II. ÚTMUTATÓ PROJEKT ADATLAP KITÖLTÉSÉHEZ. Nyugat-dunántúli Operatív Program. Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatására

II. ÚTMUTATÓ PROJEKT ADATLAP KITÖLTÉSÉHEZ a Nyugat-dunántúli Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatására c. pályázati felhívásához

Kódszám: NYDOP-2008-2.4.1/.A

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

1

Kitöltési útmutató a projekt adatlaphoz

A jelen kitöltési útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a pályázók számára a projekt adatlapon feltüntetett kérdések értelmezéséhez, és kitöltéséhez.

1. Formai követelmények •

A pályázat magyar nyelven, kizárólag a projekt adatlapon nyújtható be. A Projekt adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható meg (sorok beszúrásától eltekintve). Kézzel írott pályázatok feldolgozására nincs lehetıség.

•

Az adatlap .doc formátumban töltendı ki, és adathordozón (.doc formátumban) is benyújtandó.

•

Kérjük, hogy a projekt adatlap kitöltése folyamán mindvégig törekedjen a világos, könnyen érthetı, tömör és pontos megfogalmazásra. A projekt adatlapot hiánytalanul, minden kérdésre választ adva, minden rubrikát kitöltve és az elıírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a projekt adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik az Ön pályázatára, kérjük a megfelelı helyen a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést bevezetni.

•

Az adatlapokban, ahol a karakterszám korlátozásra kerül, minden esetben a szóköz és az írásjel is karakternek számít. Az értékelésnél az értékelı csak a karakterszámon belül meghatározott tartalmat veszi figyelembe.

papíron

és

elektronikus

A pályázatban megadott információk •

alapul szolgálnak a projekt értékelése, elbírálása során,

•

a támogatásban részesülı projektek esetében a Támogatási Szerzıdés mellékletét képezik, alapul szolgálnak a projekt megvalósításának nyomon követése és ellenırzése során.

•

2

A pályázati adatlap egyes pontjainak kitöltése 1. A projekt kapcsolódása a pályázati felhíváshoz 1.1. A pályázati felhívás kódszáma Jelölje meg a pályázott operatív program betőjelét (xxOP) és adja meg a pályázati kiírás számkódját (pl.…. OP/2.1.3.). A pályázati kiírás számkódját a pályázati felhívás tartalmazza. 2. A projekt összegzı adatai 2.1. A projekt címe A projekt címe legyen rövid, tömör, és legyen összhangban a projekt céljával, és tartalmával! (maximum 250 karakter) 2.2. A projekt megvalósulásának helyszíne Jelölje meg a magtelepülést, ahol a projekt megvalósul. Amennyiben ennek értelmezése problémát okoz (pl.: a projekt több helyszínen valósul meg), kérjük, adja meg a megvalósulás elsıdleges, legfontosabb helyszínét. 2.3. A projekt megvalósítás kezdetének idıpontja Adja meg azt a dátumot, amikor a projekt megvalósítását el fogja kezdeni. A projekt megkezdésére vonatkozó szabályozást a Pályázati Útmutató tartalmazza. 2.4. A projekt befejezésének idıpontja Adja meg azt a dátumot, amikor a projekt megvalósítását be fogja fejezni. A projekt befejezésére vonatkozó szabályozást a Pályázati Útmutató tartalmazza. 2.5. A projekt elszámolható költségeinek összege (Ft) Adja meg a projekt engedélyezett költségeket tartalmazó összköltségét. A projekt elszámolható költségeinek szabályozását a Pályázati Útmutató tartalmazza. Az összegnek meg kell egyeznie a projekt adatlap költségvetési táblájában (5.6. sz.) szereplı összeggel. Az adatot Ft-ban kell szerepeltetni. 2.6. Az igényelt támogatás összege (Ft) Adja meg a projekt megvalósításához jelen pályázatban igényelt összeget. A támogatásra, és a forrásokra vonatkozó szabályozást a Pályázati Útmutató tartalmazza. Az összegnek meg kell egyeznie a projekt adatlap költségvetési táblájában (5.6 sz.) szereplı összeggel. Az adatot Ft-ban kell szerepeltetni. 2.7 A támogatás mértéke A támogatás mértéke = Igényelt támogatás / a projekt összes elszámolható költsége 2.8. Kérjük, adjon rövid összefoglalást a projektrıl! (maximum 1000 karakter) Tömören foglalja össze legalább a projekt céljait, tevékenységeit és elvárt eredményeit! • a projekt rövid leírása ismertesse röviden, hogy a fejlesztés keretében milyen beruházási, és egyéb elemek valósulnak meg. • a fıbb indikátorok bemutatása jól átgondolva jelöljön meg 1-2 olyan elemet (a projekt adatlap 5.9. pontjában bemutatott adatokon belül), amit a projekt eredményeként kiemelten kíván kezelni, az indikátor lehet pozitív (pl. növekszik az árbevétel), vagy negatív (pl. csökken az önköltség),

3

3. A pályázó adatai 3.1. A pályázó teljes neve A cégkivonatban, vállalkozói igazolványban, alapító okiratban szereplı „teljes” név vagy a költségvetési szerv neve. 3.2. A pályázó rövidített neve A cégkivonatban/alapító okiratban szereplı rövidített név. 3.3. Gazdálkodási/jogi forma kód A gazdálkodási forma kód azonos a statisztikai számjelen belül a 13-15. számjeggyel. A gazdálkodási forma kód a KSH elnökének a 9027/1993. (SK.13.) KSH közleménye alapján határozandó meg. Leggyakoribb kódok: 113 Kft, 129 egyéb szövetkezet, 211 Kkt., 212 Bt., 231 vagy 239 egyéni vállalkozó. Jogi formakód non-profit szervezetek esetében releváns. A kódok listáját az adatlap kitöltési útmutató 1.sz. melléklete tartalmazza. 3.4. Önkormányzati törzsszám Értelemszerően csak önkormányzati pályázók esetében kitöltendı. 3.5. Adószám A vállalkozás/szervezet adószáma az elıírásos formátumban. 3.6. Bankszámlaszám Ide a meglevı bankszámlái közül annak az adatait kell beírni, amelyen a projekt pénzforgalmát kívánja lebonyolítani. Minimum 2x8 számjegy megadása kötelezı. 3.7. Statisztikai szám A pályázatot benyújtó szervezet 17 számjegyő statisztikai számát kell beírni. 3.8. Cégbírósági bejegyzés/bírósági nyilvántartásba-vétel/vállalkozói igazolvány száma A pályázatot benyújtó gazdálkodó szervezet cégbírósági cégnyilvántartási vagy társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételi száma. Egyéni vállalkozó esetében vállalkozói igazolvány száma. Ez a pont önkormányzatok esetében nem töltendı ki. 3.9. Alapítás idıpontja A pályázat benyújtásának idıpontjában a pályázónak jogerısen bejegyzett /nyilvántartásba vett szervezetnek kell lennie. Az alapítás idıpontja gazdasági társaságok, szövetkezetek esetében a létesítı okirat kelte. Egyéni vállalkozóknál a vállalkozói engedély eredeti kiváltásának (elsı vállalkozói igazolvány kiállításának) keltét kell beírni. Önkormányzatok vagy társulások az alakuló testületi ülés idıpontját adják meg. 3.10. Minısítési kód 2 mikro-vállalkozás (10 fınél kevesebb összes foglalkoztatott és maximum 2 millió eurónak megfelelı – 505,46 millió Ft - nettó árbevétel vagy mérlegfıösszeg); 3

kisvállalkozás (50 fınél kevesebb összes foglalkoztatott és maximum 10 millió eurónak megfelelı – 2.527,3 millió Ft - nettó árbevétel vagy mérlegfıösszeg);

4

középvállalkozás (250 fınél kevesebb összes foglalkoztatott és maximum 50 millió eurónak megfelelı – 12.636,5 millió Ft - nettó árbevétel vagy legfeljebb 43 millió eurónak megfelelı – 10.867,39 millió Ft - mérlegfıösszeg).

5

Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó

4

vállalkozás 6

Non-profit szervezet államháztartáson belül;

7

Non-profit szervezet államháztartáson kívül.

3.11. Fıtevékenység TEÁOR száma és megnevezése A TEÁOR kódot (számot) a cégkivonatban vagy a vállalkozói igazolványban feltüntetett fıtevékenység alapján kell kitölteni! 3.12. Fejlesztendı tevékenység TEÁOR száma és megnevezése A fejlesztendı tevékenység TEÁOR besorolását a TEÁOR’08 c. KSH kiadványban szereplı kódszámokkal és megnevezésekkel kell megadni! Fontos, hogy a fejlesztendı tevékenység illeszkedjen a Pályázati Útmutató alapján meghatározott célokhoz, és a támogatható tevékenységekhez. 3.14. A pályázó székhelye Ide a cégkivonatban, vállalkozói igazolványban, alapító okiratban, mőködési engedélyben szereplı székhely címét kell beírni!

3.16. Postai cím Ide azt a címet kérjük beírni, ahova a hivatalos értesítéseket kéri küldeni! Értelemszerően csak akkor kell kitölteni, ha eltér az elızı pontban (Projekt adatlap 3.14.) megjelölt címtıl!

3.17. Pályázó hivatalos képviselıjének adatai Ide a cégkivonatban megjelölt, képviseletre jogosult személy(ek) adatait kell beírni! Figyelem! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közremőködı szervezet e-mail üzenetben is küld hivatalos leveleket. Mindezek alapján kérjük, hogy olyan e-mail címet adjon meg, amely lehetıség szerint elérhetı, és folyamatosan használja. Az elektronikus úton megkapott üzenetek beérkezését követıen minden esetben igazolja vissza a beérkezést az igen gomb megnyomásával. 3.18. Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai Kérjük, hogy azt a kollégát jelölje meg, aki a projekt megvalósításáért közvetlenül felelıs lesz, ehhez a projekt vonatkozásában megfelelı szakmai felkészültséggel rendelkezik, és a projekt megvalósítás folyamatában kellı mértékben részt tud venni! A projekt menedzser lehet alkalmazott, és megbízott is. A projekt menedzser esetében is olyan email címet adjon meg, amely lehetıség szerint elérhetı, és folyamatosan használja. Az elektronikus úton megkapott üzenetek beérkezését követıen minden esetben igazolja vissza a beérkezést az igen gomb megnyomásával. 3.20. Gazdálkodási adatok A gazdálkodási adatokat az - éves beszámoló, egyszerősített éves beszámoló, összevont, konszolidált éves beszámoló, EVA, TA-bevallás vagy SZJA bevallás alapján - utolsó 2 lezárt év adataival összhangban kell kitölteni, feltétlenül az itt feltüntetett mértékegységben. Kérjük, hogy csak a pályázó szervezet típusának megfelelı egyetlen táblázatot töltse ki. 3.20.1. Gazdálkodó szervezetek esetében: • Amennyiben a pályázat benyújtásának évét megelızı évben alakult gazdasági társaságok, szövetkezetek a pályázat benyújtásakor nem rendelkeznek a pályázat benyújtásának évét megelızı lezárt jóváhagyott éves beszámolóval vagy egyszerősített éves beszámolóval (mérleg, eredmény-kimutatás), akkor a pályázat benyújtásának évére vonatkozó üzleti terv mutatóit kell megadniuk.

5

• • •

Amennyiben a vállalkozás a pályázat benyújtásának évében alakult, a tárgyévre vonatkozó üzleti terv mutatóit kell feltüntetni. Létszám adatként a KSH által a munkaügyi statisztikai fogalmak között meghatározott éves átlagos statisztikai állományi létszámot kérjük megadni. Az éves átlagos statisztikai állományi létszám = az elızı 12 havi KSH létszámjelentésben vagy munkaügyi nyilvántartásban szereplı teljes munkaidıs létszám számtani átlagával (törtszám esetén lefelé kerekítve)!

3.20.2. Önkormányzatok esetében: Adja meg a pályázó önkormányzat, társulás elızı lezárt naptári év sajátos mőködési bevételei, jogi személyiség nélküli pályázó esetén a társult önkormányzatok elızı lezárt naptári év sajátos mőködési bevételeinek összegét. Adja meg a pályázó önkormányzat, társulás elızı lezárt naptári év mérlegfıösszegét, jogi személyiség nélküli pályázó esetén a társult önkormányzatok elızı lezárt naptári év mérlegfıösszegét. 3.20.3. Költségvetési intézmények esetében: • Intézményi költségvetésének fı összege az éves beszámolókban, illetve ezek mellékletének adatai alapján. • Létszám adatként a KSH által a munkaügyi statisztikai fogalmak között meghatározott éves átlagos statisztikai állományi létszámot kérjük megadni. 3.20.4. Non-profit szervezetek esetében: • A gazdálkodási adatokat a Pályázati Útmutatóban foglaltak alapján (Éves beszámoló, egyszerősített éves beszámoló, mellékletként becsatolt utolsó 2 lezárt év adataival) és azzal összhangban kell kitölteni, feltétlenül az itt feltüntetett mértékegységben. • Amennyiben a pályázat benyújtásának évét megelızı évben alakult szervezetek a pályázat benyújtásakor nem rendelkeznek a pályázat benyújtásának évét megelızı lezárt éves jóváhagyott beszámolóval vagy egyszerősített éves beszámolóval (mérleg, eredménykimutatás), akkor a pályázat benyújtásának évére vonatkozó terv mutatóit kell megadniuk. • Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásának évében alakult, a tárgyévre vonatkozó terv mutatóit kell feltüntetni. • Létszám adatként a KSH által a munkaügyi statisztikai fogalmak között meghatározott éves átlagos statisztikai állományi létszámot kérjük megadni. Amennyiben nem kötelezett KSH jelentést beadni, írja be az állományi létszámot. • Az éves átlagos statisztikai állományi létszám = az elızı 12 havi KSH létszámjelentésben vagy munkaügyi nyilvántartásban szereplı teljes munkaidıs létszám számtani átlagával (törtszám esetén lefelé kerekítve)! 3.21. Pályázatkészítı adatai Csak abban az esetben kérjük kitölteni, ha a pályázatot nem a pályázó készítette!

