II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Bihari Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
HÁZIREND
2016.
A Berettyóújfalui II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Bihari Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Házirendje az alábbiakat tartalmazza:
I.
Általános tudnivalók………………………………………………………………...…3
II.
Általános szabályok……………………………………………………………………4
III.
Az iskolai Házirend egyéb jogszabályai……………………………………………….6
IV.
A tanuló jogai…………………………………………………………………………..7
V.
A tanuló kötelessége……………………………………………………………….....10
VI.
Az iskola munkarendjével kapcsolatos szabályok……………………………………11
VII.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje………………………………………………..14
VIII.
Mulasztási szabályok…………………………………………………………………16
IX.
A kötelezően előírt szabályok rendje…………………………………………………18
X.
A fegyelmi intézkedések és kártérítési felelősség szabályai………………………….23
XI.
Az iskola helyiségeinek használatával kapcsolatos szabályok……………………….25
XII.
A magatartás és a szorgalom követelményrendszere…………………………………26
XIII.
A tanulói elismerések szabályzata……………………………………………………28
XIV. Nem jogi jellegű szabályok…………………………………………………………...33 XV.
Bihari Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység………………………………...35
XVI. A Házirend elfogadása és jóváhagyása……………………………………………….42
2
I.
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 3.§, 24.§, 25.§, valamint a 27-30.§-a szabályozza az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket. Továbbá a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 1.§, 2.§, 3.§, 4.§, 5.§-ai. Az 5.§ (1) bekezdés értelmében a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni az alábbiakat: (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, h) minden egyéb a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg: a) a csengetési rendet, b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. 2. A köznevelési törvény intézményesíti a házirendet. 3. A házirend jogforrás, amely az iskolai élet működésének egyik meghatározója. 4. A házirend az iskola kiemelt és önálló dokumentuma. 5. A házirend alapdokumentum. 6. A házirend az iskolában dolgozó felnőttekre és tanulókra vonatkozóan tartalmazza a tudnivalókat. 7. A tanulók jogviszonyban vannak az iskolával.
3
8. Az iskola a 6-l4 éves korú tanulók munkahelye. 9. A házirend tartalmazza a tanulók egymással kapcsolatos magatartását is. 10. A házirend teljes anyagát tanév elején ismertetik az osztályvezetők, osztályfőnökök valamennyi tanulóval. 11. A házirend teljes anyagát megismerhetik a szülők és tanulók. 12. A házirend teljes anyaga az alábbi helyeken, személyeknél található: 1. igazgatói iroda (igazgató) 2. igazgatóhelyettesi iroda (igazgatóhelyettes) 3. diákönkormányzat vezető 4. nevelőtestületi szoba 5. adminisztráció (iktató) l3. A házirend teljes anyagát - terjedelme miatt - technikailag bonyolult az iskola épületében kifüggeszteni, ezért csak a legfontosabb tudnivalókról ad tájékoztatást. Így: tanulói jogok, kötelességek, az iskola munkarendje. 14. A tanulói jogok tartalmazzák a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos előírásokat, a tanuláshoz, a tájékoztatáshoz, a véleménynyilvánításhoz, a választáshoz, a javaslattételhez, az érdekvédelemhez, a személyi sérthetetlenséghez kapcsolódó jogosítványokat. 15. A tanulói jogok meghatározása egyben azt is világossá teszi, hogy ezeket tiszteletben kell tartani, illetve a tanulóknak is tartózkodni kell a jogsértéstől.
4
II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Az iskola házirendjét a nevelőtestület hagyja jóvá. A Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség egyetértési jogot gyakorol. 2. A házirendet minden tanulónak ismernie kell. 3. A házirend minden tanulóra kötelező jelleggel érvényes. 4. Minden tanulónak ismernie kell a munkavédelemmel, balesetvédelemmel, tűzvédelemmel, bombariadóval kapcsolatos előírásokat és azokat be kell tartani. 5. Minden tanulónak ismernie kell a tanulói jogokat és kötelességeket. 6. A házirend alapelvei: AZ ISKOLÁBAN TILOS A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS BÁRMILYEN OKBÓL! EZ A TANULÓKRA IS VONATKOZIK. Különösen tilos megkülönböztetni a tanulót vagy hozzátartozóját: a) színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása miatt, b) politikai, vagy más véleménye miatt, c) nemzetiségi, etnikai, társadalmi származása miatt, d) vagyoni, jövedelmi helyzete miatt, e) életkor, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt, f) születési vagy egyéb helyzete miatt. 7. A tanulók jogai nem állíthatók összefüggésbe a kötelezettségeik teljesítésével. 8. A tanulói jogok egy része alanyi jogon illeti meg a tanulót, más jogosítványokat az oktatási intézmény is biztosíthat. 9. A közoktatási törvény meghatározza azokat az oktatási - nevelési követelményeket, melyeket az iskolában meg kell valósítani. Ezek egy részét a pedagógiai tudomány módszereivel, eljárásaival kell megvalósítani. A tanulói kötelezettségek megszegéséért egyrészt jogi alapon vonható felelősségre a tanuló vagy törvényes képviselője, másrészt a házirendben megfogalmazott eljárások alapján kell eljárni azokkal szemben, akik vétenek a kötelezettségek ellen. 10. Az iskolai házirend tartalma, hatálya érvényes és vonatkozik az iskola egész területére, valamint azokra a tevékenységekre, foglalkozásokra, rendezvényekre, eseményekre, amelyeket az iskola szervez a tanulóknak az iskola területén kívül (sportcsarnok, uszoda, sportpálya, kirándulás, táborozás helyszínei stb.)
5
III. AZ ISKOLAI HÁZIREND EGYÉB JOGSZABÁLYAI l. Az iskola házirendjét a nevelőtestület hagyja jóvá. 2. A házirend elfogadásánál egyetértési jogot gyakorol az iskolai - diákönkormányzat szervezeti (Diáktanács) - véleményezési és javaslattételi jogkörrel az iskolai Szülői Munkaközösség vezetősége. - az iskolaszék, ha működik egyetértési jogot gyakorol 3. A házirend hatálya a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A házirendet folyamatosan, de legalább évente egy alkalommal felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat, kiegészítéseket mellékletként csatolni kell. 5. A házirend módosítását kezdeményezheti: - az intézmény igazgatója - munkaközösségek - a nevelőtestület legalább egyharmada - a diáktanács - a Szülői Munkaközösség - az iskolaszék (ha működik)
6
IV. A TANULÓ JOGAI Nkt. 45§(1), 46. § A tanulónak joga, hogy megfelelő feltételek mellett, meghatározott szabályok alapján: 1. Igénybe vegye, és rendeltetésének megfelelően használja az iskolát, mint intézményt, létesítményt és annak berendezéseit, felszereléseit (tantermek, tornaterem, műhelyterem, számítástechnikai terem, könyvtár, ebédlő, öltöző, büfé, WC-k, udvar, pálya, folyosó). 2. A tanuló joga, hogy napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön, illetve térítés ellenében igénybe vegye a szervezett iskolai étkeztetést (tízórai - ebéd – uzsonna). 3. A tanuló joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően kérje: a kedvezményes vagy ingyenes étkezést, a kedvezményes vagy ingyenes tankönyvellátást, a tanulókat terhelő egyéb költségek megfizetése alóli mentességet (bizonyítvány, sportköri támogatás), megfelelő feltételek esetén a fizetési kötelezettségek teljesítésének halasztását. 4. A tanuló joga, hogy, az iskolában végzett és az iskola által szervezetten biztosított egészségügyi ellátásban részesüljön (orvosi vizsgálatok, hallás-látás, oltások, vérnyomásmérés, elsősegélynyújtás). 5. A tanuló joga, hogy balesetbiztosítást kössön az iskolában. 6. A tanuló joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön az iskolában az egyház(ak) által tartott foglalkozás(ok) folyamán. 7. A tanuló joga, hogy tájékoztatást kérjen az iskolában a jogainak gyakorlásához szükséges eljárásokról. 8. A tanuló joga, hogy joga(i) megsértése esetén - a jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. 9. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. 10. A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon személyét is illető tanulmányait érintő kérdésekről és e körben javaslatot tegyen. 11. A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz és arra legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon. Amennyiben iskolaszék működik, kérdéssel fordulhat az iskolaszékhez és a megkereséstől 30 napot követő első ülésen érdemi választ kapjon.
