpadi Szerzők Szövetségének szabályai szerint a kongresszus tanács# kozásain csak a Szövetség tagjai vec hetnek részt, m ódot fogunk találni ar# ra, hogy úgy ezen a kongresszuson, m int a m ásik k ettőn is vendégként részt vehessen a film szakm a is és állást foglalhasson valam ilyen m ódon min# den a szakm át érdeklő kérdésben. A m agyar film szakm a kiküldöttei# nck meg lesz a m ódjuk arra, hogyezekhez a kérdésekhez hozzászólja# nak, hiszen közös érdek, hogy a kii# lönböző problém ák közm egelégedésre elintéződjenek. Remélem tehát, hogy a kongresszu# sok ideje alatt, am ikor az egész világ ide fog figyelni, m ód kínálkozik m ajd arra is, hogy m inden vitás kérdés m egoldást nyerjen.
a Szövegírók és Z eneszerzők Szövet kezeiének elbírálása alá esnek és esak olyan jo g d ijat tarto zn ak fizetni, m int am ilyent a nyilvánosan előadott egyes zenedarabok szerzői különben kapni szoktak. Az a körülm ény, hogy a hangos és beszélőfilmek iránt m inden oldalról nagy érdeklődés nyilvánul meg, való* szintivé teszi azt, hogy a kongresszus són a film körül nagy tárgyalások és vitatkozások lesznek, am elyek nagyi ban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy m inden ebbe a tárgykörbe eső kérdés tisztáztassék. Evvel azonban nincs még kim erítve a film és a szerzői jog körüli vitatko# zások sora. A színpadi szerzők kong): resszusa után ugyanis a Societé k itte t raire et A rtistiq u e kongresszusát tarts ják meg Budapesten. Ez a jelentős egyesülés, am elyet ezelőtt ötven évvel V icto r Hugó alap íto tt, kongresszuséi nak első ülésére vendégként m eghívja a Színpadi Szerzők kongresszusának tagjait, illetve a Színpadi Szerzők kongresszusának utolsó ülése egybe; esik a Societé L itteraire első ülésével. Ezen az ülésen ism ertetni fogják m indazokat a határo zato k at, am ely e# két a Szinpadi Szerzők kongresszusa h o zo tt és igy term észetesen, m iután a Szinpadi Szerzők kongresszusa tárg y so ro zatának egyik legfontosabb p o n tja a filmje*dijak rendezése, ezen a m ásodik kongresszuson is tárgyalás alá kerülnek a filmügyek. Még ezzel sincs azonban lezárva a filmügyek tárgyalása. Ennek a máso# dik kongresszusnak utolsó napján, egy u jabb harmadik kongresszus ül össze és ez az ipari tulajdonjog védelmével foglalkozó egyesületek világkongresz# szusa. Ez a harm adik kongresszus vi# szont a m ásodik kongresszus tagjait hivja meg első ülésére és ezen az iilé#
2
\
P Á N C Z É L L A JO S :
VÁRNAI ISTVÁN
s
kal kisebb tehetségű emberek előtt is nyitva volt a karrier, ő azonban nem k ív án t sohasem m ás pályát az ú jsá g író rögös, de g y ö n y ö rű pályájánál. H itte l és lelkesedéssel volt ú jsá g író , ahogyan csak kevesen vannak. V á rn ai ú jság író i és film pályájának három n ag y állomása van.- Az első a Pesti M ozi, a nagyközönség szá m á ra szerkesztett első m ozilap, am elynek term észetesen m eg kellett szűnni, hi szen hol volt m ég a m ozinak és film nek az a népszerűsége, am elynek m a örvend. De m égis nevezetes ez a lap, hiszen úttörő volt és két olyan tehetséséget in d íto tt el. am ilyen K o rd a S án d o r és V árn ai. A P e sti M ozi u tán a M o z i H é t következett,^ az elegáns, n í vós film szaklap, am elyet Döts Gézával csinált s íme a kedves, d rá g a D ö ts Gé zát m ost m á r V á rn ai is követte az úton, ahonnan nincs visszatérés. A M o z i H é t ak árm en n y ire nívós és k i tűnő lap is volt, m égsem volt ú ttö rő , hiszen volt m ár elődje, ellenben a h á b o rú t követő években m egcsinálta V á r nai a M a Estét, az első nag y m ag y ar m agazint, am elynek nem csak idehaza nem akadt azóta p árja , de b átran oda lehetne állítani a külföldi nagy m aga-
zegény Várnai P istá n a k m eg kellett halni, hogy Várnai Istv án n a k nevez zék, Várnai Istv án k é n t szerepeljen a neve. m ert addig, am íg törékeny, fü rg e alakja itt já rk á lt közöttünk, m in denhol és m indenkinek csak l'árnai P ista volt. E z a becézés is an n ak a szeretetnek és népszerűségnek volt a kifejezője, am ely eg y fo rm án övezte az ú jsá g író k között és a film szakm ában. / ’árnai égess leikével és m inden lelke sedésével az újság írást és a magyar film sza k m á t szolgálta és ilyeneket ne velt azokból, akik m ellette voltak. Ideális újságíró volt, a szó legtöké letesebb értelem ben ú jság író , m ert m indig csak azon já rt a feje, hogy való ban ú jság o t, ú ja t adjon, a nagyszerű ötletek egész légióját term elte ki m a gából és ötleteit, az ú jsá g író i zseniali tását m eg ö rö k ítik azok az összegyűj tö tt újságévfolyam ok, am elyek utána m arad tak . M ennyi ötlet zsúfolódott össze a régi lapokon és ezeknek az öt leteknek hány követője, utánzója akadt már . . . Az igazi, b rilliáns ú jság író i érzéket b izo n y ítja V á rn ai k arrierjéb en a f i l m , am ellyel összefonódott az útja. A kkor állt oda a film tám o g ató harcosai so rába, am ik o r a m oziknak legjobb.eset!>en csak jó in d u latú m osoly ju to tt, de kom olyan nem vették. Várnai hitt és bízott benne, h arco lt a film népszerű ségéért és abban, hog y m a nagy és v irág zó film élet van M ag y aro rszág o n , neki is része van. A közönség szám ára az első m ozilapot V á rn ai csinálta, a Pesti M ozit, am elynek társsz erk e sz tője K o rd a S án d o r volt. K o rd a m a v ilá g h írű név, akinek jövedelm ét dol lárezrek szabják m eg. Az az ú t nyitva volt V árnai előtt is, hiszen abban az időben, a film csecsem őkorában so k
„FASOR11 SP O R T T EL EP V H . DAMJANICH-UCCA 24
„ABONYIH SPORTTELEP VII., ARÉNA-UT és ABGNYI-üCCA SAROK Telefon : Jó zsef 324 - 01
T E W W IS2P Á L Y A I 18 VÖRÖSSALAKU VERSENYPÁLYA 3 KITŰNŐ SZAKOKTATÓ OLCSÓ IDÉNY ÉS HAVI BÉRLET E la p ra h iv atk o z ó k 5 % á re n g e d m é n y b en ré s z e sü ln e k
3
zinok mellé. É s a M a Esté-ve 1 nem csak k itű n ő lapot csinált, hanem nevelt egy tehetséges, fiatal ú jsá g író i gárdát, am elynek tag jai m a m ind értékes ta g jai a m ag y ar zsurnalisztikának. A h a r m adik állom ása A H é t , am elynek szer kesztői asztala mellől ra g a d ta el a h a lál és ezzel a lappal igazán nívós és érdekes m ű so rlap o t ad o tt a nagy kö zönség kezébe, olyat, amelyből tanult, amelyen elszórakozott a közönség. Ám túl a film h írla p író m űködésén nem szabad elfelejteni V á rn ai m á sirá nyú m űködését a film szakm ában. É v e ken k eresztül volt a C o r v in -ii 1m g y ár titk á ra , a régi, nagy Projectograph d ra m a tu rg ja . S zázak ra m egy azoknak a film eknek a szám a, am elyeknek fel iratát írta, m indig nívósán, szelleme sen, ötletesen. É s ötletessége m egnyi latk o zo tt a film reklá m okba n is, am e
lyeknek — volt- idő — nem volt liivatottabb m űvelője nála. Ami nagyon fo n tos s am it m a olyan kevesen tudnak, — m estere volt a címadásnak. Cezarina, X a -xa , P ip szi a szivaroslány, m ilyen k itű n ő és em lékeztes cím ek vol tak, nem beszélve A biirlingtoni ja guár- ral, am ellyel valósággal iskolát terem tett. Szegény V árnai P istában sok olyan érték volt, am ely m ást, reálisabban gondolkodó em bert tünem ényes k a r rierhez se g íte tt volna. Ám ő könnyüszívü. bohém kedvü fin volt, aki azt m o n d ta: am im va n , nesztek! — és szó rta széjjel a tehetségét. C sak lát szólag pazarolt, — am it szétszórt, m eg fo g am zo tt m ásokban, film d ram a tu rg o k és ú jsá g író k sokat tan u ltak tőle és az ő tan ításai alapján szolgál ják a film et és az újságírást.
