Iiádió és az összes haugosfilmslágerek zeneszámainak grauiofonlomezei legolcsóbban kaphatók: REIGH MIKLÓS, Budapest, VI., Viluios császár út 45.
Az összes ( o l y gyárlmányolt m i n d e n szaküzletben
isméi!
C'oty púder, kis doboz I' 2.40. az összes rougeok, Coiupactok, L'Origan. Emeraude. Paris, Cliypre, L'Aimant, parfümök kis és nagy üvegekben: Magyar központ: MIHÁLY OTTÓ GYÓGYÁRUNAGYKERESKEDÉS. Budapest, VI. Podmauiezky-utea 43. — Telefon: Aut. 122—44.
s z e r k e s z t ő s é g
és
kladóhivatalt r u d a f k s t , vii. király
kerület,
ucca
telefon : józsef
s 441—47
flu
előfizetési egé8z
évre
f é l é v r e
.
á r i
.
. . . .
.
ío
p
s
p
megjelenik minden
c s ü t ö r t ö k ö n
Tanulság Nemrégiben szóvátette A Hét, hogy az egyik amerikai filmgyár fittyet hányt a magyar nyelvnek, a magyar feliratnak s valamilyen zseniális ötletből elindulva elhatározta, hogy a híradói feliratait Berlinben csináltatja meg. Igy is történt és heteken keresztül a közönség elszörnyüködve láthatta a mozik vásznán azokat a rettenetes sajtóhibákat, magyartalanságokat, amelyek valósággal megcsúfolták a magyar nyelvet. A Hét feltárta az esetet, amelynek visszhangja támadt és az amerikai filmgyár — már újra Magyarországon csináltatja a híradói feliratait s ezzel visszaadta a munkát a magyar dramaturgnak, a magyar mutációirónak és magyar laboratóriumnak. Hót akkor miért volt szükség erre a demonstrálásra, erre a hadüzenetre, amelyben a magát talán kelleténél is nagyobbnak képzelő filmgyár maradt alul. Tanulságnak mindenesetre jó volt: az amerikai filmgyár megtanulhatta, hogyha érdemesnek tartotta azt, hogy a kis Magyarországon megvesse a lábát, mert ugy vélte, hogy a magyar mozikból is ki tud üzleti hasznot préselni, akkor legalább viselkedjék illendőképpen a magyar földön. Ne szenvedjen önimádatban, ne helyezkedjék az amerikai businesman kétes magasságú piedesztáljá/ra, mert ez nem is túlságosan kellemes perspektívát tár eléje. Aki magasabban van, nagyobbat esik... Ismerünk mi olyan amerikai managert is, aki amellett, hogy szivén viseli a cége minden ügyét, nem becsüli le a magyar munkát, a magyar tehetségeket, hanem a legteljesebb harmóniában igyekszik öszszeegyeztetni az amerikai és a magyar érdekeket. Igaz, hogy ehhez koncepció kell, stilusérzék, de hát aki a filmmel nőtt fél és nem máról-holnapra cseppent bele, abból ez sem hiányzik. Az amerikai filmgyár a magyar filmipar ellen indított harcában gyorsan takarodót fujt, ám amikor ennek az esetnek a tanulságait levonjuk, fel kell vetni a kérdést: nem kellene-e olyanfajta filmrendeletet hozni, amely megakadályozná a hasonló kilengéseket. Ez legalább anynyira furcsa, minthogy van Magyarországon fümvállalat, amelynek a vezetői németek és a vállalat hivalos nyelve is a — német. Nem elég, hogy a hangosfilmek tulnyomórésze idegen nyelvű, az idegen nyelvet most még az irodai érintkezésben is meg akarják honosítani. A magyar kulturát ez semmiképpen sem fogj
A
1
H É T
PREMIER PLAN XVIII. F O D O R
ADOLF
Fodor• Adolf típusa az egyszerű, becsületes, szorgalmas filmkereskedőnek. Sohasem a mások által teremtett vállalat kényelmes vezetői székébe ült be, hanem szorgalmával és az ügyességével saját filmvállalatot teremtett, amelyet az öccsével vezet. Kettőjük munkájának az ered' ' ménye a Phőbus filmvállalat és kettőjük munkájának gyümölcse a filmvállalat prosperálása. Szorgalom és becsületesség volt az ideálja a Fodor Bros.-nak a múltban és kitartottak emellett most is. A Fodor család valóságos filmdinasztia, hiszen kettőjükön kivül a filmszakmában dolgozik még Fodor Adolf két fia: Sándor, a legjobb magyar filmdramaturg és László, a Phöbus főtisztviselője. A család szeniorja Fodor Adolf megelégedett lehet: mindig lelkesedéssel és eredménnyel dolgozott, vállalkozását a maga erejéből emelte fel a nagy, magyar filmvallalkozások sorába, s mert jó érzékkel és bizle tos ítélőképességgel válogatta mindig a filmjeit, a jövő ^ is biztatóan áll előtte. r f H M OdM-fA nagy sikerek sohat. sem kapatták el, sohasem vindikálta magának a filmvezéri rangot és címet. Egyszerű, becsületes filmkereskedő akart lenni, semmi több. Ez ma is. És talán a szerénységéért, az egyszerűségéért szeretik annyian.
Úm V
A legaurvaDD l e g d u r v á b b kés lesz a Majthényi-féle Kes pár par nap alatt bársony oarsony puhaságu pun
Aurora Créme
hassnálata 1 tégely 1.20
után 2.40 P
Majthényi Béla aranykereszt drogéria, IX., Vámház-körut 15. sz.
A H É T
Hogyan
3
kell filmet
rendezni?