7
12. A tanuló joga, hogy problémáival, javaslataival, érdekképviseletéért megkeresse az iskola igazgatóját. 13. A tanuló joga, hogy kérje áthelyezését, illetve átvételét másik osztályba, csoportba, általános iskolába, 6 osztályos gimnáziumba. 14. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen a köznevelési törvény feltételei alapján. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az iskola pedagógia programjának helyi tanterv részének továbbhaladási feltételei tartalmazzák minden tantárgy tekintetében. A vizsgák tervezett ideje az osztályozó értekezlet előtti hét meghatározott időpontja (napja és órája), amelyről az iskola értesítést küld. Az adott időpontban való nem megjelenés a sikertelen teljesítést vonja maga után. 15. A tanuló joga, hogy kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 16. A tanuló joga, hogy tanulmányai során - a kerettantervben, a pedagógiai programban meghatározott keretek között válasszon a szabadon választható tantárgyak közül, valamint a 2013/2014-es tanévtől kezdődően az 1. és 5. osztályban felmenő rendszerben döntsön, az egyházak által szervezett hit-és erkölcstan, vagy erkölcstan órán való részvételről. A döntést a tanév során nem változtathatja meg. 17. A tanuló joga, hogy önállóan válassza meg (szülői véleménnyel) a 4. osztálytól kötelező idegen nyelvet (angol, német csoport). 18. A tanuló joga, hogy kezdeményezze a diákkörök, diákönkormányzatok létrehozását. 19. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen az iskolai diákönkormányzatba, egyéb diákkörök vezetőségébe. 20. A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletéért. 21. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök, diákönkormányzat munkájában. 22. A tanuló joga, hogy megismerje a tanév rendjét, éves programját (tanítási szünetek, tanítás nélküli munkanapok, rendezvények, események stb.). 23. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, szakkör, sportkör, tanfolyam, előadás. 24. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskolai versenyeken: - tanulmányi, kulturális, sport, KRESZ vetélkedő, pályázat - rendezvényeken, ünnepségeken, - szervezett színház, mozi-, múzeumlátogatáson, kiállításon. 25. A tanuló joga, hogy tagja legyen az iskola művészeti csoportjának, sportcsoportnak, ismeretterjesztő csoportnak, egyéb szervezett csoportnak. 26. A tanulónak joga van részt venni az IPR, TÁMOP 3.1.4, Útravaló programokban
8
27. A tanuló joga, hogy megismerje a magatartás és szorgalom minősítési követelményrendszerét, a tanulói jutalmazások elismerési szabályzatát, a fegyelmezési szabályozókat. 28. A tanulónak joga van hetesi, ügyeletesi munka végzésére, ellátására. 29. A tanuló joga, hogy véleményt, javaslatot tehet osztálytársai, csoporttársai magatartásának, szorgalmának megítéléséhez. Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat EMMI 5.§ (1) d) pont: bármely osztályfőnöki órán, az osztályképviselőn keresztül a diákönkormányzatban, a diákközgyűlésen a diákönkormányzat működési szabályzatában foglaltak szerint, igazgatóhelyettesi (intézményegység-vezetői) és igazgatói fogadóórán, véleményét a diák-önkormányzati képviselő útján is elmondhatja. Kérdést intézhet: - az iskola igazgatójához a fogadó óráján, - a Szülői Közösséghez (SZK), az SZK vezetőségéhez címezve írásban bármikor. A tanulmányait, a személyét érintő kérdésekről bármikor tájékoztatást kaphat az osztályfőnöktől és a szaktanártól. 30. A tanuló joga, hogy megismerje a tantárgyak követelményrendszerét. 31. A tanuló joga, hogy tagja legyen iskolán kívüli sportegyesületnek, szervezetnek, csoportnak, intézménynek (művészeti iskola, zeneiskola, Baráti kör stb.). 32. A tanuló joga, hogy közérdekű, vagy személyét érintő ügyben bejelentést, javaslatot tegyen az iskolarádión keresztül. 33. A tanuló joga, hogy személyét érintő ügyben - térítés ellenében - igénybe vegye az iskolai telefont. 34. A tanuló joga, hogy tagja, olvasója legyen az iskolai könyvtárnak. 35. A tanuló joga, hogy kérje az iskolát, hogy adatait biztonságos körülmények között kezelje. 36. A tanulónak joga kérnie, hogy ha "nem vétkes", akkor ellene ne alkalmazzanak kollektív büntetést, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt ne érje őt hátrány.
9
V. A TANULÓ KÖTELESSÉGE (Minden tanulónak kötelessége különösen!) 1. A tanulónak kötelessége, az iskola házirendjének megtartása. 2. A tanulónak kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező tanítási órán, foglalkozáson, valamint a választott tanórán kívüli tevékenységben. 3. A tanulónak kötelessége, hogy megtartsa a tanítási óra munkafegyelmét a tanórán kívüli foglalkozások előírásait, az iskolai munkarendet. 4. A tanulónak kötelessége különösen, hogy az iskola pedagógusainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 5. A tanulónak kötelessége, hogy tiszteletet tanúsítson az iskolában és iskolán kívül tanítóival, tanáraival, az iskola minden dolgozójával szemben és tiszteletben tartsa jogaikat. 6. A tanulónak kötelessége hogy, eleget tegyen - rendszeres munkával fegyelmezett magatartásával, képességeinek megfelelően - a tanulmányi kötelezettségeinek. 7. A tanulónak kötelessége óvni, védeni és rendeltetésének megfelelően használni az iskolai helyiségeket, berendezéseket, felszereléseket, eszközöket, anyagokat. 8. A tanulónak kötelessége óvni a saját és társai testi épségét, egészségét. Alkalmazza a tanult ismereteket, amelyek egészségét és biztonságát védi. Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát vagy társait vagy az iskola alkalmazottait (másokat) veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlel. 9. A tanulónak kötelessége részt venni az iskolai ünnepségeken: tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, iskolai névadó, március l5., október 23., június 4. és olyan iskolai programban részt venni, amelyet tanítás nélküli munkanap keretében szervez az iskola (diáknap, hulladékgyűjtés, sportnap, stb.). 10. A tanulónak kötelessége hiánytalanul visszaszolgáltatni az általa használt - rábízott iskolai eszközöket, anyagokat (sporteszköz, könyvtári anyag, tankönyv stb.). 11. A tanulónak kötelessége részt venni a reggeli sorakozónál, a félévi tanulói gyűlésen, egyéb rendkívüli megbeszéléseken. 12. A tanulónak kötelessége lelkiismerettel, legjobb tudása szerint teljesíteni a hetesi, ügyeleti, szertárosi és egyéb megbízatásait. 13. A tanulónak kötelessége megőrizni a rendet, a tisztaságot, a tanteremben lévő értékekre ügyelni. 14. A tanulónak kötelessége részt venni azon a versenyen, amelyre az iskolában kijelölték, illetve amelyekre megbízást kapott.
10
15. A tanulónak kötelessége határidőre eleget tenni fizetési kötelezettségeinek (étkezés, taneszközök, tanfolyami díj, bizonyítvány, igazolvány, tagdíj, egyéb szolgáltatások). 16. A tanulónak kötelessége elhozni a napi órarendben feltüntetett tantárgyakhoz szükséges felszereléseket, taneszközöket, a tájékoztató füzetet. 17. A tanulónak kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett egészségügyi és szűrő vizsgálatokon.
VI. AZ ISKOLA MUNKARENDJE EMMI 5.§ (2) a),b),c) 1. Az iskolai tanítási órákon a meghatározott - napokra elkészített - heti órarend szerint, a tanórán kívüli foglalkozásokra pedig a kijelölt napokon és időpontban kell a tanulónak részt vennie. 2. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik. A tanítás kezdete előtt l5 perccel meg kell jelenni az iskolában. A heteseknek és ügyeleteseknek legalább 25 perccel 8 óra előtt. 3. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanórán kívüli foglalkozások időtartamát a foglalkozást vezető határozza meg, amely minimum 15 maximum 90 perc lehet. 4. Az iskola területét 3/4 8 órától a tanítási nap végéig, a napközis, tanulószobai és egyéb foglalkozások végéig csak az osztályfőnök, vagy az ügyeletes, vagy az órát, foglalkozást vezető pedagógus, vagy igazgató engedélyével lehet elhagyni. 5. A tanórák közötti szünetek, az első és a második tanítási óra utáni szünet 15-15 perces, a többi 10 perces időtartamú. 6. A tanítási óra kezdetét és befejezését az iskolai elektromos csengő jelzi. A tanítási óra befejezése előtt 5 perccel " jelzőt " kell csengetni. 7. Hetente 1 alkalommal illetve szükség szerint "sorakozó" van az udvaron (rossz idő esetén az épületben), amelyen minden tanulónak részt kell venni. Kivétel: az egyik hetes, (ügyeletesek) és akik valamilyen ok miatt (betegség, sérülés stb.) nem jöhetnek ki. 8. Az iskolában tanítási napon tanulói ügyeletet láthatnak el a felső tagozatos tanulók, osztályonként heti váltással. Az adott héten az osztály két tanulója - naponkénti váltással gondoskodik a csengetés rendjéről és az ügyeleti tennivalókról. 9. A kerékpárral közlekedő tanulók a kerékpárt az iskola zárt kerékpártárolójában helyezzék el. A közlekedés "szabályosságáért", szabálytalanságáért az iskola nem vállal felelősséget.