Á p rilis
1 4
••
CORSO
EZÜST PILLANGÓK (B ro a d w a y királynője) A LIC E
W H ITE
szen zációs
hangos
vigjáíéka
WARNER BROS. FIRST NATIONAL PICTURES Budapest,VII., Erzsébet-krt. 9-11. Tel.: 325-90 és 325-91,
4
D r. GÁBOR J E N Ő :
A HANGOSFILM „ŐSKORA" m esszire m ennünk, hogy példával szol* gáljunk erre! N ézzük csak a legújabb találm ányt, ,a d ró ttalan távíróval össze* függő rádiót: az em berek javarésze, ha legm esszebbre megy visszafelé, legfel* jebb M arconi nevéig ju t el. Pedig hát, tudnunk illene, hogy e szenzációs fel* fedezésnek lehetőségét elm életileg lég* először egy angol tudós, M axwell, fék* te tte le: az elektrom ágneses fényeimé* letbem, az első k u tatáso k at pedig egy ném et tudós, Herz, végezte, ő k nem is törődtek felfedezésük gyakorlati jelen* tőségével és Marconira volt később szükség, hogy m a m ár úgyszólván min* den házban m egtalálható legyen a rádió. Ezt a jelenséget a hangosfilm histó riai történeténél is megtaláljuk. Ami* kor Louis Lum iére felfedezi a film út* ján előálló m ozgóképet, ő m aga sem tu lajd o n it neki oly esőrendü jelentősé* get, m ert ime, csak igy nyilatkozik fe* lőle: „A technikailag előállított való* ságban szereplő „élettelen 44 figurák, sajnos, csak kinos h a tá st keltenek az em berben44. . . V á jjo n a csalódást ér* ző feltaláló ma is ilyen pesszim ista módoni nyilatkozna felfedezéséről, ami* kor napjainkban látjuk, hogy bizony a hangosfilm m ár: maga az élet?! Igaz ugyan, hogy 35 esztendőnek kellett el* telnie a kinem atográíia fejlődésében, amig a m ozgókép és hang egyesítése a mai fokig elju th ato tt. D ehát Lumiére sem lá th a to tt a jövőbe, hogy m ások hova fejlesztik m ajd zseniális találmá* nyát! T ény, hogy a kinem atográíia h an g jáért a harc mindjárt kezdetben megindult és a küzdelem első pionírjai* k ént Edisont, M csstcrt és Caum ont*t kell elsősorban tisztelnünk, akik m ár abban az időben jelentős eredménye* két értek el, am ikor a ném a film orsó* ja első izben kezd peregni a világ min* den táján; És itt m in d já rt két dátum ot jegyez*
arm incöt év telt el azóta, hogy Louis Lum iére fel* találta a film et és igy vol* taképen csak a ném a film őskoráról lehetne beszélni, m intsem a hangoséról, am ely valóban csak m ost tapossa gyér* mekcipőit. D e mégsem szabad naivi* tásn ak tekinteni, ha a hangosfilm „ős* k o rá d ró l szólunk! M ert hiszen a ham gosfilm m egoldásának problém ája c sa k nem egyidős a film feltalálásával. Sőt . . . Egy korábbi h íradás szerint, a csiká* gói Field M useum of N atu ral H istory o k m án y tára adataiból, a film kultúra tudósai k id erítették , hogy a hangos^ fiimet m ár két évezreddel ezelőtt iss m erték a kínaiak. Eszerint m ár Krisz,* tus előtt 121*ben já tsz o ttá k a hangos filmnek kinai ,,ő sform áját“. Ez valam i divatos árn y játék féle volt, pergam ent* papirosból kivágott, m ozgatható bá.* bok alkalm azásával, olyképen*, hogy a bábokat átvilág ították, m iközben egy felolvasó párhuzam osan elbeszélte — persze zene m ellett — a tö r té n e te t. . . De m arad ju n k csak a tudom ányos értelem ben v ett hangosfilm m ellett, am elynek őskorául fogadjuk el a m ár em lített, fentebbi időpontot! A n n ál in* kább, m ert hisz ekkor is még csupán elm életi, elvont, kísérleti kutatásokról leh et szó . . . Oh, de v ájjon a technikád nak összes gyakorlati eredm ényeit, végeredm ényben nem az addig tudó* m ányos, elvont k utatásoknak köszön* h etjü k se? A hétköznapi élet legna* gyobb technikai vívm ányainál, amig az eredm ényből „felfedezett 44 talál* m ány szerző jét elism erjük és tisztelet* ben tartju k , h ány olyan közbenső ku* tató n ak nevét nem ta rtju k érdemes* n,ek em lékbe vésni, akik voltakép a szerencsés felfedező szám ára az ered* m én y t lehetővé te tté k ? Nem is kell -
H iiüilll
5
zünk fel. 1899sben jelenik meg az első synchronthangos leadógép, az 1900 évi párisi világkiállításon) pedig o tt van E disonnak a kinetofongráfja. És ugyan? ekkor m egkezdődik a kísérletezés két irányban is a hangosfilm tö k é le te s t tése végett: a gram ofon utján és a fényhang m ódszerének kísérlete révén. Ám de A m erikában is foglalkoznak m ár ekkor azzal az ötlettel, hogy a pris m itiv, kis film eken szereplő „élette; lcn“ figurákat hangossá tegyék. A ma? gyár születésű film gyárosnak, Z u k o r A dolfnak agyában születik meg elő; szőr az idei, hogy az első u. n. hangos filmekkel megpróbálkozzék. Z ukor ez id ő tájt, egyik napról a m ásikra hagyta abba korábbi pályáját, a szőrm eüzle; tét, illetve a barlangvasutat és „The C om edy“ név alatt, az Union, Squarem álló kis m utatványos bódéjából film; színházat csinált, ahol ugyan még 5— 6 percig ta rtó drám ák alk o tják a „m onstrefilm eket", de m ár „M ásnap" vagy „később" szövegű feliratokkal is élénkíti a m űsort. És Z u k o r A dolf m in d já rt a filmezés kezdetén meg; v aló sítja az első „hangosfilm et" is. Ez abból áll, hogy ha a film olyan jelen tet ábrázol, am elyben a hősszerelm es ér; zelgős dalt énekel szerelm esének, a vászon m ö gött, a sötétben, megszólal egy erre a célra szerződtetett külvárosi operettíbonvivánt és megható énekkel tárja ki szivét imádott ja e l ő t t . . . A m ikor pedig később 1910;ben Zűr kor, M arcus Loevv;veL társulva, meg; alapítja a L o ew tC o m p a n y t, am elynek ő lesz a kereskedelm i vezetője, Z u k o r egy ujabb furcsa „beszélő film" kisér; Jetébe kezd. Egy N ö v e l Shermann nevű em bert szerződtet a „m ozijába" (utóbbi később hires scenárium irő lett) és ennek az úrnak m ost m ár az a kötelessége, hogy ő pó to lja a films feliratokat. ö m ostantól kezdve: az élő filmfelirat! O tt áll a vászon m ögött és ha a szereplő' szája mozog, neki kell mondania a szöveget. Ez azonban nem tetsze tt és igv Z u k o r első „hangos
film";je meg is bukott. Ám nem csak külföldön, hanem ide# haza, nálunk is kisért m ár abban az. időben a hangosfilm m egoldási lehe# tősége. Erre vonatkozólag érdemegf# nek ta rtju k az alábbi film kulturtörté; neti ad a to t feljegyezni, amely úgy hisz= szűk, érdem es a m egörökítésre. A ném a m agyar film gyártás ez idő# tá jt szintén csak gyerm ekcipőit ta^ possa. Faludiék, m int tudjuk, elsőknek próbálkoznak meg, hogy m agyar fii; m eket készítsenek. E célból m egalakít; ják a Hunnia^ film gyárat. E kkor épül fel a Pannónia uccai m űterem is, ame\ lyet később a Projectograph vesz át Faludiékól. E m űterem ben készülnek aztán azok a kisebb, rövidlélekzetü fii# m ek, am elyeknek többnyire a V igszint ház tagjai a főszereplői. (De m ár egy hosszabb lélekzetü m agyar film is ké# szül, N ádas Sánidor M ártá;ja, amely? nek Fedáik Sári játssza a cím szerepét.) A z egyik kisebb filmnek, — amelyet bátran nevezhetünk a magyar hangost film ősapjának — G y ő ző Lajos, a Vig; színháznak ma is értékes tagja, játsza a főszerepét. Ennek az első hangosfilm kísérletének tö rtén e te kapcsán m ost m egszólaltattuk G y ő z ő t , aki a kérdé ses film h istó riáját az alábbiakban c.e? venitette fel előttünk: — A szóbanforgó film felvételeire még jól em lékszem , — k ezd te G y ő z ő , — ént és még egy másik, pár év előtt elhunyt, kedves kollégám játszo ttu k benne a két főszerepet és m int ilyenek, az hiszem , szerénytelenül nevezhetem k ettő n k et a magyar hangosfilm pionírt jainak. De m ielőtt erről a film ünkről beszélnék, had d elevenítsem fel egy, ugyancsak akkor készülő, m ásik nagy ném afilm ünk tö rtén e té t. Ez a film egy detektivtdrám.a volt, amely arról szólt, hogy egy asszony megöli az urát, a kedvese m iatt. Épen a film befejezése# kor tö rté n t Szabadkán, a Flaverda Mária?féle drám a, am elyben a vizsgálat sokáig nem tu d o tt világosságot déri#
6
teni. V állalkozóink azonban, a bűn? ügyi szenzációt kihasználva, film üknek a Iiaverda Mária cim et ad ták és iizv lcti szám ításuk várakozáson felül be; ütö tt. A közönség az aktuális cim révén estén k én t zsúfolásig m egtöltötte- a „m ozit", ahol a filmet b e m u ta ttá k . . . Igaz ugyan, hogy a H averdaáigy uk; kor még nem került tárgyalásra és igy a vállalkozóinknak attó l kellett tartani, hogy Iiaverda felm entése ese; tén, a film elnevezése m iatt, esetleg ők k erülnek bajba, de a végén mégis sikerült a trü k k jü k , m ert H averdát, m int tu d ju k , e lité lté k . . . E film után Molnár F erencnek egy kis tréfáját, A fogorvosnál cimii pom pás jelenetét, v ettü k fel. Én és szegény, m egboldo; gult szinészkollégám , Tollagi Adolf, já tsz o ttu k el a hum oros, egyfelvoná; sós két főszerepét. A darab tudvale* vőlcg elejétőkvégig egy fogorvos ren; delőjében játszó dik le. M ielőtt hozzá; kezdtünk volna a felvételezéshez, érezs tű k. hogy az egész jelenet hatásosabb lenne, ha a foghuzási m om entum okat valam iképen élőszóval, a hangok ár* nvalatbeli dinamikáiéival tu d n ék a vásznon aláfesteni. LJgy gondoltuk, hogy ez viszont 'Csak a gramofon összekapcsolásával volna célravezető. T udniillik a gra; mofon is ak k o r k ez d ett divatba jönni, igaz, hogy a lem ezt akkor még csak ■ennek őse a fonográf henger pótolta, az acéltiit pedig a safir „pick up“ he; ly ettesitette. A problém a persze akkor is az volt, hogy a felvétellel, illetve a szájm ozdulatokkal egyidöhen tö r; tén jék a hangleadás is, am it ma szin; k ronnak neveznek. M in d járt összeköt; te té s b e léptünk az akkori fonográf; heng erek et nálunk elsőnek készítő Első M agyar H an g lem ezg y árral, amely készséggel állt rendelkezésünkre. T öbb k isérletezés után rá jö ttü n k csakha; m ar arra, hogy célunkat tökéleteseb; ben m eg valósíthatjuk, ha a szinkroni;
zálásnak a m ódszerét fordítva csinál; juk, m int ahogyan ez m a történik. Először teh át a lemezre v e ttü k fel a hangokat és csak azután v ettü k fel a film et szalagra. M inthogy én voltam a foghúzást szenvedő áldozat, főleg én o rd íto ttam , jajg attam és beszéltem bele a felvevő gépbe, úgy am int a sze; rep m egkívánta. E nnek m eg tö rtén te után kezdtünk a film ezéshez. És pedig úgy, hogy a fonográfhengert m egin; ditva, annak időbeliségével m inden tek in tetb en tem pó t tartva, já tszó t* tűk el szerepeinket. És am ikor a leper; g etett kész film et, fonográffal egyide; jüleg m egindítva, a közönségnek is bem utattuk, m ondhatom , frenetikus sikert értünk e l . .. A. szájm ozgások és a hangvisszaadások k özött alig;alig, jobban m ondva csak néham éha mu; tatk o zo tt valam i csekély eltolódás. Persze, akkor még a fonográf sem volt olyan tökéletes, hogy a hangokat fisz* tán visszaadhatta volna és talán ez volt az egyik oka, hogy a további hangfilm ek készítése egyelőre nálunk is abban m a r a d t. . . A nnyi bizonyos, hogy ezt a kis film ünket nevezhetjük a m agyar hangosfilm ő ssz ü lő jé n e k !... G y ő ző L ajosnak igaza van, az ő kis film jük a m agyar hangosfilm ősszü; lője! És mi hozzá só h ajtu n k egyet: m iért nincs úgy, m int külföldön, lég; alább gyereke, utóda az ősszülőnek, hogy a meg nem szü lete tt dicső unó; kák és dédunokák seregéről ne is be; széliünk?! . . .