I r t a : JOSEPH von STERNBERG
A film által támasztott igények foly tonosan váltakoznak. A filmrendezés szempontjából kiforrt mai nézeteimet a holnap eseményei teljesen megdöntheti k. Alapjában véve a filmrendező nem sokat beszélhet működéséről. Ninosen szabálya annak, hogy a jó film milyen kellékeket igényel, hiszen a sikert semmiféle tényező nem g a r a n t á l h a t j a s a jó filmeket nem az előre felállított elvek ós szabályok alapján állítják elő. Minden film u j problémát vet fel, ami esak nyugodt, józan megfontolással, sok tudással és a film iránti lelkes szeretettel oldható meg. Egészen más feladatot igényelt u j filmem, a Marokkó amelyben Marlene Dietrich játssza a főszerepet — -mint előző filmjeim, A vasember, Az utolsó parancs és A kék angyal. A d r á m a cselekménye, a szinészensemble, a technikai feitételek ós az előállítási metódus minden filmnél más. A rendező tehát két különböző filmnél nem dolgozhat egyenlő eszközökkel. Magánéletemben festő és m ű g y ű j t ő vagyok. Itt teljesen követhetem egyéni Ízlésemet, s nem kell másokra tekintettel lennem. De mint filmrendezőnek szemelőtt kell tartanom, hogy ugy a filmjeim publikumának, mint a filmi vállalatnak, amelynek dolgozom, felelősséggel tartozom. A jó filmrendezés főfeltétele, hogy a • rendező munkája ne hagyjon látható nyomokat maga után, mert a jó filmnél a cselekmény folyamatosan görj dül. A jó rendező kötelessége, hogy a szinészokből a legjobb alakítást kiváltsa, s ugy a fotók, mint a hangfelvételek kifogástalanul történjenek. A film tulajdonképpen raozaikmunka, amely varrásnélküli tökéletes egész látszatát kell hogy keltse. A beszélőfilm fokozta azokat a követelményeket, amelyeket a jó film a
rendezőtől és a szereplőktől kiván. A rutin ma m á r nélkülözhetetlen a filmnél. Ma nem lehet ismeretlen nagyságokkal kísérletezni, m i n t a némafilm idején, amikor néhány próbafelvétel után nagy film főszerepét játszatták kezdő színészeikkel. Az iskolázottság ós a gyakorlat ma m á r nélkülözhetetlen a szimószeknél, még akkor is, ha
Joseph
von
Sternberg
egyéb kellékekkel, mint képesség, jó filmarc rendelkezik is. Maurice Cheválier gyorsn karrierje, Ruth Chatterton népszerűsége s Marlene Dietrich mindenki által megjósolt nagy jövője is biztosítják teóriáim helyességét. A rendező azelőtti abszolút uralkodásának a beszélőfilm annyiban vetett gátat, hogy a szereplőik h a n g j a független tőle. A rendezőnek korlátlan hatalma van a szereplők játéka, mimikája, mozgása, a helyszín és a kép felett. Befolyásolhatja a h a n g kiejtését,
A
4 de maga a hang függetlenítette magát. I t t érvényesül tehát az iskolázottság. Szerintem nagyon fontos a siker szempontjából a cselekmény háttere. A jól megválasztott élethű háttér a cselekmény realisztikus h a t á s á t nagymértékben fokozhatja. H a a jó filmet valamiképpen definiálni akarjuk, akkor szerintem a következő kiindulópontot választhatjuk: szerelmi téma,
H É T
amelynek hátterében valamilyen cpipai dráma játszódik le. Ilyen filmek voltak: Egy nemzet születése, Covered Waggon, Big Parade, A nagy szüret. E filmek cselekménye egyszerű és emberi s a háttérben erőteljes színekben hatásos cselekmény pergett le párhuzamosan a film motívumával. De ezek a filmek némák voltaik s a beszélőfilm s i k e r f o r m u l á r é j á t még előbb meg kell találni.
FJem sikerüli a Liliom filmváltozata! Az amerikai Fox filmgyár, mint A Hét annak idején jelentette, filmrevitte Molnár Ferenc költői szépségű legendáját, a Liliom-ot, amely nagy siker mellett járta be a világ szinpadait. A filmet nem sikerült az amerikai gyárnak Molnár Ferenc szellemében elkészíteni, Molnár költői erejét, finomságát, az ormótlan amerikai mentalitással helyettesítették s ennek következtében a film nemhogy siker aratott volna, hanem amerikai egyházi körök a rosszul értelmezett menyországi jelenet miatt a betiltását követelik. Londonban már be is tiltották a Liliom hangdsfilmváltozatát, amely ilyenformán hozzánk sem igen kerülhet él, hiszen köztudomásu, hogy a magyar filmcenzura az amerikai és az angol cenzúránál is sokkal szigorúbb.
Francia filmvezér Budapesten Néhány nappal ezelőtt Budapestre érkezett Charles Deruysis, egy újonnan alakult francia filmtársaság igazgatója, aki magyar filmkörökkel tárgyalásokt folytatott egy esetleges magyar-francia hangosfilm együtmködéséről. A plattformot azonban többszöri tárgyaláson sem sikerült megtalálni s ezért Deruysin eredménytelenül tért vissza Párisba.
J^dájusban
filmkongresszus
lesz
Rómában
Ismeretes, hogy minden esztendőben valamelyik világvárosban nemzetközi filmkongresszust tartanak. Az idén Rómának jutott a rendezés joga és az olasz főváros már most nagy előkészületeket tett, hogy minél ünnepélyesebb keretek között rendezze meg a világ filmvezéreinek összejövetelét. A kongresszus kiemelkedő eseménye az első nagy olasz hangosfilm, az Ave Maria bemutatója. Ezt a filmet, amelyet mint ismeretes Magyarország számára a Super filmvállalat már régebben lekötött, eredetileg március folyamán akarták bemutatni a római királyi operában, ujabban azonban ugy határoztak, hogy májusra, a kongreszszus idejére tolják ki a bemutntóját, hogy az egész világról egybesereglett filmdelegátusok megtekinthessék az olasz hangosfilmgyártás klaszszikus müvét.
A H É T
5
Miért éppen tilmstar? Milyen foglalkozási ágak találkoznak Hollywoodban? (A Hét tudósítójától.) Ha egy fiatal nőt, vagy férwt fit elragad a filmláz, s •^ f i Hollywoodba utazik, csak egyetlen w n M vezérli: filmstarnak lenni! A filmstarok — ' fantasztikus gázsijáról elterjedt hirek, s a világhír, ami az egyes starokat övezi, teljesen elfelejtettik velük, hogy a starokon filmszínészeken kivül számtalan más foglalkozású emberre van a filmiparban szükség. Talán esetleg még arra gondolnak, hogy rendező, vagy szcenáriumiró lehet belőlük, de a legkevesebbnek jut eszébe, hogy a felsoroltakon kivül hozzálásson a filmiparban máskép való elhelyezkedéshez, amely nem jár ugyan di esőséggel, de egész szép fizetéssel. Pedig Hollywoodban igen sok alka| lom kínálkozik arra, hogy az ember megkeresse a kenyerét. A stúdió területén belül számtalan foglalkozási ág kínálkozik. Szükség van: divattervezőkre, építészre gyorsíróra, kameraemberekre, a staroknak titkárokrat reklámfőnökre, öltöztetőkre, varrónőkre, kellékesekre, ácsokra, kulisszafestőkre, diszlétezőkre, könyvtárosokra, ragasztókra, dialágusirókra, villanyszerelőkre, asztalosokra, stb. Ezen foglalkozások valamennyije természetesen előképzettséget igényel, csodálatos módon azonban az elhelyezkedést nem talált filmszínészek egész tekini télyes tömege bedolgozta magát , ezekben a szakmákban. Azok közül, akik hiába fáradoztak filmszerződés után, néhányan nem tértek vissza csüggedten hazájukba, hanem a stúdió keretén belül, a felsorolt szake mák egyikében helyezkedtek el és 1 vannak köztük, akik máris tekinté1 íves vagyont és hírnevet szereztek vele.