4. A pályázó bemutatása A 4.1.B) pont kivételével A pályázó részletes bemutatását nem az adatlaponitt, hanem a TDM Fejlesztési és Fenntarthatósági Program 2. pontjában kell megtenni. 4.1.B) A szervezet/vállalkozás tulajdonosai/alapítói (non-profit szervezet esetén) /felügyeleti szerv (költségvetési szerv esetén). A tulajdoni hányadot, a származási országot, az adószámot és az adóazonosító jelet értelemszerően csak gazdasági társaság esetén kell kitölteni. Amennyiben a költségvetési szervnek nincs felügyeleti szerve, úgy a kérjük, jelölje meg, hogy a kérdés nem értelmezhetı

6

A táblázatot az adatlapon csak akkor kell kitölteni, ha Vezetı Partner a pályázó, amennyiben meglevı TDM szervezet pályázik, akkor a TDM Fejlesztési és Fenntarthatósági Program 2.2.2.1 pontjában kell a fentieket bemutatni.

5. A projekt részletes bemutatása A projekt részletes bemutatását nem az adatlapon, hanem a TDM Fejlesztési és Fenntarthatósági Program 3. és 4. pontjában kell megtenni. Az adatlapon csak az alábbi kérdésekre kell célirányos, rövid választ adni.

5.5. Mutassa be a projekt tevékenységek szerinti ütemezését! • Kérjük, hogy megvalósítandó tevékenységéhez kapcsolódó lépéssorozat egyes elemeinek megvalósulásának idıtartamát „X”-szel jelölje a megfelelı idıszakban. • Kérjük az ütemezéskor vegyék tekintetbe a projekt jellegének megfelelı szakmai/beszerzési sajátosságokat (pl. iskolai tanév, vagy egyes munkálatok idıjáráshoz kötött szezonalitása). • Fontos, hogy a tevékenységek/beszerzések ütemezésekor reális (pl. korábbi tapasztalatokra alapozott) beszerzési idıtartamokat kalkuláljanak. Az ütemezés, a mérföldkövek bemutatása a pályázati útmutató III. sz. mellékletét képezı excel táblában szükséges, részletes bontást pedig a TDM Fejlesztési és Fenntarthatósági Program 6.1 pontjában kell bemutatni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a táblázat kitöltése során a pályázati útmutatóban a projekt megkezdésével valamint befejezésével, zárásával kapcsolatban leírtakat figyelembe kell venni! A táblázat feltételeknek nem megfelelı kitöltése akár a pályázat elutasítását is maga után vonhatja! 5.6

A projekt költségvetése

5.6.1 A támogatható tevékenységek ütemezése A táblázatban meg kell határoznia, hogy a projekt megvalósításának idıtartama alatt az egyes idıszakokban milyen összegben kíván kifizetési kérelmeket benyújtani az egyes tevékenységeivel kapcsolatban. Fontos tudnivalók, melyeket kérünk, hogy vegyen figyelembe! A táblázat oszlopaiban található tevékenységeknek meg kell egyezniük a részletes költségvetés tevékenységek oszlopaival. A tevékenységek összesen sorainak meg kell egyeznie az 5.6.1 Elszámolható költségek és tevékenységek táblázat tevékenység oszlopainak összesen értékével. Utólagos elszámolás céljából közbensı kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, és legalább a 100 ezer forintot. 1 milliárd forintot meghaladó támogatás esetén kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a megítélt támogatás 2%-át. Fenti feltételek figyelembevételével - tekintettel a projekt életútjához kapcsolódó, felmerülı költségekre - állítsa be az egyes idıszakokra az Ön által benyújtani tervezett, jogosult költségeken alapuló elszámolások összegét. A projekt adatlap „támogatható tevékenységek ütemezése” pontjában található táblázat kitöltése során a pályázati útmutatóban a projekt megkezdésével valamint befejezésével, zárásával kapcsolatban leírtakat figyelembe kell venni! A táblázat feltételeknek nem megfelelı kitöltése akár a pályázat elutasítását is maga után vonhatja!

7

5.6.3 Források A „források” elnevezéső részben az elszámolható költségek táblában megjelölt tételek megvalósításához kapcsolódó forrásokat kell megjelölni. Az egyes forráselemek (saját forrás, egyéb támogatás) rendelkezésre állásáról a pályázat benyújtásakor nyilatkozni kell. A szerzıdés megkötéséhez már szükséges a saját forrás, és az egyéb támogatás forrásainak igazolása. A forrásokat a Pályázati Útmutató mutatja be részletesen. Ügyeljen arra, hogy az összes elszámolható költségnek és az összes forrásnak meg kell egyeznie, valamint arra, hogy a táblázatokban szereplı összegeket forintban, a százalékos értékeket 2 tizedesjegy pontossággal kiszámítva kell megadni!

5.9. A projekt megvalósításának számszerősíthetı eredményei Az adatlapban szereplı táblázatot a pályázati útmutató E. Monitoring mutatók pontjában szereplı, a pályázatra vonatkozó indikátorokkal kell feltölteni. A projektcélnak megfelelıen, tüntesse fel, hogy a projekt befejezését követı 3, illetve 5 évben milyen eredmények tervezhetık. A „Kiinduló érték” oszlopba a pályázat benyújtását megelızı lezárt mérlegévre vonatkozó, releváns adatokat tüntessen fel. Ügyeljen rá, hogy az itt feltüntetett gazdasági és foglakoztatási adatoknak meg kell egyeznie a Projekt adatlapban máshol szereplı (például 3.18. pontban), illetve a mérlegben, vagy adóbevallásban lévı adatokkal. A táblázat naptári évre vonatkozik. Az „1. év” oszlopba a projekt megvalósulását követı elsı teljes naptári évre vonatkozó adatokat tüntesse fel. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Projekt adatlap 5.9. pontjában tervezett adatok reálisak legyenek, mivel ezek az adatok fontos elemei az értékelésnek, és bekerülnek a támogatási szerzıdésbe. A jelentési idıszak során a Projekt adatlap 5.9. pontjában meghatározott adatokat hasonlítják össze a késıbb keletkezı tényleges adatokkal.

6. Tájékoztatási követelmények 6.1 Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen tevékenységeket terveznek a nyilvánosság és a tájékoztatás biztosítása érdekében, és hogyan fogják biztosítani, hogy a projekt eredményei szélesebb körben is ismertté váljanak. (maximum 4000 karakter) Ahhoz, hogy a támogatás elérhetıségével, hatásával, hatékonyságával minél szélesebb kör megismerkedhessen, továbbá, hogy a társadalmi transzparencia érvényesülni tudjon, a támogatás tényérıl, hatásáról, eredményérıl tájékoztatást kell nyújtania. A tájékoztatási kötelezettségeknek vannak jogszabályban meghatározott elemei, ezeket a támogatási szerzıdés minta 13. fejezete tartalmazza. Ugyanakkor célszerő az elıírtaknál szélesebb körben is információt nyújtani, mert ez egyben az Ön cégének egyfajta pozitív reklámot is jelenthet. Töltse ki a táblázatot, úgy, hogy az alkalmazni tervezett tájékoztatási formához írjon be egy „X” vagy „+” jelet, majd szövegesen is ismertesse a tervezett tájékoztatási módot. A szöveges ismertetınél térjen ki a • tervezett idıpontra, • ahol releváns, a gyakoriságra, • ahol releváns, a résztvevık számára.

7. Fenntarthatóság 7.1 Ismertesse a projekt eredményeinek továbbvitelére, fenntartására vonatkozó elképzeléseit. A projekt eredményeinek fenntartására vonatkozó elképzelések bemutatását nem az adatlapon, hanem a TDM Fejlesztési és Fenntarthatósági Program 5.2, továbbá 7.1 és 7.2. pontjaiban kell megtenni.

8

8. Esélyegyenlıség érvényesülése Kötelezı adatszolgáltatás A pályázaton való részvétel feltétele (jogosultsági kritériuma), hogy a pályázó az alábbi esélyegyenlıségi indikátorra vonatkozóan adatokat szolgáltasson, amelyek a következık: a) Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) (fı): Az adatközlés idıpontjában, a fejlesztést megvalósító szervezetnél. Ez alapesetben azonos a pályázó szervezettel, azaz például önkormányzat pályázó esetében a polgármesteri hivatal aktuális adatait kell megadni. Amennyiben önkormányzati társulás pályázna, és nincs gesztor, a partner települések polgármesteri hivatalainak hasonló adatai szükségesek, és ezeket a partnertelepülésekre összesítetten kell feltüntetni (pályázatonként csak egy adatlapot kell kitölteni). Közszolgáltató vagy társadalmi szervezet pályázatában általában a szervezet egészére vonatkozó adatokat kérünk. Ritkán, például országos hálózattal és egymástól nagyrészt független irányítással mőködı, és térben vagy funkcionálisan jól elkülönülı egységek megléte esetén fogadható el az, ha csak a megvalósításban érintett szervezeti egység adatai szerepelnek itt. Az Adatlap 4es pontjában jelezni kell, hogy a statisztikai információk pontosan milyen szervezetre vonatkoznak. b) Nık száma a foglalkoztatottak közt szervezetnél, az adatközlés idıpontjában.

(fı):

A

fejlesztést

megvalósító

c) A projekt által érintettek száma (fı): A fejlesztés végsı érintettjeinek, kedvezményezettjeinek létszáma: az Adatlap 4-es pontjában bemutatott, és az 5ös pontjában megjelölt szolgáltatás(ok)at igénybe vevı végsı kedvezményezett/érintett társadalmi célcsoport létszáma. -

cA) Nık száma a projekt által érintett célcsoportban (fı): Településstatisztikát figyelembe véve egyedi felmérésekbıl, vagy célzott konstrukció esetén szakmailag megalapozott becslésbıl lehet megadni.

-

cB) Roma emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fı): településstatisztikákat figyelembe véve1, a kisebbségi önkormányzat adatai alapján, vagy célzott konstrukció esetén szakmailag megalapozott becslésbıl. Minden olyan esetben, amikor személy, név is kapcsolódik a különleges jellemzıhöz,(pl. alkalmazottak esetén) különleges adat kezelési nyilatkozat alapján lehet megadni.

-

cC) Fogyatékos emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fı): régiós statisztikákból2, önkormányzati adatokból, egyedi felmérésekbıl, vagy célzott konstrukció esetén szakmailag megalapozott becslésbıl. Minden olyan esetben, amikor személy, név is kapcsolódik a különleges jellemzıhöz (pl. alkalmazottak esetén) különleges adat kezelési nyilatkozat alapján lehet megadni.

A roma származás és a fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre, azaz pályázatában csak akkor utalhat adott személyek roma vagy fogyatékos voltára, ha ık önkéntesen és határozottan hozzájárultak ehhez (önkéntesen és határozottan kinyilvánítják kívánságukat különleges személyes adataik kezeléséhez, megfelelı tájékoztatás alapján)! A különleges adatok munkáltató, pályázó által történı kiemelése nem alapulhat vélelmen. A statisztikai információkat jellemzıen éves adat [elızı lezárt idıszak alapján: a), b)]; illetve a projekt végsı célcsoportjának várható mérete szerint [c)] kell megadni. Olyan pályázó esetében, amelyiknek nincsenek alkalmazottai, a „0” érték elfogadható. Az

1 2

http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/maptoc10000.html http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/12/tables/load3_1_2.html

9

adatközlési szakaszban a „projekt befejezésekor” illetve „fenntartás végén” tervezett érték nem célérték, csak becslés, terven kívüli tényérték. Kötelezıen választható esélyegyenlıségi intézkedések Az adatlapon meghatározott alábbi esélyegyenlıségi intézkedések közül legalább kettı vállalása kötelezı. 2. Esélyegyenlıségi terv megléte Az Esélyegyenlıségi Terv1 (ET) célja valamely szervezeten belül a munkavállalók és munkavállalók csoportjai közötti esélyegyenlıség megteremtése vagy fejlesztése, jellemzıen humán erıforrás menedzsment eszközökkel. Az ET tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzető munkavállalói csoportok, így különösen a nık, a negyven évnél idısebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai elımenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintı bármely programokat. Jelenleg törvény kötelezi ET készítésére azon többségében állami tulajdonú szervezeteket, amelyekben a munkavállalók száma az 50-et meghaladja. Amennyiben a pályázó kötelezett ET létrehozására, a vállalás (mivel a kötelezı tevékenység nem többletvállalás) azt jelenti, hogy érvényes ET meglétét projektpartnereitıl elvárja (pl. társulási szerzıdésen, beszerzési dokumentáción keresztül). Feltételek / Ellenırzés: Érvényes ET bemutatása, mely a Mt. (1992. évi XXII. törvény ) 70/A §-nak megfelelı mélységő, legfeljebb egy éve készült helyzetelemzést, és célokat tartalmaz. A partnerek felé megnyilvánuló elvárást pl. közbeszerzési dokumentáció egyéb feltételeinek részeként, együttmőködési megállapodás részeként lehet igazolni.

3. Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek Ezen intézkedés célja az egyenlı munkáért egyenlı bért elvének gyakorlati megvalósítása. A bérkülönbségek hátterében sokszor foglalkozási szegregáció, vagy a szervezeten belüli vertikális szegregáció, vagy diszkrimináció is lehet. A munka egyenlı értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minıségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erıfeszítést, tapasztalatot, illetve felelısséget kell figyelembe venni. Feltételek / Ellenırzés: Érvényes Esélyegyenlıségi Terv helyzetelemzése, vagy munkaügyi statisztikák alapján a hátrányos helyzető és a nem hátrányos helyzető munkavállalók között munkakörönként legfeljebb 5%-nyi bérkülönbség (bérrés) van.