MAGYAR MOZGÓFÉNYKÉPKEZELŐK ORSZ. SZÖVETSÉGE M IÉ N K K Á V É H Á Z B U D A P E S T , V i n . , J Ó Z S E F K Ö RÚ T 2 9 . SZ Á M .
Telefon
J. 311-38.
Munkaközvetítő: W E IS Z I I E N R I K (V III., K enyérm ező ucca 3/a. II. em.)
A m unkaközvetítés
7
d í j t a l a n
A FILM VILÁGGAZDASÁGA •A F ilm kultúra áprilisi számá ban Japánról közöltük a Spitzenorganisatiou dér Deutschen Fiimind ustrie e. V. évi jelen tését, m ost folytatjuk ennek a jelentésnek a közlését:
pai film eket, mig a többi csakis indiai filmet tűz m űsorra. Az indiai filmbeho? zatal 80%?a amerikai- Az am erikai fii? mek közül nagy szeretetnek Örvend*?* nek a vígjátékok és a szenzáció cl rá? mák- Szerelm i jeleneteket tárgyaló fii? m eket a hindu közönség nem néz meg. A z angol filmvilág az utóbbi időben igen energikus eszközökkel harcol az am erikai filmmonopol ellen és m indent elkövet az angol filmek behozatalának az előm ozdítására. 1927?bcn filmbizott? ság alakult, am ely kizárólag filmügyek? kel foglalkozik é s irán y ítja az indiai kinem atografiát- Ez a bizottság közben gyakorlati jav aslato k at te tt a hazai film gyártásra, am ennyiben állami pénzen tám ogatják a hazai filmek készítésétM indam ellett a kontingens k érd ését e jelentés m egírásakor nem tu d tá k még m egoldani. A z indiai film gyártás is épolyan szét? tagolt- m int az ország néprajzi és vak lási viszonyai. B irm át beleszám ítva negyven filmgyár m űködik Indiában, am elyek közül a legtöbb kis tőkével dolgozó vállalat és kétszázezer rúpia átlagos tőkével dolgoznak. A műtér* m ek és technikai felszerelés meglehe? tős kezdetlegesek és az európai igé? nyéknek nem felelnek meg. A filmek tárg y át főleg az indiai történelem ből m erítik. A film gyártás főhelyei Bőm? bay és K alkutta, utóbbi helyen a Ma* dán T h ea ters Ltd- a vezető cég, amelv nem csak hazai filmek készítésével fog* lalkozik, hanem am erikai film eket is im portál, hogy szinházparkjának ta rtó s m űsort biztosíthassonIndiában négy helyen állami cenzúra? hivatal m űködik és pedig B om bavban, K alkuttábán, M adrasban és Rangoon? bán- A cenzúrahivatalok m eglehetősen önkényesen járnak el és ezért az indiai film hivatal újabban a filmcenzur i i e^ formját is javasolta.
III. India. Az indiai film gyártás is teljesen a hazai ízléshez alkalm azkodik. Minek am ellett szám szerüségben olyan jelen? tékeny, hogy az angol anyaország hím? p ro d u k ció ját lényegesen fölümulja- A z utóbbi négy esztendőben évente 80—90 indiai filmet gyártottak, am elyek egy* néhány kivételével jó ré s z t európai film? g y ártó k k al karöltve készültek, de kük földi ex p o rtra nem k erü ltek Az in? diai filmek belföldi am ortizációja nJehc}* zen megy, húszezer rúpiánál drágább hazai film eket alig lehet am ortizálni. E nnek több oka van. Egyrészt az or? szag lakosságának nyelvi és vallási széttagoltsága. Háromszáz nyelven be? szélnek Indiában és négy igen hatalm as vallás áll egym ással szem ben: a hindu, a m oham ed, a buddha és a brahm in vallás. Ezek a vallási egyenetlenségek és differenciáltságok befolyásolják a filmgyártást is. Egy m oham edán rendc? zésben készült filmet a hinduk ellenlsé* gesen fogadnak, viszont a m oham edánok nem nézik meg a hindu gyártm ányú filmet- In d ia lakossága három százhusz millió és ez a töm eg egészen sajátságos m ódon helyezkedik el. V annak városok, am elyeknek lakossága m eghaladja a húszezret, de még nincs m ozgóképszin? házuk, úgy hogy csak a nagy indiai v á rosokban m űködnek filmszínházak, am elyeknek a szám át három százra beD csülik. H a ehhez a szám hoz hozzászá? m itjuk a birm ai színházakat és a kisebb p rim itív bem utatóhelyiségeket, ötszázra teh etjü k a filmszínháznak számítható helyiségek szám át. Ezek közül csak száz játszik kizárólag am erikai és euró?
8
IV. A távoli Kelet. Kelet?Ázsiában K ina is m int film? gyártó ország szerepel. A piacot nagy? részt A m erika és Japán uralja, mind? am ellett Sanghaiban h at gyártócég m űködik, am elyek azonban esetr'ől? esetre g y ártan ak és főleg kinai törté? nelmi tárg y a filmeket állítanak elő, am elyek a kinai köznép Ízlésének meg? felelnek. K arbinban Star?film név alatt egy cég dolgozik, am ely csakis kinai gyártm ányú film eket hoz forgalom ba és igyekszik a külföldi film eket kiszo? ritani. A kinai film színházak szám át nehe? zen lehet m egállapítani, m ert a legtöbb vándorm ozgó és eddig m indössze 130 állandó jellegű film színházat sikerült megolvasni.
Ausztria. 300 m. a tenger színe fölött. Vasútállomás: Feldbach, a budapest— gráoi vasút mentén.
A legjobb gyógyulási eredmények hurutoknál, asztmánál, szívbajnál és szivtágulásnál. Gyógymódok: K onstantin-és Eminaforrás, term észetes szénsavas fürdők, pneum atikus kam arák, inhalatóriumok, hidegvizgyógy intézet, elektro terápia. A fü rd ő t az uj idényre k ib ővítettük! Napos, v é d e tt fekvés, rem ek sé tán y o k , erdős v id é k ! Fürdőzene, színház, film színház, tennisz, jazz" zene, stran d fü rd ő , kirán d u ló h ely ek . P ih en ésre és ü d ü lésre kiválóan alkalm as! A utóközlekedés m inden irá n y b a n .
V. Egyéb E urópán kívüli államok. Közép? és D él?A m erikában 4000 film színház áll a film kölcsönzők ren? delkezésére. Ez a szám a következőké? pen oszlik meg: Brazília A rgentinia Columbia V enezuela
— — — —
T e lje s p e n z ió P 6 '5 0 - fő l fe lfelé.
valam int a környékező kis országok? han állandó polgárháborúk dúlnak. H olland?Indiában legutóbb 200 film? színházat szám oltak össze. Ausztráliá? bán 1000— 1200 filmszínház játszik és ezekhez hozzá kell szám ítani még az U j?Zcelandbeli 400 és a Filippini?szi? g'etckbeli 300 film színházat. H ogy ezek a film színházak a filmke? reskedelem és film gyártás szem pont? jából m it jelentenek, nehéz megállapi? tani, m ert hiányzanak a közelebbi ada? tok a színházak befogadóképességéről, a népesség ízléséről, a fennálló törvé? nyes rendelkezésekről, szóval mind? azokról a körülm ényekről, am elyek a film piacot irányítják. T én y az, hogy ezekben az országokban és földrésze? ken az am erikai film dom inál, sőt Dél? A m erikában m ajdnem 95% erejéig az uralkodó film az am erikai. A usztrália sem v o n h atja ki m agát az am erikai be? folyás alól, bár az angol korm ány min? dent' elkövet, hogy a saját film jeit A usztráliában elhelyezhesse.