Itt van például Dorothy Arzner, a Paramount egyetlen női rendezője. Dorothy Arzner évek előtt azzal a forró vággyal jött Hollywoodba, hogy filmszinésznő lesz. Kapott is egy-két parányi szerepet, s mint okos nő, rövidesen rájött arra, hogy a filmszinésznői pályán nem sok babér várakozik rá. Elhelyezkedett tehát gyorsirónőnek, azután megtanulta a filmek vágását és ragasztását, s ügyességével és — szerencsével annyira vitte, hogy rábízták egy film rendezését. Azóta egész sereg filmet rendezett Paramountéknál, amelyek nagyon tetszettek és az aratott siker bőven nyújtott kárpótlást Dorothynak azért, hogy nem sikerült a filmszinésznői karrierje1. James Cruze, Malcom St. Clair és más prominens rendezők szintén filmszínésznek indultak, s miután nem tudtak zöldágra vergődni, rendezők lettek. *
Felvételi
asszisztensi5
munkaközben
A
6
H É T
előtt egy elcsigázott macskát találtak, amely az éhségtől esett össze. Bár nekik sem volt sok ennivalójuk, megkönyörültek az állaton és magukhoz vették. A macska hamar megbarátkozott velük, s miután a két lány bőven rendelkezett szabad idő felett, sokat foglalkoztak a cicával, amely nagyon tanulékonynak mutatkzott. Véletlenül egyszer meghallották, hogy Frank Tuttle, a Paramount rendezője, idomított macskát keres egyik filmjéhez. A lányok elvitték a cicát a stúdióba, s a rendező azonnal „szerződtette" a csinos négylábú filmstar-jelöltet. És a macska olyan remekül játszotta szerepét, hogy rövidesen nagy hirnévre tet szert és a többi stúdió is vetekedett érte. Ma napi 50 dollárt keres a cica és tulajdonosnőinek nem kell törni fejecskéjüket azon, hogy miből fognak másnak ebédelni.
Hollywoodban még számtalan foglalkozás van, amely a stúdión kivül, de a filmmel összefüggésben, biztos megélhetést nyújt. A legfurcsább foglalkozás: négylábúak és madarak idomitása, amelyek a filmekben szerepelnek. A négylábufilmszinészek gyakran tekintélyes gázsit húznak és tulajdonosuknak kényelmes életet biztosítanak. Egy idomított kutya, vagy majom napigázsija némely jobb színész fizetését is felülmúlja. * Hollywoodban beszélnek egy testvérpárról, akik messziről jöttek ide, filmszinésznő szeretett volna mindkettő lenni. A két lány teljes egy évig hasztalanul szaladgált szerződésért, mint extrákat foglalkoztatták ugyan néha őket, de olyan kicsi jövedelmük volt, hogy a hazatérésre gondoltak. Amikor egy napon reménytelenül hazatértek, az ajtójuk
N.
B.
Fftlmekrcl és ^íarckrcl Lillian Harvey legközelebb a Nie wieder Liebc cimü hangosfilmben játszik, amely a külföldi színpadokon n a g y sikert aratott Dover-Caiais cimü színdarabból készül. Harvey partnere ezúttal — H a r r y Liedtke lesz. *
Gustav
Froelich,
a
népszerű német filmszínész visszatért Hollywoodból, ahol a W a r n e r filmgyárnál néhány film német verziójában játszott. A közeli napokban megkezdi u j szerepét a
Voruntersuchung
filmben.
cimü
*
Korda Sándor, a kitűnő m a g y a r rendező, aki legutóbb az amerikai Fox filmgyárnál működött, P á r i s b a ' érkezett. Korda a joinvillei P a r a mount stúdióban fog dolgozni. *
John Gilbert, a népszerű amerikai filmszínész nemrégiben nősült és m á r válik a feleségétől, Ina Ciaire-től. Szőke Szakáll, a Berlinben élő népszerű mag y a r kóuiikus legközelebb a P a r a m o u n t joinvillei stúdiójában fog filmezni.
*
Lubitsch u j filmjének: A nevető hadnagy lesz a cime. A film főszereplője Chcvalier, komponistája pedig Oscar Strauss lesz
*
Jackie Coogan olyan nagy sikert a r a t o t t Tamás úrfi kalandjai cimü első hangos filmjével, hogy a P a r a m o u n t két évre szerződtette a redivivus kis filmstart.
Nagy Kató. aki legutóbb az Őfelsége a szerelem cimü filmben kivételes sikert aratott, most a Hanna Schwarz rendezésében készülő Ihre Hoheit befiehlt ciinü hangosfilm operettben játszik. P a r t n e r e : Willy Fritsch.
*
Charlotte Susa, Az enibervadász- ban nagy sikert a r a t o t t fiatal színésznő legközelebb újból bűnügyi filmben lép felA cime: D Zug 13 hat Verspátung. Kálmán Imre: Farsang tündére eimü operetjéből hangosfilm készült. Főszerepeit: Anny Ahlers. Camilla Spira. Anna Müller-Lincke, Walter Janssen, Verebes Ernő és Szőke Szakáll játsszák.
A
7
H É T
Jubilál a talkie Negyedszázaddal technikus
ezelőtt egy Cindberg nevü philadelphiai találta fel az első beszélőfilmet
A mai fiatalemberek gyermekkorának csodája a cinematog'raph gyorsan elszaggatta a gyermekcipőt s most a kamaszkor forró és bizonytalan időszakét éli, keresi célját, önmagát és a közönséget, amely a megszokott csodától u j csodát vár. Hol vannak már a szines tányérból torkoskodó kis cica-lélekzet elállító produkció! A többi starral, Psylanderrel, Princeszel, Palival, Max Linderrel lekerült a világ szeme elől, a mozivászonról. A mozik szentimentális publikuma is hamar felejt. És a mozgás örök törvénye a mozi hirrességeinek sem kegyelmezett. „A természetes felvételek" a szines tányér, a Zigomár, a kilencujju ember a múlté. A cicát megette a Miki egér, a rajzos trükkfilm, Zigomár helyett Harry Frank a hős és a vállas dán férfiak helyett karcsú amerikai fiuk a kedvencek, az amorózók. öreg Európát lepipálta Amerika. Psilander helyett Ramon Novarro énekel előttünk a megszólalt vásznon. * A filmköröket most a film válsága foglalkoztatja. A film válságának semmi köze vagy csak kevés köze van ahhoz a gazdasági válsághoz, amelyről a világ mozilapjai olyan sokat írnak. A filmipar, amely miivészetté nőtte ki magát próbálkozik. Keresgél, hogy visszahódítsa azokat az elvesztett milliókat, akik otthagyták a filmszínházak nézőterét, vagy azt a réteget, amely unalommal ül a vászon előtt és unja a régi sablonos. együgyü történeteket, a hőst, aki az utolsó felvonásban elveszi a
hősnőt a feleségül. A közönség unatkozik a fényes mozipaloták nézőterén. A rettenetes unalmat észrevették az igazgatósági párnázott ajtók mögött a hatalmas producerek, a stúdiók rendezői, scenárium irói. Egy darabig mintha megjavult volna a helyzet, de aztán újra sablonba fulladt minden. Most a kísérletek korához ért a filmgyártás, hogy hová fog fejlődni azt a szakemberek sem tudják. A néma filmek után, amelyeken csak fekete és fehér szinek voltak, jött a hangos film színezett alakjaival. Ezer irányban folynak a kísérletek, széles filmszalaggal, plasztikus filmmel, mert az, amit a film nyújt, a közönségnek kevés. A tömegek u j stílusát, u j művészetét a jövő filmje fogja meghozni és megmutatni. De hogy milyen lesz ez az u j és mit hoz és ki hozza — ez a jövő titka.