6. Az esélyegyenlıségi célcsoportot vagy annak képviselıit bevonta a projekt tervezésébe A „Semmit rólunk nélkülünk!” igény és elv alapján a fejlesztési tervek egyeztetése azokkal, akik számára pozitív esélyegyenlıségi intézkedéseket tervez egy projekt, rendkívül fontos tervezési lépés. A célcsoport képviselıinek megkérdezésével a számukra megfelelı elemek beépülnek, és a megfelelı módon valósulnak meg a projektben – sokszor többletköltség nélkül. Például közszolgáltatások fejlesztésénél a szolgáltatást nehezebben elérık között a hátrányos helyzetőek véleményének megismerése alapvetı. Egy épület tervezése során szükség lehet a nık és férfiak különbözı szükségleteinek beépítésére, illetve a tervezık nemi sztereotípiáinak korrigálására. Fontos az is, hogy a célcsoportnak megfelelı tájékoztatási csatornát használják a tervezık. Gyakori hiba, hogy csak internetes tájékoztatást terveznek a fejlesztık, és ezért nem érik el azokat a csoportokat, amelyek nem használnak internetet. A tervezés mellett az esélyegyenlıségi intézkedések végrehajtásában is fontos az érintettek részvétele – így az intézkedések elfogadottabbak, hasznosabbak és fenntarthatóbbak lesznek. Feltételek / Ellenırzés: Meg kell adni a bevont esélyegyenlıségi célcsoportot (akár többet is)! A vállalt intézkedést a pályázat/RMT benyújtásának idejére már teljesíteni kell. A vállalt intézkedés teljesítése során nyilatkozatokban, megállapodásokban vagy jegyzıkönyvben rögzítsék az együttmőködés, közremőködés tényét, már a pályázat benyújtása elıtt - ezek igazolják a vállalás teljesülését is.

8. Leghátrányosabb helyzető kistérségben vagy halmozottan hátrányos helyzető településen mőködik, fejleszt2 1

1992. évi XXII. törvény 70/A §-a A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzető kistérségnek minısülı 47 kistérség és hátrányos helyzető másik 47 kistérség jegyzékét a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl szóló 311/2007. (XI.17) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó, úgynevezett halmozottan hátrányos helyzető települések azok, amelyek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl szóló 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet Mellékletében szerepelnek. A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem 2

10

Ezen intézkedés célja a leghátrányosabb és a hátrányos helyzető kistérségek, és halmozottan hátrányos helyzető települések fejlesztéseinek elınyben részesítése. Bizonyos pályázati konstrukciókban ez a területi kohéziós, esélyegyenlıségi és fenntarthatósági értéket egyszerre hordozó intézkedés kötelezı, jogosultsági elem (és a nyilatkozatok között kell igazolni fennállását), más intézkedéseknél a szakmai értékelés része, de szerepelhet bármelyik horizontális területen is, így akár többszörös értékelési elınyt is jelenthet. Feltételek / Ellenırzés: Ha a fejlesztés több településre vagy kisrégióra tervezik, akkor fogadható el az intézkedés, ha a résztvevı települések vagy kisrégiók többsége tartozik a megjelöltek szerint hátrányos helyzetőek közé. Vannak konstrukciók, amelyek a megvalósítás helyszíne alapján automatikusan besorolják a pályázatot a megfelelı térkategóriába, más pályázati konstrukciókban ezt az adatot is a pályázónak kell megadnia.

9. Akadálymentesített épületek száma Az akadályokkal1 teli környezet napi szinten jelent komoly problémát a mozgásukban akadályozottak, idısek, betegek, kisgyermekkel közlekedık számára. Cél minél több akadálymentes környezet kialakítása. Akadálymentesnek tekinthetı az az épület, építmény, amelynek akadálymentesen megközelíthetı és használható2 minden szerkezete vagy berendezési tárgya bárki számára a lehetı legönállóbban használható – beleértve a tartósan vagy átmenetileg fizikai, érzékszervi, értelmi fogyatékossággal élı embereket is. Ennek értelmében az épületben nyújtott szolgáltatások, itt lévı munkahelyek önállóan, külsı segítség és korlátozás nélkül, biztonságosan, kényelmesen, és integráltan vehetık igénybe, mert az ehhez szükséges megfelelı mérető hely, információ, jelzésrendszer és mőszaki háttér adott. Az épületek akadálymentesítési kötelezettsége az Építési Törvény 2.§ 9. pontjában meghatározott közhasználatú (magán-és köz-) épületek tekintetében kötelezı.3 Feltételek / Ellenırzés: Kiindulási adatként meglévı akadálymentes, valamint a projekt idején akadálymentessé váló és új akadálymentes építményeinek számát kell megadni, a nem közhasználatú építményeket is beleértve, akkor is, ha ez független a tervezett projekttıl. A vállalt intézkedés teljesülését mőszaki dokumentáció, fotódokumentáció vagy helyszíni ellenırzés is igazolhatja.

10. Infokommunikációs akadálymentesítés Az információs technológiák esetén ugyanúgy értelmezhetı az akadálymentesség fogalma, mint bármely más technológia esetében. Az elektronikus akadálymentesítés (nagykontrasztú és vakbarát honlaptartalmak, felolvasó funkció) mellett ide tartozik a többi infokommunikációs akadálymentesítés4 is: a jeltolmács alkalmazása, a jól hallható vagy könnyen látható feliratozás, jelzés, és bármilyen más fogyatékosbarát, és igényeikre válaszoló kommunikációs intézkedés. Az informatikai szoftverek, a honlapok fejlesztése esetében is biztosítani kell a kommunikációs akadálymentességet. A webes tartalmak akadálymentesítése esetében az intézkedés kiválasztása esetén a W3C akadálymentes szabvány legfontosabb elemeinek alkalmazása elvárt. Feltételek / Ellenırzés: Az infokommunikációs akadálymentesítés egyes elemei kötelezıek, különösen azok, amelyek a fejlesztési és támogatási erıforrások (támogatási, pályázati vagy beszerzési felhívások, képzési és munkalehetıségek, projekthonlapok stb.) elérhetıségét segítik. A közérdekő információkat könnyen érthetı változatban is hozzáférhetıvé kell tenni. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékos személyek korlátlan hozzáférhetıségét. Abban a pályázatban lehet ezt az esélyegyenlıségi intézkedést megjelölni, amelyben a kötelezı kommunikációs akadálymentesítés mellett további infokommunikációs akadálymentesítést is vállalnak. Az intézkedést többek közt közbeszerzési és fotódokumentációkkal, médiamegjelenésekkel, esélyegyenlıségi elemet tartalmazó PR-tervvel, az akadálymentes honlappal igazolhatja.

13. Részmunkaidıs foglalkoztatottak száma A részmunkaidıs foglalkoztatás jellemzıen 4-6 órás napi munkaidıt jelent. A részmunkaidıs foglalkoztatás lehetıséget ad arra, hogy a családi és munkahelyi kötelezettségeknek egyaránt meg lehessen felelni. Magyarországon a foglalkoztatott nıknek mindössze 4%-a részmunkaidıs, a részmunkaidıs férfiak aránya pedig még alacsonyobb. A részmunkaidıben dolgozók aránya 1995 óta alig emelkedett, bár elterjedésének számos elınye lenne mind egyéni, mind makrogazdasági szempontból, hiszen szélesebb körő foglalkoztatottságra adna lehetıséget. Speciális, ritkábban alkalmazott eljárás a munkakör megosztás (job sharing), ahol két részmunkaidıben dolgozó munkatárs tölti be ugyanazt a munkakört. tartozó leghátrányosabb helyzető 235 település a területfejlesztési leghátrányosabb helyzető kistérségekkel azonos elbírálás alá esnek.

támogatások

szempontjából

1

Akadály fogalma alatt értendı: szintkülönbség (lépcsı), helyszőke, keskeny átjáró vagy bejárat, kerekes székbıl el nem érhetı kezelı szerkezet (kilincs, lift gomb, vízcsap stb.); szintkülönbség vagy átjáró vagy falból kiemelkedı tárgyak hangjelzés vagy nagykontrasztú jelzés nélkül, illetve akusztikus jelzés vagy nagykontrasztú jelzés alapján való tájékozódási lehetıségek hiánya; a megfelelıen elhelyezett és látható információk hiánya a közterületeken, épületekben, közlekedést kiszolgáló helyiségekben. 2 Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §. 3 1997. évi LXXVIII. Tv. 31.§; (2) alapján kötelezı az akadálymentesítés, ha az épület a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsıfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, mővelıdési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelezı, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.” 4 1998 évi XXVI tv. 2. és 4. §

11

Feltételek / Ellenırzés: A projekt/szervezet lehetıséget nyújt részmunkaidıs foglalkoztatási jogviszony létesítésére. A projekt befejezése idejére reálisan vállalt legalább 5%-os növekedés esetén a vállalás elfogadható. A vállalt esélyegyenlıségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsısorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Nem fogadható el esélyegyenlıségi vállalásként a teljes munkaidıs munkaviszony részmunkaidısre csökkentése abban az esetben, ha ez pusztán a vállalkozás gazdasági érdekeihez köthetı, és a munkavállalókat hátrányosan érinti.

15. Fogyatékossággal élı alkalmazottak száma Amennyiben a munkahelyeken a mozgás vagy a kommunikáció akadályozott; vagy a speciális foglalkoztatotti csoport számára gondos elıkészítést igényelne megfelelı munkaköröket biztosítani; illetve a munkatársak elıítéleteket fogalmaznak meg, a fogyatékos emberek nem tudnak a munkahelyeken elhelyezkedni. Foglalkoztatási esélyegyenlıségük javításának alapvetı eszköze tehát a munkahelyek akadálymentesítése és az egészségi állapotuknak és képességeiknek megfelelı munkakörök kialakítása. Mintegy 600 ezer fogyatékossággal élı ember van ma Magyarországon, akiknek mindössze 9%-a foglalkoztatott (egyes tagországokban ez arány 70%). Foglalkoztatásukhoz komplex akadálymentesítés és képzés szükséges. A munkavállalói képességek és munkaadói igények összeegyeztetésére javasoljuk az EQUAL programban kifejlesztett eszközök alkalmazását, például a Lantegi-módszert1, vagy a Befogadó Budapest eredményeit2. Feltételek / Ellenırzés: Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, fogyatékossággal élı munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási idıpontban, és a projekt befejezésekor. Az intézkedés akkor is elfogadható, ha a meglévı fogyatékos munkahelyet fenntartják. Szükséges az is, hogy a pályázó álláshirdetéseiben jelezze ezen preferenciáját az egyéb alkalmassági feltételek egyenlısége esetén, egyben jelezve a munkakör körülményeit is. Az adatszolgáltatás a fogyatékosság tekintetében önkéntes, sem a válaszadás megtagadásából eredıen, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót. Helyszíni ellenırzésen az önkéntes nyilatkozat bemutatását is kérhetik.

17. 50 évnél idısebb, határozatlan idejő munkaszerzıdés keretében foglalkoztatottak száma Az intézkedés célja a hazai munkaerıpiacról gyakran kiszoruló, 50 év feletti munkavállalók határozatlan idejő szerzıdéssel történı alkalmazásának támogatása. Feltétel/ Teljesítés: A projekt befejezése idejére reálisan vállalt legalább 5%-os növekedés esetén a vállalás elfogadható, határozatlan idejő munkaszerzıdések esetén. Nem fogadható el esélyegyenlıségi vállalásként a vállalkozói szerzıdés keretében foglalkoztatott személy.

18. Pályakezdı, határozatlan idejő munkaszerzıdés keretében foglalkoztatottak száma Pályakezdı fiatal3 a huszonötödik életévét – felsıfokú végzettségő személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes STARTkártyával rendelkezı személy. Feltételek / Ellenırzés: Ha a szervezet alkalmazottai között 25 vagy 30 évnél fiatalabb munkavállalókat határozatlan idejő munkaszerzıdéssel foglalkoztat, és legalább a projekt befejezése idejére reálisan 5%-os növekedést vállal, a vállalás elfogadható.

23. Nık száma a foglalkoztatottak közt 2006-ban Magyarországon a 15-64 éves nık 51%-a, a férfiak 69%-a volt foglalkoztatott. (A férfiaknál a 30-39 évesek munkaerı-piaci aktivitása a legmagasabb, ıket a 25-29 évesek követik. A nık körében továbbra is a 40-49 éves korcsoport a legaktívabb a munkaerı-piacon.) Az intézkedés célja, hogy valóban egyenlı eséllyel vehessenek részt a nık a munkaerıpiacban. Feltételek / Ellenırzés: Esélyegyenlıségi vállalásként csak akkor érvényesíthetı a munkavállaló nık számának növekedése, ha arányuk a pályázat benyújtásakor az összes munkavállaló között nem haladja meg a 70%-ot. Ha meghaladja, akkor nem elfogadható, mert feltételezhetıen a már eleve nemileg szegregált munkahelyen tovább romlana a nemek közti egyensúly. Szükséges az is, hogy legalább 5%-kal növekedjen a nık száma a projekt befejezéséig, illetve a pályázó álláshirdetéseiben jelezze ezen preferenciát az egyéb alkalmassági feltételek egyenlısége esetén.

26. Munkaidı-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 115.§-a értelmében az iskolai rendszerő képzésben részt vevı munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidıt biztosítani. A szabadidı mértékét a munkáltató az oktatási intézkedés által kibocsátott, a kötelezı iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat idıtartamáról szóló igazolásnak megfelelıen állapítja meg. A nem iskolai rendszerő képzésben részt vevı munkavállalónak tanulmányi munkaidı-kedvezmény vagy szabadság csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerzıdés megállapítja. Ezen kötelezettségek felett, a munkáltatók által saját hatáskörben szervezett munkahelyi és munkahelyen kívüli képzések, támogatott munkavállalói képzési kezdeményezések lehetıvé tétele esetén 1

http://www.equalhungary.hu/download.php?docID=198 http://www.equalhungary.hu/download.php?docID=109 3 ld. A pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt 2

12

vállalható ez az intézkedés. Családbarát megoldások esetében a munkáltató anyagilag és munkaidıkedvezménnyel is támogatja a tanulást. Feltételek / Ellenırzés: A vállalt esélyegyenlıségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsısorban a munkaügyi dokumentumok vagy képzési megállapodások, szerzıdések igazolhatják.