— — — —
— 1400 filmszínház — 400 — 200 „ — 120 „ — — 125
Csile — — Urugav —
——
100
,,
Mexikó — —• K uba — —
— — — —
600 300
,, .,
a többi 700 film színház eloszlik Boli? viára, P erura, P araguayra és a kisebb középam erikai köztársaságokra. A ka? nadai film színházak száma m eghaladja az 1300?at. Egész A frikában 650 ál? landó film színházról érk ezett be jelen? tés. Ebből legtöbb esik a délafrikai U nióra, ahol egyedül 400—450 filmszin? ház játszik és ezeknek is a legnagyobb része egy Schlesinger ncvii filmszínház? m ágnás kezében van. Észak?Afrika ál? lam aiban, m int Tuniszban, A lgírban, T ripoliszban és E gyiptom ban körűibe? lül 250 film szinházról tudnak. Kis?Ázsiában 150 filmszínház játszik. Az afgán és perzsa filmszinházviszo? n yokról közelebbit nem leh etett meg? tudni, m ert ezekben az állam okban,
9
SZÁMOK A .F I L M VILÁGÁBÓL
JÚNIUSBAN ta rtjá k meg az idei nem zetközi mozgó* képszinházi kongresszust Brüsszelben. A berlini és párisi kongresszusok után súlyban és jelentőségben nem csak hogy nem vészit a brüsszeli összejőve* tel, hanem valószínűleg túl is haladja az előbbi k ettő t jelentőségükben, m ert a jelenlegi viszonyok során felvetett problém ák valószínűleg hatalm as műn* k át fognak adni a kongresszusra össze* jö tt nem zeteknek. A beszélő; és haris gosfilm kérdése, a behozatali koniins gensek ügye, a filmcenzura, a vigalmi adó kérdése m indm egannyi súlyos prob* lém ája az európai film életnek és igv az a 2—3 napos tárgyalás bővelkedni fog megfelelő napirendi kérdésekben. M ár m egérkezett B udapestre a brüsz* szeli kongresszus program ja. Eszerint' a kongresszust junius 2sán n yitják és junius 7;én zárják. Junius 2;án fogadás lesz a H otel Scheerben, este pedig hangverseny lesz ugyanott. Junius 3*án délután 3*kor m egnyitó ülés a Palais des Academies*ben, este pedig a M onnaie*szinházban diszelő* adás a kongresszusi résztvevők tiszte* letére. Junius 4;én tárgyalási nap. Junius 5fén délután A3 órakor kii* lö n v o n at viszi a résztvevőket az ant* w erpeni nem zetközi kiállításra. Junius 6;án a kongresszus záróülése, m ajd b an k e tt és bál következik. Junius 7;én délelőtt A 10 órakor kü* lö n v o n at viszi a vendégeket a lüttichi nem zetközi kiállításra, ahol reggeli és ebéd v árja őket.
K ö nyvtárá bó l nem hiányozhat a F I L M K U L T Ú R A egy évi kö tete sem !
Argentína: D élainerikának ez a hatalm as országa há lás területnek Ígérkezik európai Hímek szám ára. Hiszen A rgentínában közel 1200 filmszínház játszik, am elyekből 2:54 esik Buenos-Airesre, 41 esik Éosario űe S anta Fére és 17 Oordovára. Már az elmúlt sze zonban is igen szép számmal játszottak európai filmet, de a. folyó szezonban több európai film fog megjelenni, m iután az ar gentinjai vállalatok gondoskodtak arról, hogy kellő szám ú európai film jusson A r gentínának. Hazai film gyártás is van, azon ban nagyon nehezen halad előre. Hangos filmekre is van kilátás, m iután a délam erikai nyelterület kellő bázist n y ú jt a h angosfilmek k ih asználására.
Japán: A japán m ozgóképszínházak meglehetős hosszú m űsorokat játszanak. Az elsőrangú filmszínházakban 5000—6000 m étert v etíte nek. A kölcsöndíjak igen m agasak, m ert 5000—6000 méter napi kölcsöndíja átlagban 70—75 dollár. M indamellett a nagy am erikai v ag y európai filmek nem jövedelmeznek annyit, am ennyi arányban állana a m agas kölcsöndíjakkal. A vigalmi adót a japán m ozgóképszínházakban a városok és ország részek szerint állap ítják meg. íg y például Kobeban. ahol a legnagyobb idegenforgahogv minden ülőhely után 2% -ot kellett fizetni. Erre a városi intézkedésre a kobe-i m ozgóképszinháztulajdonosok színházaikban állóhelyeket rendszeresítettek, sőt a be fogadóképesség legnagyobb része állóhelyek ből áll, am elyek után semmiféle adót fi zetni nem kell. A külföldi tőke csak igen lassan tud előnyomulni, de term észetesen itt is az am erikai tőke áll az első helyen, m ert N agova kikötőben 1. Tokióban pedig 5 színház am erikai ellenőrzés alatt műkö dik. E gyébként 5 am erikai és 1 francia film vállalat m űködik Japánban. Lengyelország: A legtöbb filmszínház a varsói vajd aság ban játszik, am ennyiben az összes film színházak szám a 110, amelyből 55 esik m a gára V arsóra. A lodzi vajdaságban van 86 mozgóképszínház, Posenben 70. Lengyelsziléziában 78. a lembergi vajdaságban 74, Volhyniában mindössze 36, a vilnai v ajd a ságban pedig csak 20 filmszínház játszik. A háborúból ism ert galíciai vidékek közül a lerakói vajdaságban v an 48. a stanislauiban 20 és a tarnopoli vajdaságban 25. A lengyel film vállalatok száma m eghaladja a százat, amelyből 40 jut V arsóra.
10
{ MAGYAR MOZGÓKÉPÜZEM ENGEDÉLYESEK \ ") ORSZÁGOS EGYESÜLETE 7 B U D A P E S T , VIII., S Z E N T K I R Á L Y I UCCA 36. ^
TELEFON : JÓ ZSEF 3 6 0 - 0 5 . ^
.)
HIVATALOS ÓRÁK 9 - 2 - K L £
A F iljnkuK ura m inden egyes szám ál az E g y e sü le M iaíá ro za í^ fo Iy fÁ n a ^ a g o ^ d ü ialan u l^ h ap iáh .
V álasztm ányi ülés
Szabadalm i kérdések
E gyesületünk április 8-án ta rtó tra választ mányi ülését, úgy a budapesti, mint. a vi d éki'válasz'.m ányi tagok teljes létszámával, A választm ányi ülésen Bécsi G yula tá rs elnök elnökleté alatt, G yárfás Gyula ügyv. alelnöknek a íilmalapi ülésén való részvé tele m iatt Fenyő Sándor alélnök ism ertette a tárgysorozatot.
A választm ányi ülés a hangos leadó gé pek szabadalmi ügyében tudomásul vette, hogy az Egyesület vezetősége a SiemensHal ske-val közvetett tárgyalásokat folytat.
N ém afilm ek kontingens^ m entessége Tudom ásul vette a választm ány az El nökség bejelentését, hogy a vidéki mozgók érdekében a ném a filmek kontingensjegym entességét kérelmezze, hogy ezáltal ol csóbbodás álljon be a kölcsöndijakban. Ezt az akciót az MMOE az GMME-val végzi.
A kölcsöndíjak m érséklése ügyében a választm ányi ülés örömmel vette az egyes kölcsönzők m egértését a k ö r levélre és elhatározta, hogy ezt az akciót folytatja, mert ellen esetben a vidéki moz gók teljesen elpusztulnának.
T ársulások A következő társulási szerződések jav a soltattak : B randtner—U ránia Eger, Mo csári—Lad án y i Szakái 1iügyész, Horvát h— R u z sn 5c zk v . Szerencs.
F e r iig lie g f v o r :
Jahrbuch fúr Photographie, Kinematographie und Reproduktionsverfahren fiir die Jahre 1921—1927 LInfer M ifw irk u n g hervorragender Facbleute herausgegeben von H o fr a i P r o f. Dr. J. M . E d e r und K usfus E . K u c k in k a
_ . . Dr6ÍSSÍg^Sl6r
_ , Ddtltí
D é r um fangreiche Bánd erscheinf. in 3 7 eilen : T e il I T e il I I le il I l i T e il 3 enfháld
/f/jM f l H
m ii 286 A b b ild u n gen m ii 84 A b b ild u n gen m it 54 A b b ild u n gen
Jed er
X e i]P o ^ e i
19,—
i*1G an zleinen géb. 21,
RM. RM.
dasG esam fregisier.
D a s , J a h r b u c h “ g i b t e in e v o llk o m m e n e U b e r s i c h t ü b e r a llé N e t i e r u n g e n u n d F o r t s c h r i f e a u f d e m w e i t v e rz w e ig fte n G e b ie f.e d é r P h o é o g r a p h i e , K in e m a t o g r a p h i e u n d R e p r o d u k ti o n s ú e c h n i k i n d e r g a n z e n W e lc . In e r s c h ö p t e n d e r V o l l s tá n d ig k e if frín d en w ir d a r i n B é r i e h t e ü b e r n e u e K a m e r a t y p e n , n e u e o p t is c h e P r o d u k t e , B c s c h r e i b u n s e n d é r v e r s c h i e d e n s t e n A p p a r a t e t ű r P e p r o d u k c i o n s a n s f a l t e n , A r b e i í s v o r s c b r i f t e n ü b e r n e u e c h c m is c h e V e r f a h r e n , sovvie B e s c h r e i b u n g e n v o n n e u e n G e r a t e n ü b e r P r o j e k ü o n s - u n d s o n s f i g e k i n o te c b n ís c b e F i n r i c h t u n g e n .
A í s e i n z í g e s N a c h s c K I a g e w e r k u n d a l s d i e s o n o í w e n d i g e Z u s a m m e n f a s s u n g a 1l e s W isse n sw e ríe n v e rm íííe lí das J ah rbu ch dér F ftch w elí nun sch o n seií 30 Jahren d en íe ch n isc k en u n d w isse n sc h a & lí chen F o r b c h r ifí a u f d íesem grossen G ebíete.
QnS'UítSáSifi4^ M ffV'Síh O IJ IIlie ia llg IH J U K
G über erschienene Jahrbuchbande : Jahrg. 1889, I 894 /192 .O s ta tt für 178,60 R M . fü r J L 2 5 , - J R M .