*
1906-ban Amerikában jártam tanulmányúton. I t t irom meg, hogy Philadelphiában egy Lindberg nevü technikus, aki szintén repülő volt, mint későbbi világhírű névrokona, ámuló szemeim előtt lepergette a világ első beszélőfilmjét. A kísérlet természetesen sok kívánnivalót hagyott maga után, de mégis az elfelejtett amerikai technikusé a kezdeményezés dicsősége. Az emberi haladás, a kultura nagy előharcosának, a film Eindbergjének emléke előtt hódolattal h a j t zászlót a magyar filmipar, amely valamikor szintén az élen volt. Most is mindenütt boldogulnak rendezői, színészei, irói, zenészei künn a nemzetközi versengésben, csak az itthoni érvényesülésben állanak ledönthetetlen akadályok. Ungerleider Adolf
A
8
H É T
A GUSTAFSSGN LEÁNY REGÉNY
3f
G1ETA GARBÓ ÉLETÉRŐL Kifejezte azt a kívánságát, hogy ló szavaival és az egész találkozás szeretne beszélni Stillerrel és a ta- tulajdonképen annyiból állott, hogy lálkozás rövid idő múlva meg is Greta elé tette a kitöltött szerződési történt. blankettát, Greta pedig aláirta. Louis B. Mayer azzal a szándékAz első szerződés három évre kökal jött Berlinbe s általában Euró- tötte Greta Garbót a Metro-Goldpába, hogy széjjelnéz s átvisz né- wyn-Mayer filmgyárhoz, minden évhány rendezőt és filmszinészt ame- ben negyven biztosított munkahétrikai gyárához, mert az amerikai tel. Az első esztendőben heti négyfilmművészetre, amely veszedelme- száz dollár, a második évben heti sen kezdett elsablonosodni, ráfért hatszáz, a harmadikban pedig heti egy kis felfrissítés. hétszázötven dollár a gázsi. Az első, akit szerződtetni óhaj— Természetesen, — mondotta tott, Stiller volt. Louis B. Mayer — a szükséges előHamarosan megegyeztek, Stiller leg rendelkezésére áll s kérem, mialá is irta a szerződést, közben azon- előbb intézze el európai ügyeit, ban megjegyezte: hogy aztán jelentkezhessék Holly— Engedje meg, elnök ur, hogy woodban ..'. A viszontlátásra, kisfelhívjam a figyelmét egy fiatal asszony. svéd színésznőre! Az egész amerikai szerződés — Ki az? megkötése nem tartott tiz percig. Greta Stillerrel együtt távozott, — Greta Garbó! — Soha nem hallottam még a ne- lini hotelből, kissé kábultan kérdezte: vét . . . — Ugy tetszik, mintha álmodnám — Mindegy! A legnagyobb tehetség . . . ö n valamikor még hálás az e g é s z e t . . . De itt van a szerződés lesz nekem, hogy felhívtam rá a nálam, itt szorongatom a kezemben . . . Jól tettem, hogy aláirtam! figyelmét. - Feltétlenül! — mo'ndta Stiller. Mayer bólintott. — Áll right! Ha ön pártfogolja, — A film fejlődésében Amerikáé a Mr. Stiller, akkor biztosan tehetsé- jövő . . . Amit most csinálnak, közel áll az üzlethez, de ha minél több ges lehet. — Akkor, — mondta Stiller — európai átkerül, akkor bizonyosan ha megengedi elnök ur, holnap majd meg tudják értetni a filmproduceGarbó kisasszonyai együtt jelenek rekkel, hogy lehet a filmből úgyis üzletet csinálni, ha — művészetre is meg... Es másnap tényleg Gretával g o n d o l u n k . . . együtt kereste fel Stiller a hatalmas Greta most már határtalan izgaamerikai gyár vezérét. lomban játszotta a Bánatos utcában Louis B. Mayer nem sokat törő- a szerepét. Alig várta, hogy vége dött az u j filmcsillaggal. Nem ér- legyen a filmnek, nyugtalanította, deklődött, mit játszott, hol játszott, érdekelte az amerikai utazás. (Folytatjuk) tökéletesen megelégedet Stiller aján-
9
A H É T
Akik a háttérben vannak
• ••
Kis riport a siker névtelenjeiről
A film rendszerint azzal kezdődik, hogy megjelenik a darab cime s u t á n a a nevek végeláthatatlan sora következik, mindazokat felsorolja a film. akiknek valami részük volt a film megteremtésében. Jön először a produkció vezető, azután az iró, akinek a regényéből, darabjából * agy egyéb Írásából készül: a film, az átdolgozó neve, a dialógok irója. a rendező, az operatőr, a hangkeverő, a díszletek, a kosztümök tervezője, a sok szereplő s kitudná megmondani, hogy még h á n y név . . . A közönség rendszeEgész fodrászsereg dolgozik az orosz, forradalrint u n j a ezeket, oda sem néz. a r r a pedig egymárok megteremtésén általán nem gondol, hogy gé emelkedett a táncok ja igen jól fizetett és te még hány és hány olyan betanítója. A revüjele- ki.ntélyes faktor a stútényezője van a filmnek, netek példás fegyelme- diók világában, ha a neahol kisebb-nagyobb zettségü táncai rengeteg ve nem is kerül r á minmunkájával hozzájárul próbát rejtenek, a Nem különben fontos köa film sikeréhez. És ezek zönség álmélkodva cso- személyiség az ugyanlegtöbbje olyan, aki mincsak háttérben dolgozó dálkozik, hogy milyen dig a háttérben marad, szép, milyen gyönyörű filmfodrász, akinek munakinek a nevét sohasem és nem igen gondol arra, k á j á t a közönség legvetiti vászonra, a nézők hogy a pompás megkom- többször a szinész javászemei elé a fénysugár. ponált táncszámok beta- ra i r j a . Ha a szinész jó meg, energiát maszkban jelenik Az ujabban divatos re- nítása m e n n y i akkor a színészt dicsérik vüknél például különö- és ötletet követel. sen fontos személyiségA táncszámok betanitó- s nem is sejtik, hogy ez egész különálló ember érdeme. Egy-egy nagyobb amerikai filmg y á r b a n starfizetése van a főfodrásznak is, aki sokszor egész impozáns segédlettel dolgozik. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy néha nem egy-két maszkról, bánom egész statisztasereg kimaszkirozásáról van szó. Előfordul mondjuk, egy francia forradalmi jelenet, m i r e a felvétel megkezdődik száz és jakobinust kell elővarázsolni a simaarcu amerikai statisztákból, vagy pedig egy orosz forradalmi jelenet számára száz és száz hamisítatlan típust. A Metro-görlök és Samny Lee. tánctanáruk ^gíTT i iSíTTTír. ?