9. Fenntarthatóság érvényesítése A pályázaton való részvétel feltétele (jogosultsági kritériuma), hogy a pályázó az alábbi fenntarthatósági indikátorokra vonatkozóan adatokat szolgáltasson. Az adatokat minden esetben a pályázó szervezet vonatkozásában kell megadni! a) Fajlagos vízfelhasználás [ m3/vetítés alapja - megadandó ] A megelızı év vízdíjszámlái alapján kell az adatot megadni, a pályázó szervezetre vonatkozóan. Nem a fajlagos adatot, hanem a két alapadatot kell megadni. A vetítés alapja leggyakrabban az alkalmazotti vagy célcsoport létszám (fı), de egyes szervezeteknél, gazdasági vagy K+F fejlesztésekben eltérı is lehet: termelı szervezetnél a termelés egysége (tonna, m3, m2, m, üzemóra, db, árbevétel (eFt), munkaidı (óra) - a pályázóra vonatkozó mértékegységet az adatlapban adja meg.). b) Fajlagos energiafelhasználás [ kWh/ vetítés alapja - megadandó ] Elızı évi energiafelhasználás, villamos energia számlák alapján. Nem a fajlagos adatot, hanem a két alapadatot kell megadni. A vetítés alapját lásd az elızı, a) pontba.! c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) [ t ] A globális felmelegedést fokozó gázok közül a leggyakoribb, a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának számítása (jogszabály alapján), vagy becslése. Ez utóbbi során legalább három forrást figyelembe kell venni: (egy év alatt fogyasztott) főtıanyag + üzemanyag + villamos áram; azaz intézményépület főtése + (legalább a saját tulajdonú) jármővek közlekedése + elektromos berendezések használata. Összesen: {fogyasztott üzemanyag (kWh, liter, m3 vagy kg) x B}, ahol B = az üzemanyag széndioxid "termelése" 1 liter, 1 kg vagy 1 m3 üzemanyag elégetésekor. B = 0,411 kg/kWh villamos áram; 2,733kg/kg szén; 2,341kg/l benzin; 2,678 kg/l diesel; 1,502 kg/m3 földgáz esetében. d) d1) Ártalmatlanításra kerülı hulladék aránya [ t/t ] Ártalmatlanításra kerülı hulladék aránya [ t/t ] Az ártalmatlanítás lerakással, égetéssel, különleges kémiai-fizikai eljárással vagy tartós tárolással történik. Nem tartozik ide a szelektív hulladékgyőjtésre átadott hulladék. A hulladék nyilvántartások év végi összesítésébıl meghatározhatóak az értékek. Az ártalmatlanításra (lerakásra, égetésre) kerülı hulladék és az összes hulladék mennyiségét kell megadni, tonnában. 1 m3 (1000 l) kommunális hulladék településenként nagyon változó sőrőségő, a pontos adatot a szolgáltatótól kell megkérdezni. e) d2) Újrahasznosított papír használat [ db/db ] Az újrahasznosított papír rostanyagból (másodnyersanyagból) készül, a fehérítése klórmentes. Az újrahasznosított papírcsomagok (500 lapos) számát és az összes felhasznált papírcsomag (500 lapos) számát kell megadni. f)

A kistérségben élık foglalkoztatottsága [ fı/fı ] A fenntartható társadalom igények kielégítése, a környezetszennyezés. A rendelkezı (helyben lakó) létszámot kell megadni.

fontos eleme a helyi munkaerı foglalkoztatása, a helyi kisebb napi ingázási idı és az ezzel társuló pályázó szervezet kistérségében állandó lakhellyel munkavállalók számát, valamint a teljes munkavállalói

13

g) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya [ fı/fı ] A környezeti, környezeti nevelési, fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben elızı 12 hónapban résztvevı munkavállalók számát, és a szervezet összlétszámát kell megadni (ha ez jelentıs, az önkéntes munkatársakat is beleértve). A tudásmegosztásba azok a saját munkavállalók is beleszámíthatók, akik a képzéseket tartják, vagy a fenntarthatósági tartalmú tanulási folyamatot szervezik. A fenntarthatósági szempontok közül néhány ún. fajlagos mutató. Ez azt jelenti, hogy a többletvállalást egy vetítési egységre kell megadni, pl. a fajlagos energiafelhasználás esetében a teljes energiafelhasználást pl. a termelés vagy az ingatlanok összköbméterére vetítve. A fajlagos mutatók jellemzıje, hogy két adatból származtathatók, a példánál maradva: 1) a vetítés alapja: teljes energiafelhasználás (KWh), 2) a vetítés egységének teljes mennyisége: termelés összmennyisége (tonna). A két számot elosztva kapjuk meg a vetítési hányadot (százalékban, %). A fajlagos mutató a vetítés 1 egységre jutó értékét mutatja meg. A vetítés alapja az egyes pályázóknál eltérı. Szolgáltatás egysége lehet a dolgozói létszám, ellátotti (beteg-, diák-, látogatói létszám), ügyfélforgalom, munkaidı, stb. Az indikátorokat jellemzıen éves adat (elızı lezárt év) alapján, vagy az e) esetében aktuális adat alapján kell megadni. Olyan pályázó esetében, amelyiknek elızı évben nincsenek fogyasztási adatai, a „0” érték elfogadható. Kötelezıen választható fenntarthatósági szempontok 3.f) A fenntarthatósággal kapcsolatos munkavállalók aránya [ fı/összlétszám ]

tudásmegosztáson

részt

vett

A környezeti, környezeti nevelési, fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben évenként résztvevı munkavállalók száma a szervezet összlétszámához viszonyítva. A tudásmegosztásba azok a saját munkavállalók is beleszámíthatók, akik a képzéseket tartják, vagy a fenntarthatósági tartalmú tanulási folyamatot szervezik. Számítása: tudásmegosztásban részt vevık száma elızı évben [fı]/ összmunkavállalói létszám [fı]. Összefügg az f) kötelezıen megadott adattal. Feltételek / ellenırzés: A szervezet meghatározott rendszerességgel, a különbözı munkakörökhöz illeszkedıen környezetvédelmi, környezeti nevelési, fenntarthatósági kérdésekben oktatásokat tart, vagy külsı továbbképzésekre küldi munkatársainak legalább 25%-át. Oktatási jegyzıkönyv, napló, jelenléti ív, oktatásokat szabályozó dokumentum, továbbképzési, képzési szerzıdés, tanfolyami, részvételi igazolás az ellenırzés alapja. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévı EMAS hitelesítés esetén.

4. A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembevételével valósul meg [ Igen/nem ] Termék-, termelés vagy szolgáltatás fejlesztésére irányuló pályázatban a tervezés és megvalósítás során a várható környezeti hatásokat értékelik, a negatív hatások elkerülésének vagy minimalizálásának lehetıségeit figyelembe veszik és érvényesítik. A megvalósuló képzések, humán fejlesztések hosszú távon határozzák meg a társadalom viszonyát, hozzájárulását a fenntartható fejlıdéshez, ezért valamennyi tervezett képzésnek, rendszerfejlesztésnek (intézmény-, hálózat-, szervezetfejlesztésnek) és mőködtetésnek hozzá kell járulnia a környezeti tudatosság erısítéséhez, a természeti erıforrásokkal való takarékoskodást szolgáló életvitel kialakításához. Bıvebb információ: Melléklet [ 2 ]. Feltételek / ellenırzés: A szempont akkor elfogadható, ha a fejlesztés során az alábbi eljárások valamelyikét a pályázó alkalmazza: életciklus-szemlélet alkalmazása, életciklus elemzés az MSZ EN ISO 14040:1998 szabvány szerint, környezettudatos terméktervezés (öko-design, ISO/TR 14062:2002 technikai jelentés), tisztább termelés elveinek alkalmazása (pl. TTinfo adatbázis alapján), az öko-hatékonyság növelése, minıségfejlesztési biztosítási vagy teljesítményértékelési rendszer környezeti szempontú értékelése, kiegészítése; képzési, kutatási programok elızetes fenntarthatósági szempontú értékelése, lektorálása. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a környezeti hatásait értékelte, és a fejlesztés részletes terveibe ezeket a

14

szempontokat a pozitív hatások maximalizálása, a negatív hatások minimalizálása érdekében igazoltan (dokumentummal alátámasztott módon) figyelembe vette, valamely felsorolt eljárás alapján, valamint a fejlesztés során a megvalósulást igazoló dokumentumokkal bír, a szempont elfogadható.

7. A létrejövı terméket /szolgáltatást minısíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minısítési rendszer szerint [ Igen/nem ] A szempont akkor választható, ha a projekt eredményeként elıállított termék esetében a pályázó vállalja a felsorolt minısítési tanúsítványok valamelyikének megszerzését (termékcímkék neve és tanúsítója): Környezetbarát Termék védjegy (Környezetbarát Termék Kht.), Európai Öko-címke (Környezetbarát Termék Kht.), Hu-Öko-01 (Biokontroll Hungária Ellenırzı és Tanúsító Kht.), HuÖko-02 (Hungária Öko Garancia Kft.), Öko-Tex Standars 1000 (Innovatext/Textilipari Mőszaki Fejlesztı és Vizsgáló Intézet Zrt.), Zöld Szálloda (Magyar Szállodaszövetség), Minısített Erdei Iskola Szolgáltatás (OKM, KvVM, KOKOSZ), Ökoiskola, Zöld Óvoda (csak oktatási intézményfejlesztés esetén), PHPP passzívház minısítés. Már a terméktervezés során érdemes figyelni ezen tanúsítványok feltételeire és beépíteni a termékfejlesztésbe. Ezen tanúsítványok független, nyilvános feltételek mellett zajló tanúsítási rendszerek, és a tanúsítás megszerzésének költségei általában elszámolhatók. Bıvebb információ: Melléklet [ 2, 3, 22, 26, 27, 28 ]. Feltételek / ellenırzés: A tanúsítvány vagy cím dokumentációja, melyet a pályázó a projekt befejezéséig (amennyiben elszámolt költség), vagy legkésıbb a fenntartási idıszak elsı évében megszerez, majd fenntart.

8. A projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bıvítésére [ Igen/nem ] A tudásmegosztásra irányuló vagy azt tartalmazó projektek esetén a tudásmegosztás tartalma, módszere kiterjed a környezettudatos menedzsment eszközökre, az oktatott tevékenységgel kapcsolatban a fenntarthatóságot biztosító célkitőzésekre, a zöld beszerzés lehetıségeire, az ipari ökoszisztéma megoldásokra, anyag-, energia- és erıforrás- hatékonyság lehetıségeire, a kibocsátás csökkentésre, a szállítási igények csökkentésére, környezet-egészségügyi vonatkozásokra, a társadalmi felelısségvállalásra, a jövı generációk jogaira, az elıvigyázatosság elvére, a fenntarthatósághoz szükséges kompetenciák fejlesztésére. Közoktatási, tanárképzési projektek esetén a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése javasolt (rendszergondolkozás, interdiszciplináris megközelítés, felelıs döntéshozatal, együttmőködés, jövıre irányuló gondolkodás, környezettudatos életvitel, emberi jogok stb.). Feltételek / ellenırzés: A pályázó vállalja és tervezi, hogy a projekt a tudásmegosztás a felsorolt ismeretek közül legalább kettı terjesztésére kiterjed, melyet képzési jegyzıkönyvvel, szakmai anyagokkal, tananyagokkal, tanulmányokkal, értékelı lapokkal tud igazolni.

10. BAT technológiát önkéntesen alkalmaz [ db ] Akik számára nem kötelezı a legjobb elérhetı technikát (BAT) követni (ld. IPPC, illetve 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet), azok számára is elérhetıek ezek a módszerek technológia fejlesztésnél vagy korszerősítésénél. Ha a projekt valamely tevékenységét BAT referencia dokumentum (BREF) tárgyalja, akkor is alkalmazhatja azt, ha a termelési volumenkorlátot nem éri el. A pályázónak a BAT technológiának megfelelı (akár meglévı) technológiáinak számát kell megadnia. Bıvebb információ: Melléklet [ 17 ]. Feltételek / ellenırzés: technológia mőszaki dokumentációja, és annak igazolása, hogy a pályázót (pl. környezetvédelmi engedélye) nem kötelezi BAT alkalmazására (önkéntes alkalmazó).

13. Alacsony természeti erıforrás használattal járó beszállítók igénybevétele [ Igen/nem ] A szempont célja, hogy a projekt megvalósítása során ösztönözze a pályázót a kisebb erıforrás igénybevétellel járó beszállítók kiválasztásában, amely hozzájárul az adott térség gazdasági és társadalmi erıforrásainak fennmaradásához, a térség kohéziójához és fejlıdéséhez. Alacsony természeti erıforrás használattal járó beszállító lehet: alternatív közlekedési módozatokat igénybe vevı beszállító, alacsonyabb üzemanyag felhasználású (pl. helyi) beszállító, környezetbarát logisztikai módszereket alkalmazó beszállító; vagy egy tételben való leszállítás, környezeti szempontból elınyösebb szállítási módozatok - mint vasúti, vízi, vagy kombinált szállítás - illetve megoldások (mint csúcsidın kívüli szállítás) érvényesítése a szállítási feltételekben. Feltételek / ellenırzés: Ezen szempontok meghatározása a kiválasztás értékelési szempontjai vagy a szerzıdés feltételei között. Vállalja, hogy beszállítóit e szempontból értékeli és legalább 30%-uk természeti erıforrás használat szempontjából kedvezıen értékelt beszállító, illetve nyilvántartja beszállítók szerint a vizsgált jellemzıt.

15

17. A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzető [ Igen/nem ] A vonatkozó jogszabályokban meghatározott valamennyi kistérség, település releváns, amennyiben a projekt itt valósul meg. Feltétel: a 311/2007. (XI.17) Korm. rendelet 2. számú mellékletében, vagy a 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet Mellékletében meghatározott helyszín a pályázati adatlapon, vagy ilyen helyszínek többségben vannak (több megvalósítási helyszín esetén).