Ich verfü ge nur über vvenige Exem plare dieser fasú vollsfánd igen R eih e und em pfehle daber allén lnteressenten,^besonders dér P h o ioin d u sfrie, B ib lio fh ek en sow ie Forscbungs= in sfifu ten und F achgelehrfen, s o fo r f zu besfellen .
y Verlag
von
W ílh e lm
Knapp
11
ín
H a lié
(S a a le )
AZ „OESTERREICHISCHE FILM-ZEITUNG” TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSA PÁ R ISBA ÉS LONDONBA r „O esterreichische F ilm -Z e i tung " (W ie n , V II. N eubaugasse 25.) m ár több jó lsik e rü lt külföldi tanulm ányi k irá n dulást rendezett, több oldalról érkezett felszólításnak engedve, elhatározta, hogy ez évben K özéj)-Európa m oz gószínház tu lajd o n o sa in a k lehetőséget n y ú jt arra, hogy a hangosfilm által te re m te tt hely zetről a nyugati állam okban szem élyesen m eggyőződést szerezhessenek, m ég pedig úgy, hogy a s a já t szem ükkel láthassák a p árisi és londoni hangosfilm gyárakat és hangosfilm et já tsz ó nagy m ozgóképszínházakat. A tanulm ányút résztvevői m á ju s 22-én reg geli 9 óra 5 perckor indulnak el a bécsi W e stbahnhofról. A z u ta zá s első állom ása N ü rn bergen át S tu ttg a r t lesz, ahol a kirán d u ló k m ásnap délelőtt az ism ert E u g en B auer cég m eghívására annak film gyárát tek in tik meg, m ely alkalom m al egy új hangosfilm gépet is b em utatnak a kirán d u ló k n ak . D élután a v á rost tek in ti m eg a társaság , m elynek tisztele tére a w ürten b erg i m o zg ó kép szín h á ztu la jd o nosok egyesülte összejö v etelt ren d ez a S ta d tgartenben. M ásnap a k irán d u ló k tovább u tazn ak P a risba, ahol b áro m napig időznek. A párisi tartó zk o d ás a la tt terv b e van véve a v áro s társasau tó k o n való m egtekintése és egy é j szakai k örutazáso n kív ü l a P a th é A'a tan, F ilm s Sonores T o b is és az új P ara m o u n t hangosfilm gyárak m űterm einek m egtekintése is, v alam in t látog atás a legnagyobb párisi film színházakban. M á ju s 28-án, szerdán a k irán d u ló k tovább u tazn a k Londonba, ahol négy napig ta rtó z kodnak. A londoni tartó zk o d ás alatt az is m ert angol film szaklap T h e C inem atograph 'lim e s, az angol m o zg ószínháztulajdonosok egyesületének hivatalos lap ja k alau z o lja a k i rándulás résztvevőit. Term észetesen, a B ritish International P ictu res és a W este rn E lectric telepeit is m eg tek in tik a k irán d u ló k a londoni nagy film színházakkal egyetem ben. E zenkívül egésznapos kirándu lás van tervbevéve L o n
don festői környékére. Június 2-án indulás Brüsselbe, ahol m ás nap n y itják m eg a N e m ze tk ö zi K in em a to grap Inai K ongressust. A kö v e tke ző napon a kirándulás felo szlik és így annak m inden r é s ztv e v ő je tetszéssze rinti. ideig m aradhat B rüsselben és résztvehet a kongresszus további tárg y alásain , v ag y nyom ban v isszatérhet. A kirándulás résztve v ő i Brüsselben. kézh ez ka p já k Becsig szóló va sú ti je g y e ik e t, m elyek hatvan napig érvé nyesek és m ódot n yú jta n a k tu lajdonosaiknak arra, hogy az ú tju k a t tetszésszerin t K ölnben, F ra n kfu rt bari, N ü rn b erg b en m egszakítsák. A kirándulás költségei B écstől, illetve Bécsig szem élyen kin t 725 pengőt teszn ek ki. E bben a vasúti jegyeken kívül a legelső ran g ú szállodákban való elszállásolás, na ponta ötszöri első ran g ú étkezés, valam in t a podgyász szállitása, a v a sú tró l és a v asú tra való u tó k , ú gym int m indennem ű b o rrav aló k és m ás költségek is b ennfoglaltatnak. A k i rán d u lás résztvevőinek tehát ezen összegen kívül sem m i néven nevezendő k iad ásai sem lesznek. A k irán d u lásra legkésőbb m ájus tizen ketteidikéig , szo m b a tig kell jele n tke zn i az O ester reichische F ilm -Z eitu n g kiadóhivatalánál, v agy B udapesten a F ilm kultúránál. E zen túl érkező jelentkezések nem vehetők figyelembe. A jelen tkezéssel egyidejűleg 200 pengő fizetendő be az O esterreichische F ilm Z eitung-nak a m agyar p o statak arék p én ztárn ál lévő 59.220 szám ú csek k szám lájára. A kö ltsé gek h átralevő részét legkésőbben m áju s tizen ötödikéig kell ugyanóda befizetni. C sekklapo k a t k ív án atra szívesen küld a lap kiad ó h iv a tala. M inden résztvevő érvényes útlevéllel kell hogy rendelkezzék, m ely az összes szük séges v ízum okkal is el legyen látva. A szállo dai férőhelyek, v alam int az egyes cégeknél tö rtén en d ő fo g ad tatáso k m egfelelő előkészí tése v ég ett k é rjü k a k irán d u láso n résztvenni szándékozókat, hogy szán d ék u k at lehetőleg minél előbb jelentsék be az O esterreichische F ilm -Z eitu n g kiadóhivatalánál.
A
z
-OKTATÓFILM
M O SD Ó SSY IM R E , min. tanácsos, ny. l
A PEDAGÓGIAI FILM ÉS AZ ISKOLAI MÓDSZER — T IZ E N E G Y E D IK K Ö Z L E M É N Y —
yilvánvaló tehát. — m ert ezt az okoskodást a má? sik példánkra, a gazdas ságtani példánkra is át* v ihetjük, — hogy szám os tanitási egységünket ab? bán a form ában és terjedelem ben, am int azok v ég reh ajtatn ak , filmre vinni tel jességgel lehetetlen és felesleges is volna. A m it a D unántúli D om bos vb dékről, vagy m ás födrajzi tanitási egy? ségről filmre viszünk, az merőben más jellegű, m int am it tanítunk. H a a Ba? konyt lefényképezzük, a filmező gép? pel végig m együnk a C zuha völgyön, ez a gép nem közképjellegü fogalm at ad a B akonyról, hanem valóságos rész-, le te k e t, azo k at a részleteket, amelyek; kel épen különbözik a Bakony a szó? belileg, vagy akár egy részletet adó állóképben b em u tato tt B akonytól, de egyúttal különbözik m ás hegyektől is. S ezek, a tém át m egalkotó, összetéte? lükben egésszé alakuló részletek köze? lebbről és távolabbról nézve adják a valóságos témát, teh át épen ezért bő? vebbek, gazdagabbak, m int a szóbeli tan itás anyagszertára. De hozzá kell tennünk azt is, hogy e többlet nem csak nem felesleges, ha^ nem egyenesen szükséges is; épen ezcrt egyáltalán nem veszedelm es és ártalm as. Szükséges a valószeriisé g?
N
hez és szükséges a tan itás céljából. M inden fogalom alkotásban o tt van egy nagyon fontos problém a, a megkuion? böztetés lehetősége és szüksegesscge m ás — főleg közelső fogalm aktól. A földrajzi film ezeket a jellem ző kii? lönbségeket adja: term észetesen itt lép előtérbe a pszichológus pedagógus sze>: repe, hogy a jellemző, a fontos és a szükséges és m egkülönböztetési alapot adó részletek választassanak ki. T isztán didaktikai szem pontból vizs? gálom a kérdést: ne nyugtalanítson bennünket az, hogy e többlet anyaggal m egterheljük a tanulót. Épenséggel nem : ellenkezőleg: ez az egyiittesség tanit, oktat, ez az együttélése a fogak m át alkotó jeg ye kn ek , a gyerm ek lel? kében a logikai gondolkodás gyalog? ú tja it segíti kitaposni; ez a részlete? zés. am ely nem részlet, de eiengeűhe? tetJen alkatrésze az egésznek, olyan sziszifuszi erőfeszítéseket az apperci? piált'atás nehézségeit veszi le a tanuló válláról, am elyet a tan itó aztán más m unkaterületeken gyüm ölcsözőleg ér? vényesithet. De e m ellett ez a többlet nem csak hogy nem káros, de feltétlenül sziik? séges is, és pedig azért, — de ez m ár a m ásodik kérdésünkre adandó válasz keretébe tartozik, — m ert ennek a he? lyes tanításban is igy k&'lene lennie,
13
ha ez szóbeli tanítással egyáltalán m egoldható volna. Tizedik közlem ényem ben feltett má* sodik kérdésem az volt: helyesekbe a mai tan itási egységek kivitelei, lehet?e mai földrajzi tan ításu n k at tan ításn ak nevezni a film nézőpontjából véve. A b ban a néhány m ondatban, melye? két az első kérdésre feleletül adtam , — m ikor jellem eztem azt, hogy egy földrajzi lecke általában m iképen fo? lyik le, — tu lajdonképen erre a máso? dik kérdésre is m egfeleltem , m ert a filmmel végzett földrajzi tan itás éle* sen rávilágít arra, hogy m it kell tani? tani, mi a fö ld rajztan ítás voltaképen és evvel szem ben a szóbeli, — filmen kívüli, filmnélküli tan ítás rossz. Rossz, m ert itt nem logikai gondolatsoroza? tok és ítélet sorozatok puszta megal? kotásáról van szó, am ikor is, ha a főté? tel és az altétel helyesen állíttatnak egym ás mellé vagy egymással szembe, akkor a kö v etk eztetés is helyes leszen, — hanem m e g é v ö s é g e k megismerésé* nek meglátásának vagy megláttatásá? nak kell a g o ndolatsorozatban a főté? teleket helyettesíteni. Ha ezeket a meglévöségeket nem tu d ju k biztos ala? pon n yújtani, ha ezeket csak emléke* zeti képek anológiáira építjük, ha a m eglévőségek valós képek helyébe sym bolum okat, skem atikus ábrázolásom kát tegzünk, — m inők a térképek m ind — am elyeknek m etszeti és vetületi jellege a gyerm ek előtt igen nehezen világosodik meg és am elyeket a gver? mek per analógián nehezen tud meg? lévő dolgok valószerü képzeleti képévé, helyes képzeleti képeivé átalakítani, ak? kor világos, hogy ez a fö ldrajztanítás nem leh etett helyes, csak viszonylag le? hetett jó és valam ennyire elfogadható, de egészen m ást m u tato tt és ad o tt és m ás eredm ény érdekében fáradozott, m in t am it egy filmmel szem léltetett fö ld rajztan ítás valójában n y ú jth ato tt. ím e akkor, m ikor a f i m egy súlyos vádpontra megfelel és megvédi magát,
akkor egyúttal egy a szóbeli tan ítást nagyon elitélő következtetéshez jut. T erm észetes, hogy ezzel nem akar* ju k azt m ondani, hogy be kell szün? tetni eddigi tan ításu n k at a földrajz? bán, hanem csak azt, hogy m inden egyes esetben, am ikor film nem áll rendelkezésünkre, igyekezzünk azt a valóságot m egközelítő képek nyújtás sával helyettesíteni és m indenekfelett pedig ne bizzunk olyan nagyon azok? bán a térképről való olvasásokban, m ert sokszor olvasunk olyan szöveget, am elynek csak form ai gondolati és lelki képek felelnek meg, de távol áh lanak a valóságtól. A zt m o n d h atn á valaki, hogy a föld? rajzra és a földrajzi filmre való hivat? kozás talán nagyon egyoldalú • . . hátha más tárgykörben lehet tökéletest adni a tanításban. N ézzünk meg egy egészen elvont té? mát, pl. a szám tan köréből. Ez ugyan? csak m essze esik a földrajztanítás m ódszeres lebonyolításától. szám? tan tan itás igen fontos elve az, — a népiskolai fokon, — hogy gyakorlati példákat hozzon fel és m utasson be, a m elyek ennélfogva a szám olásnak a való élet jelenségeihez való kapcsoló? dását m u ta tjá k és egyben a m egoldás iogikai m enetét is szinte előírják. A helyzet rendszerint az. hogy 40—45 ta? nuló közül az u. n. gyakorlati eseteket mindig csak egy kisebb töredék látta, a nagyobb rész nem, a nagyobb része ez az u. 11. gyakorlati példa is még m indig elég elméleti, nem is szólva arról, hogy az a kisebbik rész is emlé? kezeiből kénytelen rekonstruálni az esetet. H a a film m utat be a szám tan körében bizonyos u. n. gyakorlati ese? teket, azt valam ennyi tanuló maga előtt látja, ami a szám tani törvény m egértése szem pontjából döntően nagyjelentőségű különbség.