MIT JATSZANAK A MOZIK CAPITOL. VIII., Baross tér 32. Telef.: J. 343—37. Véne a dalnak. Főszerepben: Liane Haid és Willy Forst. Híradók. Következő műsor: Pénz az utcán és Nyitott ablak. Előadások kezdete: Hétköznap: 5, V18. V2IO. Vasár- és ünnepnap: 'M, V26, V28, '/2IO. ,
CORSO. IV., Váci-u. 9. Telefon: Aut. 874-02. Kararnasoff testvérek. Dosztojevszkij regénye 10 felv. Főszereplők: Anna Steen. Hangos Híradók. Előadások 3kezdete mindenap 4, /*6. ;t/i8, 3/.10VI., Teréz-körut 28. Tel.: Aut. 213—43. Clievalierből milliomos lesz. Főszerepben: Maurice Chevalier. Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8, 10.
DÉCSI.
FORUM. IV., Kossuth Lajos-u. 18. Tel.: Aut. 985—43 és 897—07 Őfelsége a szerelem. Főszer.: Nagy Kató, Halrnay Tibor, Franz Lederer, Szőke Szakáll, tíretl Theimer. Híradók. A következő műsor: Magasabb diplomácia. Előadások kezdete: Hétköznap: 5, '/«8, V2IO. V a s á r n a p : 4. 6, 8, 10. KAMARA. VII. Dohányutca 42—44. Telef.: J . 440—27. Mesék az Írógépről. Fősz.: Renata Miiller. Félix Bressart
1
A H É T
10
és Hermann Thiníg. Híradók. Előadások kezdete mindennap: 4, 6, 8, 10. OMNIA. VIII., Fhg. Sándor-tér 4. Telefón: J . 301—25. Csaplárné lelkem. Főszer.: Henny Portén. Az ördög barátja. Főszer.: Milton Sils. Dorothy Mackaill. Híradók. Előadások kezdete: hétköznap: 5. \«8, V2IO. Vasár- és ünnepnap: l IA, V26, '/28 és V2IO. A vasárnapi első előadás délután 2 órakor félhely árakkal! PALACE. VII. Erzsébet, körút 45147. Telef.: J 365-23. Kararnasoff testvérek. Dosztojevszkij regénye 10 felv. Főszerepben : Fritz Kortner és Anna Steen. Híradók. Előadások 3 kezdete: Hétköznap: /«6. 8, 10. Vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8, 10.
irAÉns
Hl t T IC u - r 11 ni I*A I.OTA Nagymező-u• 22—24. Telefon: Aut. 292—50. Magyar Hiradó. Radins—Metró világhiradó. Végre egyedül... Harry Langdon burleszkje. H. Sudernwnn világhirü regénye filmen: Egy férfi, két asszony. Főszerepben: Lewis Stone, Leila Hyand és Peggy Wood. Előadások kezdete: Hét-
köznap: 4, 6, 8. 10, vasár- és ünnepnap: 2, 4, 6, 8. 10.
ROYAL-APOLLO. VII., Erzsébet-körut 8. Tel.: J. 429—46. és 419—02. Mesék az Írógépről. Főszerepben: Renata Miiller. Félix Rressart és Hermann Thinig. Híradók. Előadások kezdete: Hétköznap: 5. */i8, VdO. Szombat, vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8, 10. ANURASSY MOZGÓAndrássy-ut és Csengery-u. sarok. Telefón: 261—73. Hétfő—szerda: Az ellopott madonna. Jégbörtön. Csütörtöktől: Stan és Pan kirúg a hámból. Előadások kezdete: Hétköznap fél 5-től, vasárés ünnepnap 3-tól folyt. BODOGRAF. VIII.. József-krt 63. Tel.: 364-76. Hétfő—szerda: Tavasz a télben. Csillagok barátja, Csütörtöktől: Vége a dalnak. Előadások kezdete: Hétköznap: 4, 6, 8, 10. Vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8. 10.
, -HKÁGÓMOZI. VIP 1 stván-ut 39. Telef.: J. 321—75. Szerdáig: A fehér barát. Csütörtöktől: Mary Dugan bűnpöre. Stan és Pan kirúg a hámból. Előadások kezdete: Hétköznap: 5, V28 'MO. Vasár- ós ünnepnap: 3, 5, 7. 9.
11
A H É T eldorado hangosmozgó. VIII., Népszinházutca 31. Tel. J . 331—71. Hétfő—szerda: Vihartorony. Hindu szerelem. Csütörtöktől: Mary Dugan bünpöre. Előadások kezdete: Hétköznap: 7s5. lU8, VslO V a s á r - és ü n n e p n a p : 7=3-tól folytatólag. F É S Z E K . VIII., Józsefkörűt 70. Tel.: J . 460-40. S z e r d á i g : A fehér barát. Csütörtöktől: S 13Egy tengeralattjáró tragédiája. Előadások kezdete: Hétköznap: V»5. '/.8, 7«10. V a s á r - és ü n n e p n a p 3I M P E R I A L . VII., Dembinszky-u. és Aréna-ut sarok. Telef.: j . 328—90. Csütörtöktől: Vihartorony. Sascha-varieté. A kis parádé. Előadások kezdete: Hétköznapé 7*5, 7*8, 7-.10. V a s á r - és ü n n e p n a p : 723-tól folyt. JÓZSEFVÁROSI FILMS Z Í N H Á Z VIII.. Kálvária-tér. Tel.: 346—44Csütörtöktől: A fehér barát. Jégbörtön. Előadások kezdete: Hétköznap: 725, 7, 7210. Vasár- és ü n n e p n a p 2, 4, 6. 8. 10.
o d e o n . VII., Rottenbiller-u. 37IB. Telefon j . 302—63. Hétfő—szerda: Mosoly országa. Csütörtök-vasárnap: Monté Carlo. Duhaj kisasszony. Londoni / illand.
Előadások kezdete: Hétköznap 720-től, vasárés ü n n e p n a p : 723-tól folyt. O L Y M P I A . VII., Erzsébet-körut 26. Tel. 429-17. Szerdáig: A fehér barát. Csütörtök—vasárn a p : Mary Dugan bünpöre. Előadások kezdete: Hétköznap: 4. 6, 8, 10. Vasár- és ü n n e p a p : 724, 5. 727, 7410. O R I E N T . VI., Izabellautca 68. Telefon: Aut. 150—87. Hétfő—szerda: Mosoly országa. Tavaszi mámor. Csütörtöktől: A fehér barát. Mindent az örökségért. Előadások kezdete: Hétköznap 7a5,7 és 7210, vasár- és ü n n e p n a p 2-től folyt. PÁTRIA. VIII., Népszinház-u. 13. Telefon: 456—73. Hétfő—szerda: 456—73. Csütörtöktől: S. 13. Előadások kezdete: Hétköznap: 745. 7,8 és 10. Vasárés ü n n e p n a p 723-tól folyt. R O X I . VIII., Rákóczi-ut 82. Telefon: J . 438—24. Hétfőtől: Ingagi. Jégbörtön. Előadások kezdete: Hétköznap 4 órától, vasárés ü n n e p n a p 72 3 órától. Az első előadás mérsékelt R O Y A L VIO. Városliget, mutatványostér. Telef.: Aut. 171—70. Sasok éneke.