27. Jobb összesített energetikai jellemzıkkel rendelkezı épületek száma [ db ] A szempont választása esetén a kedvezményezett tulajdonában lévı, a projekttel közvetlen összefüggésben lévı azon épületek számát kell megadni, amelyek már megfelelnek az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltaknak, vagy a 176/2008 (I.30.) Korm.rendelet szerint energiatanúsítvánnyal, vagy passzívház tanúsítvánnyal bírnak, vagy éves főtési energiaigényük <15 kWh/m2. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázathoz kapcsolódik épület, és ez vagy ezek jelenleg vagy a projekt befejezésekor megfelel(nek) a szempontnak. Épület mőszaki dokumentációja, építési engedélye, vagy tanúsítvány, oklevél alapján igazolható.

28. Energiatakarékos fényforrásokkal, valamint A vagy A+ energiahatékonysági minısítéssel bíró eszközökkel elért megtakarítás [ kWh ] A központi világítótestekben, az egyéni megvilágításokban a nagyobb élettartalmú, jobb hatásfokú energiatakarékos izzók alkalmazása a cél, melynek érdekében például kompakt, valamint a nevezett minısítéssel bíró fénycsöveket, világítótesteket szerzünk be és használunk a hagyományos izzók helyett. A szempont számítása: A pályázó (kedvezményezett szervezet) tulajdonában lévı, és a projekthez közvetlenül kapcsolódó épületekben a pályázat benyújtásától kezdve újonnan alkalmazott energiatakarékos fényforrások együttes teljesítményeinek (teljesítményei összegének) és a kiváltott hagyományos fényforrások együttes teljesítményeinek különbözetét (a megtakarítást) kell meghatározni adott (megelızı lezárt) évre. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a benyújtáskori értéknél a projekt befejezése idejére várt érték nagyobb, errıl az értékrıl a fenntartási idıszakban nem lépnek vissza, valamint a pályázó vállalja energiatakarékos fényforrások alkalmazását, és a késıbbi megtakarítások mőszaki dokumentumokkal, számításokkal és számlákkal való igazolását.

35. Újrahasznosított papír használat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során [Igen/nem] A szempont vállalása esetén beszerzésre kerülı irodai papírok egy (minél nagyobb) része újrahasznosított rostanyagból (másodnyersanyagból) készül, a fehérítéséhez klórmentes vegyszert alkalmaznak. Nem hivatalos dokumentumok nyomtatását már egy oldalon használt papírra tesszük. Papír vásárlásakor elınyben részesítjük a környezetbarát termékjelekkel ellátottakat pl. FSC (fenntartható erdıgazdaság) vagy Környezetbarát Termék. Összefügg a d2) kötelezıen megadott adattal. Bıvebb információ: Melléklet [ 18 ]. Feltételek / ellenırzés: A vállalás azt jelenti, hogy a pályázó irodai papír- (A4-es vagy erre átszámolt írólap, nyomtató papír) felhasználásában az újrahasznosított papír aránya a támogatási szerzıdés aláírását követı évben eléri a teljes papírfelhasználás 15%-át, és ez az arány a fenntartási idıszak végéig nem csökken. A higiéniai és (nyomtatási tevékenységet kivéve) a technológiai papírhasználatokat nem szabad figyelembe venni. Bizonylatok és nyilatkozatok alapján ellenırizhetı.

54. A kistérségben élık foglalkoztatottságának növelése [ fı/fı ] A fenntartható társadalom fontos eleme a helyi munkaerı foglalkoztatása, a helyi igények kielégítése. A helyi munkaerı közlekedési igénye kisebb, ami kedvezıen hat a környezetre. A közeli munkahely segít megtartani a helyi lakosságot, és jelentıs szerepet tölt be a helyi közösség fenntartásában is. A szempont számítása: A pályázó szervezet kistérségében állandó lakhellyel rendelkezı és a pályázó szervezettel munkaviszonyban lévı emberek (helyi lakos munkatársak) aránya a teljes munkavállalói létszámhoz viszonyítva. Összefügg az e) kötelezıen megadott adattal. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó vállalja a mutató pályázat benyújtáskori értékének 10%-os növelését a projekt befejezése idejére, vagy a legalább 50%-os szint elérése után az elért szint fenntartását (új funkciók fejlesztésekor is ez a feltétel érvényes). Munkaügyi nyilvántartások alapján ellenırizhetı.

55. Az átlagos fizetés növelése a minimálbérhez viszonyítva [ eFt ] Az életminıség javításában kiemelt szerepe van a munkabéreknek. A fenntartható társadalomban a szervezet által megtermelt jövedelem igazságosabb elosztása valósul meg. A szempont az élet minıségének javítása iránti elkötelezettséget méri. A szempont számítása: A szervezetnél állandó

16

munkaviszonyban lévı beosztott munkatársak bruttó átlagkeresete és a mindenkori minimálbér közötti eltérést kell megadni, ezer forintban (az átlag jogszabály szerint nem lehet kisebb a minimálbérnél). Feltételek / ellenırzés: Csak cég vagy vállalkozó esetében lehet a szempontot választani, értékelni. Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését legalább 20%-kal a projekt befejezéséig, a szempont elfogadható. Bérlapok, munkaügyi nyilvántartások, vagy dolgozói érdekvédelmi szervezet által ellenjegyzett foglalkoztatási esélyegyenlıségi terv alapján ellenırizhetı.

60. Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók, események száma [ db ] A pályázó vállalja, hogy szervezete profiljához illeszkedıen vagy egyéb területen a társadalom számára környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciókat, képzést, eseményeket, programot szervez. A szempont vállalásakor az évente vállalt akciók, események számát kell megadni. Környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akció lehet pl. veszélyes hulladékgyőjtés, egészséges lakókörnyezet ünnep, ingyenes vagy kedvezményes mérések, nyílt nap környezeti tartalommal stb. Ellenırzése: Meghívók, helyi újság felhívásai, egyéb dokumentumok (pl. fotók, cikkek), számlák. A vállalás elfogadásához a mutató benyújtáskori értékének növelése, és a támogatási szerzıdés aláírásától legalább évente 1 megoldás vállalása szükséges.

10. Nyilatkozatok A Nyilatkozatok kitöltése során kérjük figyelembe venni, hogy amennyiben a Pályázó nyilatkozatával jogszabályi kötelezettséget vagy a pályázati dokumentációban leírt elvárást nem teljesít, illetve valótlan adatokat állít, akkor a Közremőködı Szervezet a megfelelı konzekvenciákat levonhatja, ami a pályázat elutasításához is vezethet, illetve támogatásban részesülı projekt esetében a támogatás visszavonható.

17

1. sz. melléklet: Gazdálkodási formakódok

Közlemény a statisztikai számjel elemeirıl és nómenklatúráiról A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Stt.) 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Stt. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a statisztikai számjel elemeit és nómenklatúráit az alábbiak szerint határozom meg. 1. A statisztikai regiszter részét képezı statisztikai számjel felépítését ezen közlemény 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. A statisztikai számjel elsı eleme (1-8. számjegy) a törzsszám, a gazdasági szervezetek egyedi azonosítója. A törzsszámról az adóalanyok egységes azonosítási rendszerérıl szóló 8002/1987. (SK 12.) KSH-APEH együttes tájékoztató intézkedik. 3. A statisztikai számjel második eleme a gazdasági szervezetnek a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerérıl (TEÁOR) szóló többször módosított 9008/1997. (SK 7.) KSH-közleményben foglaltak szerint megállapított fıtevékenysége szakágazatát tartalmazza (9-12. számjegy). 4. A statisztikai számjel harmadik eleme (13-15. számjegy) a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása, amelynek nómenklatúráját jelen közlemény 2. sz. melléklete tartalmazza. 5. A statisztikai számjelnek a gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejezı negyedik elemének (16-17. számjegy) nómenklatúráját ezen közlemény 3. sz. melléklete tartalmazza. 6. A gazdálkodási formák elemeinek tartalmi meghatározását ezen közlemény 4. sz. melléklete tartalmazza. Ezen közleményben foglaltakat 2002. június 1-jétıl kezdıdıen kell alkalmazni, egyidejőleg a 9027/1993. (SK 13.) KSH közlemény, a 9002/1995. (SK 2.) KSH közlemény, a 9004/1998. (SK 5.) KSH közlemény, valamint a 9013/1999. (SK 10.) KSH közlemény érvényét veszti. 1. számú melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH közleményhez A statisztikai számjel felépítése 1-8

________

912 ____

1315

1617

___

__

1-8 törzsszám 9-12 szakágazati kód 13-15 gazdálkodási forma kód 16-17 területi (megye) kód

18

2. számú melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH közleményhez A statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (egységes szerkezetben) VÁLLALKOZÁS (1, 2) 1 Jogi személyiségő vállalkozás 11 Jogi személyiségő gazdasági társaság 112 Közös vállalat 113 Korlátolt felelısségő társaság 114 Részvénytársaság 115 Európai részvénytársaság 12 Szövetkezet 121 Lakásszövetkezet 122 Takarék- és hitelszövetkezet 124 Mezıgazdasági szövetkezet 125 Európai szövetkezet (SCE) 129 Egyéb szövetkezet 13 Egyéb jogi személyiségő vállalkozás 131 Ügyvédi iroda 132 Oktatói munkaközösség 133 Vízitársulat 134 Víziközmő-társulat 135 Erdıbirtokossági társulat 136 Végrehajtóiroda, végrehajtók közös irodája 137 Közjegyzıi iroda 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségő vállalkozás 2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás 21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 211 Közkereseti társaság 212 Betéti társaság 22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 221 Polgári jogi társaság 222 Mővészeti alkotóközösség 224 Építıközösség 225 Társasház 226 Külföldi székhelyő vállalkozás fióktelepe 227 Külföldi székhelyő európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye 229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás 23 Egyéni vállalkozás 231 Vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı egyéni vállalkozás 232 Egyéb engedéllyel rendelkezı egyéni vállalkozás 233 Adószámmal rendelkezı magánszemély 234 Egyéb piaci termelés

19

KÖLTSÉGVETÉSI SZERV (3) 3 Költségvetési szerv és intézménye (3) 31 Központi költségvetési szerv és intézménye 311 Központi felügyeleti költségvetési szerv 312 Központilag felügyelt költségvetési szerv 32 Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 33 Társadalombiztosítási költségvetési szerv 331 Központi társadalombiztosítási költségvetési szerv 332 Társadalombiztosítási költségvetési igazgatási szerv 34 Köztestületi költségvetési szerv 341 Köztestületi felügyeleti költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv 351 Országos kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 36 Területfejlesztési tanács és társulás 361 Regionális fejlesztési tanács 362 Térségi fejlesztési tanács 363 Megyei fejlesztési tanács 364 Önkormányzati fejlesztési társulás 365 Kistérségi fejlesztési tanács 366 Többcélú kistérségi társulás NONPROFIT SZERVEZET (5, 6, 8) 5 Jogi személyiségő nonprofit szervezet 51 Párt 511 Párt 52 Egyesület 521 Sportegyesület, sportszövetség, sportági országos szakszövetség 522 Vadászegyesület 523 Horgászegyesület 525 Önkéntes tőzoltó-egyesület 529 Egyéb egyesület 53 Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet 531 Szakszervezet 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet 54 Köztestület 541 Kamara

20

549 Egyéb köztestület 55 Egyház, egyházi intézmény 551 Egyház 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete 554 Egyházak szövetsége 559 Egyéb egyházi szervezet 56 Alapítvány 561 Közalapítvány 562 Közalapítvány intézménye 569 Egyéb alapítvány 57 Közhasznú társaság 571 Közhasznú társaság 58 Magánbiztosítás 581 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár 582 Magánnyugdíjpénztár 59 Egyéb, jogi személyiségő nonprofit szervezet 591 Egyesülés 592 Magyarországi székhelyő európai gazdasági egyesülés 599 Egyéb, jogi személyiségő nonprofit szervezet 6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 61 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 611 Külföldi székhelyő vállalkozás kereskedelmi képviselete 69 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 691 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7, 9) 7 Egyéb gazdasági szervezet 71 Állami gazdálkodó szervezet 711 Állami vállalat 719 Egyéb állami gazdálkodó szervezet 72 Egyéb vállalat 721 Leányvállalat 722 Egyes jogi személyek vállalata 724 Tröszt 729 Egyéb, máshova nem sorolt vállalat 73 Megszőnt gazdálkodási forma 731 Gazdasági munkaközösség 739 Egyéb megszőnt gazdálkodási forma 8 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 81 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység

21

811 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 9 Technikai kód 91 Alap 911 Elkülönített állami pénzalap 912 Fejezeti kezeléső elıirányzat 913 Nyugdíj-biztosítási alap 914 Egészségbiztosítási alap 915 Befektetési alap 916 Országos betétbiztosítási alap 917 Magánnyugdíjgarancia-alap 919 Egyéb alap 92 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete 921 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete 93 Egyéb adóalany 931 Egyéb adóalany 94 Külföldi diplomáciai, konzuli testület 941 Külföldi diplomáciai, konzuli testület 95 Gesztorönkormányzat, társulás 951 Gesztorönkormányzat, társulás 3. számú melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH-közleményhez A gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejezı nómenklatúra Budapest Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Gyır-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Megyéhez nem köthetı

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 88

22

4. számú melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH közleményhez A gazdálkodási formák elemeinek tartalmi meghatározása Az egyes gazdálkodási formák részletes meghatározását a hivatkozott jogszabályok írják le. Tájékoztatásul a legfontosabbnak tartott részeket emeltük ki. VÁLLALKOZÁS (1, 2) 1 Jogi személyiségő vállalkozás 11 Jogi személyiségő gazdasági társaság 112 Közös vállalat (1997. évi CXLIV. tv.) A közös vállalat a tagok által alapított olyan jogi személyiségő gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsısorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. A vállalatot természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthatja, illetve tagként a vállalat tevékenységében részt vehet. A közös vállalat a cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre a társasági szerzıdés idıpontjára visszamenıleg. 113 Korlátolt felelısségő társaság (1997. évi CXLIV. tv.) A korlátolt felelısségő társaság olyan jogi személyiségő gazdasági társaság, amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével alakul, s a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság egyszemélyes is lehet és akkor alapító okirattal, egyébként (többszemélyes alapításkor) társasági szerzıdéssel alapítható. A társaság a cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre, a társasági szerzıdés idıpontjára visszamenıleg. 114 Részvénytársaság (1997. évi CXLIV. tv.) A részvénytársaság elıre meghatározott összegő és névértékő részvényekbıl álló alaptıkével (jegyzett tıkével) alakuló jogi személyiségő gazdasági társaság, ahol a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek. Egyszemélyes rt. is alapítható, ill. mőködı is válhat egyszemélyessé. A részvénytársaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, az alapszabály elfogadásának idıpontjára visszamenıleg. 115 Európai részvénytársaság (2157/2001/EK rendelet, 2004. évi XLV. tv., 1997. évi CXLIV. tv.) Az Európai részvénytársaság olyan jogi személyiségő részvénytársaság, amelynek alapítására, szervezetére és mőködésére a Tanács 2157/2001/EK rendeletét kell alkalmazni a 2004. évi XLV. törvényben foglaltakkal együtt. Az Európai részvénytársaság alapítására azon tagállamnak a nyilvánosan mőködı részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályai vonatkoznak, mely tagállamban az Európai részvénytársaság létrehozza a székhelyét. Az Európai részvénytársaság a cégnyilvántartásba történı bejegyzés napján jön létre. A részvénytársaság cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történı közzétételét követı 30 napon belül a cégbíróság intézkedik az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történı nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelıs hivatalához történı megküldés útján.