11
10. A tanítási órákon - valamennyi osztályban - heti váltással 2 tanulónak hetesi feladatot kell ellátni a "hetesek feladatai" leírás alapján. 11. Az étkezés rendje: A napközis tanulók az iskola ebédlőjében az első két szünetben (előbb az alsósok) tízóraiznak a többi tanuló a tanteremben, vagy a folyosón. Az ebédelést az utolsó tanítási óra befejezése után a menzások érkezési sorrendben kezdik, illetve az ebédelési rend alapján a napközis csoportok. 12. Testnevelés órához az öltözőkben kell átöltözni. 13. A tanórák közötti szünetekben az udvaron, folyosón és a tantermekben is tartózkodhatnak a tanulók. 14. A tornateremben, szaktantermekben, könyvtárban csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak a tanulók (baleseti veszélyforrás, vagyonvédelem miatt). 15. Szertárakban csak a kijelölt megbízott tanulók (szertáros) tartózkodhatnak előzetes engedély alapján. 16. Az iskolában - tantermekben, folyosókon, udvaron - talált tárgyakat le kell adni az adminisztrációs irodában vagy az ügyeletes pedagógusnak. 17. Az iskolában a tanulóknak tilos: - a dohányzás, - a szeszesital, kábítószer fogyasztása, árusítása, - energiaital fogyasztása. Ezen tilalmak eszközeit az iskola területére, vagy a foglalkozásokra az iskola által tartott rendezvényekre, eseményekre, tevékenységekre elhozni tilos! 18. Az IPR, TÁMOP 3.1.4, Útravaló Programban felkészülten vegyen részt. 19. Az iskolában egy tanítási napon a tanulók maximum 3 témazáró dolgozatot írhatnak. A dolgozatírást, témazárót l héttel előre be kell jelenteni. 20. Az öltözőkbe csak 3/4 8 óra után lehet bemenni! 21. A hetesek feladatai: Minden osztályban hetenkénti váltással 2-2 tanuló látja el a hetesi tennivalókat. Reggel legalább 25 perccel hamarabb legyenek az osztályban a tanítás kezdete előtt és vegyék át a tantermet. Figyeljék meg, hogy rendben van-e minden, ami szükséges a tanítási órákhoz. Gondoskodjanak a tábla tisztaságáról, krétáról, a termek szükség szerinti szellőztetéséről.
12
Adjanak jelentést az órát tartó pedagógusnak a tanulói létszámról, hiányzásról, fontos tudnivalókról, tennivalókról. Jelentsék a tapasztalt rendellenességet! (Tanulókkal, berendezésekkel kapcsolatban.) Ügyeljenek a tantermi berendezésekre, felszerelésekre, a tisztaságra. Szóljanak a rendbontókra. Ellenőrizzék a padokat, székeket, szekrényeket, a dekorációs anyagokat, a radiátorokat, az ajtók működését, a világítás szükségességét. Az ablakokat - balesetvédelmi előírás miatt - csak bukó-állásra szabad kinyitni. A tanítás befejezése után a hetes menjen el utoljára a tanteremből és ellenőrizze a világítást, a tisztaságot. A hetet követő osztályfőnöki (közösségi) órán kötelesek beszámolni a legfontosabb eseményekről, illetve az osztálynak értékelni kell a hetesek munkáját. Javasolhatják, hogy a teendők ellátását pozitívan vagy negatívan vegyék figyelembe a magatartás minősítésénél.
13
VII.
TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK AZ ISKOLÁBAN
A. Szervezett keretek között tartott tanórán kívüli foglalkozásokat vehetnek igénybe a tanulók az iskolában az alábbi tevékenységekből: napközi otthoni foglalkozás, tanulószobai foglalkozás, iskolai sportköri foglalkozás, néptánc foglalkozás, szakköri foglalkozás, tanfolyami foglalkozás, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozás, énekkar, könyvtári tagság, (beiratkozás, olvasás), bérletes mozielőadások. A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes, de aki jelentkezett valamelyik területre annak kötelező jelleggel részt kell venni a foglalkozásokon. Felmentést, távolmaradást, csak a foglalkozást vezető adhat. A foglalkozások egy része térítés nélküli: könyvtár, énekkar, tanulószoba, néptánc, tehetséggondozás, felzárkóztatás, a másik része önköltséges: szakkörök, tanfolyamok, sportfoglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, napközi otthon, bérletes mozilátogatás. A tanórán kívüli foglalkozások meghatározott napokon és időpontban és kijelölt helyen vannak. A szervezett tanórán kívüli foglalkozások egy részénél a tanulók értékelést kapnak, amelyet félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a bizonyítványban jelölünk. A kapott minősítés nem számit be a tanulmányi átlagba. Ezek: nyelvtanfolyamok, számítástechnikai szakkör. A szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon részt vevő tanuló köteles megtartani azokat a balesetvédelmi, munkavédelmi előírásokat és a tevékenységgel összefüggő speciális szabályzatokat, amelyek az adott foglalkozásokhoz szükségesek (könyvtári szabályzat, sportfoglalkozás, tánc stb.). B. Nem szervezett tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók alkalomszerűen (idejük függvényében) öntevékeny formában is meghatározott tevékenységekben vegyenek részt. Ezek a következők: a) asztalitenisz, b) labdajáték az udvaron, c) kerékpáros ügyességi gyakorlás, d) osztályszintű kulturális rendezvény (Mikulás, diszkó, farsang, Halloween), e) író-találkozó, f) videózás, filmnézés
14
2. A nem szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel önkéntes és díjmentes. A foglalkozásokon részt lehet venni a szorgalmi időben - tanítási órák befejeződése után, vagy meghatározott hétvégeken. 3. A nem szervezett foglalkozáson minden tanuló saját maga felelős a testi épségéért. Bizonyos munkavédelmi, balesetvédelmi előírásokat köteles megtartani. Minden berendezési tárgyat, felszerelést csak rendeltetésének megfelelően használhat. 4. A nem szervezett foglalkozásokkal tilos zavarni az iskola munkarendjét, a tanítási órákat, szervezett foglalkozásokat. 5. A nem szervezett foglalkozásokon a résztvevő tanulók - egymást váltva - ügyeletet kell vállaljanak a kiadott eszközökért, anyagokért, a helyiség rendjéért, és az időbeosztásáért. 6. Térítés ellenében részt vehetnek a tanulók az iskola által szervezett színház látogatásokon, különböző kulturális jellegű előadásokon, rendezvényeken is. 7. Intézményünkben a tehetséggondozást és az egyéni fejlesztést szolgálják a különböző tanórán kívül szervezett szakkörök és foglalkozások és a napközi, melyeken eszközhasználati lehetőséggel rendelkeznek
15
VIII. MULASZTÁSI SZABÁLYOK EMMI 5.§ (1. a) A. Igazolt mulasztás: Igazoltnak tekinthető a mulasztás, ha - a tanuló betegség miatt hiányzott és ezt orvos által igazolja a gyógyulást követő 5 napon belül, - a szülő írásbeli kérelmére az osztályvezető vagy az osztályfőnök engedélyét kapta a tanuló, egy évben maximum 3 napra (3 napot meghaladóan az igazgatóhoz kell benyújtani az írásbeli kérelmet a tanuló ellenőrzője útján), - a tanuló hatósági intézkedés miatt, vagy egyéb rendkívüli ok miatt nem tudott eleget tenni kötelezettségének. B. Igazolatlan mulasztás Igazolatlannak tekintendő a mulasztás, ha - a tanuló távolmaradását 5 napon belül nem tudja igazolni, - a tanuló - szülő - nem jelentette be a mulasztást, vagy az osztályfőnök, osztályvezető megítélése szerint indokolatlanul hiányzott. Az iskola köteles az első alkalommal igazolatlanul mulasztott tanuló szüleit értesíteni a mulasztás tényéről, illetve következményéről. -
Ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 10 órát, az iskola köteles az illetékes Gyámhatóságot, Kormányhivatalt, Gyermekjóléti Szolgálatot és a Gyermekvédelmi Szakszolgálatot értesíteni.
-
Ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 30 órát, az iskola haladéktalanul értesíti az illetékes Kormányhivatalt és Gyámhatóságot.
-
Ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri az 50 órát, az iskola köteles az illetékes Gyámhatóságot, Kormányhivatalt, Gyermekjóléti Szolgálatot és a Gyermekvédelmi Szakszolgálatot értesíteni.
-
Ha a tanuló a nem kötelező foglalkozásra jelentkezett nyilvántartásba vették, a hiányzást úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
-
Ha a tanuló 250 órát hiányzik a szorgalmi időben, a lemaradást nem tudja pótolni, és emiatt teljesítménye nem volt minősíthető, év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
-
A mulasztási szabályokra a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 51.§. és az iskola Pedagógiai programjában meghatározott szabályzatában foglaltak vonatkoznak.
-
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási óra 30 %-át meghaladja, és emiatt teljesítménye nem volt minősít-
16
hető, akkor a tanuló a tanév végén nem osztályozható. Kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. -
Ha a tanuló félévig hiányzik 250 órát, és emiatt teljesítménye nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
-
A nevelőtestület az osztályozóvizsga tételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 20 tanórát.