14
(F olytatjuk.)
Film a nyomdai gépekről. A svájci Maitres Impremeurs (nyomdászok) szövetségé nek nmifchatieli osztálya megbízást adott egy film gyárnak, hogy a nyom dagépek fej lődés történetéről, azok működéséről, hasz nálhat óságokról ötrészes filmet készítsen. A ti lm elkészítését a szövetség fogja ellen őrizni és a célja az. hogy az ifjabb nyom dásznem zedék oktatására megfelelő értékű oktatófilm álljon rendelkezésre. Ism eretterjesztő film Jáv áró l és Ujgiuneáról. E gy hágai mozgóképszinhálzban nem régiben m u tattak be egy filmet Ciclo Maya címmel, am ely a jávai és boriméi viszonyo kat. ism erteti és részleteket közöl az ottani jellegzetes néprajzi szokásokról és term é szeti viszonyokról. E gy m ásik film holland rendezésben készült, ugyancsak Jáváról, am ely egészen uj tá ja k a t és országrészeket közöl és am elyeket eddig még nem v ittek filmre. Hasonlóképen érdekes film készült Uj-Guineáról és lakosságának a szokásai ról. Oktatófilm a sasokról. Svédországban a Storthing nem régiben törvényjavaslatot fo gadott. el. mely szerint a saso k at különös védelemben kell részesíteni, tekintettel arra, hogy ez a m adárfaj kihalóban van. A nnak ellenére' tehát, hogy minden törvé nyes intézkedést m egtettek a sasok fenntar tá sa érdekében, B rengt Berg egy svéd peda gógus oktatófilm et készített . Az utolsó sasok" címmel. H osszantartó m unka után sikerült ezt a. nehéz kulturfilm et létrehozni, amely a sasok kihalása után képet ad majd a kipusztult madáirfajta életéről. Iskolai film Svédországban. Svédországban az oktatófilm elterjedése évröl-évre jobban ta rt és ma már úgyszólván az összes isko lákban bevezették a film oktatást. A m agán film gyárak minden lehetőt elkövetnek, hogy ak á r állami, ak ár magám töke tám ogatással
PEROLIN " j ! THE PEROLIH FABBICATION -
LÖBL JÓZSEF ^
BUDAPEST, IX., BAKÁCS-TÉR 5. Telefon: Aut. 872—29.
A legjo bb és a világ leg ism e rte b b lég fertő tlen itő s z e re Minden filmszínházban nélkülözhetetlen! K é rjen d ijta la n b e m u ta tá s t!
S p e c i á l i s filxnszállilások, a v ilá g m in d en r é s z é b e .
L eggy o rsabb v á m k e z e l é s a N y u g a t i é s K e le é i p á ly a = u d v a r o k o n , a fő v á m h ív a ta lb a n és a h a jó á llo m á s o k o n
é be 1
nem zetközi szálliímányo= zási és elvám olási vállalat,
I V . , V á c i = u í 1. s z á m , T e l e f o n : A u f . 1 5 9 — 47.
kellő számú oktatófilm et készítsenek és ezért azután a svéd iskolák kellő anyag fe lett is rendelkeznek. A svéd oktatófilm fej lődése folytán ma Svédország vezet az európai állam ok sorában az oktatófilm terén. A bolgár korm ány törvényjavaslatot nyúj tott be a szobránjehoz, am elyben tantervét dolgozott ki a kötelező fiilm oktatásra v onat kozóan. Eszerint a törvényjavaslat szerint a bolgár iskolákban a filmet szisztem atikus oktatási eszköz gy an án t fogják tekinteni. Oktatófilmcsere Amerika és Európa között. A w ashingtoni korm ány kereskedelmi mi nisztérium ának filmosztálya uj vezetőt ka pott Clarence J. Xorth személyében, aki nagy buzgalommal láto tt hozzá a filmosztály átszervezéséhez. A minisztérium filmosztálya elsősorban az am erikai filmek európai el helyezését mozdítja elő, újabban azonban m indent elkövet, hogy Európa és Amerika között az oktatófilmcserét, előm ozdítsa és egyengesse.
STERN EXPRESS FILMSZÁLLITÓ 5 Rue Cardinal Mercier
PARIS IX T E L .:
GUT.
4 9 —0 8 .
Táv. cím; Sttrnex Paris. Vegye igénybe gyorsáruszolgálatunkat Párizsból, Londonból és New Yorkból Budapestre! Budapesti képviselet:
I b u s z - tilinszállitás VII., Akácfa-ucca 5. Telefon : József 418—72,418—73
Budapesíi filmpiac. SSTSufftSii™. JELMAGYARÁZAT : Megj = M egjelenési liely — H = Hossza F. = F elírás — M = Műfaj Fősz = F őszereplők — C = Cenzúra — a. = aluli f = felüli.
IV/10 CITO-CINEMA VIII., R ökk Szilárd u. 11. — Tel. J. 412—71.
17 17
DANUBIUS MOZGÓ K ÉPIPARI R. T. ATI., A kácfa u. 6. Telefon: J 481—95.
IV/24 24
ECO FILM R. T. Budapest, VII., R á IV/17 kóczi ú t 14. — Tel.: Igazg. 429— 76. IV/3 17 FOX FILM R. T. Budapest, VIII.. R ákó czi út 9. — Tel.: J. 394—37, 316—58.
17 19 19 20 VI/10
IRIS FILM R. T. Budapest., VIII.. Nép színház u. 14. — Tel.: J. 363—17, 374—14.
METRO-GOLDWYNMAYER DISTR. Budapest, VIII., Főh. Sándor tér 3. — Tel.: J. 444—24, 444—25.
17 24
É g az erdő. — M egj.: Om nia. — H .: 1300 m, — F .: G aram i Andor. — Müf.: D rám a. — Fősz.: V irg in ia V alii, E u g en 0. B rien. — C.: a. H ajsza a m illiók után. — M egj.: Om nia. — H .: 2150 m. — F .: G aram i Andor. — M üf.: D rám a. — F ősz.: Luc'iano A lbertini, \ e r e b e s E rnő. — C.: a. F orradalom az agglegény otthonban. — M egj.: Om nia. — H.: 2300 m. F .: G aram i E rnő. — M üf.: V ígjáték. — Fősz.: N agy Kató, Siegfried Arno. — C.: a. Londoni éjszak ák . — M egj.: Om nia. — H .: 2455 m. — Müf.: D rám a. — Fősz.: J a c k T revor. Mabei P oulton, Mac L aglen. — C.: a. Szum atrai nagybácsi. _ M egj.: Om nia. — H .: 2010 m. — F .: M ihály István. — M üf.: V ígjáték. — F ősz.: Szöreghy G yula, M ary K id. — C.: a.
S árg arig ó k klubja. — M egj.: Orion. — H .: 1300 m. — F .: Radó. Miit.: B urleszk v íg játék . — Fősz.: Gleen T ryan. — C.: a.
D am ascus hercege. — M egj.: Orion. — H .: 2092 m. F .: Szántó. Müf.: D rám a. — Fősz.: Rod la Roquc, M arcelin D ay. _ C-: a. London lángokban . — M egj.: D éesi. — H.: 2500 m. — F .: L ak ner. _ M üf.: H angos drám a. — Fősz.: H eleue Schandler, John G arrck. — C.: a. N agy kérdőjel. _ M egj.: Roxy, Fészek, E ldorádó, Rákóczi, T úrán. _ H .: 1816 m . — F .: Szántó. — M üf.: Vidám bűnügyi. _ Fősz.: Raym ond G riifitt. M arceline D ay, — C.: a. Csókvitézek. — M egj.: K am ara. — H.: 2900 m. — F.: Szántó. _ M üf.: H angos v íg játék . — Fősz.: Y ictor Mae L aglen, Edmtmd L őve, L illy P a in ita . _ C.: a. Örvény. _ M egj.: Royal Apollo. — H .: 2591 m. — F .: Szántó. _ Miit.: H angos drám a. _ F ősz.: C harles F arró l, Mary Duncan. — C.: f. Ezerszcmii em ber. — M egj.: Royal Apollo. — H .: 2600 m . — F .: Szántó. _ M üf.: H angos v íg játék . — Fősz.: Sue Caroll, Niclc S tu art. — C.: a. E lvarázsolt kastély. — M egj.: P a la e e . — II.: 2000 m. — F .: K álm án .T. — Fősz.: H eleue Costello. — C.: f. Szegény lány szerencséje. — M egj.: P alaee. — H .: 20oO m. — F .: K álm án J . — M üf.: D rám a. — Fősz. Jaquelinc L ogan, W illiarn Oolller jr. — C.: a. Szerelm es gigoló. — M egj.: P alaee. — H .: 2000 m. — F . : K ál m án J. _ M üf.: D rám a. — Fősz.: M ary Saxon, .T. E g a n . — C.: a.
1V/5
A rany tánc. — M egj. Royal Apollo. II.: 2620 m. — F . : Szántó Lajos. _ M üf.: D rám a. — Fősz.: Dolores Del Rio, Rolpli F ortes. _ C.: a.