23

12 Szövetkezet 121 Lakásszövetkezet (1992. évi I. tv., 1996. évi XXXII. tv., 2000. évi CXLI. tv.) A lakásszövetkezet (a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülı, a személygépkocsitároló, a mőhely vagy az üzlethelyiség-építı és -fenntartó szövetkezet) közhasznú tevékenységet ellátó, jogi személyiségő kommunális szervezet. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységébıl (építés, üzemeltetés, felújítás) eredı tartozásaiért, ha az nem fedezi a tartozást, a tagok, tulajdonosok pótbefizetésre kötelezhetık. A lakásszövetkezet cégbírósági bejegyzéssel jön létre. 122 Takarék- és hitelszövetkezet (1992. évi I. tv., 1996. évi CXII. tv., 1996. évi XXXII. tv., 2000. évi CXLI. tv.) Az alapszabályban meghatározott összegő részjegytıkével alapított, a nyitott tagság és a változó tıke elvei szerint mőködı, a tagok saját gazdálkodása eredményességének elımozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és - a 2000. évi CXLI. tv.-ben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak. Tevékenysége alapvetıen - a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján meghatározott kivételekkel - betét elfogadására és hitelnyújtásra irányul, elsısorban tagjaik, illetve természetes személyek körében. A hitelszövetkezet tevékenységét - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges a hitelintézet alapításához. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre. 124 Mezıgazdasági szövetkezet (1992. évi I. tv., 1996. évi XXXII. tv., 2000. évi CXLI. tv.) Az alapszabályban meghatározott összegő részjegytıkével alapított, a nyitott tagság és a változó tıke elvei szerint mőködı, a tagok saját gazdálkodása eredményességének elımozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és - a 2000. évi CXLI. tv.-ben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntıen a mezıgazdaságra, erdıgazdálkodásra és halászatra terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre. 125 Európai szövetkezet (SCE) (Tanács 1435/2003/EK rendelete, 2006. évi LXIX. tv., 2006. évi X. tv., 2006. évi IV. tv., 2006. évi V. tv.) Az európai szövetkezet (SCE - European Cooperative Society) alapvetı célja tagjai szükségleteinek kielégítése és tagjai gazdasági és szociális tevékenységeinek fejlesztése, különösen a tagokkal kötött olyan megállapodások útján, amelyek célja árukkal vagy szolgáltatásokkal való ellátás, illetve az SCE tevékenysége jellegének megfelelı munka elvégzése, vagy megbízások adása, továbbá tagjai szükségleteinek oly módon történı kielégítése, hogy fenti módon elımozdítja tagjainak gazdasági tevékenységekben, egy vagy több SCE-ben és/vagy nemzeti szintő szövetkezetekben való részvételét. Tevékenységét leányvállalatán keresztül is elláthatja. Az SCE jogi személyiséggel rendelkezik. Az SCE - legalább két különbözı tagállamban honos - természetes személyek, vagy természetes személyek és/vagy valamely tagállam joga alá tartozó szervezetek által, szövetkezetek egyesülésével, továbbá valamely tagállam joga szerint alapított szövetkezet átalakulásával alapítható. A tagok önállóságukat megırizve - belsı megállapodások révén törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységük fejlesztésére. Alapítására azon tagállamnak a szövetkezetekre vonatkozó jogát kell alkalmazni, amelyben az SCE alapszabály szerinti székhelyét létrehozza. Az

24

európai szövetkezet (SCE) székhelye a közösség területén van, ugyanazon tagállamban, ahol a központi ügyvezetése, de áthelyezhetı másik tagállamba. Az SCE-t az alapszabályban rögzített székhely szerinti tagállamban jegyzik be a részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályokkal összhangban. A Magyarországon alapított SCE a cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. Székhelye az SCE felszámolása nélkül áthelyezhetı egy másik tagállamba. A részjegyekre oszló jegyzett tıke minimális összege 30 000 euró nemzeti pénznemben kifejezve. A nyereség a tagok között az SCE-vel fennálló üzleti kapcsolat vagy az SCE részére teljesített szolgáltatások arányában felosztható, továbbá egyéb célra felhasználható, bizonyos részébıl pedig a tagok szükségleteinek kielégítése érdekében tartalékot kell képezni. Az üzleti évek többlete felosztásának szabályait - a nemzetközi jog kötelezı rendelkezéseinek sérelme nélkül - az alapszabály határozza meg. 129 Egyéb szövetkezet (1992. évi I. tv., 1996. évi XXXII. tv., 2000. évi CXLI. tv.) Az alapszabályban meghatározott összegő részjegytıkével alapított, a nyitott tagság és a változó tıke elvei szerint mőködı, a tagok saját gazdálkodása eredményességének elımozdítását - ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és - a 2000. évi CXLI. tv.-ben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntıen a 121-124 csoportoknál meg nem nevezett tevékenységi területekre terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre. 13 Egyéb jogi személyiségő vállalkozás 131 Ügyvédi, jogtanácsosi iroda (1998. évi IX. tv., 1983. évi 3. tvr.) Ügyvédi irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat. Az iroda - az Ügyvédi kamara által - az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre. A jogtanácsosi iroda a szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott szervezetekkel kapcsolatos jogi tevékenységet látja el. Jogtanácsosi irodát vállalat alapítására jogosult szervezet vagy közösen több gazdálkodó szervezet hozhat létre. Mindkét iroda jogi személy. 132 Oktatói munkaközösség [36/1990. (II. 28.) Mt r.] Oktatás céljából a megfelelı képesítéssel rendelkezı természetes személyek oktatói munkaközösséget alapíthatnak, amely jogi személy. Pl. zeneoktatói, társastánc-tanítói, nyelvoktatói stb. munkaközösség. A munkaközösség kötelezettségeiért saját vagyonával felel. Az oktatói munkaközösség társas vállalkozás, cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. 133 Vízitársulat [1995. évi LVII. tv., 120/1999. (VIII. 6.) Korm. r.] A vízitársulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezı vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat közfeladatként helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el. Közcélú mezıgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elısegítı vállalkozási tevékenységeket is folytathat. Jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezet, cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre.

25

134 Víziközmő-társulat [1995. évi LVII. tv., 120/1999. (VIII. 6.) Korm. r.] A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezı vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közmőves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. Cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. Jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezet. 135 Erdıbirtokossági társulat (1994. évi XLIX. tv., 1997. évi CXLIV. tv.) Az ingatlan-nyilvántartás szerint erdı mővelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdıgazdálkodási tevékenységgel összefüggı, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása céljából létrehozott jogi személyiségő gazdálkodó szervezet. A társulat kizárólag erdıgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat. Legkevesebb két erdıtulajdonos alapíthatja. Tíz fınél kevesebb alapító tag a társulatot szerzıdéssel hozza létre. Egyébként a társulat alapítását az alapító közgyőlés határozza el, és az alapszabályt okiratba kell foglalni. A tagok társulati érdekeltségét a társulati vagyonból való részesedésük határozza meg, amely ezzel arányos szavazati jogot biztosít a társulat közgyőlésén és kifejezi az erdın fennálló használat mértékét (használati illetıség). A társulat tagjairól névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégét), lakhelyét (telephelyét), tulajdona mértékét, valamint az ıt megilletı szavazatok számát. A társulat a cégbírósági bejegyzéssel jön létre. 136 Végrehajtóiroda, végrehajtók közös irodája (1994. évi LIII. tv.) A végrehajtói iroda határozatlan idıre alapított, jogi személyiséggel rendelkezı szervezet. A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, mőködésére, ellenırzésére, megszőnésére és tagjainak felelısségére a korlátolt felelısségő társaságra vonatkozó szabályok érvényesek. A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden kamara). Végrehajtói iroda alapításához a kamara engedélye szükséges (alapítási engedély). Az azonos székhelyre kinevezett két vagy több végrehajtó közös irodában is végezheti tevékenységét. A közös iroda létesítését a kamara engedélyezi. Mindkét iroda cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. 137 Közjegyzıi iroda [39/2004. (XII. 21.) IM rendelet; 1991. évi XLI. tv.] A közjegyzı köteles a tevékenységét a székhelyén levı irodában végezni. A közjegyzıi iroda a közjegyzıi tevékenység végzésének elısegítésére határozatlan idıre alapított, jogi személyiséggel rendelkezı szervezet. Alapításához és mőködéséhez szükséges külsı anyagi források bevonása során a közjegyzık jogalkalmazói tevékenységének jellegére figyelemmel speciális garanciális rendelkezések érvényesülnek, mint például a tagság létesítéséhez megállapított feltételrendszer, szavazati jog szabályozása, vagy az, hogy társas formában történı mőködés nem érinti a közjegyzıi tevékenység hatósági jellegét. Az iroda alapítására, nyilvántartására, mőködésére, ellenırzésére és megszüntetésére, továbbá tagjainak a gazdálkodással kapcsolatos felelısségére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a korlátolt felelısségő társaságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Közjegyzıi iroda alapításához a területi kamara elnökségének engedélye szükséges. A közjegyzıi iroda mőködését a területi kamarai nyilvántartásba vételt és a cégbejegyzést követıen kezdheti meg.

26

139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségő vállalkozás Idetartozik a 131-136 csoportokba nem sorolható egyéb jogi személyiségő vállalkozás. 2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás 21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 211 Közkereseti társaság (1997. évi CXLIV. tv.) A közkereseti társaság társasági szerzıdéssel létrehozott jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai korlátlan és egyetemleges felelısségük mellett folytatnak közös gazdasági tevékenységet, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. 212 Betéti társaság (1997. évi CXLIV. tv.) Társasági szerzıdéssel létrehozott, jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai üzletszerő, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelıssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerzıdésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek, költségvetési szervezet csak felügyeleti szervének hozzájárulásával lehet beltag. A betéti társaságnak legalább egy beltagjának és legalább egy kültagjának kell lennie. A társaság cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. 22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 221 Polgári jogi társaság (1959. évi IV. tv., 1997. évi CXLIV. tv.) Polgári jogi társaságot legalább két tag társasági szerzıdése hozza létre a tagok gazdasági tevékenységet is igénylı közös céljuk elérése érdekében, vagyoni hozzájárulással vagy anélkül. A vagyoni hozzájárulás közös tulajdonná válik és a tagok felelıssége egyetemleges. A tagok természetes és/vagy jogi személyek. A tagok személyes közremőködésre kötelesek, kivéve, ha a társaságnak jogi személy tagja is van, és a társasági szerzıdés úgy rendelkezik, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles. 222 Mővészeti alkotóközösség (1989. évi II. tv.) Az alkotóközösség a tagok mővészi tevékenységének támogatása, tevékenységük anyagi feltételeinek biztosítása, valamint a tagok mőveinek forgalomba hozatala céljából alakult társadalmi szervezet. Az alkotóközösség csak a tagjai által készített mőveket jogosult forgalomba hozni, továbbá a mővek felhasználására megállapodást kötni. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 224 Építıközösség (1959. évi IV. tv.) Az építıközösség a lakóházépítésben részt vevı építtetıknek írásba foglalt építıközösségi szerzıdéssel, abból a célból alakított szervezete, hogy a tagok lakó- vagy más épületet építsenek fel. Az építıközösség nem jogi személy. Az építıközösségben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttmőködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a felépített épületre társasháztulajdont hoznak létre. Az építıközösség megszőnik, ha az