Késés a tanítási óráról
Ha a tanuló 5 percnél többet késik a tanítási óráról a hiányzását be kell írni az órát tartó nevelőnek a naplóba (név, hónap, nap, tantárgy, perc). A hiányzások idejét össze kell adni, és ha összegyűlik 45 perc, akkor az egy tanítási órának számít hiányzás szempontjából is. A mulasztást az órát tartó pedagógusnak kell eldönteni, hogy igazolt vagy nem. A hiányzások összesítését az osztályfőnök végzi.
C. Engedélyezett hiányzások, távolmaradások 1. A 8. osztályosok továbbtanulásával kapcsolatban: a) egy tanuló maximum 2 napot vehet igénybe, ha az általa választandó középfokú intézmény nyílt napot, iskolalátogatást hirdet, b) l napot vehet igénybe, ha felvételi vizsgára elbeszélgetésre hívják, c) l napot vehet igénybe felvételi vizsgára, d) l napot vehet igénybe a közös orvosi vizsgálatra. 2. Tanulmányi, sport - egyéb versenyekre való felkészülés: a) városi, körzeti szintű versenyekre maximum 2 órát vehet igénybe egy tanuló versenyenként, b) megyei versenyre (tanulmányi) maximum l napot, c) országos szintű versenyre 2 napot vehet igénybe. 3. Osztályok szorgalmi időben való távolmaradása Tanulmányi kirándulásokon, múzeumi egyéb közös programok, rendezvényeken való részvételre tanévenként az alábbiak szerint vehetnek igénybe tanítási napokat: -
Alsó tagozatban: összesen 3 nap. Felső tagozatban: összesen 5 nap.
4. Egyéb szabályozók Iskolába kell jönni és tanítási órán vagy foglalkozáson kell részt venni annak a tanulónak, aki - nem betegség miatt - nem vesz részt az osztálya tanulmányi kirándulásán vagy tanítás nélküli programjában.
17
IX. KÖTELEZŐEN ELŐÍRT SZABÁLYOZÁSOK EMMI 5. § (1) b) I. A térítési és egyéb díjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok a) Étkezési térítési díj: -
-
-
Ha a tanuló igénybe veszi az iskolai étkeztetést (menza, napközi) a megállapított térítési díjat a Közintézmények Szolgáltató Irodája (KÖSZI) által megjelölt napokon és helyen kell befizetni. Az iskola - a határidő lejárta után 2 héttel - az ebédlőben kifüggesztett táblán jelzi a tartozók névsorát. A 30 napot meghaladó késés után írásban értesítjük a szülőt a tartozásról, illetve tájékoztatjuk a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodáját is a szükséges intézkedés meghozatala érdekében. A befizetésről szóló értesítést a bejárati ajtókon helyezzük el.
b) Sportköri tagsági díj befizetése: -
-
A szülők közösségének állásfoglalása értelmében a tanulók havonta 100 Ft-ot fizetnek az iskolai sportkör működésének támogatására. (egy tanévre: 10 hó x 100 Ft = 1.000 Ft) A befizetést félévente kell eszközölni (lehet egész évit is egyszerre) az adminisztrációs irodában. A sportkör gazdasági felelőse elismervényt ad a befizetésről, majd az összeget befizeti a KIK-nek. A befizetett tagdíj az iskolai költségvetéshez kerül, amelyet sportcélokra kell felhasználni. Az első félévi díjat október 15-ig, a második félévit február 15-ig kell befizetni a tanulóknak.
c) Visszafizetési szabályok: -
A szülőnek kötelessége bejelenteni az élelmezésvezetőnek, ha a gyermeke tanév közben veszi igénybe az étkezést, illetve azt is, ha lemond a szolgáltatás igénybevételéről.
-
Ha a szülő befizette a térítési díjat és az étkezést már nem veszi igénybe, akkor az élelmezésvezetővel kell megállapodnia abban, hogy elviszi-e a kifizetett ebédet vagy a KÖSZI ezzel kapcsolatos szabálya szerint intézkedik az adott esetről.
-
Hiányzás esetén, az első napi ebédet ki kell fizetni, és az elvihető ételhordóban az iskola konyhájáról. Amennyiben a tanuló újra igénybe veszi az iskolai étkezést (hiányzás végén), a szülőnek kötelessége jelezni azt előző nap 12 óráig.
-
Ha a tanuló a sportköri tagdíjat előre befizette, és másik iskolába megy, vagy elköltözik, akkor annyi hónap után járó tagdíjat igényelhet vissza, amennyi még hátra van a tanévből.
18
-
Az a tanuló, aki novemberben megy el, és a félévet kifizette, annak nem fizetjük vissza a befizetett összeget, és aki áprilisban megy el, már az sem kérheti vissza az évre befizetett tagdíjból a hátralévő hónapokra eső öszszeget.
II. A tanuló által előállított termék, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok A tanulók az iskolában - a tanítási órákon, szakkörökön, egyéb foglalkozásokon készített munkadarabokat, eszközöket a pedagógus értékelése után hazavihetik, függetlenül attól, hogy az alapanyagot az iskola biztosította-e vagy nem (pl. faanyag, gipsz, agyag, gyöngy, rajzlap stb.) A tanulónak az iskolában elkészített termékért, alkotásért jogdíj nem jár. A rajzokat is haza vihetik, kivéve, ha pl. pályázatra készítették és a kiírásban megjelölték, hogy az értékelés után rajzokat nem adnak vissza. Az iskola a tanulóktól nem vásárolhat semmiféle eszközt, anyagot, könyvet, szerszámot stb. III. Felvételi kérelmek elbírálásának elvei: 1. Napközis foglalkozásra való felvétel:
A tanulóknak (szülőknek) minden év szeptember 5-ig kell írásban jelezni a napközis foglalkozásra való igényeket. Az írásbeli jelentkezést a tanuló ellenőrzőjében (tájékoztató füzet) kell a szülőnek aláírásával igazolni, illetve azt hitelessé tenni. Amennyiben a napközis csoportba több 5. vagy 6. osztályos tanuló is jelentkezik, akkor az ő jelentkezésükről egy 5 fős bizottság dönt. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, napközis csoportvezető, DÖK vezetője, gyermek - és ifjúságvédelmi felelős, igazgató. Erre a döntésre csak akkor van szükség, ha az említett két évfolyamból többen jelentkeznek, mint ahány tanuló felvehető a csoportba. A foglalkozások du. 16.00 óráig, de legkésőbb 17 óráig tarthatók. Ha a létszám lehetővé teszi, hogy a 7-8. osztályos tanulók is elférnek a csoportban, akkor az igazgató engedélyezheti a felvételt. Az év közbeni jelentkezések elbírálása hasonlóan történik. Ha több jelentkező van, mint a férőhely, akkor a döntésnél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - bejáró-e a tanuló, - dolgoznak-e a szülők, - mennyire szükséges a tanulás segítése a tanuló továbbhaladása érdekében, - megoldható-e a tanuló délutáni otthoni felügyelete, - milyen a család szociális körülménye.
2. Tanulószobai felvétel:
Ha a felső tagozatban - különösen 7-8. évfolyamban - a szülők közül legalább 12 fő vagy annál többen kérik a tanulószobai felvételt a gyermekük részére, akkor az iskolának meg kell szervezni a foglalkozást. A foglalkozás naponta 2 x 45 perces időtartamú. 19
A tanulószobára való jelentkezést a pedagógusok is kezdeményezhetik, szorgalmazhatják. A felvételnél előnyben kell részesíteni azt a tanulót, aki - bejáró tanuló, - súlyosan hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett helyzetű, - tanulási nehézségekkel küszködik, - a továbblépéshez nagyfokú szaktanári segítségre van szükség.
3. Egész napos foglalkozásra való felvétel: Az intézményben az 1-4. évfolyamos tanulók valamennyien egész napos rendszerben tanulnak. Ezt a szülőkkel már a beíratáskor kell közölni, amely így az egész napos osztályba való felvételét is jelenti. Az egész napos osztályba járó tanulók a délutáni foglalkozásról csak akkor menthetők fel, ha a tanuló rendkívüli körülményei ezt indokolják. (pl. gyógyszert kell szednie, aludnia kell vagy más fogyatékossága van). A tanulók délutáni foglalkozásai 16.00 óráig tartanak. Az iskola szülői kérésre 17 óráig biztosíthatja a tanulók felügyeletét. 4. A tankönyvtámogatás megállapításának és felosztásának rendje EMMI 5. § (1) c) Az iskola a mindenkori jogszabályok alapján a költségvetési törvényben meghatározott összegben biztosítja a tanulóknak járó tankönyvtámogatást. Az alanyi jogon járó tankönyvtámogatáshoz szükséges a szülő által leadott nyilatkozat, illetve igazolás arról, hogy milyen jogcímen jogosult tankönyvtámogatásra. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elosztásának alapelvei az iskola az alábbiakban szabályozza: -
Valamennyi tanuló egységesen azonos összegű támogatást kapjon. Különleges eseteket, egyéni sajátosságokat egy bizottság vizsgálja meg, és ha szükséges differenciálásban is határozhatnak. Ez azonban nem lehet több tanuló, mint a nem alanyi jogon járó támogatásban részesülő tanulók 10 %- a. A bizottság tagjai: - osztályfőnöki munkaközösség vezetője, - DÖK vezetője, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - érintett osztályfőnök, - igazgató. A bizottság döntéséről mindig jegyzőkönyvet kell készíteni. A tankönyvtámogatás összegét a mindenkori központi költségvetés határozza meg.
5. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A Házirendben a tanulói jogok között több pontban is szerepel a véleménynyilvánítással és a rendszeres tájékoztatással kapcsolatos tudnivaló:
20
Általában hetente 1 alkalommal az osztályfőnöki órán (5-8. osztályokban), illetve az 14. évfolyamokban az osztályvezető által megjelölt napon mondják, mondhatják el a tanulók a véleményüket az őket érintő iskolai gondokról, problémákról. A diáktanács havonta tartja megbeszélését, ahol a tanulók közvetve vagy közvetlenül is véleményt nyilváníthatnak az iskolai életről, a velük kapcsolatos problémákról. Tanévenként egy alkalommal decemberben tanulói gyűlést tartunk külön az alsó tagozatos, külön a felső tagozatos osztályoknak, ahol az iskola egész működési rendjéről, a Házirendről, a tanórán kívüli tevékenységekről, programokról véleményt nyilváníthatnak a tanulók. Az iskola igazgatója heti 1 alkalommal fogadóórát tart tanulóknak, szülőknek, ahol elmondhatják az őket érintő gondokat, problémákat. 6. A tanulók tájékoztatásának rendje A tanulókat minden tanév első tanítási napján tájékoztatjuk a következőkről: - a tanév rendje, - balesetvédelmi oktatás, - tűzvédelmi oktatás, - az iskola Házirendje. Negyedévente tájékoztatjuk őket a tanulmányi munkáról, a magatartásukról, a szorgalmukról a tájékoztató füzetek, illetve ellenőrzők útján. Minden héten 2 alkalommal (kedd, péntek) reggel 7.45 órától az iskolarádión keresztül tájékoztatást tartunk a tanulóknak az iskolai élet napi eseményeiről, versenyekről, tanulói eredményekről. (Jó idő esetén a tanulók az udvaron sorakoznak a tájékoztató meghallgatására.) Félévenként osztályzattal tájékoztatjuk őket az egyes tantárgyakból elért eredményekről, magatartásról, szorgalomról, hiányzásáról, illetve a továbbhaladásról. Az osztályfőnökök hetente adnak részletes tájékoztatást a tanulóknak a tanulmányi munkájukról, az osztály életéről, feladatokról, tennivalókról. A tájékoztatás egyéb szabályait az éves munkaterv és a Pedagógiai Program is tartalmazza. 7. A tantárgy választásával kapcsolatos szabályok Az iskolai Házirend a 4. fejezetében szerepelteti a tanulói jogok között, hogy a tanuló megválaszthatja a szabadon választott tantárgyakat, illetve választhat a nem kötelezően előírt foglalkozások közül. A 4. évfolyamban bevezetésre kerülő idegen nyelv megválasztását már a 3. osztályban az első félévkor kell eldönteni. A szülőnek írásban kell nyilatkoznia a választott nyelvről.
21
Az iskola fenntartja azt a jogát a nyelvcsoportok kialakításakor, hogy megközelítően azonos létszámú csoportokat alakítson ki, azért, hogy azonos esélye és feltétele legyen minden tanulónak a csoporton belül. A kötelező tantárgyválasztásnál a diákönkormányzat elfogadta, illetve egyetértett azzal a szabályzattal, hogy a nevelőtestület által javasolt tantárgyak legyenek az egyes évfolyamokban. Fakultáció keretein belül, a második osztálytól választható tantárgyak: angol nyelv, német nyelv, informatika. 8. A szülők tájékoztatása, véleménynyilvánítási jog
A szülőket tanév elején, félév során és az év végén, szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. a szülő tájékoztatása az ellenőrző útján a tanuló előmeneteléről kéthavi rendszerességgel, a szülő tájékoztatása a tanuló igazolatlan vagy bizonyos számú igazolt hiányzásáról, a szülő tájékoztatása fogadóórák keretein belül
22
X. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK EMMI 5.§ (1) e) f); Nkt 58. § (1) Ha a tanuló kötelességeit enyhébb formában - de mégis közösséget, egyént, munkát, tanórát sértve - megszegi, fegyelmi intézkedést kell ellene alkalmazni. A. A fegyelmi intézkedés fokozatai 1. A tanulókat néhány megszólítás után szóbeli tanítói, szaktanári figyelmeztetésben kell részesíteni. A szóbeli figyelmeztetés időpontját a naplóba és az ellenőrzőbe kell beírni. 2. A szóbeli figyelmeztetés után a tanulót be kell írni a magatartási füzetbe. 3. A magatartási füzetbe többször beírt tanulót írásbeli tanítói, szaktanári, majd osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetésben kell részesíteni (naplóba, ellenőrző be kell rögzíteni). 4. Írásbeli: osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás. (A szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés után). 5. Írásbeli igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás (szóbeli után). A fegyelmi intézkedést az ellenőrzőbe, az osztálynaplóba be kell írni! Szükség esetén a szülőket külön is értesíteni kell! B. Fegyelmi felelősség a) Ha a tanuló a kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. b) A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, - áthelyezés másik osztályba, vagy másik iskolába. A fegyelmi büntetés megállapításánál a Köznevelési törvény 76. §-át, illetve pontjait figyelembe kell venni. C. Kártérítési felelősség 1. Ha a tanulót az iskolai tevékenység során anyagi (vagyoni) kár éri, akkor az iskola megtéríti a költséget. Kivételt képez, ha az anyagi kárt a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta. (Egyértelműen a tanuló hibázott!) Kártérítés illeti meg a tanulót, ha pl. az iskolából ellopják a kabátját, a folyosón elhelyezett fogasról vagy a tanteremből;
23
2. A tanuló által szándékosan vagy felelőtlen magatartása által okozott kárt meg kell téríteni (ablakbetörés, berendezések, felszerelések, eszközök rongálása, társának kárt is). A szülőt a károkozásról tájékoztatni kell, és fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. (Nkt. 59.§.) 3. A kártérítési felelősségre vonatkozó szabályzat érvényes a tanórán kívüli szervezett és nem szervezett foglalkozásokra is.
Jogi felelősségek az iskolában a tanulói károkozással kapcsolatban A tanuló másnak történő károkozása esetén (akár diáktársainak, akár az iskolának vagy harmadik személynek okoz kárt) a következő jogi felelősségi viszonyok jöhetnek létre. A tanuló jogi felelőssége a) Polgári jogi vétőképességének fennállása esetén a közoktatási törvény 77. §-ban meghatározott mértékig kártérítési kötelezettség. Ha van jövedelme, vagyona, akkor ez a károsult szempontjából realizálható lesz. b) Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettség megszegésével okozott kár esetén fegyelmi felelősség. c) Szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetésével okozott kárnál gyermekkorú elkövető esetében gyámhatósági intézkedés, fiatalkorú elkövető esetében büntetés vagy intézkedés. A szabálysértési vagy a büntető eljárás keretében a hatóság, bíróság elbírálhatja a sértett polgári jogi kárigényét is, és ilyen esetben a fiatalkorú elkövetőt kártérítésre kötelezheti.
24
XI.
AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK, LÉTESÍTMÉNYEINEK, BERENDEZÉSEINEK HASZNÁLATA
Nkt 25.§ (3); EMMI 5.§ (2) f) 1. Az iskola minden tanulónak biztosítja a kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz szükséges helyiségeket, berendezéseket, felszereléseket, eszközöket. Ezek: tantermek, könyvtár, tornaterem, ebédlő, kondi terem, WC-k, udvar, sportpálya, szemléltető eszközök stb. 2. Minden tanuló köteles rendeltetésének megfelelően használni a helyiségeket, berendezéseket, felszereléseket, eszközöket és azokra vigyázni. A tanulók térítés nélkül használhatják az iskola helyiségeit, berendezéseit. Az iskola biztosítja: a) DÖK iskolai működéséhez: helyiség, technikai kellékek (gépelés, fénymásolás, hangosító, magnó, rádió, stb.). b) DÖK rendezvényeinek megtartásához: helyiség, egyéb feltételek (tornaterem, tanterem, felnőtt ügyelet, takarítás biztosítása, stb.). c) Az osztályok szervezett programjához: tanterem, egyéb feltételek (takarítás, magnó, különböző eszközök). 3. Az iskola meghatározott napokon lehetőséget biztosít a tanulóknak arra, hogy szabadidőben használhassák a tornatermet, kondi termet, pingpongasztalokat, a kézilabdapályát, futópályát. Ezek lehetnek hétvégeken, téli, tavaszi, vagy nyári szünidőben. A nyitva tartásról, illetve a létesítmények használhatóságáról az iskola vezetője és a diákönkormányzat előzetes időpontot egyeztet és együttesen közzéteszik a hirdetőtáblán a kijelölt napokat, időpontokat. 4. Az iskola ellenőrzött kereteken belül, tanulói számára lehetőséget biztosít elektronikus hordozók, CD, DVD, pendrive és laptop használatára.