Előadások kezdete: Hétköznap 5, v a s á r - és ü n n e p n a p d. e. 10 órától és d. u. 723-tól folytatólag. TIVOLT. VI.. Nagymezőutca 8. Tel.: A u t . 230-49. Hétfő—íszerda: Fehér barát. Ingagi. Csütörtöktől: Kicserélem a feleségem, Vihartorony. Előadások kezdete: Hétk ö z n a p 4, 747, V2IO. Vasár- és ü n n e p n a p 2 órától folyt. TERÉZVÁROSI FILMS Z Í N H Á Z . VI.. Szent László-ut 18. A rejtelmes sziget. Mese a benzinkutról. Előadások kezdete: Hétköznap: 725-től. v a s á r és ü n n e p n a p 2-től folyt. Ú J L A K I MOZI. III.. Bécsi-ut 69. Tel.: Aut. 625—09. H é t f ő t ő l : Az embervadász. A diadal városa. Előadások kezdete: Hétköznap: d. u. 4-től, vasár- és ü n n e p n a p 723tói folyt. vestXmozgó. VII., Erzsébet-krt 39. Telef.: József 325—39. H é t f ő szerda: Végzetes pillanat. C s ü t ö r t ö k t ő l : F t hartorony. Ez az én esetem. Kis parádé. Előadások kezdete: Hétköznap 724-től, v a s á r és ünnepnap 723-tól W I N K L E R . VI.. Hungária-körut 92. Telefon: Aut. 920—12. H é t f ő kedd: Sasok a fergetegben. Talpig úriember. Szerda—vasárnap-" A fehér barát.
Kölcsön kaphat olcsón, sláger, tánc és énekes gramofon lemezeket 4 filmhanglemez VIU, Rákószl-ut 41. I* emelet
-
vállalatnál
Telefon: J. 430-07
12
Magyarul beszélő, zenélő és éneklő filmjáték 5 felvonásban. Irta és rendezte: Nagy István. Főszereplők: Tőkés Anna, Kiss Ferenc, Fenyvessy Éva, Makláry Zoltán, Peti Sándor, Pethes Sándor Páris éjjel, a világhírű énekesnő szobájába este belopódzik egy idegen. A művésznő hazaérkezése után abban a hitben, hogy egyedül van otthonában, lefekvéshez készül és levetkőzik. Ebben a pillanatban megrebben a függöny és előlép mögüle a jövevény, akitől a művésznő természetesen halálra rémül. Az idegen, revolverrel kezében, mosolyogva szolgáltatja ki magát a művésznőnek és garanciául, hogy semmi rosszat nem akar, csak meghallgatni a művésznőt, átadja fegyverét, hogy abban az esetben, ha bántani akarná, le is lőheti őt. A művésznő lassan megnyugszik és az idegen közvetlen módon ismerteti meg magát: hogy ő Páris leghirhedtebb betörője és rablógyilkosa. EÍmondja a művésznőnek, hogy társai körében meglazult a fegyelem, semmi hasznukat nem tudja venni, mert mindegyik szerelmes lett a művésznőbe, mióta a művésznő liires tangóját énekli az Empireban. Ez felkeltette érdeklődését és elhatározta, megismerni azt a nőt, aki a megrögzött gonosztevő társai között ilyen változást idéz elő. A színházba nem mehet mint körözött bűnöző, de a belépőt szive sen megfizeti és kéri, hogy a művésznő győzze meg őt afelől, hogy éneke és bája tényleg oly lenyűgöző. Hogy énekéhez zene legyen, telefonon kéri meg a villa szomszédságában levő kávéház zenekarát, melynek hangjai mellett a művésznő elénekli a tangót. A művésznő előadása egy rövid időre emberré változtatja a gonosztevőt és azzal az érzéssel és Ígérettel távozik a művésznő otthonából.
A
H É T
hogy soha nem felejti el ezt az élményt s szeretettel fog gondolni a művésznőre még akkor is, amikor a bitófa alá viszik. A gonosztevő távozása után a művésznő teljesen hatása alá került az átélt eseményeknek és elgondolkozik az élet furcsaságán: hogy a legtöbb momentuma az életnek csak füst.
Vége a dalnak!... CAPITOL A szerelem, a dal és az elegancia filmje Irta: Walter Reisch. Rendezte: Bolváry Géza. Zenéjét szerezte: Róbert Stolz. Főszereplők: Liane Haid, Willy Forst, Margarete Schlegel, Verebes Ernő, Fritz Odemar, Ottó Wallburg Tilla Morland, az ünnepelt operettdiva premierje után a Carlton b á r j á ban többek kérésére az operett hangulatos slágerszámát énekli, amidőn énekközben egy u r hangos szóval fizet és nagy r o b a j j a l t á v o z i k . . . A művésznő kővé mered a durva inzultuson g a kíséretében levő urak első meglepetésükben elfelejtik lefülelni a neveletlen f r á t e r t . . . Az idegen e l t ű n t . . . A művésznő az eset miatt szakit barátaival és m a g á n t i t k á r t k e r e s . . . A jelentkezők között van a „rosszmodoru idegen", akit Tilla Morland akceptál és azonnal kérdőre von. Kiderül, hogy a m a g á n t i t k á r azelőtt gárdatiszt volt és azért h a g y t a el a helyiséget, mert a g á r d a h a d n a g y r ó l szóló dal f á j ó emlékeket ébresztett b e n n e . . . A m a g á n t i t k á r t hamarosan megszereti a művésznő, de a fiatalember, mint pontos tisztviselő nem lát mást benne, csak a főnöknőjét. Minden este eltűnik a titkár ur és féltékennyé teszi Tillát. U t á n a j á r a titokzatos riválisnak s kellemesen meglepődik, amikor hallja, hogy a misztikus hölgy — a titkár n a g y m a m á j a . . . A szerelem mind hevesebb lesz, de az egykori gárdatiszt állja az ostromot s ha a szive is megszakad Tilla után, — lemond róla, hogy elinés fordulat után mégis egymásé legyenek.