27

építés befejezıdött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasháztulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték vagy megszüntetését a tagok közösen elhatározták. 225 Társasház (1997. évi CLVII. tv.) A társasháztulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete, amely gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelességeit, a közös költség viselésének szabályait - ha azokat nem az alapító okirat tartalmazza - a közösség szervezeti-mőködési szabályzata állapítja meg. 226 Külföldi székhelyő vállalkozás fióktelepe (1997. évi CXXXII. tv.) Idetartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezı, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követıen kezdheti meg, és nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet. A fióktelep devizabelföldinek minısül. A fióktelep cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel jön létre. 227 Külföldi székhelyő európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye [39/2004. (XII. 21.) IM rendelet; 1997. évi CXLV. tv.] A külföldi székhelyő európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fıvárosi Bíróság mint cégbíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Nem önálló jogalany. A telephely esetében a kötelezıen feltüntetendı adatok esetében csak az úgynevezett általános adatok egy részét kell bejegyezni. A telephely önálló cégjegyzékszámmal, adószámmal, statisztikai számjellel rendelkezik. A cégjegyzék tartalmazza a telephely fıtevékenységét a KSH által kiadott nómenklatúra szerint. A cégjegyzék a telephely anyacége, az európai gazdasági egyesülés tekintetében is tartalmazza az alapvetı információkat (pl. neve, székhelye, telephely szerinti állam betőjele). 229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás Idetartozik a 221-226 csoportokba nem sorolható jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás. 23 Egyéni vállalkozás 231 Vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı egyéni vállalkozás (1990. évi V. tv., 1998. évi LXXII. tv.) Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minısülı természetes személy vagy a devizajogszabályok szerint külföldinek minısülı külföldi állampolgár gazdasági célú letelepedése esetén külön törvény alapján folytatott gazdasági tevékenysége. E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység az üzletszerően - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelı- vagy szolgáltatótevékenység. Az egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. Az egyéni vállalkozó a tevékenységébıl eredı kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejőleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelıs tagja. Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhetı. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelısségő

28

társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. Az egyéni cég nem jogi személy. 232 Egyéb engedéllyel rendelkezı egyéni vállalkozás (1995. évi CXVII. tv.) Egyéni vállalkozásnak minısül, ha a magánszemély külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat, vagy az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelızı jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedınek minısül, vagy jogi személy részlegét szerzıdéses rendszerben üzemelteti, vagy ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivı, közjegyzı, vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó. 233 Adószámmal rendelkezı magánszemély Egyéni vállalkozásnak nem minısülı, de adószámmal rendelkezı, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemély, vagy az adószám kiváltására kötelezett magánszemély (pl. magánháztartás alkalmazottat foglalkoztat) tartozik ide. 234 Egyéb piaci termelés (1995. évi CXVII. tv.) Az a termékelıállítás, amelyet a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély saját gazdaságában folytat, és ennek igazolására ıstermelıi igazolvánnyal rendelkezik. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV (3) 3 Költségvetési szerv és intézménye (3) 31 Központi költségvetési szerv és intézménye 311 Központi felügyeleti költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 1997. évi CXLVI. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] Olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és mőködési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. Idetartoznak: a minisztériumok, a központi költségvetésben fejezettel rendelkezı államhatalmi, igazgatási és országos hatáskörő szervezetek, ideértve a Munkaerıpiaci Alapból finanszírozott munkaerı-piaci szervezetet is, valamint más, külön jogszabályban meghatározott szervezetek. A költségvetési szervezet - a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történı bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntetı jogszabály rendelkezése szerint vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szőnik meg. 312 Központilag felügyelt költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] Állami feladatokat az alapító okiratban meghatározott körben és kötelezettséggel végzı, meghatározott szervezet felügyelete alatt álló, önálló költségvetési szervezet. Alapító okirattal és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek törzskönyvi nyilvántartásába való bejegyzéssel, jogi személyként jön létre.

29

32 Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] Idetartozik a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerveként mőködı fı-, polgármesteri hivatal, megyei önkormányzati hivatal, körjegyzıség, közös képviselı-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal). 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 1997. évi CXXXV. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] A helyi önkormányzat képviselı-testülete felügyelete alá tartozó, a 321-es csoportba nem sorolható, ill. az önkormányzat által meghatározott tevékenységi körre alapított, mőködtetett és ellenırzött, önálló jogi személyiségő költségvetési szerv, beleértve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. tv. alapján jogi személyiséggel rendelkezı társulásokat is. 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 1993. évi LXXVII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] A helyi kisebbségi önkormányzat a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokból és támogatásokból finanszírozza és látja el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló és más törvényben meghatározott feladatait. 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 1993. évi LXXVII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] A helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó, a 323-as csoportba nem sorolható, önálló jogi személyiségő költségvetési szerv. 33 Társadalombiztosítási költségvetési szerv 331 Központi társadalombiztosítási költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 1998. évi XXXIX. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] A társadalombiztosítás központi hivatali szervei: a kötelezı nyugdíjbiztosítással, egészségbiztosítással kapcsolatos feladatokat ellátó, költségvetési rend szerint mőködı, önálló jogi személyiségő Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amelyek ellátják a Nyugdíj-biztosítási, illetve Egészségbiztosítási Alap kezelését és a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. 332 Társadalombiztosítási költségvetési igazgatási szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 1998. évi XXXIX. tv., 1999. évi CIX. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei, amelyek a kötelezı nyugdíj- és egészségbiztosítással kapcsolatos feladatokat ellátó, költségvetési rend szerint mőködı, önálló jogi személyiségő szervek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság igazgatási szervei: a fıvárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és ezek kirendeltségei, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei: a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, az újságíró Tagozat, az Országos Orvosszakértıi Intézet, a fıvárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak és ezek kirendeltségei.

30

34 Köztestületi költségvetési szerv 341 Köztestületi felügyeleti költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] A nem gazdasági társaság formájában mőködtetett, költségvetési köztestületek felügyeleti szervei. 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] A köztestületek nem gazdasági társaság formájában mőködtetett, általuk felügyelt szervei. 35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv 351 Országos kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] Az országos kisebbségi önkormányzatok által létrehozott, jogi személyiségő költségvetési szervezet. 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv [1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] Az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete alatt mőködı, önálló jogi személyiségő költségvetési szerv. 36 Területfejlesztési tanács és társulás 361 Regionális fejlesztési tanács (1996. évi XXI. tv.) A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban mőködı regionális fejlesztési tanácsok látják el. A regionális fejlesztési tanács jogi személy. 362 Térségi fejlesztési tanács (1996. évi XXI. tv.) A régió-, illetve a megyehatárokon túl terjedı, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hozzák létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy. 363 Megyei fejlesztési tanács (1996. évi XXI. tv.) A megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Gazdálkodását az Állami Számvevıszék ellenırzi. A megyei fejlesztési tanács jogi személy. 364 Önkormányzati fejlesztési társulás (1996. évi XXI. tv.) A települések összehangolt fejlesztésére, közös területfejlesztési programok kialakítására és megvalósítására hozzák létre. Az önkormányzati fejlesztési társulás jogi személy. 365 Kistérségi fejlesztési tanács (1996. évi XXI. tv., 2004. évi LXXV. tv.) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács mőködik. A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követıen a mőködési területe szerint illetékességgel rendelkezı Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága

31

vesz nyilvántartásba. Azokban a kistérségekben, ahol a kistérség valamennyi települési önkormányzatának részvételével külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás mőködik, a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás láthatja el a törvényben meghatározott feladat- és hatáskör, továbbá eljárási szabályok értelemszerő alkalmazásával. 366 Többcélú kistérségi társulás (2004. évi CVII. tv.) A többcélú kistérségi társulás jogi személy, nem költségvetési szerv, amelyet megalakulását követıen a mőködési területe szerint illetékességgel rendelkezı Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága vesz nyilvántartásba. A kistérségben mőködı települési önkormányzatok képviselı-testületei a kistérségi együttmőködés hosszú távú többcélú kistérségi társulást alakíthatnak, amely részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni törvényben meghatározott esetben, illetve naptári év utolsó napjával lehet. NONPROFIT SZERVEZET (5, 6, 8) 5 Jogi személyiségő nonprofit szervezet 51 Párt 511 Párt (1989. évi II. tv., 1989. évi XXXIII. tv.) A párt a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magánszemélyekbıl álló tagsággal rendelkezik. A párt bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 52 Egyesület 521 Sportegyesület, sportszövetség, sportági országos szakszövetség (1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv., 2000. évi CXLV. tv.) A sportegyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı szervezet, amely meghatározott célra (sporttevékenység) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A sportszövetség a versenyszerő sporttal kapcsolatos, különösen sportszervezı, sportot támogató, valamint a sporttal összefüggı érdekképviseleti tevékenységet folytat. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A sportági országos szakszövetség önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezı szervezet, amelyet a sportágban mőködı sportszervezetek, a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására hozhatnak létre. A szakszövetség jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 522 Vadászegyesület (1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv.) A vadászegyesület olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı szervezet, amely meghatározott célra (vadászat) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

32

523 Horgászegyesület (1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv.) A horgászegyesület olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı szervezet, amely meghatározott célra (horgászat) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 525 Önkéntes tőzoltó-egyesület (1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv.) Az önkéntes tőzoltó-egyesület olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı szervezet, amely meghatározott célra (tőzoltás, tőzvédelem) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 529 Egyéb egyesület (1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv.) Olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı szervezet, amely az alapszabályban meghatározott, az 521-525 csoportoknál megjelölteken kívüli egyéb (társadalmi, kulturális stb.) célra magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. (A pártok, valamint a szakszervezetek és munkavállalói érdekképviseletek önálló gazdálkodási formaként szerepelnek.) 53 Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet 531 Szakszervezet (1989. évi II. tv., 1992. évi XXII. tv.) A szakszervezet a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magánszemélyekbıl álló tagsággal rendelkezik. Elsıdleges célja a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos érdekeinek elımozdítása és védelme. A szakszervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet (1989. évi II. tv., 1992. évi XLVII. tv., 1992. évi XXII. tv.) A tagok önkéntes társulásán alapuló munkavállalói érdekeket képviselı egyesület, pl. üzemi tanács. 54 Köztestület 541 Kamara (1959. évi IV. tv., 1993. évi XCII. tv.) Idetartozik az önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkezı, törvény alapján létrehozott, a tagságához, ill. az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot ellátó köztestületek közül a gazdasági, ill. szakmai kamara. A kamara a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. 549 Egyéb köztestület (1959. évi IV. tv., 1993. évi XCII. tv.) Idetartozik az 541 csoporton kívüli valamennyi köztestület, például a Magyar Tudományos Akadémia, a közbirtokosság, a hegyközség, a tızsde stb. 55 Egyház, egyházi intézmény 551 Egyház (1990. évi IV. tv., 1997. évi CXXIV. tv.) Az azonos hitelveket követık, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkezı vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (továbbiakban együtt

33

egyház) hozhatnak létre. Az egyház a székhelye szerint illetékes megyei, illetve fıvárosi bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. 552 Önálló egyházi intézmény (1990. évi IV. tv.) Az egyház mint jogi személy elláthat minden olyan nevelési, oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetıleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv (intézmény) számára. E tevékenységi körben az egyház mint jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Az egyház intézménye jogi személy, az egyház alapító okiratával, bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre. 553 Egyház önálló szervezete (1990. évi IV. tv., 1997. évi CXXIV. tv.) Az egyház vallásos célra létesülı önálló szervezete (szerzetesi szervezet) a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. A bejelentéshez mellékelni kell az illetékes egyházi szerv nyilatkozatát arról, hogy a szervezet az egyház szabályai szerint alakult meg, és az egyház keretében mőködik. 554 Egyházak szövetsége (1990. évi IV. tv.) Az egyházak által létrehozott szövetség a bíróság általi nyilvántartásába vétellel jön létre, jogi személy. Egyházi szövetség elsıdlegesen gazdaságivállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. 559 Egyéb egyházi szervezet (1990. évi IV. tv.) Idetartozik az 551, 552, 553, 554 csoporton kívüli valamennyi egyházi szervezet. 56 Alapítvány 561 Közalapítvány (1959. évi IV. tv., 1997. évi CLVI. tv.) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet vagy az Országgyőlés, vagy a kormány vagy a helyi önkormányzat képviselı-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. E tekintetben közfeladatnak minısül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy korábban már létrejött alapítvány a teljes vagyonát azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja, és az az ajánlatot elfogadja. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszőnik, jogutódja a közalapítvány lesz. Az alapító okiratban a kezelı szervet is meg kell jelölni vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelı szerv ellenırzésére jogosult szervezetet is - létrehozásáról kell gondoskodni. A közalapítványhoz - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat. Amennyiben fıtevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelı más csoportjaiba kell sorolni. A közalapítvány jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 562 Közalapítvány intézménye (1959. évi IV. tv.) A közalapítvány azon szervezeti egysége, amelyet a közalapítványt alapító az alapító okiratban jogi személynek nyilvánított. Az alapító akkor élhet ezzel a lehetıséggel, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintézı és képviseleti szerve van, valamint ha rendelkezik a mőködéséhez szükséges, a közalapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító a közalapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell errıl. Amennyiben fıtevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült

34

szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelı más csoportjaiba kell sorolni. 569 Egyéb alapítvány (1959. évi IV. tv.) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság tartós közérdekő célra alapító okiratban - közalapítványnak nem minısülı - alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsıdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintézı és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a mőködéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban errıl rendelkeznie kell. Amennyiben fıtevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelı más csoportjaiba kell sorolni. 57 Közhasznú társaság 571 Közhasznú társaság (1959. évi IV. tv., 1997. évi CXLIV. tv., 1997. évi CLVI. tv.) A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül - szolgáló tevékenységet rendszeresen végzı jogi személy. Üzletszerő gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elısegítése érdekében folytathat. A társasági szerzıdésben meg kell határozni a közhasznú - és szükség szerint - az üzletszerő gazdasági tevékenységet. (A társaság tevékenységébıl származó nyereség nem osztható fel a tagok között.) Alapíthatja természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság. Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Tagjait nyilvános felhívás útján is lehet győjteni. Cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. 58 Magánbiztosítás 581 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár [1993. évi XCVI. tv., 268/1997. (XII. 22.) Korm. r.] Legalább tizenöt természetes személybıl álló tag által munkahelyi, szakmai, ágazati vagy területi alapon alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elvén alapuló, a társulás tagjai vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói - részére társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítı, pótló, illetve ezeket helyettesítı szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elısegítı ellátásokat nonprofit módon szervezı és finanszírozó társulás. A pénztár munkáltatói tagja az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerzıdés alapján alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét egészében vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). Típusai lehetnek: nyugdíjpénztár, önsegélyezı pénztár, egészségpénztár. Több pénztártípus nem mőködhet egy pénztár keretében. A pénztár jogi személy, a székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bíróság veszi nyilvántartásba, és ezzel az alakuló közgyőlés idıpontjára visszamenı hatállyal jön létre. A pénztár tevékenységeit kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével kezdheti meg.