25
XII. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM KÖVETELMÉNYRENDSZERE A. MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE I. PÉLDÁS a magatartása annak a tanulónak, aki: 1. ismeri és maradéktalanul megtartja az iskolai házirendet, 2. és erre társait is ösztönzi, 3. kifogástalanul ellátja a hetesi, ügyeleti, egyéb megbízatásait, 4. kezdeményező, vállalkozó szerepet játszik, 5. az osztály, az iskolai közösség javára, 6. mindenkivel, minden helyzetben kulturáltan beszél, 7. tisztelettudóan viselkedik, 8. felelősséget érez a társadalmi tulajdon védelméért, 9. aktívan segíti a DT kezdeményezéseit, 10. élen jár a feladatok végrehajtásában, 11. védi az iskola jó hírnevét. II. JÓ a magatartása annak a tanulónak, aki: 1. a házirendet megtartja, annak megfelelően cselekszik, 2. az ügyeleti, hetesi és egyéb megbízatásait különösebb hiányosság nélkül teljesíti, 3. az osztály, az iskolai közösség érdekében (felkérésre) becsülettel teljesíti a kapott megbízatásait, megbízható, nem mindig kezdeményező, 4. jó szándékú, sértés nélküli a közösségi magatartása; megbízható 5. ügyel és védi a társadalmi tulajdont, a környezet tisztaságát 6. figyelemmel kíséri a DT tevékenységét, segíti a feladatok végrehajtását, 7. osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetésnél nincs súlyosabb tüntetése, 8. védi az iskola jó hírnevét. III. VÁLTOZÓ: a magatartása annak a tanulónak, akit: 1. többször kell figyelmeztetni a házirend pontjainak megtartására, 2. hetesi, ügyeleti munkát egyéb megbízatásait rendszertelenül, kifogásolhatóan, hiányosságokkal végzi, 3. nehezíti az osztály az iskolai közösség munkáját, 4. magatartása, viselkedése sértő másokkal szemben, 5. rongálja a berendezéseket, felszereléseket, 6. gondatlanságból kárt okoz, 7. osztályfőnöki írásbeli megrovónál nincs súlyosabb büntetése, 8. védi az iskola jó hírnevét. IV. ROSSZ a magatartása annak a tanulónak, aki: 1. rendszeresen megszegi a házirendet, 2. felelőtlenül, hanyagul végzi a hetesi, ügyeleti és egyéb megbízatásait, 3. ellenszegül, akarattal rossz irányban befolyásolja az osztály, az iskolai közösség munkáját, 4. neveletlen, sértő, durva, másokkal szemben önző, rosszindulatú, igazolatlanul hiányzik, 5. szándékosan rongálja az iskola vagyontárgyait, berendezéseit, felszereléseit, 6. igazgatói intést vagy nevelőtestületi intést kapott.
26
Lásd még pedagógiai program! B. A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE I. PÉLDÁS a szorgalma annak a tanulónak, aki: 1. rendszeresen, egyenletesen, tudatosan törekszik képessége alapján feladatait elvégezni, minden tanítási órára szorgalmasan felkészül, megbízható, lehet rá számítani, a tanuláshoz való viszonya kifogástalan, 2. aktívan részt vesz a tanítási óra munkálataiban, 3. aktívan részt vesz tanulmányi, sport versenyeken, pályázatokon, iskolai rendezvényeken. II. JÓ a szorgalma annak a tanulónak, aki: 1. rendszeresen felkészül a tanítási órákra, elkészíti az otthonra kapott feladatait, 2. segíti a tanítási óra menetét, figyelme többnyire tartós, egyenletes, 3. felszerelése gondozott, nem hiányos, 4. a feladatokat képességéhez mérten elvégzi, teljesíti. III. VÁLTOZÓ a szorgalma annak a tanulónak, aki: 1. rendszertelenül készül a tanítási órákra, házi feladata hiányos, 2. figyelmeztetni kell az önálló munkára, pontatlan, 3. osztályzatai szélsőségesek, teljesítménye nem egyenletes, 4. figyelme változó, felszerelései hiányosak, a szükséges taneszközeit nem mindig tartja magánál, IV. HANYAG a szorgalma annak a tanulónak, aki: 1. sorozatosan készületlenül jön iskolába, 2. munkavégzésében rendszertelenség, önállótlanság tapasztalható, nem megbízható 3. figyelme szétszórt, rendezetlen, 4. tanuláshoz való viszonya, feladattudata nincs kialakulva, 5. felszerelése gyakran hiányos, házi feladatot gyakran nem készít.
27
XIII. TANULÓI ELISMERÉSEK - KITÜNTETŐ CÍMEK Az iskolánk nevelő-oktató munkájában, sokoldalú tevékenységi rendszerében ELISMERÉSEKKEL, KITÜNTETŐ CÍMEKKEL értékeli a tanulók tehetségét, kiemelkedő eredményeit. AZ ELISMERÉSEK - KITÜNTETÉSEK KITERJEDNEK A TANULÓK 1. ISKOLAI TANULMÁNYI MUNKÁJÁRA - Kitűnő tanulmányi eredmények - Tanulmányi versenyek kiemelkedő helyezettjei - Tantárgyi versenyek helyezettjei 2. -
ISKOLAI SPORTTEVÉKENYSÉGÉRE Iskolai egyéni bajnokságok Jó tanuló – jó sportoló Legjobb sportoló
3. ISKOLAI KULTURÁLIS - MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGÉRE - Szép magyar beszéd - Iskolai versenyek: népdal, szavaló, mesemondó, rajz, képzőművészet 4. ISKOLAI KÖZÖSSÉGEKRE - EGYÉB TEVÉKENYSÉGRE - Diákönkormányzat - Diáksport - Osztályközösségi - Iskolai szintű, egyéb csoportok A RÁKÓCZI-DÍJ 1. Az iskola nevelőtestülete által adományozható legmagasabb szintű tanulói elismerés a RÁKÓCZI-DÍJ. 2. Évente csak l fő és csak 8. osztályos tanuló kaphatja. 3. A díj odaítéléséről a nevelőtestület nyílt szavazással dönt. 4. A díj átadására a ballagási ünnepségen kerül sor. 5. -
Csak olyan tanuló kerülhet javaslatra, aki: nyolc év alatt minden évfolyamot legalább 4,71 eredménnyel végzett, magatartásból, szorgalomból minden tanévben példás, nyolc év alatt legalább 3 kitüntető címet nyert két különböző területen, legalább 2 alkalommal megyei versenyen vett részt, ahol legalább 3. helyezést ért el (egyéni vagy csapat) 2 külön területen, nyolc év alatt képessége alapján a legtöbbet tett az iskola jó hírének erősítéséért.
6. A díjat nyert tanuló jutalomban részesül. (emlékplakett, vagy serleg, könyv, vagy tárgyjutalom, vagy készpénz)
28
7. A díjat a Szülők az Iskoláért Alapítvány biztosítja. 8. Ha több tanuló megfelel a feltételeknek, a jobb eredményt elérőt kell figyelembe venni. TANULMÁNYI ELISMERÉSEK
I.
A. OKLEVELEK - kitűnő tanulmányi eredmény - Díszoklevél: 8. osztályosoknak - Elismerő oklevél: 5-6-7. osztályosoknak és aki 8. osztályos nem díszokleveles - Oklevél: 1-2-3-4. osztályosoknak B. KITÜNTETŐ CÍMEK - az évfolyam legeredményesebbje a következő tantárgyakból: a) Matematika: 3-4. évfolyam, felső tagozat évfolyamonként b) Helyesírás: 3-4. évfolyam, felső tagozat évfolyamonként c) Földrajz: 7-8. évfolyam d) Kémia: 7-8. évfolyam e) biológia: 7-8. évfolyam f) Történelem: 7-8. évfolyam g) Idegen nyelv: felső tagozat évfolyamonként h) Fizika: 7-8. évfolyam i) Számítástechnika: felső tagozat évfolyamonként j) Környezetismeret 3-4. és 5-6. évfolyam SPORTTEVÉKENYSÉG
II.
A. OKLEVELEK (iskolai versenyen az alábbi sportágakban) a) Atlétika: háromtusa, négy tusa, öttusa, többpróba egyéni összetett bajnokság l-6. helyezett nemenként b) Asztalitenisz: egyéni alsó tagozat: l-6. helyezett nemenként felső tagozat: l-6. helyezett nemenként c) Torna: egyéni összetett korcsoportonként és nemenként 1 - 6. helyezett. d) Rákóczi próba: korcsoportonként és nemenként az 1-6. helyezett. e) Sakk: korcsoportonként és nemenként az l-6. helyezett f) Duatlon: korcsoportonként és nemenként az 1-6. helyezett g) Grundbirkózás: súlycsoportonként az 1-6. helyezett B. KITÜNTETŐ CÍMEK a) Jó tanuló - jó sportoló (alsó - felső nemenként) b) Legjobb sportoló (alsó - felső nemenként)
IV.