10
V ikingek. _ M egj.: D éesi. _ H .: 2620 m. — F .: Szántó L ajos. — M iif.: D rám a. — Fősz. P au lin c S tarke. — C.: a.
10
N agy m érkőzés. — M egj.: Corso, O m nia. — II.: 2000 m. — F .: Szántó L ajos. — Miif.: V ígjáték. — Fősz.: Joan C ranford és W illian H ans. — C.: a.
10
Szent L ajos hidja. — M egj. Orion, P alaee. — H .: 2353 m. —. F .: Szántó L ajos. _ M üf.: D rám a. — Fősz.: L ily D am ita. — C.: a.
20
Pokol rab jai. — M egj.: Capitol. — II.: 2000 m. — F .: Szántó L ajos. _ Müf.: D rám a. — Fősz.: John Gilbert. — C.: a.
20
Chikágói kékszakáll. — M egj.: Capitol. _ H .: 1800 m . F .: Szántó L ajos. — Miif.: V ígjáték. — Fősz.: B uster K eaton. — C.: a.
16
MÜVÉSZF1LM KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Budapest, VII.. Rákóczi ú t 40. — Telefon: J. 403—97.
IV/3
Exotikuinok világa. — M egj.: C'orso. — H .: 1200 in. — F .: R adé J. — Müf. K ulttir. — Fősz.: Dr. E. Cadelle expedíciója. — C.: a.
17
Két szomszódvár. — Meg-j.: P alace. — H.: 1900 m . — F.: Ga ram i. _ Müf. V ígjáték. _ Fősz.: E ddie Q uillan. — C.: a.
17
H alálvonat. — Megj. F észek. — H.: 1400 m. — F .: Eadó J. — M üf.: Cowboy. — Fősz.: H a rry C arey. — C .: a.
PÁTRIA FILMKERES KEDELMI ÉS FILMKÖLCSÖNZÖ VÁLLA IV/4 LAT V I!.. E r z s é b e t körút 8. Telefon: J. 406—25. PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T. Budapest. VII., Rákóczi út 59 — Telefon: J. 344—87.
TURUL-FILM Budapest, V I I , Miksa ucca 7. — Telefon: József 369—42.
UFA-FILM R. T. Budapest, VIII., K öl csey ucca 4. — Tel.: J 351—36, 336—21.
IV/3 15 24
Bűnnel szerzett dicsőség. — M egj.: P a lace. — H .: 2028 m. — F .: \ á e z i . _ MUf.: Szinmü. — Fősz.: Jam es H all, Louis Broock. _ C.: a. Farkasok dala. _ Megj. E adius. — II.: 2050 m . — F .: L ak n er. _ M üf.: H angos színmű. __ F ősz.: L upe Velez, G. Cooper. — C.: a. Nadrágos menyecske. M egj.: P alace. — H .: 2140 m. — F .: Radó. _ Müf.: V ígjáték. __ Fősz.: Bebe D aniels, Jam es H all. _ C.: a. Krisztus. _ M egj.: G lória. — II.: 2000 m . — F .: P app B éla. — M üf.: P assio játék . — F ősz.: Amleto Novelli, L éda G-ysb.— C.: a.
17
Csendéit a dutyiban. — M egj.: Orion. — H .: 2300 m. — Müf.: V ígjáték. — Fősz.: Zoro és H uru. — C.: a. A hálókocsi tolvaja. — M egj.: Orion. — II.: 2500 m. — Müf.: K alandor v íg játék . — Fősz.: Ossi O sw alda, Igo Sym, B eregi O szkár. — C.: f.
24 IV/2 10 19
IV/4 V/l
WARNER BROS F irst N ational V itaphoue Pictures VII., Erzsébet körút 9. — Tel.: J. 325—90.
szinfóniája. Zwei Herren irn SU Takt. — M egj.: Fórum . 2740 m . _ Müf.: É nekes v íg játék . — Fősz.: W illv Forst, Szakái, H alm av Tibor, Grethe T heiner. W alter Jan sen . a.
IV/14
111/31 UNIVERSAL FILM Rt. Budapest, VIII., Nép színház u. 21. — Tel.: J. 391—76.
Szivek _ H .: Szőke _ C.:
IV/14
Szerelmi keringő. — Megj.: t'r á n ia . Corvin. — H .: 2436 m. — F .: L ándor. — Müf.: O peretté. — Fősz.: W illy F ritsch, L ilian H arvey, Georg A lexander, H ans Ju n k e rm an n . — C.: a. Í3 hős. (Utolsó század). _ Megj.: Corvin, Ufa. — H.: 2059 m. — Müf.: D rám a. — Fősz.: Conrad Veidt, K arín E vans. — C.: a. A kék angyal. —. M egj.: E fa, Corvin, U ránia. — H.: 3100 m. — F.: L ándor. — MUf.: D rám a. — Fősz.: E m il Ja n n in g s, M ajlene D ietrich. — C.: f. Mámor és bűn. — M egj.: Déesi. _ H.: 2600 m. — F.: Kiss J. — M üf.: H augos drám a. — Fősz.: M erua K enedy, GLem Tryon. C.: a. Arizona csillaga. — M egj.: Simplon, V esta, F ővárosi. _ H .: 1800 m. — F .: K iss Jenő. — M üf.: Humoros cowboy, hangos. _ Fősz.: Ken M eynard. _ C.: a. Aranykaraván. _ M egj.: V esta, F ővárosi, Im periál, E ldorádó. — H.: 1900 m. — F .: K iss Jenő. — M üf.: D rám a, cowboy, h a n gos. — Fősz.: Ken M eynard. — C.: a.
Broadwai királynője. (Ezüst pillangók). — Megj.: Corsó. _ H.: 2196 m. _ F .: Fodor Sándor. _ M üf.: V íg játék , hangos. _ Fősz.: Alice W hite. _ C.: a.
A világ legjobb regén yei a leg o lcsó b b áron
Szerkeszti: V Á C Z I D E Z S Ő w Minden héten egy regény ~m Ara 10 fillér K a p h a t ó m in d e n ü k
F IIM R E 6 E H Y E K
S zerkesztős ég és k iad ó h iv atal: BUDAPEST, V., KÁDÁRUL 8.
s o r o z a t á b a n jelen n ek meg 17
HMTECHNIKA ZOM BORY LÁ SZLÓ , oki. gépészm érnök, a M agyar M ozgóképüzem E ng ed ély esek Orsz. E g y esü letén ek szakértő m érnöke :
A BESZÉLŐ ÉS HANGOSFILM TECHNIKAI PROBLÉMÁI z
egesz szakm a hangos m ár a s film től, benne v ag y u n k nyakig, csak éppen a fü lü n k van kinn a sok m indenféle hangból, épp ezért azt h i szem hasznos lesz a szak m ára nézve, ha ebben való tap asztalataim at és vé lem ényem et közre adom . N em csak m ostanában a budapesti, de m á r a n y ár folyam án tö rté n t b e r lini tap asz talataim is csak m eg erő sí tették azt a m ár régebbi hitem et, hogy a „beszélő" m ozgószinház — m ai álla potában — egyáltalában nem lehet ve szélyes v ersen y társa a ném a film nek, különösen n álunk M ag y aro rszág o n . • A m ai beszélő film nek m ég m indig olyan hibái v annak, am elyek teljes k i küszöbölése nagyon nehéz, e rre m ég valam i egészen u j gondolat kell m ajd, am i bizony m ég a jövő kérdése, és ha m ajd eg y k o r be is következik az az idő, am ik o r a film m á r tökéletesen beszél, ak k o r sem fo g ja k iszo rítan i a n ém a film et nem csak azért, m ert nem tu d ja ugyanazt nyújtani, de főleg azért, m e rt a ném a film nek egy m eg dönthetetlen előnye a nem zetközisége, azt minden n em ze t megérti. É s bi zony a m i szem pontunkból jó is, hogy ez igy van és hogy legalább is hosszú időn át igy is lesz, m ert hiszen a be szélő film főleg csak angol és ném et
nyelvű és ez bizony cseppet sem válna saját nem zeti k u ltú rá n k előnyére, m e rt hogy m i g y á rtsu n k kellő m enynviségben m ag y aru l beszélő film eket, azt igazán nem lehet előreláthatólag m ég csak rem élni sem, e r re jó ú tm u tatás a ném a film g y ártásu n k nehéz helyzete. A beszélő m ozgószinház m ár év tizedek óta ism ert, a közönséges g r a m ofon bekapcsolásával m á r m egol do ttn ak látszott, csak a két gépnek — a g ra m o fo n n ak és a vetítőgépnek — eg y ü ttjá rá sá t. a szinkronizm usát kel lett biztosítani, am i arán y lag nem ne héz feladat. T u d ju k azonban, hogy a gram o fo n o s beszélő film — m ég ab ban a néhány színházban is. ahol be m u ta ttá k — nagyon rövid életű volt. U g y an is ennél feltűnően kiérezhető volt az, hogy nem a ve tített alak, h a nem egy g ram ofon ..beszél" és igy a közönségnek elég volt egyszer — m int ú jd o n ság o t — m egnézni, m ert a g ra m ofon illuziótrontó tö lcsérh an g ja eg y általán nem elégítette ki az igényeit. E hhez jö tte k aztán m ég a m űszaki bajok, köztük az a kellem etlenség, hogy ha a filmből ki kellett v ágni egy darabot, akkor vége volt a szin k ro nizm usnak, nem v ág h a tv á n m eg a gram ofon lem ezt is. A régi g ram o fo n o s beszélő film te h át m eghalt, azonban éppen m ostaná-
18