13
A H É T
Karamasoif testvérek (CORSO,
PALACE)
A Terra United Artist 9 felvonásos beszélő filmremeke Dostijevski monumentális regénye után. — F i l m r e rendezte: Fedor Ozep. Főszereplők: Dimitrij Karamasoff: Fritz Kortner, Grusenka: A n n a Sten, Fedor K a r a m a s o f f , az a p a : Dr. Max Pohl. Smerd J a k o f f : Fritz Rasp, I v á n K a r a m a s o f f : B e r n h a r d Minetti D i m i t r i j K a r a m a s o f f nősülni akar. El a k a r j a venni K a t j á t és e célból kaucióról kell gondoskodnia. Elbúcsúzik tehát menyasszonyától és a t y j á h o z utazik, hogy elkérje tőle a kaucióul szolgáló háromezer rubel a n y a i örökrészét. A t y j a házában különös meglepetés v á r j a . I v a n öccsétől és Smed J a k o f f tól, az öreg K a r a m a s o f f bizalmas szolg á j á t ó l m e g t u d j a , hogy a hetvenötéves öregember egy Grusenka nevü rosszhírű fiatal leányba szerelmes, sőt feleségül a k a r j a venni. D i m i t r i j emiatt összekülönbözik a t y j á v a l és Grusenkához rohan, hogy a tervbevett házasságot megakadályozza. Az öreg K a r a m a s o f f ir K a t j á n a k és könyörög neki, hogy vigye el a fiút. Elküldi neki a kauciót is. K a t j a eljön, beszél Dimitrijjel, akiben egy pill a n a t r a felébred régi, nyugodt és szép életének emléke. Megígéri, hogy viszszautazik Moszkvába, és a kaucióval a zsebében boldogan csomagolni kezd. De ekkor betoppan hozzá ennek a tragédiának ördögi mozgatója, Smerd J a k o f f , a szolga. Smerd Jakoff szeretne az öreg Karamasoff pénzéhez jutni, de ugy, hogy D i m i t r i j k a p a r j a ki számára a koncot. E l á r u l j a D i m i t r i j nek, hogy Grusenka ma este tiz órakor el fog jönni az öreg K a r a m a s o f f hoz. D i m i t r i j fellobbanó féltékenységében elfelejti menyasszonyának tett Ígéretét és Smerd Jakoff által fenyegető levelet ir Grusenkának. „Mindenkit leütök, i r j a , aki közibénk mer állni. még ha a t u l a j d o n apám volna is". Most m á r nem utazik el, hanei
fölzaklatott lélekkel v á r j a az esti tiz órát. E k k o r odalopódzik a p j á n a k ablaka alá és m e g a d j a a Smerd Jakoff által közölt jelt. A szerelemszomjas öregember k i n y i t j a az ablakot. Mielőtt azonban ez lejátszódnék, még két dolog történik a Karamasoff-házA tiz órakor lejátszódó drámából csak annyit látunk, hogy D i m i t r i j egy téglával a kezében átkapaszkodik a kert kerítésén. E k k o r előrohan házikójából az öreg G r e g o r i j és dulakodni kezd vele. K a r a m a s o f f D i m i t r i j a téglával f e j b e s u j t j a az öreg kertészt, aki eszméletlenül elterül a kerítés tövében. Az öreg K a r a m a s o f f ablaka t á r v a nyitva. Smerd Jakoff feltápászkodik fekhelyéről és óvatos léptekkel lopódzik a ház felé. D i m i t r i j egyenesen Grusenka lakás á r a rohan, ahol a b a l á l r a rémült cseledtől m e g t u d j a , hogy a lány a szomszéd városba ment, ahol egy mulatóban találkozni a k a r első szerelmével. U t á n a h a j t a t és m e g t u d j a , hogy Grusenka ennek a lengyelnek tulajdonith a t j a mostani életét. A lengyelt kidobja és most mind a ketten ugy érzik, hogy végre e g y m á s r a találtak. De a rövid, mámoros éjszaka u t á n jön a kijózanodás. A mulatóban megjelenik a rendőrség és a p j a meggyilkolásával v á d o l j a meg D i m i t r i j t . K a r a m a s o f f D i m i t r i j i j e d t csodálkozással kiált föl: „A kertészt megöltem, de a t y á m h a l á l á b a n á r t a t l a n vagyok." A főtárgyaláson Dimitrij hiába hangsúlyozza á r t a t l a n s á g á t . Minden és mindenki ellene vall. E k k o r azonban a tragédia estéjén elutazott Ivan K a r a m a s o f f - b a n feltámad a lelkiismeret. Mialatt az esküdtek határozathozatalra vonulnak vissza, elrohan a betegen fekvő Smerd J a k o f f h o z , hogy vallomásra b i r j a . Smerd J a k o f f bev a l l j a Ivánnak, hogy ő a gyilkos. A rablott pénzt is előadja egy csomagban. I v a n kényszeríti Smerd J a k o f f o t , hogy e l j ö j j ö n vele a t á r g y a l á s r a . Mialatt azonban megteszi d r á m a i bejelentését a t á r g y a l á s elnökének. Smerd J a k o f f a törvényszék folyosóján felakasztja magát.
14
A
A vihartorony Főszereplők: Conrad Veidt, Fritz Kortner és Heinrich George Kell, a világitótoronyőr asszonyt hoz az ausztráliai vizeken lévő elhagyott szigetre, aliol ő és két segédje az egész lakosság. A nagyvárosi élethez szokott nő unja az egyhangú életet és igy meghallgatja az egyik segédnek, Crossnak a széptevését, aki azzal csábítja az aszszonyt, hogy megtakarított pénzével Sidneybe viszi és életet biztosit neki, ha elválik az urától és hozzámegy. Egy éjszaka a vihar csónakot vet partra, amelyből egy előkelőnek látszó hajótöröttet mentenek meg a toronyőrök. Ez az ember, aki Kingsleynek nevezi magát, u j életet és derűt hoz a szigetre. Cross ellenséges indulattal látja, hogy az aszszony az idegen felé vonzódik és ahol lehet, akadályokat gördit a kettejük találkozása elé. Egy napon a rádión keresztül megtudja Cross, hogy a hajótörött egy szökött sikkasztó, akit a rendőrség köröz. Ennek a titoknak a birtokában el akarja távolitani Kingsleyt a szigetről. Amikor Kingsley erről nem akar tudni, kettejük között ingerült vita fejlődik ki, majd pedig tettlegességre kerül a sor. A bikaerős Cross kezei között vergődik halálraváltan Kingsley, amikor az asszony a neki rokonszenvesebb embert ugy menti meg, hogy lelövi Crosst. A f é r j a tragikus jelenetből azt látja, hogy elvesztette asszonya szivét, jelt ad a parti rendőrségnek. Kingsleyt elfogják és vele a gyilko sasszonyt is. Évek múlva, mikor az asszony kiszabadul a fegyházból, találkozik volt férjével egy kikötő mulatóhelyén, de ennek a találko-
oaerii
zásnak semmi jelentősége nincs, mert a f é r j soha többé nem akar tudni hűtlen asszonyáról.