KULTÚRA - MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG
A. OKLEVELEK (iskolai versenyek) a) Szép magyar beszéd (Kazinczy-verseny) 4. évfolyamban: l-3. helyezett
29
5-6. évfolyamban: l-6. helyezett 7-8. évfolyamban: 1-6. helyezett b) Népdalverseny alsó tagozat: 1-6. helyezett felső tagozat: 1-6. helyezett c) Szavaló verseny: 1-2. évfolyam: 1-3. helyezett 3-4. évfolyam: 1-3. helyezett 5-6. évfolyam: 1-3. helyezett 7-8. évfolyam: 1-3. helyezett d) Mesemondó: 1-2. évfolyam: 1-3. helyezett 3-4. évfolyam: 1-3. helyezett B. KITÜNTETŐ CÍMEK a) Szép magyar beszéd: 5-6. és 7-8. évfolyam b) Legjobb népdalénekes: alsó tagozat - felső tagozat c) Legjobb szavaló: korcsoportonként d) Legjobb mesemondó: korcsoportonként e) Legjobb rajzos: alsó tagozat - felső tagozat
V.
KÖZÖSSÉGI MUNKA - EGYÉB TEVÉKENYSÉG Elismerő oklevél: diákönkormányzatban, diáksportkörben iskolai szintű rendezvények, programok szervezése környezetvédelemért közlekedési iskolarádió szervezése
AZ ISKOLAI ELISMERÉSEK - KITÜNTETŐ CÍMEK FELTÉTELEI Általános szabályok: a) Díszoklevelet, elismerő oklevelet, kitüntető címet változó magatartású, hanyag szorgalmú tanuló nem kaphat. (A versenyeken elért helyezésekért járó oklevélre nem vonatkozik.) b) Az iskolai szintű elismerések, kitüntető címek átadásának időpontja: ballagási ünnepség - 8. osztályosok, tanévzáró ünnepség. c) Az iskolai versenyeken a versenyt követően kell átadni az okleveleket. d) Díszoklevél: az a 8. osztályos tanuló kaphatja, aki a nyolc évfolyamot kitűnő tanulmányi eredménnyel végezte vagy legfeljebb egy tanévben volt jeles (2 négyes).
30
e) Elismerő oklevél: az a felső tagozatos tanuló kaphatja, aki az adott tanévet kitűnő tanulmányi eredménnyel végezte. f) Oklevél: az a tanuló kaphatja, aki a 2-3-4. osztályban a tanév végén kitűnő tanulmányi eredményt ért el. g) Elismerő oklevél: az a tanuló kaphatja, akinek az adott tanévben év végén az osztályzataiban legfeljebb 2 négyes osztályzata van, a többi jeles. KITÜNTETŐ CÍMEK
-
-
I. Tanulmányi munka területén: Azok a tanulók kaphatják, akik az iskolai versenyen kívül magasabb szintű versenyen jobb eredményt értek el. Magasabb szintű verseny: városi verseny 1-5. helyezett megyei verseny: 10. helyezett országos verseny: 1-20. helyezett A tanulónak az adott tantárgyból év végén jeles osztályzata van. -
-
II. Sporttevékenység: Jó tanuló - jó sportoló: az a tanuló kaphatja meg, aki testnevelésből legalább jeles tanulmányi eredménye év végén 4,71 legalább l sportágban az iskola válogatottjában szerepel l sportágban az iskolai verseny 1-6. helyezett, vagy városi verseny 1-3. helyezett vagy megyei verseny l6. helyezett vagy magasabb szintű versenyen vett részt akár egyéni számban, akár csapatban tagja az iskolai sportkörnek. Legjobb sportoló: az a tanuló kaphatja, aki testnevelésből kitűnő iskolai versenyen legalább 2 sportágban az első három helyezett között végez, egy sportágban városi versenyen legalább az 1-3. helyezett vagy magasabb szintű versenyen helyezést ér el tagja az iskolai sportkörnek
III. Kulturális, művészeti tevékenység: Azok a tanulók kaphatják, akik az iskolai versenyen kívül legalább egy alkalommal magasabb szintű versenyen vettek részt, és ott az első 10 helyezett között végeztek. Azonos helyezés esetén a jobb iskolai helyezés számít! (Ha az is azonos, több cím is adható!) A tantárgyhoz kapcsolódó verseny (pl. szavaló, mese = magyar, népdal = ének) a tanulónak legalább 4-es osztályzatot kell év végén elérnie a tantárgyban. IV.
Közösségi munka – egyéb tevékenység:
Elismerő oklevelek - Emléklapok
31
Azok a tanulók kaphatják, akik az iskolai diákönkormányzatban, sportkörben iskolai szintű tevékenységben, rendezvényeken aktívan folyamatosan segít vagy egyéb munkavégzéssel jelentős mértékben hozzájárul az iskola és környezete gondozásában. Közlekedésért: az a tanuló kaphat, aki (egyéni vagy csapatban) részt vesz a körzeti versenyen és az első három helyezett között végez. Az elismerésekhez tárgyjutalom is adható. EGYÉB SZABÁLYOK (EMMI 5.§ (1) e), f); Nkt 58. § (1)) 1. Jutalmazás, dicséret, kitüntetés a) A különböző tanulói teljesítményeket, eredményeket a tanulóközösség előtt kell ismertetni. b) Az iskolai versenyeken helyezést elért tanulókat, osztályokat, csoportokat oklevéllel, könyvvel, jutalomtárgyakkal, egyéb kedvezményekkel ismerjük el. c) A kiemelkedő teljesítményeket szóbeli és írásbeli dicsérettel kell kifejezésre juttatni. d) Dicséretek: szóbeli és írásbeli – szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi. e) A dicséretekről a tájékoztató füzeten keresztül vagy levél formájában kaphat dokumentálást a tanuló. f) Az iskolának külön szabályzata van a tanulói elismerésekre vonatkozóan. 2. Napközi otthoni - tanulószobai szabályok a) Az iskola tanulója igényelheti az alábbi szolgáltatást, amelyet be kell jelenteni: napközi otthoni foglalkozáson, tanulószobán valórészvétel: osztályvezető, osztályfőnök vagy igazgató étkeztetés igénylése: élelmezésvezető, napközis csoportvezető b) Amennyiben a tanuló a szolgáltatást nem kívánja tovább igényelni, köteles azt bejelenteni: napközis foglalkozást: csoportvezetőnek tanulószobai foglalkozást: csoportvezetőnek étkezést: élelmezésvezetőnek c) A foglalkozások a tanítás befejezését követően kezdődnek és 15.30-ig tartanak. Az önálló tanulási időben szigorú tanulási, tanítási rendet kell tartani. d) A foglalkozásról csak a szülő írásbeli, vagy személyes kérésére mehet el a tanuló. e) Az étkező tanulóknak be kell tartani az étkeztetés rendjét (tízórai, ebéd, uzsonna).
32
XIV. NEM JOGI JELLEGŰ SZABÁLYOK 1. Tilos behozni veszélyes (balesetet, sérülést, undort, félelmet keltő) eszközöket, anyagokat és olyan tárgyakat, ami nem kapcsolódik a tanítási órához, foglalkozáshoz. 2. Ne rongáld, ne tulajdonítsd el mások értékeit, ne okozz kárt mások személyes tárgyaiban. 3. Ebédelés előtt a kabátokat, a táskákat olyan helyre kell rakni, ahol nem zavarja a foglalkozást, illetve nem akadályozza a biztonságos közlekedést. 4. Nagyobb összegű pénzt, egyéb értéket le kell adni (ajánlatos) megőrzésre az adminisztrációs irodában vagy az órát tartó pedagógusnak. 5. Az elveszett, megrongált, veszélyes, veszélyt okozó eszközöket, felszereléseket be kell jelenteni az órát, foglalkozást tartó pedagógusnak, vagy ügyeletesnek, vagy az elérhető felnőttnek. 6. Baleseti veszélyforrás miatt az épületben való közlekedésre fokozottan figyeljetek! 7. Testnevelés órára kötelező a sportöltözék használata! Az öltözék helytelen megválasztása balesetet okozhat és gátolhatja a mozgást. 8. Az iskola jelvényét " Rákóczi-jelvényt " használni kell névadó ünnepségen, tanévnyitón, tanévzárón, jutalmazási, kitüntetési ünnepségen, aki valamilyen rendezvényen képviseli az iskolát. 9. Becsengetés után, időben legyél a tanítási óra helyén, a foglalkozás helyén! Késéssel ne zavard a pedagógus, a többi tanuló munkáját! 10. A tanítási nap befejezése után, ebédelés után csak abban az esetben maradj az iskolában, ha ügyeletet kértél, ha bejáró vagy, illetve elfoglaltságod, megbízatásod, feladatod van! 11. Ha az iskolából való távozás után valamiért vissza kell jönni, be kell jelenteni a jöveteled célját az adminisztrációban, vagy az igazgatóhelyettesnek, vagy az igazgatónak. Távozáskor ismét jelezni kell, hogy elhagytad az épületet! 12. Ha a tanuló iskolai magatartásával kapcsolatban sorozatosan panasszal élnek a tanulók, szülők, pedagógusok akkor a vétkes tanulót kedvezményektől, rendezvényeken való részvételtől el lehet tiltani. Erről 5 tagú ad hoc bizottság döntsön. A bizottságot az iskola igazgatója és a DÖK jelöli ki és bízza meg a döntéssel. A bizottság tagjai között 2 fő pedagógusnak kell lenni. 13. Minden olyan kérdésben, amely nem jogi jellegű szabály - de lehet jogi következménye - és vitát vált ki a tanulók nagyobb közösségénél - ad hoc bizottságot kell alakítani. Nagyobb közösségnek tekintendő: - osztályokban a tanulók 51 %-a, - iskolai közösség a tanulók 1/3-a.