l)^n feltám ad t m int kisérő zenét szol T obis) szin k ro n izált gram o fo n kíséret g áltató berendezés, am inek ugylátszik is lehtséges, a legújabb beszélő film sik ere lesz, főleg a kisebb és a vidéki berendezések azonban — okulva a m ozgóknál, m ert a jó gram ofonzene fotocellás berendezés kellem etlenségein m égis csak kellem esebb, m int am it és d rá g aság á n — m á r többnyire olya r ossz zenész rossz hangszeren nyújt, nok, hogy csak gram ofon-lem ezzel m ű épp ezért a g ram o fo n o s kisérőzenére ködnek. m ég vissza fo gok térni. A zt hiszem hasznos lesz a szakm ára P ró b álk o ztak a g ram ofonos beszélő- nézve, ha a fotocellás beszélő berende film nek olyíéle változatával is, m ikor zés fog y aték o sság ait felsorolom . a szin k ro n izm u st nagyon egyszerűen A beszélő film nek legnagyobb hi old o tták m eg azzal, hogy a film m aga b ája az öblös tölcsérszerü hángon k í helyettesitette egyúttal a g ra m o fo n vül •— vagy inkább ezzel összefüggés lem ezt is o ly ío rm án , hogy annak ben — az, hogy a h angnak a színezetéi egyik szélén voltak kiképezve a hang- nagym értékben lerontja. A valóságban hullám ok, am elyhez a m egfelelően könnyen fel tudunk ism erni b á rk it is alak íto tt tü tám aszkodott. E nnél a a h an g járó l, a beszédjéről. Ezzel m egoldásnál m ég a film megvágása szem ben B erlinben m ódunkban volt után is m eg m arad t volna a szinkro tapasztalni, hogy jól ism ert tá rsa in k nizm us egy kis zökkenő után. T e rm é ról készült beszélőfilm leveti tésekor szetesen a h an g igy a vetítőgépnél ke- hat eset közül csak eg y ízben lehetett letkeztt, am elyet m ég előle kellett ju t valahogy erőltetve a h an g járó l a sze tatni az ernyőhöz, hogy az onnan jö m élyt is felism erni, am i azt m u tatja, v ő n e k tűnjön fel. E z t a re n d szert hogy nagyon különlegesen jellem ző az tette életképtelenné, hogy a film h an gúnak kell lennie az ilyen em ber nek a g ra m o fo n t helyettesitő része nek. sokkal h am arabb m ent tönkre, m int H a az ernyőn 2— 3 beszélgető férfi m aga a film. É p p igy v ag yunk a g r a m utatkozik — akiknek az alaphangjuk m ofonlem ezzel is, de az a régi film a valóságban közel egyező — akkor hez m indig m eg újítható. (A gram o szinte feszülten kell figyelm i az ala m ofonlem ezes beszélő filmeknél átlag kok szájm ozgását, m ert különben nem hetenként — 20 leadásonként — szo lehetne észrevenni, h o g y m ik o r beszél kás m eg ú jítan i a lem ezt). az egyik és m ikor a m ásik és m inél N ag y o n régi m á r az a törekvés is, többén vannak a v etített képen, annál h ogy a h a n g o t fényjelenséggé átala bántóbb ez a dolog, am it m ég növel k ítv a az adójával együtt foto gráfáljuk az, hogy az ernyőnek bárm ely részén a film re és a hangképet a vetítés alatt beszél is valaki, a hang iránya m indig v isszaalak ítsu k h anggá. ugyanaz m arad, m ert hiszen az m inIlyen elv alapján m űködnek m ár • dig egy helyről, az ernyő mellett, vagy azok a berendezések, am elyek m osta m ögö tt elhelyeztt hangerősítőből jön. nában nálu n k is egyszerre olyan nagy Az olyan színházban, hol a hangerőérdeklődést keltettek, holott ug y an azt sí tő az ernyő előtt oldalt van elhelyez m ár régebben is hallottuk (F orest-féle) ve, különösen bántó az, hogy a hang és am ely eg y cseppet sem volt rosz- nem onnan jön, ahonnan kellene. A szabb, m in t a m ostaniak és bizony sem h an g irán y em e zavaró tulajdonsága ezek, sem az nem m ondható valam i legkisebb akkor, ha a h an g erő sítő az nagyon kielégítőnek. ernyő közepén (m ögötte) van elhe Ezek az ujahb berendezések lénye lyezve, m ert a beszélő jelenetekben az gükben csak annyiban különböznek a alakok fa fejek) m indig középen szok régitől, hogy ezekkel (W estern , K lang, tak lenni. E z esetben is legjobb egy
19
É rdekes, hogy a régebbi típusú ívlám pákba is olyan szenet használnak, am elyet egy egé szen különleges eljárással készítenek úgy, hogy .fém részecskék is v ann ak benne, m ég pe dig azért, m ert ezektől a fém részecskéktől narancsszínűre festődik a lám pa fénye, ami kiválóan alkalm as arra , hogy a panchroniatikus film re fotog rafálh assan ak .
h an g e rő sítő t használni, m ert ha ezek ből többet alkalm azunk, ak k o r még, ha egym ás m ellett vannak is ezek, m égis csak ro n tjá k a hang irány érze tét, azonkívül m inél több a h angerősítők szám a, annál kevésbé tiszta a hang, m ert azok nem m űködnek abszolút p o n to sság g al egyszeri- és nem szólnak teljesen egyform án. M inthogy a h an g e rő sítő t leghelye sebb a vászon m ö g ö tt elhelyezni, így egy vastag, töm ött vászon (g y ö n g y v á szon) m ag a is nagyan lero n th a tja a han g o t, ez esetben teh át, az ernyőnek olyannak kell lennie, hogy a h an g to m pítás nélkül jöhessen ra jta keresztül (ilyenek vannak is m á r). Legközelebb k ifejtjü k , hogy mi is az oka annak, h ogy a beszélőfilm a han g o t an n y ira lerontja, helyesebben elszínteleníti.
* A S Z IN E S F IL M
(F o ly tatju k .)
Ú J B Ó L H IG G A N Y L Á M P Á T É S IV L Á M P Á T H A S Z N Á L N A K A FELVÉTELEKHEZ A z am erikai C oop er-H ew itt gyár egy neoés higanyk om b i n ác ió s lám pát hozott legutóbb forgalom ba, am ely a gy ak o rlatb an nagysze rűen bevált. A m ikor ennek sikerét a rég eb ben ívlám pagyártással foglalkozó v állalatok m eglátták, csakham ar ők is. kísérletet tettek arra, hogy az ívlám pákat a hangosfilm fe l vél eleire is alkalm assá tegyék olyképpen, hogy fo jtó tek ercset szerelvén a régi ívlám pás fényszórók elé, annak zü m m ö g ő hangját eltüntették. A züm m ögő h ang ugyanis m agas frekvencia zavaraiból keletkezik és így az eléje kapcsolt fo jtó tek ercs ezt a hangosfilm felvételét zavaró z a jt teljesen kiküszöböli.' E zek az ívlám pák a g y ak o rlatb an igen jól váltak be, úgyhogy ma totálfelvételekhez 'm indenütt ívlám pát használnak, m ert ezek nek hatásos fénye a legalkalm asabb a nagyfelvételekre. Ma m inden külföldi film g y á r ban ívlám pát használnak a totálplánoknál és csak a prem ierplant v ilá g ítjá k m eg féhvattcs lám pákkal. E zekután valószínű az, hogy a higanylám pák csakham ar m egint divatba jönnek, még pedig félw attos lám pákkal kom binálva, m ert ezek felelnek m eg leginkább hangosfilm felvé telek minden követelm ényének.
K ülföldön m indenütt azon dolgoznak m ost a film technikusok, hogy a g y ártás követelm é nyének m indenben m egfelelő egyszerű és ol csó szín esfii m i elvételi eljárást dolgozzanak ki. Lényegesen ú ja t ezen a téren a ném et S in u s -é l já r ás hozott. A B usch-eljárás is nagy sik ert é rt el, am ennyiben B arcelonában a nagy állam i d íjja l tü n te tté k ki a feltalálót, főleg azért, m ert ez az eljárás különösen m ű té te k felvételére alkalm as. H o g y az am e rikaiak m ennyire ju to tta k m ár ezen, a téren, arró l egyelőre nincsenek m egbízható hírek. A m erikai h írad ás szerin t azonban ezek az új színes film ek sokkal tökéletesebbek m inden eddiginál és különösen nagy v álto zást hoz ezen a téren egy ú jo n n an feltalált kopíxozó eljárás. É rdekes, hogy A m erikában m ár am atőrök is foglalkoznak színesfilm felvéte lekkel, sőt az egyik felvételi e ljá rá s egyene sen az ő szám uk ra készült. E nnek M u ltiko lo r a neve és az az érdekessége, hogy két te lje sen különálló film szalag o t használnak a fel vétel céljaira, am elyek közül az egyik pankrom atik u s, a m ásik kékes-zöld érzékeny ségű és narancsszínű. E zzel az eljárással hangosfilm eket is. fel lehet venni.
W W W W V \* A A /W W V A A A * V W W V V
20
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT Felelős szerkesztő: LAJTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 30. Tel. József 363—76. • ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. ❖ Vi évre 5 pengő. Párizsi szerkesztőség:
Artúr Vitner, 2, Square Caulaincourt, Tel. Marcadet 42 - 99. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
•05 "ii ^UjCiiot ‘‘XI ‘isa d e p n a Hllí?AI sjx ) Bpuio.íu u o q jio — '•lopuy Bjje'j rs o p ia j i.iast?pKi5j sa jaasajzsajpiazs y
*
I
-9 i = € 9 €
í : u o J » la X
0 £ ) " J S > l ') 8 1 l ? « l a
M ()(I \V
in
I I I
“ H A ‘> s » < J « p n a
W LI Y I
: 9 J 9 z s a j S b z s í o i b í Í S b j ^ o p s i A d 3 ) |j 9 Z 3 ^ \ m o a lly o s n -w a rx s o o n y u
• x a ^ a x s a x N n iN Y
|t
f
‘AlXIZOd S3NTZS •(®JI»I®I®»9A1®J
%
!I ® Í Í? ) N Y d d a c i n S
a N IH lS IY c J ‘ I A 1 0 Ö H 0 3 N I M
* N c m v m ¥ A e i x a a a a a A ix v o a N A ix iz o d í
%
4 I Xa>
W1 I J S H 3 AIM
4
i ft
* * * ft
i
ft
*
ft *
í >s |
ft
§
i 5
IJ ■ sz-m t z - m t :uo*9|3i
’J-'J a)9|asjAd?)|.i?z3A {SpzsjojeÁSeiu
=
‘ISddBpng
=
*zs *g J9j-iopu?s Saojaqoj ‘ IIIA
H
|
'djog
; z u o a
E
jaAe|n - uÁMpjog-oj^am
I
) e q e z e i |
I
I a
l
B
j
p
u
j
i
u
6
a ui
~
( i i f ü é z s ü lü i p í f ü i s i Ü E
(a z u d a a
I
N 0 X V 3 N
=
U
=
3 i s n a
]
ap *zse#te} e })|
=
f
A
r a
I
p e n g ő