A nyitott ablak
CAPITOL Vígjáték. Irta: Nóti Károly. Elovinkel kis vidéki város, amely unalmas egyhangúságban szundikált mindaddig, amig egy szép napon saját garnizont nem kapott. Az újdonság különösen a városka hölgytagjai körében keltett élénkebb visszhangot, a lányos anyák eljegyzésekről, a szobalányok és szakácsnők daliás katonákról álomodoznak. Csak a polgármester érzi magát háttérbe szoritottnak, s unos-untalan ujabb bosszantásokat eszel ki a garnizon parancsnoka számára. Kapóra jön neki, hogy szakácsnője, Auguste anyai örömöket vár, az apa ismeretlen, mert az illető katonával csak egyszer találkozott. A polgármester azt követeli, hogy nyomozzák ki az apát, ami nem sikerű. A parancsnok megunja a sok bosszantást, s megtiltja katonáinak, hogy a városi civilekkel privát érintkezést fenntartsanak. Megszűnik a vig élet szomorúak a lányok, asszonyok, s a harag a polgármester ellen fordul. Növeli a kétségbeesést, hogy a kilátásba helyezett bál napjára a parancsnok gyakorlatozást tűzött ki. A bálon szomorúan lézeng a megjelent néhány civil, savanyu h; t uralkodik, de egyszerre megjelenek a parancsnok vezérlete alatt a katonák, mert a parancsnokot megkérte a polgármesternő a megjelenésre. Mulatságos fordulatok után végre kiderül, hogy Max az apa, de Augusta már Franzba szerelmes, arra keni az apaságot, amit ez boldogan magára vállal.
Állandó nagy kiállítás. — Telje, lakberendezések. — O l c ó szolid kiszolgálás Hitelképes yásárlóknsk nagy fizetési kedrezmény
buiorszalon
O A S P Á I I , H l l ő l - U t 1-4.
H É T
15
A H É T
ŐFELSÉGE A SZERELEM FORUM
Zenét, vígjáték 11 fejezetben. írták Bernauer és österreicher. szerezte: Paul Jurmann. Bendezte: Joe May. Magyar szöveg: Artúr
Zenéjét Lakner
Szereplők : Török Béla — Lya, leánya — Frédi — Bátyja — — Elly A tornatanár A báró — —
— — — — — — — —
A Wellingen-gyár vezetője, a fiatal Frédi, állandó harcban áll bátyjával és a részvényeket biró családtagokkal, mert sem megfelelő poziciót, sem megfelelő fizetést nem biztosítanak neki. Amikor a család egy dúsgazdag özvegyasszonyt akar rákényszeríteni, hosszút áll családján és Török Lya bárkisasszonynak kéri meg a kezét. Másnap ünneplik a Wellingengyár fennállásának 50 éves jubileumát s a banketten, a miniszter pohárköszöntője után bevonul újdonsült menyasszonyával és annak édesapjával, Török Béla fodrászmesterrel, aki a konzervatív uri családot kétségbeejti nem szalonképes viselkedésével. Másnap a család megadja Frédinek a vezérigazgatói cimet és a havi tízezer márkás fizetést, ellenben aláíratnak vele egy kötelezvényt, hogy nem veszi el Török Lya kisasszonyt. Aznap estére Frédi vendégeket hivott, mert eljegyzését akarja megtartani s most a megjelenő vendégeknek azt mondják, hogy Frédi kinevezését ünneplik, mig Lyának Frédi azt a kifogást mondja, hogy Kopenhágába kell utaznia. Lya megtudja a valóságot s
Szőke Szakáll Nagy Kató Franz Lederer Ottó Walburg Gretl Theimer Hálmay Tibor Balph Artúr Boberts megjelenik az estélyen, szemébe vágja „vőlegényének" és családjának kétszinü és inkorrekt viselkedésüket és felháborodva távozik. A bátor fellépés megtetszik báró Scliwapsdorfnak, akinek eddig hat felesége v o l t . . . Múlnak a napok, Frédi hiába próbálja virágokkal és levelekkel kiengesztelni Lyát, a küldemények sorra visszaérkeznek. Frédi végre feledni megy Velencébe és ott hallja, hogy másnap lesz Lya esküvője báró Schwapsdorffal. Repülőgépre ül, Berlinbe repül, azonban elkésve érkezik, mert az anyakönyvvezető már összeadta Lyát a báróval. Az u j pár autóba iil és indul hazafelé. A báró legnagyobb megdöbbenésére azt látja, hogy a soffqr nem hazafelé, hanem ellenkező irányba vette útját. Kiugrik autójából és felelősségre vonja a soffőrt, aki válasz helyett rákapcsol és otthagyja az országúton az áruló Schwapsdorfot. A soffőr nem más, mint Frédi, aki megvesztegette az igazi soffőrt és vigan rohan tovább Lyával, akit most már bátran feleségül vehet, mert az irott szerződés szerint csak Török Lyát nem vehette el, azonban — báró Schwapsdorfnét igen!
16
A
HÉ T
HÁROM UJ REJTVÉNY A
H É T
u j
f i l m r e j i v c n y - s o r o z a l a
A Hét 7. számában közölt három rejtvény megfejtését a következőkben közöljük: 1. Hangosfilm 2. A legszebb tangó 3. Al Jolson. A rejtvénypályázat heti nyerteseit is kisorsoltuk és a nyertesek nevét itt közöljük: Mozijegyet kapnak: Bauman Károly, Friedrich Éva, Abt Irma, Kelen Piroska és Hausler Károly. Könyvjutalmat nyertek: Hart Jenő, Zoltán Béla, Spierer István, Henscli Klára és Keller Ignác. A nyertesek a nyereményeket bármelyik nap 3 és 4 óra között átvehetik A Hét kiadóhivatalában. (Király-utca 3.) Most ujabban három rejtvényt közlünk: I.
járnom ^ ou.
cX (X xi
ii.
B R
r 1
€
III. ,1 o' i: hord William Ford Tom Ford Lewis Ford A megfejtéseket márc. 31-ig kérjük beküldeni A Hét szerkesztőségébe (Király-utca 3.) Az eredményeket A Hét 11. számában közöljük. A sorsolásban azok is résztvehetnek, akik csak egy-vagy két megfejtést küldtek be. A tiz jutalom közül hármat minden alkalommal a részleges megfejtők között sorsolunk ki.
A HÉT REJTVÉNYSOROZATA A Hét 8. számában közölt rejtvények megfejtése a következő: I.
II.
in.
,
1Z'.ZZZZZZZZZZZZZZ.
Beküldő neve és lakása: juk: Richárd Tauber, ruszi éjszakák cimii filmHotel Adlon, Gretl Thei- jéből amely Claude F a r mer: Berlin-Charlotten- rer Aki ölt cimü regéD. J. Anita P a g e 1910 burg Waitzstrasse 22, nyéből készült. — R. J. augusztus 4-én született Charlofte Susa: Berlin Fritz Láng cime: Berlin, Flushingban. A Metro- W„ B u r g g r a f e n s t r a s s e Hohenzollerndamm 52. — filmgyár tagja, tehát a 19. — Róbert Kingsley. A. S. Willy Frttech cime: Berlin-Charlottenlegbiztosabb, ha oda ci- Conrad Veidtnek ebben mez.i levelét: Metró— a szezonban még lesz burg Kaiserdamm 95. — Goldwyn-Studios. Culver hangosfilmje. A múltkor A szerkesztésért és kiadásért felel: City, California. — Lya. A Hét illusztrációkat is Pnnczél Lajos A kért cimoket i t t a d j^i d o t t a művész BoszpoViktória-nyomda, Bpest, VII., Király-u. 3. A nyomdáért felel: Goldstein J .
POSTA