33
14. Az iskolai sportköri tagsági díj, a sportköri támogatás mértékének megállapításánál ki kell kérni a Diáktanács véleményét. 15. A tanulók az iskolai Diáktanács révén és egyes tagjai által is tájékozódhatnak az őket érintő kérdésekben. 16. A Diáktanácsnak külön szabályzata, működési rendje van. 17. Az iskola nevelőtestülete, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség elvárható követelményként javasolja a tanulóknak, hogy az iskolán kívüli magatartásban is érvényesüljön a házirend szelleme. 18. Az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lenni, hogy bármely iskolai munkával kapcsolatos követelményt be lehessen vezetni. 19. Tilos a mobiltelefon használata a tanítási órákon. Amennyiben a tanuló a telefonját használja, illetve annak jelzése (más hívja) zavarja a tanítási órát, a pedagógusnak fel kell szólítania a telefon kikapcsolására, illetve dönthet a telefon elvételéről vagy fegyelmező intézkedés megtételéről. 20. Az iskolai ünnepségeken tanévnyitó, tanévzáró - az öltözék a következő: fehér felső, sötét (kék) - fekete alsó. 21. A tanítási órához, foglalkozáshoz kapcsolódó eszközöket, gyűjtőmunkákat, produktumokat, otthon elkészített feladatokat a tanulók behozhatják az iskolába.
34
XV. BIHARI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEGYSÉG Az intézményegységre vonatkozó házirend rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az intézményegység munkarendjét. Betartása és betartatása a Bihari Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! 1.1.Az intézményegység házirendjét: az intézményegység vezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülők közössége és a tanulók nagyobb közösségének képviselője egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 1.2.A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. A szaktanárok minden tanév első óráján kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. Az Intézményegység adatai
neve: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bihari Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység címe: 4100 Berettyóújfalu, Tardy u. 10.
Az iskola nagyobb tanulóközösségei a tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 25%-a, akiknek a képviselője minden évben a végzős elméleti csoport által megválasztott tanuló. Ő képviseli az alsóbb éves növendékek érdekeit is. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a tanulók nagyobb közösségének véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. 2. Jogok és kötelességek 2.1. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: a. színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, b. igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket ( pl. ingyenes hangverseny látogatás ), c. személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, d. tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, e. érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, 35
f. g. h. i. j. k. l. m. n.
részt vegyen tanulmányi versenyeken, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, és az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben – kedvezményekben részesüljön, kérheti átvételét más iskolába.
3. Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon a szaktanárától, illetve az intézmény vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a végzős diákokon keresztül érvényesíthetik jogaikat. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől gyakorolhatják. 4. A tanulók kötelességei hogy: a. betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, b. tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, c. részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon, d. rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, e. az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, f. biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, g. a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: kották) magával hozza, h. segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, i. tisztelje társait és az iskola dolgozóit, j. védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., k. az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, l. A tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában jelenjenek meg. m. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. n. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.
36
o.
A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.
5. Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület határozza meg az intézményegység vezető és helyettese javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév elején kell meghatározni. Minden diák a tanítás kezdete előtt 5 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. 5.1.Óraközi szünetek Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben, jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. 5.2.Tűz esetén riasztásra a folyosókon keresztül kell elhagyni az épületet. 5.3. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, vagy a tanári szobában intézhetik. 5.4. Rendkívüli esetben az intézményegység vezetőt és helyettesét azonnal is megkereshetik. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. 5.5.A napi munkarendet az órarend határozza meg. 6.Általános működési szabályok Év közben kimaradni csak szülő személyes kérése alapján lehet. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. Ha a tanulónak a tanírási idő befejezése előtt kell távoznia az óráról (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár engedélyével ezt megteheti. 7. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első órán kerül sor a szaktanár irányításával. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. 8. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. 9. Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos.
37
A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Az iskolában, az irodában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 10. Tájékoztató füzet Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. A tájékoztató füzet bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló tájékoztató füzetét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt a szaktanárnak bemutatni. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözet. 11. Késés A késés az órakezdés utáni beérkezést jelenti az órára. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! 12. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig a szaktanár, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló szaktanárát. Az igazolást a tanulók a szaktanáruknak adják le, legkésőbb a mulasztást követő első órán.
38
A távolmaradást követő 5 napon belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori késés egy igazolatlan órának minősül. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három alkalmat igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a kötelező óraszám egyharmada + egy órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét 13. Tanulmányi kötelezettségek A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: félévkor: február 1 - 15. a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 14. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: 15. Fegyelmező intézkedés: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés: o Szaktanári figyelmeztetés, o intézményegység vezetői figyelmeztetés, o intézményegység vezetői megrovás, o igazgatói figyelmeztetés, o igazgatói megrovás, o nevelőtestületi figyelmeztetés, o nevelőtestületi megrovás, o eltiltás a tanév folytatásától o kizárás az iskolából. 16. Dohányzás büntetése Dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: első esetben igazgatói írásbeli intés, ismétlődés esetén a tantestület dönt akár a tanuló eltávolításáról is.
39
17. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről az igazgató javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről, és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a törvény előírásainak megfelelően az iskola pert indít! A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. 18. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. 19. A tanuló munkájának értékelése A tanuló minden hónap végén osztályzatot kap tárgyhavi munkájára. Az osztályzat előmeneteli és szorgalmi jegyből áll. Félévkor a tájékoztató füzetben félévi értesítőt kap a növendék a zeneiskolában tanult vagy látogatott valamennyi foglalkozásról, ezt a szülővel láttamoztatnia kell. A tanév végén a tanuló bizonyítványt kap, ebben a hangszer és az elméleti tárgy értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik: 5 4 3 2 1
( A jegyek mellet nincs szöveges értékelés.)
A szorgalmi minősítések: 5 4 3 2
( A jegyek mellett nincs szöveges értékelés.)
A kamarazene, zenekar, kórus tárgy értékelése: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt (Szorgalom minősítése nincs.) Megfelelt Nem felelt meg Előképzőben és zongora kötelező tárgy esetén a minősítések: Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg A szorgalmi minősítések előképzőben: Példás Jó Változó
40
Hanyag A tanulmányi átlagba a szorgalmi jegyek és a minősítések nem számítanak bele. 20. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. 21. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért. igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen helyezést elért tanulóknak, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható. A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. 22. Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel a szaktanárukhoz fordulhatnak. 2. A szaktanári hatáskört meghaladó kérdésekben az intézményegység vezető dönt, a szaktanár véleményét meghallgatva. 23. A térítési díj fizetésével kapcsolatos szabályozás A fenntartó által mindenkor megállapított tandíjat, térítési díjat – amennyiben a fenntartó utasítása rendelete másként nem rendelkezik - legkésőbb szeptember 15-ig, ill. február 15-ig kötelesek a gondviselők befizetni. Az alapfokú művészeti iskolában - a köznevelési törvény előírási alapján és az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint - fizetendő térítési díjak, tandíjak részletfizetési kedvezményéről az intézményvezető hoz döntést. A részletfizetésre irányuló kérelmet a szülőnek vagy nagykorú tanulónak írásban kell eljutatni az intézményvezetőhöz, indoklás megjelöléssel, legkésőbb a tandíj vagy térítési díj befizetési határidejét megelőző 15. napon. Az intézményvezető a döntésről írásban értesíti az érintetteket. A befizetés módja: Az iskolatitkárnál befizetési pénztárbizonylat ellenében, vagy a főtárgy tanárnál befizetési pénztárbizonylat ellenében, aki aláírásával a tájékoztató füzetben ismeri el az összeg átvételét. A tanszakonként befizetett térítési díjakat a térítési díj összesítő kitöltése után az iskolatitkár fizeti be az intézmény számlájára.
41
XVI. A HÁZIREND ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
1. A Házirendet az iskolai diákönkormányzat 2016. január 5. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 2016. január 5. …………………………………… DÖK vezető
2. A Házirendet a Szülői munkaközösség 2016. január 8. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 2016. január 8. …………………………………… SZM elnök
3. A Házirendet a nevelőtestület 2016. január 7. napján tartott ülésén elfogadta. 2016. január 7. …………………………………… intézményvezető
4. A Berettyóújfalui II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Bihari Alapfokú Művészeti Iskola Házirendjét a Klebersberg Intézményfenntartó jóváhagyta. 2016. január 11. …………………………………… tankerületi igazgató
42