35

582 Magánnyugdíjpénztár (1997. évi LXXX. tv., 1997. évi LXXXII. tv.) A magánnyugdíj-szolgáltatásra létrehozott, önkormányzati mőködési elvő, jogi személyiségő szervezet. A pénztár alapításához, továbbá a tevékenység megkezdéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges. Magánnyugdíjpénztár tagja a tagságra kötelezett (pályakezdı) és a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy lehet, aki nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. A pénztár a székhelye szerint illetékes fıvárosi, megyei bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre. 59 Egyéb, jogi személyiségő nonprofit szervezet 591 Egyesülés (1997. évi CXLIV. tv.) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének elımozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkezı kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítı egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (a továbbiakban együtt: kiegészítı gazdálkodási tevékenységet) is végezhet. Az egyesülés alapítója és tagja csakúgy, mint a gazdasági társaságoké - külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. Így tagja lehet az egyesülésnek jogi személyiségő gazdasági társaság, szövetkezet, azonban önkormányzat, párt nem. Az egyesülés alapítása társasági szerzıdéssel történik. Az egyesülés cégbejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. 592 Magyarországi székhelyő európai gazdasági egyesülés (1997. évi CXLIV. tv.; 2003. évi XLIX. tv.; 2137/85/EGK rendelet) A magyarországi székhelyő európai gazdasági egyesülés olyan jogi személyiségő egyesülés, amelynek alapítására, szervezetére és mőködésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni a 2003. évi XLIX. tv. 1. § (2)(5) bekezdésében foglalt kiegészítésekkel. A magyarországi székhelyő európai gazdasági egyesülés cégbejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre. 599 Egyéb, jogi személyiségő nonprofit szervezet Idetartozik a más gazdálkodási formába nem sorolható jogi személyiségő nonprofit szervezet. Pl. a nem állam, önkormányzat által alapított, fenntartott mővelıdési otthon, könyvtár, közoktatási megállapodás keretében mőködı közoktatási intézmény, az alapítványok alapító okirat szerint nonprofit közoktatási intézménye stb. Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó oktatás, nevelés, az iskolarendszeren kívüli oktatás, nevelés szervezetei a 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségő vállalkozás, illetve a 229 Máshova nem sorolt jogi személyiség nélküli vállalkozás megfelelı alcsoportjaiba; az állam, az önkormányzat által fenntartott, költségvetési szerv formában mőködı közoktatási intézmény a 3 Költségvetési szerv és intézménye; az egyházi közoktatási intézmény az 552 Önálló egyházi intézmény gazdálkodási formába tartozik. 6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 61 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 611 Külföldi székhelyő vállalkozás kereskedelmi képviselete (1997. évi CXXXII. tv.)

36

Idetartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezı, vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerzıdések közvetítésével, elıkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggı feladatokat lát el. A képviselet cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, mőködését a cégbejegyzést követıen kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára külkereskedelmi szerzıdéseket közvetít; részt vesz a szerzıdéskötések elıkészítésében; tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez. A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet, továbbá a külön törvény szerinti ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet nem folytathat. 69 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 691 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet Idetartoznak mindazon társaságok, amelyek alapvetıen nem üzletszerő, nem nyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet végeznek, s az elıbbi csoportokba nem sorolhatók. ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7, 9) 7 Egyéb gazdasági szervezet 71 Állami gazdálkodó szervezet 711 Állami vállalat (1977. évi VI. tv., 1992. évi LV. tv.) Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik. A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére. Az állami vállalat jogi személy, cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. Az állam meghatározott módon irányítja, illetıleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. 719 Egyéb állami gazdálkodó szervezet Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik, és amely nem sorolható a 711-es csoportba. 72 Egyéb vállalat 721 Leányvállalat [1959. évi IV. tv., 1992. évi LV. tv., 65/1984. (XII. 29.) MT r.] Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetıleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. A leányvállalat létesítéséhez ki kell kérni a tevékenységi köre szerinti illetékes ágazati miniszter és a leányvállalat székhelye szerint illetékes önkormányzatok közgyőlése, illetve a tröszt véleményét. A leányvállalat létesítésének joga a következıket illeti meg: az állami vállalatot (beleértve tröszt, tröszti vállalat), a szövetkezetet (kivéve a lakásszövetkezetet, kisszövetkezetet, kistermelık szövetkezetét), az egyes jogi személyek vállalatát, az önálló költségvetési szervet, a jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társulást. Az egyes jogi személyek vállalata leányvállalatot csak a létesítı szervének elızetes egyetértésével hozhat létre. Költségvetési szerv leányvállalatának létesítéséhez a pénzügyminiszter és a költségvetési szerv felügyeleti szerve vezetıjének elızetes egyetértése, külföldi részvétellel mőködı, jogi személyiséggel

37

rendelkezı gazdasági társulás leányvállalatának pénzügyminiszter jóváhagyása is szükséges.

létesítéséhez

pedig

a

722 Egyes jogi személyek vállalata (1959. évi IV. tv., 1992. évi LV. tv.) Vállalatot létesíthet a helyi önkormányzat, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve és - ha az alapszabálya megengedi - az egyesület. A vállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. A létesítı szerv a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel. A vállalat tevékenységi körét a létesítı szerv állapítja meg, és biztosítja az annak ellátásához szükséges vagyont. A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére. 724 Tröszt (1959. évi IV. tv., 1977. évi VI. tv., 1992. évi LV. tv.) A tröszt a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló, vállalatszerően mőködı gazdálkodó szervezet. A tröszt és az irányítása alatt mőködı tröszti vállalatok jogi személyek. A tröszt cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. Tröszt 1989. július 1-je óta csak közüzemi vállalatok körében hozható létre. 729 Egyéb, máshova nem sorolt vállalat A 721-724 csoportokba nem tartozó vállalatok. 73 Megszőnt gazdálkodási forma 731 Gazdasági munkaközösség (1997. évi CXLIV. tv.) Olyan közkereseti társaság, amely kizárólag természetes személyekbıl áll. Nem folytathat olyan tevékenységet, amelyet jogszabály természetes személy számára nem tesz lehetıvé. A tagok és alkalmazottak, valamint a bedolgozók együttes létszáma az ötszáz fıt nem haladhatja meg: a létszámba a tagok alkalmazottai is beletartoznak. Cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre. Ilyen típusú szervezet 1992. január 1-je óta nem alakulhat. A gazdasági munkaközösség az 1997. évi CXLIV. tv. hatálybalépését követı két éven belül társasági szerzıdése módosításával közkereseti társaságként mőködhet tovább vagy más gazdasági társasággá köteles átalakulni. Ennek hiányában e gazdasági munkaközösségeket a cégbíróság megszőntnek nyilvánítja. 739 Egyéb megszőnt gazdálkodási forma Idetartoznak az újonnan már nem alakítható gazdálkodási formák, pl. jogi személy felelısségével mőködı gazdasági munkaközösség, szakcsoport. Ilyen típusú szervezet 1992. január 1-je óta nem alakulhat. A jogi személy felelısségvállalásával mőködı gazdasági munkaközösség az 1997. évi CXLIV. tv. hatálybalépését követı két éven belül társasági szerzıdése módosításával közkereseti társaságként mőködhet tovább. Ennek hiányában e gazdasági társaságokat a cégbíróság megszőntnek nyilvánítja. 8 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 81 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 811 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység Idetartozik a lakosság saját fogyasztásra mezıgazdasági kistermelés, házilagos lakásépítés).

történı

termelése

(pl.

38

9 Technikai kód 91 Alap 911 Elkülönített állami pénzalap (1992. évi XXXVIII. tv., 2000. évi CXVIII. tv.) Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely mőködésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthetı kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelıs minisztert. A miniszter az alap feladatainak ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg. 912 Fejezeti kezeléső elıirányzat Technikai kód, amelyet csak a fejezeti jogosítvánnyal rendelkezı szervezetek használhatnak. 913 Nyugdíj-biztosítási alap [1992. évi LXXXIV. tv., 2000. évi CXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] Az államháztartás társadalombiztosításának egyik alrendszerét képezı, önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelezı munkáltatói, munkavállalói járulék meghatározott százalékaiból, a költségvetésbıl és egyéb forrásból képzıdik. A nyugdíjbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelıje dönt. Az alap és kezelı szerve - az 1992. évi LXXXIV. tv-ben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni. 914 Egészségbiztosítási alap [1992. évi LXXXIV. tv., 2000. évi CXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.] Az államháztartás társadalombiztosításának egyik alrendszerét képezı, önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelezı munkáltatói, munkavállalói járulék meghatározott százalékaiból, a költségvetésbıl és egyéb forrásból képzıdik. Az egészségbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelıje dönt. Az alap és kezelı szerve - az 1992. évi LXXXIV. tv.-ben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni. 915 Befektetési alap (1991. évi LXIII. tv., 1994. évi XXXI. tv.) Olyan - jogi személyiséggel rendelkezı - alap, amelyet valamely befektetésialap-kezelı tevékenységet folytató társaság (alapkezelı) nyilvános módon - befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával vagy zárt módon összegyőjtött tıke értékpapírokba (értékpapíralap) vagy ingatlanokba (ingatlanalap) történı befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel. Nyíltvégő alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelı visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz; zártvégő alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelı nem visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz. A befektetési alap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által az alapkezelı kérelmére történı nyilvántartásba vétellel jön létre.

39

916 Országos betétbiztosítási alap (1996. évi CXII. tv.) A betétbiztosítási alap feladata az alapban tagsággal rendelkezı pénzintézetnél elhelyezett betétek befagyása esetén - a törvényben meghatározott idıpontot követıen - a betétesek részére a törvényben meghatározott összeg kifizetése, egyes kapcsolódó feladatok (pl. kezességvállalás), valamint az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az egyes betétekre 1993. június 30-a elıtt jogszabályban vállalt állami garancia, ill. ezt követıen a tagintézeteknél elhelyezett, az állam által egyes betétekre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történı ellátása. Az alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tıkéjének növelésére fordíthatja. Az alap az Országgyőlés döntésével jogi személyként jött létre. 917 Magánnyugdíj-garanciaalap (1997. évi LXXXII. tv.) A magánnyugdíjpénztár-tag vagy kedvezményezettje követelésének törvényben meghatározott feltételek szerinti kiegyenlítésének biztosítására létrehozott alap. Az alap jogi személy, és tagjává válik, valamint garanciadíjat fizet a pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezı minden magánnyugdíjpénztár. 919 Egyéb alap (1996. évi CXI. tv.) Idetartoznak a 911-917 csoportokba nem sorolható alapok, például: Befektetıvédelmi Alap (BEVA), Hitelszövetkezetek Elsı Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (HBA), az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA). 92 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete 921 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete (1992. évi XLIV. tv., 1997. évi CXLIV. tv.) A munkavállalók által az ıket foglalkoztató társaságban tulajdonosi részesedés céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevıkkel rendelkezı jogi személy. A szervezet megalakulását követıen kérni kell annak bírósági nyilvántartásba való vételét. A szervezet a törvényben foglaltakon túlmenıen egyéb gazdasági tevékenységet, továbbá vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A szervezet tartozásaiért teljes vagyonával felel, a résztvevık saját vagyonukkal nem tartoznak felelısséggel. A hitel vagy részletfizetés igénybevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a tartozás törlesztésére kell fordítani. Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, akkor az ügyintézı szerv 30 napon belül köteles közgyőlést összehívni, ahol határoznak a szervezet megszüntetésérıl és vagyonának a felosztásáról. 93 Egyéb adóalany 931 Egyéb adóalany Idetartozik pl. az a külföldi adózó, akinek Magyarországon nincs telephelye. A telephellyel rendelkezı a gazdasági formájának megfelelı csoportba kerül, függetlenül a külföldi tulajdoni hányadtól. A külföldiek kereskedelmi képviseletei a 611 csoportba, míg a külföldi székhelyő vállalkozások fióktelepei a 226-os csoportba tartoznak.

40

94 Külföldi diplomáciai, konzuli testület 941 Külföldi diplomáciai, konzuli testület Államok közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésének elımozdítása, továbbá jogi személyeik és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteik érdekeinek képviselete és védelme céljából alakuló testület. (például: nagykövetség). A konzuli testület létesítése, illetve megszüntetése a külügyminiszter hatásköre. 95 Gesztorönkormányzat, társulás 951 Gesztorönkormányzat, társulás [1990. évi LXV. tv., 1992. évi LXXIV. tv., 1997. évi CXXXV. tv., 32/1998. (II. 25.) Korm. r.] Több település összefogásával megvalósuló beruházásnál helyi önkormányzatok megállapodást kötnek a közös beruházás megvalósulásáról, megjelölve a beruházással összefüggı feladatok ellátására felhatalmazott (gesztor) önkormányzatot. Ha a társönkormányzatok közössége az 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerint válik adóalannyá, úgy a tulajdonközösség képviseletében a gesztornak be kell jelentkeznie az adóhatóságnál adóalanyként. A kivitelezıi számláknak az ügylet valós tartalma szerint a tulajdonközösség nevére kell szólnia, nevesítve azt is, hogy ki a képviselı (gesztor). A kivitelezıi számlák csak abban az esetben szólhatnak a gesztor nevére, ha az önkormányzatok arra szerzıdtek a gesztorral (azzal bízták meg), hogy a kivitelezıkkel a saját nevében szerzıdjön. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján a gesztorönkormányzatok, társulások nem jogi társulások.

41